A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE

Lengyelország A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE · 2010. november

SIKERES VÁLASZOK A VÁLTOZÁSOKRA – Varsó jól teljesített a nemzetközi válság közepette

LEHETŐSÉGET JELENT AZ UNIÓS ELNÖKSÉG – A jövő év második felétől Lengyelország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki posztját

Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. (Europa Center – V. emelet) [email protected]

Lengyelország számomra személyes élmény, ezért elsősorban élményeim és emlékeim jutnak eszembe. 1956 októberének jelszavai, a 60-as és 70-es évek lengyelországi utazásai, barátságai, a lengyel pápa szerepe szabadságunk visszanyerésében, Visegrád, CEFTA, csatlakozási tárgyalások, sokszor nagyon jól, sokszor kevésbé jól működő együttműködés. Közös a sorsunk, és ez így is marad. • Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere

Együtt, egyszerre léptünk be a NATOba és az EU-ba, mindkét esetben Lengyelország volt a „kritikus tömeg”. Tekintélyes súlyát az EU-ban a visegrádi együttműködés formálhatja politikai cselekvéssé; úgyszintén közös felelősségünk az EU új keleti határvidékén tartós és tartalmas együttműködés kifejlesztése Ukrajnával és a többi szomszéddal. • Balázs Péter, a Magyar Köztársaság korábbi külügyminisztere

A lengyel és a magyar nemzet történelmét végigkísérő közös élmények és kölcsönös segítségnyújtás betetőzése lehet, ha az Európai Unión belül, másokat is bevonva törekszünk hagyományaink megőrzésére és a nemzeti érdekeinknek is megfelelő közös európai politika kialakítására. • Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság korábbi külügyminisztere

napi gazdaság

Tel.: +36 1 269 7809 • Fax: +36 1 269 7810

• Ügyvezető igazgató: Rónai Balázs • Lapigazgató: Madarász János • Értékesítési igazgató: Tallósy István • Olvasószerkesztő: D. Tóth István • Tördelőszerkesztő: Dupka Zsolt • Képszerkesztő: Túrós-Bense Levente

Külügyminiszteri köszöntő

A

pénz irányítja a világot. Pénzügyi-gazdasági válság idején még nyilvánvalóbbnak tűnik e mondat igazsága. A világ döntéshozó központjai példátlan sebességgel helyeződnek át, érzelmek és geopolitikai spekulációk áradatát idézve elő. A hagyományos kétpólusú rendszer, illetve a századforduló óta uralkodó G 7/8 formula helyén többpólusú rendszer alakul, amely Ázsia, Dél-Amerika és Afrika leggyorsabban fejlődő államait is bevonja a döntéshozók körébe. A világgazdaságot érintő kulcsfontosságú döntések meghozatalának új modellje Lengyelország és a teljes közép-európai régió számára esélyt jelent arra, hogy tevékenyebben vegyünk részt a jövő gazdasági világrendszerének építéséről szóló vitákban. Erre jogosítanak fel bennünket a központi irányítású gazdaságtól a piacalapú modellig vezető húszéves átalakulási folyamat egyedi tapasztalatai, valamint egyre növekvő gazdasági potenciálunk. Európában egyedüliként Lengyelország kerülte el a pénzügyi válságot és a gazdasági recessziót. Erre valóban büszkék vagyunk. A rendkívül kedvezőtlen külső tényezők ellenére gazdasági növekedésünket a 2009-es évben sikerült fenntartani az 1,8 százalékos szinten, a lengyel gazdaság iránti befektetői és fogyasztói bizalom pedig optimizmusra ad okot a jövőt illetően. Hogyan tovább? Az idei évben 3,5 százalék körüli GDP-növekedést jegyeztünk erősödő belföldi kereslet és export mellett , valamint viszonylag stabil maradt az állam pénzügyi helyzete is. Lengyelország e sikerét a nagyvilágban is észrevették és széles körben kommentálták, kiváltképpen gazdaságunknak az európai piacokra, különösen a kelet-közép-európai gazdaságokra, gyakorolt stabilizáló hatásának kontextusában. Remélem, a gazdasági növekedés pályájára való gyors visszaállás a régió többi országával együtt történik majd. Ez kiváló kiindulópontot jelenthet ahhoz, hogy megerősítsük az Európai Unióban elfoglalt helyünket, és visszaszerezzük a befektetők bizalmát. Az új globális gazdasági erőviszonyok alakulása megmutatkozik a lengyel külpolitika céljaiban és feladataiban. Aktív szereplői vagyunk a világgazdaság jövőbeni szerkezetéről folytatott vitáknak, az Európai Unióban és azon kívül is. A globalizációs folyamatok új kihívásokat jelentenek a lengyel gazdaság számára. Fontosnak tartjuk a lengyel vállalatok, gyártók, exportőrök és befektetők jelenlétének erősítését a világpiacon. Külképviseleteinken ezért számon kérjük az üzletet támogató munkájuk eredményességét.

Magyarország és Lengyelország vetélytársai vagy partnerei egymásnak? A verseny elkerülhetetlen, hiszen ez minden fejlődés hajtóereje, de azt gondolom, sok minden összeköt bennünket. A hasonló gazdasági kihívásoknak és stratégiai céloknak ösztönzően kellene hatniuk a regionális együtt működés új formáinak keresésére politikai

és gazdasági téren egyaránt. Összekapcsol bennünket az is, hogy hasonlóan látjuk a régió energiabiztonságának kérdését. Közel azonosak kilátásaink az eurózónába való belépésre, és hasonló sebességgel hajtjuk végre gazdaságunk reformját. Remélem, az elkövetkező évek a lengyel–magyar gazdasági kapcsolatok megélénkülését hozzák. Ezt elősegíti majd a gazdasági válság hatásainak leküzdése, valamint az aktív diplomácia, amely fi gyel az érdekes projektekre, és támogatja azokat. • RadosŁaw Sikorski, a Lengyel Köztársaság külügyminisztere

• Nyomás: Demax Művek • Ügyvezető: Tábori Szabolcs • Megjelenik a Napi Gazdaság mellékleteként • A céges írásokat a cégek szponzorálják. Kiadja a Napi Gazdaság Kiadó Kft. A lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül.

A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE

• LENGYELORSZÁG • 2010. november

3

Azt hiszem, ha megkérdeznek valakit Magyarországon arról, hogy mi jut eszébe először, ha Lengyelországra vagy a lengyelekre gondol, ugyanazt mondja: a barátság. Ezt persze nagyon sokféle módon lehet megfogalmazni. A lényeg mégis az, hogy a magyar–lengyel és a lengyel–magyar kapcsolat igazi különlegesség. Nem tudunk hasonló összetartozás-tudatról más, nem rokon népek körében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Olvasók!

N

agy örömmel mutatom be önöknek ezt a Lengyelországgal és a lengyel gazdasággal foglalkozó speciális mellékletet, amelyet éppen a lengyel állam függetlensége elnyerésének 92. évfordulója napján kapnak kézhez. Tökéletes alkalom ez nemcsak az elmúlt években elért eredmények bemutatására – hiszen van mivel büszkélkednünk –, de egyúttal az előtt ünk álló kihívások számbavételére is. A világkonjunktúra igen gyorsan változik mostanában, Lengyelország pedig egyre jobban feltalálja magát e változások között, erről ír köszöntőjében Radosław Sikorski úr, a Lengyel Köztársaság külügyminisztere. A lengyel gazdaság állapotáról szóló bókokhoz lassan már magunk is kezdünk hozzászokni, persze kicsit félve, hiszen a nehezen kivívott siker akár rövid távúnak is bizonyulhat. Mégis, egyre világosabban látni, hogy hazánk utóbbi években tapasztalt fejlődésének egészséges alapjai vannak, és akár nagyobb fokú optimizmusra is okunk lehet. Mindez természetesen nem ment fel az alól, hogy a jövőre gondoljunk, és következetesen végrehajtsuk azokat a reformokat, amelyekről Jacek Rostowski pénzügyminiszter beszél cikkében. Lengyelország húszévnyi nehéz, de sikeres átalakulási folyamatot tudhat maga mögött . Ennek egyik gaz-

dasági szimbóluma a manapság igencsak prosperáló varsói értéktőzsde. Vonzó és értékes partnerré váltunk a világgazdaság számára, amit fényesen bizonyít a lengyel pavilon elsöprő sikere a sanghaji világkiállításon. Az expó idején több mint nyolcmillió látogató tekintette meg a lengyel pavilont, amely a szervezőktől a kreatív prezentációért ezüstérmet is kapott. 2011. július elsején Lengyelország veszi át az Euró-

pai Unió Tanácsa elnökségének vezetését. Rendkívüli presztízs ez, ám de tisztában vagyunk azzal is, hogy óriási felelősség nehezedik ránk. Elnökségünk során igyekszünk majd megmutatni, hogy érett , felelős partnerek vagyunk, akik számára nem idegen az EU közel félmilliárd polgárának közös érdeke. Régóta készültünk erre a kihívásra, együtt működünk uniós intézményekkel, meghallgatjuk a tapasztaltabb tagállamok tanácsait, és jó tervvel rendelkezünk ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a lengyel uniós elnökség. Dániával és Ciprussal alkotunk majd egy triót, ennek ellenére nem feledkezünk meg a magyar elnökségről sem. Hisszük, hogy az évszázadok alatt sokat próbált hagyományos barátság, illetve a pragmatikus együtt működés lehetővé teszi, hogy népszerűsítsük országainkat és ledöntsük az olykor még felbukkanó szterotípiákat, valamint hozzájáruljunk az Európában és a világban rólunk alkotott kép megváltoztatásához.

Meggyőződésem, hogy a két visegrádi állam eme kivételes éve Európa javát fogja szolgálni, különösen néhány kulcsfontosságú ügyben, amelyek közt szerepel az unió többéves pénzügyi kerete, a mezőgazdaság vagy az energiabiztonság témája – ezek mindkét elnökség prioritásai. Az országaink számára rendkívül lényeges energiabiztonságról bővebben olvashatnak majd a gazdasági minisztérium államtitkárai, Joanna StrzelecŁobodzińska és Hanna Trojanowska cikkeiben. A másik fontos kérdéssel kapcsolatos tudnivalókról Marek Sawicki agrárminiszter ad tájékoztatást. Az elnökséget követően az UEFA EURO 2012 alkalmából rögtön vendégül látjuk az öreg kontinens futballrajongóit, és talán másokat is... Természetesen számítunk a magyar drukkerekre is, hiszen nem pusztán csodálatos történelmünk köt össze bennünket, de a labdarúgás iránti szenvedélyünk is. Lengyelország gőzerővel készül az EB-re, és már most látható, hogy a bajnokság hozadékaként mekkora fejlődés ment végbe az infrastruktúránkban. Ezekről, valamint a további tervezett és megvalósuló infrastrukturális tervekről számol be Cezary Grabarczyk infrastrukturális miniszter cikke. Lassan a végükhöz közelednek a 2010-es Chopin-év eseményei. Magyarországon a zeneszerző

születésének bicentenáriumi programja gazdag koncertkínálatot és izgalmas kísérő rendezvényeket jelentett . A tematikus évet igen sikeresen zártuk, bizonyára azért, mert a magyarok is rendkívül érzékenyek a komolyzene iránt, így számtalan elkötelezett és lelkes partnerrel találkozhatt unk barátainknál. 2011 a lengyel Nobel-díjas, Czeslaw Milosz éve lesz, aki megannyi kultúra fi aként lett a lengyel kultúra kiemelkedő alakja. Reményeim szerint ez a multikulturalitás rendkívül izgalmas közös kezdeményezéseket szülhet majd. Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani azoknak a kiváló magyaroknak, akik e kiadványban megosztották velünk gondolataikat Lengyelországról. Eme baráti hangú, néhol egészen bensőséges megnyilatkozásokat a nemzeteinket összekötő évszázados szimpátia és barátság megerősítésének tartjuk, valamint kiváló ösztönzőnek a sokoldalú lengyel–magyar együtt működés fejlesztésébe fektetett további munkában. Engedjék meg hát, hogy kellemes és tartalmas olvasást kívánjak, továbbá sok szeretettel invitáljam önöket Lengyelországba. • Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete

Nem rokon népek? Ez persze nem igaz. Történelmi élményeink, sorsunk közössége, kultúránk természete, sokszínű, több mint egy évezrede tartó kapcsolataink a nyelvi különbözés ellenére rokonná tettek minket. Egy ilyen kapcsolat erősebb, mint az, ami eleve adott, amiért semmit nem kell tenni. Ezért sikerült ezt a barátságot megmenteni a legsúlyosabb világpolitikai fenyegetések ellenére. De az is következik ebből, hogy ezt a barátságot minden nemzedéknek meg kell erősítenie, folyamatosan gazdagítania kell. Egymásért – de önmagáért is. • Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke

Diákkoromban a magyar fiatalok ezrei között én is bebarangoltam autóstoppal egész Lengyelországot. Ma a ragaszkodásnak és az élő kapcsolatoknak más jeleivel találkoztam gyakori látogatásaimon. A kereskedők, diákok és menekülők ősi útvonalai szoros hálóként fogják össze Magyarországot és (főleg) Dél-Lengyelországot. Elnökként szeretettel munkálkodtam azon, hogy évszázados kapcsolatunk úgy újuljon meg, hogy egész régiónknak nagyobb súlya legyen az európai politikában. • Sólyom László, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG – ALAPVETŐ ADATOK – Az ország területe: Népesség: Főváros: Közigazgatási felosztás: Törvényhozó hatalom: Végrehajtó hatalom:

Bírói hatalom: Időzóna: Valutanem:

312 679 km2 38 135 ezer fő Varsó (1 702 ezer fő) 16 megye, 314 járás, 2478 település Szejm (460 képviselő), Szenátus (100 képviselő) Köztársasági elnök (5 éves mandátum; Bronisław Komorowski 2010. augusztus 6-tól), Minisztertanács (4 éves mandátum; a Minisztertanács elnöke 2007. november 16. óta Donald Tusk) Legfelsőbb Bíróság, bíróságok, közigazgatási bíróságok, katonai bíróságok GMT +1 1 złoty (PLN)= 100 groszy ˜ 70 HUF

FORRÁS: PAIIZ

4

2010. november

• LENGYELORSZÁG • A N A P I G A Z D A S Á G M E L L É K L E T E



5

A középtávú lépések elmélete Reformokra minden országnak szüksége van. Időnként egyetlen átfogó intézkedéscsomaggal bevezetett, sokkoló reformra, ha nagyon sok rossz megoldás született, mint például Görögországban vagy Portugáliában. Időnként pedig – amennyiben nincsenek rendkívüli események – elegendő a fokozatos, de határozott lépések megtétele. Ha a lengyel kormány összes eddigi intézkedését egy csomagba foglalnánk, ezt nevezhetnénk a Tusk-kormány reformcsomagjának. Valószínűsíthető azonban, hogy amennyiben nagy, mélyreható reformokat tartalmazó csomagként hirdetnék meg, a társadalom nagy része nem fogadná el ezeket.

Jacek Rostowski, a Lengyel Köztársaság pénzügyminisztere

6

2010. november

A

világválságot talán Lengyelország vészelte át a legjobban Európában. Pénzügyi helyzetünk viszonylag jónak mondható, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség reformokra. Ugyanakkor nincsenek érvek amellett , hogy ezek súlyos, sokkoló csomagok legyenek. Elsősorban határozott változásokra van szükség, fokozatos bevezetéssel, melynek köszönhetően a reformok hatékonyabbak és megfelelően előkészítettek maradnak. Hacsak nem rövid időn belül elkerülhetetlen reformokról van szó, a sokkszerű bevezetés túl nagy sietséget, s ezzel gyengén


előkészített tervezeteket eredményez, emiatt később könnyen eltérhetnek az eredeti céltól, vagy eltörölhetik őket a reformer kormány esetleges populista utódjai. A Polgári Platform (PO) gazdasági-politikai programja, amely két egymást követő kormányzást feltételez, az ország megreformálása során nem hagyja figyelmen kívül ezt a törvényszerűséget. Az átmeneti nyugdíjat már 2008 decemberében bevezették, ez végre elindította a nyugdíjreformot. A reform részeként az elkövetkező néhány éven belül öt évvel megemelik az átlagos nyugdíjkorhatárt, melynek köszönhetően a foglalkoztatott ság aránya már most, a válság ellenére is növekedést mutat. Ugyanebben az évben elvégezték a városi földterületek művelés alól való kivonását, valamint eltörölték az úgynevezett Religa-adót (a közlekedési balesetekben sérültek gyógyítására bevezetett , a biztosítók által havonta fi zetendő díj, mely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 12 százalékának átirányítását írta elő az országos egészségügyi alapba). Az adó eltörlésének köszönhetően 5-10 százalékkal csökkentek a kötelező biztosítás díjai. Emellett kidolgoztak vállalkozásokat segítő csomagot, melynek keretében 50 százalékkal, 1,2 millió euróra emelték a teljes körű könyvelési kötelezett ség küszöbét; háromszorosára, két év alatt 30 ezer euróra nőtt a kisvállalkozók áfamentességének határértéke; jelentősen, 180 napról 60 napra csökkentették az áfa-visszaigénylés átfutási idejét, és 80 százalékkal mérséklődött a társasági alaptőke minimális összege; és – ami a legfontosabb – az adóhivatali eljárások során alkalmazni kezdték az „adózó iránti bizalom” elvét. Az elmúlt évben két lényeges strukturális reformot sikerült megvalósítani. Az állami közpénzekről szóló új törvény értelmében megkezdődött a 4 éves pénzügyi tervezés, mely megszünteti az úgynevezett kiegészítő vállalkozásokat (önálló gazdálkodással és saját bevétellel

rendelkező, kisegítő költségvetési egységek) és a költségvetési cégeket. Ennek következtében mérséklődött a foglalkoztatottak száma a közszférában, és egyre több szolgáltatás esetén vesznek igénybe outsourcingot. A másik fontos lépés az új munkaerő-kölcsönzési forma, az alkalmi kölcsönzés bevezetése volt, ez a lengyel fiatalok mobilitását növelte a munkaerőpiacon. Az idén hagyták jóvá a lengyel oktatás versenyképességét növelő, hat törvényből álló csomagot. A következő évtől kötelezővé válik az orvosok és ügyvédek számára a pénztárgép használata. A kormány szeptemberben két másik reformot is elfogadott az úgynevezett civilizációs csomagból, az egyik a felsőoktatást reformálja meg a tudomány reformjához hasonló elvek alapján, a másik a bölcsődei nevelést liberalizálja. Jelenleg Lengyelország számára nem az olyan hosszú távú problémák jelentik a fő gondot, melyek azonnali, radikális megoldásokat kívánnak és amelyek nélkül a jövő nemzedékek elveszítenék a méltó életre való esélyt. Az Európai Bizott ság számításai szerint az unió országai közül Lengyelország a legfelkészültebb a demográfiai problémákra, nálunk a legalacsonyabb – Észtország mellett egyedüliként negatív – az elöregedés hosszú távú költségmutatója, az LTC, ami a demográfiai változások közpénzekre gyakorolt hatását mutatja. Lengyelország problémája nem is az eladósodás mértéke. Az ország, amennyiben levonjuk a nyílt nyugdíjalapok számára befi zetett járulékokból keletkező adósságot, a kilencedik legalacsonyabb GDPhez viszonyított adósságállománnyal rendelkezik az EU-ban, az idén pedig a harmadik legalacsonyabb növekedést produkálta e téren. A gazdaság valódi problémája a strukturális deficit. Ez a jelentős adócsökkentésből származik, amelyhez párhuzamosan – korlátozás helyett – a 2006–2007-ben elfogadott gigantikus költségvetési kiadások társultak. A bevételek és kiadások közti disszonanciát ráadásul tovább mélyítették a gazdasági válság késleltetett hatásai, mint a munkanélküliség növekedése vagy az adóbevételek átmeneti csökkenése. A strukturális deficit problémájának hatékony megoldása mindenekelőtt kemény kiadási politikát igényel az állam részéről. Lengyelország már több éve éppen ilyen takarékos költségvetési politikát folytat, ez volt az alapja az Európában modellértékűnek tartott , a

globális pénzügyi válsággal szembeni intézkedési tervnek. Ezt a következő összetevők alkották: takarékosság a közkiadásokban a piacok bizalmának megőrzése érdekében (2008–2009), a válság következményeinek tompítása és a kiadások további következetes korlátozása (2010), valamint a deficit fokozatos lefaragása (2011–2014). A pénzügyi egyensúly megteremtéséhez mindenekelőtt idő kell – a kiadások oldalán ugyanis minden intézkedésnek késleltetve jelentkezik a hatása. Ezért a kiadási oldalon történt változtatásokkal párhuzamosan, Németországhoz és Nagy-Britanniához hasonlóan Lengyelország is bevezetett a bevételek növekedésére irányuló lépéseket. Lengyelországban a PO-PSL kormány ideiglenes áfaemelés mellett döntött. Ez az intézkedés időt ad Lengyelországnak arra, hogy a kiadási oldalon megvalósított intézkedések egyre nagyobb eredményeket hozzanak, és fokozatosan eljussunk a pénzügyi egyensúlyhoz. Hamarosan az alábbi intézkedések elfogadása várható: fegyelmező kiadási szabály, amely évente 1 százalékra korlátozza az állami költségvetés nem mereven előírt kiadásainak növekedését, valamint a gazdasági tevékenység deregulációs csomagja. Mi több, idén és a korábbi időszakban megvétózott reformok ismét törvényhozási lendületet kaphatnak. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatások és a nyugdíjak alapvető, jelentős mértékben megújított reformjára is. A 2011-es évekre vonatkozó tervekben szerepel az egyenruhás-szervezetek nyugdíjainak reformja, valamint a katonai kiadások rugalmasabbá tétele is. Egyes szektorokban, amelyekben jelentős változásokra van szükség, a következő kormányzati időszak során mélyreható reformok várhatók. Ilyen többek között a mezőgazdasági társadalombiztosítási pénztár, a KRUS, amely nyugdíj-, baleset-, beteg- és anyasági biztosítási szolgáltatásokat nyújt az agrárium számára. A további reformokat azonban fokozatosan, kiszámíthatóan és nagyfokú társadalmi elfogadott ság mellett kell bevezetni. Amennyiben a reformokat nem megfelelő időpontban és nem megfelelő körülmények között vezetjük be, a reformer kormány esetleges populista utódja könnyűszerrel elherdálhatja nemcsak a kapott örökséget, hanem az elmúlt húsz év örökségét is. • Jacek Rostowski, a Lengyel Köztársaság pénzügyminisztere

Lengyelország mind a régióban elfoglalt helyénél, mind nemzetközi súlyánál fogva kiemelkedő szerepet játszhat az egész kelet-közép-európai régió európai uniós integrációjában. • Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

ALAPVETŐ MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK A 2001-2008-as időszakban az alapvető makrogazdasági mutatók pozitív irányba változtak: előnyösnek mondható az infláció hosszan tartó csökkenése, a munkanélküliség jelentős mérséklődése, valamint a GDP többszázalékos növekedése. A 2008/2009-es év fordulóján, a gazdasági világválság eredményeképpen a lengyelországi gazdasági fejlődés lelassult, de sikerült elkerülni a GDP-csökkenést, ami kivételesnek számít Európa-szerte. Fő makrogazdasági mutatók

2001

2008

780

1 266

1 342

GDP növekedés (előző év = 100)*

101,2

104,8

101,8

FDI - Külföldi Közvetlen Befektetések (millió EUR)**

6 372

10 970

8 384

17,5

9,5

9,5

46 537

114 566

96 326

GDP (milliárd PLN)*

Munkanélküliség (%)* Export f.o.b. (millió EUR)** Import f.o.b. (millió EUR)**

2009

55 094

139 329

105 045

101 631

259 895

201 371

Külkereskedelmi mérleg (millió EUR)**

-8 557

-24 761

-8 719

Fogyasztói árindex/inﬂáció (előző év=100)*

105,5

104,2

103,5

Külkereskedelmi forgalom (millió EUR)**

FORRÁS: *LENGYEL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (GUS), **LENGYEL NEMZETI BANK (NBP)

NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ TAGSÁG ENSZ OECD NATO EU

Belépés éve 1945 1996 1999 2004



7

A válság ellenére is létezik sikertörténet Lengyelország a kontinens gazdasági térképének egyre jelentősebb szereplőjévé válik, idén a nemzeti jövedelem tekintetében már megelőzi Svédországot és Belgiumot is. A globális gazdasági válság a lengyelek számára azt bizonyítja, hogy folytatni kell a megkezdett utat, az itteni gazdaság ugyanis ellenállóbbnak bizonyult, mint a fejlett országok gazdaságainak többsége, ami azt is jelenti, hogy sikeres a gazdaságpolitikai irányvonal.

„ A

globális gazdasági válság ugyan minden országban éreztette hatását, de nem mindenhol egyforma mértékben. A lengyel gazdaság az elmúlt években stabilan növekvő pályán állt, ez a lendület a problémák hatására is csak időlegesen torpant meg. Az ország az Európai Unió tagállamai közül tavaly egyedüliként könyvelhetett el gazdasági növekedést, ráadásul a GDP 1,7 százalékos bővülése után idén újabb lendületet kapott . A belföldi fogyasztásra épülő gazdaságpolitikának köszönhetően az idei évben a lengyel GDP 3,5-4 százalékkal emelkedhet. A kontinens legtöbb országától eltérően tehát a lengyel gazdaság jelenleg is kedvező képet mutat, s ez megerősíti azokat a véleményeket, amely szerint az ország fenntartható módon fejlődik. Az ipari termelés 2010 első kilenc hónapjában 10,7 százalékkal nőtt – legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a feldolgozóiparban –, ami elsősorban a nemzetközi piacok élén8

2010. november

külésének és a kontinens legnagyobb gazdaságainak mélypontról való kilábalásának eredménye. Egyre jobban teljesít az építőipar, amelyet nem csak a válság, de a lengyel viszonyokhoz képest szokatlanul kemény tél is sújtott . Az ágazaton belül a lakásépítések száma is kedvezően alakul; ugyan szeptemberig mintegy 15 százalékkal kevesebb, 97 ezer lakást adtak át az egy évvel korábbihoz képest, de a darabszám az utolsó hónapban már meghaladta a tavalyit. Optimizmusra leginkább a megkezdett építkezések száma adhat okot, a szeptemberi 128 ezres érték az előző évihez képest 16 százalékos növekedést mutat. A folyamatosan növekvő belső piac mellett igen látványosan


A gazdasági válság számos országban felszínre hozta a pénzügyi ellenőrzés hiányosságait, ugyanakkor igazolta a lengyel szabályozás helyességét. javult az ország külkereskedelmi forgalma. Az idei év első felében a lengyel export 19,2 százalékkal nőtt , így értékben 56,2 milliárd eurót tett ki, míg az import 17,6 százalékkal bővült és elérte a 61 milliárd eurót. Az ország a kontinensen belül előkelő helyet foglal el a szórakoztatóelektronikai termékek – különösen az lcd-panelek – és a háztartási gépek előállításának tekintetében, de az autó- és repülőgépipar részesedése is jelentős. Az itteni üzemekből FIAT-, Opel-, Ford- és Volkswagen-modellek és részegységeik kerülnek ki, de Boeing- vagy éppen Bombardier-repülőgépekben is találhatunk Lengyelországban készült alkatrészeket. Az infl áció 2,5 százalékra mérséklődött , és kedvezően alakul a munkanélküliség is, bár a 11,3 százalékos ráta még mindig magas. (A regisztrált munkanélküliek száma augusztus végén 1,8 millió fő volt.) A gazdaságpolitika elmúlt két évben elért eredményei Lengyelországra irányított ák a világ figyelmét. Egyre több befektető választja beruházásainak helyszínéül az országot. Az elmúlt esztendőben 8,5 milliárd euró közvetlen külföldi befektetés érkezett , míg az idei év első hat hónapjában a külföldi befektetők mintegy 6,3 milliárd eurót hagytak az országban. Természetesen nem csak a jó makrogazdasági eredmények vonzzák a befektetőket. A siker eléréséhez szükség volt korszerű, stabil jogi környezet megteremtésére és megfelelő támogatási rendszer kialakítására. Utóbbiak közül említést érdemel a különleges gazdasági övezetek kialakítása, amelyből mintegy 14 található szerte az országban. Ez a típusú támogatás az Marcin Sowa kereskedelmi tanácsos

Lengyelország számomra a munka becsületét jelenti: a munkaszerető és megbízható munkások tették lehetővé a TriGránit zászlóshajóinak számító lengyel fejlesztéseink sikerét. Ezt a felelősségérzetet, segíteni akarást tapasztaltam nemcsak a gazdasági, hanem a lengyel–magyar barátság szép hagyományait erősítő karitatív együttműködésünk során is. • Demján Sándor, a TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke

Lengyelország eredményeit, gazdasági teljesítményét tradicionálisan érdeklődéssel követjük. Az ország válság előtti és alatti következetes gazdaságpolitikája, kiegyensúlyozott költségvetése, államadósságának kezelési módja értékes tapasztalat mindannyiunk számára. • Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója

egész Európai Unióban különlegesnek számít, szigorú feltételeknek kell megfelelni a letelepedéshez, ami viszont adókedvezménnyel jár. Természetesen nem csak a külföldi, de a lengyel vállalkozások támogatása is fontos, különösen mert a sikeres eredmények elérése nagymértékben az itteni vállalkozások érdeme, hiszen igazán ők birkóztak meg a világméretű recesszióval. Az elmúlt húsz év nem volt könnyű a lengyel cégek számára, de talán más országokban működő társaikhoz képest a lengyel vállalkozások rugalmasabbak és könnyebben alkalmazkodnak a piaci trendek változásaihoz. A segítség azonban nekik is jól jön, éppen ezért az év elején a kis- és középvállalati szektor számára a versenyképességet erősítő és külföldi piacokon való sikeres szereplést támogató programok indultak. A lengyelek tehát joggal tekintik magukat a válság relatív „nyerteseinek”, hiszen nőtt a fogyasztás, a termelés bővült, a pénzügyi rendszer pedig stabilan vészelte át az elmúlt időszakot. Azt az időszakot, amely nemcsak a veszélyekre hívta fel a figyelmet, hanem lehetőséget is teremtett . Igaz, ez utóbbival élni kell tudni, és ki kell használni az alkalmat, hogy egy ország megmutassa, mire is képes. A lengyel gazdaságról további információk magyar nyelven a www.budapest.trade.gov.pl honlapon érhetőek el. E KÉT OLDAL MARCIN SOWÁVAL, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE KERESKEDELMI TANÁCSOSÁVAL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉS ALAPJÁN KÉSZÜLT.

Lengyel–magyar gazdasági együttműködés A gazdasági válság a két ország gazdasági kapcsolataiban leginkább a kereskedelem visszaesésében éreztette hatását. A 2009. évi adatok szerint a forgalom lengyel–magyar viszonylatban 19 százalékkal, 4,7 milliárd euróra zuhant. Az export és az import alapvetően hasonló mértékben csökkent: a lengyel kivitel 18 százalékkal, 2,7 milliárd euróra, a Magyarországról származó import 20 százalékkal, 2 milliárd euróra mérséklődött. A tavalyi visszaesés azonban különböző mértékben érintette a termékcsoportokat. A gépalkatrészek, acéltermékek, autóipari és elektronikai ipari termékek gyártói, illetve importőrei voltak a legnagyobb vesztesek, ezzel szemben közvetlenül a magyar fogyasztókhoz kerülő lengyel termékek, mint az élelmiszerek, bútorok, könnyűipari termékek vagy éppen a divatékszerek esetében jóval kisebb A LEGFONTOSABB TERMÉKCSOPORTOK visszaesést, sőt gyakran kisebb növekedést is A LENGYEL EXPORTBAN kimutatott a statisztika. Az idei év elején azonban megfordult a trend, a mélypontról kilábaló magyar iparnak láthatóan ismét szüksége volt a lengyel termékekre, így pont ott észlelhető a beszállításaink dinamikus növekedése, ahol 2009-ben a legnagyobb volt a csökkenés. Ezzel szemben a lengyel fogyasztási cikkek jelentős keresleti korlátokba ütköztek. A 2010. első nyolc hónapja utáni legfrissebb adatok a kereskedelmi potenciál gyors ütemű felépüléséről tanúskodnak. A Magyarországra irányuló lengyel export 26 százalékkal bővült, elérve a 2 milliárd eurót, és hasonlóan dinamikusan fejlődött a Lengyelországba irányuló magyar export is, amely 22 százalékos növekedés után már 1,5 milliárd eurót tett ki. Ez alapján bátran állítható, hogy idén a kereskedelmi kapcsolatok olyan jelentős mértékben javulnak, hogy a forgalom ismét eléri a válság előtti szintet. Ezekre alapozva pedig ismét megindulhat a hosszú távú, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös növekedés.

„

Elektromos gépek és berendezések, televíziók Járművek és járműalkatrészek Kazánok, mechanikus berendezések Rézből készült termékek Műanyagok Acélból készült termékek Kaucsukból készült termékek Papír Tejtermékek Üzemanyagok

710 millió euró 149 millió euró 134 millió euró 98 millió euró 88 millió euró 53 millió euró 47 millió euró 44 millió euró 45 millió euró 41 millió euró

A LEGNAGYOBB NÖVEKEDÉST ELÉRŐ TERMÉKCSOPORTOK A LENGYEL EXPORTBAN: Élő állatok Keményítő, enzimek Húsok Rézből készült termékek Elektromos gépek és berendezések, televíziók Üzemanyagok Zöldségfélék Műtrágyák Bőrök Szerves kemikáliák

453% 258% 182% 130% 85% 70% 42% 48% 41% 35%

A magyar piac mélypontról való elmozdulása a jövőben bizonyosan növeli a lengyel cégek magyarországi befektetések iránti érdeklődését. A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE


9

Az európai uniós tagság mérlege Lengyelország több mint hat évvel ezelőtt csatlakozott egy új geopolitikai rendszerhez, a gazdasági együttműködés új paraméterei között kezdett el működni. Ez a távlat megfelelő alkalom arra, hogy számvetést készítsünk: mi sikerült, és mi kevésbé, hol a helyünk az Európai Unióban, feltaláltuk-e magunkat Európában, elfogadnak-e bennünket, és mi magunk elfogadjuk-e az Európában betöltött helyünket.

A

több mint hatéves tagság után elmondható, hogy Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozása sok pozitív, a lengyel gazdaság és társadalom számára pozitív eredményt hozott magával, és kedvezően befolyásolta az ország Európában és a világban betöltött helyét is. E pozitív elemek megerősítést nyernek az uniós tagság támogatottságának látható növekedésében, amely évek óta 70 százalék körül mozog. A csatlakozó országokra jellemző bizonytalanság és elveszettség-érzés időszaka Lengyelország esetében meglepően rövid ideig tartott – legfőképp azért, mert nem igazolódtak be a csatlakozás kedvezőtlen következményeit jósló félelmek, valamint azért, mert a gazdaság felkészülten várta a tagságot. Lengyelország uniós jelenlétének növekvő támogatott sága mellett egyre javul az integrációs folyamatok megítélése is. Szisztematikusan növekszik azoknak a száma, akiknek meggyőződése, hogy a tagság több hasznot, mint veszteséget hoz Lengyelország számára. Egyútt al az integráció következményeinek 10

2010. november

pozitív megítélése is egyre határozottabban túlsúlyba kerül. A lengyelek az átlageurópai polgárhoz képest gyakrabban támogatják az EU-t. A hangulat ingadozása ebben a kérdésben viszonylag kismértékű volt 2004 után: kezdetben folyamatos növekedés, majd az évek során az uniót pártoló hozzáállás stabilizálódása volt megfigyelhető. A GfK Polonia idén februárban végzett felmérése szerint a csatlakozás után 10-ből 8 lengyel támogatja Lengyelország tagságát a közösségben, míg mindössze minden hatodik helyezkedik ezzel ellenkező álláspontra. Az EU-tagság magas támogatott sága Lengyelországban összefügg a hasznosságáról való erős meggyőződéssel. Nemzetközi felmérések alapján a lengyelek 77 százaléka szerint az unióhoz való csatlakozás mér-

„


lege pozitív, míg az európai átlag ebben a kérdésben mindössze 53 százalék – derült ki az Eurobarometer tavaszi kutatásából. A közvélemény-kutatások szerint a korábban megfigyelt trendek folytatódnak: az Európai Unió a lengyelek számára mindenekelőtt a korlátlan utazást, valamint a munkavállalás és a tanulás helyének szabad megválasztását jelenti. Előkelő helyen szerepel még a mezőgazdaság helyzetének javulása, valamint a lengyel gazdaság számára nyert előnyök általában, a hazai munkaerő-piaci helyzet javulása, továbbá az ország nemzetközi szerepének erősödése. Ezek az előnyök a legtöbb állampolgár számára csak a tagság második és harmadik évében váltak láthatóvá. Lengyelország EU-tagságának pozitív megítélése minden társadalmi-demográfiai csoportban dominál – a nyugdíjasok és a mezőgazdasági termelők, vagyis az integrációhoz kezdetben a leginkább szkeptikusan hozzáállók körében is túlnyomó többségben vannak a pozitív vélemények. Az unió támogatott ságával, valamint a csatlakozásból eredő hasznok felismerésével a következő változók korrelálnak: a válaszadó végzett sége (felsőfokú), kora (30–39 év), lakóhelyének nagysága (500 ezer fő felett i). A csatlakozás következményei egyértelműen leginkább gazdasági és társadalmi vetületben mérhetők és érzékelhetők. A bővítés kétségtelenül hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsulásához, a lengyel export megélénküléséhez, alkalmazkodásra és korszerűsítésre ösztönözte a lengyel vállalkozásokat, fellendülést hozott az agrár-élelmiszer szektorban, több területen csökkentette a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségeket (különösen az exportban és a szállítmányozási ágazatban érintett cégek esetében), végül pedig bővítette a külföldi munkavállalás és tanulás lehetőségeit. Mi több, az európai uniós tagság a gazdasági válság közepette is fontos, a válság következményeit enyhítő tényező maradt, főként az uniós alapok jobb kihasználása, a lengyel vállalkozások belső piaci jelenléte, valamint a közvetlen külföldi befektetések révén. A tagság elfogadott ságának növekedése különösen örömteli a hagyományosan euroszkeptikus körökben. Ide sorolhatók többek között a mezőgazdasági termelők, akiknek már a tagság első évei bebizonyították, hogy Lengyelország a közös költségvetés nettó kedvezményezett je, és éppen a gazdák alkotják azt a társadalmi réteget, amelyik a leginkább élvezheti a tagság előnyeit. A tagság haszna a szolgáltatási szektorban is észrevehető. A fi zikai korlátok megszüntetése, az adminisztratív és vámmal kapcsolatos formalitások kiiktatása, valamint a szükséges engedélyek beszerzési költségeinek eltörlése kihat a lengyel szállítmányozási cégek pénzügyi helyzetének javulására és újfajta szolgáltatások indításának lehetőségére is. A mutatók arra engednek következtetni, hogy az egész unió számára komoly hozadéka volt azoknak

A lengyelek érdekes módon az Európai Uniót tartják a legeredményesebb szereplőnek a gazdasági és pénzügyi válság következményeinek leküzdésében. A válaszadók mintegy harmada ezt jelölte meg, míg a kormány és a Nemzetközi Valutaalap – mindkettő 13 százalékot kapott –, a G20 és az USA mind hátrébb helyezkednek el a sorban.

„

A Lengyelország és Svédország által meghirdetett Keleti Partnerség kezdeményezés vagy hozzájárulásunk az EU Balti-tengeri stratégiájához azt bizonyítják, hogy nem vesztegettünk sok időt a tanulásra, politikánkat pedig nagyobb aktivitás és innováció jellemezte.

Közös történelmünk megannyi összefűző szála: szent magyar királyleányok a lengyel trónon, Nagy Lajos, Báthory és a Jagellók királysága. Márianosztráról a Jasna Góra kolostor megalapítására induló pálosok, majd a harmincas években onnan a gellérthegyi Sziklatemplomba visszatérők. A szabadságharc lengyel légiója, Bem apó személye, és az az őszinte barátság, ami a II. világháború idején mutatkozott a két nép között. És legújabb kori történelmünk kiemelkedő személyisége: boldog emlékezetű II. János Pál pápa, aki lelki mozgatója volt szabadságunk kivívásának. • Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és országgyűlési képviselője

Lengyelországról elsőként az édesapám télikabátja jut eszembe. Amikor 1956-ban szétlőtték a házunkat, lengyel segélycsomagból kapott télikabátot. Még tizenöt év múlva is hordta, mert "ezt valaki jó szívvel adta”. • Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek

a könnyítéseknek, amelyek fokozatosan tették hozzáférhetővé a „régi tagállamok” munkaerőpiacát. A közvélekedéssel ellentétben a migrációnak mérsékelt hatása volt a munkaerő-piaci mutatókra, legfőképp pedig nem volt jellemző a „szociális turizmus”. Az olyan lengyel munkaerő-piaci változások mellett , mint például a bérekre gyakorolt nyomás jelensége, az új típusú karrierlehetőségek és a nyugat-európai munkaerőpiacok megnyitása is előmozdította a magánforrások külföldről Lengyelországba való hazautalását. Az uniós költségvetésből, valamint a külföldön dolgozó lengyelek hazautalásaiból a 2004. május 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakban összesen 63 milliárd euró összegű forrás áramlott be Lengyelországba. A fent említett területek nem merítik ki az európai uniós tagságunkból következő pozitív jelenségek skáláját. A melléklet egy sor olyan kedvező változást és trendet mutat be ezeken kívül, amelyek jellegüknél fogva kvantitatívak. Sokkal kevésbé számszerűsíthetők és mérhetők azonban Lengyelország EUtagságának hatásai a politikai szférában, hiszen ott nehéz megítélni a tagságot a haszon-veszteség vagy a költség-hozam prizmáján keresztül szemlélve. Ebben az esetben jobb változásról, tendenciákról, szerzett tapasztalatokról beszélni. Lengyelország és más országok több mint hat évvel ezelőtt i csatlakozása az EU-hoz olyan volt, mint rácsatlakozni egy politikailag lendületben levő mozdonyra, amely olyan mechanizmusok és sajátos játékszabályok szerint mozog, amelyek az integráció hosszú évei alatt

alakultak ki, és amelyek kidolgozásában nem vettek részt. A tagság első szakasza szükségszerűen a lecke pótlásának jegyében, az együtt működés európai logikájának elsajátításával telt. Nagyon gyorsan meg kellett tanulni a döntéshozatal összetett folyamatát – formális és informális elemeit egyaránt. Így kezdetben gyakran reaktív volt a hozzáállás, ami a tanulási folyamat során folyamatosan aktívvá és előrelátóvá vált. Fontos elemmé, egyúttal az Európai Unión belüli hatékony működésünk próbájává vált a partnerek támogatásának megszerzése a saját elképzelésekhez, valamint a koalícióépítés, amelynek példája a „kohézió barátai csoport” együtt működése a pénzügyi tárgyalások alatt vagy az energia-klíma csomag tárgyalásakor alakult koalíció. A korábbi félelmek ellenére a döntéshozatali folyamat hatékonyságának elemzéséből – ennek legjobb mércéje az EU Tanács határozatainak a száma – az a következtetés vonható le, hogy a bővítés nem vezetett az EU döntéshozatalának megbénulásához. Ahogy nincs arra utaló tünet vagy bírálat sem, hogy a bővítés megingatt a a kompromisszum- és konszenzuskeresés kultúráját. Az intézmények, mechanizmusok és tagállamok tökéletesen adaptálódtak az új körülményekhez a kibővült összetételű tárgyalóasztalnál, gyakoribbá vált a minősített többség elvének alkalmazása és az egyhangúság elvének jelentős korlátozása a döntéshozatalban. A tagállamok számának növekedése ugyanakkor növelte a tárgyalások informális elemeinek súlyát. Ebből következően

nőtt a kétoldalú államközi kapcsolatok jelentősége. Ez előnyére vált a regionális csoportosulásoknak is – különösen igaz ez a visegrádi négyekre. Az ország Európai Unión belül elfoglalt pozíciójának megítélésére érdemes felidézni az APCO Insight Polska megrendelésére 2008-ban készült közvélemény-kutatás eredményét. Ez alapján Lengyelország a leghatékonyabb és legbefolyásosabb tagállam a tizenkét új csatlakozó közül, amelyek 2004 és 2007 között léptek be az EU-ba. Az összes uniós tagállam összehasonlításában pedig Lengyelország a hatodik helyet foglalja el Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország mögött , illetve Hollandia előtt . A vizsgálat nagyra értékelte Lengyelország kelet-európai országoknak nyújtott támogatását, valamint az országot az EU-ban reprezentálók kompetenciáját, ugyanakkor a megkérdezettek szerint javításra szoruló területek a konstruktív hozzáállás és a saját álláspont kommunikálása. Jelenleg, hat év távlatából és a begyűjtött tapasztalatok birtokában, lassanként Lengyelország EU-n belüli „emancipációjáról” beszélhetünk. Ezt a trendet feltétlenül folytatni kell, Lengyelország EU-tagállami érettségének próbája pedig kétségtelenül az EU Tanácsában betöltött elnökség lesz 2011 második félévében, közvetlenül a Magyar Köztársaság elnökségét követően. A két elnökség ugyanis az elkövetkező évek legkomolyabb eszköze lesz ezen országok számára, amellyel alakítani tudják az Európai Uniót.



11

Paksi tapasztalatok segítik az atomerőmű-építést

Az energiabiztonság alapja a földgázszektor

A

z energiaellátás biztosítása minden ország számára stratégiai kérdés. Lengyelország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezt elsősorban saját készleteire alapozva tudja megtenni. A kőszén és barnaszén mellett jelentős a gázvagyon, elsősorban a nem hagyományos technológiával kitermelhető mélyrétegi kőzetekbe zárt gázpala, de emellett fontos szerephez jut a jövőben a zöldenergia vagy éppen a szén-, gáz- és atomerőművekre épülő energia is. Ezek elsősorban a diverzifi kációt hivatott ak biztosítani, legyen szó szállításról vagy gyártási technológiáról. Az irányvonalakat a Lengyelország energiapolitikája 2030-ig néven tavaly elfogadott program rögzíti. A dokumentum hat prioritást jelölt meg, amelyek alapján az energiaellátás biztonságának Az elektromos energia előállításában jelenleg viszonylag csekély szerep jut a földgáznak. Az egy főre jutó lengyel mérőszám a legalacsonyabbak közé tartozik ez EU-ban, egy lakosra vetítve évente mindössze 361 köbmétert használnak fel ilyen célra, míg az uniós átlag ezen a téren 998 köbméter/fő/ év, a magyarországi ráfordítás pedig 1200 köbméter/fő/év. A jövőben azonban akár látványos növekedés is várható ezen a területen, ha figyelembe vesszük a nem hagyományos gázlelőhelyek felkutatásával és kiaknázásával kapcsolatos lengyelországi projekteket; jelenleg a szénhidrogénkészletek felkutatásával és kitermelésére irányuló 225 koncesszióból 71 a nem hagyományos gázlelőhelyekkel kapcsolatos. A mélyrétegi kőzetekbe zárt gázpala és az úgynvezett tightgas – mint nem konvencionális gáz – kitermelését szolgáló technológia gyorsan fejlődik, és reális közelségbe hozza ennek a gázvagyonnak a kiaknázását. Egyes becslések szerint ez Lengyelországban elérheti az 1600 milliárd köbmétert is, ami 200 évre biztosíthatja az ország gázfogyasztását. Sőt ennek feltárása és kitermelése tíz éven belül teljesen átalakítja a kontinens energiapiacát, és a lengyelek kulcsfontosságú stratégiai szállítóvá válhatnak Európa számára.

12

2010. november


megteremtése érdekében komoly szerep jut majd többek között a gázszektornak. Az ország földgázszükséglete éves szinten mintegy 13,5 milliárd köbméter, aminek közel harmadát hazai lelőhelyekről származó kitermelés fedezi, a fennmaradó rész pedig elsősorban keletről érkező importból származik. Ezt a függőséget mérsékli majd jelentősen az észak-lengyelországi Swinoujsciében megépítendő cseppfolyósított földgáz (LNG)-terminál, hiszen a megnyíló új szállítási útvonal új beszállítók megjelenését is jelenti. A tervek szerint 2014-ben elkészülő beruházás eredményeként 5 milliárd köbméter gázt importálnak évente, míg később a kapacitás elérheti a 7,5 milliárd köbmétert. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg ez az egyik legfontosabb projekt a lengyelországi földgázimport diverzifi kálásának területén. A cseppfolyósított gázra építő megoldás nemcsak Lengyelországban, hanem Európának ebben a térségében, a balti medencében is új, de a kontinensen is csupán 19 ilyen létesítmény üzemel. (A világon egyébként mindössze 67 ilyen működik, a legtöbb, 24 terminál Japánban található.) A projekt nemcsak a lengyel, hanem az európai energiapolitika céljaival is összhangban van, ennek köszönhetően a beruházást támogatja az Európai Unió. Az LNG-terminál felépítésével kapcsolatos befektetés összegét mintegy 2,88 milliárd zlotyra becsülik a szakértők, ennek egy részét az unió által biztosított strukturális alapból származó összeg fedezi, de forrást biztosít a beruházáshoz a European Energy Programme for Recovery (EERP), az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a fi nanszírozásban részt vesz több kereskedelmi bank is. A beruházásért az állami tulajdonban lévő vezetékhálózatot üzemeltető GAZ-SYSTEM S.A. felügyelete alatt álló Polskie LNG, míg az ellátásért és szállításért a legnagyobb lengyel olaj- és gázipari vállalat, a PGNiG felel majd. A terminál a térség, így a „visegrádi négyek” többi országának, Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának is vonzó alternatívát jelenthet a beszerzést illetően a gázellátási útvonalaik és forrásaik diverzifi kálásával. A hálózatok összekötésével, a Németország felé irányuló kapcsolódási pont kiépítésével nagyobb mennyiségű gáz esetleges továbbítása is lehetővé válna ebből az irányból a swinoujsciei LNGterminálhoz, ahonnan a déli irányba történő bővítéssel a földgáz cseh, szlovák és magyar piacokra való eljuttatására is lehetőség nyílna. Egy teljesen kiépülő észak–déli energiafolyosó, továbbá a Nabucco gázvezeték megépítése pedig Lengyelország számára is újonnan érkező gázszállítmányok fogadását tenné lehetővé. Éppen ezért döntöttek úgy idén februárban budapesti csúcstalálkozójukon úgy a visegrádi négyek, hogy a gáz szállítása érdekében tovább fejlesztik a közép-európai gázvezetékrendszert, amely a Balti-tengertől egészen az Adriai-tengerig teremti meg az energia szabad áramlását. • Joanna Strzelec-ŁobodziŃska, a lengyel gazdasági minisztérium helyettes államtitkára

„

A lengyel–magyar barátság nem alaptalan legenda, hanem egy jelenleg is élő, tartalmas reláció a két ország és annak gazdasága között. E hatalmas országgal való nagyszerű együttműködésünknek kiemelt fontossága van a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében; számomra Lengyelország e jelentős együttműködést és számos személyes és szakmai barátot jelent.

• Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnökvezérigazgatója

Az LNG-terminál 2014 júliusában fogadhatja az első cseppfolyósított földgázt szállító hajót.

Az elmúlt években ismét egyre jelentősebb szerephez jutott az atomenergia a legtöbb fejlett ország energetikapolitikájában. Azok az államok, amelyek korábban atomerőműveik bezárását tervezték, folyamatosan felülvizsgálják korábbi álláspontjukat, és igyekeznek kitolni azok működési idejét, míg mások a közeljövőben döntenek új projektekről vagy esetleg már az építésnél tartanak. Lengyelország ugyan kivételes helyzetben van, hiszen szénkészleteinek köszönhetően rövid távon nem kell tartania nyersanyaghiánytól az energiatermelésben. Ennek ellenére, a relatíve olcsó energia itt is fontos kritérium, így 2020 után atomerőmű állhat üzembe.

A

lengyel energiatermelés napjainkban elsősorban földgázra és szénre épül, az ezeket felhasználó erőművekből származik a legtöbb energia. A jövőben ez az arány azonban mindenképpen változni fog, és egyre inkább háttérbe szorul a kő- és barnaszén. Ez utóbbi két energiahordozó esetében ugyanis nem csak a kitermelés költségei magasak, de a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt is egyre drágább a feldolgozás, ráadásul a fenntartható fejlődés egyre fontosabb társadalmi igény, ezek az erőművek pedig már önmagukban is komoly mértékben terhelik a környezetet. Az energia jelentős tényező a vállalatok költséghatékonyságában. A lengyel cégek versenyképességének elvesztését is jelentheti a magas energiaár. Nemzetgazdasági szempontból pedig igencsak számottevő az a hátrány, amit az okozna, ha az itt lévő vállalatok arra kényszerülnének, hogy olyan országokba helyezzék át a termelést, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek, mint például Ukrajna, vagy emiatt az újonnan érkező befektetők is más országot választanának. Az ország vezetése éppen ezért tartja kulcsfontosságú kérdésnek az energiapolitikát, hiszen az ellátás stabil és alacsony költségeken történő biztosítása jelentősen növeli a lengyel gazdaság versenyképességét. A jelenlegi álláspont szerint a legmegfelelőbb egy új atomerőmű felépítése lenne. Az atomenergia alkalmazásának terve egyébként nem új keletű az országban. Magyarországhoz hasonlóan a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején Lengyelországban is azzal számoltak, hogy atomerőmű segíti majd az áramtermelést, a rendszerváltás, valamint a már korábban is zajló társadalmi-gazdasági változások következtében azonban a Gdansk melletti Żarnowiecben 1982-ben megkezdett beruházást 1990-ben felfüggesztették. A helyzet jelentősen változott, így húsz év után ismét reális alternatívaként merült fel az atomenergia. A lengyel építőipar és az energetikai szektorban érdekelt vállalkozások már meg is tették az első lé-

péseket annak érdekében, hogy egy erre vonatkozó döntés esetén részt vehessenek az atomerőműblokk megépítésében, sőt többen már eddig komoly tapasztalatokra tettek szert korábban és tesznek szert jelenleg is. A finnországi Olkiluotóban például lengyel mérnökök és szakmunkások is dolgoznak, de a franciaországi Pierelatte településen létesülő urándúsító üzem építésében is részt vettek lengyel társaságok. A szükséges tapasztalatot egyébként legtöbben Magyarországon szerezték, számos vállalat – leginkább az Elektrobudowa-Katowice neve lehet ismerős – már az említett zarnowieci üzem építésével párhuzamosan részt vett a paksi atomerőmű építésében is. Sőt a lengyel beruházás leállítása után több berendezést Paksra szállítottak.

Az első lengyel atomerőműről már régóta folyik a szakmai vita, de a tervezett beruházásról szóló döntés már a végéhez közeledik. A pontos menetrendet tartalmazó lengyel atomenergetikai program kidolgozása hamarosan befejeződik, és azt jó esetben az év végéig elfogadja majd a kormányzat. A tervek szerint az első atomblokkot legkésőbb 2022-ban helyeznék üzembe, amit 2030-ig további 3-5 darab követne összesen két atomerőműben, darabonként 3200 MWe teljesítménnyel. • Hanna Trojanowska, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára, a Lengyel Köztársaság kormánya atomenergiáért felelős biztosa



13

Közös törekvések az uniós agrárpolitikában A lengyel–magyar együttműködés komoly múltra tekint vissza, amely az Európai Unióhoz való csatlakozás óta is folyamatosan fejlődik, sőt az elmúlt hat évben ez új területeket is jelentett a közös fellépésre. Mindkét országban jelentős a szántóföldek aránya, azaz komoly szerepe van a mezőgazdaságnak. Az Európai Unió felé is képviselt közös álláspont szerint a történelmileg rögzült támogatási jogcímek ideje lejárt, azok nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Az országok egyetértenek abban is, hogy az egységes piac elvének érvényesüléséhez minden résztvevőnek egyenrangú félként kell megjelennie. A zavartalan agrárpiaci verseny feltétele a források elosztásának új, igazságos rendszere. Egyúttal amellett is állást foglalnak, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitika egyszerűbb és a termelők számára is érthető legyen.

Tokaj fejlődését nagyban elősegítette a lengyelek borértése és értékítélete a XVI. századtól kezdve. A mai lengyel emberek elkezdték újra felfedezni Magyarország borait, és úgy jönnek hozzánk, mint régi ismerősökhöz, barátokhoz.

• Szepsy István,

tokaj-hegyaljai borász

Az Európai Unió népessége mintegy félmilliárd fő, ez pedig félmilliárd olyan fogyasztót jelent, akiknek érdekében áll a közös agrárpolitika fenntartása. A lakosság szeretne elérhető áron kiváló minőségű élelmiszerhez jutni - ez egyébként a KAP egyik eredeti fő célkitűzése –, nem véletlen, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban választják a hagyományos technológiával, kevés adalék anyag hozzáadásával készült, hagyományos ízű és illatú termékeket – vagyis a változatos jellemzőkkel bíró élelmiszert.

A mezőgazdaságnak a jövőben is fontos szerepet kell szánni A lengyel álláspont szerint indokolt a KAP eddigi struktúrájának, vagyis a jelenlegi politika mindhárom elemének: a piacok közös szervezésének, a közvetlen kifizetések rendszerének, valamint a vidékfejlesztési politikának a megőrzése.

A

közös agrárpolitika, a KA P az európai együtt működés egyik legfontosabb területe. A már többször is megreformált programot érintő kifizetések még mindig közel felét teszi ki az Európai Unió kiadásainak – nem véletlen, hogy a társulás 2013-ig ismét át akarja dolgozni az elveket. A KA P nem csupán szakpolitika, annak meghatározása a mindennapokra is komoly hatással van, és nem csak a szektor számára. Az Európai Unió tagországai számára az ellátás biztosítása és az élelmiszer-biztonság kérdése mellett a fenntartható fejlődésről is szól. A reformnak célja, hogy az új szempontokat beépítse majd a közös agrárpolitikába és nemzetközi szinten is versenyképessé tegye az ágazatot. Az újonnan csatlakozott országok jó részében igen komoly a mezőgazdaság szerepe. Nem véletlen, hogy Lengyelország véleménye szerint a KA P-nak 2013 után továbbra is kulcsfontosságú szerepe lesz az unió élelmiszer-biztonsága, a mezőgazdaság és a vidék fenntartható fejlődése, valamint az egységes agrárpiaci verseny egyenlő feltételeinek és az EU erős versenyképességi pozíciójának globális agrárpiaci biztosítása szempontjából. Az egyik legfontosabb cél, hogy az agrárpolitika hatékony eszköz legyen a közösséget érintő új kihívások megoldásában: többek között a természeti erőforrások védelme, a klímaváltozás, a vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség, valamint a megújuló energiaforrások terén. 14

2010. november


Az eddigi feladatok mellett tehát új kihívásoknak is meg kell majd felelnie az uniós agrárpolitikának, így nagyon fontos, hogy megfelelő, legalább a jelenlegi szintet elérő közösségi fi nanszírozáshoz jusson a jövőben is. A tagállami költségvetésből való hozzájárulás növelése, különösen pedig a közvetlen kifi zetések részbeni tagállami fi nanszírozásának a bevezetése jelentősen veszélyeztetné a KA P által képviselt európai hozzáadott érték biztosítását a jövőben. Egy ilyen változás fékezné a gazdasági kohézió folyamatát az európai közösségben, hiszen a szegényebb tagállamokat vagy az állami kiadások növelésére kényszerítené annak érdekében, hogy saját agrárpiacuk számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az egységes piacon, vagy pedig arra szorítaná őket, hogy lemondjanak az egyenlő esélyekből származó gazdasági előnyökről az agrárszektorban. A lengyel álláspont szerint minden olyan próbálkozás káros, amely növelné a tagállami hatáskört a közös agrárpolitikában. A KA P hatékonyságának biztosítása érdekében a jövőbeni változásoknak teljes mértékben meg kell őrizniük a politika közösségi jellegét, különösen pénzügyi tekintetben, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az EU egységes piacán. Figyelembe kell venni továbbá az egyes tevékenységekhez nyújtott pénzügyi támogatások szintjének és elosztásának összekötését a jelenlegi és a jövőbeni célokkal. Ehhez arra van szükség, hogy megváltozzon a közvetlen kifi zetések az a történelmileg rögzült nemzeti felső határértéke, amely az egyes tagállamok agrártermelésének több mint tíz évvel ezelőtt i szintjét és intenzitását tükrözi. Emellett csökkenteni kell a bevezetési költségeket is, mind az uniós intézmények és a tagállamok, mind pedig a kedvezményezettek oldalán, ami szükségessé teszi a KA P egyszerűsítését. Az új politikának érthetőnek kell lennie a termelők, valamint az adófi zetők számára is. • Marek Sawicki, a Lengyel Köztársaság mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere

A sokszínűség az Európai Unió erőssége, ennek megőrzése közös érdek, egyben a fogyasztók elvárása is. A siker érdekében azonban egyenlő feltételeket kell biztosítani az összes uniós ország számára. Számolni kell azzal a veszéllyel is, amelyet a harmadik országok egységes piachoz való hozzáférése jelent, mivel az ezekből az országokból származó termékeket nem érinti az uniós termelőkre kényszerített követelményrendszer. Az elkövetkező időszakban ilyen és hasonló kihívások előtt áll tehát az egész Európai Unió. A közös agrárpolitika jövőjét érintő legfontosabb döntések rövidesen megszületnek. Ebben a munkában kifejezetten örömteli, hogy Lengyelország és Magyarország kölcsönösen számíthat egymásra, hiszen az álláspontok megegyeznek az agrárpolitika megváltoztatásának fő irányait illetően. Az együttműködés egyre szorosabbá válik, a 2011-es év pedig egyformán nagy feladat elé állítja mindkét felet, hiszen Magyarország után Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

„

A kétoldalú kapcsolatok fontosságát jelzi, hogy Magyarország új vidékfejlesztési minisztere, Fazekas Sándor első külföldi útja ez év júliusában éppen Lengyelországba vezetett. A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE


15

A lengyel elnökség az alábbi területekre kíván különös hangsúlyt helyezni: Az EU többéves pénzügyi kerete (2013 után) Az Európai Unió 2013 utáni költségvetési tárgyalásai kulcsfontosságú tényezői lehetnek a lengyel elnökség sikerének. A lengyel elnökség idejére esik az Európai Bizottságnak a büdzsé mélyreható vizsgálatát célzó javaslata, illetve a főbb tárgyalási pontok azonosításának időszaka. E témával kapcsolatban a tárgyalások 2011 derekán kezdődnek, és minden bizonnyal eltartanak 2012 második feléig.

Kapcsolatok az EU keleti szomszédaival Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt Lengyelország igyekszik népszerűsíteni a keleti politikával kapcsolatos témákat. A Keleti Partnerség körébe tartozó országokkal fenntartott kapcsolatok során a lengyel elnökség törekedni fog arra, hogy társulási szerződéseket kössenek, szabadkereskedelmi övezetet hozzanak létre az EU-val, valamint hogy előrelépés történjen a vízum- és kereskedelmi liberalizáció terén, és erősödjön a gazdasági együttműködés.

Belső piac

Lehetőséget jelent az uniós elnökség

A

z Európai Unió Tanácsa működése szempontjából kiemelkedő fontosságú a soros elnökség. A már jó ideje létező intézményt ugyanis a Lisszaboni Szerződéssel új tartalommal töltötték fel a tagállamok, amelyek két és fél évre állandó elnököt választanak az Európai Unió Tanácsa élére. Ez az állandó elnök és a soros elnökség szoros együttműködése adja az unió vezetését. Az elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében milyen ügyek kapnak prioritást az Európai Unión belül, de meghatározó szerepe az adott időszakban tárgyalásra kerülő ügyek döntésének befo-

lyásolásában is van, akárcsak a napirend összeállításában vagy a szavazás előkészítésében. Az elnökséget betöltő ország kulcsszerepet játszik az unió külső képviseletében és külpolitikai álláspontjának megjelenítésében is. Az Európai Unió Tanácsa elnökségét jövő januártól Magyarország, majd júliustól Lengyelország látja el. Az elnöki tisztség igen nagy presztízst jelent a tagállamok számára, ezért a nemzeti kormányzatok komoly előkészületeket és jelentős erőfeszítéseket tesznek elnöki feladataik sikeres ellátása érdekében. A poszt betöltése különleges elismerése a tagállamok érettségének és hatékonyságának, függetlenül azok méretétől,

A féléves elnöki időtartam mellett egy másik időszámítás is fontos a posztot betöltő országoknak. A 18 hónapos elnökségi program alapján három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” is összedolgozik. Nemcsak megosztják tapasztalataikat és segítik egymás felkészülését, de szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre, amelyekben egyeztetik álláspontjukat. Az EU ezzel kívánja biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. A gördülékenység érdekében természetesen nemcsak csoporton belül, hanem az egyes elnökségi triók egymás között is egyeztetnek. A lengyel elnökséggel immár a negyedik periódus veszi kezdetét.

16

2010. november


A válság idején az Európai Unió keresi a gazdasági növekedés lehetőségeit — a lengyel elnökség kiáll majd az EU belső piacának erősítése mellett, amiben jelentős kihasználatlan potenciál rejlik. Az EU belső piaca fejlesztésének fókusza az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A lengyel lépések többek közt a szolgáltatások liberalizációjának belső piacokon való elmélyítésére és a pénzügyi szektort, illetve a kereskedelmi korlátozások eltörlését érintő párbeszéd megkezdésére fognak koncentrálni.

Az Európai Unió külső energiapolitikájának erősítése Lengyelország részletekbe menő vitát javasol olyan új jogi és nem jogi szabályozási megoldásokról, amelyek lehetővé teszik az európai energetikai szektor versenyképességének megőrzését. Az Európai Bizottság és a Tanács fórumán vitát rendeznek majd a jelenlegi megoldásokról és az EU új lépéseinek irányáról az energetikai piac területén. A Lisszaboni Szerződés új előírásaira támaszkova szeretnénk kidolgozni a külső energiapolitika gyakorlásának szolidáris és versenyképes mechanizmusait.

Közös biztonsági és védelmi politika Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt a lengyel elnökség törekedni fog arra, hogy javítsa az EU hatékonyságát a válságkezelésben, a tagállamok együttműködésének elmélyítését a védelmi politika terén, valamint a NATO-partnerség biztosítását.

Európa szellemi tőkéjének maximális kihasználása Intelligens, fenntartható, és a társadalmi kohéziónak kedvező gazdasági növekedés csak akkor lesz lehetséges, ha teljes mértékben kihasználjuk azokat a társadalmi-gazdasági lehetőségeket, amelyek az egyes tagállamokban rejlenek. Ezáltal válik lehetővé az EU társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának további biztosítása. A lengyel elnökség azáltal kíván javítani ezen, hogy felveti a szellemi tőke témáját az EU fórumain.

A LENGYEL ELNÖKSÉG SZÁMOKBAN – 184 napon át tart a lengyel elnökség az Európai Unió Tanácsában, – 4416 óra jut tárgyalásokra és a problémák megoldására, – 264 960 perc az Európai Unió világban elfoglalt helyének megerősítésére a lengyel elnökség segítségével, – mintegy 150 találkozó jön létre politikusok és uniós tisztviselők részvételével Lengyelország kiválaszott városaiban (Gdańsk, Katowice, Krakkó, Łódź, Poznań, Rzeszów, Sopot, Toruń, Bydgoszcz, Varsó és Wrocław), – mintegy 1500 fő vesz részt a lengyel elnökség előkészületeiben, – 111 millió eurót fordítanak Az Európai Unió Tanácsában betöltendő 2011-es lengyel elnökség előkészítése, kiszolgálása és lefolytatása (2010–2012) című többéves program költségeire, – 21 millió euróra becsülik a EU 2011 lengyel elnökség marketingértékét.

potenciáljától és szervezetben elfoglalt helyétől. A jövő év második felében a lengyel elnökség felel az EU hatékony működéséért, az elért eredmények azonban csak a hat hónapos elnökségnél hosszabb időtávon lesznek érzékelhetőek. Lengyelország az elnökség idején mintegy 500 millió uniós állampolgár életét befolyásoló AZ EU ELNÖKSÉGÉT BETÖLTŐ ORSZÁGOK Év

Országok

Év

Országok

2007

Németország Portugália Szlovénia Franciaország Csehország Svédország Spanyolország Belgium Magyarország Lengyelország Dánia Ciprus Írország Litvánia

2014

Görögország Olaszország Lettország Luxemburg Hollandia Szlovákia Málta Nagy-Britannia Észtország Bulgária Ausztria Románia Finnország

2008 2009 2010 2011 2012 2013

2015 2016 2017 2018 2019 2020

döntéseket hoz majd, éppen ezért a lengyel elnökség alapvető célja, hogy hiteles és felelős partnerként mutatkozzon be, amely képes elérni kitűzött céljait, eredményesen kezelni az uniós ügyeket, megkönnyíteni a kompromisszumok elérését, hatékonyan megoldani a problémákat

és helytállni válsághelyzetekben. Az elnökség idején Lengyelország erősíteni kívánja felelősségérzetét a teljes unió iránt, és megszilárdítani jelentős tagállamként betöltött szerepét. Ahogy az összes elnökséget betöltő tagállamnak, úgy Lengyelországnak is részletesen meg kell terveznie tevékenységét, konkrét célokat kell kitűznie, és prioritásokat kell kijelölnie. Az elnökség tervezése ennek megfelelően kettős pályán zajlik: egyfelől folyamatosan leltározzák azokat az ügyeket, amelyek 2011 második félévében napirendre kerülnek az EU naptárjában, másfelől pedig azonosítják a lengyel elnökség érdeklődési területeit. „A prioritások előzetes listája” teljességgel lefedi az EU-elnökség programjával kapcsolatos eddigi munkálatokat. A lengyel elnökség kezdetéig természetesen várhatók még változások az unió dinamikus napirendje miatt. A dokumentum Minisztertanács általi elfogadása még nem jelent elköteleződést a lengyel elnökség prioritásainak ügyében, inkább csak kijelöli a kormányzat további intézkedéseinek lehetséges további irányait. A program fontos további elemei lesznek az erőteljes társadalmigazdasági beállított ságú kezdeményezések, mint az Önkéntesség Európai Éve, az Európai Kulturális Kongresszus, a fogyatékkal élők problémája vagy a Belső Piaci Fórum, valamint Dániával és Ciprussal együtt működve kidolgozzák e trió 18 hónapos programját is.

Fiatal jogi kari oktatóként megtapasztalhattam a lengyel civil társadalom életerejét és eltökéltségét. Büszke vagyok a lengyel kitüntetésemre, mert egy olyan néptől kaptam, amelyik tiszteli múltját, erős hittel rendelkezik, és nemzeti identitását erőforrásnak tekinti. • Stumpf István, a Magyar Köztársaság alkotmánybírája

Ha egy lengyel és egy magyar beszélget, fél szavakból értik egymást. A hasonló történelem, a sorsfordító idők és a közös jövő jelentik azt a nyelvet, mely összeköt minket. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és országgyűlési képviselője

A lengyel elnökség az interneten Az előkészületeket bemutató honlap Tavaly óta működik az elnökség előkészületeit bemutató hivatalos honlap, mely a www. prezydencjaue.gov.pl internetes címen érhető el. Az oldalon az elnökségi előkészületekkel kapcsolatos híreket és információkat találni, de a kormányzati, illetve civil szervezetek képviselőinek véleménye is megismerhető.

Az elnökség hivatalos oldala Az Európai Unió Tanácsában betöltött lengyel elnökség hivatalos honlapja 2011. július elsejét követően a www.pl2011.eu internetes címen lesz elérhető.

Saját profil a Facebookon Tavaly decemberben indult el a Polska Prezydencja 2011 („Lengyel elnökség 2011”) profil a Facebook közösségi portálon. A csatlakozók ezen keresztül is tájékozódhatnak az elnökséggel kapcsolatos előkészületekről, tervekről és kísérő rendezvényekről. Érdemes like-olni, hiszen folyamatos lesznek különféle pályázatok, játékok és meglepetések.

Fórumcsoport Az elnökséget érintő témákkal kapcsolatban fórumcsoport alakult a www.goldenline.pl közösségi oldalon is. A honlap vélemények és ötletek találkozóhelye lehet, ahol új kezdeményezések is születhetnek.

PolskawUE csatorna a Youtube-on A lengyel külügyminisztérium által vezetett csatornán sorozat indult, ahol neves szakemberek videointerjúkban mondják el véleményüket a lengyel elnökségről.



17

A pavilont október második feléig több mint 8 millióan A lengyel pavilon mintegy 3 ezer keresték fel, napontanégyzetméteres átlagosan épülete a népi több mint negyvenezren papírkivágásokra emlékeztető burkolatot voltakkapott. kíváncsiak Az előzetes adatok szerint a Lengyelországra legtöbben október 16-án látogatták meg a pavilont, ekkor közel nyolcvanezer főt fogadtak.

Sikert hozott az expórészvétel Az idei év egyik legfontosabb eseménye az expó volt, amelynek a világ leggyorsabban fejlődő országa, Kína adott otthont. A sanghaji világkiállításról természetes nem hiányozhatott Lengyelország sem. A cél az volt, hogy jobban megismertessék a látogatókkal az országot. A kiállítás ugyan csak nemrég zárt, de már most látható, hogy sikerült megerősíteni az ország szerepét az ázsiai régióban, ahol a jövőben is biztos és stabil gazdasági partnerként tekintenek rá. „Lengyelország mosolyog”. Ez volt a lengyel részvétel mottója a sanghaji világkiállításon, hiszen az országot mindig mosolygós és barátságos embereken keresztül mutatt ák be a látogatóknak. A nemzeti pavilonban a látogatók megismerkedhettek a lengyel kultúrával (zene, tánc, fi lm, fényképészet, festészet), felfedezhették az ország tájait, de arra is alkalom nyílt, hogy a befektetési lehetőségekről tárgyaljanak lengyel vállalkozókkal. A cél az volt, hogy Lengyelországra mint üzleti, turisztikai és kulturális célpontra tekintsenek a jövőben. A látogatók körében népszerűnek bizonyult a koncepció. A pavilont október második feléig több mint 8 millióan keresték fel, naponta átlagosan több mint negyvenezren voltak kíváncsiak Lengyelországra – emelte ki Sławomir Majman, az Expo 2010 lengyel szekciójának főbiztosa. A sanghaji világkiállítást a zárónapot jelentő 2011. október 31-éig közel 74 millió ember látt a, a lengyel pavilon népszerűségét 18

2010. november

Sławomir Majman


jól mutatja, hogy a nemzeti kiállítást minden kilencedik expólátogató megtekintette, ami igen komoly eredmény. Ebben jelentős szerepet játszott ak azok a programok, amelyekből a hat hónap alatt mintegy százötvenet rendeztek. Kiemelt rendezvény volt a lengyel turisztikai hét, amelynek keretében mint vonzó idegenforgalomi célpont mutatkozott be az ország. Az Expo 2010 látogatószámánál fogva a lengyel turisztikai hivatal számára az idei év egyik legfontosabb eseménye, hiszen itt egy helyen lehetett több millió potenciális utazóval megismertetni Lengyelország tájait és nevezetességeit – hangsúlyozta Barbara Tutak, a turisztikai hivatal vásárügyi szekcióvezetője. Lengyelország rendkívül változatos, hegyvidék éppen úgy megtalálható területén, mint alföld vagy tóvidék, a Balti-tenger homokos partjai. Az ország sokszínűségét a kulturális programok is bizonyították. Az expó ideje alatt a lengyel

zenei színtér legkülönfélébb szegmenseit sikerült bemutatni a vendégeknek, Leszek Możdżertől a fiatal lengyel soulzenészeken, mint Marika vagy Pinnawela, és rappereken át a Śląsk (Szilézia) táncés énekegyüttes vagy a Rzeszów Klezmer Band fellépéséig. Emellett olyan különleges előadásokat is szerveztek, mint amikor a Hangzhou nagyzenekar lengyel műveket adott elő hagyományos kínai hangszereken. A zenén kívül a lengyel pavilon válogatást nyújtott a lengyel filmtermés legjavából is. A pavilon mozitermében Tomasz Bagiński Lengyelország animált története című kisfilmjét vetítették, de számos lengyel nagyjátékfilmet is láthatott a nagyközönség – emelte ki a filmszemle ötletét Bogdan Marczewski, az Expo 2010 lengyel szekciójának főbiztoshelyettese. A „Lengyel film a sanghaji világkiállításon” sorozat keretében a nézők megtekinthették Dorota Kędzierzawska Halálom óráján, Waldemar Krzystek Kis Moszkva, Maciej Żak Éjjeli beszélgetések, Maciej Dutkiewicz Mázli, Krzysztof Zanussi Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség, valamint Jan Kidawa-Bloński Rózsahimlő c. filmjét. A szervezők egyébként a legfiatalabb nézőkre is gondoltak, szombat és vasárnap reggelenként Lolka és Bolka, valamint Reksio kutya rajzfilmes kalandjait vetítették a gyerekeknek. Lengyelország kulturális promóciós programjából természetesen nem hiányozhatott a fotóművészet olyan jelentős képviselőinek bemutatása sem, mint Ryszard Horowitz, Piotr Bondarczyk vagy Piotr Sikora, de a pavilonban helyet kaptak a fiatal lengyel festészek legexpresszívebb képviselőjének, Paweł Skurskinak a munkái, valamint a lengyel filmplakátok legjobban sikerült darabjai. A gazdasági kapcsolatok erősítése szintén kiemelt feladata volt a lengyel pavilonnak, ahol több mint két tucat gazdasági rendezvényt szerveztek, köztük üzleti találkozókat, konferenciákat és szemináriumokat, ahol számos szó esett technológiai fejlesztésekről, élelmiszer-ipari beruházásokról, környezetvédelemről és befektetési lehetőségekről. Nemcsak cégek, hanem helyi önkormányzatok számára is lehetőség adódott, hogy személyesen találkozhassanak a potenciális beruházókkal. Így többek között az expón bemutatkozott Opole, Lublin, Kielce, Szczecin, Krakkó, Koszalin és Varsó városa, valamint a lubusi, sziléziai, kis-lengyelországi, bydgoszczi és tengermelléki vajdaságok is. A remények szerint ennek hamarosan kézzelfogható eredménye is lesz, hiszen csak a lengyelországi PPPkonstrukciókkal több mint hetven kínai cég ismerkedett meg. A kínai befektetők komoly érdeklődést mutatnak a lengyel befektetési lehetőségek iránt. A lengyel információs és külföldi beruházási ügynökség (PAIiIZ) jelenleg is több kínai

„

projekten dolgozik, amelyek a jövőben jelentős beruházásokat jelenthetnek – erősítette meg Sławomir Majman, a PAIiIZ elnöke. Az együtt működés azonban kölcsönös, éppen az expón tett látogatása során jelentette be a Rafał Baniak gazdasági miniszterhelyettes, hogy Sanghajban létrejön a lengyel–kínai tudományos-technológiai inkubátor, amelynek feladata azon lengyel cégek támogatása lesz, amelyek be akarnak lépni Ázsia hatalmas piacára. A kölcsönös együtt működésre már példa is akad, hiszen nemrég jelentették be, hogy a PKP Cargo SA a Jinan Railway Vehicles Equipment Co. Ltd kínai vagongyártó céggel közösen létrehozta a CNR Cargo vállalatot, amely vasúti eszközpark felszerelésével és javításával foglalkozik majd. De ugyanilyen fontos az is, hogy Lengyelország volt az első uniós ország, ahol kínai cég közbeszerzési pályázaton közpénzből fi nanszírozott építési megbízást nyert. Az előbbi is azt mutatja, hogy az ázsiai cégek számára Lengyelország komoly lehetőséget ahhoz, hogy elérjék az Európai Unió piacait. A kínai befektetők felismerték, hogy kaput jelenthet az itteni megjelenés, a kínai beruházások összértéke az idei évben elérte a 400 millió eurót. A gazdasági kapcsolatok a jövőben pedig minden bizonnyal tovább erősödnek, hiszen a tervek szerint az expó befejeztével a Kína pénzügyi fővárosának számító Sanghajban marad a lengyel információs és külföldi beruházási ügynökség kirendeltsége, amely az eddig kidolgozott kapcsolatrendszerre építve tovább segíti majd a kínai cégeket a lengyelországi beruházások megvalósításában.

Az első, ami eszembe jut Lengyelországról, az II. János Pál Őszentsége. Képe a feszülettel együtt a dolgozószobám falán ott van, és ez így marad ezután is. De eszembe jut még a lengyelekről a hit, a nemzet és a szabadság fogalma is, amely a pápában testesült meg számomra a ’80-as évektől. • Tarlós István, Budapest városának főpolgármestere

Lengyelországról a szabadság jut eszembe legelsőként. A magyar forradalmárok előtt 1956-ban, a magyar demokratikus ellenzékiek számára a hetvenes évektől Lengyelország volt a példa a függetlenségért és demokráciáért folytatott harcukban. Magam a Szolidaritás aktivistáitól tanultam 1981-es lengyelországi „tanulmányutam” során a cenzúrázatlan, illegális szabad sajtó és könyvkiadás előállításának, terjesztésének módszereit; ennek nyomán hoztam létre az első magyar szamizdat könyvkiadót. • Demszky Gábor, Budapest városának korábbi főpolgármestere

Az idei világkiállítás kulcsszavai a nyitottság, a minőség és a sokszínűség voltak. A lengyel részvétel fontos célja volt, hogy népszerűsítse a lengyel gazdaságot és kultúrát a kínaiak és a Kínán túlról érkező látogatók körében. A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE


19

Számomra Lengyelország egy a szabadságeszmék folyamatos ébren tartásával.

• Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester

Egy lengyel kiadású gregorián lemez és egy tarka borítójú lengyel népzenei lemez – legrégebbi, még gyerekkori emlékeim, amelyek köré mint évgyűrűk sokasodtak a később szerzett emberi, kulturális élményeim... Így érthető, ha művészként elsősorban a kultúrán keresztül melengeti szívem a lengyel jellem, kellem és szellem – mely rabságot nem tűr, őszintén szeret, és velünk, magyarokkal mindenkor szolidáris. Balassi Bálinttal kívánom: „Áldj meg minket Úr Isten..! Blogoslaw nas nasz Panie..! (Egy lengyel ének – igéről igére és ugyanazon nótára.)

• Sebestyén Márta népdalénekes és előadóművész

20

2010. november

Az idei év kulturális szempontból meghatározó eseménye a lengyel zeneszerző, Fryderyk Chopin születésének kétszázadik évfordulója. Az UNESCO által Chopin-évnek nyilvánított 2010-es esztendő mind Lengyelországban, mind pedig az országhatárokon túl kivételes lehetőséget kínált a kultúrák között i párbeszéd élénkítésére. A zene az emberek között i kommunikáció egyik leguniverzálisabb eszköze, így a kulturális esemény összekapcsolódott a nemzetek között i összefogás ideájával. Az emlékévben világszerte számos rangos fesztivált szenteltek és szentelnek a zeneszerző alakjának, a koncerteket olyan előadók neve fémjelezte , mint Evgeny Kissin, Daniel Barenboim, Leif Ove Andsnes, Garrick Ohlsson, Piotr Andreszewski, Rafał Blechacz, Martha Argerich. A zenei programok gazdag kínálatán túl számos egyéb rendezvényre és nem utolsósorban több kulturális beruházásra került sor. Ennek köszönhetően kerülhetett átadásra a zeneszerző születésnapján, 2010. március 1-jén Közép-Európa legmodernebb múzeuma, a varsói Ostrogski-palotában található Fryderyk Chopin-múzeum, valamint ennek keretében újult meg a zeneszerző szülőhelyén, Żelazowa Wolában található múzeum is. Ugyancsak az évforduló kiemelt eseménye volt a „Chopin és az ő Európája” című, egy hónapig tartó, mintegy ötven kivételes koncertet és világsztárok tucatját felvonultató varsói fesztivál, melyet augusztusban rendeztek meg. Nemrég zárult a világ egyik legrangosabb komolyzenei megmérettetése, a XVI. Nemzetközi Zongoraverseny, melynek keretében a különböző országokból érkező fi atal zongoristanemzedék legtehetségesebbjei mérték össze tudásukat. Magyarországon is számtalan zenei esemény tette és teszi különlegessé a mostani évfordulót. Már eddig is olyan kiváló lengyel zongoraművészek szólaltatt ák meg Chopin műveit, mint Wojciech Waleczek, Piotr Banasik, vagy a „Chopin nagykövete”-ként ismert

Fryderyk Chopin 1810-ben született Żelazowa Wolában. Már nagyon korán csodagyereknek kiáltották ki, csupán nyolcéves volt, amikor első szerzeménye nyomtatásban is megjelent. A család ekkor költözött Varsóba, ahol Chopin az arisztokrata szalonokban adott koncerteket. Alig 16 évesen lett a varsói zeneakadémia hallgatója, ebben az időszakban született c-moll szonátája és az első mazurkák. Az 1830-as lengyel felkelés kitörését követően elhagyta az országot, majd némi útkeresés után Párizsban telepedett le. Itt ismerkedett meg a kor kiváló zeneszerzőivel, Berliozzal és Liszttel, és kezdett bele zongoravirtuóz-karrierjébe. Néhány év kitérő után visszatért a zeneszerzéshez, amit már nem is hagyott abba. Életének utolsó éveiben súlyos tüdőbajban szenvedett, aminek következtében fiatalon, 39 évesen hunyt el. Teste a párizsi Père-Lachaise temetőben nyugszik, de szívét – végakarata szerint – a varsói Szent Kereszt-templom egyik oszlopában őrzik.


Piotr Paleczny. Az év vége felé közeledve az évforduló azonban újabb kiemelkedő programokat ígér a kultúra kedvelőinek. Olyan világhírű zenekarokkal találkozhatunk, mint a Krakkói Filharmonikusok vagy a Sinfonia Varsovia. Előtt ünk áll még továbbá a Chopin-év egyik világszinten is egyedülálló zenei vállalkozása, Bogányi Gergely kétnapos Chopin-maratonja a Művészetek Palotájában. A gazdag koncertkínálat mellett számos egyéb esemény, heteken át tartó internetes tudásvetélkedő, Chopin életét és munkásságát bemutató, számos városba ellátogató vándorkiállítás, a belváros szívében, az Andrássy út, illetve Nagymező utca sarkán megvalósuló, zongoraklaviatúrát ábrázoló köztéri projekt, valamint Liszt Ferenc Chopinről szóló könyvének reprint kiadása teszik még színesebbé a különleges évfordulót. A jövő év sem telik el kulturális jubileum nélkül, hiszen jövő júliusban lesz Czesław Miłosz lengyel költő születésének századik évfordulója. Ez alkalomból a Lengyel Köztársaság országgyűlése és a Litván Köztársaság parlamentje 2011-et Miłosz-évnek nyilvánított a. A százéves évforduló kiváló alkalmat kínál arra, hogy újra felelevenítsék a költőóriás munkásságát, mely mindmáig megőrizte aktualitását, reflexiókra késztetve a jelenkor emberét. Nem pusztán költő, prózaíró, fordító és világszerte ismert esszéista volt, de a XX. század nagy gondolkodója, a korszak éles megfigyelője és szemtanúja, aki mint magánember s mint költő egyaránt arra törekedett , hogy kultúrák és nemzetek közt átívelő hidakat építsen. Miłosz azon a gazdag és nagy múltú kulturális örökségen nevelkedett , melynek személyisége és munkássága által ő maga is folytatásává vált, s mely oly sok aktualitást rejt magában a jelenkori Európa számára is. Czesław Miłosz születésének századik évfordulóját nemcsak Lengyelország, Litvánia, az Egyesült Államok, valamint azok az országok ünneplik, melyek a költő életében szerepet játszott ak, de a világ számos más országa is. A jubileumi év reprint kiadásokban, tudományos konferenciákban, irodalmi kerekasztal-beszélgetésekben, szimpóziumokban valamint kiállításokban bővelkedik majd. Az évforduló egyik legfontosabb eseménye a 2011 májusában második alkalommal, Krakkóban megrendezendő Miłosz Fesztivál lesz. Magyarországon kiadják a Nobel-díjas lengyel költő néhány publikációját, többek között válogatott esszéit (Metafizikai pauza), új kiadásban látnak napvilágot a Szülőhazám, Európa, valamint a Rabul ejtett értelem című művek. Megjelenik a költőóriás válogatott verseskötete, valamint a Lengyel irodalom története című tudományos értekezés. A tervek szerint az évforduló keretében még 2011 őszén, Budapesten sor kerül egy Czesław Miłosz életművének szentelt nemzetközi konferenciára, melynek célja, hogy a Nobel-díjas alkotót több oldaláról is bemutassa, úgymint esszéistát, költőt, valamint irodalomtörténeti írások szerzőjét. A konferencia nem pusztán az életmű irodalmi értékét lesz hivatott tárgyalni, hanem annak aktuális

ERAZM CIOŁEK / INSTYTUT KSIĄŻKI (LENGYEL KÖNYVINTÉZET).

Két jeles évforduló: Chopin 2010, Miłosz 2011

A lengyelektől azt tanultam, hogy az igazi szolidaritás az, amikor egy egész nemzet összefog a szabadságáért. Számomra a szolidaritás szó Lengyelországot jelenti. • Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

„Minden újabb verse ünnep volt számunkra, meglepetés, ajándék, mely barátok körében véget nem érő beszélgetéseket indított útjára, s mely magányos elmélkedésekre invitált.” (WisŁawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költőnő)

vonatkozásait is kutatja majd, a XXI. századi Európában végbemenő társadalmi-politikai változások tükrében. A lengyel költő születésének századik évfordulója az UNESCO által számon tartott ünnepek listáján is szerepel.

Czesław Miłosz lengyel költő, író, esszéista 1911-ben született a litvániai Szetejniében. Első verseit az egyetemi újságban publikálta, de alig húszévesen, 1933-ban már saját verseskötete is napvilágot látott. Ezt követően a vilniusi lengyel rádióban irodalmi szerkesztőként dolgozott, miközben újabb kötete jelent meg. A II. világháború idején aktív tagja volt a lengyel ellenállásnak, valamint az illegális sajtóban is publikált. A békekötést követően diplomáciai szolgálatot töltött be Párizsban, majd Washingtonban, mint sajtóattasé. Az ötvenes évek elején Párizsba emigrált, ahol az ottani lengyel intézet jelentette meg írásait, melyekkel több nemzetközi díjat nyert. Néhány évvel később az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a kaliforniai Berkeley Egyetemen a szláv nyelvek professzora lett. Az irodalmi Nobel-díjat 1980-ban kapta meg, ami után újra megjelenhettek művei Lengyelországban. A rendszerváltozást követően Krakkóba költözött, ahol életének utolsó éveit töltötte és ahol 2004-ben végső nyugalomra tért.

NEMZETI ZENEI FÓRUM (WROCLAW) FOTÓ: AUTORSKA PRACOWNIA ARCHITEKTURY KURYŁOWICZ & ASSOCIATES

A kultúra is lehet támogatandó cél Ma már nemcsak autópályák jelentik az új beruházásokat Lengyelországban. Koncerttermek, kortárs múzeumok és könyvtárak épülnek, óvárosi részek kerülnek helyreállításra. Az Európai Unió tagállamai között Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az uniós alapok kulturális támogatásainak. Nem is olyan régen a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának költségvetése csak a legszükségesebb munkálatok elvégzését tette lehetővé, nagyobb lélegzetű tervek megvalósítására esély sem volt. Lengyelország 2007-2013-ig terjedő időszakra azonban az Európai Unió kulturális fejlesztésekre szánt teljes, 6 milliárd eurós keretéből mintegy 1,2 milliárd eurót kapott. Az összeg komoly lehetőséget jelentett, így olyan beruházások valósulhattak meg, amelyekről korábban a A KÉTMILLIÓ szakértők nem is álmodhattak. A kulturális tárca EGYETEMISTA ORSZÁGA által koordinált országos projektekre 2007 és 2013 között 500 millió euró jutott, illetve jut majd Lengyelország a fiatalok országa. a jövőben, míg a fennmaradó összeg felhasznáAnnak ellenére, hogy a 38 milliós lásáról, és a helyi beruházásokról a régiók maguk országban évek óta csökken a nédönthetnek. A támogatások ezen felosztásával a pesség, mégis a 19–24 éves lengyel cél azt volt, hogy elkerülhető legyen a kulturális fiatalok több mint ötven százaléka fejlesztések centralizálása. jár egyetemre vagy főiskolára. Az Az elmúlt évek egyik legnagyobb kulturális országban majd kétmillió egyetevállalkozása kétségkívül a varsói Kopernikusz mista tanul, így itt a tanulmányokat Tudományos Központ létrehozása volt, az folytatók aránya magasabb, mint összesen mintegy 90 millió eurós beruházás számos európai országban. több mint fele uniós pénzből valósult meg. A támogatásoknak köszönhetően koncertterem épül Wroclawban, de a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekara is méltó helyet kap Katowicében. A varsói Kortárs Képzőművészeti Múzeum építését szintén uniós forrás segíti, akárcsak a gdanski hajógyár területén létrehozandó Szolidaritás Európai Központ létrehozását vagy a Lengyel Nemzeti Könyvtár több mint ötvenezer könyvének digitalizálását.

Hamarosan Lengyelország keleti országrésze is saját operával büszkélkedhet majd, az Európai Művészetek Központja az Operának és a Podlaski Filharmonikusoknak ad majd helyet Bialystokban. A multifunkcionális épület mindennemű színpadi és koncertmű bemutatásához nagyszerű lehetőséget biztosít.

FILMGYÁRTÁS Az utóbbi időkben évente mintegy hatvan játékfilm készült Lengyelországban, nem utolsósorban az új filmtörvénynek köszönhetően. Ezt a területet a Lengyel Filmintézet fogja össze, amely éves szinten 25-30 millió eurós költségvetéséből nem csak a filmgyártást, de más filmes területeket is, mint a filmes kultúra népszerűsítését, szakmai továbbképzéseket, forgalmazást – ezen belül a lengyel filmek külföldi forgalmazását is – támogatja. Az esetek többségében a Filmintézet a produkció költségvesét maximum 50 százalékban támogatja, a többit a producer szerzi meg, tévéktől, forgalmazóktól, szponzoroktól vagy önfinanszírozásos alapon. A szponzorok egyébként igen aktívak az országban, hiszen komoly filmproduceri szerepet tölt be a lengyel közszolgálati televízió, a Telewizja Polska, csakúgy, mint más kereskedelmi televíziók a Canal+, a TVN, valamint a Telewizja Polsat és az HBO Polska.

VARSÓI KOPERNIKUSZ TUDOMÁNYOS KÖZPONT



21

autópálya, 315 km gyorsforgalmi út, 95 km elkerülő út, valamint 350 km felújított útszakasz lett átadva a forgalomnak. A kormányváltást követően 1694 km országút kivitelezési szerződését írták alá, ezen belül 743 km autópályára, valamint 951 km gyorsforgalmi és elkerülő útra, nagyobb útfelújításokra. 575 km autópálya hagyományos rendszerben, míg 168 km pppkonstrukcióban kerül megépítésre.

Vasút A közúthálózat korszerűsítésével párhuzamosan jelentős összeget fordítanak az országban vasúti beruházásokra. Ezeknek köszönhetően az elmúlt 30 hónapban több mint 1000 km pálya korszerűsítése és felújítása fejeződött be, és további 1500 km felújítására vonatkozó

zés 450 km hosszú Y alakú vasútvonalat jelentene, amely Varsót kötné össze Lódzon keresztül Poznannal és Wroclawval, később a két szárny akár Berlin és Prága irányába is meghosszabbítható. Az építési munkálatok 2014-ben kezdődhetnek el, míg a teljes vonalat a tervek szerint 2020-ban adnák át a közlekedésnek.

Légi közlekedés A hamarosan megrendezendő Labdarúgó Európa-bajnokságnak köszönhetően számottevő mértékben emelkedhet a légi utasforgalom. A repülőterek

AZ INTERNET ITT IS A JÖVŐ Az infrastrukturális minisztérium nemcsak a közlekedéssel kapcsolatos projekten dolgozik, hiszen a televíziós műsorszórás digitalizálása és a szélessávú internetelérés hozzáférésének bővítése is fontos feladata. Ez utóbbi jelentősen meggyorsítja az információs társadalom fejlődését és megszünteti a digitális szakadék elmélyülését.

Újjáépül Lengyelország

megállapodásokat írtak alá. A pályaudvarok korszerűsítésére is vannak források, részben európai uniós, részben magántőke finanszírozza az átépítéseket. A vasúti fejlesztések közül kiemelkedik az a nagy sebességű vasútvonal, amelyen a szerelvények akár 350 km/órás sebességgel is képesek lennének haladni. Az Európai Unió által is támogatott kezdeménye-

A korszerű infrastruktúra kiépítése Lengyelországban jelentősen felgyorsult az elmúlt időszakban. Egymást érik a közúti, vasúti és a légi közlekedést érintő beruházások, autópályákat építenek, pályaudvarokat újítanak fel és reptereket bővítenek. Lengyelország jelenleg Európa legnagyobb „építési területe”.

Az elmúlt három évben jelentősen felgyorsult a közúti infrastruktúra kiépítése, ami elsősorban a szabályok hatékony alkalmazásának volt köszönhető. A nagyberuházások megvalósítását szabályzó előírásokat már 2007-ben áttekintették, a törvénymódosításoknak köszönhetően sokkal könnyebbé vált a közúti

FORRÁS: INFRASTRUKTURÁLIS MINISZTÉRIUM

22

2010. november

beruházások megvalósítása. A közbeszerzési törvény korábban számos beruházás megvalósítását akadályozta, akár több mint tíz évvel késleltetve az építkezések megkezdését. Jelenleg olyan előírások vannak érvényben, melyek lehetővé teszik többek között a pályázati kiírás tartalmának korrekcióját, akár menet közben is. A lengyel kormány új szabályokat vezetett be, melyeknek köszönhetően valamennyi infrastrukturális beruházás megfelel az EU környezetvédelmi követelményeinek. A közigazgatás hatékony működésének köszönhetően jelentősen rövidült a beruházások előkészítése, és Lengyelország nem veszített el az uniós alapokból származó eurómilliárdokat. A közutak építésének új, rugalmas fi nanszírozási modellje jött létre, mely a közpénzek eredményesebb felhasználását teszi lehetővé. Lengyelországban 1277 km országút áll közvetlenül építés vagy felújítás alatt , mintegy 620 km autópálya, 450 km gyorsforgalmi út és 130 km elkerülő út meglévő autópályaszakasz építés alatt álló autópályaszakaszok közbeszerzés alatt álló autópályaszakaszok tervezett közbeszerzések 2010. év végéig előkészületben lévő autópályák


FORRÁS: INFRASTRUKTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Közút

Az első gondolatok, amelyek Lengyelország kapcsán az eszembe jutnak, az a hatalmas életerő, bátorság és kitartás, amely a lengyel népet jellemzi. Lengyelországot borzalmas csapások érték a második világháború alatt, két nagyhatalom lerohanta és fel akarta számolni, mint önálló nemzetet. Városait lerombolták, lengyelek millióit pusztították el. A lengyel nép önerőből, kőről kőre visszaépítette a városait, amelynek élő jelképe a varsói királyi palota. A diktatúrával szembeszállt, erkölcsét, hitét és vallásosságát megőrizte, majd a rendszerváltás után teljes erővel és hozzáértéssel nekilátott az ország gazdasági felzárkóztatásához, amelynek a sikerei vitathatatlanok. Meggyőződésem, hogy Lengyelország igen fontos és pozitív szerepet fog betölteni az európai integráció fejlődésében és megerősítésében – nemcsak azért, mert az Európai Unió egyik legnagyobb állama, hanem mert a lengyel népet vezeti az elszántság, a hozzáértés és a siker iránti ambíció.

• Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke TEN-T halózati repülőtér TEN-T hálózaton kívüli repülőtér FORRÁS: INFRASTRUKTURÁLIS MINISZTÉRIUM

felkészítése a megnövekedett utasszám kiszolgálására már megkezdődött , több mint 3 milliárd zlotyt fordíthat ilyen célokra Varsó, Gdańsk, Wrocław, Poznań, Katowice, Krakkó, Rzeszów és Szczecin reptere. A fővárosban egyrészt összekapcsolják a

meglévő két terminált, másrészt a felszállópályákat is bővítik és korszerűsítik. A vidéki reptereken pedig a befogadóképesség növelésére koncentrálnak, így új utasterminálok épülnek és több repülőgép fogadására lesz lehetőség. • Cezary Grabarczyk infrastruktúráért felelős miniszter

Focilázban ég az ország építési munkálatai folynak jelenleg is. A 2008–2012. évi országút-építési program keretében a már meglévő úthálózat is korszerűsítésre kerül, 2007 ősze óta 940 km országút, ezen belül mintegy 180 km

A labdarúgó Európa-bajnokság nyitómérkőzésének sípszava előtt mintegy 2 évvel már érdemes számot vetni az előkészületekről. Lengyelország eddig sikeresen megfelelt az Európai Labdarúgó Szövetség elvárásainak, a Sport- és Turisztikai Minisztérium és a PL.2012 társaság által koordinált, infrastrukturális és szervezési területeken megvalósuló előkészítési folyamatokat az UEFA Intéző Bizottsága 2010. szeptember 21-i ülésén is pozitívan értékelte.

T

öbb mint 3 év telt el azóta, hogy Michel Platini bejelentette Cardiffban: a 2012ben megrendezendő Európa-bajnokság házigazdája a lengyel–ukrán páros lesz. Az előkészületek után tavaly a kivitelezés fázisához ért a munka, idén és jövőre pedig az előkészítő munkálatok kulcsfontosságú szakasza zajlik majd. Jelen időszakban kritikus kérdés, hogy a megvalósításért felelős cég, a PL.2012 hogyan halad az országos és a helyi beruházásokkal, hiszen a beruházási projektek döntő többsége a megvalósítás fázisába ért. A társaság a labdarúgótornához közvetlenül kapcsolódó 227 beruházási projekt koordinációjáért

felel, az előbbiek közül 45 tétel kapott kulcsfontosságú státust, vagyis kiemelt szerepet az EURO 2012 eseményeire való felkészülés szempontjából. Ezek közé tartoznak a stadionokat és reptereket érintő

beruházások a vendéglátó városok helyi közlekedési infrastruktúrájának kiépítésével, valamint az ezeket országos hálózattal összekapcsoló tevékenységek. A legfontosabb beruházások mintegy 80 százalékának

AZ EURO 2012 KULCSFONTOSSÁGÚ INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTJEINEK MUNKÁLATI SZAKASZAI (SZÁZALÉK)

TERVEZÉS KIVITELEZÉS BEFEJEZÉS

2007 91 9 0

Tervezési fázis

2008 84 16 0

Beindítás fázisa 2009 58 38 4


Kivitelezési fázis 2010 2011 11 2 80 51 9 47

Befejezési fázis 2012 0 2 98


23

„

Egy ekkora sportesemény már csak a biztonsági és egészségügyi szempontok miatt is komoly szervezőmunkát igényel. Erre kiemelt figyelmet fordítanak a lengyel szervezők, már mostanra elkészültek a stadionok biztosításának tervei, és kijelölték az elsősegélynyújtó helyeket. A helyi szakemberek felkészítésében az UEFA aktívan részt vett. A poznańi Ławica repülőtér esetében a munkálatok a környezetvédelmi engedélyek beszerzése után kezdődhetnek meg, ezek beérkezése azonban csak az év végére várható. A generálkivitelező mindenesetre már kiválasztásra került, így a jövő év elején akár meg is keződhetnek az utasterminál körüli munkálatok. A munkálatok befejeztével az óránként kiszolgált utasok és a reptéri járatok számának becsült növekedése: az érkező utasok száma 900 főről 1900 főre, indulók száma 500 főről 1100 főre, a reptéri járatok száma 14-ről 30-ra.

A wrocławi reptér fejlesztése várhatóan 2011 szeptemberében fejeződik be, a kivitelezés itt jól halad, az új utasforgalmi terminál építésének befejezése tavaszra várható. FORRÁS: WROCŁAW 2012 SP. Z O. O.

megvalósítása határidő szerint, esetleg minimális csúszással folyik, ami nem egész két évvel a torna nyitómérkőzése előtt igen jó eredmény. Nem véletlen, hogy az UEFA elégedett az előkészületi munkálatok állapotával, köszönhetően annak, hogy a szervezők napi kapcsolatban vannak a labdarúgó-szövetség képviselőivel A munka elsősorban négy város, Varsó, Gdańsk, Poznań és Wrocław körzetében, illetve között ük koncentrálódik. Az EB-re való felkészülés igen komoly munkát jelent, amely meghatározza az egész rendezvénysorozat lebonyolítását, azt, vajon menynyire lesznek elégedettek az ide látogató szurkolók a színvonallal. Az egyes részterületeken is számos projekt fut – csak a biztonsággal kapcsolatban több mint száz. A beruházásoknál, különös tekintettel a felhasznált közpénzek nagyságrendjére, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan elemek, mint a folyamatos monitoring vagy az egyes feladatok költségvetésének elkészítése, valamint a kockázatok meghatározása és menedzselése. Ezeket egyébként folyamatosan fi gyelik is, a PL.2012 társaságnál, valamint az előkészítésben részt vevő legfontosabb partnereknél már munkába állt az a projektvezetési rendszer, mely ezeket a funkcióikat látja el. Ez utóbbi egyébként nem új keletű, hasonló megoldásokat alkalmaznak más nagy sportesemények szervezői

is, többek között a 2012-es londoni olimpiai játékok előkészületei során.

INFRASTRUKTÚRA: Stadionok a torna előtt és után A mérkőzéseknek ott hont adó városokban felépítendő többfunkciós arénák, egészen pontosan az ezen a területen zajló előkészületi munkálatok igen előrehaladott állapotban vannak, talán ezek reprezentálják legjobban a munkatempót. Idén július végén, augusztus elején fejeződtek be a poznańi stadion építési munkálatai, a stadion szeptember 20-án egy Stingkoncerttel már meg is nyílt. Az esemény szimbolikus volt, hiszen a poznańi objektummal elkészült az első aréna azon négy stadion közül, melyekben az EURO 2012 lengyelországi mérkőzéseit rendezik meg. A következő helyszín, a PGE Arena Gdańsk építési munkálatainak tervezett befejezése a jövő év januárjában lesz, itt másfél hónappal ezelőtt építették be az utolsót a 82 hajlított acél tartógerenda közül. Mostanra pedig már megkezdődtek a közlekedési hálózattal és a stadion körüli parkolókkal kapcsolatos munkálatok is. Az arénát egyébként már bérbe is adta a város tulajdonában lévő Euro Gdańsk 2012 beruházási iroda, a 10 évre szóló szerződést még nyáron írta alá a LechiaOperator elnökével.

KEDVEZMÉNYEKET NYÚJT AZ EURO-KÁRTYA Az előzetes becslések szerint 2012 júniusában akár 1 millió vendég is érkezhet Lengyelországba. Az interneten keresztül megvásárolható EURO-kártya komoly kedvezményeket ad majd a szállások díjából, a tömegközlekedés árából, illetve magában foglal egy utasbiztosítás-szolgáltatást is.

24

2010. november


A Varsói Nemzeti Stadion előreláthatólag határidőre, 2011 júniusára készül el, így már jövő nyáron megtarthatják itt az első rendezvényeket. Az aréna tetejének acélszerkezetes oszlopait októberben szerelték össze, márciusra a tetőszerkezet teljesen elkészülhet, májusra pedig a játéktéren végzett munka is befejeződik. Itt is sikeresen kiválasztott ák már az üzemeltetőt, mely a Nemzeti Sportcentrum. Az UEFA-val egyeztetett menetrend szerint szintén a jővő nyárra készül majd el a wrocławi városi stadion. Itt augusztus végén építették be a stadion legnagyobb betonelemeit, az előregyártott áthidalókat. Az építkezés jól halad, sőt már folynak a stadiont teljesen körülvevő sétány és egy többszintes garázs kivitelezési munkálatai is. A helyszín közelében megnyílt az úgynevezett Showroom konténer, ahol az építkezéssel kapcsolatos, valamint a létesítmény jövőjét bemutató filmeket vetítenek, és makett formájában, 1:1 méretben megtekinthető a VIPpáholy másolata. Wrocław szintén aláírta már az üzemeltetői szerződést a komoly tapasztalatokkal rendelkező SMG-vel, mely több mint 250 létesítményt felügyel az USA-ban, de Európában is több helyen van érdekeltsége.

INFRASTRUKTÚRA: Felújított repülőterek Az UEFA EURO 2012 előkészületi folyamatának lényeges eleme a megnövekedett légiforgalom kiszolgálása. A korábbi bajnokságok tapasztalata azt mutatja, hogy a szurkolók jelentős része repülőgéppel érkezik Lengyelországba, éppen ezért Gdańsk, Poznań, Wrocław és Varsó esetében a reptéri infrastruktúra

jelentős bővítéséről határoztak. A beruházások célja, hogy megduplázódjon az óránkénti le- és felszállások száma, ezzel ugyanis zökkenőmentessé válna a tornára érkező vendégek fogadása és későbbi távozása. Nem mellesleg a négy házigazda reptereinek piaci pozíciója is jelentősen erősödne. A gdański Lech Wałęsa repülőtér átalakításának befejezését 2012 márciusára tervezik. Idén decemberben befejezik a parkolóállások és felszállópályák felújítását, az utasok számára persze sokkal látványosabb lesz majd az utasforgalmi épület körüli munkák befejezése, többek között a gdański II. terminál 0. szintjének építése. A munkálatok befejeztével az óránként kiszolgált utasok és járatok számának becsült növekedése: az érkező utasok száma 760 főről 2240 főre, az indulók száma 760 főről 1600 főre, a reptéri járatok száma 12-ről 30-ra.

A munkálatok befejeztével az óránként kiszolgált utasok és a reptéri járatok számának becsült növekedése: az érkező utasok száma 1260 főről 2700 főre, indulók 840 főről 1960 főre, a reptéri járatok száma 15-ről 30 főre.

INFRASTRUKTÚRA: Szárazföldi közlekedés A repülőterek mellett igen komoly feladat hárul majd a közút- és vasúthálózatra, hiszen valamilyen formában el is kell majd jutniuk a szurkolóknak a stadionokig. Az utak és autópályák, valamint a pályaudvarok és vasútvonalak a torna alatt komoly igénybevételnek lesznek kitéve, a beruházások azonban a későbbiekben is jelentős hasznot hajtanak az infrastruktúra javulása révén. A helyi beruházások mellett igen jelentős fejlesztésekre kerül sor ugyanis országos szinten. Az autó- és vasútforgalom minden bizonnyal látványosan megnövekedik, elsősorban Németországból, ahonnan a szurkolók döntő várhatóan ily módon

érkezik majd az országba. Ezek a fejlesztések jelenleg jól állnak, a megvalósítás előrehaladott állapotban van. A labdarúgó-bajnokság megkezdése előtt az A2-es autópálya két újabb szakasza készül el, aminek köszönhetően autópálya-összeköttetés jön létre Lengyelország középső része és Nyugat-Európa között. Az Országos Közúti- és Autópályakezelő Főigazgatóság (GDDKiA) tájékoztatása alapján a Nowy Tomyśl – Świecko útszakasz (106 km) használatba adására 2011 novemberében, míg a Stryków–Konotopa szakasz befejezésére (93 km) 2012 májusában kerül sor. Előrehaladott munkálatok folynak a házigazda városok helyi úthálózatán is. Varsóban megkezdődtek a Chopin repülőtér és a városközpont közti vasúti összeköttetés kivitelezési munkálatai – hasonló a helyzet Gdańskban, ahol megindult a munka az egyebek mellett a repteret és a városközpontot öszszekötő útvonalon. Ezeken felül intenzív korszerűsítési munkálatok zajlanak a Varsót és Gdańskot összekötő mintegy 340 km hosszú vasútvonalon. A beruházás befejeztével, 2012 májusától a két város közti jelenlegi mintegy 6 órás menetidő 3,5 órára csökken. Az Európa-bajnokság egyik kulcsfontosságú eleme a szurkolóknak a házigazda városok közti, illetve azok agglomerációiban való mozgása koncepciójának kidolgozása, mely településeken a helyi közlekedési kapcsolatok terén valósulnak meg beruházások. Jelenleg – összhangban a vendéglátó városok által készített helyi koncepciókkal – az országos közlekedési forgatókönyv munkálatai folynak. A vendégek helyváltoztatásának forgatókönyvei számos összetevőre támaszkodnak: mely csapatok játszanak majd az adott városban, valamint honnan és milyen módon érkeznek azok szurkolói. A forgatókönyvek a torna csoportbeosztásának kisorsolása után egészülnek ki oly módon, hogy teljes mértékben illeszkedjenek annak végeredményéhez. Mindez azért, hogy biztosítva legyen a szurkolók részére csapatuk követéséhez a hatékony helyváltoztatás lehetősége az elérhető légi és szárazföldi közlekedési infrastruktúra keretében.

A már említett négy város közül a varsói Chopin repülőtér számít a legnagyobbnak, ez egyébként ma is megfelel az UEFA által támasztott követelményeknek. Ennek ellenére a labdarúgó Európa-bajnokság megkezdése előtt komoly fejlesztéseken esik át. A közelmúltban fejeződött be a kültéri munkák legfontosabb része, a kifutópályák rekonstrukciója, de jövő márciusra a T2 terminál is megújulva várja az utasokat.

FORRÁS: EURO POZNAŃ 2012.

A munkálatok befejeztével az óránként kiszolgált utasok és a reptéri járatok számának becsült növekedése: az érkező utasok száma 3750 főről 5000 főre, az indulók száma 2340 főről 3000 főre, a reptéri járatok száma 41-ről 53-ra.



25

Tőzsdén a varsói tőzsde A WSE a termékek és szolgáltatások széles skáláját kínálja a tőkepiac szereplői számára, legyen szó tőzsdei kibocsátásról vagy kereskedési platformról, illetve kereskedési adatok biztosításáról. A kedvező feltételeket kihasználva egyre több tőzsdén jegyzett hazai és külföldi társaság választotta a kereskedés helyszínéül Varsót.

„

A WSE piacot biztosít a szabályozott értékpapír- és származtatott ügyletek, az alternatív kereskedési rendszerek – a NewConnect és a Catalyst értékpapírpiac – számára, valamint a vállalati, önkormányzati kötvények és állampapírok szabályozott és alternatív piacai részére.

NYSE Euronexttel, melynek értelmében a varsói tőzsde 2012-ben bevezeti a Universal Trading Platform nevű kereskedési rendszert. Ez a jelenleginél gyorsabban és nagyobb léptékben képes kiszolgálni a részvények és határidős termékek kereskedését. A Varsói Értéktőzsde az elmúlt években számos intézkedést tett annak érdekében, hogy vonzóbbá váljon a kibocsátók és befektetők számára. A 2007-ben beindított NewConnect alternatív részvénypiac sikere után 2009 szeptemberében megnyitották a Catalyst piacot, amelyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, így vállalati, önkormányzati és szövetkezeti kötvényekkel, jelzáloglevelekkel és állampapírokkal lehet kereskedni. Az idei harmadik negyedévben a varsói tőzsde volt az első számú európai piac a tőzsdére lépések számát tekintve, és negyedik az elsődleges kibocsátások (IPO-k) összértékének tekintetében. Ebben kiemelkedő szerepet játszott a NewConnect alternatív piacát választó rekordszámú cég, hiszen csak a harmadik negyedévben Varsói Értéktőzsde (Warsaw Stock Exchange, WSE) a kelet-közép32 társaság lépett a parkett re — ebből három a részvényszekció szabályozott piaeurópai régió vezető piaca, egyben a szabályozott és nem szabályozott cán és 29 vállalat a NewConnecten. piacok között a leggyorsabban fejlődő tőzsde Európában. Az elmúlt A WSE nemzetközi szinten is tovább terjeszkedik, jelenleg 26 külföldi céget öt évben folyamatos növekedés mellett átlagosan évente 23 százalékjegyeznek rajta – így például a 2005 májusától rövid ideig a WIG–20 kosarában is kal bővült a forgalom, és ugyanezen időszak során a bevezetett lengyel cégek piaci megforduló Molt –, amelyből három az alternatív piacon forog. A lengyel tőkepiacon kapitalizációjának átlagos növekedési üteme elérte a 14,2 százalékot. a legnagyobb befektetési bankok és a világ legfontosabb pénzintézetei is képviselteA varsói tőzsde folyamatosan fejleszti kínálatát, egyre több pénzügyi eszközt vezet tik magukat. Ennek is köszönhető, hogy egyre több külföldi befektető érdeklődik be: a részvények és kötvények mellett strukturált származékos termékeket, fedezetlengyelországi befektetések iránt, 2010 első félévében részarányuk a varsói tőzsdén len shortpozíciók felvételének lehetőségét, valamint ETF-eket (tőzsdén kereskedett elérte a 47 százalékot. befektetési alapok). A varsói tőzsde idén októberben újabb szakaszba lépett , és mint a régió kétségkívül Az értéktőzsde kiemelt feladatának tekinti a lengyel tőkepiac további fejlesztését, a vezető szereplője és Európa egyik legdinamikusabban fejlődő piaca, maga is a tőzsLengyelország gazdasági növekedéséhez szükséges stabil alapok biztosítását. A WSE dére megy. Az elsődleges kibocsátás során 323 000 magánbefektető jegyzett a WSE célja, hogy súlyát a nemzetközi tőkepiacokon módszeresen növelve Kelet-Középpapírjaiból, míg az intézményi könyvépítés huszonötszörös lefedett ség mellett zajlott Európa pénzügyi központjának szerepét le október utolsó két hetében. Az árazás töltse be. Ennek során főként arra törekalapján – magánbefektetőknek papíronA WSE SZÁMOKBAN szik, hogy a tőzsdei piacteret vonzóbbá ként a jegyzési sáv 43 zlotys felső határa, (2010. OKTÓBER 14-I ÁLLAPOT) tegye a piaci szereplők számára. A keresmíg az intézményiek 46 zlotys értéke – a Részvényszekció NewConnect Catalyst* kedésben a legmodernebb technológiát piaci kapitalizáció 1,9 milliárd zlotyt tesz Jegyzett hazai kibocsátók száma (db) 387 169 42 alkalmazza, a termékkínálat növelésével ki. A piac pontos értékítéletére 2010. noJegyzett külföldi kibocsátók száma (db) 23 3 1 a tevékenység fejlesztését és diverzifi kávember 9-éig várni kell, a varsói tőzsde Teljes piaci kapitalizáció (milliárd zloty) 792 4,3 21,6 lását erősíti, de a nemzetközi kapcsolarészvényei ekkortól forognak maguk is a Tőzsdei kibocsátások száma 2010-ben (db) 18 66 29 tokat is ápolja. Ezen koncepcióba illeszparketten. * A CATALYST PIAC ESETÉBEN A KERESKEDÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ JEGYZETT VÁLLALATI ÉS kedik az is, hogy a WSE 2010 júliusában • Ludwik Sobolewski, ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYEK, ILLETVE ÁLLAMPAPÍROK SZÁMA ÉS PIACI ÉRTÉKE LÁTHATÓ. együtt működési megállapodást kötött a a Varsói Értéktőzsde elnöke

A

26

2010. november


Lengyelországon át a világba

Lengyelországi utazásaihoz válassza a LOT szolgáltatásait. Most olcsón és kényelmesen repülhet Budapestről Varsóba. Ismerje meg 8 lengyel város varázsát és európai járathálózatunkat. Varsóból közvetlen járatainkal utazhatnak Hanoiba és Tbiliszibe. A részleteket tekintse meg a lot.com oldalon.

A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETE

Recommend Documents