„A munkában megrokkantak és elhunytak” XIV. Nemzetközi Emléknapja. 2009. április 28.
A Munkában Megrokkantak és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a Munkavédelmi Képviselıkért Alapítvánnyal együttmőködve megemlékezést tartott a Vasas Szakszervezet székházában. A megemlékezésen mintegy 200 munkavédelmi képviselı, munkavédelmi szakember vett részt. Borhidi Gábor az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivıje nyitotta meg az emléknapot. Megemlékezett a munkában megsérült, megrokkant és elhunyt munkavállalókról. Ezt követıen meggyújtotta az emlékezés gyertyáit. A résztvevık néma felállással tisztelegtek a munkabalesetek áldozatainak.
Dr.Groszmann Mária az OMMF elnök helyettese elıadásában a következıkre hívta fel a figyelmet: - Közismert, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen és jelentısen elmarad attól, amit a társadalmi – gazdasági fejlettségünk szintje lehetıvé tenne. - A halálozások oki összetétele hasonló a fejlett országokéhoz: a keringési és a daganatok miatti halálozás dominanciája jellemzi. Arról kevesebbet beszélünk, hogy a nemzetközi statisztikák szerint az elvesztett életévek 3 %-a a munkával összefüggı tényezıkre vezethetı vissza. Az összes megbetegedések 20 %-a a munkakörülményekkel függ össze. Jellemzı, hogy a magyar lakosság körébıl választ adóknak csak az 55 %-a ítéli meg jónak az egészségi állapotát, míg 15 %-uk ezt rossznak ítéli. A statisztikák szerint a 100 ezer munkavállalóra jutó munkabaleseti gyakoriság az elmúlt években gyakorlatilag stagnált, 579 volt. Az utóbbi években csak igen kis mértékben csökkent a halálos munkabalesetek száma. Magyarországon a rosszindulatú daganatok okozta 100 ezer fıre standardizált halálozási arányszámai az EU tagországok arányszámait jelentısen meghaladja. Magyarországon évente 30-33 ezer daganatos megbetegedés miatti halálozás következik be. A nemzetközi statisztikák tapasztalatait figyelembe véve ebbıl 8-10 % foglalkozási eredető lehet. Az OEP 2008. évi adatai szerint az évi 102.621 millió forintos táppénzes kiadásból a baleseti táppénz 6.931 millió forint volt, az összes táppénzes kiadás 6,75 %-a. A munkahelyeken tapasztalható munkavédelmi problémák nagy számára utal, hogy az összes ellenırzött munkáltatók 85 %-ánál szabálytalanságot tapasztaltak. Ezeken a területeken a munkavállalók 62 %-a szabálytalan körülmények között volt foglalkoztatva. A súlyos szabálytalanságok nagy számát tükrözik a kiszabott bírságok emelkedı tendenciája és magas összege. Például a 2008-ban kiszabott munkavédelmi bírság összege meghaladta az 1 milliárd 1376 millió forintot. A helyszíni bírságok összege több, mint 61 millió 300 ezer forint volt. A munkavédelmi hatóság az eddigiektıl eltérı ellenırzési módszerek bevezetésével növelte a munkájának hatékonyságát. Szigorúbb szankciókat alkalmazott, a hatósági elıírások teljesítését következetesen számon kérte a visszaellenırzésekkel. A munkavédelmi
eljárásokban elmarasztalt munkáltatók adatait honlapján közzétette. Megkezdte munkáját a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat. A hatóság erıfeszítései és következetes fellépése ellenére azt kell megállapítani, hogy összességében a munkavédelmi helyzet nem javult. A szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya nem csökkent. Ezért a súlyos munkabiztonsági, munkaegészségügyi és munkaügyi jogsértések miatt hatósági intézkedésekre továbbra is szükség van. Súlyos probléma, hogy a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek számának csökkenése a nem megfelelı bejelentési fegyelemre vezethetı vissza. A munkahelyi egészség és biztonság területén a közösségi és nemzetközi trendek hasonló problémákat jeleznek, de másra is figyelmeztetnek. A munkával összefüggı betegségek jelentısége növekszik. Az ILO becslései szerint a munkával összefüggı betegségek: - 1,6 – 2,2-szer több munkából kiesı nappal járnak, mint a balesetek; - legalább kétszer több átmeneti, vagy tartós munkaképesség csökkenést okoznak, mint a balesetek; Az Európai Unió 25 tagországában 210 millió gazdaságilag aktív és 192 millió foglalkoztatottat tartanak számon. 151.300 munkabaleset történik, ebbıl 8.900 a munkabaleset miatti halálozás. Az eseményeket vizsgálva megállapítható, hogy az egészség nem egyszerően a gazdasági fejlıdés következménye, hanem a gazdasági fejlıdés meghatározó tényezıje is. A nemzeti politikában az egészségi állapot javításának megfelelı hangsúlyt kell kapnia. Nemzeti sorskérdés, hogy a munkavállalók egészségi állapotának, biztonságának alapját jelentı munkakörülmények javuljanak. Ennek a szempontnak stratégiai célként jelen kell lennie a kutatásban, képzésben, a döntéshozatalban, valamint a munkáltatói magatartásban. Nagy jelentısége van a munkavállalók tudatos magatartásának, valamint a hatóság tevékenységének egyaránt. A felsoroltaktól erısen függhet, hogy az elkövetkezı években ugyanezen idıpontban, a munkában elhunytakra emlékezve nyugodtan elmondhatjuk-e, hogy mindnyájan mindent megtettünk a munkával összefüggı, és elkerülhetı balesetek, foglalkozási megbetegedések megelızése érdekében.
Dr.Varga László
az OMMF fıosztályvezetıje elıadásában a munkavédelmi szabályozás helyzetét ismertette. A munkavédelmi törvény a nemzetközi kötelezettségek miatt fog módosulni. Például, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény módosulása miatt a hatósági ügyintézés határideje változik. A Nemzeti Munkavédelmi Politika célja, hogy rendszerbe foglalja a munkavédelmet Magyarországon. A NMP-t az OÉT 2008. szeptemberben megtárgyalta és elfogadta. Ennek egyik kulcskérdése a balesetbiztosítási rendszer bevezetése, amely megfelelıen motiválná a munkáltatót a munkakörülmények javítására, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelızésében. Ebben a kérdésben nincs egyetértés, ezért csak 2010-ben kerülhet az Országgyőlés elé. A Munkavédelem Országos Programja teljesülésérıl szóló jelentést a MEH kívánságainak megfelelıen átdolgozzák és 2009. ıszén kerül az Országgyőlés elé. A foglalkozás-egészségügyre vonatkozó végrehajtási rendeletek. Két rendelet kerül módosításra. A módosítások alapvetı célja, hogy megalapozza a Munkavédelmi Felügyelıség végrehajtott integrációját. Megerısítse az OMMF, mint integrált felügyelet szakmai kompetenciáját. 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet. Újra kell szabályozni az építıipari tevékenységet, mert a baleseti statisztikai adatok is bizonyítják, hogy ez az egyik legkockázatosabb
tevékenység. A tapasztalatok alapján újra kell gondolni a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor szerepét a megelızésben. Konkrétabbá és egyértelmőbbé kell tenni a biztonsági és egészségvédelmi terv tartalmát. A felelısségi kérdéseket is pontosítani kell. A fenti kérdésekrıl három érintett tárcával egyeztetnek és a módosított rendelet várhatóan 2009. ıszén jelenik meg és 2010. január 1-jétıl lesz hatályos. 5/1993. MüM rendelet. (A munkavédelemrıl szóló törvény végrehajtási rendelete.) Az új gép-irányelv hatályba lépése miatt (2009. december 27.) módosítani kell a Vhr. 1/a mellékletét. A munkabaleseti jegyzıkönyvet deregulálni kell az Európai Statisztikai Rendszer szempontjait figyelembe véve. A munkavédelmi képviselık választásának és mőködésüknek tapasztalatait figyelembe véve, pontosítani kell a munkavédelmi képviselık választásának szabályait. A munkavédelmi bírságból befolyt pénzek felhasználása. A jelenleg hatályban lévı rendeletet módosítani, korszerősíteni kell, garanciákat kell beépíteni a felhasználást illetıen. (Az ingyenes munkavédelmi információs rendszer mőködtetése és a pályázat rendszer.) A pályázatok elbírálásánál biztosítani kell a szigorúságot, ki kell zárni az összeférhetetlenséget, elıtérbe helyezve a szakmaiságot. A munkahelyi elsısegély-nyújtás szabályozása. Ezen a területen jelenleg joghézag van. A régi szabályozás 2009. január 1-jétıl már nem kötelezı, csak önkéntesen követendı.
Mandrik István az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal ügyvivıje a munkáltatók legfontosabb munkavédelmi feladatait ismertette a munkakörülmények javítása és a munkabalesetek megelızése érdekében. Elıadásának bevezetésében felhívta a figyelmet arra, hogy április 28-dikán legalább 120 országban emlékeznek meg a munkabalesetek áldozatairól. Ezen a napon arról is kell szólnunk, hogy nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. Ezt bizonyítják a statisztika számai is. Az érdekegyeztetés eredménye, hogy 2008-ban elfogadták a Munkavédelem Országos Programjáról szóló beszámolót és a Nemzeti Munkavédelmi Politikát. Sajnos, ebben az évben az a helyzet, hogy ezek az elfogadott dokumentumok nem kerültek az Országgyőlés elé. Nem lehetünk elégedettek a statisztikai számokkal, mely szerint csökkent a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. El kell érnünk, hogy érvényesüljenek a Nemzeti Munkavédelmi Politikában rögzített alapelvek. Ezek a következık: - a fenntartható fejlıdés; - a legnagyobb óvatosság elve; - a megelızés elve; - a partneri viszony; - a megismerés joga. Ezeket a célokat a következı feladatok végrehajtása szolgálhatja: - Ki kell alakítani a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát, (alágazatát) ennek keretében a munkáltatókat gazdaságilag közvetlenebb módon érdekeltté kell tenni a hatékony munkavédelemben. - A jelenlegi társadalombiztosítási rendszeren belül el kell különíteni az önálló mőködési elven alapuló alrendszert. - Differenciált járulékrendszert kell kialakítani, amelyben a befizetések arányosak a munkavégzés kockázataival, függenek a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától. - A biztosítási rendszernek hozzá kell járulni a munkaerı piacról a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy rokkantság miatt kiszorult munkavállalók rehabilitációjához és újbóli beilleszkedéséhez.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ki kell alakítani az egységesen alkalmazható – a kialakított önálló, balesetbiztosítási ágnál is felhasználható – munkahelyi kockázatértékelést. Meg kell teremteni a különbözı ágazatokban és munkahelyeken egységesen alkalmazandó, összehasonlítható munkavédelmi kockázatértékelés jogszabályi alapjait. Ezáltal meghatározva a kockázatértékelés szakmai, jogi és eljárási alapkövetelményeit. Ki kell dolgozni a nemzetgazdaság egyes területeire, tevékenységeire vonatkozó kockázati regisztert. A szociális partnerekkel együttmőködve lépéseket kell tenni a munkavállalók egyes csoportjait fokozottan érintı foglalkozási kockázatok csökkentésére. Különös gondot kell fordítani fiatal és az idısebb munkavállalók, illetve a bizonytalan ideig tartó munkát végzık egészségét nem károsító munkakörülmények kialakítására. A közösségi stratégia célkitőzésének megfelelıen a munka világa valamennyi résztvevıjének törekednie kell arra, hogy a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések százezer munkavállalóra vetített gyakorisága 25 %-kal csökkenjen. Javítani kell az önfoglalkoztató vállalkozások biztonságát, ennek érdekében az önfoglalkoztatásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata szükséges. A szabályok differenciált kiterjesztésével meg kell határozni ezeknek a vállalkozásoknak az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzési feltételeit. A munkavédelem állami tájékoztató rendszerének közremőködésével idıszerő és szakszerő információt kell nyújtani különösen a mikró-, kis- és középvállalkozások részére. Fontos feladat a helyszíni tanácsadás lehetıségének megteremtése. A jogszabályi elıírások, biztonsági szabályzatok megértetéséhez könnyen érthetı és alkalmazható iránymutatásokat kell kidolgozni. Bıvíteni kell a kezdı vállalkozások ismereteit. Az iskolarendszerő oktatás, a nevelés keretében erısíteni kell a biztonságos életvitelre nevelést. A közoktatásban a munkavédelemre és az egészségvédelemre vonatkozó ismeretek oktatását fokozni kell. Alap- és mesterfokú képzıhelyekre van szükség a felsıoktatás területén az integrált (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szakképzettség megszerezhetısége érdekében. A gazdálkodó szervezeteknél ki kell alakítani a foglalkoztatott munkavédelmi szakemberek kötelezı szakmai továbbképzésének rendszerét. A foglalkoztatás biztonságának fejlesztése érdekében szélesíteni kell a szociális partnerekkel folytatott intézményes konzultációt. A munkavédelemben érintett valamennyi résztvevı számára lehetıvé kell tenni az együttmőködést, a partneri viszonyok kialakítását, törekedve a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogi normán alapuló elismerésére. Az egészségesebb munkahelyi környezet megteremtése érdekében el kell érni, hogy a telepített munkahelyek és az ügyfélfogadásra szolgáló helységek többsége nemdohányzó munkahelyként dohányfüsttıl mentes legyen. Át kell tekinteni a közbeszerzés szabályait annak érdekében, hogy építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése esetén már az ajánlatkéréskor követeljék meg a munkavédelmi elıírásokban foglaltak teljesítését, illetve a szerzıdés teljesítése során az elıírt munkafeltételek kötelezı megtartását.
A célokat szolgáló feladatok elmaradása esetén nehezen valósulhat meg a partnerség és együttmőködés a munkavédelmi bizottság tripartit rendszerében.
György Károly
az MszOSz Nemzetközi Kapcsolatok ügyvivıje az Európai Munkavédelmi Ügynökség mőködésérıl adott tájékoztatást. Elıadásában a munkabiztonság, munkaegészség európai perspektívájáról szólt, figyelembe véve a globális válság által elıidézett helyzetet. Az Európai Unióban súlyos problémát jelent, hogy továbbra is elfogadhatatlanul magas számú a munkahelyi és munkavégzéssel kapcsolatos baleset. Az EU 27 tagországában évente 5720 halálos baleset következik be. Az EU 15 tagországában munkabalesetek miatt évente 500 millió munkanap esik ki. Rendkívül magasak a munkabalesetek által okozott gazdasági költségek, az EU 15 tagországában a munkabalesetek költsége eléri a GDP 0,64 %-át, a balesetek és foglalkozási ártalmak költségei a GDP 2,6 – 3,87 %-a között vannak. A foglalkozási kockázatok magas szintje elsısorban a következı csoportokat érinti: - A munkavállalók bizonyos kategóriái ( fiatalok, idısek, migráns dolgozók, bizonytalan foglalkozási formákban alkalmazottak. - Vállalatok bizonyos típusai ( elsısorban kis- és középvállalkozások). - Bizonyos szektorok (építıipar, mezıgazdaság, szállítás, egészségügy, szociális szolgáltatások). Jelentıs változások zajlottak le a társadalomban és a gazdaságban: - demográfiai változások (munkaképes lakosság elöregedése; - új foglalkoztatási trendek (önfoglalkoztatók, kkv-k számának növekedése, tevékenységek kiszervezése, alvállalkozások számának növekedése); - migráns munkavállalók számának növekedése; - új kockázati tényezık megjelenése. Egyes megbetegedések terjedése tapasztalható (pszichoszociális kockázatok miatti ártalmak, MSD, stb.) Új stratégiai keretprogram készült egy integráltabb európai szintő munkavédelmi politikához. Az Európai Bizottság közleménye szerint fı cél a munkahelyi balesetek és megbetegedések számának folyamatos, fenntartható és egységes csökkentése. Ambiciózus célkitőzés, a 25 %os csökkentés elérése a munkahelyi balesetek és megbetegedések terén. Az EU stratégiai keretprogramja tartalmazza a munkahelyek minıségének és termelékenységének javításával összefüggı intézkedéseket. A konkrét feladatokat a munkavédelem közösségi stratégiája a 2007-2012. évekre a következı intézkedéseket írja elı: - A fennálló jogi szabályozás javítása, egyszerősítése és hatékonyabb alkalmazása - Koherens nemzeti stratégiák kidolgozásának elımozdítása; - Kapcsolódó kutatások ösztönzése (potenciális új kockázatok feltárása és elemzése); - A munkavédelem beépítése más meghatározó területekbe; A közös EU preventív kultúra megszilárdításával a hatékony munkavédelem hosszú távú megvalósítását kívánják elérni. Az általános preventív kultúra elmélyítése csak a társadalom minden részét célozva, a munkahelyi környezeten túllépve lehet sikeres. A meghatározott célkitőzések eléréséért dolgozik az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Feladata az európai munkahelyek biztonságosabbá, egészségesebbé és termelékenyebbé tételének segítése. Ennek érdekében győjti és terjeszti az ismereteket és információkat, segítve a megfelelı kockázat megelızési kultúra kialakítását. Az Ügynökség a tagállamokban fókuszpontokat mőködtet. Országos szinten többnyire a fı munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szerveken belül mőködı hálózaton keresztül van jelen. Az Ügynökség: - Egyedülálló referenciapont a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információk terén.
-
-
Új tudományos kutatásokat és statisztikákat rendel meg, győjt, ad ki a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal kapcsolatban. Tájékoztatást és magyarázatot biztosít a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekkel kapcsolatos európai jogszabályokról. Folyamatosan figyeli a munkahelyeken lezajló gyors változások következtében kialakulóban lévı esetleges veszélyeket – Európai Kockázatkutató Központ (ESENER – Európai Vállalati felmérés a várható, új kockázatokról) Terjeszti a helyes gyakorlatot, ennek célja a munkahelyi szintő tájékoztatás. Tájékoztató kampányokat szervez a Biztonság és Munkaegészségügy Európai Hete keretében. A kampányok a következık: 2008-2009: egészséges munkahely mindenkinek – kockázatértékelés 2010-2011: karbantartás 2012-2013: magasabb szintő munkahelyi egészség, biztonság – a prevención keresztül. Az Ügynökség tripartit szervezetként mőködik. Irányító testülete az Elnökség. Munkájában részt vesznek a kormányok, munkáltatók, munkavállalók és az Európai Bizottság képviselıi. Az Ügynökség mőködésének alapelve: partnerség – együttmőködés – a kölcsönös érdekek alapján.
Dr. Váró György
a Munkavédelmi Képviselıkért Alapítvány kuratóriumának elnöke elıadásában a munkavállalók felelısségét és kötelességeit elemezte, a biztonságos munkavégzés és a balesetek megelızése érdekében. Ismertette az Alapítvány tevékenységét az elmúlt idıszakban. Az elıadásokat követıen a résztvevık megtekintették a védıeszköz kiállítást.
Képek az emléknapról
Borhidi Gábor megnyitotta az emléknapot és meggyújtotta a megemlékezés gyertyáit
A résztvevık egy csoportja
A Konferencia elıadói és kiállítói.
Dr Groszmann Mária
György Károly
Mandrik István
Dr Váró György
Dr Varga László
A Robotex Kft kiállítása
A VEKTOR Kft. kiállítása
A SPERIAN Kft. kiállítása
A Visus Optika Kft. kiállítása
