NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István1, Hoyk Edit1, Hüvely Attila1, Borsné Petı Judit1

1

Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet

ABSTRACT Most frequent form of environmental pollution connecting to agriculture is nitrate pollution, cause by excessive fertilizing. This pollution is dangerous in that case, if nitrate pollution can reach the groundwater level. An incidentally nitrate pollution can diffuse with a great rate into the deeper layers, because of the good water conduction of sandy soils around Kecskemét. We have examinations from many years, what we completed with research of nitrate fertilization’s effect on the yield. Our question was what is the nitrate amount in the soil after different dose of fertilizer. Another question is, how long the nitrate as a pollutant can reach the groundwater level, which is in 4-6 meter deepness.

KEYWORDS Nitrát-szennyezés, homoktalaj, talajvíz

BEVEZETÉS A mezıgazdasághoz köthetı környezetszennyezés egyik leggyakoribb formája a túlzott trágyázás által kiváltott nitrát-szennyezés. Ez a szennyezés veszélyt leginkább abban az esetben jelent, amennyiben a talajvizet elérve annak elszennyezıdését okozza. A Kecskemét környéki homoktalajokon jó vízvezetı-képességük révén az esetleges nitrátszennyezés viszonylag nagy sebességgel terjed a mélyebb rétegek irányába. Több éves vizsgálatunkkal, amelyet a nitrogéntrágyázás terméseredményekre gyakorolt hatásának kutatásával egészítettünk ki, arra keressük a választ, hogy különbözı trágyaadagok milyen nitrát-mennyiségeket eredményeznek a talajban, valamint, hogy a szennyezésként jelentkezı nitrát mennyi idı alatt érheti el a 4-6 méteres mélységben lévı talajvizet.

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Kísérletünket a Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Karának Kisfái Tangazdaságában állítottuk be. A trágyázást 2003-2008. között évente ismételtük, karbonátos humuszos homoktalajon [1; 2; 3; 4]. A kísérlet elrendezése kéttényezıs sávos split-plot négy ismétléssel. A fıparcellák talajának nitrogénellátottságát a csemegekukorica jelzınövény vetését megelızı ısszel kiadott ammónium-nitrát mőtrágyával különbözı szintekre állítottuk be. Az e célból kiadott nitrogén mennyisége hektáronként 2003-ban 0, 50, 100, 150 kg, 2004ben és a következı években 0, 150, 300, 450 kg volt. A fıparcellákon belül 5-5 alparcellát képeztünk, melyek mindkét kísérleti évben tavasszal vetés elıtt hektáronként 0, 50, 100, 150, 200 kg nitrogén-adagot kaptak ammónium-nitrát mőtrágya formájában. Hat méteres mélységig a legnagyobb trágyaadagú ill. a kontroll parcellán mélyfúrást végeztünk, majd a talajminták nitrát-tartalmát a Környezettudományi Intézet Növény- és

Talajvizsgáló Laboratóriumában mértük nedves mintából, az eredményeket 100 % szárazanyagra számoltuk át.

EREDMÉNYEK A mélyfúrások eredményeképpen a nitrát-szennyezés haladása a talajban jól nyomon követhetıvé vált. A felszín közeli minták nitrát-tartalma nem mutat lényeges eltérést, még a kontroll és a legnagyobb kiadott trágyaadag (450 kg/ha) esetében sem. Az 1. ábra azt mutatja, hogy a legnagyobb trágyaadagot kapott parcellán a kiadott mennyiség fél év alatt egy méteres mélységbe jutott.

1. ábra. A talaj NO3-N tartalma 2005. tavaszán A mélyfúrás eredményei alapján látható, hogy a (NO3-+NO2-)-N legnagyobb mértékben 75-125 cm mélységben halmozódott fel. Az ıszi trágyázás és a tavaszi mintavétel között eltelt idıben tehát a téli csapadéknak köszönhetıen (1. táblázat) a kijuttatott trágyaadag egy méteres mélységig jutott le.

csapadék

november

december

január

február

március

április

47

17

28

38

14

55

Forrás: Kecskeméti Agrometeorológiai Állomás

1. táblázat. Havi csapadékátlagok 2004. november – 2005. április (mm/hó) A következı fél év során a nitrát-felhalmozódás tovább haladt lefelé a talajszelvényben, és magas értékeket ért el a 125-200 cm közötti mélységben, azaz vastagabb talajréteget érintett a szennyezés, mint a korábbi mintavétel idején (2. ábra).

2. ábra. A talaj NO3-N tartalma 2005. ıszén 2007. tavaszán a nitrát mennyisége már 100 és 250 cm közötti mélységben volt jelentıs a kontroll-parcellához képest, amely szint alatt, kb. 350 cm-es mélységben a korábbi trágyázások miatt felhalmozódott második maximumot is ki lehetett mutatni (3. ábra). A következı évi trágyázás következtében újabb nitrát-maximum jelentkezett a felszínhez viszonylag közel, valamint a korábbi trágyaadagoknak megfelelıen hasonló felhalmozódás vált kimutathatóvá hat méteres mélységben is (4. ábra).

3. ábra. A talaj NO3-N tartalma 2007. tavaszán A legmagasabb trágyaadagokkal kezelt parcella eredményeit a 150 kg N/ha mőtrágyát kapott parcellával összevetve látható, hogy a kisebb trágyaadagok által eredményezett nitrátmennyiség hasonló mélységekben jelentkezik, mint a 450 kg N/ha mennyiséggel trágyázott parcella esetében. A magasabb trágyaadag kb. kétszeres nitrát-mennyiséget eredményezett a talajban.

KÖVETKEZTETÉSEK Vizsgálataink igazolták, hogy a vizsgált Kecskemét környéki homoktalajon a nitrát – mobilitásának köszönhetıen – a téli csapadékkal tavaszra a sekélyebben gyökerezı növények gyökérzónájánál mélyebb talajszintekbe kerül. A felszíni rétegekbıl kimosódó mennyiség idıvel – még a kecskeméti talajokhoz hasonló mélyebb talajvízszint esetén is – nem megfelelı trágyázás, a jó mezıgazdasági gyakorlat irányelveinek be nem tartása esetén nitrátszennyezést eredményezhet a felszín alatti vizekben. A jó mezıgazdasági gyakorlat irányelveinek be nem tartása, (ıszi nitrogén-mőtrágyázás) és provokatív nitrogén-trágyaadag (450 kg N/ha) esetén jelentıs a mélyebb rétegekbe való nitrát lemosódás. Az elvégzett vizsgálatok jól hasznosíthatók felhasználhatók a hazai trágyázási szaktanácsadásban.

a

gyakorlatban,

az

eredmények

4. ábra. A talaj NO3-N tartalma 2008. telén, 150 ill. 450 kg N/ha trágyaadagok kapott parcellákon

IRODALOMJEGYZÉK 1. Buzás I. – Hoyk E. – Cserni I. – Borsné Petı J. (2005): Nitrát-kimosódás vizsgálata homoktalajon. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, II. kötet. pp. 798-802. 2. Buzás I. – Hoyk E. – Cserni I. – Borsné Petı J. (2006): Evaluation of the optimum nitrogen fertilizer depending on the nitrate content of the soil in sweet corn plantation. In: Cereal Research Communications. Vol. 34. No. 1/2. pp. 421-424. 3. Buzás I. – Hoyk E. – Cserni I. – Borsné Petı J. (2006): Calibration of Nitrogen Content of Soil with Sweet Corn. Agrokémia és Talajtan, Vol. 55. No. 1. pp. 223-230. 4. I. Buzás – E. Hoyk – I. Cserni – A. Hüvely – J. Borsné Petı (2008): The effect of increasing N-fertilizer portions on sweet corn in case of different initial nitrogen supplies. In: Cereal Research Communications Vol. 36. pp. 979-982.

SZERZİK Buzás István fıiskolai tanár, KF KFK Környezettudományi Intézet, [email protected] Hoyk Edit fıiskolai docens, KF KFK Környezettudományi Intézet, [email protected] Hüvely Attila fıiskolai tanársegéd, KF KFK Környezettudományi Intézet, [email protected] Borsné Petı Judit fıiskolai docens KF KFK Környezettudományi Intézet, [email protected]