A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya Pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 4

A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya Pedagógiai programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 4 1.1. A pedagógiai program célja, feladata ............................................................................................... 4 1.2. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................. 4 1.3. Az intézmény helyzete, háttere ......................................................................................................... 4

2. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 5 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................. 5 2.1.1. Alapelvek, értékek .................................................................................................................................... 5 2.1.2. Célok, feladatok ........................................................................................................................................ 5 2.1.3. Eszközök, eljárások .................................................................................................................................. 6

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................... 6 2.2.1. Nevelési területek ..................................................................................................................................... 6 2.2.2. Tanulási területek ................................................................................................................................... 12

2.3. Teljes körű egészségfejlesztés ........................................................................................................ 16 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés .............................................................................................................. 16 2.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................................... 18

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................... 18 2.4.1. Közösségek ............................................................................................................................................. 19

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .............................. 23 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása ................................................................................. 24 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................... 24 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok ..................................................... 25 A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tényezők ...................................................................... 25 A szociális hátrányok segítését jelentő tevékenység............................................................................... 27

2.6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ......................................................... 28 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje ..... 29 2.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................................................... 30 2.9. Kapcsolattartás a tanulókkal, a szülőkkel, az iskola partnereivel ................................................... 31 2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ......................................................................................... 33 2.10.1. Az értékelés rendje ................................................................................................................................. 33 2.10.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei ............................................................................................... 34

2.11. A felvétel és átvétel helyi szabályai ............................................................................................... 34 2.11.1. Az első osztályosok beiskolázása ........................................................................................................... 34 2.11.2. Átvétel más intézményből ...................................................................................................................... 35

2.12. Az iskolai könyvtár-pedagógiai programja .................................................................................... 36

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ....................................................................................... 46 3.1. A helyi tanterv óraszámai ............................................................................................................... 46 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................... 46 A választott kerettanterv feletti óraszámok ............................................................................................. 47 A választott kerettanterv típusa............................................................................................................... 48 A helyi tanterv bevezetésének ütemezése ............................................................................................... 49

3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................... 53 2


3.3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................... 54 3.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................................ 55 3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ........................................................................ 55 3.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ........................................................................................................................ 56 A tanulók ellenőrzése, értékelése............................................................................................................ 56 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ................................. 56 Szöveges értékelés .................................................................................................................................. 57 Értékelés érdemjeggyel ........................................................................................................................... 57 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya............................................................................................................................ 59 3.6.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ............................................................................................................ 59 3.6.7. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formái ................................................ 60 3.6.8. Jutalmazás, büntetés formái .................................................................................................................... 62 3.6.1. 3.6.2. 3.6.3. 3.6.4. 3.6.5.

3.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..................................................... 64 3.8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ....................................................................................................................................... 64 3.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................ 65 3.9.1. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................ 65 3.9.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ........................................................................................................ 65

3.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................... 67 3.11. Záró rendelkezések ......................................................................................................................... 68 3.11.1. Legitimációs záradék .............................................................................................................................. 68

3.12. Ratifikációs záradék ....................................................................................................................... 70

3


Az intézmény feladata: „…megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Ajánlás: A pedagógiai tevékenység tudatos és szakszerű irányításához nélkülözhetetlen, hogy világos ismereteink, elképzeléseink legyenek a nevelési-oktatási folyamat szerkezetéről, elemeinek kölcsönhatásairól, megszervezésének elméleti és gyakorlati törvényszerűségeiről. A modern kor kihívásainak megfelelve a település gyermekei összehangolt pedagógiai elvek és tantervek alapján tanuljanak a Katolikus Egyház értékrendjével összhangban. Oktató-nevelő munkánkban kiemelkedő figyelmet fordítunk a keresztényi nevelés értékrendjére, gondolkodására és az egyházi hagyományok megismertetésére. Az iskola múltja arra kötelez bennünket, hogy a település egyetlen közoktatási intézménye megőrizze a község korábbi iskolájának sajátosságait és kialakult hagyományait. A Pedagógiai Programunk ennek a célkitűzésnek kíván megfelelni.

1. BEVEZETŐ 1.1. A pedagógiai program célja, feladata A nevelő és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

1.2. Jogszabályi háttér A pedagógiai program tartalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet, az 51/2012. EMMI rendelet határozza meg.

1.3. Az intézmény helyzete, háttere A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya elődje a település egyetlen közoktatási intézménye volt, közel öt évtizedes múltra tekinthetett vissza. A régi, nyolc tantermes, jelenleg felső tagozatos iskolaépületben 1965 óta folyik a balástyai gyermekek nevelése, oktatása. 1985-ben egy újabb hat tantermes iskolaépületet vehettek 4


birtokba az alsó tagozatosok. Ebben az épületben működik könyvtárunk is. 2011-ben a felsős épület felújításra került. Az osztálytermek mellett informatika-, technika-, fejlesztő szoba és tornaterem áll oktató-nevelő munkánkhoz rendelkezésünkre. Az iskola 5000 m2-es területén található tornacsarnok a testnevelés óráknak, sportköri foglalkozásoknak, rendezvényeknek ad helyet. Épületeinket nagy park, sport- és játszóudvar, erdős terület veszi körül. Iskolánk a 2012/2013-as tanévben kezdte meg működését katolikus általános iskolaként, felmenő rendszerben. A tanulólétszám függvényében általában évfolyamonként egy osztály indítására van lehetőség. Az iskola pedagógusai szeretettel, odafigyeléssel, törődéssel próbálják nevelni, oktatni a gyermekeket, hogy fogékonyak legyenek a szépre, a jóra. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk során tanórai és tanórán kívüli feladatunk a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztése mellett a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Alapelvek, értékek Intézményünkben a Katolikus Egyház értékrendjéhez, nevelési elveihez igazodva, a fenntartó elvárásainak megfelelően alakítottuk ki pedagógiai programunkat. Ennek alapján szervezzük a tanórákat és az azt követő szabadidős foglalkozásokat. Az intézményünkben folyó munka alapja a bizalom és az együttműködés. A gyermeknek elsősorban biztonságra van szüksége, ezért különösen fontos a szülők és az intézmény nevelési elvárásainak egysége.

2.1.2. Célok, feladatok A keresztény nevelés célkitűzése, hogy megteremtse a szeretet légkörét az iskolai közösségben, segítse a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakozzék a nevelés és az oktatás szoros egységében. A katolikus iskola azért tanít és nevel, hogy belülről alakítsa az embert, mert minden tudás, mely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A tantestület elfogadja a katolikus értékrendet, elkötelezett, felkészült, jó szakemberekből áll, többségüknek 10 évnél hosszabb tanítási tapasztalata van. Tanárainkra az új módszerek iránti nyitottság jellemző. Katolikus intézményünk célja, hogy magas szakmai színvonalú oktatás mellett biztosítsa a 5


tanulók vallásos nevelését, a keresztény értékek megismerését. A magas szakmai színvonal és a vallásos nevelés biztosításához iskolánkban olyan légkört teremtünk, amelyben tanulóink otthon érzik magukat és ebben a családias légkörben könnyebben teljesítik a szülők és a pedagógusok által megfogalmazott elvárásokat.

2.1.3. Eszközök, eljárások Fentiek megvalósítása érdekében  tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,  bevonjuk a gyerekeket saját iskolai életük megszervezésébe,  figyelembe vesszük az oktatás során a tanulók egyéni képességeit, differenciált feladatokkal, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokkal, és egyénre szabott fejlesztéssel,  szeretetteljes, megértő magatartást tanúsítunk tanítványainkkal, kollegáinkkal, a szülőkkel,  a feladatok és az elvárások pontos megfogalmazásával kiszámíthatóságot, rendet, fegyelmet teremtünk,  keresztény emberi hozzáállásunkkal, családias, bensőséges, nyugodt légkört biztosítunk,  a környezet esztétikus kialakításával igényességre, rendre nevelünk. Pedagógusainkat a Jézusi magatartás jellemzi: „… tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű…” (Mt. 11,29.) Nevelési céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk diákjai  a helyi tantervben meghatározott követelményeket képességeiknek megfelelően teljesítik,  rendelkeznek olyan ismeretekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek,  ismerik a közösségben éléshez szükséges szabályokat.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ennek megfelelően intézményünkben a nevelés és oktatás szoros egységben van. „A katolikus iskola … azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert.” (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz.

2.2.1. Nevelési területek a) Értelmi nevelés Fontos feladatunk a tanulók ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. 6


Ennek érdekében:  korszerű, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek  az egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása – a tanuló képességeinek figyelembevételével  legyen becsülete a szorgalomnak, a tudásnak és a kitartó munkának – pozitív példakép állítása (pl. Hónap diákja cím, Év diákja díj, Év sportolója díj, tanulmányi versenyek győzteseinek jutalmazása, stb.). Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink önmagukhoz képest fejlődést mutatnak. b) Érzelmi nevelés Szükség van ésszerű korlátokra, amelyek védik gyermekeinket (Tízparancsolat, házirend). Biztonságos, szerető légkörben kell felnőniük, nem szabad lerombolni bennük a szépbe, jóba vetett bizalmukat, játékos kedvüket, azt a képességet, hogy tudjanak csodálkozni. Ugyanakkor rá kell vezetnünk őket a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Nehéz feladat gyerekeinket önfegyelemre nevelni, de szükséges, mert elmulasztásával súlyosan ártunk nekik. A nevelés és oktatás tudatosan megtervezett tevékenység. Ennek során fejlesztjük a gyermekek személyiségét, kialakítjuk felelősségérzetüket. Fontos feladatunk vonzóvá tenni a keresztény értékrend alapvető elemeit, hogy az anyagias világ kihívásai helyett minden esetben ezt válasszák. Alázatra, türelemre, megbocsátásra nevelünk. Tudniuk kell: csak akkor várhatnak megbocsátást és elfogadást másoktól, ha ők is ezt gyakorolják embertársaikkal. Őszinteségre neveljük a gyerekeket, bemutatva, hogy az törvényszerűen vonzza maga után a megbocsátást és a megbékélést. Istennek mindannyiunkkal terve van, mindenkinek feladata, küldetése van. Fentiekkel összhangban négy alapértéket vésünk kitörölhetetlenül a gyerekek szívébe: az igazság, jóság, szépség, és szentség értékét. Célunk, hogy a megfogalmazott feladatok nemcsak az iskola, hanem a család és az egyház színterén is érvényre jussanak. Ennek érdekében erősítjük kapcsolatainkat a szülőkkel és az Egyházközség tagjaival közös programok szervezésével. Célunkat elértnek tekintjük, megfogalmazottakat.

ha

tanulóink

viselkedésében

tapasztaljuk

a

fent

c) Hitéleti nevelés Intézményünkben a hétköznapokon, az ünnepeken, a hagyományok kialakításakor a katolikus értékrend közvetítésére törekszünk. Hitéleti nevelésünk színterei: Állandó hitéleti programok   

Az osztály-, illetve iskolamisék időpontjai az éves programban kerülnek meghatározásra. A tanévet közös, ünnepi szentmisével kezdjük és fejezzük be. (Veni Sancte, Te Deum) Heti rendszerességgel tanulóink közös imádsággal kezdik és fejezik be a tanítási 7


napot.  Megemlékezünk az alábbi szentekről: Szent Máté, Assisi Szent Ferenc, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Miklós, Don Bosco Szent János, Szent Bernadett (Filoména), Szent József, Néri Szent Fülöp és Szent Antal.  Adventi hetek (december)  Közös iskolai adventi gyertyagyújtás  Karácsonyi lelkigyakorlat, gyónási lehetőség  Közös karácsonyi ünnepség  Nagyböjti hetek Nagyböjti lelkigyakorlat, gyónási lehetőség Keresztút járás  Munkácsy Nap (vetélkedők, játékok)  Farsang  Anyák napja  Megemlékezés Páduai Szent Antalról, Balástya védőszentjéről  Gyereknap Időszakos hitéleti programok pl.:  Atyák, szerzetesek meghívása hittan, illetve osztályfőnöki órákra  Az osztályok védőszentjeivel kapcsolatos programok az osztályfőnök, hittanár szervezésében  Osztályok vállalása az adventi, nagyböjti időszakban d) Erkölcsi nevelés Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel rendelkező, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusnak is ilyennek kell lennie. A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítéka nagy részben az ott tanítók tevékenységén múlik. Pedagógusaink személyes példamutatásukkal nevelnek. Dolgozóink élete álljon összhangban az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Családi háttere legyen rendezett. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban álljanak, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerekek számára a hamis tanúságtétel. Pedagógusainktól elvárjuk a hagyománytiszteletet és a megalapozott jövőkép ismeretét. Hivatásunk az, hogy évezredek kincseit adjuk tovább egy új generációnak. Iskolánkban tanító pedagógusok kötelessége:  Pontosan ott legyenek az osztályban, megakadályozzák, megelőzzék a rendetlenségeket.  Óráikra jól felkészülve lépjenek az osztályba. Ezzel megelőzik a tanulmányi és fegyelmezési nehézségeket.  Csak akkor büntessenek, ha feltétlenül szükséges. Inkább figyelmeztessék növendékeit, lássák el őket jó tanáccsal.  Szorgalmazzák a füzetek rendezettségét, az iskolai felszerelés és a benyújtandó dolgozatok tisztaságát.

8


 

A naplókat tartsák rendben, hogy mindennap bárkinek bemutathassák, aki azt megtekinteni kívánja. Egyházi és állami ünnep közeledtével mondjanak néhány szót, ha lehet, életpéldával.

Pedagógusainkat alapvetően a vidámság, játékosság jellemezze, hiszen a gyerekek több időt töltenek az iskolában, mint szüleik a munkahelyen. Lényeges, hogy a tanárok el tudják fogadni a gyerekeket olyannak, amilyenek. Tiszteljék és szeressék mindegyikük egyéniségét. Új pedagógus felvételénél mérlegeljük, hogy milyen feladatot bízunk rá. Ennek ismeretében döntjük el, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal vesszük figyelembe. Folyamatos fejlődésünk érdekében szakmai és lelki továbbképzéseken veszünk részt:  a KPSZTI szervezésében,  nevelési értekezleteken – esetenként bemutató órával,  tanári lelki gyakorlatok, elmélkedések, kirándulások. Célunkat elérjük, ha pedagógusaink ezen elveknek megfelelően végzik munkájukat. Erkölcsi elvárások a tanulóktól Az iskola tanulói különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból érkeznek iskolánkba. Az egységes erkölcsi elvárások segítik őket a fejlődésben. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola tisztességre, becsületességre, felelős magatartásra irányuló nevelését, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Gyerekeink vegyenek részt az egyházi programjainkon (ünnepi szentmisék, vasárnapi misék, közös imák, adventi és nagyböjti lelki napok, stb.), segítjük őket hitük kibontakoztatásában, a liturgikus és szentségi élet gyakorlásában. Gazdag programok szervezésével ráneveljük gyerekeinket a kulturált szórakozás módjára: Iskolaest, farsang, Gyereknap, stb. Megköveteljük a tiszteletteljes beszédet tanáraikkal, felnőttekkel, társaikkal. Megköveteljük az alapos, rendszeres, a képességeknek megfelelő munkát, a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzését. Megköveteljük a házirend ismeretét és betartását, az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megőrzését. Megköveteljük az ápolt megjelenést, az alkalomhoz illő ruházat kiválasztását. Tanulóink megismerésének, nevelésének legjobb színterei a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, tanulmányi kirándulások, nyári táborok. Erkölcsi nevelésünk mindennapjaikat.

eléri

célját,

ha

tanulóink

ezen

elveknek

megfelelően

élik

Erkölcsi elvárások a szülőktől „Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők közössége igazolja. Az iskola 9


igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.” (Kat. Isk. 53.) Az iskola elvárja a szülőktől, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ugyanazt az értékrendet közvetítsék, a családok lehetőség szerint vegyenek részt vasárnapi szentmisén. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel – szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy plébános – beszéljék meg. Az iskola elvárja, hogy a szülői értekezleteken, a fogadó órákon a szülők aktívan részt vegyenek, maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel is példát mutatva gyermekeiknek. e) Hon- és népismeret Nevelésünk egyik fontos célja a magyarságra nevelés. Ennek keretében tanulóinkkal megismertetjük szűkebb környezetüket, Budapestet, majd Magyarország tájait is. Komplex módon alakítjuk az osztályközösségeket, nevelünk haza- és természetszeretetre, a turisztika és sport révén elősegítjük gyermekeink testi, lelki fejlődését. Ennek színterei:  múzeumlátogatás  erdei iskola  tanulmányi kirándulás  táborozások  egyéb szabadidős tevékenységek Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését, az osztályközösség formálását segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai táborok, melyeken egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Erdei iskolai tábort az általános iskolai tanulmányok alatt két alkalommal szervezünk. A harmadik évfolyamon tanulók tavasszal három napos, az ötödik évfolyamon tanulók ősszel öt napos erdei iskolai táborban vesznek részt. A 10-12 éves gyermekek már megfelelő elméleti tudással rendelkeznek ahhoz, hogy ismereteiket közvetlen természetközelben rendszerezzük, terepgyakorlatokkal, túrákkal egészítsük ki. A helyszín kiválasztásában elsőrendű szempont, hogy az adott tájegység tálcán nyújtsa mindazt, amit a tanulók már a tanórákon elsajátítottak. A kihelyezett tanórákon megismerkednek a terület környezeti, történelmi, néprajzi emlékeivel is. Megvalósításukat lehetőség szerint pályázati forrásból és a Balástyáért Közalapítvány segítségével próbáljuk megoldani. (Pályázat esetén a program a pályázati feltételek szerint módosítható.) Lásd. 1. és 2.sz. Melléklet Múzeum- és emlékhely látogatás Sokoldalú nevelésünk fontos részét képezik a nem kötelező jellegű múzeumlátogatások és helytörténeti kirándulások. A felső tagozatosok minden évben eljutnak az alábbi helyek valamelyikére:  Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékpark  szegedi Móra Ferenc Múzeum 10


 

szegedi Somogyi Könyvtár 8. évfolyam Terror háza

A tanulók a tárlatok megtekintésével, önálló gyűjtőmunkával, rajzos-írásos beszámolóval, kézműves foglalkozással, történelmi játékokkal fejlesztik képességeiket. Tanulmányi kirándulás Az éves munkatervben meghatározott időpontban az osztályok tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Ezen programok szoros összhangban vannak nevelési célkitűzéseinkkel. Alsó tagozaton cél a szűkebb környezetünk megismerése, ezért egy napos kirándulást szervezünk. A leggyakrabban választott helyszínek:  Nemzeti Történelmi Emlékpark Ópusztaszer  Vadaspark, Füvészkert, Móra Ferenc Múzeum, Szeged  Cifra-palota, Planetárium Kecskemét  Szarvasi Arborétum

Felső tagozaton célunk hazánk megismerése, egy- vagy többnapos osztálykirándulás keretében. A leggyakrabban felkeresett helyszínek:  Budai-vár, Hadtörténeti Múzeum, Mátyás-templom, Bazilika, Parlament,  Visegrád, Fellegvár, Szentendre, Skanzen.  Bakony (Veszprém: Székesegyház, állatkert, vár, Nagyvázsony: Kinizsi-vár, Posta Múzeum, Sümeg: vár, Zirc: Apátság)  Eger, Szilvásvárad és környéke  Mecsek (Pécs: Székesegyház, Barbakán, Belvárosi plébánia templom (Gázi Kászim dzsámija), Jakováli Hasszán dzsámija, Vasarely-kiállítás, Zsolnay-kiállítás, Csontváry-kiállítás, Ókeresztény Sírkamrák, Katakombák, Pécsvárad: Bencés apátság, vár, Siklós; Szigetvár; Harkány, Abaliget: Cseppkőbarlang; Orfűi-tó)  Békéscsaba: Munkácsy Múzeum, Gyomaendrőd: Nyomdamúzeum  Táborozás Táboraink testi és szellemi kikapcsolódást nyújtanak gyermekeink számára. A magyar táj megismerése természetes módon kelti fel érdeklődésüket. A Szülőföld kézzel fogható megismerése erősíti hazaszeretetüket, magyarságtudatukat. Hagyományainknak megfelelően többféle programot szervezünk, ilyenek például:  a sporttábor  napközis tábor  a hittantábor  a kézműves tábor  olvasó tábor  alsós nyári tábor A részvétel költségeit a tanulók befizetéseiből, a Balástyáért Közalapítvány támogatásából, a különböző pályázatokon elnyert összegekből fedezik a szervező pedagógusok.

11


A táborok programját az iskola lelkiségének megfelelően alakítjuk. Egyéb szabadidős tevékenységek Az osztályfőnökök rendszeresen szerveznek osztályprogramokat (múzeumlátogatás, kirándulás, osztálydélutánok). Szabadidős programjainkat nagyon kedvelik tanítványaink, ezeken rendszerint nagy részük megjelenik. A hon- és népismereti céljainkat elértnek tekintjük, ha tanulóink nagy része részt vesz a programokon, ezzel megismerve hazánkat. f) Egészséges életmódra nevelés Feladatunk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a tanulóink életkorának megfelelő testmozgást. A testnevelésben és sporttevékenységben az iskola célja a harmonikus fejlesztés és a test feletti uralom képességének kimunkálása. E célokat elsősorban a tanórai munka eredményeként kívánjuk elérni. Rávezetjük tanulóinkat a testi-, lelki egészség megőrzésére rendszeres testedzéssel, felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozásról, a káros szenvedélyek veszélyeiről, a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról, a betegségek és balesetek megelőzéséről és a tisztálkodás, testápolás szükséges és egészséges módjáról. Ennek érdekében külső előadót is hívunk, akinek a gyerekek kérdéseket tehetnek fel  a káros szenvedélyek veszélyeiről – alkohol, drog, dohányzás témakörben  egészségügyi felvilágosítás témakörben Lelki táplálékot kapnak a szentmiséken, az iskolában biztosított rendszeres gyónási lehetőséggel, az adventi és nagyböjti időszakban szervezett lelki napokkal. Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink testileg, lelkileg egészséges életmódot élnek.

2.2.2. Tanulási területek g) Tanítási órák A kultúra átadásának fontos színtere az iskola. Az oktatás révén megismertetjük a diákokat a szükséges ismeretekkel. Egyházi intézményként megtanítjuk a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcsolódásra, hitük alapos tanulmányozására. Megismertetjük az egyház kultúrateremtő szerepét, a nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását. Mindezzel elsődleges célunk a gyerekek személyes Istenkapcsolatának kialakítása. A hitoktatás a katolikus iskolában kitűntetett helyet foglal el. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra ébredése. Mindig tekintettel kell lennünk a gyerekek életkorára, eddigi vallási tapasztalataira.

12


Kompetencia alapú oktatás Az iskola biztosítja az eltérő fejlettségi szinten lévő tanulók számára az optimális képzési környezetet, a differenciálás lehetőségét, a lemaradó tanulók felzárkózását a helyi tanterv követelményszintjéhez.

Módszerei:  változatos tanulásszervezési megoldások  tanulóközpontú differenciálás  játékos elemeket tartalmazó tanítási környezet  tevékeny tanulói magatartás kialakítása  személyreszabott tanulási stratégiák  fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás  folyamatos visszajelzés, értékelés Tanulásszervezési formák  csoportmunka  differenciált csoportmunka  páros munka  egyéni foglalkoztatás  projektmódszer Szervezeti keretek:  osztálykeret  osztályon belüli csoportbontás  évfolyamon belüli nívócsoportok Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban, a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A magyar nyelv és irodalom művelése különösen fontos. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek, nyelvünk sok változáson ment keresztül, kultúránkat sok hatás érte. Ezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Feltárásuk, átadásuk iskolánk legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvek, a földrajz, de a világtörténelem tanulása is lehetőséget teremt más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra. Tanítványainknak meg kell tanulniuk a különböző értékek, és a mienktől eltérő kultúra helyes elfogadását, tiszteletét. 13


Hazánk történelmi múltja, földrajzi helyzete és Európai Uniós politikája egyaránt szükségessé teszi az élő idegen nyelvek magas szintű tudását. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia feladata, hogy magyarázatot adjon a természetben, az ember és a természeti világ közt lezajló kölcsönhatásra. A természettudományok feladata, hogy láttassák a keresztény hit szerinti világot, bemutassák a természet szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, a technikai fejlődés eredményeit. Isten ránk bízta a teremtett világot, hogy műveljük, éljünk vele. A természettudományok és a hit viszonyát összegezve megállapítjuk, hogy nincs köztük összeférhetetlenség. A tudomány és a hit más-más létsíkon mozog.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tanulóink 5. osztálytól számítástechnikát tanulnak. A mai világban a tudományok és a technika fejlődése szükségessé teszi, hogy otthonosan mozogjanak a számítógépek világában. Ugyanakkor felhívjuk figyelmüket az elgépiesedés veszélyeire. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Alapvetően fontos a keresztény történelemszemlélet kialakítása. 14


Történelemtanításunk bemutatja az ember méltóságát és felelősségét. Hálát ébreszt az évszázadok gazdag örökségéért. Kialakítjuk a meggyőződést, hogy az emlékezés páratlan szerepet tölt be értékeink megismerésében, elmélyítésében. Hazánk történelme és kultúrája nem érthető meg a Kárpát-medence más népei történelmének, illetve a világtörténelem és kultúra ismerete nélkül. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására, valamint, hogy célkitűzései érdekében terveket készítsen és hajtson végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését., különösen az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték és a vizuális művészeteket segítségével. A képzőművészeti és zenei kultúra mindig meghatározó szerepet tölt be az egyház kultúrájában. Az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének csodálatos eszközei. Az iskola feladata, hogy ezeket az értékeket a gyerekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába, liturgiájába. Ennek egyik elősegítője az osztályok, folyosók ízléses díszítése is. h) Egyéb foglalkozások Az iskolában a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli állandó, eseti, illetve időszakos foglalkozások működnek:  hitéleti programok  délutáni csoportfoglalkozások  tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, énekkar  versenyek, vetélkedők, bemutatók  környezeti nevelés, erdei iskola, kirándulások  múzeumi foglalkozások, színházlátogatás  sportfoglalkozások  házi bajnokságok  kulturális és sportrendezvények  diáknapok  ünnepélyek, megemlékezések  hagyományápolás  iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet  könyvtári foglalkozás  egyéb rendezvények Az intézmény együttműködési megállapodás keretében helyet biztosít a Kisteleki Művészeti Iskola művészeti foglalkozásainak. A művészetek iránt érdeklődő tanulók a következő tanszakokra jelentkezhetnek:  zongora 15


    

furulya szolfézs grafika gitár néptánc

Az egyéb foglalkozások során különös figyelmet fordítunk tanulónk személyiségének egészséges fejlődésére, tehetségük kibontakoztatására, az esélyegyenlőség megteremtésére. A sportfoglalkozások, művészeti foglalkozások, kirándulások lehetőséget biztosítanak a test és a lélek harmóniájának kialakítására, megőrzésére. Az arra rászoruló tanulóink gyógytestnevelés órákon vehetnek részt. A különböző (járási, megyei, egyházmegyei, országos) versenyeken elért sikerek jó hatással vannak tanulóink közérzetére, ez is elősegíti a közösségi érzés kialakulását, iskolánk hírnevének öregbítését. A sikereket, eredményeket, azok személyiségformáló hatásait pedagógiai munkánk során sokszorosan kiaknázzuk.

2.3. Teljes körű egészségfejlesztés 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés A teljes körű egészségfejlesztés célja A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépülnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete,  egészségi állapotunk ismerete,  a mozgás fontossága. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők 16


között:    

intézményvezető vagy megbízottja, iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, napközis és tanulószobai csoportok vezetői.

Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné. Az intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő tevékenységek Kiemelt feladatok  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. A teljes körű egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának feladata. A teljes körű egészségfejlesztés elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapos testedzés,  környezetismeret, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek,  egészséghét Lásd. 3.sz. Melléklet  egyéb foglalkozások, táborok, kirándulások,  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Intézményünk közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 17


Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A tanulók fizikai állapotának mérésére a munkatervben meghatározott időintervallumban kerül sor. Büfé üzemeltetésére intézményünkben nincs lehetőség.

2.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  veszélyhelyzetek felismerése, felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére,  életkornak megfelelő ismeretek közvetítése,  elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása,  a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése,  a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőinek megismertetése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  tanórán  biológia, testnevelés, osztályfőnöki, technika órán  tanórán kívül  szakkörön, tanórán kívüli foglalkozáson, kirándulás keretében  önálló ismeretszerzéssel  házi feladat, gyűjtőmunka Módszerei, eszközei:  előadás, projekt, gyakorlat, kutatómunka, IKT eszközök használata Iskolánk kapcsolatot tart a kisteleki Mentőszolgálattal, amelynek munkatársai elsősegélynyújtási ismereteket tanítanak diákjainknak.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a 18


közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei:   

a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek.

Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:     

tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diákönkormányzati munka), szabadidős tevékenység hagyományápolás

Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Ha a diákok kötődnek közösségükhöz, közvetett módon is erősödik bennük a nevelés és oktatás hatása. Személyiségük fejlődéséhez elengedhetetlen a közösséghez tartozás, a közösség általi nevelés. Jelképeink, ünnepeink, hagyományaink közösségformáló, és megtartó funkciójuk folytán a következő csoportok hatékonyabb működésében is fontos szerepet játszanak. A közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A közösségek  megszervezése, irányítása  tevékenységeinek koordinálása  egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása  az önigazgatás képességének fejlesztése

2.4.1. Közösségek A család A család a legalapvetőbb közösség, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, értékrendjét, másokhoz való viszonyát. Alapvető normákat alakít ki, amelyek az iskolába kerülve tovább fejlődnek. A személyiség kialakítása során kiemelt szerepet kap az iskola és az osztályközösség. 19


Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a pedagógusokra. Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az iskola begyakoroltatja a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformákat, biztosítja az alapvető nevelési elvek, a katolikus értékrend, az együttélés szabályainak elsajátíttatását. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokások, értékrend, a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletük folyamatosan alakul és fejlődik. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel az osztálytársak kölcsönösen hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre és szellemisége. Az osztályközösség feladata:  a keresztény magatartás erősítése,  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, a tolerancia,  társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos feladata van a problémák felismerésében és azok keresésében. Meghatározó a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

A közösségfejlesztés színterei A tanórai foglalkozásokon számtalan lehetőségünk nyílik a közösség fejlesztésére. A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése azonban nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében. Szükséges olyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas lehetőségek iskolánkban:  hitéleti programok  délutáni csoportfoglalkozások  tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, énekkar 20


         

versenyek, vetélkedők, bemutatók környezeti nevelés, erdei iskola, kirándulások múzeumi foglalkozások, színházlátogatás művészeti csoportok sportfoglalkozások, házi bajnokságok, kulturális és sportrendezvények diáknapok ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, iskolarádió, iskolaújság könyvtári foglalkozás egyéb rendezvények

Ünnepek, rendezvények Témakörök

Esemény

Nemzeti ünnepek

Október 6.

7. évfolyam, osztályfőnök

Október 23.


Március 15.


Február 25.

Munkaközösség-vezetők

Április 16.

Munkaközösség-vezetők

Tanévnyitó


Veni Sancte tanévnyitó szentmise

Balástya község plébánosa és a hitoktató 7. évfolyam, osztályfőnök és hitoktató 4. évfolyam, osztályfőnök

Megemlékezések

Iskolai ünnepélyek

Felelős

Ballagás Tanévzáró Te Deum tanévzáró, hálaadó szentmise Hagyományok

Munkácsy-nap

Balástya község plébánosa és a hitoktató DÖK, minden nevelő

Zene Világnapja

Ének szakos nevelő

Mikulás

DÖK, SZMK, osztályfőnökök

Karácsony

3. évfolyam, osztályfőnök, hitoktató

Karácsony előtti lelki napok Balástya község plébánosa és a hitoktató

21


Farsang

DÖK, osztályfőnökök

Iskolaest - kétévente

igazgató, minden nevelő

Szentmise Hamvazószerdán Balástya község plébánosa és a hitoktató Húsvét előtti lelki napok

Balástya község plébánosa és a hitoktató

Költészet napja

Magyar szakos nevelők

Madarak, fák napja

Biológia szakos nevelő

Anyák napja

Osztályfőnökök

Gyermeknap - sportnap

DÖK, minden nevelő

Megemlékezés Páduai Szent Antalról, Balástya védőszentjéről


„Bolond ballagás”

Nyolcadik évfolyam, osztályfőnök

A mindenkori ballagó 7. évfolyam, osztályfőnök évfolyam megajándékozása Tanév végi jutalomkönyvek Osztályfőnökök a legkiválóbbaknak Tanórán kívüli rendezvények

Szakmai tanulmányi versenyek

Szaktanárok és az évente kijelölt pedagógusok

Táborok, osztálykirándulások

Osztályfőnökök

Fakultatív egyházi programok, táborok régiós és országos), kiállítások, konferenciák, jeles napok


Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákközösségek részt vesznek az alábbiak lebonyolításában:  háziversenyek, vetélkedők, tábori programok,  házibajnokságok, kulturális és sportprogramok,  papír-, PET palack-, elemgyűjtés,  ünnepélyek, rendezvények, hitéleti programok  javaslattétel a házirend módosítására Alkalmazottak közösségei 

Alkalmazotti közösség 22


  

Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Feladatorientált teamek

Az állandó és az alkalmi közösségek építésének alapja elkötelezettségünk a katolikus életszemlélet iránt. Tagjai a keresztény értékrendet elfogadó, vallásukat gyakorló emberek. A legnagyobb, leghatékonyabb közösségépítő erő egymás és a gyermekek szeretete és tisztelete. Felnőtt közösségeink építése azért is különösen fontos, mert elsősorban példával nevelünk. Színterei:  Lelki programok  Tanári lelki gyakorlatok  Kirándulások  Szakmai összejövetelek  Napi kapcsolat Szülői szervezetek:  

Osztályszintű szülői munkaközösségek Iskolai szintű szülői közösség (SZMK)

A tanulók életkoruknál fogva segítségre, bátorításra szorulnak. A pedagógusok feladata segíteni, előmozdítani a tanulók közösségi életének megszervezését. Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. A szülői közösség fejlesztésének színterei:  a szülői értekezletek,  a fogadóórák,  nyílt napok  az SZMK ülések,  az iskolai rendezvények (Családi napok, Farsang, Iskolaest, Édesanyák köszöntése, Gyereknap, Osztálykirándulás, stb.)

2.5. A kiemelt figyelmet pedagógiai tevékenység

igénylő

tanulókkal

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, 23

kapcsolatos




 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

2.5.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Intézményünk a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását tudja felvállalni. Sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, beszédfogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Fejlesztési követelményeink igazodnak a fejlődés lehetséges üteméhez. Ügyelünk arra, hogy a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében a tartalmak kijelölésekor egyes területeket módosítunk, elhagyunk vagy egyszerűsítünk. A sajátos nevelési igényű tanulókat a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) neveljük, oktatjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus szükséges. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe vesszük kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

2.5.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő 24


foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás és az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A tanulási zavarok elsődleges tünetek, melyeknek következményei a kudarcok. Másodlagosan alakulhatnak ki a viselkedési zavarok. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Mind a tanulási-, mind a viselkedési zavarok feltárásához diagnosztizáló eljárások szükségesek. Megismerési eljárások  Családi háttér megismerése (családlátogatás)  Pedagógiai szakvélemény  Szülői jellemzés  A pedagógus megfigyelései

2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  korrepetálás,  felzárkóztató órák – napközi otthonos foglalkozás keretében;  szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  ingergazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  családlátogatások;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.4. A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tényezők Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséges tanulók speciális képességeinek kibontakoztatásához biztosítjuk kreativitásuk fejlesztését szolgáló szervezeti formákat. Fontos, hogy minél előbb felismerjük az átlagosnál tehetségesebb gyerekeinket, speciális 25


fejlesztésüket minél hamarabb kezdjük el. A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában:  kiscsoportos és egyéni foglalkozások,  differenciálás, csoportbontás,  kooperatív és projektmódszer,  versenyek,  iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló, csoportos használata  IKT eszközök használatának támogatása  motiválás, személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása Tehetséges gyermekeink közül a legjobbaknak bizonyítási lehetőséget adunk az egyházi, járási, megyei és országos tanulmányi- és sportversenyeken történő indulással. A tehetségnevelés folyamata A tehetséges tanulók  felismerése  kiválasztása  fejlesztése  versenyeken megmérettetése Ennek érdekében  szabályozzuk  a tehetséggondozás módját,  az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás lehetőségeit  kialakítjuk a tehetséggondozás tartalmát, feltételeit  az iskola megteremti a szervezeti formákat (szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások)  a fenntartó biztosítja a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér) A tehetséggondozás személyi feltételei A tehetségnevelési programok megvalósíthatóságához elengedhetetlenül szükséges az elkötelezett és a témában jól képzett pedagógusok megléte, akik személyiségükben alkalmasak és képesek a tehetséges tanítványaikkal való foglalkozások vezetésére, önálló programok megvalósítására. Tevékenységi formák Iskolánkban a tehetséggondozás a következő szervezeti formák segítik:  tanítási órák  hitéleti programok  délutáni csoportfoglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások, szakkörök, énekkar  versenyek, vetélkedők, bemutatók  múzeumi foglalkozások, színházlátogatás 26


     

művészeti csoportok (együttműködésben a Kisteleki Művészeti Iskolával) sportfoglalkozások, házi bajnokságok kulturális és sportrendezvények ünnepélyek, megemlékezések könyvtári foglalkozás egyéb rendezvények

Ezen tevékenységi formák során szerzett ismeretek tanulóink tehetséggondozása mellett elősegítik a továbbtanulásra való felkészülésüket is. A foglalkozásokat úgy tervezzük, hogy a tanuló maximális terhelhetőségét ne haladja meg az általa választott órák száma.

2.5.5. A szociális hátrányok segítését jelentő tevékenység Hátrányos helyzetűek segítése Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyerekek kerülnek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyenként is odafigyelő osztályfőnök segítsége. Fontosnak tartjuk megismertetni tanulóinkkal a szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló programokat, hiszen a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek e tekintetben potenciális célcsoportot alkotnak. Prevenció céljából külső előadó segítségét kérjük. Az osztályfőnök ajánlása alapján a rászoruló, illetve sokgyermekes családok támogatást kapnak a lakóhelyük szerinti önkormányzattól:  étkezési hozzájárulás  tanszersegély  alkalmi segélyek (osztálykirándulás, tábor, erdei iskola, lelkigyakorlat)  rendszeres nevelési segély Ennél sokkal nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret. A szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Ennek lehetőségei:  korrepetálás, tehetséggondozás  továbbtanulásuk biztosítása  gyakori egyéni beszélgetés, segítség a személyes problémák megoldásában  fokozott kapcsolattartás a családdal (családlátogatás, fogadóórák)  a gyermekvédelmi felelős hatékony közreműködése  kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal  segítség a hiányosságok pótlásában  szülők közti ruhacsere akció megszervezése, egymás segítése A szociális juttatások elosztásának rendszere 27


Iskolai étkeztetés Az iskola 50 férőhelyes ebédlővel rendelkezik. Tanulóinknak térítés ellenében tízórait, ebédet, uzsonnát tudunk biztosítani, melyet a Balástyai Általános Művelődési Központ konyhája készít. Az étkezések befizethetők:  tízórai, ebéd, uzsonna  csak ebéd igénybevételére. Az étkeztetési díjakat az étkeztetést biztosító Balástyai Általános Művelődési Központ határozza meg. A jogszabályok szerint kedvezményesen étkezhet az a tanuló, aki  tartósan beteg,  három- vagy többgyermekes családban él,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A befizetések időpontjáról a tanulókat és szüleiket a tanév elején és a befizetést megelőző napokban tájékoztatjuk. A befizetési napokon reggel 8-12 óra között lehet befizetni az irodában az étkezési térítési díjat. Tankönyvek beszerzése Iskolánk megrendeli a szakmai munkaközösségek által javasolt, az igazgató által jóváhagyott könyveket, és biztosítja a lehetőséget azok időben történő megvásárlására. Az ingyenes tankönyvellátást felmenő rendszerben, fokozatosan biztosítja az állam 2013 szeptemberétől. A rászorulók tartós tankönyvet kapnak, melyet a tanév végén vissza kell adniuk a könyvtáros tanárnak. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató állapítja meg. Szünidei programok, táborok támogatása A nagycsaládosok rászoruló gyermekeinek a tábori, kirándulási, erdei iskolai költségekhez a pályázatokon, és az iskolával kapcsolatban lévő Balástyáért Közalapítványtól kapott összegekből méltányos támogatást biztosítunk. Figyelemmel kísérjük azokat a pályázatokat, melyek segítségével tanulóinkat szociális támogatásban részesíthetjük. A szociális támogatások elosztásáról az alapítvány kuratóriuma dönt az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján.

2.6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola igazgatójának feladatai Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. A nevelési és oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. 28


A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak munkáját:  az osztályfőnököket tájékoztatja arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,  a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján, a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,  gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot,  a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására,  az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, stb.) címét, illetve telefonszámát,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,  nyilvántartást vezet az iskolában lévő veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulókról.

2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákközösségek munkájában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók kifejthessék véleményüket pl. a házirend elkészítésekor. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy 29


egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. Ennek érdekében az osztályfőnökök minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetik a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. Az iskolában diákközösség működik. A diákközösség tagjait az 5-8. osztályok delegálják. Vezetője a nevelőtestület tanára, akit az intézmény vezetője bíz meg.

2.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógus A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfontosabb helyi feladatai:  a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákközösségeket segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

30


Osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti az osztályközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet, fogadóórát tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, azokon való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, alapítványi segélyezésére.  Segíti a közös feladatok megoldását.  Lehetőség szerint órát látogat az osztályban.  Szükség szerint családot látogat.

2.9. Kapcsolattartás a tanulókkal, a szülőkkel, az iskola partnereivel A kapcsolattartás célja a folyamatos, kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése. Kapcsolattartás formái a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, programokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen,  az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, valamint választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, vagy a szülők közösségével. 31


További lehetőségek:  személyes beszélgetés,  honlap,  faliújság,  iskolai rendezvények, programok,  kiállítások,  kirándulások,  ellenőrző, tájékoztató füzet. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, programokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülők közösségével. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezlet,  fogadó óra,  nyílt tanítási nap,  írásbeli tájékoztató,  családlátogatás,  faliújság,  honlap,  iskolai rendezvények, programok,  bálok, kiállítások, kirándulások. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az éves munkaterv határozza meg. Kapcsolattartás az iskola partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a fenntartóval. A sajtóval történő kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Formái:    

személyes találkozó, elektronikus kapcsolattartás, levél, megkeresés.

Folyamatos munkakapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel:  az intézmény fenntartójával, 32


 a plébánossal (sándorfalvi Szűz Mária Szent Neve Plébánia plébánosával)  a társintézményekkel (járási, megyei, egyházmegyei, katolikus iskolákkal),  a Polgármesteri Hivatallal (6764 Balástya, Rákóczi u. 5.)  a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel,  a KPSZTI-vel (1071 Bp., Városligeti fasor 42.),  a Gyermekjóléti Szolgálattal,  a Családsegítő Központtal,  a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,  a Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel,  az egyházközség képviselőtestületével,  a gyermekorvosi rendelőkkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és igazgatóhelyettesek a felelősek.

az

2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá  más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.  az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebonyolítás feltételeinek biztosítása.

2.10.1. Az értékelés rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 33




a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Az osztályozó, különbözeti, pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – jelentkezhet a fenti feltételek megléte esetén. A vizsga időpontját az intézmény vezetője határozza meg. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az intézmény vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

2.10.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait tantárgyanként és évfolyamonként az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményrendszer szabályozza. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

2.11. A felvétel és átvétel helyi szabályai 2.11.1. Az első osztályosok beiskolázása Az első osztályosok beiskolázását az intézményvezető a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázási körzethatár: Balástya közigazgatási területe A felvétel alapvető szempontja, hogy elfogadja a katolikus értékrendet, az intézmény pedagógiai programját és együttműködjön annak megvalósításában.

34


További szempontok:  iskolaérettség írásos igazolása  testvér már az intézményünkbe jár  az óvodánkból érkezés  a lakóhelyük Balástyán van A leendő első osztályosok tavasszal ismerkedési foglalkozáson vesznek részt, mely szóbeli beszélgetésből és játékos feladatokból áll. Célja a kölcsönös megismerkedés, az iskolavárás megkönnyítése. A gyerekek felvételéről az intézményvezető dönt a kollegák javaslata alapján. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét,  a gyermek személyi azonosságát igazoló dokumentumot, lakcímkártyát,  a szülő személyi igazolványát. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt.

2.11.2. Átvétel más intézményből Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre. Döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást biztosítunk az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A második-nyolcadik évfolyamba történő átvételnél alapvető szempont, hogy a szülő és a gyermek elfogadja a katolikus értékrendet, az intézmény pedagógiai programját és együttműködjön annak megvalósításában. További szempontok: 35


    

testvér már az intézményünkbe jár az osztályok száma az évfolyamon az osztályok létszáma a választott / tanult idegen nyelv a különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén a személyi, tárgyi feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségeinek biztosítása

Az átiratkozáskor be kell mutatni:  a tanuló személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt.

2.12. Az iskolai könyvtár-pedagógiai programja Az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai programja összhangban van az iskola pedagógiai programjával, információs központ és bázisként segíti a helyi pedagógiai program megvalósítását, a tanulók információs műveltségének kialakítását, gyűjteményszervezésének irányát a helyi tantervek, tantárgyi tanmenetek követelményrendszere határozza meg. 1. 1. Az iskolai könyvtár átfogó nevelési céljai, feladatai: 

A tanulók művelődési, önművelési, az életfogytig tartó tanulás iránti igényeinek felkeltése

és

információhordozókkal

való

kiszolgálása.

Ehhez

információs

technikailag jól felszerelt, információhordozókkal jól ellátott könyvtárra, szakképzett, magát folyamatosan képző, az információt átadni, közvetíteni tudó könyvtárosra van szükség. 

A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztésén belül a tanulók kommunikációs képességének fejlesztése: információs képességük fejlesztése, az önálló ismeretszerzés motiválása a tanulás érdekében.



Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek között az információkeresőképesség valamint az önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése.



A könyvtári információhordozók és adatbázisok (hagyományos és gépi) ismeretére, adekvát használatára való felkészítés.

36




A tehetség, a képesség kibontakoztatása, valamint a felzárkóztatásban a tanórán kívüli tevékenységek lehetőségei között vállal szerepet a könyvtár: a differenciálás és az önálló tanulás alapvető helyszíne és eszköze.



Tehetséggondozást

segítő

tevékenységek:

ünnepekhez,

jeles

évfordulókhoz

kapcsolódó vetélkedők kiírása, az érdeklődési köröknek megfelelően szak – és szépirodalmi ajánlás, multimédiás oktatató CD-ROM-ok és használatuk biztosítása. Az információszerzésben való jártasság elmélyítése. A különböző szakkörök információs bázisának megteremtése, rendhagyó irodalomórák szervezése. 

Felzárkóztatást segítő tevékenységek: az információhordozóban való eligazodás kialakítása,

kézikönyvek

használatának

megtanítása,

elmélyítése,

gyakorló

feladatlapok beszerzése és ajánlása, felzárkóztató multimédiás oktatóprogramok beszerzése és használatuk –szükség esetén segítséggel- biztosítása. 

Szociális hátrányok enyhítésének módjai: a tanuláshoz szükséges könyves és információs háttér biztosítása: tartós tankönyvek, kötelező olvasmányok, egyéb szak – és szépirodalom, számítógépes multimédia, Internet.

1. 2. A könyvtár nevelési - oktatási céljai az egyes tárgyakhoz igazodva 1.2.1.Magyar nyelv és irodalom A végzős tanuló 

Ismerje meg a magyar és egyetemes irodalomtörténet nyomtatott és nem nyomtatott alapdokumentumait (lexikonok, enciklopédiák, sorozatok).



Ismerje meg a magyar és egyetemes irodalom legfontosabb alkotóit, azok műveit.



Tudja kiválasztani a könyvtár információs állományából a számára szükséges információhordozókat, azokat tanulja meg feldolgozni, a tartalomjegyzék, fejezetcímek, névmutatók és egyéb mutatók alapján szakszerűen használni, értelmezni.



Tanulja meg az életrajzi bibliográfiák használatát, hivatkozásait.



Az egyes irányzatokról, írók, költők munkásságáról tudjon kiselőadást, vázlatot készíteni, a megfelelő hivatkozások használatával.



Olvasmányairól tudjon önállóan beszámolni, olvasónaplót, könyvajánlót készíteni. 37




Igazodjon el a magyar irodalomtörténet legfontosabb dokumentumai, alkotásai szak- és szépirodalma között.



Ismerje a magyar nyelv törvény – és szabályszerűségeit tartalmazó alapdokumentumokat (helyesírási, értelmező, szinonima, etimológiai szótárak stb.), és biztonsággal használja azokat.



Önművelődéséhez, ismeretszerzéséhez, szórakozásához önállóan is képes legyen információhordozókat találni, nemcsak a helyi, hanem valamennyi könyvtárban.



Ismerje meg és biztonsággal használja az Internet jelentősebb szak- és szépirodalmi gyűjteményeit (Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár, Neumann-ház).

1.2.2. Idegen nyelvek A végzős tanuló: 

Ismerje a könyvtár idegen nyelvi állományát és szolgáltatásait. Ismeretei bővítéséhez, nyelvtanulásához tudja igénybe venni a különböző könyvtárak információs központok szolgáltatásait.



Szövegfeldolgozáshoz,

ismeretszerzéshez

tudjon

önállóan

tájékozódni,

információt kiválasztani. 

Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra megalapozásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat (szótárak, nyelvkönyvek, tesztek, beszédgyakorlatok, audiovizuális anyagok, számítógépes programok).



Ismerje meg az idegen nyelvű állomány direkt tájékoztató eszközeit (lexikonok, szótárak), szerkezeti felépítésüket, gyakorolja használatukat.



Tudjon nyelvkönyvekből, szótárakból, módszertani segédletekből, audiovizuális anyagokból információt meríteni és a felhasznált forrást megjelölni.

1.2.3. Matematika: A végzős tanuló: 

Ismerje meg a könyvtár matematika témakörű állományát, igazodjék el gyűjteményében.



Ismerje meg és használja a matematika, logika, sakk, rejtvény témakörbe tartozó fontosabb kézikönyveket (lexikonok, enciklopédiák, feladatgyűjtemények, fejtörők, stb.).

38




Legyen képes különböző matematikai szövegek olvasására kézikönyvekből.



Tudjon kutató, gyűjtőmunkát végezni és írásos beszámolót készíteni a könyvtári eszköztár felhasználásával a matematika érdekességeiről, történeti fejlődéséről, jelentős képviselőiről.



A könyvtári eszköztár felhasználásával tudja bővíteni ismereteit a matematikai, logikai fogalmakról, összefüggésekről, törvényekről.



Legyen képes önállóan kiválasztani és használni a könyvtár matematikai témájú tájékoztató segédeszközeit.



A megszerzett információkat tudja összegyűjteni, rendszerezni, elemezni és értelmezni.

1.2.4. Történelem A végzős tanuló: 

Igazodjék el a könyvtár társadalomtudományi állományában, tájékoztató eszközeit tudja önállóan használni.



Sajátítsa el a teljes könyvtári információbázisra épített önálló történelmi ismeretszerzést (dokumentumok, katalógusok, bibliográfiák) az iskolában tanult témakörökhöz.



Legyen képes a történelmi témájú referensz kérdések többlépcsős megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával.



Ismerje meg és tudja használni a történelemtudomány alapvető segédeszközeit ( lexikonok, enciklopédiák, adattárak, kronológiák stb.)



Tudjon önállóan információt szerezni forrás értékű történelmi gyűjteményekből.



Tájékozódjon a történelmi témájú ismeretközlő és szépirodalomról.



Ismerje meg és tanulmányozza a lakóhelyünk történetének legfontosabb forrásait.



Gyakorolja

a

könyvtári

eszköztárra

épülő

önálló

ismeretszerzést,

irodalomkutatást, anyaggyűjtést, forráselemzést, a megszerzett információt tudja rendszerezni, elemezni, szelektálni, azokból írásos beszámolót készíteni.

39


1.2.5.

Ember és társadalomismeret

A végzős tanuló 

Legyen képes az ember és társadalomismeret témakörhöz információt gyűjteni a könyvtár elsődleges és másodlagos forrásait felhasználva.



Igazodjék el a könyvtár társadalomtudományi állományában.



Ismerje meg és használja a műveltségterület alapvető dokumentumait (hagyományos audiovizuális és elektronikus).



Tudjon a társadalomtudományok különböző adathordozóiból (nyomtatott és elektronikus) önállóan ismeretet szerezni, adatokat keresni, gyűjtőmunkát végezni.



Ismerje a legfontosabb társadalomtudományi kézikönyveket (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok, forrás- és szemelvénygyűjtemények) és gyakorolja használatukat.



Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez használja a könyvtár elsődleges és másodlagos forrásait.



Legyen képes a könyvtári eszköztárra építve önállóan ismereteket szerezni a helyi társadalomról, gazdaságról, ország, állam működéséről.



Tudjon ismereteket gyűjteni statisztikákból, táblázatokból diagramokból és egyéb forrásokból.



Ismerje meg lakóhelyünk legfontosabb történeti forrásait.

1.2.6. Fizika, kémia A végzős tanuló 

Igazodjék el a könyvtár természettudományi állományában és azt tudja önállóan használni.



Természettudományos

ismeretei

bővítéséhez

tudja

igénybe

venni

más

könyvtárak állományát is. 

Önállóan tudjon ismeretet szerezni a hagyományos és a nem hagyományos információhordozókból (könyv, folyóirat, elektronikus dokumentumok).

40




Ismerje meg és tudja használni a fizika és a kémia témakörébe tartozó legfontosabb

kézikönyveket

(lexikonok,

enciklopédiák,

képlet-

és

feladatgyűjtemények, fejtörők stb). 

Órai tananyaghoz kapcsolódva végezzen irodalomkutatást, anyaggyűjtést, készítsen beszámolót.



Gyűjtsön adatokat, tényeket, mutasson be híres életutakat a könyvtári eszköztár felhasználásával.

1.2.7. Természetismeret, biológia, egészségtan A végzős tanuló: 

Ismerje meg és használja a könyvtár természetismeret, biológiai, egészségtan témakörébe tartozó állományát és használja fel az önálló ismeretszerzésben és az önművelésben.



Tudjon a könyvtár természettudományos tájékoztató apparátusából (kézikönyvek, bibliográfiák, katalógusok stb.) önállóan ismereteket szerezni, adatokat gyűjteni.



Ismerje meg a legfontosabb természettudományos kézikönyveket (lexikonok, atlaszok, összefoglalók, növény-, virág-, állat-, ásványhatározók, földrajzi, biológiai albumok, természettudományos sorozatok) és sajátítsa el használatukat.



Gyakorolja az önálló ismeretszerzést az audiovizuális dokumentumokból szakfolyóiratokból.



Tudjon képi és szöveges információt értelmezni, elemezni, térképvázlatot készíteni.



Tudjon tájékozódni a természettudományos dokumentumokban a tartalomjegyzék, mutatók, fejezetek alapján.



Készítsen beszámolót, kiselőadást, jegyzetet, vázlatot megadott témakörökhöz kapcsolódva, önállóan kiválasztva a megfelelő direkt és indirekt forrásokat, képes legyen azokra szabályszerűen hivatkozni.

1.2.8. Földrajz A végzős tanuló: 

Ismerje

meg

és

használja

a

könyvtár

földünk

műveltségterületének állományát és tájékoztató eszközeit.

41

és

környezetünk




Ismerje meg az ember természeti környezetéről, ezek védelméről szóló fontosabb alapdokumentumokat

(könyv,

folyóirat,

térkép,

atlasz)

és

a

modern

ismerethordozókat (videofilm, hangkazetta, dia stb.). 

Ismerje meg a fontosabb természettudományos kézikönyvek szerkezetét és felépítését, sajátítsa el használatukat.



Gyakorolja az önálló ismeretszerzést a földrajz és környezetvédelem témakörébe tartozó hagyományos és audiovizuális, illetve elektronikus ismerethordozókból.



Legyen képes eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (szöveg, kép, táblázat, statisztika, térkép stb.).



Iskolai feladataihoz, önműveléséhez önállóan tudja kiválasztani a számára szükséges hagyományos és modern természettudományos információhordozókat.



Tudjon a kiválasztott dokumentumból információt meríteni és a felhasznált forrást megjelölni.



Tudjon a felhasznált forrásokból jegyzetet, vázlatot készíteni, a megszerzett ismereteket rendszerezni, azokról beszámolni.

1.2.9. Ének-zene, tánc-és dráma A végzős tanuló 

Ismerje meg és használja a könyvtár művészeti témakörű állományát.



Igazodjék el a médiatárak, videotékák, hangtárak gyűjteményében.



Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épülő önálló ismeretszerzést az ének-zene és drámai műfajokon.



Ismerje meg és használja az ének-zene, tánc és dráma témakörét felölelő hagyományos és elektronikus információhordozókat (zenei, film, színházi lexikonok, zenei ABC-k, gyűjtemények, opera-, hangversenykalauzok, zenei albumok stb.).



Ismerje meg és használja a műveltségterület ismeretanyagát felölelő alapvető segéd és kézikönyveket (lexikonok, enciklopédiák).



Tudjon tájékozódni a művészet témakörét felölelő szépirodalmi és ismeretközlő művekben,

sorozatokban

forrás-és

tartalomjegyzék, mutatók, fejezetek alapján.

42

szemelvénygyűjteményekben

a




Gyakorolja a könyvtári eszköztárra ( kézikönyvek, katalógusok, bibliográfiák ) épülő irodalomkutatást, anyaggyűjtést, jegyzetelést, lényegkiemelést.



Művészeti témakörökhöz készítsen kiselőadást, beszámolót, könyvajánlást.



Önműveléséhez tudja önállóan kiválasztani a könyvtár művészeti témakörű dokumentumait.



Legyen képes a művészetek témakörben önállóan ismereteket szerezni.

1.2.10. Rajz, médiaismeret A végzős tanuló 

Igazodjon el a könyvtár művészeti állományában és vegye igénybe szolgáltatásait.



Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épülő önálló ismeretszerzést és önművelést.



Tudjon ismeretet szerezni és felhasználni játék, rajzok, plakátok, képek, filmek alapján.



Ismerje meg a vizuális kultúra témakörébe tartozó fontosabb információforrásokat, segédkönyveket (lexikonok, enciklopédiák, folyóiratok).



Tudjon bennük tájékozódni a tartalomjegyzék, fejezetek, útmutatók alapján.



Gyakorolja

a

könyvtári

eszköztárra

(kézikönyvek,

katalógusok)

épített

irodalomkutatást, bibliográfia, könyvajánlás készítését. 

Iskolai feladathoz több forrás felhasználásával készítsen kiselőadást, beszámolót, olvasónaplót.



Legyen képes a gyűjtött anyag rendszerezésére (vázlat, jegyzet), értelmezésére, és tudjon a gyűjtő, - kutatómunka eredményeiről beszámolni.

1.2.11. Informatika A végzős tanuló 

Ismerje meg és használja a könyvtár informatikai állományát és szolgáltatásait.



Ismerje meg és használja a könyvtárban található legfontosabb könyv- és könyvtártörténeti,

informatikai

dokumentumokat

és

ismerethordozókat

( segédkönyvek, oktatókönyvek, játékprogramok, gyakorlókönyvek, szoftverek). 

A felsorolt ismerethordozókból tudjon önállóan adatokat, tényeket, ismereteket szerezni és felhasználni.



Ismerje meg és tudja használni a könyvtári számítógépes adatbázist.

43




Tudjon az informatika műveltségterületét felölelő dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni és a felhasznált forrást megjelölni.



Legyen képes a gyűjtött anyagok rendszerezésére, a lényeg kiemelésére, beszámolók készítésére.



Ismerje meg az információs forradalom nagyobb állomásait.



Ismerje meg az Internet keresőgépeit, katalógusait, igazodjon el néhány könyvtári OPAC-ban.

1.2.12. Technika A végzős tanuló 

Ismerje meg a technika, háztartástan, gazdálkodás, barkácsolás legfontosabb alapdokumentumait (technikatörténeti lexikonok, háztartási mindentudók, műszaki zsebkönyvek).



Tudjon műszaki témájú információhordozóból önállóan ismereteket szerezni, adatokat gyűjteni, azokat rendszerezni, kiselőadásokat, jegyzeteket készíteni.



Tanulmányozza a könyvtár állományába tartozó, a mindennapi élethez jól használható barkács, szakács és hobby könyveket, ismeretközlő irodalmat.



Műszaki rajzokból, képekből, grafikonokból szerkezeti ábrákból tudjon önállóan információt szerezni és felhasználni.



Műszaki, technikai jellegű információk megszerzéséhez tudja a könyvtár teljes állományát (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvtár) használni.



Önműveléshez, információszerzéshez tudja kiválasztani a könyvtárak műszaki, gyakorlati, háztartási ismereteket hordozó forrásait.

1.2.13. Testnevelés és sport A végzős tanuló 

Ismerje meg és használja a könyvtár sportjáték műveltségterületének állományát.



Sporttal kapcsolatos érdeklődésének kielégítésére, önműveléséhez igénybe tudja venni a könyvtár tájékoztató apparátusát.



Ismerje meg és használja a testnevelés és sport műveltséganyagát felölelő fontosabb alapdokumentumokat (sportlexikonok, enciklopédiák, összefoglalók, szabálykönyvek, játékkönyvek, sportfotó albumok).

44




Tanulmányozza a napilapok, magazinok sportrovatait.



Sportjáték témájú könyvekben önállóan tudjon eligazodni és a számára szükséges információkat legyen képes belőlük megnevezni, az önműveléséhez szükséges információhordozókat önálló megtalálni.



Kutató, gyűjtő munkájáról tudjon beszámolni, a forrásokra hivatkozni.

1.3. A könyvtár nevelési - oktatási céljai az alsó évfolyamokon: A könyvtárhasználat az alsó évfolyamokon elsősorban a magyar-nyelv és irodalom, valamint környezetismeret órákhoz kötődik. Legfontosabb feladataink: 

A tanulók megismertetése a könyvtár fogalmával, házirendjével, a beiratkozás, a kölcsönzés, a helybenhasználat, valamint a számítógép és oktató CD-ROM-ok használatának lehetőségeivel és módjával.



A tanulók ismerjék meg a könyvtár állományának felépítését: gyermek szépirodalom, gyermek szakirodalom, kézikönyvtár.



Könyvtárosi segítséggel találja meg az iskolai tananyaghoz kapcsolódó szak- és szépirodalmat.



Könyvtárosi segítséggel használni tudja a gyermek enciklopédiákat és lexikonokat, az egyes témakörökhöz kapcsolódó szócikkeket találja meg.



Ismerkedjen meg a magyar nyelv alapszótáraival (értelmező kéziszótár, szinonima szótár, helyesírási szótár).



Ismerje meg a korosztályának szóló szak-és szépirodalmi sorozatokat, s találja azt meg a könyvtár rendszerében.



Találja meg, s tanulja meg használni az „Így élt…” sorozat egyes köteteit.



Az alsós évfolyamokon legfontosabb feladatunk: szeretetteljes légkörben, a korosztálynak megfelelő színvonalú irodalom és információ megtalálása (minden gyermek találja meg a maga könyvét), az olvasás megkedveltetése, hogy a könyvek szeretete életre szóló élménnyé váljon.

Zárszó A balástyai Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya könyvtára olyan iskolai könyvtár, melynek célja annak lehetővé tétele és ösztönzése, hogy egyének és csoportok részrehajlástól mentesen hozzáférjenek a könyvekhez, információkhoz, tudáshoz, az alkotó

45


képzelet termékeihez. Feladata lehetővé tenni a használók számára az információhasználatot, támogatni az önművelődést. Iskolai könyvtárosnak lenni nem elég a szakma puszta ismerete, nem tekinthetjük csupán munkának. Szeretni kell mindazt, amit a könyvtár jelent: a helység hangulatát, a könyvek sokaságát, ápolni kell mindazt, amit még hagyományos módon könyvtárnak nevezünk. És sosem elfelejteni, hogy mi vagyunk a könyvtárért, az olvasóért és nem fordítva.

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A helyi tanterv óraszámai 3.1.1. A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatározott kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskola hagyományait, adottságait is. Az iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyakat a fenntartó által engedélyezett heti óraszámban tanítjuk. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelv tanulását választhatják. Helyi tantervünket az iskola 1. és 5. évfolyamán a 2013/14. tanévben vezetjük be, felmenő rendszerben. A 2016/17. tanévtől kerül bevezetésre minden évfolyamon az új helyi tanterv. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4. évf. 6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan (helyette hittan)

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

46


Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan (helyette hittan) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia–egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

3.1.2. A választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4. évf. 6+1 2

Idegen nyelvek 4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan (helyette hittan)

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Matematika

47



5

5

5

5

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

25

25

25

27

1

1

1

1

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4+1

6. évf. 4+1

7. évf. 3+1

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3 +1

3+1

3+1

Erkölcstan (helyette hittan) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2+1

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1+1

Kémia

1+1

2

Biológia–egészségtan

2

1+1

Földrajz

1

2

1

1

1


Ének-zene

1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

0+1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

28

28

31

31

1

1

1

1

Informatika

A kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagot a helyi tantervben, a tantárgyaknál tüntetjük fel.

3.1.3. A választott kerettanterv típusa A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük fel táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk:

48


Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia–egészségtan Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret

A választott kerettanterv megnevezése A változat B változat B változat A változat A változat Dráma és tánc

Az emelt óraszámú képzést intézményünkben nem szervezünk.

3.1.4. A helyi tanterv bevezetésének ütemezése Színessel jelöltük a régi helyi tantervben meghatározott óraszámokat. Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2013/14. tanévre Tantárgy

1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új

régi

régi

régi

új

régi

régi

régi

8

8

8

8

5

4,5

4

4

2

3

3

3

3

5

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

2

Kémia

1,5

2

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

0,5

0,5

1

1

0,5

1

1

1

5

5

2,5

2,5

1

1

1

1

28

26

28

28

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

5

(Erkölcstan helyett) hittan

1

5

5

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret

1

1

1

1

Természetismeret

Ének-zene

2

1

1

1

1

Tánc és dráma

0,5

Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra

1

1 2

1

1

1

1

1

Mozgókép és médiaismeret informatika Életvitel és gyakorlat

0,5 1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1 5

5

3

3

Osztályfőnöki Összesen

1

25

49

22

20

22,5


hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

1

2

2

2

1

2

2

2

Mindösszesen

26

24

22

24,5

29

28

30

30

Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2014/15. tanévre Tantárgy


új

régi

régi

új

új

régi

régi

8

8

8

8

5

5

4

4

2

3

3

3

3

5

4

4

4

4

1

1

2

3

2

2

2

2

Fizika

2

2

Kémia

1,5

2

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1

1

1

0,5

0,5

1

0,5

1

1


5

5

(Erkölcstan helyett) hittan

1

1

5


1

1

1

1

Természetismeret

Ének-zene

2

2

1

1


1 1

2

2

1

1

1


0,5 1

1

1

5

5

5

1

1


1

3

Osztályfőnöki

1

1

5

5

5

2,5

1

1

1

1

Összesen

25

25

22

22,5

28

28

30,5

28


1

1

2

2

1

1

2

2

Mindösszesen

26

26

24

24,5

29

29

32,5

30

50


Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2015/16. tanévre Tantárgy


új

új

régi

új

új

új

régi

8

8

8

8

5

5

4

4

2

3

3

3

3

5

4

4

4

4

1

1

1

2

3

2

2

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

1,5

Földrajz

1

1,5

1

1

1,5

1

1

1


5

5

5

(Erkölcstan helyett) hittan)

1

1

1


1

1

1

1

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

1


1 1

2

2

2

1

1

Mozgókép és médiaismeret

0,5

informatika Életvitel és gyakorlat

0,5 1

1

1

5

5

5

1

1

1


1

5

Osztályfőnöki

0,5 1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

Összesen

25

25

25

24,5

28

28

31

30,5


1

1

1

2

1

1

1

2

Mindösszesen

26

26

26

26,5

29

29

32

32,5

51


Óraterv az 1-8. évfolyamokon 2016/17. tanévtől Tantárgy



új

új

új

új

új

új

új

8

8

8

7

5

5

4

4

2

3

3

3

3

Idegen nyelvek Matematika

5

5

5

5

4

4

4

4

(Erkölcstan helyett) hittan)

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3

2

2

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

2

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1


1

1

1

2

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

2


1 1

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki Összesen

25

25

25

27

28

28

31

31


1

1

1

1

1

1

1

1

Mindösszesen

26

26

26

28

29

29

32

32

52


3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvkiválasztásban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segítenek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. A tankönyv és taneszköz kiválasztásánál a felsorolt tartalmi és formai jellemzők alapján történik a válogatás: Tartalmi szempontból figyelembe vesszük, hogy milyen a könyv szerkezeti felépítése, tematikus bontása, a szóanyag, szókincs, nyelvi megformálás helyessége, szöveg- és ábraanyaga, a feladatok megfogalmazása. Segíti-e a tanulót az önálló tanulásban, kellő lehetőséget ad-e a differenciált fejlesztésre. Segíti-e a pedagógus felkészülését, megfelelő számú feladatot tartalmaz-e. Formailag milyen a tankönyv kivitele, fűzése, használhatósága, tartóssága. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során használatos tankönyveket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetője hagyja jóvá. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés, technika, rajz). A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak,  a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak indokolt esetben vezetjük be.  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Intézményünkben elvárás, hogy tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, hanganyagot, képmagnó-felvételeket készíteni, digitális táblát, IKT eszközöket kezelni, és eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

53


3.3. A nemzeti alaptantervben feladatok helyi megvalósítása

meghatározott

pedagógiai

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében csökkentjük a tanulók között tapasztalható jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket. Fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk az egyéni tanulási módszereket és szokásokat. A mozgásigény sokrétű kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével alapozzuk meg a koncentráció és a relaxáció képességét. Megalapozzuk a megfelelő tanulási módszereket, az iskolai fegyelem és figyelem, a kötelességérzet kialakulását. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskola és a szülők részéről a teljesítményelvárások. Fokozatosan előtérbe kerül a motiválás és a tanulásszervezés. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását dramatizálás eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A mozgásigény sokrétű kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével fejlesztjük tovább a koncentráció és a relaxáció képességét. Fejlesztjük a megfelelő tanulási módszereket, az iskolai fegyelem és figyelem, a kötelességérzet kialakulását. Fokozzuk a gyermekek motiváltságát jobb teljesítményük érdekében. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Megalapozzuk a tanulási területeknél meghatározott kulcskompetenciákat, fejlesztjük az együttműködési készséget. Mélyítjük, gazdagítjuk a drámapedagógia eszköztárával az értelmi és érzelmi intelligenciát. Törekszünk az egészséges életvitel kialakítására. Fejlesztjük az önismeret kialakítását, az önértékelés képességét, az együttműködés fontosságának tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a 54


tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Törekszünk az egészséges életvitel kialakítására. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Fejlesztjük a kreativitást; ügyelünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára; a tanulók egészséges terhelésére, a személyre szóló, fejlesztő értékelésre. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával megalapozzuk az önálló tanulást és önművelést. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Gyakoroltatjuk a keresztény magatartásformákat a személyiség arculatának helyes kialakítása érdekében.

3.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával biztosítjuk. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára osztjuk be. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra keretében biztosítjuk. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítjuk a mindennapos testnevelésen való részvételt. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára a törvényben meghatározott heti tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért 55


általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban nincs. A választható foglalkozások közé tartoznak a délutáni sportfoglalkozások, szakkörök, stb. A választható foglalkozások meghirdetésekor közöljük azt is, hogy a foglalkozást várhatóan melyik pedagógus fogja vezetni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 3.6.1. A tanulók ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében. Ösztönzést ad, kifejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítanunk kell. Az értékelés a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Az értékelés minden esetben a bizalomra épül.

3.6.2. Az iskolai beszámoltatás, követelményei, formái

az

ismeretek

számonkérésének

Az értékelés a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb, mindent meghatározó kérdése. Fontos, hogy jól tervezett, következetes, tartalmas, objektív legyen. Az értékelés a pedagógiai munka mindennapi része. Alapelvünk, hogy:  személyre szóló legyen,  fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,  folyamatos legyen,  az iskolai követelményrendszerre épüljön,  legyen tárgyszerű (melyek az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) Munkánk során az értékelés mindhárom típusát alkalmazzuk:  diagnosztikus (helyzetfeltáró)  szummatív (összegző, minősítő)  formatív (fejlesztő) A tanulók fejlődésének nyomon követése, teljesítményük értékelése a következő információk 56


alapján történik:  a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata  a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatok javításával  összegző kép a gyerek munkájáról, fejlődéséről témazáró felmérésekből, dolgozatokból, szóbeli feleletekből, elkészített munkadarabokból, képzőművészeti alkotásokból, kiselőadásokból, a testi fejlődést nyomon követő teljesítménymérésekből  versenyeredmények  szülő-pedagógus párbeszéd  szociometriai felmérés a társas kapcsolatokról  kérdőívek és beszélgetések a tanulási szokásokról  önértékelő megbeszélések az osztályközösségben, csoportokban  az egy osztályban tanító pedagógusok megbeszélései Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik.

3.6.3. Szöveges értékelés Az első-második évfolyamon tanítók szöveges értékelést alkalmaznak az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével. Lásd. 4. sz. Melléklet. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  felzárkóztatásra szorul

3.6.4. Értékelés érdemjeggyel A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határozzuk meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5):  ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkotó módon alkalmazni tudja ismereteit, a követelményeknek megfelel, 57


 pontosan, szabatosan fogalmaz,  lényegre mutatóan definiál,  az adott témáról összefüggően képes beszélni,  bátran mer kérdezni, ha valamit nem ért,  bátran mer problémát felvetni. jó (4):  fentieket kisebb segítséggel képes teljesíteni,  apróbb bizonytalanságok előfordulhatnak. közepes (3):  ismeretei felszínesek, hiányosak,  önállóan kevésbé tud dolgozni,  feladatát, előadását tanári segítséggel tudja teljesíteni. elégséges (2):  csak a tantárgyi minimumot tudja,  képtelen összefüggő mondatokban felelni,  a fogalmakat megtanulja, de nem tudja alkalmazni. elégtelen (1):  A tantárgyi követelmények minimumát sem tudja teljesíteni. A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a helyi tantervben meghatározott tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre. Az érdemjegyek tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. Célunk, hogy a készségtárgyak kivételével egy, ennél magasabb óraszámú tantárgyaknál félévenként legalább két szóbeli felelete legyen. Félévenként a heti egy órás tantárgyaknál legalább három, a heti két vagy több órás tantárgyaknál legalább 4-5 érdemjegye legyen. Az órai aktivitást, a kiselőadásokat, a szorgalmi feladatokat a pedagógus egyénileg értékeli. A naplóba kerülő jegyek nem egyenértékűek. A témazárók érdemjegyeit pirossal írjuk be, melyek a félévi és év végi osztályzatnál meghatározóak. Az értékelésnél döntő a tanuló fejlődése, illetve hanyatlása. A nevelőtestület a tanulók félévi és év végi osztályzatát áttekinti az osztályozó értekezleten. Az osztályzatot az érdemjegyek, a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az osztályzatok kialakításánál, ha az átlag 4 és 6 tized közé esik, a szaktanár a tanuló év közbeni tanulmányi munkájának gondos mérlegelésével dönt. Ha az átlag nem éri el a 4 tizedet lefelé, ha meghaladja a 6 tizedet felfelé kell kerekíteni. Az osztályzatok meghatározásában a témazáró dolgozatoknak kiemelt szerepe van, az átlagszámításkor kétszer vesszük figyelembe. A tanulók előmeneteléről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk: a tájékoztatófüzet vagy az ellenőrző könyv útján. A szülőnek lehetősége van szóban is tájékoztatást kérni a szülői értekezleten vagy a fogadóórán, indokolt esetben előzetes egyeztetés után más időpontban is.

58


3.6.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli feladatok formái, rendje, korlátai:  Témazárók: szigorúan a helyi tantervben megfogalmazott követelményrendszerre épül, egy témakör elsajátításáról számoltatjuk be a tanulót. A dolgozat megíratása előtt egy héttel közöljük a beszámoló pontos időpontját, melyet a naplóba ceruzával beírunk. Napi két témazárónál többet nem íratunk. A témazáróért kapott érdemjegyet a naplóba pirossal írjuk. Az értékelés százalékosan történik:

Teljesítmény 0 – 50 % 51 – 65 % 66 – 80 % 81 – 90 % 91 – 100 %





Alsó tagozat Szöveges értékelés Felzárkóztatásra szorul Megfelelt Jól megfelelt Kiválóan megfelelt

Felső tagozat Teljesítmény Érdemjegy 0 -30 % Elégtelen (1) 31 – 50 % Elégséges (2) 51 – 75 % Közepes (3) 76 – 90 % Jó (4) 91 – 100 % Jeles (5)

Röpdolgozatok: Felelet értékű dolgozatok, mely az egyes témákkal, téma részletekkel kapcsolatosak. Az értük kapott érdemjegyet a naplóba kékkel írjuk. Törekszünk az egységes formátumra, ezért a röpdolgozatokat írólapra íratjuk, melyeket a tanulóktól év elején beszedünk. Gyűjtőmunka, kiselőadás: ennek előkészítése nagyon fontos. Meg kell adni a tanulónak a pontos elérhetőséget, és a legfőbb szempontokat. A gyűjtőmunkáért, kiselőadásért kapott jegyeket egyéni módon jelezzük.

3.6.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának elvei Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  Az otthoni felkészülés a legtöbb tantárgyban létfontosságú a gyerekek életében. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  A megtanulni való tananyagot kijelöljük a tankönyvben (oldalszám, cím, bekezdés). Az írásbeli feladatok 90%-a gyakorló jellegű, legtöbbször hasonló feladat, mint amilyet már az órán is megoldottunk (matematika, idegen nyelv), vagy az otthoni felkészülést ellenőrző feladat (munkafüzet feladatok).  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Természetesen a tantárgyak jellegéből következően a szóbeli és írásbeli feladatok aránya változó: 59


Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 





1-4. évfolyam:  az iskolában készülnek a következő tanítási napra,  otthoni felkészülésre készség- és képességfejlesztő feladatot kapnak, 1 órát meg nem haladó mennyiségben. 5-6. évfolyam:  az iskolában készülnek a következő tanítási napra, kutató és gyűjtőmunkát kivéve,  másnapi felkészülésük ideje átlag maximum 1,5 óra,  az egy tantárgyból adott feladatok mennyisége ne haladja meg a 20-30 percet, 7-8. évfolyam:  másnapi felkészülésük ideje átlag maximum 2 óra,  az egy tantárgyból adott feladatok mennyisége ne haladja meg a 20-30 percet,

A tanulók terhelése hétvégén és szünetekben: Alapelv:  egyénre szabott, választási lehetőséget felajánló, napi felkészülési időtartamot meg nem haladó feladatot kapjanak a gyerekek,  a tehetséges, érdeklődő tanulókat szorgalmi feladatokkal, kutatómunka kijelölésével motiváljuk, segítjük. Elvárások a szünetre adott feladatokra vonatkozóan:  önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek,  adjanak lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. Rajz és vizuális kultúra, testnevelés, ének-zene, informatika tantárgyból lehetőség szerint nem adunk otthoni feladatokat. Arra törekszünk, hogy a tananyagot az órán elsajátítsák, és begyakorolják a gyerekek.

3.6.7. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formái A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyermek korban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Az értékelés alapelvei:  szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása,  sokszínű, változatos, ösztönző módszerek bevezetése,  a tanulói megerősítés biztosítása. Az iskola minősítési rendszere magatartásból Példás magatartású a tanuló, ha:  iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató

60




felelősségérzettel van a közösség iránt, megtartja a házirendet, és arra törekszik, hogy mások is megtartsák azt  megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival, és a felnőttekkel tisztelettudó  példája pozitívan hat, képességeit alkotó módon használja fel  közösségi munkában aktív, vállalt feladatait, megbízatásait felelősségtudattal látja el  segíti társait az iskolai élet különböző területein  nincs fegyelmi büntetése Jó magatartású a tanuló, ha:  a házirendet betartja  tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget  tanulmányi és közösségi munkájában aktív, megbízható  magatartáskultúrája esetenként kifogásolható  igazolatlan hiányzása nincs Változó magatartású a tanuló, ha:  a házirend ellen vét  társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható  indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható  az őt körülvevő környezet rendjének megtartására figyelmeztetni kell  képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi  előfordul, hogy az iskolába, vagy az órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni  osztályfőnöki vagy igazgatói büntetése van Rossz magatartású a tanuló, ha:  a házirend ellen tudatosan, rendszeresen, súlyosan vét  társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése  képességeit bomlasztó tevékenységre használja  felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából kivonja magát  iskolán kívüli magatartásával az iskola rossz hírnevét kelti  iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesült A félévi magatartás értékelése eltérhet a havi jegyek átlagától, ha a tanuló kiemelkedő jutalmazásban, vagy elmarasztalásban részesül. Az a kiváló vagy jó teljesítményű tanuló, aki a közösségért semmilyen munkát nem vállal, illetve önös érdekek vezérlik, példás magatartás értékelést nem kaphat. Az iskola minősítési rendszere szorgalomból Példás szorgalmú a tanuló, ha:  munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi  óra alatt kitartó, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó  a feladatok végzésében önálló, rendszeres  tehetségéhez mérten részt vesz a csoportmunkában és az önálló feladatvégzésben  munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti 61


 szorgalmával példát mutat  írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző  részt vesz tanulmányi, sport, stb. versenyeken Jó szorgalmú a tanuló, ha:  a tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos  óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt  a csoportmunkában és az önálló feladatvégzésben tehetségéhez mérten igyekszik részt venni  írásbeli munkáinak külalakja megfelelő Változó szorgalmú a tanuló, ha:  óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat  a tanórákra való felkészülése rendszertelen  feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el  érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktivitás  írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat  gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába Hanyag szorgalmú a tanuló, ha:  a szorgalom teljes hiánya jellemzi  feladatait nem végzi el, érdektelen, közönyös  a tanórai munkában passzív  valamely tantárgyból elégtelenre teljesít  képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz fejlődése érdekében  kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan A tanulók magatartását és szorgalmát minden hónapban értékeljük. A minősítés az egyéni képességek alapján, a körülmények mérlegelésével történik, reálisan fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

3.6.8. Jutalmazás, büntetés formái Jutalmazás Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalomban részesül. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén bejegyezzük a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói vagy nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (pl. Év diákja díj) ismerjük el. A dicséret történhet írásban és szóban. Jutalmazási formák magatartásból, szorgalomból:  Dicséret:  szaktanári  napközis nevelői  osztályfőnöki  igazgatói 62


 tantestületi Iskolánk minden évben "Év diákja" és "Év sportolója" díjat adományoz. A díjat a tantestület javaslata alapján ítéljük oda. Az a diák kaphatja meg a fenti elismeréseket, aki az általános iskolai tanulmányai alatt végig kiemelkedő tanulmányi, illetve sportteljesítményt nyújtott.

Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki megszegi a házirendet, először figyelmeztetésben, ismételt, ill. súlyos megszegés esetén – ha szükséges, fegyelmi eljárás alapján (ld. SZMSZ, Házirend) - súlyosabb büntetésben részesül. Súlyos megszegésnek minősül, ha a tanuló az intézmény hírnevét csorbítja, a másik ember testi épségét, egészségét veszélyezteti vagy károsítja, lopás, pénzügyi visszaélés, rongálás minősített esetét követi el. Fegyelmi formák magatartásból, szorgalomból:  tanári  figyelmeztetés szóban  figyelmeztetés írásban  intés  osztályfőnöki  figyelmeztetés szóban  figyelmeztetés írásban  intés  megrovás  igazgatói  figyelmeztetés szóban  figyelmeztetés írásban  intés  megrovás  tantestületi  figyelmeztetés írásban  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik osztályba  áthelyezés másik iskolába A fegyelmi fokozatok átléphetők. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása és a tanuló helyes irányba terelése. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.

63


3.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban szükség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Kivételes esetekben más tantárgyak bontására is sor kerülhet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az egyéb foglalkozások indításának elvei, feltételei:  tartalma, követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai program cél– és feladatrendszerével,  biztosított legyen a személyi, tárgyi és eszközrendszer a képzés teljes idejére, 

A tanév során a tanítás és tanulás megszervezésében meghatározó tényező a gyermekek érdeke, valamint az alaptevékenység hatékonysága.

3.8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:  Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.  Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.  Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.  Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.  Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig.  A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.  A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai 64


állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

3.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.9.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében fejlesztjük – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stresszkezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. A kitűzött célok megvalósítását a Játék projekt is szolgálja Lásd. 5.sz. melléklet. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

3.9.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam:  fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát 65


     

játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a gyermek kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása

Harmadik és negyedik évfolyam:  fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát  tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket  mintákat adni a természet megismeréséhez  kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét  az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét  kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert Ötödik és hatodik évfolyam:  képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést  stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat  lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során  megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit  tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét  kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan Hetedik és nyolcadik évfolyam:  elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést  a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal  a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  A természetismeret tantárgy keretében közelebb visszük gyermekeinket az élő természethez, ezért néhány napos megfigyelést teszünk velük (3., 5. évfolyam, erdei iskola). A tantárgyi koncentráció kiaknázása (matematika, magyar, testnevelés, rajz, technika) segíti az ismeretek megszilárdulását.  A környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.  Föld napja projekt Lásd. 6.sz. melléklet 66




 

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:  minden évben évfolyamonként (Fehér-tó, október 23-i túra, március 15-i túra) a környezeti értékek felfedezése;  a papír-, PET palack-, szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában;  látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Mezőgazdasági Múzeumban A hon- és népismereti nevelésnél felsorolt programok megvalósítása, A teljes körű egészségnevelési programban meghatározottak megvalósítása.

3.10. A gyermekek, intézkedések

tanulók

esélyegyenlőségét

szolgáló

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. A szociális hátrány oka lehet anyagi természetű, lehet erkölcsineveltetési jellegű, de hátrányt jelenthet a környezet is. Ezért iskolánkban a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáit igyekszünk kezelni, törekszünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésére, illetve megszüntetésére. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  a kulturált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása (kiemelten az illem, az osztályfőnöki óra, a napközis foglalkozások keretében); igényes iskolai környezettel, kultúrával, programmal alapozzuk meg munkánkat,  az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása tevékenységek útján,  igényes tevékenységekbe vonjuk be a hátrányos helyzetű tanulót (tanórai tevékenykedtetés, szakköri, egyéb közösségi formák),  hátránykompenzáló beszélgetések a tanulókkal, esetenként tapintatos bevonása a szülői háznak,  családlátogatás; tapasztalatainak közös megbeszélése,  nevelési partner intézmények bevonása a felderítés, korrekció folyamatába. 

   

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:  ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,  tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,  tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,  kedvezményes ebéd biztosítása,  javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. 67


 

Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése: Integrációs Pedagógiai Program, Lásd. 7. sz. Melléklet

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

3.11. Záró rendelkezések 3.11.1. Legitimációs záradék A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya pedagógiai programját a nevelőtestület felülvizsgálta és módosította: 2013. március 25-én. Jelen pedagógiai program az intézmény fenntartójának, a Szeged-Csanádi Egyházmegyének a jóváhagyásával lép hatályba, és a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. Módosítás csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény pedagógiai programja, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példánya a következő helyeken található meg:  az iskola fenntartójánál  az intézmény vezetőjénél és az igazgatóhelyettesnél  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola tanári szobájában Az intézmény pedagógiai programjának egy példányát az iskola könyvtárában helyezzük el, ahol azt a szülők és a tanulók helyben olvasással, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon megtekinthetik. A pedagógiai programot az intézmény honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pedagógus a szülők részére szülői értekezlet keretében, a tanulók részére osztályfőnöki órán ad tájékoztatást a pedagógiai programról. A szülők a megelőző tanév végén a honlapon, illetve az osztályfőnököktől tájékoztatást kapnak azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

68


69


70


71


Mellékletek jegyzéke 1. sz. Melléklet 3. osztályos Erdei iskola tanterve 2. sz. Melléklet TÁMOP 3.1.4 innováció - 5. osztályos Erdei iskola tanterve 3. sz. Melléklet TÁMOP 3.1.4 innováció - Egészséghét 4. sz. Melléklet Szöveges értékelés 5. sz. Melléklet TÁMOP 3.1.4 innováció - Játék projekt 6. sz. Melléklet TÁMOP 3.1.4 innováció - Föld napja projekt 7.sz. Melléklet Integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere

72

1. sz. melléklet A 3. ÉVFOLYAM 3 NAPOS ERDEI ISKOLÁJÁNAK PROGRAMJA

Ideje: Minden tanévben tavasszal, május közepén, végén Helye: Vackorvár erdei iskola Hetényegyháza, Belsőnyír 102. Program 1. nap Délelőtt  Utazás, érkezés az erdei iskola szálláshelyére, ismerkedő séta, „hogyan viselkedjünk a természetben és a szálláshelyen” (mi hol található, mit hogyan használunk) – A „zöld turizmus szabályai  Rövid séta az erdőben – találkozás ismerősökkel – növények, állatok  „gyűjtögetés – csak azt, amit a természet „elengedett” Délután  Érzékszervi, érzékenyítő játékok  Növényismeret: fák, levelek, termések, vadvirágok – rajz, festmény készítése az erdőről vagy annak kis részleteiről  Kenyérsütés Este   

Vadles Mesék az erdőről, az erdő fohásza – beszélgetés Éjszakai túra – az éjszakai erdő neszeinek, zajainak és élőlényinek megfigyelése, csöndhallgatás

2. nap Délelőtt  Reggel buckafutás, játékos reggeli torna  Állat-lesen – emlősök és madarak – állatnyomok keresése  Állatnyom-meghatározás  Rajzkészítés – nyomok - állatok Délután  Vetítés – A kiskunsági Nemzeti Park természeti értékei  Gyalogtúra – állat-lesen – rovarok, kétéltűek, hüllők  Kézműves foglakozás – az erdőben gyűjtött anyagokból készítünk erdei manókat, állatokat, erdei szállást  Képeslaprajzolás és írás – versbe foglalt élmények Este Tábortűz, csillagnézés, csillagmesék, éneklés

1

3. nap  Délelőtt  Mimikri tanösvény  Gyalogtúta – ügyességi és memória játékok, ökológiai összefüggések – erdei társasjáték Délután  Kiszalagozott pályán az erdőben és az épületek között játékos akadályverseny kis csapatokban – ügyességi és szellemi, játékos feladatokkal (Mit tanultunk az erdei iskolában?) Este 

Búcsú az erdőtől, táborhelytől és a házigazdáktól, készített ajándékok átadása (állatoknak, házigazdáknak), utazás haza

A 3. ÉVFOLYAM 5 NAPOS ERDEI ISKOLÁJÁNAK PROGRAMJA (PÁLYÁZAT ESETÉN)

1. nap Délelőtt  Érkezés, szobafoglalás  Tanösvény-túra, erdőre hangolódás Délután  Természet- és környezetvédelem  1848-as Múzeum megtekintése  Mikroszkópos gyakorlat  Vadászat, vadgazdálkodás Este   

Vadles Íjászat Tábortűz: Bölcsesség-fórum

2. nap Délelőtt  Erdőtorna  Erdészeti ismeretek  Mikroszkópos gyakorlat Délután  Gyógynövények, gombák, népi gyógymódok  Időjárási megfigyelések  Fajmeghatározások Este

2

   

Vadles Íjászat Csillagászat Bátorságpróba

3. nap Délelőtt  Erdőtorna  Fajmeghatározás (Terepi – felismerési gyakorlatok)  Kézműves foglalkozások Délután  Falusi gazdaság megtekintése  Lovaglás, lovaskocsizás Este  

Vadles Íjászat

4. nap Délelőtt  Erdőtorna  Erdészeti ismeretek  Terméskép-készítés Délután  Kenyérsütés  Vadászkutya bemutató  Kézműves foglalkozás Este   

Vadles Íjászat Tábortűz – Bölcsesség-fórum

5. nap Délelőtt  Erdei tízpróba Délután  Erdészeti ismeretek  Természet- és környezetvédelem  Táborzárás, értékelés Este 

Hazautazás

3

2.sz. melléklet

AZ ÖTÖDIK ÉVFOLYAMOS GYEREKEK „ŐS” ERDEI ISKOLÁJA A BÜKKFENNSÍKON

I. Erdei iskola program „Hol élő példából s tulajdon tapasztalásból tanulhatsz, ott tanulmányod legjobb alapon áll. Minden ismeret kútfeje a tapasztalás … Tapasztaláson épült vizsgálat fog megtanítani, hol a hiány? Hol a tennivaló? S mi különféle eszközök közt választásra érdemes?” (Kölcsey Ferenc)

Az elméleti síkon való gondolkodás, a rendszerszemlélet, a módszerek összegyűjtése mit sem ér, ha nem győződünk meg arról, mit ér a tudományunk a valóságban. A tapasztalati út folyamán kiderülő eredmények vagy kudarcok jelölhetik ki az utat, amelyen érdemes továbblépni.

1

I. 1. Szervezés A táborral megvalósításával kapcsolatos tevékenységek Az előkészítés feladatai (augusztus végétől a tábor kezdetéig): Program tervezése Egyeztetés az iskola vezetésével, gazdasági vezetővel, élelmezési vezetővel, egyeztetés a résztvevő kollégákkal (időpont, résztvevő pedagógusok, helyettesítés, gyerekek, étkezési hozzájárulás díja, feladatok elosztása, megbeszélése) A költségvetés kidolgozása (szervezési költségek, részvételi költségek, programköltségek) A program kidolgozása, melynek a középpontjában a tevékenykedtetés áll Szállás rendezése Egyeztetés a túravezetőkkel, foglalkozások vezetőivel Utazás megszervezése Eszközbeszerzés, a táborhoz szükséges felszerelés elkészítése (1. melléklet: Szükséges dolgok listája alapján) Pályázat esetén egyeztetés a pályázat kiírójával Az erdei iskolába készülő gyerekek felmérése, értékelése, a programnak a gyerekek igényeihez, ismeretszintjéhez megfelelő igazítása (2. melléklet) Szülői értekezlet a tábort megelőző héten (tájékoztatás, jelentkezési lap kiosztása, adatlap kitöltése, zöldség-gyümölcs felajánlások, problémák, kérdések megbeszélése) (3-4-5. melléklet) A tábor utáni feladatok: Vetélkedő, attitűdvizsgálat értékelése Fotó- és videódokumentáció elkészítése Beszámoló a kollégáknak, konklúziók levonása Pályázat esetén elszámolás, szakmai, pénzügyi beszámoló, a projekt lezárása. A feladatokat végzi, a tábort vezeti: A már évek óta összeszokott tanári team, Márkus Marianna történelem, média szakos tanár és Vén László földrajz, környezetvédelem, testnevelés szakos tanár, valamint az ötödikesek osztályfőnöke, (esetleg egy fejlesztő pedagógus) vezeti a gyerekeket az egy hetes program során. Olyan kollégák ők, akik jó kapcsolatban állnak a gyerekekkel, a többi kísérővel, szeretik, és ismerik a természetet, és vállalják a 24 órás „szolgálatot”. Ők illetve a helyi szakemberek (erdészek, vadász, régész) a többéves tapasztalatunk alapján jó csapatot alkotnak, a diákcsapat jó kezekbe kerül, úgy szakmailag, mint emberileg. Célcsoport: Erdei iskolai programunkat a mindenkori 5. évfolyam számára szervezzük, szeptember végén. Nem véletlen az időpont, hiszen a kora ősz általában kedvező időjárási feltételeket biztosít, valamint az őszi erdő és táj rendkívül sokszínű lehetőséget ad programjaink megvalósításához. Ezek a gyerekek már harmadikos korukban részt vettek három napos erdei iskolában, míg az ötödikes erdei tábor általában ötnapos, esetleges sikeres

2

pályázat esetén, ahogy idén is történt, hétnapos időtartamú. Véleményünk szerint ez a korosztály már alkalmas arra, hogy ennyi napot távol töltsön a szüleitől. Költségek: A tábor költségei igen magasak, amit a szülők többsége nem tudna vállalni. Szerencsére az Önkormányzat fedezi a táborozás anyagi részének kb. 90%-át, így a gyerekeknek csak egy jelképes összeget kell befizetnie. A hátrányos helyzetűeket külön támogatással segíti a fenntartó. Ennek köszönhetően minden gyermek részt vehet a programon. Természetesen igyekszünk költségkímélő eljárásokhoz folyamodni: szülök zöldség-gyümölcs felajánlásai, pályázati lehetőségek. Helyszín: A tábor helyszíne a Bükk, mely terület az erdei iskola programunk céljainak tökéletesen eleget tesz. A hegység szívében, Bánkúton szállunk meg. A Bükk az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon. Tájképi szépsége és élővilága, a változatos növénytakaró, egyedi társulások és a fajokban gazdag, számos ritkaságot felvonultató állatvilág, felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak. Természetvédelmi értékei között kiemelkedő jelentőségűek a hegység geológiai képződményei. A karsztjelentségek gazdagsága jellemzi: barlangok, karsztforrások, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek sokasága. A hegység területén található hazánk barlangjainak több mint a negyede, melyek elsősorban a bennük talált régészeti, őslénytani leletek különlegességével és mennyiségével vívtak ki maguknak nemzetközi hírnevet. Ezen értékek megóvásának érdekében alakították ki 1976-ban Bükki Nemzeti Parkot. A Bükk kultúrtörténeti emlékekben is bővelkedik. Tanulóinknak lehetősége nyílik kiemelkedő régészeti, őslénytani leletekkel, valamint ősi mesterségekkel - úgy, mint mészégetés, szénégetés, erdészet, vadászat - megismerkedni, megtapasztalni.

3

I. 2. Az erdei iskolai programmal megvalósítandó céljaink I. 2. 1. Rövid távú célok A gyerekek olyan változatos élményhez juttatása, melyekre eddig nem volt lehetőségük (hegyvidék, erdő, barlang, egész hetes fantáziavilág) Alkalmat adni az iskolapadban megszerzett ismereteik a gyakorlatban történő alkalmazására Természethez fűződő kapcsolatuk harmonikusabb legyen, tudjanak „kommunikálni” vele. Ez egy szótlan érzékeny kapcsolat, amit könyvből megtanulni nem, csak ráérezni, átérezni, beleélni lehet. Ismerjék meg a Bükköt minél több nézőpontból (természeti környezet, az ember hatása a környezetre; történelmi, gazdasági, kulturális környezet; művészet). Tapasztalataikról, megfigyeléseikről, a történtekről vezessenek egy füzetet Ismerjenek meg néhány, környezetet veszélyeztető emberi hatást, azok elhárításának esetleges módját fakitermelés - erózió). Közösségben végzett képesség- és készségfejlesztő programok nyújtsanak lehetőséget ismeretszerzésre a honismeret, az egészséges életmód, a természet, a történelem, a kultúra területein, s ezen ismereteket kreatívan, konstruktívan tudják alkalmazni. A szabadidő eltöltésének új, értelmes, egészséges lehetőségeit ismerjék meg. Ismerjék meg egymást, az alkalmazkodást, „együttélést”, közösségi életet, a közösen átélt élményeken keresztül váljanak egy közösséggé, fejlődjön személyiségük, alakuljon ki helyes önismeretük, önértékelésük, önbizalmuk. Társas kapcsolataik alakulása során kommunikációs képességeik fejlődjenek, empatikus készségük, toleranciájuk erősödjön. Gyakorlati érzékük, önállóságuk fejlődjön, fantáziájuk gazdagodjon. I. 2. 2. Hosszú távú célok: Olyan tudatformálás, kialakítás, amely a gyereket megtanítja a természet tiszteletére, a környezettel való tudatos együttélésre, együttműködésre, a környezetbarát életvitelre, a fenntartható fejlődés elveinek megtartására. Alakuljon ki bennük az ehhez szükséges attitűd, környezetkultúra, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet. Alapozzuk meg a mindennapi életvitelük értékrendjükben az ökológiai szemléletet. Erősödjön szülőföldjük értékeit megismerve hazaszeretetük, identitástudatuk. Szilárduljon meg a közösségben kialakított helyük, identitástudatuk, növekedjen a közösséghez való ragaszkodásuk. Nőjön konfliktustűrő és megoldó képességük, toleranciájuk, empátiájuk a közös programok révén. Látókörük szélesedjen, nyitottabbá, befogadóbbá váljanak. A kapott élmények további teljesítményre (tanulás, közösségi munka, hobbi, a környezet védelme, természetjárás) sarkallják őket. I. 2. 3. Tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez kötődő célok: A programnak igazodnia kell az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottakhoz is. Az erdei iskola során megszerezhető ismereteket, élményeket, fejleszthető képességeket és készségeket a tantárgyak követelményrendszerébe beépítettük. Ezek közül kiemelkedik a természetismeret és a történelem. 4

Természetismeret: Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a élő és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat. Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére. Ismerjék meg az adott helyen megtalálható életközösségeket, az erdők jelentőségét és ezek kialakulásának környezeti feltételeit (éghajlat), jellemző élőlényeit (ezek kölcsönhatásai, táplálékhálózat, rendszertani besorolás), jelentőségét más élőlények, és az ember szempontjából, veszélyeztetettségüket, pusztulásuk okait, következményeit. Vegyék számba az itt élő növény- és állatfajokat. Ismerjék meg táj természeti táj szépségeit, földtani—földrajzi jellegzetességeit, a Bükk hegység földrajzi helyzetét, figyeljék meg és tudják leírni a középhegységek morfológiai jellemzőit. Tudatosuljon bennük a Bükki Nemzeti Park jelentősége. Formálódjon felelős magatartásuk a táj, a környezet értékeinek megóvása érdekében. Ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. Alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk. Ismerkedjenek meg határozókönyvekkel, egyéb kézikönyvekkel Fejlődjön térképi tájékozódással kapcsolatos ismeretük, ismerjék a térkép jelrendszerét, és használatában megfelelő begyakorlottságot, térkép tájolását. Szerezzenek gyakorlatot az iránytű használatában, a világtájak megállapításában, a távolságok mérésében. Ismerjék az egyes felszínformákat és jellemzőiket, ábrázolásukat a térképen. Értsék meg a változások törvényszerűségeit a külső erők felszínformálása kapcsán. Vegyék észre az emberi tevékenység felszínformáló hatását. Ismerkedjenek meg a mészkővel, a karsztjelenségekkel. Történelem: Értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében. Tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások az ősi életformákra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket. Alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat. Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Az ötödikes történelem tananyag Az őskori ember című témakör egyes részeit dolgozzák fel sokoldalúan: Régészet; Az ember születése - alkalmazkodás a természethez, az emberré válás folyamata; Az őskori ember mindennapjai - az őskori ember tevékenysége, lakhelye, eszközei, eszközhasználat, eszközkészítés, a tűz szerepe az ember életében, őskori étrend; A horda, mint közösség; A varázslás, mágia.

5

Magyar nyelv és irodalom Fogalmazásban, versben, rímekben örökítsék meg élményeiket Ismerjenek meg természetről szóló verseket, meséket, tudják azokat előadni. Fejlődjön szövegértésük - néma olvasási képesség és szövegértés, lényegkiemelés Fejlődjön szövegalkotásuk - mindennapi élmények összefüggő elmondása szövegalkotási feladatok szóban és írásban - leírás készítése Matematika Fejlődjön számolási készségük gyakorlati feladatokon keresztül. Fejlődjön becslési készségük. Értsék meg az egyenes és a fordított arányosságot. Ismerjék fel a természet szimmetriáit. Rajz és vizuális kultúra Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Készítsenek képzőművészeti alkotást, a terepen talált tárgyak, növények, stb. segítségével. Legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. Technika és életvitel Vizsgálják és ismerjék meg a különböző természetben található anyagokat. Az ősi módszerek szerint készítsenek ősi eszközöket a természetben található anyagokból. Készítsenek agyagból ősi edényt, egyszerű szerszámok segítségével ősi ékszert fából és bőrből. Tudják rendszerezni a hulladékokat. Tánc és dráma Sajátítsák el az ősi tánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját. Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel. Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével. Fejlődjön a természethez való érzelmi kötődésük a drámajátékon keresztül. Testnevelés és sport Szeressék meg a túrázást, természetjárást. Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Sajátítsák el a gerelyhajítás és íjászat alapvető technikáját, balesetvédelmi szabályait. Sajátítsanak el természetben játszható mozgásos játékokat.

6

I. 3. A módszer A pedagógiai módszerek közül a projekt a legalkalmasabb arra, hogy leképezze a valóság komplex konkrétságát. A projekt szakít az ismeretek tantárgyba rendezésének logikájával: engedi, hogy az integrációt a megismerendő valóság és a megoldandó feladat hozza létre. A tanulási folyamat az egészből indul ki, hogy a részletek megismerése útján ismét visszatérjen az egészhez. Középpontjában a választott központi téma, a helyszín, azaz a Bükk felfedezése, és megannyi aspektusa egyenlően fontos. A tanulók aktívan vesznek részt a folyamatban, kooperatív módszerekkel dolgoznak, melynek során egymásra vannak utalva. A projekt eredményekét a tanulóknak várhatóan egy alapismerete lesz a Bükk természetföldrajzáról, élővilágáról és őskori történelemmel kapcsolatos vonatkozásairól. Ezt a hét során elkészülő ősi füzet, mint írásos emlék is hordozza. Az értékelés percről-percre folyik. A tárgyi tudás a kiscsoportos foglalkozásokban viszonylag egyszerűen felmérhető. A gyakorlatok alatt igyekszünk a gyerekek munkájából a pozitívumokat kiemelni. A gyerekek állandóan szem előtt vannak, az értékelés nagyrészt nem a szokásos módon jegyekre történik, hanem elsősorban szóban. Minden gyerek számot ad tudásáról a füzet vezetésével. A legszebb munkákból kiállítást rendezhetünk, illetve másolatuk bekerülhet az iskolai könyvtárba. A foglalkozások végén pecsétnyomatokat kapnak, a munkájukra, melyeket a heti program végén összesítünk és a munkafüzettel együtt értékeljük, ez alapján jutalmazzuk a tábor végén a legtöbb pontot szerző gyerekeket. A program végén a végzett munkát értékeljük, elemezzük a kollégákkal, illetve a gyerekekkel is elvégeztetünk egy attitűd vizsgálatot, valamint egy vetélkedőt szervezünk az erdei iskolában szerzett ismeretekből.

II. Az erdei iskolába készülő gyerekek felmérése Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan kerülhetünk a gyerekekhez közelebb, a környezeti nevelésben adekvát módszereket alkalmazhassunk, s nem utolsósorban az erdei iskolai programunkban résztvevő ötödikes gyerekek környezettudatos viselkedésének és természethez való viszonyulásának alakulásáról egy képet alkothassunk, egy kérdőívet töltetünk ki a tanulókkal. A szeptember végi erdei iskolai program előtt két héttel végezzük el a 32 (22 lány 10 fiú) ötödikes tanuló kérdőíves felmérését. A felmérésben elsősorban a gyerekek természethez, természetjáráshoz való viszonyát, az állatok, növények szeretetét, ismeretét, irántuk történő felelősségvállalásukat, valamint konkrétan az erdei iskola helyszínéül szolgáló Bükk hegységgel kapcsolatos ismereteiket, érzelmeiket tárjuk fel. A vizsgálat fő célja, hogy az erdei iskolába készülő osztály tanulóiról információhoz jussunk. (2. Melléklet: Tanulói kérdőív) A felmérés tapasztalatait összegezve minimálisan lehetőség nyílik a program alakítására.

7

IÍI. Erdei iskola a Bükkben A hét napos erdei iskolai programot részben a projekt illetve a „Story Line” módszer – időutazás alapján készítettük el. A tábor ideje alatt az erdő és ember, ember és természeti környezete kapcsolatát próbáljuk feldolgozni az éppen tanult történelmi korszakba, az őskorba ültetve. Ez a komplex program minden elmében kapcsolódik a helyi tantervhez, a tananyaghoz, a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Ennek a hétnapos szerepjátéknak a keretét az adja, hogy ősemberi hordánk a túlnépesedés miatt új téli szállás keresésére indul. Utunk során több bükki ősember barlangot fedezünk fel, gyűjtögetünk, kő- és faeszközöket készítünk, ismerkedünk a hegységgel, a csodálatos őszi erdővel, állatokkal, növényekkel, kőzetekkel. Megpróbáljuk beleképzelni magunkat a természettel még harmóniában élő ősemberek bőrébe, beleélni magunkat abba a szerepjátékba, melyre az erdei iskola foglalkozásai felfűzhetők. A tudásukról játékos feladatokkal adnak számot adunk. A tábort ezért Ős-erdei iskolának hívjuk, s a Téli szálláshoz vezető „ősbuszos” út elején (buszozás a Bükkbe) felvesszük őskori szerepünket. A hegységbe érve elindul a valódi erdei iskolai program, folytatódik a szerepjáték, szálláshelyet keresünk, ismerkedünk a területtel, élelem után nézünk…

8

Bükki ős-erdei tábor programja 1.nap 6.45: gyülekező 7.15: indulás Utazás: ősi névválasztás, filmnézés (Hogyan lett az ember?)

2. nap

3. nap

6. nap

7. nap

7.00: Ébresztő, reggeli





8.00: Hordagyűlés

8.00: Hordagyűlés

8.00: Hordagyűlés

8.00: Hordagyűlés

8.00: Hordagyűlés

8.00: Hordagyűlés

9.00-16.00: Barlangok napja 2. (Regős József barlangászrégész) - Herman Ottó Emlékház - Szt. István barlang - Szeleta-barlang - Büdös-pest - Kecske-lyuk

9.00-13.00: „Ügyes emberek” délelőttje Forgószínpad: - barlangrajz - agyagozás - ősi nyaklánc - ősi medál - pólófestés

9.00 -16.00: Séta a Bükkfennsíkon (Antal József erdész): Zsidó-rét, Tarkő, Őserdő, Zsidó-rét

9.00- 16.00: Túra az Istállóskői barlanghoz (Regős József barlangászrégész) - Szalajka völgy - Szabadtéri Erdészeti múzeum - Erdészeti Múzeum - Pisztrángos - Szilvásvárad

9.00: Pakolás

16.30: Íjászat, dárdahajítás

13.00: Ebéd 13.30: Hordagyűlés 14.00-18.00: Séta a Bálvány környékén, kőbaltakészítésh ez anyaggyűjtés (Regős József barlangászrégész)

16.30: Íjászat, dárdahajítás

17.30: Hordagyűlés 18.30: Vacsora

16.00: Ismerkedés régészeti leletekkel, kőbaltakészítés (Regős József barlangászrégész)

18.30: Vacsora

18.30: Vacsora

18.30: Vacsora

19.00: Hordagyűlés



20.00: olvasókör, játék

20.00: Beszélgetés a csillagokról, csillagképekről, csillagképek kirakása mécsesből

19.00: Vadászati 19.00: Vacsora ismeretek (Fráter Imre erdészvadász) 20.00: 20.00.: Drámapedagógia 20.30: Éjszakai Hordagyűlés, i foglalkozás, ősi túra, Vetélkedő történet előadása bátorságpróba 21.30:„Katasztró fa elhárítás” cukorkagyűjtés

22.00:Fürdés 22.30: Takarodó

22.00: Fürdés 22.30: Takarodó



21.00: Avatónévadó szertartás a Bálványon 22.00: Fürdés 22.30: Takarodó

5. nap


9.00 - 17.00: Barlangok napja 1. (Regős József barlangászrégész) - Csókásibarlang 12.00: Subalyuki - Kő-lyuk barlang - Udvar-kő (Fráter Imre - Felső-forrásierdész-vadász) barlang - Lillafüred Hámori-tó 14.30: továbbutazás

17.30: Érkezés a szállásra, vacsora, kipakolás, helyfoglalás

4. nap

9



10.00.: A szállás elhagyása 11.00: Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma „Őskohó˝ Fazola napok

14.30: Hazautazás: versírás, attitűdvizsgálat, értékelés, táborlezárás

20.00: Hazaérkezés

1. nap: Utazás Balástyáról Bánkútra Utazás közben - A heti program ismertetése Az „időutazás” kezdete: A tanárok is részt vesznek ebben, mint a horda vezérei. (Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlatok) Mindenekelőtt mindenkit visszavarázsol az őskorba az őshorda egyik vezére, a varázsló. Ősi nevet választanak maguknak a gyerekek, ami a nevükből alakul ki, általában két szótagból áll. Ezután, illetve az esti névadó szertartást követően az ősi néven szólítjuk egymást. A horda tagjainak elmondjuk, mért megyünk a Bükkbe (téli szálláshely keresése). Bemutatjuk szent állatunkat, Manfrédot, a mamutot (plüss mamut), akire egész héten vigyáznak, dédelgetik, hordják a gyerekek. Buszozás közben a Hogyan alakult ki az ember? című film megtekintésével hangolódik a csapat az őskori életre. Fráter Imre (erdész-vadász) vezetésével túra a Cserépfalu közelében található Subalyuk barlangnál, ahol Neandervölgyi ősemberek éltek valaha. (Természetjárás) Történelmi jelentőségének, mészkő keletkezésének megbeszélése, megfigyelése, kalcitgyűjtés egy volt kőbányában. Útközben ismerkedés az erdő élőlényeivel. Hordagyűlés: (Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlatok) Ezeket minden reggel és este, a nap indításaként illetve összegzése céljából tartjuk. Megbeszéljük a napi programot, a gyerekek által egész héten vezetett ősi füzetbe beírjuk azt, esetleg ragasztunk, rajzolunk. Ebbe a füzetbe nyomunk pecséteket (mammuttappancsot), ha valaki valamiben jól teljesít, okosat mond. A tanárok minden nap végén átnézik a füzeteket és a szép, igényes füzetvezetést is díjazzák pecséttel. Ezeket

a

jutalomlábnyomokat

hét

végéig

gyűjtik

a

gyerekek,

végül

a

legeredményesebbek külön jutalmazásban részesülnek. Ez a füzet a tábor végén a gyerekeké lesz, egy örök emlék és egyben szinte „történelmi és természetismereti füzet” is lehetne, hiszen a látott-hallott ismereteket, történteket tartalmazza majd. A tábor programjának és viselkedési szabályainak ismertetése. Hogyan él egy környezetért felelősséget érző ember - szelektív hulladékgyűjtés. Ősi füzet megnyitása. Magyarország térkép kivágása, beragasztása, a szállásig vezető út bejelölése, Magyarország tájainak megbeszélése, a Bükk hegység bemutatása (földrajzi helyzet, keletkezés, kőzettani felépítés), mérés a térképen. A napi események, ismeretek lejegyzése, élmények lerajzolása, a természetjárás szabályainak

10

megbeszélése, beragasztása. Páros munkával a kiránduláshoz, túrákhoz szükséges eszközök, ételek, innivalók, egyebek kiválasztása előre nyomtatott papírról – ezek közös megbeszélése, jegyzetelése a füzetbe. Sötétedéskor éjszakai túra a Bálványra, a Petőfi-kilátóra. Ősi névadó szertartás (szerepjáték, szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlatok) a Bálványon, a Petőfi kilátóban, a varázsló vezér vezetésével ősi csont és kőbalta alatt mindenki „hivatalosan” is felveszi az ősi nevét. 2. nap: Barlangok napja 1. (Természetjárás): - Regős József régész-barlangász vezetésével gyalogtúra az erdőben, a barlangokhoz: (Csókási erdészház, Kő-lyuk, Udvar-kő, Felső-forrási barlang, Lillafüred – Hámori-tó. Ismerkedés a karsztjelenségekkel (barlang, víznyelő, zsomboly, karsztforrás, felszín alatti víz fogalma, jellemzői), a barlangok klímájával, élővilágával, az emberiség történelmében betöltött szerepével, ősi kultúrákkal. A magassági növényövek megfigyelése, jellegzetes fafajok, bokrok, cserjék, aljnövényzet megfigyelése. Az erdők irtása és az erózió, valamint az árvizek kapcsolatának megbeszélése. Erózió játék Hordagyűlés: A napi események megbeszélése csoportokban. A gyerekek 5-6 fős csoportokban megbeszélik a nap folyamán látottakat. A csoportok szóvivői elmondják a fontos dolgokat, ismereteket. A többiek lejegyzetelik azokat, lerajzolják a számukra legkedvesebb emléket a túráról. Bükki NP térkép beragasztása, a Bükk hegység elhelyezése a megyetérképen, a magyar nemzeti parkok felsorolása. (Kézműves foglalkozás, kommunikációs készségfejlesztő foglalkozás) Azután visszatekintünk az elmúlt esti gyűlésre, ahol már átbeszéltük, a természetjárás szabályait, s be is ragasztottuk a füzetbe. Egy elvárás fát teszünk ki, melyre minden tanuló feltesz egy levelet, melyre előzőleg ráírt egyet a természetjárók szabályaiból. Ezután a turistajelzésekről tartunk rövid előadást számukra, a legfontosabbakat berajzoljuk a füzetbe. Átismételjük, hogyan kell tájékozódni a természetben, a térkép és az iránytű használatát (előző természetismeret órákon tanulták), ugyanis ezeket használni fogjuk nap közben. A hordagyűlés zárásaként a helymeghatározás gyakorlására játszanak egy játékot. Az előzőleg kialakított csoportoknak ki kell tölteni egy feladatlapot, mellyel a matematikai koordináta rendszer használatát is gyakorolják.

11

Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember című könyvéből egy-egy részlet elolvasása és értelmezése három csoportban. (Olvasóklub - magyar irodalom, szövegértés) 3. nap: Természetjárás: Barlangok napja 2. - Regős József (barlangász régész) vezetésével túra a barlangokhoz. (Herman Ottó Emlékház, Szent István barlang, Szeleta barlang, Büdös-Pest, Kecske-lyuk). A múzeum bemutatja a névadójától ránk maradt bútorokat, dokumentumokat. Külön kiállítási rész foglakozik a Bükk hegység különlegesen változatos élővilágával. A túrán ismerkedés a karsztjelenségekkel (barlang, víznyelő, zsomboly, karsztforrás), a barlangok klímájával, élővilágával, az emberiség történelmében betöltött szerepével, ősi kultúrákkal. Íjászkodás, dárdahajítás. (Sportfoglalkozás) Az íjászkodás rövid történeti ismertetése, az eszköz részeinek bemutatása, megnevezése, használata. A dárda és az íj szerepe az ősember életében - történelmi vonatkozások megbeszélése. A hajító mozdulat begyakorlása. Balesetvédelmi oktatás. Az esti hordagyűlésen a napi események, ismeretek lejegyzése, élmények lerajzolása után két őszi verset (Móra Ferenc: A cinege cipője, Zelk Zoltán: Varjúnóta) kell elolvasni a gyerekeknek, visszamondani a vers tartalmát, megkeresni a rímeket, hangutánzó szavakat, megszemélyesítést, stb. – költői eszközöket. (Olvasóklub magyar irodalom) Csillagnézés, csillagmesék (csillagképek népi magyarázatai mese formájában). Majd csillagképek kirakása mécsesekből a szállás udvarán. Tájékozódás csillagok segítségével, az Északi Sarkcsillag meghatározása az égbolton.

12

4. nap: Hordagyűlés: Az „Ügyesemberek délelőttjére” készülünk - a vezérek és egy fazekasmester vezetésével. A délelőtt forgószínpadszerűen működik, a gyerekek 5 csoportba kerülnek, a táblára felkerül a munkarend, és a vezérek elmondják az egyes állomások témáját: pólófestés, barlangrajz, agyagedény készítés, ősi nyaklánckészítés, ősi medálkészítés. Pólófestés: az előzőleg méret szerint vásárolt „őszi színű” pólókra textilfesték segítségével falevelet festenek a gyerekek, emellett ráfestik az évszámot és a helyszín nevét. ez is az övék lesz majd a hét végén. A minták rávasalását a tanárok végzik. Barlangrajz:

1,5×1,5m-es

csomagolópapírra

zsírkrétával,

színes

ceruzával

barlangrajzot készítenek a gyerekek közösen. Segítségül vehetik az iskolából hozott őskori életről szóló könyvek rajzait, ábráit. A vezér elmondja a barlangrajznak az ősemberek életében betöltött szerepét. Agyagozás: Agyagból mindenki ősi edényt készít, melyek néhány hét múlva az iskolában lesznek kiégetve. Ősi nyaklánckészítés: Színes, kifőzhető gyurmából különböző méretű gyöngyöket gyúrnak a gyerekek és kifőzik, majd bőrszíjra húzzák őket. Ősi medálkészítés: Az otthonról hozott faanyagból fűrész segítségével levélmintákat vágnak ki a gyerekek, melyek azután az ősi nyakláncra kerülnek. A délutáni program túra a Bálvány környékén, a hegygerincen. A túra közben mészkőhegységek jellegzetes formáinak, karsztjelenségeinek megfigyelése és modellezése,

katonai

radarállomás

megfigyelése,

szerepének,

jelentőségének

megbeszélése. Megfelelő kövek és faanyag gyűjtése a későbbi kőbaltakészítéshez. A hordagyűlésen a napi programot beírjuk a füzetbe, mindenki rajzot készít a számára legkedvesebb programról, felolvassuk és beragasztjuk a füzetbe Az erdő fohásza című írást. Turistatérképen négyes csoportokban kikeresik a gyerekek az aznap megtett utat, az iskolában tanult módon lemérik a megtett út hosszát. Előadás Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember című könyvéből olvasott részlet előadása. (Drámapedagógiai foglalkozás, előadás).

13

5. nap: A kirándulás a Bükk-fennsíkon - vezeti Antal József (erdész): Zsidó-rét, Tar-kő, Őserdő, Zsidó-rét útvonalon. (Természetjárás, játékos környezettudatos nevelés) Ismerkedés a növény- és állatvilággal, mi az, ami számításba jöhet az ősembereknek élelem gyanánt, egyes növények kóstolása, illetve mitől kell óvakodni, melyik mire jó. Szártalan bábakalács: a Bükki NP címernövénye, magyarországi nemzeti parkok felsorolása. A túra során bükkös, juhar, majd gyertyános tölgyes erdőbe érünk. Mindenütt összehasonlítjuk a fényviszonyokat. Bükk sötétebb – sűrűbb lombkoronaszint, a hűvösebbet kedveli, szürke kéreg. Megkóstoljuk a bükkmakkot – finom, ehető, leveléből gyűjtünk. Tölgyerdőben találkozunk a csertölggyel, kocsánytalan tölggyel, összehasonlítjuk levelüket, makkjukat. Az Alföldön a kocsányos tölgy jellemző a melegebb éghajlat miatt. Juharlevél kapcsán kitérünk a kanadai zászlóra, a repülő termésre. Vajon melyik ér előbb földet a juhar vagy a tölgy termése, miért? Fényviszonyok, talaj, levél, termés összehasonlítása, levéllenyomat, kéregminta készítése. Őszi kikerics: gyönyörű virág, mégis mérgező Papmacska: medvelepke hernyója, szőrős, allergiás reakciót okozhat szőre. A lepkéje szárnya alul piros, azzal riasztja ellenségeit. Mimikri – mimézis megbeszélése. A szőrös hernyókat a madarak nagy része nem fogyasztja, kivétel a kakukk. Megbeszéljük, hogy más fészekbe fial, utánozzuk hangját. Gombák: kalapos gombák részeinek megbeszélése, a talált gombák megfigyelése: Ehetők: Mezei szegfűgomba – tönkje nem jó, őzlábgomba – megkóstoljuk nyersen, különbsége a gyilkos galócától, hogy nincs bocskora. Pöffeteg gomba – nincs tönkje, fiatalon, fehéren ehető, óriásira megnőhet, ha barna füstöt fúj (spórák) - mérgező Boróka:

tűlevelű

cserje,

bogyóját

dörzsöljük,

megszagoljuk,

beszélünk

a

borókapálinkáról Fűszernövények: a pizza megemlítésekor sokan tudják, oregánót - szurokfű találtunk, majd kakukkfüvet Húsos som: ehető, egyenes ágai igen alkalmasak nyélnek – jól jön az ősembernek! Vadmálna – ehető, piros, levélfonáka fehér Szeder: ehető, fekete Mogyoró: ehető, ága jó nyélnek

14

Szöcskék – sáskák megkülönböztetése csáphossz alapján. Az állat megfigyelése – erős ugrólába van. Ugróversenyt rendezünk szöcskéknek, sáskáknak. A gyerekek által fogott példányok magasugrásban mérik össze erejüket. Megfigyeljük, hogy ezek az állatok a testmagasságuk 30-40-szeresére is képesek felugrani. Az ember általában 1-2 m-re képes. A gyerekeknek ki kell számolni, hogy arányaiban mennyivel ugrik nagyobbat egy szöcske, sáska, mint mi. Illetve mekkorát ugranánk mi, ha „szöcskei képességekkel” volnánk felruházva. (matematika) A fennsík fogalmának tisztázása, Bükk-fennsík szemléltetése egy baseball sapka segítségével. A sapkán lévő lyukak szimbolizálják a víznyelőket, a kislány sapka alól kilógó haja a vízforrásokat, a sapka sildje a hegység előtt elterülő Alföldet. A gyerekeknek gondolatban végig kell utazni a víz útján. Megállapítják, hogy ősemberként a fennsíkon nem találnának vizet, le kellene települni a hegyek lábához, a forrásokhoz. A természetvédelmi tábla, a turistajelzések megfigyelése. Esőűző tánc (játék) ahogy az ősember is sikeres vadászatért, a gyerekek a jó időért fohászkodnak a szellemekhez. Körben állva, a fővezér által mutatott mozgást, mozdulatot folyamatosan átveszi az egész csapat. Fúj a szél – tenyerek dörzsölése, esik az eső – combraütés, villámlik, dübörög az ég – lábdobogás. Majd fordított sorrendben történik a játék, elcsendesedik a vihar, eláll az eső, a szél. Így imádkoznak a szép időért. Egyben elhangoznak az éghajlat elemei is. Tar-kő – 950 méter, a Bükk harmadik legmagasabb csúcsa. Tengerszintfeletti magasság mérése – Balti-tenger szintjétől. Megbeszéljük a további csúcsokat. Térkép és iránytű segítségével betájoljuk magunkat, égtájakat megnevezzük, megkeressük pontos helyünket a turistatérképen, gyönyörködünk a panorámában és a térkép alapján megnevezzük a látható tájakat: Három-kő, Felsőtárkányi-medence, Hór-völgy, Felsőtárkány, Eger, Tisza-tó, Alföld, Kékes. Rajzolás a természetben talált tárgyakkal – virágok, bogyók, tűzrakóhelyről vett elszenesedett fa segítségével. Behunyt szemmel, csendben a természet hangjainak hallgatása, majd a hallott hangok megbeszélése – holló, méhecske, egerészölyv, szellő, autó, repülőgép zaja stb. Mi az, aminek a hangja nem illik a természetbe, miért? – vita. Szénégető, mészégető boksák helyének megfigyelése, az égetés folyamatának, jelentőségének megbeszélése. „UFO leszállóhelyeket” találunk – a gyerekeknek a

15

talált faszenes maradványokból kell kikövetkeztetniük mi is történhetett ott. Elmondjuk, hogyan végezték a szénégetést, utalunk a faszénre, grillezésre. Az őserdő jelentőségének megbeszélése, bükkfák pusztulásának okai - dominó elv a kidőlésüknél, tányér gyökérzet. Az őserdő területét elhagyva három az állatok életmódját szemléltető játékra került sor. Fészeképítéses – fiókaetetős játék, Állatos párkereső játék) Dárdahajítás, íjászat (sportfoglalkozás) - célbalövő és hajító verseny. Az esti hordagyűlésen a napi események, ismeretek lejegyzése, élmények lerajzolása, a Bükki NP címerének (18. melléklet) beragasztása, színezése a füzetbe. Fráter Imre erdész-vadász a vadászat rejtelmeibe vezeti be a gyerekeket, majd egy szerepjáték során egy vadászatot is eljátszik velük, melynek során a gyerekek megismerik a vadászat valódi szerepét. (nem esztelen gyilkolás, hanem céltudatos tevékenység, az állat tisztelete). Trófeák bemutatása. Lefekvés előtt éjszakai túra lámpa nélkül az erdőben. Különleges élményt nyújt mindenkinek az éjszaka zajainak, neszeinek és élőlényeinek megfigyelése. Tájékozódás a sötétben (csillagok, térkép, iránytű, turistajelzések). A gyerekek egymás segítségére vannak utalva, lehet fogni egymás kezét, megpróbálják leküzdeni félelmüket. Miután szemük megszokta a sötétet, a csillagok fénye elegendő fényt ad, hogy lássák a kitaposott út nyomvonalát. Ekkor oldódik félelmük is. Végül a bátorság próba során egyedül tesznek meg a gyerekek néhány száz métert az erdőben egy biztonságosan járható szakaszon, a bátortalanabbak párban. 6. nap: „A rendkívül zordnak ígérkező tél menekülésre készteti a fennsíkon élő ősemberek csapatát, akik védettebb, telelésre alkalmas helyet keresve indulnak szálláshelyet keresni.” Regős József (barlangász-régész) vezetésével kirándulás a Szalajkavölgyben. (Természetjárás). Túra az Istállós-kői barlanghoz, történelmi jelentőségének megbeszélése, találkozás egy ősemberrel (beöltöztetett túravezető). Itt a horda gyűlést tart, elemzi, hogy a hely megfelelő-e téli szállásnak. Néhányan forrást keresnek, megvizsgálják a víz minőségét, páran az állatok lábnyomait kutatják és azonosítják. Vannak, akik ehető és egyéb célokra használható növényeket keresnek, mások az ellenfél betolakodásának esélyeit fontolgatják - turisták környezetszennyező hatásai. A

16

Szalajka-forrás, Fátyol-vízesés és a Szikla-forrás megtekintése, kialakulásának megbeszélése. Séta a Szabadtéri Erdészeti Múzeumban. Erdei foglalkozások régen és ma - a fa kitermelésének és megmunkálásának eszközeit vehetik szemügyre a gyerekek. Az egykori foglalkozások űzése során milyen kapcsolatba került ember és környezete, hogyan használta fel a természeti erőforrásokat, nyersanyagokat, miként változtatta meg tevékenysége során az élőhelyeket, hogyan terhelte környezetét. Mindez a mai gyáripar hatásaival összevetve ad értékes kontrasztot. Pisztrángtelep: a halak nevelésének folyamata, lehetőségei, jelentősége. Erdészeti Múzeum. Ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról. A múzeum kiállítási anyaga Szilvásvárad környéki, Bükk hegységi erdők 19-20 század eleji erdőgazdálkodásaihoz kapcsolódó helytörténeti dokumentumokat, használati tárgyakat tartalmazza. A Bükk hegység állatvilágát, nagyvadait bemutató kiállítás (kitömött, preparált állatokkal) az Erdészeti Múzeum Természettudományi kiállításán tekinthető meg. Kőbalta és dárdakészítés, az előző napon gyűjtött fanyeleket és a pattintott köveket spárga és viasz ráolvasztásával összerakjuk, rögzítjük. Megbeszéljük ezen eszközök szerepét az ősember életében. Vetélkedő: Vetélkedő a héten szerzett ismeretekből. Takarodó előtt részvétel egy „mentőakcióban”:„Katasztrófaelhárítás”: a szállás környékének a lezuhant cukorkaszállítmánytól való mentesítése” – cukorkagyűjtés a sötétben lámpával. 7. nap: Hordagyűlés: az indulás, összepakolás megbeszélése A szállás elhagyása Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma - ˝Őskohó˝ - Fazola napok A Kohászati Múzeum kezdeményezésére az újmassai műemlék kohónál rendezik meg a FazolaNapot, melynek célja a selmeci hagyományok ápolásán túl a térségben évszázadokon át művelt ipari kultúra történeti értékeinek bemutatása, a műszaki pályák népszerűsítése, valamint a bányász-kohász-erdész társadalom összetartozásának kifejezése. Tanítványainknak lehetősége nyílik megismerkedni a bükki vidék múltjának egyik meghatározó tényezőjét jelentő kohászat emlékeit őrző múzeummal,

17

életformával, néphagyományokkal. Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonstruált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll. Hazautazás: utazás közben versírás a heti programmal kapcsolatos különböző témákban. Attitűdvizsgálat A tábor értékelése, ajándék átadása majd időutazás – az őshorda visszavarázslása a jelenbe. Táborzárás Hazaérkezés

18

IV. Összegzés Hazánkban a gyerekek jelentős része csak a tantermek falai között tanul a természetről. De ez a tanulás csak akkor lehet eredményes, ha megvan az empátiás környezet, az élmény, amihez a tudást kötni lehet. A mai gyerekek között egyre kevesebben vannak azok, akik sok időt töltenek a természetben, hogy minden érzékszervükkel megismerhessék, megtapasztalhassák szépségeit. Ebből következően nem is igazán kötődnek ahhoz. Ezt a problémát csak úgy ellensúlyozhatjuk, hogy a környezeti nevelés módszereit alkalmazva közelebb hozzuk őket a természettel való harmóniához. A balástyai Munkácsy Mihály Általános Iskola tanulói annak ellenére, hogy falusias, szép környezetben, a természet közelében élnek, értékrendjükben sokadik helyen áll a természetjárás, a természet iránti felelősségteljes életvezetés. Szerencsére diákjaink számára két lehetőség is adott, hogy intenzív, adekvát módon kialakuljon szeretetteljes kapcsolatuk természettel, ugyanis a fenntartónk a 3. és az 5. évfolyamosok számára is lehetővé teszi, támogatja, hogy erdei iskolai programon vegyenek részt. Az ötödikeseknek készült komplex természeti és történelmi ismereteket feldolgozó erdei iskolai program megvalósulása, de főként az egyhetes tábor végén elvégzett felmérések, vizsgálatok értékelése során remélhetőleg azt az eredményt kapjuk, hogy a kitűzött céljaink, elvárásaink teljesülnek, tehát az erdei iskola sikeres volt. A később elkészült, a tábor életét, mindennapjait bemutató fotó- és videódokumentáció is az iménti állításomat igazolja majd. Nyilvánvaló, hogy akadnak kevésbé sikeres részei is a programunknak, de hiszem, hogy a hibáinkat felismerjük, és képesek vagyunk jobb megoldásokkal előállni. Ezért kell tennünk. A jó erdei iskolai program úgy tanít, hogy miközben a gyerekek felszabadulnak a megszokottá vált terhelés alól, szinte észre sem veszik, mennyi tudással gyarapodnak. Ismereteik bővülése mellett fejlődik együttműködési, kommunikációs, problémafelismerési és -megoldási képességük. Ugyanez igaz ránk, pedagógusokra is. A manapság bioszféra válságnak nevezett jelenség megoldása a mi és a felnövekvő generáció kezében van. Nekünk kell kialakítani saját és tanítványaink természetkultúráját, jó irányba kell befolyásolnunk a természet és ember viszonyáról kialakult korábbi szemléletet, mert a természetet nem uralnunk kell, hanem természettel harmóniában kell élnünk. Reményeink szerint erdei iskola programunkkal és napi tevékenységünkkel részt tudunk vállalni ebből a nem könnyű feladatból. „Sohasem az a fontos, hogy milyen messze, milyen magasra, ment az ember, s az sem, hogy milyen nehezen - csakis az, milyen élményeket hozott magával” Karl Lukan

19

3. sz. melléklet EGÉSZSÉGHÉT Alsó tagozat A projekt megvalósítási formája: projekt-hét A projekt célja, hogy a résztvevő gyerekek 

tudják tisztázni az egészség fogalmát,



ismerjék fel a leggyakoribb egészségkárosító hatásokat;



tudjanak az egészségmegőrzés alapvető szabályairól;



megismerjék a lelki egészség fontosságát;



ismerjék az egészség és a táplálkozás kapcsolatát;



ismerjék az egészség és a mozgás kapcsolatát;



váljon számukra értékké az egészség;



egyre nagyobb jártasságot szerezzenek az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása területén;



a projektmunka sajátosságaiból adódóan gyakorolják az együttműködést és ennek minden lépését.

Tanulási technikák, képességek 

az önálló ismeretszerzés,



az adatok egyéni és csoportos feldolgozása,



az egymástól tanulás,



világos tájékoztatás,



figyelemfelkeltés,



gyakorlati problémák megoldása, 1



szervezés képességének fejlesztése.

Fejlesztendő kompetenciák: együttműködés, tolerancia, szociális érzékenység 1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

Résztéma:

Résztéma:

Résztéma:

Résztéma:

Résztéma:

Előkészítés, az egészség

Lelki egészségünk

Egészséges táplálkozás

Mozgás!

Összegzés

Feladatok:

Feladatok:

Feladatok:

Feladatok:

Feladatok:

Az egészség fogalmának

Lelki nevelés: „Ép testben Az életmódból adódó

Testi

tisztázása: testi és lelki

ép lélek”, önismeret – egészségkárosodás:

(tisztálkodás,

egészség kérdése.

önbizalom,

öltözködés,

Egészségkárosító hatások:

énképformálás,

dohányzás; zajártalmak;

konfliktuskezelés, pozitív szabályai.

állóképesség)

jelent számodra az

balesetek és

gondolkodásra

A mozgáshiányból adódó

egészség?”

következményei.

másság

egészségkárosodás:

Szociális kompetencia: én

Megfelelő napirend

függőség,

barátság, elfogyasztása.

felmérés készítése a

és a világ 2. évfolyam 8.

összeállítása,

tolerancia,

szeretetre Őszi gyümölcsök és

diákok és a tanárok

modul

csoportonkénti

nevelés

sokrétű

önépítés, táplálkozási szokások az egészséges táplálkozás nevelés, Egészséges innivaló elfogadása, készítése (gyógytea) és

összehasonlítása

nevelés:

higiénia Plakát készítése a fogápolás, tanultakról

táplálkozás), Fogalmazás írása az

edzettség – sport (fizikai egészség témájában: „Mit

zöldségek felhasználásával

mozgással kapcsolatos

állatfigurák készítése

szokásairól

A hétköznapok és

Olvasókönyv 62-64. o. 66.

(körte, alma, szőlő,

az élsport hatása a

pihenőnapok rendjének

o. 67-68. o.

sárgarépa).

szervezetre

összehasonlítása

Munkafüzet 23. o.


az egyes sportágak hatása

2

Környezetünk titkai: 36-

és a világ 7. modul

a szervezetre.

Környezetünk titkai 32-33.

37. o. 44-46. o..

Mozgásos tevékenységek:

o.

Szociális kompetencia: az

futóverseny, biciklizés,


én dimenziói 4-6. modul

séta, gerinctorna,

és a világ 2. évfolyam 11.

vetélkedő: kötélhúzás,

modul

zsákban futás, hullahoppozás, páros futás összekötött lábbal Olvasókönyv 192-194. o. Munkafüzet 57. o. Szociális kompetencia: én és a világ 2. évfolyam 9. modul

Módszerek:

Módszerek:

Módszerek:

Módszerek:

Módszerek:

beszélgetés, vita,

beszélgetés, vita

adatgyűjtés, lejegyzés,

megbeszélés, játék

anyaggyűjtés, megfigyelés,

adatgyűjtés, lejegyzés

beszélgetés

rajz, ábrázolás

Produktum:

Produktum:

Produktum:

Produktum:

Vázlat

Plakát

Táplálkozási piramis

Rövid ismertető egy ismert Plakát

Napirend

Napló készítése

Állatfigurák készítése

sportolóról

3

Produktum: Fogalmazás

BEVEZETÉSI TERV

A cél eléréséhez vezető feladatok

-

résztémák kijelölése

illetve cselekvési sor

-

a résztémákra szerveződő csoportok kialakítása

-

segítők feltérképezése, felkérése

-

anyaggyűjtés a témához

-

ráhangolás

-

4. évfolyam

-

könyvtáros

-

felnőtt segítők összefogása

-

anyagok, IKT eszközök

-

prospektusok

-

zsákok, hullahopp karikák, kötelek

-

előkészítés, tervezés: október utolsó hete

-

tapasztalatgyűjtés: november 1. hete

-

csoportproduktumok elkészítése: november 2. hete

-

produktumok bemutatása, feldolgozása: november 13.

-

4. évfolyamos tanulók

-

szülők

-

tanító

A szükséges

személyi

erőforrások tárgyi

Időtartam, határidő

Résztvevők köre

4

Az elvárt eredmény

-

(sikerkritérium)

A tanulók konkrét élmény és tevékenység alapján, a tapasztalatok feldolgozása során ismerjék meg a testi és lelki egészség fontosságát.

-

Érdeklődés felkeltése az egészség iránt, ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően

-

Az egészséges életrendnek, a higiéniai szokásoknak a megalkotása, a szervezet edzettségének lehetőségei: helyes napirend, sport, pihenés.

-

Helyes étkezési szokások kialakítása. Életkoruknak megfelelő higiéniai, testápolási szokások. Egészséges, higiénikus környezet kialakítása.

Az eredmény mérési értékelési

-

Az írásos és egyéb bemutatott produktumok közös értékelése.

-

osztálytanító

módja Felelős

5

ÉRTÉKELÉS Az értékelés célja: - Az ismeretek szintjén: a tapasztalatok, új fogalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. - A tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. - Pozitív visszacsatolás a feladatvégzés során tapasztalt együttműködésről, nyitottságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alkotások eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel?

Mit értékel?

Mikor értékel?

Hogyan értékel?

Tanuló

Élmény, megértés, saját

A projekt végén

Érzelmek kifejezése színekkel,

nyitottsága, új ismeretek magáról,

taps intenzitás, arcjáték,

társairól

befejezetlen mondatok, véleményalkotás, ismeretek összegzése

Csoport

A csoportmunka

A csoportfeladatok végén

Beszélgetés, szóbeli visszajelzés

A feladatok és a projekt végén

Szöveges értékelés, elégedettséget

feladatmegosztása, időtartama, az együttműködés élménye Pedagógus

A feladatmegoldás, együttműködés, gyűjtőmunka,

mérő lap, mosoly

művészi kifejezés, elkészült alkotások Szülő

Élmény, az elkészült alkotások

A projekt végén

kiállítása

6

Szóbeli visszajelzés

EGÉSZSÉGHÉT Felső tagozat A foglalkozások megnevezése

Pedagógiai cél

Módszerek/munka formák

Tárgyi eszközök

Szakember

Ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás

Minden nap –3. Zenés gimnasztika szünetben kétperces zenés torna a diákok vezetésével

csapatszellem erősítése, rendszeres mozgásra szoktatás, ritmusérzék, ügyesség, állóképesség fejlesztése

frontális foglalkozás

CDlejátszó, CD

testnevelő tanárok, ügyeletes tanárok

gyakorlati végrehajtás ellenőrzése, vetélkedő

1. nap

szemléletváltozás,

beszélgetés of.

osztályfőnök

visszakérdezés

elemző gondolkodás

előre kiosztott és megbeszélt feladatok, kiselőadás

Mit jelent egészségesnek lenni?

személyes példamutatás

beszélgetés A kamaszkori bőrápolásról

megfelelő attitűdök kialakulása, szemlélet megalapozása

Sihelnikné Benkő Éva kozmetikus mester előadása

7

Mit tegyünk, hogy egészségesek legyünk? (tevékenységek ételek)

Plakátok készítése, reklám készítése, szerepjáték

ismerjék meg a gyerekek egészséges ételek elkészítését és lássák be annak fontosságát.

szaktanár

csoport-foglalkozás

ábrázolókészség, lényegkiemelés, beszédkészség, emlékezet fejlesztése, előadókészség

csoportfoglalkozás, ismeretek megjelenítése képekben, művészi eszközökkel

csomagolópapír,

szaktanár

plakát ellenőrzése, szerepjáték

szaktanár

gyakorlati végrehajtás ellenőrzése

rajzeszköz

összehasonlítás

2. nap Gerinctorna

tartásjavító gyakorlatok, játékok, rendszeres mozgásra szoktatás, önállóan végezhető gyakorlatok megtanítása


szemlélet megalapozása, Előadás interaktív formában a

frontális foglalkozás,

személyiségfejlesztés 8

visszakérdezés Novák Gyöngyi

dohányzásról és az alkoholfogyasztásról

Játék az interneten: Egészséges életmóddal kapcsolatos honlapok felhasználásával

pszichológus előadása

csoportmunka

számítógép-használat,

szaktanár

egyéni munka

internet

végrehajtás ellenőrzése

Bűnmegelőzés Előadás interaktív formában játékokkal

szemlélet megalapozása


önismeret fejlesztése

Vajda Rudolf előadása

visszakérdezés

szaktanár

játékok megfigyelése

szerepjáték

csoportmunka megbeszélés 3. nap

Testmozgás angol nyelvű utasítások végrehajtásával

Egészséges desszert „Gyors almás”

ritmusérzék fejlesztése, figyelem, koncentráció

közösségformálás,

csoportfoglalkozás, játék

CDlejátszó, CD

csoport-foglalkozás

recept, hozzávalók

fejlődjön gyakorlati

elkészítése és 9

szaktanár

egészséges étel elkészítése

elfogyasztása


érzékük, önállóságuk

személyes példamutatás,

4. nap

Serdülőkori változások beszélgetés

munkamegosztás

Egészséges vagyok? Fogalmazás két témában: Milyen betegségeken estél át? Mit teszek, hogy egészséges legyek?

fogalmazási készség, személyiségfejlesztés, lényegkiemelés

„A nevetés gyógyít” Lelki egészség, örömmel végzett tevékenységeim Beszélgetés az egészséges táplálkozásról

Számítógépes játék

egyéni tevékenység

szaktanár


beszélgetés of.

szaktanár

ismerjék meg a gyerekek egészséges étkezés alapjait és lássák be annak fontosságát


Huszka Edina védő

szemléletváltozás,

www.kvizkaszino.hu

csoportmunka

10

teljesítmények megfigyelése

visszakérdezés

visszakérdezés

www.kvvh.hu/szelektiv

számítógép-használat, internet

kész termékekhez alapanyagok keresése, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcs képek kirakása időre

szaktanár

ellenőrzés, egyéni teljesítmények összehasonlítása

Drogprevenció

szemlélet megalapozása önismeret fejlesztése

Novák Gyöngyi pszichológus

beszélgetés, vita

Előadás interaktív formában


5. nap

csoportmunka


Serdülőkori változások előadás

Tóth Sándorné védőnő

Szaktanár, polgárőrök

Futóverseny Versenyigény kielégítése, akaraterő, állóképesség fejlesztés

Verseny

szaktanár

11

Vetélkedő

csoportmunka előre kiosztott feladatok

a hét során megszerzett ismeretek rendszerezése, elemző gondolkodás

6. nap

Családi focinap

rendszeres mozgásra szoktatás, ügyesség, állóképesség fejlesztése, csapatszellem erősítése, szülők bevonása a programba, családok összehozása

ismeretek visszakérdezése vetélkedő

Focilabdák, jelölőmezek lövéssebességmérő

12

szaktanár

4. sz. melléklet SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS A szöveges értékelés rendszeressége és formái Magatartásra, szorgalomra és valamennyi tantárgyra vonatkozóan november elején, félévkor, és április elején a tájékoztató füzetben, valamint tanév végén a bizonyítványban: 1. évfolyam szöveges értékelése Magatartás Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias Társaival együttműködik Társaival közömbös Gyakran kerül konfliktusba társaival Segítőkészsége: Szívesen segít Csak kérésre segít Nem segítőkész Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért Társaival együttműködik Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Hátráltatja társait Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik a felnőttekkel. Néha illetlenül viselkedik a felnőttekkel. Gyakran kerül konfliktusba a felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. Sokszor kerüli társait. Szorgalom Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik Kevés segítséggel dolgozik Gyakran igényel segítséget. Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. Munkája csoportban: Aktívan részt vesz a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan

1

Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. Órákon gyakran lemarad. Órákon nem figyel, gyakran lemarad. Órákon általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Hangképzés: A hangokat tisztán képzi. Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnikája: Légzéstechnikája megfelelő: Légzéstechnikája fejlesztésre szorul. Szókincse: Szókincse gazdag, választékos. Szókincse korosztályának megfelelő. Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. Bizonyos betűket téveszt. Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos. Olvasása szótagoló. Olvasása betűző. Értő olvasása: Szöveget önállóan megért. Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. Szavakat ért meg. Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegre törően, pontosan mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és írja. A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. Bizonyos betűket téveszt.

2

Másolása: Másolása mindig pontos, hibátlan. Másolásban néha hibázik. Másolásban gyakran és sokat hibázik. Írása diktálás után: Diktálás után pontosan ír. Diktálás után kevés hibával ír. Diktálás után sok hibával ír. Írásának tempója: Lendületesen, gyorsan ír. Megfelelő tempóban ír. Lassan ír. Kapkodva ír. Írásképe: Írásképe esztétikus. Írásképe tetszetős. Írásképe egyéni. Írásképe rendezetlen. Írásképe szabálytalan.

Matematika Számfogalma a 20-as számkörben: Számfogalma a 20-as számkörben kialakult. Számfogalma a 20-as számkörben kialakulatlan. Számfogalma a 20-as számkörben fejlesztésre szorul. A számszomszédokról: A számszomszédokról biztosak az ismeretei. A számszomszédokról pontatlanok az ismeretei. Számok tulajdonságait: Számok tulajdonságait önállóan felismeri és megnevezi. Számok tulajdonságait segítséggel ismeri fel. A számok bontott alakjait: A számok bontott alakjait biztosan ismeri. A számok bontott alakjait hiányosan ismeri A műveleteket: A műveleteket pontosan értelmezi, végzi. A műveleteket pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok: ……………… Egyszerű szöveges feladatokat: Egyszerű szöveges feladatokat önállóan old meg. Egyszerű szöveges feladatokat kevés segítséggel old meg. Egyszerű szöveges feladatokat sok segítséggel old meg. Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek: A tanult mértékegységeket biztosan tudja, alkalmazza. A tanult mértékegységeket pontatlanul tudja, alkalmazza.

3

Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomok: A síkidomokat felismeri és megnevezi. Még nem ismeri fel a ……………. síkidomot. Környezetismeret Megfigyelései: Megfigyelései pontosak. Megfigyelései felületesek. Megfigyelései pontatlanok. Tapasztalatait: Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról: A tanultakról biztos a tudása. A tanultakról egy-egy részben bizonytalan. A tanultakról hiányosak az ismeretei. Tájékozottsága: Tájékozottsága átlagon felüli. Tájékozottsága korának megfelelő. Tájékozottsága hiányos. Az összefüggéseket: Az összefüggéseket mindig felfedezi. Az összefüggéseket rávezetéssel ismeri fel. Az összefüggéseket nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra A festés-rajzolás iránti érdeklődése: A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A festés-rajzolás iránti érdeklődése jó. A festés-rajzolás iránti érdeklődése visszafogott. Színhasználata: Munkáin változatosan használja a színeket. Munkáin sajátos módon használja a színeket. Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően használja. A rajzeszközöket biztonságosan használja A rajzeszközöket megfelelően használja A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitása: Kreatív, tele van ötletekkel. Inkább az utasításokat követi. Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan használja. A rajzfelületet bátortalanul használja. A rajzfelületet aránytalanul használja.

4

Technika és életvitel Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyessége: Kézügyessége kiemelkedő. Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabjai: Munkadarabjai pontosak. Munkadarabjai esztétikusak. Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Eszközhasználata: Az eszközöket kiemelkedően használja. Az eszközöket biztonságosan használja Az eszközöket megfelelően használja Az eszközöket bátortalanul használja. Ének-zene A tanult dalokat: A tanult dalokat önállóan énekli. A tanult dalokat szívesen énekli. A tanult dalokat segítséggel énekli. A tanult dalokat csoportban énekli. Énekhangja: Énekhangja tiszta. Énekhangja még fejlődésben van. A ritmusértékeket: A ritmusértékeket alkalmazza. A ritmusértékeket megnevezi. A ritmusértékeket nem ismeri. Dallam,- szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékokban: Dalos játékokban szívesen vesz részt. Dalos játékokban passzívan vesz részt. Dalos játékokban rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport Mozgása: Mozgása harmonikus. Mozgása összerendezett. Mozgása fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el.

5

A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. A mozgásos játékokban: A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően tartja be. A szabályokat megfelelően tartja be. A szabályokat alig tartja be. Csapatjátékokban: Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen vesz részt. Csapatjátékokban rombolóan vesz részt. Csapatjátékokban önző módon vesz részt. A terhelést: A terhelést kiválóan bírja. A terhelést jól bírja. A terhelést megfelelően bírja. A terhelést alig bírja. 2. évfolyam szöveges értékelése Magatartás Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias Társaival együttműködik Társaival közömbös Gyakran kerül konfliktusba társaival Segítőkészsége: Szívesen segít Csak kérésre segít Nem segítőkész Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért Társaival együttműködik Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Hátráltatja társait Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik a felnőttekkel. Néha illetlenül viselkedik a felnőttekkel. Gyakran kerül konfliktusba a felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. Sokszor kerüli társait.

6

Szorgalom Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik Kevés segítséggel dolgozik Gyakran igényel segítséget. Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. Munkája csoportban: Aktívan részt vesz a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. Órákon gyakran lemarad. Órákon nem figyel, gyakran lemarad. Órákon általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Hangképzés: A hangokat tisztán képzi. Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnikája: Légzéstechnikája megfelelő: Légzéstechnikája fejlesztésre szorul. Szókincse: Szókincse gazdag, választékos. Szókincse korosztályának megfelelő. Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. Bizonyos betűket téveszt. Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos. Olvasása szótagoló.

7

Olvasása betűző. Értő olvasása: Szöveget önállóan megért. Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. Szavakat ért meg. Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegre törően, pontosan mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás Írásmunkái: Írásmunkái pontosak. Írásmunkái rendezettek. Írásmunkái pontatlanok. Jellemző hibái: …………………………. Írása diktálás után: Diktálás után pontosan ír. Diktálás után kevés hibával ír. Diktálás után sok hibával ír. Írásának tempója: Lendületesen, gyorsan ír. Megfelelő tempóban ír. Lassan ír. Kapkodva ír. Írásképe: Írásképe esztétikus. Írásképe tetszetős. Írásképe egyéni. Írásképe rendezetlen. Írásképe szabálytalan. Nyelvtani, helyesírási ismeretek: Az ABC ismerete: Az abc-t pontosan tudja. Az abc-t pontatlanul tudja. Az abc-t nem tudja. Betűrendbe sorolás: Önállóan tud betűrendbe sorolni. Segítséggel tud betűrendbe sorolni. Segítséggel sem tud betűrendbe sorolni. A helyesírási elveket, szabályokat: A helyesírási elveket, szabályokat biztosan alkalmazza. A helyesírási elveket, szabályokat kevés hibával alkalmazza A helyesírási elveket, szabályokat sok hibával alkalmazza A mondatokról tanult ismeretei: A mondatokról tanult ismeretei biztosak. A mondatokról tanult ismeretei pontatlanok. A j/ly-s szavakat: A j/ly-os szavakat biztosan, hibátlanul írja.

8

A j/ly-os szavakat kevés hibával írja. A j/ly-os szavakat sok hibával írja. Matematika Számfogalma a 100-as számkörben: Számfogalma a 100-as számkörben kialakult. Számfogalma a 100-as számkörben kialakulatlan. Számfogalma a 100-as számkörben fejlesztésre szorul. A műveleteket: A műveleteket pontosan értelmezi, végzi. A műveleteket pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok: ……………… Szöveges feladatokat: Szöveges feladatokat önállóan old meg. Szöveges feladatokat kevés segítséggel old meg. Szöveges feladatokat sok segítséggel old meg. Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek: A tanult mértékegységeket biztosan tudja, alkalmazza. A tanult mértékegységeket pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomokat, testeket: A síkidomokat, testeket önállóan felismer, előállít,adott szempont szerint szétválogat. Síkidomokat, testeket segítséggel felismer, előállít,adott szempont szerint szétválogat. Síkidomokat, testeket sok tévesztéssel felismer, előállít,adott szempont szerint szétválogat. Környezetismeret Megfigyelései: Megfigyelései pontosak. Megfigyelései felületesek. Megfigyelései pontatlanok. Tapasztalatait: Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról: A tanultakról biztos a tudása. A tanultakról egy-egy részben bizonytalan. A tanultakról hiányosak az ismeretei. Tájékozottsága: Tájékozottsága átlagon felüli. Tájékozottsága korának megfelelő.

9

Tájékozottsága hiányos. Az összefüggéseket: Az összefüggéseket mindig felfedezi. Az összefüggéseket rávezetéssel ismeri fel. Az összefüggéseket nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra A festés-rajzolás iránti érdeklődése: A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A festés-rajzolás iránti érdeklődése jó. A festés-rajzolás iránti érdeklődése visszafogott. Színhasználata: Munkáin változatosan használja a színeket. Munkáin sajátos módon használja a színeket. Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően használja. A rajzeszközöket biztonságosan használja A rajzeszközöket megfelelően használja A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitása: Kreatív, tele van ötletekkel. Inkább az utasításokat követi. Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan használja. A rajzfelületet bátortalanul használja. A rajzfelületet aránytalanul használja. Technika és életvitel Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyessége: Kézügyessége kiemelkedő. Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabjai: Munkadarabjai pontosak. Munkadarabjai esztétikusak. Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Eszközhasználata: Az eszközöket kiemelkedően használja. Az eszközöket biztonságosan használja Az eszközöket megfelelően használja Az eszközöket bátortalanul használja. Ének-zene A tanult dalokat: A tanult dalokat önállóan énekli.

10

A tanult dalokat szívesen énekli. A tanult dalokat segítséggel énekli. A tanult dalokat csoportban énekli. Énekhangja: Énekhangja tiszta. Énekhangja még fejlődésben van. A ritmusértékeket: A ritmusértékeket alkalmazza. A ritmusértékeket megnevezi. A ritmusértékeket nem ismeri. Dallam,- szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékokban: Dalos játékokban szívesen vesz részt. Dalos játékokban passzívan vesz részt. Dalos játékokban rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport Mozgása: Mozgása harmonikus. Mozgása összerendezett. Mozgása fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. A mozgásos játékokban: A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően tartja be. A szabályokat megfelelően tartja be. A szabályokat alig tartja be. Csapatjátékokban: Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen vesz részt. Csapatjátékokban rombolóan vesz részt. Csapatjátékokban önző módon vesz részt. A terhelést: A terhelést kiválóan bírja. A terhelést jól bírja. A terhelést megfelelően bírja. A terhelést alig bírja.

11

5. sz. melléklet JÁTÉK MODULÁRIS PROGRAM

I. A játék, mint moduláris program

,, A játék az ember teremtménye, mely teremtője örömére hivatott szolgálni egy olyan országban, ahol a ,,komolyság „ és a ,,vidámság” nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő fogalmak, és amelynek a földjére csak játszva teheti be az ember a lábát.” Erich Kästner

1

I. 1. Szervezés A program megvalósításával kapcsolatos tevékenységek Az előkészítés feladatai (2010. május):

 

Program tervezése

   

A költségvetés kidolgozása (szervezési költségek, programköltségek)

 

Pályázat esetén egyeztetés a pályázat kiírójával

Egyeztetés az iskola vezetésével, gazdasági vezetővel, élelmezési vezetővel, egyeztetés a résztvevő kollégákkal (időpont, résztvevő pedagógusok, feladatok elosztása, megbeszélése) A program kidolgozása Egyeztetés a foglalkozások vezetőivel Eszközbeszerzés, a program megvalósításához szükséges felszerelés elkészítése (1. melléklet: Szükséges dolgok listája alapján) A programnak a gyerekek igényeihez, ismeretszintjéhez megfelelő igazítása (2. melléklet)

A moduláris program utáni feladatok:

   

Vetélkedők, versenyek értékelése Fotó- és videó dokumentáció elkészítése Beszámoló a kollégáknak, konklúziók levonása Pályázat esetén elszámolás, szakmai, pénzügyi beszámoló, a projekt lezárása.

A feladatokat végzi: A szervező munkában és a lebonyolításában az iskola minden pedagógusa, dolgozója részt vett. Külső szolgáltatótól mozgásfejlesztő eszközöket béreltünk, a programot gyermekelőadás színesítette. A nyugdíjas klub tagjai segítettek a tízórai elkészítésében, a szülők több néhány program lebonyolításában. Civil szervezetek is hozzájárultak a program sikeres megvalósításához. Célcsoport: A projekt az iskola szintű, az 1- 8. évfolyamra szól. Költségek: mellékelve számlákon Helyszín: az iskola és környéke

2

I. 2. A Játék programmal megvalósítandó céljaink I. 2. 1. Általános célok

 A gyerekek olyan változatos élményhez juttatása, melyekre eddig nem volt     

lehetőségük (Esélyek Háza, Garfield Játszóház, Bungee Jumping) Közösségben végzett képesség- és készségfejlesztő programok nyújtsanak lehetőséget ismeretszerzésre s kreatívan, konstruktívan tudják alkalmazni. A szabadidő eltöltésének új, értelmes, egészséges lehetőségeit ismerjék meg. Ismerjék meg egymást, az alkalmazkodást, közösségi életet, a közösen átélt élményeken keresztül váljanak egy közösséggé, fejlődjön személyiségük, alakuljon ki helyes önismeretük, önértékelésük, önbizalmuk. Társas kapcsolataik alakulása során kommunikációs képességeik fejlődjenek, empatikus készségük, toleranciájuk erősödjön. Gyakorlati érzékük, önállóságuk fejlődjön, fantáziájuk gazdagodjon.

I. 2. 2. Fejlesztendő kompetenciák:

 A közösségi kapcsolatok, összetartozás erősebbé válása.  A közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedés pozitív irányba történő      

változása. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javulása, a társak empátiájának növekedése. Erősödjön szülőföldjük értékeit megismerve hazaszeretetük, identitástudatuk. Szilárduljon meg a közösségben kialakított helyük, identitástudatuk, növekedjen a közösséghez való ragaszkodásuk. Nőjön konfliktustűrő és megoldó képességük, toleranciájuk, empátiájuk a közös programok révén. Látókörük szélesedjen, nyitottabbá, befogadóbbá váljanak. A kapott élmények további teljesítményre (tanulás, közösségi munka, hobbi) sarkallják őket.

I. 2. 3. Tanulási technikák, képességek

    

az önálló ismeretszerzés az egymástól tanulás figyelemfelkeltés gyakorlati problémák megoldása szervezés képességének fejlesztése

I. 2. 4. Tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez kötődő célok: A programnak igazodnia megfogalmazottakhoz is.

kell

az

3

egyes

tantárgyak

helyi

tanterveiben

Magyar nyelv és irodalom  A szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása.  A tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben.  A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat.  A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.  Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása.  Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is.  Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. Matematika  Az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása.  Hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére.  Jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is.  Az általános iskolai matematikai tanulás-tanítás képességet adjon a hétköznapi életben, való eligazodásban.  Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. Ének-zene  Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban.  Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását.  A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. Rajz és vizuális kultúra

4

 Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.  Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.  Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Készítsenek képzőművészeti alkotást növények stb. segítségével.  Legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak.  Célja azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Technika és életvitel  Vizsgálják és ismerjék meg a különböző természetben található anyagokat.  Az ősi módszerek szerint készítsenek eszközöket a természetben található anyagokból. Testnevelés és sport  Szeressék meg a túrázást, természetjárást. Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket.  Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.  Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.  Sajátítsák el a gerelyhajítás és íjászat alapvető technikáját, balesetvédelmi szabályait.  Sajátítsanak el természetben játszható mozgásos játékokat.

5

I. 3. A módszer A pedagógiai módszerek közül a projekt a legalkalmasabb arra, hogy leképezze a valóság komplex konkrétságát. A projekt szakít az ismeretek tantárgyba rendezésének logikájával: engedi, hogy az integrációt a megismerendő valóság és a megoldandó feladat hozza létre. A tanulási folyamat az egészből indul ki, hogy a részletek megismerése útján ismét visszatérjen az egészhez. A tanulók aktívan vesznek részt a folyamatban, kooperatív módszerekkel dolgoznak, melynek során egymásra vannak utalva. A projekt eredményekét a tanulóknak várhatóan egy alapismerete lesz a szabadidő hasznos eltöltéséről. A gyakorlatok alatt igyekszünk a gyerekek munkájából a pozitívumokat kiemelni. A gyerekek állandóan szem előtt vannak, az értékelés nagyrészt nem a szokásos módon jegyekre történik, hanem elsősorban szóban. A legszebb munkákból kiállítást rendezhetünk, illetve másolatuk bekerülhet az iskolai könyvtárba. A program végén a végzett munkát értékeljük, elemezzük a kollégákkal.

6

II. Programterv Dátum

1. nap: JÚNIUS 11. péntek

Logikai játékok

Korcs. Felelős 1-8.o. Geráné Buknicz Mária, Zónai Márta 1-8.o Geráné Buknicz Mária, Nagymihály Zsuzsanna 1-8.o Nagymihály Zsuzsanna, Márkus Marianna 1-8.o Vén László, Vágvölgyiné Albert Tünde 1-8.o. Koréh Istvánné

Népi játékok – testnevelés órán

5-8.o.

Szellemi sportvetélkedő

5-8.o.

Tréfás vetélkedő

5-8.o.

Foci házibajnokság - selejtezők

5-8.o.

Kosárlabda házibajnokság selejtezők

5-8.o.

Kézilabda házibajnokság selejtezők

5-8.o.

Program Nyelvi játékok - szó-kép rejtvények Activity Titkosírás Számítógépes játékok

Vágvölgyiné Albert Tünde, Vén László Zónai Márta Geráné Buknicz Mária Vén László Vén László, Vágvölgyiné Albert Tünde Vágvölgyiné Albert Tünde

7

Eszköz stb. igény

Dokumentálása Feladatok leírása

Társasjáték

Emlékeztető, jelenléti ív

Feladatlap

Feladatok leírása Honlapcímek

Feladatlap

Feladatlap, megoldó kulcs, jelenléti ív Játékok leírása

Feladatlapok

Feladatlapok, megoldások Jelenléti ív, feladatok leírása

Jelzőtrikók, focilabda Jelenléti ív Jelzőtrikók, kosárlabda

Jelenléti ív

Jelzőtrikók, kézilabda Jelenléti ív

Dátum

Program Gördeszkás bemutató 8-8.45.

Korcs. Felelős 5-8.o. Vén László

2. nap: JÚNIUS 14.hétfő

Vicces vetélkedő

5-8.o.

Geráné Buknicz Mária

Foci házibajnokság

5-8.o.

Vén László

Kézilabda házibajnokság

5-8.o.

Ping-pong házibajnokság

5-8.o.

Vágvölgyiné Albert Tünde Jenei Norbert

Grundbirkózás

5-8.o.

Szellemi sportvetélkedő

5-8.o.

Vágvölgyiné Albert Tünde, Vén László Zónai Márta

Eszköz stb. igény Hangosítás Csokoládé, evőeszközök, tornapad, 5db műanyag pohár, 12 db gyufaszál, kendő, keresztrejtvény Focilabda, jelölő mezek, sorsolás Kézilabda, jelölő mezek, sorsolás Ping-pong ütők, -labdák, asztalok Tatami

Dokumentálása Fénykép, emlékeztető Fénykép, emlékeztető Fénykép Fénykép Fénykép Fénykép

Feladatlapok, megoldókulcs

Fénykép, feladatsor

Sivatagi show - Mini színház 10-11- 1-8.o. óra Logikai játékok 1-8.o.

Szabó Amanda, karbantartók Koréh Istvánné

Színpad, hangosítás

Fénykép, jelenléti ív

Feladatlap

Számháború

1-4.o.

Szabó Amanda

Számok

Cukor-és állatvadászat

1-4.o.

Vén László

Puzzle

1-4.o.

Kormányosné Rudner Edit

1 csomag cukorka, állatos képek Puzzle képek

Feladatlap, megoldó kulcs, jelenléti ív Jelenléti ív, emlékeztető Jelenléti ív, emlékeztető Jelenléti ív, emlékeztető

8

Dátum

3. nap: JÚNIUS 15 kedd.

Program Garfield játszóház 9-14

Korcs. Felelős 1-8.o. Rabi Edit Éva

Bungee Jumping 9-14

1-8.o.

Rabi Edit Éva

Íjászat

1-8.o.

Márkus Marianna

Légpuskalövészet

1-8.o.

Nemezelés

1-8.o.

Papírsárkány készítés

1-8.o.

Dékány Péter, Márkus Marianna Bencsikné Gera Márta, Szabó Amanda Csányi Péterné

Terméskép készítés

1-8.o.

Arcfestés

1-8.o.

Lovaskocsizás

1-8.o.

Sakk

1-8.o.

Vágvölgyiné Albert Tünde, Losonczi Antal Kónya Ilona

Esélyek háza

1-8.o.

Vén László, Hódi Hajnalka

Ősi magyar harcművészetek bemutatója Kosárlabda házibajnokság

1-8.o. 5-8.o.

Kosárlabda dobóverseny

5-8.o.

Kormányosné Rudner Edit, Nagyné Vincze Orsolya Szombathelyi Ágnes

Eszköz stb. igény

Dokumentálása Fénykép Fénykép

Íjak, nyílvesszők, vesszőfogó Légpuskák, lőszer, céltáblák Szappan

Fénykép Fénykép Fénykép

Csomagolópapír, színes Fénykép papír, krepp papír, ollók, ragasztó, zsinór Magvak, papír, ragasztó, Fénykép sablonok Arcfesték, ecsetek Fénykép Fénykép Sakk készletek

Fénykép Fénykép

Bencsikné Gera Márta

Vak ping-pongasztal, kerekesszékes akadálypálya, érzékszervi játékok Hangosítás

Vén László, Vágvölgyiné Albert Tünde Vén László

Kosárlabda, jelölő mezek, sorsolás Kosárlabdák, zsámolyok

Fénykép

9

Fénykép

Fénykép

Röplabda játék

5-8.o.

Vágvölgyiné Albert Tünde

Röplabda, röplabdaháló

Fénykép

Logikai játékok

5-8.

Koréh Istvánné

Feladatlapok

Fénykép, feladatlapok

10

IV. Összegzés A TÁMOP 3.1.4. pályázat kapcsán iskolánk a kompetencia oktatás keretében alkalmazza a projektmódszert. Intézményünkben egyre nő a szociális szempontból hátrányos helyzetű tanulók száma, ezért fontosnak tartjuk a közösségek építését, megerősítését, mert ez lehet záloga felzárkóztatásuknak, hátrányos helyzetük csökkentésének. A társas viselkedés terén, az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a konfliktustűrő, kezelő – megoldó képesség fejlesztése a célunk. Az iskola programjához kapcsolódva első ízben szeretnénk egy olyan közös programot szervezni, amely lehetővé tenné, több generáció együttes részvételét. Az ilyen jellegű programokat nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való jó kapcsolat ápolása érdekében, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára egy jó kikapcsolódási lehetőséget jelent. A gyerekek visszajelzései alapján, hagyományt szeretnénk teremteni a Játék moduláris programmal. Minden programon sok résztvevő gyerek volt, amin aktívan dolgoztak. Tízóraira a gyerekek szendvicset kaptak a nyugdíjas klubtól, de nem fogyasztották el mindet, ezért jövőre inkább könnyebb tízórait javasolnánk. Pl. gyümölcssalátát

11

6. sz. melléklet FÖLD NAPJA PROJEKT

I. Föld napja program „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) Iskolánkban már évek óta fontos téma az ember és környezetének kapcsolata. A tantárgyi tananyagon túl már tettünk lépéseket a gyermekek környezettudatos nevelése érdekében. Az ebben a tanévben szervezett három hetes programsorozat egységet keretet és több lehetőséget biztosított a téma feldolgozásához, minden gyerekeket bevont és érintett. A program fő célja felhívni a figyelmet a természet értékeire, a környezetünk védelmére és sérülékenységére, a természetvédelem fontosságára.

I. 1. Szervezés A projekt megvalósításával kapcsolatos tevékenységek Az előkészítés feladatai (augusztus végétől a projekt kezdetéig):  Program tervezése  A gyerekek igényeinek felmérése (osztályfőnöki órákon, DÖK)  A programok tananyagba illesztése  Egyeztetés az iskola vezetésével, egyeztetés a résztvevő kollégákkal  A költségvetés kidolgozása (szervezési költségek, részvételi költségek, programköltségek)  A program kidolgozása, melynek a középpontjában a tevékenykedtetés áll  Egyeztetés foglalkozások vezetőivel, előadókkal, a túravezetőkkel  Eszközbeszerzés  Pályázat esetén egyeztetés a pályázat szakmai vezetőjével A projekt utáni feladatok:  Projektzáró termékei, eredményei  Fotó- és videó dokumentáció elkészítése  Beszámoló a kollégáknak, konklúziók levonása  Pályázat esetén elszámolás, szakmai, pénzügyi beszámoló, a projekt lezárása. A feladatokat végzi: Tantestület tagjai és esetenként külsős szakemberek Célcsoport: 6 – 14 év, a projekt az iskola szintű, az 1- 8. évfolyamra szól.

1

Költségek: Iskolai költségvetésből és pályázati támogatásból. Helyszín: Többségében az iskola területe, a túrák adott helyen.

I. 2. A Föld napi programmal megvalósítandó céljaink I. 2. 1. Általános célok:            

   

     

A természet szépségének, sokszínűségének felfedeztetése A természet szeretetének erősítése A természet értékeinek megbecsülése Természetvédelem Szabályok betartása a természeti környezetben A társas és csoportos együttműködés fejlesztése Élményszerzés Önismeret fejlesztése Ismeretbővítés tantárgyakhoz kapcsolódva Kreativitás fejlesztése Esztétikai nevelés A résztvevő gyerekeknek bővüljön szókincsük, fejlődjön olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott, leírt, elmondott, lerajzolt produktumokon keresztül. Felkeltse az érdeklődésüket, tudatosan odafigyeljenek a környezet állapotára. Kialakuljon bennük a környezettudatos, felelősségteljes magatartás és a rendszerszemléletű, következtető gondolkodás. Felismerjék az élőlények szervezeti tulajdonságait és a környezeti tényezők közötti összefüggéseket. Választ keressenek arra, hogy milyen következményekkel jár, ha már nem tudnak alkalmazkodni az élőlények a környezet jelentős megváltozásához (például: éghajlatváltozás). A csoportmunkákon keresztül javuljon együttműködési képességük, empatikus képességük. Egyre nagyobb jártasságot szerezzenek az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása területén. Alkalmat adni az iskolapadban megszerzett ismereteik a gyakorlatban történő alkalmazására A szabadidő eltöltésének új, értelmes, egészséges lehetőségeit ismerjék meg. Gyakorlati érzékük, önállóságuk fejlődjön, fantáziájuk gazdagodjon. Problémamegoldó képesség

I. 2. 2. Tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez kötődő célok: A programnak igazodnia kell az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottakhoz is. Az erdei iskola során megszerezhető ismereteket, élményeket,

2

fejleszthető képességeket és készségeket a tantárgyak követelményrendszerébe beépítettük. Ezek közül kiemelkedik a természetismeret és a történelem. Természetismeret, földrajz, biológia  Ismerjék meg az élő és élettelen környezetüket kutató munkával, tapasztalatgyűjtéssel.  Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat. Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit.  Ismerjék meg közvetlen környezetükben élő növény- és állatfajokat.  Ismerjék meg év fája, év madara jellemzőit.  Tudatosuljon bennük a nemzeti parkok jelentősége.  Formálódjon felelős magatartásuk a táj, a környezet értékeinek megóvása érdekében. Ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. Alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk.  Vegyék észre az emberi tevékenység felszínformáló hatását.  Faültetéssel hagyományteremtés és környezetalakítás Történelem:  Értsék meg, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet.  Érzékeljék az egész világot érintő globális problémákat.  Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Magyar nyelv és irodalom  Fogalmazás, versírás állatokról, növényekről  Ismerjenek meg természetről szóló verseket, meséket, a költészet napi rendezvényen adják elő  Fejlődjön szövegértésük - néma olvasási képesség és szövegértés, lényegkiemelés  Fejlődjön szövegalkotásuk - mindennapi élmények összefüggő elmondása szövegalkotási feladatok szóban és írásban - leírás készítése Matematika  Fejlődjön számolási készségük gyakorlati feladatokon keresztül.  Fejlődjön becslési készségük. Rajz és vizuális kultúra  Fedezzék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.  Hulladékszobor készítése (állat, növény)  Készüljenek csoportos és egyéni rajzok, melyek a természetről szólnak.  Kiállítás összeállítása Technika és életvitel  Környezetvédelem fontossága, módszerek, újrahasznosítás  Készítsenek hulladék anyagokból ruhát  Tudják rendszerezni a hulladékokat Testnevelés és sport 3

  

Szeressék meg a túrázást, természetjárást. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Sajátítsanak el természetben játszható mozgásos játékokat.

Fizika, kémia  Energiagazdálkodás  Környezetvédelem Informatika:  Információgyűjtés számítógéppel, internettel  Bemutatók készítése.  Rajzok készítése  Interaktív program használata Angol nyelv  Állatokkal foglalkozó modulok  Versek, állatok és növényekhez kapcsolódó szövegek keresése és szerkesztése. Ének-zene  Természethez kapcsolódó zenék hallgatása (pl.: Vivaldi: Négy évszak)  Állatokról szóló dalok felidézése, tanulása Mozgókép és médiaismeret  Plakátkészítés, programok reklámozása  Tudósítás  Filmnézés, elemzés

I. 3. Tanulási technikák, képességek       

az önálló ismeretszerzés az adatok egyéni és csoportos feldolgozása az egymástól tanulás figyelemfelkeltés gyakorlati problémák megoldása szervezés képességének fejlesztése Fejlesztendő kompetenciák: együttműködés, tolerancia, szociális érzékenység

4

IÍ. Programtáblázat A három hét során a délelőtti tanórákon osztály keretekben tantárgyakhoz kapcsolódóan valósultak meg a programok, délutánonként szabadon választott programok várták a gyerekeket. Dátum

Április 12. hétfő

Délelőtt

Délután

1. óra Nyitóünnepség 4. óra takarítás

Felelős (nevek)

Eszköz stb. igény

Dokumentálása

1-8.o 1.a.

Ének, zászló, vers

beszéd, versek, ének szövege, zászlókészítés fényképe, megnyitó fényképei

Korcs.

Április 13. kedd

13.30-15.30: Informatika szakkör – Füsti fecske www.fna.hu

5-8. évf.

Számtech. terem

Lementett információk összegzése, jelenléti ív

Április 14. szerda

14.00- India előadás 4-es terem

1-8. évf.

Média szakkör

Fényképek az előadásról újságcikk Emlékeztető, jelenléti ív

1-4. évf.

Hangosítás

Emlékeztető, értékelés Fényképek

Április 15. csütörtök

Kedvenc plüssállatom kiállítás

14-17.30 Túra a 5-8.o. Tiszavölgyibemutatóházhozl Április 16. péntek


A Föld születése Drámajáték Költészet napja 1. óra

Önkormányzati busz Hangosítás Versek

Forgatókönyv, fénykép Videofelvétel, fénykép

Iskolatakarítás

Napközi

Vödör, zsák, kesztyű

Biciklitúra Kapitánysági erdőbe madárhangok, fákkal, erdővel kapcsolatos játékok A Föld c. film vetítése 4-terem

4-8. évf. (kerékpáro k, láthatósági mellény)

Magnó, elemek, CD, mérőszalag, számológép, növényhatározó, madárhatározó

Feladatlap, játékleírás, fényképek, értékelés

Film, vetítő, hangosítás

Emlékeztető, célok, szempontok, kérdések, fénykép

5

Április 20. kedd

Április 21. szerda

Informatika 5-8. évf. szakkör – Év fája – Ezüsthárs

Számtech. terem

14-17.30. Túra a 1-4.o. Fehér-tónál

Önkormányzati busz

Huzella Péter irodalmi előadása állatokról 9 órától a Művelődési Ház

1-4. évf.

14-17.30 Papírgyűjtés


Könyvtári kooperatív óra 1-4. évfolyam

Emlékeztető, fénykép

Mázsa Konyhától, Média szakkör fénykép, riport

Eredmények (összsúly, részvétel százalékban), fénykép Fénykép

Víz, teafű, poharak

Gyerek jegyzet, fénykép,

Fa, ásó, trágya, víz

Fénykép

fénykép

1-4. évf.

Fűben-fában orvosság, gyógynövény gyógyteák 14-15 óra Alsós épület tanári mellett Április 23. péntek

1-8. évf.

1-8. évf.

Faültetés: Ezüsthárs 1. oszt.

Lementett információk összegzése

Iskolatakarítás

felsős napközi

Vödör, zsák, kesztyű


Kézműves foglalkozás origami, terméskép, gyöngyfűzés 14-15.30 alsós épület tanári melletti terem

1-8. évf.

Papír, termés, fénykép ragasztó, gyöngyök, (munka, kész damil, munka)

Április 27. kedd

Informatika szakkör – Energiakaland

5-8. évf.

Számtech. terem

Lementett információk összegzése, link lementése

Április 28. szerda

14-17.30 Túra a Csaj-tónál

5-8. évf.


Fénykép

6


Tesztek kitöltése 14-14.30. 4-es terem Túra a Fehértónál

Április 30. péntek

Papír

5-8.o.


4-5. óra Projektzáró ünnepség:

1-8. évfolyam

Hangosítás, technikai eszközök

Vetélkedő (csarnok)

5 vegyes csapat évfolyamo nként 5 fő 1-8. osztályig

Prezentációk bemutatása

Forgatókönyv, fényképek, értékelő lap

Prezentációk

Rajz, hulladékszobor kiállítás (előtér)

Május 3. hétfő

Tesztek, eredmények, fénykép

Hulladékruha divatbemutató (csarnok) Eredményhirdetés, díjazás A projekt értékelése gyerekekkel, tanárokkal

kiállítás összeállításához asztal, drapéria, feliratok, falitábla

Fényképek

Oklevelek, ajándékok

Fénykép

Kérdőív, megbeszélés

Kérdőív

III. Értékelés III. 1. Értékelés módszerei    

A tanulók munkáját tanórákon értékeljük Tantestületi értekezleten fókuszcsoportos kiértékelés, tapasztalatok levonása Beszélgetés osztályfőnöki órákon, vélemények összegyűjtése a gyerekektől Kiállított munkák esetében önértékelése, társaik értékelése

III. 2. Értékelés III. 2. 1. A tanulói kérdőívek értékelése során egyértelműen tetszett:  

a téma (a Föld és lakói) a változatos programok lehetőséget adtak az új ismeretek megszerzésére

7

    

a sok túra, természetbúvárkodás önálló és csoportos kreatív munkák (pl.: prezentáció, makett, hulladékruha) a vetélkedő, a teszt új játékok megismerése (pl.: interaktív játékok) India előadás

III. 2. 2. A tantestületi értékelése során egyértelműen tetszett:     

A gyerekek aktívan részt vettek a programokon Értékes és szép gyermekmunkák születtek Játszva tanultak a gyerekek, az új ismeretek beépültek a tudásukba A program elérte a célját, bizonyos pontokon sikerült tudatosabbá tenni a diákok környezet iránti érzékenységüket Jó volt együtt dolgozni csapatmunkában (tanár, diák)

III. 3. Fenntarthatóságát segítő tényezők:      

A téma népszerűsége a gyerekek körében A Föld témán belül újabb szempontokkal bővíthető a projekt (pl.: a Föld népei, természeti népek) Újabb előadók, programok változatossá tehetik a következő projektet A tantestület rutinosabban áll a projekt hetek megszervezéséhez Fontos a tudatos környezetnevelésben, hogy egy alkalommal nem lehet látványos és tartós tudatformálást elérni, csak több éves, folyamatos projektmunkával A jövő, még nem létható problémáira való érzékenység és kreatív problémamegoldó gondolkodás képességének szükségessége az emberiség jövője

8

7.sz. Melléklet Integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere A hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, 40% feletti, a településeken lakók és a tanyán élők választják intézményeinket. Az intézmény képes a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére, anélkül, hogy érdeksérelem érné bármely tanulót. Az osztályok összetétele heterogén, mely megmutatkozik a tanuláshoz való viszonyban, viselkedéskultúrában, szokásrendszerben. A heterogén összetételű csoportok közösségformáló ereje jelentős. A szülőkkel való kapcsolattartás fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken, esetenkénti találkozásokon, családlátogatásokon keresztül valósul meg. A tanulók jelentős része a szakközépiskolai képzést részesíti előnyben, kisebb részük gimnáziumba és szakmunkásképző intézményben tanul tovább. A 8 osztályos gimnáziumi képzést tanulóink közül kevesen választják. A tanulók tanköteles kor alatt nem kerülnek ki az iskolarendszerből. 1. A célrendszer megfogalmazása Programunk legfőbb célkitűzése: -

az eltérő és átlagos szociális helyzetű tanulóink együttnevelését - oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni: 

a készségek fejlesztése



a tanulmányok támogatása,



a pedagógusok felkészítése



az érdeklődést felkeltő ismeretek színvonalas módszerekkel történő terjesztése



a szabadidő hasznos eltöltése



valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén



az érzelmi biztonság megteremtése



az egyéni háttér információk, a szülőkkel kialakított partnerség segítségével.

2. Az IPR programba való bekerülés lépései: -

Jegyzői határozat megkérése a HHH tanulókról Szülők hozzájárulása programban való részvételhez A tanév-előkészítő értekezleten az igazgató szóban tájékoztatja az osztályfőnököket, szaktanárokat, fejlesztő pedagógusokat az IPR keretében fejlesztendő gyerekek, létszámáról, eloszlásáról.

3. A program megvalósítása -

A fejlesztő munkacsoportok munkaterveikben meghatározzák az éves feladatokat A programban megvalósításában részt vevő pedagógusok elkészítik az egyes tanulók egyéni fejlesztési terveit. Háromhavonta értékelő esetmegbeszéléseken értékelik a szülővel és a tanulóval közösen az elért eredményeket, amelyről írásos szöveges értékelés készül.

4. Szöveges értékelésünk célja: -

Mivel a szülők és a tanulók jó része a szummatív értékeléshez szokott, számukra a szöveges forma bizonytalanságot okoz, ezt szeretnénk csökkenteni. Segíteni partnereinket a szöveges értékelésben eligazodni. Megismertetni partnereinket (szülők, gyermekek) az értékelési szempontokkal. Bizalmi légkör kialakítása partnereinkkel (szülők, gyermekek) Biztosítani számukra a párbeszéd lehetőségét. A tanulók teljesítményének értékelése a szülők bevonásával. Kiemelni a tanuló erősségeit, pozitív attitűdjeit, és megerősíteni azokat. Feltárni a haladást akadályozó tényezőket Ismertetni a segítségnyújtás formáit.

Szöveges értékelésünk lényege: o o o o o o

A gyermek önmagához mért fejlődése áll a középpontban. A tanuló korábbi teljesítményéhez viszonyít. Személyre szabott, differenciált. Lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást. Fejleszti az önállóságot, önértékelést. Pontos, részletes tájékoztatást ad a tervezett célok megvalósulásáról.

5. Feladataink:     

Megismerési képességek fejlesztése Segíteni a tanítás-tanulás folyamatát Önálló ismeretszerzésre ösztönözni Kommunikációs készség fejlesztése Társas kapcsolatok fejlesztése

   

Alapkészségek fejlesztése Megismerni a tanulók tanulási módjait, szokásait Megakadályozni a hátrányos helyzetű tanulók évfolyamvesztéssel történő továbbhaladását, Inspirálni a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását

6. A célok elérése érdekében: -

-

-

-

-

-

-

-

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe vesszük, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását. A tanítási-tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat és a gyermeki jellemet formálva szolgáljuk a személyiség kiteljesedését. Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak. A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése a szükségletek figyelembevételével. Fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, a saját személyiség kibontakozásának igényét, együttműködési készségét, fogékonyságát az emberi kapcsolatokra, segítőkészségét, önzetlenségét, empátiáját. A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. Jellemezze munkánkat a következetes követelés és igényesség mellett, a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A pedagógiai munkánk középpontjában az egyénre szabott fejlesztés álljon. A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják.

-

-

A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a felelősségvállalás saját sorsának alakításáért, az egészséges önbizalom, a család tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, ösztönözzük őket az önálló ismeretszerzésre, önművelésre. Célunk hozzásegíteni a diákokat az informatika alkalmazása és az idegen nyelv tanulása iránti igény felébresztésével az alapműveltségük kialakításához.


TARTALOMJEGYZÉK

7. sz. Melléklet Integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere - TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0052 pályázatnak megfelelően

8. sz. Melléklet Iskolai egészségfejlesztési program kiegészítése - TÁMOP-6.1.2A14/2-2014-0026 pályázat alapján

Záró rendelkezések Legitimációs záradék

2

7.sz. Melléklet Integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere A hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, 40% feletti, a településeken lakók és a tanyán élők választják intézményeinket. Az intézmény képes a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére, anélkül, hogy érdeksérelem érné bármely tanulót. Az osztályok összetétele heterogén, mely megmutatkozik a tanuláshoz való viszonyban, viselkedéskultúrában, szokásrendszerben. A heterogén összetételű csoportok közösségformáló ereje jelentős. A szülőkkel való kapcsolattartás fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken, esetenkénti találkozásokon, családlátogatásokon keresztül valósul meg. A tanulók jelentős része a szakközépiskolai képzést részesíti előnyben, kisebb részük gimnáziumba és szakmunkásképző intézményben tanul tovább. A 8 osztályos gimnáziumi képzést tanulóink közül kevesen választják. A tanulók tanköteles kor alatt nem kerülnek ki az iskolarendszerből. 1. A célrendszer megfogalmazása Programunk legfőbb célkitűzése: -

az eltérő és átlagos szociális helyzetű tanulóink együttnevelését - oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni: 

a készségek fejlesztése



a tanulmányok támogatása,



a pedagógusok felkészítése



az érdeklődést felkeltő ismeretek színvonalas módszerekkel történő terjesztése



a szabadidő hasznos eltöltése



valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén



az érzelmi biztonság megteremtése



az egyéni háttér információk, a szülőkkel kialakított partnerség segítségével.

Célok

Feladatok

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit / írás-olvasás, matematikai és kommunikációs készség/, személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése 18 éves korig. Ennek érdekében a részképesség zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátíttatása, a fogyatékosságok egyéni program szerinti folyamatos, eredményes javítása szakemberek és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos A természetes gyermeki nyitottságra alapozva szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, kompetenciák kialakítása. vizuális és zenei befogadó-készségüket, érzelmi nyitottságukat. A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a helyi tantervnek megfelelően.

Önálló tanulásra szoktatás, az önművelési Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében, tanulás tanítása. igény felébresztése. Differenciált foglalkozások, és a kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, vélemény-nyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbségek iránti tolerancia. A gyerekek munkakultúrájának A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékos megalapozása. munkára nevelés. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk az egyéni és közösségben végzett munkát. Igény felkeltése a folyamatos önművelésre Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító Tehetséggondozás – esztétikai nevelés tevékenységek elsajátítása. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki Mentálhigiénés programok keretében a gyermekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb egészség gondozása ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk. Komplex személyiségfejlesztő programok segítségével a szocio-kulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű, és a tehetséges gyerekek gondozása. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítéletmentesség.

Környezet védelméért tett lépések, programok szervezése életkorhoz igazítottan, természetvédelmi értékek bemutatása, megőrzésüknek fontosságára való rávilágítás, természetvédelmi területek meglátogatása, Minden tanulónkat képességeinek megfelelő Pályaorientációs tevékenység iskolába irányítjuk. Valamennyi végzős tanuló tanuljon tovább. Szorgalmazni kell az érettségit adó középiskolákba való jelentkezést. Szülők bevonása a nevelő-oktató munka A családi háttér támogatására számítunk, a tőlünk segítséget kérő családoknak segítséget nyújtunk. hatékonyabb végzése érdekében. Kompetenciamérések eredményeinek javulása Fejlesztési ütemterv készítése, és annak követése, a cél elérése érdekében. Környezettudatos magatartás

2. Az IPR programba való bekerülés lépései: -

Jegyzői határozat megkérése a HHH tanulókról Szülők hozzájárulása programban való részvételhez A tanév-előkészítő értekezleten az igazgató szóban tájékoztatja az osztályfőnököket, szaktanárokat, fejlesztő pedagógusokat az IPR keretében fejlesztendő gyerekek, létszámáról, eloszlásáról.

3. A program megvalósítása -

A fejlesztő munkacsoportok munkaterveikben meghatározzák az éves feladatokat A programban megvalósításában részt vevő pedagógusok elkészítik az egyes tanulók egyéni fejlesztési terveit. Háromhavonta értékelő esetmegbeszéléseken értékelik a szülővel és a tanulóval közösen az elért eredményeket, amelyről írásos szöveges értékelés készül.

4. Szöveges értékelésünk célja: -

Mivel a szülők és a tanulók jó része a szummatív értékeléshez szokott, számukra a szöveges forma bizonytalanságot okoz, ezt szeretnénk csökkenteni. Segíteni partnereinket a szöveges értékelésben eligazodni. Megismertetni partnereinket (szülők, gyermekek) az értékelési szempontokkal. Bizalmi légkör kialakítása partnereinkkel (szülők, gyermekek) Biztosítani számukra a párbeszéd lehetőségét. A tanulók teljesítményének értékelése a szülők bevonásával. Kiemelni a tanuló erősségeit, pozitív attitűdjeit, és megerősíteni azokat. Feltárni a haladást akadályozó tényezőket Ismertetni a segítségnyújtás formáit.

Szöveges értékelésünk lényege: o o o o o o

A gyermek önmagához mért fejlődése áll a középpontban. A tanuló korábbi teljesítményéhez viszonyít. Személyre szabott, differenciált. Lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást. Fejleszti az önállóságot, önértékelést. Pontos, részletes tájékoztatást ad a tervezett célok megvalósulásáról.

5. Feladataink:     

Megismerési képességek fejlesztése Segíteni a tanítás-tanulás folyamatát Önálló ismeretszerzésre ösztönözni Kommunikációs készség fejlesztése Társas kapcsolatok fejlesztése

   

Alapkészségek fejlesztése Megismerni a tanulók tanulási módjait, szokásait Megakadályozni a hátrányos helyzetű tanulók évfolyamvesztéssel történő továbbhaladását, Inspirálni a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását

6. A célok elérése érdekében: -

-

-

-

-

-

-

-

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe vesszük, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását. A tanítási-tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat és a gyermeki jellemet formálva szolgáljuk a személyiség kiteljesedését. Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak. A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése a szükségletek figyelembevételével. Fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, a saját személyiség kibontakozásának igényét, együttműködési készségét, fogékonyságát az emberi kapcsolatokra, segítőkészségét, önzetlenségét, empátiáját. A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. Jellemezze munkánkat a következetes követelés és igényesség mellett, a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A pedagógiai munkánk középpontjában az egyénre szabott fejlesztés álljon. A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják.

-

-

A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a felelősségvállalás saját sorsának alakításáért, az egészséges önbizalom, a család tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, ösztönözzük őket az önálló ismeretszerzésre, önművelésre. Célunk hozzásegíteni a diákokat az informatika alkalmazása és az idegen nyelv tanulása iránti igény felébresztésével az alapműveltségük kialakításához.

Óvoda-iskola átmenet Cél:  az átmenetet támogató folyamatok rendszerszerű kidolgozása: az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítése 

érdeklődés felkeltése az iskolai élettel kapcsolatosan, kedvcsinálás



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása feltételeinek megteremtése,



esélyteremtés



a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű, valamint a lemaradó tanulók felzárkóztatása, egyéni, differenciált bánásmód



szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, a családok bevonása az iskolai programokba



szakmai konzultáció, szakmai kapcsolatok erősítése az óvoda és az iskola között

Tevékenység

Cél

Óvoda-iskola átmenet Folyamatának tervezése 1. 2 (alsós munkaközösségi . megbeszélés)

az éves munka tervezése, az átmenetet támogató folyamatok rendszerszerű kidolgozása

Óvodapedagógusok látogatása az 1. osztályban

információszerzés visszajelzés az óvoda számára a beilleszkedésről

Nyílt nap az 1. osztályban

2.

3.

Rendhagyó órák tartása 4. 3 az óvodában .

Időterv

augusztus vége

Felelős

Dokumentáció

igazgatóhelyettes munkaterv

október

óvodapedagógusok

szülők bevonása, az iskola és a szülői ház közti kapcsolat erősítése

október

igazgatóhelyettes, 1. osztályos osztálytanító

óvoda-iskola átmenet megalapozása, az átmenet megkönnyítése

a tanév során két alkalommal, az óvodai projektekhez kapcsolódóan

leendő első osztályos tanítók, óvodapedagógusok

Megjegyzés szakmai együttműködés erősítése, éves munkatervben megjelennek a programok.

fotó

személyes visszajelzés az iskolai teljesítményről, tapasztalatszerzés.

jelenléti ív

első évfolyamon nagy az érdeklődés a szülők részéről

fotók, beszámoló

ismerkedésre, a kapcsolat megalapozására kiváló

5.

6.

Iskolába hívogató összeállítása

Gergely-járás: iskolába hívogató, műsor tervezése, gyakorlása, előadása az óvodában

Leendő elsős tanító 7. 4fogadóórája az . óvodában

személyre szóló meghívó tervezése, összeállítása, elkészítése, kifestő összeállítása, nyomtatása iskolára hangolás, érdeklődés felkeltése, hívogató és a kifestő átadása minden leendő elsős kisgyermek számára leendő elsős tanító és a szülők ismerkedése, kapcsolattartása

8.

Első osztályosok látogatása az óvodában

élménybeszámoló, visszacsatolás, az iskolába való átmenet megkönnyítése

9.

Nagycsoportos óvodások részvétele egy tanítási órán, ebédlőlátogatás

ismerkedés az iskolai élettel, motiváció, ismerkedés az ebédlővel, önállóság erősítése

február-március

március

igazgatóhelyettes, leendő első osztályos tanítók

leendő és jelenlegi első osztályos tanítók, óvodapedagógusok

meghívóterv, névsor, hívogató

műsorterv, fotók, újság

egyedi, évfolyamra szabott hívogató készül, a kifestőt visszahozzák szeptember elején.

intézmények közötti kapcsolat erősödik a közös programok szervezése által

május

leendő első osztályos tanító, óvodapedagógusok

jelenléti ív

a szülők megismerése, a kapcsolatok ápolása miatt fontos

május

első osztályos tanító, óvodapedagógusok

fotók, újság

motiváció a leendő elsősök számára

május


fotó, újság

motiváció a leendő elsősök számára

10. Óvodai ballagás

leendő 1. osztályos tanítók részvétele az ünnepségen

11. 5Játszódélután a leendő . elsősöknek

első osztályosok beilleszkedését segítő délután tervezése, lebonyolítása és értékelése

augusztus

a szorongás csökkentése, az átmenet elősegítése, érdeklődés fenntartása

szeptember elseje

Tanévnyitó: első 12. osztályosok fogadása az iskolában

május


fotó, újság

személyes kapcsolat erősítése a tanító és a gyermekek között

leendő első osztályos tanító, óvodapedagógusok

fotó

jól megalapozza a tanító és a gyermekek kapcsolatát, segíti az átmenetet, az összeszokást, iskolai életre hangol

igazgató

fotó, újság

ceruzával, radírral várjuk az elsősöket.

4-5. osztályos átmenet Cél:  az átmenetet támogató folyamatok rendszerszerű kidolgozása: az alsós-felsős átmenet megkönnyítése, 

felkészülés a felső tagozatos életre, annak megalapozása



új tevékenységek, heterogén oktatásszervezés bevezetése a munkafolyamatokba



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása feltételeinek megteremtése, esélyteremtő, eredményes nevelése, oktatása



a lemaradó tanulók felzárkóztatása, egyéni, differenciált bánásmód alkalmazása



a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, a családok bevonása az iskolai programokba



szakmai konzultáció, szakmai kapcsolatok erősítése az alsó és felső tagozaton tanítók között

Tevékenység

Alsós-felsős 13. 2munkaközösség . munkamegbeszélése

14. 3„Tanulás tanítása” . 5. évfolyamon

15.

Tanulói önismereti kérdőív kitöltése

Cél az éves munka tervezése, az átmenetet támogató folyamatok rendszerszerű kidolgozása az átmenet megkönnyítése, hátrányok csökkentése, új tanulási technikák megismertetése az eredményesebb tanulás érdekében

tájékozódás a tanulók szokásairól, jellemzőiről, szabadidős tevékenységéről a tanulók alaposabb megismerése érdekében

Időterv

Felelős

Dokumentáció

Értékelés

igazgatóhelyettes

a tervezett programok megjelennek a munkatervekben

szükséges a kapcsolattartás miatt, tapasztalatok átadása, az átmenet megkönnyítése

foglalkozási naplók

csoportos foglalkozások, felzárkóztatások, egyéni képességfejlesztés szükség szerint, különösen a HHH-HH tanulókra koncentrálva

tanulói önismereti kérdőívek

szükséges és segítséget jelent az osztályban tanító pedagógusoknak a tehetség-gondozáshoz, a jobb megismeréshez és a megfelelő módszer megválasztásához

augusztus vége

egész évben folyamatosan

szeptember

tanítók, osztályfőnök

osztályfőnök

A korábbi osztálytanítók 16. látogatása az ötödik évfolyamon

17.

Szülői értekezlet 5. évfolyamon

Kérdéssor összeállítása, 18. kitöltetése osztályfőnöki órákon

19.

Átmenet értékelése

tájékozódás a tanulók beilleszkedéséről, tanulmányi és közösségi munkájáról szülők felkészítése a felsős feladatokra, iskola és családok közötti együttműködés erősítése, követelmények ismertetése, segítségnyújtás az otthoni tanuláshoz, a folyamatos ellenőrzéshez

a tanulók véleményének felmérése

az átmenet elemzése, értékelése

október

volt osztálytanító

napló

információt kap a munkája eredményességéről, a jövőben szükséges módosításokról

félévkor

ötödik évfolyam osztályfőnöke

jelenléti ívek, fotók

információszerzés a szülők számára

kérdőívek

információszerzés: a tanulók számára mi jelentett nehézséget, mi tetszik legjobban a felsős évfolyamon

írásbeli beszámoló, jelenléti ív

az értekezleten a nevelőtestület átfogó képet kap az átmenet eredményességéről

első félév végén

félévi nevelőtestületi értekezleten

ötödik évfolyam osztályfőnöke

igazgató, ötödik évfolyam osztályfőnöke

Szülői értekezlet a serdülőkori 20. 4 változásokról 5. . osztályban

szülők felkészítése, segítségadás a felmerülő problémákhoz

Leendő osztályfőnök 21. 5látogatása 4. osztályban . tanítási órákon, beszélgetés

személyes tapasztalatszerzés a tanulók jobb megismerése érdekében

Ismerkedési délután gyermekek, 22. osztálytanítók és leendő osztályfőnök részvételével.

közös játékos délután szervezése, lebonyolítása, értékelése

félévi szülő értekezlethez kapcsolódóan

osztályfőnök, szakember bevonása (szükség esetén)

április-május

negyedikes osztálytanító és a leendő ötödikes osztályfőnök

június, vagy augusztus vége

igazgatóhelyettes, negyedikes és leendő osztályfőnök

jelenléti ív

konfliktusok eredményesebb kezelése, együttműködés erősödése

naplóban bejegyzés az óralátogatásról

tanórai helyzetekben látja a leendő osztályfőnök a gyerekeket, az osztálytanító segíti a leendő osztályfőnök munkáját

fotó

közösségépítés szempontjából és az összeszokást is segítheti

Középiskola átmenet Cél:  A középiskolai átmenet megkönnyítése végzős diákjainknak, 

Megalapozott iskolaválasztás elősegítése



új tevékenységek, heterogén oktatásszervezés beépítése, új módszertani elemek beépítése a nevelési-tanítási gyakorlatba



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása feltételeinek megteremtése, esélyteremtő, eredményes nevelése, oktatása



a lemaradó tanulók felzárkóztatása, egyéni, differenciált bánásmód alkalmazása



a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, a családok bevonása a továbbtanulást megkönnyítő iskolai programokba



pályaorientáció: részvétel pályaválasztási börzén



részvétel a középiskolák által szervezett nyílt napokon, bemutató órákon, tájékoztatókon



pályaválasztási szülői értekezlet szervezése, lebonyolítása, értékelése



felkészítés a központi írásbeli felvételire magyar nyelvből és matematikából, igény szerint egyéb tantárgyakból



iskolaválasztást segítő foglalkozások szervezése



a középiskolai beiskolázás előkészítése, lebonyolítása



szakmák – különös tekintettel a hiányszakmákra – megismertetése, műhelylátogatásokon részvétel (lehetőség szerint)

Tevékenység

Cél az éves munka tervezése, az átmenetet támogató folyamatok adaptálása az adott tanévre, munkaterv elkészítése

23.

Felsős munkaközösség munkamegbeszélése

24.

Felvételi felkészítő foglalkozások magyar, matematika tantárgyakból

továbbtanulás sikeressége érdekében

25.

Szakmák népszerűsítése a Csongrád Megyei Iparkamara közreműködésével (lehetőség szerint)

pályaorientáció: műhelylátogatások szervezése helyi vállalkozók bevonásával

26.

Részvétel a pályaválasztási börzén

pályaorientáció, ismerkedés az iskolákkal, szakmákkal

5.

Beiskolázással

a beiskolázással kapcsolatos

Időterv

Felelős

Dokumentáció

igazgatóhelyettes

munkaterv az iskolaválasztást megkönnyítő programokkal, jelenléti ív

igazgató, 8. osztályban tanító magyar és matematika szakos pedagógusok

tantárgyfelosztás, órarend, foglalkozási napló, jelenléti ívek

augusztus vége

szeptemberjanuár

Értékelés

szükséges a tanév tervezése miatt

egyénre szabott felkészítés

fotó, újság

tanulók motiválása, figyelem felkeltése, különös tekintettel a hiányszakmákra, információszerzés

8. osztályosok osztályfőnöke, igazgatóhelyettes

jelenléti ív, fotó, utas lista

információszerzés, a középiskolák megismerése, tájékozódás

igazgatóhelyettes

jelenléti ív

jó megoldás, hogy

1. félév

igazgatóhelyettes

októbernovember

kapcsolatos pályaorientációs tájékoztató szülőknek és tanulóknak

6.

7.

8.

Egyéni konzultációk

Részvétel középiskolai rendezvényeken

tevékenységek ismertetése, tájékoztatás

eredményes pályaválasztás támogatása, kapcsolattartás erősítése a szülőkkel érdeklődés felkeltése, ismerkedés a középiskolai diákélettel

Nyílt napok látogatása a középiskolákban

ismerkedés a középiskolai honlapokkal, az intézményekkel, tapasztalatszerzés, érdeklődés felkeltése az iskolák programjai iránt

Középiskolák bemutatkozás az

érdeklődés felkeltése az iskolák

október

szülők és gyermekek együtt vesznek részt, a tájékoztatás segíti az eredményesebb iskolaválasztást

december-január

igazgatóhelyettes, 8. osztályos osztályfőnök

továbbtanulási lapok

november december

8. osztályos osztályfőnök

felhívás, meghívók

szeptemberdecember

igazgatóhelyettes, 8. osztályos osztályfőnök

tájékoztatók, meghívók

október-január

igazgatóhelyettes

tájékoztatók,

közös megbeszélés, lista készítése, sorrend felállítása

kapcsolattartás a leendő középiskolákkal

óralátogatások, iskolalátogatások során ismerkedés a követelményrendszerrel, az iskola nyújtotta lehetőségekkel

intézményünkben

programjai iránt

szóróanyagok, DVD

9.

10.

Volt diákjaink iskolabemutatása nyolcadik osztályosoknak

11.

Érdeklődés a beiskolázott tanulók beilleszkedéséről

ismerkedés, tájékozódás a továbbtanulással kapcsolatban

visszajelzés, tapasztalatok összegzése

szeptemberdecember

2. félév

igazgatóhelyettes, osztályfőnök

osztályfőnök

Összegzés, fotó (lehetőség szerint)

jelenléti ív

tájékoztatóval a gyerekek betekintést kapnak az egyes iskolák kínálatába személyes visszajelzés, élménybeszámoló, kapcsolattartás, nyomon követés visszajelzés a pedagógusok számára

8. sz. Melléklet Az iskolai egészségfejlesztési program kiegészítése

Az egészség nem statikus, hanem egy állandó mozgásban lévő harmonikus egyensúlyi állapot. A tanulók életmódjának, egészségi állapotának leírása Az iskolánkba járó diákok egészségi állapota, edzettsége nem megfelelő. Egyre több a túlsúlyos, elhízott gyermek, a diákok gyakran hiányoznak az iskolából különböző betegségek miatt. Sokan reggeli nélkül jönnek iskolába, rendszertelenül étkeznek, a nap folyamán sok édességet nassolnak, kevés folyadékot isznak. Napközben ebből kifolyólag gyakran fordul elő rosszullét. Sajnos találkozunk az iskolában alultáplált gyermekkel is. Mindezeknek lehetséges okai a következők: 

mozgásszegény életmód: napi több óra tévézés, számítógépezés



kevés friss levegőn tartózkodás



nem megfelelő táplálkozás - gyorséttermi menük fogyasztása, kevés nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása



kevés folyadékbevitel ill. magas cukortartalmú üdítőitalok fogyasztása

A fenti tapasztalatok alapján jutott nevelőtestületünk arra az elhatározásra, hogy a TÁMOP 6.1.2. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pályázatot beadjuk azzal a céllal, hogy pozitív változást indítsunk el ezen a területen iskolánkban. Törvényi háttér: 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § 10. fejezet 1-10 pontja és a 129. § 1-4 pontja, 2. § 9. pontja

1. Az egészségfejlesztési program hosszú távú célkitűzése Egészségtudatos magatartás kialakítása Számunkra összetett fogalom, amely magában foglalja az ember szemléletének, viselkedésének, tevékenységének összességét azzal a nem titkolt céllal, hogy gyermekeink, hogy minél tovább és minél egészségesebbek legyenek és maradhassanak is azok. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk: 

az egészség védelmét, annak megóvását, a betegségek megelőzését



a helyes táplálkozással kapcsolatos tudatosság fejlesztését



a rendszeres testmozgást. A mozgás jelentsen eltérő adottságú tanulóknak is örömet és sikerélményt. Az élethosszig tartó testedzés megszerettetése



az egészségkárosító magatartások, káros szenvedélyek kerülését



baleset-megelőzéssel kapcsolatos ismeretek bővítése



elsajátítja a laikus segítség és önsegítés képességeit, attitűdformálás



testi-lelki és szociális egészség

A helyes szemléletet közvetítő ismeretek elméleti és gyakorlati megismertetése, tudásanyag fejlődése A tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése és védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés, a környezet és az egészségi állapot között. A megszerzett ismeretek, tapasztalatok ösztönözzék diákjainkat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Képesek legyenek további életük során életmódbeli döntéseket hozni és az egészséget támogató magatartási formák, alternatívák épüljenek be mindennapi életükbe. Az egészséges életmódot támogató, életmódtényezőket befolyásoló pozitív közösségi minták elterjesztése. Egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése. Az iskolában szervezett programokon keresztül a diákok maguk is megtapasztalhatják a közös tevékenységek élményét. A kirándulások, kerékpártúrák alkalmával a mozgás és a friss levegőn

tartózkodás

jótékony

hatásait,

a

sportversenyeken

az

egymás

iránti

felelősségvállalást, az ellenfél tiszteletét, a tisztességes versenyszellemet. Az iskolakertben a zöldségek és gyümölcsök gondozása közös feladat. A megfelelő munkamegosztás, és együttműködési készség, az egymással való kommunikáció sikeres munkát eredményez. A kitartó munkának köszönhetően megtermelt alapanyagok segítségével a főzőszakkörön ismerkedhetnek az egészséges táplálkozás alapjaival. A társakkal történő együttműködés fejlesztése, csapatmunka.

2. Rövid távú célkitűzések A tanulók egészségművelésének növelése 

Biokert kialakítása, biogazdálkodás alapjainak megismertetése, a gyakorlatban történő alkalmazása. (zöldség, gyümölcs, fűszer- és gyógynövények termesztése)



A biokertben termesztett növények alapanyagként történő felhasználása az egészséges ételek és italok készítéséhez. (Főzőtanfolyam kicsiknek és nagyoknak)



Az elkészült egészséges ételek és italok megismertetése iskolánk tanulóival.



Ivóvízfogyasztás népszerűsítése a cukros és szénsavas üdítőitalokkal szemben.



A helyes személyi higiéné megismerése, belső igénnyé válása a mindennapokban.



Az otthoni, az iskolai és szabadidőben, valamint a közlekedés során bekövetkező balesetek megelőzése, visszaszorítása.



Egészséggel kapcsolatos kommunikációs alkalmak, az egészséget népszerűsítő programok szervezése.



Mindennapos testmozgás igényének felkeltése, népszerűsítése.



Egészséggel kapcsolatos hagyományteremtő rendezvények létrehozása.



Testi és lelki egészségmegőrző programok bevezetése a pedagógusoknak.

2.1. A program megvalósításának tárgyi feltételei: 

tornacsarnok és tornatermi eszközök



tornaterem



sportpálya



gumitéglás pálya



pingpongasztalok



kerékpárok

Célok

Feladatok

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit / írás-olvasás, matematikai és kommunikációs készség/, személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése 18 éves korig. Ennek érdekében a részképesség zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátíttatása, a fogyatékosságok egyéni program szerinti folyamatos, eredményes javítása szakemberek és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos A természetes gyermeki nyitottságra alapozva szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, kompetenciák kialakítása. vizuális és zenei befogadó-készségüket, érzelmi nyitottságukat. A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a helyi tantervnek megfelelően.

Önálló tanulásra szoktatás, az önművelési Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében, tanulás tanítása. igény felébresztése. Differenciált foglalkozások, és a kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, vélemény-nyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbségek iránti tolerancia. A gyerekek munkakultúrájának A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékos megalapozása. munkára nevelés. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk az egyéni és közösségben végzett munkát. Igény felkeltése a folyamatos önművelésre Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító Tehetséggondozás – esztétikai nevelés tevékenységek elsajátítása. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki Mentálhigiénés programok keretében a gyermekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb egészség gondozása ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk. Komplex személyiségfejlesztő programok segítségével a szocio-kulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű, és a tehetséges gyerekek gondozása. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítéletmentesség.

Környezet védelméért tett lépések, programok szervezése életkorhoz igazítottan, természetvédelmi értékek bemutatása, megőrzésüknek fontosságára való rávilágítás, természetvédelmi területek meglátogatása, Minden tanulónkat képességeinek megfelelő Pályaorientációs tevékenység iskolába irányítjuk. Valamennyi végzős tanuló tanuljon tovább. Szorgalmazni kell az érettségit adó középiskolákba való jelentkezést. Szülők bevonása a nevelő-oktató munka A családi háttér támogatására számítunk, a tőlünk segítséget kérő családoknak segítséget nyújtunk. hatékonyabb végzése érdekében. Kompetenciamérések eredményeinek javulása Fejlesztési ütemterv készítése, és annak követése, a cél elérése érdekében. Környezettudatos magatartás



Sajtkukac park



Tankonyha



Biokert



Könyvtár



Iskola osztálytermei

2.2. Az iskolai egészségfejlesztő program résztvevői: 

tanulók



iskola vezetése



nevelőtestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak, az osztályfőnököknek, gyógypedagógusnak)



szülők - megfelelő tájékoztatás után támogatni tudják az egészségfejlesztési programot, növelhetik az iskolai munka hatékonyságát (folyamatos az együttműködés a családokkal állapotfelmérésben, konkrét helyzetek megoldásában)



iskolaorvosok, fogorvos és a védőnők (a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális fejlődés nyomon követését, a kóros elváltozások korai felismerését, gondozását, egészségnevelési, felvilágosítási feladatok ellátását, a tanulók egészséges környezetének ellenőrzését, fogászati szűrővizsgálatok ellátása)



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő szolgálat munkatársa



rendőrség (biztonságos internet-használat, kerékpáros közlekedés szabályai)



tűzoltóság (tűzvédelem)



mentőszolgálat (balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás)

2.3. A megvalósítás színterei: Tanórai foglalkozások 

Alsó tagozat: minden családi élettel, egészséges életmóddal és környezeti neveléssel foglalkozó tantárgy keretében kapcsolódva a feldolgozandó ismeretanyaghoz. Környezetismeret órákon a diákok megismerkednek az emberi test felépítésével és működésével, annak tápanyagaival, a helyes táplálkozással, amely elengedhetetlenül

szükséges az egészséges fejlődésükhöz, a megfelelő testápolással, balesetek megelőzésével, 

Felső tagozat: osztályfőnöki órák, testnevelés, természetismeret, biológia, életvitel, angol, kémia, földrajz Biológia: Az emberi testről, annak működéséről szerzett ismeretek bővítése, betegségek felismerése, kezelése, prevenció Kémia: a nikotin, az alkohol és a drog élettani hatásai egészségkárosító tulajdonságai Testnevelés órák kiemelt jelentőségűek az egészségmegőrzés szempontjából. Angol: Helyes napirend, táplálkozás, egészséges ételek, sport, szabadidő hasznos eltöltése

Tanórán kívüli foglalkozások, programok 

Iskolai sportrendezvények, házi bajnokságok



Egészséghét projekt



Barát-füle főzőszakkör



Kis kertészek csapata



Úszásoktatás (lehetőség szerint)



Iskolagyümölcs program



Iskolatej program



Természetjáró túrák, kirándulások



Papírgyűjtés

3. A kitűzött célok megvalósítását szolgáló tevékenységek, programok: 

A kialakított biokert gondozása, a következő évtől új egynyári növények ültetése. Az alsós diákok ismereteinek bővítése környezetismeret órákhoz kapcsolódóan. Könyvtári foglalkozások a konyhakerti növényekről, azok igényeiről, termesztéséről, önálló kutatómunka a zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények hasznosításáról, jótékony hatásairól. A kert folyamatos gondozása a megszerzett ismeretek alapján életvitel órákon és a délutáni szabadidős foglalkozások keretében. A kis kertészek által elsajátított tudás segítséget nyújthat otthoni konyhakert művelésében, ezáltal a gyerekek közös tevékenységben vehetnek részt szüleikkel, ami erősítheti a szülőgyermek kapcsolatot.



A megtermelt zöldségek és gyümölcsök közös elfogyasztása a nyers zöldség és gyümölcs

ízletességének

felismerése,

egészségre

gyakorolt

hatásának

kihangsúlyozása. Egészséges ételek készítése főzéssel és sütéssel. Az egészséges konyhatechnikai eljárások megismertetése: párolás, habarás, grillezés, zsírszegény, sószegény, cukorszegény ételkészítési eljárások, ízesítés fűszernövényekkel. A szervezet számára káros élelmiszerek helyettesítése, az egészséges alapanyagok, fűszerek, gyógynövények népszerűsítése. Barát-füle főzőszakkör működtetése, receptek gyűjtése, azok értelmezése, alapanyagok megismerése, megfelelő mennyiség kimérése, főzés-sütés a szakkörvezetővel. Az elkészített étel ízléses tálalása, ismerkedés a terítés szabályaival, az ennivaló

közös elfogyasztása. Vélemények

megfogalmazása. Helyes napi étrend összeállítása, amelynek célja, hogy megtanítsa a tanulókat a helyes táplálkozásra. Felhívja a figyelmet a napi ötszöri táplálkozás és a reggeli fontosságára, az édességek mértékletes fogyasztására. A tankonyha rendeltetésszerű használatának megismertetése, különös tekintettel a konyhai balesetek megelőzésére. Kiemelt figyelmet fordítunk az ételkészítés során a higiéniai követelmények betartására, így kialakítva az igényt a tanulókban a tisztaságra. A tankonyha lehetőséget nyújt a szülők, gyerekek vendégül látására is különböző rendezvényeken: Munkácsy-nap, Egészséghét, Farsang, Iskolaest, Anyák napja, osztálydélután stb. 

Ivóvíz népszerűsítése osztályfőnöki órákon és délutáni foglalkozások keretében történik. Annak tudatosítása, hogy szervezet számára az ivóvíz nélkülözhetetlen, nem pótolható szénsavas és cukros üdítőitalokkal. A cukros üdítőitalok cukortartalmának szemléletes bemutatása, a túlzott cukorfogyasztás káros hatásai, azok következményei, a kialakuló betegségek. Személyes példamutatás, népszerűsítés: az iskola minden pedagógusa és diákja egyforma kulacsból issza a frissítő vizet. A tiszta ivóvíz kincs, ezért fontos az ivóvízzel való takarékoskodás hangsúlyozása, a Víz világnapjáról való megemlékezés, látogatás Víztoronynál. (Lehetőség szerint kirándulás a szegedi Víztoronyhoz.)



Az egészséghét keretében szakemberek segítségével ismertetjük meg diákjainkat a helyes fog- és szájápolás, a testápolás, a személyi higiénia alapvető szabályaival. Cél: minden gyerek naponta legalább kétszer mosson fogat! Rendszeresen tisztálkodjon, ruhája tisztaságára vigyázzon, legyen ápolt, gondozott, közvetlen környezetét rendben tartására fordítson figyelmet.



Sérülés-megelőzési programok: helyes közlekedés, háztartási balesetek megelőzése, a figyelmeztetés a nyár veszélyeire, tűzesetek, egyéb balesetek megelőzése (tűzoltó bemutató, kerékpáros ügyességi versenyek, előadások, elsősegély-nyújtási vetélkedők rendezése, házi praktikák megismerése, legfontosabb teendők elsajátítása, filmek megtekintése, Mentő-show, stb.)



A tanítási órák ismeretanyagához kapcsolódóan különböző témák feldolgozása korszerű oktatási formák keretében (projektmunka, csoportmunka, plakátkészítés, prezentáció összeállítása, kisfilmek készítése, szituációs gyakorlatok stb.) Különböző egészséges életmóddal kapcsolatos előadások szervezése.



Tanórai kereteken kívüli mindennapos testmozgással összefüggő programok megvalósítása, azzal a céllal, hogy elősegítsük a gyermekek testi-lelki egészségének fejlődését, megakadályozzuk fizikai képességeik hanyatlását. Tapasztalja meg, hogy a sport aktív pihenést, felfrissülést, felüdülést, örömélményt jelent. A rendszeres testmozgás

elősegíti

mozgáskoordináció

a

betegségek

fejlődését.

megelőzését,

(sportkörök,

állóképesség

házibajnokságok,

javítását,

a

kirándulások,

kerékpártúrák, séták a lakóhelyen, uszodalátogatás lehetőség szerint, íjászkodás, Sajtkukac-park használata) Sportrendezvények szervezése, népszerűsítése a családok körében, az eredmények közzé tétele a Balástyai újságban, azok kihirdetése az iskolagyűlésen. A pályázatból vásárolt kerékpárok elengedhetetlen tartozékainak megismerése, a karbantartás szabályainak és az alapvető közlekedési szabályok elsajátítása, különös tekintettel azok gyakorlatban történő alkalmazására. Diákok ösztönzése az új kerékpárok hivatalos nyilvántartására, regisztrációjára. 

Óraközi

szünetekben

rendszeres

testmozgás

megvalósítása

minden

tanuló

bevonásával: pingpong, kosárlabda, foci, tollaslabda, ugrálókötelezés, gimnasztika, sorversenyek, ugróiskola, körjátékok, télen hógolyózás, hóemberépítés, közös korcsolyázás az Őszeszéki-tavon. 

Egészséges életmóddal kapcsolatos hagyományteremtő nagy rendezvények szervezése Sportnapok: Sportnap a majálison, 2 sportnap a tanév folyamán.



Egészséghét szervezése Lásd 3. sz. Melléklet



Erdei iskolai programok: 3. és 5. évfolyamon lehetőség szerint Lásd 1. sz. és 2. sz. Melléklet



A

témában

jártas

külső

szakemberek

bevonása

a

különböző

programok

megvalósításába, civil szervezetek bevonása a különböző rendezvények szervezésébe és

lebonyolításába.

(Önkéntes

Tűzoltóegyesület,

Polgárőrség,

Rendőrség,

egészségügyi szakemberek, helyi vállalkozók stb.) 

Az egészségfejlesztési és testmozgásprogramok megvalósításához kapcsolódó továbbképzés, érzékenyítés, szemléletformáló tréning megvalósítása pedagógusoknak lehetőség szerint.

A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya Pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 4

Recommend Documents