10 | Új EgyENLíTő
M A g y A R
E C S E T
TANÁCS iSTVÁN
KISKApu A NAgygAZDASágOKNAK igAZi VÁLTOZÁST CSAK ÉVEK MÚLVA hOZ A FöLDTöRVÉNy A földtörvény sokkal nagyobb horderejû kérdés, mint amennyit a mezôgazdaság gDP-arányos termelése, vagy az agráriumban foglalkoztatottak száma indokolna. Francsovics istván közgazdász, jogász, a felsôszentiváni székhelyû Febagro Zrt. igazgatósági tagja szerint a júniusban elfogadott földforgalmi törvény nagy viták után kompromisszumot hozott. Nem teszi tönkre egyik napról a másikra a nagyobb mezôgazdasági üzemeket, más tagállamokban is bevett módon védi a magyar tulajdonosok érdekeit. Francsovics szerint ugyanakkor a piaci viszonyok nem teszik lehetôvé az állatlétszám lényeges növelését és a mezôgazdasági foglalkoztatás számottevô bôvítését. A zsebszerzôdésekbôl csak azok maradnak meg, amelyek új adásvételként is megfelelnek a törvényi elôírásoknak. A földárak alakulása hosszabb távon attól függ, hogy 2020 után is jelentôsek maradnak-e az uniós agrártámogatások.
» a szerző újságíró
Hatalmas viták után szinte csend lett a nyáron elfogadott földtörvény körül. A közéleti uborkaszezon miatt van ez így, vagy ennyire jó kompromisszumokat tartalmaz a jogszabály? a földtörvényt elfogadta a parlament, az államelnök aláírta – attól kezdve a gazdasági szereplők számára adottságnak kell tekinteni. nyilván a nyaralás miatt is alábbhagyott a vita, szerintem azonban ennek fő oka, hogy bár nem tökéletes, de használható ez a törvény. Én optimista ember vagyok, tehát olyannak tekintem, mint a félig teli poharat. az elcsendesedés legfőbb okát abban látom, hogy noha néhány hónap múlva több részletben hatályba lép a törvény, az igazi hatását majd csak évek múlva fejti ki – akkor, amikor a most érvényben lévő földhasználati szerződések lejárnak. A külföldiek meghosszabbított földvásárlási moratóriuma lejár 2014. május 1-jén. Sokan féltek ettől a dátumtól, és bírálták a törvényhozókat, amiért lehetővé teszik, hogy nem magyar állampolgárok földet vásárolhassanak Magyarországon. aki egy kicsit is reálisan gondolkodott, az tisztában volt vele: megtiltani nem lehetett volna,
hogy uniós polgárok földtulajdont szerezzenek. az uniós tagsággal nemcsak jogok járnak – például a jelentős agrártámogatásra – hanem kötelezettségek is. a földforgalmi törvény vitáiban nem kapott erőteljesebb hangsúlyt, hogy bizonyos körülmények között a jelenlegi földtörvény is lehetővé teszi, hogy tagállami polgárok földet vásároljanak Magyarországon: három éve itt kell élni életvitelszerűen, és fő foglalkozásként a mezőgazdasággal kell foglalkozni. ez most annyival nehezül tovább, hogy csak megfelelő, biztonsági elemeket tartalmazó nyomtatványon lehet az adásvételi szerződéseket rögzíteni, és a helyi földbizottság, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges a hatályba lépésükhöz. nem diszkriminatív ez a megoldás, hogy bár lehetővé tesszük, de amennyire lehet, megnehezítjük? Ilyen szabályok más uniós tagországokban is vannak. Ha például Franciaországban nem diszkriminatív, akkor nálunk sem az. valóban van-e birtokméret-korlátozás? A törvényben szereplő számok – magánszemélyre maximum 300 hektár, mezőgazdasági termelő-
Új EgyENLíTő
|
11
gazdasági termelő szervezet számára előírt 1200 hektár puha korlát – ha a szervezetnek állattartó telepe van, vagy ilyet létesít, vagy vetőmag-termeléssel foglalkozik, akkor a birtokméret fölmehet 1800 hektárig. akkor is 1800 hektár a plafon, ha a termelő szervezet a saját tulajdonosától bérel földet.
Dr. Francsovics istván első diplomáját 1977ben kapta meg a moszkvai Mezőgazdasági Gépészmérnöki egyetemen. Később közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetemen, majd jogi diplomát az eLTe jogi karán. Közgazdasági területen PhD-fokozatot ért el, jogi területen most vesz részt PhD-képzésben. emellett adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, majd könyvvizsgáló képesítést szerzett. 1991-től a Felsőszentiváni Mezőgazdasági szövetkezet főkönyvelője, majd a Febagro zrt. igazgatósági tagja lett. a termelőszövetkezet az ő stratégiai elképzelései alapján alakult át részvénytársasággá. Baján saját könyvvizsgáló céget működtet. Két cikluson át Felsőszentiván alpolgármestere volt. Több hangszeren játszik.
A versenyképesnek tartott mai nagyüzemek jelentős része ennél nagyobb földterületen gazdálkodik. nekik tehát zsugorodniuk kell. gyakran elhangzó kritika volt, hogy a készülő földtörvény tönkre teszi a hatékony, versenyképes nagyüzemeket, azzal, hogy kihúzza alóluk a földet. Ez valóban így van? a legtöbb nagyüzem esetében akkor kell a földtörvény hatásaival foglalkozni, amikor lejárnak a törvény hatályba lépése előtt kötött bérleti szerződések. a mi cégünk, a Febagro zrt. esetében a haszonbérleti szerződések több mint 90 százaléka 2020-ban jár le. Föl is lehet készülni a változásra, és a törvény életbe lépéséig újrakötni ezeket a szerződéseket. Kölcsönös szándék esetén ennek jogi akadálya nincsen. nem a földtörvényben, hanem a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozzák az ilyen társaságok szétválását. a földtörvény annyit tesz ehhez hozzá, hogy a szétválást követően még öt évig úgy kell kezelni a szétvált társaságok által bérelt területet, mint azt, amit a jogelőd bérelt. ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha öt évnél hosszabb időre megvannak a bérleti szerződések, akkor nyugodtan szétválhat egy nagyobb gazdasági társaság akár több kisebbre is, amelyek már beleférnek a méretkorlátozásba. a szétválási szerződésben rögzíteni kell, hogy melyik bérelt földdarabot melyik utódszervezet használja. a cégbejegyzéssel a bérleti jog automatikusan átmegy az utódszervezethez – vagyis neki is lesz bérelt földje, anélkül, hogy a földtörvényben egyébként előírt lépéseket teljesítenie kellene. nem kell tehát kifüggeszteni a bérleti szerződést a polgármesteri hivatalban, és nem érvényesek rá az előhaszonbérleti jogot szabályozó paragrafusok – például az egyébként preferált helyi családi gazdaságok nem vihetik el előle a bérelt földjét.
szervezetre maximum 1200 hektár, állattartó teleppel vagy vetőmag-termeléssel rendelkező mezőgazdasági termelőszervezetre maximum 1800 hektár – tényleges korlátot jelentenek-e, vagy van kiskaput? a magánszemélyenként 300 hektár földtulajdon létező, kemény korlát – de személyenként, és nem családonként érvényes. Vagyis annyiszor 300 hektár is lehet, ahány családtag van. a mező-
vagyis az a kiskapu, hogy a mai nagyüzemek annyifelé válhatnak, ameddig az utódtársaságok mindegyike bele nem fér a földhasználati korlátok közé? Említette, hogy a jelenlegi földbérletek többsége 2020-ig szól. Miért addig, és mi lesz azután? 2020 azért határkő, mert addig biztos az európai Unió agrártámogatása a jelenlegi nagyságrendben. Lehet, hogy később ez megszűnik, átalakul – ami mindenképpen hatással lesz az érdekelt-
12 | Új EgyENLíTô ségi viszonyokra. Lehet, hogy uniós támogatás nélkül nem éri meg földet bérelni, vagy a gazdasági eredmény csak lényegesen alacsonyabb haszonbérleti költséget bír el anélkül. Ha a jelenlegi nagyüzemek csak azért válnak is szét, hogy beleférjenek a méretkorlátozásba, elképzelhető-e, hogy az utódszervezeteknek és tulajdonosaiknak kialakulnak a saját egyéni érdekeik, és meglazul köztük az együttműködés? Ha okosan csinálják, ez nem okoz problémát. Megtehetik, hogy a létrejövő utódcégekben ugyanazok lesznek a tulajdonosok, és ugyanolyan arányban, mint az anyacégben. Ha a tulajdonosok közt nincs feszültség, ha megbíznak egymásban, akkor a szétválás megmarad kényszerű adminisztratív lépésnek. De ha ellentétek vannak, azok az eredeti, nagyobb méretű szervezetben is kiütköznek. gyakori kifogás, hogy gazdasági társaság tulajdonába nem kerülhet föld, a haszonbérlet viszont jelentősen megdrágítja a termelést, és rontja az áru versenyképességét. Ön is így látja? ameddig a másik oldalról létezik a földalapú agrártámogatás, és körülbelül szinkronban van a földbérleti díjjal, addig nem gondolom, hogy a haszonbér túlságosan rontja a versenyképességet. annak is tetemes költsége lenne, ha jogi személy földet vásárolna. egyrészt a vételár, amelyet vagy adózott jövedelemből, vagy hitelből kellene előteremteni – mindkét esetben jelentős költséget jelentene. Más termelőeszközökkel ellentétben a termőföld esetében az amortizáció nem számolható el költségként – ez is hátrányos volna. Versenyképesség szempontjából nem érzékelek jelentős különbséget a saját föld és a bérelt föld között. Szerepelt az elképzelések között, hogy foglalkoztatáshoz kötnék az engedélyezett birtoknagyságot. A Hód-Mezőgazda zrt. bérelt földjeinek megpályáztatása kapcsán kiderült, hogy több ezer hektáros nagyüzem is képes sok embert foglalkoztatni, jelentős részt vállalni a közteher-viselésből, integrálni, vetőmagot termelni, élenjáró állattenyésztést megvalósítani. van tehát precedens – lehet, hogy a törvénynek ebbe az irányba kellett volna terelnie a gazdálkodókat? Minden tiszteletem a Hód-Mezőgazda zrt.-é, meg azoké a gazdaságoké, amelyek ma is sok embert foglalkoztatnak, de úgy gondolom, jobb, hogy ez az előírás kimaradt a törvényből. egyrészt, mert a tervezetben eleve diszkriminatív módon szerepelt: csak a termelő szervezetekre vonatkozott,
az egyéni és a családi gazdaságokra nem. a termelő szervezetek így is hátrányban vannak az őstermelőkkel szemben, például az adózás tekintetében. a másik kifogásom, hogy az eredeti elképzelés szerint 1200 hektár földre 100 munkahelyet kellett volna fenntartani, ami szerintem irreális. egy piacgazdaságban egyébként nem is lehet előírni kötelező létszámot, kötelező bérszínvonalat, mint az előző rendszerben, mert az megöli a versenyt. Ilyen arányú foglalkoztatáshoz nagyon komoly kertészetre, vagy jelentős kézi munkaerőt igénylő állattenyésztésre volna szükség. Felsőszentivánon működik egy jelentős, 600 kocás sertéstelep, a Meta kft., amely viszonylag sok embert foglalkoztat – de meg sem közelíti a 100 főt. Még ha meglenne az egykori termelőszövetkezeti tehenészeti telep, annak a dolgozóival sem lennének elegen egy ilyen előírás teljesítéséhez. Meggyőződésem, hogy 100 munkahely bérét a mostani terhekkel, adókkal, járulékokkal nem lehet kitermelni 1200 hektáron. gyakran emlegetik, hogy egykor tíz millió sertést tartottak Magyarországon, mára pedig három millió alá süllyedt a számuk. Ha újra több lenne, az nagyobb hozzáadott értéket és növekvő foglalkoztatást jelenthetne. Meggyőződésem, hogy ha megint lenne tíz millió disznó az országban, nem tudnánk mit kezdeni vele. Időnként a három millió is sok, amiatt, hogy az áruk szabad áramlása uniós alapelve miatt óriási mennyiségű olcsó hús jön be az országba. ez a magyar sertéstermelőket és feldolgozókat nagyon nehéz helyzetbe hozza. Látható, hogy – talán a Picket leszámítva – sorban mennek tönkre a patinás magyar vágóhidak és húsüzemek. ezt a piac eldöntötte – bár a mindenkori politika a saját érdekei alapján alakítja a játékszabályokat, a piaci szereplők pedig igyekeznek alkalmazkodni hozzá. De az nyilvánvaló, hogy egy eleve veszteséges állattenyésztés nem képes elviselni egy törvénnyel előírt, kötelező foglalkoztatás költségeit. nem is lát lehetőséget a mezőgazdasági foglalkoztatás növelésére? ez politikai kérdés, amelyet a mindenkori hatalom alakíthat a maga eszközeivel. akkor sem kötelező előírásokat kellene alkalmazni, hanem ösztönzést. Például az állami földeket bérlő gazdaságoknak lehetne erre adni díjkedvezményt, esetleg kedvezményes adó- vagy járulékkulcsokat megállapítani számukra. akkor az állam a másik oldalon csökkenthetné a segélyre vagy a közmunkára fordítandó költségeit. De a magánszférában hagyni kellene a piaci hatásokat érvényesülni.
Új EgyENLíTô
Ahhoz mit szól, hogy az egykor a Fidesz-kormány által privatizált 12 állami gazdaság, az úgynevezett „piszkos tizenkettő” megtarthatta az akkor 50 évre kötött földbérleti szerződéseit az állammal, miközben másoknak már a 2017ben lejáró bérelt földjeit is előre megpályáztatják? a mi cégünk viszonylag kevés állami tulajdonú területet bérel – azok is inkább olyanok, amelyeket a korábbi magántulajdonos átadott az államnak a Földért életjáradékot program keretében. az állammal üzletelni, az egy külön műfaj. Olyan, mint az inga: egyszer ide leng, egyszer oda leng. Kormányok jönnek, kormányok mennek, mindegyik a saját hátországát kívánja erősíteni. nemcsak a „piszkos tizenkettő”, hanem a másik politikai oldalon is számos agrárcég részesült jelentős előnyben, és nem biztos, hogy a gazdasági ésszerűség vagy a szektorsemlegesség alapján. Mindenki örül, ha hozzájut ilyen lehetőséghez – majd pedig háborog, amikor fordul a világ, és elveszíti azt. Mondhatnám: az kritizáljon, aki teljesen tiszta kezű! Mi a Febagro zrt. esetében igyekszünk kimaradni ezekből a dolgokból. Igaz, egyik kormányzati ciklusban sem voltunk közel a tűzhöz – de nem is törekedtünk erre, mert kockázatosnak tartjuk. Teszem azt, nagy összeget beruház valaki egy tehenészetre, vagy sertéstelepre, aztán egyik napról a másikra megváltozik a jogszabály, és futhat a pénze után. Magánszemélyektől biztonságosabb bérelni a földet? ott kisebbek a területek, és nem túl nagy a szerződéses fegyelem. Sokszor lehetett olvas-
|
13
ni, hogy valaki másnak adta el a sertését, kukoricáját, mint akivel leszerződött. A földet nem annak adják, aki több bért fizet érte? a mezőgazdasági termékértékesítésben valóban előfordul szerződésszegés – a haszonbérleti szerződést azonban komolyan kell venni, mert a földhivatalban bejegyzik a földhasználatot, és rendes felmondással nem is lehet megszüntetni azzal, hogy valaki meggondolta magát, és olyannak adná, aki momentán többet ígér érte. De ezen a területen nincs sok konfliktus: a bérlő és a földtulajdonosok rendszerint helybeliek, ismerik egymást, hosszú távú partnerek. a Febagro zrt. azokon a településeken, ahol gazdálkodik, ezernél több magántulajdonostól bérel földet. Pontosan fizetünk, az átlagnál valamivel többet. Kiszámíthatóak vagyunk, és ha pár hétig nem esik az eső, nem mindjárt azon törjük a fejünket, hogyan lehetne csökkenteni a bérleti díjat, pedig a Polgári Törvénykönyv alapján volna erre lehetőség. szerintem bölcsek a földtulajdonosok: olyannal szerződnek, akit ismernek, és tudják, hogy annyit ígér, amennyit ki is tud fizetni. Megnevez a földtörvény néhány különleges jogokkal rendelkező szereplőt. Az állam például mindenkit megelőz a rangsorban. Szerezhet földet az önkormányzat, kerülhet föld a bevett egyházakhoz, sőt, a jelzálog-hitelező bankokhoz is. Mi következik ebből? visszatérhet az érseki uradalom, vagy adódhat olyan helyzet, hogy a bankok lesznek a legnagyobb földbirtokosok? nem gondolom, hogy az említett szereplők a belátható jövőben jelentős tényezők lennének. az
14 | Új EgyENLíTô állam ugyan különleges jogokat tart fenn magának – de földvásárlásra már évek óta nincs pénz a költségvetésben. előfordulhatnak ritka és speciális esetek – valaki örökös nélkül hal meg, és az államra száll a földje –, de nem hiszem, hogy a meglévő földtulajdonát az állam jelentősen gyarapítani tudná. az egyházak nem vásárolhatnak földet: a törvény azt teszi lehetővé, hogy valaki rájuk hagyja, vagy gondozás fejében az egyházra bízza a földjét. Olyat sem hallani, hogy tömegesen kerültek volna földek a jelzáloghitelező bankokhoz. ami mégis hozzájuk került, azt a jelzáloghitel-törvény szerint hat éven belül értékesíteniük kell. Sokan tartottak a spekulációs célú földvásárlástól: majd megjelenik a faluban valaki, akinek sok a pénze, külföldi személy, bank, gazdasági társaság, és fölvásárolja a földet a helyi gazdák elől. Sokan hiszik, hogy a pénz utat tör magának a törvényeken keresztül is. Hogyan látja ennek lehetőségét? Ha összehasonlítjuk az elfogadott földtörvényt a még érvényben lévő jelenlegivel, akkor ezentúl még nehezebb lesz földhöz jutni. Korábban sokat lehetett hallani, hogy a pénzes pesti ügyvédek befektetési céllal fölvásárolják a földeket. az új törvény hatályba lépése után már ők is csak akkor tehetnék ezt meg, ha három éve ezzel foglalkoznak, elvégeznek legalább egy aranykalászos gazdatanfolyamot, sőt, még a közelben is laknak. nem hiszem, hogy ezt tömegesen ki lehetne játszani – de azt sem, hogy az említettek közül sokan pályát változtatnának, hogy hivatásos földművesek legyenek. A részrehajlástól és a korrupciótól is sokan tartanak. Azt mondják például, hogy a helyi földbizottságok tagjai majd a rokonaikat részesítik előnyben, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv pedig politikai utasításra külső, nagyhatalmú személyek akaratát helyezi előtérbe, mint ahogyan számos ilyen esetre panaszkodtak az állami földek bérleti pályázatain. a helyi földbizottságok főként olyan emberekből alakulnak, akik tartósan az adott településen élnek. előfordulhat, hogy néha kicsit maguk felé hajlik a kezük – de aki benne él egy helyi közösségben, az nem viselkedhet tartósan részrehajlóan. ami a szakigazgatási hivatal képviselőit illeti, az ő kezüket pontos definíciókkal köti a törvény: meghatározza, milyen jogcímeken tagadhatják meg a hozzájárulást egy adásvételhez. van egy gumijogszabály a törvényben: megtagadható a hozzájárulás akkor, ha kedvezőtlen birtokszerkezetet eredményez. Ezt bármire rá lehet húzni, ha akarják.
ez tényleg gumiszabály. De ezt a döntést is meg kell indokolni, és akinek a földvásárlását nem hagyta jóvá a hivatal, az bírósághoz fordulhat, ott pedig végképp nem fogadják el indoklás nélkül a döntést. Ön szerint mi lesz a zsebszerződésekkel? a zsebszerződéseket nem lehet érvényesíteni a törvény hatályba lépése után. Ha az uniós tagállami polgár, aki a zsebszerződést kötötte, megfelel a földtörvényben meghatározott feltételeknek, vagyis három éve helyben lakik, van megfelelő szakképesítése és hivatásszerűen földműveléssel foglalkozik, akkor új vevőként, a törvényben meghatározott biztonsági papírra készült szerződéssel, a helyi földbizottság és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyásával megvásárolhatja azt a földet is, amelyre előzőleg zsebszerződést kötött. Ha a zsebszerződési eladó és vevő ezt meg tudja csinálni, akkor az eredmény már nem zsebszerződés lesz, hanem valódi, érvényes dokumentum. De azt előírás szerint ki kell függeszteni községházán, és ha odamegy a helyben lakó szomszéd, hogy annyi pénzért neki is kell az a föld, és ő előbb áll a rangsorban, akkor vele kell szerződést kötni? ez a kockázat fennáll. Úgy vélem azonban, hogy a törvénytisztelő polgároknak nem kellene emiatt aggódniuk. Legyen ez azok gondja, akik a törvények megkerülésével próbáltak maguknak előnyt kovácsolni, de nem jött be a dolog. Milyen hatást gyakorolhat a törvény életbe lépése a földárakra, illetve a haszonbérleti díjakra? Pontos prognózist nem lehet készíteni, mert két ellentétes hatás érvényesül egyszerre. Ha jönnek tőkeerősebb vásárlók, az árfelhajtó erőt jelent. Ugyanakkor nem biztos, hogy mindenki meg tudja csinálni azt a társasági szerkezetet, amelyben a jelenleg bérelt földjét a korlátozások ellenére tovább tudja használni. elképzelhető, hogy lesz olyan 2500 hektáros nagyüzem, amelynek vissza kell zsugorodnia például 1500 hektárig, mert a tulajdonosai birtokában nincs annyi föld, hogy az engedélyezett 1800 hektárt kimerítsék, az állattenyésztést ráfizetésesnek tartják, vetőmaggal nem tudnak foglalkozni. Utánuk bérlő nélkül marad, mondjuk, ezer hektár – ez növeli a kínálatot, lefelé húzza a bérleti díjat. a földár pedig mindig követi a haszonbér alakulását. Jómagam úgy vélem, a jövőre kezdődő uniós költségvetési ciklus végéig folytatódik a nyugat-európai földárakhoz való igazodás, bár talán mérsékeltebben emelkednek az árak, mint eddig. Utána minden attól függ, mennyire nyirbálják meg 2020-tól az agrártámogatásokat.
