A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században 1

Lakatos Sarolta A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században 1

A m e g y é n k b e n t ö r z s ö k ö s Nagykállói Kállay família n e v é t viseli az 1993-ban N y í r e g y h á z á n m e g n y í l t Kállay Gyűjtemény. K ö z e l 200 Kállay nevű, itthon és a h a t á r a i n k o n túl élő leszármazóval tartom a kapcsolatot, k ö z ü l ü k j ó e g y n é h á n y a n m á i g gazdagítják a m ú z e u m o t d o n á c i ó ikkal. Kállay-világtalálkozókat s z e r v e z t ü n k (2000, 2003) Szabolcsban és Budapesten, ahol az US A-tól Erdélyig és H o r v á t o r s z á g i g t ö b b százan voltak jelen, s szinte valamennyien N a g y k á l ­ lói K á l l a y n a k vallották magukat. Egyre t ö b b e n fordultak h o z z á m azon kérdéssel, hogy „mi­ lyen rokonsági fokban is állanak ők" K á l l a y M i k l ó s m i n i s z t e r e l n ö k k e l , mert az 1930-1940es é v e k b e n a miniszterelnök t ö b b ü k felmenőjét atyafinak tekintette, s s z á n d é k á b a n állott egy nagy családfa felállítása. A ma élő leszármazóktól m i n d t ö b b családi iratot, a n y a k ö n y v i k i v o ­ natot, partecédulát vettem át, a m e l y e k b ő l elkészítettem az egyes, s z ű k e b b c s a l á d o k leszárma­ zási résztábláit. Ezek egy része egybeesett a saját k u t a t á s a i m e r e d m é n y e i v e l , amiket a levél­ tárakban és az ősi Kállay településeken v é g e z t e m (levéltári anyagok, eredeti a n y a k ö n y v e k , te­ m e t ő i nyilvántartások, sírfeliratok). A ránk maradt genealógiai táblázatokat (Nagy Iván, Kempelen Béla, az 1905. évi Magyar N e m z e t s é g i Z s e b k ö n y v Nemes c s a l á d o k kötetének adatai), az 1700-as évektől napjainkig pontosítottam, bővítettem, ül. t o v á b b v e z e t t e m - ma m á r v a l ó b a n csak n é h á n y hiátus találha­ tó b e n n ü k . N e m tudtam azonban a m i n d p o n t o s a b b á váló t á b l á z a t o k b a beilleszteni közel 50 ma é l ő Kállayt, jóllehet a s z ű k e b b családjaik leszármazását a 18-19. századtól sikerült adatoltan k ö ­ z ö s e n levezetnünk. V é l h e t ő e n ő k nem a N a g y k á l l ó i K á l l a y a k leszármazói, hanem más Kállay családokról van szó. Tekintettel azonban a családjaikban m á i g élő h a g y o m á n y o k r a , nevezete­ sen a családfán ilyen-olyan okból nem szereplő, de szerintük élt s létezett ősüktől szóló ere­ d e t ü k r e , a kutatásokat kiterjesztettem a 16. század m á s o d i k felére s a 17. s z á z a d r a is. Sajnála­ tosan, a MOL-ban lévő sok ezer darabos Kállay Levéltár minden egyes iratának átnézése után sem találtam - m é g utalást sem - a s i m á n d i , m a g y a r g o r o s z l ó i és h o r v á t o r s z á g i Kállayak által keresett ősökre. Ez i d ő szerint arra tudok gondolni, hogy az eredethely é s / v a g y a m e s t e r s é g kettőséből alakult k i a családnevük, s v é l h e t ő e n a 100 évet m e g h a l a d ó háborítatlan használat elve alapján nyert létjogosultságot. V é r s é g i kapocs a n é v a z o n o s c s a l á d o k k ö z ö t t ez idő szerint nem m u t a t h a t ó k i . A z iratokban a névhasználatukra is választ igyekeztem találni. Neves történetírók, g e n e a l ó gusok ránk maradt m u n k á i b ó l ismert, hogy előnevüket Nagykálló v á r o s u k r ó l vették - amit ta­ lán a haza első foglalása óta bírtak - , és a família törzsének a Balogsemjén n e m b ő l eredt Ubult tekintik. 1636-ban hunyt el Ubulfí M i h á l y egyik kései leszármazója, Kállay Miklós , akinek fennmaradt a magyar n y e l v ű búcsúztatója: „ Coronas Királyoktul adatottpetsétes privilégium levelekből az láttzik, hogy az Nemes régi nagy Kállai Nemzetségből állo meg holtt Testnek, az ü nemes Nemzetségi vött eredétől az Gúth-Keled Nemzetségéből, mely Gúth Keled Nemzet, az (l)

A dolgozat része a Régi magyar családok sorozatban megjelentetésre tervezett A Nagykállói Kállay család törté­ nete c. kötetnek, amelynek sorozatszerkesztője Pozsonyi József. A család azonos nevü tagjainak leszármazási so­ rát a sorozat korábbi köteteihez illeszkedve, a keresztnév után zárójelbe tett felső indexszel jelöljük.

Nemes Magyari nemzetnek Scithiábol kijött idejökben, és az Keresztyéni hitre való térések­ ben, fölötte igen tündöklött, és sok szép, jól viselt dolgokkal dicseretössen virágzott, melly hogy úgy légyen, meg bizonyossodik abból, hogy az mikor az Magyarokh első Királlyá (ki sz. Istvánnak neveztetik) Házas társul magának az harmadik Otto Császár után mindjárást követ­ kezendő Henricus, cognomento Sanctus, és Claudus Császárnak Húgát Gisélát kéretné, és azért ollyan okkal mégis nyerte, hogy ha az Sz. Körösztséget föl venne és az Köröstyéni val­ lást álhatatossan követne, akkor az Gúth-Keled Nemzetségéből álló egy Michael Comes, Obulnak az Fia mindenkor a Latere Regis volt, és az emiitett Henricus Császárhoz, Solemnis Követségeket hordozott. Ennek az Michael Comesnek Két Fiai, Michály és László neveztettni kezdetiének elsőben vezeték-nevezettel ez Nemes Magyar Országban de Nagy-Semjén, annak - utánt mint az jó helyön plántáltatott fa, büsegös szép nevekedéssel, abból származandó gyömültsőzéssel, és nagyon ki-terült árnyékozással magokat messze terjesztvén, sok szép jó­ szágokat találtának, és neveztettenek másodszor, vezeték nevel de Nagy Kalló. " 2

A z idézett s z ö v e g forráskritikai elemzésétől (szkíta eredet stb.) vagy m a g á n a k Ubulnak az állítólagos Guth-Keled n e m b ő l való eredetétől a dolgozatban eltekintek azzal együtt, hogy t ö b b s z ö r utalok majd arra a t é n y r e , hogy a 17. század k ö z e p é t ő l a fíág időről időre keresi, ku­ tatja a régi leveleiket, s azoknak csak egy részét leli fel. G e n e a l ó g i a i v o n a t k o z á s b a n az idézett forrás tükrében két dolog lehetséges a f e l m e n ő k e t illetően: a forrás közel 2,5 é v s z á z a d o t té­ ved Ubulfí M i h á l y comest illetően, vagy v a l ó b a n éltek h a s o n l ó n e v ű felmenők m á r I . István királyunk k o r á b a n is (utóbbira m á s írott forrást nem találtam). Visszatérvén a n é v h a s z n á l a t h o z : az 1500-as é v e k m á s o d i k felében Ubulfi Egyed leszármazói a Kiskállói Vitéz nevet h a s z n á l t á k (pl. Joannes Vithez de K i s Kalló), noha G y ö r g y ö t - k i ­ ben kihalt az ág - Kallaj G y ö r g y n e k is írták, testvérét meg K á l l a y Balásnak. Ubulfi Mihály ivadékait pedig m é g az 1610-es é v e k b e n is a Lökös/Leukeus/Liokios/Leökős, i l l . a Kállay Lőkös vagy a Lőkös Kállay ági m e g k ü l ö n b ö z t e t é s s e l is jelölték. A 17. század h ú s z a s éveitől állandósult a Nagykállói Kállay/Kallai/Kallaj n é v h a s z n á l a t . É r d e k e s iratra bukkantam 1727-ből, amiben az orosi főágalapító K á l l a y J á n o s n a k írták, aki belefáradt a tőlük elvett Kalló v á r o s á n a k visszaszerzéséért való k ü z d e l e m b e n : „hogyha a Kállay nevét nem akarjak kegyelmessegtek maguk élött viselniük, az elsőbbi Lőkőss nevét felvehetik kegyelmetek... de akkor Lőköt és Thúrt tartaniuk szükséges. " О egyébként a fennmaradt leveleket Kállai Já­ nos, testvérbátyja (a napkori főág megalapítója) pedig Kallaj Ferenc néven írta alá, a hivata­ los iratok azonban m á r k i z á r ó l a g o s a n a Nagykállói Kállay névhasználatról t a n ú s k o d n a k . 3

A m i a N a g y k á l l ó i K á l l a y a k régmúlt, korai történetét illeti, t ö b b e n és k ü l ö n b ö z ő m e g k ö z e ­ lítésben m á r megírták. Jelen dolgozatomban c s u p á n az 1. s z á m ú táblázaton szereplő n é h á n y felmenőjükről szólnék, és r ó l u k is csak e g y - k é t irat tükrében. A L ő k ö s á g o n Kállay Lőkös Jánost Pálóczi M á t y u s n á d o r (1435-1436) az egyik alnád o r á v á választotta (a m á s i k A g á r d i László v o l t ) , 1447-ben a l o r s z á g b í r ó , 1446-ban a rákosi o r s z á g g y ű l é s e n az egyik szabolcsi főispán lett, s aki ifjúkorában 1426-ban é r d e m e k e t szerzett Radul elleni oláhországi hadjáratban, a m i é r t Zsigmond királytól birtokaira új a d o m á n y t nyert. Ez a tény a m á r hivatkozott 1636. évi forrásban így hangzik: „És mikor idő jártában Sidmond Császár az negyedik Cároly Császárnak tulajdon és az első Lajosnak magyari Ki­ rálynak fogadott fia az Nemes Magyar Országai edgyüt Erdélyt és az két Oláh Országot, 0)

4

5

2

3

4

5

MOL, P 343. Ser. I . 4. cs. Saec. 1600. Fasc. 3. No. 259. Uo. Ser. 1. 9. cs. Saec. 1700. Reg. I . Fasc. 7. No. 932. BÓNIS, 1971. 177.; ENGEL, 1996. 1. köt. 5., 10., 186., 519., 2. köt. 121. NAGY, 1857-1865. 35.; PAIS - JAKUBOVICH, 1929. 285-290.

Moldvát és Havasalfődétis birna; akkor egy Dan Vida nevü Oláhfi Embert Havas alfödének Vaydájává tészön, Kit mikor az Török Császár onnét ki veretöt volna, és helyében az Portatol Constantinapolybol Raduly Vajdát küldötte és alatta volna, Dán Vida Vayda Budára Sigmond Királyhoz megyén, és az dolgot alázatos könyörgésével együt, az Királynak lábaihoz borúi­ ván, meg jelönt és az Királyiul hadat kér maga melé, Rádul Vajdának Havas alföldéből való ki verésére. Akkor Sigmond Király körűlőtte lévő jóságos cseleködetökkel tündöklő hiveit meg tekintvén, az Dán Vida Vayda segítségére sok számú vitéz magyarokh előtte Generálisul Kál­ lai Jánost botsátotta, ki mikor Erdély országban nagy bátorságai az Török Nemzettel szömben szállót volna, azokat meg verte, és Rádul Vajdát önnön maga személyében elevenön el fog­ ta és az harcznak győzedelmes ki menetele után Sigmond Császárnak Budára bé vitte, kiért sok szép Jószágokkal (mellyeket ez óráig az betsületes Kállay Nemzetség bír) az jó emlékezetű Császár és Magyar Országi Király az meg nevezőt Kállay Jánost meg ajándékozta, és condecoralta. " (Megjegyzem, ez a Kállay J á n o s az 1636-ban elhunyt Kállay M i k l ó s ü k a p j a volt.) Tekintsünk most el a megnevezett Kállay J á n o s vélt-valós „generálisságától" stb., a figyel­ met a „ condecoralta " szóra s z e r e t n é m fordítani. Luxemburgi Zsigmond k e z é b e n egyetlen k i ­ tüntetés állt rendelkezésre, és ez a Sárkány Rend (vagy S á r k á n y o s Szövetség, S á r k á n y o s Tár­ saság) j e l v é n y e volt. Jóllehet Zsigmond a Rendet (alapítólevél: 1408) M a g y a r o r s z á g legelőke­ lőbb és leghatalmasabb uraival kötött politikai szövetsége (Erzsébet leánya trónutódlásának biztosítása céljából) és az eretnekek elleni szüntelen harc j e g y é b e n alapította, nem fukarko­ dott annak kitüntető jelleggel történő a d o m á n y o z á s á v a l sem. A rendjelvény a k ö r r é görbült, m á r legyőzött zöld sárkány lett, amint farkát a nyaka köré tekeri, h á t á n a k h a s í t é k á b a n a vörös kereszttel - j e l k é p e z v é n az ártalmatlanná tett g o n o s z s á g megtestesítőjét. ( A S z e n t s z é k kora­ beli felfogása szerint ugyanis az eretnekek nem egyebek s á r k á n y - és kígyófajzatnál.) Zsig­ mond a Rendet kiterjesztette az egész n é m e t birodalomra, sőt a r e n d t a g s á g a d o m á n y o z á s a át­ csúszott a császár n é m e t birodalmi kancelláriájának a kezébe. A szakirodalom közel egységes abban, hogy Zsigmond halálát k ö v e t ő e n a Rend itthon e l e n y é s z e t t . A t a g n é v s o r o k v e s z e n d ő ­ be mentek, a Rendhez való tartozást csak a heraldikai ismérv pontosítja: p l . a Csapy, Károlyi, Kölcsey, N a d á n y i , Kállay stb. családok címerpajzsait a zöld sárkánnyal körítették. 6

Noha a K á l l a y a k c í m e r a d o m á n y o z á s á r a vagy c í m e r ü k n e k az eredetére ez idő szerint ado­ m á n y o z ó okiratot nem találtam, az idézett forrás, a falerisztikai szakirodalom és Vajay Sza­ bolcs v o n a t k o z ó k u t a t á s a i alapján v é l e l m e z h e t ő , hogy a K á l l a y c í m e r b e n lévő s á r k á n y m o t í ­ v u m s v a l ó s z í n ű e n maga a c í m e r ü k is, feltehetőleg Luxemburgi Zsigmond magyar király ado­ mánya. 7

A 16. s z á z a d első feléből Egyed főágán Vitéz János alias/aliter Bonaventura de Kis-Kálló, M i h á l y főágán pedig Kállay Lőkös János s z e m é l y é t k í v á n o m kiemelni. Vitéz János 1521ben egyedi címert nyert I I . Lajos királytól, 1522-ben Szörényi b á n , 1524-ben és 1526-ban részt vett a t ö r ö k elleni csatákban ( M o h á c s n á l rövid ideig török fogságban is volt), majd Szapolyai pártján á l l o t t . Kállay Lőkös János 1526-ban I I . Lajos királytól d o n á c i ó s oklevelet n y e r t , 8

i5)

9

(5)

10

A Sárkányos Rendről ír pl. FELSZEGHY, é. n. 441-448.; SEELMANN, 1793.; СПАССКИЙ, 1963. 68.; M A K A I - HÉRI, 2002. 21-22.; ZOMBORI, 1988. 160-163. MERICKA, 1974. 150. szerint az utolsó hír a Rendről 1497-ből való, amikor meghal Peter von Edesberg sárkányos lovag. 7 VAJAY, 1987. 699.; VAJAY, 2002. 1. köt. 353. és 2. köt. 453. M O L , P 343. Ser. I . 2. cs. Saec. 1500. Fasc. 5. No. 413., 428. „Joannes Wytez aliter Bonaventura dictum Kis-Kállo"; Uo. Fasc. 5. No. 432: „Bonaventura Vitéz de Kiss Kalló"; Uo. Fasc. 6. No. 567.: „Georgium filium Joannis Vitéz, fdii alterius Joannis Vitéz, alias Bonaventura de Kiss Kalló ". 9 NYULÁSZINÉ, 1987. 64., 128. 10 M O L , P 343. Ser. I . 2. cs. Saec. 1500. Fasc. 5. No. 476. 6

8

egyetemben felesége, N a d á n y i Krisztina és Orsolya l e á n y a s Pál fia (a többi fía később szüle­ tett). A Kállayakat egyébiránt 1526 után Szapolyai J á n o s , Izabella királyné és J á n o s Zsigmond erdélyi fejedelem oldalán találjuk. Habsburg I . F e r d i n á n d magyar király u r a l k o d á s a alatt ezért kegyvesztettek, „hűtlenségük" miatt 1560-ban a király megfosztotta Lőkös Pál és Ferenc testvéreket, valamint az elhunyt L ő k ö s Farkas" testvérük fiát, J á n o s t birtokaiktól, mert „a lázadókhoz csatlakoztak, azokkal ellenünk és híveink ellen fegyvert fogtak, örökös hűtlenség­ be estek". Majd Lőkös Ferencet ', L ő k ö s Pál fiát: Lőrincet és L ő k ö s Farkas' ' fiát: J á n o s t ' ' I I . M á t y á s király 1576-ban, I I . Rudolf pedig 1577-ben erősítette meg, szintén az ősi birtokaik­ b a n : „Nagy Kalló oppidum, Thür és Tisza Varsán oppidumok, Kis Kalló, Semjén, Bir, Nap­ kor, Oros, Thura, Hugyaj, Sima, Leök, Eszlár, Bagos, Filep, Felegyház Teleké, Kaszaperek, Panyola, Kér, Kér Semjén, Bodollo, Barkaszó, Bátha, Zavoda és Valkaja, Gáva és Zékely, Rázon Teleké és Gyoman Teleké " - amelyek Szabolcs, K ü l s ő Szolnok, Bereg, G ö m ö r és U n g v á r m e g y é k b e n voltak. m

1

11

(6)

0

1

6

1 2

Kiskállói Vitéz J á n o s u n o k á i b a n : Balázsban ( t 1590 táján) és Györgyben ( f i 5 9 8 ) kihalt Egyed főága. M á r az utolsó Egyed-ági leszármazott, Vitéz G y ö r g y életében elindította a pere­ ket a Vitéz leányág a Vitéz-birtokok megszerzéséért. í g y p l . az orosi és turai részekért s az orosi nemesi kúriáért Telegdy G á s p á r n é (Orosy Helena) kontra M é h e s I s t v á n n é szül. Ludnay K l á r a ( 1 5 8 9 ) , vagy Bánffy S á n d o r n é szül. Kiskállai A n n a (Vitéz J á n o s leánya) és az ő fía: Bánffy János de Nagy M i h á l y 1590-ben Vitéz G y ö r g y e l l e n , a Vitéz v a g y o n b ó l őket illető leánynegyedért, amelyet Vitéz G y ö r g y és a L ő k ö s - á g i öt fileszármazott nem adott k i nekik „Nagy Kállo, Kis Kalló, Harong, Napkor, Székel, Oros, Pazon, Thura, Byr, Balkány, Hugyaj, Sima, Kis Létha, Penyeszig, NagyMihálly falva, Bodolo, Keér, Batha " településeken. 13

14

A L ő k ö s ö k a 16. század m á s o d i k felében j ó e g y n é h á n y pert folytattak birtokaikért, amelyek­ ben Lőkös Ferenc - k i tutora elhunyt testvérei fiainak: L ő r i n c n e k és J á n o s n a k ' ' - , majd Lő­ rinc és János , i l l . Ferenc' ' fia Farkas játszották a főszerepet. így p l . a löki birtokokért az Ibrányiakkal (1560, 1569); Ibrányi Ferenc így írt 1575-ben „Nagykallói Lökös Kallaj János­ nak^", mert annak j o b b á g y a i h á b o r g a t t á k az övéit: „ a'minémü végezés László Király idejé­ ben, a' Kegyelmed Ösi, és az én Atyám, Bátyáim között lett, azt Kegyelmed mindenbe observállya meg, azt is kívánom hogy Lökön mind föld, széna réth, minden esztendőben em­ ber számira oszlassék, mert Kegyelmed jól tudja; én ott felénél az én Atyámfiával többet bi­ rok, több is illet, se az Kegyelmedé, se az enyím ne nyomorodjanak meg, a Rázon telekét tu­ dom nehézlitek, én azt nem kívánom... kiből én Kegyelmedtül semmit nem kívánok. " 0)

6

(6)

1

(2)

1 5

1588-1589-ben Károlyi Mihállyal került szembe Lőkös Lőrinc és Farkas , 1612-ben Lőkös Lőrinc, Ferenc és János , a Panyola - Otsva/Olcsva - A p a t h i / A p á t h y közötti Bajos e r d ő ü g y é b e n („Bajba van az Erdő"), a makkoItatás, fakivágások miatt ( m i n d k é t família m a g á é ­ nak vallotta a bajos f ö l d e t ) . Helytörténeti j e l e n t ő s é g ű a határbejárás és a részletes kijelölés leírása 1573-ban az Ibrányiak k e z d e m é n y e z é s é r e , S z e n t m i h á l y - N a g y L ö k - E s z l á r faluhatárain, {2)

(J)

(1)

16

BENEDEK, 2005. 38^t0. Habsburg I . Ferdinánd Lökös Farkasa már 1548-ban megfosztotta részbirtokaitól, mert „ az elmúlt napokban egy bizonyos asszony orrát minden törvényes eljárás nélkül, vakmerően levágatta, vég­ tagjait megcsonkíttatta. Ezenfelül Kállay Jánost - a nemzőjét - megtámadta, és öt az isteni és emberi törvények ellenére vére folyására kényszerítette, és ezáltal a hűtlenség vétke megesett. " Uo. 26. Uo. Fasc. 5. No. 487. Uo. Fasc. 6. No. 551. Uo. Fasc. 6. No. 567. 15 Uo. Fasc. 5. No. 471. Uo. Appendix No. 35.; Uo. Fasc. 1. No. 31. 1 1

1 2

1 3

1 4

1 6

i l l . a n y í r e g y h á z i - k e r e s z t ú t i - K i r á l y Telke h a t á r o k o n , 1575-ben pedig a tiszavarsányi - ken­ gyeli határkiigazítás l e í r á s a . A z egyes birtokokat, birtokrészeket illetően is t ö b b irat tudósít, így p l . 1579-ben „Leökos Nagy Kállay Ferenc a laskodi részét z á l o g b a adja, 1596-ban L ő ­ rinc és Farkas' ' A l s ó Bátha falut G ö m ö r b e n , ahogy hírt kapunk arról is, hogy L ő k ö s J á n o s filepi j o b b á g y a i nem fizetik 1574-ben a h a r m i n c a d v á m o t , pedig E r d é l y b ő l , a S z i l á g y s á g b ó l hozott m a r h á v a l kereskednek. 1 7

18

2

1 9

<S)

20

A z 1580-as é v e k b e n t o v á b b v é k o n y o d o t t a L ő k ö s á g is. Lőkös J á n o s ' Orsolya leányától va­ ló unokáját, Bethlen Klárát, 1589-ben férje, losonczi Bánffy Farkas h á z a s s á g t ö r é s é r t lefe­ jeztette. 1585-ben eltávozott a j ó e m l é k ű Lőkös Ferenc , 1586-ban Farkas*" fia Lőkös János \ k i n ő t l e n maradt, majd 1596 táján L ő k ö s Ferenc ' hitvese, szaniszlóffi Báthori Anna, aki apja, B á t h o r i Farkas halála után 1570-ben részt kapott Zsigmond testvérétől Szinyérváralján, Udvariban, Batizon, Újvárosban és Parlaghon (Szatmár v m . ) , s amelyeket fiai örököl­ t e k . 1598-ban hunyt el L ő k ö s Ferenc ' elsőszülött fia Farkas , aki „igen sokat vitézkedvén, jó hirrel, nevel maradék nélkül hólt meg, " s akinek apósa Apaffy István volt, Fogaras várá­ nak élelmezője és v á r p a r a n c s n o k a 1575-ben. 51

21

(V)

í6

0

22

0

<2)

2 3

Ú g y lép át a família a 17. századba, hogy a Vitéz á g kihalt, a L ő k ö s á g o n pedig csak Lőkös Pál fia: Lőrinc, és Lőkös Ferenc három fia: Ferenc , Miklós és János él. E l ő b b Lőkös Kállay Lőrinc ("f" 1617), majd Kállay Lőkös Miklós ( f 1636), mint l e g i d ő s e b b atyafiak irányí­ tották a família ügyeit úgy, hogy Lőrinc fiutódai g y e r m e k k é n t elhaltak, M i k l ó s pedig magta­ lanul hunyt el. Mindez m á r n y i t á n y a a L ő k ö s l e á n y á g 17. század k ö z e p é n b e k ö v e t k e z e t t hat a l m a s k o d á s a i n a k , majd a 17. század hatvanas-hetvenes éveitől a K á l l a y a k restaurátoraként tisztelt K á l l a y M i k l ó s vesszőfutásának. (i)

(2)

m

{7)

„Minthogy azért közönséges Magyar példa az, hogy kardal az Országot, az Jószágotpeniglen levéllel szokták oltalmazni..."^ Kallaj L ő r i n c z és unokatestvérei: Ferenc , M i k l ó s ' és J á n o s testvérek 1598-ban kötelezték magukat, hogy mivel atyafiuk, Vitéz Kállaj G y ö r g y elhunyt, „ kinek minden jozaga es jozaghbeli reze mi riank minth attankfiakra zalvan, az mi lean agon való attankfinak Csiapi Susanna Assonnak" j ó s z á g o k a t a d n a k . Rákóczi Zsigmond fejedelem 1598-ban és 1599-ben két le­ velet is írt a Csapy leány öröklésének biztosítása céljából a Kállay A t y a f i a k n a k , „az mi az árva joszagath illeti, másnak ne engeggie... nem tagadhatom, Chapy Susannanak az Annjával oltalommal tartozom lenny. " A fejedelem harmadik felesége Telegdy Barbara volt, kinek pedig első férjétől, Csapy Kristóftól született Csapy Zsuzsanna l e á n y a - így a fejedelem mos­ tohalánya. (2)

0

(7)

25

26

Szerencsen 1600-ban, 1606-ban pedig B á k a y A n d r á s szabolcsi viceispán előtt R á k ó c z i Zsigmond é s felesége szerződést kötöttek a K á l l a y fiággal, amiben „az néhai vitézlőKallay Uo. Fasc. 5. No. 438. Uo. Fasc. 5. No. 474. !9 Uo. Fasc. 6. No. 581. Uo. Fasc. 5. No. 462. GUDENUS, 1990. 1. köt. 98. M O L , P 343. Ser. I . 2. cs. Saec. 1500. Fasc. 5. No. 403. Uo. Fasc. 3. No. 259. Uo. Fasc. 3. No. 257. Uo. Fasc. 6. No. 588. Uo. Fasc. 6. No. 594., 597. 1 7

1 8

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 6

György Uram joszagabul jo indulatbul és Attiafiuy Szeretetbűi adták Beltiekeöt, Fylepbely és Szekelbeli részöket Chapy Susannanak és maradékinak örökben... Kallay György jószágának az többi része marad az Kallay Attiafiak kezénél. " Ha azonban Csapy Z s u z s a n n á n a k magva szakadna, minden p e r e s k e d é s nélkül „ tartozik a jószágokat a Kallay Nemzetségnek kezeibül bocsátani. " 2 1

Kállay Miklós végrendeletéből * ismerjük meg az „atyafiságos szeretet" hátterét: „Kál­ lay Lörincz, Ferenc, és én Kállay Miklós, és János majd ugyan kedvünk ellen Nyir Beiteket teljesen, Székelyi és Filepbéli portiokkal Chiapy Susánnának adtuk vala Rákóczi Sigmond Mostoha Leányának Szerencsen, ez okból: hogy az Kállay György Kállai Jószágáról való le­ veleket kezűnkben adgya, mellyek eö nálla voltak". Csapy Zsuzsanna időközben nőül ment K e n d y Istvánhoz, fiuk, Kendy Sándor 1626-ban azonban elhunyt. K á l l a y M i k l ó s ' a j ó s z á g o ­ kat m á r Segnyey Bálintné (szül. Deregnyey Dorottya) kezeinél találta, ezért „minden én Kál­ lay Atyámfiai Segittsegek nélkül reá mentem, el foglaltam Beiteket, belé kardal szállottam, ugy annyira hogy kellet az Ur Istennek, hogy magamis ott nem vesztem. " Segnyey Bálintné ellen pert indított és esedezett a fejedelemhez, hogy a sok p é n z é n rendezett ü g y után a j ó s z á g a bir­ t o k á b a n maradhasson. w

2

0

29

„Azután Bethlen Gábor belé akadván tőlem el vette [ti. Bélteketj a Kállai haddal, és akkorbely fö Capitányal Nyári István Urammal... Mind ezek után osztón sokfutasimmal, költé­ semmel sokakat ajándékozván törvényei megnyertem. " Brandenburgi Katalin 1630-ban ar­ ra utasította N y á r y István kallói kapitányt, hogy a K á l l a y M i k l ó s ' b i r t o k á b a visszaszállt j ó ­ s z á g o k h o z h o z z á ne nyúljon: „Beitek nevü falut Fejedelem Szerelmes Urunk foglaltatvan el teőlle Kallóhoz ", h á r o m e z e r forintot utalt k i érte K á l l a y M i k l ó s n a k , de Brandenburgi Katalin lemond a jussáról és visszaengedi a falut Kállay M i k l ó s n a k . Majd 1631-1633 között t a n ú esketésekkel, ítélőbírákkal r e n d e z ő d n e k Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége Lórántffy Zsuzsanna, t o v á b b á Vetéssy István, másfelől K á l l a y M i k l ó s közötti „egyenetlensé­ gek és veszekedéssek Entsents nevü falú, ki részben az Nagyságos Lórántffy Susánna Aszonyé, részben Nemzetes Vetéssy Istváné, és Nyir Beitek között, ami Kállay Miklóssé. " Kiigazítják a k é t falu közötti határokat, részletes határleírással, „nem kedvezvén sem Encsencsnek, sem Bei­ teknek semmiben. " 3 0

0

31

0 1

3 2

1598-ban, Vitéz Kiskállai György ( u d v a r h á z a K é r e n ) halála után kelt levélben o l v a s h a t ó : „Jo Attyamfiai Thuraiak, Orosiak, Napkoriak, Kis Letaiak, Penizlekiek, Philepiek, Biriek, Kis Kállaiak, Keériek, mivel hogy az Ur Isten az Szegény Attyánkfiat Kallaj Györgyött ez Vilagbul ki vette. Ez utan Kallaj Lorincz Uramat és az eö Kigyelme Attyafiaitt vallyatok, halgassatok, mint Földes és Örökös Urajtokat. " Igen ám, de „ Vitéz Kalai Giorgi meg halvan ö rayta az Kalai famíliának egyik aghanak maghva zakadvan", m i n d e n n e m ű j ó s z á g á t I I . Rudolf r ó m a i c s á s z á r lefoglaltatta a Szepesi K a m a r á n a k , s „az Lökös Kalai famíliának sok fáradságai es költsegell kellet visszavenni. " S ebben Kállay Lőrincnek o r o s z l á n r é s z e volt, kinek leányai, Anna és Borbála i d ő k ö z b e n férjhez mentek: A n n a laskodi B á n c s y J á n o s h o z (utódaiak a 33

3 4

2 7

2 8

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

Uo. Appendix No. 1-65. No. 2. Uo. Fasc. 3. No. 257. Uo. Fasc. 2. No. 137. Uo. Fasc. 3. No. 257. Uo. Fasc. 3. No. 199. Uo. Fasc. 3. No. 233; Szintén részletes határleírást tartalmaz „Muráth Bassa, a Dunán inneni végvárak nyainakgondviselője és Eger vár helytartója " 1630-ból való levele, amit a túriakhoz írt. Uo. Fasc. 3. Uo. Appendix No. 1-41. No. 19. (a levél címzés nélküli) Uo. Appendix No. 1-65. No. 21.

tartomá­

J á r m y a k , Ferenczyek, Kálnássyak, T ö m ö s v á r y a k stb.), Borbála pedig B á r c z a y Ferenchez. A p ­ j u k pedig mindent elkövetett, hogy ö r ö k s é g é t a leányaira háramoltassa. Feleségével, Szakolyi Borbálával együtt, ez ü g y b e n s z e r z ő d é s e k e t kötött a fiággal: Kállay Ferenc™, Miklós™ és János™ t e s t v é r e k k e l . 35

K á l l a y Lőrinc azzal érvelt, hogy „ az Kállai Jószágnak vitéz Kallaj Giörgi halála utan, sok faradságával, költségivell, az ö Felseghe Szepesi Kamarája kéziből megh szabaditvan, az Nemzetes Szakoli Borbála Asszonnak ö Kegyelme szerelmes házas társának hazassogoknak idein, attia hazaiul hozótpenzit is a Joszag megh szabadítására költöte. " A fiág hasonló atya­ fisággal kívánta ezt m e g h á l á l n i , és ötezer magyar forintban kötötték meg 1613-ban Lőrinc r é ­ szét a két férjezett l e á n y n a k Oroson, L ö k ö n és Eszláron (Oroson nemesi kúriát is). C s e r é b e n viszont kötelezték Lőrincet, hogy mutassa be, adja át a „privilegiomokat, feokippenaz Ori­ ginal es az Armalist" a fiágnak. Intették továbbá Lőrincet, hogy sem ő, sem a leányai vagy u t ó d a i k a Kállay j ó s z á g b ó l semmit el nem adhatnak, legfeljebb z á l o g b a n , hogy a fiág minden­ kor m e g v á l t h a s s a . K ü l ö n kitértek a kéri malomra, ami M i k l ó s t illeti, é s a kéri földön lévő Bardos Erdőre, ahonnan „mostis az Tunioghiakszüntelen hordnak", noha t ö b b írás szerint L ő ­ rinc ígérte, hogy nem ad el semmit, ahogy Beszterecen sem zálogosít többet. A fiág megen­ gedte a leányágnak, ha a p e r l e k e d ő Vitéz Kállay leányág a L ő k ö s K á l l a y fiágtól elnyeri a v i ­ tatott j ó s z á g o k a t , s ha a fiágnak magva szakadna, a L ő k ö s Kállay l e á n y á g függetlenítse m a g á t a Vitéz Kállay leányágtól a j ó s z á g o k elnyerésében. (l)

Kállay Lőrinc a fentebb leírt e g y e z s é g létrejöttében Lónyay András kallói várkapitány köz­ benjárását is i g é n y b e vette. A z ő színe előtt létrejött e g y e z s é g b e n is h a n g s ú l y o s a n megfo­ g a l m a z ó d o t t : „mint hogi az Leveliknek tartása" mindig a família legidősebbjét illette, most K á l l a y Lőrincnél vannak, aki adja át azokat Kállay M i k l ó s ' k e z é b e , a j ó s z á g o k oltalmazása végett. 3 6

0

K á l l a y M i k l ó s ' ' a v é g r e n d e l e t é b e n szintén leírta, hogy a Kállay j ó s z á g o k r ó l való levelek és p r i v i l é g i u m o k Kállay Lőrincnél voltak: „S mikor közöttök szegény Bátyám a Leány agra nézendő Jószágra szolókat nem talált, hanem látván Szegény eö is hogy könnyen mi sem ad­ nánk, köté magát akkorbely Kállay Kapitányhoz Lonyai Andráshoz kinek mindgyárást Prokátorságáért adott Kalló Semjénben hat ház Jobbágyot hatszáz forintban, azután izene, hogy lássuk, adgyunk Jószágot az eö Leányinak az övéből, mertha nem adunk, az Isten ugy segélye, minden Jószágát Lónyai Andrásnak adgya mind az Jószágról való levelekkel együtt minden Privilégiumokat. Ezen mi tractalván hárman, én magam, Kállay Ferencz és János Eöcsem ugy végeztünk hogy a 'maga Orosban való, Leökben való, Eszlárban való reszet oda adgyuk. Ez alatt szegény Kállay János Eöcsenk ki halván közzülünk, eö a Káptalanba nem jöhete, hanem mi ketten szegény Kállay Ferenc Bátyámmal, oda attuk, és kötöttük azokat a Jószágokat öt ezer Magyari forintban, mellyet Szegény Bátyám Kállay Lörincz holta után egynehány eszten­ deig bírván Bancsi Jánosné Asszonom Kállay Anna, és Bárczi Ferenczné Asszonom Kállay Borbála. Én osztán ugy váltottam ki töllök feleségemmel Karvay Orle Judith Asszonnal eöt Ezer eöt Száz Magyari forinton. " 1

37

Mindezekkel együtt Kállay Lőrinc i v a d é k a i a 17. század közepétől t o v á b b r a is jogot formál­ tak L ő r i n c örökségére. A 17. században a legnagyobb v e s z t e s é g e t az ősi fészkük, Kalló elvesztése jelentette. Kál­ lay Lőrinc és Kállay Ferenc, Miklós, János testvérek 1604-ben így k ö n y ö r ö g t e k : „Német

3 5

3 6

3 7

Uo. Appendix No. 1-41. No. 20., Fasc. 1. No. 40., 84. Uo. Appendix No. 1-65. No. 19. Uo. Fasc. 3. No. 257.

Chaszar el vette tőlünk hazunkkal egyetembe Nagy Kalló városunkat, mely hazunk helyén Kal­ ló várát építette volt. Sok fáradtságunk és keoltségünk után a mi várossunkat megadta vala, és parancsolta is vala a Szepesi Camarának, hogy nékünk meg adják. Aztán megent elvették, az ösöktül maradt jószágunk adassék meg nékünk. " 1605-ben tanúesketést k e z d e m é n y e z t e k , aminek során elhangzott, hogy Vitéz Kiskállai G y ö r g y n e k és K á l l a y L ő r i n c n e k is volt tiszttar­ tója K a l l ó b a n , Vitéz G y ö r g y n e k u d v a r h á z a , majorsága, Kállay M i k l ó s n a k " ' pincéje, ahol bort árultak, M i k l ó s " ' csináltatta a kallói hidat a j o b b á g y a i v a l , és s ó v á m o t is vett r a j t a . 1605-ben Szabolcs v á r m e g y e t á m o g a t á s á v a l az o r s z á g g y ű l é s elé került a panaszuk: Bocskay István fe­ jedelem elvette tőlük N a g y k á l l ó t , u d v a r h á z u k k a l , pincéikkel, v á m u k k a l , j o b b á g y a i k k a l egye­ temben, és az ősöktől maradt j ó s z á g u k b a a hajdúkat ültette: „tulaidon nemes Udvar hazunk heliere Kalló Varat, az erősséget építetek... Miképpen az mi eleinkis, miyis tehetsegünk szerinth, verünk hullasavalis hazánk mellet akarunk szolgálni. De Nemet Vitézek el mentek es pusztán maradót az Varosunk ugi anira hogi sok esztendeigh mi semmi hasznát nem vehettük. Az uthan az Tatar ki iövesekor megh nem maradhatván, ki iminet, ki amonat esmet uyonan megh szallak Varosunkat, melliet az io Nemet Vitézek magoknak tulaidonitvan nem engedek hogi minekünk szolgallianak, es az ту iovedelmunket megh adgiak... Köniörgesunkett az elöbeni feidelmunk meghértven mi varosunkatt Nagi Kallót restitualtata vala, egi ideigh sza­ bad urasagbanis voltunk: hanem ez az utoszszori kiralikepe J ohannes Barbiano de Belgioisa az ki nem chak minkett: hanem az egész Országot megh haborita igasagaban es szabadsagá­ ban, kezunkbul esmet ki foglala, seöt magunkatt penitentiara vetett vala bizonios ideigh Varadban, kire az kegietlensegh miatt rea kellet mennonk". K ö n y ö r ö g n e k , hogy az országgyű­ lés adja meg nekik N a g y k á l l ó t , u d v a r h á z h e l y ü k k e l e g y ü t t . 3 8

39

40

1608-ban a pozsonyi o r s z á g g y ű l é s elé került ismételten a k ö n y ö r g é s ü k : „Nilvan vagyon az mi réghteöl fogvan való keserves megh nyomorodot állapotunk es ioszagunk kiveől való letelünk, kit az megh holt Bocskaj István Feyedelmünk, minden igaz ok nélkül, Országunk teőrvenye es szabadsaga ellen ugy mint Nagy Kallót, kiben Vamunkat es sok io Jobbaginkot, kiket minden időben ennek előtte is mint Eosteől marat ioszagunkat ugy bírtunk, tőlonk el vőven az Haydusagnak conferalt vala,mellyet az mi édes Istenben el nyugot eleink, regi Szent Királyok az Feyedelmek ideiben nem ketsén faratsaggal, sőtt hasznos szolgalattyokkal talál­ tak... Mostan immár mivel hogy ioszagunkban ugy mint Nagy Kallóban telléssigessen bele szállót az Haydusagnak nagy része, nem csyak az Kallaj határt, hanem künös való Faluknak határokat is tellyességessön el akarjak tőlőnk tulaydonitani es foghlalni es szabadosan is akariak elni. " 4 1

Ismert, hogy Szabolcs v á r m e g y e követei Kallónak a família s z á m á r a történő visszaadását szorgalmazták. A z 1609: 57. tc. é r t e l m é b e n a m e z ő v á r o s t tartozékaival együtt - de a vár kára és sérelme nélkül - v i s s z a k a p t á k a Kállayak. Lónyay András v á r k a p i t á n y határozott ellenlépé­ se és az o r s z á g o s politika a l a k u l á s a miatt azonban nem valósulhatott meg a t é n y l e g e s birtok­ bavétel. A Kállay fíág a 17. s z á z a d k ö z e p é i g időről időre folytatta sikertelen harcát, esedezését Kallóért. így pl. 1635-ben Kállay Miklós , György és István, vagy 1640-ben György, Pál és István. A pereskedés majd a s z á z a d v é g e n és a 18. század elején folytatódott Kállay Miklós és fiai személyében. ín

42

l2)

3 8

3 9

4 0

4 1

4 2

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

Fasc. 1., a levél 1604. nov. 15-én kelt. Fasc. 1., a tanúesketések 1605. máj. 15-én voltak. Appendix No. 1-65. No. 40. Fasc. l . N o . 53. Fasc. 3. No. 245., 283.

Lónyay András várkapitányi m ű k ö d é s é r ő l a Kállay L e v é l t á r b a n találtam egy i r a t o t , amelynek 23 pontja a Kalló k ö r n y é k i nemesek vádirataként is m i n ő s í t h e t ő . L ó n y a y visszaél­ ve hatalmával, dúlta és fosztogatta a k ö r n y e z ő településeket, 1 nap helyett 1 hetes ingyenmun­ kára fogta a j o b b á g y o k a t , ütötte-verte őket, n y o m d a f e s t é k e t nem tűrő hangon k á r o m k o d o t t s ordítozott velük; rabolta a k ö r n y é k erdeit, a darabontok nem a kaput őrizték, hanem a várka­ pitány erdejét-mezejét kerülték; Petrit elvette C s o m a k ö z y A n d r á s t ó l , ott m a g á n a k kastélyt építtetett; t ö b b e k e t igaztalanul, felségárulás koholt vádjával K a s s á r a vitetett, kiket ott bebör­ tönöztek vagy halálra ítéltek; a törvényszék fölött uralkodott, k ö v e t v á l a s z t á s k o r csak ő dönt­ hetett. „Királlyá lettek a kapitányok" - írták. 43

Visszatérvén a família ü g y e i r e : egy-egy atyafi halálát k ö v e t ő e n - m i n t mindig - osztályt tet­ tek, így L ő k ö s J á n o s halála után, 1586-ban Lőkös Lőrinc és Lőkös Farkas unokatestvérek osztoztak az elhunyt kállósemjéni, eszlári, bagosi, laskodi é s turai birtokain s j o b b á g y a i n 1597-ben tett o s z t á l y t (anyjuk, Báthori Anna halála után) Lőkös Ferenc 4 fia K é r s e m j é n b e n : a kérsemjéni u d v a r h á z F a r k a s é lett, J á n o s n a k u d v a r h á z h e l y e t a Panyola felé e s ő részen mértek. A panyolai u d v a r h á z Ferencnek' 'jutott, M i k l ó s ' P a n y o l á n a t ó mellett kapott udvar­ házhelyet. A j ó s z á g o k a t az u d v a r h á z a k h o z , ül. u d v a r h á z h e l y e k h e z e g y e n l ő e n mérték. „A Jószagot pedig mind a Nyírben valót, mint pedig Szamosközit Atyait s Anyait ött részre intéztük", tehát négy rész a négy fiútestvéré lett, az ötödik a h ú g u k é , a hajadon Kataliné, kinek azonban az anyai részből valót „örökösképpen " adták. (Itt jegyzem meg, hogy Kállay Kata m á r 1600ban elzálogosította a szinyérváraljai j ó s z á g á t Perényi G á b o r n a k . ) (6)

(2)

4 4

45

(2)

(7)

2

0

„Mikor mi Négyen úgymint Kállay Farkas, Ferencz, Miklós és János meg osztoztunk; noha nem mondhatom, hogy az mi édes Szüleinknek is nem maratt volna pénze, aranya, ezüstje, de minthogy mi neveletlenül Bátyánkra Kállay Farkasra marattunk volt, a'mi volt el költ. Osz­ tályomban nekem se aranyam, sem ezüstöm, sem Tallerom, se ezüst arany mívem, sem egyéb ingó bingó marhám nem maratt, hanem hat ökröm, és két borias Tehenem, hanem el osztozásunk után Iffjuságomtól fogva házasságomig, és házasságunk után eddig... pénzen vett, és Szerzett Jószágimat, örökségemet, és minden Javaimat együtt szerzettem az én Szerelmes há­ zas Társammal... Karvai Orle Judith Asszonnal... Mind azokat a Jószágokat, mellyek az én Atyámfiaira szállandók, hagyom és kötöm meg nevezet Szerelmes Házas Társamnak tizenkét ezer magyar forintban Kér Semienben lévő Kastélyommal, és Napkori Udvar házommal együtt Jegy ruháján felyül" - írta K á l l a y Miklós az 1636-ban kelt v é g r e n d e l e t é b e n 4 6

A végrendeletben tételesen e l s z á m o l t a Kállay j ó s z á g o k visszaszerzéséről, gyarapításáról: „Időmet híjába nem töltöttem, hanem Jobbágyok hazahozásával, építésekkel nagyobbítottam, és építettem a Semjéni [ti. Kérsemjén] Udvarházból Kastélyt tsináltattam, kit Árokkal környül fogattam, belől minden Epületeket az egy regi vén házon kívül mind én csináltattam, a Kert­ nél való malmot ujjonnan a' víz fenekéről hoztam fel, az gáttyát en építettem, egy Szegig oda híja Napkori Udvarházat minden eszközeivell én csináltattam, ezenkívül a Ladányi vizén lévő Malmokat... az Nábrádi nagy Szegen kívül is, melly et a 'Szamos szakasztott el töllök, az Kéri, Semjéni, Panyolai földön vagyon hat száz forintot ér ö pénzes örökségem... Az Napkorhoz tar­ tozó Jószágban ezeket vettem pénzen más idegenektől kezemhez. Kallay Ferencz Bátyám Simabeli Részét adta volt Bogdányi Györgynek akkorbéli Kállay Vice Capitannak hatvan forint­ ban, mellyhez a' Vármegyén jutottam Torvényei. Besztereczbéli részünknek fele Kállay

Uo. Appendix No. 1-41. No. 16. Uo. Fasc. 6. No. 542. Uo. Fasc. 6. No. 586. 6 Uo. Fasc. 3. No. 257.

4 3

4 4

4 5

4

Lörincze volt, fele Kállay Ferencze, Kállay Lorincz az eö részét adta az öregJármy Jánosnak, Kállay Ferencz az ö részét Keresi Istvánnak, Jármy Jánossal száz hetven forintban, Keresi Ist­ vánnál hatvan forintban volt, ahozis peremmel jutottam. Napkoron két Jobbágyot hatvan fo­ rintban vettem meg, és ugy marasztottam meg. Eszláron Kállay Istvántól és Páltól abban való részeket száz forinton vettem meg. A melly hat Jobbágyot pediglen Lónyai Andrásnak adott volt Kállay Lörincz Bátyám Kalló Semj énben az hat száz forintban vagyon... Gömör Várme­ gyében levő Bátha nevü falut váltottunk meg az Atyámfiaival együtt ezer Magyar forinton... ezeken kivülis hol együtt, hol másutt Jobbágyokat, hol ház helyeket váltogattunk... kikről evi­ dens Documentumok vágynak... Az Fekete nevü Szőlőt pediglen az Tarczali hegyen vettünk volt... mellette az Atyamfiak édes Atyától maradott Szölleje... Szathmár Vármegyében Szinyér Varalyán, Gyarmaton, Tunyogon, Phülpös Daroczon, Nagy Szekeresen, Csekében, Philesden, Máté Szálkán, Bereg Varmegyében Gulácson, Tisza Adonyban bizonyos summa pénzen vet­ tunk Jobbágyokat, Szőlő örökségeket, puszta házhelyeket, kiket zálogosul, kiket eörökben vet­ tem, mellyekröl leveleink vágynak... Turi, Varsányi, Kaszapereki Jövedelemnekis az harmad része illet. " Kállay Lőrinc j ó s z á g á n m é g nem osztoztak meg, „noha sokszor igyekeztem raj­ ta, hogy az eötseim részeket is belölle meg adgyam ", kéri atyafiait, az osztályt ejtsék meg. Ú g y rendelkezett, hogy a k é r s e m j é n i sekrestyében temessék, amelyet ő építtetett, s csak annyira vájatta k i , hogy a k o p o r s ó j a fedele „betakartassék, ugy rakják be a Segrestyének az ajtaját. " Kérte feleségét, hogy az ő holta után m i n d a Kállay j ó s z á g r ó l , m i n d a Báthori j ó s z á g ­ ról v a l ó leveleket „adgya meg az én Atyámfiainak minden fogyatkozás nélkül. " I d ő k ö z b e n elhunyt Kállay Lőkös Ferenc 1616-ban, k i „az ü Iffijúságában több jól viselt dolgai között mikor [1595-ben] Szinan Passa nagyvezír el foglalta Erdély Országaiul Havas alföldét, és az Erdély Országi Fejedelem Báthory Sigmond utánna ment volna, az Ur Isten gyözedelmesitette, a' hol ottis Kállay Ferencz serényül és vitéz módon forgolódván, egy néhány nehéz sebekkel meg sértegetett, begyógyult helyeit egy nehánnyan láthatták. " A m i pedig öccsének, Kállay Miklósnak^ a j e l l e m é t illeti, nagyon k e m é n y ember lehetett, testa­ m e n t u m á b a n ö n m a g a elismerte, hogy „ én igen szitkos verekedő ember voltam, az kitől sokat szenvedtenek töllem. " Elhunyta u t á n (1636) m á r mindössze három Kállay élt a fiágon: Kállay György, Kállay Pál és Kállay István. 1638-ban ők n y e r t é k d o n á c i ó b a n Farkasaszót (Szatmár v á r m e g y e ) Nagykálióért cserébe, és jutottak t o v á b b á húszezer magyar f o r i n t h o z . w

4 7

48

„Migh

tart az Fiu Aghon az Jószág,

Leány Aghat nem illett"

Lőkös Ferencnek első feleségétől, losonczi Bánffy Annától h á r o m l e á n y a {Erzsébet, Anna és Borbála) és György fia, m á s o d i k feleségétől, Bornemissza Katalintól két leánya (Klára Mária és Zsuzsanna) és Ferenc fia született (utóbbi tíz é v e s e n elhunyt). Bornemissza Kata asszony N a g y s z ő l ő s ö n kelt v é g r e n d e l e t é b e n (1645) írta, hogy m á s o d i k férje, br. P e r é n y i G y ö r g y volt „Abauj vármegyének negyven hét esztendeiglen való örökös fő Ispánya. " „Az elöszöri Uram az Néhai Nemzetes Kállay Ferencz volt az mellyel tsak őtődfél esztendeig éltem, attúl maradott volt két Leányom Clara és Susanna, s terhesen marattam vala az harmadikkal, ki a Ferenc ne­ vet kapta apja halála után hatodik hétben születvén. " Kállay Ferenc halála utáni osztályban „ama gonosz Lelki ismeretü Kállay Miklós" a két l á n y n a k (Klára M á r i a és Zsuzsanna) „sem Jobbagy okbúl sem egy ebb proventusokbúl tartásukra részt nem adott... magamnak is húsz ház Jobbágyoknál többet nem adott volt. Amikor Szegény Uram [ti. Kállay Ferenc] haza vitt volt, (2)

0)

(2)

Uo. Fasc. 3. No. 259. 48 Uo. Fasc. 5. 24-25. 4 7

Semmi Uri tisztességes ajándékot énutánam hozott volt, mivel azt mondotta volt Szegény, hogy az előtt egy esztendővel mindenekbűi az Aranyos és Forgács hada kipusztította volt, hanem az előbbi feleségétül maradt volt egy függő, mellyet nekem adott volt Szegény, ismét Ifiu Legény korába maga kargyaval nyert volt valamit. " M á s o d i k férje h á z á n á l nevelte fel a két leányt: „ Clarát adtam Perényi Sigmondnak, uri bársony köntösökkel, Arany Lánczal, függőkkel, arany pereczel, gyöngyös és bogláros Marhákkal, azokhoz egyéb Uri Aszszonyhoz illendő öl­ tözetekkel és Marhákkal együtt. " Zsuzsanna pedig 1632-ben, a későbbi erdélyi fejedelem, Kemény János hitvese lett. 4 9

K á l l a y M i k l ó s ' " h a l á l a u t á n a família életében Kállay Györgyé volt a m e g h a t á r o z ó szerep, aki főleg Szatmáron élt, s volt Csenger m e z ő v á r o s á b a n e s k ü d t ü l n ö k is. Bethlen G á b o r feje­ delem levelében (Alba Julia, 1626. május 14.) o l v a s h a t ó : „Nemes és Vitézlő hivűnk Kallay György Udvari Szolgánk, és udvarlonk, talála meg minket alázatos könyörgése által jelentvén, hogy az el mult Napokban Uterinus Eötsének Kallay Ferkőnek, ki az Attyának Nemzetes Néhai Kállay Ferencznek utoszori Feleségétől, mostan pedig Nagyságos Prinyi György Hívünknek Szerelmes Házas Társától, Nemzetes Bornemisza Kata Aszszonytul való volt, halála történvén, és az Attyának ugyan ezen utoszori Feleségétől két Leánya maradván, úgymint Klára és Susánna. Mivel az Kallay Nemzetnek Jószága Leányi ágat nem illet... méltóztatnánk a Jószá­ got néki kezében ereszteni, és az Húgainak is Tutorságát kegyelmesen néki conferalni." A tutorságot a fejedelem az édesanyjukra bízta, de a j ó s z á g o t K á l l a y G y ö r g y n e k a kezeihez bocsájtotta azzal együtt, hogy K á l l a y G y ö r g y a l e á n y o k taníttatására, ruházatára és napi s z ü k s é g ­ leteikre, bizonyos és illendő j ö v e d e l m e t kellett hogy biztosítson. A fejedelem megparancsol­ ta, hogy a Kállay j ó s z á g o t Perényi G y ö r g y n é asszony k e z é b ő l v e g y é k el, s adják K á l l a y G y ö r g y n e k . N y o l c évvel k é s ő b b , 1634-ben köttetett egy s z e r z ő d é s K á l l a y G y ö r g y és mos­ tohatestvérei, Perényi Z s i g m o n d n é Kállay Klára M á r i a s K e m é n y J á n o s n é Kállay Zsuzsanna között: mivel Kállay G y ö r g y a húgai tartására, neveltetésére nem biztosított s e m m i n e m ű j ö ­ vedelmet, utólag 300-300 magyar forintot ad nekik (amit m é g 1634-ben meg is kaptak). 50

51

K á l l a y G y ö r g y 1631-ben házasságot kötött Csomaközy Zsuzsannával, de g y e r m e k ü k nem született, így L ő k ö s Ferenc' ' oldalága G y ö r g y b e n kihalt. Ö z v e g y felesége u t ó b b Nyakas P é ­ terhez ment nőül Napkoron. L ő k ö s J á n o s ' ' két fia, Kállay Pál ( K é r s e m j é n b e n ) és István (Panyolán) nem érték meg az öregkort. Kállay Pálnak Pataky Annától n é g y gyermeke született: Mária és Sámuel gyermek­ ként hunyt el, János™ a h ú s z a s éveinek elején, 1663-ban; Éva leánya - k i lengyelfalvi Erős Gábor felesége lett - két évtizedes boldog h á z a s s á g után 1680-ban. V é g r e n d e l e t é b e n írta, hogy Kassa városában nyomorognak „ máig fogyatkozó állapottal e dögös pestises időben ", férje m á r a saját j ó s z á g á t is k é s z p é n z z é tette. K é r t e férjét, hogy „az kassai tömlöczben nyo­ morgó szegény raboknak adjon az édes úr 10 forintot, és az édes úr fekete posztóbul csinál­ tasson ruhát nékik." 2

7

52

A K á l l a y Pál halála utáni osztály (1643) során K á l l a y G y ö r g y a jussáról lemondott Kállay Pál á r v á i n a k és Kállay Pál testvérének, I s t v á n n a k a j a v á r a ; Pál árváinak a tutora édesanyjuk, Pataky Anna l e t t . A z ö z v e g y Pataky Anna m á s o d i k férjéül Kubinyi Lászlót választotta, k i közel két évtizeden át - mint látjuk majd - kihasznált minden lehetőséget a saját és Kállay É v a 53

4 9

5 0

5 1

5 2

5 3

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

Fasc. 3. No. 305. Fasc. 2. No. 162. Appendix No. 1-65., 49. Fasc. 5. No. 546. Fasc. 3. 245-247.

m o s t o h a l á n y a v a g y o n á n a k gyarapítására. N e m ismert az oka, de tény, hogy m o s t o h á i m n a k ,

Kállay Jánosnak^ a holt tetemét - annak édesanyjával, Pataky A n n á v a l egyetemben - a föld színén hagyták embertelenül 10 hónapon keresztül Van olyan forrás is, hogy „Kállay János meg halván, maid két esztendeig a föld színén volt a Teste, hogy inkább a jószágot bírhatták az alatt, hogy el temették vóna Kallay Jánost. " Kállay J á n o s s a l kihalt Kállay Pál mellékága. A Kállay nemzetséget L ö k ö s J á n o s fía: Kállay István terjesztette t o v á b b . E l s ő feleségétől, egresi és sasvári Egressy Fruzsinától ( f 1645) született leánya, Judit és fia, Miklós - a famí­ lia restaurátora. M á s o d i k felesége az ö z v e g y Kamuthy Helena volt, kitől leánya, Mária szü­ 54

55

m

(7)

(2)

letett, aki apjával egyazon évben (1651) hunyt el. A Kállay István halála utáni osztályban (1651) az anyai (Egressy Fruzsina) ö r ö k s é g az á r v á k é lett, az apai örökség az á r v á k s az öz­ vegy között oszlott meg. A z árvák tutorságát K á l l a y G y ö r g y vállalta m a g á r a . A z osztályról s z ó l ó iratban olvasható, hogy „Kállay Istvántúl maradott Leánkájának Kállay Mariának hólt 5 6

teste most is az föld szinén vagyon, annak Testének takarítására kölcsége most is Ítéltetett az Relictanak minden Eöszi, és Tavaszi veteménnekfele"; t o v á b b á „hogy ha vágynak az Relictanál Kállay vagy Egressy Jószágrúl való Levelek, azokat tartozik elö adni most mindjárt, s ha vagyon akárminével nevezendő fegyver, az Országh Törvénnyé szerint az árva Miklósé. " Kállay Judit (szül. 1640 táján, f 1680 táján) bilkei Lipcsey Istvánhoz ment n ő ü l . Fiuk, L i p csey J á n o s fennmaradt levelében ( B ü k e , 1 6 8 0 ) írta, hogy „Kállay István halála után sok Tutorok voltának az Árváknak: elsőben Kállay György, azután az felesége Csomaközy Susanna, azután Vay Péter Uram Kállay Miklós Bátyám Uram részerül, néhaj edes Anyám részerül penigh Tekintetes Nagyságos Prinyi Sigmondné Aszszonyom, eö atta Férjnek édes Atyám Uramnak... Sok lévén az Tutor, az edes Aszszonyom Anyám Joszágárul semmi Regestrumot vagy Memóriáiét nem láthatok, nem is mondanak volté nem. " A m a élő K á l l a y a k ősatyja, Kállay Miklós 1643-1644 táján született és 1692-ben hunyt el. Édesanyját, egresi és sasvári Egressy Fruzsinát 1645-ben, apját, Kállay Istvánt 1651-ben 57

{2)

vesztette el. A z 1680-1687 között lefolytatott tanúesketési j e g y z ő k ö n y v e k b ő l válik ismert­ té az árva gyermek- és ifjúkora: „Kállay Miklós Uramat elébb Kállay György vette tutorság 5 8

alá, ekkoron tsak kitsin Gyermek volt. Annak utanna Prinyi Sigmondné el tsalta eökegyelmét magához, akkor volt 6 vagy 7 esztendős, nem több. Kubinyi László tutorsága kezdetin akkor már eö kegyelme a Lovat megülte, serdülő legén volt Paniolán." D e á k M i k l ó s ö z v e g y e , K o v á t s Anna nemes s z e m é l y azt vallotta, hogy K á l l a y G y ö r g y házánál ő viselte gondját K á l ­ lay M i k l ó s n a k , azután P e r é n y i Z s i g m o n d n é volt a tutor. M á s tanúk szerint Perényi Zsigm o n d n é a gyermeket Vay Pétertől lopatta el, és K a s s á n j á r a t t a iskolába. Ö z v e g y Tunyogi I m r é n é L á b a s Borbála tanú - aki szoptatta is a gyermeket - azt vallotta, hogy apja halála után K á l l a y Miklóst Kállay György, Vay P é t e r és K u b i n y i László tartotta. U t ó b b i parancsolatjá­ ra az „Attyafiaknak nem volt szabad beszelni Kállay Miklós Urammal. " M á s o k szerint K u b i n y i L á s z l ó „addig birta a curatorsagot-tutorsagot, amig az Rebellió fel költ", s K u b i n y i 1670-ben r a b s á g b a nem esett. Kállay M i k l ó s t ö b b mint h o s s z ú tutorság alatt v a l ó tartásának hátterére az iratok között e g y é r t e l m ű m a g y a r á z a t o t találtam. S ez nem m á s , mint a tekintélyes K á l l a y j ó s z á g o k n a k az e g y m á s s a l is p e r l e k e d ő l e á n y á g a k általi m e g s z e r z é s e é s a k e z ü k b e n va­ ló tartása - a tutorság ü r ü g y é n . (2)

<2>

(2)

54 Uo. A p p e n d i x No. 1-65., 61. 5

5

Uo. F a s c . 6.

5

6

Uo. A p p e n d i x No.

5

7

Uo. F a s c . 6. No.

58

329. 1-65., 51., F a s c . 4. No. 558.

Uo. F a s c . 6. No. 634.,

635.

327.

Kállay György m é g 1645-ben szerződést kötött m o s t o h a t e s t v é r é n e k , Kállay Z s u z s a n n á n a k a férjével, Kemény Jánossal, amiben a K á l l a y j ó s z á g o k b ó l l - l házhelyet adott nekik Panyolán, K é r e n , Semjénben, Napkoron, Oroson, K i s k á l l ó b a n , K á l l ó s e m j é n b e n , Beiteken, Székely­ ben, Beszterecen, Laskodon, Eszláron, L ö k ö n , Bagoson, Filepen, Harangon, S i m á n és B i r i ben, F a r k a s a s z ó n , Kaszaperegen, T ú r és T i s z a v a r s á n y m e z ő v á r o s o k b a n nyolcezer „ magyari forintokban ", amelyeket a fiág a summa megfizetésével azonban visszafoglalhat. 59

A gyermektelen Kállay G y ö r g y m e g s z á n v á n é d e s h ú g á n a k , B o r b é l y Istvánné K á l l a y B o r b á ­ lának „az nyomorúságos allapotiát", Napkoron u d v a r h á z a t , mellette Kelemen Pál telkes j o b ­ b á g y o t , K i s k á l l ó b a n házhelyet szabad k o r c s m á v a l , minden hozzája tartozandó T ö k ö s / T ő k ő s és C s a n k o s / C s o n k á s n e v ű j ó s z á g g a l , Biriben erdőt, búzaföldet, „ egy fogás földet, kiben tiz kö­ böl belé mégyen ", harangi pusztaföldön é s h a t á r b a n is bizonyos földeket adott át. (Kiskálló „ezen háboruságos idő miatt" elpusztult, írta 1696-ban K á l l a y Borbála leánya, Palágyi Ist­ v á n n é B o r b é l y Judit.) E g y é b i r á n t Perényi István (Kállay K l á r a M á r i a fia) foglalta el Kállay Borbálától a birtokokat azt hallván, hogy „csak bátyja életében volt jogosult azokra ". 60

1663- ban meghalt Kállay János és minden bizonnyal szintén 1663-ban Kállay György is. Fiágon már csak a K u b i n y i László tutorsága alatt álló Kállay Miklósban állt a Kállay nem­ zetség. K á l l a y M i k l ó s 1663-ban kelt l e v e l e az első b i z o n y s á g K u b i n y i L á s z l ó „mesterhúzásai­ ra ", mindamellett Kállay M i k l ó s tapasztalatlanságára, a családi háttér teljes h i á n y á r a is. „Né­ hány esztendöktűl fogyást Nemzetes Pataki Anna Aszszonytul neveltetvén... szeretetit s reám való gondviselését mind az űdő alatt meg tapasztaltam, Jószágomat is nem birvan, reám való gondviselésében nem is kevés summát erogált és költőt... Néhai Kállay György, Kállay Pál, és Fia János, Uraim és Bátyáim defectussokkal én reám szállót mindennemű Jószágokat és Portiokat, Praediumokat Szathmár és Szabolcs Varmegyében levőket; ismét az altfőidőn Thuri, Ti­ sza Varsányi, Kasza=pereki, s több Portioimat minden hasznok vételivel... és valamellyeket Néhai Kállay Pál Uram Bátyám akkori Eözvegye, mostan pedig Nemzetes Kubinyi László Uram Szerelmes Házas Társa Nemzetes Pataky Anna Aszszony Ángyom mostan is bírna... ad­ tam és botsátottam Nemzetes Kállay Eva Aszszonyom Néném Eö Kegyelme kezében... Hat ezer Magyar Forintokban " mindaddig, a m í g maga Kállay M i k l ó s vagy m a r a d é k a i k i nem váltják. w

(2)

(2)

61

Báró Perényi Zsigmond özvegye, Kállay Klára Mária és h ú g á n a k , az E r d é l y b e n 1658 táján elhunyt K á l l a y Z s u z s a n n á n a k a fia, Kemény Simon (1633-1675), 1663-ban szintén színre lép­ tek. A leleszi konventben K u b i n y i Lászlóval, mint K á l l a y M i k l ó s teljhatalmú képviselőjével, szerződést kötöttek, amiben p l . Kállay M i k l ó s m a g á r a vállalta Perényi István ( K á l l a y K l á r a M á r i a fia) „kártalanítását", mert ú g y m o n d , K á l l a y M i k l ó s elzálogosította A p a g y i G y ö r g y n e k a kállósemjéni kúriát, amely Perényi Istvánt i l l e t i . 6 2

1664- ben az ifjú Kállay M i k l ó s t o v á b b erősítette K u b i n y i L á s z l ó pozícióját az egri kápta­ lanban. „Én tettem volt igéretett Nemzetes Kubinyi László Uramnak, hogy ha eö Kigyelme, azén, és Bátyám Kemény Simon Uram, Néném Kállay Clara Maria Aszszony között, a néhai Kállay György Jószága véget a controversiat el igazittya, eö Kigyelmének adom Eszlár nevű faluban való Jószágomat, Jobbágyimat, és puszta Telekeimet totaliter, Szántó Földeimmel, 63

Uo. Uo. Uo. Uo. 63 Uo. 5 9

6 0

6 1

6 2

Fasc. 3. Fasc. 6. Fasc. 4. Fasc. 4. Fasc. 4.

No. No. No. No. No.

303., 304. 626., Fasc. 8. No. 794., 838. 357. 360. 364.

Kaszálló Réteimmel, mellyet édes Atyám birta, és enis bírhattam volna... Adom eö Kigyelmének és Feleséginek Nemzetes Pataki Anna Aszszonynak öt száz Magyar forintokban... hogy míg az Isten eö Kigy elmeket élteti bírhassák... Minthogy vannak az Eszlár nevü faluban ide­ gen kéznél Jobbagyaim, és Telekeim Zálogban, ha tettzik eö Kigyelmeknek, szabadosan azt is redimálhassák." 1665-ben K á l l a y G y ö r g y ö z v e g y e , C s o m a k ö z y Zsuzsanna nőül ment Nyakas Péterhez. Perényi Zsigmondné Kállay Klára Mária és Kemény Simon azonnal léptek 1665 májusában. P a n y o l á n osztályt tettek, „ az néhai Kállai Györgytől elmaradott Jószágoknak közöttünk való felosztására", a fiággal (tehát K u b i n y i L á s z l ó tutorral) való m e g e g y e z é s s e l . Megosztoztak vagy kettejük k ö z ö s tulajdonában h a g y t á k Panyolán, E s z l á r o n , L ö k ö n , K é r s e m j é n b e n , K á l lósemjénben, Napkoron, Oroson, Beiteken, Kiskállóban, Harangon, Biriben, Simán, Bagoson, Filepen, Székelyben, Beszterecen, stb. l é v ő földeket, erdőket, réteket, kaszálókat, h a l á s z ó v i ­ zeket, m o r o t v á k a t é s a j o b b á g y o k a t . A panyolai kúriát és a napkori elpusztult u d v a r h á z h e l y e t K á l l a y Klára M á r i a kapta, a kérsemjéni kastélyt K e m é n y Simon, m í g a kállósemjéni' és orosi u d v a r h á z h e l y s a b é l t e k i kúria „ osztassék két felé " . Tehát ú g y osztoztak, mintha Kállay M i k ­ l ó s nem élne. 6 4

(2)

A fentebb m á r hivatkozott 1680-1687 közötti tanúesketési jegyzőkönyvek plasztikus k é p e t t á r n a k elénk a panyolai tényleges birtokbavételről. Perényi Z s i g m o n d n é K á l l a y Klára M á r i a ítélőmestert is hozatott („ aki megharagudott az aszszonyra, veszekedtenek is " ) , és magvasza­ kadt j ó s z á g k é n t foglalta el K e m é n y Simonnal az akkoron j e l e n t ő s Kállay birtokközpontot. N é ­ h á n y t a n ú v a l l o m á s : „ Tudja és látta, hogy Prinyi Sigmondné és Kemény Simon Panyolán az udvarházhoz bészállottak, és mintegy 30 vagy 40 ártánokat hajtottak bé, és le verték az vélle lévő katonák. Az szuszékokban búzát, lentsét, abrakot az vermekben is eleget találtak. " „Kal­ lay György holta utan volt 300 köböl búza, zab is volt másfel köböl, bor 40 hordó, Méh 50 raj, szarvasmarha 40. Sertéseket tudom Kemény Simon részire hajtottanak Vasvariban 50, százat nyájnak ugyan oda. Perinyi Sigmondnénak 50 Roszvagyra, ugyan oda százat nyáj disznónak. A sertésik voltának 11 Százan. " „Elet volt 13 veremmel, disznó harmadfel Szaz. " „Disznók voltának 4 Százan, tőmősi disznó benne 50. " „Láttam, hogy hat ökröt szekerestül meg rakat­ ta szalonnával Perinyi Sigmondné. " „Perinyi István a lovakbúi és az sertésekből is be hajtattott Ungvárra. " „Perinyi István az Szamoson által hajtatta az lovakat azt mondotta, ha meg kell adni az árát maid meg adom. " „Perinyi István az ménest be hajtván tizen ket legjavát ki fogatott, a többit a Szamosra hajtatta, 30 disznót Szőlősre erővel, ott vagy 20 ártánt megölt benne. " „Perinyi István számara 13 lovat hajtottak Nyaláb alá. " „Perinyi Adam is lődözte a disznókat. " A z e l l e n s z e g ü l ő Kállay j o b b á g y o k a t (pl. M á t h é Mihályt) m e g v e r e t t é k . A tanúk arról is hitet tettek, hogy a Nemzetes Kállay Família jószága a leányágat soha nem illette, és a leányok mindig csak az anyai részjószágokból kaptak, ül. hogy a leányágat csak akkor illeti meg jószág, ha a fiágnak magva szakad. Kállay M i k l ó s kezeinél m é g 1687-ben sem voltak a régi családi levelek, iratok. A z ő kez­ d e m é n y e z é s é r e lefolytatott t a n ú e s k e t é s e k során arra a kérdésre, hogy a t a n ú tudja-e, kiknél le­ hetnek azok, senki sem tudott e g y é r t e l m ű választ adni. Elhangzottak K u b i n y i L á s z l ó , E r ő s G á b o r és a P e r é n y i e k , K e m é n y e k nevei, mint v é l h e t ő s z e m é l y e k . (2)

A panyolai o s z t á l y s foglalás után, Kemény Simon é s Perényi Zsigmondné Kállay Klára Má­ ria 1668-ban m á r Kubinyi László ellen p r o t e s t á l t a k . Magukat tartották legitimus successoroknak, akikre „az Néhai Tekintettes Kállay Famíliától biratott Kállai Jószág, a Kállai 65

6 4

6 5

Uo. Fasc. 6. No. 687., Appendix No. 1-65., 57. Uo. Appendix No. 1-65., 58.

Jószágnak birodalma" szállt. A j ó s z á g o k egy része „némii némü Contractussal" Kubinyi L á s z l ó n é „ b i r o d a l m á b a n " van, azonban K u b i n y i L á s z l ó nem viseli gondját. „Annakfelette Kállay Miklósnak és Kállay Évának gondviselését Tutorságát magának aprehendálván, az Kállai Jószágon minden dispositioját fenntartya, erdeit pusztíttatni parancsollya, az szegény embereket maga számára dolgoztattya, és minden hasznavételevei élni kivan. Az Dominus és Domina Protestánsokat irási által illetlen becstelen szókkal illetvén, - melly okokra nézve mi­ vel Kállay Miklósnak sem Naturalis sem Dativus Tutora nem lehet, alkalmatlan gond­ viselésére... Kállay Miklósnak gondviselését tegye le, mert illeti a Protestánsokat, és minden Jószágának gondviselésétől szünynyék meg... Kállay Miklós már alkalmatos maga gond­ viselésere, hapedig nem, illeti az közelébbvalo Sucessorokat, és nem az idegent... Kállay Éva Urával eggyütt elégséges maga és Jószága gondviselésere, annakis Tutorságától, gond­ viselésétől " tegyen le. Kállay Miklós 1670-ben v a l ó b a n k e z é b e is vette ö n n ö n gondviselését. M e g n ő s ü l t , feleségül vette sztankovói és sztankahermányi Sztankay Évát. 1670-ből való a K a s s á n r a b o s k o d ó K u b i n y i Lászlóhoz írt l e v e l e : „Cassarul irot levelet, écersmind elleném való méltatlan panaszát vettem Kigyelmédnek. Kiben is légyen bizonsagom, az én nyomorult gyámoltalan tudatlanságomban, hogy istenes gondviselésé alá hitetvén, az Egri Captalanban pléni poténciariusomnak valatvan magát, hogy megh oltalmaz, és alatomban minden successioromat él fordítván, magának es az húgomnak és Kállai Evanak aztöb Kállai Leány ághnak, széliéi oszlata minden igaz vérségim utan réam szallando sok szép joszagimat, es mindén azokrul allo régi eleimtől szeréztetét privilégiomimat azoknak ad a kezekbén, az kiktől tiszte, igereti szerint oltalmazni tartozót volna, kihez kepist az Eszlari joszagomatis kötteté magának Kigyelmed, hogy jövéndobénis ök maradhassanak mégh mindén helyeken levő Kállai joszagimban... Nem accomodalom magamot azon contractushoz az mély az el mult esztendőkben a Kállai leány vérekkel pleni potentialis Kubinyi László Uram ineált volt. " 66

1670-től gyakori ügyfelek Leleszen m i n d a Kállay leányági leszármazottak, m i n d Kállay M i k l ó s . Ö z v e g y B o r b é l y Istvánné Kállay Borbála m e g t á m a d t a m o s t o h a t e s t v é r e i n e k fiait, Ke­ m é n y Simont és P e r é n y i Istvánt a foglalások miatt, r a g a s z k o d v á n édes bátyjától, Kállay G y ö r g y t ő l kapott j ó s z á g a i n a k v i s s z a a d á s á h o z . Kállay Miklós mint egyedüli fileszármazott birtokba kívánta venni a fíágat illető K á l l a y j ó s z á g o k a t , amelyek K u b i n y i L á s z l ó és felesége Pataky Anna, Erős G á b o r és felesége, K á l l a y É v a , K e m é n y Simon és fiai, Perényi István és fiai, valamint m á s leányági leszármazottak, így a Vayak, J á r m y a k , B á r c z a y a k stb. k e z é n v o l ­ tak. 67

68

K á l l a y M i k l ó s 1670-ben í r t a : „árvaságra maradván különbbféle Tutorokh es Curatorokh nevelésire Joszágimmal együtt jutottam... elfeledkezvén az Istenes Tutorokh es Curatorokh jámbor tisztekről, sok Joszagimat el vesztegetek, némely részit pedigh magok részere reservaltak... pedigh is ugyan illeth enyimek, megoltalmazásara való keresésere magánosan én nem érkezvén, fogattam mellem Nemzetes Megyeri István procatort. Ezért attam neki két házjob­ bágyimat Oros nevü faluban. " 1672-ben Leleszen így t i l t a k o z o t t : „ ...édes apam es aniam halálok utan árváiul maradván, s az utanis Nagy Kállai György és János osztályosként való Atyámfiai meghalván, mind édes apamrul, mind pedig Battyaimrul ream maradt Jószágok 69

70

6 6

6 7

6 8

6 9

7 0

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

Fasc. Fasc. Fasc. Fasc. Fasc.

4. 5. 5. 5. 5.

No. No. No. No. No.

379. 414. 403., 404., 406. 409. 488.

némely részit jol lehit megadtak ugyan a Tutoraim, de annak védelmiről, holmi ingó bingoikrol sem apám, sem bátyáimrul nem maradtanak, semmi számot nem adtak, sőt emiitett Báttyám Uraim Jószágát maguk között fel osztottak, kitúrva engem az Tutoraim azokbúl, kik ellen törvényes uton kell panaszkodnom. " Perelte 1672-ben „Paniola, Thura, Ker, Napkor, Oros, Kis Kalló, Semien, Callo Semien, Nyrbeltek, Szíkely, Besztericz, Eszlár, Lök, Laskod, Bagos possessiokert, Philep, Harangh, Sima, Bir praediumokert, Thür és Varsany oppidiumokert, Kaszaperek és Farkas Aszó possessiokert" a leányági leszármazókat. Részsikereket tudott azonban elérni, mert a családi iratokat, leveleket - azoknak is csak egy részét - majd ö z v e g y e s fiai tudták megszerezni a s z á z a d v é g e n s főleg a 18. század elején. Elsőként 1699ben özv. Perényi Istvánné K o z á k Krisztinától az általa ő r z ö t t e k e t : néhai Kállay Klára Mária a m á s o k kezénél lévő bizonyos leveleket k e z é h e z szerezte, tőle fiához, Perényi Istvánhoz ke­ rültek, tőle pedig ö z v e g y é h e z , K o z á k K r i s z t i n á h o z . „A levelek sok peres jószágok oltalmára és keresetére nézve, egy fa-skatulyában és vászon zatskoban vannak, Kozák Christina és Nem­ zetes Újhelyi István pecsétjével vannak bepecsételve. " A p e c s é t e k érintetlensége mellett K á l ­ lay M i k l ó s fia, J á n o s vette kezeihez. E g y é b i r á n t Kállay M i k l ó s m á r 1670-ben szeretné szám­ ba venni örökségét, az első részösszeírás is ez évből való. 71

72

1. sz. táblázat „az Kállai jószágban

kik bírnak s kiket bírnak szám szerint való

Kállay

Miklós

A

В

С

Napkor

12

1

2

Beitek

14

-

Kállósemjén

3

Tura

3

-

4

1

Beszterec Oros Székely Laskod Panyola (Kér) Semjén Kér Eszlár Összesen:

-

­

Kemény Simon

Perényi István

A

A

В

С

8

­

-

8

24

6

­

2

-

10

4

-

­

1

-

1

-

-

-

6

-

­

-

28

-

2

17

6

-

11

2

1

26

1

6

113

5

36

-

С

-

-

8

-

3

1

11

­

1

-

1

-

-

25

-

1

9

-

2

13

-

60

-

4

62

12

5

­

В

5

­

nevekkel"

6

-

-

8

2

4

-

-

1 6

-

-

2

-

­

-

-

-

17

-

7

-

-

-

6

2

6

3

54

4

10

С = szökött jobbágyok száma

7 3

С

-

А = jobbágyok száma

7 2

В

1

В = zálogban lévő jobbágyok száma

7 1

Kállay Éva A

Uo. Fasc. 5. No. 469. Uo. Fasc. 8. No. 885. Uo. Fasc. 5. No. 416. A táblázatot az iratban felsorolt nevek összeszámlálásával készítettem.

-

-

A fentieken túl Vay Ábrahámnak volt z á l o g b a n 2 j o b b á g y a S z é k e l y b e n , 3 j o b b á g y a szintén zálogban Beszterecen, K á l l ó s e m j é n b e n pedig z á l o g b a adott pusztatelkei ( s z á m u k ismeretlen). Lökön a Kállay j ó s z á g o t (adatok ismeretlenek) Veres Mátyás bírta z á l o g b a n P e r é n y i n é Kállay Klára M á r i á t ó l . A z irat összeállítója megnevezte a szökött j o b b á g y o k tartózkodási helyét is: Debrecen, N á d u d v a r , Derecske, N á n á s , Szaniszló, Ecsed, P ó c s p e t r i , Szatmár, V á r a d stb. T ö b ­ ben k ö z ü l ü k nevet változtattak, p l . Orosról Nagy J á n o s m á s k é n t Pal János, Lőrinci M á t y á s m á s k é p p e n Zöld M á t y á s . Egy 1686-ban kelt i r a t b a n összeírták K á l l a y M i k l ó s j o b b á g y a i n a k és telkes j o b b á g y a i n a k a neveit a S z a m o s h á t o n , amely szerint Kéren 13 j o b b á g y o t és 5 telkes j o b b á g y o t , „Semlyinben" 9 j o b b á g y o t és 4 telkes j o b b á g y o t , Panyolán pedig 23 j o b b á g y o t és 6 telkes j o b b á g y o t bírt. M a r k o G á s p á r írta ö s s z e ugyanitt 1687-ben, hogy P e r é n y i István és K e m é n y Simon „menyi Embert, Pusztát birt az három faluban ": Kéren K e m é n y Simon 6 j o b b á g y , 3 puszta, 1 telek; P e r é n y i István 8 j o b b á g y , 4 puszta; K á l l a y P á l n é részéről (sic!) 7 j o b b á g y , 6 puszta, 3 telek. Semjénben K e m é n y Simon 5 j o b b á g y , 2 puszta; P e r é n y i István 4 j o b b á g y , 3 puszta; K á l ­ lay Pálné részéről 7 j o b b á g y , 5 puszta. Panyolán K e m é n y Simon 14 j o b b á g y , 6 puszta; Peré­ nyi István 21 j o b b á g y , 5 puszta és Piros M á t y á s gazda; K á l l a y P á l n é részéről 10 j o b b á g y . 1691-ben K á l l a y M i k l ó s n a k Lökön a „Tiszára jövő Budi részi uton " 63, „Kirally teleké felé a templom mellett" 8, Eszlár felőli teleken 3 1 , Eszláron pedig 30 j o b b á g y a v o l t . 74

75

7 6

Kállay M i k l ó s n a k a n a g y s z á m ú perekhez p é n z r e volt s z ü k s é g e , ezért 1671-től haláláig több részjószágát, j o b b á g y á t el kellett zálogosítania. ( A z iratokon az 1730-1740-es é v e k b ő l való feljegyzések szerint ezek egy részét az u n o k á i váltották k i . ) Pl. 1671-ben K á l l ó s e m j é n ­ ben M o n a i Pál h í v é n e k p u s z t á t zálogosított 100 magyar f o r i n t o k b a n , Oroson 1 t e l k e t , 1677-ben hat évre a laskodi m a l o m h e l y é t , 1678-ban Beszterec falu határában a „Bölyve nevü halászó Tónál" részt adott a J á r m y atyafiaknak, 1686-ban Székely faluban való rész­ j ó s z á g á t 10 évre adta (3 telkes j o b b á g y o t , pusztát, malomhelyet, minden t a r t o z é k a i k k a l ) , 1688-ban Avasújvárosban j o b b á g y á t egész telekével, szőlőivel és minden tartozékaival 2 év­ re nemes H o r v á t h Ferencnek. 1685-ben adta z á l o g b a S z é k e l y faluban n é g y p u s z t á b ó l álló részjószágát minden tartozékaival, a rajta l a k o z ó K u n J á n o s és M i k l ó s j o b b á g y a i v a l egyetem­ ben 500 forintokért 50 évre Z o l t á n y Jósának és feleségének, Szilágyi Sárának, 1689-ben a rázoni pusztabeli részjószágát 12 évre 300 forintért Veres B á l i n t n a k és G á b o r n a k . 1 691-ben kállósemjéni kúriáját L á b o s M e n y h é r t j o b b á g y á v a l együtt A p a g y i G y ö r g y n e k 500 f o r i n t é r t . 77

78

79

80

81

82

83

84

M e g b e c s ü l t e a h o z z á h ű s é g e s , őt segítő embereit. Pl. 1672-ben a kállósemjéni Csontos M á ­ tyást és feleségét, gyermekeiket felszabadította az ö r ö k ö s j o b b á g y s á g b ó l , szabad emberek­ k é nyilvánította őket; O r o s r ó l N a g y k á l l ó b a s z á r m a z o t t Szondi M á t y á s n a k és fiainak

7 4

7 5

7 6

7 7

7 8

7 9

8 0

8 1

8 2

8 3

8 4

Uo. Fasc. 6. No. 637. Uo. Fasc. 6. No. 652. Uo. Fasc. 7. No. 718. Uo. Fasc. 5. No. 426. Uo. Fasc. 5. No. 430. Uo. Fasc. 5. No. 517. Uo. Fasc. 5. No. 539. Uo. Fasc. 6. No. 627. Uo. Fasc. 6. No. 663. Uo. Fasc. 7. No. 766. Uo. Fasc. 7. No. 720.

e m b e r s é g ü k é r t , szolgálataikért 50 forintot adott, „hogy szabadon kelhessenek-járhassanak, armalist válthassanak. " A z alföldi, túri j o b b á g y a i 1686-ban írták Kállay M i k l ó s n a k : „Mi a Szolnoki és Szarvasi vár és hidak közt levén, a császári hadak alá és feljövő útjaik itt vezetnek... javainkat, jószá­ gainkat fosztogatják... Uraságodfundusán 20 legfeljebb 25 ház maradott. " 1687-ben kelt le­ v e l ü k b e n leírták n y o m o r ú s á g o s á l l a p o t u k a t : „Minden javainktol megh fosztattatvan éhei há­ lásra juttattanak el annyira hogy Varasunk nagyob része két egész hétig sem ehetik kenyeret, hanem a mezőbe gyűkereket ásván azzal tőltyűk éh gyomrunkat... a mi legh nagyob azon kőnyőrűletlen szivű Nemsegtűl el vitetett sok édes Atyánkfiai s eskűtteink, migh mais Gyula várában fogságot kénszerittenek, annyi Sommá kérése miatt, millyet soha mi megh nem fizetünk. " 1691-ben arról tájékoztatták Kállay M i k l ó s földesurakat, hogy „ez nyomorúságos es siralommal teli időben " a tatár kiűzte őket v á r o s u k b ó l , bujdosnak s hogy hatnál t ö b b e n nincsenek. Egy 1690-ben kelt irat s z e r i n t Kállay M i k l ó s 1685-ben 50 forintot, 1 v é g pa­ tyolatot, 4 csizmát, 7 font bort kapott tőlük, 1686-1689 között semmit nem tudtak neki adni, 1690-ben Kallóban „200 ötven forintot majd száz forinttal" vett át tőlük. 8 5

8 6

87

88

89

1699-ben Rákóczi Ferenc fejedelmet és Kállay M i k l ó s fiait (ekkori földesuraikat) keresték meg panaszukkal: „Az el múlt háború ideieben elsőben a keresztyén névnek, természet szerént való Ellenségétűi meg bántodott s el pusztult állapottal levének. Az után pedig a hadakh szüntelen való alá s fel járásokkal, és rajtok meg szállásokkal utolsó szegénységre ju­ tottak vala, s kénszeritvettek vala azért más bátorsághosb és csendessebb helyekre venni ma­ gokat tovább való meg maradásokra nézve, á holis mind eddigh laktanak. Már pedig most ismét haza, Thúri várossukba lakó helyekre szállani akaróznak... á míg helyekre helyheztethetnék magokat, addig való szabad üdőt kérnek engedni... az utan pedig esztendőnként ugy mint ezer ket szaz esztendőtűi fogyást" földesuraiknak 140 magyar forint taxát fizetnek. A fe­ jedelem is elengedte s z á m u k r a az 1699. évi adójukat, 1700-tól 120 „magyari forintok" taxát írt elő számukra. 90

Kállay Miklósnak Sztankay Évától 4 fia és 1 lánya ( M á r i a ) született. A levéltári iratokból k i ­ következtethető, hogy az elsőszülött Kállay Ferenc 1672 táján, a m á s o d s z ü l ö t t Kállay János 1673 táján, Kállay István 1675 k ö r ü l , a n e g y e d s z ü l ö t t fiú Kállay György pedig v é l h e t ő e n 1678-1679 táján látta meg a napvilágot. Kállay M i k l ó s r a v o n a t k o z ó s z e m é l y e s j e l l e g ű iratra (végrendelet stb.) e z i d á i g nem bukkantam, csupán feleségének, Sztankay É v á n a k 1674 o k t ó ­ b e r é b e n Panyolán írt levelét leltem f e l . A levél c í m z é s e : „Nemzetes Kallaj Miklósnak nekem bizodalmos hites uramnak kézihez adassék hol ez levelem megh talállya. " A levél tartalma: „Nagy szomorúságomban való alázatos hűséges szolgalatommat ajánlom Kegyelmednek édes szivem, kívánom szivem szerént hogy az Isten Kegyelmedet az mostani szomorú kiserves Rabsagabul boldogul szabadicsa, hozza hozzánk visza, kivanom lelkembül... Nagy szomorú kiserves bánattal sokat sírtam búsultam az Kegyelmed keserves Rabságon. " N e m nyugszik, a m í g valahol fel nem találja, elmegy a generálishoz is, hogy szabadító levelet szerezzen. 9 1

K i s z a b a d u l á s á n a k k ö r ü l m é n y e i sem ismertek. Kállay M i k l ó s vélhetően 1672 táján csatlakoz­ hatott - ha csatlakozott egyáltalán (s talán Kallóban) - a kuruc mozgalomhoz, és vélhetően 8 5

8 6

8 7

8 8

8 9

9 0

9 1

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

Fasc. 5. Fasc. 6. Fasc. 6. Fasc. 7. Fasc. 6. Fasc. 8. Fasc. 5.

No. No. No. No. No. No. No.

432. 619. 648. 716. 678. 869., 870. 490.

hatottak rá a k u r u c c á vált tutora, K u b i n y i L á s z l ó nézetei. A z is lehetséges, hogy Kállay M i k ­ lós ekkoron m é g református vallású volt, a p r o t e s t á n s ü l d ö z é s e k során elfogták, s mint o l y so­ kakat, dús váltságdíj fejében engedték szabadon. ( A família 17. századi vallására k o n k r é t ira­ tot ez idáig nem találtam. Amennyiben ekkoron K á l l a y Miklós református hiten volt, az 1673-74. évi pozsonyi v é r t ö r v é n y s z é k n y o m á n rekatolizált. A m i biztos, a fiai r ó m a i katoliku­ sok voltak.) A m i Kállay M i k l ó s esetleges k u r a c s á g á t illeti, egy 1733-ból való i r a t b a n találtam m é g egy utalást. T a n ú e s k e t é s e k során t ö b b e n vallották: 1683-ban „amikor a pogányság Bécs alatt megveretett", Szabolcs v á r m e g y e felment T h ö k ö l y v e l Pozsony alá, és a b a n d é r i u m b a n ott volt Kállay M i k l ó s is. „Pünkösd után mintegy három héttel volt": Kállay M i k l ó s Szatmárról Nap­ k o r r a j ö t t , onnan mindjárt Kallóba, Kiss Ferenc kapitánytól vett egy s z ü r k e paripát, felszerel­ te „kék czafrangosan", és a kállósemjéni M e n y h á r t M á r t o n j o b b á g y á t adta érte. Kállay M i k ­ lós családjával e g y é b i r á n t Panyolán élt, de t ö b b é v e n át a S z a t m á r o n lévő h á z á b a n is. 92

Kállay M i k l ó s 1692-ben hunyt el. Ö z v e g y felesége, Sztankay É v a , majd a fiai folytatták a leányágakkal a pereket é s a családi iratok, levelek felkutatását. Pereskedtek 1695-1699 k ö z ö t t K á l l a y Lőrinc ( f l 6 1 7 ) leszármazóival: B á r c z a y J á n o s s a l , T ö r ö k F e r e n c n é Szinnyei A n n á v a l , F á y Istvánné Szinnyei Borbálával, Kállay Ferenc leszármazóival: B o r b é l y Istvánné K á l l a y B o r b á l a unokájával, Palágyi Ferenccel, ahogy Vay Á d á m m a l (leányági rokonuk) is. (2)

Gyakorlatilag ú g y záródott a 17. század Sztankay É v a életében, mint a férjével m ö g ö t t ü k hagyott b ő k é t évtized. „ ...régi jó hirü nevü édes Nemzetünk dicséretesen kardgyával nyert Jószágának nagy részét az Leány Ag már alkalmas időtől fogván magának approprialván, mind ez mai napigis minekünk fiu agoknak nagy kárunkal birta, mellyet tovább nem szenved­ hetvén kéntelenittettünk vissza vételének perlekedésere 200 Magyari forintokat fel vennünk Nemzetes Vitézlő Zóltány Jósa Uramtól, Feleségétől Szilágyi Sára Asszonytól Székelyben és Besztereczen levő Jószágunkra" - írták az 1699-ben kelt s z e r z ő d é s b e n . 93

Felhasznált forrás MOL, P 343. SZSZBML, IV. A. 1.

Magyar Országos Levéltár, Kállay család levéltára, Kállay család 1526-1938. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Szabolcs Vármegye Nemesi Köz­ gyűlésének iratai, 1335-1848 Felhasznált irodalom

BENEDEK, 2005. BÓNIS, 1971. ENGEL, 1996. FELSZEGHY, é. n.

9 2

9 3

Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából, 1526-1699. Öszszegyüjt., közread. Benedek Gyula. Szolnok, 2005. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. 1-2. köt. Bp., 1996. Felszeghy Ferenc - Rátvay Imre - Petrichevich György - Ambrózy György: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Bp., é. n.

Uo. I . Reg. Fasc. 9. No. 1237. Uo. Fasc. 8. No. 877.

GUDENUS, 1990. M A K A I ­ HÉRI, 2002. MERICKA, 1974. NAGY, 1857­1865. NYULÁSZINÉ, 1987. PAIS ­ JAKUBOVICH, 1929. SEELMANN, 1793. СПАССКИЙ, И. Г., 1963. VAJAY, 1987. VAJAY, 2002. ZOMBORI, 1988.

Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógi­ ája. 1. köt. Bp., 1990. Makai Ágnes - Héri Vera: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar tör­ ténelemben. Bp., 2002. Meficka, Václav: Orden und Ehrenzeichen. Wien-München, 1974. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. Bp., 1987. Pais Dezső - Jakubovich Emil: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929. Seelmann Károly: Minden Európában, Ázsiában és Afrikában volt és mostan virágzó vitéz rendeknek, ordóknak tüköré. Kolozsvár-Szeben, 1793. Спасский, И. Г.: Иностранные и русские ордена до 1917 года. Ленин­ град, 1963. Vajay S zabolcs: A Johannita Rend lovagjai. H . п., 1987. Vajay S zabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530­2000. 1­2. köt. Bp., 2002. Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Bp., 1988.

Kállay-címer

U B U L de genere Bolok ­ Simian

Öregebb Kállay ág, utóbb Vitéz ág

Semjéni, utóbb Lőkös ág

GERGELY az ág kihalt (14. század)

E G Y E D comes 1250, 1281

M I H Á L Y comes 1250,1292 QJ

I S T V Á N mester, szőlösi várnagy 1279, 1322

I V Á N mester, szabolcsi ispán, 1290, 1343

Lengyel (dictus Lengen) J Á N O S

(l)

<

mester 1321, t 1348

D E M E T E R mester, honti alispán, 1344,1357

ÖT

S Z A N I S Z L Ó mester, 1354, 1392

L O K O S mester 1347, f i 376 (megölték) 1347-1349: Lőrincz néven

J Á N O S 1396,1428

L Ő K Ö S M I K L Ó S mester, szabolcsi esküdt, kir. kiküld. 1376, 1437

QJ 7Г

L Ő K Ö S JÁNOS 1398,1464 alnádor, alországbíró, szabolcsi főispán, országgy.

Qj

Ф i/i N Qj. N Ш CL

(1)

J Á N O S p,tokaji várnagy, 1421,1461

LŐKÖS JÁNOS

A N D R Á S 1490, 1502

M

követ

1455, 1498

3 QJ.

1 KLARA Csapy Farkas

V I T É Z J Á N O S 1573,1586 lápispataki Segnyey Judit

ANNA Bánfry Sándor

1Л

LŐKÖS JÁNOS 1502,1526, 1549 1. Nadányi Krisztina 2. Vulfiy N .

Kiskállói V I T É Z J Á N O S szörényi bán, 1517, 1550 Kisvárdai Várday Judit 1

1

I

I

ORSOLYA Bethlen Gergely

LŐKÖS PÁL 1526, t l 5 6 1 táján Reszegey Fruzsina

О Q.

2

I

I

LŐKÖS F A R K A S LŐKÖS F E R E N C 1539, 1555, t l 5 6 0 előtt 1539, t 1585 Báthori Anna ( l )

rü>

& (1)

lásd 2. sz. táblázat Csapy Kristóf Telegdy Barbara (2. férj: Rákóczi Zsigmond)

ш uu

BALÁZS 1586, 1589 t 1590 táján

GYÖRGY 1589, f 1598

kihalt Egyed főága

LŐRINC 1546, f 1617 Szakolyi Borbála

ERZSÉBET 1600, 1604

ANNA Báncsy János

BORBÁLA Bárczay Ferenc

JÁNOS 1552, t 1586 nincs utód я

KRISZTINA 1589, 1591 Horváth aliter Poliak Kristóf de Przemysl

D QJ

N QJ, N QJ Q. СГ Ш 3

KÁLLAY LŐKÖS FERENC" t 1585 szaniszlóffi Báthori Алпа f 1596 táján

FARKAS ' 1571, 1590 t 1598 Apafiy Erzsébet 12

PETRONELLA 1570

nincs utód

SARA 1570

2

E E F R NC' ' 1560, 1613 t 1616 1. losonczi Bánffy Алпа 2. Bornemisssza Kata (2. férj: br. Perényi György)

1

MIKLÓS " 1597, 16001635 t 1636 Karvay Orle Judit

JÁNOS" 1582, 1613 f 1614 táján Telegdy E rzsébet

nincs utód

lásd 3. táblázat

KATA 1597 hajadon 1. Konszky György 2. Vay András

2

GYÖRGY 1613, 1617­1656 t 1663 Csomaközy Zsuzsanna

ERZSÉBET 1613, 1636 Szentkirályi Sándor

ANNA 1613, 1636 Nagy Imre

BORBÁLA 1613, 1686 Borbély István

KLARA MARIA *1613 t 1669 táján br. Perényi Zsigmond t 1663 táján

ZSUZSANNA * 1615 január t 1658 táján Erdélyben ? Halmi, 1632.06. 14. Kemény János fejedelem (1660) (1607-1662)

PERÉNYI A D A M Aha vm. főispán

PERÉNYI ISTVÁN Kozák Krisztina

KEMÉNY SIMON 1633-1675 Alsó-Fehér vm. főispánja Perényi Kata

nincs utód

FERENC" * 1616 május t 1626 május

IQ

Nagykállói K A L L A Y J Á N O S Telegdy Erzsébet

KATA 1616, 161!

BORBÁLA 1616, 1618

FRUZSINA 1613 t 1618 előtt

t 1614 táján

PAL 1613, 1632 t 1642 Pataky Anna (2. férj: Kubinyi László)

ISTVÁN 1610, 1650 t 1651 1. 1636 után: egressi és sasvári Egressy Fruzsina t 1645 2. özv. Kamuthy Ilona

5Г ш

1. MARIA 1643 t

SAMUEL 1643, 1645 t

JANOS 1643,1662 tl663 w

EVA 1643,1663 t 1680 Erős Gábor

JUDIT *1640 táján t 1680 előtt bilkei Lipcsey István

nincs utód

MIKLÓS' ' a famüia restaurátora »1643/44 t 1692 sztankovói és sztankahermányi Sztankay Éva t O r o s , 1720. 07.30

MARIA 1650 t 1651 július

GYÖRGY *1678 táján t 1703

MARIA 1. Ráthy Gergely 2. Feigelputz János

2

m N Ш> N Ш Q.

3 in О

о. п>

FERENC * 1672 táján napkori főág megalapítója

JÁNOS * 1673 táján orosifőág megalapítója

ISTVÁN * 1675 táján t 1703

о-

N N

й)

а.

LH

A Kállay Miklós által írt családtörténet első oldala (SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 94. No. 56. 1676.)