I.
A múzeum XIV. évi jelentése. 1918. Mig a frontokon ádázul dúlt a szörnyű háború és rémesen pusztítoll a rombolás és halál fúriája, múzeumunk ez idő alatt is igyekezett a maga szerény körében lelkiismeretesen tölteni be a maga feladatát. Tovább gyűjtögette szülőföldünk múltjának emlékeit és szedegette gondozása alá nemzeti kultúránknak kincseit. A nehézségeket, amelyekkel a békés foglalkozásoknak a háború következtében meg kellett birkózniok, minduntalan éreztük mi is. Bizony azok meg-megakasztották, hol csökkentették a m ú zeum gyarapodásának csöndes esztendőkben megszokott gyorsabb és eredményesebb tempóját. Mindazonáltal sáfárkodásunk sikere nemcsak kielégítő, de általában véve örvendetes minőségben és mennyiségben jutott kifejezésre. " — íme az 1918. évi mostoha körülmények között valósult meg az régibb eredetű törekvésünk, hogy szerény szépművészeti gyűjteményünk az országos szépművészeti múzeum raktári anyagából állami letétekkel bővíttessék, amint ezt Szegednek, Aradnak, Marosvásárhelynek és Váradnak már elébb sikerült elérnie. A múzeumi bizottság még 1914-ben kéréssel fordult ez irányban a fől'elügyelőséghez és a közoktatásügyi minisztériumhoz. Az így megindult tárgyalás fonalát az időközben közművelődésügyi tanácsnokká választott dr. Csűrös Ferenc a háború viharai között sem engedte a kézből kiejteni. Az ő lelkes ügyszeretete nemcsak tekintélyes képtári anyaghoz juttatá múzeumunkat, hanem a nyert szépművészeti anyag befogadására alkalmas helyiségről és ennek megfelelő átalakításáról is gondoskodott. Köszönet és hála a városi hatóságnak a hagyományos áldozatkészségért, de a helybeli református egyháznak is, amiért lemondott a kiszemelt helyiségek használatáról. A közművelődési tanácsnok ügybuzgalma, párosulva Petrovics Elek szépművészeti múzeumigazgató és dr. Takács Zoltán ugyanottani igazgató-őr megértő jóakaratával, olyan válogatott, több oldalú és nagy értékű képgyűjteményhez juttatta Debreezen város múzeumát, amely alkalmas a művelődésre szomjas közönségnek nemes szórakozást, lelkiüdülést, ízlésfejlesztést nyújtani. I-zenfelül a különböző festőiskolák iránya, jellemző sajátosságai, a festőművészet általános fejlődése felől is tájékoztatja a tudnivágyókat.
Az állami letétül átengedett gyűjtemény 87 darabból áll. M a j d nem fele régi (XIV—XVIII. századbeli) olasz, németalföldi, német és francia iskolákat képvisel. Másik és nagyobbik fele legjobbakul elismert régi és ú j magyar festők kiváló qualitású műveiből van összeválogatva. A gyűjtemény közvetlenül az őszirózsás októberi forradalom kitörése előtt érkezett Debreczenbe. A forradalom viharzó izgalmai között rendezte dr. Takács Zoltán, a gazdasági akadémia régi épületének emeletén, — a közművelődési könyvtár szomszédságában. A hazai művek három jól világított termet, az idegenek két szobát töltenek meg. A városi múzeum képtári osztályában (röviden : városi képtárban) a következő festmények szemlélhetők : A) Állami letétek. I. Külföldi mesterek müvei : Sienai festő : Két angyal. Ugyanaz : Krisztus az olajfák hegyén. Sano Pietro di Mincio : Salome tánca. Fiorenzo da Lorenzo követője : S. Bernardin látomása. Fr. di Giorgio Martini követője : Madonna. Giacomo Palmasil Vechio után : Fiatal nő. Lucas Granach : Herodiás. Olasz festő : Jézus és Keresztelő János. Gius della Porta Salviati : Sz. Bernát. Barthol. Spanger : Sz. Borbála. Basil G r u n d m a n n : A tavasz. Ugyanaz : A nyár. Guido Reni után : Krisztus siratása. Gulio Caspione : Nymphák és Satyrok. Franc. Zacharelli : Sz. Orseolo. Ugyanaz : Sz. Romualdo és Sz. Orseolo. Campovechio : Napkelte. Ugyanaz : Napnyugta. Olasz festő : Női fej. Német festő : V. Károly császár. Olasz festő : Szent János feje vétele. Németalföldi festő : Keresztrefeszítés. Olasz festő : Szárnyasok. Ph. P. Roos : Állatok. Olasz festő : Sz. Peregrin. Ph. P. Roos (után) : Állatok. F l a m a n d festő : Jézus Márthával és Máriával. Olasz festő : Párka. Kupecki János : Férfi képe. H e r m a n n Saftleven : Barlang belseje. G. P. lo Spagna : Szeráf fej. G. A. Bazzi il Sodoma : Cirenaei Simon Krisztusnak segít vinni a keresztet. H. Aldegrever : Lóth és leányai. Gerard Ter Borch : Férfi képe. Caspár Netscher : Nő képe. F r . Werner T a m m : Gyümölcs csoport (két kép). J. Robus (Tintoretto modora) : Sz. Rókus a börtönben. Rosa Salvator modora : Krisztus megdicsőitése. I. Claude Vernet : Kikötő. II. Magyar mesterek : Adler M. : Csendélet. Bosznay I. : Téli táj. Ugyanaz : Kanyargó vizek mentén. Deák Ebner L. : Álom. Delhaes I. : Műterem belseje. Ferenczy K. : Patak. Grimm R. : Konhai csendélet. Hegedús L. : A Borghese parkból. Horthy B. : Alkony. Iványi Grünwald B. : Ruhaszárítás. Ugyanaz : Az összeesküvők. Jankó J. : Csokonai Vitéz Mihály. Jendrassik J. : Vége. Katziány Ö. : Üres m á r a boros üveg. Keményfy Jenő : Özvegy asszony szobája. Kernstock K. : Agitátor a munkások között. Koroknyai O. : Paraszt legény. Koszta J. : Kosaras leány. Kovács M. : Farkas László 114 éves korában. Lietzen-Mayer S. : Welser F i lippina. Lötz K. : Gulya itatás a Tiszánál. Ugyanaz : Trónoló Múzsa. Ugyanaz : Diána és Aktaeon. Ugyanaz : Magyarok bejövetele (I.). Ugyanaz : Lötz Kornélia. Madarász V. : Ablaktanul-
many. Magyar Mannheimer G : Mulató gyermekek a Quarneroban. Mészöly G. : Kalászok közt. Ugyanaz : Falu vége. Munkácsy M. : Levelet olvasó hölgy. Ugyanaz : A monceaui park. Peske G. : Nyaralón. Spányi B. : Tiszavidéki táj. Székely B. : T á j k é p vázlat. Szemlér M. : Pásztorok : Szinnyei Merse P. : Vénasszonyok nyara. T h a n Mór : Jelenet az ember tragédiájából. Tölgyessy A. : Délibáb a pusztán. Tull ö. : Pista. Vágó P. : A menekültek. Valentiny J. : Hegedűt hangoló cigányfiú. Vastag G. : Ki a legény a csárdában. Wagner T. : Debreczeni ménes. Wurzinger P. : Betyárok üldözése. B) A múzeum saját gyűjteményéből : I. Német festők: Piéta. Vértanúság. Szárnyas oltárrészlet. II. Hazai festők : Fényes A. : Paraszt leány. (Műpárt. E. letétje.) Halász Elemér : Régi magyar oszlopos udvar. (Mp. E. 1.). Hegedűs László : H a m a j d minden rabszolga nép . . . Kosztolányi Gy. : Munkából hazafelé. (Mp. E. 1.). Telepi Károly : Balatoni halászat. A múzeum gyarapodásának e fényes eredményével kapcsolatban ú j rendezésre szorult a múzeum saját képtári anyaga is, m i után ennek legjavát, nyolc darabot, az állami letétekből alakult ú j képtárba vittük át. A helyi festők műveit pedig a Csokonai-kör termében állítottuk ki, míg néhány helyi vonatkozású festményt és eredeti rajzot a néprajzi és történelmi osztályban hagytunk meg, hozzájuk illő környezetben, melynek hangulatát e képek különösen emelik. *
Munkaprogrammunkat r a j t u n k kívül eső okok miatt csak részben tudtuk megvalósítani. A helyi származású vagy itt lakó művészek műveiből több példányt megszereztünk. Megvettük Csűrös Bélának, Dienes Jánosnak, Thoroczkai Osvaldnak, Greckó Sándornak, i f j . Kovács Jánosnak, Szabó Ilynek egy-egy olajfestményéi, illetőleg ceruza rajzát és aquarelljét. A hősi halált halt Dávid Endre szobrásznak két kisebb szoborművét a j á n d é k u l kaptuk özvegy édes anyjától. Megszereztük H a r a n g h y Jenő egyik eredeti kőrajzát. A feloszlott Katona Otthon m ú z e u m u n k n a k ajándékozta a termeit díszítő figurális szobrász műveket, amelyek a világháború alatt túlnyomólag az ő védőszárnyai alatt működött műteremben készüllek ; továbbá emlékkönyvét. Címlapját Bakoss Tibor művészi vízfestménye Miszíti. A Habsburgi királyok és királynék néhány mellszobrát, arcképét, amelyek ennek előtte a városháza különböző hivatalaiban voltak, a városi tanács ugyancsak a múzeumban helyezte el. Folytattuk a helyi származású, társadalmi életünk különböző terein magokat kitüntetett egyének arcképeinek gyűjtését. Imé : múzeumunk egyik alapító-pártfogója Béldy Lászlóné Ludányi Bay Ilona úrnőtől a j á n d é k u l kaptuk néhai Simonffy Imre, Debreczen város 27 évig polgármesterének életnagyságú, pompás keretbe foglalt életnagyságú olajképét Szoboszlai P a p István debreczeni pap és püspök ismeretlen piktortól való, de hivatott, bensőséges ecsetí
4
^
kezelésre valló mellképét, melyet még 1917-ben szereztünk, r e s tauráltattuk. A korán elhunyt nagytehetségű Hegedűs László festőművész önarcképét, debreczeni születésű özvegyétől ajándékul k a p tuk. Vettük Vizy János, a múlt század elején Debreczenben élt öreg úr ismeretlen festőtől való jellegzetes portraite-ját. Fényképen és negativa lemezen két egyetemi tanár és négy debreczeni nagy alapító arcképével gyarapodott kegyeletes célú gyűjteményünk. Gondunk volt a helyi vonatkozású képes levelezőlapok sorozata hiányainak kitöltésére. A tudományegyetem felavatását kísérő ünnepségekről hivatásos és amateur fényképészektől 80 darab tényképet kaptunk. A haldokló debreczeni ősi kézműves mesterségek szerszámgyűjteményét néhány régi szép szűcs előnyomóval és m i n t a r a j z zal gyarapítottuk. Szakkönyvtárunk a tagilletményül kapott folyóiratokon kívül a főfelügyelőség húsz kötetnyi letétjével szaporodott. Néprajztárunk számára sikerült megvásárolnunk Tóth András szobrászművész néprajzi tárgyait, — pásztor holmikat, f a - és keramikus népművészeti készítményeket, — számszerint 110 darabot. Néhányat pedig ajándékul adott a derék gyűjtő, aki m ú zeumunk megnyitásakor is m á r számos hortobágyi pásztor készséggel járult néprajzi tárunk megalapozásához. Ezen osztály egyéb jó vételekkel is fejlődött. Rendszeres régészeti ásatásokra, melyek 1914 óta szünetelnek, most sem kerülhetett sor. Történeti osztályunk vezetőjének archaeologiai tevékenysége csupán némely lelőhelyek megfigyelésére, szemmeltartására szorítkozhatott. így Szűcs Bertalan szorgalmas magángyűjtő buzdítására megvizsgálta a poroszlói tiszádi rétben fekvő, apopljptj ^őstelepet, mely a Tisza hullámveréseitől évről-évre omladozik. ErroT kífnerítő jelentést tett a főfelügyelőségnek. Ugyanonnan sebtiben összeszedett kis gyűjteményt hozott haza. Szeptember közepén a szabolcsvármegyei múzeum meghívására részt vett a gávai Katóhalom mellett kezdett ásatáson, amely azonban a vérmes reményeket csalódásra változtatta. Tavasztól őszig majcl minden héten kirándult a nyúlási gyakorló térre, hogy szemmel kísérhesse a katonaság által ott végzett nagytömegű földelmozdításokat, melyeknek nyomán néha őskori emlékek és népvándorlaskori szórványos sírok is kerültek napvilágra. Egy állítólag nagyobb bronzlelet — sajnos — épen olyankor jutott felszínre, amikor a dolgozó árkász csapat parancsnoka sem volt jelen. Emiatt a depot-lelet legnagyobb része elkallódott. Múzeumunk ez ideig csupán egy tokos bronzvésőt kapott belőle Kanabé Dezső tart. főhadnagy úrtól. A közönség ajándékozásra való h a j l a m a a múlt évben is állandóan csörgedező forrása volt a gyarapodásnak. A papir inség miatt az adományozók és adományaik kimutatását, noha nekünk a szerény ajándék épen olyan kedves és szívünkben csak úgy hálát
ébresztő, mint az ezreket érő, — legőszintébb s a j n á l a t u n k r a most elhagyni kényteleníttetünk. Három ajándékozást mégis fölemlítünk, özv. Zoltán Jánosné ludányi Bay Amália úrnő, debreczeni lakos mélységes anyai f á j d a l o m m a l siratott elhunyt kedves gyermekei csepei Zoltán Juliska és csepei Zoltán János nevében és hagyatékából elébb hat személyre való, 34 darabból álló bécsi porcellán készletet, egy empirekori elefántcsont legyezőt, m a j d később 19 darabot számláló konyhabeli réz edény felszerelést ajándékozott. A múzeumi bizottság, tekintve az ajándék jelentékeny értékét, szervezeti szabályzatunkban lefektetett jogával élvén, a megnevezett csepei Zoltán testvéreket a „múzeum alapítói" nevével tisztelte meg és erről édes a n y j u k számára díszes oklevelet állított ki. Két másik ajándék céhemlékeinket szaporította. Serly Gusztáv takarékpénztári igazgató ú r n a k köszönhetjük a h a j d a n virágzó debreczeni ötvös céh 1600. évben Rudolf király által megerősített rendtartásait, — egykorú szépen írott másolatban, díszes régi bőrkötésben, néhány m á s későbbi keletű írással együtt. A debreczeni szűcs ipartársulat, m i u t á n régi jó leveleit, jegyzőkönyveit m á r elébb beadta, most a legények társaságának ezüst poharát és ennek aranyozott bőrrel bevont tokját is a m ú z e u m b a n helyezte el. Mindkét céh emlék 17-16-ban készült debreczeni kézműves m u n k a . Gyűteménytárunk egész évi gyarapodása, államsegélyből történt vétel által 247, állami letét 107, egyéb vétel által 12, a j á n d é kozás által 85, összesen 1220 drb. Ebből könyv- és kézirattárra esik 682, érem- és régiségtárra 148, néprajzi tárra 206, szép- és iparművészeti tárra 184 drb. *
A múzeumi bizottság hatásköre a 13,038—1917. sz. tanácsi h a tározat alapján most már a külön igazgatott közművelődési könyvtárra is kiterjed. Az állami letétekből alakult képtár kezelésével . a tanács Nagy József tanár-könyvtár igazgatót bízta meg (27,928—f 1918. sz. a.). Dr. Ecsedi István tb. múzeumőr november közepén/ az olasz harctérről hazajővén, leszerelt s a néprajzi osztály keze-/ lését ismét átvette. I" A múzeumi bizottság az elmúlt évben kétszer ülésezett, febr. 23-án és dec. 23-án, elintézvén a hozzája utalt fontosabb folyó ügyeket. A m ú z e u m állandósított őrének folytonosan dolgot adtak részint a kívülről kapott megbízások és felhívások, részint a g y ű j teménytárak kezelésével járó különböző munkák. Amazok közül e helyen csak azt említjük meg, hogy Magyarország városainak és vármegyéinek filmen leendő ismertetése végett alakult vállalat szellemi irányítójának, dr. Semayer Vilibald múzeumigazgatónak a Debreczenről és Hajduvármegyéről gyűjtött filmfelvételek előkészítésénél és kivitelénél tőlünk telhetőleg segítségére voltunk. Nagy kár, hogy ezt az életre való szép magyar vállalkozást a bekövetkezett gyászos események mintegy csirájában elfojtották. Az
utóbbi munkálatok közül legfontosabb volt éremgyűjteményünk cédulás leírásának megkezdése, amelyet a következő évben fejeztünk be. Múzeumőreink irodalmi munkásságáról szólva, dr. Ecsedi István a dohányzásnak Debreczenben való elterjedését ismertette a Debreczeni Képes Kalendárium 1919. évi folyamában. Nagy József ugyanoda a debreczeni köztemető elfogadott pályaterveiről írott. Zoltai Lajos szerkesztette ezt a kalendáriumot, melyben több cikke is jelent meg. Minket közvetlenül a debreczeni legrégibb ötvösökkel és múzeumunk debreczeni eredetű ezüst poharaival foglalkozó értekezése érdekel. *
Elszámolásaink szerint városi segélyből 1797.48 koronát használtunk fel gyarapításra és kezelési kötségekre. Á"llami segélyből pedig gyarapításra és szabályszerű tartalékozásra 5090.82 koronát fordítottunk. ^
A múzeumot 1918-ban okt. 31-től fogva zárva tartottuk. A lá/togatók száma egész évben mindössze 4600 volt. Néhány iskola csoportosan nézte meg a múzeumot. Vidéki vendégeink közül kiemelkednek : Bernáth István, dr. Czettler Jenő, dr. Gulyás Pál. dr. Kőszegi Elemér, Révész Kálmán és Tüdős István miskolczi református püspök. Kelt Debreczenben, 1919 február 2-án. Löfkovits Arthur, múzeumigazgató.
Dr. Ecsedi István, tb. múzeumőr.
Zoltai Lajos, múzeumőr, biz. jegyző.
II.
A múzeum XV. évi jelentése J9í9-röl. A szétmarcangolt, ezer vérző sebbel fetrengő Magyarország minden szerencsétlenségéből, amely a leggyászosabb emlékezetű 1919. evben vízözönként szakadt reá, Debreczennek is túlontúl kijutott. Végig szenvedtük a népköztársaság m á m o r o s féktelenkedései t ; kivettük f a j d a l m a s részünket az őrjöngő bolsevizmus rémes zsar »okoskodásaiból s nyögtük egy gyáva és ravasz ellenség gonosz uralmát. Hat hét h i j j á n esztendeig ült n y a k u n k o n az oláh. Ez idő alatt a telhetetlen Caraíía generális excentiói ismétlődtek meg Debits zenen. Ezelőll 231 évvel azt tanácsolták Bécsből a reánk küldött olasz zsoldosnak : úgy kell b á n n i a debreczeniekkel meg a szomszédos helyekkel, hogy ezeknek nagyobb könnyebbségök legyen ő F e l sége a császár o l t a l m á b a n ' mint a törökök alatt és i n k á b b k í v á n kozzanak a császár, m i n t a szultán oltalma alá. 1 CarafTa pedig épen ellenkezőleg cselekedett. Az oláh generálisok is királyuk nevében szóval és írásban azt hirdették, hogy ők nem elnyomni, n e m h ó d í tani, h a n e m bennünket a vörösek zsarnoksága alul fölszabadítani jöttek. Mégis úgy b á n t a k velünk, m i n t régen Caraíía. Kíméletlenül megsarcoltak, megloptak, kiraboltak és kifosztottak m i n d e n elmozdítható javainkból. Sok á r t a t l a n emberünket meggyilkoltak. Emberi méltóságában, tisztességében még többet meggyaláztak ; m i n d n y á j u n k a t pedig nemzeti érzésünkben megcsúfoltak és elnyomtak. 2 Nem tudható, a megszálló ellenség műveletlenségének vagy a miénknél m a g a s a b b k u l t u r á t fitogtatásának, avagy pusztán véletlen szerencsének t u l a j d o n í t s u k - é azt, hogy m ú z e u m u n k a t , m i n t h a tudomást se vettek volna róla, látogatásaiktól, zaklatásaiktól á l t a l á b a n megkímélték. Két izbeni fegyverkutatás alkalmával még a h á b o r ú s emlékül őrzött modern lőfegyvereket is meghagyták n á l u n k . Mindössze telefonfelszerelésünket rekvirálták el. Se a vörös, se az oláh hadseregbe nem bízván, sőt mindkettőtől félvén, m ú z e u m u n k legkevésbé pótolható tárgyait ápr. 22-én 1 CarafTa levelezése Dietrichsteinnal. Tört. Tár. 1895. 595—597. 1. és Zoltai : Debreczen a török uralom végén. 73—82. 1. 2 Debreczeni Képes Kalendárium. 1921. évf. Oláhok Debreczenben. 40-58. 1.
8
biztosnak gondolt helyen elrejtettük. A közönség előtt a múzeumot ismét bezártuk ; azt csak az oláhok kivonulása után nyitottuk meg ismét. Többé egyetlen levelünk sem ment postán. Nemzeti érzésünk és az óvatosság tiltotta, hogy az oláh cenzúrával legkisebb dolgunkat is közöljük. Kerültük, hogy életjelt a d j u n k magunkról. A felügyelő bizottságot egész éven át nem hivtuk össze. Kezdetben azért, mert a népköztársaság 8. néptörvénye az előző közigazgatási szervezet minden alakulását megszüntette ; később pedig azért, mert a megszálló ellenség külön engedélyhez kötötte bármiféle gyűlés tartását. Megszakadt a Múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségénél való összeköttetésünk is. E l m a r a d t az addig élvezett államsegély. A város ugyan most is folyósította a tőle járó javadalmat, de államsegély nélkül és mindenféle m u n k á n a k , á r ú n a k soha nem hallott, mérhetetlen megdrágulása miatt a legszigorúbb takarékosságra kellett szorítkoznunk. A reánk nehezedő rendkívüli súlyos körülmények teljesen felborították a rendszeres gyarapodás p r o g r a m m j á t . Vásárlás ú t j á n is igen ritkán, csak jól megfontolt esetekben szaporíthattuk egyikmásik osztályunk anyagát. így szereztünk debreczeni régi család köréből a múlt század elejéről való helyi vonatkozású n y o m t a t v á nyokat, színes és egyszínű fotográfiákat, melyek ösmert nevű, helybeli egyéneket ábrázolnak ; egyéb múzeális tárgyakat is, pl. Debreczen látképét 1815-ből (rajzolta Kiss Sámuel), Beregszászi Pál és Karacs Ferenc n é h á n y rézmetszetét. H a r a n g h y Jenő rajzaiból megvettünk tíz darabot, debreczeni népéleti jelenetekkel. J ó vétel volt Track Ádám száz év előtti debreczeni órásmester rézszekrényben levő asztali ó r á j a és egy ametiszt köves, zománcos a r a n y g y ű r ű , mely hihetőleg XVII. századbeli debreczeni ötvös műve. A néprajzi tárnál 2 l-f éle 40 d a r a b pintérszerszámmal szaporítottuk e k é z m ű ipar emlékeit. Az ajándékozások száma előző évekhez képest a szomorú gyászos esztendőben sem csökkent. Régiségtárunk fegyvergyűjteménye különösen megszaporodott, a m i n e k közvetlen oka a proletárdiktat ú r a által kibocsájtott fegyvertilalom volt. Sok régi fegyverkedvelő inkább m ú z e u m u n k n a k ajándékozta régi szép puskáját, k a r d ját, semhogy a vörös-elvtársak p r é d á j á r a jusson. A sok a d o m á m közül különösen hálás köszönettel e m l í t j ü k meg Csatári Szűcs Bertalan, ifj. Gyürky Sándor, i f j . Rickl Antal, Sárváry Lőrinc, özv. Sesztina Lajosné, Sesztina Jenő és Varga László igen becses fegyv e r - a j á n d é k a i t . A m o d e r n kegyeleti tárgyak csoportjába pedig két szép selyem, hímzett zászlót sorozhatunk be. Egyiket Sesztina J e nőné úrnő és társai ajándékozták. Ezt eredetileg a debreczeni 2. honvédhuszárezred számára készítették debreczeni nők. A másik zászló a debreczeni kőművesek egyesületéé volt. A megtévedt vezetők a proletárdiktatúra idejében vörösre a k a r t á k azt is festetni, amit azonban m ú z e u m u n k közbelépése megakadályozott. A n é p rajzi osztály j a v á r a könyveltük el a debreczeni temetők díszes f a -
9
ragású fejfáiról és sírkeresztjeiről lovaikat, teheneiket és j u h a i k a t temetőinkben legeltető oláhok lövöldözései közben készült 300 drb. ceruza- és tussrajzot. Állami letét tavaly n e m érkezett. Magánjellegű letétül K o m lóssy Dezső felügyelő bizottsági tagtól túlnyomólag közép- és ú j k o r i érmeket tartalmazó kisebb g y ű j t e m é n y t és egy elefánt csontból f a ragott, Szent György vitézt ábrázoló szelencét, özv. Gerébv Pálnétol debreczeni fegyverművestől való szép pisztoly-készletet k a p t u n k . Múzeumunk számszerű gyarapodását a következő k i m u t a t á s tünteti elő : I. Könyv- és oklevéltárnál a j á n d é k 1240, vétel 138, összesen 1378 drb. Ebből könyv 101, hírlap, folyóirat 16, apró n y o m t a t v á n y 1128, térkép 6, kézírat 5, oklevél 26, egyéb könyvtári anyag, leginkább fénykép 93. II. Képzőművészeti tárnál a j á n d é k 18, vétel 25, együtt 43 drb. Ebből festmény 7, kézirajz 24, metszet 7, h a s o n m á s (színes f é n y kép) 5. III. Iparművészeti tárnál a j á n d é k 1, letét 1, vétel 5, együtt 7 drb. Ebből csontfaragvány 1, díszt. 1, órásmű 1, könyvtábla 2, ötvösmű 2. IV. Régiség- és éremtárnál a j á n d é k 324, letét 46, vétel 8, együtt 378. Ebből őskori 13, közép- és ú j k o r i 130 (u.m. 31 kard, 15 tőr, v a dászkés, handzsár, 53 puska és pisztoly, 2 pallos, alabárd), moderni kegyeleti tárgy 4, érem 117, pénzjegy 14. V. Néprajzi tárnál a j á n d é k 307, vétel 25, együtt 332 drb., m i n d m a g y a r és helyi vonatkozású szerszám, pásztormunka, legnagyobb részben pedig virágos f e j f á k a t megörökítő eredeti r a j z . A külön kezelt h á b o r ú s e m l é k g y ű j t e m é n y a n y a g á n a k zömét, amelyhez az októberi forradalom, a proletáruralom és az oláh m e g szállás szomorú emlékeit is számítjuk, n y o m t a t v á n y o k ( h i r d e t m é nyek, kiáltványok, hírlapok, fényképek) és kézíratok alkotják. Ez a g y ű j t e m é n y tavaly a városi n y o m d a idevonatkozó n y o m t a t v á n y a i n kívül 210 d a r a b b a l gyarapodott, főképen Csatári Szűcs Bertalan fegyvernemű- és a Katz testvérek hadfelszerelési a j á n d é k a i v a l . E z utóbbiakhoz Sesztina Jenő buzgó k ö z b e n j á r á s a mellett jutottunk. Felettes hatóságaink intézkedései közül fontosabbak voltak a következők : A törvényhatósági bizottság a m ú z e u m rendszeresített állásban levő két a l k a l m a z o t t j á n a k j a v a d a l m a z á s á t házipénztára terhére a drágasági segély vállalásával feljebb emelte ; a k é p t á r f e n n t a r t á s á r a pedig 3000 K - t illesztett be az 1919. évi költségvetésbe. A városi tanács (6429—1919. sz. a.) utasította a számvevőséget, hogy a múzeumi gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalék tőkét v á lassza kétfelé. Az első tíz évi tartalékozásnak 1917 végén mutatkozó eredményét 5458.43 K-t, m i n t m á r elkölthető összeget kezelje további rendelkezésig ; 1524.83 K-t pedig, mint ismét 10 évig g y a r a pitandó II-dik tartalék tőkét ú j betéti könyvre helyezzen el. A városi tanács a m ú z e u m ú j osztályának, a túlnyomólag á l -
10
lami letétekből alakult képtárnak kezelését 1910 j a n . 7-én (27,928— 1918. sz. a.) Nagy József t a n á r r a , a közművelődési könyvtár igazgatójára bízta. Ápr. 13-án szép számú közönség jelenlétében dr. Csűrös Ferenc tanácsnok a képtárt meg is nyitotta, de m á r a következő v a s á r n a p az oláhok közeledése hírére ismét be kellett hosszú időre z á r n u n k . Az orsz. szépművészeti múzeumból lehozott képek szállítási és biztosítási költségeit, 3402.60 K-t a főfelügyelőség viselte ; míg a város n e h á n v legszükségesebb felszerelési tárgyra 673 K - t költött. A városi tanács a m ú z e u m u d v a r á n a k h á tulsó kerítésének egy részét 1500 K költséggel ú j j a l cseréltette ki. A rendőrfőkapitány pedig 1919 nov. 27-től 1920 márc. 11-ig állandóan 4 tagú őrszemet tartott a m ú z e u m épületében. Ez esztendő jellemzéséül fölemlítjük azt is, hogy a pesti k o m m u n i s t a vezetők szimatját m ú z e u m u n k se kerülhette el. „A társadalmasított mozgó gépüzemek központi üzletvezető tanácsa filmtermelési főosztálya" Harangi-féle pompás fénykép lemezeinket k o m m u n i z á l n i akarta. De az evégből leküldött fiatal elvtárs jobb belátása megelégedett kettős p é l d á n y b a n meglevő négy d a r a b diapositivával. Csupán ennyit társadalmasított el. Ami a m ú z e u m i személyzet által végzett külső és belső munkálatokat illeti, — az éremgyüjtemémj revicliálását és cédulás rendszerű leírását, melyhez még az előző évben kezdettünk, befejeztük. Az egész éremgyűjteményt átvizsgáltuk, ú j o n n a n meghatároztuk és leírtuk. A császárkori római érmeket Cohen első kiadású m u n k á jával összehasonlítottuk. E m u n k a eredményei'51 k i m é r i tő, részletes"" jelentésünk 60—95 1919. vmsz. a. fekszik. Főbb a d a t a i : k i állított érmek és pénzjegyek száma 1688 (123 arany, 851 ezüst, 662 réz- és egyéb fém, 52 p a p i r ) ; az elraktározott érmek és pénzjegyeké~6688 (1 arany, 2631 ezüst, 2784 réz és egyéb fém, 1212 p a pir). Ezen kívül van n é h á n y kiló súlyú selejtes kopott réz pénzünk. A n y á r i h ó n a p o k b a n az összes debreczeni temetőket keresztül-kasul barangolván, háromszáz virágos fejfát és faragott fakeresztet lerajzoltunk ; ezeknek eléggé változatos díszítéseit n é p r a j z i osztályunk s z á m á r a ily módon összegyűjtöttünk, az elpusztulástól még idejében megmentettük. Mert épen a legrégibb fejfák közül sok a téli nagy fainség következtében szívtelen tolvajkezekre és tűzre került. (Ezen jelentés h á r o m képe ezen rajzokból való.) A fából való síremlékeket fenyegető pusztúlástól való aggodalom is indíthatta a városi Tanácsot arra, hogy megbízza történeti osztályunk őrét a városi téglagyár mellett fekvő hadifogoly temető és a H a t v a n - u t c a i temetőben levő katonai járványtemető térképezésével és sírfelirataik lemásolásával. (15,629—17,333/1921. sz. t. h a t . ) A n é h á n y rajzzal is ellátott fölvétel a hadifogoly-temetőben 52 tömeg- és 216 egyéni sírt, a járvány-temetőben pedig körülbelül 600 sírt leltározott. A térképek és leírások egyik példányát a közlevéltárban, másikát m ú z e u m u n k b a n őrizzük. Felemeltük intő szavunkat illetékes helyeken, városi Tanács
It
és réf. presbitérium előtt, a Dobozi-temető homokhordóhellyé vált részein porladó Szombathy István főbíró, V ö r ö s m a r t h y Zsuzsánna kegyes alapítók és K o m á r o m i Gs. György prédikátor s í r j a i n a k m i előbbi felbontása és áthelyezése érdekében. Hasonlóképen intézkedtünk, hogy a lebontásra váró Salétrom l a k t a n y a empire ízlésű ablakrostélyait a m ú z e u m s z á m á r a megmentsük. Az esztendő utolsó h ó n a p j a i szak- és kézi könyvtárunk anyayának rendezésével teltek el. A szokatlan papirinség a több ezerre menő apró nyomtatványok cédulázását úgyszólván lehetetlenné teszi. A múzeumi tisztviselők irodalmi munkássága : Dr. Ecsedi István felelős szerkesztése mellett indult meg 1919 elején a h a j d u megyei földmíves népszövetség hetilapjaként a , , H a j d u f ö l d " , de 13-ik számával belefulladt a vörösuralom- á r j á b a . Majd j ú n . 1-én m i n t ugyancsak a kisgazdák érdekeit védő politikai n a p i l a p feltámadt s két hónapig megint Ecsedi szerkesztette. Nagy József r ö vid katalógust állított össze képtárunkról és azt p á r ezer p é l d á n y ban kinyomatta. Zoltai L a j o s szerkeszti a Debreczeni Képes K a lendáriumot és ennek 1920. évi XX. évfolyamába hosszabb értekezést írott a debreczeni temetők, különösen a fejfák művészetéről. A m ú z e u m gyarapítására, kezelésére 1919-ben a városi m ú zeumi alapból mindössze 1720 koronát, m ú z e u m i államsegélyalapból pedig tisztán g y a r a p í t á s r a 1020 koronát fordítottunk. Kelt Debreczenben, 1920 m á r c i u s 27-én. Löfkovits A r t h u r , múzeumigazgató.
Nagy József, t b . múzeumőr, k é p t á r vezetője.
Dr. Ecsedi István,
Zoltai L a j o s ,
tb. múzeumőr, a néprajzitár vezetője.
múzeumőr.
III.
A múzeum XVI. évi jelentése 1920-ról. Idegen j á r o m b a n nyögve, álnok ellenség megszálló hadserege által tétlenségre kényszerítve töltötte m ú z e u m u n k az 1920. év két első h ó n a p j á t is. Az epedve várt szabadulás n a p j a csak m á r c i u s 11-én kelt fel. E napon vette át az entente-misszió Debreczent az oláhoktól ; u g y a n e n a p délelőttjén vonult be ide a felszabadító vitéz nemzeti hadsereg vasi ezrede, a lakosság örömmámortól lobogó lelkesedése mellett. A bosszú és gyűlölet által diktált trianoni igazságtalan béke — szent meggyőződéssel hisszük — csak rövid időre határszéli v á rossá tette Debreczent ; az egyszer szintén megszűnt török uralom idejére emlékeztető végvárak szerepére juttatá. A debreczenieknek ellökélett szándékuk, hogy helyöket ebben a szerepben is becsületesen és dicsőséggel megállják. Valamiképen Méliusz Péter k o r á b a n Debreczen ,,a mennyei t u d o m á n y b a n mint egész Magyarországn a k és Erdélynek világító l á m p á s a ragyogott", úgy most határszéli fekvéséből eredő hivatása, hogy a m a g y a r nemzeti műveltség t ü n döklő fényét, termékenyítő melegét napként árassza szét az ördögi gonoszsággal húzott ú j határvonalon innen és túl, — csonka- és r a b Magyarországra egyaránt. Isteni gondviselés különös kegyelme is segíti Debreczent e gyönyörű feladat teljesítésében. Imé csodálatos ú t m u t a t á s a Debreczen felé fordította egy gyermekkora óta h a z á j á n kívül élő és ott d ú s gazdaggá lett m a g y a r honfitársunk szívét, elméjét, azt sugalván néki, hogy szorgalmas m u n k á b a n töltött életének m ű - és régiségszeretetből f a k a d t nemes gyűjtőszenvedélyének nagyszerű eredményével, amelynek egyedüli örökösévé tragikus sorsra jutott szegény m a g y a r h a z á j á t és nemzetét tette, a Debreczenben levő m a g y a r m ű velődési intézményeket szaporítsa és erősítse. E nagylelkű, áldozatkész hazánkfia Déri Frigyes, b a j a i származású, ifjúságától lógva Bécsben lakó gazdag selyemgyáros, kinek m a g y a r s á g a nemhogy elhalványult volna az idegen környezetben, i n k á b b megacélosodott és megnemesedett. Gyönyörű bizonyság erről a nemzetére nézve oly végzetes világháború u t á n kialakult a m a z elhatározása, mellyel több ágra szóló dús m ű - és régiséggyűjteményét a m a g y a r államnak ajándékozta „ h a z á j a iránti sze-
13
retetbői, egyszersmind a m a g y a r i f j ú s á g mívelési eszközéül", h a t á rozottan kikötvén, hogy a Déri múzeum m i n d e n időkön keresztül Debreczenben, tudományos egyetemmel is biró eme nagy m a gyar városban tartassék fenn csorbítatlan épségben. Déri Frigyes úgy általános emberi, mint m a g y a r nemzeti művelődéstörténeti szempontból roppant becses gyűjteményét, amelyet ő hazafias kegyelettel, a művelt ember szépérzékével, csiszolt ízlésével, tudásával és bizonyára n e m közönséges áldozatkészséggel h a l mozott össze és amelyet enyagi korlátokhoz kevésbé kötött bőkezűséggel gyarapít most is, — íme még életében nemzete közkincsévé lelte. Meri ő megérni és élvezni a k a r j a azt a tökéletes boldogságot is, amelyet a n n a k látása, tapasztalása szerez, hogy miképen alakul át az ő elvégre is m ú l a n d ó egyéni energiája a nemzeti művelődés tartós, k i a p a d h a t a t l a n , örök h a j t ó erejévé, erélyévé, közintézménynek szánt m ú z e u m a által. Igazi s e l f - m a d e - m a n - r e vall az a tisztes, komoly becsvágya is, hogy az ő nagyszerű alkotása, a Déri-múzeum, ne m á s h á t á n lakó zsellérként teljesítse magasztos hivatását. Tehát ismét milliókat szánva e célra, s a j á t költségén monumentális külsejű, mintaszerű berendezésű, állandó hajlékot is építtetni a D é r i - m ú z e u m n a k eltökélett szándéka, még pedig, hogy az intézmény műveltséget terjesztő h i v a t á s á n a k a n n á l i n k á b b megtelelhessen, a város szívében, — mindenki által bármely időszakban, könnyen elérhető helyen ; és olyan méretben, hogy az ú j épület a város m á r meglevő, egyéb rokoncélú kultúrintézményeinek : a városi m ú z e u m n a k , a közművelődési k ö n y v t á r n a k is kényelmes otthont adhasson és minél elébb, a m i n t a nehéz k ö r ü l mények csak megengedik. Imé a debreczeni közművelődési házról m a j d két évtized óta szövögetett á b r á n d j a i n k épen akkor, a m i k o r nyomorúságos helyzetünkben m á r azt hittük, hogy a n n a k építése kéklő messzeségbe távolodott el, v á r a t l a n u l közeli jövőben látszanak megvalósulni. A k á r a lokal-patriotizmus szívével érezzük, a k á r az egész magyarság agyával mérlegeljük Déri Frigyes elhatározásának jelentőségét, nagyszerű a j á n d é k á n a k szinte felbecsülhetetlen értékét : iránta a legmélyebb h á l á t kell éreznünk és tőlünk a legszebb köszönő szavakat érdemli meg. Illő, legalább rövid visszapillantást vetni még a r r a is, miképen jutott Debreczen város Déri Frigyes fejedelmi a j á n d é k á h o z . 1920 m á j u s 9-én a Bika-szálló termében tartott nemzetgyűlési választási pártgyűlésen Haller István közoktatásügyi miniszter beszédéhe beleszőtte azt az örvendetes hírt is, hogy egy m ű b a r á t m i l liókat érő műkincseket a j á n l o t t fel a m a g y a r k o r m á n y n a k ; ő (t. i. Haller István) pedig r a j t a lesz, hogy az a j á n d é k Debreczennek jusson. Nem sokkal ezután a miniszter hivatalos leiratban is értesítette a városi tanácsol,közölvén bizonyos feltételeket,amelyeknek teljesítése mellett, a most m á r meg is nevezett D é r i - g y ű j t e ményt Debreczen város k a p j a meg. E föltételek egyike volt, hogy a gyűjeménv legszebb d a r a b j a i t a fővárosban lévő állami m ú -
t
14
zeumok magoknak kiválogathatják. E föltételt nemcsak a városi tanács kifogásolta, de az ajándékozó is ellenezte, ami megtetszik abból, hogy a később megkötött ajándékozási szerződés világosan megköveteli a gyűjteménynek csonkítatlan együttartását. A város három tagú küldöttséget készült Bécsbe meneszteni, hogy megköszönje a fejedelmi ajándékot és a további tennivalókra nézve Déri úrral tárgyaljon. Az akkortájban bekövetkezett osztrák h a t á r zár az utazást megakadályozta. Később pedig Déri úr maga kívánkozott lejönni Debreczenbe. 1920 okt. 18-án meg is érkezett Czakó Elemér miniszteri tanácsos és dr. Tihamár Lajos min. titkár kíséretében. A városi múzeum, képtár, közművelődési könyvtár, kollégium, a nagyerdei egyetemi építkezések megtekintése után részt vett a városi tanácsnak az ő tiszteletére tartott rendkívüli ülésén (október 20.). Alkalmunk nyílott ez úttal megösmerni Déri úr és a magyar állam között létrejött ajándékozási szerződést. Ennek következtében a tanács elfogadta azt az előleges megállapodást, hogy a városi múzeum, képtár és közművelődési könyvtár a ,,Debreczeni Déri múzeummal" egyesíttessék, — mindegyik intézmény megtartván továbbra is a maga külön jogihelyzetét ; a városi múzeum és könyvtár személyzete, az erdélyi múzeum és a kassai Rákóczi múzeum példája szerint, államosíttassék, a várost ajánlási-, a kormányt kinevezési jog illetvén meg. Ugyanezen ülésen Déri úr szinte megkettőzte gyönyörű a j á n dékát azzal a kijelentésével, hogy ő a múzeumot, vagyis a közművelődési házat saját költségén felépítteti és berendezi. E célra az Egyház-téri 9., 10., 11. sz. telkeket, a Csokonai-szobor mögött m á r kiszemelte és a vételárra Budapesten nagyobb összeget helyez el. Márk Endre udv. tanácsos, polgármester tolmácsolta Déri F r i gyes előtt Debreczen város közönségének mélységes háláját és forró köszönetét. Déri úr azon a napon elutazott. Nem sokkal ezután a telkek megvételére egymillió koronát helyezett letétbe s felhatalmazást adott a tanácsnak, hogy azok megszerzésére vonatkozó tárgyalásokat, belevonván még a Vár-utcai 11. sz. telket is, minél elébb indítsa meg a tulajdonos kollégiummal és a református egyházzal. A közoktatásügyi miniszter úr pedig 139,604. IV. b. 1920. sz. leiratával az október 20-diki megállapodásokat jóváhagyta, egyszersmind felhívta a tanácsot, hogy a kivitel m ó d j á n a k részletes sorát véle közölje. Ezek a debreczeni Déri múzeum múlt évi eseményei. Az oláh megszállás alatt csupán az észrevétlenül végezhető m u n k á k r a szorítkozhattunk. De mihelyt a város felszabadult, siettünk visszaállítani a közönséggel való élő kapcsolatot. Előszedtük elrejtett kincseinket és március 14-én képtári, márc. 23-án történelmi és néprajzi osztályunkat ismét megnyitottuk. Szabad lett az út a főfelügyelőséggel való érintkezéshez ; m a j d másfél évnyi szünet után a felügyelő bizottság is összeülhetett tanácskozásra.
lő
A felügyelőség elismeréssel hagyta jóvá előző évi jelentéseinkel, úgy az államsegély m a r a d v á n y o k 1919. évi felhasználásának elszámolását is ; megerősítette m ú z e u m u n k 1920. évi költségelőirányzatát, amelyben a korábbi 6000 helyett m á r 12,000 korona rendes államsegély szerepel. A városi tanács és közgyűlés intézkedései közül fontosabbak ezek voltak : A tanács a m ú z e u m i bizottság előterjesztésére m e g nyerte a pénzügyigazgatóságtól, hogy a m ú z e u m és könyvtár vezető tisztviselői múzeális tárgyakat fényűzési adó mentesen v á s á rolhassanak. A m ú z e u m és a képtár a n y a g a tűzkár ellen 900,000, betörés ellen (a nemes f é m t á r g y a k ) 300,000 koronára biztosíttattak. A folyton emelkedő drágasággal indokolt kérésünkre az összes tényezők megértése őszinte elismerésre, mély h á l á r a kötelező liberalitással a múzeum és a k ö n y v t á r javára olyan összegeket állított be a város házipénztára 1921. évi költségelőirányzatába, amelyek a mostani nagyon súlyos körülmények között egyfelől tűrhetőbbé teszik e két művelődési intézmény személyzetének a megélhetést, másfelől kielégítő fedezetet látszanak n y ú j t a n i a dologi kiadásokhoz is. A múzeum és könyvtár ugyanis 1921-ben az előző évi 38,578 kor. helyett 105,038 kor. javadalomban részesül a házipénztártól. A városi közgyűlés azon m é l t á n y t a l a n s á g megszüntetése végett is, amelyet a m ú z e u m rendszeresített állásban lévő két a l k a l m a zottja kénytelen szenvedni amiatt, hogy a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. t.-c. betűszerinti, rideg a l k a l m a z á s a következtében elestek a közalkalmazottaknak járó természetbeli kedvezményektől, két határozatot hozott. Egyikben a várost m á r 32-dik éve, 1906-ig mint segédlevéltárnok, azóta mint m ú z e u m ő r szolgáló tisztviselőnk m u n k á s s á g á n a k anyagi elismeréséül 1920 július 1-től kezdődőleg évi 2500 kor. működési pótlékot szavazott meg. (E határozat még nem nyert miniszteri jóváhagyást.) A másik szerint feliratot intéz a k o r m á n y h o z és a nemzetgyűléshez, hogy az 1912. évi LVIII. t-c. joghatálya a városi és vármegyei múzeumok és k ö n y v tárak rendszeresített állásban lévő tisztviselőire és szolgáira is terjesztessék ki. E felirat pártolása végett megkeresi az érdekelt t ö r vényhatóságokat. Ugyancsak a közgyűlés, a m ú z e u m i bizottság javaslatára, feliratot intéz a k o r m á n y h o z és a nemzetgyűléshez az iránt, hogy Bocskai k o r o n á j á t erélyesen követeljék vissza az osztrákoktól a m a g y a r nemzeti múzeum számára. *
Múzeumunk g y a r a p o d á s á n örömmel tapasztaltuk a felszabadult szabadság frissítő, éltető hatását. A kábulásból m a g á h o z tért közönség megértő, buzgó érdeklődését, amely a mindenből pénzt facsarni akaró mostani időben is tud és szeret még ajándékot is adni s jól esik neki, ha kedves, értékes tárgyaival elősegítheti a városi m ú z e u m fejlődését. A gyarapításnak valamennyi szokott ú t j á t - m ó d j á t felhasználtuk, sőt egy végrendeleti h a g y o m á n y is jutott b i r t o k u n k b a :
16
Simonyi József báró. huszárezredes festett arcképe, amelyet a m ú z e u m néhai Werler Péterné Preszner Karolina budapesti lakostól örökölt. S a j n á l j u k , hogy az ajándékozók és ajándékok névsorát ezúttal sem közölhetjük. Az a j á n d é k ritkább vagy nagyobb anyagi, múzeális értékénél fogva mégis megemlíteni k í v á n j u k Schlachta László XVII—XYIII. századbeli debreczeni nyomtatású könyveit. Sárváry Lőrinctől Kiss Sámuel ,,Sabinnők elrablását" ábrázoló, eredeti r a j z á t . Kovács J á n o s dohánygyári m u n k á s XVII. vagv X V I I I . századbeli aranyozott ezüst gyűrűjét, melyet a Dobozytemetőben talált. I f j . Balogh Istvánné (Mester-utcai) a j á n d é k a egy öreg zongora. A múlt század 40-es, 50-es éveiben működött Veres J á n o s forte-pianó készítő debreczeni műhelyéből került ki. Klein László ny. ezredes nemzetiszínű selyem zászlót ajándékozott, amelyet a 39. gyalogezred egyik menetzászlóalja vitt magával az olasz harctérre. A néprajzi t á r n á l özv. Szabó Sándorné P f a n s c h m i d Terézia és Dávid Sándor remekbe" "készült nagy céhtorsói. Deák György régi gazdasági eszközei említésre leginkább méltó a j á n d é kok. Érdekes egy nem sikerült debreczeni t a l á l m á n y : az örök mozgógép p r o b l é m á j á n a k megoldására tett kísérlet, melyet Hatházy Bálint és Marosán helybeli timármesterek ajándékoztak, akiknek e gép állítólag százezer koronába került. A Debreczeni Tornaegylet letétképen adta be a m ú z e u m b a nyilvános versenyeken nyert emléktárgyait : serlegeit, szobrait és egyéb dísztárgyait. A kovács ipartársulat pedig számos céhemlékét, leginkább ártiluiiusokal, jegyzőkönyveket, bízta őrizetünkre. Ezek közül legrégibb az 1484-beli szabályzat, mely XVIII. századbeli fordításban m a r a d t fenn. A vásárolt holmik közül m e g e m l í t j ü k H a r a n g h y Jenő debreczeni tárgyú 7 drb. c e r u z á i a j z á t ; egy türkisz köves a r a n y gyűrűt, (lelet a Dobozy-temetőből) és Honorius császár a r a n y pénzét. A m ú l t év őszén, a világháború miatt szünetelő régészeti ásatásokat újból megkezdhettük. A borosjenei Kádár család Berettyóú j f a l u b ó l Budapestre származott tagjainak, v a l a m i n t Löfkovits A r t h u r m ú z e u m igazgatónak 500—500 koronás adományából m e g kíséreltük feltalálni Bakonszeg közelében, órógypusztán .fekvő Kádár temetője nevű dombon iü]JisiJtíádá£- I s i v á u e m lékét egy XVÍL századbeli szép históriás ének őrizte meg. H á r o m napig tartó ásatás során Kádár temetője leletekben gazdag őstelepnek bizonyult, mely különösen csonteszközöket rejteget nagy számmal. Ezenkívül az ásatást vezető m ú z e u m ő r négy olyan, a r á n y l a g ú j a b b eredetű csontvázat is talált, anelyek igen nagy valószínűséggel a Szalárdi J á n o s és Bartha Boldisár egykorú krónikások által is említett 1658. évi ú j f a l u i csatában elesett vitézekéi. E csontvázak egyikében épen vitéz Kádár István h a d n a g y tetemeit véltük felismerni. A kórógyi ásatás alkalmával fordult figyelmünk a közeli Hcg>ály puszta lapon vagjjy fejé, amelyeknek egyikében 1858. az ara nwzoUezitsTT)of készült díszes herpályi pa jzsdudort ta-
lálták. E laponyogok tulajdonosa T a r d y György úr, kinek áldozatkész érdeklődését m á r a korágyi ásatásnál is tapasztaltuk, megengedte azok feltárását. Minélfogva november hó elején, Déri F r i gyes úr költségén két kis halmot megásattunk. Sajnos a halmokat feldúlva és kifosztva találtuk ; csupán n é m i ezüst ékszertöredékek és vaskard részei kerültek birtokunkba. A herpályi sírhalmok ugyanazon néptől származhatnak, amely a Hortobágyon feltárt laponyagok alá is temetkezett ; sőt a szilágysomlyói nevezetes a r a n y kincs állal képviselt b a r b á r - k u l t u r á v a l is rokonságban van a most Herpályon talált m i n i a t u r e ezüst baltácska, — mely a szilágysomlyói második kincsből ismert a r a n y nyakékhez hasonló ékszer tartozéka lehetett. Múzeumunk múlt évi összes gyarapodása számokban kifejezve 1197 drb. Ebből a könyv- és oklevéltárra esik 876, a régiségés éremtárra 232, a néprajzi t á r r a 42, szép- és iparművészeti g y ú j teményre pedig 42 drb. T ú l n y o m ó része a j á n d é k , vétellel szerezliink 72 darabot, letét 51 darab. *
A m ú z e u m tevékenysége körébe tartoznak még hivatásával megegyező következő cselekmények : A m ú z e u m i bizottság dr. Baltazár Dezső püspökhöz intézett emlékirattal a tiszántúli ref. egyházkerület gyülekezetei birtokában lévő művészi és múzeális értékú templomi felszerelések és egyéb egyházi emlékek hatályosabb védelmére hívta fel az egyházi hatóság figyelmét. A kapott értesítés szerint ebben az i r á n y b a n tettek is megfelelő intézkedéseket. Zoltai L a j o s m ú z e u m ő r a debreczeni ref. egyház megbízásából e x h u m á l t a K o m á r o m i Cs. György (meghalt 1678) és Szombati István főbíró és neje Vörösmarthy Zsuzsanna (megh. 1816, 1819) tetemeit, amelyeket az egyház a temető még h a s z n á l a t b a n lévő részén egyszerű szertartással újból eltemettetett. Dr. Ecsedi István m ú z e u m ő r a tudományegyetem bölcsészethallgatói számára a n é p r a j z köréből húsz előadást tartott. Dr. Ecsedi, Nagy József és Zoltai m ú z e u m ő r e i n k ezenkívül irodalmi téren is fejtettek ki némi szerény m u n k á s s á g o t ; a két utóbbi a Debreczeni Képes Kalandáriom h a s á b j a i n , — előbbi ezenkívül az Egyetértés c. n a p i l a p n á l is, amelynek tevékeny k ü l m u n k a t á r s a . A múzeumi városi segély alap j a v a d a l m a volt a házipénztártól 5500 kor. Kiadása tiszteletdíjakra 1510, gyarapításra, kezelési költségekre 1080.96 kor. A m ú z e u m i államsegély-alapba befolyt rendes évi államsegély címén 12,000 K. Kiadása gyarapításra, könyvkötésre 1179.60 K. Házipénztár részére múzeumőri állás fenntartásáért -S00 K. T a r t a l é k - a l a p dotációja 2800 K. Alapok állása 1920 végén : 1. Gyűjtemények vásárlására szolgáló I. Tartaléktőke 5458.43. 2. Ugyanazon célra II. Tartaléktőke 4324.83 K. 3. Múzeum építési alap 138.780 K. 4. Kulturház építési
alap 22,129.60 K. 5. Csokonai-kör közművelődési ház a l a p j a 3401.91 korona. A m ú z e u m történeti- és néprajzi osztályát márc. 20-tól évvégéig 12,236, képtári osztályát ugyanazon idő alatt 6306 egyén nézte meg. Kelt Debreczenben 1921 február 25. Löfkoviis A r t h u r , múzeum
igazgató.
Dr. Ecsedi István, tb. múzeumőr, a néprajzi osztály vezetője.
Nagy József, könyvtárigazgató, a képtár vezetője.
Zoltai L a j o s , «
tb. múzeum
igazgató,
múzeumőr.
(Debreczeni régi f e j f á k . Az 1919. évi
jelentéshez.)
A múzeum történelmi és néprajzi osztálya, a Csokonai-kör ereklye árával együtt (Hatvan-u. 23. sz. a.), nyitva minden vasárnap d. e. 9—12, d. u. 2—4 órakor. Vidékieknek, átutazóknak hétköznapokon is. — Képtári osztálya — Városi képtár — (Füvészkert-u. 2.) nyitva minden vasárnap d. e. 9—12 órakor. Megtekintés díjtalan !
Betüsoros névjegyzéke azoknak, akik az 1918., 1919. és 1920. években Debreczen szab.1 kir. város Múzeumát ajándék, vagy letét által gyarapították. Acs Miklós 1 Rét. Ág. ev. lelkészi hivatal 1 Kot. Ifj. Balogh Istvánné (Mester-u.) 1 Rét. Dr. Baltazár Dezső 1 Rét. Béldy Lászlóné Bay Ilona 9 Kot., 2 Rét., 1 Szm. Berkó Gyula 1 Nt. Besse Miklós 1 Rét. Biczó Gyula 2 Rét. özv. Biok Edéné 1 Rét. Bod Ferenc (Bakonszeg) 2 Rét. Burg Izsó 14 Kot. Cziegler Joakim 2 Nt. Csapó László 1 Rét. Csatári Szűcs Bertalan 16 Rét., í Nt. Csepei Zoltán Juliska és János 19 Rét. 35 Ipm. Csurka István 1 Szm. Dr. Csűrös Ferenc 5 Rét. Darvas Béla 2 Rét. özv Dávid Sándorné 2 Szm. Ifj. Dávid Sándor 1 Nt. Deák György 15 Nt. Debreczeni Lajosné Nagy Eszter 1 Nt. Dr. Ecsedi István 5 Kot., 2 Nt. Engel László 1 Kot. özv. Fabrieius Gézáné örökösei 1 Rét. Dr. Freund Jenő 6 Rét. Fülöp Ignác 2 Rét. Gazdag József 1 Rét. Gerébv György 1 Rét. özv. Gerébv Pálné 2 Rét. (letét). Glück Frigyes (Budapest) 1 Kot. Gyöngyössy Viktor 2 Kot. Gyürky Sándor 2 Rét." Hajas Mátyás 1 Nt. Hajnal Arthur 1 Rét. Dr. Hajnal Dezső 2 Rét. Hantos Elemér (Budapest) 1 Rét. Hatházy Bálint 1 Rét. Hegedűs János 42 Rét. Hegedűs Sándor irod. rt. 1 Kot. Dr. Herpay Gábor 1 Rét. Hoffmann és Kronovitz-nyomda 1 Kot. Horváth István 1 Rét. Jóna István 2 Rét. Id. Jóna János 3 Nt. Kaderász Gyula 1 Rét. Kanabé Dezső 1 Rét. Kapossy Géza 2 Kot. Kardos Ármin 103 Kot. Katona-Otthon 4 Kot., 11 Szm. Kémeri Mikó-család 1 Nt. Kereskedelmi- és Iparbank 1 Rét. Kertész János 1 Nt. Kiss Lajos h. lelt. biztos 1 Rét. Kiss Margit (Tasnád) 1 Rét. Klein László 1 Rét. özv. Komlóssy Arturné 3 Rét. Komlóssy Dezső 1 Ipm. (letét), 43 Rét. (letét), 21 Rét. (ajándék). Kontsek Géza 5 Kot. Kónya László 1 Rét. Kovács-ipartársulat 22 Kot., 2 Szm. (letét). Kovács János (dohánygyári) 1 Ipm. Kovács József ügyvéd 8 Kot. Kozmann Gusztáv 15 Kot. Kulcsár Sándor 1 Rét. Labonez Istvánné 2 Kot. Liener és Berzéky 10 Kot. Lóránt József 2 Rét. Löfkovits Arthurné 1 Nt. Löfkoviis Arthur 1 Ipm., 5 Szm. (2 letét), 39 Nt., 12 Rét. Mácsay Sándor 1 Rét. Magyar János 1 Kot. Mándv Bertalan 5 Rét. Márk Endre 1 Kot. Marosan N. 1 Rét. Morvay Ferenc 1 Rét. Múz. és könyvt. orsz. Főfelügyelősége (állami letétek). Nagy János (vasáros) 1 Nt. Nagy József (tanítóképezdei tanár) 1 Kot. Nagy József (könyvtárig.) 2 Kot. Özv. Nagy Sándorné 1 Rét. Nagy Sándor (festőművész) 1 Szm. Nedeczky Ferenc 1 Kot., 2 Szm. Nemzeti kisebbségek minisztériuma 2 Kot. Neubauer Zoltán 6 Rét. N. N., N. N. 64 Kot., 1 Rét., 1 Ipm., 1 Nt. Pártirodák 55 Kot. Pataki József 1 Rét. Perczel Miklós 103 Kot. Pető Lajos 1 Rét. Pinczés Mihályné 6 Kot. Porcsalmi László (H.-Böszörmény) 1 Nt. Polgári András 1 Kot., 1 Nt. Rendőrség 36 Rét. Révész Lajos 1 Rét. Ifj. Rickl Antal 3 Kot., 3 Rét. Ring Ferenc 1 Rét. Rokkant-iskola 2 Szm. Sajó Imre 3 Kot. Sárváry • A nevek u t á n lévő s z á m o k az a j á n d é k o z o t t t á r g y a k d a r a b s z á m á t jelentik. Rövidítések jelentése: Ipt. = Iparművészeti tárba-, K o t . K ö n y v - és o k l e v é l t á r b a - , Nt. N é p r a j z i t á r b a - . R é t . — R é g i s é g - és é r e m t á r b a - , S z m . Szépművészeti tárba soroztatott.
Lőrinc 1 Kot., 2 Rét., 1 Szm. Serty Gusztáv 7 Kot. Özv. Sesztina Lajosné 1 Rét. Sesztina Jenőné 1 Rét. Sesztina Jenő 11 Rét. Özv. Sável Károlyné 1 Kot. Simon István 1 Kot. Simon Károly 1 Nt. Sipos Kata 10 Rét. Schlachta László 14 Kot.. 2 Nt., 1 Szm. Somossy Sárika 1 Rét. Id. Schwarz Vilmos 21 Rét. Szabó Elek 1 Rét. S. Szabó József 3 Rét. Özv. Szabó Sándorné Pfanschmid Teréz 1 Nt. Szabó Károly 1 Nt. Szépművészeti múzeum (orsz.) 87 Szm. (letét). Néhai Szilágyi ~Bálint 29 Rét. Szombati Szabó István 1 Kot. Szotyori Nagy Kálmán 1 Rét. Szögyény János 189 Kot. Takács Vince 81 Kot. (fénvképek). Than Gyula 1 Kot. Tardy György (B.-Cjfalu) 1 Rét. Tóth András (szobrász) 6 Kot. Tóth András (szürszabó) 1 Kot., 1 Nt. Tóth Béla 2 Ipm. Özv. Tóth Józsefné Boros Jolán 1 Nt., 1 Szm. Ujváry Lajos 1 Kot. Zoltai Lajosné 6 Rét. Zoltai Lajos 17 Kot., 18 Szm., 1 Ipm, 301 Nt., 3 Rt. Váczi múzeum 9 Kot. Varga Béla 3 Rét., 1 Nt. Dr. Varga Emiiné 2 Ipm., 1 Nt., 1 Kot. Varga László 4 Rét. Városi levéltár 17 Kot. Városi-nvomda 1639 Kot. Városi tanács 9 Szm. Dr. Vásáry István 2 Rét. Özv. Werler Péterné (Budapest ) 1 Szm. Weszprémy Barna 2 Rét. Özv. Vilmányi Ferencné 1 Nt. Vilmányi István 1 Nt. Vörös direktórium 1 zászló. Ugyanezen elmúlt három év alatt múzeumunk háborús emlékgyűjteménye számára a következők ajándékoztak : Bor János (H.-Szoboszló) 3, Csatári Szűcs Bertalan 19, dr. Csűrös Ferenc 2, dr. Ecsedi István 2, Goldstein Jenő 1. Katz testvérek 118, dr. Kardos Albert 2, Katona-Otthon 154, Kecskés József 14, dr. Kovács József 1, Kölcsönös S.egélyző-Egylet 20, Löfkovits Arthur 1, Mándy Bertalan 14, N. N. 3, Polgármesteri hivatal (Debreczen) 8 (csomag), Ifj. Rickl Antal 15, R. A. 1," Rosenfeld-nyomda 25, Sesztina Jenő 2, Schlachta László 1, Simon Albert 1, Schirf István (B.-Ujváros) 5, Városi-nyomda 96, Vilmányi Ferenc 1, Zoltai Lajos 2 drb különböző tárgyat.
(Debreczeni régi fejfa. Az 1919. é v i
jelentéshez.)
