ELŐTERJESZTÉS – 3. (GVB-3.) Nagymaros Város Önkormányzatának, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelet alapján
A napirendet tárgyaló ülés dátuma: A napirendet tárgyaló ülés: Az előterjesztést készítette: Előterjesztő: A napirendet tárgyaló ülés típusa-1: A napirendet tárgyaló ülés típusa-2: A határozat elfogadásához szükséges többség típusa: A szavazás módja:
2014.09. 25., 29. GVB, Képviselő-testület Gyurcsok Anita aljegyző Dr. Horváth Béla jegyző nyílt / zárt rendes / rendkívüli egyszerű / minősített nyílt / titkos
A tárgyalandó témakör tárgya: BESZÁMOLÓ A HELYI ADÓBEVÉTELEK 2014. I. FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
1. A TÁRGYALANDÓ TÉMAKÖR TÁRGYILAGOS ÉS TÉNYSZERŰ BEMUTATÁSA A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint, a féléves költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan az alábbiak szerint tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet a helyi adóbevételek 2014. I. félévi alakulásáról: Idegenforgalmi adó Az előző évben megkezdett adóellenőrzési eljárásoknak köszönhetően jelentősen bővült az idegenforgalmi adót fizető adóalanyok köre. A feltáró munka alapján egyértelműen definiálható, hogy maga a szállásadói kör nem bővült, az esetek jelentős hányadában csupán – korábbi években bejelentés nélkül folytatott – tevékenység legalizálására került sor. A jogcímen 2014. június 30-ig befolyt adóbevétel 230 eFt volt, azonban a nyári hónapokban – a kedvezőtlen időjárás ellenére – olyan növekedés volt tapasztalható, hogy az előterjesztés készítésekor már meghaladta 650 eFt-ot. Említésre méltó, hogy az adóévben az idegenforgalmi adóként beszedett bevételhez a központi költségvetés ugyanennyi támogatást biztosít. Idegen bevételek A helyi önkormányzatot Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 311. § (1) bekezdés d) pontja alapján megillető bevétel. 1
„d) - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,”
1. oldal, összesen: 5
Gyakorlatilag alig több, mint száz magánszemély szerepel a nyilvántartásunkban, akik vagy igazgatási szolgáltatási díj vagy közigazgatási bírság jogcímeken halmoztak fel tartozást. Az önkormányzat számlájára több, mint egymillió forint folyt be, azonban ennek csak csekély töredéke képezi az önkormányzat bevételét, amely még a 400 eFt-ot sem éri el (tekintettel arra, hogy az igazgatási szolgáltatási díjból az önkormányzat nem részesül).
Egyéb bevételek A jogszabályi változásoknak köszönhetően már csak 9 személlyel szemben tartunk nyilván követelést. 2014. június 30-ig 17 000 Ft realizálódott ezen a jogcímen. Várakozásaink szerint év végéig kifut a jelenleg fennálló 105 000 Ft-os követelés.
Telekadó Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 2014. január 1-től hatályba lépett előírásai ezt az adónemet jelentősen érintette. Gyakorlatilag a telekadó mentességre vonatkozó feltételek alapjaiban változtak meg: 19. § Mentes az adó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a, d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik. A 19. § d) pontja alapján városunkban egyetlen adóalany érintett, a Duna Menti Regionális Vízművek Zrt., aki 2013-ban ezen a jogcímen 7 millió Ft-nyi befizetést teljesített, mely 2014től már a fenti törvényi előírás alapján nem illeti meg adóhatóságunkat. A másik jelentős változás – mely az adóhatósági eljárást is részben módosítja – a 19. § b) pontjában meghatározott szabályozás. A belterületi beépítetlen telkeken túlmenően adókötelessé váltak a belterületi egyéb földterületek is, kivéve, ha a telek tulajdonosok igazolják, hogy a terület mezőgazdasági művelés alatt áll. (Minden adóévben újra és újra!) Problémát jelent az, hogy ezt a tényt hatóságilag kell igazolni, melyet az Agrárkamara munkatársa (falugazdász) állít ki. A falugazdász heti gyakorisággal tart ügyfélfogadást hivatalunkban, azonban eddig még egyetlen ilyen hatósági igazolást sem állított ki. Ennek azért van jelentősége, mert jogszabály szerint az összes, fenti feltételeknek megfelelő, igazolással nem rendelkező telek tulajdonosának 2014-ben telekadót kellene fizetnie. Az adóhatósági eljárást tovább nehezíti az is, hogy a falugazdász részére semmilyen jogszabály nem ír elő határidőt, tehát a 2014-es adóévre bármikor, akár az év utolsó munkanapján is kiállíthat adómentességet biztosító hatósági igazolást. Ezzel szemben az adó kivetésére szigorú előírások vonatkoznak.
2. oldal, összesen: 5
Pillanatnyilag nem állapítható meg, hogy hány ilyen telek után kellene 2014-re telekadót kivetni, illetve az sem, hogy hány telektulajdonos jogosult idén a mentességre. Belterületen jelenleg a beépítetlen, de beépíthető földrészleteket adóztatjuk. Ezen a jogcímen 2014. június 30-ig 2 807 eFt realizálódott. Építményadó Az önkormányzat legjelentősebb adóbevételi forrása. Az első félévben a várakozásokon felül 47 828 eFt bevétel folyt be, (szeptember 10-én ez az összeg már több, mint 61 millió Ft), mely több, mint az előző évek azonos időszakában. Egyértelműen megállapítható, hogy ezen a jogcímen a legeredményesebb a felderítői tevékenység: kimutathatóan évről évre magasabb adóbevételt ér el az önkormányzat és az adóztatási arány tovább növelhető. Hangsúlyozni kívánom, hogy az adófelderítés következtében elévülési időn belül 5 évre visszamenőleg kivetett építményadó ügyekben csupán egyetlen adózó élt jogorvoslati lehetőséggel, azonban panaszát a másodfok elutasította és az adóhatósági döntésünket helyben hagyta. Említésre méltó, hogy az adóhatóságnak csupán a tárgyévi és a tárgyévet megelőző öt évre van jogosultsága az adót megállapítani, azonban esetenként az adóalanyok ennél jóval hosszabb ideje nem fizettek adót a helyi önkormányzatnak. Mivel ennek az adónemnek van a legnagyobb adózói bázisa, itt jelentkezik a legtöbb fizetési könnyítési, illetve méltányossági kérelem. Szeretném hangsúlyozni, hogy csakúgy, mint az előző évben is, minden adózó részére biztosítottuk a részletfizetési lehetőséget, aki azt kérte, és indokolt volt a kérelme.
Iparűzési adó A folyamatosan változó gazdasági helyzet idén pozitívan befolyásolta az első félévi iparűzési adóbevételt. Június 30-ig 38 millió forint folyt be az önkormányzathoz (ez az összeg szeptember 10-én már 44 millió Ft). Az adóhatóság munkatársai továbbra is a cégadatbázis alapján újabb és újabb vállalkozásokat szólítanak fel, akik bejelentési, bevallási kötelezettségüket „elfelejtették” teljesíteni. Az adóhatósági eljárásaink eredményesek, azonban – az adóbevétel növekedése mellett szeretném megemlíteni, hogy - a folyamatos szankcionálás ellenére egyetlen adóalanynál nem értük el a kívánt hatást: az INÓC KFT. (Dunakanyar Kalandpark fenntartója és működtetője) kényszertörlését rendelte el a cégbíróság , mielőtt a több évre visszamenőleges adókötelezettségét, valamint a kiszabott adóbírságot teljesítette volna. Az ilyen esetek azonban nem gyakoriak. Általánosan elmondható, hogy a bírságolás eléri a vállalkozóknál jogkövető hatást. Néhány esetben azonban hatósági beszedési megbízást alkalmazunk a fizetési számlákra. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem cél a bírságbevételek ugrásszerű növelése; kizárólag akkor alkalmazzuk a bírságolást, amikor már többszöri felszólításra sem tesz eleget az adóalany az adó bevallására vonatkozó törvényi kötelezettségének.
Gépjárműadó A 2013-as jogszabályi változások értelmében a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat
3. oldal, összesen: 5
által beszedett adó 40 %-a. Az első félévben 8,5 millió forint folyt be az önkormányzathoz ezen a jogcímen. A gépjármű forgalomból történő kivonásának kilátásba helyezésére tekintettel számottevő adóhátralék már csak ritkán fordul elő ezen a jogcímen.
Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A korábbi jogszabályi változás alapján végrehajtott 10-szeres díjemelés hatására nagyon sokan rákötöttek a szennyvízcsatorna-hálózatra, amely így bevétel kiesést, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból jelentős előrelépést jelent az önkormányzat számára. 2014. I. félévében 920 eFt realizálódott ezen a jogcímen. A talajterhelési díj bevételt csapadékvíz-elvezetési pályázat önrészére, tervezés megkezdésére tervezzük felhasználni.
Késedelmi pótlék és bírság A két jogcím ugyan nem adónem, de jellemzően adófizetési kötelezettséghez kapcsolódóan keletkezik, ezért szeretnék róla említést tenni. A költségvetés készítésekor ezt a saját bevételt nagyon nehéz tervezni, hiszen nem látható előre, hogy az év során az adóhatóság hány esetben mekkora összegű bírságot fog kiszabni, vagy hogy az adóalanyok mindösszesen hány napot késnek majd a befizetésükkel a befizetési határidőhöz képest. Késedelmi pótlékból 1 235 eFt, bírságból pedig 65 eFt folyt be az önkormányzat számlájára. Adóhatóságunk a méltányossági eljárás keretében biztosított részletfizetési lehetőség esetében az utolsó részlet megfizetését követően, az adózó kérelmére a késedelmi pótlékot elengedi.
2. ELŐZMÉNYEK, A TÁRGYALANDÓ TÉMAKÖRBEN HOZOTT KORÁBBI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉSEK, ÉS AZOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLLÁSA - a helyi adókról szóló 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény, - a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. 4. KÖLTSÉGKIHATÁSOK,
ILLETVE A KIADÁS FEDEZETÉT BIZTOSÍTÓ KÖLTSÉGVETÉSI SOR
MEGNEVEZÉSE
Nincs. 5. AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE --4. oldal, összesen: 5
6. HATÁROZATI JAVASLAT, RENDELET-TERVEZET 6/A) Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő testületének ../2014. (IX. .) számú határozata A Képviselő-testület a helyi adóbevételek 2014. I. félévi alakulásáról szóló beszámolót elfogadja.
6/B) Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő testületének ../ 2014. (IX. .) számú határozata A Képviselő-testület a helyi adóbevételek 2014. I. félévi alakulásáról szóló beszámolót az alábbi kiegészítésekkel fogadja el. …
7. MELLÉKLET
Nagymaros, 2014. szeptember 18.
Dr. Horváth Béla jegyző
5. oldal, összesen: 5
