SULI A VÁROS FELETT MÚZEUMPEDAGÓGIA A KÖNYVTÁRBAN? évfolyam

SULI A VÁROS FELETT Tananyaghoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások az Országos Széchényi Könyvtárban

5–12. évfolyam

MÚZEUMPEDAGÓGIA A KÖNYVTÁRBAN? Igen, • mert kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden magyar iskolás megismerhesse a nemzeti könyvtár kincseit, • hiszen több, mint 8 milliós gyűjteményünk a magyar kulturális örökség széles spektrumát öleli fel a legkorábbi nyelvemlékektől a corvinákon át az elektronikus dokumentumokig; • mert a magyar nemzeti könyvtár alapító okirata szerint alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi közművelődési tevékenység. Ezért állítottuk össze és indítjuk el idén szeptembertől tizennégyféle, az iskolai tananyaghoz kapcsolódó, tematikus múzeumpedagógiai foglalkozásunkat. Különleges, eredeti ritkaságokkal, izgalmas ismeretekkel, interaktív foglalkozásokkal várjuk az osztályokat, szakköröket iskolai óra vagy napközis foglalkozás, osztálykirándulás keretében. Áttanulmányoztuk az általános- és középiskolai tananyagot, és úgy alakítottuk ki a foglalkozásokat, hogy korosztályok és tantárgyak szerint választhatóan kapcsolódjanak az iskolában elsajátítandó ismeretekhez. Az 1848-as forradalom, a török hódoltság kora, 1956 eseményeinek tanítása, a diákok számára átélhetővé varázsolása a pedagógus számára sokkal könnyebb akkor, ha a diák egy, a megszokottól eltérő környezetben eredeti tárgyakat, érdekes, különleges dokumentumokat lát, az ismereteit elmélyítő és bővítő új információkat hall, és saját ügyességét is megmutathatja – elkészít valamilyen tárgyat, vagy éppen kipróbálja, hogy jó rádióbemondó lenne-e… Akik nem kimondottan egy-egy témakörhöz szeretnének kapcsolódni, azoknak ajánljuk a könyvtári körsétákat. Azon túl, hogy helyszínük a Világörökség részét képező Budai Vár, bepillantást nyújtanak a könyvtár történetén keresztül a magyar történelem és művelődéstörténet két évszázadába, de olyan titkokba is, hogy például hogyan közlekednek a könyvek 44 ezer négyzetméteren?

2013

A foglalkozásokat tartalmilag és módszertanilag két tapasztalt, gyakorló tanár lektorálta; Dr. Gianone András, a Sík Sándor Tanáregylet elnöke, és Hock Zsuzsanna, akiknek ajánlásával szeptembertől megnyitjuk a

MIRE VALÓ A KÖNYVTÁR?

TARTALOMJEGYZÉK

Mire való a könyvtár? – teszem föl a kérdést a Veres Pálné Gimnáziumban új diákjainknak minden szeptemberben. Jönnek az okos válaszok: információt kapni, keresni, tanulni, olvasni… Sajnos aztán a fogadkozások gyakran feledésbe merülnek, s marad a könyvtár – néhány kölcsönzésen kívül – egy hely, ahol furcsa módon még több a könyv, mint a számítógép.

MÚZEUMPEDAGÓGIA A KÖNYVTÁRBAN?

1

MIRE VALÓ A KÖNYVTÁR?

2

TARTALOMJEGYZÉK

2

1956

3

Mi könyvtárosok – minden könyvtártípusban – azon vagyunk, hogy megmutassuk, mire lehet használni azt a sokféle kincset – a térképtől a plakáton át természetesen az elektronikus információhordozókig –, amelyek segítségével diákjaink többet tudhatnak meg mindarról, amit a tankönyvek és az iskolai órák megmutathatnak történelmünkből, hagyományainkból.

ÉGRE RAJZOLT TÖRTÉNELEM

3

A VILÁG KOLUMBUSZ SZEMÉVEL

4

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG TÉRKÉPÉSZ SZEMMEL

4

TÉRKÉPEZD FEL VÁROSOD!

5

A KULISSZÁK MÖGÖTT

5

BÁNK, CSONGOR ÉS ÁDÁM A SZÍNPADON

6

MINDENNAPOK TÖRTÉNELME

6

PETŐFI FORRADALMA ÉS SZERELME

7

ANYÁM TYÚKJA

7

„MAGYAROK ISTENE, RONTSD A LABANC HADÁT”

8

MUZSIKUSÉLET

8

„HAZÁM, HAZÁM …”

9

HOGYAN MOSHATÓ A PAPÍR?

9

De vajon mi tanárok tudunk-e már okosan bánni a könyvtár adta lehetőségekkel? Ehhez kíván segítséget adni egy különleges helyszín: a nemzeti könyvtár. Az egyedülálló, tudatosan végiggondolt programfolyamot a tematikai sokszínűség jellemzi. A Nemzeti Alaptantervhez jól kapcsolódó, 90 percre tervezett, az Országos Széchényi Könyvtár különleges gyűjteményein alapuló foglalkozások jól kiegészítik a tanári munkát. Kiválóan alkalmasak egy-egy téma bevezetésére, vagy összefoglalására is, de osztályfőnöki óra keretében is hasznosak. A témaválasztás, a metodika gyakorlott, iskolai környezetben jártas szakemberekre vall. Mindenkit biztatok, fedezze fel diákjaival újra és újra kulturális örökségünk e kincstárát!

Hock Zsuzsanna könyvtárostanár, közoktatási szakértő, könyvtári szakfelügyelő

2

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

10

JEGYZETTÖMB

10

ÉGRE RAJZOLT TÖRTÉNELEM – ÖSSZEESKÜVÉSEK, GYILKOS-

1956 – KÉMVILÁG ÉS PROPAGANDA A HIDEGHÁBORÚBAN.

SÁGOK, POLITIKAI PROPAGANDA A KÖZÉP- ÉS A KORAÚJKORBAN – A RÉGI MAGYAR IRODALOM KLASSZIKUSAI KÖZELRŐL

A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ 1956, Szabad Európa Rádió, hidegháború, propaganda, a média felelőssége

Történelem

Régi magyar irodalom, politikai propaganda, csillagászattörténet, könyvművészet

11–12. évfolyam

Történelem, irodalom, művelődéstörténet

11–12. évfolyam

Minden hónap 1. szerdája, 9–12 óra között

Minden hónap 1. szerdája, 13–16 óra között

MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

Az 1956-os eseményeket eredeti hang- és filmdokumentumok segítségével ismerhetjük meg közelebbről. Megtudhatjuk, hogy a Szabad Európa Rádiónak (SZER) milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hiszen egész tevékenységére árnyékot vetettek az 1956-os forradalom idején elhangzott adásai, amelyekben állítólag fegyveres segítséget ígértek a magyar forradalmároknak. A forradalom alatt sugárzott teljes eredeti hanganyag nyilvánosságra kerülésével ma már könnyebb a hidegháborús propaganda céljainak, eszközeinek és módszereinek megismerése.

Eredeti és hasonmás kiadványok segítségével hozzuk közelebb a régi magyar irodalom legjavát; Janus Pannoniust, Balassi Bálintot, Pázmány Pétert és Zrínyi Miklóst, s emellett a magyar és európai csillagászattörténet egy-egy jelentős eseményébe is bepillanthatunk. Egészen ritka és különleges nyomtatványok mutatják meg a hatékony politikai propaganda, a tudomány és a babona a 15–18. században nagyon nehezen szétválasztható elemeit.

MIT NÉZÜNK MEG? Drakulát, a mohácsi csatát, a 15 éves háborút, Mátyás királyt vagy a Rákócziszabadságharcot bemutató röplapokat, kalendáriumokat, krónikákat a Régi Nyomtatványok Tára kincsei közül. Mindezt szemléletes, hátborzongató és mulatságos történetekkel fűszerezzük.

MIT NÉZÜNK MEG? Belepillanthatunk a SZER egykori életébe berendezésein, hangzó dokumentumain és kapcsolódó írásos anyagain keresztül. Mindezt a könyvtár egy olyan osztályán, a Történeti Interjúk Tárában (TIT), tesszük, mely az olvasók számára sem nyitott.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT?


A 90 perces foglalkozáson eredeti hang- és filmdokumentumok segítségével megismerkedhetünk a hidegháború idején alkalmazott felderítő és propaganda módszerekkel, azon belül a SZER történetével, betekinthetünk a rádió munkatársainak erkölcsi dilemmáiba. Feladatokon keresztül megismerkedünk az OSZK TIT adatbázisaival és próbára tehetjük magunkat hírolvasói gyakorlatokkal. Az osztály (csoport) a témához kapcsolódó 1 db ajándék DVD-vel térhet haza.

A 90 perces foglalkozáson eredeti és hasonmás kiadványok, illetve tudományos-ismeretterjesztő előadás segítségével ismerkedhetünk meg a régi magyar irodalom legjelentősebb képviselőinek műveivel, a közép- és koraújkor európai és magyar történetének homályosabb, misztikusabb részével.

3

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG TÉRKÉPÉSZ SZEMMEL

A VILÁG KOLUMBUSZ SZEMÉVEL

– MAGYARORSZÁG A 16–17. SZÁZAD IDEJÉN

15–18. század, nagy földrajzi felfedezések, hajózás, térképkészítés, Gróf Széchényi Ferenc

Történelem, földrajz

16 – 17. század, várrajzok, török háború, térképnyomtatás

5–8., 9–12. évfolyam

Történelem, földrajz


Minden hónap 1. csütörtökje 9–12 és 13–16 óra között


MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

A foglalkozáson különleges térképeket fedezünk fel nem csak földrajzi, hanem történelmi dokumentumként is. A térképek tanulmányozásán keresztül ismerhetjük meg a nagy földrajzi felfedezéseket, melyek a tudományra és a tudásra tett hatásukkal gyökeresen átalakították Európát és a világot. Saját térkép készítésével azt is elsajátíthatjuk, miként készült el hajdanában egy térkép, és azt hogyan kell használni.

A térkép a társadalom emlékezete és lenyomata. A török hódoltság alatt számos haditérkép, alaprajz, látkép készült a magyarországi végvárakról, a Habsburg és a Török Birodalom határvidékéről, így ezek tanulmányozásával különleges szemszögből láthatjuk a török uralom alatti életet és történéseket.

MIT NÉZÜNK MEG? Többek között Magyarország legkorábbi ismert nyomtatott térképét, az Igolstadtban 1528ban kiadott Lázár-térképet, amely 2007-ben az UNESCO The Memory of the World címét is elnyerte, s mint ilyen a magyar nyelvemlékek között egyedül álló; közben pedig a 16–17. századi török háborúk is megelevenednek várrajzok és csataképek formájában.

MIT NÉZÜNK MEG? A könyvtár alapítója, gróf Széchényi Ferenc értékes térképgyűjteményének különleges darabjait, a hajózási térképeket. Láthatjuk, hogyan tájékozódhattak a nagy felfedezők, akik hajóval vágtak neki izgalmas útjaiknak.



A 90 perces foglalkozáson felfedezhetjük a térképtár és a régi térképek nyomtatásának rejtelmeit, megismerhetjük a legfontosabb korabeli technikákat, a vállalkozó szelleműek pedig próbára tehetik kézügyességüket térkép és földgömb készítés során.

A 90 perces foglalkozáson felfedezhetjük a térképtárnak és a régi térképek nyomtatásának rejtelmeit, megismerhetjük a legfontosabb korabeli technikákat, a vállalkozó szelleműek pedig próbára tehetik kézügyességüket és elkészíthetik saját Magyarország-térképüket.

4

A KULISSZÁK MÖGÖTT – SZÍNHÁZ A KÖNYVTÁRBAN: ÉPÍTS PAPÍRSZÍNHÁZAT, KÉSZÍTS JELMEZTERVET, PRÓBÁLD KI MAGAD SZÍNHÁZTÖRTÉNÉSZKÉNT!

TÉRKÉPEZD FEL VÁROSOD!*

19–20. század, életmód, Nemzeti Színház, Pesti Magyar Színház, Petőfi Sándor, Déryné Széppataki Róza, Az ember tragédiája, Vígszínház, Halász Judit

Helytörténet, városok fejlődése

Történelem, földrajz, helytörténet 5–8., 9–12. évfolyam

Irodalom, művészettörténet, történelem, művelődéstörténet


Minden hónap 3. keddje 13–15 óra között


MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

Több évre visszamenőleg felkutathatjuk, hogy mi volt korábban a kedvenc helyeinken, iskolánk mikor jelent meg először a térképeken, vagy milyen nevei voltak az utcánknak mielőtt odaköltöztünk. A foglalkozás során egy-egy városról előkerülő térképek segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan terjeszkedett a település.

Választ keresünk többek közt arra: milyen szerepeket kapott Petőfi, a vándorszínész, a Nemzeti Színház statisztája? Tényleg olyan ragyogó szépség volt a fiatal Déryné? Hogyan készülnek a színházi jelmeztervek? Hogyan éltek régen a nézők, a színészek? Kik játszották az általunk is látott színjátékokat korábban, és milyen lehetett egy előadás a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban vagy az első nemzetiben, a Pesti Magyar Színházban a XIX. század elején?

MIT NÉZÜNK MEG?

MIT NÉZÜNK MEG?

Különböző érdekesebbnél érdekesebb képeket, írásokat, díszletterveket, rendezőpéldányokat és színlapokat, amelyek közelebb hozzák a régi idők kultúráját, a színjátszás kezdeteit, a színészek életét.

A Térképtár kincsei közé tartozó olyan térképeket láthatunk, amik városunkat mutatják be különböző korokban. Megismerkedhetünk a különböző jelölésekkel, ábrázolásmódokkal, és nem utolsó sorban saját városunkat láthatjuk olyan szemmel, amellyel még soha.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT?

A 90 perces foglalkozáson a választott téma szerint együtt felfedezzük a színházi élmény megőrzésének titkait, egy-egy színháztörténeti korszak vagy egy-egy színházi alkotás dokumentumait. Mindezt interaktív előadás és különböző feladatok segítségével. Ki így, ki úgy próbára teheti magát kvíz megoldása, papír-kézműveskedés vagy drámapedagógiai játék során.

A 90 perces foglalkozáson városunk, illetve különböző részeinek fejlődését tanulmányozhatjuk régi térképeken, akár a térképezés kezdeteitől napjainkig. Kiderül az is, milyen módszereket használtak a térképkészítés során elődeink, a vállalkozó szelleműek pedig próbára tehetik kézügyességüket és elkészíthetik saját Magyarország-térképüket.

Választható témák: Színháztörténetünk legemlékezetesebb korszakai és alkotói, Az ember tragédiája a színpadon, Mi marad egy színházi előadásból?, Intézménytörténet (pl. A Vígszínház korszakai), Helytörténet (pl. Kecskemét színháztörténete), Iskolatörténet (pl. „Iskolánk híres tanulója – Halász Judit”), Műfajtörténet (pl. A zenés színjátékok Magyarországon)

*Csak a témáról történő részletes előzetes egyeztetés alapján van lehetőség a részvételre, hogy utánanézhessünk, az adott településről,városrészről rendelkezünk-e annyi és olyan minőségű anyaggal, amit be lehet mutatni.

5

BÁNK, CSONGOR ÉS ÁDÁM A SZÍNPADON – HÁROM

MINDENNAPOK TÖRTÉNELME

ROMANTIKUS NEMZETI DRÁMÁNK ELŐADÁS-TÖRTÉNETÉRŐL

– ÉLET A RÉGI MAGYARORSZÁGON A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

Színház- és drámatörténet, Nemzeti Színház, Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, vándorszínészet, operatörténet


Kulturális örökség ismerete, kulturális tudatosság, művelődéstörténet, esztétikai érzék fejlesztése


Művészettörténet, irodalom, történelem 5–8., 9–12. évfolyam

Irodalom, művészettörténet, történelem, művelődéstörténet

Minden hónap 2. csütörtökje 9–15 óra között

MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

Hogyan kel életre az irodalmi szöveg a színházban? Mi a dráma és a színjáték viszonya? Kik és hogyan játszották nemzeti klasszikussá vált drámáinkat? Megismerkedünk a kulisszák mögötti világ dokumentumaival. Megtudhatjuk, hogy három nemzeti drámánk: Katona József Bánk bán, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, valamint Madách Imre Az ember tragédiája című drámái, drámai költeményei milyen érdekességeket hordoznak magukban.

Kiderítjük, hogy azok a „kacatok”, amiket ma kidobnánk – étlapok, táncrendek, meghívók, egyéb apróbb-nagyobb színes nyomtatványok – miket is rejtenek magukban. Vannak, akiket nem érdekel a politika vagy a történelem, de arra, hogy például a nagyszüleink korában milyen reklámok voltak, miként töltötték a szabadidejüket, hogyan kommunikáltak, amikor még nem volt mobiltelefon és számítógép, mindenki kíváncsi. Olyan hétköznapi kérdésekre szeretnénk különböző, mai szemmel szép, vagy csúnya, hasznos vagy haszontalan, de mindenképpen érdekes régi nyomtatványok segítségével választ találni, mint: hogyan öltöztették a gyerekeket? Mivel játszottak, miből tanultak? Mivel töltötték a szabadidejüket az emberek? Hol és hogyan nyaraltak? Hogyan adtak hírt születésről, esküvőről és halálról? Hogyan udvaroltak? Hogyan reklámozták termékeiket? Régen is káromkodtak az emberek? Milyenek voltak a bálok, a korabeli „bulik”? Mit ettek-ittak és hol? Fociztak már száz évvel ezelőtt is?

MIT NÉZÜNK MEG? A Színháztörténeti Tár gyűjteményében található érdekesebbnél érdekesebb dokumentumok: kéziratos rendezőpéldányok, színlapok, díszlet- és jelmeztervek, fényképek, hanganyagok (a Zeneműtár gyűjteményéből) és kevésbé látványos, de nagyon izgalmas titkokat tartogató anyagok: sajtóismertetések és kritikák, a színházakra, alkotókra és előadásokra vonatkozó iratok segítségével ismerjük meg drámaklasszikusaink előadás-történetét, a régi idők színházát és színészeit, színházcsinálóit.

MIT NÉZÜNK MEG? Olyan plakátokat, képeslapokat, meghívókat, naptárakat, gyászjelentéseket, étlapokat, táncrendeket láthatunk, amelyek segítségével megtudhatjuk, hogyan éltek elődeink 20–50–100 évvel ezelőtt.



A 90 perces foglalkozáson a fentebb felsorolt eredeti dokumentumok segítségével megismerkedhetünk a 20. század első felének hétköznapi életével, és a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményével. Kérdezz-felelek formában megbeszéljük, hogy mit gondolunk a „kacatok” segítségével felfedezett újdonságokról, és összehasonlítjuk, hogyan működött például az udvarlás régen, és hogyan működik most. Míg összevetjük a múltat és a jelent, élményeinket plakát- vagy képeslapkészítés közben is megoszthatjuk a többiekkel.

A résztvevőkkel együtt felfedezzük a színházi élmény megőrzésének titkait, a Bánk bán, a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája színházi történetének színes és izgalmas dokumentumait. Mindezt interaktív előadás, dokumentum-bemutató és különböző feladatok megoldása útján. A múlt megismerése után továbbgondolhatjuk Bánk, Csongor, Ádám és a többi hős útját: ma mi történne velük? S ki így, ki úgy próbára is teheti magát kvíz megoldása, színpadtechnikai modell készítése vagy drámapedagógiai játék során.

6

PETŐFI FORRADALMA ÉS SZERELME

ANYÁM TYÚKJA Régi magyar irodalom, politikai propaganda, csillagászattörténet, könyvművészet

19. század, Tízek Társasága, Életképek, márciusi ifjak, forradalom, Arany János, Szendrey Júlia

Irodalom, történelem

9–12. évfolyam

Irodalom, történelem


5–8. évfolyam


MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

Felelevenítjük Petőfi Sándornak, a magyar romantika és a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének alakját. Korabeli képeken, leveleken és írásokon keresztül bepillantunk a szabadságharc költőjének életébe, családi kapcsolataiba. Közelebbről megismerkedhetünk feleségével, a szintén verselő és irodalomkedvelő Szendrey Júliával és közös gyermekük, Petőfi Zoltán életével is.

Néhány érdekesség – mint például a költő ránk maradt rajzai és levelesládája – segítségével közelebb kerülünk az ismeretlen Petőfihez. Képeken, leveleken és írásokon keresztül bepillantunk a szabadságharc költőjének hétköznapjaiba, költészetének műhelytitkaiba.

MIT NÉZÜNK MEG? Petőfi rajzai és levelei mellett a Kézirattár olyan kincseit is megszemlélhetjük, mint például Szendrey Júlia irattartója vagy gyermekük, Petőfi Zoltán hajfürtje, és megpróbálkozhatunk az Anyám tyúkja című vers kéziratának elolvasásával is.

MIT NÉZÜNK MEG? Láthatjuk többek között Petőfi Sándor ránk maradt levelesládáját, Bem tábornokkal készített riport-vázlatát, Szendrey Júlia irattartóját és gyermekük, Petőfi Zoltán életrajzát is. Ezek mellett olyan különleges, a gyűjteményünk részét képező tárgyakat is szemügyre vehetünk, mint Petőfi Zoltán hajtincse.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 90 perces foglalkozáson felelevenítjük a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak alakját. Közelebbről megismerhetjük az általános iskolában is olvasott híres Petőfi versek keletkezését és azok kéziratait. Közben a Történeti Magyarország térképét használva végighaladunk a költő életútjának legfontosabb állomásain. Tudásunkat és kézügyességünket a Petőfit és verseit ábrázoló plakát és rajz készítésével tehetjük próbára. Nem utolsó sorban pedig néhány puzzle lesz segítségünkre abban, hogy jobban megismerjük a költő kortársait.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 90 perces foglalkozáson találkozhatunk a középiskolában is olvasott Petőfi-versek kézirataival, mint például a Nemzeti-dal. A Történeti Magyarország térképét használva végighaladunk a költő életútjának legfontosabb állomásain, közben pedig közelebb kerülünk az ismeretlen Petőfihez. A foglalkozás során ismereteinket és kreativitásunkat versírással és egy kis detektív munkával fejleszthetjük; a versfelismerés során eredeti és hamis kéziratokat vehetünk szemügyre.

7

„MAGYAROK ISTENE, RONTSD A LABANC HADÁT”

MUZSIKUSÉLET

– A RÁKÓCZI-INDULÓ TÖRTÉNETE

– JOSEPH HAYDN AZ ESTERHÁZY HERCEGEK SZOLGÁLATÁBAN Klasszicizmus, 18. század, Esterházy-udvar, operaimpresszárió, „tiszteletbeli magyar”

19. század, reformkor, Liszt, Berlioz, magyar nemzettudat

Ének-zene, irodalom, történelem 9–12. évfolyam

Ének-zene, művelődéstörténet 9–12. évfolyam



MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

A Rákóczi-induló a magyar nemzet legrégebbi zenei szimbólumainak egyike, amely már évtizedekkel Egressy Béni Szózatának és Erkel Ferenc Himnuszának megszületése előtt is nagy népszerűségnek örvendett országszerte.

Haydnt gyakran emlegetjük Mozarttal és Beethovennel együtt „bécsi klasszikusként”, ám őt egyúttal „tiszteletbeli magyar komponistaként” is számon tartjuk, hiszen élete nagy részét az Esterházy hercegek, korának legbefolyásosabb magyar nemesi családja szolgálatában élte.

MIT NÉZÜNK MEG?

MIT NÉZÜNK MEG?

Bepillantást nyerhetünk Haydn életébe eredeti kottakéziratokon, pompás okleveleken, Haydn személyes kottagyűjteményének darabjain, és az általa szignált gazdasági iratokon keresztül.

Megnézhetjük a Rákóczi-induló különféle változatait a 19. század első évtizedeire tehető megszületésétől fogva Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Hector Berlioz híres feldolgozásain át egészen a 20. századig.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 90 perces foglalkozáson megismerkedhetünk a zeneszerző pályájával a hercegi család egykori archívumából az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárába került, világszerte egyedülálló Haydn-gyűjteményen keresztül. Végül kézügyességünket is próbára tehetjük a kottavonalazás és –írás során.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 90 perces foglalkozáson megtekinthetjük Liszt és Berlioz eredeti kéziratait, belehallgathatunk a legnépszerűbb induló-feldolgozásokba, és megismerkedhetünk a dallamra „ráhúzott” különböző szövegekkel is, melyek azt mutatják be, ki-ki hogyan próbálta kifejezni nemzeti lelkesedését, amit az induló váltott ki. Végül kézügyességünket is próbára tehetjük a kottavonalazás és –írás során.

8

„HAZÁM, HAZÁM …”

HOGYAN MOSHATÓ A PAPÍR?

– KI ÍRTA ERKEL FERENC BÁNK BÁNJÁT?

– A RESTAURÁTOR MŰHELY REJTELMEI

Katona József, társszerző, hitelesség, Egressy Béni, „Hazám, hazám” ária, opera

Történelem, irodalom, technika, művelődéstörténet, művészettörténet

Ének-zene, irodalom, történelem 9–12. évfolyam



Minden hónap 3. csütörtök 9–12 óra között

MIT TUDUNK MEG?

MIT TUDUNK MEG?

Mindannyian ismerjük Erkel Bánk bánjának néhány részletét, arról azonban kevesen tudnak, hogy a manapság Erkel Ferenc neve alatt számon tartott operák végleges alakjának kialakításában mások is a komponista segítségére voltak.

Kiderítjük, miként készíthetjük el saját kiskönyvünket! Mi fán terem a könyvrestaurátor? Miből készültek régen a papírok és a könyvek? Mi is az a pergamen? Miért jobb állapotú egy 300–700 éves papír az 50–100 évesnél? Mit tehetünk egy poros, sáros, gyűrött, hiányos, egérrágta térképpel, vagy könyvvel? Hogyan mosható a papír? Miért felejtsük el a celluxot?

MIT NÉZÜNK MEG? Láthatjuk a három évvel ezelőtt gyűjteményünkbe került Erkel-kéziratokat, amelyek eddig csak néhány szakértő számára voltak hozzáférhetőek, és persze egyéb különlegességekkel is találkozhatunk a zeneszerző hagyatékából.

MIT NÉZÜNK MEG? Megnézzük többek között, hogyan dolgoznak a könyvdoktorok, milyen eszközöket használnak például az újságkötéshez, milyen anyagok szükségesek a papír restaurálásához és hogyan igyekeznek megóvni a régi könyveket.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 90 perces foglalkozáson bepillanthatunk az „Erkel-műhely” tevékenységébe a könyvtárunkban őrzött eredeti kéziratok segítségével, és közelebbről megismerhetjük a zeneszerző két ugyancsak híressé vált fiát is, akiknek keze nyoma megtalálható apjuk kései operáinak egyes részleteiben is. Végül kézügyességünket is próbára tehetjük a kottavonalazás és –írás során.

MI TÖRTÉNIK A FOGLALKOZÁS ALATT? A 180 perces foglalkozáson ellátogatunk a restaurátor műhelyekbe, ahol megismerkedhetünk a könyvkötés és restaurálás szakmai titkaival. Látványos, kézzel fogható bemutatókon keresztül szerezhetünk tapasztalatokat a felhasznált anyagokról, a különféle érdekes könyvkötésekről, restaurálási esetekről. Végül a restaurátorok segítségével régi kézműves technikák felhasználásával elkészíthetjük saját hazavihető kis könyvecskénket.

9

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

JEGYZETEK

A foglalkozásokra előzetes bejelentkezés szükséges, minimum két héttel a program előtt.

A könyvtárlátogatás időpontja: A foglalkozás címe: Osztály: Kapcsolódó tantárgy:

Jelentkezés a foglalkozásokra: • Sebestyén Lilla múzeumpedagógus • E-mail: [email protected] • Telefon: 1/224-3745 (Hétfő-Csütörtök: 9-15 óra, Péntek: 9-13 óra)


További információk, tanári segédanyagok: • www.oszk.hu/muzeumpedagogia


Minimális létszám: 10 fő Maximális létszám: egy osztály* *Kivétel a Térképezd fel városod!, A világ Kolombusz szemével, A török hódoltság térképész szemmel foglalkozások, melyeken maximum 15 főt tudunk fogadni.


A foglalkozások díja: 500 Ft/fő, amely tartalmazza a felhasznált anyagok árát is. Az elkészült tárgyak hazavihetők. Hátrányos helyzetű diákok részére az osztályfőnök írásos igazolása alapján díjmentességet biztosítunk. A kísérő pedagógus számára a pedagógusigazolvány bemutatásával a részvétel ingyenes.

10

© OSZK Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztály Felelős kiadó: Dr. Sajó Andrea főigazgató, 2013 Országos Széchényi Könyvtár 1014 Budapest Szent György tér 4-5-6.

SULI A VÁROS FELETT MÚZEUMPEDAGÓGIA A KÖNYVTÁRBAN? évfolyam

Recommend Documents