MUNKABIZTONSÁG 2.6
A munka során használt veszélyes anyagok problémája az Európai Unióban Tárgyszavak: veszélyes anyag; veszélyfelmérés; kockázatkezelés; kockázatcsökkentés; Európai Unió; jogi szabályozás; információáramlás; dokumentáció.
A veszélyes anyagok számos munkahelyen megtalálhatók. Egy néhány éve készült felmérés szerint az Európában dolgozó munkavállalók 16%-a rendszeresen érintkezésbe kerül veszélyes anyagokkal, mérgező gőzöknek 22%-uk van kitéve. Veszélyesanyag-terhelés bármely munkahelyen kialakulhat, így egyebek mellett a háztáji gazdaságban, a fodrászatban, a gépjárműjavító szervizben és a vegyi anyagokkal foglalkozó vállalkozásoknál. A veszélyes anyagoknak sokféle károsító hatása lehet. Némelyik rákos megbetegedést okoz, mások az utódok fejlődését károsítják, vagy a reprodukciós képességet befolyásolják. Egyes anyagok az agy károsodásához, mások az idegrendszer megbetegedéséhez, ismét mások asztmához, illetve bőrbetegségekhez vezetnek. A veszélyes anyagok károsító hatása sokszor hosszabb idejű felhalmozódás révén következhet be.
Jogi előírások Az EU jogszabályai a veszélyes anyagok által keltett kockázatok minimalizálását tűzik ki célul. A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét biztosító megoldások között az első helyen a veszély kiküszöbölése és a helyettesítés áll. Az e területen érvényes európai jogszabályok legfontosabb elemei azok az előírások, amelyek a vegyi anyagok által keltett kockázatokkal, a rákkeltő anyagokkal (beleértve az azbesztet és a faporokat), valamint a biológiai ágensekkel szemben biztosítják a munkavállalók védelmét. Ugyanilyen jelentősek azok az előírások, amelyek a besorolásokat és jelöléseket határozzák meg, és rögzítik, hogy melyek azok a fontos
információk (veszélyességi jelölések, szimbólumok és biztonsági adatlapok), amelyeket a veszélyes anyagok felismerése érdekében a felhasználó számára minden esetben biztosítani kell. A legfontosabb vonatkozó jogszabályok az alábbiak: • A Tanács 89/391/EGK irányelve tartalmazza a munkahelyi egészség és biztonság alapkövetelményeit, amelyek akkor érvényesek, ha nincsenek speciális előírások. • A Tanács 98/24 EK számú irányelve a munkavállalók biztonságáról és egészségének védelméről a munka során használt vegyi anyagokkal szemben. • A Tanács 90/394 EGK számú irányelve a munkavállalókat a munkavégzés során érő rákkeltő anyagokkal szembeni védelemről, és ennek módosításai. • Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK számú irányelve a munkavállalókat a munkavégzés során érő biológiai ágensek elleni védelemről. • A Tanács 67/548/EEC számú irányelve a veszélyes anyagokra vonatkozó követelményekről, a vizsgálatokról, a besorolásokról, a csomagolásokról, a címkézésekről. • Az Európai Parlament és Tanács 1999/45/EC számú irányelve a veszélyes készítményekről és ezek besorolásáról, csomagolásáról és címkézéséről, valamint illesztésükről a műszaki fejlődéshez. • A Tanács 76/769/EGK számú, 1976. július 27-i irányelve a veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásáról, ennek változásai és technikai illesztései. • A Bizottság 1991. március 5-i, 91/155/EGK számú irányelve és módosításai, melyek meghatározzák a veszélyes készítményekkel kapcsolatos különleges információs rendszerekre vonatkozó részletezett intézkedéseket (biztonsági adatlapok). Ezeket az előírásokat a nemzeti jogrend részévé kell tenni. A tagállamok meghatározhatnak kiegészítéseket, illetve szigorúbb előírásokat a munkavállalók védelme érdekében. Ilyenek lehetnek például bizonyos munkafolyamatok korlátozása, alacsonyabb határértékek megállapítása a mindenkori irányelvekben és a minimális követelményekben meghatározottakhoz képest. Ezért kifejezetten ajánlott ellenőrizni azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek a veszélyes anyagok munkahelyi felhasználására vonatkozóan alkalmazandók.
A kockázatkezelés lépései A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelme érdekében a munkáltató köteles: • elvégezni a kockázatelemzést, • megtenni a kockázatok megszüntetése, illetve csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, • ellenőrizni a megelőző intézkedések hatékonyságát, és felülvizsgálni a kockázatelemzés megállapításait.
Kockázatelemzés A kockázatelemzés olyan európai jogszabályi követelmény, amely minden tagállamra érvényes. A lehetséges károsító tényezők meghatározását jelenti, aminek eredményeként a szükséges megelőző intézkedések megtehetők. Az eredményesen elvégzett kockázatelemzés képezi a sikeres kockázatkezelés alapját. A munkavállalóknak a kockázatelemzés megállapításaira épülő, a biztonságos munkavégzési gyakorlatra felkészítő oktatása és képzése a kockázatkezelés fontos feladata. A képzett munkavállaló nemcsak abban a helyzetben van, hogy képes az előírásokat betartani, hanem hatékonyabb munkát végez, és az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésében is közreműködik. Az is fontos, hogy az előre látható eseményeket és a karbantartási munkákat figyelembe vegyék a terv készítésénél, és végezetül meghatározzák a veszélyhelyzet esetén végrehajtandó intézkedéseket. A munkavégzés során használt anyag okozta kockázatot az anyag releváns tulajdonságai és az expozíció mértéke határozzák meg. Egy lehetséges kockázatelemzési séma négy lépésben • Jegyzék összeállítása azokról a munkavégzés során használt anyagokról, amelyeket a munkafolyamatok során alkalmaznak, valamint azokról, amelyek a munkavégzés során keletkeznek, mint pl. a fapor és a hegesztési füst. • Az információk összegyűjtése az anyagokról. Ez azt jelenti, hogy össze kell gyűjteni az anyag károsító tulajdonságaira vonatkozó ismereteket, és azt, hogy e hatást milyen módon fejti ki. A biztonsági adatlap, amelyet a szállító a vegyi anyagok kötelező tartozékaként rendelkezésre bocsát, rendkívül fontos információs forrás.
• A terhelés értékelése, figyelemmel a meghatározott veszélyes anyag fajtájára, intenzitására, az expozíció idejére, gyakoriságára, a körülményekre, beleértve az együtt alkalmazott veszélyes anyagok kombinált hatásait és az egyidejűleg jelentkező kockázatokat is. • A megállapított kockázatok egyenkénti besorolása súlyosságuk szerint. E listát a munkavállalók védelmének kialakításához szükséges akcióterv alapjául lehet használni.
Néhány jellemző veszélyforrás Eljárásfüggő kockázatok • Nyitott eljárások, pl.: nagy felületek festése, keverés vagy elegyítés nyitott nagy edényben vagy tartályban. • Eljárások, amelyek során por, füst, gőz keletkezik, vagy folyadékot porlasztanak, pl.: hegesztés, festés szórópisztollyal. Anyagfüggő kockázatok Ha a munkafolyamat nem megváltoztatható, kíséreljük meg az érintkezés kiküszöbölését olyan anyagokkal, amelyek • használatánál a tűz- és robbanásveszély növekszik, • használatánál a munkavállaló erős terhelésnek van kitéve, • számos munkavállalót érintenek, • illékonyak, mint például a szerves oldószerek, • levegőben szétterjedő anyagok (aeroszol, por), • akut egészségkárosodást okoznak, pl. mérgek, maró-, ingerlő hatású anyagok, • krónikus egészségkárosodást okoznak, pl.: allergének, utódkárosító anyagok, • olyan nemzeti szabályozás alá esnek, amelyek korlátozzák munkahelyi használatukat, • az alkalmazó vállalatnál már problémát okoztak (egészségkárosodást, balesetet vagy más eseményt), • foglalkozási megbetegedést okoznak, • miatt szükséges a rendszeres egészségügyi ellenőrzések bevezetése (a munkavállalók megelőző orvosi vizsgálatának biztosítása), • a bőrön keresztül szívódnak fel,
• esetében védőintézkedések biztosítása szükséges a munkavállalók részére (pl.: légzésvédelem). A rákkeltő és a reprodukciót károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagokat más anyagokkal kell helyettesíteni, amennyire ezt a műszaki lehetőségek megengedik. Néhány tagországban ez a követelmény az utódkárosító anyagokra is vonatkozik. Különösen figyelembe kell venni a karbantartási előírásokat, és a balesetek potenciális kockázatait. Tartályokban tárolt anyagok óriási veszélyt jelenthetnek, ha egy baleset alkalmával a szabadba jutnak.
A kockázatok csökkentése Az EU jogszabályaiban egy hierarchikus intézkedéssort állapítottak meg a feltárt kockázatok kezelésére A veszélyes anyagok használatának kockázatkezelése az európai intézkedési hierarchiában az alábbiak szerint történik: A használat kiküszöbölése A veszélyeztetés elkerülése az alkalmazott eljárás vagy termék megváltoztatásával. A veszélyes anyagok kockázatának elhárítására a legjobb módszer, ha egyáltalán nem kell használni a szóban forgó anyagot; ez az eljárás, illetve a termék átalakításával érhető el. Helyettesítés Ha a veszélyes anyag használatának kiküszöbölésére nincs lehetőség, annak helyettesítése kevésbé veszélyes anyaggal jelentheti a következő intézkedési szintet. A helyettesítésnek három lépése van: • Alternatíva keresése: meg kell határozni, hogy a helyettesítésre milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Keresni lehet alternatív eljárásokat (annak érdekében, hogy a veszélyes anyag használatát teljesen feleslegessé tehessük) vagy potenciális helyettesítő anyagot (ha nincs lehetőség a teljes kiküszöbölésre). Ha a helyettesítendő anyagot széles körben alkalmazott eljárásban használják mint pl. festékszórás vagy zsírtalanítás, várhatóan több lehetőség is szóba jöhet. • A megoldások összevetése: el kell végezni a kockázatértékelést valamennyi alternatíva esetében és a kapott eredményeket össze
kell hasonlítani. Át kell tekinteni a munkahelyi egészségre és biztonságra, továbbá a környezetvédelemre és a termékbiztonságra vonatkozó nemzeti előírásokat annak ellenőrzésére, hogy a kiválasztott lehetőségek megfelelnek-e az érvényes jogszabályi követelményeknek, egymással kompatibilisek-e, és a vonatkozó minimális követelményeknek megfelelnek-e. • Döntés: A döntést az érvényes jogszabályi követelmények, a műszaki lehetőségek, a termék minőségét befolyásoló potenciális hatások, a költségek figyelembevételével hozzuk meg, beleértve a szükséges ráfordítást és az új termékek használatához szükséges képzéseket is. Védőintézkedések Ha a munkavállalót veszélyeztető kockázat nem küszöbölhető ki teljesen, akkor egészségének védelme és a kockázatok csökkentése érdekében védőintézkedéseket kell tenni. A szükséges intézkedések meghatározásánál az alábbi sorrendet kell figyelembe venni: • A munkafolyamat és a vezérlési mechanizmus kialakítása, valamint a megfelelő berendezések és anyagok megválasztása azzal a céllal, hogy a veszélyes anyagok kibocsátása csökkenjen. • A kockázat keletkezési helyén kollektív műszaki védelem, például szellőztetés alkalmazása, vagy megfelelő szervezési intézkedések. • Személyi védőintézkedések alkalmazása, beleértve az egyéni védőeszközöket, ha az expozíció más intézkedéssel nem előzhető meg. Csökkenteni kell azoknak a munkavállalóknak a számát, akik a veszélyes anyagok hatásainak vannak vagy lehetnek kitéve, egyidejűleg csökkentve a behatás időtartamát és intenzitását, valamint a használt veszélyes anyag mennyiségét. Ezen túlmenően a szükséges higiéniai intézkedéseket is meg kell tenni.
Monitoring és felülvizsgálat A munkafolyamat megváltozásakor, új vegyi anyag használatba vételekor, munkabalesetet követően, továbbá egészségi problémák megállapításakor minden esetben, egyébként rendszeres időközönként felülvizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy a korábbi elemzések továbbra is érvényesek-e.
A szükséges biztonsági intézkedések megtétele után azok hatékonyságát ellenőrizni kell. Ehhez a kialakult helyzet rendszeres ellenőrzése szükséges annak érdekében, hogy a romló körülményeket (pl. a szellőzőrendszer csökkent teljesítményét) és a munkafolyamatban bekövetkezett változásokat meg lehessen állapítani.
A helyettesítés előnyei • a veszélyes anyagok hatásának kitett dolgozók közvetlen és hosszú távú egészségjavulása, • csökkent környezetterhelés, • a vállalkozás csökkenő költségei az alábbiak miatt: kevesebb betegállomány, kevesebb kiadás az ellenőrzések működtetésére, kevesebb környezetvédelmi díj fizetése, a tűz- és robbanásvédelem területén költségmegtakarítások, egyes termékek esetében csökkenő fogyasztás, olcsóbb anyagok alkalmazása, hatékonyabb munkafolyamatok. Általánosan elismert tény, hogy a jól működő veszélyesanyagkezelés védi a munkavállalókat és a környezetet. Egyidejűleg a termék minőségét is garantálja, és pozitív hatása a munkáltatóra és az üzletmenetre is érzékelhető. Az Egyesült Királyság egyik nyomdájában a régi, intenzív oldószerekkel működő gépeket befedték. Ehhez néhány dolgot végig kellett gondolni, de anyagiakra alig volt szükség. A szabadba kerülő oldószergőzök mennyiségét felére csökkentették, ezáltal az egészségvédelmi hatások mellett heti 5000 liter oldószert, illetve évi 50 000 GBP (74 000 EUR) költséget takarítottak meg. A mélynyomó gépek hasonló átalakítása további 20% megtakarítást eredményezett. Ívhegesztő berendezéseket gyártó nagyvállalat a készülékeit festés helyett porbevonattal látta el. E célra egy porkamrát és egy klímahelyiséget alakítottak ki. A munkavállalókat érő szerves oldószer expozíciót lényeges mértékben lehetett csökkenteni, ugyanakkor a por sem kerül a szabadba. A változott technológia a termék korrózióállóságát jelentősen javította, ezzel együtt a kezelt felületek is ellenállóbbá váltak. A szabadba kerülő oldószer és a festékhulladék mennyisége jelentősen csökkent. A szükséges tőkebefektetés 500 000 EUR volt. Ennek ellenére a termelési költségek 25%-kal csökkentek az új technológiából adódó nagyobb teljesítmény miatt, így a megtérülési idő 6,3 év lett.
Veszélyes anyagok – európai prioritás Az a növekvő gond, amit a vegyi anyagokra vonatkozó, a környezetet és az egészséget érintő jelenlegi szabályozási rendszer elégtelensége okoz, új európai politika kialakításához vezetett, amelyet az ún. „Fehér Könyv”-ben tettek közzé „A vegyianyag-politika jövőbeni stratégiája” címmel. E stratégia a mai és a jövőbeni generációk magas szintű védelmét célozza. Ennek keretében szerepel a vegyi anyagok minősítése és engedélyezése egységes rendszerben (REACH). A REACH-rendszer kulcseleme az a követelmény, hogy a szükséges információk hozzáférhetőek legyenek a termelési lánc valamennyi pontján elhelyezkedő összes érintett számára. Ezzel a gyártó és a felhasználó a veszélyelemzés alapján, az előre látható alkalmazási cél ismeretében, a kockázatkezelés számára megfelelő intézkedéseket tud javasolni, és ennek segítségével a kockázatok ellenőrzés alatt tarthatók. 2002-ben az Európai Bizottság nyilatkozatot tett közzé „Illeszkedés a munka világában és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz: új Közösségi stratégia a munkahelyi egészség és biztonság területén 2002 – 2006 között” címmel. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az Európában újabban megjelent kockázatokat elemezni kell, különösen azokat, amelyek vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal függenek össze.
Információáramlás a veszélyes anyagok témakörében Az információk hatékony összegyűjtése a munkavállalókat érintő veszélyekről, valamint e veszélyeknek a munkahelyi kezelése a munkaadónak, a munkavállalóknak és ezek szervezeteinek együttes kötelezettsége. Jogi keretek Az EU veszélyes anyagok besorolására és jelölésére kiadott irányelvei határozzák meg a veszélyes anyagokat gyártókra vonatkozó követelményeket. Ezek írják elő, hogy milyen fontos információkat kell a felhasználó rendelkezésére bocsátani a biztonsági adatlapon, pl. szabványosított veszélyszimbólumok, veszélyjelek formájában. A kémiai anyagokról szóló irányelv úgy intézkedik, hogy a munkáltató a kockázatbecsléshez szükséges információkat a gyártótól, vagy más könnyen hozzáférhető forrásból megszerezhesse. A munkáltatónak ezen kívül biztosítania kell, hogy a munkavállalók, vagy a munkavállalók kép-
viselői az alábbi pontokban foglaltakról tájékoztatást és képzést kapjanak: • az alkalmazott vegyi anyag veszélyes tulajdonságai, • az expozíció mértéke, fajtája, és az expozíció időtartama, továbbá a veszélyes anyag használati körülményei, • a személyek védelmére alkalmas biztonsági intézkedések és a munkahelyen tartózkodó más munkavállalók védelme, • a megtett vagy megteendő kockázatkezelési eljárások eredményei, • a vonatkozó munkahelyi határértékek vagy biológiai határértékek, • amennyiben rendelkezésre áll, az esetleg már elvégzett egészségügyi és monitoring vizsgálatok, továbbá expozíció – hatás öszszefüggés elemzésének eredményei, illetve az ezek alapján tett következtetések. Ezen túlmenően, a munkáltatónak biztosítani kell, hogy a munkavállalók a munkakörülményeket érintő minden változásról tájékoztatást kapjanak. Arról a munkavállalóról, akit nagy valószínűséggel rákkeltő vagy mutagén, ill. meghatározott biológiai anyag hatása ér, a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a munkavállalót ért hatásokat és az egészségügyi ellenőrzéseket. A munkavállaló részére biztosítani kell, hogy bármikor megismerhesse a róla készült adatokat. Ezt az irányelvet a nemzeti jogszabályok rendszerében honosítani kell. A tagállamok jogosultak arra, hogy kiegészítő, illetve szigorúbb intézkedéseket tegyenek a munkavállalók védelme érdekében, így a minimális követelmények maradéktalanul teljesülnek. A munkahelyen megengedett határértékek A veszélyes anyagokra vonatkozó munkahelyi határértékek (MHÉ) rendkívül fontos információkat tartalmaznak a kockázatelemzés és a kockázatkezelés számára. Jelenleg a munkahelyeken használt veszélyes anyagokra vonatkozóan csak korlátozott számban állnak rendelkezésre határértékek. A kötelező és az ajánlott határértékeket az európai irányelvek határozzák meg. Az Európai Unió valamennyi tagállama rögzíti saját nemzeti szintű munkahelyi határértékeit, a gyakorlatban így több anyagot határoznak meg, mint amennyit az EU-irányelvek tartalmaznak. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes anyagok kibocsátásakor a nemzeti határértékeket ne lépje túl.
A vegyi anyagok feliratozása, címkézése Ha egy vegyi anyagot vagy egy terméket veszélyesnek minősítenek, a gyártónak vagy az importálónak a csomagoláson feliratot, illetve címkét kell elhelyeznie, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia: • az anyag, illetve termék neve, kereskedelmi megnevezése, valamint a forgalomba hozó felelős vállalkozás, illetve személy neve és címe, • annak a veszélyes alkotórésznek a megnevezése, amelynek alapján meghatározták a veszélyességi besorolást, • az anyag EU nyilvántartási száma, például az EINECS∗ – vagy az ELINCS∗∗ – szám, • szabványosított veszélyjelzés, veszélyszimbólum, a különös veszélyeket jelölő, szabványosított „R” és a biztonságra vonatkozó „S” mondat. Ezen túlmenően külön előírás vonatkozik a több veszélyes anyagot tartalmazó készítményekre, amelyek esetében több veszélyszimbólumot és kockázatjelölést kell alkalmazni. A veszélyszimbólumok, a különleges veszélyek és kockázatok jelölése (R-mondatok) és a biztonsági intézkedések (S-mondatok) jellemzik az anyag által kiváltott veszélyt, és az anyaggal szemben alkalmazandó védelmi intézkedést. Az R- és S-mondatok az Európai Unió 2001/59/EK irányelvében rögzítettek. A csomagoláson és a biztonsági adatlapon alkalmazzák, annak érdekében, hogy óvják a veszélyes anyagok hatásától az érintetteket, és a biztonságra vonatkozó ismeretet is közöljék. Az egészségre és biztonságra vonatkozó, különleges veszélyekre utaló jelölések a felhasználásra szánt anyagról egységesített információk megismerését teszik lehetővé, így pl. R21: „Bőrrel érintkezve ártalmas”. A biztonsági mondatok és azok kombinációi a megvalósítandó megelőző intézkedéseket ismertetik, pl. S15: „Hőhatástól távol tartandó.” A munkahelyi felhasználás céljára a biztonsági adatlapoknak átfogó, egységesített információkat kell tartalmazniuk a termék egészségre gyakorolt hatásáról, a termék alapanyagáról, a szükséges védőintézkedésekről és az alkalmazandó egyéni védőeszközökről. ∗
European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltára ∗∗ European List of Notified Chemical Substances = nyilvántartott vegyi anyagok európai listája
A biztonsági adatlap A vegyi anyagokat gyártó és szállító köteles az ipari felhasználók számára biztonsági adatlapot rendelkezésre bocsátani, hogy az anyag tulajdonságairól a szükséges információk rendelkezésre álljanak. Az információk tartalmazzák a különböző veszélyekre tekintettel az anyag fizikai, vegyi tulajdonságait, a raktározás, a kezelés, a szállítás és ártalmatlanítás szabályait, a munkavállalók védelmére az irányelvben meghatározottakat, a tűz leküzdéséhez szükséges ismereteket, az anyag véletlenszerű szabadba jutásakor teendő intézkedéseket és az elsősegélynyújtási szabályokat. A biztonsági adatlap a munkáltató részére mindenek előtt lehetővé teszi, hogy felismerhesse a munkahelyen a veszélyes anyag jelenlétét, és értékelhesse, hogy a felhasználás során a munkavállaló egészsége és biztonsága, illetve a környezet veszélyeztetése fennállhat-e? A munkavállalók és képviselőik részére biztosítani kell, hogy a biztonsági adatlapba betekinthessenek. A biztonsági adatlapok információi alapul szolgálhatnak a munkavállalókat fenyegető kockázatok meghatározásához, és ez segít a szükséges intézkedések megválasztásában. A gyártótól nem várható el, hogy valamennyi felhasználási körülményt meghatározza. A biztonsági adatlapban ajánlott védőintézkedéseket a mindenkori munkakörülményekhez kell illeszteni. További információs források Néhány termék esetében, mint gyógyszerek (pl.: citosztatikumok) vagy kozmetikumok (pl. hajápoló anyagok), a szállítónak nincs biztonsági adatlap készítési kötelezettsége. Ha a biztonsági adatlap rendelkezésre áll, néhány esetben akkor is további információk lehetnek szükségesek. Ezek a kockázatbecsléshez vagy a megelőző intézkedések megtételéhez szükséges információk az alábbi módokon szerezhetők meg: • más források felkutatása (műszaki dokumentáció, felhasználói tájékoztató, műszaki és tudományos referencia anyagok és szakfolyóiratok), • információszerzés a gyártótól vagy a forgalmazótól, • kapcsolatfelvétel megelőző szolgálatokkal, • tanács kérése szakmai egyesülésektől (szakmai szövetség, kereskedelmi kamara, szakszervezet, társadalombiztosító és mások), • kapcsolat a hatóságokkal.
A biológiai anyagokat egészségkárosító kockázataik alapján osztályokba sorolják. Ajánlott a biológiai ágensek kezeléséről szóló nemzeti jogszabályok alapján a munkahelyi alkalmazás feltételeit figyelembe venni. Ezek általában táblázatokat tartalmaznak a veszélyes biológiai anyagok besorolásáról (mikroorganizmusok és paraziták) a kockázat szintje szerint. Ezek az információk szolgálnak alapul a kockázatbecsléshez és a megelőző intézkedésekhez az említett anyagok használata esetén. Kérdőív a munkavállaló számára rendelkezésre bocsátandó információkról Tudja Ön, hogy • Milyen eredményei voltak az Ön munkáltatója által elvégzett kockázatbecslésnek? • Milyen veszélyeknek van Ön kitéve? • E veszélyek milyen hatással lehetnek Önre? • Mi az, amit Önnek a saját biztonsága és mások biztonsága érdekében meg kell tennie (vagyis a veszélyek ellenőrzés alatt állnak)? • Hogyan lehet ellenőrizni és észrevenni, ha valami elromlik, és kinek kell jelenteni a felmerült problémát? • Mi az eredménye az expozíció- és egészségügyi ellenőrzésnek? • A karbantartásnál milyen megelőző intézkedések megtétele szükséges? • Melyek az elsősegély-nyújtási intézkedések és magatartási szabályok rendkívüli esemény bekövetkezésekor? Kérdőív a munkáltató és munkavállaló közötti eredményes kommunikáció megvalósításához • Valamennyi munkahelyen rendelkezésre áll a használt vagy gyártott veszélyes anyagokat tartalmazó lista? • Valamennyi osztályba sorolt veszélyes anyagról és készítményről könnyen elérhetően rendelkezésre áll biztonsági adatlap? • Beépítették a biztonsági adatlapokból a szükséges információkat az üzemi utasításokba és rendelkezésre állnak praktikus információk arról, hogy a meghatározott anyagot a napi munka során hogyan kell kezelni? • Valamennyi veszélyes anyag tárolására használt edényzet (pl.: kádak, üvegek, tárolótartályok stb.) el van látva a termékre vonat-
• • •
•
kozó jelöléssel, a megfelelő veszélyszimbólummal, a fizikai veszélyek (pl.: robbanásveszély) és az egészségi ártalom felismerése érdekében? A kockázatbecslést elvégezték? Az eredményeit közzétették? A munkavállalókat rendszeresen megkérdezik az egészségi és biztonsági problémáikról? A munkahelyen használt veszélyes anyagokra vonatkozó információkat, utasításokat, tájékoztatásokat az érintettek rendelkezésére bocsátják, beleértve a védőintézkedéseket, annak érdekében hogy saját maguk és más munkavállalók védelmét biztosítani lehessen? Valamennyi munkavállaló tudja: – a megállapított védelmi intézkedéseket teljes mértékben alkalmazni? – ki az, akinek a problémákat vagy az ellenőrző intézkedésekben észlelt hibákat jelenteni kell? – mit kell tenni munkabaleset, rendkívüli esemény, illetve vészhelyzet esetén?
További információk További információk a munkahelyi egészségről és biztonságról, valamint a veszélyes anyagokról a http://europe.osha.eu.int/ oldalon találhatók, az alábbi bontásban: • Munkahelyi határértékek: http://europe.osha.eu.int/good_practice/risks/ds/oel/ • Praktikus megoldások: http://europe.osha.eu.int/good_practice/risks/ds/ Magyar nyelvű információk a Magyar Munkavédelmi Fókuszpont weblapján: www.munkavedelem.hu. találhatók. Összeállította: Pál András An introduction to dangerous substances in the workplace. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 33. sz. Elimination and substitution of dangerous substances. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 34. sz. Communicating information about dangerous substances. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 35. sz.
