A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.
Műnemeink:
epika
líra
dráma
A líra: a költő gondolatait közvetlenül mondja el érzelmekkel erősen átfűtött mindig hangsúlyosan van jelen benne a „lírai én”
Az epika: eseménysort közöl (emögé húzódik az író) a cselekmény térben, időben, társadalmi környezetben játszódik szereplői valóságosak vagy fiktívek egyénítettek vagy tipikusak (Fiktív: a művészetben valóságosként kezelt, noha képzeletben született esemény vagy szereplő.)
(Típus: olyan szereplő, akinek egyéni tulajdonságaiban egy-egy társadalmi csoport tulajdonságai is megjelennek.)
A dráma: párbeszédes műnem szerzője színpadi előadásra szánta
A költészet a nyelvből építkezik: hangok, szavak, mondatok és gondolatok alakzataiból.
Az alakzat nyelvi átalakítás eredménye: a hangsoroknak, a szó- és mondatszerkezetnek a megváltoztatása a figyelemfelkeltés érdekében. Fajtái: a) stílusalakzat: bennük a szavak jelentéstartalma változik, új képet iktatnak a kifejezésbe.
b)
beszédalakzat: bennük a szavak nyelvtani kapcsolata változik, de a szavak megőrzik eredeti jelentésüket.
A fantáziának szólnak, lassabban hatnak. SZÓALAKZATOK 1. metafora (teljes, egyszerű) 2. szinesztézia: a különböző érzékterületek összekapcsolása (lila dal, hűs homály)
3. metonímia: két dolog felcserélése térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati érintkezés alapján
4. szinekdoché: a rész és az egész felcserélése (lélek ember, ököl Miklós) 5. megszemélyesítés
6. allegória 7. szimbólum: egy egész gondolati tartalmat felidéző szókép (gyűrű örökkévalóság, hűség)
MONDATALAKZATOK 1. hasonlat 2. enyhítés: tapintatból enyhítő kifejezés használata
Az érzelmeknek szólnak, lassabban hatnak. SZÓALAKZATOK 1. ismétlés 2. halmozás
3. fokozás 4. ellentét
5. megszólítás
MONDATALAKZATOK 1. felkiáltás 2. költői kérdés
3. inverzió 4. soráthajlás: a mondat túlnyúlik a sor végén, ezzel hangsúlyt ad az új sorba átcsúszó szónak. A nagyvilágon e kívűl Nincsen számodra hely… 5. paradoxon: olyan szavak, gondolatok összekapcsolása, amelyek látszólag kizárják egymást. Koldus-szegény királyi gazdagon
6. túlzás:
GONDOLATALAKZATOK
1. párhuzam: azonos szerkezetű gondolatok ismétlése Elhull a virág, eliramlik az élet… 2. elhallgatás: a szöveg egy lényeges részét elhagyja a költő Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a…
5 SOR
Az epigramma rövid, csattanóval végződő költemény. Két része: az előkészítés és a fő gondolat. Verselése időmértékes. Kölcsey Ferenc: Huszt
5 SOR
A rapszódia csapongó gondolatmenetű óda, amelynek szenvedélyességét a versforma zaklatottsága is jelzi. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
A dal egyszerű érzelmeket fejez ki. Jellemző rá a versszakokra tagolás és a dallamos, ütemhangsúlyos ritmus. Petőfi Sándor: Reszket a bokor
Az elégia reménytelenül fájdalmas, szomorú érzéseket kifejező lírai költemény. Megnyugvó beletörődéssel zárul. Petőfi Sándor: Szeptember végén
Az óda magasztos tárgyról szóló, ünnepélyes hangvételű lírai költemény. Vörösmarty Mihály: Szózat A himnusz vallásos óda. Kölcsey Ferenc: Himnusz A rapszódia csapongó gondolatmenetű óda, amelynek szenvedélyességét a versforma zaklatottsága is jelzi. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
Az epigramma rövid, csattanóval végződő költemény. Két része: az előkészítés és a fő gondolat. Verselése időmértékes. Kölcsey Ferenc: Huszt Jellemző versformája a disztichon. A disztichon két sor: 1 hexameter és 1 pentameter kapcsolata. A hexameter 6 verslábból álló sor. A pentameterben a 3. és a 6. versláb csonka.
Bús düledékeiden Husztnak romvára megállék. hexameter
!
!
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. pentameter
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám; Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.
Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már A Kánaán.
