A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA ( )

GKI Gazdaságkutató Rt. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA (2006-2013)

Utolsó módosítás: 2006. november 27.

2006. április

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: 317-6232; 266-2088 Fax: 266-2118 Telephely: 1054 Budapest, Tüköry u. 3. Tel./Fax: 373-0779 E-mail: [email protected] Internet hálózati cím: http:// www.gkienet.hu

Készítette: Lemák Gábor

Közreműködött: Butt László Dr. Molnár László Timár Szabolcs Túri Nikoletta

A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................5 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ.................................................20 I. ELŐZMÉNYEK, AVAGY IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK AZ E-ÖNKORMÁNYZÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉHEZ...................................................................... 25 I.1 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (MITS).............25 I.2 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZATI RÉSZSTRATÉGIA (MITS-EÖR)................................29 I.3 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA KÖZOKTATÁSI ÁGAZATI STRATÉGIA.......................................................................34 I.4 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (ÉAR-RITS).....................................................................................39 I.5 „I2010: EURÓPAI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT.................................................................42 I.6 AZ E-ÜGYINTÉZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA........................................................44 I.6.1 AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY..................44 I.6.2 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY (KET.) – X. FEJEZET (ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS).............................................................47 I.6.3 KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK EGYSÉGES IRATKEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA (KEIR) ..................................................................................................................................49 I.6.4 ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS........................................................................49 I.6.5 A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEKNÉL ALKALMAZHATÓ IRATKEZELÉSI SZOFTVEREKKEL SZEMBEN TÁMOASZTOTT KÖVETELMÉYEK.....................................51 I.6.6 A JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK INFORMATIKAI KÖVETELMÉNYEI........................................................................................................52

I.7 AZ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA..................................................................................54

II. A TÁRSULÁS FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK LEHETSÉGES INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA....................................................56 III. INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉS.........................................60 III.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALAINAK INFORMATIKAI JELLEMZŐI...............................................................60 SZÁMÍTÓGÉPPARK ÉS SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK .................................................60 NYOMTATÓPARK........................................................................................................64 EGYÉB INFORMATIKAI ESZKÖZPARK..........................................................................66 INFORMATIKAI KÉPZETTSÉG ÉS DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS..............................................67 INFORMATIKAI PROBLÉMÁK, IGÉNYEK ÉS ANOMÁLIÁK A HIVATALBAN.......................68 INFORMATIKAI PROJEKTEK A HIVATALBAN.................................................................68 A HIVATALOK INTERNET-KAPCSOLATÁNAK JELLEMZŐI..............................................69

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA INFORMATIKAI KIADÁSOK..........................................................................................69

III.2 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG INFORMATIKAI SWOT ELEMZÉS.........71

IV. INFORMATIKAI IGÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN............................73 V. INFORMATIKAI JÖVŐKÉP, MISSZIÓ ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK.........................................................................75 V.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK INFORMATIKAI JÖVŐKÉPE ÉS MISSZIÓJA...........................................75 V.2 INFORMATIKAI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK.......76 V.3 INFORMATIKAI STRATÉGIAI ALPRIORITÁSOK...............................77

VI. E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIAI AKCIÓK.....87 VI.1 RÖVIDTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2006-2007).......................90 VI.2 KÖZÉPTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2008-2010).....................108 VI.3 HOSSZÚ TÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2011-2013)..................116 VI.4 STRATÉGIAI TÉRKÉP, AVAGY JAVASOLT INFORMATIKAI AKCIÓK. 117

VII. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA ALAPJÁN FELÁLLÍTOTT RÖVIDTÁVÚ PROJEKTEK (2006-2007).......................................123 VIII. AZ INFORMATIKAI PROGRAM FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI.............................................................. 131 IX. A STRATÉGIAMEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI..........................137 X. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA HATÁSA A KISTÉRSÉGI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉRE..............................140 MELLÉKLETEK........................................................................143 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – RENDSZERLEÍRÁSOK (ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS, TÉRINFORMATIKAI RENDSZER).....................................144 1.1. ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS...............................................................................144 1.2 KISTÉRSÉGI SZINTŰ TÉRINFORMATIKAI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE...................152 1.3 IGÉNYSPECIFIKÁCIÓ A KISTÉRSÉGI SZINTŰ IRATKEZELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁHOZ.....................................................................................................161

2. SZÁMÚ MELLÉKLET - KISTÉRSÉGI ADOTTSÁGOK..........................168 3. SZÁMÚ MELLÉKLET – AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA ..................................................................178

4

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának 2006-ban és 2007-ben olyan informatikai projekteket kell előkészítenie, amelyekkel a Társulás megvalósíthatja informatikai jövőképét és felkészülhet a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013-as időszakára. A jelen kistérségi szintű informatikai stratégia tartalmazza azokat a „forgatókönyveket”, amelyek mentén az informatikai stratégiai célrendszere és prioritásai válósággá válhatnak, és beteljesülésük a stratégia érintettjeinek érdekeit szolgálja. A stratégia készítésekor az informatikai stratégia belső érintettjeinek a Többcélú Társulást, valamint a Társulást alkotó önkormányzatokat, míg külső érintettjeinek a kistérségben élő lakosságot és az ott működő gazdasági, civil és non-profit szervezeteket tekintettük. A jelen kistérségi szintű informatikai stratégiában a főbb fejlesztési irányokat határoztuk meg, így a felvázolt fejlesztések megvalósítását részletes műszaki specifikációknak és ütemterveknek kell megelőznie, amelyeket a kiválasztott informatikai beszállítóval közösen célszerű kidolgozni. A jelen stratégia segítséget nyújt abban, hogy a fejlesztési igények megvalósításához szükséges főbb paramétereket megadhassák a potenciális informatikai beszállítóknak, amelyek ezt követően ajánlatot adhatnak a kistérségi rendszerek megvalósítására. Az informatikai stratégiában felvázoltak alapján a Többcélú Társulásnak rövidtávon olyan szervezeti egységet kell létrehoznia, amely képes összehangolni a térség információs társadalmának fejlesztését a kistérségi felzárkóztató fejlesztési stratégia prioritásaival; képes az üzleti szegmensek szereplőit összefogni és aktivizálni az Európai Uniós pályázatokon való részvétel érdekében; valamint képes – akár üzleti jelleggel is – szolgáltatni a térségben élő lakosság és működő vállalkozások számára. A Többcélú Társulásnak a térség információs társadalmának fejlesztése érdekében a következő tevékenységek ellátását is meg kell fontolnia: 

Kistérségi szintű informatikai iroda létrehozása a Társulás fejlesztéseinek, beszerzéseinek összehangolása érdekében;



Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése, amely a következő funkciókat is tartalmazná a térség versenyképességének támogatása érdekében: –

Desztinációs Menedzsment Rendszer a térségi turizmus fejlesztése érdekében, – E-ötletgenerátor, e-partnerkereső, – Kistérségi szintű csoportmunka rendszer, – Kistérségi szintű iratkezelő megoldás, – Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek, – E-önkormányzati szolgáltatások, – Kistérségi szintű térinformatikai rendszer, – Elektronikus szavazó rendszer.

5


A következőkben kiemeltük az informatikai stratégia főbb területeit: A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe: A Nagykállói kistérségben élő lakosság és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és haszonélvezői a térség fejlett információs társadalmának.

6


A Nagykállói kistérség informatikai missziója: Az információs társadalomban rejlő lehetőségek kihasználása kedvező lehetőséget teremt a Nagykállói térség gazdasági versenyképességének és a térségben élők életminőségének javulásában. Az informatikai stratégiai célkitűzések megvalósulása elősegíti a Nagykállói Kistérség információs társadalmának fejlődését, amelynek megteremtéséhez a következő stratégiai célokat fogalmaztuk meg: 1A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának támogatása annak sikeres megvalósítása érdekében. 2A Társulás működésének, munkaszervezetének és a kistérségben működő szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. 3A Társulás tagjainak felkészülése az elektronikus önkormányzásra és a szolgáltató önkormányzat megvalósítására (Csatlakozás a központi közigazgatási rendszerek, illetve a helyi e-ügyintézés feltételeinek biztosítása). Az informatikai stratégiai célkitűzések pontosítása érdekében a következő stratégiai prioritásokat határoztuk meg: I. II. III. IV. V.

Infrastruktúra-fejlesztés, E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés, Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás, E-tartalomfejlesztés, Digitális írástudás fejlesztés.

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának informatikai stratégiai prioritásait az alábbi alprioritásokban foglaltuk össze: I.

IT infrastruktúra-fejlesztés I.1 Fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében – információs pontok (e-élettér) kialakítása. I.2 Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése.

II.

E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés II.1 Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. II.2 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. II.3 E-projektgenerátor, e-partnerkereső.

7


III.

Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás III.1 Folyamatmodernizáció és szoftverfejlesztés a Társulás tagjainál. III.2 A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer (csoportmunka szoftver, elektronikus szavazórendszer) kialakítása. III.3. Kistérségi szintű iratkezelő rendszer kialakítása. III.4. Kistérségi szintű térinformatikai rendszer kialakítása.

IV.

E-tartalomfejlesztés IV.1

V.

Információs portál kialakítása hatékony felhasználása érdekében. Digitális írástudás fejlesztés

az

EU

támogatások

V.1 A digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az információs társadalomban rejlő lehetőségekre. V.2 Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok indítása. A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe, missziója, stratégiai célrendszere, stratégiai prioritásai és stratégiai akciói alapján összeállítottuk a Társulás számára a kistérség stratégiai térképét, amely áttekinthető iránymutatást ad az előbbiek közötti kapcsolatrendszer, és a jövőkép megvalósításáig vezető út megértésében.

8


Jövőkép: A Nagykállói kistérségben élő lakosok és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és kedvezményezettei a térség fejlett információs társadalmának. Stratégiai térkép Fejlesztési források növelése (szűkebb értelemben az információs társadalom, tágabb értelemben a kistérség fejlesztése érdekében)

Tőkevonzó képesség növelése

Célok A Társulás projektfeltáró, projektelőkészítő, fejlesztő, térségmenedzselő tevékenységének fejlesztése (szűkebb értelemben az információs társadalom, tágabb értelemben a kistérség egészére vonatkozóan)

A térségben rejlő üzleti, turisztikai lehetőségek, vállalkozások bemutatása az interneten keresztül

Pénzügyi nézőpont

Mutatószámrendszer - előkészített ICT projektek száma (db) - megvalósíthatósági tanulmányok száma az ICT területén (db) - beadott ICT jellegű pályázatok száma (db) - támogatásban részesült ICT jellegű pályázatok száma (db) - sikeresen megvalósított ICT projektek száma (db) - az elnyert ICT jellegű hazai források nagysága (millió Ft) - az elnyert ICT jellegű EU-s források nagysága (millió Ft) - a honlappal rendelkező vállalkozások száma (db) - az elektronikus piacterek, e-klaszterek, hálózatok száma (db) - tőkebevonásban részesült vállalkozások száma (db) - a tőkekihelyezés nagysága (millió Ft) - új beruházások száma (db) - az új beruházások nagysága (millió Ft) - betelepült vállalkozások száma (db) - új munkahelyek száma (db) - a betelepült, új vállalkozások által fizetett adók nagysága (millió Ft)

Az önkormányzati/Társulási bevételek növelése

Bevétel-generálás kényelmi eszolgáltatások nyújtásából származó díjakból

- az e-szolgáltatásokból származó árbevétel nagysága (millió Ft)

Az önkormányzati/Társulási működés költséghatékonyságának javítása

Költséghatékony működés, feladatellátás

- Telekommunikációs költségek racionalizálása, a költségcsökkentés mértéke %-ban

Javasolt akciók 1. Elektronikus szakértői hálózat létrehozása. 2. Csoportmunka megoldás bevezetése. 3. E-projektgenerátor, epartnerkereső kiépítése. 1. Mezőgazdasági és üzleti elektronikus klaszterek létrehozása. 2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése.

1. Térinformatikai szolgáltatások nyújtása (pl.: építéshatósági tervek elektronikus formában történő értékesítése) 2. A szélessávú hálózat kiépítéséhez szükséges passzív alépítmény kiépítése és bérbe adása. 1. Internet-alapú telefonálás bevezetése


Üzleti célú e-szolgáltatások fejlesztése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében

- az üzleti célú elektronikus szolgáltatások száma (db) - az üzleti célú elektronikus szolgáltatásokat igénybe vevők száma (db)

Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás

E-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében, illetve a Társulás szolgáltató jellegének erősítése

- a honlapról letölthető dokumentumok száma (db) - a honlap látogatottsága (db) - az elektronikus úton kezdeményezett ügyek száma (db) - a fórumok száma (db) - a fórumokon a hozzászólások száma (db) - az ügyintézési idő csökkenése (nap)

1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése

E-tartalomfejlesztés

E-tartalomfejlesztés a térségi identitás erősítése és a z információszolgáltatás fejlesztése érdekében

- a tartalmak frissítésének gyakorisága - az interaktív elektronikus szolgáltatások száma (db) - az elérhető tartalmak mennyisége (html oldalak száma)

1. Kistérségi portál kiépítése

E-gazdaság, e-szolgáltatások fejlesztése

Ügyfél nézőpont

1. Mezőgazdasági és üzleti klaszterek létrehozása.

10

2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése.

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA Társulás tevékenységének fejlesztése

Belső folyamatok nézőpontja

Ügykezeléssel kapcsolatos folyamatmodernizálás az önkormányzatoknál

Átláthatóság megteremtése, projektek előkészítése, sikeres projektmegvalósítás

Az ügyintézési átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele

Az önkormányzati intézmények közötti adatszolgáltatás fejlesztése

Gyors és pontos adatszolgáltatás

Digitális írástudás fejlesztés

Képzett hivatalnokok, képzett lakossági és üzleti felhasználók

IT Infrastruktúra-fejlesztés

Fejlett IT infrastruktúra, elérhető eszolgáltatások

Fejlődési nézőpont

a társulás csoportmunka felületéhez hozzáférők száma (fő) - a csoportmunka felületen keresztül elérhető dokumentumok száma (db) - a csoportmunka felületen keresztül nyomon követhető projektek száma (db) - a csoportmunka felületet használók száma (fő) - a csoportmunka felületen nyomon követhető ügymenetek száma (db) - a digitalizált (beszkennelt) dokumentumok száma (db) - az elektronikus kiadmányok száma (db) - az elektronikus aláírást használók száma (db) - a 3. szintű elektronikus ügyintézést igénybe vevők száma (fő) - a 3. szintű e-önkormányzati ügyintézési lehetőségek száma (db) - az integrált IP hálózatba kapcsolat önkormányzati intézmények száma - az e-adatszolgáltatás gyakorisága intézményenként - az adatszolgáltatás idejének csökkenése - a képzési programokon részt vettek száma - az ECDL, vagy egyéb OKJ-s vizsgával rendelkezők száma - a közösségi hozzáférési pontok száma (db) - a szélessávú internet-előfizetők száma (db) - az internethez hozzáférők és felhasználók száma -

Szervezeti kultúra fejlesztése az önkormányzatoknál

Rugalmas szervezet, tudás és legjobb gyakorlat megosztása

-

11

az elektronikus csoportmunka felületet használók száma (db) a minőségirányítással, biztonsági előírásokkal kapcsolatos dokumentumok száma (db) az ügyintézést, valamint a döntés-előkészítést támogató, elektronikusan elérhető dokumentumok száma (db)

1. Csoportmunka megoldás bevezetése 2. Elektronikus szavazó rendszer bevezetése 1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése 1. Integrált IP hálózat kiépítése 2. Webes felület létrehozása az eadatszolgáltatás megvalósítása érdekében 1. Informatikai felhasználói képzések indítása 1. Közösségi hozzáférési pontok kiépítése

1. Csoportmunka felület és egységes dokumentumtárház kiépítése


A javasolt informatikai akciók felvázolása alapján az alábbi operatív programok megvalósítását javasoljuk a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása számára: I.

Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése.

II.

Az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése.

III.

Kistérségi szintű iratkezelő rendszer bevezetése a törvényi előírások megfelelése érdekében.

IV.

Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése (amely tartalmazza a csoportmunka megoldást, a Desztinációs Menedzsment Rendszert, az e-klasztereket, a térinformatikai és elektronikus szavazó rendszert, valamint az e-ötletgenerátort).

V.

Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára.

VI.

A közösségi hozzáférési pontok számának növelése.

12


A Nagykállói kistérség informatikai stratégiájának összeállításakor figyelembe vettük az elkészített regionális információs társadalom stratégiában – az ÉAR-RITS-ben – megfogalmazott stratégiai célokat, prioritások, intézkedéséket. Az alábbi táblázat a regionális szempontokkal való összhangot mutatja be. STRATÉGIAI CÉLOK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia 1 .

E-infrastruktúra kialakítása, az IKT eszközellátottság emelése.

2 .

E-kormányzat megvalósítása, eközigazgatási szolgáltatások elérhetővé tétele

3 .

E-gazdaság megteremtése, a K+F innováció támogatása.

4 .

E-oktatás megteremtése, humán erőforrás fejlesztésének támogatása.

Nagykállói Kistérség E-közigazgatási és Informatikai Stratégiája

1.

A Társulás működésének, munkaszervezetének és a kistérségben működő szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele.

2.

A Társulás tagjainak felkészülése az elektronikus önkormányzásra és a szolgáltató önkormányzat megvalósítására.

3.

A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának támogatása annak sikeres megvalósítása érdekében.

PRIORITÁSOK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia

1 .

Fejlett IT infrastruktúra regionális, helyközi és település szinten. A Régióban használt IKT eszközök minőségi cseréje, valamint mennyiségi növelése.

2 .

K+F innovációs tevékenység támogatása. Elektronikus integrált vállalati modell terjesztése. Ekereskedelem elősegítése a Régió minden ágazata számára.

3 .

E-demokrácia alapjainak megteremtése. E-ügyintézés megvalósítása. E-szolgáltatások elérésének támogatása, népszerűsítése.

4 .

IKT-vel támogatott oktatási módszerek kifejlesztése és adaptálása. Tananyag és kiegészítő tudásbázis digitalizáció. Eoktatási szolgáltatások kiterjesztése.


1.

Infrastruktúra fejlesztés: fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében – információs pontok (e-élettér) kialakítása. Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése.

2.

E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés: mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. Eprojektgenerátor és e-partnerkereső kialakítása.

3.

Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás: folyamatmodernizáció és szoftverfejlesztés a Társulás tagjainál. A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer kialakítása.

4.

Digitális írástudás fejlesztés: a digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az


információs társadalom lehetőségeire. Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok kialakítása. 5.

14

E-tartalomfejlesztés: információs portál kialakítása az EU támogatások hatékony felhasználása érdekében.


INTÉZKEDÉSEK/(RÖVID TÁVÚ) AKCIÓK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia


1 .

Államigazgatási folyamatok szabványosítása. Jogi környezet illesztése. Technikai háttér megteremtésének támogatása. Ügyintézési folyamatok átláthatóvá, publikussá tétele.

1.

A Társulás és a hivatalok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele a folyamatmodernizálás eredményeként és a racionalizálást támogató informatikai eszközök segítségével. 1.1. A fizikai alapinfrastruktúra korszerűsítése. 1.2. A belső folyamatok átvilágítása és optimalizálása, valamint a folyamatmodernizálást támogató szoftverek beszerzése. 1.3. Belső informatikai szabályzat kialakítása az informatikai infrastruktúra hatékony és biztonságos használatáról.

2 .

Települések intézményei, közhivatalai közötti kommunikációs csatorna kiépítése.

2.

A Társulás, a hivatalok és az intézmények közötti elektronikus adatcsere feltételeinek megteremtése.

3 .

Kormányzati információk elektronikus megjelenítése.

3.

Az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartás fejlesztése (A térségi szintű e-ügyintézés webes felületének fejlesztése.) 3.1. Elektronikus ügymenetindítás feltételeinek megteremtése. 3.2. Fogadónapok, fogadóórák elektronikus támogatása. 3.3. Ügymenetleírások elérhetővé tétele. 3.4. Letölthető formanyomtatványok. 3.5. Elektronikus demokrácia. 3.6. Online újság. 3.7. Közérdekű, közcélú, turisztikai információszolgáltatás.

4 .

Ügyintézők informatikai-közigazgatási képzésének megvalósítása.

4.

A hivatal munkatársainak IT továbbképzése.

5 .

Közösségi internetelérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése. A Régió megyeszékhelyein szolgáltató központok kialakítása.

5.

Az információs központok alapjainak megteremtése a térségben.

6.

Az üzleti szféra számára elektronikus szolgáltatások nyújtása a kistérség honlapján: 6.1. Vállalkozói adatbázis létrehozása. 6.2. A vállalkozások üzleti lehetőségeit támogató közcélú adatbázisok, tartalmak elérhetővé tétele.

6 .

Vállalkozói tranzakciók elektronikus kezelése. Regionális üzleti tartalomfejlesztés.

15


6.3. Az üzleti szférát érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele. 6.4. Letölthető formanyomtatványok az üzleti szféra számára.

16


7 .

Elektronikus szolgáltatások kialakítása, bevezetése. Szolgáltatások területi és tartalmi kiterjesztése. Dinamikus tartalomfejlesztés támogatása. Korszerű térinformatikai rendszerek kialakítása. Regionális K+F kutatóbázis megvalósítása. Technológiai transzfer biztosítása. Iparági tudásközpontok megvalósítása, tudásalapú szemlélet kiterjesztése, oktatás. Regionális ágazati kapcsolatok fejlesztése. Elektronikus értékesítés csatornák támogatása. Elektronikus gazdasági interakciók támogatása.

8 .

Informatikai oktatási módszerek adaptálása. Alap-, közép- és felsőfokú informatikai oktatás környezetének megteremtése. Digitális írástudás szinten tartásának és fejlesztésének elősegítése. Átfogó informatikai képzés megvalósítása a Régió szoftveripari cégei számára. Egész életen át tartó tanulás jelentőségének népszerűsítése, támogatása, a felsőszintű informatikus képzés támogatása.

7.

A kistérségi szintű, illetve az önkormányzatok közötti együttműködés és a térségmenedzsment erősítése. Kistérségi szintű megoldások bevezetése, a közös informatikai projektiroda alapjainak megteremtése. 7.1. Kistérségi szintű webes portfolió összeállítása. 7.2. Közös informatikai projektiroda. 7.3. A társulás tagjai közötti elektronikus interakció támogatása. 7.4. E-projektgenerátor, epartnerkereső. 7.5. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. 7.6. Mezőgazdasági és üzleti eklaszterek létrehozása.

PROJEKTEK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia


1.

17

Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése: - szakemberek felügyeletével koordinált IT beruházások, - felügyelt IT rendszerek, - gördülékeny IT működtetés, kevesebb időkiesés, - kistérségi szintű webes megjelenés felügyelete, - webes tartalommenedzsment biztosítása saját emberekkel, - informatikai problémák „helyben” történő megoldása, - kistérségi szintű integrált rendszerek karbantartása, - célirányos IT beruházások


kezdeményezése, - informatikai célú pályázatok figyelése.

2.

Az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése: - korszerű fizikai infrastruktúra a polgármesteri hivatalokban, - belső informatikai szabályzatok, - belső hálózatok fejlesztése, - egységes operációs rendszerek üzemeltetése.

3.

Kistérségi szintű iktatórendszer bevezetése a törvényi előírások teljesítése érdekében.

18


4.

Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése: - kistérségi szintű marketing, - elektronikus közösségek fejlesztése, - mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása, - Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése, - E-projektgenerátor, - Csoportmunka, - E-szavazás, - Kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetése.

5.

Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára.

6.

A közösségi hozzáférési pontok számának növelése.

19


MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ DEFINÍCIÓ Az önkormányzati/társulási feladatok magas színvonalon való ellátása megköveteli a korszerű informatikai környezet kialakítását, amely fejlesztések kivitelezését egy előre átgondolt informatikai stratégia mentén célszerű és hatékony megvalósítani. Stratégia hiányában az informatikai fejlesztések finanszírozása rendkívül nehezen teremthető meg, hiszen az informatikai költségvetést a célok és az azokat megvalósítani hivatott beruházások ütemezésének ismeretében lehet megalapozottan megtervezni. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIAALKOTÁS RÉSZEI Az e-közigazgatási és informatikai stratégia célja egy egységes koncepció megalkotása, amely összhangban van:

olyan

 az önkormányzatok/Társulás stratégiai fejlesztési elképzeléseivel (pl.: területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, társadalompolitika, turizmusfejlesztés stb.),  az egyes szervezeti egységek célkitűzéseivel (pl.: polgármesteri hivatal osztályai/irodái, önkormányzati intézmények, civil szervezetek stb.),  a kormányzati fejlesztési tervekkel (pl.: MITS, MITS EÖR) és az EU iránymutatásokkal (eEurope+, i2010), valamint  a jogszabályi környezettel (pl.: Ket., KEIR, e-aláírás, elektronikus iratkezelés). Az informatikai stratégiának – a fentiek figyelembe vétele mellett – -

részletes, a meglévő állapot feltérképezésére és a rendelkezésre álló erőforrások felmérésére is kiterjedő helyzetelemzés alapján

-

meg kell fogalmaznia a célkitűzéseket, összhangban az egyéb helyi fejlesztési, gazdasági, társadalmi koncepciókkal, a képviselőtestület elképzeléseivel, valamint az európai uniós trendekkel és a kormányzati elképzelésekkel;

-

konkrét határidőket és költségkeretet megjelölve ki kell dolgoznia a célok eléréséhez szükséges lépéseket, projekttervet.

IRÁNYMUTATÁSOK A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának kistérségi szintű eközigazgatási és informatikai stratégiája: 

a Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS),



a MITS Elektronikus Önkormányzati Részstratégiában (MITSEÖR), 20




az Európai Közösségek Bizottsága „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” közleményében (i2010),



az Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégiában (ÉAR-RITS), és



A Nagykállói Programjában

kistérség

felzárkóztatási

Fejlesztési

megfogalmazott iránymutatások és ajánlások alapján került kidolgozásra.

21


A fenti iránymutatások mellett figyelembe vettük az Oktatási Minisztérium Információs Társadalom Ágazati Stratégia Közoktatási Munkaanyagában1 megfogalmazott iránymutatásokat is, hiszen az elektronikus önkormányzás fejlesztéséhez nemcsak a polgármesteri hivatalok, hanem az önkormányzati intézmények informatikai állapotának fejlesztése is szükséges. Az előbbi anyagok iránymutatásai közül azokat vettük figyelembe, amelyek az intézményfenntartóra vonatkoznak. Mind az oktatási, mind a kulturális intézmények működését, információtechnológiai fejlesztését befolyásolják az országos szintű programok, ezért azokkal a célkitűzésekkel foglalkoztunk, amelyek helyi szintű megvalósítása biztosítja az országos szintű programok teljesülését. Összességében mind az országos, mind a helyi szintű programok legfőbb célja a lakosság életminőségének, illetve az önkormányzatokban (és intézményeikben) keletkező információs vagyon hatékonyabb felhasználásán keresztül a működési hatékonyság emelése. A fenti iránymutatásokon kívül az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódó jogszabályi hátteret is vizsgáltuk. Ennek keretében az alábbi jogszabályokat, illetve jogszabály tervezeteket vettük górcső alá: 

„A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményekről és az elektronikus úton történő közbeszerzés szabályairól” (e-közbeszerzés),



„Az elektronikus információszabadságról szóló törvényről” (einformációkezelés),



Az új Közigazgatási Eljárási Törvény (KET) vonatkozó rendeleteit (X. fejezet),



A közigazgatási szervek egységes iratkezelésének szabályozását (KEIR).



Elektronikus iratkezelésre vonatkozó előírások (24/2006 IV.29. BMIHM-NKÖM, illetve 335/2005. XII.29. korm. rend., továbbá 1995. évi LXVI törvényt módosító 2005. évi CXLIX. törvény)

AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA KITERJEDÉSE A polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények informatikai fejlesztéseit önkormányzati szinten érdemes kezelni, így az intézményfenntartónak nemcsak a polgármesteri hivatal e-közigazgatási szolgáltatásainak, hanem intézményeinek e-önkormányzati fejlesztéseire is koncentrálnia kell2. Az önkormányzati szintű informatikai beruházások és fejlesztések megvalósítása mellett a következő érvek szólnak: 1

Forrás: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&docstorefolder=46 Ugyanakkor a jelen stratégia a Hivatalok informatikai helyzetével foglalkozik, ezért tartalmilag a Hivatalok informatikai helyzetét, felszereltségét és fejlesztési lehetőségeit, súlypontjait részletezi. 2

22




Az önkormányzati intézményeknek szükségük intézményfenntartó szakmai iránymutatására.

van

az



Szűkösek az informatikára fordítandó források nagysága, ezért mindenképpen hasznos a közös beszerzések során elérhető méretgazdaságossági előnyök kihasználása.



A hazai és a közösségi pályázatok komplexebbek lettek és jellemzően olyan projekteket támogatnak, amelyek valamilyen összefogás keretében valósulnak meg, így fontos a pályázatok figyelésének és elkészítésének központilag koordinált menedzselése.



Az intézményfenntartónak valós idejű („real time”) információkra van szüksége az intézmények működésével kapcsolatban, ezért érdekelt abban, hogy olyan informatikai fejlesztések valósuljanak meg az intézményekben, amelyek kiszolgálják ez irányú igényeit.



Az önkormányzat működésével kapcsolatos társadalmi elégedettség növelése érdekében valamennyi „ügyfélponton” törekedni kell a feladatellátás hatékonyabb informatikai támogatására.



Az önkormányzatnak a szerteágazó működése kapcsán olyan IKT eszközöket kell beszereznie, amelyek átláthatóbbá teszik az önkormányzati működést.



Az információs társadalom kiépítésében meghatározó szerepet játszanak az önkormányzatok, ezért fel kell tárniuk minden olyan területet, amelyeken keresztül a lakosság eönkormányzati igényeit felkelthetik, illetve a térségben élőket bevezethetik az információs korba. E kezdeményezések eredményeként az önkormányzat elkerülheti a „digitális szakadékot”.

Ugyanakkor az informatikában rejlő előnyök elsősorban nem település szinten, hanem a települések közötti összefogás keretében használhatók ki, ezért azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a területek, ahol a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása hatékonyabban használhatja ki az összefogás eredményeként a méretgazdaságosságban rejlő előnyöket. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA STRUKTÚRÁJA A jelen informatikai stratégiát a következő struktúra mentén építettük fel: 1) A jelenlegi informatikai állapot elemzése és az informatikai igények feltárása A stratégiaalkotás részeként felmértük a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása polgármesteri hivatalainak informatikai állapotát. Tételesen összegyűjtöttük a hardverekkel, a szoftverekkel, az üzemeltetéssel és a hálózattal kapcsolatos aktuális információkat, valamint feltérképeztük a felhasználók informatikai képességeit.

23


A polgármesteri hivatalok informatikai infrastruktúrája mellett megvizsgáltuk a Társulás működését, a Társulás és a Területfejlesztési Társulás együttműködését, valamint feltérképeztük a Tanács tagjainak igényét a lehetséges informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. 2) Informatikai jövőkép és misszió meghatározása A jövőkép annak a célállapotnak a kitűzése, ahová a Kistérség el kíván jutni, míg a misszió azt az irányt jelöli ki, amely által a jövőkép elérhetővé válik. A jövőképet három összetevőből vezettük le: az EU akciótervében megfogalmazott irányokból, a Kormány stratégiai iránymutatásából, valamint a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása önkormányzatainak informatikával kapcsolatos állásfoglalásaiból. 3) Informatikai stratégiai célok és prioritások meghatározása A Polgármesteri Hivatalok informatikai állapotának, a Társulás működésének elemzése, illetve a jövőkép és a misszió kifejtése után meghatároztuk azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén a stratégia érintettjei megvalósíthatják a Többcélú Társulás informatikai jövőképet. 4) Alkalmazásstratégia készítése Az informatikai stratégiai célkitűzéseket egy részletes alkalmazásstratégiai tervre bontottuk le, amelyekben részletesen meghatároztuk azok az informatikai alkalmazásokat és megoldásokat, amely a stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgálják. 5) Informatikai akciók A stratégiai térképben felvázolt célok, valamint az alkalmazásstratégiában felvázolt megoldások összevetése alapján kialakítottunk egy cselekvési tervet (projekttervet), amelyben időhorizontokra lebontva bemutatjuk, hogy a Társulás miképpen fejlesztheti információs társadalmát, segítheti elő a térség versenyképességének növekedését és a lakosság életminőségének javulását. 6) Operatív programok meghatározása Az informatikai akcióban megfogalmazott cselekvési terv megvalósításának rövid távú lépései. A rövid távú operatív programok hároméves időszakot érintenek (2006-2008), mert ez az időtáv még belátható hosszúságú napjaink gyors informatikai fejlődését tekintve, de már lehetőséget biztosít olyan komplex programok megfogalmazására és megvalósítására, amelyek a kistérségben élők és működő vállalkozások lehetőségeit javítják.

24


I. ELŐZMÉNYEK, AVAGY IRÁNYMUTATÁSOK KÖVETELMÉNYEK AZ E-ÖNKORMÁNYZÁS ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉHEZ

ÉS AZ

Az írott informatikai stratégia a megfogalmazott igényekre épülő informatikai célok megvalósításának eszköztára, amely egy egységes keretbe foglalva mutatja az ICT beruházások és fejlesztések ütemét, illetve a szolgáltató önkormányzat, szolgáltató Társulás megvalósításához szükséges egyéb feltételek kialakítását.

I.1 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (MITS) A Magyar Köztársaság Kormánya 2003 novemberében elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), amely azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A MITS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiájához és stratégiai programjaihoz, az eEurope+, illetve az eEurope 2005 akciótervekhez, így Magyarország is kapcsolódhat a közösség eEurope-ot támogató programjaihoz (pl.: IST, eContent, eSafety, IDA stb.), illetve juthat strukturális forrásokhoz a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között. A MITS fő célja a folyamatok korszerűsítése és a szolgáltatások modernizálása, amelyek megvalósulásához meghatározza a beavatkozási területeket, a beavatkozás főbb irányvonalait, az elérendő célokat és feladatokat. A folyamatok korszerűsítése elsősorban a gazdaság és a közszféra belső működésének átalakítását jelenti, ezen a termelő, a végrehajtó, majd pedig a tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását érti. A korszerűsítés az informatikai szemléletnek megfelelően a valóságos folyamatok elemzését, szükség esetén ésszerűsítését, újratervezését, újraszervezését igényli, amelynek során a lehető legtöbb részfolyamatban az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazására kell törekedni. A szolgáltatások modernizálásának lehetőségét az infokommunikációs technológia korszerű, online szolgáltatások formájában kínálja. Az elektronikus szolgáltatások több fejlettségi szinten valósíthatók meg az online információ eléréstől az egy-, illetve kétirányú tranzakciók lebonyolításán keresztül az integrált ügyviteli megoldásokig. A belső folyamatok korszerűsítése egyúttal az információ-termelés, -előállítás, -kezelés új folyamatait hozza létre. Az elektronikus szolgáltatások az információhoz történő hozzáférést, hozzájutást teszik lehetővé.

25


A MITS egyik legnagyobb beavatkozási területe a „Tartalom és szolgáltatások”, amely a következő főirányokra osztódik: gazdaság, közigazgatás, kultúra, oktatás, egészség, környezetvédelem. E főirányokon belül a legfontosabb a Közigazgatás, mivel a közigazgatás informatizáltságának mértéke és minősége alapvetően befolyásolja az információs társadalom fejlődési ütemét, ezáltal a társadalom teljesítő képességét. Ez a főirány az állami és önkormányzati adminisztráció tevékenységének informatikai támogatásával kapcsolatos programokat foglalja magában és erre a főirányra a közigazgatás korszerűsítési programjához kapcsolódóan külön speciális részstratégia és programterv készült.

26


Közigazgatás A Közigazgatás főirány célkitűzése: a „szolgáltató állam” megvalósítása az ügyintézés korszerűsítésével és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával. A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök alkalmazásával egyrészt modernizálja a közigazgatás belső struktúráját, működési, eljárási mechanizmusát, másrészt gyorsabb, olcsóbb és közvetlenebb módon alakítson ki kapcsolatot az állampolgárokkal, az üzleti szereplőkkel és a kormányzat szereplőivel. A bevezetett informatikai alkalmazásokkal rávezeti a gazdaság és a magán szféra szereplőit a modern eszközök használatára, míg az e-közigazgatási szolgáltatások elősegítik az egyéb elektronikus szolgáltatások elterjedését. Az e-kormányzat fejlesztésének két jellemző folyamaton keresztül kell megvalósulnia: -

az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése, a közigazgatás belső folyamatainak, hatékonyságának emelésén, az ügymenet digitalizálásán keresztül (beleértve az egységes közigazgatási adatmenedzsment és adatmodell kialakítását, a kormányzati elektronikus aláírás rendszer kialakítását és bevezetését, a kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs rendszerek és alkalmazások integrációját).

A célok elsősorban annak szolgálatába rendeződnek, hogy az -

-

elektronikus szolgáltatások területén történjen meg az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen, komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások implementálása valósuljon meg 2006 elejéig, legalább az önkormányzatok 30%-ánál, az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig fejeződjön be, az emberi erőforrás modernizációja folyamatos feladatot jelentsen.

Oktatás A MITS a korszerű oktatás elemeként a következő három legfontosabb elemet emeli ki:  

az oktatás támogatása, megújítása informatikai eszközökkel, tartalmakkal; az információs korban való eligazodáshoz szükséges készségek oktatása;

27




az oktatási intézmények eszközök használatával.

működésének

korszerűsítése

az

IKT

Kiemelten kell foglalkozni az oktatás különböző szintjeihez (óvoda, iskola, felsőoktatás, felnőttképzés) kapcsolódóan az oktatási, képzési tevékenységnek az informatika eszközeivel történő támogatásával; a digitális tananyagok készítésével és terjesztésével (beleértve a multimédiás oktatási és távoktatási tananyagokat); valamint az oktatási adminisztrációs rendszerek fejlesztésével. Annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket valóban használják is munkájuk során, a pedagógusok képzésének szerves részévé kell tenni az információs írástudást. Az élethosszig tartó tanulás és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából is kiemelt jelentőségű eszköz a távoktatás. Elterjedéséhez a virtuális térben működő intézmények létrejöttén, működésén kívül a megvalósításhoz szükséges technológiák elterjesztése és a felhasznált tartalom (speciális távoktatási tananyagok, módszerek) folyamatos fejlesztése is szükséges. Az élethosszig tartó tanulás másik fontos eleme a felnőttképzés, amely az esélyegyenlőség biztosítás mellett a foglalkoztatás mértékének növelését és a versenyképesség emelését is szolgálja. Első lépésként a felsőoktatási programok között kell támogatni az információs kor aktív szereplői számára szükséges ismeretek oktatását (információs társadalom, tudás-alapú gazdaság, e-gazdaság, eközigazgatás, tudásmenedzsment stb.); indokolt esetekben akár az ilyen ismeretek oktatására specializálódó szakok, intézmények működtetését is. Minden karon és szakon – akár eltérő formában – lehetőleg minden hallgatónak tanítsák az információs társadalom elméletét és gyakorlatát. A megfelelő ismeretekkel rendelkező oktatókra támaszkodva az ilyen irányú ismeretek tanítását a közoktatásban is a lehető leghamarabb be kell vezetni. A főirányba tartozó másik feladatcsoport az oktatásügyi intézmények elektronikus szolgáltatásainak modernizálása. A főirányba illeszkedő NFT programok: 

HEFOP 5.: fejlesztése

Oktatási,

szociális

és

egészségügyi

infrastruktúra

A főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok: 

eLearning: A program az óvodai, közoktatási, felsőoktatási, szak- és felnőttképzési munkához kapcsolódó akkreditált oktatási programok fejlesztésének fókuszát az eLearning technikák elterjesztésére irányítja.



Oktatási anyagok: Digitális on-line és off-line oktatási anyagok kifejlesztése, a tananyagok átfogó nyilvántartásának kialakítása, az elkészült tananyagok közzététele.

28


I.2 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZATI RÉSZSTRATÉGIA (MITSEÖR) Az Európai Unióhoz való csatlakozással a hazai közigazgatásnak, beleértve a települési és területi önkormányzatokat is, EU tagállami közigazgatásként kell működnie, ami magában foglalja a szolgáltató közigazgatás, az ügyfélközpontú ügyintézés megvalósítását. A cél teljesítése érdekében jelentősen fejleszteni kell a helyi közigazgatás, az önkormányzatok informatikai hátterét, hogy megvalósuljon az ügyfelek, azaz az állampolgárok és az üzleti élet szereplői minél gyorsabb, hatékonyabb kiszolgálása (tájékoztatás, ügyintézés). A cél elérése szükségessé teszi a gyors, bürokráciamentes, átlátható, követhető ügyintézés (ennek egyik fontos lépéseként az ügyfélközpontú „egyablakos” ügyintézés) megvalósítását, az ügyintézés tér- és időkorlátai csökkentését, majd megszűntetését, a közérdekű ás a közhasznú adatok hozzáférhetővé tételét. A célok eléréséhez a következő akciókat javasolja a MITS e-önkormányzat részstratégia (MITS EÖR): 









Álljon rendelkezésre megfelelő sebességű és nagy megbízhatóságú internet hozzáférés, hogy lehetővé váljon az információcsere az egyes települési, illetve területi önkormányzatok között, az önkormányzatok és a kormányzati szervek, minisztériumok, TÁH-ok (Területi Államháztartási Hivatalok) és a közigazgatási hivatalok között, továbbá megvalósuljon az országos, a regionális vagy a kistérségi informatikai együttműködés, regionális vagy országos adatbázisok használata (jogtár, önkormányzati rendeletek tára, közös önkormányzati fogalomtár, integrált önkormányzati tudásbázis stb.). A szélessávú elérés biztosítása után arra kell törekedniük az önkormányzatoknak, hogy ki tudják használni az internet interaktivitási lehetőségeit, a web-technológia által biztosított lehetőségeket akár a szervezeten belüli, akár a szervezetek közötti kommunikációra. A korszerűtlen, szigetszerűen működő információs rendszereket fel kell váltaniuk a korszerű, globális, integrált, folyamatorientált szemléletű informatikai rendszereknek, amelyek képesek egy keretrendszerbe integrálni a back- és front office rendszereket. Csökkenteni kell az információs rendszerek, infokommunikációs eszközök komplex költségeit (TCO-ját). Ennek érdekében támogatni kell a beruházási, finanszírozási igényt csökkentő lehetőségeket, beleértve az alkalmazásszolgáltatást is. A kistelepülések esélyegyenlőségének megteremtése érdekében támogatni kell a kistérségek közös informatikai fejlesztéseit (alkalmazások, eszközpark) és a közös rendszerüzemeltetést. Rövid távon el kell érni az eEurope program Common List of Basic Public Services ajánlása első és második szolgáltatási szintjét, majd középtávon a harmadik, sőt néhány esetben a negyedik szintet. 29




Szükség van az önkormányzati döntéshozók informatikai ismereteit elmélyítő, szükség esetén szemlélet-változást is eredményező továbbképzésekre, térningekre, valamint – az önkormányzati alkalmazottakkal együtt – a számítógép használati készségeiknek, hajlandóságuknak a fejlesztésére is. Szükséges a meglévő humán erőforrások fejlesztése (a munkatársak folyamatos továbbképzése, a legkorszerűbb módszerek, technikák, eszközök megismertetése, begyakorlása, a szükséges készségek kialakítása), a megfelelő motivációs és ösztönzési lehetőségek kialakítása. Az önkormányzati előadók, ügyintézők egy részénél feltétlenül fennáll az ismerethiány, a korszerű technikától való idegenkedés, félelem. A hiányosságok felmérésével, a képzési igények meghatározásával, a szükséges képzések végrehajtásával a „digitális szakadék” a munkatársak jelentős részénél áthidalható.

Az elektronikus közszolgáltatásokkal, ügyintézéssel kapcsolatos iránymutatások A közszolgáltatások végzésére vonatkozó ajánlás a „Common List of Basic Public Services” a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek az elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjére vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási szintet különböztet meg: 1. szint

Információ

On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról („ügyleírások”).

2. szint

Egyirányú interaktivitás

Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók.

Kétirányú interaktivitás

Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak online továbbíthatók.

Teljes körű elektronikus ügyintézés

A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítése, továbbítása, a döntés, a kézbesítés, az illeték lerovása (elektronikus aláírás felhasználásával) elektronikusan is lehetővé válik.

3. szint

4. szint

Az EU ajánlásában szereplő közigazgatási szolgáltatások Magyarországon az alábbiak érintik az önkormányzatok:



Az vonatkozásában

közül

állampolgárok

-

Személyi okmányok (személyi igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői engedély)

-

Hatósági

igazolások

(születési,

30

házassági,

halálozási,

anyakönyvi


kivonatok)



-

Lakcímváltozás bejelentése

-

Gépjármű-regisztráció, súlyadófizetés

-

Szociális juttatások, támogatás fizetése

-

Helyi adózás (pl.: üdülőhelyi adó)

-

Az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.)

Az üzleti szféra vonatkozásában -

Iparűzési adó, gépjármű-súlyadó

-

Engedélyek (pl.: iparengedély, telephely-engedély) kiadása stb.

A MITS elektronikus önkormányzat stratégia alapelvei: 1. Egységes, integrált, üzlet-orientált és költségtakarékos elektronikus szolgáltatások kifejlesztése, on-line információs rendszerek létrehozása szükséges, amellyel lehetővé válik az autonóm módon működő önkormányzatok összekapcsolása, az önkormányzati adatvagyon elektronikus rögzítése, rendszerezése, hozzáférhetővé tétele az EU ajánlásnak megfelelően. 2. Az önkormányzatok adatvagyonának tökéletes hasznosítása és az adatbázisok kiaknázása (Data Mining) érdekében a kialakított önkormányzati információs rendszereknek és adatbázisoknak vertikálisan összhangban kell működniük, kompatibilitást kell biztosítaniuk a többi kormányzati partnerrel, az önkormányzatokkal. 3. Az önkormányzatok informatikai hátterének fejlesztésekor törekedni kell arra, hogy a lakosság számára felhasználóbarát honlapot/portált és adatbázisokat készítsenek és az internet kapcsolattal nem rendelkezők is szükség szerint elérjék ezeket a város könyvtárában, a művelődési házakban, a civil házakban, vagy a teleházakban. Az e-önkormányzat moduljai

jövőkép

funkcionalitása,

alrendszerei,

Az önkormányzatok ügyfelei, partnerei és munkatársai részére az elektronikus szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok, úgymint eügyintézés, e-ügyfélkezelés, a közérdekű, közhasznú információszolgáltatás, az ügyfélfórum, -levelezés, a településmarketing, az elektronikus közbeszerzés, a belső „ügyfelek” kezelése valósítják meg. Az e-önkormányzás alrendszer a képviselő-testület és a bizottságok munkáját támogatja hatékonyan, illetve infrastruktúrát kínál a helyi demokrácia kiszélesítéséhez. Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső folyamatok, tevékenységek támogatását az olyan backoffice modul-csoportok nyújtják, mint a közigazgatási alkalmazások, az adminisztratív (költségvetési) modulok, vagy az irodaautomatizálás és kommunikáció, vezetői információk és döntéstámogatás, illetve 31


tudásmenedzsment. Az önkormányzati információs rendszer (jövőkép) funkcionalitását a következő megoldástérkép foglalja össze.

32



I.3 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KÖZOKTATÁSI ÁGAZATI STRATÉGIA

STRATÉGIA

I.3.1. Jelenlegi helyzet Az infokommunikációs technikák iskolai alkalmazása terén az elmúlt hat évben megvalósított fejlesztési programok ellenére is komoly hiányosságok mutathatók ki. Hiányos az e-tanulás alapjául szolgáló informatikai eszközellátottság. Különösen jellemző ez a hátrányos helyzetű gyermekeket nagyobb számban nevelő intézményekben. Sok esetben azokban az intézményekben sem férnek hozzá ezekhez az eszközökhöz a tanulók, ahol azok rendelkezésre állnak. Elsősorban azért, mert a meglévő eszközpark gyakorlatilag csak a számítástechnika órarendi oktatását szolgálja. Hiányzik az informatikai eszközök működtetését, karbantartását és cseréjét szolgáló, a fenntartók finanszírozási tehervállaló képességében mutatkozó jelentős különbségek hatását kiegyenlítő rendszer, beleértve a központi támogatások rendszerét is. Változatlanul a pedagógusok kis hányada képes csak az informatikai eszközök használatára és alkalmazásuk beépítésére pedagógiai gyakorlatába. A kialakuló információs társadalomban való érvényesüléshez szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmak és módszerek, a világháló oktatási célú felhasználása nem jelenik meg kellő súllyal sem az oktatás tartalmában, sem a folyamatában. A számítógéppel segített tanuláshoz szükséges tananyagok, taneszközök és továbbképzési programok kínálata elmarad a kívánatostól, a meglévő fejlesztési kapacitások és források pedig elmaradnak az ezzel kapcsolatos igényektől. I.3.2. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának fejlesztése Az infokommunikációs technikák alkalmazásának fejlesztése önmagában is szerteágazó célrendszer. Magában foglalja a munkaerő-piaci érvényesülés és az ország modernizációja szempontból egyre jobban felértékelődő új kompetenciák fejlesztését, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtését, továbbá az irányítási, fejlesztési és szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelését célzó informatikai fejlesztéseket. Az infokommunikáció oktatási alkalmazásának fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának: ezen a területen a közösség több konkrét fejlesztési célt fogalmazott meg tagállamai számára.3 Mivel az infokommunikáció használata nélkül ma már elképzelhetetlen egyéni boldogulás és a társadalmi életbe való bekapcsolódás, az ehhez kapcsolódó alapvető kompetenciák elsajátítását is kivétel nélkül minden tanuló számára biztosítani kell. Ez feltételezi azt, hogy már az alsó középfokú oktatás szintjén kivétel nélkül minden iskolában adottak 3

European Commission: E-Learning – Designing tomorrow's education. 2000


legyenek a modern infokommunikációs technikák iskolai alkalmazásának tárgyi és személyi feltételei. E technikák iskolai elterjedése, ezeknek a tanulási és tanítási környezetbe való szerves beépülése egyúttal a pedagógiai módszertani kultúra gazdagításának is egyik eszköze. A cél megvalósítása során súlyt kell helyezni az informatikai eszközök használatához való hozzáférés, illetve az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésére. Mindezek érdekében e technikák alkalmazását és az alkalmazást szolgáló tartalmakhoz való hozzáférést biztosítani kell mind a tanulók, mind pedig a pedagógusok és az oktatási rendszer más szereplői számára. Ennek megfelelően két részcél kitűzése indokolt:  az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése,  az infokommunikációs technikák alkalmazásának kiszélesítése.

Célcsoportok szerinti differenciált és speciálisan az iskolákra irányuló tartalomszolgáltatásra van szükség, és ehhez az interaktív és a multimédiás tartalmak növelésére, valamint e-learning oktatási anyagok fejlesztésére és terjesztésére. Fontos cél továbbá a pedagógusok infokommunikációs kompetenciáinak a fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközökre alapozott pedagógiai eljárások alkalmazására. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának elterjesztése során kiemelt prioritásként szükséges kezelni a hátrányos helyzetű tanulókat nevelő és a kistelepüléseken működő iskolákat. Kiemelkedően fontos cél továbbá:  a pedagógusok informatikai eszközökkel történő ellátása,  az információs technikák oktatási alkalmazását segítő elemek

beépülése a továbbképzésébe,

pedagógusok

alapképzésébe

és

 a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok szolgáltatásainak információs eszközökkel való hozzáférhetővé tétele,  a kutatási-fejlesztési rendszer produktumainak hozzáférhetővé

tétele, valamint az oktatási információs rendszer fejlesztése. I.3.3. Célprogramok 1. Infokommunikációs technikák alkalmazása 2. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának kiszélesítése 3. A hardver és a szoftverellátás fejlesztése 4. A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése 1. Az infokommunikációs technikák alkalmazása

35


A cél olyan tartalom- és módszertani fejlesztés megvalósítása, mely  a célcsoportok szerint differenciált és speciálisan az iskolákra irányuló tartalomszolgáltatást tesz lehetővé;  növeli az interaktív és a multimédiás tartalmak, valamint elearning oktatási anyagok arányát;  bővíti a pedagógusok informatikai ismereteit, ösztönzi az informatikai eszközök alkalmazására épülő pedagógiai eljárások fejlesztését, használatát;  általánossá teszi a távoktatási szolgáltatást az iskolarendszerű képzésen kívül a felnőttképzésben is alkalmazható programok kifejlesztésével is;  Megvalósítja az elektronikus tananyagok folyamatos monitorozását;  általánossá teszi az interneten keresztül történő szolgáltatást;  megteremti a személyre szabott szabadművelődési portál lehetőségét minden állampolgár számára. 2. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának kiszélesítése A program célja az iskolák, ezen belül is kiemelten a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolák szakmai és módszertani segítése az új infokommunikációs technika fogadására, az információs társadalomban való aktív részvételre felkészítő, tanulói kreativitást fejlesztő programok kidolgozására és a napi oktató munkába történő beépítésére. A pedagógusok jelentős részének szakmai és módszertani eszköztárából hiányzik az infokommunikációs technikai eszközök és a digitális tananyagok, segédanyagok használata, ezért az infokommunikációs technológiára épülő oktatásban különösen fontos:  a pedagógusok képzése, továbbképzése;

 a jó példák és figyelemre méltó eredmények terítése;  Korszerű és naprakész digitális tananyagok készítése minél nagyobb számban, kifejezetten iskolai felhasználásra;  Az elkészült módszertani segédanyagok járuljanak hozzá ahhoz, hogy a pedagógusok egyre nagyobb számban váljanak képessé saját ötleteik megvalósítására, saját oktatóanyagaik létrehozására. 3. A hardver- és szoftverellátás fejlesztése Az oktatási épületek felújítása, rekonstrukciója, bővítése érdekében kialakítandó fejlesztés keretében célszerű gondoskodni az intézmények, a pedagógusok és az irányítók hardver és szoftver ellátásáról. Ezen belül:

36


 a strukturált kábelezés teljes kiépítéséről,  a meglévő hálózat bővítéséről, teljes cseréjéről,  a komplex gyengeáramú rendszerek kialakításáról, az infrastruktúra védelméről,  aktív eszközök telepítéséről, kiszolgálók, multimédiamunkaállomások, a pedagógiai munkát segítő speciális eszközök, a fejlesztések kivitelezéséhez szükségesek alkalmazások, szoftverek, eszközök beszerzéséről,  intézményenként legalább 12 munkaállomást és alkalmazói szoftvereket tartalmazó hálózat kiépítéséről,  az e-tanulási tananyagok és egyéb, az oktatást segítő elektronikus szótárak, lexikonok felhasználási jogának és adathordozójának beszerzéséről. 4. A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése E projekt célja a közoktatási információs és statisztikai rendszer továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy növekedjék a rendszer megbízhatósága, és olyan új elemekkel egészüljön ki, amelyek a központi és helyi döntéshozatalt, illetve a tájékoztatást segítik. Az e területen indítandó fejlesztési program a következő elemeket foglalja magába:  a közoktatási statisztikai adatgyűjtés eszközeinek és technikáinak a fejlesztése;  az adatszolgáltatók (intézmények) által történő információ és adatszolgáltatás biztonságának és kiszámíthatóságának az erősítését szolgáló programelemek (pl. a rendszer iskolai szintű használatához szükséges kompetenciák fejlesztése, azoknak a technikai feltételeknek a fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy az elektronikus úton történő adat- és információszolgáltatás beépüljön a normál iskolai adminisztráció folyamatába);  a közoktatási statisztikai adatok tárolásának és feldolgozásának olyan továbbfejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy azok a helyi döntéshozók számára, a nekik szükséges formában folyamatosan rendelkezésre álljanak;  a nemzetközi (EU, OECD, UNESCO) közoktatási adatszolgáltatás szakmai és technikai feltételeinek támogatása;  a hazai és nemzetközi közoktatási statisztikai adatok stratégiai célú elemzésének és feldolgozásának a támogatása;  a közoktatás egyes intézményeiről az azokat használók (elsősorban szülők) számára fontos adatok és információk (pl. a pedagógiai program elemei, az iskolák eredményességét

37


bemutató adatok) gazdagítása és könnyen hozzáférhetővé tételének fejlesztése. I.3.4. Stratégiai időhorizontok Rövid távú stratégia (2003-ig)      

Családi PC akció, Digitális tananyagfejlesztés, Közoktatási digitális keretrendszer, Digitális írásbeliség tantárgy a NAT-ban, Pedagógus továbbképzés, ECDL vizsgadíj támogatás.

Középtávú stratégia (2006-ig)               

Oktatási programfejlesztés, E-learning technikák beépítése az oktatásba, A diákok eligazítása a virtuális térben, Digitális technikák a nyelvoktatásban, Digitális technikák a fogyatékkal élők oktatásában, Minőség-ellenőrzés, Pedagógus képzés és továbbképzés, A pedagógus szakma fejlesztése, A pedagógusok ellátása eszközökkel, Digitális tananyagfejlesztés, A digitális technikák penetrációjának növelése, Intelligens épületek a közoktatásban, Eszközellátottság fejlesztése, Hardver- és szoftverellátás fejlesztése, Családi PC akció.

38


I.4 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIA (ÉAR-RITS)

INFORMÁCIÓS

TÁRSADALOM

Az Észak-Alföldi Régió információs társadalom stratégia azt vizsgálja, hogy az észak-alföldi régió az elkövetkezendő időszakban hogyan válhatna az IT iparág és az általa generált előnyök részesévé. I.4.1. Helyzetértékelés A régió tágan értelmezett információs infrastruktúráját a technikai és humán erőforrások oldaláról egyaránt megmutatkozó ellentmondásosság jellemzi. Technikai tekintetben a korszerű információs infrastruktúra hálózatának elemei részben megtalálhatók, ugyanakkor a régió fejlesztésében érintett intézmények nem használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, így nem alakult ki egy megfelelően strukturált, integrált, hálózatszerű tartalmi együttműködés. Az informatikai szektor vállalkozásai – az IT valamennyi területén – jelentős számban és tudás-potenciállal képviseltetik magukat a régióban, azonban a potenciális felhasználók igényeinek alaposabb megismerésére, feltárására mindenképpen szükség van. A régióban elektronikus piac egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen jelenik meg, azonban mielőbbi bevezetése és rendszerszerű működtetése a jövő egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata lehet. Az elektronikus piac bevezetésének legfőbb korlátai:     

a potenciális vevők alacsony száma (PC-s internet hozzáférés), az elektronikus adatvédelemmel szembeni alacsony bizalom, az elektronikus aláírás elterjedtségének hiánya, tradicionális vásárlási szokások, regionális elosztó rendszerek, logisztikai központok hiánya.

A régió humán potenciálja egészében nem éri el azt a szintet, amelyet a tudásközpontú társadalom kialakítása, a tudásrégió ideájának megközelítése megkíván. A regionális stratégiai fejlesztési célok között erősen indokolt prioritás a humán erőforrás fejlesztése. Az e-oktatás, azaz az infokommunikációs eszközrendszer tudatos felhasználása tudásközvetítésre s tudásfejlesztésre éppen ezért kiemelkedő jelentőségű a régióban. Az észak-alföldi régió – geopolitikai helyzeténél fogva – településeinek többségén szélessávú internet infrastruktúra kiépülése csak érdemi állami szerepvállalás mellett valósulhat meg. A felsőoktatási intézmények, a városok, a multinacionális és nagyvállalatok szélessávú rendszerei mellett a kistelepülések jellemzően nem rendelkeznek szélessávú eléréssel. A fenti probléma megoldása csak jelentős állami támogatással orvosolható.

39


Az észak-alföldi régió az IT kialakulása szempontjából több területen is helyzeti hátrányból indult az ország többi részével szemben. A lakosság szociális helyzete, iskolai felkészültsége, az informatikai eszközök használatához való viszonya jelentősen eltérő képet mutat még a régión belül is. A halmozottan hátránnyal élők körében semmilyen, vagy csak alkalmi kapcsolat mutatható ki az infokommunikációs eszközök használatával. Az elérhetőség biztosítása elsősorban a régió aprófalvas térségeiben fejlesztendő terület.

A régió információs társadalmának SWOT elemzése GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK 

Az infrastrukturális fejlettség (IKT) jelentős eltéréseket mutat a régión belül.



Földrajzi adottságokból kapcsolatokkal rendelkezik államokkal.



Heterogén társadalmi összetétel az elmaradott kistérségekben. A kistérségek többségének alacsony a humán fejlettségi indexe.



Példa értű e-önkormányzati fejlesztések indultak meg a régióban a GVOP 4.3.1 és a GVOP-4.4.2. jelű pályázatok keretében.



Az aprófalvak népességmegtartó képessége csökken, a népesség elöregedése helyenként számottevő.



A közoktatás eredményességét jelző néhány paraméter az országos átlag alatt van.



A képzett, átképzett szakemberek tudása inkább elméleti és általános, a tudás hatékony alkalmazhatósága és az alkalmazás képessége alacsony.



Digitális írástudatlanság, alacsony internet penetráció. Az információs társadalom lehetőségeinek nem kellő mértékű tudatosulása.



A régió kis- és közepes vállalkozásai tőkeszegények.



Alacsony szintű integrátori, beszállítói tevékenység a KKV-k között.



Esetleges a három szektor (civil, önkormányzat, gazdaság) közötti informatikai együttműködés.



Az informatikai műveltséggel rendelkező emberek területi eloszlása a régión belül heterogén.



Az idős- és középkorosztály informatikai műveltsége alacsony szintű.



A saját fejlesztésű tartalomszolgáltatás alacsony szintű.



A közösségi hozzáférési pontok száma relative alacosny.

VESZÉLYEK

adódóan jó a szomszédos

LEHETŐSÉGEK



A geopolitikai adottságok anyagi korlátokat szabnak az IT fejlesztések elé.



A bevezetett e-szolgáltatások kihasználatlansága, vagy a hozzáférés nehézségei, vagy az alacsony IKT ellátottság miatt.



Nem teljesen kialakult még az elektronikus azonosítást lehetővé tevő jogszabályi háttér.



Az iskolák oktatási, szakképzési kínálatának korszerűsítése elmarad a szükséges szinttől.



A régió korösszetétel tovább romlik.



Az NFT II.-ben jelentős források állnak majd rendelkezésre a regionális operatív programok megvalósításához.



Jelentős igény mutatkozik az ügyintézés minél szélesebb mihamarabbi bevezetésére.

I.4.2. Információs társadalom regionális jövőképe

40

elektronikus körű és


Az ÉAR-RITS közvetlen célja, hogy az észak-alföldi régióban alakuljon ki az információs társadalom, mely segítse elő a gazdasági versenyképességet és tegye lehetővé, hogy a jelenleg elmaradt települések is bekapcsolódhassanak – az informatikai fejlődésük eredményeképpen – a fejlődési folyamatba, s ennek eredményeként jöjjön létre az e-régió. A megvalósulás során jöjjön létre a folyamatok informatizálása, a kommunikációs és információs technológia alkalmazásával a folyamatok korszerűsítése, valamint az információs és kommunikációs technika segítségével valósuljanak meg korszerű elektronikus szolgáltatások a régióban. I.4.3. Stratégiai célrendszer A kistérség informatikai stratégiájának összeállítása során a régió stratégiai célkitűzéseit is figyelembe vettük, hogy a Társulás azonosulni tudjon a régió iránymutatásaival és kihasználhassa a felmerülő szinergiákat. Az ÉA-RITS a következő átfogó célokat fogalmazta meg a jövőkép megvalósítása érdekében. Az átfogó célok megvalósítását az alábbi stratégiai célrendszer táblázat tartalmazza. 1.E-infrastruktúra kialakítása, az IKT eszközellátottság emelése. 1.1.Fejlett IT infrastruktúra regionális, helyközi szinten. 1.2.Fejlett IT infrastruktúra helyi, települési szinten. 1.3. A Régióban használt IKT eszközök minőségi cseréje, valamint mennyiségének növelése.

STRATÉGIAI CÉLOK 2.E-kormányzat 3.E-gazdaság megvalósítása, emegteremtése, a K+F közigazgatási innováció szolgáltatások támogatása. elérhetővé tétele. PRIORITÁSOK 2.1.E-demokrácia 3.1.K+F innovációs alapjainak tevékenység megteremtése. támogatása. 2.2.E-ügyintézés 3.2.Elektronikus megvalósítása. integrált vállalati 2.3.E-szolgáltatások modell terjesztése. elérésének 3.3. E-kereskedelem támogatása, elősegítése a Régió népszerűsítése. minden ágazata számára.

INTÉZKEDÉSEK

41

4.E-oktatás megteremtése, humán erőforrás fejlesztésének támogatása. 4.1.IKT-vel támogatott oktatási módszerek kifejlesztése és adaptálása. 4.2.Tananyag és kiegészítő tudásbázis digitalizáció. 4.3.E-oktatási szolgáltatások kiterjesztése.

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA 1.1.1.Szélessávú infrastruktúra kialakítása a Régió települései között. 1.1.2. Kommunikációs interfészek szabványosítása és új technológiai megoldások alkalmazása. ---------------------------------1.2.1.Települések intézményei, közhivatalai közötti kommunikációs csatorna kiépítése. 1.2.2.Sávszelesség és lefedettség minőségi és mennyiségi javítása a településeken belül. ---------------------------------1.3.1. Regionális informatikai technológiai háttér fejlesztés támogatása. 1.3.2.Közösségi Internetelérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése. 1.3.3.Korszerű IKT eszközök használatának támogatása.

2.1.1.Kormányzati információk elektronikus megjelenítése. 2.1.2.Államigazgatási folyamatok szabványosítása. 2.1.3.Jogi környezet illesztése. ------------------------------------2.2.1.Technikai háttér megteremtésének támogatása. 2.2.2.Ügyintézők informatikaiközigazgatási képzésének megvalósítása. 2.2.3.Ügyintézési folyamatok átláthatóvá, publikussá tétele. ------------------------------------2.3.1.A Régió megyeszékhelyein szolgáltató központok kialakítása. 2.3.2.Elektronikus szolgáltatások kialakítása, bevezetése. 2.3.3.Szolgáltatások területi és tartalmi kiterjesztése. 2.3.4. Dinamikus tartalomfejlesztés támogatása. 2.3.5. Korszerű térinformatikai rendszerek kialakítása

3.1.1.Regionális K+F kutatóbázis megvalósítása a Régióban. 3.1.2.Technológiatranszfer biztosítása 3.1.3.Régiós szoftveripar kiépítésének támogatása 3.1.4.Az Inforpark, illetve az infoparkok hálózatának támogatása. 3.1.5.Iparági tudásközpontok megvalósítása, tudásalapú szemlélet terjesztése, oktatás. ------------------------------------3.2.1. Vállalati tranzakciók elektronikus kezelése. 3.2.2.Reginális ágazati kapcsolatok fejlesztése. ------------------------------------3.3.1. Gazdasági szolgáltatások elektronizáltságának emelése. 3.3.2. Elektronikus gazdasági interakciók támogatása. 3.3.3. Regionális üzleti tartalomfejlesztése 3.3.4.Elektronikus értékesítési csatornák támogatása.

4.1.1.Informatikai oktatási módszerek adaptálása. 4.1.2. Alap- közép-és felsőfokú informatikai oktatás környezetének megteremtése. 4.1.3.Digitális írástudás szinten tartásának és fejlesztésének elősegítése. ------------------------------------4.2.1. Meglévő és az új oktatási tartalmak digitalizálása. 4.2.2. Oktatási anyagok elektronikus elérhetőségének támogatása. ------------------------------------4.3.1. Elektronikus szolgáltatások kialakítása. 4.3.2. Egész életen át tartó tanulás jelentőségének népszerűsítése, támogatása, a felsőszintű informatikus-képzés támogatása. 4.3.3. Átfogó informatikai képzés megvalósítása a Régió szoftveripari cégei számára.

I.5 „i2010: EURÓPAI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT

A

2005 június 1-jén az Európai Közösségek Bizottsága a lisszaboni stratégia felülvizsgálata eredményeként új stratégiai keretet javasolt „i2010: európai információs társadalom 2010” címmel, amely az információs társadalomra és az audiovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését célozza. A Bizottság három prioritást javasol az információs társadalom és a média területén folytatandó európai politika számára: i) az egységes európai információs tér kialakítása, amely az információs társadalom és a média területén előmozdítja a nyitott és versenyképes belső piacot;

42


ii) az IKT-kutatásokba történő befektetések és az innováció megerősítését, amely megalapozza a növekedést és a több és jobb munkahely megteremtését; iii) a befogadó európai információs társadalom elérését, amely oly módon teremt alapot a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hogy közben kielégíti a fenntartható fejlődés követelményeit és előnyben részesíti a jobb közszolgáltatást és az életminőséget. Az i2010 célkitűzései: 1. A megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt, gazdag és változatos tartalmat és digitális szolgáltatásokat kínáló egységes európai információs tér kialakítása. Alterületek: 

Következetes szabályrendszer kialakítása információs társadalom és a média területén.



Európai tartalom és tudás létrehozása és terjesztése.



Stratégia meghatározása frekvenciagazdálkodásra.



A digitális jogok hatékony és interoperabilis kezelését átfogó rendszer kialakítása.



Biztonságos információs társadalmat célzó stratégia kidolgozása.

a

az

hatékony

2. Világszínvonalú kutatás és innováció az IKT területén, felzárkózás Európa vezető versenytársaihoz. (Európa IKT-pozíciójának erősítése érdekében a Bizottság két új programot indított útjára: a hetedik keretprogramot („kutatási keretprogram”) és a versenyképességi és innovációs programot (VIP)). 3. A befogadó, minőségi közszolgáltatásokat nyújtó és az életminőséget előmozdító információs társadalom kialakítása. Alterületek: 

Az elektronikus elősegítése.

társadalmi



Átláthatóbb, hozzáférhetőbb és költséghatékonyabb IKT-alapú közszolgáltatások kialakítása.



e-Government cselekvési terv kidolozása.



Az életminőség fejlődését kezdeményezések támogatása:

43

integráció

erősítő

(e-Inclusion)

IKT-alapú


-

az öregedő társadalomban az emberekkel való törődés, biztonságos és tiszta közlekedés (intelligens, biztonságosabb, tisztább gépkocsik), kulturális sokszínűség (digitális könyvtárak kialakítása)

A tagállamok 2005. októberéig meghatározzák az információs társadalom prioritásait, összhangban a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásokkal, amelyek hangsúlyozzák az IKT terjedése, az IKT-infrastruktúra és az IKT-nek a foglalkoztatásban és az oktatásban betöltött szerepe fontosságát. Az i2010-ben megfogalmazott célkitűzések megvalósítását szolgáló operatív programok és finanszírozási keretek kidolgozása még folyamatban van, ám 2010-ig a Bizottság 80%kal kívánja növelni az IKT-kutatásokra fordítandó közösségi forrásokat, így mindenféleképpen szükséges az i2010 kapcsán megnyíló új források figyelemmel kísérése. Az i2010 fő fejlesztési céljai, mint elektronikus közszolgáltatások fejlesztése, az életminőség javítása, valamint multimédiás tartalomfejlesztés összhangban vannak a hazai önkormányzatok informatikai fejlesztési célkitűzéseivel, így a megnyíló új programok további lehetőséget biztosíthatnak az e-önkormányzás fejlesztéséhez, illetve a kistérségek digitális felzárkózásához.

I.6 AZ E-ÜGYINTÉZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE KÖVETKEZMÉNYEI AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA

ÉS

I.6.1 AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2005. július 4-én elfogadták az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amely az önkormányzatokra is kötelezettségeket ró. Az új törvény értelmében 2007. január 1-től minden megyei jogú városnak, illetve 50 ezer fő feletti városnak, 2008. július 1-től pedig minden települési önkormányzatnak a közadatokat elektronikusan is közzé kell tenni, illetve az elektronikus adatokat az egységes közadattárba is be kell küldeni. Általános informatikai elvárások a törvényhez kapcsolódóan:    

adatbázis alapú, dinamikus honlap fenntartása, interaktív funkciók üzemeltetése (pl.: fórum, szavazás, e-mail), folyamatos elérés biztosítása, idegen nyelven is jelenjenek meg a tartalmak (minimális elvárás az angol), 44


 

hírlevél küldése az aktuális információkról, a nyomtatott lapokból digitálisan letölthető anyagokat kell készíteni.

I.) A törvény célja E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét a közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton bárki számára azonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és ingyenesen közzétegyék. II.) A törvény hatálya E törvény hatálya a Magyar Köztársaság állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő közérdekű adatainak, valamint közérdekből nyilvános adatainak elektronikus közzétételére terjed ki.

45


III.) Az elektronikus közzététel kötelezettsége (1) A közfeladatot ellátó szervek a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adataikat elektronikusan közzéteszik. (2) A közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehető más közérdekű és egyéb adat is. IV.) A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadat-kereső rendszer (2) A helyi önkormányzatok közérdekű adatokat tartalmazó honlapjainak, adatbázisainak illetve nyilvántartásainak központi elektronikus jegyzékét a Belügyminisztérium hozza létre és üzemelteti. (4) Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatokat tartalmazó honlapok, adatbázisok illetve nyilvántartások adatainak, a központi elektronikus jegyzék üzemeltetőjének történő továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres frissítéséről. Ugyancsak felel az egységes közadat-kereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres megküldéséért is. (5) A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadat-kereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst a honlapon való közzététel kötelezettsége alól. (6) A jegyzékeket az üzemeltető szervek a honlapjukon elektronikusan közzéteszik. V.) Szakmai hatások A szabályozás a közszférával kapcsolatos információk közzétételével hozzájárul az interneten megjelenő magyar nyelvű értékes tartalom bővüléséhez. A szabályozás szerint az interneten elérhetővé kell tenni a tételesen meghatározott közérdekű adatokat, a jogszabályokat, valamint részben a bíróságok anonimizált ítéleteit. Az információszabadság érvényesítésén túl a szabályozás ezzel a jogbiztonság minél teljesebb megvalósulását is szolgálja. VI.) Gazdasági hatások Az elektronikus információszabadság megvalósítása a közérdekű adatok elektronikus formában való hozzáférhetővé tétele honlapfenntartási és közzétételi kötelezettség előírásának eszközével történik, amely a honlappal nem rendelkező, ám a szabályozás alapján kötelezett szervek esetében költségvetési ráfordítást igényel. Ugyanígy beruházást igényel a számítógépekkel nem megfelelően felszerelt hivataloknál tapasztalható hiányok pótlása is. Ez azonban nemcsak az információszabadság területén hozhat eredményt, hanem bizonyos földrajzi területek és gazdasági szektorok számára gazdasági előnyökkel is együtt járhat. Mindezzel egyszerűsödik a közérdekű adatokra vonatkozó állampolgári igények kielégítése, így hosszú távon a közigazgatás ezzel kapcsolatos terhei csökkennek. VII.) Társadalmi hatások 46


Az állam átláthatóbbá tétele, a közérdekű adatok megismerésének, valamint a jogbiztonság érvényesülésének elősegítése a demokrácia megerősödését, az állampolgároknak az állami és önkormányzati intézményekkel kapcsolatos bizalmának növekedését, valamint ügyintézésüknek egyszerűsödését eredményezi, emellett hozzájárul az internet használat további elterjedéséhez. I.6.2 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY (KET.) – X. FEJEZET (ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS) 2005. november 1-től a polgármesteri hivataloknak biztosítania kell a lehetőséget az ügyfelek számára az elektronikus ügyintézésre. A Ket. értelmében az ügyfél e-mail-en, vagy egyéb elektronikus adathordozón keresztül ügyiratot küldhet a hivatal számára, amennyiben az elektronikusan van aláírva. Abban az esetben, ha az ügyfél nem rendelkezik elektronikus aláírással, akkor az ügyfélkapun keresztül – a kapott azonosító segítségével – intézheti ügyeit elektronikus formában. A Ket. szerint a hivataloknak nemcsak a saját honlapjukon keresztül kell az ügyfelek számára biztosítani a lehetőséget az elektronikus ügyintézésre, de kapcsolódni kell az ügyfélkapuhoz is. Abban az esetben, ha az önkormányzatok elektronikus kiadmányokat szeretnének készíteni, vagy elektronikus útra terelni az ügyintézést, akkor az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényi feltételeket is teljesíteniük kell, ugyanis mindkét esetben digitális aláírásra lesz szükség. Amennyiben az ügyfél elektronikusan aláírva küldi be az önkormányzat honlapján keresztül az ügyiratát, ám az nincs időpecséttel ellátva, akkor az önkormányzatnak kell azt időpecséttel ellátnia. Ez viszont azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak tanúsítványszolgáltatókkal kell majd szerződniük és fizetni a szolgáltatás díját (amelynek piaci ára jelenleg havonta körülbelül 100 ezer forint). A Ket. értelmében az önkormányzatoknak az elektronikus ügyintézést részletes és átfogó ügyleírással kell támogatniuk, ezért a honlapon a felhasználók számára érhető ügyleírásokat kell elhelyezniük. Novembertől a hivatalok csak a feltétlenül szükséges adatokat kérhetik az ügyfelektől. Ha az ügyfél korábban már valamelyik állami hivatalnál megadta a szükséges adatokat, akkor azt az ügyet intéző szervnek kell beszereznie. A törvényi kötelezettségek teljesítését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ingyenes szoftverek juttatásával segítené, ám erre várhatóan 2006 közepéig még várni kell. I.) A törvény tárgykörei

47


A modern kor, az IT-korszak igényeivel lépést tartva és akceptálva az eügyintézés iránt megnyilvánuló növekvő szükségletet, a Ket. egy viszonylag hosszú, teljesen új fejezetet tartalmaz a kérdéskör közigazgatási eljárásjogi vetületének szabályozása céljából. A KET X. fejezete az alábbi tárgykörökkel foglalkozik: • • • • • • •

• •

az elektronikus ügyintézés feltételeinek szabályozása, az ügyfél hozzáférése az e-ügyintézéshez, megkülönböztetve a fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkező, illetve az ilyennel nem rendelkező ügyfeleket; az ügyfélkapu létesítésével összefüggő szabályok, ezzel kapcsolatban az egyedi azonosító képzését és használatát érintő előírások; a törvény nevesíti azokat az eljárási cselekményeket (pl. idézés, a hatósági döntés közlése), amelyek jellemzően elektronikus formában is elvégezhetők; meghatározza továbbá azokat az eseteket, melyeknél az elektronikus út nem vehető igénybe (pl. a hatósági szerződések esetében); az IT-eszközök dominanciája okán szükségszerű az üzemzavar jogi leszabályozottsága – részben az átmeneti, részben a tartós üzemzavart illetően; a közigazgatási hatóságok köréből az államigazgatási szervek részére a fejezet előírja az elektronikus tájékoztató közzétételének kötelezettségét a központi rendszeren és az internetes honlapon keresztül; a többi hatóság esetében az e-tájékoztató – ha más törvény nem ír elő kötelezettséget - önkéntes; a hatósági ügyintézés szolgáltató jellegének erősítése céljából a törvény szabályozza az időpontfoglalás intézményét; azon követelmények jogi normába foglalása, amelyeket az eügyintézés, illetőleg az e-tájékoztatás során a hatóság köteles érvényre juttatni (pl. a dokumentumok biztonságos kezelése, az elektronikus ügyiratok archiválása);

A Ket. az elektronikus ügyintézésről szóló fejezetben szabályozza a más elektronikus eszközök (távbeszélő, telefax, szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás) közigazgatási eljárásban való igénybevehetőségének lehetőségeit és feltételeit is. A törvény X. fejezete egyetlen paragrafus erejéig foglalkozik – az egyébként a Ket. címében megjelenő – hatósági szolgáltatásokkal. E szolgáltatás nyújtására a jogszabályban erre feljogosított hatóságok hivatottak; a szolgáltatás magában foglalhatja például az ügyfél számára hatósági bizonyítvány beszerzését, vagy az ügyfél részére az elektronikus tájékoztatáshoz való hozzáférést.

48


I.6.3 KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK EGYSÉGES IRATKEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA (KEIR) Várhatóan 2006 első félévében fog életbe lépni a KEIR, amely megteremti az elektronikus iratkezelés egységes törvényi környezetét. A KEIR célja: -

a szolgáltató közigazgatás elvének megfelelően elektronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása,

-

elsősorban a hatósági ügyek intézése, szakszerűségének és gyorsaságának növelése,

-

és a maradandó értékű információk fennmaradásának és megfelelő megőrzésének biztosítása.

Jelen pillanatban az elektronikus iratkezelési jogszabályi környezet határozza meg:   

eljárást

a

az

következő

Levéltári törvény, E-aláírási törvény, Ket.

A KEIR várhatóan az iratkezelés hagyományos tárgykörein túlmenően az alábbi területeket is szabályozni fogja:      

   

Az elektronikus levelezés alkalmazásának feltételei és módja, az ügyviteli rendszerbe történő integrálása. A hivatalos és személyes postafiók nyitásának lehetősége. Az elektronikus címtár működtetése. Az elektronikus aláírás alkalmazása. Az egy ügyhöz tartozó különböző adathordozók együttes kezelése. Az egy ügyhöz tartozó különböző adathordozók eredeti és másolati példányainak státuszára, készítésére, hitelesítésének eszközei és módszerei. Az elektronikus ügyviteli állományok tárolása, levéltárba adása, selejtezése és megsemmisítése. A tárgyügyintézés jogi, ügyvitel-szervezési szabályai. Az iratok védelmének és kezelésének különös szabályai. A számítógépes ügyviteli rendszerek platform-független műszaki követelményrendszerének kialakítása és a minőségbiztosítás bevezetése.

I.6.4 ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS „A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményekről és az elektronikus úton történő közbeszerzés szabályairól” című kormányrendelet valamennyi fejezete 2005. június

49


30-tól lépett hatályba, amely rendelet kiterjed a közbeszerzési eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre és az elektronikus úton történő közbeszerzés szabályaira. Alapelvek 4. § (1) A Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülése érdekében biztosítani kell különösen a következőket: a) a kapcsolattartás választott elektronikus eszközeinek általában rendelkezésre kell állniuk. Az eszközök nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel; b) a kapcsolattartást, valamint az információk cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségét és az ajánlatok bizalmas jellegének megőrzését. (2) Az elektronikus dokumentumok benyújtásakor a) az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak, beleértve a titkosítást, az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia; b) ha az adott közbeszerzési eljárásban csatolandó dokumentumok, ajánlati felhívás, részvételi dokumentáció (a továbbiakban dokumentáció), igazolások, tanúsítványok és nyilatkozatok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, vagy egyéb sajátosságaik miatt elektronikus formában nem nyújthatók be, az ajánlattevőknek azokat az egyébként irányadó határidő lejárta előtt a Kbt. szerinti rendben kell megküldeniük. Elektronikus aláírás alkalmazása 6. § (1) Az elektronikus közbeszerzési eljárásokban részt vevő szervezetek képviseletére feljogosított, vagy saját nevükben eljáró személyek elektronikus út igénybe vételével érvényes jognyilatkozatot csak minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban tehetnek. (2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a Kbt. szerint írásban gyakorlandó eljárási cselekményeket elektronikus közbeszerzés során legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok útján kell gyakorolni.

50


Az elektronikus közbeszerzési eljárásban való részvétel 9. § (1) E rendelet, illetőleg jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az elektronikus közbeszerzési eljárásban való részvételükről, illetve az EKR igénybevételéről maguk döntenek. (2) Amennyiben a közbeszerzési eljárás vonatkozásában az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltak szerint az elektronikus út igénybe vételét lehetővé teszi, vagy azt jogszabály alkalmazni rendeli, a Kbt.-ben meghatározott követelményeken túl a hirdetményekben e tényt, illetőleg az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó, nyilvános információk az EKRen belüli elérhetőségét az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie. Az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező igénybe vétele 10. § (1) A központosított közbeszerzésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek kiemelt termékkörre vonatkozó beszerzéseiket a központi beszerző szervezet közreműködésével az EKRben kötelesek bonyolítani. A verzió: (2) Az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet Függelékében meghatározott szervezetek közbeszerzéseiket az EKR-ben kötelesek bonyolítani. B verzió: (2) Az EKR igénybevételére kötelezettek továbbá a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, kivéve a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan az I.-VIII. Fejezetekhez tartozó szervezeteket, a nemzetbiztonsági szolgáltatokat, valamint a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket. I.6.5 A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEKNÉL ALKALMAZHATÓ IRATKEZELÉSI SZOFTVEREKKEL SZEMBEN TÁMOASZTOTT KÖVETELMÉYEK A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyetértésével a következőket rendeli el:

51


1. § A rendelet hatálya a közfeladatot ellátó szervekre és a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelésének külön jogszabály szerinti tanúsítását végző szervezetekre terjed ki. 2. § A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekre vonatkozó követelményeket a rendelet melléklete határozza meg. 3. § A rendeletben megadott előírásokat a minősített adatok kezelésére vonatkozó iratkezelési szoftverekre csak abban az esetben kell alkalmazni, ha külön jogszabály erről rendelkezik. 4. § Az Iratkezelési Szoftver (a továbbiakban: ISZ) kommunikációs felületére (export/import interface) vonatkozó pontos leírást (a kötelező vagy használható adatformátumokra, az adathordozók minőségi előírásaira és a metaadatok megnevezésére, sorrendjére, ismételhetőségére, kitöltésére vonatkozó információk, használható irattípusok stb.) a bel-ügyminiszter az informatikai és hírközlési miniszterrel, és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben állapítja meg, és tájékoztatóban teszi közzé a Belügyminisztérium honlapján, illetve hivatalos lapjában. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet mellékletének az elektronikus dokumentumok ISZ-en belüli tárolásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. I.6.6 A JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK INFORMATIKAI KÖVETELMÉNYEI Az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez szükséges jogszabályi környezet kiépítése 2005-től megkezdődött és várhatóan 2006-ban tovább folytatódik. A megszületett és a tervezett rendeletek meghatározzák az elektronikus eljárási, minőségbiztosítási, biztonsági és szolgáltatási rendet. A rendeletek eredményeként nemcsak az informatikai eszközparkot, hanem a hivatali folyamatokat is modernizálni kell. A fejlesztések megvalósítását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a strukturális alapokon keresztül az NFT II-ben is támogatni fogja, továbbá az IHM ingyenesen fog szoftvereket juttatni a hivatalok számára a Ket.-ben foglaltak teljesítéséhez. A megszületett rendeletek hivatali folyamatmodernizáló hatása még kevésbé lesz érezhető és elsősorban front office oldali szolgáltatásfejlődés/ fejlesztés fog végbemenni, ám a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának „magatartása” (lásd a következő alfejezetet) felgyorsíthatja a hivatalon belüli (back-office) fejlesztéseket is.

52


Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy a 2005-ben megszületett rendeletek milyen informatikai követelményeket támasztanak az önkormányzatok számára rövid és középtávon: 2005. november 01-től:   

Az ügyintézés elektronikus indításának biztosítása a saját honlapon, illetve az ügyfélkapun keresztül. Elektronikus kapcsolat kiépítése az ügyfélkapuval. Átfogó ügymenetleírások feltöltése a honlapra.

2007. 01. 01-től vagy 2008. 07. 01-től (a településméretétől függően):  

   

Közérdekű adatok elektronikus szolgáltatása a település honlapján keresztül. Interaktív szolgáltatások nyújtása a felhasználók számára a véleményezés biztosítása érdekében (pl.: fórum, chat, szavazás, email stb.). Többnyelvű tartalomszolgáltatás (minimális követelmény az angol nyelv). Hírlevelek küldése az aktuális helyi rendeletekről, jogszabályváltozásokról. A nyomtatott lapokból digitálisan elérhető dokumentumokat kell készíteni. Az elektronikus adatok megküldése az egységes közadattárba.

53


I.7 AZ IRÁNYMUTATÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA

ÉS

A

KÖTELEZETTSÉGEK

Az előbbi alfejezetek alapján – elsősorban a Társulás és a Társulás önkormányzatainak költségvetésétől függően – a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása a következő IT fejlesztési stratégiák közül választhat: 1. Fejlesztő magatartás („Győztesek”):  Az IT fejlesztésre fordítandó források biztosítják a lehetőséget az innovatív magatartásra, amelynek eredményeket az önkormányzatok „maguk” kísérletezik ki (az informatikai beszállítókkal közösen), hogy milyen új elektronikus fejlesztéseket lehet végrehajtani.  Pilot projekteket megoldások iránt.

kezdeményeznek

és

nyitottak

az

új

 A lakossági igényeket figyelembe véve az életminőség javítása érdekében átfogó, multiplikátor hatású informatikai beruházásokat hajtanak végre.  A fejlesztő magatartás eredményeként gyorsabban nő a térség „vonzereje” (pl.: gazdasági, társadalmi), így megalapozottá válik a térség fenntartható fejlődése.  Az előbbi alfejezetekben bemutatott iránymutatások nyújt(hat)nak segítséget az akciók kiválasztásához és a lehetőségek kiaknázásához.  Az e-önkormányzás fejlesztése mellett olyan új eszolgáltatások bevezetésére is törekednek, amelyek nemcsak az ügyintézést, hanem az önkormányzatiság, a tőkevonzó képesség és az információs társadalom erősödését is elősegítik. 2. Jogszabálykövető magatartás („Követők”):  Az IT fejlesztésre fordítandó szűkös források a „követő” magatartásra biztosítanak lehetőséget, így az önkormányzatok csupán a jogszabályi kötelezettségeknek tudnak eleget tenni.  A pilot projektek tapasztalatai alapján született megoldások bevezetésére kerül sor, amelyek széles körben elterjedtek és mentesek a „gyermekbetegségektől”. Ebben az esetben csökken az új elektronikus megoldások bevezetésének kockázata (és várhatóan a beruházás költsége is alacsonyabb lesz).  Az iránymutatások elsődleges.

helyet

54

a

jogszabályok

teljesítése

az


 A térség versenyképessége jelentősen nem növekszik.  A fejlesztések az e-önkormányzás köré csoportosulnak és jelentősebb fejlesztésekre csak a költséghatékonyságot javító megoldások bevezetése esetén kerül sor. 3. Jogszabály elutasító magatartás („Lemaradók”):  Az IT fejlesztési források hiánya miatt nem tudják teljesíteni a jogszabályi előírásokat sem.  Az ingyenes juttatott, elmaradott technológiájú szoftverek ellehetetlenítik az apró fejlesztési lehetőségeket is.  A térség nem képes bekapcsolódni az információs társadalom fejlődésébe, így gazdasági és társadalmi lehetőségeit nem tudja kiaknázni.  A digitális szakadék jelentőssé válik és népességmegtartó ereje rohamosan csökken.

a

térség

Magyarországon elenyésző számú önkormányzat rendelkezik jelentős összegű IT fejlesztési erőforrással, így a „Fejlesztő magatartást” csak azok az önkormányzatok tudják megvalósítani, amelyek forráshoz jutottak a GVOP 4.3.1.-es és 4.3.2.-es programokban. Ez viszont azt (is) jelenti, hogy a „Fejlesztő magatartás” követését meghatározza a térség pályázói (forrásbevonó) képessége (illetve lobbyereje). Azaz jellemzően az a térség fejlesztheti jelentősebb mértékben az információs társadalmát (és ennek eredményeként a térség gazdasági versenyképességét és a térségben élők életminőségét), amelyek sikeresen pályáznak. A sikeres pályázás és a sikeres megvalósítás további feltétele, hogy az önkormányzatok képesek-e összefogni, hiszen az EU-ban jellemzően azokat a projekteket támogatják, amelyek valamilyen összefogás keretében jönnek létre, illetve azok a projektek költséghatékonyak, amelyeket többen valósítanak meg. Ennek eredményeként a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának arra kell törekedni, hogy társulási szintre emelje az informatikai fejlesztéseket és az informatikai infrastruktúra üzemeltetését, illetve keresse a forrásbevonás valamennyi lehetőségét. Az utóbbi alatt nemcsak a sikeres pályázást értjük, hanem olyan új „projektfinanszírozási” konstrukciókat, amelyek egyelőre kevésbé elterjedtek Magyarországon, mint például a banki hitel, a lízing, illetve a PPP (Private Public Partnership) konstrukció. Igaz, ezek a finanszírozási lehetőségek szigorúbb feltételeket támasztanak, ám megkövetelik a fenntarthatóságot, így sikeresebb projekteredményeket lehet elérni, mint olykor az illuzórikus célokat kitűző pályázati projektek.

55


II. A TÁRSULÁS FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK LEHETSÉGES INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A stratégiaalkotás során megvizsgáltuk a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának fejlesztési stratégiáját, hogy felmérjük, melyek azok a fejlesztési területek, amelyek megvalósulását szolgálhatná, vagy támogathatná az informatika. A következőkben összefoglaltuk azokat a főbb megállapításokat, amelyeket figyelembe vettünk a kistérség informatikai jövőképének, missziójának és stratégiájának megalkotásakor. A Nagykállói kistérség jövőképe A Nagykállói kistérségben a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság színvonalas életfeltételeket biztosít a térség lakossága részére. A Nagykállói kistérség missziója A környezet által kínált lehetőségekre és a térség adottságaira építve a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése a kistérségében élők életminőségének javítása érdekében. A Nagykállói kistérség fejlesztési stratégiai céljai 1.Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése.

„A megfogalmazott jövőkép egyértelműen a színvonalas életfeltételek biztosítását helyezi előtérbe. A minőségi élet feltételei összetettek, azonban alapját a jól működő, versenyképes gazdaság jelenti, amely képes megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyet biztosítani a térségben élők számára. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. Az országos aránynál jóval magasabb a mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A misszióban megfogalmazott önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen tehát a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése.”

56


2.Modern lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások biztosítása.

„A jövőképben megfogalmazott minőségi élet feltételeinek biztosítása nem lehetséges korszerű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások hiányában. A misszió – mint a fejlesztés alapcélja – a térségben élők életminőségének javítását hangsúlyozza. A kistérség települései között – elsősorban a városok és a községek között – fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések többsége nem rendelkezik versenyképes gazdasággal, alacsony a népességmegtartó képesség és hiányos a fizikai-műszaki infrastrukturális rendszer. A térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a népességmegtartó erő növelése, amelyhez a gazdaság fejlesztése mellett az életkörülményekben, infrastrukturális ellátottságban, szociális ellátásban megnyilvánuló különbségek mérséklése, a hiányosságok kiküszöbölése is elengedhetetlen. „

3.Felkészülés az EU támogatások hatékony fogadására. Magyarország számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ennek során több szabálynak, elvárásnak kell megfelelni, melyek a gazdaság és a mindennapi élet számos területén hoznak majd változásokat. A csatlakozásnak vannak előnyei és hátrányai, lesznek olyan csoportok, melyek kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, de lesznek olyanok is, amelyek számára pozitív változást hoz a csatlakozás. Annak érdekében, hogy a kistérség és települései a csatlakozás nyertesei között legyenek fel kell készülni a várható változásokra, lépéseket kell tenni a lehetőségek mind nagyobb fokú kihasználására. A kistérség számára kitörési, felzárkózási lehetőséget jelent a csatlakozás, mivel a csatlakozással megnyílnak Magyarország számára az EU Strukturális Alapjai, és jelentős nagyságú fejlesztési forrásokat igényelhetnek a pályázók projektjeik megvalósításához. Mindezek figyelembe vételével a kistérség alapvető érdeke, hogy aktívan kapcsolódjon be a csatlakozási folyamatba, s alkalmassá váljon a kínálkozó lehetőségek kihasználására. Ennek érdekében számos kistérségi, települési feladat fogalmazható meg.

A Nagykállói kistérség fejlesztési stratégiai prioritásai: 1.Gazdaságfejlesztés. „A prioritáson belül három beavatkozási terület jelölhető ki: egyrészt a helyi vállalkozási környezet, az üzleti infrastruktúrák minőségének fejlesztése, másrészt a térség jelentős – jelenleg szociális szempontból is fontos – gazdasági ágazata, a mezőgazdaság meghatározott irányú fejlesztése, harmadrészt pedig a turizmus (azon belül az infrastruktúra és a szolgáltatások) fejlesztése. A javasolt fejlesztési irányok a gazdaság jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének növeléséhez szükséges lépéseket foglalják magukban.”

2.Infrastruktúra-fejlesztés. „A prioritás keretében az alábbi infrastrukturális fejlesztések javasoltak: közlekedési infrastruktúra (közutak, kerékpárutak) fejlesztése, kommunális infrastruktúra fejlesztése (szennyvízelvezetés, -kezelés,

57


hulladékgazdálkodás, ivóvízminőség javítása), valamint az információs társadalom kiépítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések.”

3.Életkörülmények javítása.

„A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések három fő beavatkozási terület köré csoportosíthatóak: szükséges egyrészt az épített környezet fejlesztése, korszerű településközpontok, közterületek kialakítása, középületek felújítása, másrészt a legégetőbb szociális problémák megoldása, a szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, harmadrészt pedig a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése.”

4.Humán-erőforrás fejlesztése. „A prioritás keretében kijelölt beavatkozási területek az oktatási infrastruktúra (alap- és középfokú oktatás) fejlesztéséhez és a képzés, átképzés (valamint továbbképzés) rendszerének fejlesztéséhez, valamint a hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez kapcsolódnak.”

5.Térségmenedzsment. „A térségmenedzsment prioritáson belüli fejlesztési irányok két fő beavatkozási terület köré csoportosíthatóak: szükséges a térségmarketing fejlesztése, valamint projekt-előkészítés mechanizmusának kialakítása.”

58


A stratégia célrendszere

Jövőkép

Misszió

Beavatkozási terület

Stratégiai célok

Prioritás

A Nagykállói kistérségben a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság színvonalas életfeltételeket biztosít a térség lakossága részére.

A környezet által kínált lehetőségekre és a térség adottságaira építve a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése a kistérségében élők életminőségének javítása érdekében.

Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése

Modern lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások biztosítása

I. prioritás:

II. prioritás:

III. prioritás:

Gazdaságfejlesztés

Infrastruktúra fejlesztés

Életkörülmények javítása

1.1. Vállalkozási környezet fejlesztése 1.2. Mezőgazdaság fejlesztése 1.3. Turizmus fejlesztése

2.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2. Kommunális infrastruktúra fejlesztése 2.3. Információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztése

Felkészülés az EU támogatások hatékony fogadására

IV. prioritás: Humán erőforrás fejlesztés

3.1. Épített környezet fejlesztése

4.1. Oktatási infrastruktúra fejlesztése

3.2. Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése

4.2. Képzés, átképzés rendszerének fejlesztése

3.3. Szabadidős szolgáltatások fejlesztése

59

4.3. Hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének elősegítése

V. prioritás: Térségmenedzsment

5.1. Térség-marketing 5.2. Projektelőkészítés


III. INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉS III.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG HIVATALAINAK INFORMATIKAI JELLEMZŐI

POLGÁRMESTERI

SZÁMÍTÓGÉPPARK ÉS SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulását alkotó önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban – 2006 márciusában– összesen 175 darab számítógép volt, amelyek mindegyike – működő, állományban lévő – személyi számítógép. A személyi számítógépek életkor és teljesítmény alapján történő megoszlása alapján a polgármesteri hivatalok számítógéppark állománya viszonylag fiatal és korszerű. Az állományban lévő számítógépek (175 db) közel 51%-a 3 évnél fiatalabb, míg a gépek 61%-ának teljesítménye 1200 Mhz feletti. Ezek a gépek alkalmasak korszerű irodai programcsomagok, közigazgatási alkalmazások, illetve az e-közigazgatás igényeit kielégítő integrált back-office rendszerek futtatására. Az alacsonyabb teljesítményű és öregebb gépek is kielégítik a szervezeti igényeket, ugyanis ezeken a klienseken kevésbé erőforrás igényes alkalmazások futnak (pl.: DOS-os alkalmazások), így ezek lecserélése akkor válik szükségessé, amikor a hivatal korszerűsíteni fogja szoftverparkját (ami jelentősen függ a központi közigazgatás szoftverfejlesztési politikájától is). A jelenlegi személyi számítógéppark megoszlása teljesítmény és életkor szerint (%-ban) 4%

25%

19%

51%

61%

10%

<300 Mhz 800-1200 Mhz

300-800 Mhz >1200 Mhz

30%

< 3 éves

3-5 éves

> 5 éves


61

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA A hivatal számítógépparkjával való elégedettségi-mátrix (a számítógépek darabszáma) <3 éves

Elégedett (7 db)

3-5 éves

Nem elégedett (16 db)

Közömbös (12 db)

Elégedett (24 db)

Egyáltalán nem elégedett (7 db)




<300 Mhz

300-800 Mhz

800-1200 Mhz

>1200 Mhz

>5 éves

Elégedett (82 db)

Az öregebb és alacsonyabb teljesítményű gépek teljesítményével a hivatalokban nincsenek megelégedve, míg a valamivel fiatalabb, de alacsony teljesítményű gépekkel szemben közömbösek (az adott feladat ellátására egyelőre megfelelnek). Az előbbiek miatt a hivatalok eközigazgatási szintjének növelése érdekében rövid távon e gépek lecserélésére lesz szükség. A polgármesteri hivatalok korszerű és fejlett gépparkjának fenntartása, illetve kialakítása érdekében tudatos és következetes gépparkfejlesztési programra lesz szükség. A fejlesztés ütemét elsősorban az informatikára fordítandó fejlesztési költségvetési kerete fogja meghatározni. Igaz a 3 évnél idősebb, illetve a 800 Mhz alatti gépek (összesen 93 db személyi számítógép) kiszolgálják a hivatal igényeit, ám ezek lecserélésére rövid távon sort kell keríteni, függetlenül a szoftverkorszerűsítés ütemétől. Abban az esetben, ha az önkormányzat a gépparkot korszerű és fejlett szinten akarja tartani, akkor 2006 végéig 61 darab, míg 2008 végig a jelenlegi fiatal géppark 72 számítógépét kellene lecserélni. A jelenlegi személyi számítógéppark lecserélésének szükséges ütemezése az adott év végéig (darab) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005

62

A jelenlegi géppark lecserélődésének üteme

2006

2008

Az adott év végéig lecserélendő gépek száma


63


A 175 darab személyi számítógépből mindössze 109 darab csatlakozik a lokális belső számítógépes hálózatra (LAN), illetve 120 darab éri el a világhálót. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebből 77-77 gép Nagykálló és Újfehértó városokban található! Abban az esetben, ha minden kliens csatlakozhatna a világhálóra, akkor a következő előnyöket lehetne elérni: 

belső hivatali intranetes hálózatokon keresztül könnyebben lehet tájékoztatni a hivatalok dolgozóit a hivatali ügyekről, az ügyrendi változásokról, a munkarendről, a szabályzatokról, az előírásokról és a vezetői iránymutatásokról.



A 2. szintű e-ügyintézés feltétele, hogy a honlapokon keresztül fel lehessen venni a kapcsolatot az ügyintézőkkel. Igaz, jelenleg mindössze 4 hivatal esetében lehet felvenni online módon a kapcsolatot és a 9 önkormányzat közül csak 1 esetében lehet elérni az ügyintézőket is.



Az intézményekkel való kapcsolattartás, elektronikus adatáramlás, szakmai kontroll is egyszerűbbé válik.

NYOMTATÓPARK A polgármesteri hivatalok irodáiban összesen 149 darab nyomtató található, amelyek közül 44 darab több mint 5 éves, 38 darab 3-5 év közötti és 67 darab 3 évnél fiatalabb. A 3 évnél fiatalabb nyomtatók teszik ki a nyomtatópark közel felét, amelyek jellemzően lézernyomtatók. E nyomtatótípus teljesítményével és nyomtatási minőségével elégedettek, ezért a jövőben e típus arányát szeretnék növelni a nyomtatóparkon belül. A jelenlegi nyomtatópark megoszlása típus és életkor szerint (%-ban)

19% 30%

26%

44%

26% 55% Mátrix

Lézer

Tintasugaras

64

< 3 éves

3-5 éves

> 5 éves


65

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA A hivatal nyomtatóparkjával való elégedettségi-mátrix

Teljesítmény

Közömbös

Elégedett

Közömbös

Működőképe sség

Közömbös

Elégedett

Közömbös

Minőség

Közömbös

Teljesen elégedett

Közömbös

Mátrix

Lézer

Tintasugaras

A nyomtatópark korszerűsítéséhez 2006 végéig közel 40 darab, míg 2008 végig a jelenlegi fiatal nyomtatóparkból 47 darab nyomtatót kellene lecserélni. A jelenlegi nyomtatópark lecserélésének elvárt ütemezése az adott év végéig (darab) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005

2006

2008

A jelenlegi nyomtatópark lecserélődésének üteme Az adott év végéig lecserélendő nyomtatók száma

EGYÉB INFORMATIKAI ESZKÖZPARK A 9 település összesen 13 darab faxkészülékkel, 12 darab szkennerrel és 38 darab CD-íróval rendelkezik. Ez utóbbi két esetben fontos ezen eszközök bővítése a későbbi „e-önkormányzat” megvalósításában.

66

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA Egyéb irodai eszközök a hivatalban (darab) 3 évnél fiatalabb

3-5 éves

5 évnél idősebb

Összesen

Fax

6 db

4 db

3 db

13 db

Szkenner

9 db

3 db

12 db

33 db

5 db

38 db

CD/DVD író

A szkennerek és a CD-írók teljesítményével meg vannak elégedve a polgármesteri hivatalokban, míg a faxkészülékekkel szemben közömbösek. A hivatal egyéb eszközeivel való elégedettségi-mátrix

Teljesítmény

Közömbös

Elégedettek

Teljesen elégedettek

Működőképe sség

Közömbös

Elégedettek

Teljesen elégedettek

Fax

Szkenner

CD/DVD író

INFORMATIKAI KÉPZETTSÉG ÉS DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS A hivatalban dolgozók több, mint harmadának (38%) alapszintű felhasználói ismeretei vannak, így számukra csak továbbképzésre lenne szükség. Az alkalmazottak alig ötöde, 19% az, aki magabiztosan tudja használni a számítógépeket. Azon dolgozók, akinek teljes körű továbbképzésre lenne szüksége, 43% a településeken.

67

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA A hivatalban dolgozók megoszlása az IT ismeretek szintje szerint ( %-ban)

19%

43%

38% Nem okoz gondot a számítógépes programok, nyilvántartások kezelése és kezelni tudja az eseti meghibásodásokat. Még további informatikai képzésre lenne szükségük, de rendelkeznek alapszintű felhasználói ismeretekkel. Teljes képzésre lenne szükségük, mert nem rendelkeznek alapszintű felhasználói ismeretekkel és gondot okoz számukra a számítógép használat.

INFORMATIKAI PROBLÉMÁK, IGÉNYEK ÉS ANOMÁLIÁK A HIVATALBAN A kistérség polgármesteri hivatalaiban felmerülő informatikai jellegű problémák a következők:    

Az elvult gépek cseréjére nincs elegendő saját forrás. Szakemberek hiánya, munkaerő képzettségének hiánya. A használt szoftverek nem egységesek, elavultak, a folyamatos frissítés pedig nagyon költséges. Gyakori áramingadozások, melyek tönkreteszik a gépeket.

A fenti problémák enyhítésére mindenképpen szükség lenne, saját forrás hiányában azonban csak szerény fejlesztéseket tudnak megvalósítani önerőből. A 9 önkormányzatból szinte mindenkinek vannak rövid távon, saját forrásokból megvalósítani kívánt tervei, melyek főként gépbeszerzésre, hálózat fejlesztésére, és az elektronikus ügyintézés alapjainak megteremtésére vonatkoznak. INFORMATIKAI PROJEKTEK A HIVATALBAN Az elmúlt években megvalósított alábbiakban foglaltuk össze: • •

informatikai

fejlesztéseket

Számítógépek cseréje, fejlesztése, új konfigurációk beszerzése. Helyi hálózat fejlesztése, illetve kialakítása. 68

az


• •

Jogtiszta szoftverek vásárlása. Weblap fejlesztése.

A fentiek közül a számítógépek cseréjét, fejlesztését számos önkormányzat végrehajtotta, mivel sikerült pályázati támogatásokat szerezniük. A HIVATALOK INTERNET-KAPCSOLATÁNAK JELLEMZŐI A települések két típusú internet-kapcsolattal rendelkeznek: ISDN, vagy ADSL. A 9 hivatalból 8 rendelkezik legalább 128 kbit/s-os kapcsolattal, míg egy önkormányzat ISDN segítségével éri el a világhálót. Az önkormányzatok internet-kapcsolatának típusai

4 önkormányzat

4 önkormányzat

1 önkormányzat

ADSL (2Mb/s)

ADSL (1 Mb/s)

ISDN (64kb/s)

INFORMATIKAI KIADÁSOK A hivatalok 2003-2005 között hardver vásárlásra közel 30 millió forintot, míg szoftverek, alkalmazások vásárlására 21 millió forintot költött el. Telekommunikációs berendezések vásárlására, illetve weboldal fejlesztésére összesen 1 millió forintot fordítottak a kistérség önkormányzatai. A számítástechnikai eszközök karbantartása 2003-2005 között közel 12 millió forintba, míg a licence díjak több mint 2 millió forintba kerültek. A legnagyobb kiadást a telekommunikációs költségek jelentik, hiszen 2003-2005 között összesen több, mint 31 millió forint terhet jelentett a településeknek. 69


A hivatal egyszeri informatikai célú beruházásainak, beszerzéseinek összege (millió Ft, 2003-2005) 2003

2004

2005

Összesen

Számítástechnikai eszközök (hardver) vásárlása

10,5

17,3

2,9

30,7

Szoftverek, alkalmazások vásárlása

3,0

17,3

0,9

21,2

Telekommunikációs eszközök vásárlása

0,1

0,2

0,4

0,7

Weboldal kialakítása, fejlesztése

0,0 13,6

0,1 34,9

0,1 4,3

52,8

Összesen

0,2

A hivatal folyó informatikai működési költségeinek összege (millió Ft, 2003-2005) 2003

2004

2005

Összesen

Számítástechnikai eszközök karbantartása

4,1

3,8

4,0

11,9

Szoftverek, alkalmazások support-, licence díja

0,9

0,5

0,7

2,1

Telekommunikációs költségek

10,2

10,2

11,0

31,4

Web-, szerverhosting

0,5 15,7

0,5 15,0

0,5 16,2

1,5

Összesen

46,9

A hivatal egyszeri és folyó informatikai célú költésének alakulása (millió Ft, 2003-2005) 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2003

2004

2005

Egyszeri informatikai célú beruházások összege (millió Ft) Folyó informatikai működési költségek összege (millió Ft)

70


III.2 A NAGYKÁLLÓI ELEMZÉS

KISTÉRSÉG

INFORMATIKAI

SWOT

A polgármesteri hivatal informatikai SWOT elemzése GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK  

A hálózatok adatátviteli sebessége alacsony, vagy nincs hálózat.



Integrált önkormányzati programrendszerek hiánya, szigetszerűen működő DOS-os szoftverplatformok.



A technológiai fejlődéssel való lépéstartás folyamatos fejlesztést igényel, ám az erőforráskorlátok miatt elmaradnak az informatikai fejlesztések.



Az elektronikus adatállományok növekedése miatt nő az adatvesztéssel járó problémák kockázata, amelynek egyik forrása a felhasználók alacsony fokú IT biztonsági ismerete.



A hivatalokban dolgozók közel 43%-ának teljeskörű informatikai képzésre lenne szüksége.



Webes megjelenés hiánya, illetve a működő weboldalak a Common List of Basic Public Services alapján az eügyintézés 1. szintjét sem érik el.



Közhiteles adatok webes hozzáférésének hiánya.



IT szakemberek hiánya.



Az önkormányzatok együttműködését informatikai rendszerek hiánya.



Informatikai biztonsági előírások és szabályzatok hiánya.

támogató

VESZÉLYEK 

Nehéz megváltoztatni az gyakorlatát, az ügymenetet.

önkormányzati

Szélessávú kapcsolat található valamennyi polgármesteri hivatalban, így az külső felhasználókkal való kapcsolattartás feltételei adottak.

LEHETŐSÉGEK ügyintézés



Az önkormányzatok IT fejlesztéseinek kormányzat támogatáspolitikájától függ.



Központi Közigazgatás e-felkészületlensége.



További „szigetesedés” történik a szoftvereknél (DOS és Windows alapú programok egymás mellett élése, alacsonyabb és magasabb verziójú Windows rendszerek együttes alkalmazása).



A fejlesztés ugyan folytatódik, de a humán erőforrás ennek csak egy részét képes kihasználni a képzések elmaradása miatt.

iránya

71

a



Fiatalok IT érzékenysége, nyitottsága.



Pályázati lehetőségek (GVOP 4.3.1, 4.3.2, 4.2.2, 4.4.2, HEFOP stb.).



A kistérségi szolgáltató központban rejlő lehetőségek (pl.: közös informatikai projektiroda működtetése).



Középtávon a hazai háztartások számítógépellátottságának, valamint internetpenetrációjának dinamikus bővülése (2004 júliusában a 15 év felettiek 28,3%-a fért valamilyen formában az internethez, amely arány 2005 végére elérheti a 40%-ot), valamint a lakosság IT ismereteinek és digitális írástudásának fejlődése várható, ami összességében kedvező környezetet teremt majd az interneten keresztüli szolgáltatások terjedésének. Ez a tendencia várhatóan az eügyintézés iránti igényt is erősíteni fogja.



A Társulás internetes szolgáltató jellegének erősítése:


VESZÉLYEK

LEHETŐSÉGEK



A lakosság csak csekély arányban használja majd az eönkormányzati lehetőségeket.

-



A papír alapú ügyintézés párhuzamosan fennmarad az elektronikussal együtt, így az emberi erőforrás igény nem mérséklődik.

-



A fejlesztési program csak részlegesen tud megvalósulni, így a szinergiák nem tudnak érvényre jutni.

72

-

interaktív szolgáltatások fejlesztése a lakossági és üzleti felhasználók számára, e-kereskedelmi, e-turisztikai lehetőségek (pl.: település- és kistérségi marketing erősítése) kihasználása, valamint az e-kapcsolatok (pl.: testvérvárosi kapcsolatok) fejlesztése, e-közösségek létrehozása, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosításának lehetősége.



Az interneten keresztüli banki ügyintézés terjedése és hétköznapivá válása segítheti más ügyintézési formák interneten keresztüli elterjedését (jelenleg a 15 éven felüli lakosság 3%-a használja gyakran az internetet valamilyen ügyintézésre). Az interneten keresztüli fizetés kultúrájának erősödése, illetve az illetékek elektronikus úton történő kiegyenlítésének lehetősége a 4. szintű eügyintézés bevezetésére ad majd lehetőséget.



Az internet kultúra terjedése elősegíti majd a távmunka, illetve az internetes felületeken történő csoportmunka megoldások terjedését, amelyek újabb távlatokat nyithatnak az önkormányzat-lakosság-üzleti szféra kapcsolatában.



Az önkormányzatok számára beszállító informatikai cégek közötti verseny fokozódásával, illetve az elektronikus közbeszerzés megvalósulásával az önkormányzatok kedvezőbb alkupozícióba kerülhetnek, illetve egyre kiforrottabb és kedvezőbb ár-érték arányú megoldások, alkalmazások terjedése várható.



A rendkívül magas hazai mobilpenetráció és a mobilon keresztül igénybe vehető szolgáltatások terjedése (valamint az mpayment), illetve az UMTS és a 3. generációs mobil készülékek megjelenése újabb lehetőséget teremthetnek az ügyintézés hatékonyabbá tétele, a helyi demokrácia erősítése és a gazdaság élénkítése terén.



A nyilvános internet elérési helyek propagálásával a lakosság számára elérhető közelségbe lehet hozni az információs társadalom lehetőségeit, illetve erősíteni az internet-használati kultúrát.


IV. INFORMATIKAI IGÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN A Nagykállói kistérség önkormányzatainak polgármesteri hivatalaiban végzett IT helyzetfelmérése alapján a következő informatikai igényeket gyűjtöttük össze: 

A Társulás önkormányzatai rendelkeznek az önkormányzati munka elvégzéséhez szükséges számítógép-állománnyal és a Társulás felismerte, hogy az informatikai eszközök fejlesztése fontos feladat és erőforrásaikhoz mérten próbálnak lépést tartani a technikai fejlődéssel.



A legnagyobb problémát az önkormányzatoknál az jelenti, hogy nem minden önkormányzatnál van olyan informatikai ismeretekkel rendelkező személy, aki képes lenne meghatározni az informatikai fejlesztések irányát. Ennek eredményeként az önkormányzatoknál igen jelentős különbségek vannak az egyes számítógépek teljesítőképességében.



Az informatikai fejlesztések egységes koncepció hiányában történnek, amelynek oka, hogy az önkormányzatok – a költségvetési korlátok miatt – ki vannak szolgáltatva a kormányzat támogatáspolitikájának, így az informatikai beruházásoknak nincs tudatos fejlesztési irányvonala.



Az önkormányzatok kiemelt fontosságot tulajdonítottak a belső számítógépes hálózat (LAN) kiépítésének, fejlesztésének és a megbízható sebességű internet kapcsolat megosztásának.



A belső számítógépes hálózat kialakítása és fejlesztése mellett különösen fontos a hivatali alkalmazottak IT ismereteinek bővítése, hiszen a számítógépek önmagukban nem képesek javítani az önkormányzati munka hatékonyságát, így a humán erőforrás alacsony képzettsége az informatikában rejlő lehetőségek kihasználásának szűk keresztmetszetévé válhat.



A Többcélú Társulás elektronikus szavazó rendszert kíván bevezetni, amelynek segítségével a Tanácsülések szavazásai a virtuális térben lebonyolíthatók. A Társulás ettől a rendszertől a döntési mechanizmusok hatékonyságnövekedését és a folyamatok leegyszerűsödését várja.



A Többcélú Társulás kistérségi szintű iratkezelő, valamint térinformatikai rendszert szeretne bevezetni az elektronikus ügyintézés megalapozása és a szolgáltató jelleg erősítése érdekében. A térinformatikai rendszer az önkormányzati adatvagyon hasznosítására, illetve döntéstámogatásra is szolgálna.



Társadalmi szinten szükség lenne a közösségi és az otthoni internet-hozzáférés számának növelésére, illetve a közérdekű, közhasznú és egyéb tájékoztató jellegű információk elektronikus elérhetőségének biztosítására (a térségben élők

73


igényét fel kell kelteni az e-közigazgatási szolgáltatások iránt és biztosítani számukra a fizikai elérhetőséget). 

Térségi szinten a közös informatikai beruházások méretgazdaságossági előnyeit lehetne kihasználni, illetve a közös rendszeren keresztül lehetne biztosítani az önkormányzatok közötti gyorsabb információáramlást és a hatékonyabb kommunikációt.



A térségi szintű e-közigazgatási fejlesztések célja a lakossági és üzleti szféra elégedettségének növelése, amelyet viszont csak összefogás keretében lehet elérni.

74


V. INFORMATIKAI JÖVŐKÉP, MISSZIÓ ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK V.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK INFORMATIKAI JÖVŐKÉPE ÉS MISSZIÓJA A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe: A Nagykállói kistérségben élő lakosság és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és haszonélvezői a térség fejlett információs társadalmának. A Nagykállói kistérség informatikai missziója: Az információs társadalomban rejlő lehetőségek kihasználása kedvező lehetőséget teremt a Nagykállói térség gazdasági versenyképességének és a térségben élők életminőségének javulásában. A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának e-önkormányzati jövőképe a gyors, bürokráciamentes, ügyfélbarát közigazgatási modell, a szolgáltató önkormányzat megvalósítása, az ügyintézés tér- és időkorlátainak áthidalása, az ügyintézés folyamatának átláthatóbbá tétele mentén jelölhető ki. Az önkormányzati szolgáltató modell megteremtése megköveteli az önkormányzatok belső, működési hatékonyságának fokozását, illetve a költségek optimalizálást a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált, modulárisan építkező, platformfüggetlen önkormányzati információs rendszeren, infokommunikációs infrastruktúrán keresztül. Az e-önkormányzati modell megvalósítása mellett az önkormányzatok célja az önkormányzatiság erősítése, a társadalmi elégedettség növelése az e-közösségek segítésén és az e-demokrácia feltételeinek megteremtésén keresztül. A kistérség lakosai az önkormányzatok tudatos IT fejlesztésének eredményeként nyitottak lesznek az információ-technológia nyújtotta lehetőségek kihasználására, új képességek és ismeretek elsajátítására, amelynek eredményeként képesek lesznek a változó munkaerő-piaci feltételekhez alkalmazkodni. A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása segít bekapcsolódni a kistérség vállalkozásainak az elektronikus kereskedelembe és biztosítani számukra, hogy hatékonyabban kihasználhassák az internet, illetve a digitális gazdaság nyújtotta előnyöket. 75


Hosszú távon a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása olyan információs szolgáltató központtá válik, amely kielégíti a jelentősebb társadalmi és üzleti szegmensek információigényét, valamint elektronikus szolgáltatásain keresztül emeli a lakosok életminőségét és szélesíti a vállalkozások piaci lehetőségeit. A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának informatikai jövőképe keretként, illetve iránymutatásként szolgál a Társulás informatikai stratégájának kialakításához, információs rendszereik korszerűsítéséhez, illetve a kistérség információs társadalmának fejlődéséhez.

V.2 INFORMATIKAI PRIORITÁSOK

STRATÉGIAI

CÉLKITŰZÉSEK

ÉS

Az informatikai stratégiai célkitűzések meghatározzák az informatikai stratégia akciótervének, programozásának hosszú távú kereteit, illetve magukban foglalják a helyzetfelmérésre épülő célkitűzéseket. Az informatikai stratégiai célkitűzések megvalósulása elősegíti a Nagykállói Kistérség információs társadalmának fejlődését, amelynek megteremtéséhez a következő stratégiai célokat fogalmaztuk meg: 1. A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának támogatása annak sikeres megvalósítása érdekében. 2. A Társulás működésének, munkaszervezetének és a kistérségben működő szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. 3. A Társulás tagjainak felkészülése az elektronikus önkormányzásra és a szolgáltató önkormányzat megvalósítására (Csatlakozás a központi közigazgatási rendszerek, illetve a helyi e-ügyintézés feltételeinek biztosítása). Az informatikai stratégiai célkitűzések pontosítása érdekében a következő stratégiai prioritásokat határoztuk meg: 1. 2. 3. 4. 5.

Infrastruktúra-fejlesztés, E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés, Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás, E-tartalomfejlesztés, Digitális írástudás fejlesztés.

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának informatikai stratégiai prioritásait az alábbi alprioritásokban foglaltuk össze: I.

IT infrastruktúra-fejlesztés

76


I.1 Fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében – információs pontok (e-élettér) kialakítása. I.2 Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése. II. E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés II.1 Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. II.2 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. II.3 E-projektgenerátor, e-partnerkereső. III. Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás III.1 Folyamatmodernizáció és szoftverfejlesztés a Társulás tagjainál. III.2 A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer (csoportmunka és elektronikus szavazó rendszer) kialakítása. III.3. Kistérségi szintű iratkezelő rendszer kialakítása. III.4. Kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetése. IV.

E-tartalomfejlesztés IV.1. Információs portál kialakítása hatékony felhasználása érdekében.

V.

az

EU

támogatások

Digitális írástudás fejlesztés V.1. A digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az információs társadalomban rejlő lehetőségekre. V.2. Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok indítása.

V.3 INFORMATIKAI STRATÉGIAI ALPRIORITÁSOK I.1

Fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében – információs pontok (e-élettér) kialakítása. Az internet kultúra fejlődése érdekében a Nagykállói kistérség önkormányzatainak olyan lakossági programokat kell kidolgoznia, amelyek segítségével a háztartások kedvezményes konstrukcióban fizethetnek elő szélessávú internet-elérésre (erre leginkább akkor van lehetőség, ha a Társulás felvállalja a szélessávú hálózat passzív alépítményeinek kivitelezését. Ebben az esetben a Társulás kedvező alkupozícióba kerülhet a szolgáltatókkal szemben és az alépítményt bérleti díj ellenében értékesítheti a szolgáltatók számára, vagy a lakossági előfizetési díjak terén kérhet csökkentést). Ugyanakkor figyelembe véve a kistérségben élők jövedelmi viszonyait a közösségi

77


hozzáférési helyezni.

pontok

számának

növelésére

is

hangsúlyt

kell

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos IT beruházások csak akkor fognak megtérülni, ha a lakossági internetpenetráció és –használat rövidtávon növekedésnek indul. Viszont a lakossági igények megteremtése érdekében nemcsak kedvező előfizetési feltételeket kell megteremteni, hanem online szolgáltatásokat is biztosítani kell számukra. Ugyanakkor, amíg a lakosság nem érzékeli az internet nyújtotta előnyöket és nem látja annak kézzelfogható hasznát, addig nem fog növekedni az internet előfizetők száma. Összességében a Társulásnak kell felvállalnia a térség e-szolgáltatásainak fejlesztését, hogy információs társadalma fejlődésnek indulhasson. I.2

Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése. Az informatikai helyzetelemzésben felvázoltak alapján a Társulás tagjainak az alábbi fejlesztésekre kell koncentrálniuk: - az elöregedő számítógéppark folyamatos fejlesztése – a következő 12 hónapban 62 darab számítógépet kellene társulási szinten lecserélni. - a számítógépes hálózatok fejlesztése – a társulás polgármesteri hivatalaiban található 175 számítógépből összesen 109 csatlakozik a belső számítógépes hálózatra. - szünetmentes tápok beszerzése, - adatbázisszerverek fejlesztése – hivatalonként tervbe kell venni az adatbázisszerver fejlesztését, a nyomtatópark folyamatos fejlesztése – a következő 12 hónapon belül közel 40 nyomtatót kellene társulási szinten lecserélni. A fenti adatok ugyan nem tartalmazzák az önkormányzati intézmények informatikai eszközigényét, ám már ez a számosság is jelentős alkupozíciót biztosíthat a Társulás tagjai számára informatikai eszközbeszerzéseik összehangolása esetén. A Társulás tagjainak érdemes megfontolni, hogy milyen szervezeti keretek között lehetne az eszközbeszerzéseket összehangolni és az informatikai fejlesztéseket megvalósítani. Megoldást jelenthet, ha a Társulás munkaszervezete regisztráltja az igényeket, de akár a kistérségi portálon keresztül is lehetne jeleznie az egyes önkormányzatoknak az igényeket, így naprakészen információkat lehetne kapni a térség eszközigényéről. Nagyobb eszközbeszerzés esetén az eszközszállítókkal kedvezőbb fizetési konstrukciókat és megállapodásokat lehetne kötni. Ugyanakkor az is lehet egy megoldás a Társulás számára, ha az önkormányzatok informatikai eszközeinek fenntartását, fejlesztését, biztonsági védelmét és működtetését kiszervezi egy külső vállalkozásba. A Társulás tagjainak azt kell mérlegelniük, hogy melyik esetben érhetik el a legnagyobb költségmegtakarítást.

78


II.1 Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. A térségben igen magas a mezőgazdaságból élők aránya, ugyanakkor e vállalkozások gazdasági lehetőségei az összefogás hiánya miatt folyamatosan szűkülnek. A Területfejlesztési Társulás részéről korábban volt egy próbálkozás a mezőgazdasági vállalkozók összefogására egy hűtőház megépítése céljából, ám a vállalkozók bizalmatlansága miatt ez a kezdeményezés kudarcba fulladt. Ugyanakkor Balkányban sikerült megteremteni az üzleti szféra képviselői között egy összefogást, így e példára alapozva a Társulásnak érdemes megfontolnia, hogy miképpen lehet az egyes gazdasági szegmensek szereplőit olyan hálózatba (v.klaszterba) tömöríteni, amely a résztvevők számára kedvezőbb beszállítói pozíciót és forrásbevonási lehetőséget teremt. Ezen összefogás által javulhat a térségben működő vállalkozások versenyképessége és e vállalkozások esélyei az Európai Uniós pályázati programokban Az EU-s (továbbá Interreg, Leader) pályázatok jellemzően olyan pályázati projekteket preferálnak, amelyek valamilyen összefogás keretében valósulnak meg, ezért a Társulás részéről is érdemes kezdeményezni és ösztönözni ilyen együttműködések kialakítását. II.2 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. A térség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználása érdekében olyan internet alapú rendszer kiépítését javasoljuk, amely elősegíti az egyes turisztikai szolgáltatók tevékenységének összehangolását. Ezen összefogás – és a tevékenységek összehangolása – eredményeként olyan térségi programcsomagokat lehet összeállítani, amelyek vonzóvá teszik a Nagykállói desztinációt a potenciális érdeklődők számára. A Desztinációs Menedzsment Rendszer nemcsak a térségi szolgáltatók közötti interakciókat növelné, de a webes felületén keresztül a „térség online arculatát” (marketingjét) is megjelenítené. Abban az esetben, ha a potenciális érdeklődők azt látják, hogy a Nagykállói kistérségben van lehetőség pár napos programokon részt venni, akkor nagyobb valószínűséggel fognak a térségbe elutazni. (Ugyanakkor az összefogás és a hatékony online marketing még nem fogja ellensúlyozni a desztináció szálláshely-problémáit. E problémát mérsékelheti Nyíregyháza közelsége, vagy a térségben lévő falusi szálláshely-adás fejlesztése.) E programsorozatok hírét terjeszthetik az interneten keresztül, illetve nyújthatnak olyan kényelmi szolgáltatásokat a kistérségbe látogatóknak, amelyekkel megkönnyíthetik választásukat a desztinációs célpont kiválasztása során (pl.: online szálláshely-szolgáltatás, vagy térkép alapú webes információszolgáltatás stb.). Jelenleg is értékes turisztikai információkat lehet találni az interneten a Nagykállói kistérségről, ám ezek az információk szétszórtan találhatók meg az interneten, így nehéz megtalálni azokat a potenciális turistáknak A Desztinációs Menedzsment Rendszeren keresztül ezeket az információkat is össze lehetne fogni és egy csokorba gyűjteni az 79


érdeklődők számára. Jelenleg az interneten az alábbi információkat csak több honlapról lehet összegyűjteni: 

Turizmus lehetőségeinek kihasználása – erdei gyalogos- és kerékpár túrák, elsősorban a Harangodi Víztározó vonzáskörzetében, ahol vízibicikli és csónak is kölcsönözhető, ugyanakkor táborozásra is alkalmas a hely, továbbá szabadtéri kemence is bérelhető. Kállósemjén határában a Mohos-tó, az országban egyedülálló ingó-lápja tekinthető meg. A Nagykálló melletti dombon kilátó található.



Hagyományőrző népi értékek, régi mesterségek bemutatása, tanítása népművészeti programokon (pl. pl. borművesség, gyöngyfűzés, fafaragás, nemezelés, agyagozás, kosárfonás, szövés, Kállai Kettős Néptánc Fesztivál rendezése, asszonycsárdás néptáncegyüttesek, helytörténeti gyűjtemények fenntartása).



Vadgazdálkodás fontos szerepe.



Kastélyok, kúriák hasznosítása, (pl. Gencsy kastély, Kállai-kúria).



Régészeti lelőhelyek és zarándokhelyek megismertetése a szélesebb közönséggel (Geszterédnél a szarmata település maradványai és Taub Eizík Izsák talmud-tudós nyughelye a nagykállói zsidó temetőben).



Természetvédelmi területek és növényritkaságok turistavonzó erejének kihasználása (Balkánynál természetvédelmi terület és a Csiffy-tanyán 100 éves mamutfenyő, Kállósemjénben pedig a kastélyparkban védett hársfasor található).

Összességében a Desztinációs Menedzsment Rendszer a vidék turisztikai kínálatának kommunikációját, valamint annak értékesítését szolgálja. E rendszer segítségével már rövid távon megalapozható a térség információs társadalmának erősítése és az utazásaikat interneten keresztül megtervezők bizalmának elnyerése. Hosszú távon a Desztinációs Menedzsment Rendszer a turisztikai aktivitás

80


növekedéséhez járulhat, amelynek eredménye kiegyensúlyozott gazdasági erősödése lehet.

81

a

térség


II.3 E-projektgenerátor, e-partnerkereső. A térségben rejlő üzleti lehetőségek feltárása és az életképes ötletek forrásbevonásának segítése az internet támogatásával. (Szükség lesz helyi szakmai partnerek bevonására, akik nemcsak az ötletek életképességét vizsgálnák meg, hanem segítenének – adott esetben – azokat a pályázati források lehívásában is. A közösségi támogatási rendszerben kiemelt prioritást élvez a Kutatás-Fejlesztés támogatása, ezért kiemelt hangsúlyt kell helyezni e pályázati programok feltárására is. Partnerek: Területfejlesztési Társulás/ Többcélú Társulás Irodája/ RFH). E program eredményeként lehetne fejleszteni a kistérség tőkevonzó képességét (Potenciális „befektetői” partnerek: pénzintézetek, állami kockázati tőketársaságok, szakmai befektetők). (Projekt-előkészítő mechanizmus támogatása) III.1 Folyamatmodernizáció tagjainál.

és

szoftverfejlesztés

a

Társulás

A feladatellátás egyszerűbbé tétele érdekében olyan alkalmazások bevezetésére lesz szükség, amelyek segítségével: • egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válik az önkormányzatok, a Társulás és az önkormányzati intézmények közötti kommunikáció, • nyomon követhetők a Társulás és az önkormányzatok által kezelt projektek, ellátott feladatok, • naprakész, valós idejű információkhoz juthatnak a polgármesteri hivatalok szervezeti egységei és a Társulás munkaszervezete a fenntartott intézmények működésével kapcsolatban. Ennek eredményeként egyszerűbbé válik a tervezés, illetve a tervadatok megvalósulásának nyomon követése, • egységes adatbázisban lesznek elérhetők a hivatalok és az intézmények működésével kapcsolatos információk. Ahhoz viszont, hogy az informatikai beruházások hatékonyságnövekedést eredményezzenek az önkormányzatok mindennapi működésében, a meglévő folyamatok átvilágítására és racionalizálására lesz szükség. E folyamatmodernizálás informatikai támogatása nemcsak a gyorsabb és pontosabb munkavégzést, de költségmegtakarítást is eredményez. A Társulás tagjainál jellemzően a következő szoftverek beszerzésére lenne szükség: -

elektronikus iktató és dokumentumkezelő rendszer, elektronikus csoportmunka és workflow megoldás, térinformatikai rendszer, valamint az egyes DOS-os szakági szoftverek windows alapúra cserélése.

III.2 A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer (csoportmunka és elektronikus szavazó rendszer) kialakítása.

82


A Többcélú Társulás a társulás tagjai közötti információ-megosztás hatékonyságának növelése érdekében egy ftp szervert üzemeltet. Ugyanakkor ez a megoldás már nem nyújt megoldást a következő igényekre:      

inteaktív (fórumszerű) kommunikációra a szakmai kérdések tisztázása érdekében, a döntés-előkészítéshez szükséges háttér-munkaanyagok elérhetőségére, a dokumentumok verziókövetésére, a normatívák szétosztásának nyomon követésére, a Tanácsa számára virtuális szavazás megtartására, a Társulás és az önkormányzatok által fenntartott intézmények elektronikus adatkommunikációjára.

Ezen igények (a hatékony térségmenedzsment) kielégítését szolgálhatná egy kistérségi portálrendszer, amely az előzőek mellett az alábbiakra is alkalmas lenne:     

a térség arculatának, identitásának online megjelenítésére, a térségben működő civil szervezetek, vállalkozások, szövetségek megjelenítésére, elektronikus piacterek, klaszterek, hálózatok kiépítésére, elektronikus szavazások lebonyolítására, a közösségszerveződés támogatására.

A fenti funkciók és szolgáltatások ellátása mellett az önkormányzatok e-önkormányzásra való felkészülését is elő lehet segíteni egy ilyen megoldással az alábbi módon: 

a kistérségi portálrendszeren olyan alkalmazásokat is el lehet helyezni, amelyeket valamennyi önkormányzat használni, így ezeket nem kellene egyenként az önkormányzatoknak beszereznie. Ilyen megoldások lehetnek például a következők: - csoportmunka megoldások, - workflow megoldások, - dokumentumkezelő megoldások, - térinformatikai megoldások.



Ugyanakkor ez a portálrendszer szolgálhat egyfajta „elektronikus ügyfélkapuként” is, hiszen ezen a felületen keresztül is le lehetne tölteni e-ügyintézéshez szükséges – adott önkormányzatra vonatkozó – űrlapokat. (A back-office fejlesztések eredményeként a magasabb szintű e-önkormányzás is megvalósítható lenne e portálrendszeren keresztül.)

A Társulás portálrendszere összességében a következő funkciókat láthatná el, vagy szolgáltatásokat nyújthatná:   

hatékony térségmenedzsment, e-klaszterek, e-piactérek működtetése, e-projektgenerátor működtetése,

83


    

Desztinációs Menedzsment Rendszer működtetése, e-ügyintézés megalapozása, egységes térségi elektronikus adatbázis építése, csatlakozás az elektronikus Ügyfélkapuhoz, online térség marketing.

III.3 Kistérségi szintű iratkezelő rendszer kialakítása. A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV.29.) BM-IHMNKÖM együttes rendelet alapján az önkormányzatoknak kötelező Iratkezelő Szoftvert alkalmazni. 2007. január 1-től az önkormányzatok kizárólag olyan iratkezelési szoftvert vezethetnek be, illetve 2008. január 1-től már csak olyat alkalmazhatnak, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. A törvényi megfelelés érdekében a kistérség önkormányzatainak már rövid távon fel kell készülniük az elektronikus iratkezelés infrastrukturális feltételeinek biztosítására. Ennek keretében első lépésként ki kell választani azt az informatikai beszállítót, amely feltérképezi az önkormányzatok iratkezelési folyamatait, valamint kidolgozza a kistérségi szintű rendszer műszaki specifikációit.

84


III.4 Kistérségi szintű térinformatikai rendszer kialakítása. Az építéshatósági ügyintézés, az ügyintézéshez kapcsolódó döntés előkészítés, illetve az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása érdekében kistérségi szintű térinformatikai rendszer kiépítése javasolt már rövid távon. A térinformatikai rendszer nemcsak a szakhatósági ügyintézés teljesítményének növeléséhez járul hozzá, hanem a belső adatkezelés javulásához is. Ez utóbbi megkönnyíti a pályázatokra való felkészülést, illetve a különböző központi adatszolgáltatást is. IV.1 Információs portál kialakítása az EU támogatások hatékony felhasználása érdekében. A Társulásnak hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a térségben élő lakosság, valamint működő vállalkozások felkészülhessenek a 2007-2013-as időszakra, az NFT II-ben rejlő lehetőségekre. Ennek érdekében a Társulásnak érdemes kihasználnia az internetes tájékoztatásban rejlő lehetőségeket (is) és információkat elhelyezni a kistérségi portálon az aktuális pályázati programokkal kapcsolatban. Ugyanakkor várhatóan szakmai segítségnyújtásra is szükségük lesz a potenciális pályázóknak, ezért javasolt egy olyan szakértői hálózat létrehozása is (lehetőség szerint a Társulás keretein belül), amely alkalmas az EU-s pályázati projektek előkészítésére. Ezen a portálon keresztül, akár online segítségnyújtásra is lehetne lehetőséget biztosítani, illetve össze lehetne kötni a pályázati információszolgáltatást az e-projektgenerátor szolgáltatással is (ez utóbbi esetben az egyes pályázati programokhoz lehetne térségi projekteket generálni, amelyeket a Társulás szakértői hálózata készíthetne elő és koordinálhatna). V.1

A digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az információs társadalomban rejlő lehetőségekre.

Az új technológiákat, szolgáltatásokat az iskolákban is népszerűsíteni kell, ami nemcsak a tanulóknak fog új lehetőséget nyújtani, hanem rajtuk keresztül a szüleik és családjuk érdeklődését is felkeltheti, ami segíthet a kistérség fejlődésében. A középiskolai program egy új generációt is fel fog nevelni, amely már rendelkezik a megfelelő internetes képességekkel, és magas elvárásai lesznek az internetes szolgáltatások iránt. V.2 Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok indítása. Az információs társadalomban való aktív közreműködés megteremtése érdekében nagy szerepe van az oktatásnak és a továbbképzésnek. Ennek fő területei: a lakosság felkészítése, illetve továbbképzések tartása. 85


A továbbképzés és az átképzés területén a távoktatás, a távoktatási módszerek alkalmazása jelenthet előrelépést, ám ennek elterjedésének jelenleg gátat szab az oktatásban részt vevők infrastrukturális helyzete, a szükséges eszközök hiánya. Informatikai képzési programok indítása a településen elő valamennyi korosztály számára munkaerő-piaci, illetve üzleti lehetőségeik szélesítése érdekében. E programok keretében lehet megalapozni a kistérség internetes kultúráját, illetve felkészíteni a településen élőket az internetben rejlő lehetőségek kihasználására.

86


VI. E-KÖZIGAZGATÁSI AKCIÓK

ÉS

INFORMATIKAI

STRATÉGIAI

Az informatikai célkitűzések és prioritások megvalósítása érdekében a következő stratégiai akciókat (és alkalmazásstratégiai tervet) javasoljuk: RÖVIDTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2006-2007) I.

A Társulás és a hivatalok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele a folyamatmodernizálás eredményeként és a racionalizálást támogató informatikai eszközök segítségével. I.1 I.2. I.3

II.

A Társulás, a hivatalok és az intézmények közötti elektronikus adatcsere feltételeinek megteremtése. II.1

III.

A fizikai alapinfrastruktúra korszerűsítése. A belső folyamatok átvilágítása és optimalizálása, valamint a folyamatmodernizálást támogató szoftverek beszerzése. Belső informatikai szabályzat kialakítása az informatikai infrastruktúra hatékony és biztonságos használatáról.

A Társulás és a hivatalok, illetve a hivatalok és az intézmények közötti IP és intranetes hálózat kiépítése.

Az ügyfelekkel való fejlesztése (A térségi felületének fejlesztése).

elektronikus kapcsolattartás szintű e-ügyintézés webes

III.1

Az elektronikus ügymenetindítás (a Ket.-ben foglaltak) feltételeinek megteremtése. III.2 A fogadónapok, fogadóórák elektronikus támogatása. III.3 A lakosságot érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele a kistérség (és a települések) honlapján. III.4 Letölthető formanyomtatványok a lakosság számára. III.5 Az elektronikus demokrácia feltételeinek biztosítása. III.6 Online újság indítása az elektronikus közösségteremtés érdekében. III.7 A közérdekű, közcélú, turisztikai és kulturális információszolgáltatás szélesítése. IV.

A hivatal munkatársainak IT továbbképzése. IV.1 A képzési programok feltételének megteremtése és elindítása.

V.

Az információs központok alapjainak megteremtése a térségben. 87


V.1

VI.

Az információs központok fizikai feltételeinek megteremtése, fejlesztése a településeken, továbbá informatikai programok, képzések szervezése az ekultúra elterjesztése érdekében.

Az üzleti szféra számára elektronikus nyújtása a kistérség honlapján.

szolgáltatások

VI.1 Vállalkozói adatbázis létrehozása, webes portfolió kialakítása. VI.2 A vállalkozások üzleti lehetőségeit támogató közcélú adatbázisok, tartalmak elérhetővé tétele. VI.3 Az üzleti szférát érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele. VI.4 Letölthető formanyomtatványok az üzleti szféra számára. VII.

A kistérségi szintű, illetve az önkormányzatok közötti együttműködés és a térségmenedzsment erősítése. Kistérségi szintű megoldások bevezetése, a közös informatikai projektiroda alapjainak megteremtése. VII.1 Kistérségi szintű webes portfolió összeállítása. VII.2 A közös informatikai projektiroda működési feltételeinek megteremtése. VII.3 A kistérségi társulás tagjai közötti interakciók elektronikus támogatása (elektronikus szavazó rendszer bevezetése). VII.4 Csoportmunka megoldás bevezetése. VII.5. Iratkezelő szoftvermegoldás bevezetése. VII.6 E-projektgenerátor, e-partnerkereső. VII.7 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. VII.8 Mezőgazdasági és üzleti klaszterek létrehozása. VII.9. Kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetése.

KÖZÉPTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2008-2010) I.

A hivatalok elektronikus ügyintézési szintjének emelése (a 3. szintű e-ügyintézés feltételeinek megteremtése). I.1 I.2

A fizikai infrastruktúra korszerű, fejlett szinten tartása. Helyi és kistérségi szintű egységes belső adatbázisok kialakítása. I.3 Egyes ügymenetek kétirányú interakciójának megvalósítása (pl.: adózás). I.4 A hivatali munkatársak informatikai továbbképzése. II.

A hivatalok, illetve a hivatalok és az intézmények között integrált alkalmazások bevezetése.

88


II.1 Integrált pénzügyi és ügyviteli rendszer bevezetése az önkormányzatokban és az intézményekben. III.

Intelligens mobil alapú szolgáltatások nyújtása.

IV.

Elektronikus közbeszerzés

HOSSZÚ TÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2011-2013) I.

Az önkormányzati ügyintézés teljeskörű elektronizálása (a 4. szintű e-ügyintézés megvalósítása)

II.

Nyilvános szélessávú internet-elérési pontok kiépítése a kistérségben (Hotspot, Wi-Fi).

III.

Távmunka programok támogatása.

IV.

Döntéstámogató bevezetése.

V.

Intelligens eszközök intézményekben.

és

tudásmenedzsment bevezetése

89

az

alkalmazások önkormányzati


VI.1 RÖVIDTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2006-2007) I.

A társulás és a hivatalok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele informatikai eszközökkel. I.1A fizikai alapinfrastruktúra korszerűsítése. A polgármesteri hivatalok gépparkjának korszerűsítése érdekében tudatos és következetes géppark-fejlesztési programra van szükség. A fejlesztés ütemét elsősorban az informatikára fordítandó fejlesztési költségvetési kerete fogja meghatározni. Abban az esetben, ha a fejlesztési források lehetőséget teremtenek a géppark és a szoftverpark párhuzamos fejlesztésére, akkor gyorsabb ütemben lehet elérni az e-önkormányzás 2. és 3. szintjét, illetve hatékonyabbá tenni a belső feladatellátást. Viszont a Nagykállói kistérség számára a költségvetési keretek nem teszik lehetővé a párhuzamos fejlesztést, így a következő alternatívákat választhatják az önkormányzatok: 

az elöregedett, alacsony teljesítményű géppark teljes körű lecserélése, amely esetben viszont várni kell a szoftverpark korszerűsítésével, vagy



csak azon gépek lecserélésére kerül sor, amelyeket a szoftverkorszerűsítés miatt kellene kiváltani. Ebben az esetben a szoftverkorszerűsítés prioritási sorrendje fogja meghatározni a lecserélendő géppark méretét.

Jelenleg Magyarországon még nincs olyan önkormányzat, ahol működne a 3. szintű e-önkormányzati modell, illetve a piacon lévő alkalmazások teljeskörű integrálhatósága (interoperatibilitása) is kérdéses. Az első e-önkormányzati pilot projektek lezárására 2006 végén kerül sor, így a tapasztalatokról majd ezt követően lehet információkat szerezni. Várhatóan ezen időszak végére fogják kiforrni maguk az e-önkormányzati megoldások, illetve fognak működni a több szakágazatot és közigazgatási szoftvert összefogó alkalmazásintegrációk. Az előbbiek tükrében rövidtávon a nagy értékű szoftverkorszerűsítés terén a kivárást, míg a géppark esetén a folyamatos fejlesztését javasoljuk. Várhatóan erősödni fog a verseny az IT beszállítók között mind az ár, mind az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében, így a kivárás az önkormányzatok/Társulás alkupozícióját is erősíti. A helyzetfelmérés alapján a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának fizikai infrastruktúra fejlesztésének részei a következők:

90




A polgármesteri hivatalokban végzett helyzetfelmérés alapján 2006-ban 62 darab személyi számítógépet kellene lecserélni.

A jelenlegi személyi számítógéppark lecserélésének várható ütemezése az adott év végéig (darab) 200

100%

180

90%

160

80%

140

70%

120

60%

100

50%

80

40%

60

30%

40

20%

20

10%

0

0% 2006

2007

2008

2009

2010

A jelenlegi géppark lecserélődésének üteme (baloldali tengely, db) A beszerzendő gépek száma (baloldali tengely, db) A teljes gépállomány száma (baloldali tengely, db) A 3 évnél fiatalabb, korszerű gépek aránya a teljes gépállományban (jobboldali tengely, %)



A személyi számítógép állomány korszerűsítésével párhuzamosan adatbázis szerverek, webszerverek beszerzésére, fejlesztésére is szükség lesz.



A szerverek fejlesztésével párhuzamosan a hálózati eszközök fejlesztése is szükséges, ami hálózati erősítők, illetve 100 Mbit/s adatávitelre alkalmas hálózati kártyák beszerzését jelenti majd.



Minden hivatalban alacsony az egy felhasználóra jutó internetes sávszélesség, amely arány tovább csökkenhet a számítógépes hálózatra csatlakozó gépek növekedésével, illetve az internetre csatlakozó számítógépek számának növelésével. Jelenleg a számítógép állomány 68%-a csatlakozik a világhálóra, ám az alacsony letöltési sávszélesség miatt nem tudják kihasználni az interneten keresztüli kommunikáció előnyeit. Összességében a bejövő sávszélesség növelésére 91


lenne szükség (az internet-szolgáltatók körében már érezhető az előfizetői díjak csökkenése, illetve valamennyi szolgáltató megduplázta a sávszélességet, így kedvező konstrukcióban lehetne az intézmények bejövő sávszélességét növelni). 

A hivatalokban hiány van az elektronikus adatkommunikációt, illetve a digitalizálást támogató eszközökben, ezért a géppark fejlesztése során olyan új gépeket kellene beszerezni, amelyek rendelkeznek CD/DVD íróval. Emellett új szkennerek beszerzésére is szükség lesz, hogy a hivatalok megalapozhassák az elektronikus dokumentumkezelés fizikai feltételeit (az elektronikus dokumentumkezelő és ügyviteli szoftverek szkenner igénye fogja meghatározni, hogy középtávon mennyi új szkennert kellene beszerezni).



A személyi számítógépek fejlesztésével párhuzamosan a nyomtatópark fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni (az elektronikus dokumentumkezelés megvalósítására középtávnál előbb nem látunk lehetőséget és még ebben az esetben sem lehet majd teljes mértékben kiváltani a „papírforgalmat”, így mindenféleképpen fejleszteni kell a nyomtatóparkot). A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának polgármesteri hivatalaiban végzett helyzetfelmérés alapján 2006-ig a nyomtatópark 25%-át, azaz körülbelül 40 darab nyomtató lecserélésére lenne szükség. A hivatalok a fejlesztés során a tintasugaras és a mátrix típusú nyomtatókat szeretnék lézernyomtatóra cserélni.

I.2A belső folyamatok átvilágítása és optimalizálása, valamint a folyamatmodernizálást támogató szoftverek beszerzése. Az elektronikus ügyintézés megteremtésének nemcsak a fizikai hátterét, hanem a modern folyamatait is meg kell teremteni. Az informatikai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése még nem fog jelentős hatékonyság növekedéssel járni. Ahhoz, hogy a hivatalok kihasználhassák az informatikában rejlő előnyöket, meg kell vizsgálniuk, hogy mely folyamatokat lehet összevonni és a racionalizálást milyen informatikai megoldásokkal lehet a leghatékonyabban támogatni. I.3

Belső informatikai szabályzat informatikai infrastruktúra hatékony használatáról.

kialakítása az és biztonságos

A fejlesztések során megfelelő hangsúlyt kell helyezni az adatok és információk biztonságos kezelésére, ezért szabályozni kell a

92


hivatalokon belüli informatikai biztonsági eljárásokat, illetve az eönkormányzati megoldások biztonságos felhasználásának módját. Az IT biztonsági problémák egyik forrása az adattömeg, a másik része az emberi tényező. Az adattömeg folyamatosan növekszik a hivatalokban és az elektronizáció eredményeként megoldást kell találni ennek kezelésére. A hivataloknak több éves adattárolási kötelezettsége van, így szabályozni kell az elektronikus biztonsági mentések, valamint az adathozzáférés jogosultsági és felhasználási módját. Megnehezíti az egységes elektronikus adatkezelést a sokféle adatformátum és inkompatibilis platformok használata, így fokozott biztonsági előírások kialakítására lesz szükség. A hivatalok állandó vírustámadásnak van kitéve, amely folyamat a jövőben exponenciálisan fog növekedni, ezért már rövid távon hatékony hálózati megoldásokat kell bevezetni (pl.: vírusirtók, spyware stb.) , illetve képezni a hivatali munkatársakat a kliens oldali védelmi megoldások használatára. A hivatalban hiányoznak azok az eszközök, amelyekkel felügyelhetik a rendszerekben végbemenő eseményeket, amely probléma az elektronikus adattömeg növekedésével még égetőbb lesz. A belső hálózat biztonságos üzemeltetése során szükség lesz biztonsági házirendek, IPS/IDS, hálózat felügyeleti és eseménykezelő megoldások bevezetésére. A hivatali munkatársak hiányos IT biztonsági alapismereteinek köszönhetően a jövőben tovább növekedhet az adatvesztéssel és -sérüléssel (esetleg visszaéléssel) járó problémák száma, ezért a hivatalnokok folyamatos továbbképzésére lesz szükség. A külső adatvédelmi eszközök a következők lehetnek: tűzfal (corporate, desktop), vírusvédelem (levelezés, webböngészés, állományszerverek, munkaállomások védelme), IPS/IDS (behatolás megelőzés, detektálás), sérülékenységvizsgálat, tartalomszűrés (antispam), szükséges programjavítások, fizikai védelem (pl.: beléptető rendszerek). A belső adatvédelem eszközei: központosított felhasználó- és gépfelügyelet, IT Biztonsági Szabályzat kidolgozása, az IT Biztonsági Szabályzat betartása és ennek eszközei, IT biztonsági esemény-kezelés eljárásainak kidolgozása, ezek automatizálása, illetve IT biztonsági audit bevezetése. Rövid távon a önkormányzatnak a következő IT problémák kezelésére kell felkészülnie: szolgáltatásmegtagadás típusú támadások, puffertúlcsordulás, lehallgatott adatátvitel, trójai programok, vírusok, spamek, hoax-ok.

II.

A Társulás, a hivatalok és az intézmények elektronikus adatcsere feltételeinek megteremtése.

közötti

II.1 A Társulás és a hivatalok, illetve a hivatalok és az intézmények közötti IP és intranetes hálózat kiépítése. 93


A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának, illetve a polgármesteri hivataloknak súlyos problémát jelent az intézményekkel való hatékony és gyors kapcsolattartás, illetve az elektronikus adatcsere. E probléma orvosolható lenne egy intranetes hálózattal, amely a Társulás, az önkormányzatok és az utóbbiak intézményei között biztosítana elektronikus adatkommunikációs kapcsolatot. Ezen a felületen a következő előnyöket lehetne kihasználni: - az információs igény egyszerűbb és gyorsabb elküldése, - egyszerűsödik az adatszolgáltatás menete, - csökken a hibás adatszolgáltatások száma, - egyszerűsödik az információ megosztása a hivatal és a közoktatási, közművelődési, egészségügyi intézmények között (pl.: mindenki számára elérhetők lennének a közlemények), - egységes adatbázis jön létre, - a jogosultsági szintek szerint a belső hálózaton létrejövő egységes adatbázisból adatokat lehetne lekérni, - egyszerűbbé válik az intézmények működésének ellenőrzése, az intézmények költségvetésének tervezése. III.

Az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartás fejlesztése (A kistérségi szintű e-ügyintézés webes felületének fejlesztése). III.1Az elektronikus megteremtése.

ügymenetindítás

feltételeinek

2005. november 1-től a Ket. értelmében az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget az ügyfelek számára az ügymenet elektronikus úton történő kezdeményezésére. A Ket. X. fejezete alapján az ügyfél kétféle úton kezdeményezhet elektronikus ügyintézését: - az ügyfélkapun keresztül a kapott azonosító segítségével küldheti el elektronikus formában az ügyintézéshez szükséges űrlapokat, vagy - az önkormányzat honlapján keresztül, amennyiben a küldött e-mailt az ügyfél elektronikusan aláírta. Abban az esetben, ha az ügyfél nem látta el időpecséttel a levelét, akkor ezt az önkormányzatnak kell megtennie. Ez viszont azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak tanúsítványszolgáltatókkal kell szerződnie és fizetnie a szolgáltatás havi díját. Ugyanakkor az önkormányzatok helyi rendeletben a Ket. X. fejezetének előírásait hatályon kívül helyezhetik. Az IHM e „kiskapu” elkerülése érdekében ingyenesen fog szoftvereket juttatni az önkormányzatok számára, hogy a Ket. idevonatkozó részeit teljesíteni tudják, ám e szoftverek átadására 2006 közepe előtt nem lehet számítani. 94


A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása önkormányzatai számára megoldást jelenthet, ha a kistérségi szintű portálon építik ki ezeket a funkciókat. (További érv a kistérségi szintű megjelenés mellett: 2005ben a közadatok elektronikus kezelésére vonatkozó rendelete követelményeket támaszt az önkormányzatok számára, amelyek IT követelményeit az önkormányzatok önállóan nem fogják tudni teljesíteni, így a jogszabályi követelményeknek való legeredményesebb megoldás az lenne, ha a Társulás a kistérségi szintű portálon biztosítani ezeket a megoldásokat és eljárásokat). III.2A fogadónapok, fogadóórák elektronikus támogatása. Az elektronikus ügyintézési kultúra elterjedését segíthetik azok a megoldások, amelyek az ügyfelek kényelmét szolgálják. Az egyik ilyen szolgáltatás lehet a fogadónapokra, fogadóórákra való elektronikus bejelentkezés támogatása, illetve online fogadóóra tartása. Az online fogadóóra keretében a polgármesterek a gép előtt ülve egy chat szobában válaszolnának az online bejelentkezők kérdéseire. Abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik otthonában interneteléréssel, akkor – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – az információs központokon, vagy a közösségi hozzáférési pontokon keresztül vehetné fel a kapcsolatot a polgármesterekkel. III.3A lakosságot érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele a települések és/vagy a kistérség honlapján. A tájékozódó ügyfélforgalom csökkentése, illetve az elektronikus információszolgáltatás szélesítése érdekében a hivataloknak, vagy a felállítandó közös informatikai irodának célszerű feltöltenie a (hivatali, vagy a kistérségi) honlapra az ügymenetleírásokat is. Ennek segítségével az ügyfél tájékozódhat, hogy az adott ügymenet kapcsán milyen hivatalos papírokat kell magával vinnie, így az ügyfelek ügyintézéssel töltött ideje drasztikusan csökkenthető. III.4Letölthető formanyomtatványok a lakosság számára. A formanyomtatványok letölthetővé tétele csökkenti a tájékozódó ügyfélforgalmat, így a hivataloknak érdemes feltöltenie a település, vagy a kistérség honlapjára valamennyi ügymenet formanyomtatványát. Igaz, ehhez viszont szabályozni kell, hogy ki fogja azokat elektronikus formában elküldeni, összegyűjteni és feltölteni. III.5 Az e-demokrácia feltételeinek megteremtése A legfontosabb tennivalók a helyi e-demokrácia támogatása érdekében:

95




Minden nyilvános gyűlés meghirdetése olyan szisztematikus és megbízható formában, ami tartalmazza az időpontot, a helyszínt, a napirendet, és az információkat az állampolgárok részvételi és hozzászólási lehetőségeiről.



„Demokrácia Gomb” elhelyezése a honlap nyitó oldalán, amely a felhasználót egy külön oldalra viszi, ahol részletes tájékoztatást kaphat az önkormányzat felépítéséről, tevékenységeiről, a kapcsolódó törvényekről, költségvetéséről és más pénzügyi tevékenységéről. Segíteni kell az állampolgárokat, hogy jobban megértsék az önkormányzati szervezetek munkáját és céljait.



Szolgáltatási demokrácia implementálása. Az állampolgárok legtöbbször csak jobb és hatékonyabb hozzáférést szeretnének a szolgáltatásokhoz és az információkhoz. Az online fórumok, kérdőívek segítségével meg kell ismerni a felhasználókat és szokásaikat, illetve alkalmazkodni kell a folyamatosan változó igényekhez.



A kormányzati információtechnológiai kiadások legnagyobb része adminisztratív célokat szolgál. Az állampolgárok és a helyi szervezetek képviseletét általában elhanyagolják, pedig ez a demokrácia alapja. A képviseleti szervezeteket is meg kell jeleníteni a weben.



Lehetőséget kell nyújtani az állampolgároknak, hogy beadványokat intézhessenek az interneten keresztül is a különböző testületekhez és bizottságokhoz. A meghallgatásokat is célszerű elérhetővé tenni az interneten.



Ki kell használni az internet kétirányúságát. Az e-mailekre időben és hatékonyan válaszolni kell. Az e-mail az átlagos állampolgár által leginkább használt internetes eszköz. Az e-mailek megválaszolásának módja jelentősen befolyásolja majd az önkormányzat megítélését. Világos válaszolási elveket kell kialakítani, célszerű minden beérkező levélre azonnal automatikus választ küldeni, amely tartalmazza a beérkezés időpontját, a válasz várható idejét, segítséget, hogy mit kell tennünk, ha nem kapunk választ, és az eredeti levél másolatát.



Online konzultációk tartása időszakosan. A személyes konzultációkat ki kell egészíteni időnként online lehetőségekkel is, hogy a felhasználók jobban megismerhessék az önkormányzati történéseket, kapcsolatba kerülhessenek az alkalmazottakkal, döntéshozókkal stb. A legnagyobb előnye ennek, hogy a lakosság véleményét szélesebb körben megismerhetjük (életkor, földrajzi eloszlás, végzettség alapján), ami segítheti a döntési folyamatot.



A hivatalnokokat tovább kell képezni az internet használata terén, hogy az a képviseleti munkájuk részévé váljon. Megfelelő, de nem túl restriktív szabályozás szükséges, megakadályozandó például, hogy a képviselő a kapott e-mailek alapján címlistát készítsen választási kampányához. 96




A honlapot fel kell használni az e-demokrácia kialakítására, így közvetlen elérhetőséget célszerű biztosítani az önkormányzati/hivatali vezetők, tisztviselők, képviselők felé, valamint a helyi ügyekben véleménynyilvánítási lehetőséget célszerű biztosítani a lakosok számára az interneten keresztül (pl.: fórumok, chatboxok stb.). (Ehhez az is szükséges, hogy a képviselők és a polgármesterek használják a számítógépet és az internetet.)

III.6Online újság indítása az elektronikus közösségteremtés érdekében. A kistérségi honlap (vagy a települések honlapjai) akkor tölti(k) be funkcióját, ha azt a térségben élők rendszeresen látogatják. Ehhez viszont olyan tartalmakat kell elhelyezni a weboldalon, amelyek aktuálisak és a térségben élőknek, élőkről szól. E cél elérését szolgálhatja egy online újság elindítása, amely egyrészt képet alkothat a helyi társadalmi tevékenységről, másrészt elősegítheti az online közösségek kialakulását, a civil szféra elektronikus megerősödését. Az online újság elindításához viszont meg kell határozni a felelősségi köröket és működési keretet.

97


III.7A közérdekű, közcélú, turisztikai információszolgáltatás szélesítése.

és

kulturális

A lakossági felhasználók leggyakrabban a lehetséges kulturális rendezvényekről kívánnak információt szerezni, így kiemelt hangsúlyt kell helyezni erre a települési szintű honlapokon és/vagy a kistérségi portálon. Az országos lakossági felmérések alapján az interneten keresztül végezhető önkormányzati ügyintézéssel kapcsolatban a legmagasabb fontossági értékeket az ügyfélfogadás időpontja, az egészségügyi intézményekhez kapcsolódó leírások (pl.: orvosok rendelési ideje), a személyi okmányok kérvényezése, valamint az álláshirdetések kapták. Ezek azok a területek, amelyek interneten való elérése a legfontosabb. A kiemelkedően fontos területek közül az egészségügyi intézmények, valamint az álláshirdetések megjelölése azt is jelzi, hogy az önkormányzati honlapokat információs, tájékoztatási központnak is tekintik, így a térségi portálon kiemelt hangsúlyt kell helyezni e szolgáltatások kialakítására is. (Ezenkívül támogatni kell a térségben lévő természetvédelmi turisztikai értékek bemutatását is.) A nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében az önkormányzatoknak arra is hangsúlyt kell helyezniük, hogy az előbbi tartalmak (legalább) angol nyelven is elérhetők legyenek.

IV.

A hivatal munkatársainak IT továbbképzése. IV.1A képzési elindítása.

programok

feltételének

megteremtése

és

Az elektronikus ügyintézés kialakításának nemcsak infrastrukturális, hanem humán erőforrás oldala is van, így az önkormányzatnak kiemelt hangsúlyt kell helyeznie a hivatali munkatársak informatikai továbbképzésére. A továbbképzés történhet külsős, illetve belsős szervezésben is. V.

Az információs központok alapjainak településeken és a térségben.

megteremtése

a

V.1 Az információs központok fizikai feltételeinek megteremtése a településeken, továbbá informatikai programok, képzések szervezése az e-kultúra elterjesztése érdekében. A Társulás településein összesen közel 46.700 fő él, akik közül a 15 év felettiek közel 37.470 főt tesznek ki. Amennyiben a 15 év feletti lakosság országos internet-hozzáférési arányát vesszük alapul, akkor körülbelül 12.100-12.200 fő fér helyi szinten valamilyen formában a világhálóhoz. Az internethez hozzáférők körben – az észak-alföldi 98


régió átlaga alapján – körülbelül 8.350-8.400 főre tehető az internetet használók aránya, azaz ennyi potenciális felhasználója lehet az e-ügyintézési szolgáltatásoknak helyi szinten. A hazai lakossági internet-használati szokások alapján az internetezők (a havi legalább egy alkalommal netezők) közel 21%-a használja a világhálót ügyintézésre, azaz kevesebb mint 1.600 fő az, aki jelenleg potenciálisan az interneten keresztül intézné önkormányzati ügyeit. Ugyanakkor az internetezők körében sokkal magasabb az iskolai végzettség szintje, így kevésbé valószínű, hogy az ügyintézésnél személyes segítségre lennének rászorulva. Összességében a térségben élők nagy részének nincs hozzáférése az új technológiákhoz, kommunikációs eszközökhöz és a digitális szakadék várhatóan tovább súlyosbítja majd a szociális problémákat. A digitális szakadékot a magas költségek, a hozzáférés hiánya és a megfelelő képzettség hiánya okozza, bár a kulturális tényezők is ugyanilyen fontosak lehetnek. Az előbbiek hátterében az e-ügyintézés iránti igény megteremtése a következőképpen történhet:

VI.

-

Információs pontok létrehozása. Az önkormányzatok a művelődési házakban létrehozhatnak olyan információs központokat, ahol nemcsak internet hozzáférést, hanem felvilágosítást is nyújtanának az internettel ismerkedők számára. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében azt is meg kell fontolni, hogy hogyan lehetne megteremteni a „non-stop” internet hozzáférést.

-

Felvilágosítás nyújtása az információs pontokon. Az internettel ismerkedők számára a hozzáférési pontokon segítséget nyújtanának és megmutatnák a felhasználóknak, hogy miképpen lehet az önkormányzati portálon keresztül információt szerezni a félfogadási időpontokról, hogyan lehet azokra bejelentkezni, hogyan kell az űrlapokat letölteni, kitölteni.

-

Képzések indítása az internettel ismerkedők számára, amelynek keretében a felnőtt lakosság megismerkedhetne az internet nyújtotta lehetőségekkel és szolgáltatásokkal.

Az üzleti szféra számára elektronikus nyújtása a kistérség honlapján. VI.1Vállalkozói kialakítása.

adatbázis

létrehozása,

szolgáltatások

webes

portfolió

A Nagykállói kistérség tőkevonzó képességének növelése, illetve a helyi vállalkozások üzleti lehetőségeinek szélesítése érdekében az önkormányzatok meghirdethetnek egy olyan programot, amelynek keretében a vállalkozások internetes felületet kapnának a

99


kistérség weboldalán. Ez az elektronikus felület lehetne vállalkozások számára a belépő az elektronikus gazdaságba.

a

Minél több üzleti szereplő csatlakozik a térségi portálhoz, annál gazdagabb lesz a Nagykállói kistérség üzleti webes portfoliója. A kistérségi portálon kialakított honlapok között szinergia-hatás jön létre, amelynek köszönhetően egyszerűbbé válik az információgyűjtés a kistérség gazdasági életéről, valamint az üzleti lehetőségekről. A kistérségi portál elősegítheti a térségi üzleti szféra lehetőségeinek kiszélesítését, ha nemcsak információszolgáltatásra, hanem üzleti jellegű szolgáltatás nyújtására is biztosítanak lehetőséget, pl.: elektronikus kereskedelem, szállásfoglalás. VI.2A vállalkozások üzleti lehetőségeit támogató adatbázisok, tartalmak elérhetővé tétele.

közcélú

A vállalkozások ügyviteli tevékenységét, üzleti lehetőségeit támogathatják az önkormányzatok a közcélú adatbázisok, tartalmak elérhetővé tételével. A közzététellel és a hasznosítással kapcsolatos iránymutatásokat „A közérdekű adatok elektronikus közzététele és hasznosítása” című rendeletben lehet megtalálni. VI.3Az üzleti szférát érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele. A legalább 1 főt foglalkoztató társas vállalkozások száma a kilenc településen 424 volt 2005 harmadik negyedévének végén, amelyből – az országos átlag alapján becsülve – 270-275 rendelkezhet internet előfizetéssel. Ez az a kör, amely potenciális felhasználója lehet az e-ügyintézésnek (elsősorban az adózással kapcsolatos ügyek miatt). A vállalkozók ügyintézési terheinek csökkentését szolgálja, ha az önkormányzatok a kistérség honlapjára feltöltik az üzleti szférát érintő ügymenetleírásokat. Ennek segítségével a vállalkozás tájékozódhat, hogy az adott ügymenet kapcsán milyen hivatalos papírokat kell magával vinnie, így a vállalkozások ügyintézéssel töltött ideje drasztikusan csökkenthető. VI.4

Letölthető számára.

formanyomtatványok

az

üzleti

szféra

A formanyomtatványok letölthetővé tétele csökkenti a vállalkozások ügyintézéssel kapcsolatos adminisztrációs terheit, így a hivataloknak érdemes feltöltenie vagy a saját, vagy a kistérség honlapjára valamennyi ügymenet formanyomtatványát. Igaz, ehhez viszont szabályozni kell, hogy ki fogja azokat elektronikus formában elküldeni, összegyűjteni és feltölteni.

100


VII.

A kistérségi szintű együttműködés erősítése, kistérségi szintű megoldások bevezetése, a közös informatikai projektiroda alapjainak megteremtése.

VII.1 Kistérségi szintű webes portfolió összeállítása. -

Az elektronikus ügyintézés 1. és 2. szintjén leírást kell adni a közigazgatási szolgáltatásokról, illetve az ügymenetleírásokon túl lehetőséget kell biztosítani az ügyintézéshez szükséges űrlapok, formanyomtatványok letöltésére és kinyomtatására. A kistérségi portálon két szinten jelennének meg az ügyleírások és a formanyomtatványok: 



az egységesíthető ügymenetleírások és formanyomtatványok kistérségi szinten, míg az önálló, település specifikus ügymenetleírások és formanyomtatványok a kistérségi portál település szintjén lesznek elérhetők.

Ennek eredményeként a településeknek nem önállóan kell feltölteniük összes formanyomtatványukat, valamint összevontan kezelhetik ügymeneteiket. -

Nem szükséges minden egyes településnek önálló domain név alatt megjelenni a világhálón. A kisebb települések számára a közös kistérségi webes megjelenés jelenthet megoldást. Igaz a többi település már rendelkezik honlappal, ám az önálló település szintű webes bemutatkozás mellett a kistérségi felület számukra is további lehetőségeket biztosíthat.

-

Minél több szereplő csatlakozik a kistérségi portálhoz (pl.: vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzati intézmények), annál gazdagabb lesz a kistérség kulturális és üzleti webes portfoliója. A kistérségi portálon kialakított honlapok között szinergia-hatás jön létre, amelynek köszönhetően egyszerűbbé válik az információgyűjtés a kistérségről, valamint a kistérség és szereplőinek nyitása a külvilág felé.

-

A kistérségi portálon a Nagykállói kistérség településeinek saját oldalai lesznek, amelyeken bemutathatják a település nevezetességeit, jellegzetességeit, intézményeiket, civil szervezeteiket, termelőiket, szolgáltatóikat. Az önkormányzatok a kistérségi portálon felületet biztosíthatnak a vállalkozások számára is, illetve közösségi funkciók és szolgáltatások nyújtásával elősegíthetik elektronikus közösségek kiépülését.



Mivel a vállalkozások jelentős részénél van működő internetkapcsolat, így az elektronikus ügyintézések elsődleges célcsoportját a vállalkozásoknak kell alkotnia, az első ilyen jellegű szolgáltatások az ő igényekeit kell kielégíteniük.



Az önkormányzat térségében tevékenykedő kis- és középvállalatok internetes üzleti tevékenységét a hivataloknak célszerű támogatni 101


egyrészt az internetes megjelenéshez kapcsolódó tanácsadással, a saját honlapon való megjelenés lehetőségének biztosításával, vagy külön regionális/helyi üzleti portál létrehozásával. (pl.: a kistérségi informatikai iroda koordinálásával). 

Az online településmarketing keretében naprakészen bemutatják azon lehetőségeket, amelyeket a helyi kis- és középvállalkozások (és további üzleti vállalkozások, valamint intézmények) e téren nyújtanak (pl.: mozgáskorlátozottak számára szükséges eszközök forgalmazása, javítása, egészségügyi szolgáltatások, távmunkalehetőség, a mozgáskorlátozottak közlekedését támogató megoldások a közterületeken, az intézményekben, a helyi tömegközlekedésben).



A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának önkormányzatai az interneten publikált közérdekű, közhasznú információk közt megjeleníthetik és naprakészen aktualizálhatják az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szabályozásokat, pályázati és egyéb lehetőségeket (pl.: a mozgáskorlátozottak, a romák és a nők elhelyezkedését, illetve alkalmazását segítő helyi támogatások, munkára várók és munkát kínálók adatait, beleértve a hátrányos helyzetűeket is – az adatkezelési, adatvédelmi jogszabályok betartása mellett).

VII.2 A közös informatikai projektiroda működési feltételeinek megteremtése. Ahhoz, hogy a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának önkormányzatai kihasználhassák az összefogásban rejlő szinergiákat, külön szervezeti egységet célszerű létrehozni az informatikai jellegű fejlesztések végrehajtása érdekében. VII.3

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának önkormányzatai közötti interakciók elektronikus támogatása – elektronikus szavazó rendszer bevezetése.

-

A kistérségi portál webszervere nemcsak a webes megjelenést támogathatja, hanem a társulás tagjai közötti levelezését, illetve a csoportmunka felületeken keresztül azok együttműködését is.

-

A Tanácsülések működését és döntési mechanizmusát egy elektronikus szavazó rendszeren keresztül lehetne támogatni, amelynek eredményeként a Társulás tagjainak utazással töltött ideje jelentősen redukálódna és a döntési folyamat leegyszerűsödne.

-

A kistérség felhasználói számára (pl.: lakosok) e-mail címet és tárhelyet biztosíthatnak, amelynek eredményeként a kistérség önkormányzatai elősegíthetik az elektronikus közösségek fejlődését, a közösség tagjai közötti információcserét, továbbá közvetlen kapcsolatot teremthetnek a felhasználók és az önkormányzatok között, így az önkormányzatiság és az e-demokrácia is fejlődhet. Az 102


ingyenes levelezés biztosításával az önkormányzatok felkelthetik az internettel ismerkedők igényeit, amennyiben hangsúlyt helyeznek a térségben élők internetes ismereteiknek bővítésére, a neminternetezők felhasználói szintű képzésére, illetve a közösségi hozzáférési pontok bővítésére. A gyakorlott felhasználók számára a csoportmunka felületek nyújthatnak magas szintű szolgáltatást, amelyen keresztül interaktív kapcsolat alakíthatnak ki az önkormányzatok és a többi felhasználó között (pl.: kistérségi, helyi kezdeményezések indítása a felületen keresztül, közérdekű, üzleti célú felhívások közzététele stb.).

103


VII.4 Kistérségi szintű iratkezelő szoftver bevezetése. Az elektronikus önkormányzás feltétele, hogy a hivatalok belső folyamataikat a lehető legnagyobb mértékben digitalizálják. Az iratkezelő rendszer egységes felhasználói felületen keresztül lehetővé teszi a hivatalokon belül keletkező, a mindennapi munkához szükséges információk hatékony, ellenőrizhető létrehozását, megosztását és visszakeresését. Az iratkezelő rendszer a felhasználói jogosultságok szabályozása mellett elősegíti az iratok, dokumentumok csoportmunkában történő létrehozását, a változások során létrejött verziók nyomon követését és az aktuális iratok, dokumentumok gyors visszakeresését. Az iratkezelő rendszerek által a következő előnyök érhetők el: -

a csoportmunka hatékonysága növekszik, miután minden információ egy helyen, integrált formában kereshető. Az információkeresés ideje lerövidül, ami növeli a hatékonyságot. Lehetővé teszi a fontos információk gyors és hatékony eljuttatását a szervezeten belül. Az információ átadásánál fellépő hibák csökkenthetők vagy teljesen megszüntethetők. Leegyszerűsödik az egyes tevékenységek monitorozása. Az iratok, dokumentumok keletkezése átlátható, a standardizált sablonok révén egységes és megszűnnek a hibásan kiküldött dokumentumok.

Az elektronikus iratkezelés érdekében a hivataloknak nagyteljesítményű szkennerek, illetve egyéb irodai eszközök beszerzésére lesz szüksége (pl.: CD/DVD írók, elektronikus aláírást támogató eszközök stb.). A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV.29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelete alapján 2007. január 1-től az önkormányzatok kizárólag olyan iratkezelési szoftvert vezethetnek be, illetve 2008. január 1től már csak olyat alkalmazhatnak, amely a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. Az elektronikus iratkezelésről szóló jogszabályok életbe lépését követően az elektronikus aláírást támogató eszközök beszerzésére is szükség lehet (pl.: kártyaolvasók, „hardver key”). VII.5 Kistérségi szintű iratkezelő szoftver bevezetése. Integrált csoportmunka alkalmazások (groupware) bevezetése, amelyek segítségével javul az önkormányzatok, valamint az intézményeik közötti információés dokumentumcsere, hatékonyabbá válik a tapasztalatok megosztása, a köztisztviselők, a képviselők közötti 104


kommunikáció, továbbá megteremti az elektronikus iratkezelés, ügyintézés és ügyfélszolgálat alapjait is. Az integrált csoportmunka megoldás hatékony segítséget nyújt a szervezési és az intézmény-felügyeleti feladatok ellátásáért felelősöknek. Az előbbi esetben a képviselőtestület munkáját, míg az utóbbi esetben a hivatal és intézményeik közötti statisztikai adatszolgáltatást, dokumentumkezelést tehetik egyszerűbbé.

105


VII.6 E-projektgenerátor, e-partnerkereső. Az V.3 alfejezetben bemutatott e-projektgenerátor célja a Nagykállói kistérségben rejlő vállalkozói potenciál kiaknázása. Az ötletgenerálást, a projektek előkészítését támogathatja az internet technológia is, ezért a Társulásnak érdemes hangsúlyt helyeznie az internet alapú megoldásokra is. A NFT II-re való készülést már 2006 közepén javasolt elkezdeni, ezért a Társulás számára ajánlott egy olyan felület létrehozása, amelyen keresztül lehetőséget tud biztosítani a potenciális ötletek feltárásának, illetve ki kell alakítania egy olyan szakértői hálózatot, amely képes lesz az életképes ötletek előkészítésére és az EU-s források lehívására. VII.7 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. Az V.3. alfejezetben bemutatott rendszer célja, hogy a térségben működő turisztikai szolgáltatók tevékenységét összehangolja a térség idegenforgalmának fellendítése és fejlesztése érdekében. E rendszer lenne felelős a térségen belüli interakciók növeléséért, valamint a térség arculatának külső kommunikációjáért. Ez a rendszer is a portál technológiára épít, így a Társulás számára javasolt a kistérségi portálrendszer és a Desztinációs Menedzsment Rendszer egy technológiai platformon való működtetése és kifejlesztése. VII.8 Mezőgazdasági és üzleti klaszterek létrehozása. A térségben igen magas a mezőgazdaságból élők aránya, ugyanakkor e vállalkozások gazdasági lehetőségei az összefogás hiánya miatt folyamatosan szűkülnek. A Területfejlesztési Társulás részéről korábban volt egy próbálkozás a mezőgazdasági vállalkozók összefogására egy hűtőház megépítése céljából, ám a vállalkozók bizalmatlansága miatt ez a kezdeményezés kudarcba fulladt. Ugyanakkor Balkányban sikerült megteremteni az üzleti szféra képviselői között egy összefogást, így e példára alapozva a Társulásnak érdemes megfontolnia, hogy miképpen lehet az egyes gazdasági szegmensek szereplőit olyan hálózatba (v.klaszterba) tömöríteni, amely a résztvevők számára kedvezőbb beszállítói pozíciót és forrásbevonási lehetőséget teremt. Ezen összefogás által javulhat a térségben működő vállalkozások versenyképessége és e vállalkozások esélyei az Európai Uniós pályázati programokban Az EU-s (továbbá Interreg, Leader) pályázatok jellemzően olyan pályázati projekteket preferálnak, amelyek valamilyen összefogás keretében valósulnak meg, ezért a Társulás részéről is érdemes kezdeményezni és ösztönözni ilyen együttműködések kialakítását. VII.9 Kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetése.

106


A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának rövid távú célja az önkormányzatoknál fellelhető adatok és térképek integrálása, egységes adattárházba szervezése és interneten történő publikálása, valamint az építéshatósági elektronikus ügyintézés kialakítása. E cél megvalósítása érdekében a Többcélú Társulás kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetését tervezi, amelyen keresztül díj (pl.: igazgatási díj) ellenében nyújtana emelt szintű, kényelmi szolgáltatásokat és értékesítené az önkormányzatok rendelkezésre álló adatvagyonát (elsősorban a digitális alaptérképek, közműtérképek, rendezési tervek adatait térképi formátumban). A térinformatikai rendszernek egyrészről elő kell tudni állítani a szükséges térbeli adatokat, másrészt a térbeli kapcsolattal rendelkező adatbázisokból kimutatásokat, elemzéseket, jelentéseket kell készítenie. Az önkormányzatok esetén a törvényben előírt helyi igazgatási feladatok közül nagyon sok igényli a térinformatikai megközelítést, amelyeket térképi nyilvántartásokkal együtt lehetne kezelni. Ezek a területek a következők: településirányítás, településrendezés, fejlesztés, területfejlesztés, műszaki nyilvántartás, címnyilvántartás, épített és természetes környezet védelme, közutak, közterületek fenntartása, ingatlan gazdálkodás, vagyonkataszter, csatornázás, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, népességnyilvántartás, szociális ellátáshoz kapcsolódó tevékenységek. A térinformatikai megoldás nemcsak a belső hivatali munkát, hanem a pályázatok előkészítését, a szociális háló pontos feltérképezését is támogatná, illetve lehetőséget biztosítana az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására is kényelmi szolgáltatások bevezetésén keresztül. A térinformatikai megoldás utóbbi hasznosítási lehetősége a „szolgáltató önkormányzat” modellt erősítené, illetve plusz bevételt termelne a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása számára.

107


VI.2 KÖZÉPTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2008-2010) I.

A hivatalok elektronikus ügyintézési szintjének emelése (a 3. szintű e-ügyintézés feltételeinek megteremtése). A 3. szintű e-ügyintézés megvalósításához minősített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazására van szükség. Az interneten keresztüli ügyintézés (formanyomtatványok elektronikus visszaküldésének) feltétele, hogy a felhasználók rendelkezzenek olyan elektronikus eszközzel, amellyel személyazonosságuk egyértelműen megállapítható. Ennek birtokában – a 3. szinten elektronizálható ügymenetek esetén – a felhasználóknak nem kell a hivatalba látogatniuk, illetve az integrált dokumentumrendszernek köszönhetően a hivatalnokoknak sem kell papír alapú dokumentumokat kezelniük. A belső munkafolyamatban résztvevők számára is be kell szerezni a hitelesítéshez szükséges eszközöket, hiszen az elektronikus dokumentumok átvétele és továbbküldése során digitális aláírással kell ellátniuk azokat. A 3. szintű elektronikus ügyintézés infrastrukturális feltételeinek megteremtése után nyomon követhetővé válik a folyamatban lévő ügymenetek aktuális státusza, a hivatalnokok leterheltsége, illetve lehetővé válik a teljesítmény, valamint az ügyfélelégedettség mérése. A workflow rendszerek valós információkat biztosítanak a döntéshozók számára, illetve a felhasználók számára is átláthatóvá válnak az önkormányzati folyamatok. A back- és front-office integráció következtében feladat összevonásokra kerül(het) sor, így az önkormányzatnak felül kell vizsgálnia, hogy melyek azok a feladatok, ügymenetek, amelyek összevonhatók, racionalizálhatók. E folyamat eredményeként élő munkát lehet majd megtakarítani.

I.1A fizikai infrastruktúra korszerű, fejlett szinten tartása. I.2Helyi és kistérségi szintű egységes belső adatbázisok kialakítása. Ugyanarról az ügyfélről, vagy ügymenetről több irodán is keletkezik adat és olykor ezek az adatok nem konzisztensek egymással. A duplikátumok elkerülése érdekében meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az alkalmazások, amelyek ugyanazt az adatbázist használják és hogy hogyan lehetne ezeket az alkalmazásokat integrálni. Fontos lenne a vagyonkataszterrel való összhang megteremtése, hiszen a vagyonkatasztert az építési ügyekkel foglalkozó szervek kezelik, ahol más szempontok szerint tartják nyilván az épületeket, mint a pénzügyi munkatársak. A jelenlegi

108


rendszerben ily módon a kettős nyilvántartás duplikátumokhoz vezet és rendszeres a két adatbázis közötti eltérés. Olyan rendszer kialakítására lenne szükség, ahol az adatokat egységes rendszerben tárolják és a pénzügyi, valamint az építési szerveknek egyaránt lehetősége van adatokat bevinni. A két adatbeviteli pont mellett célszerű lenne több lekérdezőhelyet is kialakítani, hogy más osztályok, irodák is hozzáférhessenek a szükséges adatokhoz. A fentiek problémák orvoslása mellett létre kellene hozni az intézmények egységes adatbázis rendszerét is, illetve feltárni adatduplikátumok keletkezésének összes helyét.

109


I.3Egyes ügymenetek kétirányú megvalósítása (pl.: adózás).

interakciójának

Abban az esetben, ha a kistérség önkormányzatai rövid- és középtávon biztosítja az elektronikus ügyintézés 3. szintjének infrastrukturális feltételeit, akkor 2007-2009 között lehetővé válna valamennyi helyi adó elektronikus úton történő benyújtása. Ahhoz viszont, hogy az önkormányzatok elérjék ezt a szintet, 2006-2007 között lehetővé kell tenniük a helyi vállalkozások számára, hogy letölthessék a különböző adóbevallásokhoz szükséges formanyomtatványokat, majd ezt követően 2008-2010 között olyan rendszert kell bevezetnie, amely képes lesz hitelesen azonosítani az elektronikusan adózó vállalkozásokat. I.4 A hivatali munkatársak informatikai továbbképzése.

II.

A hivatal és az intézmények között integrált alkalmazások bevezetése. II.1 Integrált pénzügyi rendszer önkormányzati intézményekben.

bevezetése

az

Integrált pénzügyi rendszer bevezetése az önkormányzati intézményekben. Ennek alapfeltétele az informatikai infrastruktúra kiépítettsége (pl. IP alapú kommunikációs hálózat megléte), amely biztosítja a földrajzilag különböző helyen található végfelhasználói pontokon az egyező minőségű rendszerének elérését. Az integráltság egyértelmű előnye, hogy kevesebb erőforrással előállítható ugyanaz az egységes szolgáltatási minőség minden résztvevőnél és az integrált rendszer lényegéből fakadóan a résztvevők és a központ között megszűnik a többszöri adatrögzítés, amely egyszerre jelenti az erőforrás igény csökkenését és a redundáns rögzítések okozta hibák kiküszöbölését. Ez megvalósulhat úgy, hogy az alkalmazás szerver egy erre a célra felállított szolgáltató jellegű intézménynél üzemel (pl.: a polgármesteri hivatalban) és ez az intézmény az összes önkormányzati intézménye gazdasági eseményét könyveli. Az intézmények mindehhez az alapbizonylatokat szolgáltatják a helyi felrögzítés révén. Az integrált pénzügyi rendszer funkcionalitása az alábbi területeket foglalja magában: -

A Pénzügy-számviteli alrendszer főkönyvi modulja a rendszer központja. A rendszer integráltsága biztosítja az analitikákból érkező főkönyvi feladások automatikus fogadását és beépítését. A rendszer maximálisan támogatja a számvitelre és adózásra vonatkozó jogszabályok betartását, eleget tesz a szigorú számadású bizonylatok kezelésére vonatkozó követelményeknek. A főkönyvi könyvelés a beállított könyvelési 110


paraméterek (pl. másodlagos könyvelési számlák használata, a könyvelés típusa, pénzforgalmi szemléletű-e a könyvelés, költségvetési intézmény-e az alkalmazó stb.) szerint, a felhasználóra jellemző számlatükör, a kialakított kódszámrendszerek (elszámolási egységek, szakfeladatok, munkaszámok, költséghelyek, ügyletek, pénzforráskódok stb.) és törzsadatok alapján történik. A modul segítségével a felhasználó által szabadon definiált formában készíthetők el és automatizálhatók az intézmények számára legfontosabb kimutatások (számlakarton, főkönyvi kivonat, mérleg, eredmény-kimutatás, különböző jelentések stb.), a költségvetési beszámoló részei: a könyvviteli mérleg és eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés, a költségvetési előirányzatok egyeztetése, az ún. K11-es űrlapok, valamint speciális költségvetési adat-visszanyerési lehetőségeket a rendszer biztosít. -

A Pénzügyi-számviteli rendszer pénzügyi modulja a klasszikus értelemben vett vállalati/intézményi pénzügyi tevékenységek teljes körét felöleli, így a vevő-, szállító-, folyószámla-, és ÁFA analitika-, a pénztár kezelés- és a banki műveletek bizonylatainak előállítását, feldolgozását, kontírozását, főkönyvi feladását, a pénzügyi analitikákon keresztül biztosítva a főkönyv és az analitikák egyezőségét, lehetővé teszi a kontírozások, főkönyvi feladások automatikus végrehajtását. A rendszerből kezdeményezett utalások banki szoftverekhez kapcsolhatók. Maximálisan támogatja a számvitelre és adózásra vonatkozó jogszabályok betartását, eleget tesz a szigorú számadású bizonylatok kezelésére vonatkozó követelményeknek. A bizonylatok kiállítását valamennyi devizanemben biztosítja. A modulon belül történik a kötelezettségvállalások kezelése.

-

Az eszköz modul biztosítja az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a beruházások mennyiségben és értékben vezetett nyilvántartását, értékelését mind számviteli, mind egyéb értékelési szempontok szerint. Lehetővé teszi az eszközök műszaki adatainak, jogi ismérveinek, és használati helyének regisztrálását. Értékcsökkenést számol az államháztartási törvényben meghatározott kulcsok szerint. A terven felüli értékcsökkenés, az értékhelyesbítés és a maradvány érték az új számviteli törvény szerinti alkalmazásával mindenkor rendelkezésre áll az eszközök aktuális piaci értéke. A bruttó, écs és értékhelyesbítés változások főkönyvi könyvelése, az eszközök leltározása, közvetlen, kivezetéssel együtt megoldott értékesítése, beszámolólisták elkészítése, valamint az évzárlati tevékenységek végrehajtása az eszköz modul szerves része.

-

Az érték nélkül nyilvántartott készletek modul biztosítja azon készletek nyilvántartását, melyek a könyvekben értékben már nem szerepelnek, de a munkahelyeken, a dolgozóknál, a

111


raktárakban még meghatározott feladat, funkció ellátására alkalmasak, megsemmisülésük, elvesztésük esetén a készletért felelős személy anyagi felelősséggel is tartozik. Az érték nélküli nyilvántartásban szerepelhetnek munkaruhák, szerszámok, irodatechnikai felszerelések stb. A nyilvántartás mennyiségben és értékben követi a változásokat, figyeli a lejárati időket, lehetővé teszi a készletek felelősök közötti áthelyezését, a lejártak automatikus kivezetését. Alapja az úgynevezett nyilvántartó könyv, mely egy–egy felelős személyt, munkahelyet vagy raktárt jelenthet. A rendszerben a partnereknek átadott készletek nyilvántartására is lehetőség nyílik. Szükség szerint biztosítja a készletek könyvelését a nullás számlaosztályba. -

A készlet nyilvántartási modul a készletek mennyiségi nyilvántartását biztosítja, ellátja az analitikus könyvelést és a főkönyvi feladást. A leltárfelvitel és elemzés a készletkönyvelési modul feladata. A készletek nyilvántartása készletkarton rendszerű. Egy készletkarton egy tovább már nem bontható nyilvántartási egységet jelent. A készleteket többféle szempont szerint különíthetjük el nyilvántartási kartonokra. Pl.: főkönyvi számlaszámok, kontrolling besorolások, ISO szerinti azonosítás, tárolási hely, készletlekötés, szavatossági idő stb.

-

A határozatok pénzügyi analitikája modul egy gazdálkodó szervezet (pl. önkormányzati Hivatal), olyan bevételeinek és kiadásainak a nyilvántartására és bonyolítására szolgál, melyekhez nem kapcsolódik számlázási tevékenység, azaz melyek pénzügyi előírása nem számlázás alapján történik. Több bevétel- és kiadásfajta is nyilvántartható. A bevételek és kiadások ütemezhetőek, valamint több részletben is megvalósíthatóak. A befizetési csekkek nyomtatása és a teljesítések fogadása és rögzítése automatizálva van. Az ügyfelek számára tetszőleges levél készíthető, természetesen a nyilvántartásban lévő adatok felhasználásával valamint tetszőleges kimutatás készíthető az általános lekérdező segítségével.

-

A humán alrendszer feladata a munkavállalók és más személyek adatainak teljes körű nyilvántartása, bér és egyéb juttatások számfejtése, adatszolgáltatások és bevallások elkészítése, valamint a béren kívüli juttatások nyilvántartása, kezelése és számfejtése. Ezen túlmenő a táppénz és a családtámogatási esetek számfejtése, feladása a bérszámfejtésnek, az adatszolgáltatása és a bevallások elkészítése.

-

A humánerőforrás gazdálkodási modul a munkaerő gazdálkodás megvalósításának lehetőségét tervezhető módon biztosítja (Megtörténhet a munkakörökhöz kapcsolt elvárások követelmények kialakítása, ezek megvalósulásának figyelése. A költségvetési és közalkalmazotti munkahelyeken a plusz 112


igényként felmerülő besorolási fokozatok és kötelező előre lépés nyilvántartásának lehetőségére is mód van.) III.

Intelligens mobil alapú szolgáltatások nyújtása. A hazai mobil kultúra fejlettségi szintjén az önkormányzatoknak/a Társulásnak érdemes figyelembe venni más alternatív csatornákat is, amelyekkel elérhetik a kistérségben élőket. A mobil alapú ügyintézés, az interaktív felhasználói szokások, illetve a jogi és technológiai környezet várhatóan középtávon kiforrják magukat, így érdemes lesz meghatározni, hogy melyik az az információ- és szolgáltatáskör, amelyek az önkormányzat szolgáltató jellegét erősíthetik. A következő megoldások a lehetséges mobil alapú önkormányzati, illetve interaktív szolgáltatásokat vázolják fel: I. Tájékoztató jellegű információk küldése       

Üzleti jellegű információk szolgáltatása a gazdasági társaságok számára. Tájékoztatás a befizetési kötelezettségek (pl.: adóbefizetés) határidejéről. Tájékoztatás az adminisztrációs kötelezettségek határidejéről. Pályázati információk küldése. Értesítés az üzleti szférát érintő helyi jogszabályváltozásokról. Értesítés az új helyi rendeletekről, határozatokról, illetve azok módosításáról. Tájékoztatás kulturális és területfejlesztési programokról.

Közérdekű, közhasznú információk szolgáltatása, illetve konkrét ügyintézéshez kapcsolódó értesítések küldése a lakosság számára     

Ügyintézéshez kapcsolódó értesítő információk küldése. Információszolgáltatás az önkormányzati ügymenetek változásáról. Kulturális programokról, kezdeményezésekről, rendezvényekről információk küldése. Értesítés a lakosságot érintő helyi jogszabályváltozásokról. Értesítés az új helyi rendeletekről, határozatokról, illetve azok módosításáról.

Az önkormányzaton belül, illetve az önkormányzatok és intézményei közötti információáramlás támogatása   

A képviselőtestület, illetve a bizottságok tagjainak értesítse a soron következő ülés időpontjáról és annak témájáról. Az önkormányzat, illetve az önkormányzati intézmények alkalmazottainak információellátása, tájékoztatása. Az intézményekre vonatkozó jogszabályváltozásokról értesítés küldése az intézményvezetőknek. 113


 

Az intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos információk küldése (pl.: határidők). A társulás tagjainak értesítése a soron következő ülés pontos határidejéről, annak pontos témájáról.

Az önkormányzati intézmények tájékoztatás támogatása    

és

a

lakosság

közötti

Értesítés a hivatal, az önkormányzati intézmények ügyfélfogadási rendjének változásáról. Értesítés küldése a szülőknek az iskolai programokról, a hiányzásokról. Értesítés küldése az önkormányzati intézmények szolgáltatásairól. Tájékoztatás küldése a kistérségi programokról.

II. Interaktív szolgáltatások 

Az üzleti és a lakossági szféra elégedettségének vizsgálata az önkormányzati feladatellátással, az önkormányzatiság és a szolgáltató jelleg megvalósulásával kapcsolatban. E szolgáltatással az önkormányzat erősítheti az önkormányzati jelleget és a helyi demokráciát.



Az üzleti és a lakossági szféra véleményének felmérése a határozatok, rendeletek meghozatala előtt. E szolgáltatás segítségével egyrészt segíti a döntéshozók munkáját, másrészt az érintett célcsoport(ok) elkötelezettségét erősítheti.



A fogadóórákra való bejelentkezés – időpont egyeztetés – támogatása.



Kétirányú adatkommunikáció – információlekérés – biztosítása. Az üzleti és a lakossági szféra is kezdeményezheti üzleti jellegű, illetve közhasznú és közérdekű információk letöltését.

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása akkor tudja önfenntartóvá tenni a mobil alapú tájékozató jellegű szolgáltatását, ha széles körben bevonja a lakosságot és az üzleti szféra szereplőit. Ebben az esetben a kiépült felhasználói adatbázis már üzleti hasznosításra is alkalmas és az önkormányzat olyan üzleti modellt üzemeltethet, amellyel elősegítheti a kistérségi üzleti szféra erősödését. Az adatbázis marketing célú felhasználása lehetőséget biztosít a szolgáltatás fenntartása és a mobil alapú kultúra támogatására. III.

Helyzet-meghatározó szolgáltatások bevezetése

A mobil technológia fejlődésének hatására a mobil alapú szolgáltatások köre folyamatosan szélesedik, amelynek eredményeként újfajta felhasználói szokások és igények jelennek

114


majd meg. A mobil alapú szolgáltatások fejlődésének egyik ilyen iránya a helyzet-meghatározáshoz kötött szolgáltatások, amelyek egyrészt növelik a térségben élők kényelmi szolgáltatásinak körét, másrészt az önkormányzat számára újabb jövedelemtermelő forrás lehet. A kistérségbe látogatók rövid üzenetben értesülhetnek a programokról, illetve a térbeli pozíciójukhoz legközelebb eső szolgáltató intézményről kérhetnek információt. IV.

M-government (mobil alapú ügyintézés) feltételeinek megteremtése

Az ügyfélfogadásra történő bejelentkezés, a hivatalokkal és az intézményekkel való interaktív kapcsolattartás lehetnek az önkormányzat számára a mobil alapú ügyintézés első mérföldkövei. A 3. generációs mobilszolgáltatások megjelenése újabb lehetőséget jelenthet a lakosok és a hivatal közötti interakció támogatásában, az m-demokrácia kialakulásában. IV.

Elektronikus közbeszerzés Az önkormányzatokkal szembeni gazdasági, társadalmi igények, valamint az EU-csatlakozásból következő elvárások teljesítése szempontjából fontos az önkormányzatok közös beszerzésekre irányuló összefogása, illetve a beszerzési folyamatok elektronizálása. A jogi környezet megszilárdulását követően az önkormányzat az interneten keresztül bonyolíthatná a hivatal és intézményei közbeszerzéseit. E csatornán keresztül csökken a közbeszerzés ideje, leegyszerűsödik a közbeszerzés folyamata, továbbá nő a megtakarítás mértéke a hatékonyabb ártárgyalás eredményeként. Az elektronikus beszerzést támogató rendszerben a beszerzési tevékenység a következő lépésekből áll: a beszerzési (közbeszerzési) eljárásokkal kapcsolatos információk közzététele, tárolása (mind az ajánlatok kiírása, mind a tenderfigyelés területén; az ajánlatok elektronikus úton történő fogadása; illetve a beszerzés (közbeszerzés) teljes folyamatának az elektronizálása). Az infokommunikációs eszközök fejlettsége ma már lehetővé teszi, hogy az önkormányzat hivatalának és intézményeinek beszerzéseit egyetlen központosított rendszer szolgálja ki. A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának érdemes azt is figyelembe vennie, hogy melyek azok a környező térségek, amelyek csatlakozhatnának a közbeszerzési rendszerékhez, hiszen így tovább csökkenthetők az elektronikus beszerzési rendszer költségei, illetve növekednének a közös beszerezés gazdasági előnyei.

115


VI.3 HOSSZÚ TÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK (2011-2013) I.

Az önkormányzati ügyintézés teljeskörű elektronizálása (a 4. szintű e-ügyintézés megvalósítása). A 4. szintű – teljeskörű – elektronikus ügyintézés esetén valamennyi folyamat elektronikus formában zajlik, ami magában foglalja az illetékek elektronikus befizetését is. Ennek feltétele a megfelelő jogi környezet, illetve az interneten/mobilon keresztüli fizetés széleskörű elterjedése. A 4. szintű elektronikus ügyintézés feltétele az ügyviteli és szakági rendszerek alkalmazásintegrációja. Ennek feltétele, hogy a hivatalokban alkalmazott megoldások platformjai egységesíthetők legyenek, így szükséges lehet a DOS alapú ügyviteli és szakági alkalmazások Windows-osra cserélése. Ugyanakkor a Központi Közigazgatás felkészültségére is szükség lesz, különben a helyi fejlesztések eredményei nem lesznek kompatibilisek a központi rendszerekkel.

II.

Nyilvános szélessávú internet-elérési pontok kiépítése a kistérségben (Hotspot, Wi-Fi, WLAN). A nyilvános szélessávú internet-elérési lehetőségek terjedésének hatására a felhasználók bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek az önkormányzat hivatalainak ügyintézőivel és igénybe vehetik a hivatal e-önkormányzati szolgáltatásait. A rövid-, közép- és hosszú távú folyamatok eredményeként kiépül a digitális térség és bekapcsolódik a nemzetközi elektronikus világba.

III.

Távmunka programok indítása.

A munkanélküliségi, illetve az elvándorlási arány csökkentése érdekében az önkormányzat célja olyan programok kezdeményezése, amelyekkel a kistérség képes lesz megtartani a fiatalokat és valós alternatívát tud kínálni számukra a pályakezdéshez. Az internet segítségével a térségben élők olyan munkát is végezhetnek, amelyeknek nem szükséges feltétele a fizikai jelenlét és a kommunikációhoz elegendő egy internet-kapcsolat. Mivel a kistérségben élők átlagkeresete alacsonyabb az országos átlaghoz képest, így érdemes az élőmunka igényes szolgáltatásokat távmunkában elvégezni. Az önkormányzat call-centereket, távkönyvelő és adatrögzítést végző irodákat üzemeltethet. IV.

Döntéstámogató bevezetése.

és

tudásmenedzsment

rendszerek

A stratégiai tervezés és kontroll a hosszú távú döntés-előkészítést, tervezést, valamint a tervek megvalósításának folyamatos követését, 116


ellenőrzését takarja. Ezen tevékenységeket támogatják az „önkormányzati intelligenciának” nevezett megoldások, mint a döntéstámogatás, az adattárház és az adatbányászat. Vezetői információ és döntéstámogatás, valamint a szervezeti tudás menedzselése között szoros összefüggés van: tudásra mindenütt szükség van, ahol a különböző szervezetekben döntést hoznak, s a tudást el kell juttatni azokhoz, akik a döntéseket hozzák. Ahhoz, hogy a kistérség kihasználhassa a hivatalok, az intézmények, a lakosság, az üzleti vállalkozások, összességében a kistérségben élők tudását, tudásmenedzsment megoldásokat kell beépíteni a mindennapi alkalmazásokba. A tudásmenedzsmentnek az önkormányzaton belül össze kell kötni a tudás birtokosait azokkal, akiknek szükségük van erre a tudásra, intelligens cselekvővé kell tenni a szervezetet, azaz elő kell segíteni olyan önkormányzatok, intézmények kialakítását, amelyek értelmes és elvárható reakciókat adnak az őket érintő ingerekre. Az önkormányzati intelligencia elsősorban a pénzügyi, gazdálkodási tevékenységekre terjed ki, s az információk, a tudás megszerzésére, a tudásbázis kialakítására, a döntéshozatal megalapozására szolgál. A teljes tudásmenedzsment felöleli valamennyi önkormányzati szerv, azok valamennyi területének működését. A szervezeti tudás megszerzése, bővítése, integrálása, a tudásbázis kialakítása, a tudás menedzselése során alkalmazható technológiák: döntéstámogatás, adattárház, adatbányászat, dokumentummenedzsment, csoportmunka-szoftverek, internet, intranet, extranet. V.

Intelligens eszközök intézményekben.

bevezetése

az

önkormányzati

Az információs társadalom fejlesztése érdekében az intézményeket (pl.: oktatási, egészségügyi) is fel kell ruházni olyan intelligens informatikai eszközökkel, amelyek segítségével erősödik az intézmények szolgáltató jellege. Az egészségügyi intézményeket fel kell készíteni a távegészségügyi, távdiagnosztikai szolgáltatások bevezetésére, míg az oktatási intézményekben a széleskörű multimédiás oktatás infrastrukturális feltételeit kell megteremteni.

VI.4 STRATÉGIAI TÉRKÉP, AVAGY JAVASOLT INFORMATIKAI AKCIÓK A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe, missziója, stratégiai célrendszere, stratégiai prioritásai és stratégiai akciói alapján összeállítottuk a Társulás számára a kistérség stratégiai térképét, amely áttekinthető iránymutatást ad az előbbiek közötti kapcsolatrendszer, és a jövőkép megvalósításáig vezető út megértésében. 117


118


Jövőkép: A Nagykállói kistérségben élő lakosok és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és kedvezményezettei a térség fejlett információs társadalmának. Stratégiai térkép Fejlesztési források növelése (szűkebb értelemben az információs társadalom, tágabb értelemben a kistérség fejlesztése érdekében)

Tőkevonzó képesség növelése

Célok A Társulás projektfeltáró, projektelőkészítő, fejlesztő, térségmenedzselő tevékenységének fejlesztése (szűkebb értelemben az információs társadalom, tágabb értelemben a kistérség egészére vonatkozóan)

A térségben rejlő üzleti, turisztikai lehetőségek, vállalkozások bemutatása az interneten keresztül

Pénzügyi nézőpont

Mutatószámrendszer - előkészített ICT projektek száma (db) - megvalósíthatósági tanulmányok száma az ICT területén (db) - beadott ICT jellegű pályázatok száma (db) - támogatásban részesült ICT jellegű pályázatok száma (db) - sikeresen megvalósított ICT projektek száma (db) - az elnyert ICT jellegű hazai források nagysága (millió Ft) - az elnyert ICT jellegű EU-s források nagysága (millió Ft) - a honlappal rendelkező vállalkozások száma (db) - az elektronikus piacterek, e-klaszterek, hálózatok száma (db) - tőkebevonásban részesült vállalkozások száma (db) - a tőkekihelyezés nagysága (millió Ft) - új beruházások száma (db) - az új beruházások nagysága (millió Ft) - betelepült vállalkozások száma (db) - új munkahelyek száma (db) - a betelepült, új vállalkozások által fizetett adók nagysága (millió Ft)

Az önkormányzati/Társulási bevételek növelése

Bevétel-generálás kényelmi eszolgáltatások nyújtásából származó díjakból

- az e-szolgáltatásokból származó árbevétel nagysága (millió Ft)

Az önkormányzati/Társulási működés költséghatékonyságának javítása

Költséghatékony működés, feladatellátás

- Telekommunikációs költségek racionalizálása, a költségcsökkentés mértéke %-ban

Javasolt akciók 1. Elektronikus szakértői hálózat létrehozása. 2. Csoportmunka megoldás bevezetése. 3. E-projektgenerátor, epartnerkereső kiépítése. 1. Mezőgazdasági és üzleti elektronikus klaszterek létrehozása. 2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése.

1. Térinformatikai szolgáltatások nyújtása (pl.: építéshatósági tervek elektronikus formában történő értékesítése) 2. A szélessávú hálózat kiépítéséhez szükséges passzív alépítmény kiépítése és bérbe adása. 1. Internet-alapú telefonálás bevezetése


Üzleti célú e-szolgáltatások fejlesztése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében

- az üzleti célú elektronikus szolgáltatások száma (db) - az üzleti célú elektronikus szolgáltatásokat igénybe vevők száma (db)

Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás

E-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében, illetve a Társulás szolgáltató jellegének erősítése

- a honlapról letölthető dokumentumok száma (db) - a honlap látogatottsága (db) - az elektronikus úton kezdeményezett ügyek száma (db) - a fórumok száma (db) - a fórumokon a hozzászólások száma (db) - az ügyintézési idő csökkenése (nap)

1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése

E-tartalomfejlesztés

E-tartalomfejlesztés a térségi identitás erősítése és a z információszolgáltatás fejlesztése érdekében

- a tartalmak frissítésének gyakorisága - az interaktív elektronikus szolgáltatások száma (db) - az elérhető tartalmak mennyisége (html oldalak száma)

1. Kistérségi portál kiépítése

E-gazdaság, e-szolgáltatások fejlesztése

Ügyfél nézőpont

1. Mezőgazdasági és üzleti klaszterek létrehozása.

120

2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése.

NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA Társulás tevékenységének fejlesztése

Belső folyamatok nézőpontja

Ügykezeléssel kapcsolatos folyamatmodernizálás az önkormányzatoknál

Átláthatóság megteremtése, projektek előkészítése, sikeres projektmegvalósítás

Az ügyintézési átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele

Az önkormányzati intézmények közötti adatszolgáltatás fejlesztése

Gyors és pontos adatszolgáltatás

Digitális írástudás fejlesztés

Képzett hivatalnokok, képzett lakossági és üzleti felhasználók

IT Infrastruktúra-fejlesztés

Fejlett IT infrastruktúra, elérhető eszolgáltatások

Fejlődési nézőpont

a társulás csoportmunka felületéhez hozzáférők száma (fő) - a csoportmunka felületen keresztül elérhető dokumentumok száma (db) - a csoportmunka felületen keresztül nyomon követhető projektek száma (db) - a csoportmunka felületet használók száma (fő) - a csoportmunka felületen nyomon követhető ügymenetek száma (db) - a digitalizált (beszkennelt) dokumentumok száma (db) - az elektronikus kiadmányok száma (db) - az elektronikus aláírást használók száma (db) - a 3. szintű elektronikus ügyintézést igénybe vevők száma (fő) - a 3. szintű e-önkormányzati ügyintézési lehetőségek száma (db) - az integrált IP hálózatba kapcsolat önkormányzati intézmények száma - az e-adatszolgáltatás gyakorisága intézményenként - az adatszolgáltatás idejének csökkenése - a képzési programokon részt vettek száma - az ECDL, vagy egyéb OKJ-s vizsgával rendelkezők száma - a közösségi hozzáférési pontok száma (db) - a szélessávú internet-előfizetők száma (db) - az internethez hozzáférők és felhasználók száma -

Szervezeti kultúra fejlesztése az önkormányzatoknál

Rugalmas szervezet, tudás és legjobb gyakorlat megosztása

-

121

az elektronikus csoportmunka felületet használók száma (db) a minőségirányítással, biztonsági előírásokkal kapcsolatos dokumentumok száma (db) az ügyintézést, valamint a döntés-előkészítést támogató, elektronikusan elérhető dokumentumok száma (db)

1. Csoportmunka megoldás bevezetése

1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése 1. Integrált IP hálózat kiépítése 2. Webes felület létrehozása az eadatszolgáltatás megvalósítása érdekében 1. Informatikai felhasználói képzések indítása 1. Közösségi hozzáférési pontok kiépítése

1. Csoportmunka felület és egységes dokumentumtárház kiépítése


122


VII. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA ALAPJÁN FELÁLLÍTOTT RÖVIDTÁVÚ PROJEKTEK (2006-2007) Az informatikai akciók felvázolása alapján az alábbi operatív programok megvalósítását javasoljuk a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása számára: I. II. III.

Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése. Az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése. Szoftverinfrastruktúra fejlesztése a törvényi előírások megfelelése, valamint a kistérségi szintű együttműködés támogatása érdekében. III.1. Iratkezelő szoftver bevezetése.

IV. Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése. IV.1. Elektronikus szavazó rendszer bevezetése. IV.2. Kistérségi szintű térinformatikai rendszer kialakítása. V. VI. Sorszá m: I.

Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára. A közösségi hozzáférési pontok számának növelése. Program megnevezése: Program célja:

Program hatása:

Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése. A hivatali-intézményi-kistérségi szintű informatikai célú beruházások koordinálása, az IKT infrastruktúra költséghatékony fenntartása és üzemeltetése Volumenthatások és méretgazdaságossági előnyök kihasználásán keresztül költségmegtakarítások elérése. Interoperabilitás megvalósulása.  Szakemberek felügyeletével koordinált IT beruházások.  Felügyelt IT rendszerek.  Költségmegtakarítások.

Program eredményei:

 Gördülékeny IT működtetés, kevesebb időkiesés.  Az informatikai problémák „helyben” történő megoldása.  Webhosting szolgáltatás saját kézben tartása.  Webes tartalommenedzsment (feltöltések) saját szakemberekkel történő megoldása.


 A webes megjelenéssel kapcsolatos programozási feladatok „házon” belül történő megoldása.  A Társulás kistérségi szintű webes megjelenésének felügyelete.  A kistérségi szintű integrált rendszerek karbantartása.  Az informatikai igények pontos feltárása és célirányos IT beruházások kezdeményezése.  Az informatikai célú pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázatok előkészítése.  A kistérségi szintű együttműködés támogatása.

Sorszá m: II.

Finanszírozás:

- A Társulás normatív támogatásából, illetve az önkormányzatok hozzájárulásából

Program megnevezése:

A polgármesteri hivatalok informatikai infrastruktúrájának egységes koncepció alapján történő fejlesztése (hardver és szoftverkorszerűsítés).

Program célja:

A polgármesteri hivatalok szolgáltató jellegének erősítése, Az e-önkormányzás back-office oldalának fejlesztése. Egységes hardver és szoftver infrastruktúra kiépülése a Társulás önkormányzatainak polgármesteri hivatalaiban.

Program hatása:

A hivatali munka fejlett informatikai eszközökkel történő támogatása. Az e-önkormányzás infrastrukturális alapjainak megteremtése. A feladatellátás idejének rövidülése. A hivatali munkatársak, valamint a térségben élők elégedettségének növekedése.


 Korszerű, fejlett fizikai infrastruktúra kiépülése a polgármesteri hivatalokban.  Operációs rendszerek és irodai 124


programcsomagok korszerűsítése (OEM megoldásban)  Belső informatikai szabályzatok a polgármesteri hivatalokban.  A belső számítógépes hálózatok kiépülése a polgármesteri hivatalokban.  Egységes operációs rendszer kiépülése. 2006 végéig körülbelül - 61 darab személyi számítógépet, - 40 darab nyomtatót kellene lecserélni, illetve - a belső hálózatok kiépítéséhez hálózati eszközöket, - egy nagyteljesítményű adatbázis szerver és egy webszerver beszerzése a Társulás számára az integrált rendszerek, a közös adatbázisok és a kistérségi szintű portál rendszer miatt.

A program leírása:

Finanszírozás: Sorszá m: III.

A Társulás normatív támogatásából, illetve az önkormányzatok hozzájárulásából, vagy az eszközök egy részét pályázati forrásokból, pl.: Norvég Alap Magyar-Román Interreg


Kistérségi bevezetése

szintű

iratkezelő

Program célja:

Törvényi előírások biztosítása,

szoftver

Az e-önkormányzás back-office oldalának fejlesztése. A hivatali munka fejlett informatikai eszközökkel történő támogatása. Program hatása:

A feladatellátás idejének rövidülése. A teljesítménymérés megteremtése.


feltételeinek

 Átlátható, ellenőrzött, biztonságos iratáramlás megteremtése.  Téves iktatás kiküszöbölése.  Összetartozó iratok összecsatolása,

125


egyszerű visszakereshetősége.  Határidők nyilvántartása.  Papír alapú dokumentumok elektronikus archiválása.  Selejtezés támogatása. A kistérségnek olyan iratkezelő keretrendszer bevezetése javasolt, amely a jövőben képes lesz az iratkezelés mellett az elektronikus csoportmunkát támogatni, alkalmas elektronikus dokumentumtár kialakítására, valamint az intelligens tartalommenedzsmentre.


Finanszírozás:

A bevezetés előkészítése érdekében a következő tevékenységek végrehajtását javasoljuk: a kistérségi szintű iratkezeléssel kapcsolatos igények specifikálása - az igények specifikálását követően a potenciális informatikai beszállítók felkérése ajánlatadásra (műszaki specifikáció és ütemterv bekérése) - az ajánlatok alapján finanszírozási terv készítése (pl.: saját erő, normatív támogatások, hitel, pályázatok stb.) - a forrás rendelkezésre állása után közbeszerzés kiírása a megvalósításra. - A Társulás normatív támogatásából, illetve az önkormányzatok hozzájárulásából, vagy az eszközök egy részét pályázati forrásokból, pl.: EKOP

126


Sorszá m: IV.

Program megnevezése: Program célja:

Kistérségi szintű webes portálrendszer kiépítése Térségi szintű webes arculat kiépítése („településmarketing”) Az elektronikus ügyintézés front-office oldalának fejlesztése Elektronikus közösségek fejlesztése Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése E-projektgenerátor, e-partnerkereső Az online csoportmunka támogatása Fejlett „portál” technológia kiépítése az alkalmazásintegráció támogatása érdekében A térségben élők életminőségének javulása, „Kényelmi” szolgáltatások kiépülése (pl.: e-ügyintézés, e-kereskedelem), Az ügyfelek elégedettségének növekedése,

Program hatása:

Elektronikus közösségek kialakulása Kistérségi identitás erősödése, egységes arculat kialakítása A vállalkozások beszállítói lehetőségének bővülése A vállalkozások hálózatba tömörítése által sikeresebb forrásbevonási lehetőség A térség üzleti potenciáljának kiaknázása  Elektronikus bejelentkezés a fogadóórákra  Online fogadóóra („chat szoba”)  Letölthető ügymenetleírások


 E-projektgenerátor  Online újság  Közérdekű, közcélú, kulturális információszolgáltatás  E-klaszterek, e--piacterek  Turisztikai szolgáltatások bemutatása  Desztinációs Menedzsment Rendszer 127


Finanszírozás

 Online csoportmunka támogatása - Interreg (pl.: Desztinációs Menedzsment Rendszer) - Norvég Alap (pl.: DMR) - NFT II., amelyben kiemelt prioritás lesz az eönkormányzás, e-kereskedelem és etartalomszolgáltatás fejlesztése

128


Sorszá m: IV.1.

Program megnevezése: Program célja:

Program hatása:

Elektronikus szavazó rendszer bevezetése (Részletes leírás a 1. számú Mellékletben található) A tanácsülések döntési folyamatának támogatása A tanácsülések időtartamának redukálása A döntési mechanizmus hatékonyságnövekedése


Sorszá m: IV.2.

 Virtuális szavazó rendszer

Finanszírozás

- saját erő


Kistérségi szintű térinformatikai rendszer kialakítása (Részletes leírás az 1. számú Mellékletben található) Az önkormányzati adatvagyon – elsősorban az alaptérképek, közműtérképek, rendezési tervek – hasznosítása

Program célja:

Program hatása:

A döntés előkészítés pontosabbá és gyorsabbá válása A Többcélú Társulás szolgáltató jelegének erősödése  Kistérségi szintű térinformatikai rendszer  Az elektronikus önkormányzás 3. szintjének elérése az építéshatósági tevékenységek ellátása terén


Finanszírozás

Sorszá m: V.

-

 Elektronikus főépítészi és az építéshatósági rendszer Norvég Alap MFB Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Hitelprogram


Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára

Program célja:

A felhasználói IT ismeretek bővítése Az e-ügyintézés iránti igény megteremtése

129


Az informatikai jellegű problémák számának csökkenése A hivatali munkatársak elégedettségének növekedése Program hatása:

A feladatellátás idejének rövidülése Az információs társadalom fejlődése A térségben élők munkaerőpiaci helyzetének javulása A digitális írástudás fejlődése Az internet kultúra erősödése  Magabiztos felhasználói tudás


 Gyorsuló ügyintézés  Alacsonyabb hibaszázalék, kevesebb reklamáció  „Hozzáértő felhasználó”

Finanszírozás

Sorszá m: VI.

Norvég Alap Várhatóan az NFT II-ben a HEFOP „jellegű” programokon keresztül.


A közösségi hozzáférési pontok számának növelése

Program célja:

Az információs társadalom megalapozása A fizikai hozzáférés megteremtése

Program hatása: Program eredményei:

Az e-kultúra fejlődése  Közösségi hozzáférési pontok számának növekedése  Felnőttképzési programok indulása


A hazai alacsony internet előfizetői szám, illetve a magas előfizetési díjak miatt meg kell teremteni a lehetőséget azok számára is az internet elérésre, akik nem tudnak internetre előfizetni, hogy ne szoruljanak ki az információs társadalomból.

Finanszírozás

- Várhatóan az NFT II-ben az e-önkormányzás prioritáson belül

130


VIII. AZ INFORMATIKAI PROGRAM FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI Az informatikai stratégia finanszírozási formái

megvalósításának

lehetséges

A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának, illetve a Társulás önkormányzatainak az operatív programok megvalósításához nincs elegendő forrásuk, illetve az önkormányzatok számára az egyetlen lehetőség a nagyértékű szoftverkorszerűsítésre, ha pályázatokon keresztül szereznek támogatást. A kiírt informatikai pályázatok támogatási célja fogja eldönteni, hogy az önkormányzatok melyik informatikai akció megvalósítására tudnak forrást találni. Az informatikai stratégiában összeállított stratégiai akciók, illetve projektterv iránymutatásként szolgál a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásnak, hogy milyen koncepció mentén kell fejlesztenie kistérségi hivatalok elektronikus szolgáltatásait. Jelen pillanatban egy olyan pályázati ablak van nyitva, amelyen keresztül lenne lehetőség a felsorolt akciók egy részének megvalósítására. Ez a pályázati program a Norvég Alap, amelyet 2006. január 25-én nyitottak meg és pályázni a forrás kimerüléséig, legkésőbb 2008-ig lehet. Várhatóan 2006 tavaszán megnyitják még a Magyar-Román Interreget, amelyen keresztül szintén lenne lehetőség a térség informatikai állapotának fejlesztésére. Az előbbi programok jellemzői: A Norvég Alap keretében Önálló Projektekkel lehet pályázni, illetve Pályázati Alapok lehívására van lehetőség. Abban az esetben, ha a Nagykállói kistérség az informatikai stratégiában megjelölt akciók egy részét szeretné megvalósítani, akkor arra az Önálló Projektek támogatási típuson belül lesz lehetősége. Az Önálló Projekteken belül 9 kiemelt terület szerepel, amelyek közül az informatikai stratégia megvalósítása céljából 3 kiemelt terület lehet releváns a Társulás számára. Ezek a területek a következők: - Fenntartható fejlődés, - Humánerőforrás-fejlesztés, - Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés. A támogatás keretében a projekt teljes költségének 60%-a számolható el, ám ami egyéb társfinanszírozási forrásokkal egészíthető még ki, így a támogatási intenzitás elérheti a 85%-ot. Az Interreg III/A program általános célkitűzése, hogy a magyar-román határvidék közös, jövő-orientált gazdasági térséggé és lakóhellyé való fejlesztését segítse elő, javítsa a régió versenyképességét az európai viszonyok között, hozzájáruljon a támogatásra jogosult terület lakossága életkörülményeinek fenntartható fejlődéséhez és segítsen áthidalni a nemzeti határok miatti területfejlesztési különbségeket.

131


E pályázati programon belül is van lehetőség az informatikai stratégiában megfogalmazott akciók egy részének megvalósítására. E pályázati program támogatási intenzítása 95% és a beadás feltétele a nemzetközi partnerség biztosítása. A fenti két pályázaton kívül még érdemes megemlíteni további 5 pályázatot. 2004-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2 pályázatot (GVOP 4.3.1. és GVOP 4.3.2.) írt ki az önkormányzatok számára szolgáltató tevékenységük fejlesztése céljából, illetve egy további pályázaton közvetett formában vehettek részt (GVOP 4.2.2.). 2005-ben nyitották meg a GVOP 4.4.2. jelű pályázatot, ám az előbb felsorolt pályázati ablakok már nincsenek nyitva. Ugyanakkor érdemes megismerni a felsorolt pályázatokat, hiszen az eddig közzétett NFT II-es prioritások között szerepelnek a korábbi pályázatok prioritásai, így várhatóan hasonló pályázati ablakokat fognak megnyitni. Az említett pályázatok: I.

Szolgáltató önkormányzat – az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének fejlesztése (GVOP 4.3.1)

II.

Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása (GVOP 4.3.2)

III.

Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (GVOP 4.2.2)

IV.

Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP 4.4.2).

V.

HEFOP képzési programok (pl.: HEFOP 3.5.4).

A GVOP 4.3.1 pályázat célja a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése. E pályázati program keretében pályázatonként a projekt összes költségének maximum 87,5%-a, pályázatonként minimum 54 millió Ft, maximum 540 millió Ft lehet a támogatás mértéke. A pályázónak legalább a projekt bruttó összköltségének 12,5%-át kitevő saját résszel kell rendelkeznie. Az elbírálás során előnyben részesül az a projekt, amely 10 000 főt meghaladó lakosság-számú településen valósul meg, és az adott település a környező kistelepülésekkel közösen pályázik, azaz felvállalja a környező kistelepülések rendszerének fejlesztését és üzemeltetését; illetve ha a projekt hátrányos helyzetű régióban valósul meg. A GVOP 4.3.1 pályázati program keretében lehetne megvalósítani valamennyi stratégiai akciótervet, így amennyiben 2005-ben ismét megnyitják ezt a keretprogramot, akkor az önkormányzatoknak meg kell pályázniuk a megvalósításhoz szükséges teljes beruházási összeget. A GVOP 4.3.2 pályázat célja a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztés. A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő adatvagyon másodlagos 132


felhasználásának lehetővé tétele más szervezetek, vállalkozások, s ezen belül a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, ennek érdekében korszerű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú adatbázis-kezelő rendszerek implementálása; adatintegráció, adatmigráció végrehajtása; on-line (interneten keresztüli) és alternatív (pl. honlapról letölthető fájl, CD) hozzáférési lehetőségek biztosítása; a folyamatos adat-frissítés megszervezése, biztosítása. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének maximum 87,5 %-a, pályázatonként minimum 10 millió Ft, maximum 250 millió Ft. Az elbírálás során előnyben részesül az a projekt, amely a KKV-k működését minél szélesebb körben támogató eszolgáltatásokat valósít meg; a pályázó rendelkezik a MITS-sel összhangban lévő stratégiai elképzelésekkel, vagy stratégiával, valamint projekttervvel; a projekt hátrányos helyzetű régiókban valósul meg, illetve amely projektben az esélyegyenlőségi szempontok fokozottan érvényesülnek. Igaz a GVOP 4.3.2 pályázati program keretében az önkormányzatok nem tudnák megvalósítani az informatikai stratégiában megfogalmazott valamennyi akciótervet, ám lehetőséget biztosít a fejlesztések egy részének megvalósítására, így az önkormányzatoknak érdemes ezen a programon is elindulnia. A GVOP 4.2.2 pályázat célja, hogy növekedjék a közcélú adatok újrafelhasználása és kereskedelme, valamint a közintézmények és a magánszféra együttműködésének részeként minél több tudományos és kulturális tartalom váljék elérhetővé. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének maximum 50%-a, pályázatonként minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft. Az elbírálás során előnyben részesül az a projekt, amely keretében megvalósul az elérhető tartalom többnyelvűsége, a jelenleg meglévő offline tudás és információ online megjelenítése; kifejezetten a KKV-knak szóló üzleti tartalom jön létre, illetve amely projektben az esélyegyenlőségi szempontok fokozottan érvényesülnek. Igaz, az önkormányzatok önállóan nem pályázhatnak a GVOP 4.2.2-es keretprogramra, de konzorciumi partnerek lehetnek, így lehetőségük nyílik az üzleti jellegű tartalmának fejlesztésére és egyéb webes tartalomszolgáltatás megvalósítására. A GVOP 4.4.2 pályázat célja a szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. Az önkormányzatok a beruházások során létrejött elektronikus hírközlési infrastruktúra tulajdonosává válnak és dönthetnek, hogy az infrastruktúrát maguk üzemeltetik, vagy vállalkozásnak adják ki üzemeltetésre, további hasznosításra. A támogatásra jogosultak elsősorban az elmaradt régiók, illetve a megjelölt kistérségekben fekvő települések és e települések társulásai (lakosságszámtól függetlenül). A támogatás mértéke a projekt elszámoltató költségének 75%-a, de

133


minimum 10 millió Ft, maximum 250 millió Ft. Az intézkedés nem hat közvetlenül az esélyegyenlőségre, ugyanakkor a szélessávú internet hozzáférés megnyitja a lehetőséget a távmunka alkalmazása előtt, mely által hátrányos helyzetű csoportok vonhatók be a munkafolyamatokba. A távmunka esélyt ad mozgáskorlátozottak, a hátrányos helyzetű térségekben lakók, a nők foglalkoztatottságának javítására. A kiválasztási kritériumok magukban foglalják az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését is. Előnyben részesülnek a bírálat során azok a pályázók, akik az esélyegyenlőségi szempontokat fokozottan érvényesítik, hozzásegítve ezzel a hátrányos helyzetű rétegeket, társadalmi csoportokat a foglalkoztatáshoz (pl. távmunka, bedolgozási lehetőségek, a mozgáskorlátozottak mozgását segítő eszközök biztosítása, valamint a nők és a hátrányos helyzetű régiók lakosságának munkavállalását segítő vállalati politika révén). A 2005-ben kiírásra kerülő új HEFOP (Humán Erőforrás Operatív Program) keretprogramokon keresztül tudnák az önkormányzatok a továbbképzéseket (pl.: HEFOP 3.5.4), illetve a felnőtt oktatási programokat, míg az FMM programjain keresztül a távmunkahelyek létrehozását finanszírozni (korábbi FMM-TFP-2004). A HEFOP 3.5.4 pályázati program célja, hogy a közművelődési intézmények minél szélesebb körben mind gazdagabb feltételeket biztosítsanak a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások kínálatához, illetve a közművelődési intézmények és szervezetek környezetében a tanuláshoz kötődő attitűd megváltoztatásán, a tanuló közösségek létrehozásán keresztül, és közvetve a felnőttkori tanulással szembeni negatív előítéletek bontása révén. A pályázati program keretében az alábbi alap- és kiegészítő tevékenységek megvalósítására lehet pályázni: - alaptevékenységek: felnőttképzési konzultációs helyek kialakítása – a humán feltételek megteremtése;  e-learning támogató munkatársak ki- és továbbképzése: speciális képzési menedzser, tutor, konzulens, mentor, tanácsadó, instruktorfelkészítés;  tanulási szükségletek felmérése, módszer és helyi programfejlesztés, létező tananyag adaptálása a sajátos helyi igényekhez;  olyan kísérleti képzés beindítása, tervezése, fejlesztése, amelyek a tanuló felnőttek képzésbe való bekapcsolódását és foglalkoztathatóságát segítik elő. - kiegészítő tevékenységek: 

  

IT hozzáférés bővítése, területi képzési programokhoz való csatlakozás, hálózatfejlesztési tevékenységek (fórumok, konferenciák tartása).

Az egy pályázatra igényelhető támogatás összege minimum 6 millió Ft, maximum 50 millió Ft lehet. A támogatás igénybevételéhez nem 134


szükséges saját forrást biztosítani, vagyis a támogatás mértéke az elszámolható költségek 100%-a. Az informatikai program megtérülésének lehetséges módjai és a fenntarthatóság vizsgálata Költségmegtakarítás területei Az alkalmazások, a szoftver megoldások, a rendszerek hivatali szintű bevezetése nem jelent jelentős humán erőforrás megtakarítást, azonban ha a megoldások bevezetése együtt jár a gazdálkodási, ügyviteli folyamatok áttekintésével és egyszerűsítésével, valamint bizonyos tevékenységek kistérségi szinten történő koncentrálásával, akkor elérhető humán erőforrás megtakarítás, illetve minőségi csere. Jellemzően nem a Polgármesteri Hivatal(ok)ban, hanem az intézmények szintjén, illetve kistérségi szinten érhetők el megtakarítások. Ugyanakkor a munka minőségi fejlődése, a hibalehetőségek korlátozása révén jelentős megtakarítások keletkeznek a munkaidőben és részben a közvetlen költségek területén. A papíralapú ügyintézés korlátok közé szorításával jelentősen mérsékelhetők az irodaszerek iránti igények, illetve az egyes tevékenységek koncentrált ellátása (pl. hálózati nyomtatók) tévén további megtakarítások érhetők el. A géppark egységesítése és megújítása segítségével a leállások okozta költségtöbbletek, a javítási kiadások mérsékelhetők. Az adózási rendszer elektronizálása közvetlen megtakarítást jelent a vállalati szférának, a kisés középvállalati körnek. Jövedelemtermelő szolgáltatások A közigazgatás által kezelt információk közül vannak olyanok, melyek eredeti szolgáltatási formájukban kötelező szolgáltatások, de némi fejlesztéssel és kombinációval már kényelmi szolgáltatássá emelhetők. A kényelmi szolgáltatásokért az ügyfelektől díjat lehet kérni. Az így befolyó összegből újabb kényelmi szolgáltatások indíthatók, így a szervezet fokozatosan fejlesztheti szolgáltató jellegét. Formáját tekintve a következő lehetőségcsoport kínálkozik a bevételszerzésre: 

IVR Audiofix: az IVR rendszerek olyan változata, ahol a szervezet általában valamilyen információt szolgáltat az ügyfél számára és a használat az időtartamtól függetlenül egy fix összeget terhelnek az ügyfél számlájára (a telefontársaságon keresztül).



Emeltdíjas SMS: az audiofixhez hasonlóan egy összegben terhelik az interakcióért járó díjat. Az emeltdíjas SMS-es tarifálása a GSM operátorok által előre meghatározott sávokon működik. Az SMS a legkönnyebben és jelenleg leginkább elterjeszthető kommunikációs forma, hiszen információ adására és vételére egyaránt alkalmas.

135


Azonban szűk keresztmetszetet jelent az SMS-enként elérhető max. 160 karakter. 

Helyzet-meghatározó mobil szolgáltatások nyújtása.



Fizetős webhelyek: Könnyen megoldható, hogy a szervezet számára rendelkezésre álló, üzletileg hasznosítható információkat a nyilvánosság elől jelszóval és belépő-azonosítóval védjék.



Emelt színtű online szolgáltatások nyújtása: pl.: e-piacterek létrehozása.



Marketing lehetőségek kihasználása, értékesítése, üzleti célú hírlevelek küldése.



Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosításának lehetősége.



Üzleti jellegű tartalomszolgáltatás nyújtása.

136

reklámhelyek


IX. A STRATÉGIAMEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI Az informatikai stratégia megvalósítása során számos tényező merülhet fel, amely a stratégia elképzelt megvalósítási pályáját módosíthatja, ezért fontos a várhatóan felmerülő kockázatokkal tisztában lenni és azon pontokat figyelemmel kísérni, amelyek a stratégia megvalósulására nézve a legjelentősebb kockázatokat képviselik. A kockázatok számos területen merülhetnek fel, melyek kezelése a legtöbb esetben tudatos projektvezetést és hatékony kommunikációt kívánnak. A legfontosabb kockázatok a következők: Pénzügyi kockázati tényezők: A stratégia teljes körű megvalósítása az önkormányzat költségvetéséből nem lehetséges, ezért mindenképpen szükséges külső források bevonása. A saját forrású beruházások csak az informatikai eszközpark és rendszerek szinten tartását, minimálás fejlesztését teszik lehetővé. A költségvetés kiegészítésére jelenleg csak a központi költségvetésből, illetve európai uniós finanszírozással létrehozott pályázatok adnak lehetőséget. Ezen pályázatok meghirdetésének időpontja, a pályázatok támogatási területe jelenleg nem ismert, így a stratégia megvalósításának időés projekttervét ez nagyban befolyásolhatja. Ugyanakkor a 2004-ben kiírt pályázatok alapján elképzelhető (pl.: GVOP 4.3.1, GVOP 4.3.2), hogy az önkormányzatok olyan pályázatokon vegyenek részt, amelyek megnyerése esetén a több éves stratégiai terv elemeinek nagy része egy ütemben megvalósíthatóvá válik. A sikeres elbírálást követően további kockázatok lépnek fel, amelyek a pályázati összegek lehívásával, előfinanszírozásával, elszámolásával, az önrész biztosításával kapcsolatban merülhetnek fel. Kockázati besorolás: „magas szintű” Kockázat kezelése: A pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, pályázatokkal kapcsolatos ismeretek egy szervezeti egységhez, vagy személyhez rendelése, valamint kapcsolatok kialakítása informatikai cégekkel. Együttműködési kockázati tényezők (kistérségi szintű pályázás esetén): Érdekharmonizálás – információcseréhez szükséges érdekegyeztetés tekintetében jelentkező kockázatok. A társulás a települési önkormányzatok közös testülete, amelynek a közös projektek megvalósítására kell helyeznie a hangsúlyt. A fő probléma, hogy az önkormányzatok belső együttműködése szervezetileg nincs összehangolva. Kockázati besorolás: „közepes szintű”

137


Kockázat kezelése: a Szervezeti és Működési Szabályzatok összehangolására, az egységes szemléletrendszer és a kölcsönös érdekek mentén való együttműködésre van szükség. A megvalósítás záloga a „valós idejű” és hatékony kommunikáció, amely a változásokat tudatosítja és elegendő időt ad a felkészülésre. Ennek garanciális eleme a kistérségi iroda létszámának bővítése, a dolgozók közreműködése, a társulás tagjainak megfelelő informálása, illetve az összehangolt stratégiai irányok biztosítása.

138


Szervezeti kockázati tényezők: A stratégia megvalósítása során az integráció következtében a hivatalon belül szervezeti változások válhatnak szükségessé. Problémát jelenthet, hogy a központosítás eredményeként bizonyos szervezetek karcsúsodhatnak, míg mások jelentősége megnőhet. Kockázati besorolás: „közepes szintű” Kockázat kezelése: Hatékony kommunikáció az érintettek fele, mely a változások pozitív hatásaira koncentrál. Keresleti oldali kockázatok: A lakosság körében alacsony az informatikai írástudás, a számítógépek és az internet-kapcsolat elterjedtsége. Ez különösen igaz azon társadalmi csoportokban, amelyek gyakran kerülnek kapcsolatba az önkormányzati hivatallal. Ennek eredményeként várhatóan a kifejlesztett elektronikus szolgáltatások igénybevétele alacsony lesz. Kockázati besorolás: „közepes szintű” Kockázat kezelése: Az elektronikus szolgáltatások elérhetősége kövesse az igénybevevő lakosság felkészültségét, ugyanakkor járjon előtte is, hogy húzó hatást fejtsen ki a lakosság informatikai igényére. Az interneten elérhető szolgáltatások mellett (előtt) – a fenti okok miatt – célszerű a telefonon keresztüli ügyintézést is kifejleszteni. Tudatosítani kell a felhasználók számára az elektronikus szolgáltatások igénybevételének előnyeit, valamint a nyilvános internet-elérési pontokon segíteni kell a szolgáltatások használatának megismerését. Informatikai kockázatok: Az informatikai beruházás során, ha több IT beszállító különböző alkalmazása kerül bevezetésre, akkor ügyelni kell a kompatibilitási problémákra. A 3. és 4. szintű e-önkormányzás feltétele a teljeskörű backés front-office integráció, azaz az ügyviteli és szakági alkalmazások integrálása, így az egyes alkalmazások bevezetése során szem előtt kell tartani azok későbbi integrálhatóságát (összekapcsolását más rendszerekkel). Kockázati besorolás: „közepes szintű” Kockázat kezelése: Az előbb említett informatikai kockázatokat csökkenti, ha olyan megoldásokat vezet be az önkormányzat, amelyek alkalmasak az interneten és az interneten keresztüli használatra, platform független technológiára (pl.: SQL/Java), illetve szabványokra épülnek.

139


X. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA HATÁSA A KISTÉRSÉGI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉRE Az informatikai stratégia megvalósítása számos területen fogja éreztetni fejlesztő, előremutató hatását. A hatások időbeli lefolyása, érezhetővé válása várhatóan nem forradalmi jellegű, hanem folyamatosan erősödő lesz. A hatások először az önkormányzat belső folyamataiban, munkavégzésében lesznek érezhetőek, amelyek fokozatosan fognak átterjedni az önkormányzattal kapcsolatban álló lakosságra és vállalkozásokra is. A megvalósítandó stratégia célja az intelligens, szolgáltató önkormányzattá válás feltételeinek megteremtése, ami által a kistérség az eddigieknél nagyságrendekkel hatékonyabban használhatja ki turisztikai, gazdasági, kulturális, szellemi és egyéb adottságait, lehetőségeit.

Hatékony szolgáltató közigazgatás Az elektronikus szolgáltatások bevezetésével az önkormányzattal kapcsolatban álló vállalkozások és állampolgárok magasabb színvonalú szolgáltatásokat vehetnek egyszerűbben, kényelmesebben, gyorsabban igénybe, amely az önkormányzattal szembeni elégedettségüket nagymértékben növelheti. A lakosság és a vállalkozások számára a szolgáltatások elektronikus úton, otthonról történő intézésének lehetősége a hivatal számára jelentős előnyöket rejt magában. Az elektronikusan kezdeményezett ügyek a hagyományos ügyekhez képest jóval kevesebb élőmunkát igényelnek, ezáltal csökken a leterheltség. A korszerű, elektronikus dokumentumkezelő és workflow rendszernek köszönhetően jelentős változás történik majd a hivatali munka hatékonyságában. A digitális formában archivált iratoknak köszönhetően megszűnik az elveszett irat fogalma. Felgyorsul, és átláthatóvá válik a hivatalon belüli iratforgalom, nyilvánvalóvá válik, hogy melyek a lejárt határidejű ügyek, mérhetővé válik az egyéni munkateljesítmény, illetve egyértelművé válik a tévedésekkel, visszaélésekkel és késedelmes ügyintézéssel kapcsolatos felelősség, megszűnnek a redundáns adatbázisok, a lakosság számára követhetővé válik az ügyek állásának nyomon követése. A digitális alaptérképeken vezetett helyi építéshatósági adatokat, a közműtérképet, továbbá az évente frissülő, a digitális térképekkel összevethető légifelvétel-adatbázist is tartalmazó, integrált térinformatikai rendszerek birtokában a hatósági igazgatási tevékenység hatékonysága jelentősen növekszik. A kistérségi szintű informatikai programok további szinergikus hatásokat, költség és erőforrás megtakarítást jelentenek az önkormányzat számára. Társadalmi eredmények 140


A széles információszolgáltatás megvalósulásával a belső közélet fellendül, a lakosság szélesebb körben megismerheti a kínálatot, nő a belső kohézió, lehetőség nyílik arra, hogy az egymástól távolabb eső települések is megismerjék egymást. Az internet az önkormányzat és a lakosság első számú kommunikációs eszközévé válhat. Ez a médium minden más eszköznél hatékonyabban alkalmas a lakosság interaktív informálására, a naprakész információk közzétételére. A településmarketing és az ügyintézés terén betöltött szerepe mellett nem lebecsülendő az önkormányzati portál közösségszervező ereje sem, egyfajta „virtuális információs központ” létrejötte. A helyi közélet demokratikusabbá válhat, növekszik az önkormányzat működésének transzparenciája, bővülnek a lakosság részvételi lehetőségei a döntéshozatalban. A lakosság digitális írástudásának fejlődése A lakosság nagy részének nincs hozzáférése az új technológiákhoz és kommunikációs eszközökhöz, illetve nem képes ezen eszközök használatára, így a digitális szakadék további szociális polarizációhoz vezethet. A digitális szakadékot a magas költségek, a hozzáférés és a megfelelő képzettség hiánya okozza, bár az életkori és a kulturális tényezők is ugyanilyen fontosak. Az elektronikus kormányzás kiépülése húzóerőt jelenthet azon állampolgárok számára is, akiknek érdeklődését az internetes tartalmak eddig nem keltették fel, de felismerve az elektronikus ügyintézésből származó megtakarításokat, hasznokat, egyre inkább vonzónak találják az internetet és az internetes szolgáltatásokat. Ehhez persze nem elegendő az elektronikus önkormányzati szolgáltatások kifejlesztése, hanem aktív szerepet kell betölteni az emberek tanításában, az információk, az e-írásbeliség megszerzésének támogatásában is. Az új technológiákat először az iskolákban célszerű népszerűsíteni, ami nemcsak a tanulóknak fog új lehetőséget nyújtani, hanem rajtuk keresztül a szüleik és családjuk érdeklődését is felkeltheti. A felnövekvő új generáció már rendelkezik a megfelelő internetes képességekkel és magas elvárásai vannak az internetes szolgáltatások iránt. Intézmények fejlődése Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően az önkormányzat és intézményei közötti információáramlás gyorsasága és naprakészsége felgyorsul, miközben az élőmunka ráfordítás igénye csökken. Az integrált rendszerek lehetővé teszik, hogy a hivatal az intézmények gazdálkodási, pénzügyi vagy egyéb adatbázisához online módon közvetlenül hozzáférjenek, így a tervezési, vezetői döntési tevékenységek mindig a legfrissebb adatok birtokában történhetnek meg. Az intézmények esetében csökkenhet a - különösen a papír alapú – adminisztrációs teher. 141


Az önkormányzati portál hatékony működése során javul az intézményekről szóló információellátás is a lakosság és a vállalatok felé. Egyszerűsödhet az intézményekkel való kapcsolatfelvétel, illetve az információk gyors és olcsó internetes közzététele folytán javul az emberek informáltsága a helyi és a térségi lehetőségekről. Vállalati versenyképesség növekedés A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, hogy a róluk szóló információk eljussanak a potenciális megrendelőkhöz, ezért olyan megoldások bevezetése a cél, amelyek segítik a kkv-k egymásra találását. Az üzleti szereplők számára a közösségi platformok elősegítik az egyes szolgáltató ágazatok összefonódását, új üzleti modellek kialakítását, a hálózatosodásban rejlő új értékteremtés megvalósulását. Az önkormányzati adatvagyon felhasználási lehetősége segíti a vállalkozások döntéshozatalát, ami hozzájárul versenyképességük megőrzéséhez, a kistérség gazdasági erejének fejlődéséhez.

142


MELLÉKLETEK

143


1. SZÁMÚ MELLÉKLET – RENDSZERLEÍRÁSOK (ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS, TÉRINFORMATIKAI RENDSZER)

1.1. ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS I.1. ELŐZMÉNYEK A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása rövidtávon olyan elektronikus szavazó rendszert kíván bevezetni, amelyen keresztül a Tanácsülések szavazásait az interneten keresztül, a virtuális térben, a térbeli tartózkodástól függetlenül lehet lebonyolítani. A rendszer célja, hogy a Tanácsülések döntéshozói időt takaríthassanak meg az utazások számának redukálásával, és az így elért időmegtakarítás által növekedjen a döntés előkészítés és a döntéshozatal hatékonysága. Az elektronikus szavazó rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények: - azonosítás – személyazonosítás, - biztonsági rések kiküszöbölése, - könnyű testreszabási lehetőségek.

I.2. A RENDSZER MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE A jelenlegi technológiai lehetőségeket és telekommunikációs költségeket figyelembe véve az elektronikus szavazó rendszer működési környezete a World Wide Web lehet. A web alapú rendszerek előnye, hogy bárhonnan elérhetők és alacsony ráfordítás mellett üzemeltethetők. A web alapú rendszerek további előnye a felhasználóbarát környezet, illetve a rugalmas paraméterezési lehetőségek.

I.3. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

ELEKTRONIKUS

SZAVAZÓ

RENDSZER

Megvizsgáltuk, hogy jelenleg milyen web alapú, magyar nyelvű megoldások léteznek a fenti igényekre és a következőket tapasztaltuk: 1. az előbbiekben körvonalazott szavazó rendszerre nem találtunk dobozos terméket, így azt vizsgáltuk meg, hogy egy ilyen rendszernek milyen műszaki paraméterekkel kell rendelkeznie. A szükséges erőforrásigények feltárása alapján durva erőforrásbecslést végeztünk a rendszer kifejlesztésére vonatkozóan. 2. Ugyanakkor találtunk egy ingyenesen elérhető web alapú szavazó rendszert is, amelyet, mint lehetséges alternatívát érdemesnek találtunk bemutatni a Társulás számára. A következőkben e két megoldási lehetőséget vázoltuk fel. I.3.1. A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS IGÉNYEINEK ELEKTRONIKUS SZAVAZÓ RENDSZER KIFEJLESZTÉSE

MEGFELELŐ


I.3.1.1. Feladat leírása, követelmények

A feladat elektronikus szavazást támogató rendszer kifejlesztése. A feladatot úgy célszerű megoldani, hogy ne kelljen minden felhasználónál plusz szoftvereket és hardverek telepíteni. Ennek az igénynek a webböngésző alatt futó rendszerek felelnek meg, amelyek használatához mindössze internet böngészőre és internet kapcsolatra van szükség. A felhasználók csak erős azonosítás után léphetnek be a rendszerbe, mert az ott meghozott döntéseknek, a szavazások kimenetelének komoly következményei vannak. I.3.1.2. Felhasználók azonosítása

Fontos, hogy a lehető leghitelesebben lehessen azonosítani a rendszerbe belépő felhasználókat, ezért a bankok internetes rendszereiben már megszokott kétszintű azonosítás bevezetése javasolt. Az ilyen rendszerekben a hagyományos jelszó és felhasználói név mellett egy plusz biztonságot jelentő azonosítást is tartalmaz a folyamat. A második lépésben a név és jelszó megadásán átjutott felhasználó emailben egy időleges azonosító kódot kap, melyet meg kell adni a rendszernek. Egy esetleges jelszólopás esetén az illetéktelen felhasználó nem tud belépni a rendszerbe, csak ha a felhasználó elektronikus postafiókjához is hozzáfér. A kapott kulcs csak egy véges időintervallumban használható, hitelessége ezek után elvész, és a rendszertől a felhasználó új kulcsot kap a következő belépéskor. Előfordulhat, hogy valaki elveszti a jelszavát. Ilyen esetekben fel kell ajánlani a jelszó újraküldését e-mailben a felhasználónak. I.3.1.3. Szavazás típusok

A rendszerben többféle szavazás-típust kell elkészíteni és a típusoknak a későbbiekben bővíthetőknek kell lenniük. A következő tulajdonságokat már az alaprendszerben kell biztosítani: 145


• • •

Titkos és nem titkos szavazás. Résztvevő saját szavazata előtt megismerheti a szavazatokat vagy nem. Kétértékű (igen – nem), illetve többértékű szavazások.

beérkezett

I.3.1.4. Szavazás folyamata

A szavazás az alábbi lépésekből áll: 1. Szavazás felvitele a rendszerbe, paraméterezés. 2. Szavazásban résztvevők kiválasztása. 3. A szavazás kezdetének és végének beállítása (amikor lehet szavazni). 4. Szavazás előtt emlékeztető e-mail küldése (csak ha be van állítva). 5. Belépéskor a felhasználók látják az aktív szavazásokat. 6. Szavazás. 7. Szavazás lezárása (utolsó szavazat, vagy lejár az idő), érvényesség megállapítása (sikeres, nem sikeres). 8. Szavazás eredménye látható a rendszerben. 9. Szavazás archiválásra kerül. Természetesen nem kerül törlésre a rendszerből, akármikor visszakereshető, minden nyilvános adata megtekinthető. I.3.1.5. Felhasználók és jogok kezelése

A rendszerben különböző jogosultsági szintek kezelésére van szükség. Minimálisan meg kell különböztetni az alábbi szinteket, amelyekbe az egyes felhasználók tartozhatnak: • Rendszer adminisztrátor – a felhasználókat, jogokat állíthatja be. • Új szavazást létesítő személyek. • Szavazásra jogosultak. • Szavazások eredményét megtekintők. Természetesen egy felhasználó több csoportba is tartozhat. Minden felhasználó belépése után az általa betöltött szerepköröknek megfelelő részt látja csak a rendszerből. Emellett pedig csak azokat a szavazási információkat tekintheti meg, amelyekre joga van. I.3.1.6. Archiválás

A rendszerben nem történik végleges törlés; minden lényeges adat megőrzésre kerül A szavazásoknak életciklusa van, amelynek végén archív állapotba kerülnek. Az ilyen szavazások és segédadataik is visszakereshetőknek kell lennie a rendszerben. I.3.1.7. Adatbiztonság és adatkezelés

A központosított webes rendszerek tulajdonsága, hogy az adatok védelmét elsősorban a központi adatbázisban kell megoldani, így nem kell speciális szoftvert telepíteni az egyes felhasználók gépére és az adatok védelme a rendszer futtatását végző központi szerveren valósul meg.

146


Az egyes felhasználók a rendszerhez titkosított kapcsolaton – https – férnek hozzá, amely garantálja, hogy az adatokat az interneten való utazásuk során sem lehet megszerezni. A felhasználóknak csak arra kell ügyelni, hogy a felhasználói nevükhöz, jelszavukhöz és elektronikus postafiókjukhoz illetéktelenek ne férhessenek.

Architektúra

I.3.1.8. Kiegészítő ötletek, lehetőségek a rendszer használata mellett

A kényelmes és hatékony felhasználást elősegítheti, ha a szavazó felek döntéseiket internetes konferencia keretében készítik elő. Ma már több olyan szoftver is ingyenesen elérhető, amelyek jó hangminőségű társalgás mellett akár videó konferencia megvalósítására is alkalmasak. Ilyen például a Skype, vagy az MSN, ezek díjmentesek és még a telefonálás is ingyenessé válik használatukkal. I.3.1.9. Rendszertechnikai meghatározás

Fizikai infrastruktúra igények A rendszer egy vagy több Linux alapú szerverre telepíthető. A telepítéshez ingyenesen használható eszközöket lehet felhasználni, mint a PHP nyelvet és a Postgres adatbázis kezelőt. A Társulás az elkészített rendszert saját szerverre is telepítheti, vagy hoszting megoldás keretében azt mással is üzemeltetheti. A teljes költséget vizsgálva ez utóbbi megoldás kedvezőbb. Felépítés, biztonság A webes rendszerek sajátossága, hogy a biztonságos üzemeltetési feladatok túlnyomó része a szerverek karbantartásával kapcsolatosan jelentkezik. A kliens oldalon garantálható a biztonságos adatkezelés, amihez szabványos html kifejezések használatára van szükség és kerülendő a kliens oldalon futó kiegészítő komponensek – például ActiveX – használata. A kliens és a szerver között az érzékeny adatok átvitelénél – például adminisztrációs felület, jelszavak – ssl titkosított kapcsolatot használva garantálható, hogy az adatokat nem hallgatják le a hálózaton. A szerverek felépítésénél a biztonságos környezetet a jail techológia használata biztosítja. A jail-ezett linuxos környezetek garantálják, hogy egy esetleges sikeres támadás esetén sem fér hozzá a támadó az összes adathoz, csak a sikeresen korrumpált jail tartalmához. 147


A szerverek biztonsági szintje tovább növelhető, ha az adatbázis szerver alkalmazás és a webszerver alkalmazás külön szerveren fut. Ez a különválasztás természetesen a rendszer kiépítése után is megtehető. A webszerverek elé ajánljuk tűzfalas védelem használatát, lehetőleg a CC ALF profile ajánlásnak megfelelő, alkalmazás-szintű felépítéssel. I.3.1.10. Árak és határidők

A fenti szavazó rendszer kifejlesztése és telepítése (az oktatással együtt) körülbelül 1,5 hónapot vesz igénybe. A becsült alvállalkozói díj körülbelül bruttó 1,7 millió forint (amennyiben hosting szolgáltatás keretében kerül sor a szervigény kielégítésére. Ellenkező esetben külön saját szervert kell beszerezni, amely megnöveli a költségeket). I.3.2. INGYENESEN ELÉRHETŐ ELEKTRONIKUS SZAVAZÓ RENDSZER A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete 1997-ben Európai Uniós támogatásból egy olyan web alapú, univerzális szavazó rendszert fejlesztett ki, amelyet bárki egyszerűen felhasználhat döntések előkészítésére és meghozatalára, vagy közvélemény kutatások lebonyolítására. A rendszert bárki ingyenesen eléri és használhatja az alábbi URL címen: http://www1.sztaki.hu/servlets/voting?lang=hu. I.3.2.1. A rendszer működési elve

A szavazás egy tevékenységfajta, amelyet bárki könnyen létrehozhat és konfigurálhat. A konfigurálást a tevékenység szervezői végzik: kijelölik a szavazásra és megfigyelésre jogosultakat, elkészítik a kérdőívet és a forgatókönyvet. Ezután az elindított szavazási eljárás automatikusan végrehajtódik a forgatókönyv alapján. Megadott időpontban elkezdődik a szavazatok gyűjtése, a szavazásra jogosultak kitölthetik a kérdőívet. Az így kapott szavazatot a rendszer ellenőrzi és eltárolja. A megadott időpontokban a tárolt szavazatok alapján egy összesítést (eredményt) számol ki a rendszer, melyet a megfigyelők elolvashatnak. Lehetőség van ezen kívül értesítők, emlékeztetők küldésére e-mailben. A szavazás lezárultával az eredmény, a szavazás részletes leírása és naplója továbbra is - mint egy archívum - elérhető a felhasználók számára. A szervezők egyszerű HTML űrlapok kitöltésével készíthetik el a kérdőívet és a forgatókönyvet. A forgatókönyvben lehet beállítani azt, hogy ki szavazhat, meg lehet-e változtatni a szavazatot, és hogy milyen módon történik a szavazatok nyilvántartása. Ez lehet nevesített, titkos és névtelen. Nevesített szavazás esetén a szavazók neve megjelenik a szavazat mellett az eredményben. Titkos szavazás esetén a szavazók neve a megfigyelők számára titokban marad, de a szavazattal együtt a rendszer adatbázisába bekerül. Névtelen szavazás esetén a szavazó neve a rendszer adatbázisába sem kerül bele, így semmiképpen sem derülhet ki a szavazó kiléte.

148


A szavazási rendszer szempontjából a felhasználóknak következő kategóriáit különböztetjük meg: • Megfigyelők: a szavazással kapcsolatos jelentésekbe belenézhetnek, de nem szavazhatnak. • Szavazók: szavazhatnak, de nem feltétlenül rendelkeznek megfigyelői jogkörrel. • Szervezők: szervezhetik a szavazás lefolyását. • E-mailes felhasználók: különböző e-mail üzeneteket kaphatnak a szavazástól, de nem tudnak a webes felülethez hozzáférni. Egy szavazást a következő elemek határoznak meg: • Nyelvek: egy szavazás többféle nyelven is olvasható lehet. • Csoportok: a felhasználókat csoportokba lehet sorolni, meghatározva ezzel jogkörüket. • Kérdőív: a szavazó által megválaszolandó kérdéseket tartalmazza. • Forgatókönyv: a szavazás folyamatát határozza meg (kezdési időpont, eredményhirdetés, stb.) I.3.2.2. A szavazási folyamat

Minden szavazás a következő állapotokon (státusz) megy keresztül: előkészítési fázis, elindított (aktív) állapot, lezárt állapot. Ezen felül egy elindított szavazást fel lehet függeszteni a karbantartás idejére. Az előkészítési fázisban a szervezők meghatározzák a szavazás lefolyását és a kérdőívet. Eközben a megfigyelők és a szervezők hozzászólásokban vitathatják meg az előkészületeket. Ezután egy szervező elindítja a szavazást. Ettől kezdve a rendszer automatikusan lebonyolítja a szavazást a forgatókönyv szerint. Ebben az állapotban a résztvevők különböző e-mail üzeneteket kaphatnak a rendszertől (pl. emlékeztető). A szavazók leadhatják szavazataikat, és a rendszer kiszámolja a végeredményt. Végül a szavazás lezárul (automatikusan, vagy az egyik szervező lezárja), és a szavazási terület egyfajta archívummá alakul, ahol az eredményt, vagy a szavazás lebonyolítását később is meg lehet tekinteni. A megfigyelők szemszögéből A megfigyelők a képernyőn a következő elemekkel találkoznak: • Státusz sorok: ezek a szavazás aktuális állapotáról adnak részleges áttekintést (pl. hány szavazat érkezett). • Parancsok: a felhasználó számára engedélyezett parancsok (pl. adja le szavazatát). • Jelentések: a rendszer által automatikusan készített jelentések, melyek a szavazás részletes állapotáról tudósítanak. Ezek a jelentések a szavazás lezárása után is hozzáférhetőek. o A napló a rendszer üzeneteit tartalmazza arról, hogy mikor milyen parancsokat hajtott végre automatikusan, vagy a szervező utasítására. o A leírás a szavazás jelenlegi állapotát adja meg, a kérdőív és a forgatókönyv leírásával együtt. o Az eredmény a beérkezett szavazatok összesítése. Ez a szavazás folyamán többször frissülhet.

149


A szavazók szemszögéből A szavazó kitöltheti a kérdőívet. A kitöltés során elkövetett hibákról a rendszer tájékoztatja, és addig nem érvényes a szavazata, amíg a hibákat ki nem javította, és ezt a rendszer "Szavazatát elfogadtuk" üzenettel nem nyugtázta. Ha a szavazat változtatás nem engedélyezett, akkor a szavazó csak egyszer küldheti el szavazatát. Egy másik beállítás határozza meg a szavazó azonosításának módját: nevesített szavazásoknál az eredmény tartalmazhatja a szavazó nevét. Titkos szavazás esetén a rendszer tárolja a szavazó nevét, de nem jeleníti meg az eredményben. Névtelen szavazás esetén a rendszer sem tárolja a szavazó nevét, így azt később sem lehet kideríteni. A kérdőívtől függően a szavazó tartózkodhat egyes kérdések megválaszolásától, vagy szöveges megjegyzéseket fűzhet a válaszaihoz. A szervezők szemszögéből Új szavazás létrehozása Új szavazást az aktív szavazások listáját tartalmazó képernyőről hozhatunk létre. A létrehozó lesz az egyetlen szervezője az újonnan létrehozott szavazásnak. Csak a szervezők férhetnek hozzá a szervezési képernyőhöz, amely a következőket tartalmazza: A szavazás nyelveinek kezelése A rendszer a megadott nyelveken készíti el jelentéseit (eredmény, napló, stb.), de a kérdőívet minden nyelvre le kell fordítani. Nem lehet a nyelveket bővíteni, ha a szavazás már elindult. Csoportok kezelése Ha új csoportot akarunk létrehozni, annak neve nem egyezhet a már létező csoportok neveivel. A regisztrált felhasználókat a felajánlott listából választva adhatjuk hozzá a csoporthoz. E-mailes felhasználók esetén meg kell adni a nevet, az e-mail címet, és azt a nyelvet, amelyen a rendszer a felhasználónak az üzeneteit küldje. Minden szavazásban kényelmi szempontból előre létrehozták a következő csoportokat: mindenki (vendégeket is beleértve), minden regisztrált felhasználó, megfigyelők, szavazók és szervezők. A kérdőív szerkesztése A kérdőív kérdések sorozatából áll. Egy szavazásnak csak egy kérdőíve lehet. Több szervező nem szerkesztheti egyszerre a kérdőívet, ha egy másik szervező is megpróbálja szerkesztésre megnyitni a kérdőívet, akkor figyelmeztetést kap, hogy a kérdőíven éppen más dolgozik. A kérdőív tartalmazhat egy bevezető szöveget, amely a kérdések előtt jelenik meg. Minden kérdésnél meg kell adni a következőket: • szabad-e tartózkodni, • szabad-e szöveges megjegyzést fűzni a válaszhoz, • a kérdés típusát, és a típustól függő egyéb beállításokat. A kérdőív aktuális állapotát a rendszer csak akkor menti, ha megnyomunk egy gombot a szerkesztőben. Ezért a szerkesztést mindig a "Szerkesztés befejezése" gomb megnyomásával fejezzük be. A kérdőív a szavazás elindítása után tovább nem változtatható. 150


A forgatókönyv szerkesztése A forgatókönyvet egy HTML űrlap kitöltésével készíthetjük el. A kérdőívhez hasonlóan, itt is egyszerre csak egy szervező dolgozhat a forgatókönyvön. A forgatókönyv felajánlja az összes pillanatnyilag értelmes beállítási lehetőséget (ez függhet a szavazók csoport meghatározásától). Ezek között találunk csoportoknak való üzenetküldési parancsokat is. Az itt felhasználandó csoportokat előre létre kell hozni. A forgatókönyv menet közben is változtatható, de ha a szavazás már elindult, akkor csak a szavazás felfüggesztése után végezhetők el a változtatások, és értelemszerűen csak a még nem végrehajtott parancsok módosíthatók. A forgatókönyv összeállításának vannak nyilvánvaló logikai szabályai. A parancsok időrendje nem lehet tetszőleges (pl. a szavazatgyűjtés nem fejeződhet be az elkezdés előtt). Ha a szervező elkövet egy ilyen hibát, a rendszer figyelmezteti, és nem tudja elmenteni a forgatókönyvet addig, amíg a hibát ki nem javította. A kérdőív szerkesztéséhez hasonlóan, a forgatókönyvet is csak akkor menti el a rendszer, ha az űrlap kitöltése után a lap alján lévő 'OK' gombot megnyomjuk, és a forgatókönyv nem tartalmaz hibát. I.3.2.3. Adatbiztonság

Ebben a rendszerben a felhasználók maguk adhatják meg azonosítójukat és jelszavukat. Ennek a rendszernek alacsonyabb a biztonsági szintje, hiszen nem használnak https-t és nincs kétszintű azonosítási rendszer, mint a kifejlesztésre javasolt esetében. A felhasználóknak arra kell ügyelniük, hogy illetéktelenek ne férhessenek a felhasználók egyedi azonosítójához és jelszavához. I.3.2.4. Továbbfejlesztési igények

Abban az esetben, ha a Többcélú Társulásnak egyedi igényei merülnek fel a bemutatott rendszerrel kapcsolatban, akkor a rendszer kifejlesztője, az MTA SZTAKI díj ellenében kielégíti azokat.

151


1.2 KISTÉRSÉGI SZINTŰ TÉRINFORMATIKAI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

II.1. ELŐZMÉNYEK A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának rövid távú célja az önkormányzatoknál fellelhető adatok és térképek integrálása, egységes adattárházba szervezése és interneten történő publikálása, valamint az építéshatósági elektronikus ügyintézés kialakítása. E cél megvalósítása érdekében a Többcélú Társulás kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetését tervezi, amelyen keresztül díj (pl.: igazgatási díj) ellenében nyújtana emelt szintű, kényelmi szolgáltatásokat és értékesítené az önkormányzatok rendelkezésre álló adatvagyonát (elsősorban a digitális alaptérképek, közműtérképek, rendezési tervek adatait térképi formátumban). E projekt eredményeként a hivataloknál lévő adatbázisokból kistérségi szintű adattárház és összefüggő térképi felület jönne létre.

II.2. TARTALMI LEÍRÁS Az előzményekben leírtak alapján a megvalósítani kívánt rendszer elektronikus adattárház és digitalizált térkép formában tartalmazná a nagykállói kistérség településeinek több célcsoport, mint a közszféra és a magánszféra részére hasznosítható információkat. A nagykállói kistérség területén működő, illetve a betelepülő kis- és középvállalkozások részére lehetőség nyílik az adatbázisok, a térképek, a közérdekű és a gazdasági szempontból releváns információk folyamatos és on-line módon történő elérésére, elemzésére, amelyek segítséget nyújtanak a pénzügyi, gazdasági tervezéshez, saját pályázatok elkészítéséhez, az üzleti döntések meghozatalához, valamint operatív tevékenységek elvégzéséhez. Az előbb felsorolt szereplők mellett a nagykállói kistérség lakossága számára is hasonlóan előnyös a naprakész információkhoz való hozzájutás, illetve a hivatali (építéshatósági) ügyintézés minőségi javulása. A kiépítendő rendszer üzemeltetését, illetve az adatok – elektronikus úton történő – értékesítését a Többcélú Társulás díj ellenében végezné.

II.3. HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A térinformatikai rendszer felhasználásának területei: 

Nyilvántartások kezelése: – címregiszter (helyrajzi számok, postai címek), utca kataszter, – rendezési tervek, adatok szabályozási tervvel bontott ingatlan szintű nyilvántartása, – építmény, műszaki, ingatlan nyilvántartás, – közmű nyilvántartás, – körzetek; választási, orvosi, iskolai, stb. kezelése.



Munkafolyamatok támogatása: 152


– építéshatósági ügyintézés, határozat létrehozás, – főépítészi tevékenység, rendezési tervek teljes körű kezelése, – vagyongazdálkodás, ingatlan vagyon kataszter. 

Kapcsolódás más szakági alkalmazásokhoz, rendszerekhez.



Döntéselőkészítés, testületi munka támogatása, pályázatokhoz, egyéb projektekhez térképi dokumentáció és a kapcsolódó adatok gyors, pontos, egységes elkészítése.



Térképek publikálása belső hálózaton, illetve interneten.



Értéknövelt szolgáltatások nyújtása díj ellenében (a kiépítendő kistérségi portálon keresztül) a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára: –

Térképi kivágatok raszteres képként történő letöltése, vagy elektronikus adathordozóra történő kimentése (igazgatási díj ellenében). – A kis- és középvállalkozások számára megjelenési pont biztosítása a térképen. – Hirdetési felület biztosítása a térképen. – Az önkormányzati adatvagyon megjelenítése a térképen (szolgáltatási díj ellenében). 

Online marketing funkciók ellátása (pl.: turisztikai lehetőségek bemutatása: kerékpárutak, szolgáltatók stb.).



Tőkevonzó képesség növelése (pl.: ipari ingatlanok megjelölése a közműtérképpel együtt, vagy új szolgáltató megjelenésekor a szolgáltatási körzet jövedelemi viszonyainak, megtakarításainak, életszínvonalának bemutatása stb).

II.4 JELENLEGI HELYZET Jelenleg a nagykállói kistérségben építéshatósági tevékenység ellátása Újfehértó és Nagykálló városok polgármesteri hivatalában történik és e települések rendelkeznek digitális alaptérképpel, rendezési tervvel és közműtérképpel. A kistérségben található fennmaradó 7 település nem rendelkezik ilyen térképekkel elektronikus formában, ezért ezek beszerzésére/digitalizálására szükség lesz. A polgármesteri hivatalokban informatikai infrastruktúra fejlesztésre csak minimális mértékben lesz szükség, hiszen a hivatalok rendelkeznek internet kapcsolattal és teljes, vagy részleges belső hálózattal. Ugyanakkor a Többcélú Társulás nem rendelkezik olyan kistérségi szintű internetes felülettel, amelyen keresztül publikálhatná a térinformatikai rendszer térképeit és adatait, ezért szükség lesz egy webes felület kiépítésére is. A két város, építéshatósági tevékenységének ellátása során évente átlagosan 2.000-3.000 db engedélyt ad ki. Ezek az engedélyek a következők: építési engedély, bontási engedély, használatbavételi 153


engedély, fennmaradási engedély, elvi építési engedély, rendezésmód változási engedély, módosított építési engedély, építésrendészeti hatósági engedély. Az engedélyek kérvényezése során a nyilvántartási térképek másolatát is csatolni kell. Ezeket a térképeket – attól függően, hogy mire irányul a kérvény – a földhivataltól, a közműszolgáltatóktól, vagy az önkormányzatoktól lehet beszerezni.

II.5. SZAKMAI LEÍRÁS A projekt keretében elkészül a nagykállói kistérség egységes térképi nyilvántartási rendszere, egységes térinformatikai kezelőfelülete. A kistérséghez tartozó helyi önkormányzatoknál használatban lévő adatbázisok településenként integrálásra kerülnek. Az így felépített adatbázisokhoz lekérdező és kezelő felület készül. Az adatbázisok integrálásra kerülnek a térinformatikai rendszerrel és annak funkcionalitásával együtt lesznek kezelhetők. Az internetes publikálást a Többcélú Társulásnál elhelyezett dedikált szerver biztosítja. E szerveren megtalálható lesz a rendszer valamennyi térképi állománya, valamint az egyes települések jogszabályok alapján publikálható adatbázisai, a rendszer kezeléséhez és működéséhez szükséges valamennyi szoftver és alkalmazás. A webes platform használata megfelelő alapot jelent a települések közötti kommunikációhoz, az együttműködés biztosításához, így megvalósul az egységes adatszolgáltatás, adatkinyerés lehetősége, amelyek mind a pályázatokhoz, mind a hatósági és belső célú statisztikák, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez célszerűek és szükségesek. II.5.1. A térinformatikai rendszer megvalósításának szintjei A digitális térképek megtekintéséhez, kezeléséhez, karbantartásához kétszintű térinformatikai rendszer bevezetése szükséges. 1. Kistérségi rendszer; internetes publikálás: 1.1. webes, interneten publikált megjelenítő, lekérdező alrendszer, 1.2. karbantartó alrendszer. A webes lekérdező, megjelenítő rendszer feladata a térképi és a mögöttes adatok hivatalon belüli, illetve interneten történő publikálása, valamint a megfelelő funkcionalitás biztosítása. A karbantartó alrendszernek biztosítania kell a publikáló alrendszer számára a megfelelő hátteret, a publikálás beállításaihoz, testre szabásához. 1.1. A publikáló alrendszer elvárt alapvető funkcionalitása  térkép megjelenítése, térképi tartalom testre szabása (alaptérkép, közmű rétegek, rendezési tervek, ortofoto, adminisztratív körzetek, stb.),  térképkezelés (zoom, mozgatás),  objektumok kiválasztása, adatok, kapcsolódó dokumentumok megjelenítése,  övezetek generálása, övezetekkel leválogatás,  tematikus térképek megjelenítése, 154




kétirányú kapcsolat az adatlekérdező felülettel.

1.2. A karbantartó alrendszer elvárt alapvető funkcionalitása  térképszerkesztési funkcionalitás,  internetes / intranetes publikálás beállítása,  térképek beállításai,  adatbázis kapcsolatok beállítása,  az egész térképi alrendszer menedzselése. II.5.2. A térinformatikai szoftverrel szemben támasztott alapvető elvárások, prioritások  Szabványos térinformatikai adatcsere formátumok import / export lehetősége, kiemelten XML, illetve ITR-ből import.  XML alapú saját (belső) és külső állományok használata.  Rendezési tervek feldolgozására, felhasználására elfogadott, standard megoldás használata.  A teljes forráskódba betekintési lehetőség, a forráskód átadhatóságának tulajdonos általi írásbeli deklarálása.  Nyitott, fejleszthető rendszer, fejlesztői környezettel.  Skálázható szoftverek.  Egyedi igényekre testre szabhatóság.  Teljes mélységben magyar nyelvű felületek.  Terminál szerver környezetben működés lehetősége.  MS Office integráltság.  Szerkesztési funkcionalitás.

155


II.5.3. Az építéshatósági rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárások  adatok, előírások, tervek egységes nyilvántartása, ügyek, adott földrészlethez tartozó ügytörténet visszakereshetősége,  határozatok, iratok automatikus előállítása, az önkormányzatnál használt iratminták, sablonok használatával, fejléccel, iktatási számmal, adatokkal kitöltve,  Országos Tervezői Névjegyzék használata,  vezetői és hatósági statisztikák készítése ügyekről, ügytípusokról, ügyintézőkről,  adattárházzal kapcsolat,  komplex térinformatikai funkcionalitás elérése, nem térinformatikai motor alkalmazása,  teljes mélységben magyar felület,  felhasználóbarát felület, minimális mennyiségű ablak használata,  jogosultság kezelés. II.5.4. A főépítészi rendszerrel és a rendezési tervekkel szembeni elvárások A főépítészi rendszer tartalmazza az ingatlanok adatait, lehetőséget biztosít az adatkezelésre, az egyes adatok térképi elemeinek (pl. vonatkozó építmény) térképi megjelenítésére, ránagyítására. A rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás a testületi munka támogatása, döntéselőkészítés, illetve ügyfelek információkérésének céljára egy kiválasztott ingatlan adatait, a rendezési terv / helyi építési szabályzat vonatkozó előírásait, az ingatlan elhelyezkedését mutató térképet, illetve a tárolt fényképeket, alaprajzot, egyéb dokumentumokat tartalmazó anyagot, összefoglaló adatlapot lehessen összeállítani, nyomtatható és menthető formátumban. Ingatlanokhoz, épületekhez fényképek, egyéb dokumentumok csatolására, a térképen feliratok, jegyzetek elhelyezésére, kezelésére funkcionalitás. A rendezési terv elkészülte után is változik, a település élete és a helyi hatósági munka során kiderül, mi az, ami tartható, és mi az, ami módosításra szorul, vagyis a rendezési tervnek módosításaiban rugalmasnak kell lennie. II.5.5. Infrastrukturális igények Szükséges informatikai infrastruktúra

156


•

1 db o o o o

•

Építéshatósági és főépítészi alrendszerek működéséhez o minimum 600 MHz processzor (ajánlott > 750 MHz) o minimum 64 MB RAM (ajánlott > 128 MB) o minimum 1 GB HDD o Windows NT, 2000, XP operációs rendszer o 10/100Mbit / sec sebességű UTP alapú hálózat

•

kliens gépek, amelyek interneten keresztül elérik a rendszert: o minimum 400 GHz processzor o minimum 64 MB RAM o Windows NT, 2000, XP (esetleg Windows 9x, ME) operációs rendszer o internet böngésző Netscape, Opera, IE (ajanlott: IE>=5.5)

szerver gép: minimum 2 GHz processzor 1024 MB RAM minimum 40 GB HDD operációs rendszer és adatbázis kezelő:  MS Small Business Server további user licenszekkel, vagy  Windows Server 2000, 2003 és SQL Server / MSDE o internet kapcsolat: ADSL o tűzfal, vírusvédelem

II.5.6. Elvárások a térképekkel szemben A projekt megvalósításához valamennyi település digitális belterületi, és zártkert összközműtérképe, illetve légifotója szükséges. Az      

alaptérképpel szemben támasztott elvárások: vektoros formátum, dwg, vagy dxf formátumban, egységes és a jogszabályokkal harmonizáló rétegrend, földrészlet (ingatlan), illetve épület réteg poligonizált, egységes, szabványos jelkulcs, pontos digitalizálás, EOV vetületi rendszer.

A közműtérképpel szemben támasztott elvárások:  a vonatkozó előírásoknak megfelelő jelkulcs és vonaltípusok,  közművenként több, logikusan rendezett réteg,  teljes topológiai egyezőség a papíros szakági rajzokkal,  a digitalizálás során felmerülő ellentmondások vizsgálata és javítása. II.5.7. Felhasználó oldali elvárások Vonatkozá Igények s Tervi - Áttekinthetőség kis méretarányban. munkarész - Nagy méretarányú megtekinthetőség.

157


ekre

-

Szöveges munkarész ekre

-

Általános értelemben -

Jelkulcsok szerinti kivonatolhatóság. Jelkulcsok tetszőleges változtathatósága. OTÉK színes és fekete-fehér jelkulcsok szerinti megjeleníthetőség. Jelkulcskészletek elmenthetősége és visszaállíthatósága. Nyomtathatóság kivonatolt és áttekintő formában. Nyomtathatóság szelvényekre bontással. Adott helyrajzi szám szerinti térképi pozícionálás lehetősége. Közterületnevek szerinti térképi kereshetőség. Építési övezetek komponensei szerinti tematikus térképek generálhatósága. Megjelölhetőség, megjelölések elmenthetősége. Jogi formában történő megjeleníthetőség. Szavak, szórészletek alapján történő kereshetőség. Kivonatolhatóság, valamint a kivonatok nyomtatásának lehetősége hitelesíthető formában. Más programokba történő másolás lehetősége. Rendezési terv módosítások átvezethetősége. Adott helyrajzi szám(ok) alatti földrészlet(ek)re vonatkozó ingatlanadatok és építési előírások megjeleníthetősége a tervi és szöveges munkarészek kivonatolásával, nyomtathatóságuk lehetősége hitelesíthető formában. Műemlékek, speciális létesítményekről készült fotók, videók és hanganyagok tárolhatósága, illetve beilleszthetősége a kivonatokba. Lakossági kérdőívek interaktív publikációja lehetősége.

II.6. KÖLTSÉGBECSLÉS Becsül költség (bruttó, Ft) Földhivatal alaptérkép használati díj Összközmű alaptérkép előállítása Légifotó / ortofotó beszerzése Térképek integrálása

2 4 1 3

Adattárház elkészítése Építéshatósági rendszer kiépítése Kistérségi rendszer alkalmazásfejlesztés Térinformatikai szoftver licenszek Összesen

000 500 200 000

000 000 000 000

Ft Ft Ft Ft

– – – –

2 5 1 6

500 500 500 000

000 000 000 000

Ft Ft Ft Ft

2 500 000 Ft – 4 500 000 Ft 2 800 000 Ft – 3 500 000 Ft 7 500 000 Ft – 10 000 000 Ft 3 500 000 Ft – 4 500 000 Ft 28 000 000 Ft – 38 000 000 Ft

II.7. PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁS A kistérségi szintű térinformatikai rendszer finanszírozására az alábbi lehetőségeket látjuk:

158

bevezetésének


a.) Norvég Alap A pályázati program célja: Izland, Lichtenstein és Norvégia létrehozta az EGT Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási konstrukciókat annak érdekében, hogy elősegítse a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a kibővült EGT-ben. A pályázati program keretében rendelkezésre álló keretösszeg: A támogatási program keretében Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. 2004-2009 közötti időszakban Magyarország számára, a menedzsment költségeket is beleértve összesen 135 millió euró áll rendelkezésre. A jelen kiírás keretében körülbelül 102,042,808 euró a rendelkezésre álló teljes összeg. Kiemelt támogatandó célterületek: A kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetésére a 7. kiemelt területen belül („Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés”) a 3. alterületen keresztül („A regionális fejlesztés különböző szintjeinek kompetencia növelése”) lehetne támogatást szerezni. Igaz a pályázat minimum projektköltségvetés igénye jelentősen meghaladja a térinformatikai rendszer bevezetésének beruházásigényét, ezért a térinformatikai rendszert érdemes egyéb – kistérségi szintű – e-ügyintézési, illetve elektronikus turisztikai rendszerekkel (pl.: DRM) kiegészíteni. Támogatási intenzitás: 60% + 25% BM Önerő (összesen 85%). Minimum megpályázandó összeg: 62 millió forint. Minimum projektköltségvetés: 100 millió forint. b.) MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési hitelprogram Az informatikai hitelprogram célja: - Önkormányzati információs és infokommunikációs rendszerek (alkalmazói rendszerek, hardver, szoftver, hálózati és kommunikációs eszközök) létrehozásához szükséges beruházások finanszírozása. - Az e-önkormányzati tevékenységhez, e-ügyintézéshez kapcsolódó tárgyi eszközök és rendszerek kialakításához kapcsolódó beruházások finanszírozása. - Egyéb, az e-önkormányzati tevékenységet támogató beruházások finanszírozása. Saját erő

A saját erő mértéke a beruházás – az áfa visszaigénylés függvényében nettó, vagy bruttó - bekerülési értékének legalább 10%-a. A saját erőbe beszámítható az államháztartás más alrendszereiből vagy közösségi forrásból kapott támogatás is. 159


Kamat 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5% / év Lejárat Legfeljebb 20 év, maximum 3 év türelmi idővel. Várható felhasználói igény és árbevétel I. Becsléseink alapján kistérségi szinten évente körülbelül 500-1000 alkalommal kérnek ki közhiteles térképet, amelynek díja helyrajzi számonként (vagy tulajdoni laponként) 4-4,5 ezer forint körül mozog. E becslés alapján évente körülbelül 2-4,5 millió forint árbevétel keletkezik a térképek értékesítéséből. Várhatóan az internet-használati kultúra befolyásolja a digitális térképek iránti kereslet alakulását, ám az építészirodák számára a térképekhez való hozzáférés ezen módja egyszerűbb és kényelmesebb, ezért e felhasználói kört tekintjük elsődleges célcsoportnak. Úgy gondoljuk, hogy az interneten keresztül történő hozzáférés kényelmi szolgáltatásként magasabb díj (pl.: valamilyen igazgatási díj) ellenében értékesíthető. Ugyanakkor biztosítani kell a lehetőség arra is, hogy az ügyfelek adathordozón keresztül is elvihessék a digitális térképformátumot. II. A térképek értékesítése mellett lehetőség nyílik olyan „elektronikus adatlap” értékesítésére is, amely az ügyfelek számára az alábbi információkat tartalmazhatná: - a kiválasztott ingatlan adatait, - a kapcsolódó rendezési tervet / a helyi építési szabályzat vonatkozó részeit, - az ingatlan elhelyezkedését mutató térképet, valamint - tárolt fényképeket, alaprajzokat és egyéb dokumentumokat. III. A digitális térképek értékesítése mellett a kistérségi honlapon keresztül elérhető egyszerűbb térképi formátumon a kis- és középvállalkozások számára is lehet megjelenési pontot biztosítani, ami további bevételt jelenthet a Többcélú Társulás számára. A kistérségben körülbelül 360 darab kettős könyvvitelt (KSH) vezető vállalkozás van, amelyeket jelképes „hirdetési díj” ellenében lehetne megjeleníteni a kistérségi honlapon (pl.: egyfajta elektronikus szaknévsorként) és a térképen. Becsléseink alapján évente körülbelül 6-8 millió forint folyhatna be a digitális térképek, az „elektronikus adatlapok” és a „hirdetési” felület értékesítéséből (Ugyanakkor a bevezetésre kerülő rendszer megkönnyíti az építéshatósági tevékenységet, amely tevékenységből évente körülbelül 25 millió forint folyik be az építési engedélyek után fizetendő illetékekből. A térinformatikai rendszer építéshatósági rendszere képes lenne e tevékenység egy részének elektronizálására is, így középtávon az elektronikus ügyintézés 3. szintjét lehetne elérni ezen a téren.)

160


1.3 IGÉNYSPECIFIKÁCIÓ A KISTÉRSÉGI SZINTŰ IRATKEZELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁHOZ Iratkezelő rendszer A teljes hivatali kommunikációt lefedő iratkezelő, archiváló, valamint munkafolyamat- és csoportmunka-támogató rendszer bevezetésével meg kell valósítani a belső hivatali kommunikáció elektronikus útra való terelését. Portál alapú elektronikus iktatási megoldás kialakítása szükséges, amely nem csak az iktatási funkciókat, hanem az ügyiratkezelési funkciókat is ellátja. Általános elvek A rendszer teljes mértékben biztosítsa a hatályos jogszabályoknak való megfelelést. A megvalósítandó rendszernek támogatnia kell önkormányzat ügyiratok nyilvántartásba vételi, ügyirat-kezelési és ügyintézési folyamatát, iratkezelését és archiválását, amellyel kapcsolatban az alábbi követelményeket támasztjuk a rendszerrel szemben: Nyilvántartásba vétel A rendszer tegye lehetővé a beérkező és keletkező iratok érkeztetését, kiszignálását, iktatását, beleértve a későbbiekben elektronikus ügyintézés által támasztott követelményeket is. Az iktatás során rögzíteni kell az irat fontosabb jellemzőt. Az iktatószámot a rendszernek az adott év elejétől folyamatos sorszámmal és alszámmal ellátva kell generálnia. Biztosítania kell, hogy ugyanazt az iktatószámot két irat ne kaphassa meg. Biztosítani kell továbbá, hogy az iktatási adatok mellett a papíron érkeztetett és iktatott iratokat és dokumentumokat elektronikus formában, szkenelve is rögzíteni lehessen. A rendszer tegye lehetővé az összetartozó iratok csatolását és egyszerű visszakeresését. Téves iktatás esetén a rendszer tegyen erre vonatkozó bejegyzést és biztosítsa az átiktatást is az eredeti iktatási adatok megtartása mellett. A sztornírozott iktatószámot a rendszer más irat számára ne adja ki. Az iktatási adatok legyenek később is módosíthatók, de a rendszer minden módosítást naplózzon, az iktatólap adatai hitelesítetten kerüljenek elmentésre. Az ügyiratok közötti kereszthivatkozásokat is kezelnie kell a rendszernek. Lehetőséget kell biztosítania kereszthivatkozás létrehozására, módosítására és megszüntetésére. Egy irat bármelyik másik irathoz kapcsolódhat. Ügyiratok kezelése az ügyintézés folyamatában

161


A rendszernek biztosítania kell az egyes iratok helyére és mozgásaira vonatkozó információk rögzíthetőségét, valamint a jogszabályok által meghatározott határidők kezelését és ezen adatok lekérdezhetőségét. A rendszernek támogatnia kell az ügyiratok egyes határidőinek nyilvántartását, figyelését, statisztikák készítését. Biztosítani kell az egyes iratok által képviselt ügyek aktuális állapotának kimutatását, az erre vonatkozó statisztikai kimutatások elkészítését. Lehetővé kell tenni az iratok különböző szempont szerinti visszakeresését, az ügyek lekérdezhetőségét a törvényi előírásoknak megfelelően. Legyen lehetőség a találati lista kinyomtatására, illetve további szűkítésére is. A találati lista legyen konfigurálható a találati lista sorrendjének megválasztásával. A megvalósítás során ki kell tudni mutatni, és meg kell jeleníteni, hogy a végrehajtás melyik fázisban van az adott ügy, melyek a befejezett és melyek a félbe maradt akciók. Irattári nyilvántartás, ügyiratok archiválása A rendszer támogassa a központi irattár iratainak fizikai és elektronikus megőrzést, nyilvántartását a dokumentum, sablon-, űrlap- és kérdőívtár szakalkalmazás keretében. Tegye lehetővé az összetartozó iratok összerendelését, az iratok tárolási szempontok szerinti csoportosítását, valamint az iratok hely szerinti nyilvántartását. A dokumentumok megfelelő jogosultság esetén a szakalkalmazások közbeiktatása nélkül is elérhetők legyenek a prezentációs felületen (portálon) keresztül. Legyen lehetőség az irattárból kikölcsönzött papír alapú iratok nyilvántartására a kölcsönbe vevő neve és a kölcsön lejárati ideje szerint. A rendszer figyelmeztessen, ha az irat a kölcsön lejáratáig nem került vissza az irattárba és tegye lehetővé a kikölcsönzött irat visszavételének rögzítését. Biztosítsa kölcsönzési és visszavételi bizonylat nyomtatásának lehetőségét. Levéltárba adás, selejtezés A rendszer támogassa a selejtezés folyamatát. Tegye lehetővé az adott évben selejtezendő vagy levéltárba adandó iratok leválogatását az iratok irattári terv szerinti besorolása alapján. Biztosítson lehetőséget az iratok selejtezési idejének meghosszabbítására. Legyen lehetőség a selejtezendő iratok, illetve a levéltárba adandó iratok listájának a kinyomtatására irattári jel szerinti rendezettségben. A rendszer tegye lehetővé a selejtezés tényének rögzítését is a selejtezett iratok adatainak megőrzése mellett. Amennyiben az iktatási adatokhoz csatolt dokumentum is tárolva van, azt selejtezéskor törölni kell. Intranet portál és csoportmunkát támogató eszköz Az önkormányzati kialakítani.

tevékenység

támogatására

162

Intranet

portált

kell


A belső felhasználók az ügyfélkapcsolati rendszerek alkalmazása során sajátos tudásbázist használnak a mindennapi tevékenységük során. Az ügyintézőknek mindennapi tevékenységükhöz szükségük van megfelelő – nem szükségképpen teljes körű – információkra az ügyfelekről, az eljárásokról és az ügyintézésről. Az ügyfelekkel való interakciók során rengeteg információ gyűlik össze az ügyfelekről, az igényekről, az interakciók tartalmáról, valamint a megkeresések módjáról. Ezen az információk alapján belső, az ügyintézők számára az Intraneten elérhető elektronikus tudásbázist kell létrehozni (utasítások, eljárási szabályok, formanyomtatványok, kitöltési minták, válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre, változások, stb.), amely a napi munkát nagymértékben segítheti. Az Intranet portálnak kell kiszolgálnia a meglévő és a jövőbeli dokumentációs igényeket is, beleértve a jelen fejlesztés dokumentációs rendszerét, amelyet szintén erre kell felépíteni. A belső portálnak megoldást kell szolgáltatnia a belső elérésű információk és eseti projektek kezelése mellett, csoportmunka támogatására is, azaz teamek létrehozására, dokumentumok feltöltésére és megosztásra, valamint erőforrások kezelésére (emberi és eszközfoglalások), stb. Személyre szabható információs felület biztosítása Fontos funkcionalitás a személyre szabható információs felület biztosítása, amely minden egyes nevesített felhasználó számára egy közös kiindulási pontot jelent. Itt az önkormányzat valamennyi releváns elektronikus szolgáltatását el tudja helyezni. Lehetővé kell tenni az azonos adatokateltérő logikai, vagy fontossági sorrend alapján-használó személyek számára a tevékenységüknek leginkább megfelelő információs felület kialakítását. Követelmény, hogy a felhasználók saját oldalait, - minden felhasználónak egyedileg, - az Ő igényeinek megfelelően lehessen testre szabni, illetve ki kell alakítani olyan sablonszerű saját oldalakat, amelyek azon felhasználók rendelkezésére állnak, akik nem kívánnak egyedi beállításokat eszközölni. Dokumentumtár kialakítás Az Önkormányzat szervezetei számára a tevékenységük során felhalmozódó független, vagy egymással összefüggő valamennyi elektronikusan tárolt dokumentumnak ki kell alakítani a megfelelő könyvtár struktúrát, biztosítani kell, hogy az egyes könyvtárakhoz jogosultságtól függően lehessen hozzáférni. A jogosultságnak ki kell térnie külön-külön a portál egyes elemeire, objektumaira. Fentiekre a felhasználói szintű olvasás, módosítás, valamint a törlési jogok beállíthatóságát is biztosítani kell. Egy új csoport kialakításának, vagy a csoporttagok hozzáférésének a hálózat összes végpontján (jogosultságok figyelembe vételével együtt) rövid időn belül biztosíthatónak, az adott dokumentumnak publikálhatónak kell lennie. A rendszernek bármely típusú elektronikus dokumentum adaptálását biztosítania kell, amely adatok elhelyezkedhetnek bármilyen fájlrendszeren, Web-kiszolgálón, ismert adatbázisokban. A dokumentumtárat a portál automatikus 163


mechanizmusainak folyamatosan naprakészen kell tartaniuk. A hozzáférési jogosultságokat az egyes dokumentumok szintjén kell kezelni, vagyis adott esetben a dokumentum létezéséről sem szerezhet tudomást az arra illetéktelen. Dokumentumok tárolása, tartalommenedzsment A dokumentumok feltöltésének több módon is biztosítottnak kell lenniük, úgymint:  Manuális feltöltés, amely lehetővé teszi az arra jogosult felhasználók számára az egyes anyagok felvitelét, kategorizálását, majd publikálását.  Automatikus módon történő importálás. A megoldás automatikusan végignézi a megadott könyvtárakat, Web helyeket és a kívánt (kritériumoknak megfelelő) információkat beindexeli, vagy a portál alá húzza. A publikálásnak automatikus és a jóváhagyásos módot is támogatnia kell. Vizuális eszközökkel kell biztosítani olyan tartalmi portletek elkészítését, amelyben adatközlésre vagy adatbekérésre szolgáló tartalom van. A modul használatához ne legyen szükség fejlesztői, vagy HTML programozói ismeretekre, valamint támogassa a jóváhagyásiengedélyezési folyamatokat, szabadon konfigurálható módon. A modulnak template-ing funkcióval is bírni kell, azaz az előre legyártott dokumentum/ tartalmi oldal sablonok bármikor klónozhatók, majd egyedi tartalommal feltöltve a portálon elhelyezhetők kell, hogy legyenek. A javasolt megoldásnak biztosítania kell az egyes dokumentumokhoz, tartalmi elemekhez tartozó, a keresést, illetve az adott szempontok szerinti navigálást megkönnyítő tulajdonságok (metaadatok) megadását. A rendszernek, a komplexebb Web-s publikálások maximális hatékonyságának érdekében, biztosítania kell több dokumentumkezelő és tartalommenedzsment rendszerrel történő integrálhatóságot. A rendszernek saját tartalom-menedzsment keretrendszerrel is rendelkeznie kell. A navigációs felületnek testre szabhatónak kell lennie, amely a felhasználói igényeket maximálisan kielégíti. Biztosítani kell az egyes tartalmak hierarchikus rendezését, így könnyítve meg a kívánt információhoz történő könnyű hozzáférést. Egyedi portletek készítése A rendszernek biztosítania kell olyan egyedi portletek készítését támogató szolgáltatást, amely segítségével adatbázison alapuló portlet alkalmazások készíthetők, fejlesztői tudás nélkül. Mindezek előállítása általános számítógépes szaktudással, csupán egyszerű mutató eszközök felhasználásával, vagy sablon portletek testre szabással létrehozhatónak kell lenniük. A modul segítségével előállított portlet alkalmazások egyszerű és bonyolultabb feladatok (mint például egy szavazás vagy egy közvélemény kutatás, vagy akár munkafolyamat-szerű Web-szolgáltatás) elvégzését támogatják.

164


Kereső motor biztosítása A portál keretrendszernek rendelkeznie kell kereső motorral, ami azt jelenti, hogy dokumentumtárban tárolt dokumentumok mellett a portál rendszer adatbázisaiból, vagy a felindexelt állományokból egyszerű, vagy összetett keresési feltételek megadásával is lehet tartalmakhoz, dokumentumokhoz jutni. A keresési eredmény gyors visszaadása miatt szükséges, hogy a portál rendszer rendelkezzen index állománnyal, amelyben a portál látókörében található dokumentumok adatai találhatók. Jogosultsági rendszer A portálnak fejlett jogosultsági rendszerrel kell rendelkeznie, valamint SSO szolgáltatással. Szükséges a szerepkörök kialakításának lehetősége, valamint az objektumok egyedi hozzáférésének a beállítási lehetősége. Az Önkormányzat munkatársainak az azonosítását a portál saját címtárából kell megoldani, ugyanakkor az ajánlott portál rendszernek beépített interfész-ekkel kell rendelkeznie az ismert authentikációs eszközökhöz. Ütemtervek, feladatelosztási terv A portálnak támogatnia kell az olyan portletek kialakítását, amelyek személyre szabottan mutatják a felhasználók következő időszakban elvégzendő feladatait, priorizálható sorrendben. A feladatok rövid leírása mellett, fontos megjeleníteni a feladat határidejét is. Portál-alportál rendszermodell kialakítás A portál keretrendszerének támogatnia kell az alportálok kialakítását, amelyek akár hierarchikus rendszert is alkothatnak, az alportálok funkcionalitásának hasonlónak kell lennie a főportálhoz. Az alportálok létrehozásánál fontos szempont, hogy az objektumok és tulajdonságainak öröklése csak beállítási kérdés legyen, de mindegyik alportálra külön biztonsági, megjelenési, és tartalmi beállításokat lehessen tenni, így akár független portálként is megjelenhet. Az Önkormányzati portál közösségi alrendszere A portálon belül ki kell alakítani egy modult, ahol az Önkormányzat szervezeti egységei, közösségei tevékenységét támogatni lehet. Ennek a modulnak a központi része egy olyan felület, ahol ez a közösség az általános tevékenységgel összefüggő dokumentumokat, valamint folyamatban lévő feladatokat vitathatja meg, illetve olyan közös felületet biztosít, amin a közösség a munkája során felhasznált információit elhelyezheti. A csoporton belül biztosítani kell a különböző jogosultsági szintek szerinti hozzáférést. A portálnak képesnek kell lennie sablon dokumentumok előállítására, amit a csoporttagok letölthetnek a portálon keresztül. A rendszeresen, valamint egyedi jelleggel felmerülő feladatokat úgynevezett projektek támogatásával kell megoldani, amit a csoport 165


adminisztrátora indít, és csoporttagok a projektnek megfelelően végeznek el. A modulban biztosítani kell egy olyan felületet, ahol az általános és az egyes projektekhez kapcsolódó felvetéseket, kérdéseket vitathatják meg a résztevők. Az esetleges továbbképzéseket, közös eseményeket egy a csoporttagoknak szóló naptárban kell követni, amihez jogosultságfüggően lehet eseményeket felvenni. Általánosságban ide tartozik minden olyan tevékenység, mely egy közösség belső életét szabályozza, segíti. Általában olyan információk megjelenítését, lekérdezését kell biztosítani, melyeket egy személy, a szervezeti felhasználók részére kíván továbbítani. A csoporttagok részére biztosítania kell fórumok kialakítását, ahol az egyes témákkal, feladatokkal kapcsolatban véleményt lehet cserélni, saját osztott, projekt-alapú határidőnaplót, illetve közérdekű bejelentések megtételére alkalmas portlet. Minden egyes komponens testre szabhatónak kell lennie a közösség, vagy az egyén kívánalmainak megfelelően. Projekttámogatás A csoportmunka eszköznek biztosítania kell az egyes közösségek számára a projektek definiálását, azokon belül feladatlisták, a feladatlistákban pedig feladatok kialakítását, amely feladatlisták adatait GANTT táblázat szerűen kell megjeleníteni. A megoldásnak figyelnie kell a kiosztott feladatokat, a határidőket, így a megfelelő jogosultságokkal az egyes folyamatokat követhetővé és irányíthatóvá kell tennie. A munkafolyamatok támogatása érdekében, modulba kell egyesíteni a projekttagok munkáját segítő eszközöket és folyamatokat, melyek ezáltal átláthatóbbá, kezelhetőbbé válnak még akkor is, ha földrajzilag nem egy épületben elhelyezkedő résztvevők dolgoznak bennük együtt. Dokumentumok 

 





A portálnak biztosítania kell, hogy a dokumentumokat egyszerre csak egy felhasználó szerkessze, amit a szerver oldali zárolással kell megoldania. Dokumentumokat verziókövetéssel kell ellátni. Office dokumentumok helyben történő szerkesztését is támogatni kell. Ez azt jelenti, hogy külön letöltés nélkül, az Office-ban nyílik meg a dokumentum, a megnyitás következtében a file a szerver oldalon automatikusan záródik, azaz mások számára nem nyitható meg. A dokumentum új verziószámon történő mentése, minden mentéskor, valamint a dokumentum bezárásakor kell megtörténnie. A szerkesztési tevékenység végeztével a záródásnak fel kell oldódnia. Az egyes dokumentumokhoz fórumokat kell tudni csatolni, ami a dokumentummal kapcsolatos ötletek, feladatok megvitatására szolgál. Dokumentumokhoz a felhasználók jogosultágától függően feladatokat kell illeszteni, amely a feladatok felelőseinek,

166






határidejének kijelölését jelenti. A feladatok fontosságát is meg kell jeleníteni. Az arra jogosult csoporttagok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az elkészült dokumentumokat a portál taxonómiájába publikálhassák, így szélesebb felhasználói kör számára hozzáférhetővé tegyék. A portálnak rendelkeznie kell olyan beállítási lehetősséggel, amely biztosítja, hogy bizonyos dokumentumok, vagy könyvtárak változása esetén az erre a szolgáltatásra feliratkozott felhasználók elektronikus levél értesítést kapjanak.

Feladatok     

A feladatok önálló egységet is képezhetnek, vagy akár dokumentumokhoz, fórumokhoz csatolhatók Feladatok paraméterei a következők: felelős(ök), kezdő idő, határidő, előzmény feladat, kritikusság, megjegyzés A feladatok közé MS Project-ben (2000, XP, 2003) készített projektterv importálását is meg kell oldani. A portálnak képesnek kell lennie a feladatokat GANTT-diagramban megjeleníteni. Feliratkozások kezelése (azaz lehessen feliratkozni egy feladatra, vagy feladatcsoportra, aminek változásakor a feliratkozottak elektronikus levelet kapnak)

Fórumok Biztosítani kell a közösségi fórumok kialakítását, ezzel is támogatva a közösségi tagok munkáját. Fórumok, témák és üzenet létrehozásának biztosítása.  A fórumok paraméterezhetőségének ki kell térnie a fórumok moderálhatóságára.  Biztosítani kell, hogy a fórumokhoz feladat és dokumentum is csatolhatók legyenek.  Feliratkozások kezelése (azaz lehessen feliratkozni egy témára, vagy üzenetre, aminek megválaszolásakor a feliratkozottak elektronikus levelet kapnak)

167


2. SZÁMÚ MELLÉKLET - KISTÉRSÉGI ADOTTSÁGOK Demográfia Magyarország átlagos népsűrűsége 109 fő/km2 volt 2003-ban, ami a népesség folyamatos fogyása miatt évente csökken. A különböző kistérségek népsűrűsége az országban jelentős különbségeket mutat. A ritkábban lakott alföldi, somogyi és dél-duna-tisza-közi területeken az átlagos érték alig negyedét éri el az egy km 2-re jutó lakosok száma, míg a nagyobb városokhoz tartozó térségekben (Budapest, Győr, Kőszeg, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Eger, Miskolc) az átlagot jelentősen meghaladó lakossággal találkozunk. A következő térképen jól látható, hogy Magyarország déli területén fekvő kistérségek népsűrűsége jóval elmarad az északi országrészétől. Ez alól csak a nagyobb központok (Kaposvár, Pécs, Paks, Szeged, Békéscsaba és Hódmezővásárhely) kivételek. NÉPSŰRŰSÉG KISTÉRSÉGENKÉNT, 2003 (FŐ/KM2)

Az említett nagyvárosokon kívüli területek átlagos népessége 71 fő/km2 alatt marad. Ennek főként a ritka településhálózat az oka, azonban nagy szerepet játszik a megélhetési lehetőségek alakulása is. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ezeken a ritkán lakott déli területeken a lakosság jövedelmi helyzete is rosszabb, mint az ország többi részén.

168


FŐBB DEMOGRÁFIAI ADATOK MAGYARORSZÁGON, 1998 ÉS 2003 Lakosság (ezer fő) Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen

Népsűrűség (fő/km2) 1998

Vándorlási egyenleg (ezrelék)

47,3

91,2

-2,3‰

1593 10 319

89,8 110,9

-1,4‰ 0‰

46,7

90,0

-4,3‰

1 571 10 155

88,6 109,2

-2,8‰ 0‰

2003 Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen

A Társulás településein 2003-ban közel 47 ezren laktak, ami 90,0 fő/km2es népűrűséget jelent. Ez közel megegyezik az 1998-as értékkel. Az öt év alatt azonban régiós és országos szinten csökkent a népsűrűség, ami a népességfogyásból következik. A lakosság természetes fogyásának következtében a többi kistérség esetében is valamelyest nagyobb népsűrűségi értékekkel találkozhatunk, ha az 1998-as állapotokat vizsgáljuk, területi átrendeződés azonban nem történt. VÁNDORLÁSI EGYENLEG KISTÉRSÉGENKÉNT 2003-BAN (EZRELÉK)

Akárcsak 2003-ban, 1998-ban is a nagyvárosokhoz tartozó kistérségek jelentették a legnépesebb területek központját. Megfigyelhető azonban, 169


hogy Észak-Alföld egyes kistérségeiben az átlagosnál nagyobb volt a népesség fogyása. Ennek tükrében fontos tény, hogy a társuláshoz tartozó települések lakossága 1998 és 2003 között közel 600 fővel, 46.658-ra csökkent. A kistérségek lakosságának csökkenésére a fenti térkép ad magyarázatot, melyen az oda- és elvándorlások különbségéből adódó vándorlási egyenleget láthatjuk a lakosság arányában. A Társulásban 1998-ban még -2,3‰ volt a vándorlási egyenleg, 2003-ban viszont az elvándorlások aránya a teljes lakosság körében már meghaladta a 4,3‰et. Ez jelentősen meghaladja az észak-alföldi régió átlagát. A lakosság korösszetétele kismértékben, de változott a vizsgált öt évben. Általános tendencia, hogy az „ország öregszik”, ugyanis a 60 év felettiek aránya 19,7%-ról 20,6%-ra emelkedett. Ugyanakkor nőtt a 18-59 éves korosztály aránya is, igaz kisebb mértékben (0,4 százalékponttal). A korcsoport lakosságon belüli aránya 2000-óta nem változott, míg a 60 éven felüliek aránya folyamatosan nőtt. Ennek oka a 18 év alattiak körében megfigyelhető csökkenés. 1998-ban még a lakosság 20,8%-a tartozott ebbe a korosztályba, 2003-ban pedig már csak 19,5%-a. AZ EGYES KOROSZTÁLYOK ARÁNYA AZ ÁLLANDÓ NÉPESSÉGBŐL, 1998 ÉS 2003 0-17

18-59

60-

25,9%

56,9%

17,2%

23,4% 20,8%

58,5% 59,5%

18,1% 19,7%

24,1%

58,8%

17,1%

22,1% 19,5%

59,3% 59,9%

18,6% 20,6%



A Társulásban 1998-ban magas volt a fiatal korosztály aránya. 2003-ra az arány kismértékben csökkent, de az országos átlag csökkenésének következtében a Társulásban továbbra is átlagon felüli a 18 éven aluliak aránya: az országban 19,5% volt a 18 éven aluliak aránya a népességen belül, míg a településeken átlagosan 24,1%.

170


A 18-59 ÉVESEK ARÁNYA A LAKOSSÁG KÖRÉBEN, 2003

A Társulásban 2003-ban az aktív korosztály aránya (58,8%) elmaradt mind a régiós, mind az országos átlagtól. Igaz ez gazdaságilag és demográfiailag negatív képet fest a későbbiekre vonatkozóan, ugyanakkor a 18 év alattiak súlya magas (24,1%), ami középtávon kedvezni fog a munkaerőpiac kínálatában. 1998-hoz képest az aktívak aránya közel 2 százalékponttal emelkedett a lakosságon belül, míg a 60 éven felüliek súlya stagnált. Jövedelmi különbségek Magyarországon az egy adózóra jutó munkaviszonyból származó évi bruttó átlagjövedelem 2003-ban 1 110 ezer Ft volt. A jövedelmek 1998 és 2003 között nominálértéken évente 15,3%-kal növekedtek. Reálértéken már jóval alacsonyabb az éves növekedés üteme, mindössze 7%. Ugyanakkor az egy adózóra jutó munkaviszonyból származó jövedelem 1998-ban még csak 83%-kát érte el az egy adózóra jutó összes jövedelemnek, 2003-ban pedig már 89% volt ugyanez az arány. Mindez azt jelenti, hogy nőtt a munkaviszonyból származó jövedelem nagysága az összes – kimutatott – jövedelmen belül.

171


EGY ADÓZÓRA JUTÓ MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ ÉS ÖSSZES BRUTTÓ JÖVEDELEM (EZER FT) Nagykállói Kistérségi Társulás

ÉszakAlföld

Ország összesen

12 391

561 146

4 239 696

358

457

544

433

544

657

14 923

601 043

4 425 338

768

942

1 110

855

1 041

1 245

1998 Adózók száma (fő) Egy főre eső munkaviszonyból származó bruttó jövedelem (ezer Ft) Egy főre eső összes bruttó jövedelem (ezer Ft) 2003 Adózók száma (fő) Egy főre eső munkaviszonyból származó bruttó jövedelem (ezer Ft) Egy főre eső összes bruttó jövedelem (ezer Ft) Munkaviszonyból származó bruttó jövedelem éves átlagos növekedése Munkaviszonyból származó bruttó jövedelem éves átlagos reálnövekedése

15,3% 7,0%

Kistérségi szinten jelentős ingadozást láthatunk az egy főre jutó összes jövedelem tekintetében. A legrosszabb helyzetű kistérségekben az egy főre jutó jövedelem alig éri el a 800 ezer forintot, míg a gazdagabb térségekben jóval meghaladja az 1,3 millió forintot. Ezek a kiugróan magas eltérések felhívják a figyelmet arra, hogy az egyes régiók között nagyon nagy különbség van, így a már-már közhelyként hangzó „mélyül a szakadék” kifejezés sajnos a valódi helyzetet tükrözi. AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖSSZES BRUTTÓ JÖVEDELEM ÁTLAGOS NAGYSÁGA KISTÉRSÉGENKÉNT, 2003 (FORINT)

172


A Társulás településein az egy főre jutó munkaviszonyból származó jövedelem nagysága 2003-ban 768 ezer forint volt, mely még az átlag alattinak számító Észak-Alföld értékétől (942 ezer forint) is jelentősen elmaradt, az országos átlagnak pedig mindössze 69%-a volt. Az egy főre jutó összes bruttó jövedelem tekintetében hasonlóan kedvezőtlen a helyzet, hiszen a 855 ezer forintos egy főre jutó átlag jóval elmarad az 1.245 ezer forintos országos átlagtól. Vállalati szféra A Társulásban 2003-ban vállalkozás működött.

mindössze

360 kettős könyvvitelt

vezető

FŐBB VÁLLALATI ADATOK, 2003

Kettős könyvvitelt vezető cégek száma (darab) Egy cégre jutó foglalkoztatottak száma (fő) Egy cégre jutó nettó árbevétel (millió forint) Átlagos adózás előtti eredmény (millió forint)

Nagykállói Kistérségi Társulás

ÉszakAlföld

Üzleti szféra összesen

360

22 283

225 168

7,1

9,3

9,4

249,0

143,6

198,2

29,1

7,2

13,1

A települések vállalatai jóval az üzleti szféra átlaga felett teljesítettek 2003-ban, átlagosan 29,1 millió forint adózás előtti nyereséget elérve. A magas érték egyrészt a szintén jelentős különbségeket mutató átlagos nettó árbevétel nagyságára, másrészt az átlagosnál kisebb vállalati méretekre vezethető vissza. 2003-ban a társulás vállalatainál alacsony (7,1 fő) volt az egy cégre jutó átlagos foglalkoztatotti létszám. Két nagyobb településen, Nagykállón és Szakolyon az átlagos cégméret 10 fő felett volt, míg a többi településeken ettől jóval elmaradt.

Munkanélküliségi adatok 1999 és 2001 között országos viszonylatban folyamatosan csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, majd 2002-re megugrott, elérve a 374 ezer főt. 2003-ban kismértékben ugyan, de számuk tovább emelkedett.

173


munkanélküliek száma (ezer fő)

lakossá g (ezer fő)

18-59 éves lakosság (ezer fő)

munkanélkülis aktivitá égi ráta az si ráta aktív lakosság körében

1998 Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen

3,2

47

27

56,9%

12,0%

85,1 379,3

1 593 10 319 2003

931 6 143

58,5% 59,5%

9,1% 6,2%

2,6

47

27

58,8%

9,3%

89,2 388,0

1 571 10 155

931 6 086

59,3% 59,9%

9,6% 6,4%

Az aktivitási ráta az évek folyamán nem változott jelentősen, így a munkanélküliségi ráta változásának mértéke a regisztrált munkanélküliek számának változását tükrözi. Országos átlagban a munkaképes korú (18-59) lakosság 6,4%-a volt munkanélküli 2003-ben, míg egy évvel korábban csak 6,1%. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA AZ AKTÍV KORÚ LAKOSSÁG KÖRÉBEN, 2003

A Társulás településein 1998-ban 3.200 fő volt munkanélküliként regisztrálva, ami 2003-ra jelentősen (680 fővel) csökkent, felzárkózva ezzel a régiós átlaghoz. Igaz, ez nem ad teljes képet a munkanélküliek valódi számáról, hiszen a „regisztrált” körből sokan kikerülnek. Az északalföldi régió esetében a munkanélküliek száma 4.100 fővel nőtt, 9,6% fölé 174


növelve ezzel a munkanélküliségi rátát az aktív lakosság körében. Mindez a települések kedvező helyzetét jelzi, hiszen a betelepülő, nagyobb vállalatok jelentősen javítják a munkakínálatot. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA 1998 ÉS 2003 KÖZÖTT (1998=100)

Turizmus 2003-ban a Társulás települései mindössze 380 kereskedelmi szálláshellyel rendelkeztek, szemben az 1998-as 344 férőhellyel. Az eltöltött vendégéjszakák száma 1998-ban 2.801 volt, melynek 39%-át a külföldiek elszállásolása adta. 2003-ra ez a szám 2.840-re „nőtt”, miközben a külföldi vendégek súlya 44%-ra emelkedett. A települések kiskereskedelmi üzleteinek száma 1998 és 2003 között 15%-kal (81 darabbal) emelkedve 630-ra nőtt, miközben régiós, valamint országos szinten 15%, illetve 17% volt a gyarapodás mértéke. Kiskereskedel Vendégéjszak mi üzletek ák száma a száma kereskedelmi (gyógyszertár szálláshelyek ak nélkül) en

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeine k száma

1998 Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen Nagykállói Kistérségi Társulás Észak-Alföld Ország összesen

549

2 801

1 080

344

20 878 141 026

1 486 284 16 915 849 2003

795 668 10 137 686

32 683 287 102

630

2 840

1 248

380

24 386 165 244

1 776 027 18 611 114

644 809 10 040 338

39 510 347 277

175


Internet-használati szokások A Társulás településein összesen közel 46.700 fő él, akik közül a 15 év felettiek közel 37.470 főt tesznek ki. Amennyiben a 15 év feletti lakosság országos internet-hozzáférési arányát vesszük alapul, akkor körülbelül 12.100-12.200 fő fér helyi szinten valamilyen formában a világhálóhoz. Az internethez hozzáférők körben – az észak-alföldi régió átlaga alapján – körülbelül 8.350-8.400 főre tehető az internetet használók aránya, azaz ennyi potenciális felhasználója lehet az e-ügyintézési szolgáltatásoknak helyi szinten. A hazai lakossági internethasználati szokások alapján az internetezők (a havi legalább egy alkalommal netezők) közel 21%-a használja a világhálót ügyintézésre, azaz kevesebb mint 1.600 fő az, aki jelenleg potenciálisan az interneten keresztül intézné önkormányzati ügyeit. Ugyanakkor az internetezők körében sokkal magasabb az iskolai végzettség szintje, így kevésbé valószínű, hogy az ügyintézésnél személyes segítségre lennének rászorulva. A legalább 1 főt foglalkoztató társas vállalkozások száma a kilenc településen 424 volt 2005 harmadik negyedévének végén, amelyből – az országos átlag alapján becsülve – 270-275 rendelkezhet internet előfizetéssel. Ez az a kör, amely potenciális felhasználója lehet az eügyintézésnek (elsősorban az adózással kapcsolatos ügyek miatt). Távközlési helyzet A Nagykállói Kistérségi Társulás településein 2003-ban összesen 46.658an laktak. Ugyanebben az évben (két településen) a kábeltelevíziós hálózatba összesen 1.122 lakás volt bekapcsolva, míg a kilenc településen 9.226 távbeszélő fővonalra volt előfizetés. Ezek alapján a kistérségben 1000 lakosra átlagosan 24 kábeltelevíziós és 198 távbeszélő fővonalra vonatkozó előfizetés jutott.

176


TÁVBESZÉLŐ FŐVONALAK ÉS KÁBEL-TELEVÍZIÓ ELŐFIZETŐK SZÁMA, 2003

Település

Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly Újfehértó Települések összesen

6 888 1461 3 398 1 812 1 884 4 032 10 394 2 972 13 817

Kábeltelevízi ós hálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakosra 66 67

Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) 1000 lakosra 183 204 145 174 227 218 236 167 188

46 658

24

198

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma

Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt)

Lakosság (fő)

196 926

1 260 298 493 315 428 877 2 457 495 2 603

1 122

9 226

177


3. SZÁMÚ MELLÉKLET – AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. a közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei; 2. a közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai; 3. a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím); 4. az egyes ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők megnevezését és az ügyfélfogadási rendet; 5. testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége; 6. a közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai; 7. a közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] neve, székhelye, elérhetősége, tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke; 8. a közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, alapító okirata, kezelő szervének tagjai; 9. a közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai. II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 1. a közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét meghatározó jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső szabályzatok (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend).hatályos és teljes szövege; 2. az országos illetékességű szervek, valamint a megyei ( fővárosi ) közigazgatási hivatalok esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvein, valamint angol nyelven; 3. a helyi önkormányzat önként vállalt feladatai; 4. államigazgatási, egyéb hatósági ügyekben ügycsoportonként (ügytípusonként) és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye,

178


ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok; 5. a közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények; 6. a közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke, az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az Avtv. 28. §-a szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei; 7. a közfeladatot ellátó szerv által készített kiadványok címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke; 8. testületi szerv esetén a szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testület üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága (ha ezt jogszabály nem korlátozza), döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai; 9. az e törvény alapján közzéteendő jogszabály-tervezeteket és kapcsolódó dokumentumok 10.a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától; 11.a közfeladatot ellátó szerv által kidolgozott koncepciók, tervek, kiírt pályázatok és azok eredményei és indokolásuk; 12.a közfeladatot ellátó szerv által irányított, felügyelt vagy ellenőrzött más közfeladatot ellátó szerveknek adott utasítások, instrukciók, javaslatok; a közfeladatot ellátó szervet irányító, felügyelő vagy ellenőrző, avagy más közfeladatot ellátó szervek felé tett kezdeményezések (felterjesztések) és az arra kapott válaszok; 13.a közfeladatot ellátó szervnél végzett vizsgálatok, ellenőrzések megállapításai; 14.a közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának, kapacitásának jellemzésére és teljesítményének mérésére szolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk; 15.az információs jogokkal foglalkozó tisztviselő (szervezeti egység) neve, elérhetősége, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje; 16.a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk; 17.a közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai; 18.a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a környezet állapotára, a környezetszennyezettség mértékére, a környezetvédelmi tevékenységekre, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó adatok; 19.a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő meteorológiai adatok;

179


20.azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv fél; 21.azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló, a hasznosítás tekintetében valamely személynek kizárólagos jogot biztosító szerződések szövege, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv fél; 22.a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek; 23.az állami alapnyilvántartások törvényben meghatározott adatai; 24.a közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista. III. Gazdálkodási adatok 1. a közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése; a költségvetés végrehajtásáról – a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal – készített beszámolók; 2. a közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése személyenként, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve; 3. a közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok; 4. az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a külön jogszabályban meghatározott értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, 5. a koncesszióról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, az elbírálásról készített emlékeztetők, pályázat eredménye), 6. a közfeladatot ellátós szerv által nem alapfeladatai ellátására (így különösen társadalmi szervezet támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális, és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított kifizetések, 7. a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott adatok (közbeszerzési terv, ajánlattételi kiírás, ajánlattevők, részvételre jelentkezők adatai, az ajánlat, részvételi jelentkezés törvényben meghatározott adatai, az előminősítettek listája, az eljárás eredménye, megkötött szerződés, keretmegállapodás).

180


181

A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA ( )

Recommend Documents