A munkaidő nyilvántartás adatvédelmi kérdései MUNKAIDŐ EXPO 2016. OKTÓBER 25. DR. SOÓS ANDREA KLÁRA
Az adatvédelem célja, és szerepe
Az adatvédelem (jog)területe „Az adatvédelem a csalók menedéke” Az információs önrendelkezési jog
„Big data” és egyéb „csodaszavak” http://www.naih.hu/adatvedelmiszotar.html
Az Edm szerepe és az adatbázisok értéke
Az adatvédelem fogalma Egymásnak ellentmondó elméletek Filozófiai és jogi megközelítés
Az adatvédelem „költség” Az adatok védelme az adatkezelő kötelezettsége (Politika, USA-EU ellentét)
Az adatvédelmi jogág Európai Unió szabályozása (Általános Adatvédelmi Rendelet, WP 29 munkacsoport)
Alaptörvény „Info-törvény” Ágazati szabályok Adatvédelmi biztos gyakorlata Bírói gyakorlat Az adatvédelmi hatóság gyakorlata
Kommentárok Dr. Jóri András- Soós Andrea: Adatvédelmi jog Egyéb kommentárok: A munka törvénykönyvéről szóló kommentárok ebben a kérdésben hallgatnak
Christopher Kuner: European Data Protection Law BNA Bloomberg (World Data Protection Report)
Alaptörvény Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot fogalmazza meg. A VI. cikk az előző Alkotmány 59. §-át váltja fel, amely a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot tartalmazta. “A VI. cikk a lényegét tekintve „titokvédelmi” szabály, és nem vonatkozik a személyek olyan tevékenységére, amelyet nem lehet a magánélet részének tekinteni” (Ab)
A Polgári Törvénykönyv Az adatvédelmi jog és a Ptk. viszonya (Az adatvédelmi jog és az alaptörvény viszonya)
2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
A Munka Törvénykönyve A személyiségi jogok körében szabályozza
9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42-54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
A Munka törvénykönyve A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet
Nyilatkozat és hozzájárulás kérdése
A Munka törvénykönyve 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.
A Munka törvénykönyve (3) A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. (4) A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
“Privacy” A képmáshoz való jog különös személyiségi jog, eredete a XIX. század végére (a képmás rögzítésének egyszerűvé válása) nyúlik vissza. A képmáshoz való jog a jó hírnév és a becsületvédelem speciális esete, a képmás reklám céljára való engedély nélküli felhasználása (a kereskedelmi felhasználás) ellen születik.
“Békén hagyás joga” A képmáshoz való jognak más gyökerei vannak az angolszász országokban és más a kontinensen. Az Egyesült Államokból kiindulva azt a privacy, a „békén hagyás joga”, az alkotmányosan védett magánszféra körébe tartozónak tekintik, amelynek három lényeges aspektusa a titkosság, az anonimitás, és a magányhoz való jog; Európában az önrendelkezési jogból, az emberi méltóságból vezetik le, és különös személyiségi jognak tartják. A legtöbb európai országban a képmás védelme a polgári jog része, védelmét a bírói gyakorlat is alakítja
“Visszavonulási igény” A magánszféra védelme – a saját képmáshoz való jog védelmével szemben – nem kifejezetten az ábrázolásra irányul, hanem a közlés témája és helye szerint ítélendő meg. Nyilvános helyeken általában hiányzik a magánszféra védelmére való hivatkozás alapvető feltétele: a visszavonulási igény. Ezért más a megítélése a titkos és a nagy távolságból teleobjektívvel készített fényképfelvételeknek. Azoknál a képeknél pedig, amelyeken a személy a táj részként vagy más nyilvános helyen véletlenszerűen, a kép fő tárgyával együtt látható, pl. épület előtt elsétáló személy, vagy gyülekezésekről, felvonulásokról vagy más hasonló rendezvényekről szóló képeknél, amelyen a képen szereplő személy részt vett, szintén másként jön szóba a magánszféra védelme.
Nevesített személyiségi jogok 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Titokjog 2:46. § [A magántitokhoz való jog] (1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. (2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
Névviselés 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Kegyeleti jog 2:50. § [Kegyeleti jog] (1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. (2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.
Az adatvédelem helye Magánjog vagy közjog? Lex specialis derogat legi generali
Reklámjog: opt-in: hozzájárulás a kéretlen elektronikus üzenetekhez
A sérelemdíj 2:52. § [Sérelemdíj] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg. 2:53. § [Kártérítési felelősség] Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
A sérelemdíj bírói gyakorlata EBH (200.000 Ft) Általános összeg
Mérlegelési szempontok Szegedi és Pécsi Ítélőtábla döntései
Alapfogalmak 5/1 érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Alapfogalmak 5/2 adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
Alapfogalmak 5/3 adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Alapfogalmak 5/4 adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi;
Alapfogalmak 5/5 hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;
tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Az adatkezelés jogalapja Törvény (önkormányzati rendelet) Hozzájárulás ◦ ◦ ◦ ◦
Önkéntes Határozott Néha írásban (bírói gyakorlat, bizonyítási kérdések) Tájékozott
WP 29: 15/2011-es sz. vélemény
MEGFELELŐ (ELŐZETES) TÁJÉKOZTATÁS az adatkezelés megkezdése előtt egyértelmű és részletes tájékoztatás az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen: ■ az adatgyűjtés köréről ■ az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, ■ az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, ■ az adatkezelés időtartamáról, ■ kik ismerhetik meg az adatokat, ■ az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről
Egyéb jogalapok 6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
vagy Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.
Az adatkezelés alapelvei Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (adatminimalizálás) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. (célhoz kötöttség) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatfeldolgozás Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az általa adott utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe további adatfeldolgozót. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni. Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.
Adatkezelő vagy feldolgozó Kényszermegoldás: dupla kezelés Felelősség kérdése
Bírság kérdése (Büntetőjogi felelősség)
Megoldás: a NAIH átminősíti a szerepeket
ÉRDEKMÉRLEGELÉS (Eu jog). ■
■ ■ ■
Irányelv 7 cikk f) pontja és az Infotv. 6.§ (1) bekezdése nincs összhangban, C-468/10, C-469/10. sz. ügyek értelmezési kérdések: hozzájárulás beszerzésének lehetetlensége adatvédelmi munkacsoport: „jogos érdek” tág értelmezése: a munkáltató üzemi, üzleti titkainak védelme, munkaügyi kötelezettségszegések feltárása és üldözése
A MÉRLEGELÉS TESZTJE ■ ■ ■
■ ■
szükségesség, arányosság, kezelt adatok relevanciája, más jogalap volt-e, adatalany jogai (megfelelő tájékoztatás, tiltakozási jog)
TÁJÉKOZTATÁSI kötelezettség ■ ■
■
■
■
Mt. 10.§ (2), - személyes adatok kezeléséről Mt. 264.§ - üzemi tanács véleménye (1. a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, 2.a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása) 11.§ (2): technikai eszközök az ellenőrzésre 531/A/2004-10: önmagában a BM utasítás léte nem, ha a munkáltató nem bizonyította, hogy minden érintett részére megküldte új Mt. 17.§ (2): a mt-i szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik
BIZONYÍTÁSI kérdések ■
■ ■ ■
22.§ (2) (Pp. 164.§): az adatkezelés jogszabályoknak megfelelő voltát az adatkezelőnek kell bizonyítania: a megfelelő tájékoztatást a tényleges hozzájárulás megtörténtét a megfelelő érdekmérlegelés
Korlátozható alapjogok ■ ■
■
■
szabad véleménynyilvánítás foglalkozás szabad megválasztása, munkához való jog magánélethez való jog? (munkaidőn kívüli magatartás) etikai kódex megsértése bizalomvesztéshez vezet (EBH2004/1055).
ADATKEZELÉS A MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT ■
■
■
minden olyan tény, adat, körülmény vagy ezek változása, amely a munkaviszony létesítése, és az Mtben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges – tájékoztatási kötelezettség: tájékoztatás megtörténtét a munkáltatónak kell bizonyítania A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.
ELLENŐRZÉS, FELÜGYELET ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Munkaidőben, Munkaidőn kívül (?)- nem szabadság, táppénz ideje alatt nem Csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében Emberi méltóság sérelme nélkül (átvizsgálás) Magánélet nem (?) Előzetes tájékoztatás a technikai eszközökről önálló adatkezelési felhatalmazás?
BÍRÓI GYAKORLAT ■
az emberi méltósághoz való jogot biztosító, személyi ellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértése a rendkívüli felmondást megalapozza (249.EH.)
HOZZÁJÁRULÁS ALAPJÁN SEM poligráf ■ biometrikus beléptető ■ kémprogramok ■ drogteszt (napjainkban?) ■ a munkavégzés ellenőrzésére kamera (személyes ellenőrzés/munkatükör) - személyiségi jogokat kevésbé sértő megoldás lehetséges, aránytalanul sérti a személyiségi jogokat ■
BIOMETRIKUS BELÉPTETŐ ■ ■
■ ■
adatvédelmi munkacsoport 3/2012. sz. véleménye az érintett egyedi jellemzőjét használja, 4 faktor: szükséges, hatékony, arányos (magánszféra sérelme), a kívánt cél kevésbé korlátozó eszközzel elérthető-e. pl. fitness-klub, fogorvosi rendelő (kényelmes, trendi) hatékony alternatíva: lehúzókártya, fel lett-e kínálva?
E-mail ellenőrzés • • • •
•
• • •
hivatalos-, és magánlevél (kétség esetén is), munkahelyen belülikívüli megkülönböztetése, ellenőrzés irányulhat erre közfeladatot ellátó szervek iratkezelése – 335/2005. (XII. 29.) K.rend magánlevél kezelése, ha felbontják, ennek jelzése küldött, fogadott levél (3. személy levéltitka) munkaviszonyra tekintettel adott (cég neve) munkavégzésre, a cég ügyeinek intézésére, ellenőrzésről megfelelő tájékoztatás, e-mail megírásával a hozzájárulás megadottnak tekintendő a nevét is tartalmazó, személyes használatra adott cím munkaviszony megszűnése után meg kell szüntetni, tájékoztatni a feladót a hivatalosak megismerhetőek
NAIH AJÁNLÁSA ■ ■ ■
■ ■ ■
■
érdekmérlegelés tágabb: üzleti-, bank-, értékpapírtitok védelme a személy-, és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. tv. figyelembevétele tárolás (3 munkanap, 30, 60 nap) döntéshozatali joggal bíró személy tekintheti meg kamerák látószöge, ha munkaidőn kívül senki nem tartózkodik, teljes terület
SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOK •
• • •
866/A/2006-3.: csak akkor, ha az eszközt kizárólag a munkavégzés céljából adta át, a munkavállaló által birtokolt programok installálását tiltotta (a hozzájárulás vélelmezhető) tájékoztatás+hozzájárulás, észlelésen túl nem jogosult a betekintésre (zene, film) munkaviszony végén törölheti a magánjellegű programokat, ha nem, a hozzájárulás megadott
OKOSTELEFON KÉSZÜLÉKEK FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZÁSA ■ ■
■ ■
■
EU munkacsoport 13/2011. sz. véleménye a munkáltatónak az érdekmérlegelés keretében a legkevésbé tolakodó eszközt kell alkalmaznia, a folyamatos megfigyelés elkerülendő munkaidőn kívül lekapcsolás járművezetők, más munkavállalók hollétének, magatartásának ellenőrzésére nem
JOGELLENESEN BESZERZETT BIZONYÍTÉK Polgári Perrendtartás: - szabad bizonyítás, - jogellenesen megszerzett bizonyíték - viszonossági elmélet: a különféle érdekek összemérése (személyiségi jog védelme, bizonyításhoz fűződő érdek) ■ Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.081/2009/3. ■
■ ■
.
BH 1985/57
EU munkacsoport: 3. személy igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési joga (nem fél adatai is)
Köszönöm szépen a figyelmet! ■
[email protected]
■
06-30-628-5285
