A munkavédelem jelentősége és a területet érintő fontosabb jogszabályi változások

Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Gödöllő, 2013. április 26.

„A munkavédelem jelentősége és a területet érintő fontosabb jogszabályi változások ” Gödöllő, 2013. április 26.

Tuboly László

osztályvezető

e-mail: [email protected]

Pest Megyei Kormányhivatal

Munkabalesetben elhunytak és megsérültek XVIII. Nemzetközi Emléknapja

2013. április 28.

Munkabalesetek 2012-ben Összes munkabaleset

Halálos munkabaleset

Súlyos csonkolás / kiscsonkulás

Egyéb súlyos

Országos

17025

62

35 / 181

140

Pest megye

1679

8

4 / 23

16

Az előadás fő témakörei • Változások a munkavédelmi szabályozásban            

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat [Mvt. 21 § (7)] Összehangolási kötelezettség [Mvt. 40 § (2)] Mentési terv készítés [Mvt. 45 § (1)] Elsősegélynyújtás [Mvt. 46. §] Orvosi alkalmassági vizsgálatok [Mvt. 58.§ ] Kockázatértékelés [Mvt. 54. § (3)] „Kérelmes” eljárás [Mvt. 68. § ] Ellenőrzési irányelv [Mvt. 81/A § ] Munkavédelmi bírság [Mvt. 82. § ] A munkabaleseti jegyzőkönyv [5/1993. (XII. 26.) MüM r. 4. sz. melléklet] A CLP címkézés [2000. évi XXV. 10. §] Védőoltási jelentés 61/1999.(XII. 1.) EüM r. 13. § (7)

Az előadás fő témakörei II. • A munkavédelmi ellenőrzés főbb területei

• Munkavédelmi bírság • Leggyakoribb szabályszegések • Elrettentő példák

Mi a legfontosabb az ember életében ? Kétségtelenül: az egészség ! (Ha egészség van, minden van !)  A legfontosabb, hogy ugyanannyian menjenek

haza, mint ahányan bementek dolgozni.

 A munkavégzéstől az egészség ne károsodjon.

A baleset, vagy akár a foglalkozási megbetegedés ma már nem csak vér és fájdalom kérdése, hanem komoly gazdasági kérdés is. Ezért a munkáltató nem tűrheti el, hogy a munkavállalók veszélyesen, szabálytalanul dolgozzanak.

A munkavédelmi törvény (Mvt.) módosításai

 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szabályainak változása: [Mvt. 21. § (7)] Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.

Az összehangolási kötelezettség miatti felelősség új szabályai: [Mvt. 40. § (2)] Olyan munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat foglalkoztatnak, a tevékenység veszélyeinek elkerülését célzó összehangolásáért a jogalkotó kógens szabállyal új felelősségi sorrendet vezetett be! A felelősség új törvényi sorrendje: 1) a fővállalkozó, ennek hiányában 2) a tényleges irányítást gyakorló, vagy 3) a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy vagy szervezet felel 4) ha ilyen sincs, az a felelős, akinek érdekében a munkavégzés folyik.

A változást az jelenti, hogy az összehangolás megvalósítására vonatkozó kötelezettséget immáron nem lehet szerződésben másik félre áthárítani. Az összehangolás elmulasztásáért munkavédelmi bírság szabható ki a felelőssel szemben (akkor is, ha nem ő a munkáltató).

A mentési terv készítés szabályainak egyszerűsítése: [Mvt. 45. § (1)] A mentési tervet külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is el lehet készíteni, így csökkenhetnek a munkáltatók adminisztrációs terhei (nem kell egyidejűleg külön mentési tervet készíteni, ha egy más, nagyobb, átfogó rokonterületre (pl. tűz- vagy katasztrófavédelem) nézve is tervkészítési kötelezettsége van a munkáltatónak).

A munkahelyi elsősegélynyújás szabályainak változása: [Mvt. 46. § ] A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

•

A 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. §-a szerint: „Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.”

•

MSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelés

Az orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettség szabályainak változása: [Mvt. 58. § ] (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)–g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai A szolgálat alapszolgáltatásai {4. § (1. bek.)}  Munkaköri alkalmassági vizsgálatok , szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése  Foglalkozási fokozott expozíciós esetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálásában részvétel  Írásban dokumentált munkahigiénés vizsgálatok (szerződés szerinti gyakorisággal)  Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos véleményezés, tanácsadás  Munkahelyi kémiai biztonsági feladatok  A munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás  A munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok  A krónikus megbetegedett munkavállalók megelőző gondozása  Az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata  A foglalkoztathatóság szakvéleményezése

A foglalkoztathatóság szakvéleményezése [33/1998.(VI.24.)NM rendelet 16/A §] • • • •

(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a) a munkáltató vagy b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai

A szolgálat közreműködik [4. § (2)] különösen  a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,  munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,  a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; o a foglalkozási rehabilitációban; o a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

A kockázatértékelés szabályainak könnyítése: [Mvt. 54. § (3)] Lényegesen változnak a kockázatértékelésre vonatkozó szabályok, szintén a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését célozva. Az új szabályok szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt (kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik), valamint – összhangban a korábbi szabályokkal – indokolt esetben (így olyan változások esetén, amikor új kockázatok jelenhetnek meg) kell elvégezni. Ugyanakkor a korábbi kötelező éves felülvizsgálat helyett csak három évente kell ismételten elvégezni. Kivételek:

Rákkeltő anyagok felhasználása esetén Biológiai kockázatok esetén

2 évente 1 évente

A kockázatértékelésben az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje is rögzítésre kerülhet. A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját.

Új „kérelmes” eljárás [Mvt. 68. § ]

(1) „Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.”

Éves ellenőrzési irányelv alapján végzendő ellenőrzési tevékenység: [Mvt. 81/A. § ] A munkavédelmi hatóság vezetője - foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában - évenként február 20-ig közzéteszi az ellenőrzési irányelvet, amely tartalmazza: - munkavédelmi ellenőrzések kiemelt vizsgálati céljait, - a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, ágazatokat . 2013 évben kiemelt szakágazatok a következők: építőipar, mező- és erdőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat Kiemelt témakörök: Biológiai tényezőknek kitettek, villamos biztonság, hideg/meleg munkakörnyezet,emelőgépek, munkavédelmi oktatás A munkavédelmi bírság alkalmazásának új szabályairól később lesz szó [Mvt. 82. § ]

Új munkabaleseti jegyzőkönyv

A veszélyes anyagok új címkézése • 2012. december 1-től a veszélyes anyagokat a CLP szerint kell címkézni, piktogramozni

Ezzel kapcsolatos munkáltatói feladatok

Mondatok: • „H” = Figyelmeztető • „P” = óvintézkedés

Védőoltási jelentés • A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 13. § (7) bekezdése szerint: „A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a járási népegészségügyi intézetnek és a munkavédelmi felügyelőségnek. „

A munkavédelmi ellenőrzés főbb területei

1.

Adminisztratív jellegű kötelezettséggel járó követelmények

2.

A biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek teljesülése

3.

A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek

teljesülése 4.

Egyéb ellenőrzési területek

Adminisztratív jellegű kötelezettséggel járó feladatok ellenőrzése • Foglalkozás-egészségügyi Szolgálattal kötött szerződés

• Egyéni védőfelszerelések szabályozása • Oktatásokról készült jegyzőkönyvek

 Új belépő  Időszakos  Technológia változtatás esetén

• Veszélyes gépek, berendezések, technológiák üzembe helyezéséről készült dokumentumok

 Targoncák  Emelőgépek  Faipari, műanyagfeldolgozó gépek

 Stb. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

A PIROSSAL JELÖLT HIÁNYOSSÁGOK AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYELNEK ÉS BÍRSÁGTÉNYEZŐK LEHETNEK

Adminisztratív jellegű kötelezettséggel járó feladatok ellenőrzése • Balesetekről készült munkabaleseti jegyzőkönyvek 2013. január 1-től új forma ! • Veszélyes anyagok/keverékek biztonsági adatlapjai • Szükség esetén zaj, rezgés, por, veszélyes anyagok okozta légszennyezettség méréséről készült jegyzőkönyvek, fénymérés, klímaparaméterek mérése, stb. • Időszakos vizsgálatokról készült jegyzőkönyvek Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

 Forgalmazótól minden esetben el kell kérni  2012. decembertől új szabályozás !

Adminisztratív jellegű kötelezettséggel járó feladatok ellenőrzése • Veszélyes gépek, berendezések üzembe helyezéséről készült jegyzőkönyvek

• Havária tervek

Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

•

Targoncák

•

Emelőgépek

•

Faipari, műanyagfeldolgozó gépek

•

Stb.

Kockázatértékelés A munkáltató alapvető kötelezettsége: • a) a veszélyek elkerülése; • b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; • c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; • d) az emberi tényező figyelembevétele; • e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; • f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; • g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása; • h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; • i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

• Tartalmi elemei -

Veszély azonosítás Veszélyeztetett azonosítás lásd NMH „Tájékoztatót”

   

minőségi mennyiségi értékelés Értékelést követő intézkedés !!! Soron kívüli kockázatértékelés

A biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek ellenőrzése • Orvosi vizsgálatok megléte • Oktatások megtartása • Munkára képes állapot

• Ruházat • Adott munkára való jogosultság


•

Targonca vezetői, darukezelői, kötözői jogosultság

•

Elektromos berendezések javítására szakvizsga

•

Hegesztés

•

Láncfűrész kezelés

•

Betonkeverő, emelőkosár stb.


A biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek ellenőrzése • Bizonyítottan megfelelő egyéni védőfelszerelések megléte és használata

• Munkairányító kijelölése


•

Ha ketten vagy többen végeznek egy munkát, akkor munkairányítót kell kijelölni


A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek ellenőrzése • Biztonságos munkaterület kialakítása

• Kollektív védőeszközök hiánya, vagy nem megfelelő állapota

•

Közlekedési utak, anyagtároló helyek kijelölése

•

Rend, tisztaság

•

Korlátok, burkolatok, lefedések, reteszelések, elektromos és mechanikai védelmek

Ezek szándékos eltávolítása, vagy szándékos kiiktatása, szándékos veszélyeztetésnek minősül

• Gépek állapota

•

Stabil elhelyezés, kezelő szervek állapota és magyar nyelvű feliratozása

• Megfelelő szerszámok használata

•

Pl.: szerelőlámpák, kötöző eszközök, bakok, kézi emelők stb.



Egyéb ellenőrzési területek

• Öltözők • Mosdók • Étkezők • Elsősegélynyújtás • Veszélyes anyagok raktározása Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

A munkavédelmi bírság alkalmazásának új szabályai: [Mvt. 82. § ]  A bírságolható személyek köre bővült: Már nem csak a munkáltató, hanem az összehangolási kötelezettség elmulasztásáért felelős személlyel szemben is kiszabható munkavédelmi bírság.  A jogalkotó mérlegelést meghatározó bírságkiszabási alapelveket vezettet be: a) a veszélyeztetés mértéke, b) a veszélyeztetettek száma, c) a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege, d) a megsértett jogszabályi előírások száma, e) a veszélyeztetés várható következményei, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértéke, g) a munkáltató vagy az összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók száma és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépésének mértéke i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet A szabályozás célja: a bírság kiszabási gyakorlatát egységesítse. E cél elérése érdekében a Rendelet egy kötött mérlegelési jogkört biztosít felügyelőségek részére.

a) taxatív mérlegelési szempontok (minősítő körülmények), amelyekhez a felügyelőség kötve van; b) a minősítő körülmények meghatározott súlyozása A Rendelet a minősítő körülmények súlyozását szorzótényezők alkalmazásával szabályozza, az egyes minősítő körülményekhez tételesen meghatározott szorzótényezőket rendel.

A munkavédelmi bírság mértékét és számítási módszerét a Rendelet 5. §-a írja elő: munkavédelmi bírság = munkavédelmi bírság alapösszege x a jogalkotó által értékelt minősítő körülmények szorzótényezőivel a felügyelet által értékelhető minősítő körülmények %-os értéke ( 20 %)

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

A munkavédelmi bírság minősítő körülményeinek rendszere Minősítő körülmények: a) Kötelezően értékelendő körülmények:

Súlyosító körülmények: (Bírság növelő)

Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő)

b) Mérlegelési jogkörben értékelendő körülmények:

Kötelezően értékelendő súlyosító körülmények: [4. , 6.

(1)-(4) bek.]

– Súlyosan veszélyeztetett munkavállalók száma (db), x 1 - n; Súlyosító – Munkavédelmi normasértések száma (db), x 1,3 - 5; körülmények: – Munkavállaló súlyos veszélyeztetésének (Bírság növelő) időtartama (óra, nap, hónap), x 1,3 - 5; – A munkáltató mulasztásának eredménye, x 1,2 - 10; – A jogsértő magatartás ismétlődése, gyakorisága (db), x 1,5 . Kötelezően értékelendő enyhítő körülmények: [6. § (5) bek.]

– a jogsértő vállalkozás „mérete” (mikro-, kis-, középvállalkozás) x 0,8

Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő)


Mérlegelési jogkörben értékelendő súlyosító körülmények: [7. § (1) bek. a) b) c) d) e)

f) g)

h) i)

a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására; nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit; jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy; a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

Mérlegelési jogkörben értékelendő enyhítő körülmények: [7. § (2) bek. a)-c) pont ] a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott; c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.


1. sz. táblázat - Kötelezően értékelendő körülmények szorzótényezői:

A leggyakrabban előforduló normasértések • • • • • • • • • • • • • •

Be- és leesési veszélyeztetések Védőberendezések hatástalanítása Védőburkolatok hiánya Rögzítések hiánya Elektromos szekrények, szerelvények aktív részeinek érinthetősége Emelőgépek üzemeltetési szabályainak megsértése Egyéni védőeszköz juttatás elmaradása, a használat (ellenőrzésének) elmaradása Baleset eltitkolása Kockázatértékelés hiánya az I. veszélyességi fokozatú munkavállalóknál Mérések elmaradása (légszennyezettség, zaj, rezgés) Veszélyes anyagok/keverékek tárolása Biztonsági adatlapok hiánya Alkalmassági vizsgálatok elmaradása Biológiai expozíciós mutatók vizsgálatának elmaradása

Elrettentő példák

Információs lehetőségek www.munka.hu Zöld szám: 06 80 204 292 E-mail: [email protected] Hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30;

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! [email protected]


A munkavédelem jelentősége és a területet érintő fontosabb jogszabályi változások

Recommend Documents