A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán
Tanulmány „Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben” című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez
Program honlap: http://www.hu-srb-ipa.com/ A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
1
Tartalom
1
Tartalom.................................................................................................................................................... 2
2
A vizsgálat célja ......................................................................................................................................... 3
3
A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása ................................................................................. 3
4
Eredmények .............................................................................................................................................. 6 4.1
Vállalkozói képzés ................................................................................................................................. 6
4.2
Innovációs rendszerek és klaszterek .................................................................................................... 22
4.3
Kreativitás, tolerancia ......................................................................................................................... 36
2
2
A vizsgálat célja
Vizsgálatunk célja a magyar-szerb határ menti országrészekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások
együttműködési
készségének,
klaszteresedésének
nemzetközi
vonatkozásának felmérése a határ mindkét oldalán. Jelen tanulmányban a magyarországi felmérés eredményeit ismertetjük. Az eredmények ismertetését az alkalmazott kérdőív szerkezetében tesszük meg. Először bemutatjuk a vizsgált mintát, majd ennek speciális voltából fakadóan alkalmazott elemzési módszertant, végül pedig eredményeinket ismertetjük. A kérdőív második blokkjában a vállalkozói képzésekkel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához, illetve az egyetemnek milyen szerepe van a vállalkozás létrehozásában, az egyes kurzusoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók. A felmérés harmadik blokkjának alapvető célja, hogy a tudás intenzív iparági tevékenységeket, azok innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket mind régióban, mind iparágakban megtalálható feltételek aspektusából vizsgálja, egy olyan kevésbé fejlett régióban, mint amilyen a Dél-alföldi régió is. A kérdőív negyedik blokkja a kreativitás és tolerancia vizsgálatával foglalkozik. A felmérés ezen részének elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kreativitás szempontjából vizsgálja, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló humán erőforrással szembeni toleranciát mérje. Az elemzés kitér továbbá a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára, amely szintén a kreativitás több szempontú vizsgálatának részét képezi.
3
A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása
A mintába került 400 vállalkozás 86 százaléka esetében a kérdőívet a cégvezető, illetve tulajdonos töltötte ki. A kitöltött kérdőívek közül 11 esetben középvezető, míg 45 esetben felsővezető volt a kitöltő.
A cég formáját tekintve a mintában a korlátolt felelősségű társaságok voltak többségben (57,8 százalék), emellett említésre méltó a betéti társaságok csoportja (36,5%). Emellett a mintában 12 részvénytársaság és 11 közkereseti társaság is található. 3
A vizsgált vállalkozások 84 százaléka alkalmazottak számát tekintve mikro vállalkozás, 11,8 százaléka 10-49, míg 7,0 százaléka 50-249 főt foglalkoztat. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a vállalkozások 79 százalékánál, míg a szakképzet, illetve alapfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a vállalkozások 93 százalékánál nem változott a korábbi évekhez képest.
A mintában (3.1. táblázat) az alapítástól számított működési idő tekintetében a vállalkozások működési ideje 4 és 22 év közötti volt. A működési idő kezeléséhez kétlépcsős klaszterezés segítségével képeztünk homogén csoportokat, melyek jóságát a Silhoutte-féle mérőszám értéke (0,7) is jelez. Az eljárás eredményeként a 4-7, 8-14, illetve 15-22 korcsoportok jöttek létre. A 4 – 7 éve működő szervezetek aránya 23 százalék, a 8 – 14 éve működőké pedig 40,8 százalék volt.
3.1. táblázat: A minta főbb jellemzői Vállalkozások Megoszlás, száma, db Működési idő (alapítástól számítva)
A cég jogi formája 2010. december 31. után
%
4 év – 7 év
92
23,0
8 év – 14 év
163
40,8
15 év –
145
36,3
Összesen
400
100,0
Bt.
146
36,5
Kft.
231
57,8
KT.
11
2,8
RT
12
3,0
461
100,0
Összesen Forrás: Saját szerkesztés
4
A vállalkozások legtipikusabb értékesítési területét vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások csupán 7 százaléka jelenik meg külföldön, illetve 27,8 százaléka országos piacon. A vállalkozások 65,3 százalékának fő értékesítési területe a saját régiója. A vállalkozások legtipikusabb beszerzési területét vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások csupán 7 százaléka szerez be külföldről, illetve 28,5 százaléka országos piacról. A vállalkozások 64,5 százalékának fő beszerzési területe a saját régiója.
Annak vizsgálatakor, hogy történt-e az elmúlt három évben jelentősebb változás a vállalkozásnál összeolvadás vagy tulajdonosváltás, vagy klasztertaggá válás, vagy tőkebefektetés miatt, a vállalkozások 71 százaléka nemet mondott. Klasztertaggá válás 38 esetben, tulajdonosváltás 48, összeolvadás pedig 10 esetben fordult elő.
A kérdésekre adott válaszok bemutatására leíró statisztikai eszközöket, majd statisztikai következtetéselméletet (elsősorban kereszttábla elemzést, t-próbát, Kruskal-Wallis tesztet és Friedman-tesztet) is alkalmazunk változók, jelenségek közötti kapcsolatok, illetve fontosságok vizsgálatára. Két kategoriális változó (például klasztertagság, együttműködési formák, a vállalkozás mérete, a területi elhelyezkedése, lokális jellege, stb.) kapcsolatának vizsgálatára kereszttábla elemzést használhatunk. A vizsgálat során szignifikáns kapcsolat kimutatása csupán azt jelenti, hogy a két változó nem tekinthető egymástól függetlennek, ettől a köztük lévő kapcsolat erőssége – gyakorlati szempontból – még gyenge is lehet. Maga a teszt szimmetrikus „együttmozgást” vizsgál a változók között. Mivel a statisztikai magyarázó modellek matematikai alapon vizsgálódnak, így egy-egy okként feltüntetett változó nem biztos, hogy a valóságban is ok, így például a kereszttábla-elemzést felfoghatjuk egy mintázat keresésnek, azaz egy speciális klaszteranalízisnek is. Ok-okozati vizsgálat esetében egy gyenge kapcsolat arra utalhat, hogy a magyarázó ok hatása ugyan szignifikáns, de párhuzamosan más tényező hatását is figyelembe kell vennünk.
A két mintás t-próbák, illetve varianciaanalízis alkalmazásával arra keressük a választ, hogy csoportok statisztikailag szignifikánsan különböznek-e a metrikus változó átlagában, például valaminek az átlagos megítélésében. Az eljárás tesztállítása (nullhipotézise) szerint a 5
metrikus változó csoportokhoz tartozó várható értékei (átlagai) szignifikánsan nem különböznek. Míg az alternatív hipotézis ennek tagadása.
Kruskal-Wallis teszt segítségével azt vizsgáljuk, hogy egy változó eloszlása szignifikánsan különbözik-e csoportok között.
Friedman teszt segítségével azt vizsgáljuk, hogy az egyes változók eloszlása, változók megítélésének rangsorolása szignifikánsan eltér vagy sem.
Korrelációs, illetve rangkorrelációs együttható alkalmazásakor két változó kapcsolatának erősségét vizsgáljuk. A korrelációs együttható pozitív értéke azt jelzi, hogy az egyik tényező nagyobb értéke a másik tényező nagyobb értékével jár együtt. A mutató abszolút értéke pedig a kapcsolat szorosságát mutatja: az egyhez közeli érték erős, a nullához közeli érték gyenge kapcsolatot mutat.
Emellett bizonyos változók esetében kategóriák képzését is végrehajtjuk. Például a foglalkoztatottak számát tekintve a mikro, kis és középvállalkozások létszám kategóriát alkalmazzuk, míg a vállalkozások korát (hány éve alapították) kétlépcsős klaszterezés segítségével homogén korcsoportokra bontjuk.
Az elemzéseinkhez SPSS 18.0 szoftvert használtunk.
4
Eredmények
A minta és alkalmazott elemzési módszertan ismertetése után jelen fejezetben bemutatjuk a kérdőív három blokkjának feldolgozásából származó eredményeinket.
4.1
Vállalkozói képzés A sikeres vállalkozáshoz, a vállalkozásalapításhoz nagyban hozzájárulhat a magas
színvonalú vállalkozásoktatás, amely keretében vállalkozni vágyókat, illetve vállalkozókat 6
egyaránt hozzásegíthet a sikerhez elméleti és gyakorlati oktatás keretében. Az elmúlt években jól láthatóan folyamatosan nő az érdeklődés a vállalkozásoktatás területe iránt. Éppen ezért jelen kutatás keretein belül a vállalkozók visszajelzései alapján meg szeretnénk vizsgálni, hogy az oktatás milyen szerepet játszik a vállalkozásalapítás során, a vállalkozók keresik-e a vállalkozásoktatásban rejlő lehetőségeket. A kérdőív második blokkjában a vállalkozói képzésekkel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához, illetve az egyetemnek milyen szerepe van a vállalkozás létrehozásában, az egyes kurzusoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók. A fenti területek megismerése érdekében az alábbi szempontokat vizsgáltuk: 1. Mely tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához? 2. Mennyire voltak fontosak az egyes teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? 3. Mely
tényezők
okoztak-e
komolyabb
nehézséget
a
jelenlegi
vállalkozása
elindításakor? 4. Az egyetem vállalkozásalapításban betöltött szerepének vizsgálata? 5. Az egyes ismeretek szerepe a vállalkozás indításának szempontjából? 6. Az egyes ismereteknek milyen szerepe a vállalat sikeres működése érdekében? 7. Mekkora hangsúlyt fektetnek az Önök vállalkozásánál a vezetők körében az alábbi képességek fejlesztésére?
A kutatás második blokkja hét kérdésből tevődik össze. A továbbiakban az egyes kérdésekre adott válaszokat részletesen tárgyaljuk.
A megkérdezés egy öt „fontossági értéket” megjelenítő skálán történt, a megkérdezettek minden egyes tényezőnél megjelölhettek egy értéket, így érzékeltetve, hogy az alábbi tényezők mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához. Az alábbi válaszokat lehetett megjeleníteni: 1 – Ennek egyáltalán nem volt köze a vállalkozásom indításához 2 – Ennek részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor 3 – Ennek közepes mértékű szerepe volt a vállalkozásom indításakor 4 – Ennek jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor 7
5 – Ez az egyik legfontosabb dolog volt vállalkozásom indításakor Az ötfokú skála mellett a válaszadó bejelölhette a „Nem tudom”, illetve „Nincs válasz” lehetőségeket is minden kérdésnél. Ezzel is pontosabb képet szerettünk volna kapni a válaszadók véleményéről. 4.1.1. táblázat: Vállalkozásalapítást befolyásoló tényezők értékeinek megoszlása (%) Tényező 1.
2.
3.
4. 5.
6.
7. 8.
9. 10. 11. 12.
1
2
3
4
5
Nem Nem tudja válaszolt
Technológiai (új termék, szolgáltatás) ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert 52,25
4,50 11,00
9,75 17,00
5,00
0,50
Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek 17,00
3,25 14,25 20,50 39,50
5,00
0,50
Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. 19,50
5,00 16,75 18,25 33,50
6,50
0,50
8,00 18,50
6,25
0,50
Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá 28,00 13,50 24,50 12,50 15,25
6,00
0,25
Családom és kapcsolataimat kamatoztatni vállalkozásban
9,00 13,75
5,50
0,25
9,50
9,25
7,25
0,25
8,25 21,50 54,50
5,00
0,25
Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet 28,75 13,00 27,50 12,50 11,75
6,25
0,25
Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok
40,50 13,25 16,00 10,25 12,75
7,00
0,25
Otthonról dolgozni
51,25
8,75 16,25
7,00 10,25
6,25
0,25
70,75
4,25
3,00 12,50
5,75
0,25
Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam 41,75 10,00 15,00
baráti akartam egy 46,25 13,50 14,25
Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. 46,00 12,25 15,50 Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani
szerettem
Elvesztettem az munkahelyemet, munkanélkülivé váltam
8,75
1,75
volna előző
8
3,50
13. 14.
Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba 88,75
1,00
1,00
0,25
3,25
5,50
0,25
A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. 70,25
8,25
6,00
2,75
6,75
5,75
0,25
Forrás: Saját szerkesztés Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az egyes tényezők milyen mértékben járultak hozzá a vállalkozás indításához. Ebben az esetben 14 tényezőt vizsgáltunk (4.1.1. táblázat). Az eredményekből jól látszik, hogy két fő tényezőt emelhetünk ki, amelyek leginkább motiválták a vállalkozókat:
A válaszadók közel 55%-a a szaktudását, korábbi munkatapasztalatait kívánta hasznosítani egy új vállalkozás keretében.
Továbbá a megkérdezettek közel 40%-a érezte úgy, hogy a felmerülő piaci igényre való reagálás hozzájárult a vállalkozásalapításhoz.
Az előzőeken túl a függetlenség iránti vágy is megjelent, hiszen a vállalkozók 33,5%-át ez motiválta leginkább a vállalkozás alapítása során. Mindez jól látszik a következő táblázatból, amelyben bemutatjuk, hogy milyen rangsor állítható
fel
az
egyes
válaszkategóriák
tekintetében, mely kérdéseket
tartják
a
legfontosabbnak, illetve a legkevésbé fontosnak a vállalkozók (4.1.2 táblázat). A rangsorból is látszik, hogy a 8., 2. és 3. kérdés kapta a legmagasabb pontszámot, míg a 13., 14. és a 12. válaszokat értékelték a legkevesebbre. 4.1.2. táblázat: Az első kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.1.13 II.1.14 II.1.12 II.1.11 II.1.7 II.1.6 II.1.1 II.1.10 II.1.4 II.1.5 II.1.9 II.1.3
4,15 5,20 5,46 6,56 6,80 6,91 7,05 7,11 7,56 8,13 8,17 9,94 9
II.1.2 II.1.8
10,34 11,62
Forrás: Saját szerkesztés A továbbiakban részletesebben megnéztük, hogy mely motivációk tartották a legkevésbé fontosnak a vállalkozásalapításnál:
A megkérdezettek közel fele (52,25%) szerint az új termék, szolgáltatás ötlete egyáltalán nem játszott szerepet a vállalkozás indításakor.
A számlaképességgel kapcsolatosan elmondható, hogy a válaszadók 70,25%-a szerint a számlaképesség megszerzésének egyáltalán nem volt köze a vállalkozás alapításához.
Továbbá meglehetősen érdekes eredmény, hogy a megkérdezettek 40%-a szerint a középiskolai/főiskolai kurzusokat egyáltalán nem tartották fontosnak.
Ahhoz, hogy az egyes válaszok fontosságáról tisztább, pontosabb képet kapjunk megvizsgáltuk az egyes válaszokra adott pontszámok átlagát. Mindez azért fontos, mert a rangsor nem mutatja meg, hogy mekkora eltérések vannak az egyes kategóriák között.
4.1.3. táblázat: Az első kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdések N Minimum Maximum Átlag Szórás II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.4 II.1.5 II.1.6 II.1.7 II.1.8 II.1.9 II.1.10 II.1.11 II.1.12 II.1.13 II.1.14 Összesen
378 378 372 373 375 377 370 379 374 371 374 376 377 376 355
1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00
Forrás: Saját szerkesztés
10
5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00
2,3095 3,6587 3,4435 2,4799 2,7173 2,2626 2,1757 4,1741 2,6310 2,3693 2,1043 1,7473 1,1777 1,5904
1,61622 1,48822 1,52942 1,58547 1,43116 1,49912 1,39645 1,24138 1,36902 1,46897 1,41510 1,43387 ,77373 1,18763
A 4.1.3. táblázatból látszik, hogy a rangsorban legtöbbre értékelt 8. válasz valóban kiemelkedik a többi közül, illetve a 2.-ról is elmondható ugyanez, de 3. kategória már közelebb van a közepes fontossághoz.
A következő kérdés során azt vizsgáltuk, hogy mennyire voltak fontosak az egyes tevékenységek a vállalkozásalapítás során, mekkora fontosságot tulajdonítottak a válaszadók az egyes teendőknek (4.1.4. táblázat). Ahogy az előző kérdésnél, ebben az esetben is egy ötfokú Likert-skálán jelölhették meg a válaszadók, hogy mennyire tartották fontosnak az egyes teendőket a vállalkozásuk indítása során (emellett itt is megjelent a „Nem tudom”, „Nincs válasz kategória”): 1 – Nem használtam a vállalkozásom beindításához 2 – Kis mértékben használtam a vállalkozásom beindításához 3 – Részben használtam a vállalkozásom beindításához 4 – Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 5 –Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat
4.1.4. táblázat: Mennyire voltak fontosak az alábbi teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? (%) Tényező
1
2
3
4
5
Nem
Nem
tudja válaszolt 1.
2. 3. 4.
5. 6.
Gazdasági, képzéseken részvétel
üzleti történő 39,75 11,50 18,25 10,25 15,75
4,50
0
Szakmai képzéseken történő részvétel 23,75
8,50
16,75 16,25 30,50
4,00
0,25
Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése 12,00
5,25
12,00 21,00 45,50
4,00
0,25
Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) 11,75
8,25
25,50 21,00 29,00
4,25
0,25
22,50 10,75 21,25 19,75 21,25
4,00
0,50
Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismeretek 20,50 11,50 19,50 18,50 25,00
4,50
0,50
Konzultáció vállalkozókkal
más
11
beszerzése 7.
Alaptőke megszerzése
29,00 10,75 22,75 11,75 21,00
4,25
0,50
8.
Üzleti terv készítése
33,00 11,25 20,50 13,25 17,00
4,25
0,75
Forrás: Saját szerkesztés
Ami a leggyakoribb teendőket illeti a válaszokból kiderült, hogy a vállalkozók kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a szükséges ismeretek, szakmai tapasztalatok összegyűjtésének. A vállalkozásindításhoz elengedhetetlen tevékenységek közül az alábbi három emelkedik ki:
A megkérdezettek majdnem fele (45,5%) a szakmai tapasztalatok, ismeretek összegyűjtését tartják a legfontosabbnak.
Ezt követően a szakmai képzéseken történő részvételt (30,5%),
majd az általánosan elérhető ismereteket (29 %) említik, mint meghatározó tevékenységek.
Ezt követően azt vizsgáltuk, hogy mely tevékenységek azok, amelyeket egyáltalán nem használtak a vállalkozók az indítás során. A visszajelzésekből jól látszik, hogy az alábbi kategóriákat egyáltalán nem tartották fontosnak a megkérdezettek:
A gazdasági, üzleti képzéseken való részvételt a válaszadók közel 40%-a egyáltalán nem használta a vállalkozás beindításához
Az üzleti terv készítését a megkérdezettek 33%-a nem tartotta fontosnak a vállalkozás alapítása során. 4.1.5. táblázat: A második kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.2.1 II.2.8 II.2.7 II.2.5 II.2.6 II.2.2 II.2.4 II.2.3
3,41 3,87 4,07 4,45 4,54 4,73 5,06 5,87
Forrás: Saját szerkesztés 12
A fenti adatokat támasztja alá a 4.1.5. táblázat, azonban ebben az esetben is érdemes megnézni az egyes válaszokra adott pontok átlagát (4.1.6. táblázat). Ebből látszik, hogy a legkisebbre értékelt 1. válasz és a második legerősebb 4. válasz között nem is olyan nagy a különbség (egy egész), ami azt jelenti, hogy a köztük lévő kategóriák is egymáshoz közel helyezkednek el. 4.1.6. táblázat: A második kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II.2.1 382 1,00 5,00 2,4843 1,51407 II.2.2 383 1,00 5,00 3,2219 1,57545 II.2.3 383 1,00 5,00 3,8642 1,39083 II.2.4 382 1,00 5,00 3,4948 1,33152 II.2.5 382 1,00 5,00 3,0681 1,46725 II.2.6 380 1,00 5,00 3,1684 1,48628 II.2.7 381 1,00 5,00 2,8425 1,52225 II.2.8 380 1,00 5,00 2,6842 1,50646 Összesen 375 Forrás: Saját szerkesztés Összességében
a
fenti
eredmények
figyelembevétel
a
következő
alapvető
megállapításokat fogalmazhatjuk meg: A megkérdezettek egyértelműen kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a szükséges ismeretek, tapasztalatok megszerzésének a vállalkozásalapítást megelőzően. Ami viszont érdekes, hogy a „Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel” meglehetősen alacsony szerepet kapott. Az eredményekből az is kitűnik, hogy alaptőke megszerzése nem jelent érdemi problémát a vállalkozók számára. Emellett az üzleti terv készítésének sem tartottak komolyabb jelentőséget, ami alátámasztja az első kérdésben tapasztalt eredményt, miszerint elsősorban nem új ötletekre épülő vállalkozásokat hoztak létre. A
vállalkozók
programok
iránti
érdeklődésének
hiánya
esetlegesen
visszavezethető a költségeikre és arra, hogy a vállalkozók nem tudják otthagyni a vállalkozásukat, hogy részt vegyenek az egyes programokon. A harmadik kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy mely tényezők jelentettek komolyabb nehézséget a vállalkozás alapításánál. Ebben az esetben a korábbi ötfokú skála helyett direkt 13
módon rákérdeztünk, hogy az egyes tényezők problémát okoztak-e. Természetesen itt is megjelent a „Nem tudom”, illetve „Nincs válasz” kategória is. Az eredmények jobb áttekinthetősége érdekében három kategóriát képeztünk és a megjelölések gyakorisága alapján. Ennek megfelelően leggyakoribb nehézségeknek neveztük a 40% felett megjelölt válaszokat, gyakori nehézségeknek a 25-40% közötti megjelöléseket, illetve a ritkább nehézségeknek a 25% alatti megjelöléseket. Az egyes válaszokat, valamint a kialakított a kategóriákat a 4.1.7. táblázat tartalmazza. 4.1.7. táblázat: Vállalkozásindításkor nehézséget okozó tényezők megoszlása (%) Válaszlehetőségek
Igen
Nem
Nem tudja
Nem válaszolt
Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése
44,00 51,50
4,00
A szükséges anyagi források előteremtése
40,50 54,50
4,25
0,50 Leggyakoribb 0,75 nehézségek
Üzleti kapcsolatok kiépítése-
38,25 57,50
3,75
0,50
Túlzottan erős versenybe becsatlakozás
35,50 60,00
4,00
0,50
Jogi kérdések intézése / papírmunka
33,00 62,50
4,00
0,50
A kockázatvállalástól való félelem
28,75 67,00
3,50
0,75
Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása
27,00 69,00
3,50
0,50
Telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése
26,50 69,50
3,50
0,50
Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya
22,75 72,00
4,50
0,75
Az emberek irányítása és motivációja
20,50 75,50
3,50
0,50
A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása
16,25 79,00
4,25
0,50
Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása
14,75 80,75
4,00
0,50
A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya
12,25 83,00
4,00
0,75
Gyakori nehézségek
Ritkább nehézségek
Forrás: Saját szerkesztés A visszajelzések vizsgálata során számos következtetés vonható le a megkérdezettek vállalkozásalapításával kapcsolatosan, ezeket az alábbiakban foglaltuk össze:
Ahogy a táblázatból is jól látható a válaszadók legmeghatározóbb nehézségnek az ügyfelek megtalálását, ügyfélkör kiépítését találják.
14
Érdekes módon a második legfontosabb tényezőként „A szükséges anyagi források előteremtését” jelölik meg, miközben az előző kérdésnél az alaptőke megszerzésének nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget.
A gyakori nehézségek között megjelenik az üzleti kapcsolatok kiépítése, az erős versenybe történő bekapcsolódástól való félelem, illetve a kockázatvállalástól való félelem, amelyek más kutatások eredményei szerint is nagymértékben befolyásolják a vállalkozási hajlandóság tényleges vállalkozássá válását.
Emellett olyan operatív feladatok jelennek meg, mint a jogi kérdések intézése, valamint telephely megszerzése, berendezése.
A ritkább nehézségek között szintén megjelenik egy érdekes kettőség: korábban az üzleti képzéseken történő részvételt nem tartották fontosnak a válaszadók, azonban e kategórián belül az üzleti, gazdasági ismeretek hiánya erőteljesen megjelenik.
A negyedik kérdéssel az volt a célunk, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy a vállalkozók hogyan vélekednek az Egyetemről, illetve az Egyetem vállalkozásindításban betöltött szerepéről. Az egyetemek egyre inkább középpontba kerültek az elmúlt években, hiszen nagyobb mértékben kell, hogy megosszák a tudást a társadalom más produktív szektoraival, mint az megszokott volt az európai hagyományban. Egyre inkább elmondható, hogy az az elsődleges cél, hogy az egyetemek a „elefántcsonttorony” státuszból a „vállalkozói egyetem" státusz felé mozduljanak el. Éppen ezért ennél a kérdésnél az volt a fő célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy ez a szerep körvonalazódni látszik-e a régióban. Ebben az esetben visszatértünk az ötfokú értékeléshez, ahol az egyes értékek jelentése a következő: 1 – Egyáltalán nem értek egyet az állítással 2 – Részben egyetértek az állítással 3 – Közepes mértékben értek egyet az állítással 4 – Nagyrészt egyetértek az állítással 5 –Teljes mértékben egyetértek az állítással A 4.1.8. táblázat tartalmazza az általunk adaptált kérdőív állításait, valamint a válaszadók értékeléseit. 15
Jól látszik, hogy kiemelkedő értékekkel szinte egyáltalán nem találkozunk, csupán egyetlen esetben („Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását.”) jelenik meg egy kiugró eredmény. Ebben az esetben a vállalkozók 42,75%-a gondolja úgy, hogy az egyetemi barátságok, kapcsolatok meghatározó jelentőségűek. Talán még az egyetem kreatív légkörét, illetve vezetői készségek fejlesztésében játszott szerepét ismerik el a vállalkozók, az előbbivel 23,25%, míg az utóbbival 24,25%-ban értenek egyet a válaszadók. A többi esettel kapcsolatosan elmondható, hogy meglehetősen egyenletesen oszlanak el a válaszok az öt kategória között. Érdekes, hogy az utolsó két kategória esetében, ahol az egyetem
befektetők
megszerzésében
betöltött
szerepére,
illetve
új
vállalkozások
létrehozásának támogatására kérdeztünk rá leginkább „nem tudom” válaszok születtek.
4.1.8. táblázat: Az egyetem szerepével kapcsolatos megállapításokra adott válaszok megoszlása (%) Tényező
1
2
3
4
5
Nem
Nem
tudja válaszolt 1.
2.
3.
4.
5. 6.
„A egyetem kreatív légköre inspirálja az új vállalkozások ötleteinek kialakítását.” 14,75
5,75 17,25 14,75 23,25 22,00
2,25
„A kurzusok fejlesztik a társadalmi és vezetői készségeket, amelyek szükségesek a vállalkozók számára.”
9,75 19,00 17,25 24,25 18,25
2,25
9,25
„A kurzusok biztosítják azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához.” 12,75 12,75 „Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását.”
4,50
2,75 12,25
2,50
21,5 42,75 14,00
2,25
18,5
5,75
5,00 30,50
2,50
aktívan új cég 24,75 15,00 13,00
6,00
5,25 37,00
2,25
„Az egyetem segítséget nyújt befektetők megszerzéséhez.” 21,75 16,00 „Az egyetem támogatja az
25,5 13,25 13,50 19,75
16
megalapításának folyamatát.” Forrás: Saját szerkesztés A 4.1.9. táblázatból is látszik, hogy a 4. válasznak messze nagyobb fontosságot tulajdonítottak a megkérdezettek, mint a többinek. Emellett a kutatásunk szempontjából nem túl kedvező eredmény, hogy az egyetem vállalkozásalapításban játszott szerepét a legutolsó helyre sorolták a vállalkozók. 4.1.9. táblázat: A negyedik kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.4.6 II.4.5 II.4.3 II.4.1 II.4.2 II.4.4
2,41 2,55 3,44 3,78 4,00 4,82
Forrás: Saját szerkesztés Az egyes kérdések rangsorán túl kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen átlagértékeket kaptak az egyes válaszlehetőségek (4.1.10 táblázat). Az egyetem vállalkozásindítással kapcsolatos szerepét tovább szerettük volna vizsgálni és megnézni, hogy milyen átlagértéket kapott ez a kategória, de sajnos ezek az eredmények sem biztatóak, hiszen átlagosan 2,26 pontra értékelték. 4.1.10. táblázat: A negyedik kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II.4.1 303 1,00 5,00 3,3432 1,47193 II.4.2 318 1,00 5,00 3,4717 1,34475 II.4.3 311 1,00 5,00 3,0257 1,29987 II.4.4 335 1,00 5,00 4,1373 1,12095 II.4.5 268 1,00 5,00 2,3470 1,22509 II.4.6 243 1,00 5,00 2,2634 1,31605 Összesen 215 Forrás: Saját szerkesztés Ezzel a kérdéssel elsősorban azt a hipotézisünket szerettük volna megvizsgálni, miszerint az egyetemnek fontos szerepe van a vállalkozásalapítás elősegítésében, segítséget nyújthat a vállalkozóknak a vállalkozásindításban. Azonban a válaszok elemzése során azt 17
tapasztaltuk, hogy egyelőre nem figyelhető meg az ún. entrepreneurship egyetem jelensége, hiszen a válaszadók visszajelzései alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyetem vállalkozásfejlesztés szerepe még várat magára. Egyelőre az egyetem csupán a kapcsolatok kiépítésében játszik meghatározó szerepet. Az ötödik kérdés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozók mely ismeretek tartják fontosnak a vállalkozásindítás szempontjából. Az előző kérdéshez kapcsolódóan itt is kísérletet tettünk arra, hogy elemezzük az egyetem milyen szerepet tölt be a vállalkozásindításban. A vállalkozásoktatás elősegítheti a vállalkozói és innovatív kultúra kialakítását a gondolkodásmód megváltoztatásával és a szükséges készségek biztosításával. Ebben az esetben az alábbi skálán jelölhették meg válaszaikat: 1 – Egyáltalán nem fontos 2 – Kis mértékben fontos 3 –Fontos is és nem is 4 –Fontos 5 –Nagyon fontos
4.1.11. táblázat: Az egyes ismereteknek tulajdonított fontosság megoszlása (%) Ismeret típusok
1
2
3
4
5
Nem
Nem
tudja válaszolt 1.
Vállalkozói ismeretek
0,75
2,50
11,25
27,25
57,75
0,50
0,00
2.
Marketing ismeretek
1,75
4,50
21,00
31,00
41,50
0,25
0,00
3.
Pénzügyi ismeretek
0,75
3,25
14,25
30,75
51,00
0,00
0,00
4.
Üzleti terv készítésének ismerete
6,75
7,75
25,25
28,50
31,50
0,25
0,00
Innováció menedzsment ismeretek
4,50
8,50
28,25
33,00
23,75
2,00
0,00
Pályázatírás és projektmenedzsment ismeretek
11,25
10,00
29,00
24,25
24,50
1,00
0,00
5. 6.
Forrás: Saját szerkesztés A 4.111. táblázatból az alábbi eredményeket emelhetjük ki:
18
A megkérdezettek 57,75%-a a várakozásoknak megfelelően a vállalkozói ismereteket tartja a legfontosabbnak.
Ezt követi a pénzügyi ismeretek 51%-kal, illetve a marketing ismeretek 41,5%kal.
A maradék három ismeretnek (üzleti terv készítése, innováció menedzsment, illetve pályázatírás) egyaránt kisebb fontosságot tulajdonítanak a vállalkozók. Az üzleti terv készítését a korábbi kérdésekben is a fontossági sorrend végén találhattuk, ebben az esetben sincs másképp.
Ennél a kérdésnél is elkészítettük az egyes válaszoknak tulajdonított fontosságok sorrendjét (4.1.12. táblázat), illetve az egyes válaszokra adott pontok átlagát (4.1.13 táblázat). A sorrend azt mutatja, hogy a vállalkozói ismereteket tartják a legfontosabbnak, illetve a pályázatírás és projektmenedzsment ismereteket a legkevésbé fontosnak. Azonban az átlagértékeket vizsgálva az látható, hogy mind a hat ismeretet igen fontosnak tartják, hiszen még a rangsorban utolsóként szereplő pályázatírás és projektmenedzsment ismeretek is 3,4 pontot kapott, ami nem egészen egy egésszel kevesebb, mint az első helyezett vállalkozói ismeretek (4,39 pont). 4.1.12. táblázat: Az ötödik kérdés fontossági sorrendje Szempont Átlagos rangszám II.5.6 II.5.5 II.5.4 II.5.2 II.5.3 II.5.1
2,70 2,98 3,16 3,70 4,12 4,35
Forrás: Saját szerkesztés 4.1.13. táblázat: Az ötödik kérdésre adott válaszok leíró statisztikai elemzése Kérdés N Minimum Maximum Átlag Szórás II.5.1 398 1,00 5,00 4,3945 ,84142 II.5.2 399 1,00 5,00 4,0627 ,98153 II.5.3 400 1,00 5,00 4,2800 ,87951 II.5.4 399 1,00 5,00 3,7043 1,18523 II.5.5 392 1,00 5,00 3,6429 1,07993 II.5.6 396 1,00 5,00 3,4116 1,27479 Összesen 387 19
Forrás: Saját szerkesztés A hatodik kérdéssel azt kívántunk vizsgálni, hogy a vállalkozók az egyes ismeretekre milyen hangsúlyt fektetnek, illetve fektettek a vállalkozás sikeres működése érdekében. Minden ismeretnél a következő három kategóriára kérdeztünk rá (a „Nem tudom” és „Nincs válasz” kategóriák mellett):
Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk,
Folyamatosan fejlesztjük,
Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk.
4.1.14. táblázat: Az egyes ismeretekre fektetett hangsúly megoszlása (%)
Válaszlehetőségek
Kereskedelmi jog
Eddig Múltban nem fejleszFolyafejlesztettük, matosan tettük, de de már fejleszt-jük a jövőnem ben fogjuk fogjuk
Nem tudja
Nem válasz olt
23,75
27,25
7,25
32,00
9,75
18,75
45,25
10,75
21,00
4,25
Üzleti tervezés
18,25
56,50
6,50
14,00
4,75
Saját piac (szerkezet, trendek stb.) ismerete
10,50
75,75
3,75
8,25
1,75
Marketing
22,50
50,75
6,50
15,25
5,00
Humánerőforrás és foglalkoztatási ügyek
25,75
36,00
6,50
26,50
5,25
Csapatépítés és fejlesztés
25,50
33,25
7,00
27,00
7,25
Pénzügyi menedzsment
16,25
51,50
3,75
24,00
4,50
Finanszírozási lehetőség megtalálása és megszerzése
17,75
51,75
9,25
16,50
4,75
Vállalkozásfejlesztési (kisvállalatok támogatása)
lehetőségek
Forrás: Saját szerkesztés Ennél a kérdésnél kiemelnénk, hogy a válaszadók nagy része (75,75%) a várakozásoknak megfelelően a saját piacuk ismeretét folyamatosan fejlesztik, ami nyilván elengedhetetlen egy vállalkozás sikeres működtetéséhez. Egy érdekesség, hogy az üzleti tervezést szintén ebben a kategóriában szerepel a vállalkozók 56,5%-nál, miközben a korábbiakban úgy tűnt, hogy nem különösebben tartották 20
fontosnak a vállalkozás elindításakor, azonban a működtetés során az eredmények szerint már igen fontos tényező. A folyamatosan fejlesztendő kategóriában ezt követően a finanszírozási lehetőségek megtalálása (51,75%), a pénzügyi menedzsment (51,5%), valamint a marketing (50,75%) emelkedik ki. A jövőre vonatkozó kérdésnél érdekes módon egyik kategóriát sem jelölték meg meghatározó mértékben. Az utolsó kérdésben azt kérdeztük meg a válaszadóktól, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a vállalkozásnál a vezetők körében az egyes képességek fejlesztésére. Az előzőhöz hasonlóan ebben az esetben is a következő kategóriákat kínáltuk fel:
Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk,
Folyamatosan fejlesztjük,
Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk.
4.1.15. táblázat: Az egyes képességekre fektetett hangsúly megoszlása (%) Múltban Eddig nem fejlesztettük, Folyamatosan fejlesztettük, Nem Nem de már nem fejlesztjük de a jövőben tudja válaszolt fogjuk fogjuk
Képességek 1. Kreatív gondolkodás képessége
12,00
75,50
3,00
6,25
3,25
2. Probléma megoldási képesség
10,50
78,00
2,25
6,25
3,00
3. Döntéshozási képesség
11,25
76,75
2,50
6,50
3,00
16,25
66,75
5,25
8,25
3,50
5. Tárgyalási és meggyőzési képesség
17,25
66,25
5,00
7,75
3,75
6. Vezetési képesség
17,75
64,00
4,50 10,25
3,50
7. Csapatmunkára való képesség
18,25
56,50
4,25 16,75
4,25
8. Közösségi hálózatépítési képesség
18,25
46,50
7,75 21,75
5,75
4. Kommunikációs prezentációs képesség
és
Forrás: Saját szerkesztés 21
Ebben az esetben sem jelöltek meg a jövőben fejlesztendő tényezők közül egyet sem jelentős mértékben. Ezzel szemben a „folyamatosan fejlesztjük” kategóriában szinte mindegyik képesség érdemi szerepet játszik (4.1.15. táblázat). Jelen
tanulmány
vállalkozói
képzésekre
vonatkozó
blokkjával
mindenekelőtt
érzékeltetni szerettük volna, hogy mely tényezők vezetnek, illetve vezettek vállalkozások alapításához, valamint mik járulnak hozzá a sikeres működéshez. Az eredményekből jól látszik, hogy a válaszadók rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak a vállalkozás előtti felkészülésnek, különösen a megszerzendő ismereteknek. Továbbá kiemelnénk a képzések jelentőségét, amely vélelmezhető, hogy a felsőoktatásban megszerzett vállalkozói és üzletviteli ismeretek egyrészt megalapozottabb és jobban előkészített vállalkozások megindítását segítik elő, másrészt a napi operatív működetést is jelentős mértékben megkönnyíthetik.
Azonban az egyetemek vállalkozásalapításban betöltött szerepét
meglehetősen vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozók úgy érzik az egyetem egyelőre nem nyújt segítséget a vállalkozások indításában.
4.2
Innovációs rendszerek és klaszterek
A kérdőív harmadik blokkjának célja, hogy a kérdéseken keresztül felmérje a dél-alföldi régió tudásintenzív iparágainak innovációs tevékenysége számára releváns szervezetek heterogenitását, földrajzi elhelyezkedését, a kapcsolatok sokféleségét, amelyek a vállalatok tanulás lehetőségeit is meghatározzák. Az infrastruktúra vagy az intézmények (pl. helyi önkormányzat, fejlesztési ügynökség) egyes elemeire is kiterjed a kérdőív, de azok teljes elemzéséhez nem csak a vállalati lekérdezés alkalmas és szükséges. A vállalati innovációs tevékenység vizsgálatát megelőzően szükség van az innováció fogalmának meghatározására. Az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásában meghatározottak szerint az innováció „egy új, vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) piaci bevezetése vagy új folyamat, egy új marketing eljárás, szervezeti megoldás vagy külső kapcsolat üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben történő alkalmazása”. A felmérésben a megkérdezettek számára szükség volt az innováció fogalmának és típusainak gyors ismertetésére, hogy a kérdőív ezen szakaszában kapott eredmények annak fényében szülessenek meg, ahogyan az innováció fogalmát a nemzetközi szakirodalom is értelmezi. Az innováció: 22
egy új, vagy egy jelentősen továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás új, a termékek és szolgáltatások előállítását vagy nyújtását szolgáló eljárás, egy új marketing eljárás, vagy szervezeti megoldás.
A tudásintenzív vállalatok innovációs tevékenységében rejlő sajátosságok kimutatásakor fontos annak tisztázása, hogy mikor tekintünk egy vállalatot innovatívnak. Az Oslo Kézikönyv meghatározását továbbra is követve, tágabb értelemben akkor tekinthetünk egy vállalatot innovatívnak, ha az egy adott felmérés időszakában innovációt valósított meg. Szűkebb értelemben, azonban innovációs szempontból akkor aktív egy vállalat, ha innovációs tevékenységei voltak a felmérés időszaka alatt, beleértve a folyamatos és félbehagyott tevékenységeket is, függetlenül attól, hogy azok megvalósítással zárultak-e vagy sem. A felmérés nem tesz kitekintést a félbehagyott innovációs tevékenységekre, de mindazon megvalósított innovációt figyelembe veszi, amely a felmérés időszakában és az azt megelőző 3 évben történt. A kérdőíves felmérés minta elemszáma 400. Összesen 400 olyan vállalat került megkérdezésre, amelyek nem mindegyike esetében mondható el, hogy egyáltalán bármilyen innovációt megvalósított az elmúlt 3 évben. Arra a kérdésre, hogy a vállalkozás valósított-e meg innovációt az elmúlt 3 évben 6 hiányzó értéke mellett, 394 vállalkozás által biztosított válasz alapján tudunk következtésre jutni. A válaszadók 63%-a nem rendelkezik semmilyen innovációval a 2009 és 2011-es évek időszakában. Felmérve a Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében székhellyel rendelkező tudásintenzív vállalkozások körét, elmondható, hogy 37% csupán, amely az innováció területén aktív. Így a mintában szereplő 148 vállalkozás által adott válaszok alapján kaphatunk képet a tudásintenzív vállalkozások innovációs tevékenységének jellegéről a délalföldi régióban. Ezeket a vállalkozásokat fogjuk a tanulmány során az innovatív tudásintenzív vállalkozásokként emlegetni. Azon vállalkozások esetében, amelyek nem innovatívak, a kérdőív további felében, az innovációs tevékenységre irányuló kérdések nem lettek feltéve. Annak pontosítására is sor került, hogy az innováció mely típusait valósították meg a vállalkozások. Az Oslo Kézikönyv (OECD 2005) meghatározását követve az innováció négy típusát különítjük el, a termék innovációt, az eljárás innovációt, a szervezeti és végül a 23
marketing innovációt, amely kategóriákkal a vállalkozások is találkoztak. Termék (áru- vagy szolgáltatás-) innováció jellemzőit, vagy szándékolt felhasználását tekintve új, vagy jelentősen fejlesztett termék / szolgáltatás bevezetése. A termék innováció lehet például egy új, illetve minőségi, műszaki jellemzői alapján jelentősen továbbfejlesztett szoftver, alkatrész, a termék/szolgáltatás felhasználóbarát tulajdonságainak jelentős javítását követő forgalomba hozatala. Az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Az eljárás-innováció egy új, vagy jelentősen fejlesztett termelési mód bevezetése. Célja az egységköltség csökkentése, minőség javítása, illetve új vagy jelentősen módosított termék készítése. Eljárás innováció esetében is az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor, nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Arra a kérdésre, hogy valósított-e meg innovációt a vállalkozás az alábbi (termék és eljárás innováció) típusok közül az elmúlt 3 évben megjelölve (4.2.1. táblázat), hogy az a vállalkozás vagy a piac számára jelentett újat, az alábbi eredmények alakultak ki megjelölve a válaszadó vállalkozások számát a teljes, 400-as elemszámú mintát tekintve, és a vállalkozások százalékos arányát a válaszadó innovatív, tudásintenzív vállalkozás köréhez viszonyítva. 4.2.1. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok termék és eljárás innovációja
Innovációs tevékenység típusa Új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru) bevezetése (n=147) Új vagy jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatás bevezetése (n=146) Új vagy jelentősen továbbfejlesztett eljárás bevezetése termékek és szolgáltatások előállításának és nyújtásának érdekében (n=145)
Igen, amely új a piac számára
Igen, amely új a vállalkozás számára
Nem
Vállalkozások száma (db)
Megoszlás (%)
Vállalkozások száma (db)
Megoszlás (%)
Vállalkozások száma (db)
Megoszlás (%)
53
35,7
33
22,2
61
41,1
43
29,0
41
27,6
62
15,4
39
26,4
33
22,3
73
18,3
Forrás: Saját szerkesztés
Megfigyelhető, hogy a tudásintenzív vállalkozások, a válaszadók 35,7%-a a Dél-Alföldön leginkább egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett árut, 29%-a új szolgáltatást vezetett be, 24
amely az egész piac számára volt új. Jellemzően a vállalkozások inkább igyekeztek olyan innovációt megvalósítani nem csak a termék, hanem az eljárás innováció területén egyaránt, amely nem csak a vállalkozás (22,3%) hanem a piac számára (26,4%), is új. Az összes tudásintenzív vállalkozás arányában, legnagyobb arányban (beleértve azokat, amelyek semmilyen innovációt nem valósítottak meg) több mint a vállalkozások 13%-a termék innovációt hajtott végre, amely a piac számára is új volt. A szervezeti és marketing innovációs jellegű tevékenység is a kérdőív fókuszába került. A szervezeti innováció új szervezeti metódus bevezetése. Lényegében olyan új szervezési módszerek bevezetését jelenti, amelyeket a vállalat üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban alkalmaznak, és amelyek korábban nem voltak a vállalatnál alkalmazásban. Szükséges feltétel továbbá, hogy az ilyen lépéseknek a vezetőség stratégiai döntéseinek eredményeképpen kell megvalósulnia. A marketing innováció új marketing módszer bevezetése, jelentős változtatás a termék design, a csomagolás, az elosztás, a promóció, vagy az árazás tekintetében. Olyan új marketingmódszer bevezetése, amelyet a vállalat korábban még nem használt. Az új módszer bevezetésének lényegesen különböznie kell a vállalat meglévő marketingmódszereitől. A kapott válaszok körében, amely arra a kérdésre irányult, hogy történt-e a cégnél az elmúlt 3 évben az alábbiak alkalmazása, látható, hogy nagyobb arányban születtek nemleges válaszok, mint a termék vagy eljárás innováció esetében (4.2.2. táblázat).
4.2.2. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok szervezeti és marketing innovációja Igen Innovációs tevékenység típusa Új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása (n=148) Új üzletvezetési technikák alkalmazása (pl. új beszállítói technika - Just in Time rendszer) (n=148) A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása (pl. bedolgozás, csoportmunka) (148) Marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása (n=148)
Nem
Vállalkozások száma (db)
Megoszlás (%)
Vállalkozások száma (db)
Megoszlás (%)
44
29,7
104
70,3
35
23,6
113
76,4
52
35,1
96
64,9
64
43,2
84
56,8
Forrás: Saját szerkesztés 25
A marketing és szervezeti innováció tekintetében elmondható, hogy új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása a tudásintenzív vállalkozások 11%-ánál, az innovatív tudásintenzív vállalkozások csaknem 30%-nál (29,7%) volt jellemző. Új üzletvezetési technikák alkalmazása az összes vizsgált vállalkozás csaknem 9%-ánál, az innovatívak esetében kicsivel több, mint 23%-nál fordult elő. A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása az innovatívak több mint egyharmadánál történt (35,1%), de marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása is 43,2%-nál volt jellemző, ha az összes innovatív és nem innovatív tudásintenzív vállalkozás tekintetében vizsgáljuk, akkor 16%-nál. A kérdőív arra is kiterjedt, hogy a vállalkozások részt vettek-e és ha igen, mennyire intenzíven az innovációval kapcsolatos olyan tevékenységek tekintetében az elmúlt 3 évben, mint a kutatás-fejlesztés, eszközbeszerzés, külső tudásszerzés vagy képzés. A tudásintenzív vállalkozások ötfokú skálán jelezhették a tevékenység folytatásának intenzitását, kezdve az „egyáltalán nem vett részt”-től (1) a „nagyon intenzíven vett részt és folytatta” opcióig (5) (4.2.3. táblázat). Szükséges volt a kérdőívben pontosítani mindazon fogalmakat, amelyek használatra kerültek, biztosítva ezáltal, hogy adott tényezőre irányuló kérdést mindenki ugyanúgy értelmezze. Így belső kutatás-fejlesztés (K+F) alatt olyan a vállalkozáson belül folytatott alkotómunkát értettünk, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, és az új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésének érdekében történik. A külső kutatásfejlesztés hasznosítása az előbb megnevezett tevékenység, amelyet azonban egy másik vállalkozás, állami vagy magán kutatóintézet visz véghez, melynek eredményeit a vállalkozás vásárolja meg.
4.2.3. táblázat Innovatív tudásintenzív vállalatok innovációhoz szükséges tevékenységei Innovációval kapcsolatos tevékenységek
Átlag
Szórás
Belső K+F
2,57
1,74
Külső K+F
2,33
1,06
Gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére
3,69
1,46
Külső tudás szerzése
2,73
1,67
Képzés
2,53
1,71
Forrás: Saját szerkesztés
26
Belső K+F tevékenységeket 45%-a, külső K+F az innovatív vállalatok 55,1%-át egyáltalán nem jellemzi (4.2.1. ábra). Az elmúlt három évben ezzel ellentétben kiemelten intenzíven valósított meg belső K+F-et a vállalatok 26,5%-a illetve külső K+F-et a vállalatok 15,6%-a. A belső K+F esetében a kapott pontszámok átlagos értéke 2,57, míg a külső K+F esetében 2,33. Az innovatív vállalatok leginkább heterogén köre a belső K+F-hez kötődően adódik (a kapott pontszámok szórása itt a legnagyobb, 1,74). Tehát a vállalatok, még ha innovatívak is, de új megoldásaikat az esetek közel felénél, K+F tevékenység nélkül valósítják meg.
4.2.1. ábra: Innovációhoz szükséges tevékenységek mértéke
Forrás: Saját szerkesztés
Az innovációs tevékenységhez folytatásának érdekében szükség lehet gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére, a fejlett technológia, gépek, számítógépes hardver és szoftver vásárlására. A 148 innovatív tudásintenzív vállalatok többségénél fontos szerepe az ilyen jellegű tevékenységnek. A kérdésre kapott pontszámok átlagos értéke 3,69. 43,9% mondta, hogy ezek nagyon intenzíven párosulnak az innovációs tevékenységeikhez, és összességében 62,8% értékelte úgy intenzíven vagy nagyon intenzíven folytatják ezen tevékenységeiket. Ugyanez már nem mondható el a külső tudás szerzésére irányuló tevékenységük esetében (pontszámok átlagos értéke 2,73), vagy a képzések (pontszámok átlagos értéke 2,53) szükségessége tekintetében. A külső tudás szerzése alatt lényegében szabadalmaztatott és nem szabadalmaztatott találmányok, know-how és egyéb tudás más vállalkozástól vagy szervezettől való vásárlása vagy licencbe vétele érthető. 61 vállalat, tehát az innovatív 27
vállalatok 41,5%-a esetében egyáltalán nem volt szükség külső tudásra, és több, mint 40%ukat jellemezte úgy, hogy az átlagosnál intenzívebb mértékben valósítanak meg külső tudásszerzést, hogy innovációs tevékenységeiket megvalósítsák. Hasonló tendencia alakul ki az innovációs tevékenységet szolgáló képzés, szakemberek külső vagy belső képzése esetében, amely kifejezetten innovációk fejlesztésének vagy bevezetésének érdekében történik. A vállalatok felénél (51,7%) a foglalkoztatottak semmilyen képzésen nem vettek részt. Ennek ellenére egy jelentősebb hányad számára, az innováló tudásintenzív vállalatok több mint egyharmadának szükség volt a képzésre. Az innováció révén a tudásintenzív vállalatok olyan tudás piacon való hasznosítását valósítják meg, amelyet szellemi tulajdonjog is védhet (4.2.4.táblázat). A kérdésre, hogy a vállalkozás a működése során tett-e szabadalmi bejelentést, regisztrált-e ipari mintát vagy védjegyet, illetve rendelkezik-e szerzői joggal valamely termék felett, az alábbiak derültek ki.
4.2.4. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok szellemi tulajdonjogai Szellemi tulajdonjog formája tett-e szabadalmi bejelentést? (n=148) regisztrált-e ipari mintát? (n=148) regisztrált-e védjegyet? (n=148) előállított-e olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll? (n=147)
Igen Nem Vállalkozások Megoszlás Vállalkozások Megoszlás száma (db) (%) száma (db) (%) 12 8,1 136 91,9 6 4,1 142 95,9 12 8,1 136 91,9 45
30,6
102
69,4
Forrás: Saját szerkesztés
Jellemzően a szellemi tulajdonjog megszerzésének komplexitása és költségvonzata miatt a kis- és közepes vállalkozások nem rendelkeznek szabadalmi bejelentéssel (91,9%), vagy ipari mintával (95,9%), vagy regisztrált védjeggyel (91,9%), de annál inkább állítottak elő a délalföldi régió innovatív tudásintenzív vállalatainak 30,6%-a olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll (4.2.2.ábra). A vállalatok 8,1%-a tett szabadalmi bejelentést vagy regisztrált védjegyet az elmúlt három évben.
4.2.2. ábra: Szellemi termék védelmének mértéke
28
Forrás: Saját szerkesztés
Arra a kérdése, hogy az elmúlt három évben megvalósított innovációs tevékenység kitűzése során az alábbiak mennyire voltak fontosak, a felsorolt tényezőket a vállalkozások egy ötfokú skálán értékelték kezdve az "egyáltalán nem fontos" (1) értékeléstől a "nagyon fontos" (5) értékelésig (4.2.5. táblázat). Az egyes tényezők fontosságát Friedman-teszt segítségével hasonlíthatjuk össze. Ez az eljárás alapján az egyes célokhoz egy fontossági rangszámot rendelünk, amely megmutatja, hogy az adott tényezőt az válaszadók a megadott tíz cél közül átlagban hányadik helyre tennék. A nagyobb rangszám fontosabbnak nyilvánított célt jelent. Ez alapján egy fontossági rangsor építhető fel. A teszt alapján kiderül, hogy az egyes tényezők, innovációs célok fontossága nem tekinthető azonosnak. A fontossági rangsor a minőség a termék és szolgáltatás minőségének javítása és azok skálájának bővítése áll, a ranglista végén az egészségvédelem és a biztonsági feltételeknek való megfelelés jelentősége áll. A Friedman-teszt alapján kijelenthető, hogy az egyes célok elérésének jelentősége nem azonos mértékben jelenik meg a minta alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes tényezők esetében ez a különbözőség nem szignifikáns. Ez tükröződik ez egyes opciókra kapott válaszok átlagértékei alapján is, ahol a leginkább fontosnak ítélt cél a termék, vagy szolgáltatás minőségének javítása, ahol 4,33 az átlagos pontszám értéke. A minőség összes vállalkozás esetében való fontosságát mutatja, hogy átlagértéktől való átlagos eltérés ezen tényező mentén a legalacsonyabb (1,07) (4.2.3. ábra).
29
4.2.5. táblázat: Innovációs tevékenységek célkitűzései és jelentősége Tényezők
Fontossági rangszám
Átlag
Szórás
Termék, szolgáltatás minőségének javítása
7,06
4,33
1,07
Termék és szolgáltatás skála bővítése
6,04
3,89
1,28
6,00
3,90
1,25
5,81 5,77
3,74 3,79
1,53 1,38
Piaci részesedés növelése
5,68
3,75
1,39
Elavult termékek és eljárások felváltása
5,41
3,56
1,48
Előállítás vagy szállítási egység költségek csökkentése
4,92
3,31
1,57
Környezettudatos termék, eljárás előállítása Egészségvédelem és biztonsági feltételek javítása
4,33 3,98
3,04 3,02
1,58 1,47
Termékek, szolgáltatások termelő kapacitásának, hatékonyságának növelése Szabályozásnak, szabványkövetelményeknek való megfelelés Új piacok megnyitása
Forrás: Saját szerkesztés
Ezt követően azonos jelentőséggel bír a termék és szolgáltatás skála bővítése (3,89 az átlagos pontszám értéke) vagy a hatékonyság és kapacitás növelése (3,90 az átlagos pontszám értéke). Kevésbé fontos szempontként a környezettudatosság figyelembe vétele (3,04 az átlagos pontszám értéke) valamint legkevésbé fontos szempontként az egészségvédelem jött elő, illetve kisebb mértékben kellett a vállalatoknak azért innoválni, hogy valamilyen biztonsági feltételnek tegyenek eleget. Összesen az innovatív vállalatok 60,8%-a tartja kiemelten fontosnak a minőségjavítást innovációs tevékenysége során.
4.2.3. ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása innovációs tevékenységek célkitűzései szerint
Forrás: Saját szerkesztés 30
A tudásintenzív vállalati kör vizsgálatakor, a statisztikák fontos részét képezi annak elemzése, hogy innovációs tevékenységeik során a vállalkozásoknak melyek a legfontosabb együttműködésre irányuló partnerkapcsolataik, hogy a kapcsolatok földrajzilag mennyire terjednek ki. Felmerül a kérdés, hogy ezen kapcsolatok, amelyek heterogén körével találkozhatunk, a régióra, az országra vagy akár nemzetközi piacokra irányulnak. Az együttműködések megvalósíthatnak közvetlenül beszállítókkal, fogyasztókkal, ügyfelekkel, versenytársakkal,
tanácsadó
cégekkel,
kutatóintézetekkel,
egyetemmel
vagy
egyéb
felsőoktatási intézménnyel, kormányzati szervezettel vagy akár regionális fejlesztési ügynökségekkel. Arra a kérdésre tehát, hogy a vállalkozás együttműködött-e közvetlenül a vállalkozás innovációs tevékenysége során az alábbi szereplők bármelyikével a 20092011-es időszakban, és honnan: a vállalkozással megegyező régióban (R), a régión kívül, az országban (O) vagy külföldön (K), az alábbi eredmények adódtak (4.2.6. táblázat)
4.2.6. táblázat: Innovatív vállalkozások együttműködéseinek földrajzi kiterjedettsége Szereplők Berendezések, alapanyagok, szolgáltatások, szoftverek beszállítóival (n=147) Fogyasztókkal, ügyfelekkel (n=146) Versenytársakkal vagy más iparágbeli vállalatokkal, amelyek: KKV (kis- és közepes vállalkozások) (n=144) Nagyvállalatok (n=144)
Igen (Vállalkozások száma - db Megoszlás - %) R O K 36 64 19 (24,3%) (43,2%) (12,8%) 33 70 12 (22,2%) (47,3%) (8,1%)
Nem (Vállalkozások száma – db, Megoszlás - %) 28 (18,9%) 31 (20,9%)
Tanácsadó cégekkel, kereskedelmi laborokkal, magán kutatóintézetekkel (n=146) Egyetemekkel és egyéb felsőoktatási intézményekkel (n=146)
27 (18,2%) 10 (6,8%) 8 (5,4%) 10 (6,8%)
48 (32,4%) 33 (22,2%) 29 (19,6%) 30 (20,3%)
6 (4,00%) 7 (4,73%) 1 (0,67%) 2 (1,35%)
63 (42,6%) 94 (63,5%) 108 (72,9%) 104 (70,2%)
Kormányzati, állami kutatóintézetekkel (n=146) Innovációs és technológiai központokkal, regionális fejlesztési ügynökséggel (n=146)
5 (1,3%) 8 (5,4%)
16 (10,8%) 16 (10,8%)
1 (0,67%) 1 (0,67%)
124 (83,8%) 121 (81,8%)
Forrás: Saját szerkesztés
Egyértelműen kiderül, hogy a partneri kapcsolatok jellemzően nem Dél-Alföld régiójára, hanem inkább a régión kívülre, az ország egészére terjednek ki. A legnagyobb mértékben 31
innovációt megvalósító tudásintenzív vállalkozások számára országos szinten a fogyasztókkal és ügyfelekkel (47,3%), ezt követően a beszállítókkal (43,2%), majd a versenytársakkal való együttműködések voltak jellemzőek, amelyeknél a KKV-k domináltak (32,4%). Ezen szereplők jelennek meg a nemzetközi együttműködések esetében is. A tudásintenzív vállalatok még ha innoválnak is, 70%-ukra jellemző, hogy nem működnek együtt semmilyen felsőoktatási intézménnyel. Az innovációt megvalósítóaknak is összesen 28,7%-a, azoknak is 71,4%-a (az innovatív vállalkozások 20,3%-a) működik együtt a délalföldi régión kívül található felsőoktatási intézménnyel. A legkevésbé releváns kapcsolatok a kormányzati, állami kutatóintézetekkel kiépítettek, csupán összesen 15%-a működik együtt velük, azok is kiemelten országos szinten (10,8% az összes innovatív vállalat körében). Az innovációs és technológiai központokkal vagy regionális fejlesztési ügynökségekkel való partneri kapcsolatok is elenyésző mértékűek, ezek esetében is nem a regionális (5,4%-val), hanem a nemzeti szintűek (10,8%) dominálnak. Tanácsadó cégekkel, kereskedelmi laborokkal, vagy magán kutatóintézetekkel is a vállalkozások 72,9% semmilyen együttműködést nem alakított ki.
Felmerül annak a kérdése is, hogy jelentette-e valami, és ha igen illetve milyen mértékben akadályát a vállalkozásoknak innovációs tevékenységül folytatása során. A kapott válaszok alapján, arra a kérdésre, hogy mennyire jelentette jelentős akadályát a vállalkozás elmúlt 3 évben megvalósuló innovációs tevékenységének az alábbi tényezők valamelyike, az alábbi jellemzőkön keresztül rajzolódnak ki (4.2.7. táblázat).
4.2.7. táblázat: Innovációs tevékenységek akadályai és jelentősége Fontossági rangszám Átlag
Tényezők
Szórás
Jelenlegi gazdasági fejlődési korlátok Pénzügyi források elérhetősége vagy hiánya
8,50 8,09
3,37 3,15
1,54 1,49
Innovációs tevékenység magas költségei
8,06
3,14
1,47,
A piac már működő vállalkozások által való uralma Innovatív termékek és szolgáltatások iránti bizonytalan kereslet EU-s, állami vagy egyéb kormányzati előírások betartása
7,07
2,70
1,43
6,81
2,54
1,40
6,23
2,40
1,46
Szakképzett munkaerő hiánya Szervezeti merevség (belső ellenállás, hosszú adminisztratív és jóváhagyási folyamatok) Helyi önkormányzat finanszírozási, műszaki támogatásának hiánya Piaci információk hiánya
6,16
2,33
1,45
5,71
2,09
1,42
5,66
2,15
1,60
5,42
2,01
1,09
32
(Műszaki) infrastruktúra hiánya
5,39
2,02
1,31
Technológiával kapcsolatos információhiánya
4,91
1,77
1,05
Forrás: Saját szerkesztés
Egyes tényezők egyáltalán nem jelentették, míg mások jelentős akadályát jelentették az innovációs tevékenységeknek. A vállalatok mindezt egy ötfokú skálán értékelték. Számos tényező mentén, történt az átlag értékek és szórásra vonatkozó eredmények kiértékelése. Az innovációs tevékenységek megvalósításának legjelentősebb akadályát a gazdasági fejlődési korlátok (pontszámok átlagos értéke 3,37), a pénzügyi források hiánya (pontszámok átlagos értéke 3,15), az innovációs tevékenységek folytatásának magas költsége (pontszámok átlagos értéke 3,14) jelentette. Nagyon jelentős akadályként való értékelése ezen tényezőknek az innovatív vállalatok 33,6%-nál, 25,9%-nál és 23,8%-nál jelent meg (4.2.4. ábra).
4.2.4. ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása innovációs tevékenységek akadályai szerint
Forrás: Saját szerkesztés
Kisebb mértékben jelenik meg a piac más vállalatok által való uralmának (pontszámok átlagos értéke 2,70) és a bizonytalan keresletnek (pontszámok átlagos értéke 2,54) akadályozó mivolta. Legkevésbé a technológiával (pontszámok átlagos értéke 1,77) és a műszaki infrastruktúrával (pontszámok átlagos értéke 2,02) kapcsolatos akadályok merültek fel. Egyáltalán semmilyen akadályát nem jelentette az innováció megvalósításának a szakképzett 33
munkaerő hiánya (46,6%), a szervezeti merevség (55,2%), az infrastruktúra hiánya (54,5%) a technológiával kapcsolatos információhiány (57,6%) vagy a helyi önkormányzat magatartása (59,3%). A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes akadályozó tényező megítélése nem tekinthető azonosnak, mindez azonban nem minden esetben jelenik meg szignifikánsan. Végül az innovációs tevékenységek folytatása során fontos annak a szempontnak a vizsgálata is, hogy a vállalkozások milyen formában, milyen forrásból jutnak hozzá a szükséges információhoz, amely elengedhetetlen innovációs tevékenységeik megvalósítása érdekében. Ennek a kérdésnek az elemzése érdekes abból a szempontból is, hogy a vizsgált tudásintenzív vállalkozások egy kevésbé fejlett régióban találhatóak. Az információnak különböző forrásai a kerültek be a vizsgálatba, amelyekkel kapcsolatban értékelésre került, hogy mennyire fontos forrását jelenti az információknak a megnevezett tényezők. Ötfokú skálán (1) az "egyáltalán nem fontos" tényezőt jellemzi, (5) a "nagyon fontos" tényező (4.2.8. táblázat).
4.2.8. táblázat: Innovációs tevékenységhez szükséges információ forrásai és jelentőségük Fontossági Átlag rangszám
Tényezők
Szórás
Fogyasztók, ügyfelek Berendezések, alapanyagok, szolgáltatások, szoftverek beszállítói, szállítók
10,17
4,18
1,07
9,21
3,87
1,30
Informális kapcsolatok (családi, baráti, korábbi kollegiális stb.)
8,88
3,82
1,23
8,68
3,76
1,31
7,72
3,38
1,29
7,15 6,95 6,50 6,02 5,49 5,44 4,57 4,22
3,22 3,11 2,95 2,74 2,60 2,53 2,19 2,09
1,36 1,32 1,33 1,41 1,45 1,33 1,31 1,30
Vállalaton, vállalati csoporton belüli munkatársak vagy dokumentumok Versenytársak vagy más iparágbeli vállalatok Konferenciák, vásárok, kiállítások Tudományos folyóiratok, kereskedelmi/műszaki kiadványok Technikai, műszaki, szolgáltatásnyújtási standardok Szakmai és iparági szövetségek Egyetem vagy egyéb felsőoktatási intézmény Tanácsadó cégek, kereskedelmi bankok Regionális fejlesztési ügynökségek Kormányzati, állami vagy magán kutatóintézetek
Forrás: Saját szerkesztés
4.2.5. ábra: Innovatív vállalkozások megoszlása az információ forrásai szerint
34
Forrás: Saját szerkesztés
Az innovációs tevékenységhez szükséges információk legfontosabb forrását a fogyasztók és ügyfelek (pontszámok átlagos értéke 4,18) jelentik. Egyrészt a vállalatok 52,4% kiemelten jelentős forrásként értékelte ezeket a szereplőket, másrészt a vállalatok az adott pontszámok alapján e tényező mentén tekinthetőek a leginkább homogénnek (lévén, hogy az átlagértéktől való átlagos eltérés mértéke 1,07) (4.2.5. ábra). Közel azonos fontosságúnak tudhatóak be a beszállítók (pontszámok átlagos értéke 3,87), az informális kapcsolatok (pontszámok átlagos értéke 3,82), valamint a munkatársak és a vállalaton belüli tényezők (pontszámok átlagos értéke 3,76). A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes források értékelése nem tekinthető azonosnak. Az innovatív tudásintenzív vállalatok legkevésbé fontos forrásként a kutatóintézeteket tekintik (pontszámok átlagos értéke 2,09), de ugyanúgy a regionális fejlesztési ügynökség sem tekinthetőek jelentősnek (pontszámok átlagos értéke 2,19). Szembetűnően ezen tényezők információ forrásaként való megjelenését értékelték a válaszadók 47,9% illetve 46,2%-a egyáltalán nem fontosnak. Az egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények a vállalatok 36,1%-a számára egyáltalán nem jelentősek, azonban 15,3% valamint 13,9% számára fontos illetve nagyon fontos forrásként szolgálnak. A vállalatok heterogenitása ezen tényező mentén a legnagyobb mértékű, lévén, hogy az átléagértéktől való átlagos eltérés értéke itt a legnagyobb, 1,45. 35
4.3
Kreativitás, tolerancia
A kérdőív negyedik blokkja a kreativitás és tolerancia vizsgálatával foglalkozik. A felmérés ezen részének elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kreativitás szempontjából vizsgálja, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló humán erőforrással szembeni toleranciát mérje. Az elemzés kitér továbbá a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára, amely szintén a kreativitás több szempontú vizsgálatának részét képezi. Az oktatás és a tudás, valamint a vállalkozások innovációs vizsgálatán túl a kreativitás és a tolerancia dimenziók elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy térség kreatív térséggé válásának lehetőségét mérlegelhessük. Ennek empirikus vizsgálatához a következő három hipotézist fogalmaztuk meg. 1. Az innovatív cégek jelenléte a kreatív térséggé válás egyik feltétele. 2. A magas toleranciával rendelkező cégek jelenléte által könnyebben válik egy térség kreatív térséggé. 3. Azon térségek válhatnak kreatív térséggé, ahol a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között gyakori az együttműködés. A három hipotézis vizsgálatára a kérdőíves felmérés során 400 Dél-alföldi régióban található vállalkozás került górcső alá. Mielőtt azonban ismertetnénk az elemzés eredményeit, szükséges a kreativitás és a tolerancia elméleti megközelítésének bemutatása, valamint ezen fogalmak pontos definiálása. Az elmúlt két évtizedben az emberi erőforrásnak egyre inkább központi szerep jut a térségek fejlődésében. Ennek elsődleges oka, hogy a fejlett társadalmak növekvő mértékben úgynevezett „kreatív gazdaságokká” válnak, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberi erőforrást a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekintik. A XXI. században a gazdaság fő hajtóerejének tehát nem a természeti erőforrásokat és a fizikai tőkét tartják, hanem sokkal inkább a humán erőforrás kreativitását. Guilford (1950) szerint a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a
különféle
képességek
szerveződése
lehetővé
teszi
az
elszigetelt
tapasztalatok
összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. A kreativitás a divergens gondolkodásban nyilvánul meg, amely lehetővé teszi egy probléma többoldalú 36
megközelítését az általában egymástól független, nem összeillő elemek összekapcsolásával. A divergens gondolkodás legfőbb jellemzői a problémák iránti érzékenység, a flexibilitás, a szokatlan megoldások keresése (Guilford 1950). A kreativitás jellemzője továbbá az új elképzelések iránti nyitottság, a változatosságra törekvés, a rugalmasság, valamint az új helyzetekre történő gyors reagálási képesség és a különböző személyiségjegyek, mint például az érzékenység és a céltudatosság egyidejű megléte. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás jelenti azon képességet, amely segítségével a problémák innovatív megoldásával, új termékek és folyamatok megalkotásával, illetve a meglévő elemek kombinálásával hozzájárul a gazdasági értékek megteremtéséhez. A kreativitás egyértelműen kapcsolatban áll az innovációval és a vállalkozással, annak érdekében, hogy biztosan piaci lehetőséggé alakuljon. Az innováció és a gazdasági növekedés azokon a területeken történik, ahol a legjobban tudják mozgósítani az emberek öröklött kreatív képességeit a népesség legszélesebb és legkülönbözőbb szegmenseiből. A kreatív folyamatokban a kreativitás teszi az embereket, a vállalkozásokat és a régiókat egyedülállóvá. Azon vállalkozás, amely megteremti a kreatív személyiségű egyének foglalkoztatásához szükséges munka körülményeket, egyúttal megteremti a globális versenyben való helytállás egyik fontos feltételét. A tolerancia szorosan kapcsolódik a kreativitás fogalmához, hiszen az előbb bemutatott kreatív személyiségjegyekkel bíró emberekkel való munka sok toleranciát igényel úgy a munkatársaktól, mint a környezettől. Ahhoz, hogy a kreativitás megnyilvánulásához szükséges divergens gondolkodású emberek munkája valódi hozzáadott értéket állítson elő egy vállalkozásnál, fontos a szűkebb és a tágabb környezetének toleráns hozzáállása és működése. A regionális növekedést, fejlődést meghatározó tényezők változását figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben azok a térségek emelkedtek ki, ahol a kreatív humán tényezők koncentráltan jelen vannak. A jelen kor kreatív gazdaságának felemelkedésével az egyetem szerepe egyre lényegesebbé válik mind az innováció, mind a gazdasági növekedés szempontjából. Az egyetemekre úgy tekinthetünk, mint a kutató és technológiai nemzedék és a tehetségek kinevelésének központjára, valamint a nyitott és toleráns regionális környezet megteremtésének serkentőjére. Tehát a felsőoktatási intézmények egyfajta közvetítő csatornát képeznek a kreatív munkaerő és a vállalkozások 37
között. Emiatt tartottuk fontosnak annak vizsgálatát, hogy a vizsgált vállalkozások milyen mértékben működnek együtt felsőoktatási intézményekkel. A kérdőív negyedik részének első kérdése ezen együttműködési hajlandóság feltárására vonatkozott. A megkérdezett 400 vállalkozásból 301 vállalkozás semmilyen formában nem működött együtt felsőoktatási intézménnyel az elmúlt 3 évben. A mintában szereplő vállalkozások csupán 20,7%-ának volt valamilyen együttműködése 2009-2011 között a kreatív humán tőkét biztosító felsőoktatási intézményekkel. A kérdés arra is vonatkozott, hogy területileg hogyan helyezkedtek el egymáshoz képest a vállalkozások és az együttműködő intézmények. A 80 együttműködésből 42 esetben egy régióban helyezkedtek el a felek, míg 37 együttműködés alakult ki úgy, hogy az adott vállalkozás és a felsőoktatási intézmény nem azonos régióban volt. Csupán egy együttműködés alakult ki az országon kívül levő felsőoktatási intézménnyel. Ezek után a második kérdésben felsoroltunk tíz lehetséges együttműködési típust, amelyek a következőek voltak: 1. Oktatási programok 2. Kutatási és felsőoktatási intézmények kutatóival való együttműködés különböző projektek megvalósításában 3. Technológiabérlés 4. Hallgatók, fiatal kutatók bevonása egy tanulmány elkészítése előtt 5. Egyetemet végzettek foglalkoztatása 6. Tanácsadás 7. Szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon való részvétel 8. Pályázati tenderek megírásában való segítség 9. Műszaki szakértői jelentések elkészítése 10. Gazdasági és jogi szakértői jelentések elkészítése
A megkérdezettek megjelölték, hogy a lehetséges együttműködések közül milyet alakítottak ki az elmúlt 3 évben, továbbá egy öt „fontossági értéket” megjelenítő skálán kezdve az "egyáltalán nem vagyok elégedett" értékeléstől a "nagyon elégedett" értékelésig értékelhették a vállalkozások, hogy mennyire elégedettek ezen kialakított együttműködésekkel. A 4.3.1. ábra az együttműködésekkel való megelégedettséget mutatja a különböző együttműködési típusoknál. 38
4.3.1. ábra: Az intézményekkel való együttműködés értékelésének átlaga
Forrás: Saját szerkesztés
Az eredményekből levonható azon következtetés, hogy a vállalkozások leginkább a szemináriumokon,
workshopokon,
konferenciákon
való
részvétel
útján
történő
együttműködéssel a legelégedettebbek. Hasonlóan kiemelkedő megelégedettséget mutat az egyetemen végzettek foglalkoztatásán, az oktatási programokban való együttműködés és a különböző
projektek
megvalósításában
felsőoktatási
intézmények
kutatóival
való
együttműködés értékelése esetén. Az együttműködési formák közül a vállalkozások legkevésbé a technológiabérléssel elégedettek, ugyanis a vállalkozások többnyire az „egyáltalán nem elégedett” és a „részben elégedett” értékelést adták ezen tényező megemlítése esetén. A kérdőíves megkérdezés során nem volt lehetőség ezen értékelések miértjére alaposabban rákérdezni, így a válaszok mögött meghúzódó igazi okokat nem tudtuk feltárni. Ezen okokozati összefüggésekre személyes interjúk során kaphatnánk választ, amelyekre ezen vizsgálat keretében nem volt lehetőség. Azonban az jól látszik, hogy az egyetemekről kikerülő, magasan kvalifikált humán erőforrás foglalkoztatását kiemelten fontosnak tartják a vállalkozások. Kiemelhető még a kutatókkal való együttműködési forma, amely bevált gyakorlat napjainkban, és egyre inkább felismerik a vállalkozások ezen együttműködések fontosságát és hasznosságát.
39
A kérdőív annak vizsgálatára is kiterjedt, hogy a vállalkozások mennyire céltudatosan választanak munkaerőt. A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogyan értékelik a vállalkozások a következő tényezők jelentőségét munkaerő felvételekor. A 12 felsorolt tényezőt a vállalkozások egy ötfokú skálán értékelhették kezdve az "egyáltalán nem fontos" értékeléstől a "nagyon fontos" értékelésig.
Probléma érzékenység
Újszerű kérdések felvetésének képessége
Lényeglátás
Elemző és szintetizáló képesség
Ötletgazdagság
Rugalmas gondolkodás
Gondolkodásbeli önállóság
Kommunikációs készség
Kreativitás
Határozott fellépés
Nem sémákban történő gondolkodás
Kooperációs készség, csapatmunkára való alkalmasság
A 4.3.2. ábra összegezve mutatja munkaerő felvételnél a vállalkozások preferenciáját a munkaerő személyes tulajdonságaira vonatkozóan.
4.3.2. ábra: Kreativitás és proaktivitás átlagértéke a munkaerő felvételnél
40
Forrás: Saját szerkesztés A megkérdezett vállalkozások három tulajdonságot tartanak kiemelkedően fontosnak új munkaerő felvétel esetén. Szükséges, hogy a munkavállaló rugalmas gondolkodású legyen, fontosnak tartják, hogy egy alkalmazott képes legyen a lényeglátásra, valamint a gondolkodásbeli önállóság is a magasan preferált tulajdonságok egyike. A vállalkozásnál alkalmazásban állók személyes tulajdonságai, képességei, készségei nagyban befolyásolják a munkájukat, így fontosnak tartjuk minden megemlített tényező külön-külön történő értékelését és megjelenítését (4.3.3. ábra). 4.3.3. ábra: Az alkalmazásban állók tulajdonságainak fontossága
Forrás: Saját szerkesztés
A kimeneti táblán látszik, hogy a vállalkozások 46,5%-a tartja nagyon fontosnak az alkalmazottak problémaérzékenységét, és a megkérdezettek csupán 2,3%-a gondolja úgy,hogy ezen tulajdonság birtoklása nem fontos az alkalmazottainál. A megkérdezett vállalkozások 37,5%-a nagyon fontosnak tartja, hogy az alkalmazottaik képesek legyenek gondolkodni, és ezáltal újszerű kérdésekkel álljanak elő egy-egy feladat megoldásakor.
41
A lényeglátást kiemelten fontosnak tartják a vállalkozások, hiszen több mint a felük, 65,3%uk ezen képességhez a nagyon fontos kategóriaértéket adták meg, illetve a megkérdezettek közel negyede fontosnak tartja ezt. Az elemző és szintetizáló képességet meglepő módon csupán a vállalkozások harmada tartja kiemelten fontosnak, ennél a képességnél nagyobb a válaszok szóródása a különböző értékek között. Nem volt lehetőség a különböző pozíciókban felvenni kívánt alkalmazottak különkülön értékelésére, de nyilvánvaló, hogy akkor más megítélése születik ezen képesség értékelésének. A megkérdezettek közel fele az ötletgazdaságot a nagyon fontos értékkategóriába sorolta, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások elvárják alkalmazottaiktól, hogy legyen saját ötletük, amit lehetőséghez mérten meg is tudnak valósítani munkájuk során. A rugalmas gondolkodást az összes megkérdezett tulajdonság közül a második legfontosabbnak tartják a vállalkozások, amikor munkaerőt vesznek fel. A 400 vállalkozás közül 269 a nagyon fontos képességek közé sorolta ezt. A rugalmas gondolkodás fontosságát a megkérdezetteknél csupán a gondolkodásbeli önállóság előzi meg. A 400 vállalkozás 68,5%-a, 274 megkérdezett értékelte ezt az első helyre. Ebből is látszik, hogy a munkaadók elvárják, hogy az alkalmazottak ne csupán a rutinmunkákat tudják elsajátítani, és megoldani, hanem ha lehetőséget kapnak, akkor tudjanak önállóan is gondolkodni, és képesek legyenek akár innovatív ötletekkel előállni. Meglepő, hogy csak a vállalkozások kicsivel több mint fele, 54,5%-a értékelte nagyon fontos tulajdonságként a kommunikációs készséget egy új munkaerő felvételénél. Ezen kérdésnél tapasztalható a legkevesebb számú „nem tudja” kategóriához tartozó válasz, a 400 megkérdezett közül csupán egy vállalkozás nem tudta megítélni ezen képesség fontosságát. Az egyéni kreativitást a vállalatok 51,5%-a nagyon fontos tulajdonságnak, míg a 31%-uk fontos tulajdonságnak tartják. Amennyiben a „nagyon fontos” és a „fontos” értékelést együttesen vizsgáljuk, úgy a kreativitást a maga 82,8%-val a harmadik helyre sorolták a vállalkozások. A határozott fellépést kevesebb, mint fele a megkérdezett vállalkozásnak kiemelten fontosnak tartja. A nem sémákban történő gondolkodás terén adta a legtöbb megkérdezett vállalkozás a „nem tudja” értékelést, azonban még így is a megkérdezettek 43%-a tartja ezt nagyon fontosnak. 42
A kooperációs készség és a csapatmunkára való hajlandóságnak való megfelelést 56,85%-uk a nagyon fontos tulajdonságok közé sorolta, míg a megkérdezettek több, mint negyede pedig fontosnak tartja, ha a munkavállalók nem kifejezetten vezér egyéniségek, hanem csapatban is hatékonyan tudnak dolgozni.
A munkaerő felvétellel kapcsolatos kérdések után két kényesebb kérdést tettünk fel a megkérdezett vállalkozásoktól. Ezen kérdések leginkább a vállalatok tolerancia szintjének mérésére szolgált, amelyben arra kellett válaszolniuk, hogy alkalmaznak-e a következő kategóriákba tartozó munkavállalókat (4.3.1. táblázat).
4.3.1. táblázat: Speciális tulajdonsággal bíró személy alkalmazása Munkavállalói kategóriák Valamilyen kisebbséghez tartozó munkavállaló Megváltozott munkaképességű munkavállaló Homoszexuális munkavállaló Valamilyen kisebbséghez tartozó munkavállaló Megváltozott munkaképességű munkavállaló Homoszexuális munkavállaló
Igen
Nem
41 (10,3%) 65 (16,3%) 8 (2%) 273 (68,3%) 299 (74,8%) 243 (60,8%)
335 (83,8%) 314 (78,5%) 304 (76%) 86 (21,5%) 66 (16,5%) 101 (25,3%)
Nem tudja 7 (1,8%) 4 (1%) 66 (16,5%) 11 (2,8%) 8 (2%) 23 (5,8%)
Nem válaszolt 17 (4,3%) 17 (4,3%) 22 (5,5%) 30 (7,5%) 27 (6,8%) 33 (8,3%)
Forrás: Saját szerkesztés
Meglepő módon a válaszadás a kérdés kényességét tekintve igen magas arányú volt. Csupán a megkérdezettek 4,3%-a nem válaszolt ezen kérdésre, és a „nem tudja” kategóriába is kevés vállalkozás tartozik. A megkérdezettek 78,5%-a jelenleg nem alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, míg 83,8%-uk valamilyen kisebbséghez tartozó munkavállalót sem alkalmaz. A „nem” válaszon kívül az „igen” válaszok aránya is meglepően alakult, hiszen a vállalkozások 16,3%-a alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót és 10,3%-a nem
zárkózik
valamilyen
kisebbséghez
tartozó
alkalmazott
foglalkoztatásától.
A
homoszexuális kategóriánál volt a legmagasabb a „nem tudja” válasz aránya, ez 16,5%, azonban 400 vállalkozásból 8 vállalkozás alkalmaz ilyen munkavállalót. Ezen kategóriához 43
tartozó
válaszolás
megtagadása
meglepően
alacsony
értéket
mutatott,
hiszen
a
megkérdezettek 5,5%-a nem volt hajlandó állást foglalni ebben a kérdésben. Ezt pozitívumként értékelhetjük, hiszen ebből is látszik, hogy a legtöbb munkavállalót nem éri negatív diszkrimináció a szexuális beállítottsága miatt. A válaszadás alapján megállapítható, hogy a vállalkozások 68,3%-a alkalmazna a jövőben kisebbséghez tartozó munkavállalót, 74,8%-a megváltozott munkaképességűt és 60,8%-a nem zárkózna el homoszexuális munkavállaló alkalmazásától sem. Ennél a kérdésnél már nagyobb százalékot képviselt a nem válaszolók aránya, mint az előző kérdésnél, azonban még így is a 400 vállalkozásból átlagosan csak 30 vállalkozás nem nyilvánított véleményt ezen kényes kérdés kapcsán. Mindebből az következik, hogy a vállalkozások igyekeznek megteremteni a megfelelő tolerancia szintű körülményeket a munkavállalóik számára, és nem éri faji, szexuális vagy egészségügyi állapotra vonatkozó hátrányos megkülönböztetés őket. További
megállapítás,
hogy a
megváltozott
és
valamilyen
kisebbséghez
tartozó
munkavállalók alkalmazása támogatást élvez, így esetlegesen ezen kategóriákba tartozók alkalmazása nem csupán a vállalkozásoknál jelen levő megfelelően magas tolerancia szint meglétére utal, hanem gazdasági megfontoltság is szerepet játszik benne.
A kreativitás és a tolerancia, mint dimenziók mérésével, elemzésével számos kutató foglalkozik, azonban ez idáig nem született egységesen elfogadott mutatószámrendszer ezek vizsgálatára. Az elemzésnél felhasznált kérdések csupán egy lehetséges vizsgálati opciót mutattak be a kreativitás és a tolerancia mérésére vonatkozóan, azonban nem teljes körű és nem feltétlenül mutatja más kutatók vizsgálati lehatárolását ezen mutatók mérése kapcsán.
44