A MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

A MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető

4

1.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi Intézkedési terv jogszabályi háttere

4

1.2 Fontosabb fogalmak

5

1.3 Az OECD ajánlása

6

1.4 A Munkácsy Mihály Általános Iskola bemutatása

8

2. Helyzetelemzés

10

2.1 Az iskola tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata

10

2.2 A nevelés és oktatás eredményességére, hatékonyságára vonatkozó adatok vizsgálata

11

2.2.1 Az országos kompetenciamérés eredményei 2.2.2 A továbbtanulás mutatói 2.2.3 A lemorzsolódás az iskolában

11 13 14

2.3 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény

15

2.4 A nevelés és oktatás feltételeinek vizsgálata az intézményben

16

2.5 Az iskola szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata

17

2.6 A helyzetelemzés összefoglalása

18

2


3. A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célja

22

3.1 Konkrét célok

22

3.2 Kötelezettségek és felelősség

22

4. Akcióterv

24

5. Megvalósítás

26

6. Monitoring és nyilvánosság

26

7. Konzultáció és visszacsatolás

27

8. Szankcionálás

27

Nyilatkozatok

28

3


1. BEVEZETŐ 1.1. A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv jogszabályi

háttere Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kimondja, hogy: „Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az Európai Közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Az oktatás és képzés vonatkozásában pedig úgy rendelkezik, hogy „27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és 4

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.” 1.2.Fontosabb fogalmak –

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. – Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. – Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. – A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, 5

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. – Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. – Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tehát meghatározza azokat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fogalmakat, és szempontokat, melyek alapját képezik az esélyenlőségi intézkedési tervnek. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A szegregációt eredményező struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezője a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitűd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és a pedagógus szakemberek közös felelőssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elköteleződése biztosíthatja az esélyegyenlőségi program megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körű támogató attitűd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztődés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden, a közoktatást érintő átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban kezdődhet el. 1.3. Az OECD ajánlása A „Ne legyen több iskolai kudarc! – Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé” című 2007-ben készült OECD-jelentés az oktatási esélyegyenlőség (equity) fogalmának két dimenzióját adja meg: a) Az igazságosság (fairness), amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények (pl. nem, társadalmi-gazdasági helyzet, etnikai származás) ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. b) A befogadás (inclusion), amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje (basic minimum standard), pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni és egyszerű számításokat elvégezni. A két dimenzió szorosan kapcsolódik egymáshoz: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. 6

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Az OECD-jelentés szerint az esélyegyenlőség azért fontos az oktatásban, mert – az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére, – az esélyegyenlőség emberi jogi követelmény, amit az ENSZ gyermekjogi nyilatkozata és a legtöbb nemzet alkotmánya tartalmaz, – nagy az oktatás haszna, a jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt, – az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak (egészségügy, szociális támogatás, közbiztonság), – az oktatási esélyegyenlőség erősíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvető eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. Az OECD-jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék, és elkerülhetővé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel rendelkező, peremhelyzetbe kerülő felnőttek jelentenek. Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai elágazó tanulási utakra való besorolását. Később kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetőséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlőség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetőségek, szűnjenek meg a zsákutcák, és megelőzéssel legyen elkerülhető a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. Gyakorlat 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erőforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsőbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erőforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintű ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzetű iskolák pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tűzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlőség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával. A jelentés úgy tesz javaslatokat kiemelt célokra, hogy a költségvetési korlátokon belül maradjanak a költségek, figyelembe véve a közkiadásokat érintő kényszereket.

7

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 1.4. A Munkácsy Mihály Általános Iskola bemutatása Pápa város iskolájának nevelési céljai között meghatározó szerepe van a személyiség sokoldalú fejlesztésének. Ennek érdekében munkájukban a gyermekközpontúság kiemelt szerepet kap, akárcsak a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Olyan tudást szeretnének nyújtani az iskola tanulóinak, amely lehetővé teszi, hogy tanítványaik képességeiknek, adottságaiknak megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. A Munkácsy Mihály Általános Iskola a pápai Tókertváros iskolája. A város családi házas részének és a Vajda Péter lakótelep gyermekeinek oktatását, nevelését végzi. Népszerűsége évről évre növekszik a város és városkörnyék lakóinak körében, melyet az egyre növekvő tanulói létszám is bizonyít. Tanulói létszámunk jelenleg 613 fő, s a korábbi évekhez viszonyítva emelkedő létszámot mutat. Iskolánkban emelt szintű oktatás folyik testnevelés tantárgyból, 9 éve pedig a nyelvoktató német nemzetiségi oktatás is bevezetésre került. Az iskolánkba járó diákokkal 46 pedagógus foglalkozik, és 10 alkalmazott segíti az intézményben folyó munkát. Szakos ellátottságunk 100 %-os. Jelenleg 2 telephelyen és 5 épületben oktatunk, s ez a tény nagyon megemeli a fenntartási költségeinket. Tornaterem, sportpályák, kézműves műhely, könyvtár, számítástechnikai, természettudományi, biológia és technika szaktanterem, zárt láncú televízió rendszer és stúdió segíti a színvonalas oktató-nevelő munkát intézményünkben. Az iskola nevelő-oktató munkájában kiemelkedő szerepet kap a környezetvédelmi nevelés. Nagy figyelmet szentelnek az olvasási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésére, a dyslexiás tanulókkal fejlesztő pedagógusok foglalkoznak. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások eredménye, hogy iskolánk tanulói az elmúlt években számtalan országos, megyei, városi versenyen értek el kiemelkedő sikereket. A kor igényeinek figyelembe vételével gondoskodunk a tanórai és tanórán kívüli munka szervezéséről, lebonyolításáról. A nyolc évfolyamon 24 tanulócsoportban folyik a tanítás. A délelőtti munka után délután sem ürül ki az iskola épülete. Az alsó tagozat munkáját 10 napközis csoport segíti, s gyermekeink érdeklődési körüknek megfelelően különböző szakkörök, sportkörök, művészeti csoportok és tanfolyamok tevékenységein szorgoskodhatnak. Működik iskolánkban matematika, fizika, német és számítástechnika szakkör, képzőművészeti és kézműves szakkör, sportszakkörök úszás, labdarúgás, atlétika és torna sportágakban. Énekkaraink, néptánc szakköreink és zene stúdiónk gyakran lép fel ünnepségeken az iskolában és a városban egyaránt. Tanulóink német tudásukat német nyelvtanfolyamokon bővíthetik. Működik iskolánkban egy gyerekekből álló stáb, akik az iskolatelevízió adásait készítik el. Jól működik iskolánkban a diákönkormányzat, amely a tanulóink érdekképviseletét látja el, és szabadidős programokat szervez. A Munkácsy klub (felső tagozat), a Zsibongó klub (alsó tagozat) keretében havonta különböző témájú vetélkedőket, táncos rendezvényeket szervez a tanulóknak. Ezen kívül évente több gyalogtúra, kerékpáros kirándulás, télen szánkózás, sítábor, nyáron természetjáró, sport, képzőművészeti és nyelvi tábor biztosítja gyermekeinknek a szabad idejük hasznos eltöltését. A szabadidő színvonalas eltöltésére hagyományteremtő szándékkal indítottuk el immár 15 éve a tanulók körében nagy népszerűségnek örvendő Munkácsy-napok rendezvényeit. A kétnapos program része az alkotónap, amelyen minden tanulónk részt vesz. Kiscsoportokban különböző alkotótevékenységekkel ismerkednek meg a tanulók 8

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE forgószínpadszerűen. Az egyes állomásokon készített produktumaikat hazavihetik és megmutathatják szüleiknek, testvéreiknek. Minden évben társul a programhoz az iskola kisgalériájában szervezett kiállítás, ami ilyenkor a tanév végén, a tanulók által készített, kiállításra méltó képzőművészeti produktumokból (rajzokból, festményekből, kisplasztikákból, korongozott edényekből, szőttesekből és más egyéb technikákkal készített alkotásokból) áll. A második napon váltakozva kulturális bemutatóra vagy tornabemutatóra kerül sor. A kulturális bemutatót a városi színház épületében szervezzük, ahol az iskola művészeti csoportjai (énekkar, néptánc szakkör, zene stúdió, tornászcsapat) és az osztályok lépnek fel produkciókkal. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy az 500 főt befogadó színházban gyakran két előadást kell tartanunk a nagy érdeklődésre tekintettel. A közbeeső években a Városi Sportcsarnokban tornabemutatót tartunk. Diákjaink szülei, rokonai, ismerősei nagy létszámban tekintik meg az előadást. A nézőszám néha az ezret ostromolja. A műsorszámok rendkívül változatosak. Iskolánkban testnevelés tagozat működik, de nemcsak ők, hanem az összes tanuló részt vesz valamilyen produkcióban. A napközis ellátás biztosított minden igénylő számára alsó tagozatban. Felsőben 5-6. osztályban szerveznek tanulószobai csoportot. A Munkácsy Mihály Általános Iskolának két alapítványa működik: A „Kertvárosi Gyermekekért” Alapítvány, valamint a Kapcsándi Ernő Emlékére - Munkácsy-s Diákokért Alapítvány. Mindkettőnek fő célja: támogatni és segíteni az iskola fejlődését, a tehetséggondozást, az emelt szintű oktatást, a szociálisan rászoruló tanulók tanulmányi munkáját.

9


2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Az iskola tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Az iskolai nevelő-oktató munka két feladat-ellátási helyen folyik Az elmúlt tanévek során az intézmény székhelyén tanultak a felső tagozatos tanulók és az első vagy második illetve a negyedik évfolyamosok, a telephelyen az első vagy második és a harmadik évfolyamosok, így a feladat-ellátási helyek között a szegregáció kizárt. Az 1. táblázat az iskola osztályszervezési gyakorlatát mutatja be. 1. táblázat- A tanulók száma az egyes iskolai osztályokban . Osztályszervezés módja (csak általános gyermek-, tanulólétszám az iskola) (jelölje X-szel) osztályban, csoportban Osztály Normál Emelt (évf. és betűjele) Német nemzetiségi (általános) szintű HH / tagozat Összesen SNI tanterv oktatás HHH 1.a 1.n 1.t 2.a 2.n 2.t 3.a 3.n 3.t 4.a 4.n 4.t 5.a 5.n 5.t 6.a 6.n 6.t 7.a 7.n 7.t 8.a 8.n 8.t

23 27 26 23 30 27 23 29 27 20 27 24 31 25 29 20 26 23 23 24 24 28 30 26

11/4 2 9/3 12/4

X X X X X

15/7 10/4 5 10/2 10/5 5 8/3 15/5 1 12/3 6/4 2 10/2 8/3 1 6/2 7/2 1 4

1

X X X X X X X X X X X

1

X X

1

X X X X X X

10


2.2. A nevelés és oktatás eredményességére, hatékonyságára vonatkozó

adatok vizsgálata A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. 2.2.1. Az országos kompetenciamérés eredményei Az országos kompetenciamérések 2001 óta adnak lehetőséget arra, hogy képet kapjunk a tanulási esélyek szempontjából alapvetően meghatározó olvasás-szövegértés és a matematika alkalmazása területén a tanulók egyéni, illetve iskolai szintű teljesítményéről, illetve azokról a tényezőkről, amelyek a diákok teljesítményét befolyásolják. A hazánkban eddig alkalmazott mérésekben a hozzáadott pedagógiai érték a tanulóktól a családi háttér alapján elvárt, illetve a tanulók által ténylegesen elért pontszám különbsége. A családi háttér index több változó által együttesen alkotott mutató, együttesen jellemzi a tanuló szüleinek iskolai végzettségét, az otthoni szociális körülményeket és az otthoni tanulást segítő tényezők meglétének mértékét (értéke -2 és +2 között van, a pozitív szám jelenti a tanulást támogató hátteret). Kiszámításához egy többoldalas háttérkérdőívet töltenek ki a családok. Mivel a kitöltés csak önkéntes lehet, az iskolák egy részében nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, azaz ott nem lehet az iskola által hozzáadott pedagógiai értékre következtetni, elvész egy iskolaönértékelési és iskolafejlesztési esély. Amelyik iskolában magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya, ott különösen fontos a teljesítményadatok mellett a pedagógiai hozzáadott értéket is figyelembe venni a nevelő-oktató munka hatékonyságának vizsgálatakor. A tanulói teljesítményekre vonatkozó kutatások alapján ennek az oka az, hogy Magyarországon a tanulók tesztekkel mért teljesítményét alapvetően a szülők iskolázottsága határozza meg. A 2. táblázatba foglalt mérési adatok az előbbiek alapján csak egyszerű összehasonlításra alkalmasok. 2. táblázat- Az országos kompetenciamérés eredményei – 8. évfolyam (2007. év) Szövegértés Szint/iskola

Matematika

Átlag

Konfidenciaintervallum1

Átlag

Konfidenciaintervallum

Országos átlag

497

(496; 497)

491

(490; 491)

Községek átlaga

468

(467; 469)

469

(468; 469)

Városok átlaga

493

(492; 493)

485

(484; 486)

Pápai kistérség átlaga

486

(480; 491)

481

(477; 487)

Munkácsy Mihály Általános Iskola

495

(483; 508)

515

(500; 529)

Az iskola eredményei egyik kompetencia területen sem tér el szignifikánsan sem az országos, sem a városi iskolák átlagától A kompetenciamérés adatainak elemzésében fontos szerepet játszanak a szakmai és statisztikai szempontok alapján meghatározott képességszintek. Ezek segítségével a tanulókat 1

Konfidencia-intervallum, más szóval megbízhatósági intervallum. Két átlag szignifikánsan különbözik egymástól, ha a konfidencia-intervallumuknak nincs közös része.

11

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE képesség szerint kategóriákba sorolva képet lehet adni arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és melyek azok, amelyekben lemaradnak a magasabb szinten található tanulótársaiktól. 3. táblázat - A tanulók képességszint szerinti megoszlása matematikából a 8. évfolyamon Iskola/képességszint

1. szint alatt 1. szint

Munkácsy Mihály Általános Iskola Községi iskolák (országos adat) Városi iskolák (országos adat)

5,2% 21,9% 17,2%

23,4% 29,2% 27,4%

2. szint 3. szint 4. szint 40,2% 28,8% 30,3%

23,4% 16,1% 19%

7,8% 4% 6,1%

A 3. táblázat iskola tanulóinak képességszint szerinti megoszlását mutatja a 2007. évi kompetenciamérés eredményei alapján matematikából. Az esélyteremtés szempontjából különösen figyelemre méltók a leszakadók, akik az 1. képességszint alatt2 teljesítenek. Ők azok, akik egyszerű feladatokat sem tudnak megoldani, a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézésére sem képesek, a számítások elvégzésében és az alapműveletek végrehajtásában bizonytalanok. Az 1. szinten lévők képesek arra, hogy olyan egyszerű, ismerős kontextusú feladatokat oldjanak meg, amelyekből a szükséges információ könnyen kinyerhető, a megoldáshoz szükséges, többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik. A jól begyakorolt számítások elvégzése, a műveletek végrehajtása és a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése várható el tőlük. A leírásokból következik, hogy az 1. szint alatt teljesítők a továbbtanulás során kudarcra vannak ítélve, az 1. szinten lévők pedig csak szakiskolai képzésre alkalmasak. A középiskolai helytálláshoz legalább a 2. szint elérése szükséges. Országosan a községi iskolák 48,9 %-a, a városi iskolák 55,4 %-a érte el legalább a 2. szintet. Az iskola tanulói matematikából képességszint szerint meghaladják a városi iskolák tanulóinak megoszlását. Szövegértés terén (lásd a 4. táblázatot) az 1. képességszinten a tanuló egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy visszakeresési szempont alapján úgy, hogy az információk explicit formában jelen vannak a szövegben. Képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására. A középiskolai helytálláshoz ennek a szintnek a meghaladása szükséges. A 4. táblázat azt mutatja, hogy ezt a szintet a tanulók közel három negyede eléri. Lényeges eredményjavulás várható már attól is, ha az 1.szint alatt teljesítők felzárkóztatása minden iskolában megtörténik. Mindkét képességterület mérési eredménye és a továbbtanulók iskolatípus szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a középiskolában továbbtanulók jelentős része rendelkezik a középiskolai helytálláshoz szükséges matematikai és szövegértési kompetenciákkal. 4. táblázat - A tanulók képességszint szerinti megoszlása szövegértésből a 8. évfolyamon Iskola/képességszint


Munkácsy Mihály Általános Iskola Községi iskolák (országos adat) Városi iskolák (országos adat)

2

1,3% 10,7% 7,1%

24,7% 26,5% 21,8%

A képességszintek leírása megtalálható a www. kompetenciameres.hu weblapon.

12

2. szint 3. szint 4. szint 40,2% 35% 33,9%

27,3% 22% 27,6%

6,5% 5,8% 9,6%

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE - Az országos kompetenciamérés eredményei – 6. évfolyam (2007. év) Szövegértés Szint/iskola

Matematika

Átlag

Konfidenciaintervallum3

Átlag

Konfidenciaintervallum

Országos átlag

516

(515; 518)

500


534

(469; 570)

504

(498; 501) (442; 540)

6. A

551

(527;579)

514

(489;542)

6.N

549

(529;573)

517

(492;540)

6.T

501

(469;531)

480

(442;514)

– A tanulók képességszint szerinti megoszlása matematikából a 6. évfolyamon Iskola/képességszint


2. szint 3. szint 4. szint


14%

28%

38%

15%

5%

6.A

14%

24%

31%

28%

3%

6.N

13%

17%

54%

13%

3%

6.T

14%

45%

28%

3%

10%

Országos

16%

29%

33%

18%

4%

A 6. évfolyam, a szövegértés terén az iskolai átlagok az országos átlagot tükrözik. Az 1. szint alatt teljesített a tanulók 14%-a, ami 10 tanulót jelent az évfolyamon. Számukra szükséges az egyéni fejlesztés, hogy a továbbtanuláshoz szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek. Az 1. szint felett teljesített a tanulók 60%-a. – A tanulók képességszint szerinti megoszlása matematikából a 6. évfolyamon Iskola/képességszint


2. szint 3. szint 4. szint


3%

8%

29%

40%

20%

6.A

3%

0%

28%

38%

31%

6.N

0%

7%

23%

57%

13%

6.T

7%

17%

35%

24%

17%

Országos

4%

15%

29%

33%

19%

A 6. évfolyamon, a matematika terén az iskolai átlagok az országos átlagot tükrözik. Az 1. szint alatt teljesített a tanulók 3 %-a, ami 3 tanulót jelent az évfolyamon. Számukra szükséges az egyéni fejlesztés, hogy a továbbtanuláshoz szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek. Az 1. szint felett teljesített a tanulók csaknem 90 %-a. 2.2.2. A továbbtanulás mutatói Az iskolai esélyteremtésről, illetve a jövőbeli iskolázottságról is tájékoztatást nyújt a nyolcadik osztályok továbbtanulási adatait tartalmazó táblázat. . 3

Konfidencia-intervallum, más szóval megbízhatósági intervallum. Két átlag szignifikánsan különbözik egymástól, ha a konfidencia-intervallumuknak nincs közös része.

13

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 5. táblázat - A nyolcadik osztályosok továbbtanulása intézménytípus szerint Gimnázium (%)

Tanév

összlétsz ámon belül

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

HH / HHHtanulók körében

Szakközépiskola (%)

Speciális szakiskola (%)

Szakiskola(%)

HH / összlétszá HHHösszlétszá mon belül tanulók mon belül körében 47 31 18,7 48 37 17,9 44,6 35 20 54,1 47 17,6

HH / HHHösszlétszá tanulók mon belül körében 61 0 44 1,98 53 1 40 0,94

HH / HHHtanulók körében 0/0 11,1/6 2,63/7 0/0

28,2 29,5 32,3 25,9

8 19 12 13

20

25

45

33

35

42

1

2/0

39,4

17

50,6

25

20

40/45

1

2/0

36,60%

43,10%

19,00%

1,30%

A nyolcadik osztályosok továbbtanulása intézménytípus szerinti összesítésben megfelel az országos adatoknak. Egyértelműen megállapítható az is, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemzően a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek választják magas arányban a szakiskolát. 2.2.3.

A lemorzsolódás az iskolában

Az évfolyamismétlők aránya az összlétszámon belül, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében is lemarad az országos átlagtól. 6. táblázat - Lemorzsolódás aránya az iskolában Évfolyamismétlők aránya (%) Tanév

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 országos átlag 2005/2006

HH / összlétsz HHHámon tanulók belül körében

Magántanulók aránya (%) HH / összlétszá HHHmon tanulók belül körében

0,14 0,7 0,5

0,7/0,7 0,5/0,5

0,2

0,2/0,2

0,4

0,4/0,4

0,2

0,2/0,2

2,11%

0,61%

14

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) HH / összlétszá HHHmon belül tanulók körében

0,16 0,37%

0,16/0

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak

vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. A tanórán kívüli foglalkozások közül meghatározó jelentőségűek napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások, amelyeket a törvényi előírások szerint olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint az iskola eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközi otthoni ellátást mind a hátrányos helyzetű tanulók, mind a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányban veszik igénybe, mint amekkora az összlétszámon belül a napközis tanulók aránya. A szakkörökön való részvételben sem állapítható meg a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alulreprezentáltsága. Az erdei iskolában viszont részvételük kisebb arányú, mivel ez anyagi megterheléssel jár, annak ellenére, hogy alapítványaink számukra jelentős támogatást nyújtanak. Megállapítható tehát, hogy az iskola sikeresen vonta be a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a tanórán kívüli programokba. 7. táblázat – A tanulók tanórán kívüli programokon való részvételének aránya (%) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HH / HH / HH / HH / ÖsszlétÖsszlétÖsszlétÖsszlétProgramok HHH HHH HHH HHH számon számon számon számon tanulók tanulók tanulók tanulók belül belül belül belül körében körében körében körében Alapfokú 3,2 2,8/2,1 3,4 2,9/2,4/2 3,5 2,9/2,3 3,0 2,9/2,5 művészetoktatás Napközi

46,2

51,1/54

48,4

52,4/55

49,4

53,0/51

48,6

54,2/53,6

Szakkör

38,4

35,2/30

42,1

43,1/28

37,5

35,2/21

36,4

35,3/24

Erdei iskola

16,6

5/3

17,2

5/3

16,9

4/2

17

4/2

Az iskola az elmúlt tanévek során nem szervezett képesség-kibontakoztató, illetve integrált felkészítést

15

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2.4. A nevelés és oktatás feltételeinek vizsgálata az intézményben A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az infrastruktúra jellemzői 8. táblázat - Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

eszköz/létesítmény

darab

az eszközt / létesítményt használó sajátos HH / HHH nevelési gyermekek, gyermekek, igényű tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

1

40

30/12

1

nyelvi labor

1

302

87/14

1

szükségtanterem

4

200

68/23

1

számítástechnikai szaktanterem

1

495

129/44

1

számítógép (min. P4 szintű)

26

495

129/44

1

ebből internet hozzáféréssel

26

495

129/44

1

1

613

172/53

1

tornaterem

Az iskolában halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának, nevelésének a feltételei biztosítottak. A helyiségekhez, eszközökhöz és felszerelésekhez való hozzáférésben nincs különbség a halmozottan hátrányos helyzetű és a többi tanuló között, minden tanuló igénybe veheti az iskola létesítményeit és eszközeit. A jogszabályi előírásoknak megfelelő infrastruktúra mindkét feladatellátási-helyen biztosított. Az iskolákban meglévő infrastruktúra minden tanuló rendelkezésére áll, a helyiségek és a berendezések használói között nem érvényesül megkülönböztetés. Szakember ellátottság az intézményekben Az általános iskolák csak akkor képesek a közoktatás előtt álló kihívások megválaszolására, ha rendelkeznek a közoktatásról szóló törvényben előírt számú, és a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörre meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettségű és szakképzettségű pedagógussal. Az iskolában maradéktalanul érvényesülnek a jogszabályban meghatározott képesítési előírások. A szakos ellátottság teljes. A nevelő-oktató munka alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskola pedagógusai az elmúl tanévek során a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű gyermekek 16

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE együttnevelését szolgáló új tanulásszervezési eljárások, kiemelten a differenciált tanulásirányítás és a kooperatív tanítás-tanulás módszereinek megismerését és alkalmazását szolgáló továbbképzéseken nem vettek részt. Az intézmény nem alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat. 2.5. Az iskola és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében 9. táblázat - Intézményi és szervezeti együttműködése Együttműködés jellege Szervezetek, intézmények

Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)

Cigány kisebbségi önkormányzat

X

Családsegítő

X

Gyermekjóléti szolgálat

X

Védőnők

X

Kapcsándi Ernő Emlékére Alapítvány A „Kertvárosi Gyermekekért” Alapítvány

Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)

X X

Az iskolának a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán kívüli támogatásában meghatározó partnerek közül mindössze a cigány kisebbségi önkormányzattal nincs rendszeres kapcsolata, velük az együttműködés alkalmi jellegű.

17

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2.6. A helyzetelemzés összefoglalása Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait valamint az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat az alábbi táblázat foglalja össze. 14. táblázat - Vizsgálati szempontok, a szükséges és elvárt beavatkozások összefoglalása

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempont Szükséges, elvárt beavatkozások 1. Az iskola folytat-e szegregáló gyakorlatot Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok „A és B” osztályaiban, kiegyenlített, az eltérés nem haladja meg az 5-10%-ot. Beavatkozás nem szükséges A német nemzetiségi osztályt identitás alapján a szülő választja.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosító intézményekben rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok)? (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet)

A sajátos nevelési igényű tanulók minőségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek biztosítottak. Beavatkozás nem szükséges

Meghaladja-e az egyes intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill. az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5%-ot?

Az intézményben mindössze három tanuló sajátos nevelési igényű. Beavatkozás nem szükséges

2. Az iskolában biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása Meghaladja-e a vizsgált intézményekben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát?

Az évfolyamismétlők aránya az összlétszámon belül nem éri el, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében lényegében nem tér el az országos átlagtól. Beavatkozás nem szükséges

18

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adataitól eltérnek. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemzően a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek választják magas arányban a szakiskolát. Beavatkozás szükséges – Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. – Pedagógiai módszertani fejlesztés. – Pályaorientációs programok. – Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). – A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

Van-e eltérés az iskolába a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében?

A napközi otthoni ellátást mind a hátrányos helyzetű tanulók, mind a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb arányban veszik igénybe, mint amekkora az összlétszámon belül a napközis tanulók aránya. A szakkörökön való részvételben sem állapítható meg a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alulreprezentáltsága. Az erdei iskolában viszont részvételük nagyobb arányú. Megállapítható tehát, hogy az iskola sikeresen vonta be a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a tanórán kívüli programokba. Beavatkozás nem szükséges

3. Az iskolában megfelelően

biztosítottak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei?

19

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Megfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság?

Az iskolában maradéktalanul érvényesülnek a jogszabályban meghatározott képesítési előírások. A szakos ellátottság teljes. Beavatkozás nem szükséges

Megfelelőek-e az iskolában az infrastrukturális feltételek?

Az iskolában halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának, nevelésének a feltételei biztosítottak. A helyiségekhez, eszközökhöz és felszerelésekhez való hozzáférésben nincs különbség a halmozottan hátrányos helyzetű és a többi tanuló között, minden tanuló igénybe veheti az iskola létesítményeit és eszközeit. A jogszabályi előírásoknak megfelelő infrastruktúra mindkét feladatellátási-helyen biztosított. Az iskolákban meglévő infrastruktúra minden tanuló rendelkezésére áll, a helyiségek és a berendezések használói között nem érvényesül megkülönböztetés. Beavatkozás nem szükséges

Az iskolában milyen mértékben alkalmaznak korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása?

Az iskola pedagógusai az elmúl tanévek során a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelését szolgáló új tanulásszervezési eljárások, kiemelten a differenciált tanulásirányítás és a kooperatív tanítás-tanulás módszereinek megismerését és alkalmazását szolgáló továbbképzéseken nem vettek részt. Az intézmény nem alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat. Beavatkozás szükséges –

– 20

Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). A pedagógiai program átdolgozása szükség szerint szakértői támogatás

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE –

Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmények környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében?

igénybevételével. Az intézményi önértékelés és a pedagógiai fejlesztés tervezése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi értékeléshez” c. dokumentum alapján.

Az iskola és a szülők, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek között az együttműködés rendszeres. Beavatkozás nem szükséges

21


3. A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA 3.1. Konkrét célok  Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése.  Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtése.  A nevelés és oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítása, a kötelező taneszköz-jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált eszközök cseréje.  Az integráltan nevelt/oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer továbbfejlesztése.  A nevelés-oktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.  A pedagógus szakma fejlődésének, továbbképzések támogatása.  A tehetséges tanulóknak speciális fejlesztő, felkészítő képzések a képességeik kibontakoztatására, bekapcsolódás központi programokba.  A bölcsőde – óvoda – iskola együttműködés elmélyítése.  Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele, a képesség-kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés bevezetése az iskolákban az ágazati miniszter által kiadott program alapján, továbbá a program alkalmazásához szükséges pedagógus kompetenciák megteremtése.  A pályaorientációs tevékenység hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedjen a gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók aránya.  A nyári táborok és az erdei iskola programjainak támogatása.  Az esélyegyenlőség és a gyermekek mindenek felett álló érdekében az életminőséget javító prevenciós tevékenységek folyamatos biztosítása.  Az esélyegyenlőség, illetve a tanulási hátrányok kompenzálása érdekében szociális támogatórendszer teljes körű és hatékony igénybevétele.  Az iskola tanulói közül a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása, folyamatos nyilvántartása, tanulmányi munkájuk kiemelt figyelemmel kisérése.  Az intézményen belül horizontális és vertikális szintű munkaközösségek szerevezése, működtetetése, az inkluzív együttnevelő és befogadó pedagógia elterjedésének támogatása az esélyegyenlőségre törekvés jegyében. 3.2. Kötelezettségek és felelősség Az iskola igazgatója közoktatási esélyegyenlőségi programja végrehajtásáért felelős személyt bíz meg, akinek felelőssége: – annak biztosítása, hogy a szülők, érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, 22

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE – az iskola dolgozói kövessék az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervébe foglaltakat, – az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv végrehajtásához. Az iskola az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve megvalósításának irányítója az igazgatóhelyettes, akinek a feladata: – az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), – a az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve végrehajtásának nyomon követése, – az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, – az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megtegye a szükséges lépéseket. Az iskola közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve felkerül az iskola honlapjára, ezzel biztosított, hogy Pápa város minden lakója, de főként a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen, illetve, hogy az iskola dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az iskola vezetői felelősek azért, hogy az iskola alkalmazottjai tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a fenntartó Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az iskolával szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

23

4. AKCIÓTERV Helyzetelemzés megállapítása

Az intézkedés felelőse és megvalósításának határideje

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az iskoláiban a HH és HHH tanulók folyamatos azonosítása és nyilvántartása.

A szükségletek felmérése, naprakész és teljes nyilvántartás a HH és HHH tanulókról.

Tájékoztatás, ösztönzés. Naprakész nyilvántartás a HH és a HHH tanulókról.

Igh., gyermek és ifjúságvédelmi felelős. 2009. január 5-től folyamatos

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adataitól eltérnek. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemzően a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek választják magas arányban a szakiskolát.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának növelése az érettségit adó középiskolába.

A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés. Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Ösztöndíjprogramok megvalósítása.

Igazgató, megbízott pedagógusok 2009. január folyamatos

Az iskola pedagógusai az elmúl tanévek során a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű

A korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a

Továbbképzési program módosítása, beiskolázási terv készítése.

Igazgató, 2009. március folyamatos

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Naprakész és teljes nyilvántartás az összes érintettről.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Növekszik a képesség kibontakoztató és az integrált felkészítésen résztvevők száma

Az érettségit adó középiskolákba továbbtanuló HHH tanulók aránya eléri az országos átlagot.

1-től

31-től

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszú távon (6 év) Csökken a szakiskolában továbbtanuló HH és HHH tanulók aránya.

Továbbképzési program módosítása megtörtént, beiskolázási terv

A nevelőtestület 50%-a felkészült arra, hogy elsajátítsa a korszerű, inkluzív

Az iskola pedagógusai felkészültek, hogy elsajátítsák a

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE gyermekek együttnevelését szolgáló új tanulásszervezési eljárások, kiemelten a differenciált tanulásirányítás és a kooperatív tanítástanulás módszereinek megismerését és alkalmazását szolgáló továbbképzéseken nem vettek részt. Az intézmény nem alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat.

kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazása az iskolában a pedagógia gyakorlatává válik.

Az iskola nem indított képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítést.

A képességkibontakoztató integrációs felkészítés biztosítása, forrásbővítés.

A pedagógiai program módosítása, kiegészítése az IPR-rel, módszertani adaptáció.

Igazgató, 2009. augusztus 31.

készült, hogy az iskola pedagógusai elsajátítsák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciá kat fejlesztő programok alkalmazását.

pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazását.

korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazását

A pedagógiai program kiegészült az IPRrel. Az első és ötödik évfolyamon megkezdődik az integrációs felkészítés.

Az integrációs felkészítés folytatódik.

A HHH tanulók továbbtanulási mutatói és a kompetencia mérési eredményei javulnak.

25

5.

MEGVALÓSÍTÁS

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján az iskolának biztosítani és vizsgálni kell, hogy minden, az intézmény működését és pedagógiai munkáját érintő és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az iskola igazgatója biztosítja a pedagógusok felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelően: – A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani. – A társadalmak szinte mindegyikében a segítségre szorulókat megbélyegzések, diszkriminációk övezik. Ezért kiemelkedő fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. A szülők széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. A szociálpolitika értékei a társadalompolitika és a szociális munka értékeit ötvözi. Legfőbb alapérték kell, hogy legyen: a lehetőségekhez, forrásokhoz és szolgáltatásokhoz mindenki számára egyenlő hozzáférés a biztosítása abból a célból, hogy önállóan, megfelelő szinten tudják élni az életüket a segítségre szoruló emberek. – Második alapértéknek az számít, hogy a pedagógusok és az intézmény többi dolgozói úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják. – A jogok és a jogtudat erősítése, továbbá a diszkrimináció és a társadalmi előítéletek elleni küzdelem. A tájékoztatáshoz – a helyi újság mellett – fel kell használni az elektronikai eszközöket is.

Várható eredmények – Az európai normáknak megfelelő, az igényekhez jobban igazodó, korszerű iskola jön létre. – A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik. – Az iskola magasabb szinten tesz eleget feladat-ellátási kötelezettségének. – A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modellértékű programok elterjesztését.

6.

MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG

Az iskola kétévente, monitoring jelentésben értékeli a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálati monitoring jelentés fő tartalmi elemei: – A halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. – Az iskolában megvalósuló, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb változások bemutatása. – Beszámoló a jelen intézkedési tervben keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE – – –

A fenntartó közoktatási esélyegyenlőségi programjainak, stratégiai dokumentumainak és éves monitoring jelentéseinek értékelő elemzése. Tájékoztatás az iskolához a tárgyidőszakban beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó cselekvési irányok meghatározása.

A nyilvánosság biztosítása: – Az iskola A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet, illetve a monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját elektronikus formában az iskola honlapján közzé teszi. – Az önkormányzat kistérségi esélyegyenlőségi közoktatási monitoring jelentést, annak – Az iskola jelen intézkedési terv által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. – A jelen intézkedési terv által meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. A közoktatási esélyegyenlőség biztosításához kapcsolódó monitoring jelentések nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő.

7. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS . Az első elkészített programot az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2008. szeptember 1-től kezdődően kétévente felül kell vizsgálni.

8. SZANKCIONÁLÁS A közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő a bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, az önkormányzatok felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén az önkormányzat megállapíthatja bármely tisztségviselője felelősségét, különös tekintettel a programban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó felelősségi kört gyakorló tisztségviselőre, illetve a fenntartásában működő intézményvezetőkre. A mulasztás megállapítása és szankcionálása a hivatal, illetve tisztség gyakorlásának felelősségét szabályozó jogszabályok és az önkormányzatok saját belső szabályozó dokumentumai alapján történhet. Az önkormányzatok mulasztását továbbiakban az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, az önkormányzattal szemben saját hatáskörében járhat el. A vezetők és a tisztségviselők teljesítményének értékelésénél a program végrehajtásának eredményességét figyelembe kell venni.

27


NYILATKOZATOK A Munkácsy Mihály Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervetét az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2008. …………………………… napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselője és az igazgató az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

……………………………. nevelőtestület képviselője

P.H.

…………………………… igazgató

A Munkácsy Mihály Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét az iskolai diákönkormányzat 2008. ……………………………. tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

………………………………. DÖK képviseletében A Munkácsy Mihály Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2008. …………………………… véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

A MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents