A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
„A minõség szokás, nem pedig tett.” (Arisztotelész)
Exkluzív interjú Dr. Nagy Péter Pál fõigazgatóval és Somogyvári Zoltánné ápolási igazgatóval Betegeink között a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon
A Kórház 2003-ban megszerzett ISO-KES minõségbiztosítási tanúsítványának ünnepélyes átadása
VI. évfolyam 2. szám 2004. április
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Nagy Erika, PR-menedzser Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Bozsik Éva Prof. Dr. Jánosi András Konc Krisztina Dr. Lehoczky Péter Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. Tóth János Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft.
Tartalomjegyzék Exkluzív Egy komplex rendszerben mûködõ Kórházkomplexum – ISO és KES a Szent János Kórházban – Exkluzív interjú Dr. Nagy Péter Pál fõigazgatóval és Somogyvári Zoltánné ápolási igazgatóval.....3 Rendezvényeink ISO és KES minõségbiztosítási tanúsítvány átadása a Szent János Kórházban............................................................................5 22 ággyal várja a betegeket a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály ............6 Tudományos elõadás ......................................................................................7 Betegeink között A János Kórház legújabb osztálya – Interjú Dr. Fazekas Gáborral, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály fõorvosával ..................................................................................................7 Egy nap... „A lányaim nélkül nem beszélek, hiszen az osztály mi, így együtt vagyunk!” – A Finanszírozási és Statisztikai Csoportnál ...........................................9 Portré „...visszajönni ide, mindig nagyon jó érzés.” – Közel fél évszázad a Szent János Kórházban.......................................10 Segíthetünk? Érthetõen az MRSA-ról – Interjú Dr. Németh Irén fõorvossal, a Kórházhigiénés Osztály vezetõjével..................................................................................................11 Bemutatkozunk „Óriási kihívás egy ilyen nagy múltú, magas szakmai presztízsû intézménynél dolgozni!” – Interjú Dr. Németh Irénnel, a Kórházhigiénés Osztály új vezetõ fõorvosával ................................................................................................12 Aktualitások ......................................................................................................14 Hírmozaik .........................................................................................................14
Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
2
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
Egy komplex rendszerben mûködõ Kórházkomplexum ISO (International Standards Organisation) és KES (Kórházi Ellátási Standard) a Szent János Kórházban
Tisztelt Olvasók, Kedves Kollégák! Ebben a számban örömmel és jogos büszkeséggel számolunk be arról, hogy Kórházunk Magyarországon elsõk között felelt meg együttesen az ISO és a KES követelményeinek. Az auditálást az elmúlt év utolsó heteiben akkreditált tanúsító cég végezte. Nagy eredmény és kimagasló teljesítmény ez, mert a Szent János Kórház valamennyi dolgozójának komoly és lelkiismeretes munkája fekszik benne.
Exkluzív interjú Dr. Nagy Péter Pál fõigazgatóval és Somogyvári Zoltánné ápolási igazgatóval A minõségi munka javítása érdekében a magyar egészségügyben elsõként komplex kórházi informatikai rendszerrel mûködtetett ISO és JCI alapú minõségirányítási rendszer mûködik 2003. december közepétõl a Szent János Kórházban. Az Intézet vezetése tudatosan készült arra az elmúlt esztendõkben, hogy minõségirányítási rendszerét mihamarabb kidolgozza. Ez a folyamat már a ’90-es évek végén elkezdõdött egy széles körû kórházi informatikai rendszer kiépítésével, ami felváltotta az addigi szinte tollal és papírral dolgozó adminisztrációt. A Szent János Kórház egyedülállóságáról és az Európai Unióban is elfogadott komplex minõségirányítási rendszerérõl beszélgettem Dr. Nagy Péter Pál fõigazgatóval és Somogyvári Zoltánné ápolási igazgatóval.
2004. április
F. P.: Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy kórház meg tudja szerezni az ISO és KES (Kórházi Ellátási Standardok) – minõsítést, és a Szent János Kórháznak ez hogyan sikerült? N.P.P.: Kórházunk tanúsítványa egyedülálló a magyar egészségügyben, hiszen eddig egy kórháznak sem sikerült megszereznie az informatikai alapú, párhuzamosan kiépített, integrált rendszer tanúsítását a NAT – Nemzeti Akkreditációs Testület, akkreditált tanúsító – által. Sokan rendelkeznek vagy az egyik, vagy a másik minõsítéssel vagy mindkettõvel, de nem az elõbbiekben említett tanúsítvánnyal. Minõségirányító rendszerünk alapja a számítógépes hálózat és a dokumentáció. Az eddigi, készség szinten mûködõ informatikai rendszer tette lehetõvé az úgynevezett kontrolling kialakítását és mûködé-
www.janoskorhaz.hu
A „Mi Kórházunk” mostani számának központi témája a tanúsítvány megszerzése. Exkluzív interjút olvashatnak Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgatóval és Somogyvári Zoltánné, ápolási igazgatóval, valamint a szokásosnál részletesebben számolunk be az ünnepélyes átadásról. Ezúton gratulálok minden egyes munkatársnak és kívánok hasonló összefogást, eredményes munkát a jövõben mind a magam, mind a szerkesztõség valamennyi tagja nevében!
…és ne feledjék, a tavasz már belépett az elõszobánkba, mosolyogjanak, örüljenek az újrakezdésnek, hiszen a lehetõség mindig adott!
Nagy Erika fõszerkesztõ
3
TALLÓZÓ Szorító kötés „…[Atkári János, a fõváros pénzügyekért felelõs SZDSZ-es fõpolgármester-helyettese] elmondta, hogy a Szent János Kórház felújítása során, amihez a kormány címzett támogatást ígér, együttmûködést javasolnak a Semmelweis Egyetemmel. Úgy látják ugyanis, célszerû lenne a pár száz méterre lévõ Kútvölgyi Klinikai Tömbbel összevonva, a költségeket megosztva elvégezni az átalakítást.” (HVG, 2004. március 13., 99. oldal)
Fidesz: egyetemet a János Kórház helyén A János Kórház felújítása helyett egységes egyetemi tömb kialakítását javasolja ingatlancsere révén a fõvárosi Fideszfrakció – mondta el az MTI-nek a képviselõcsoport vezetõje. „A János Kórház területén ne a fõvárosi kórházat újítsuk fel, hanem építsünk fel egy egyetemi campust, (...) így fizikailag és szervezetileg is egy helyen épülne
meg
egy
egyetemi
tömb, amibe az összes, jelenleg az Üllõi út mentén elhelyezkedõ klinika elférne” – mondta Kupper András. (NOL – Népszabadság OnLine 2004. március 19. )
4
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív sét. Ez utóbbi bevezetésére 2001-tõl folyamatosan került sor, amely munkatársaink részére olyan fegyelmezett magatartást adott a munkavégzés során, amely lehetõvé tette a minõségirányítási rendszer kialakítását az erre legalkalmasabb cég szakszerû irányításával. A program értelmében tizennégy hónap állt rendelkezésünkre a rendszer felépítéséhez, mûködtetésének elindításához, az auditáláshoz való felkészüléshez. Amikor az Intézet kivitelezõt, szolgáltatót, beszállítót választ, arra törekszik, hogy ezek a cégek lehetõség szerint minõsítettek legyenek, hiszen ez némiképp garanciát ad a szolgáltatás minõségét illetõen. Ugyanez érvényes a Szent János Kórházra is. F.P.: Mekkora fedezet szükséges az említett rendszerek kialakításához és mivel rendelkezett az intézmény? N.P.P.: Az alkalmazáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez külsõ céget vettünk igénybe, hogy ez minél professzionálisabb legyen. A minõsítéshez természetesen rendelkezni kell bizonyos pénzügyi fedezettel, de mindez elenyészõ ahhoz képest, amit a rendszer tényleges megvalósítása, mûködése jelent. Elsõsorban a tárgyi eszközök megléte tartozik a rendszerkövetelmények közé, ezek igényelnek nagyobb öszszegeket, maga a szisztéma csupán a folyamatokat szabályozza le. F.P.: Milyen változást jelent ezeknek a kialakítása egy kórház életében? S.Z.: A jól felépített rendszer nem látható, de érezhetõ, mert a kórházból elégedett betegek távoznak – és ez a legfontosabb célkitûzése egy egészségügyi intézménynek. Elhivatottság és tenni akarás jellemzi az egész kórházat: alaptevékenységünket folyamatosan javítjuk – idetartozik például a papírhasználat minimálisra csökkentése vagy az átlátható, ellenõrizhetõ folyamatok alapján végzett gyógyító ellátás – ennek eredménye az elégedett beteg és az elégedett munkatárs. Szabályozottságot, rendszere-
zettséget és egy komplex rendszerben való elõremutató gondolkodást jelent ez a mindennapokban. F.P.: A májusi EU-csatlakozás után változik-e valami a rendszerek kialakításában, egyáltalán létezik-e EU-s szabvány? S.Z.: Az EU-s szabványnak az ISO, mint minõségirányítási rendszerkövetelmény teljes mértékben megfelel, hiszen ez egy nemzetközi szabvány. Ugyanakkor valószínûsíthetõ, hogy lesznek bizonyos direktívák, melyek némi változást hoznak majd, de mivel ez egy sok tagország által elfogadott követelmény, kevés az igazi változásra alkalmas terület. Az EU az egészségügyre külön kötelezõ szabályrendszert még nem fejlesztett ki, a minõségirányítási rendszer ennek egy része, a változtatás tehát a nemzetek joga. F.P.: Amikor már készség szinten mûködik az ISO és a KES együttese, milyen újabb lépéseket terveznek annak érdekében, hogy hatékonyan fejleszteni tudják a meglévõ minõségirányítási rendszert? N.P.P.: A minõségirányítási rendszer átfogja a Szent János Kórház minden tevékenységét és szervezeti egységét, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a tanúsítás megszerzése után ne lennének további fontos feladataink – magába a rendszerbe is be van építve a folyamatos fejlõdésre való ösztönzés. A jövõbeli feladatokhoz tartozik a környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatos szabványoknak való megfelelés, valamint a munkatársak egészségvédelmével és a munkahelyi kockázatok csökkentésének igényével foglalkozó normák lehetõség szerinti biztosítása. Célunk, hogy a Szent János Kórház tevékenysége a törvényi követelmények mellett megfeleljen a társadalom és a betegek növekvõ igényeinek, azaz minõségi gyógyító munka által érjük el a betegek elégedettségét, ezzel párhuzamosan pedig optimális munkakörülményeket teremtsünk meg kollégáink számára. Flór Péter, újságíró
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
ISO és KES minõségbiztosítási tanúsítvány átadása a Szent János Kórházban 2004. március 23.
Van miért örülnünk
A Szent János Kórház Magyarországon elsõk között felelt meg együttesen az ISO és a KES követelményeinek. A minõségi munka javítása érdekében a magyar egészségügyben elsõként komplex kórházi informatikai rendszerrel mûködtetett ISO és KES alapú minõségirányítási rendszer mûködik 2003. december közepétõl az Intézetben. Az auditálást az elmúlt év utolsó heteiben akkreditált tanúsító cég – az AdWareQ1 Fejlesztési és Tanácsadó Kft. végezte. Nagy eredmény és kimagasló teljesítmény ez, hiszen az Intézet valamennyi dolgozójának komoly és lelkiismeretes munkája fekszik benne. Az ISO és KES minõségbiztosítási tanúsítványok ünnepélyes átadására az Intézet Auditóriumában került sor. A levezetõ elnök – Dr. Havas Szófia, Minõségügyi Osztályvezetõ – megnyitóbeszéde után az Intézmény részérõl, Dr. Nagy Péter Pál, a Szent
2004. április
János Kórház fõigazgatója, a felkészítõ cég részérõl Dr. Hajnal Miklós, az
AdWareQ1 Kft. ügyvezetõ igazgatója értékelte a munkát. A tanúsítványokat Kákonyi András, az SGS Hungary Kft. tanúsítási igazgatója adta át, s kiemelte a munkatársak nagyfokú elkötelezettségét. Az Egészségügyi Minisztérium Intézményi osztályának fõosztályvezetõje, Szy Ildikó, köszönetnyilvánító szavai után következett az az örömteli pillanat, amikor munkatársaink fõigazgatói kitüntetésben részesültek. Íme, álljon itt a díjazottak névsora, ezúton is gratulálunk valamennyiüknek! Berecz Ildikó – intézeti dokumentumfelelõs – Minõségügyi osztály Dr. Berki István – fõorvos –Sebészeti szakrendelés Dr. Kiss Jenõ – osztályvezetõ fõorvos – Orthopéd-traumatológiai osztály
Az MTV interjúja Dr. Nagy Péter Pál fõigazgatóval
www.janoskorhaz.hu
5
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink Lászlóné Dezsõ Kornélia – ápolási igazgatóhelyettes – Ápolási igazgatóság Oláh Józsefné – vezetõ asszisztens – Röntgen osztály Dr. Páli Sándor – fõorvos – Orthopédiai szakrendelés Primusz Tibor László – osztályvezetõ-helyettes – Ellátási osztály Sinkáné Adamik Erika – asszisztens – Kardiológiai osztály Somogyvári Zoltánné – ápolási igazgató – Ápolási igazgatóság Engedjék meg, hogy Dr. Hajnal Miklós, az AdWareQ1 Fejlesztési és Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igaztójának Arisztotelész nyomán elhangzott rendkívül találó mondatával zárjam összeállításunkat:
Egy örömteli pillanat: a fõigazgatói kitüntetések átadása után a díjazottak csoportja
„A minõség szokás, nem pedig tett.”
2004. február 24-én a Szent János Kórházban a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály hivatalos átadására került sor, mellyel nem egyszerûen egy új osztály nyílt meg, hanem egy új szakterülettel egészült ki a betegellátás. Ilyen irányú tevékenység eddig is folyt az Intézetben, most azonban egy szakmai követelményeknek megfelelõ, központként üzemelõ osztály alakult meg. A több mint 70 millió forintos beruházás – melybõl 7 millió forintot a tulajdonos Fõvárosi Önkormányzat biztosított, a fennmaradó részt az Intézet saját erõforrásaiból finanszírozott – során a speciális igényeknek megfelelõ mûszerek, eszközök beszerzésére és üzembe helyezésére volt szükség.
22 ággyal várja a betegeket a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
A sajtó képviselõi is jelen voltak az Osztály átadásán
6
Dr. Fazekas Gábor (osztályvezetõ fõorvos), Dr. Nagy Péter Pál (fõigazgató) és Dr. Szolnoki Andrea (fõpolgármester-helyettes) köszöntötte a vendégeket
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink
•
Rendezvényeink
•
Rendezvényeink
Tudományos elõadás Nagyszerû Tudományos Elõadás került megrendezésre 2004. március 25-én Kórházunk Auditóriumában. A Szent János Kórház Tudományos igazgatóságának szervezésében lezajlott rendezvény tükrözi az Intézet tudományos koncepcióját: havonta rendszeresen megrendezésre kerülõ igényes tudományos elõadásainkra prominens külsõ intézményben tevékenykedõ szakembere-
elengedhetetlen, fõként, ha olyan nagy intézményrõl van szó, mint a Fõvárosi Szent János Kórház. Lényeges továbbá, hogy az Egészségügyi Kormányzat, de maga a kormányzat is fokozottabb figyelmet fordítson e területre, mert a lakosság életminõsége szempontjából fontos a szervátültetés. Csak egy kiragadott példa: a dializálásra kerülõ betegek számára sok nehézséget, szervezési problémát – sok esetben – szenvedést jelent a
Dr. Boga Adrien, részlegvezetõ orvos, KAITO és Prof. Járay Jenõ, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájának igazgatója
ket kérünk föl. Ez alkalommal a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájáról Prof. Dr. Járay Jenõ, egyetemi tanár urat. A szervátültetés világszerte rendkívül nagy fejlõdést mutat. Kórházunk donorként betöltött fontos szerepét Dr. Nyulasi Tibor ismertette. Ezt követõen tartotta meg elõadását Járay professzor – az elhangzottakból néhány szempontot különösen fontosnak tartanék kiemelni: az intézmények közötti jó együttmûködés
2004. április
dialízis, szervátültetést követõen ezek a nehézségek egy csapásra megszûnnek. Járay professzor hangsúlyozta azt is, hogy az EU-ba való belépésünkkel több lehetõséghez jutunk, de többlet kötelezettségünk is lesz. A magas színvonalú tudományos ülést igényes hozzászólások követték. Prof. Dr. Lipcsey Attila tudományos igazgató
www.janoskorhaz.hu
Betegeink között
A János Kórház legújabb osztálya Interjú Dr. Fazekas Gáborral, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály fõorvosával Büszkén fogad a Szent János Kórház legújabb, rendkívül modern, elegáns osztályának, a januárban megnyílt Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálynak a fõorvosa, Dr. Fazekas Gábor. Nem is csoda, hiszen nagyon régóta szükség lett volna már hasonló profilú osztályra a kórházban – mint a fõorvostól megtudom, a János Kórházhoz hasonló méretû intézményekben nagyon ritka, hogy ne lenne külön mozgásszervi rehabilitációs részleg. – Miért van szükség egy alapvetõen aktív kórházban Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályra? – Több olyan részleg is van a kórházban (traumatológia, ortopédia, neurológia osztály valamint a reumatológiai szakrendelés), ahonnan a betegek úgy kerülnek ki, hogy szükségük volna mozgásszervi rehabilitációra, hogy megváltozott képességeikkel a lehetõ legnagyobb mértékben megtanuljanak bánni, együtt élni. Erre eddig vagy az adott osztályon került sor, vagy a kórház ortopédiai utókezelõjében. De természetesen sokkal több volt az igény, mint a lehetõség, ezért sok beteget kellett más intézményekbe, például az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe vagy az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe küldeni. A jelenlegi 22 ágy természetesen nem elegendõ arra, hogy a felmerülõ igényeket maximálisan kielégítsük, de a kórház szükségleteit részben fedezni tudjuk, ami nagy könnyebbséget jelent. A rehabilitáció alapvetõen hely-, illetve ágyigényes ellátás, hiszen természetébõl fakadóan hosszú ápolási idõ jellemzi: a betegnek idõ
7
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között kell, hogy megtanulja kenységekre és a munkamegváltozott helyzetében végzésre. Pszichológust és is a lehetõ legmagasabb logopédust is szükséges szinten folytatni mindenlenne alkalmazni az osztánapi élettevékenységeit. Itt lyon legalább részmunkaaz osztályon például átlaidõben. gosan három hét a kezeléMinthogy a rehabilitási idõ, ami kényszerûen ció tipikusan team-munka sokkal rövidebb, mint pél(ahol a team kulcsfigurája dául az Országos Orvosi maga a beteg), nagyon Rehabilitációs Intézetben fontos, hogy egymással jól megszokott. Kívülrõl, a együttmûködõ szakembekórház területi vonzáskörrek dolgozzanak az osztázetébõl is nagy igény mulyon. Jelenleg két orvos, tatkozik az itteni helyekre négy gyógytornász, egy – (a budai régióban ugyanis A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály osztályvezetõ fõorvosa, sajnos csak félállású – fiziDr. Fazekas Gábor munkatársai körében a tornateremben csak országos, ezért megkoterápiás asszisztens, valehetõsen túlzsúfolt intézlamint több ápolónõ és ményekben foglalkoznak rehabilitása, már érdemben lezárult az aktív elnõvér dolgozik az osztályon. Az orcióval), a már említett helyhiány milátása, és mind fizikailag, mind szelvosok száma sajnos nagyon alaatt ezeket az igényeket egyelõre nem lemileg, lelkileg alkalmas a rehabilicsony, legalább hárman kéne, hogy tudjuk kielégíteni. A tervek szerint a legyünk, de ez is a jövõ kérdése még. táció megkezdésére. Nagy figyelmet késõbbiekben bõvülni fog még az – Ön hogyan került az osztály élére? fordítunk arra, hogy csak olyan páciosztály, de jelenleg errõl semmi – Két éve dolgozom a Jánosban, enseket vegyünk fel, akiknél van esély konkrétat nem lehet még tudni. mindezidáig osztály nélkül. Többen arra, hogy a rehabilitációnak jól lát– A mozgásszervi rehabilitáció tág kérdezték évõdve, milyen tevékenyséható eredményei lesznek: hiszen ha fogalom: közelebbrõl milyen páciensekget végzek két éve úgy, hogy nem tartöbb hétnyi törõdés, gyakorlás után kel foglalkoznak? tozom egy osztályhoz sem, íme a vásem tapasztalható javulás a beteg ál– Az osztály vegyes profilú, traulasz: ennek az osztálynak a szakmai lapotában, akkor azt az idõt tulajdonmatológiai, ortopédiai, neurológiai elõkészítését végeztem, ezen kívül képpen elvesztegettük. Elsõdleges eseteink egyaránt vannak. Természetermészetesen részt vettem a járóbeszempont az is, hogy a beteg vállalja tesen a specializáció valamelyest méa rehabilitációban való aktív részvéteg-ellátásban és konzíliáriusi tevélyíti az orvosi, ápolói ismereteket, de telt, hiszen anélkül semmit nem ér az kenységet is folytattam. Másodállásvéleményem szerint az a változatosegész. Néha nem egyértelmûen megban az OORI-ban is dolgozom: ott ság, amit a dolgozók számára az oszfõleg tudományos projektekben veítélhetõ a rehabilitálhatóság – ilyentály vegyes profilja jelent, legalább szek részt, tagja voltam például ankor vagy várunk még az osztályra vaekkora erõforrás, hiszen érdekesebbé ló felvétellel, vagy felvesszük, és tonak a kutatócsoportnak, akik az úgyteszi a munkát. Nekem neurológusvábbi megfigyelés alatt tartjuk a pácinevezett REHAROB-programot fejként a neurorehabilitáció a „szívem enst: tíz nap alatt általában eldõl, silesztették ki. Ez a robottechnika rehacsücske”, de a legjellemzõbb betegkeres lesz-e a kezelés vagy nem. bilitációs alkalmazásának lehetõsécsoport talán a traumások – comb– Az Ön megítélése szerint jól felgein alapult. Jelenleg elõkészítés alatt nyak-töröttek, protézis-beültetésen szerelt az osztály? van az ALLADIN-projekt, amelybe a átesettek –, illetve a több végtagju– Igen, mindenképpen: véleméSzent János Kórházat is bevontuk. Inkon sérült betegek. Mint említettem, nyem szerint mind az eszközöket, tézményünkön kívül egy dublini és elsõsorban a kórház osztályairól vemind a munkatársakat tekintve nagyegy genti kórházban folyó kutatás szünk át pácienseket. szerû lehetõségeink vannak. Jól felcélja egy olyan biomechanikai álla– Hogyan kerülnek a betegek az oszszerelt tornatermünk, képzett gyógypotfelmérésen alapuló döntéstámotályra? tornászaink, fizikoterápiás részlegatási rendszer elkészítése, amely fé– A felvételt egy úgynevezett rehagünk van. Folyamatban van egy loldali bénultak, jellemzõen strokebilitációs konzílium elõzi meg: ennek ergoterapeuta felvétele, aki gyakorlati on átesettek, esetében tenné lehetõvé keretében eldöntjük, rehabilitálhatófelkészítést nyújt a megváltozott kéa további kezelésekre vonatkozó ore a beteg, azaz tisztázott-e a diagnózipességûeknek a mindennapi élettevévosi döntések objektivizálását.
8
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
„A lányaim nélkül nem beszélek, hiszen az osztály mi, így együtt vagyunk!” A Finanszírozási és statisztikai csoportnál
ális havi teljesítmény-jelentés ellenõrzése és elszámolásának javítása, valamint a bevételek munkahelyenkénti megoszlásának elszámolása teszi ki. Rendszeres feladataink közé tartozik az aktuális finanszírozási jogszabályok követése, és eseti (fõként a kórházi osztályokról érkezõ) információkérések kielégítése – ennek köszönhetõ ez a sok telefonhívás is, amit most hall. Csoportunk minden tagja rendszergazdai jogosultságokkal rendelkezõ rendszerfelügyelõ is a kórházban mûködtetett számítógépes háló-
Szinte percenként csörög a tele– Van a munkájuknak valamilyen fon, miközben a Finanszírozási és „szezonalitása”, vagy egyformán telnek statisztikai csoport munkatársaival a napjaik? beszélgetek – a Kórház legkülönbö– Nem, semmiképp sem egyforzõbb pontjairól hívják õket, segítsémák: általában a január és a minden get kérnek az osztályok a számítógéhónap elseje és tizedike közötti idõpes rendszer különféle rejtelmes ügyeiben. Pedig a csoport rendkívül lelkesen, teljes létszámban felsorakozott a fogadásomra: a lányaim nélkül nem beszélek, hiszen az osztály mi, így együtt vagyunk – magyarázza nekem Fodorné Gere Zsuzsa, a csoport vezetõje. – Mivel foglalkozik a csoport? – Legfontosabb feladataink közé tartozik a finanszírozási szerzõdések elõkészítése és folyamatos karbantartása, valamint a bevételek alapját képezõ teljesítmények elszámolása az Intézet betegellátó tevékenységének számítógépes dokumentálásával. Ennek a bevételnek a nagysága havonta 5–600 millió foFodorné Gere Zsuzsa csoportvezetõ (jobbról a második) „lányai” körében rint, évente megközelítõleg 6,8 milliárd, tehát nem kis pénz múlik a munkánkon is. Ezt a szak a „bolondokháza”: a január zaton, a Medworks-ön belül. Tevéfeladatunkat természetesen az OEPazért, mert ilyenkor kell elkészíteni kenységi körükbe tartoznak a hagyopel kötött szerzõdésnek megfelelõen az elõzõ évre vonatkozó beszámolómányos értelemben vett betegforgalkell teljesíteni. Ezen kívül rendszeres kat, a hónap elején pedig az elõzõ mi statisztikák elkészítésén kívül a elõrejelzéseket készítünk éves és havi havi jelentéseket írjuk. Ezen kívül rendszert érintõ felhasználói prograszinten egyaránt a Kórház vezetése megterhelõbb nap a hétfõ is: mintmok használatának oktatása, betaníszámára a bevételek tervezett és tényhogy a hét végén mi nem dolgotása is. leges alakulásáról, információt szolzunk, a kórházban viszont folyik az – Nem okozott problémákat az gáltatunk a bevételek esetleges eltéellátás, hétfõre értelemszerûen megegészségügyi dolgozóknak a számítógéréseinek nagyságrendjérõl, és statiszsokasodnak az egyes osztályokról érpes rendszerre való átállás? – 1998 óta mûködik a Kórháztikai elemzéseket végzünk az eltérékezõ megoldandó problémák. Napi ban a jelenleg is használt rendszer, sek megítélhetõségérõl. munkánk legnagyobb részét az aktu-
2004. április
www.janoskorhaz.hu
9
Egy
nap...
•
Egy
nap...
és csoportunk igyekezett mindvégig támogató, segítõ hátteret biztosítani ahhoz, hogy ne okozzon felesleges terheket a használata. De ettõl eltekintve is elmondhatom, hogy nagyon meg vagyunk elégedve az általunk használt programmal: áttekinthetõ, nagyon könnyen elsajátítható a használata, sok tekintetben akár meg is könnyítheti az osztályok munkáját, ami rendkívül nagy elõny. Folyamatosan tartunk képzéseket, külön oktatóterme van a kórháznak erre a célra – tavaly volt például egy átfogó, a kórház majdnem minden alkalmazottjára kiterjedõ tanfolyam. – Hadd kérdezzek a csoport tagjairól is! Honnan kerültek erre a területre? – Mint említettem, négyen vagyunk a csoportban: a lányok egészségügyi és közgazdasági végzettséggel rendelkeznek. Lengyák Barbara kolleganõm korábban az ortopédiai osztályon végzett adminisztrációs feladatokat, Barócsi Katalin aneszteziológiai asszisztens volt, Kelemenné Szakál Andrea pedig ápolónõként dolgozott. Ugyan a csoportban nem közvetlenül egészségügyi feladatot végeznek, de elégedettek a munkájukkal, sõt: egymást csábították át ide elõzõ munkakörükbõl. Mindhárman különbözõ területekre specializálódtak: Kati elemzõ, Barbara és Andrea pedig statisztikai ügyintézõ. Kati a munkája mellett egészségügyi fõiskolára jár, ahol ügyvitelvezetõi szakon fog végezni. Én magam 1986 októbere óta dolgozom a Szent János Kórházban, fõiskolát végeztem rendszerszervezési szakon. Négy éve vagyok a Statisztikai és finanszírozási csoport vezetõje, egyben a Dokumentációs és informatikai osztály vezetõ helyettese. Jó kapcsolatunk van a kórházi osztályokkal, hiszen ez elengedhetetlen az eredményes munkavégzésünkhöz. Együttmûködésükre az elkövetkezõkben is természetesen számítunk.
10
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
„…visszajönni ide, mindig nagyon jó érzés.” Közel fél évszázad a Szent János Kórházban Dr. Fehér Mihályné, Mária – majdnem fél évszázadon keresztül, negyvennyolc évig dolgozott a Szent János Kórházban gyógyszerészként. Bár azóta, hogy idekerült, sok minden megváltozott a szakma körülményeiben, most is jó kapcsolat fûzi mind a gyógyszerészeti osztályhoz, mind a Kórházhoz. – Mi volt az a meghatározó pillanat az életében, amikor eldöntötte, hogy gyógyszerész lesz? – Szigorúan véve az, amikor elhatároztam, hogy erre a szakra jelentkezem az egyetemre (akkor oda még nem kellett felvételizni). De gyerekkoromból emlékszem egy illatra, ami a szülõfalum patikáját belengte, és mindig olyan érzést keltett bennem, mintha valami misztikus hely, misztikus munka volna. Nem mondanám, hogy onnantól ered az elhatározás, de az az emlék megmaradt bennem. – Az egyetem elvégzése után egybõl a Kórházhoz került? – Nem, akkoriban nem volt ilyen egyszerû elhelyezkedni: a fõvárosi állások mindig közkedveltek, és általában telítettek voltak. 1952-ben Székesfehérváron kezdtem el dolgozni, és csak négy évvel késõbb, 1956-ban sikerült végre a fõvárosban, itt, a János Kórházban elhelyezkednem. Annak, hogy nem közforgalmi gyógyszertárban, hanem egy nagy intézményben kaptam helyet, nagyon örültem: mindig jobban vonzott az intézeti munka, változatosabbnak, szakmailag nagyobb kihívásnak tartottam. Akkoriban, még a Kórházban használt gyógyszerek, infúziók, oldatok sokkal nagyobb részét állítottuk elõ házilag. Az osztályokkal való kap-
csolattartás is fontos eleme volt a munkának, folyamatosan ismertettük az új gyógyszereket, tájékoztattuk az orvosokat az egyes szerek hatékonyságáról, mellékhatásairól, beszerezhetõségérõl. Minderre ma már sokkal kevesebb idõ van, mindemellett a gyógyszerészek számára is követhetetlen a szinte naponta megjelenõ új készítmények áradata. – Összesen hány évig dolgozott a Kórházban? – Mint említettem, 1956-ban kezdtem, és 1973-ig gyógyszerészként dolgoztam itt. Akkor, a fõigazgató bíztatására, megpályáztam az éppen megüresedett fõgyógyszerészi állást, amit tizenhét évig, a nyugdíjazásomig töltöttem be. Klasszikus értelemben vett nyugdíjas sem voltam azonban sokáig: röviddel nyugdíjba vonulásom után dr. Sinkovits Mátyás, fõigazgató megkért, hogy jöjjek vissza – és én örömmel tettem eleget a kérésnek. Eleinte osztályellenõr voltam, és ezt a munkát is nagyon élveztem: jó volt az osztályok fiatal, tehetséges dolgozóival kapcsolatba kerülni. Idén döntöttem úgy, hogy végleg „visszavonulok”. – Sokat változott az elmúlt közel fél évszázad alatt a munka jellege? – Hogyne, egészen más feltételek között kell ma már egy intézmény gyógyszerellátását biztosítani. Annak idején például havonta kapott a kórház gyógyszerszállítmányt, és a biztonságos ellátás érdekében háromha-
A Mi Kórházunk
Portré • Portré • Portré • Portré vi adagot raktáron kellett tartanunk. Ilyen mennyiségû gyógyszer tárolására ma már nincs lehetõség, de szükség sincs rá, hiszen naponta érkezik gyógyszer a Kórházba. Itt, a Jánosban mindig a beteg volt az elsõ: szinte soha nem került sor arra, hogy esetleges takarékossági szempontok miatt más gyógyszert kapott volna valaki, mint amit eredetileg az orvosa adni szándékozott neki. Ez szerencsére máig sem változott meg. Jóllehet most, hogy majdnem háromszor annyiféle gyógyszer van, mint amikor dolgozni kezdtem (és az áruk is jóval magasabb), már jobban oda kell figyelni a hatékonyságra. Több lett a munka, kevesebb idõ jut a magisztrális, a kórházban készített termékek elõállítására, amit én nagyon bánok, mert ez volt az egyik kedvenc területem. Annak idején vénybeváltó gyógyszertára sem volt a kórháznak: mi kizárólag az osztályok ellátását végeztük. Egyvalami nem változott: bár már az idekerülésemkor napirenden voltak azok a tervek, melyek egy új gyógyszertár létesítésérõl szóltak, mint látja, erre azóta sem került sor. – Ennyi év után nem hiányzik? – Jó most már megpihenni kicsit, több idõm jut a családomra, és olyasmikre, melyekre eddig alig: utazás, mozi, színház ritka volt a munkával töltött években. De visszajönni ide, mindig nagyon jó érzés. Valamiért mindig nagyon összetartó, jó társaság verõdött össze itt, a János gyógyszerészeti osztályán – más osztályokon is, mint valami „oázist” emlegették a gyógyszerészetet! Igaz, mindig igyekeztünk a felmerülõ igényeket a lehetõ legteljesebben kielégíteni. Mindig szívesen jöttek ide dolgozni az emberek, az én pályafutásom alatt összesen harminc gyógyszerésze volt a kórháznak. Persze el is mentek sokan, de ez inkább azt bizonyítja, hogy jó szakmai ajánlólevél volt, ha valaki itt dolgozott: a munkatársaim közül öten más, nagy intézményekhez mentek fõgyógyszerésznek.
2004. április
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Érthetõen az MRSA-ról Interjú Dr. Németh Irén fõorvossal, a Kórházhigiénés osztály vezetõjével Az utóbbi idõben a média sokat foglalkozott a kórházi fertõzésekkel, különösen az ún. MRSA-val. A híradások azt sugallták, hogy az MRSA egy olyan gyógyíthatatlan betegség, melyet a kórházak gondatlansága miatt kapnak meg a betegek. Legfõbb ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és jobban megismerjük ezt a betegséget. – Fõorvos asszony, valójában mi is az az MRSA? – Az MRSA (Methicillin [a szintetikus penicillinek csoportjába tartozó antibiotikum] Rezisztens Staphylococcus Aureus) egy, az ismert antibiotikumok zömével szemben ellenálló baktériumtörzs. A Staphylococcus aureus baktérium mind a kórházi, mind a területi fertõzések egyik leggyakoribb kórokozója. Ezzel a baktériummal szemben az 1940-es évek elejétõl kezdve a penicillinek hatásos ellenszernek bizonyultak, azonban már 1944-ben leírták a kórokozó penicillinnel szembeni rezisztenciáját, mely oly mértékben fokozódott, hogy az 50-es évek végének nagy kórházi járványait már ezek a penicillinre érzéketlen baktériumok okozták – Hogyan alakul ki ez az ellenállóképesség? – A baktériumok is bírnak azzal a tulajdonsággal, hogy képesek „megtanulni mentesíteni” magukat az antibiotikumok hatása alól. A rezisztencia kialakulásának fõ oka, hogy az antibiotikumokat bõségesen és sokszor feleslegesen alkalmazzák, így a kórokozóknak számtalan alkalma nyílik „megismerkedni” ellenfeleikkel. – Mekkora és hogyan mérhetõ a fertõzés aránya? – A világ több országában, így Magyarországon is rendeleti szabályozás elõírása alapján a fekvõbeteg intézményekben klinikai célból vett
www.janoskorhaz.hu
váladékmintákat folyamatosan monitorizálják MRSA irányába. Napjainkra a Staphylococcus aureus törzsek között az MRSA arány Dániában 1,2%, Ausztriában 16,7%, Belgiumban 35,0%, az Egyesült Királyságban 41,6%, míg Magyarországon 14,5%. A Szent János Kórházban ez az arány tavaly 7,9% volt. Intézetünkben 2001-tõl regisztráljuk az MRSA elõfordulását; az idei évtõl az Országos Epidemológiai Központ módszertani irányelvei alapján kidolgozott protokoll szerint folyik az MRSA megelõzését célzó kórházhigiénés munka. – Miért jelent különös gondot az MRSA az egészségügyben? – Két okból is. A nem kellõ körültekintéssel megválasztott antibiotikus kezelés tovább fokozhatja e kórokozó között a rezisztensek arányát, mígnem a végén „el fogjuk veszíteni a háborút” az MRSA-val szemben, és nem lesz gyógyszer a kezünkben ellene. A másik ok gazdasági megfontolású – egy MRSA okozta megbetegedés terápiás költsége rendkívül magas, mert csak a legkorszerûbb, legdrágább antibiotikumok hatékonyak vele szemben. – Kitõl és hogyan kaphatjuk el a fertõzést? – Az amerikai járványügyi központ adatai szerint a lakosság 25–30%-a orrában hordozza a Staphylococcus aureust anélkül, hogy az megbetegedést okozna. Figyelembe véve a fenti statisztikákat könnyen kiszámítható, hogy a lakosság jelentõs hányada MRSA hordozó lehet. Az MRSA az élettelen környezetben is hosszú ideig, akár egy hónapig is életképes maradhat. A betegség direkt kontaktussal (pl. ápoló/ellátó személy kezérõl), légúti terjedés útján (jelentõsége csak égési sérültek, köhögõ/köpetet ürítõ beteg
11
Segíthetünk? • Segíthetünk? esetén van) és indirekt fertõzéssel (szennyezett eszközök, tárgyak felületének közvetítésével) terjed. – Milyen betegségeket okoz? – A fertõzés leggyakoribb kórformái a sebfertõzés, a bõr- és lágyrész fertõzés (pl. decubitus), a véráramfertõzés (sepsis) és a tüdõgyulladás (Pneumonia). Különösen hajlamosak MRSA-fertõzésre a legyengült immunrendszerû, alultáplált emberek, közülük is leginkább az idõsek és a koraszülöttek. További kockázati tényezõk a bõr folytonosságának hiánya, a beteg gyakori, ismételt elõzetes kórházi tartózkodása, valamint ha a következõ terápiák valamelyikét kapta: hosszantartó antibiotikum kezelés, szteroid kezelés, kemoterápia, sebészeti és intenzív kezelés – Hogyan lehet kezelni a betegséget? – Ma már világszerte számos vizsgálat bebizonyította, hogy léteznek olyan antibiotikumok, melyekkel szemben még nem rezisztens az MRSA, ezek jelenthetik a hatékony gyógymód alapját. Kórházunkban, a fõváros fertõzõ betegségekre szakosodott intézménye, a Szent László Kórház által kidolgozott szakmai protokoll alapján kezeljük a fertõzött betegeket. Ennek lényege, hogy a társult betegség(ek) kezelésével párhuzamosan a beteg állapotának megfelelõ terápiás eljárást kell alkalmazni, amely a gyakorlatban speciális gyógyszer-kombinációk adását és ellenõrzõ-monitorizáló vizsgálatok elvégzését jelenti. – Mit tehetünk a megelõzés érdekében otthoni körülmények között? – Elengedhetetlen a gyakori, alapos, szappanos kézmosás folyóvíz alatt, a kisebb sebek és horzsolások alkoholos fertõtlenítése és sebtapaszos fedése; valamint a sebváladékokkal való közvetlen érintkezés elkerülése, mint például a kesztyûhasználat, szennyezett textíliák gondos, elkülönített kezelése. A legfontosabb teendõ tehát a higiénés elõírások pontos, felelõsségteljes betartása!
12
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
„Óriási kihívás egy ilyen nagy múltú, magas szakmai presztízsû intézménynél dolgozni!” Interjú Dr. Németh Irénnel, a Kórházhigiénés osztály új vezetõ fõorvosával Bevallom õszintén, kezdetben kicsit tartottam az új fõorvosnõvel való találkozótól, hiszen nem vagyok a téma szakértõje, ráadásul én a Kórházhigiéne hallatán laboratóriumi körülményekre és fehér köpenyes „kutató-forma” munkatársakra aszszociáltam. Ehelyett a csinos, energikus, sportosan elegáns fõorvosnõ személyesen invitált be irodájába, és már az elsõ néhány mondat után kiderült, hogy aggodalmam alaptalannak bizonyult, hiszen rendkívül érdekesen és érthetõen mutatta be saját szakterületét. – Hogyan lett higiénikus szakember? – 1977-ben állami ösztöndíjasként kerültem a leningrádi Orvostudományi Egyetemre, ahol az általános orvosi képzésen túl a hazai gyakorlattól eltérõen magasabb óraszámban hallgattunk közegészség- és járványtant az öt és fél év elméleti képzési idõn belül. A diploma megszerzése után, bár fontolgattam a klinikai tevékenységet, végül mégis az akkori KÖJÁL-nál kezdtem el szakmai pályafutásomat. Jó döntésnek bizonyult, hiszen a területi járványügyi munka során hatósági oldalról is foglalkozhattam az egészségügyi intézmények problémáival, így nagyon értékes tapasztalatokra tehettem szert. – Ha jól tudom, azért végül „átállt” a másik oldalra. – Valóban, bár nem „árulóként”, hiszen a hatóság és a kórház nem egymás ellenfelei. Közös céljuk, hogy minden lehetséges lépést megtegyenek a nosocomiális fertõzések
megelõzése, illetve minimálisra csökkentése érdekében. Amikor megkeresett a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, hogy kórházhigiénikus fõorvosként vállaljam el az infekciókontroll tevékenység kialakítását az Intézményben, örömmel néztem szembe a kihívással. A 90-es évek elején országos viszonylatban is úttörõ tevékenységet végeztünk, hiszen gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni és mûködtetni a rendszert. – Kihívásokban késõbb sem volt hiány… – 1998-ban, amikor az infekciókontroll már rendszerszerûen mûködött, elvállaltam a kórház minõségirányítási rendszere kialakításának koordinálását, mint minõségügyi vezetõ. Úgy gondoltam, meglévõ tudásomat és tapasztalataimat hasznos lenne kiegészíteni speciális ismeretekkel, ezért a továbbtanulás mellett döntöttem – a Mûegyetem MBA képzésén Minõségmenedzsment szakirányt választottam. Kemény évek következtek, hiszen egyszerre kellett helyt állnom a munkahelyemen, az egyetemen és otthon, családanyaként is. Szerencsére, a sok munkának meglett az eredménye, a Kórház 2001-ben megszerezte az ISO tanúsítást. A Bács-Kiskun megyében eltöltött évek után, a szintén orvos férjem külföldi kiküldetése révén 2 évig Veronában éltünk, ahonnan tavaly már Budapestre költöztünk vissza. Szerencsés egybeesés, hogy a Szent János Kórház éppen akkor keresett kórházhigiénés osztálya élére
A Mi Kórházunk
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
TALLÓZÓ Kínai gyógymód a „Jánosban” „Várhatóan fél éven belül megkezdi mûködését a fõvárosi Szent János Kórház és Rendelõintézetben az újonnan megalakuló természetgyógyászati módszertani rendelés…() A szakmai protokollok kidolgozása folyamatban van. Annyit azonban lehet tudni, hogy a hagyományos kínai orvoslás módszereit alkalmazzák majd… () Az érdeklõdés mind a szakma mind a potenciális páciensek részérõl nagy, hiszen a módszertani központ és a szervezett és legális rendelés esetében is hiánypótló tevékenységrõl van szó. ()” (Világgazdaság, 2004. február 24., Medicina Melléklet, 5. oldal) Dr. Németh Irén, az Intézet új kórházhigiénés fõorvosa
Nõk Lapja/Egészség vezetõt… Óriási kihívás egy ilyen nagy múltú, magas szakmai presztízsû intézménynél dolgozni! – Mi a feladata, milyen konkrét elképzelései, tervei vannak? – Elsõdleges feladatom az infekciókontroll rendszerének kialakítása, bevezetése és mûködtetése, valamint a sterilanyag-ellátás rendszerének felügyelete, a megváltozott profilokhoz igazodó korszerû szolgáltatásszerkezet kialakítása, a minõségügyi rendszerelemek bevezetése. Az infekciókontroll tevékenység célja, hogy a kórház pontos adatokkal rendelkezzen a fertõzések számára, arányára és trendjére vonatkozóan. Ezeket az adatokat felhasználja a nosocomiális fertõzések megelõzésére, kézbentartására és az elõfordulások számának csökkentésére tett intézkedések hatékonyságának ellenõrzésére annak érdekében, hogy elérje a lehetõ legalacsonyabb elõfordulást.
2004. április
Természetesen, a hatékonyság elengedhetetlen feltétele az adatok elemzése és visszacsatolása, ami a következtetések alapján kidolgozott akcióterv végrehajtását jelenti – e nélkül nem lehetséges a gyógyítás megfelelõ, biztonságos higiénés környezetének megteremtése. Szeretném kiemelni a közvetlen betegellátásban dolgozó kollégákkal, szakdolgozókkal való együttmûködés fontosságát. Együttmûködésünk eredményeként helyezõdjön a hangsúly a fertõzések felderítésére, azok eltitkolása helyett, mely nem szankciót von maga után, hanem hathatós segítséget! Ha az infekciókontroll rendszerszerûen mûködik, megfelelõ adatbázis áll majd rendelkezésünkre egy költséghatékony ellátás megteremtéséhez, adatok, melyek segítségével tervezhetõbbek lesznek a folyamatok, és támogatni lehet a prevenciós munkát.
www.janoskorhaz.hu
„A kijelölt idõpontban megjelenek a Szent János Kórházban. A mammográfiás szûrõvizsgálat egy külön épületszárnyban van, csak nõbetegek várakoznak. Tíz perc múlva be is jutok. (…) A vizsgálóhelyiség tiszta, rendezett. Csak én vagyok soron, nem kapkodunk, nem érzem úgy, hogy futószalagon menne a dolog. Bent egy kedves nõvér (tényleg kedves) arra kér, vetkõzzek le derékig, egy kis beugróban lepakolhatok. Közben elmondja, mibõl áll a vizsgálat, mit fogok érezni, megkérdezi van-e panaszom, hogy vagyok. (…) Amikor végzünk, felöltözöm, kimegyek és húsz perc múlva már a kezemben is van az eredmény.” (Nõk Lapja, 2004. március 3., 53-54.oldal)
13
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások
Finanszírozási változások Az egészségügyi finanszírozási szabályok szerint Intézetünk mûködési bevételeinek 87,5%-át az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól realizálja. A szabályrend bárminemû változása rendkívül nagy hatással van a bevételek alakulására, a gazdálkodásra, a fizetõképességre. A bevételek 1%-os változása közel 70 millió forintos bevételi többletet vagy bevételi hiányt jelenthet éves szinten. A 2004. évi finanszírozási változásokat, illetve annak hatását az egészségügyi intézmények különféle változatokban számolták, számolják, de szinte egyöntetû a vélemény, hogy nagyon nehéz év elõtt állunk, vagy inkább már benne is vagyunk. Az új finanszírozási szabályok e helyen történõ ismertetése nem cél, hiszen annak bonyolultságában úgyis csak az ismeri ki magát, aki nap mint nap foglalkozik vele. Elengedhetetlen azonban néhány fontos – az Intézet gazdálkodását mélységeiben érintõ részrõl tájékoztatást adni: A 2002. szeptember 1-jével történt, átlag 50%-os béremelés nagyságának megfelelõ összeget a kezdetektõl 2004. áprilisig tételesen finanszírozta az OEP. Mostantól ez beépítésre került az alapdíjakba úgy, hogy számítások szerint az eddigi teljes összeg akkor sem jönne be bevétel-
ként, ha az elõzõ évi teljesítményeket az Intézet teljesítené. Tekintettel a „98%-os” szabályra, továbbá visszanormálásra, nincs esély és remény arra, hogy a béremelési összeg ilyen szabályok mellett realizálható legyen. A bevételeket érintõ problémák mellett az átlagosat meghaladó mértékben növekedtek az energiahordozók árai, bevezetésre került a csatorna-díjban megjelenõ környezetterhelési díj és az ÁFA-kulcsok módosítása is további terheket jelent. A bevételkiesés és a kiadásnövekedés együttes negatív hatása Intézetünk vonatkozásában százmilliókban mérhetõ. Úgy hiszem, soha olyan mértékû együtt-gondolkodásra, együttmûködésre és toleranciára nem volt még szükségünk, mint amilyet ez az esztendõ megkíván tõlünk. Kívánom, hogy ez legyen meg bennünk! …mert ahogyan Henry Ford mondta: „Összejönni a kezdet, összetartani már fejlõdés, de csak az együttmûködés vezet sikerhez.” Budapest, 2004. március 17. Nándori Ferenc gazdasági igazgató
Hírmozaik
•
Hírmozaik
Sétával az elhízás ellen Heti 20 km séta segít a kiegyensúlyozott testsúly megtartásában – állapítja meg a The Archives of Internal Medicine címû amerikai egészségügyi szaklap legújabb számában megjelent tanulmány. A „mérsékelt testmozgásról” ugyan a tanulmány szerzõje, Cris Slentz másképp vélekedik, mint a legtöbb túlsúlyos: szerinte ez körülbelül heti 19 kilométeres gyaloglást jelent. Kutatócsoportja a 40–65 éves korosztályba tartozó 182 elhízott embert vizsgált meg, hogy kimutassa a testgyakorlás hatását a testsúlygörbéjükre. Mint várható volt, a tanulmány bizonyította az összefüggést a testmozgás mértéke és a leadott kilók között, egyszerûbben szólva: minél többet sportol valaki, annál többet fogy. A kutatás kimutatta, hogy mennyi az a mérsékelt testmozgás, amely súlyvesztéshez vezethet. Az ajánlás szerint heti 19 km közepes tempójú gyaloglás akkor is fogyaszt, ha nem változtatunk táplálkozási szokásainkon. A szerzõ hozzáfûzi: „Azok, akik napi 30 percet sétálnak, többnyire fogyni kezdenek.” A 30 percnyi gyaloglás egyébként éppen annyi, amennyi a WHO (az Egészségügyi Világszervezet) ajánlásában szerepel. [Galenus.hu]
Felfedezték a migrén génjét Jelenleg futó pályázataink AstraZeneca Kft. pályázata betegellátást biztosító rendelõ felszereltségének javítására. Vodafone Magyarország Alapítvány pályázata Betegek és a szociálisan hátrányos helyzetûek, különös tekintettel gyermekek támogatására.
14
Két olasz kutató felfedezett egy gént, amely kapcsolatban áll a migrénnel. Négy évig vizsgálta a milánói San Raffaele intézetben Giorgio Casari genetikus és Roberto Marconi neurológus egy migrénre hajlamos
A Mi Kórházunk
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik család hat generációjának génkészletét. Valamennyiüknél sikerült kimutatni egy gén jelenlétét az eddig legjobban feldolgozottnak számító 1-es kromoszómán. Az ATP1A2 a kutatók szerint a sejtek nátrium-kálium cseréjének hibáját okozza. A következõ lépésként a kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy a gén a fejfájás enyhébb formáiért is felelõs-e. Az olasz tudósok készek a gyógyszerkutatókkal együttmûködni, hogy minél gyorsabban megtalálhassák a sejtek felfúvódásához vezetõ anyagcserezavar ellenszerét. Casari azzal számol, hogy hamarosan megszülethet a megfelelõ terápia, amely a migrén mellett a hétköznapi fejfájások esetén is hatékonyan segíthet. [Reuters]
Évente 3 kiló adalékanyagot eszünk Egy felmérés szerint évente körülbelül 3 kilogrammnyi adalékanyagot fogyaszt el az ember a különbözõ élelmiszerekkel. A fogyasztóvédelmi egyesület munkatársa szerint ezek többsége ártalmatlan az egészségre, de ha egy csomagoláson 5–6-féle úgynevezett E-számot találunk, akkor érdemes elgondolkodni a vásárláson. Az élelmiszeripar ugyanis jelenleg több mint ezerféle úgynevezett E betûs adalékanyagot használ. A fogyasztóvédelmi egyesület munkatársa azt mondja, egészséges táplálkozás és megfelelõ életmód esetén az élelmiszerekben található engedélyezett adalékok nem jelentenek veszélyt az emberekre. Abban az esetben azonban, ha a polcról leemelt élelmiszer címkéjén több mint hatféle adalékanyagot is feltüntettek, akkor fontolóra kell venni a vásárlást.
2004. április
„Szinte több az adalékanyag, mint az eredeti nyersanyag. Ez esetben gyanítható, hogy jobbnak akarják láttatni a terméket, vagy takarékoskodni a nyersanyagokkal és azért tesznek bele olyan sok és sokféle adalékanyagot” – nyilatkozta Dömölki Livia, a fogyasztóvédelmi egyesület munkatársa. Különösen egyoldalú táplálkozás esetén ugyanis az adalékanyagok fogyasztása veszélyes is lehet. Allergiás betegeknél például túlérzékenység léphet fel az engedélyezett adalékanyagokkal szemben is. [RTL-Klub Online]
Gének is okozhatják az alkoholizmust Régóta köztudott, hogy az alkoholizmus betegség, a tudomány viszont már arra próbál választ keresni, hogy örökletes rendellenesség álle a túlzó és rendszeres alkoholfogyasztás hátterében. Amerikai kutatók jelenleg azt állítják, hogy a válasz, ha nagyon bizonytalanul is, de feltehetõen igen. Az alkoholizmus klinikai kezelésével és tudományos kutatásával foglalkozó szaklap, az Alcoholism: Clinical and Experimental Research januári számában megjelent tanulmány szerzõi egyelõre csak arra jutottak, hogy a genetikai tényezõk bizonyosan befolyásolják az alkoholizmust kiváltó okokat, elsõsorban a társadalmi szorongást az egyes emberekben. „A motivációktól ugyan még nagyon hosszú vezet a DNS-hez, de azt hiszem egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy az alkoholizmust inkább biológiai rendellenességnek, semmint klinikai kórnak tekintsük” – foglalta össze a vizsgálatot vezetõ kutató, Carol A. Prescott professzor,
www.janoskorhaz.hu
hangsúlyozva, hogy tudományosan megalapozottnak nevezhetõ, biztos ismeretbõl még csak kevés van. Jószerivel csak annyi, hogy az alkoholista családban felnõtt emberek inkább hajlamosak az alkohol fogyasztásának jótékony hatásait, mint annak káros voltát elfogadni. A professzor asszony vezetése alatt álló csoport összesen 2529 felnõtt férfi és 3709 felnõtt nõi ikerpárt vizsgált abból a szempontból, hogy milyen egyedi eltérés mutatható ki az ikrek genetikai, családi és egyéni környezeti tényezõiben az alkohol fogyasztásával összefüggésben. Felmérték azt is, hogy az ikrek milyen eltérõ okok miatt nyúlnak a pohárhoz. Az amerikai tudós szerint az nem kérdés, hogy az alkoholizmus „örökölhetõ”, de arra nincs még válasz, hogy vajon környezeti tényezõrõl, azaz a szülõk italozási szokásainak és indokainak – vagyis a viselkedési mintának –, vagy pedig a géneknek az átadásáról van-e valójában szó. Ha bebizonyosodna, hogy a gének a „bûnösök”, ez fiziológiai magyarázattal szolgálna arra, miért találja az egyik ember kellemesebbnek az alkoholt a másiknál. [MTI]
Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
15
Biztosított magyar állampolgárok és az OEP megfelelő szervével biztosítási szerződést kötött külföldi állampolgárok számára ingyenesen igénybe vehető
Járóbeteg Szakellátások H 08:00-12:00 14:00-18:00
K 08:00-12:00 14:00-18:00
Rendelési idő SZ 08:00-12:00 14:00-18:00 15:00-19:00
Cs 08:00-12:00 14:00-18:00
Audiológiai
08:00-19:00
08:00-19:00
08:00-16:00
08:00-19:00
Barlangterápiás
06:00-09:00 16:00-19:00
06:00-09:00 06:00-09:00 16:00-19:00 16:00-18:00 08:00-19:00 07:30-14:00 08:00-15:30 07:00-10:00 08:00-12:00 08:00-10:00 14:00-16:00 14:00-16:00 14:00-16:00 14:30-16:30 09:00-13:00 09:00-12:00 07:30-19:30 08:00-20:00 08:00-12:00; 13:00-16:00 10:00-13:00 10:00-13:00 10:00-13:00 14:00-19:00 14:00-19:00 07:30-18:30
Szakrendelés Allergia Andrológiai
Bőr-és Nemibeteg Budai Meddőségi Centrum CT 08:00-10:00 14:00-16:00
Diabetes EKG Érsebészeti Fizikoterápiás Fül-orr-gége Gasztroenterológiai
09:00-12:00
Gyermek fül-orr-gége
10:00-13:00 14:00-19:00
Gyermeksebészeti GyermekGyógytorna Idegsebészeti Izotóp Kardiológiai Kézsebészet-ortopédia Klimax Központi Labor Központi Röntgen, Ultrahang Mammográfiai Nefrológiai
08:00-14:00 08:00-09:00 14:30-19:00 08:00-16:00
Neurológiai Nőgyógyászat-, oszteoporosisTerhes TiniOnkológiai Ortopédiai utókezelő Ortopédiai
07:00-13:00 08:30-14:30 08:00-14:00
Otoneurológiai Pajzsmirigy
10:30-12:30
Patológiai Proktológiai Pszichiátriai gondozó Reumatológiai Sebészeti Szájsebészeti Támasz gondozó Szemészeti Traumatológiai Tüdőgyógyászati Tüdőgondozói Urológiai
08:00-14:00 08:00-20:00 13:00-18:00
06:00-19:00
P
Szükséges-e beutaló?
Előjegyzés telefonon
08:00-12:00
Igen
355-9188
Nem
Nem 458-4500/4218 458-4672
08:00-16:00
Igen
06:00-09:00
Igen
325-5993
Nem Igen Igen
458-4676 13:00-15:00: 458-4579,4580 458-4699
Igen
458-4588
Igen Igen Igen Nem Igen
Nem Kedd du-ra: 458-4620 458-5014 458-4500/4234 Nem
Nem
458-4500/4235
Nem
458-4528 Neurológia, Allergológia, Kardiológia: 458-4522 458-4500/5013 Nem 458-4500/4967,4540 458-4673 458-4600 458-4500/4560 Nem 458-4691 458-4509 458-4500/4984 458-4500/5066 Hétfő du-ra: 458-4534
08:00-11:00 09:00-12:00
10:00-13:00
08:00-14:00 (vérvétel: 08-09:30)
Nem
07:00-19:00 08:00-17:00 08:00-14:00 08:00-14:00 08:00-14:00 Előjegyzés alapján 08:00-19:00 13:00-15:00 08:00-12:00 14:30-19:00 08:00-12:00 mintavétel: 07:00-10:00, leletkiadás: 10:30-18:00 08:00-16:00 08:00-16:00 08:00-16:00 08:00-14:00 14:00-17:00
Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen
08:00-14:00
08:00-20:00
08:00-20:00
08:00-17:00
Igen
08:00-13:00; 14:00-19:00
08:00-13:00 14:00-18:00
Nem
Nem
Igen Nem Nem Igen Igen
Nem 458-4657 Nem 458-4604 458-4600 458-4500/4218 458-4672
07:00-18:00 08:00-14:30 14:00-20:00
08:00-12:00 13:30-15:30 07:00-13:00 08:00-14:30 08:00-14:00
14:00-18:00 08:00-14:30 14:00-20:00
09:00-13:00
14:00-18:00
07:00-14:00
páros hét: 08:00-16:00 páratlan hét: 10:30-18:00
07:00-14:00
09:00-11:00 15:00-16:30 08:00-11:30; 14:00-17:30 07:30-19:30 08:00-19:30 08:00-20:00 08:00-14:00 14:00-20:00 08:00-14:00 08:00-20:00 08:00-20:00 08:00-20:00 08:00-20:00 (szombat is) 08:00-14:00 08:00-13:00 13:00-18:00 08:00-13:00 08:00-17:00
07:00-13:00 08:00-14:30 08:00-14:00
Igen 10:30-12:30
08:00-16:00
08:00-14:00 08:00-13:30 08:00-13:00
Igen
458-4540 458-4500/4984
Igen Igen Nem Igen Nem Igen Nem Nem Nem Igen Nem Nem
458-4500/4063 9:00-16:00: 458-4677 355-3274 458-4500/5010 Nem 458-4500/4065 376-5322/108 458-4555 Nem 458-4639 355-8322 Nincs
A fentieken kívül valamennyi fekvőbeteg osztályunk működtet speciális szakambulanciákat. Bővebb információval az alábbi elérhetőségeink bármelyikén készséggel állunk rendelkezésre.
Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelőintézet 1125 Budapest, Diós árok 1–3. • Telefon: 458-45-10 • Fax: 458-46-56 • www.janoskorhaz.hu
