DR. ERDėSI FERENC
A mobiltelefon elterjedésének területi sajátosságai a Földön Valamennyi nagy távközlési innováció (távíró, távbeszélĘ) a 19. században vezetékhez kötött technológiával indult meg. Bár a rádiós, vezeték nélküli távközlés már a 20. század elejétĘl valamilyen formában részét alkotta a távközlés sokösszetevĘs mĦszaki rendszerének, egészen az 1980/90-es évekig tartott (a vezetékes technológia uralkodása miatt) a vezeték nélküli távközlés „Ęskora”. A vezeték nélküli rádiófrekvenciás távközlés súlya a világ távközlésében csak a nem helyhez, hanem személyhez kötĘdĘ miniatürizált, földi cellás hálózattal üzemelĘ mobil maroktelefon megjelenésével változott meg. (A drága és még mindig elég nehéz mĦholdas rádiótelefonokat ma még világszerte csak százezres nagyságrendben alkalmazzák a nagyon ritkán lakott területen mĦködĘ közületek, kutatók, bányavállalatok stb.) Kezdetben, az 1970-es évek végétĘl kísérletképpen, majd üzemszerĦen fĘként az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Észak-Európában kizárólag belföldi használatra alkalmas ritka hálózatú analóg (elsĘ generációs) mobiltelefon-szolgáltatások álltak rendelkezésre. A mĦszakilag is magasabb szintĦ, a roaming (barangolás) által nemzetközi hívásokra is alkalmas digitális mobiltelefónia jóval kedvezĘbb alkalmazói tulajdonságaival csak az 1990-es évek derekától kezdte kiszorítani az analóg rendszert – miután az Európai Közösség létrehozta saját, Európára tervezett GSM-technológiáját –, mely azonban azóta már más világrészeken is uralkodóvá vált. A Föld mobiltelefonelĘfizetĘinek már több mint a ¾-e a GSM-rendszerhez tartozik. A többi digitális technológia, többek között a Kínában és az USA-ban is elterjedt – a nagyvárosi/agglomerációs térségek kiszolgálására különösen alkalmas – CDMA kivételével visszaszorulóban van. 1. táblázat
A világ cellásmobiltelefon-elĘfizetĘinek megoszlása a technológiai rendszer szerint, 2000–2005 Technológiai rendszer Analóg CDMA GSM PDC US TDMA W-CDMA IDEN Egyéb Összesen
2000. szeptember
2005. október
elĘfizetĘ, fĘ
arány, %
elĘfizetĘ, fĘ
arány, %
75 621 670 72 916 230 384 372 750 49 303 800 57 212 260 – – 177 600
11,8 11,4 60,1 7,7 8,9 – – 0,1
5 459 000 272 573 000 1 571 587 000 49 899 000 74 284 000 35 851 000 – 22 533 000
0,3 13,4 77,3 2,5 3,7 1,7 – 1,1
639 604 310
100,0
2 032 188 000
100,0
Forrás: www.eme-database.com
614
DR. ERDėSI FERENC
A GSM mint a meghatározó digitális mobiltechnológia terjedésének folyamata Jóval gyorsabban terjedt el a GSM, mint az analóg rendszer. Általában 1–2 év elég volt ahhoz, hogy a sĦrĦbben lakott (>150 fĘ/km2) országokban az analóghoz képest jóval kisebb cellákból összetevĘdĘ hálózat 95–98%-os területi lefedettséget érjen el, míg a ritkábban lakott (<80 fĘ/km2) országokban ugyanilyen lefedettséghez 2–3 évre volt szükség. Az alacsony (<15 fĘ/km2) népsĦrĦségĦ országokban 3–4 év alatt értek el 40–60%-os GSM-lefedettséget, míg ezen országok többi, szélsĘségesen ritkán lakott részét gazdaságossági megfontolásból továbbra is a nagy cellákból szintetizálódó analóg rendszerĦ mobilhálózatok szolgálják ki (például a finnországi Lappföldet, Észak-Svédországot, Norvégia hegyvidéki területeinek többségét). A GSM Európában A GSM jól jött az éppen akkor egyesített és távközlési hálózatát rohamos gyorsasággal korszerĦsítĘ Németországnak, Európa legnagyobb potenciális piacának. Az egykori NDK-nak nem volt analóg rendszerĦ kereskedelmi mobilszolgáltatása, ezért egybĘl a második generációs rendszerrel indult meg a mobilhálózat kiépítése. A digitális mobilszolgáltatás megindítására földrészünk legtöbb nagyrégiójában néhány éven belül sor került – Kelet-Európa kivételével: í Nyugat-Európában 1991 (Egyesült Királyság) és 1994 (Belgium, Hollandia) között, de a legtöbb országban 1992/93-ban; í Észak-Európa legtöbb országában 1992-ben; í Dél-Európában 1992 (Portugália) és 1997 (Málta) között, de a legtöbb országban 1995-ben; í a visegrádi/nyugat-balkáni régióban 1994 (Magyarország) és 1998 (Lengyelország) között, de a legtöbb országban 1996-ban; í a délkelet-európai/kelet-balkáni régióban 1995 (Bulgária) és 1997 (Románia) között, de a legtöbb országban 1996-ban; í a Baltikum három országa közül egyben (Észtország) 1993-ban, a másik kettĘben 1995-ben; í Kelet-Európában 1994 (Oroszország) és 1999 (Belarusz) között történt a kereskedelmi méretĦ és jellegĦ szolgáltatások bevezetése (2. táblázat). A digitális rendszer (alapvetĘen a GSM, egészen ritkán a más technológia) részaránya a mobiltelefóniában 1995-ben 5,6% (Spanyolország) és 99,4% (Luxemburg) között váltakozott, és még csak Görögországban vált hegemónná (100%). 1999-re az országok egyötödében már kizárólag digitális szolgáltatás folyt, a többiben a hányada, 28,8% (Belarusz) és 99,0% (Románia) között változott. 2004 nyarán az egész NyugatEurópában és a Baltikumban egyeduralkodóvá vált a digitális rendszer, továbbá túlnyomó lett Dél-Európában, de Észak- és Délkelet-Európa több országában is elérte a 100%-ot. A többi országban az értékek 95,6% (Szerbia-Montenegro) és 99,9% (Lengyelország, Spanyolország) között szóródtak.
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
615
A digitális szolgáltatások elterjedése világméretekben Az 1990-es évek elején a digitális telefónia még csak a fejlett európai országokban, az Egyesült Államokban és néhány ugyancsak fejlett ázsiai/ausztrálázsiai országban, valamint a kivételesen magas jövedelmĦ afrikai országban, Gabonban (2. táblázat) volt jelen. A fejlĘdĘ országok közül mindössze Nicaraguában indult meg 1994 elĘtt a digitális szolgáltatás. 1994 fordulópontot jelent, mert ettĘl kezdve jó néhány éven keresztül nagyjából annyi fejlĘdĘ országban terjedt a másodgenerációs telefon, amennyi fejlett országban. Az országok számát tekintve az 1996. évben alakult ki a kulmináció. 1997-tĘl már jóval kevesebb országban került sor a bevezetésre, 1999-tĘl pedig csupán a harmadik világbeli országokban történt meg a bevezetés. (A 2000. évi növekmény a három karibi kisország, Dominika, Grenada, St. Lucia csak a fajlagos GDP-je által került a fejlett országok közé, de az általános színvonaluk alapján nem igazi fejlettek.) 2/a táblázat
Az üzemszerĦ digitális szolgáltatások megkezdésének éve országonként F
Egyesült Királyság 1991
e
j
l
e
t
Észtország Ausztrália Görögország Írország Olaszország Japán Luxemburg Új-Zéland Norvégia Szingapúr Svájc USA
Andorra Dánia Finnország Franciaország Gabon Németország Hongkong Portugália Svédország 1992
t
o
Belgium Csatorna-szig. Magyarország Izland Izrael Kuvait Malajzia Hollandia Quatar Dél-Afrika Törökország Egyesült Arab Emírségek
1993
r
s
á
Bahrein Kanada Costa Rica Horvátország Ciprus Francia Polinézia Libanon Macao Új-Kaledónia Puerto Rico Seychelles-szig. Spanyolország
1994
Nicaragua
z
g
1995
Kamerun Kína Fidzsi-szigetek Indonézia
Bulgária Kolumbia Kongó Grúzia
Irán Madagaszkár Marokkó Pakisztán Fülöp-szigetek Oroszország Tajvan Thaiföld Vietnám
Gibraltár India Jordánia Kirgizisztán Laosz Lettország Litvánia Malawi Mianmar Namíbia Reunion Sri Lanka Suriname Tanzánia Tobago Uganda
o
k
Argentína Brazília Brunei Csehország Dominika Guam Dél-Korea Líbia Mauritius Oman Panama Szaud Arábia Szlovénia Venezuela 1996
1997
Albánia Örményország Azerbajdzsán BoszniaHercegovina Burkina Fasso Kambodzsa Elefántcsontpart Ecuador Egyiptom Guyana Guadeloupe Kenya Lesotho Macedónia Mongólia Szenegál Szudán Ukrajna Szerbia és M. Zimbabwe
Üzbegisztán F
e
j
l
Ę
d
Ę
o
r
s
z
á
g
o
Lengyelország Barbados Bermuda Chile Málta Szlovákia Uruguay Virgin-szig.
k
Banglades Bolívia Zöldfoki-szig. Guinea Martinique Mozambik Románia Togo Zambia
616
DR. ERDėSI FERENC
2/b táblázat
Az üzemszerĦ digitális szolgáltatások megkezdésének éve országonként F
e
j
l
Bahamák Botswana Kajmán-szigetek Dominika Faröer-szigetek Grönland Mexikó Trinidad és Tobago
t
t
o
r
s
z
á
g
o
k
Dominika Grenada St. Lucia
1998 Dominikai Köztársaság El Salvador Francia Guyana Guyana
e
1999
2000
2001
2002
2003
Algéria
Anquilla
Dzsibuti
Belize
Bhutan
Benin Burundi Csád
Kiribati Mikronézia Niger
Afganisztán Comoros-sz. Nigéria
Cook-szigetek Bissau Guinea Pápua Új-Guinea
EgyenlítĘi Guinea Honduras
Szamoa
Gambia
St. Helena
Paraguay
Angola Belarusz Közép-Afrikai Köztársaság Kongói Dem. Közt. Kuba
Salamonszigetek
Peru Ruanda
Etiópia Guatemala
Swaziföld Tunézia
Haiti Jamaika Kazahsztán Maldiv-szigetek Nepál Szíria Gázai-övezet
Mali Marshallszigetek Mauritánia Sierra Leone Tadzsikisztán Türkmenisztán
Sao Tome és Principe Vanuatu
Moldávia
F
e
j
l
Ę
d
Ę
o
r
s
z
á
g
o
2004 Eritrea
k
Forrás: Rouvinen (2006) és a szerzĘ kiegészítése ITU-adatokból.
A harmadik világon belül a digitális szolgáltatás bevezetésének sorrendje csak egészen lazán függ össze a GDP-vel. Számos olyan országban bevezették már az 1990-es évek derekán, melyek kifejezetten szegények – például Kamerun, Indonézia, Madagaszkár, Vietnám, Laosz, Uganda, Lesotho, Szenegál –, viszont csak századunk elején került sor az újgenerációs technológia alkalmazására a nem a legalacsonyabb jövedelmi kategóriájú és általános infrastruktúrával gyenge közepesen ellátott Kiribotiban, Mikronéziában, Salamon-szigeteken, Belizeben, Vanuatuban stb. (A technológiaváltás a szigetországokban körülményesebb és kevésbé gazdaságos.) Századunk elején kezdĘdött meg a mobiltelefónia „legújabb kora”, a többfunkciós, harmadikgenerációs 3G-szolgáltatások számos országban történt engedélyezésével. Mindmáig azonban csak néhány fejlett országban vált igazán közkinccsé, jutott túl a kísérleti stádiumon. Ez a szélessávú hozzáférést lehetĘvé tevĘ UMTS-technológiájú mobil távközlési rendszer már átvezetĘ a multimédiába, az elĘfizetĘnek világméretĦ bolyongást tesz lehetĘvé. Az elĘrejelzések szerint Európa 2008-tól átveszi a vezetĘ sze-
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
617
repet a földrajzi értelemben vett Ázsiától, és Észak-Amerika e téren még Kelet-Európától is elmarad (3. táblázat). 3. táblázat
A 3G-elĘfizetĘk megoszlásának prognózisa világrészenként, 2003–2008 (ezer) Terület A világ Észak-Amerika Latin-Amerika Nyugat-Európa Kelet-Európa Kína/India Ázsia/Óceánia Közel-Kelet és Afrika
2003
2004
2005
2006
2007
2008
153 0 0 0 0 0 153 0
3211 0 0 1434 0 0 1777 0
14 017 0 0 6 413 6 9 7 589 0
40 412 50 0 18 533 90 729 21 009 3
87 415 285 0 42 719 758 3 512 40 065 77
156 546 1 230 0 79 698 4 083 11 117 59 555 862
Forrás: Telecommunications International, 2004. február.
A mobiltelefóniát kiszolgáló ipari háttér, a legnagyobb szolgáltató mobiltársaságok és a mobiltelefon-forgalom A mobilszolgáltatások hardverje (mĦszaki/ipari háttere) sokrétĦ – a cellás rádiófrekvenciás hálózat (például tornyok) kiépítésétĘl a maroktelefon-készülékekig. A mobiltelefon-készülékek világpiacán az utóbbi években értékesített mennyiség alapján a (finn) Nokia vezet (több mint egyharmaddal), amelyet a Motorola követ. Az MMSC-készülék eladásában az észak-európai gyártó cégek a meghatározók (Ericsson 32%, Nokia 29%), a jó néhány többi viszont csak igen szerény aránnyal volt jelen a 2002. évi európai piacon (CMG 6%), Comverse és Technomen 3–3%, Logica 1%, a többiek összesen 9%). 4. táblázat
A mobiltelefon-gyártók által értékesített készülékek száma és aránya 2001–2002-ben a Földön 2001. évi értékesítés Vállalat
Nokia Motorola Samsung Siemens Sony Ericsson A többi cég összesen Összesen
a készülékek száma, 1000 db
részarány, %
33 432 15 326 6 382 7 245 7 506 27 993
34,2 15,7 6,5 7,4 7,7 28,6
97 884
100,0
2002. évi értékesítés részarány, %
Növekedés, 2002/2001, %
35 089 15 496 9 342 8 247 5 309 25 220
35,6 15,7 9,5 8,4 5,4 25,6
5,0 1,1 46,4 13,8 29,3 9,9
98 703
100,0
0,8
a készülékek száma 1000 db
Forrás: Telecommunications International, 2003.
A világ legnagyobb mobilszolgáltató vállalatainak sorrendje az elĘfizetĘk száma alapján gyorsan változik, mégpedig a harmadik világbeliek, illetve a fĘ piacukat a fejlĘdĘ
618
DR. ERDėSI FERENC
országokban létrehozó multinacionális cégek javára. Kína gigatársaságai újabban már felülmúlják nemcsak a japánokat, hanem az amerikaiakat és a nyugat-európai óriásokat is (5. táblázat). A mobil részaránya a teljes (belföldi + nemzetközi, vezetékes + mobil), percekben mért telefonforgalomból az elĘfizetĘk állományához képest világszerte jóval kisebb, azaz a vezetékes telefon pozícióvesztése a forgalomban jóval lassúbb, mint az elĘfizetĘk száma tekintetében, mert a fix készülékeken átlagosan többször és hosszabban beszélnek a használók, mint mobilon. E megállapítást illusztrálja a kizárólag kontinensünk nyugati felére vonatkozó elĘrejelzés is (6. táblázat), mely szerint a mobil részaránya csak 2009tĘl haladja meg az 50%-ot. A távközlés fejlĘdésében ugyan várhatóan nagy lépés lesz a fix és mobiltelefónia integrációja, amikor már aktualitását veszti a mobilrészarány értékelése. Ma azonban még különösen nagy gyakorlati jelentĘsége van a nemzetközi forgalom távbeszélĘszektorok szerinti arányának. 5. táblázat
A világ vezetĘ mobilszolgáltató társaságai, 1999–2004 Rangsor
Szolgáltatócég
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
NTT DoColvio China Telecom TIM AT and TWireless Air Touch SBC Communications China Telecom (HK) Bell Atlantic Omnitel Mannesmann SK Telecom T-Mobil
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
China Mobile Vodafone China Unicom Deutsche Telecom America Movil France Telecom Telefonica NTT DoCoMo Verizon Telia Sonera
2004
* Latin-Amerika a legnagyobb piaca. Forrás: www.itu.int.
Ország 1999-ben Japán Kína Olaszország USA USA USA Kína/Hongkong USA Olaszország Németország Koreai Köztársaság Németország decemberében Kína Egyesült Királyság Kína Németország USA Franciaország Spanyolország* Japán USA Svédország
ElĘfizetĘk száma, millió 22,3 16,9 14,3 9,6 8,3 6,8 6,6 6,2 6,0 6,0 5,9 5,9 206 157 113 80 61 59 49 48 45 23
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
619
6. táblázat
A vezetékes és mobiltelefon-forgalom arányának alakulása Nyugat-Európában az elĘrejelzések szerint, 2004–2009 F Év
2004 2005 2006 2007 2008 2009
o
r
összes idĘ, Mrd perc 1240 1270 1300 1320 1340 1370
g
a
l
o
m
vezetékes arány, %
idĘ, Mrd perc
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
870 830 800 763 718 680
mobil
arány, %
idĘ, Mrd perc
arány, %
70,2 63,8 61,5 57,8 53,6 49,6
370 440 500 557 622 690
29,8 36,2 38,5 42,2 46,4 50,4
Forrás: Wieland, 2004.
A nemzetközi távbeszélĘ-forgalomból a mobiltelefónia 2000-ben még csak alig egyötöd arányban vette ki a részét, de évtizedünk végére az elĘrejelzések alapján már mintegy 40–50%-os arányra lehet számítani. AlapvetĘen a szárazföldi, határok mentén érintkezĘ, vagy keskeny tengerszorosok alkotta határokkal elválasztott országok közötti kommunikációban vannak még nagy tartalékok, de az óceánok legyĘzésének természetesen továbbra sem a cellás, hanem a teljesen más rendszerĦ, mĦholdas rádiótelefon és még egy ideig a tengeri kábelekre alapozott vezetékes telefon az eszköze. A mĦszaki korlátok, a domborzati viszonyok, a tarifaviszonyok és az országok száma alapján értelmezhetĘk az egyes világrészek nemzetközi távbeszélĘ-forgalmából a mobiltelefon részesedésének különbözĘségei. Mind több nemzetközi beszélgetés indul mobilról, annak ellenére, hogy a vezetékes szolgáltatók kísérletet tesznek mind jobban megkaparintani a nemzetközi forgalmat, mind pedig ezzel ellensúlyozni a vezetékes forgalombeli veszteséget. A nemzetközi induló és befejezĘ (érkezĘ) forgalomból a mobil részesedése 2003-ban az új mobil-elĘfizetĘk számánál gyorsabban növekedett, ami arra utal, hogy a meglevĘ fogyasztók körében is gyorsan nĘtt a mobillal történt nemzetközi hívások száma. A mobilokon befejezĘdĘ és azokról induló forgalom nem kiegyensúlyozott: 2003-ban a mobilon befejezett nemzetközi forgalom 43%-kal volt nagyobb, mint a mobilról induló nemzetközi forgalom. 2003-ban a mobilról induló nemzetközi forgalom 28 Mrd percrĘl 34 Mrd percre, azaz 24%-kal nĘtt. A mobilról induló hívások a világ valamennyi nemzetközi hívásának a 2001. évi 16%-kal szemben 2003-ban már a 20%-át tették ki, a mobilon befejezĘdĘ hívások aránya pedig ugyanezen években 23%-ról 30%-ra nĘtt (7. táblázat). A világrészek közül kismértékben (5-6%) használják a mobilt Észak-Amerikában nemzetközi beszélgetésre; a legnagyobb arányra Európa és Ázsia tett szert (7. táblázat). A mobilforgalom eredet szerinti mintája természetesen nem egészen mérhetĘ össze a vetélytárs fixvonalas hívási mintájával. Noha Európára a világ vezetékes nemzetközi hívásvolumenének csupán a 38%-a jut, az európai mobilhasználók generálják a világ mobilról induló hívásainak a 60%-át. Az elĘbbi arányok az Ázsia/Óceánia világrészen csak 17%-ot, illetve 25%-ot tesznek ki.
620
DR. ERDėSI FERENC
7. táblázat
A mobil részaránya a nemzetközi teljes forgalomból világrészenként, 2001–2003 2001, mobilról/-on Világrész
induló
befejezĘdĘ
17 22 22 17 3 16
24 25 30 21 4 23
2002, mobilról/-on induló
f o r g a l o m , Afrika Ázsia Európa Latin-Amerika Észak-Amerika A világ összesen
2003, mobilról/-on
befejezĘdĘ
21 24 24 20 4 18
26 31 31 24 5 26
induló
befejezĘdĘ
23 27 28 24 5 20
30 38 34 27 6 30
%
Forrás: A TeleGeography 2001–2003. évfolyamai.
A mobiltelefon-szolgáltatások terjedése idĘben és térben, globális szinten, valamint világrészek szerint A mobilelĘfizetĘk számának világméretekben történĘ alakulásában a dinamika erĘssége szerint az alábbi idĘszakok rajzolódnak ki: í az 1980-as évek második felében lassú (évi kb. 30%-os), de egyenletes (lineáris) volt a növekedés; í az 1990-es évek elsĘ felében több mint megnyolcszorozódott az állomány, fĘként a fejlett országokbeli alkalmazások gyors növekedésének köszönhetĘen, de így sem érte el az összes telefon-elĘfizetĘ 12%-át (8. táblázat); í az 1990-es évek második felében a dinamika világméretekben még töretlen (több mint a nyolcszorosára növekedett az állomány), az elĘbbi idĘszakkal megegyezĘ, de most már a harmadik világ fejlettebb országai, régiói léptek be fĘ dinamizáló tényezĘként; í a 2000-es évek elsĘ felében a növekedés üteme már lényegesen lassult – 2,78szorosra –, miközben az abszolút növekmény 2000 és 2005 között jóval felülmúlta a 2000-ig bekövetkezettet. Bármennyire is rendkívüli gyorsaságúvá vált most már a harmadik világ legfejletlenebb régióiban is a mobilhasználat terjedése, ez nem tudta ellensúlyozni a Föld fejlett régióiban a viszonylagos piaci telítĘdéshez közeli állapot bekövetkeztét. 8. táblázat
A világ vezetékes és mobiltelefon-elĘfizetĘi számának alakulása, 1990–2005 Év 1990 1995 2000 2003 2005
A vezetékestelefon-elĘfizetĘk
A mobiltelefon-elĘfizetĘk
Az összes telefonelĘfizetĘ
száma, millió
aránya, %
száma, millió
aránya, %
száma, millió
aránya, %
506,2 690,8 980,7 1142,6 1280,0*
97,8 88,4 57,3 44,9 38,6
11,2 90,6 730,8 1399,5 2032,2**
2,2 11,6 42,7 55,1 61,4
517,4 781,4 1711,5 2542,1 3312,2
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
* A szerzĘ becslése. ** www.emc-database.com. Forrás: ITU országos statisztikai adatokból számította a szerzĘ. A TeleGeography ide vonatkozó adatai a fenti értékektĘl +–2–5%-kal eltérnek.
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
621
Világméretekben a mobiltelefon-volumen 2001 végén érte utol a vezetékest, 2005ben már 59%-kal, 2006 májusában pedig 63%-kal meghaladta. 2006 júliusában a világ teljes telefonelĘfizetĘ-állományának már közel a 2/3-a mobil-elĘfizetĘ (9. táblázat). 9. táblázat
A penetráció mértéke az egyes világrészeken 2005-ben Penetráció (elĘfizetĘ/100 lakos) Világrész/régió Észak-Amerika Közép-Amerika* Dél-Amerika Latin-Amerika Kaukázus Közép- és Közel-Kelet Közép-Ázsia Dél- és Kelet-Ázsia Ázsia összesen Ausztrálázsia** Óceánia Pacifikum összesen Észak-Afrika Afrika többi része Afrika összesen Nyugat-Európa Kelet-Európa Európa összesen Világ összesen
mobil
vezetékes
66,0 37,5 45,6 42,9 24,1 36,4 11,6 22,2 23,0 90,7 19,4 83,2 29,6 11,3 14,5 98,7 72,6 86,9 33,2
59,4 15,6 19,3 18,1 14,1 19,0 9,0 16,7 16,7 54,3 1,3 50,5 11,0 1,5 3,1 54,5 28,2 42,6 20,2
összesen 125,4 53,1 64,9 61,0 38,2 55,4 20,6 38,9 39,7 145,0 20,7 133,7 40,6 12,8 17,6 153,2 100,8 129,5 53,4
összesenbĘl mobil, % 52,6 70,6 70,3 70,3 63,1 65,7 56,3 57,1 58,0 62,6 93,7 62,2 72,9 88,3 82,4 64,4 72,0 67,1 62,2
* A Karibi-szigetvilággal együtt. ** Ausztrália és Új-Zéland. Forrás: ITU országos alapadatokból számította és összeállította a szerzĘ.
A mobiltelefónia terjedése a Földön világrészek szerint nagyon különbözĘ ütemben és eltérĘ idĘszakokban valósult meg. Az euroatlanti innovációs magterületrĘl indult diadalútjára, és a többi földrészt – nagyjából azok általános fejlettségének megfelelĘ sorrendben – kisebb-nagyobb idĘeltolódásokkal érte el. (A fáziskésés Afrikában 10 év, KeletEurópában – a rendszerváltás ellenére – 8, de Latin-Amerikában, sĘt Ázsia/Óceániában is 6-7 év Észak-Amerikához és Nyugat-Európához képest a penetrációban.) Az elĘttünk álló 2006–2010. évi idĘszakban Kelet-Európa lesz az egyik leggyorsabban növekvĘ piac. (JellemzĘ, hogy 2006. elsĘ negyedévben a mobilpenetrációban Litvánia a 127-es értékével az elsĘ helyen állott, Oroszország pedig elérte az USA értékének 2/3-át!) A világ mobilállományának megoszlása világrészenként az egyes idĘszakokban feltĦnĘen változékony arányokat mutat (10. táblázat). Kezdetben (az 1990. évi állapot szerint) Észak-Amerika nyomasztóan fölényes helyzetben volt, a Föld elĘfizetĘinek több mint a felét mondhatta magáénak, Európa második helyét fĘként Skandináviának köszönhette. A harmadik helyezett Ázsia részaránya az európainak még a felét sem érte el.
622
DR. ERDėSI FERENC
A világgazdaság e három erĘközpontjában összpontosult az elĘfizetĘk 96,6%-a, és az összes többi világrészre csak alig három és fél százalék jutott. 10. táblázat
A világ fixvezetékes és mobiltelefon-elĘfizetĘinek megoszlása világrészenként és nagyrégiónként, 1990–2005 Világrészek/ nagyrégiók Észak-Amerika Közép-Amerika* Dél-Amerika Latin-Amerika Kaukázus Közép- és Közel-Kelet Közép-Ázsia Dél- és DK-Ázsia Ázsia összesen Ausztrálázsia** Óceánia Pacifikum összesen Észak-Afrika Afrika többi része Afrika összesen Nyugat-Európa Kelet-Európa Európa összesen Világ összesen
1990 vezetékes
1995 mobil
vezetékes
(százalék) 2005
2000 mobil
vezetékes
mobil
vezetékes
mobil
29,8 1,8 3,7 5,5 0,3 3,3 0,6 19,2 23,4 1,9 0,0*** 1,9 0,7 1,0 1,7 31,2 6,5 37,7
53,3 0,9 0,3 1,2 – 1,0 0,0 13,1 14,1 2,1 – 2,1 0,0 0,1 0,1 30,2 0,0 30,2
25.4 2,0 4,4 6,4 0,3 3,8 0,7 23,6 28,4 1,6 0,0 1,6 0,9 1,0 1,9 27,6 8,7 36,3
40,2 1,3 2,9 4,2 0,0 1,5 0,0 24,5 26,0 2,8 0,0 2,8 0,1 0,6 0,7 25,4 0,7 26,1
21,1 2,0 5,8 7,8 0,2 4,0 0,5 32,7 37,4 1,3 0,0 1,3 1,0 1,0 2,0 22,1 8,3 30,4
16,2 2,6 6,0 8,6 0,1 4,8 0,1 31,3 36,3 1,4 0,0 1,4 0,7 1,6 2,3 31,4 3,8 35,2
15,0 2,3 5,5 7,8 0,2 4,3 0,4 45,4 50,3 1,0 0,0 1,0 1,3 0,9 2,2 16,6 7,1 23,7
10,1 3,3 7,9 11,2 0,2 4,8 0,3 36,8 42,0 1,0 0,3 1,3 2,1 3,9 6,0 18,3 11,1 29,4
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
* A Karib szigetvilággal együtt. ** Ausztrália és Új-Zéland. *** Az érték nem éri el a 0,1%-ot. Forrás: ITU-alapadatokból számította és összeállította a szerzĘ.
Az 1990-es évek derekára a polarizáció valamelyest veszített a szélsĘségébĘl azzal, hogy Észak-Amerika már csak az elĘfizetĘk 2/5-ével rendelkezett, Ázsia pedig (alapvetĘen a kelet- és délkelet-ázsiai „ipari mĦhely” országainak köszönhetĘen) felzárkózott Európához. Így 1995-ben a globális gazdaság három erĘközpontjának részaránya 92%-ra „szelídült”, miközben „megmozdult” Dél-Amerika és Ausztrálázsia. Az 1990-es évek második felében újabb – és igen markáns – változás történt a gazdasági erĘközpontok sorrendjében azzal, hogy Ázsia (már lényegesen meghaladva Európát) vált világelsĘvé, miközben Észak-Amerika hányada az ázsiainak a felét sem tette ki. Észak-Amerika viszonylagos lemaradása annak a következménye, hogy a világméretekben is elsĘ internethasználat-gyakoriság (e-mail) képes volt a mobilozás tekintélyes részének kiváltására. 2000-re a három erĘközpont együttes hányada a Közép- és KözelKelet, Latin-Amerika és Kelet-Európa piacbĘvülése folytán még kisebb (alig 88%) lett – különösen a Pacifikum részaránya csökkent. Századunk elsĘ ötéves ciklusában a folytatódó területi átrendezĘdési folyamat azt eredményezte, hogy Észak-Amerika részaránya (10,1%) alapján kiesett a „hármasból”,
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
623
miután Kelet-Európa utolérte, Latin-Amerika pedig egy hajszállal felülmúlta. Ázsia fölénye most már Európával szemben is látványosabb lett. A három erĘközpont együttes hányada 81,5%-ra módosult (Kelet-Európa nélkül pedig 70,4%-ra). SzázadelĘnk egyértelmĦ nyertese Afrika (mely a 2000. évi 2,3%-ról 2005-re 6,0%-ra növelte részarányát) és Kelet-Európa (3,8%-ról 11,1%-ra javította pozícióját). Az 1990-es évek elejétĘl tartó kiegyenlítĘdési irányzat minden bizonnyal folytatódik és a 3G-piac kezdeti egyenetlensége is csak átmenetileg töri meg a folyamatot. A mobil- és vezetékes- (fix) telefon-elĘfizetĘk száma az utóbbi két ötéves idĘszakban ugyan rendkívül különbözĘ mértékben változott, azonban még századunk elején sem mutatkozott visszaesés a vezetékestelefon-elĘfizetĘk abszolút számában (gyakorlatilag csak Nyugat-Európa stagnált – 11. táblázat). 2005-re a mobil a teljes penetráción belül (9. táblázat) a legmagasabb arányt Óceániában (93,7%), Afrika Szaharától délre levĘ területén (88,3%) érte el, míg a viszonylag alacsony arány a legfejlettebb világrészre, Észak-Amerikára (52,6%) éppen úgy jellemzĘ, mint az elmaradott Közép-Ázsiára (56,3%). A vezetékes telefon magas aránya Észak-Amerikában a széles körĦ internethasználatra – mint hálózati infrastruktúrára – vezethetĘ vissza. 11. táblázat
A mobil- és vezetékestelefon-elĘfizetĘk számának növekedése az egyes idĘszakokban (százalék) Világrész/régió Észak-Amerika Közép-Amerika* Dél-Amerika Latin-Amerika Kaukázus Közép- és Közel-Kelet Közép-Ázsia Dél- és Kelet-Ázsia Ázsia összesen Ausztrálázsia** Óceánia Pacifikum összesen Észak-Afrika Afrika többi része Afrika összesen Nyugat-Európa Kelet-Európa Európa összesen Világ összesen
1995–2000 mobil
2000–2005
vezetékes
mobil
vezetékes
225 1 671 1 533 1 572 994 2 491 4 992 933 1 027 288 1 388 293 10 600 1 818 2 428 976 4 048 1 063
17 44 89 75 3 47 3 97 87 15 21 15 75 42 57 14 36 19
85 268 287 281 546 189 1570 245 240 117 191 119 841 627 690 59 752 119
6 45 27 32 28 39 19 85 79 9 11 10 66 19 43 0,2 9 43
608
42
224
33
* A Karibi-szigetvilággal együtt. ** Ausztrália és Új-Zéland. Forrás: ITU-alapadatokból számította a szerzĘ.
624
DR. ERDėSI FERENC
Korunkban a legmagasabb (90-en felüli) mobilpenetráció Nyugat-Európára és Ausztrálázsiára, míg a legalacsonyabb a Szaharától délre fekvĘ Afrikára és Közép-Ázsiára jellemzĘ. A mobil- és fix telefon együttes penetrációja a legmagasabb (120-on felüli) értéket Észak-Amerikában, Ausztrálázsiában és Nyugat-Európában, a legalacsonyabbakat (30on alulit) Közép-Ázsiában, Óceániában, Afrika Szaharától délre fekvĘ területén éri el. A mobil a vezetékes telefonnal szembeni fölényre legkorábban Nyugat-Európában tett szert, míg Észak-Amerikában még mindig a vezetékes van többségben (12. táblázat). 12. táblázat
A mobil túlsúlyba kerülése idejének megoszlása világrészenként Világrész Észak-Amerika Közép-Amerika Dél-Amerika Latin-Amerika Kaukázus Közel- és Közép-Kelet Közép-Ázsia Dél- és Kelet-Ázsia Ázsia Ausztrálázsia Óceánia Pacifikum Észak-Afrika Afrika többi része Afrika Nyugat-Európa Kelet-Európa Európa
Az országok száma a túlsúlyba kerülés éve szerint
Az országok száma
1999 elĘtt
1999– 2000
2001– 2002
2003– 2005
még 2005-ben sem
2 30 13 45 3 15 6 25 49 2 11 13 5 49 54 20 19 39
– – – – – – – 1 1 – – – – 2 2 1 – 1
– 3 4 7 – 5 1 8 14 – – – 1 19 20 12 3 15
– 14 5 19 – 5 – 6 11 2 4 6 – 19 19 9 11 19
– 8 3 11 2 2 1 2 7 – 5 5 1 2 3 – 5 5
2 5 1 8 1 3 4 8 16 – 2 2 3 7 10 – – –
Forrás: A szerzĘ számítása ITU-alapadatokból.
A mobiltelefon-ellátottság országok szerinti mértéke 2005-ben A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) internetes honlapja (www.itu.int/ITUD/ict/statistics) néhány törpeország kivételével közli valamennyi világrész országainak, valamint néhány autonómiával rendelkezĘ entitásnak a mobiltelefon-ellátottságát is. (A 100 lakosra jutó elĘfizetĘk számát mint a távközlésben penetrációnak nevezett fajlagos átlagos ellátottsági mutatót.) E helyen kizárólag a szélsĘséges kategóriákat értékeljük. Összességében a világ országai közül az elsĘ és az utolsó tíz helyet a mobilpenetráció, valamint a teljes (vezetékes + mobil) penetrációból a mobil százalékos aránya tekintetében a 13. táblázatban szereplĘ országok foglalták el 2005-ben:
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
625
13. táblázat
A mobilpenetráció mértéke tekintetében Rangsor
Penetráció
Fajlagos GDP, USD/lakos ElsĘ tíz ország
Luxemburg Litvánia Olaszország Hongkong Makaó Csehország Izrael Portugália Észtország Izland
138,17 127,10 123,14 122,65 115,82 115,22 113,04 109,09 108,75 103,40
69 027 6 518 28 764 23 960 22 158 10 551 17 040 15 833 8 585 41 765 Utolsó tíz ország
Etiópia Mianmar Pápua Új-Guinea Kiribati Kongói Dem. Közt. Eritrea Nepál Benin Türkmenisztán Kuba
0,25 0,34 0,44 0,72 0,83 0,92 0,92 1,00 1,01 1,19
96 193 738 464 120 146 271 556 983 1 518 14. táblázat
A mobil részaránya a teljes telefonpenetrációból Rangsor
Százalékos részarány
Fajlagos GDP, USD/lakos ElsĘ tíz ország
Kongó Kambodzsa Kamerun Mozambik Gabon Csád Kenya Mauritánia Uganda Nigéria
97,3 96,7 95,8 94,6 94,3 94,2 94,2 94,0 93,8 93,8
Türkmenisztán Marshall-szigetek Kuba Líbia Irán Mianmar Saint Kitts és Nevis Etiópia Üzbegisztán Örményország
11,8 12,6 13,7 23,8 27,6 27,8 28,6 29,0 29,5 35,5
1 114 337 670 217 5 310 445 496 365 251 506 Utolsó tíz ország 988 1 893 1 518 3 484 2 345 193 8 079 96 257 935
626
DR. ERDėSI FERENC
A mobilpenetrációban élenjáró elsĘ 10 ország (103,4–138,17 közötti értékekkel) az alábbi szolgáltatásokkal rendelkezik: 1. Nagyság, népességszám tekintetében a kis országok a meghatározóak (a 290 ezres Izlandtól a 10,5 milliós Portugáliáig) – egyetlen kivétel Olaszország. 2. Jövedelem (fajlagos GDP) tekintetében az erĘs heterogenitás a jellemzĘ: í A világ mobiltelefonnal kiemelkedĘen legjobban ellátott országa Luxemburg, egyúttal a jövedelemben is világelsĘ. í Hét ország világviszonylatban a magas (10,5–28,7 ezer USD/lakos) jövedelmĦek közé, viszont í A mobilsorrendben második és tizedik balti ország, Litvánia és Észtország európai viszonylatban a közepes (6,5–8,6 ezer USD) GDP-vel rendelkezĘk közé tartozik.
3. Az országok meghatározó hányada (70%-a) európai. A mobilpenetrációban utolsó tíz ország (0,34–1,19 értékekkel rendelkezĘ) jellemzĘi: 1. Nagyság, népességszám tekintetében közepes és kis országok tartoznak ide (a csupán 90 ezer lelket számláló Kiribatitól a 77 milliós Etiópiáig). 2. Jövedelem tekintetében többségük nem a legalsó (150 USD/lakos), hanem az utolsó elĘtti, vagy éppen valamivel magasabb szintet képviseli (az extrém értékek: Etiópia 96 USD és Kuba 1518 USD). 3. Földrajzi megoszlásuk a harmadik világon belül változatos: 4 ázsiai (Mianmar, Pápua Új-Guinea, Nepál, Türkmenisztán), 4 afrikai (Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Eritrea, Benin), 1 közép-amerikai (Kuba) és 1 óceániai (Kiribati). A mobilpenetrációban világviszonylatban két abszolút szélsĘséges érték 2005-ben: a maximum 138,17 (Luxemburg), a minimum 0,25 (Etiópia). A mobilnak a teljes penetrációból való részaránya tekintetében a legmagasabb százalékos értékkel rendelkezĘ tíz ország kivétel nélkül elmaradott, 1. de a fajlagos GDP-jük alapján nem a legalsó, hanem az a feletti alacsony szinteket reprezentálják (217–670 USD/lakos közötti értékekkel). Csupán Kongó haladja meg az 1000 dollárt, Gabon pedig 5300 dollárjával kiemelkedik a csoportból. 2. Népességszám alapján erĘsen vegyes az összetétel: világviszonylatban népesnek csak Nigéria számít (132 millió/fĘ). Kenya (34), Uganda (29), Mozambik (20) a kisközepesek közé sorolható, a többi pedig a kicsinytĘl (Gabon 1,4 millió) a hazánk népességszámát másfélszeresen felülmúlókig (Kamerun 16, Kambodzsa 14) tartósan szóródik. 3. A földrajzi koncentráció igen erĘs – az országok 90%-a afrikai, Ázsiát csupán Kambodzsa képviseli. A legalacsonyabb mobil részarányú országok ugyancsak fejletlenek, de ezen belül: 1. A fajlagos GDP tekintetében igen erĘs a szóródás. í A világ egyik legszegényebb országa, Etiópia (96 USD) egymaga jelenti a legalacsonyabb (100 dolláron aluli) jövedelmi kategóriát; í két ország, Üzbegisztán és Mianmar képviseli az utolsó elĘtti kategóriát 257 és 193 USD); í az 1000 dollárt megközelítĘtĘl a másfélezer dollárig terjedĘ GDP-sávban helyezkedik el Örményország, Türkmenisztán és Kuba; í a 2–4 ezer dollár tartományba illeszkedik Irán és Líbia; í végül a több mint 8 ezer USD GDP-jével kiemelkedik e csoportból a karibi Saint Kitts és Nevis üdülĘfunkciójú sziget.
MOBILTELEFON A FÖLDÖN
627
2. Népességszám tekintetében a törpeországtól (Saint Kitts és Nevis 50 ezer, a Marshall-szigetek 60 ezer lakos) a néhány milliósokon (Líbia, Türkmenisztán, Örményország, Kuba) és a népes több tízmilliósokon (Mianmar 54, Üzbegisztán 27), egészen a nagy népességszámú Iránig (70) és Etiópiáig (78) terjed e skála. 3. Négy földrészen helyezkednek el ezek az országok: közép-amerikai 2 (Saint Kitts és Nevis, Kuba), ázsiai 5 (Irán, Mianmar, Türkmenisztán, Örményország, Üzbegisztán), afrikai 2 (Líbia, Etiópia) és óceániai 1 (Marshall-szigetek). A mobil részarányban a két abszolút szélsĘség világviszonylatban 2005-ben: maximum 97,3% (Kongó), minimum 11,8% (Türkmenisztán). A szélsĘséges legfelsĘ és legalsó kategóriák között elhelyezkedĘ többi országgal kapcsolatban a legizgalmasabb extremitásokat néhány párba állítással érzékeltetjük: í Az Egyesült Államok mobilpenetrációja (67,6) messze elmarad Oroszországtól (83,6); í Kanada „csoporttársa” (az 50,1–60,0 kategóriában) többek között Tunézia, Törökország, Oman; í Franciaország Lengyelországgal, Malajziával és számos trópusi szigetországgal azonos (70,1–80,0) kategóriában helyezkedik el. í Kelet-Európa egykor erĘsen iparosodott államai közül Belarusz és Bosznia-Hercegovina csak a jó néhány dél-amerikai és afrikai ország (egyebek között Ecuador, Kolumbia, Botswana, Gabon) által dominált 40,1–50,0-es kategóriáig jutott el 2005-ben.
A mobil részaránya a teljes telefonpenetrációból a diktatórikus berendezkedésĦ országokban 10 és 28% között alakul (Kuba 13,7%, Türkmenisztán 11,8%, Líbia 23,8%, Irán 27,2%). Az egyik legkirívóbb példa Irán, ahol a tekintélyes olajbevételek ellenére mind önmagában, mind a vezetékes telefonhoz képest alacsony a mobilpenetráció. E jelenséghez köze van a fundamentalista moszlim diktatúrának is, mely az egyéni szabadságjogokat a mobilszolgáltatások elterjedésének lassításával is igyekszik korlátozni. A szigethelyzet korlátai érvényesülnek a Marshall-szigeteken (12,6%), de alacsony a mobilarány a környezetükhöz képest magasabb vezetékestelefon-ellátottsággal rendelkezĘ országokban is, míg a legmagasabb, 90%-on felüli arány azokban az országokban mutatkozik, melyekben korábban anyagiak híján csak hihetetlenül gyenge szintig fejlĘdött a vezetékes ellátottság (Csád 94,2%, Mali 92,1%, Niger 90,4%, Uganda 93,8%, Banglades 91,5%). Néhány országban pedig a polgárháborús harci események következtében megsemmisült a vezetékes hálózat legnagyobb része, ezért a néhány éven belül legalább a jelentĘsebb városokban kiépített mobilhálózat szükségszerĦen helyettesítĘ szerepet tölt be (Angola 92,1%, Mozambik 94,6%, Ruanda 92,7%, Afganisztán 92,3%, Kambodzsa 96,7%). Resume The spread of mobile phones is the quickest of all the significant innovations in our age. On a global scale, it reached wire telephones in 2001, while there were twice as many mobile phone subscribers (using a digital system mainly) as fixed-line telephone subscribers in 2006. The study presents – broken down by several territorial levels (world, continents, large regions, countries) – the spread of mobile phones in time and space, as well as the outstanding service and phone producing companies, the distribution of turnover by directions (international/inland) and regions. Mid-term forecasts for a further diffusion are also discussed. * A cikk második részét 2007. januári számunkban közöljük.
