A meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon

A G R O K É M IA ÉS TA LA J TA N 54 (2005) 1–2

139–148

A meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon FILEP TIBOR és SZILI-KOVÁCS TIBOR MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest

$ VDYDQ\~ WDODMRN MDYtWiViQDN FpOMD D WDODM WHUPNpSHVVpJpQHN MDYtWiVD $ javítóanyagok alkalmazásával – a kémhatásviszonyok megváltozásán kereszWO ± MHOHQWVHQ PHJYiOWR]LN D WDODM V]iPRV IL]LNDL NpPLDL pV ELROyJLDL jelOHP]MH H]iOWDO D WDODM PLNURELiOLV V]tQWHUH QDJ\PpUWpNEHQ iWVWUXNWXUiOyGKDW Mindez maga után vonja a talaj C- és N-körforgalmának, valamint a mikrobiális ELRPDVV]D PHQQ\LVpJpQHN pV PLQVpJpQHN PyGRVXOiViW NÉMETH, 1996). A talajok meszezésének a hatását a mikrobiális biomassza mennyiségére V]iPRV NXWDWy YL]VJiOWD ,JD] D UHQGHONH]pVUH iOOy LURGDOPL DGDWRN HOVVRUEDQ HUG UpW YDJ\ OHJHO PYHOpV WDODMRNUD YRQDWNR]QDN eV]DN(XUySiEDQ J\DNUDQ PWUiJ\i]]iN pV PHV]H]LN D IHQ\OWHWYpQ\HN WDODMDLW (QQHN VRUiQ PLNURELiOLV ELRPDVV]DQ|YHNHGpVUO V]iPROWDN EH BÅÅTH & ANEBRANT, 1994; SMOLANDER et al., 1994; ANDERSON, 1998; CHAGNON et al., 2001). A rendszeres meszezés abbahagyása után viszont csökkent a mikrobiális bioPDVV]D HJ\ YL]VJiOW IHOI|OGL OHJHOQ BARDGETT & LEEMANS, 1995). FRITZE és munkatársai (1996) azt tapasztalták, hogy a nehézfém-szennyezéssel együtt FV|NNHQW D WDODM PLNURELiOLV ELRPDVV]iMD KiURP HOWpU PyGV]HUUHO PpUYH pV DNWLYLWiVD HJ\ IHQ\HUG WDODMiEDQ PHV]H]pV KDWiViUD YLV]RQW QDJ\REE respirációs (és biomassza) értékeket kaptak. 0H]JD]GDViJL WHUOHWHNHQ IRO\WDWRWW NtVpUOHWHNEHQ LV KDVRQOy WHQGHQFLiNDW kaptak: a meszezés növelte a mikrobiális aktivitást és a biomassza tömegét (BEZDICEK et al., 2003; SOON & ARSHAD, 2005). NEALE és munkatársai (1997) ODERUDWyULXPL YL]VJiODWRNEDQ D]W WDSDV]WDOWiN KRJ\ D PHV]H]pVW N|YHW QDSLJ D PLNURELiOLV ELRPDVV]D W|PHJH OHJDOiEE D NpWV]HUHVpUH QWW PDMG H]W N|YHWHQ csökkent. Vizsgálatunkban a talaj szubsztrát indukált respirációját (SIR) mértük, amely az összes mikrobiális biomasszán belül az aktív biomassza jellemzésére KDV]QiOKDWy pV PpUpVH OHKHWVpJHW DG DUUD LV KRJ\ NLV]iPtWKDVVXN D WDODMRN mikrobiális biomasszájának C-tartalmát (MBC). Vizsgálataink során arra a NpUGpVUH NHUHVWN D YiODV]W KRJ\ D PHV]H]pV PLO\HQ KDWiVW J\DNRURO D PH] gazdasági talajok respirációjára, és ezen keresztül a mikrobiális biomassza tömegére. Postai cím: FILEP TIBOR, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. E-mail: [email protected]

140

FILEP – SZILI-KOVÁCS

Anyag és móds zer A kísérletekhez két kovárványos barna HUGWDODMW, fizikai talajféleségét tekintve homokot (Kisvárda és Nyírlugos) választottunk ki. A talajok fontosabb IL]LNDL pV NpPLDL MHOOHP]LW D] WiEOi]DW WDUWDOPD]]D 1. táblázat A

pH (CaCl2)

(2)

(3)

(4)

(5)

Talaj

y1

Homok

Iszap

Agyag

Humusz

T-érték (cmol· kg-1)

C/N

Kisvárda Nyírlugos

4,4 4,2

12,6 8,1

86,7 84,5

6,7 10,3

0,7 0,6

2,7 8,6

7,8 8,9

(1)

% 6,6 5,2

Tenyészedény-kísérlet. – A tenyészedényekbe légszáraz, 2 mm-es szitán átszitált talajmintákat tettünk, majd az edényeket mozgatható kocsikon helyeztük HO QDSSDO D V]DEDGEDQ pMMHO YDJ\ HV HVHWpQ WHW DODWW WDUWRWWXN $ tenyészedényekbe vitt talajok nedvességtartalmát a szabadföldi vízkapacitás 75%-ára állítottuk be. Az edények súlyát naponta mértük, a párolgás és a vízfelvétel miatti súlyveszteséget ioncserélt vízzel szükség szerint pótoltuk. 2. táblázat A tenyészedény-kísérletben alkalmazott kezelések (2)

(1)

(g/11 kg)*

Kezelés a) Kontroll M1 M2 M3 *

0g

(3)

(t/ha)

0 1,4 2,8 4,1

A javítóanyag-dózisok számítását az y1 és a KA alapján végeztük (G<5, & RÉDLY, 1988)

A kísérlet beállítása teljes faktoriális terv szerint történt, 4 kezeléssel 18 ismétlésben. Az alkalmazott kezeléseket a 2. táblázat tartalmazza. Kezelésenként azonos NPK-adagokat alkalmaztunk: 1–1–1 g N, P2O5 és K2O/edény. 2000-ben a Kisvárdáról származó homoktalajjal, 2002-ben pedig a nyírlugosi talajjal állítottuk be kísérletünket. A talajból 11 kg-ot mértünk edényekbe és 2000-ben április 18-án, 2002-ben április 24-én edényenként 40 szem zabot (Avena sativa / YHWHWWQN HO $ WHQ\pV]LG DODWW KiURPV]RU YHWWQN WDODMPLQWiW $ PLQWDYpWHOKH] D NO|QE|] NH]HOpVHNEO PLQGHQ HVHWEHQ HJ\HJ\ LVPpWOpVW IHOV]iPROWXQN $ PLQWDYpWHOHN LGSRQWMDL D N|YHWNH]N YROWDN PiMXV ., június 14. és július 21. (2000), ill. május 23., június 20. és július 18. (2002).

Meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére

141

$ WHQ\pV]LG EHIHMH]WpYHO DUDWiV XWiQ D PHJPDUDGW HGpQ\HNHW |VV]HVHQ GE HGpQ\W V]iPROWXQN IHO D EO QHP |QW|]WN WRYiEE VHP EHQ VHP

2002-ben. 2001-ben, ill. 2003-ban a fentebb leírtak szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy mészkezelést nem adtunk, csak NPK-oldatot. 2001-ben április 10-én vetettük el a zabot, a mintavételek május 23-án, június 15-én és M~OLXV pQ YROWDN EDQ D YHWpV LGSRQWMD iSULOLV H YROW D PLQWDYpWHOHN június 4-én, június 18-án és július 23-án történtek.

Vizsgálati módszerek. – A talajmintákból mértük a vízoldható szerves anyag C- (WEOC) és N- (WEON) tartalmát, meghatároztuk a talaj CaCl2-os pH-ját, valamint a talaj szubsztrát indukált respirációját (SIR). A talajok CaCl2-os pH-ját 1:2,5 talaj:0,01 M CaCl2 arányú szuszpenzióban PpUWN yUDL iOOiV XWiQ D WLV]WD IHOO~V]y UpV]EO A talaj vízoldható szerves-C- (WEOC), ill. N- (WEON) tartalmának mérését D N|YHWNH]NpSSHQ NpV]tWHWWN HO J HO]OHJ PPHV V]LWiQ iWV]LWiOW OpJ száraz talajt 150 cm³ 0,01 M CaCl2-dal 2 órán át rázattunk. A rázatás után HOV]|U UHGV V]USDStURQ PDMG D V]UOHWHW PLNURQ SyUXViWPpUM PHPEUiQV]UQ V]UWN $ V]UOHWEO PpUWN D WDODM vízoldható szerves-N (:(21 PHQQ\LVpJpW $ IHQQPDUDGy V]UOHW cm³-éhez 1 cm³ 1 M HNO3-ot DGWXQN D NDUERQiWRN ROGDWEyO YDOy NL]pVH pUGHNpEHQ pV D V]UOHW H]HQ UpV]pEO határoztuk meg a talaj vízoldható szerves-C (WEOC) mennyiségét. A SIR meghatározását ANDERSON és DOMSCH (1978) szerint végeztük, azzal a módosítással, hogy a glükózt nem szilárd formában, hanem oldatban adWXN D WDODMKR] $ WDODMPLQWiNDW J OpJV]iUD] iOODSRWQDN PHJIHOHO mennyiségben mértük be kb. 150 cm³ térfogatú szérumpalackokba. A szérumpalackok WpUIRJDWiW SRQWRVDQ HJ\HGLOHJ PHJKDWiUR]WXN $ WDODMRNDW HO]OHJ QDSSDO korábban) a vízkapacitás 50%-ára nedvesítettük és termosztátban 22 oC-on HOLQNXEiOWXN $ PpUpV QDSMiQ ,5 cm³ 100 mg/cm³ glükózoldatot adtunk a mintákhoz, és alaposan összekevertük, majd szérumsapkával lezártuk és 22 oCRV Ui]yYt]IUGQ inkubáltuk. 30 és 150 perc elteltével vettünk gázmintát (0,5 cm³) D] HGpQ\HNEO pV PpUWN D CO2-tartalmat. Analitikai és statisztikai módszerek. – A talajok pH-ját üvegelektróddal mértük, a WEOC-tartalmat ICP-OES készülékkel határoztuk meg. A WEONtartalmak mérése contiflo készülékkel történt, úgy, hogy a talaj WEONWDUWDOPiW D] |VV]HV1 pV D V]HUYHWOHQ1 NRQFHQWUiFLyN N|]|WWL NO|QEVpJHNEO számítottuk. A CO2-koncentrációt gázkromatográffal határoztuk meg metán formájában, HJ\ NDWDOL]iWRU RV]ORSRQ W|UWpQ UHGXNFLy XWiQ lángionizációs detektorral. A WDODM Ji]Ii]LViYDO D WDODMROGDWEDQ OpY HJ\HQV~O\L CO2-ot és HCO3¯ -t SPARLING és WEST (1990) szerint számítással meghatároztuk és figyelembe vettük a SIR PHJKDWiUR]iViQiO $ pV SHUF N|]|WW NpS]G|WW CO2-ból számítottuk a SIR-t. A SIR-értékek biomassza-C-re való átszámításához 30-as szorzófaktort alkalmaztunk (KAISER et al., 1992).

142


$] HUHGPpQ\HN VWDWLV]WLNDL pUWpNHOpVpW HJ\WpQ\H]V YDULDQFLDDQDOt]LVVHO

végeztük.

Eredmények és értékelés A mészadagok növekedésével növekedett a talaj mikrobiális biomasszája, azonban a maximális adagoknál sok esetben tapasztaltuk az értékek stagnálását, valamint statisztikailag igazolható visszaesését is (3. táblázat). $ MHOHQVpJ RND D] OHKHW KRJ\ D PHV]H]pV RNR]WD S+Q|YHNHGpV MHOHQWVHQ megnövelte a mikrobiális biomassza tömegét is. A talaj azonban nem képes HOHJHQG QLWURJpQW V]ROJiOWDWQL D PLNURRUJDQL]PXVRN V]iPiUD PLYHO D WDODM 1 HOOiWRWWViJD QHP NLHOpJtW DQQDN N|YHWNH]WpEHQ KRJ\ YLV]RQ\ODJ NLV mennyiVpJ N|QQ\HQ mineralizálható szerves anyagot tartalmaz. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a meszezés növeli a mineralizáció sebességét (NYBORG & HOYT YDODPLQW Q D PLNURELiOLV ELRPDVV]D 1 tartalma is, bár a C/N arány változatlan maradt (ADAMS & ADAMS, 1983; CARTER, 1986). Kísérletünkben az egységnyi mikrobiális biomassza-tömeghez viszonyított szervetlen nitrogén (NO3-+NH4+) aránya (Ni/MBC) a mészkezeOpVHN KDWiViUD FV|NNHQW PDMG D PD[LPiOLV NH]HOpVHNQpO QWW WiEOi]DW 0LQGH] MHO]L KRJ\ D NHGYH]EE NpPKDWiVYLV]RQ\RN LQGLNiOWD PLNURELiOLV biomassza-növekedést a N-mineralizáció nem tudta követni, egyre kevesebb a IHOYHKHW QLWURJpQ D WDODMEDQ 9DOyV]tQOHJ H] D UHODWtY 1KLiQ\ RNR]WD D mikrobiális biomassza növekedésének megtorpanását, ill. csökkenését: az M2NH]HOpVHN HOpULN D NULWLNXV pUWpNHW ± HNNRU PiU RO\DQ NHYpV D IHOYHKHW QLWURJpQ hogy zavar áll be a mikroorganizmusok metabolizmusában – és csökken a biomassza tömege is. Ezért a Ni0%& DUiQ\ D PD[LPiOLV DGDJQiO ~MUD QQL kezd. $ PLNURRUJDQL]PXVRN HOVGOHJHV szubsztrátja a talaj vízoldható szerves anyaga (water extractable organic matter, WEOM), ezért tapasztalhattuk a WEOM N-tartalmának drasztikus csökkenését a pH 5,5–6,5 tartományban (1. ábra). A talaj könnyen oldható – és ezáltal a mikroorganizmusok számára mineralizálható – szerves anyagának C/N aránya (WEOC/WEON) az M2- és M3NH]HOpVHN S+WDUWRPiQ\iEDQ S+ ± H[SRQHQFLiOLVDQ QWW D]D] HEEHQ D S+WDUWRPiQ\EDQ MHOHQWVHQ FV|NNHQW D vízoldható szerves vegyületek N-tartalma. A kezdeti ±DV pUWpNUO D NH]HOpVHN KDWiViUD HJpV]HQ D 80–90-es értékekig emelkedik a :(2&:(21 DUiQ\ DPL MHOHQWV ötszörös–nyolcV]RURV 1HOV]HJpQ\HGpVW MHOHQW ÒJ\ WQLN D WDODM vízoldható szerves anyagának &1 DUiQ\D PHJOHKHWVHQ SRQWRVDQ LQGLNiOMD D WDODM 1V]ROJiOWDWy NpSHVVpJpW jelen esetben annak csökkenését, amelyet a mikrobiális biomassza csökkenése is jelez. Ezzel összhangban a WEOC/WEON arány növekedése kezdeti dinamikus mikrobiális biomassza-növekedést generál, majd a 30–50-es tartományban ez a növekedés megtorpan, stagnál és csökkenni kezd (2. ábra).


143

144


.LVYiUGD 1\tUOXJRV

:(2&:(21

S+ &D&O

1. ábra Összefüggés a talaj pH-ja és a vízoldható szerves-C és -N aránya (WEOC/WEON) között

0%& PJNJ

.LVYiUGD 1\tUOXJRV

:(2&:(21

2. ábra A talaj vízoldható szerves C- és N arányának (WEOC/WEON) és a mikrobiális biomassza C-tartalmának összefüggése


145

Következtetések

$ PHV]H]pV ± D NLDODNXOy NHGYH]EE NpPKDWiV N|YHWNH]WpEHQ ± Q|YHOL D talaj respirációját és mikrobiális biomasszáját, azonban a növekedésnek gátat V]DEKDW D WDODM NLPHUO 1NpV]OHWH %HEL]RQ\RVRGRWW KRJ\ D PLNURELiOLV biomassza mennyisége és a talaj könnyen oldható szerves anyagának C/N aránya között szoros az összefüggés: kísérleti körülményeink között a WEOC/WEON arány 30 fölé emelkedése a mikroorganizmusok N-ellátásának zavarát okozta, mivel ez azt jelenti, hogy a talaj könnyen mineralizálható szerves anyagának Ntartalma olyan alacsonnyá vált, hogy ez a mikroorganizmusok szaporodását JiWROWD 0LQGHEEO D] LV N|YHWNH]LN KRJ\ D WDODM vízoldható szerves anyaga (WEOM) fontos indikátora lehet a környezeti változásoknak, valamint jól jellemezheti a talaj rövid távú N-szolgáltató képességét. Összef oglalás Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk két savanyú homoktalaj (Kisvárda és Nyírlugos) szubsztrát indukált respirációját (SIR) és mikrobiális biomasszájának C-tartalmát (0%& D PpV]NH]HOpVHN IJJYpQ\pEHQ -HO]Q|YpQ\NpQW zabot (Avena sativa / DONDOPD]WXQN $ NH]HOpVHN D N|YHWNH]N YROWDN kontroll, a számított mészadag fele, a számított mészadag, a számított mészadag PiVIpOV]HUHVH gVV]HVHQ NpW WHQ\pV]LGQ NHUHV]WO YL]VJiOWXN D NH]HOpV KDWiVRNDW ~J\ KRJ\ PLQGNpW WHQ\pV]LGEHQ ± DONDORPPDO WDODMPLQWiW YHWWQN pV PHJKDWiUR]WXN D PLQWiN UHVSLUiFLyMiW PDMG HEEO D PLNURELiOLV biomassza-C értékeit. Megállapítottuk, hogy a meszezés növelte a talaj respirációját és ezzel a mikrobiális biomassza-C-t (MBC) is, azonban a maximális mészadagoknál sok esetben tapasztaltuk az értékek stagnálását, visszaesését. A jelenség oka az, KRJ\ QDJ\ PpV]DGDJRNQiO D PLNURRUJDQL]PXVRN 1HOOiWRWWViJD QHP NLHOpJtW DQQDN N|YHWNH]WpEHQ KRJ\ D WDODM YLV]RQ\ODJ NLV PHQQ\LVpJ J\RUVDQ mineralizálható szerves anyagot tartalmaz. Kulcsszavak: meszezés, mikrobiális biomassza, vízoldható szerves anyag (WEOM)

Irodalom ADAMS, T. M. M. & ADAMS, S. N., 1983. The effects of liming and soil pH on carbon and nitrogen contained in the soil biomass. J. Agric. Sci. 101. 553–558. ANDERSON, J. P. E. & DOMSCH, K. H., 1978. A physiological method for the quantitative measurement of microbial biomass in soils. Soil Biol. Biochem. 10. 215– 221.

146


ANDERSON, T. H., 1998. The influence of acid irrigation and liming on the soil microbial biomass in a Norway Spruce (Picea-Abies (L.) K.) stand. Plant Soil. 199. 117–122. BÅÅTH, E. & ARNEBRANT, K., 1994. Growth rate and response of bacterial communities to pH in limed and ash treated forest soils. Soil Biol. Biochem. 26. 995–1001. BARDGETT, R. D. & LEEMANS, D. K., 1995. The short-term effects of cessation of fertilizer applications, liming, and grazing on microbial biomass and activity in a reseeded upland grassland soil. Biol. Fertil. Soils. 19. 148–154. BEZDICEK, D. F., BEAVER, T. & GRANATSTEIN, D., 2003. Subsoil ridge tillage and lime effects on soil microbial activity, soil pH, erosion, and wheat and pea yield in the Pacific Northwest, USA. Soil Till. Res. 74. 55–63. CARTER, M. R., 1986. Microbial biomass and mineralizable N in solonetz soils: influence of gypsum and lime amendments. Soil Biol. Biochem. 18. 531–537. CHAGNON, M. et al., 2001. Effects of experimental liming on Collembolan communities and soil microbial biomass in a southern Quebec sugar maple (Acer saccharum Marsh.) stand. Appl. Soil Ecol. 17. 81–90. FRITZE, H. et al., 1996. Vitality fertilization of Scots pine stands growing along a gradient of heavy metal pollution: Short-term effects on microbial biomass and respiration rate of the humus layer. Fres. J. Anal. Chem. 354. 750–755. G<5, D. & RÉDLY L.-NÉ, 1988. Talajjavító anyagok adagjának megállapítása. In: Talaj- és agrokémia vizsgálati módszerkönyv. (Szerk.: BUZÁS I.). 139. Kiadó. Budapest. KAISER, E. A. et al., 1992. Evaluation of methods to estimate the soil microbial biomass and the relationship with soil texture and organic matter. Soil Biol. Biochem. 24. 675–683. NEALE, S. P., SHAH, Z. & ADAMS, A., 1997. Changes in microbial biomass and nitrogen turnover in acidic organic soils following liming. Soil Biol. Biochem. 29. 1463– 1474. NÉMETH T., 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI. Budapest. NYBORG, M. & HOYT, P. B., 1978. Effects of soil acidity and liming on mineralization of soil N. Can. J. Soil Sci. 58. 331–338. SMOLANDER, A. et al., 1994. Microbial biomass C and N, and respiratory activity in soil of repeatedly limed and N- and P-fertilized Norway spruce stands. Soil Biol. Biochem. 26. 957–962. SOON, Y. K. & ARSHAD, M. A., 2005. Tillage and liming effects on crop and labile soil nitrogen in an acid soil. Soil Till. Res. 80. 23–33. SPARLING, G. P. & WEST, A. W., 1990. A comparison of gas chromatography and differential respirometer methods to measure soil respiration and to estimate the soil microbial biomass. Pedobiologia. 34. 103–112.

0H] JD]G

Érkezett: 2005. február 14.


147

Effect of Liming on the Microbial Biomass in Two Acidic Sandy Soils T. FILEP and T. SZILI-KOVÁCS Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest

Su mma ry The microbial biomass C content (MBC) of two acidic sandy soils (from Kisvárda and Nyírlugos) were investigated in a pot experiment as a function of lime treatments. Oats (Avena sativa L.) were sown as indicator plant. The treatments were as follows: control, half the calculated lime rate, the calculated lime rate, and one and a half times the calculated lime rate. Treatment effects were observed over two vegetation periods, taking three soil samples during each vegetation period and determining the respiration of the samples, from which the microbial biomass C values were calculated. Liming was found to increase soil respiration and consequently MBC, but at the maximum lime rate these values stagnated or declined in many cases. This can be attributed to the fact that at high lime rates the N supplies to microorganisms are insufficient due to the small quantity of rapidly mineralizable organic matter in the soil. In the present experiments the ratio of inorganic nitrogen (NO3– + NH4+) to unit microbial biomass (Ni/MBC) decreased as the result of liming, but increased again at the maximum rate, indicating that N mineralization was unable to keep pace with the increase in microbial biomass induced by the more favourable pH, leading to a reduction in the quantity of available nitrogen in the soil. It was probably this relative N deficiency that caused the increase in microbial biomass to stagnate or decline: when the M2 treatment reached a critical value, the biomass also decreased. For this reason the Ni/MBC ratio began to rise again at the maximum rate. It was proved that the quantity of microbial biomass and the C/N ratio of the readily soluble organic matter in the soil were in close correlation. Under the given experimental conditions the WEOC/WEON ratio rose to above 30, causing disturbances in N supplies to microorganisms. The N content of the readily mineralizable organic matter in the soil became so low that it inhibited the reproduction of the microorganisms. It follows that the water-extractable organic matter (WEOM) could be an important indicator of environmental changes, and could be used to characterize the short-term N-supplying ability of the soil. Table 1. Physical and chemical properties of the soils in the pot experiment. (1) Site of origin. (2) Sand, %. (3) Silt, %. (4) Clay, %. (5) Humus, %. Table 2. Treatments applied in the pot experiment. (1) Treatment. a) Control. (2) Liming agent, g/11 kg. M1: half the calculated rate, M2: the calculated rate, M3: one and a half times the calculated rate. (3) Liming agent, t/ha. Note: Rates of ameliorant were calculated from y1 and KA (G<5, & RÉDLY, 1988). Table 3. Effect of liming on the microbial biomass C content (A) and ratio of inorganic N to unit microbial biomass (Ni/MBC) (B) in the soil. (Pot experiment, taking six samples from each soil over two vegetation periods.) (1) Treatment. a) Control.

148


(2) Soil from Kisvárda. (3) Soil from Nyírlugos. (4) Sampling date. Note: a–c indicate significant differences within each column at the 5% level of probability according to Tukey’s HSD test. For treatments: see Table 2. Fig. 1. Correlation between soil pH and the ratio of water-extractable organic C to N (WEOC/WEON). Fig. 2. Correlation between the ratio of water-extractable organic C to N (WEOC/WEON) and the microbial biomass C content in the soil.

A meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon

Recommend Documents