A Meseház Bölcsőde szakmai programja. A mese a felnőtt szívből jövő ajándéka - Bruno Bettelheim -

A Meseház Bölcsőde szakmai programja

„ A mese a felnőtt szívből jövő ajándéka” - Bruno Bettelheim -

1

Tartalomjegyzék I. A Meseház Bölcsőde adatai II. Bevezető III. Általános rész. 1.A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA 2. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI 2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve 2.3. A nevelés és gondozás egységének elve 2.4.. Az egyéni bánásmód elve 2.5. A biztonság és a stabilitás elve 2. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve 2.7. Az egységes nevelő hatások elve 3. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FELADATAI 3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 4. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Kapcsolat a szülőkkel 4.2. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás 4.3. „Saját gondozónő” – rendszer 4.4. Gyermekcsoportok szervezése 4. 5. Napirend 4.6. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel 5. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 5.1. Gondozás 5.2. Játék 5.2.1. Mondóka, ének 5.2.2. Vers, mese 5.2.3. Alkotó tevékenységek

2

5.2.4. Egyéb tevékenységek 5. 3. Mozgás 5.4. Tanulás 6. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei 7. ALAPELLÁTÁSON SZOLGÁLTATÁSOK

TÚLI,

A

CSALÁDI

NEVELÉST

TÁMOGATÓ

7.1 Időszakos gyermekfelügyelet 8. DOKUMENTÁCIÓ 8.1 A bölcsődevezetők által vezetett dokumentumok 8.2. A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentumok 9. A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE 10. A szakmai program célkitűzései 11. Bölcsődei nevelés 12. A gyermekek felvételének rendje 13. A gyakornoki idő, gyakornokok munkája 14. A bölcsődeorvosok feladatköre 15. A gyermekek élelmezésének szabályai 16.A bölcsőde rendezvényei 17. Játék 17.1 A játék külső feltételei 18. Mese a bölcsődében 19.Projekt módszer 20. Korai fejlesztés a bölcsődében 21. A környezettudatos nevelés a bölcsődében

22.Mellékletek:

3

I. A Meseház Bölcsőde adatai

A bölcsőde megnevezése: Meseház Bölcsőde A bölcsőde címe 8800 Nagykanizsa Attila utca 7 Elérhetőségei Telefon: 06-93/311-740 Email: [email protected] Alapító okirat száma: 232/2011 (VI..30.) közgyűlés határozat alapján A Meseház bölcsőde tagintézménye az Egyesített Bölcsődének melynek Székhelye Rózsa Bölcsőde Nagykanizsa Rózsa utca 7/a. Az intézmény felügyeleti szerve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala A bölcsődék ellenőrzése a Gyvt. 118.§-ának (3) bekezdése szerint történik. A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek. A

bölcsődék

egészségügyi

tevékenysége

feletti

szakfelügyeletet

a

Zala

Megyei

Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nagykanizsai, Letenyei, Zalakarosi Kistérségi Népegészségügyi Intézete gyakorolja.

4

II. BEVEZETŐ A szakmai program kidolgozásának alapjául szolgáló dokumentumok 

az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,



A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja



az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól,



az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról



az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,



a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,



a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról,



259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről



a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei,



az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése,



a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások



a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembevételével határozza meg a bölcsődékben folyó nevelő- gondozó munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak

5

megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása, és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának minimum követelménye.

III Általános rész 1. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai

hovatartozásának

tiszteletben

tartásával,

identitásának

erősítésével

kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.

2. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI

2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

6

A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.

2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.

2.3. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

2.4.. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A

kisgyermeknevelő

meleg,

szeretetteljes

odafordulással,

a

megfelelő

környezet

kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben

7

különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi, etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását.

2.5. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját” gondozónő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

2. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata.

8

A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.

2.7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

3. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FELADATAI

A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és a 20 hetes-6 éves sajátos nevelésű igényű gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. 3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása  a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása  a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése,

9

 egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás),

3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése  derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában,  a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése,  az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése,  a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélésszabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,  lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését,  a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása),  a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával.

3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése  az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése, 10

 a

gyermek

életkorának,

érdeklődésének

megfelelő

tevékenységek

lehetőségének biztosítása,  a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása,  az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,  az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése,  ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése,  a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése,

az

önkifejezés

lehetőségeinek

megteremtése

az

egyes

helyzetekben.

4 A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

4.1. Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása.

11

A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: pl. beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, családlátogatás, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, hirdetőtábla, nyílt napok, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük.

A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani (a családlátogatás előli elzárkózást is).

A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait.

A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdeklő témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klub-jellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés, gyermeknap). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a

12

tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez.

4.2. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások… stb.). súlyosságát, időbeni elhúzódását.

4.3. „Saját gondozónő” - rendszer A „saját gondozónő”- rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelésgondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van – idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő”- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

4.4. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási 13

problémát

jelent

a

kisgyermeknevelőnek,

hanem

nagyobb

a

zaj

a

csoportban,

valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: részint azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, részint azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyok húzóerőt jelentenek a kicsiknek, a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk nő) a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban.

4. 5. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

4.6. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel 14

Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat.

5. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI

A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz,

hogy

érdeklődésének,

pillanatnyi

pszichés

szükségleteinek

megfelelően

ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása.

5.1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató

15

segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. 5.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

5.2.1. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához

igazodó,

felelősséggel

kiválasztott

és

alkalmazott

játékos

mondókák,

gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

16

5.2.2. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

5.2.3. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

5.2.4. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység

fontosságának,

hasznosságának

átélése.

A

gyermekek

bármikor

bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló 17

műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.

5. 3. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

5.4. Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban.

18

A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. 6. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételei

Bölcsődevezető

1 fő

Kisgyermeknevelő

9 fő

Technikai kisegítő

2 fő

Konyhai kissegítő

1 fő

Bölcsődeorvos

1 fő heti 1 órában

Tárgyi feltételek A gyermekek által használt helyiségek A bölcsődében kettő gondozási egységben, 4 gyermekcsoportban látjuk el a nevelő- gondozó munkát. Alapterülete 40m². A csoportszobák természetes megvilágításúak. A helyiség mosható, fertőtleníthető résmentes és tartós meleg padlóburkolatú. Az oldalfalat ütés és kopásálló, mosható és fertőtleníthető burkolat fedi. Mindkettő gondozási egységhez tartozik fürdőszoba, melyek közvetlenül kapcsolódnak a csoportszobákhoz, így a gyermekekre történő rálátás lehetősége biztosított.

19

A fürdőszobába nyílik a gyermeköltöző (átadó), amely a gyermekek számára saját jelükkel és nevükkel ellátott öltözőszekrényeket, pakolóasztalokat és öltöztető padokat, valamint egy felnőtt mosdót tartalmaz. Mindkét egységben lehetőség nyílik a babakocsik fűtött helyiségekben történő tárolására. A gyermek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyermekek méretéhez és fejlettségéhez igazodnak. Felszerelései: 3db gyermekmosdó hideg-meleg vízzel, keverő csappal, 4db. gyermek WC, 1 db zuhanytálca hideg-meleg vízzel és keverő csappal, flexibilis zuhanyzóval, 2db pólyázó asztal, a gyermek saját alakját mutató tükör a gyermekek magasságában elhelyezve

A gyermekek játékai valamint a csoportszobában és a gyermekek által használt helyiségekben a bútorzat a gyermekek életkorához, testmagasságuknak megfelelő. A bölcsőde egyéb helyiségei. A bölcsőde melegítőkonyhával rendelkezik. A Napraforgó Bölcsődéből naponta két alkalommal szállítanak ételt. A reggelit és az uzsonnát a konyhai kisegítő készíti el a küldött alapanyagokból. A folyadékok közül csak a teát készítjük helyben. Az ebédet 10.40-kor küldik, amit a konyhai kisegítő adagol ki és ellenőrzi, hogy a gyermekekhez megfelelő hőfokon érkezzen. A konyha szomszédságában található a tejkonyha, de ebben a nevelési évben nem került felvételre egy évnél fiatalabb gyermek, akinek esetlegesen tápszerigénye van, így jelen pillanatban nem használjuk. A gazdasági folyosókról nyílnak a mosó és vasaló helyiségek, melynek a felszereltsége a módszertani ajánlásoknak megfelelően lett kialakítva. A dolgozók számára étkezőhelyiség öltöző, és zuhanyzó áll rendelkezésére. A bölcsődéhez tartozó udvar két részre osztható, a két egység egymástól elkülönített udvaron játszik. Az udvari játékok közül kilenc rögzített, minősítéssel rendelkező játék található. A játszóudvar magában foglal játszó és füves területeket, homokozót, pancsolót. A burkolt terület anyagát tekintve világos színű előre gyártott műkőlap. felülete nem csúszós. Zöld terület, a játszóudvaron belül a szabad mozgástér biztosítására nagy összefüggő fűfelület lett kialakítva. Növényzet a módszertani útmutatásoknak megfelelően került kialakításra. 20

A bölcsődében egy alkotószoba is kialakításra került, amit a kisgyermeknevelők saját gyermekeikkel heti beosztás szerint vesznek birtokba. A szoba három funkciónak ad helyet. Lehetőség nyílik a szivacson, mesesarokban mesét hallgatni, bábozni, zenehallgatásra és a hangszerek használatára, valamint kézzel fogható alkotások készítésére is. A szoba tárgyi feltételei a gyermeke igényeihez, életkorához igazodnak. A bölcsődei játékok mind egészségügyi, mint pedagógiai szempontoknak megfelelőek. nyitott játékpolcokon,

tárolóedényekben,

kisgyermeknevelő

által

elérhető

polcon

kerültek

elhelyezésre. Minden csoportszobában található pihenősarok, mely a gyermek elkülönülésére, pihenésére ad lehetőséget. Puha kárpittal bevont szivacs, párnák, plüss állatok kínálják a pihenéshez megfelelő hangulatot. az alapjátékok minden csoportszobában megtalálhatók.

7.

ALAPELLÁTÁSON

TÚLI,

A

CSALÁDI

NEVELÉST

TÁMOGATÓ

SZOLGÁLTATÁSOK

A bölcsőde az alapellátás prioritása mellett családtámogató szolgáltatásokat szervezhet, ill. más szolgáltató felkérésére szakmai segítőként közreműködhet azok megvalósításában. A szolgáltatások főbb csoportjai:  Alapellátáson túli szolgáltatás. Ezeket a szolgáltatásokat, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekeknek és családjaiknak többletként (a megállapodás szerint rögzített külön díjazás fejében) biztosíthatja a bölcsőde  A bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások (pl. időszakos gyermekfelügyelet).

Valamennyi szolgáltatási forma esetében lehetőség szerint törekedni kell A bölcsődei nevelésgondozás alapprogramjában rögzített szakmai elvekhez való igazodásra. A személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermeknevelés-gondozás elveit és gyakorlatát, valamint az egyes szolgáltatások speciális igényeit egyidejűleg kell figyelembe venni. A szolgáltatásokat a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermek egészségügyi kiskönyvet. 21

A szolgáltatások térítési díját a fenntartó állapítja meg. A szolgáltatások működtetésénél is kiemelt jelentőségű a kompetenciahatárok betartása. Az egyes szolgáltatások jellemzőit, az igénybevétel lehetséges módjait valamint a díjazást egyértelműen megfogalmazva, írásban kell rögzíteni. A bölcsődés gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások esetében kiemelten fontos az alapellátás keretében nyújtottak és a szolgáltatás során nyújtottak pontos körülhatárolása.

7.1Időszakos gyermekfelügyelet

Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 232/2011. (VI.30.) számú határozatával módosította

az

Egyesített

Bölcsőde

Alapító

Okiratát.

Az

Egyesített

Bölcsőde

tagintézményeiben 2012. január 1. napjától kezdődően alapszolgáltatáson túl, térítési díj ellenében időszakos gyermekfelügyelet vehető igénybe. A szolgáltatás célja: alternatív, rugalmas napközbeni gyermekfelügyelet létrehozása, melynek segítségével a Nagykanizsán élő anyukák könnyebben tudnak majd visszatérni a munkaerőpiacra. Azok az édesanyák vehetik igénybe a szolgáltatást:  akik részmunkaidőben dolgoznak,  akik munkát keresnek,  nyelvet tanulnak,  akik átképzésen, iskolarendszerű képzésben vesznek részt, és nem tudják kire bízni gyermekük felügyeletét.  kisgyermekes anyák, akik (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a végrehajtása céljából kiadott kormány- és szociális ágazati miniszteri rendeletek alapján), nem vehetik igénybe a bölcsődei ellátást.

22

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 44. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (3) bekezdése alapján, ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsődei térítési díj ellenében külön szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet működtethet. Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyelet lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül - a szülők igényeinek megfelelően - a gyermek néhány órát a kortársai között töltsön. Az időszakos gyermekfelügyelet az Egyesített Bölcsőde valamennyi tagintézményében – Belvárosi Bóbita Bölcsődében, Napraforgó Bölcsődében, Meseház Bölcsődében, Rózsa Bölcsődébe is biztosított. Az időszakos gyermekfelügyelet 250-Ft/óra térítési díjért vehető igénybe. A szolgáltatás zökkenőmentes lebonyolításáért, annak megszervezéséért a bölcsőde szakmai vezetője a felelős. Az időszakos gyermekfelügyelet térítési díját az Egyesített Bölcsőde Intézmény Pénzkezelési szabályzatának megfelelően köteles a bölcsőde szakmai vezetője elszámolni. A szolgáltatás igénybevételének feltételei: A szolgáltatást a gyermekek kizárólag orvosi igazolással vehetik igénybe. A szülő bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. A szolgáltatásokat a 4 éves kor alatti gyermekeknek és szüleiknek kínáljuk. A szolgáltatást előzetes telefonos bejelentkezéssel lehet igénybe venni. A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára abban az esetben kérheti gyermeke időszakos felügyeletét, ha már néhány alkalommal fokozatosan szoktatta az új, bölcsődei környezethez. Amit a szolgáltatás igénybevétele előtt tudni kell:  Az időszakos gyermekfelügyeletet csak egészséges gyerekek vehetik igénybe.  A szolgáltatás óradíjas, minden megkezdett óra egész órának számít. Étkezést igény szerint külön díjazás ellenében biztosítunk.  A szolgáltatási díj fizetése előre történik.  A befizetésről az intézmény nyugtát/számlát állít ki.

23

 Ahhoz, hogy a munka megszervezése gördülékenyen menjen szükséges, hogy a szülő az igényét legkésőbb előző nap délig bejelentse. A férőhely korlátozott, ezért a jelentkezőket a bejelentkezés sorrendjében regisztráljuk.  Csak bölcsődés korú, 20 hetestől – 4 éves korú gyermekek számára vehető igénybe.  Váratlan betegség/baleset esetén a szülőt (illetve a szülő által megjelölt személyt) telefonon azonnal értesítjük, ha szükséges orvosi ellátást biztosítunk!  A gyermek ruháinak tárolására jellel ellátott kisszekrény szolgál, kérjük a váltóruha, cipő használatát!  A gyermekek magukkal hozhatják az otthoni kedvenc játékaikat, de a játék épségéért felelősséget nem vállalunk!  A bölcsődébe az enni-innivaló behozatala tilos!  Ha a bejelentést követően a szolgáltatást mégsem igényelnék, kérjük jelezni!

8. DOKUMENTÁCIÓ

A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás

céljából

az

egyes

módszertani

javaslatokban

megfogalmazott

módon

dokumentációt vezethet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történjék. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), a validitás (a szempontok, kategóriák, kritériumok stb. alkalmasak annak a helyzetnek, folyamatnak a jellemzésére, amelyre használják őket), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség ill. a folyamatosság. A dokumentáció készítéséhez alkalmazott módszerek, és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel kell lenni a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága).

24

A dokumentáció vezetéséhez kérni kell a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek meg kell mutatni. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kel venni.

8.1A bölcsődevezetők által vezetett dokumentumok 

Felvételi könyv



Nyilatkozat a társadalombiztosítási folyósításokról



Nyilatkozat a 1997. évi XXXI, tv 33§ alapján



Havi statisztika



Étkezők nyilvántartása



Fertőző megbetegedések nyilvántartása



Munkaköri leírások



Dolgozók egészségügyi vizsgálatainak nyilvántartása



Szabadságok tervezése, nyilvántartása



Jelenléti kimutatás



Vagyontárgyak nyilvántartása, költségvetés – vagyonleltár



Személyi anyagok



Udvari játékeszközök nyilvántartása



Térítési – díj kedvezményre jogosultak nyilvántartása

A személyes adatok nyilvántartása a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak betartásával történik. 8.2. A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentumok



Törzslap: mely tartalmazza a gyermek személyes adatait, a bölcsődébe kerülését megelőző anamnézisét, felvételi státusát, a gyermek pszichoszomatikus fejlődését. A személyes adatokat a bölcsőde vezetője rögzíti a beiratkozás alakalmával, az anamnézishez szükséges adatokat a védőnőtől származó státuslap alapján a

25

bölcsődeorvos tölti ki. A felvételi státust szintén a bölcsőde orvosa készíti el. A gyermek beszoktatásáról, fejlődéséről három havonta készít a gondozónő jellemzést. 

Csoportnapló: a csoportban dolgozó kisgyermeknevelők készítik a napi feljegyzéseket, melynek terjedelme 1-1 oldal. Tartalmát tekintve a nap eseményeit foglalja össze.



Beszoktatós füzet: mely dokumentációt a gyermek saját kisgyermeknevelője vezeti, a 10 napos beszoktatás történéseit tartalmazza, valamint itt kerülnek bejegyzésre a családlátogatás szakmai kritériumok alapján elemzett tapasztalatai.



Üzenő füzet: A szülő és a gyermeke saját kisgyermeknevelője közötti kommunikáció egyik formája. Tartalmazza a szülő rövid leírását a gyermekével kapcsolatosan (étvágya,

kedvelt

szokásai,

tevékenységei,

tárgyai,

otthoni

napirendje).

A

kisgyermeknevelő részéről a háromhavonta elkészített jellemzéseket tartalmazza, valamint a nap fontos eseményeit 

(láz, betegség előjelei, sérülés, baleset).

9. A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE

 nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebbapró segítséget igényel,  már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is,  jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára,  környezete

iránt

nyitott,

érdekli

minden,

szívesen

vesz

részt

új

tevékenységekben,  gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel,  a gyermekek többsége szobatiszta.

26

10. A szakmai program célkitűzései A Meseház Bölcsőde Szakmai Programja az Egyesített Bölcsőde Szakmai Programjának részét képezi. 

Alapvetően fontos feladatunknak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását, mert ez feltétele annak, hogy a gyermek érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretekre, egészségesen fejlődjön.



A gyermek életében meghatározóak azok a hatások, amelyek az első 3 életévben érik, ezért a bölcsődékben folyó munka alappillére a szeretet és az elfogadás. Különös hangsúlyt helyezünk a szakemberek felkészültségére, a bölcsődepedagógus – mint társadalmi modell – kiemelt szerepére.



Hangsúlyt helyezünk a készségek, jártasságok fejlesztésére, minden gyermek megismerésére és elfogadására. A nevelőmunka a feltétel nélküli elfogadáson nyugszik. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés szokásait, elismerve annak elsődlegességét, melyben kiegészítő szerepkört látunk el, esetlegesen prevenciós, korrekciós feladatokat.



Az életkori sajátosságokból adódóan a bölcsődés korú gyermekek csak egyéni bánásmóddal, érzelmi biztonságban nevelhetők.



Törekszünk a szülői igények megismerésére, a változó igényekhez való alkalmazkodásra a szakmai minimumfeltételeken belül.

11. Bölcsődei nevelés

A szülő és az intézmény között írásbeli Megállapodás köttetik a 259/2002. Korm. Rendelet 13§ értelmében. A Megállapodás az alábbi jogszabályban előírt jogok figyelembevételével készül: A bölcsődei nevelés – gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A nevelőmunkát a vonatkozó gyermeki és szülői jogok, és kötelességek figyelembevételével végzi. A gyermek joga, hogy: 

Segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődést veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez

27



Sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön



A fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelembe részesüljön



Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással, fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal – az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön



Hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben - gondozásban részesüljön

A szülő joga, hogy: 

Megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését – gondozását bízza



Megismerhesse a gyermekcsoport életét



Megismerje a nevelési – gondozási elveket



Tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől



Megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat



Véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban

A szülő kötelessége, hogy: 

A

gyermeke

ellátásában

közreműködő

személyekkel

és

intézményekkel

együttműködjön 

A fizetendő étkezési térítési díjat időben kifizesse



Az intézmény házirendjét, és etikai szabályzatát betartsa

12. A gyermekek felvételének rendje

A 1997. évi XXXI. tv A gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról 42.§ (1.) értelmében:”A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. 42/A§ A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

28

Az egyesített intézmény felvételi rendjét a Szervezeti és Működési szabályzat és a Felvételi Szabályzat szabályozza.

Az ellátás megszűnése: A bölcsődei ellátás megszűnik - a bölcsődei nevelési év végén augusztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartásával veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa ezen szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő stb.) véleményét is kikéri.

13. A gyakornoki idő, gyakornokok munkája

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. kiköti a gyakornoki időt a határozatlan idejű kinevezésekre.

A gyakornoki idő a munkakör betöltéséhez szükséges

szakmai ismeretek megszerzését biztosító jogintézmény. A gyakornoki idővel kapcsolatos feltételeket a munkáltató által megállapított gyakornoki szabályzat tartalmazza. Nevelői munkaértekezlet havi rendszerességgel

Résztvevői: Intézményvezető, bölcsődevezető, adott bölcsőde kisgyermeknevelői, szaktanácsadó. Az értekezlet megtárgyalja:

29



Aktuális nevelési feladatok végrehajtásának tapasztalatait



Jogszabályok, módszertani alapelvek változásait



Esetfeldolgozások, műhelymunkák



A családokkal való kapcsolattartási rendet

14. A bölcsődeorvosok feladatköre

Az Egyesített Bölcsőde két gyermekorvost foglalkoztat megbízási szerződéssel. A bölcsődeorvosok feladatai: 

A gyermek bölcsődébe szoktatása után a részletes orvosi vizsgálat.



A közösség védelme érdekében a védőoltások figyelemmel kísérése.



Járványveszély esetén az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelő intézkedések megtétele.



Óvodába kerülés előtt az egészségi állapot felmérése, a státusz rögzítése a törzslapon.



A

gyermekek

étrendjének

összeállítása

a

bölcsődevezetőkkel,

és

az

élelmezésvezetőkkel. 

Ételallergiás gyermek étkeztetésének felügyelete

15. A gyermekek élelmezésének szabályai

A bölcsődékben törekszünk a természetes alapanyagok felhasználásán alapuló élelmezésre. Tartózkodunk a mirelit, és a mesterséges alapanyag felhasználásától. Előnyben részesítjük a friss, vegyszermentességet tanúsító alapanyagok felhasználását. A gyermekek étkeztetése korszerű élelmezéstechnikai alapelvek figyelembevételével történik. A szakmai korszerűség érdekében az élelmezésvezetők rendszeres továbbképzéseken vesznek részt. A Napraforgó Bölcsőde főzőkonyháján élelmezik a Meseház Bölcsődét, ahol a szállított meleg ételt feltálalják.

30

16.A bölcsőde rendezvényei

A bölcsődék sajátos, a családokat támogató funkciót vállalnak fel. Ennek jó eszköze a közös rendezvények, ünnepek szervezése, mely segíti a bizalom és pozitív kép kialakulását a bölcsődékről. A rendezvények időpontja tervezett, a szülők számára ismert. A programok gyakoriságukban, témájukban a helyi adottságokhoz, igényekhez, szükségletekhez igazodnak. Fontosnak véljük, hogy a szülőket aktívan bevonjuk a programok szervezésébe, lebonyolításába. A programokról fényképes emlékeztetők készülnek, amelyek megjelennek az intézmény honlapján is. 

Családok Hete



Adventi Gyertyagyújtás



Gyermeknap

A szakmai program a játékra, valamint a mese varázsára épít. A játék végigkíséri a gyermek mindennapjait,

benne

feszültségeit,

vágyait,

vezeti

le,

kreativitása

kibontakozik,

problémamegoldása fejlődik. A játék öröm, mely állapot fenntartása fontos számunkra. A mese világa alkalmazkodik leginkább a gyermeki világképhez. A mesei elemek hasonlatosak a gyermek gondolkodási módjához. Pihentet, megnyugtat, motivál. 17. Játék Játék közben a vágyak, érzelmek jutnak túlsúlyba, és nem érvényesülnek a környezet korlátai. Elkülöníti a valóságot a játéktól, de beviszi a valóság tárgyait, hogy élményeit vágyait ezáltal érvényre jutassa. Játék: legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési forma, külső céltól függetlenül, magáért a tevékenységért van, melyet öröm kísér. Gyermek játéka: sajátos öntevékenység, ami szabad akaratra épül, benne és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezés.

A gyermek megkülönbözteti a játékot a valóságtól, de a valóságos világból vett tárgyakat és helyzeteket arra használja fel, hogy saját világát kialakítsa, amelyben kellemes élményeit 31

tetszés szerint felelevenítheti, és az eseményeket úgy rendezheti és alakíthatja, ahogyan neki legjobban tetszik.

17.1 A játék külső feltételei:

Tárgyi feltételek

Önmagukban nem elegendők, de ha nincs elég tárgy, akkor a gyerek rosszalkodik. Az első nagy kérdés, ami felmerül, hogy kellenek e- játékszerek. Másik kérdés, hogy mennyi és milyen legyen. A minőségnél és mennyiségnél a gyermekek korának megfelelően alkalmazunk játékokat. A gyermekek ekkor én-központúak, nagyon erősen működik a megkapaszkodási ösztön. A játékok legyenek félkész, kidolgozatlan játékok, vagy kész valós játékok.

Játékeszköznek nevezünk minden olyan tárgyat, szert, dolgot, anyagot, eszközt, szerszámot, amelyet a gyermek vagy a f3elnőtt a játékban valamilyen formában felhasznál. Játékeszközök lehetnek: - Különféle anyagok: homok, kavics, papír, fa, fém, üveg, víz, festék, anyag, só-liszt gyurma; - Szerszámok: kalapács, fűrész, csavarhúzó, olló, tű… - Gépek: kicsinyített formában, elektromos meghajtású vonat, mosógép, varrógép; - Különféle használati tárgyak: esetleg kicsinyített formában is, edények, bútorok, ruhák.. - Félkész, vagy teljesen kész eszközök: az összerakós-játékoktól, a társasjátékokig; - Sportszerek: labdák, karika, ugrókötél, bot, kendő, babzsák, tornazsámoly, ugrószekrény… - Ismerethordozó könyvek - Elektromos játékok. 32

A játékok legyenek: - Színes, felhívó erejű, ösztönözzön a játékra, - Könnyen tisztítható, higiénikus legyen, - Mérete legyen megfelelő, - Igazodjon a gyermek életkorához, - Élethű és balesetmentes legyen, és megfelelő mennyiségű.

A terem berendezése a játék tárgyi feltétele. Akkor van jól berendezve, ha úgy vannak benne elhelyezve a tárgyak, ahol az ott folyó tevékenység célját szolgálják (elmozdítható, bizonyos határok között kezelhető). A terem és polcok túlzsúfolásától óvakodjunk. A játéktér (udvar, játszótér, park) a mozgásos játékok színhelye. A játéktér talaja egyenletes felszínű, kissé bogárhátú, hogy a felületről a víz gyorsan lefolyjon, döngölt, pormentes. Mérete: 15-18x20-25 m². A játéktér mellett vízcsap legyen. Legyenek fák, bokrok, füves rész, babaház, mászóka, homokozó, hinta. Játékidő: a bölcsődében a gyermekek játéka napirendhez kötött, a legtöbb időt a játékra szükséges fordítani. Ez a játékidő azonban nem összefüggő, hanem sok más tevékenységgel (étkezés, tisztálkodás, alvás, játékos ismeretszerzés) színesített, így válik lehetővé, hogy a nap bármely időszakában szabadon játszhassanak. A hozzáértő felnőttnek látnia kell, hogy rendetlenség vagy a játék céljának megfelelően van szétpakolva, a benne levőnek kellemes állapotot jelent. Egy esetleges összerakodtatás frusztráló lehet. Tehát a megfelelő tárgyi és szociális feltételeknek egy olyan motivációs bázist kell kialakítani a gyermekben, mely segítségével játéktevékenysége sokrétűvé, gazdaggá válhat. A gyermekkor legfontosabb feladata: játékon keresztül megismerje önmagát és a valóságot, megtanuljon közösségben élni, megfelelő korlátok között mégis önfeledten, és szabadon.

A játék a bölcsődés korú gyermek alapvető tevékenysége. A gyerekek a játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, 33

eseményeivel, ezzel hatással van a gyerek értelmi képességeinek fejlődésére. Érzékszerveik működése pontosabb lesz, ennek eredményeként észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. Az emlékezetbe vésés szándékos célként először a játékban jelenik meg. A játékszituáció kialakulása a „mintha” helyzet gazdagítja a képzeletet és a gondolkodást. Játék közben a tárgyak tulajdonságairól sokféle tapasztalatot szereznek a gyerekek. Észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit. A lehetőségek mérlegelése, a tevékenység közben felmerülő akadályok leküzdése, a konfliktusok megoldása hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. A játék témája, tartalma nagyrészt a gyerekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért az kisgyermeknevelő gondoskodjék arról, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék környezetüket. Törekedjék arra, hogy a tapasztalat-, és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. Tervszerűen, tudatosan alakítsa úgy a bölcsőde életét, hogy tapasztalatokat, élményeket nyújtson a gyerekek számára. Törekedjen arra, hogy a gyerekeknek a kertben, a szabadban is módjuk legyen minden évszakban a szerepjátékra. Ösztönözze a gyerekeket télen is az évszakhoz kötött élmények megjelenítésére. Számoljon azzal, hogy az egész csoportnak nyújtott közös tapasztalatok hatása eltérő formában jelenhet meg az egyes gyerekek játékában. Vegye figyelembe, hogy egy-egy gyerek egyéni élménye is lehet a közös játék kiindulópontja, és egy közös játék is indíthatja a kívülálló gyerekeket arra, hogy bekapcsolódjanak a játékba. A játékban gyakran megjelennek a bölcsőde és a családon kívül szerzett élmények, események is. Számoljon azzal is, hogy a játékban a gyerekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyerek élményeiről vall. Az kisgyermeknevelő jelenléte nyújtson biztonságot az agresszív vagy szorongó gyerekeknek.

18. Mese a bölcsődében A kétéves gyermek könyve: a tárgyképeskönyv. Minden lapon egyetlen tárgy képe: baba, mackó, kakas, ház, virág. Minden újranézegetés felfedezés: kép és valóságos tárgy azonosítása. A ráismerés öröme táplálja az élményt. (PL. Reich Károly rajzolta „Add ide”) A három év körüli gyermek a tágabb világ ismeretlen dolgait ábrázoló képeskönyveket szereti. A felnőttek tárgyai, közlekedési eszközök, házi- és vadállatok, virágok stb.. A képeskönyvet

34

nézegetve megkérdezi: Mi ez? Ezek a könyvek az én-tudat megerősítésének eszközei. Többszöri kérdezésnél is szükség van a megerősítésre. A mese a szó varázsa, ajándék a felnőttől. Amikor a felnőtt mesélni kezd a gyereknek, megváltozik a hangja, az arckifejezése, gesztusai, mimikája, kilépnek a valóságból, és egy másik közegbe mennek át.

A sokféle elemből szőtt mesét gyermeklélektani szempontból vizsgálva megállapítható: elemek és fordulatok megfelelői azoknak a gondolati indulati szemléleti vonásnak, melyek a lelki fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek, a gyermekinek. A mese: Az egész napi bölcsődei zajban a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldolgozásában (elaborációs hatása van), és teljes világképet, világmagyarázatot ad. Bruno Bettelheim szerint: „a mese, a felnőtt szívből jövő ajándéka”, amely egyértelműen örömforrás. Az énekelt, vagy mondott vers a szellemi nevelés eszköze, de hozzájárul a gyerekek jó közérzetéhez is. A versmondás, a verses szöveggel kísért játék az anyanyelvi nevelés semmi mással nem pótolható lehetősége. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze fölülmúlja hétköznapi beszédünket. Nincs még egy szövegfajta, amelyre a hét éven aluli gyermek ennyire elmélyülten, önként odafigyelne. A vers: ősi formájában kitáncolt, énekelt, lantpengetéssel kísért szöveg volt. A beszéd zenei elemeire épül. A mai kisgyerek is ugrál, tapsol, forog, kocsizik, labdát ütöget a versre, de legalábbis enyhén ringatja magát. Játék, szöveg és dallam, mozgás, beszédritmus és hangulat megbonthatatlan egységet alkot. Az igazán életkorukhoz illő verseket nagyon gyorsan megtanulják a gyerekek. „Rááll a fülük és a szájuk”. Verset nem azért mondunk, hogy azt minél hamarabb, minél több gyermek hibátlanul felmondja. A jó jel inkább az, ha a vers, a mondóka az együttlét, a játék, a közös élet természetes része. A vers kedvelésének nyomait már két-hároméves korban tapasztalhatjuk. Az anya dallamos beszéde, dúdolása, a kicsi baba ringatása, vigasztalása, csitítása, a dalocskákkal kísért ölbeli játékok, a sírás és a jó közérzet mozdulatai elemi ritmusélmények, amelyekhez jellegzetes hangulat és a beszéd zeneisége tapad. A 2-3 éves gyereket a vers ritmusa és zeneisége ragadja meg.

35

A versmondást a gyermekkor alkalmai fűzik egybe. A szinte mindennap elhangzó versekből, mondókákból a gyerekek azokat tanulják meg, amik egy-egy emlékezetesebb élménygyűjtés részeként vésődnek be. Ha érdekes, mulatságos, amit mondunk és csinálunk, akkor a gyermekek a tanulási szándék leghalványabb tudata nélkül, felfogják, követik a mintát, utánozzák azt, aki kezdeményez, engedelmeskednek annak, aki vezet. Az utánzási és ismétlési kedv felkeltése, fenntartása a dolgunk. A vers többszöri elmondása, a hozzákapcsolódó gesztusok csoporthagyománnyá válik. Legközelebb már egy felvillanó sor, egy kifejezés, egy mozdulat is elég, hogy az egész elölről kezdődjék. 18. Néphagyományok őrzése A néphagyományaink megőrzése kiemelten fontos feladatomnak tartom, mert segítséget nyújt a felnövekvő gyermeknek a világban való eligazodáshoz, a nemzeti hovatartozás megértésében, mely a globalizált világunk sarkalatos kérdése. Nem lehet elég korán elkezdeni a hagyományok ápolását, egyetlen dolgot kell szem előtt tartanunk, az életkor specifikusságot. A hagyományokból csak azokat tudjuk integrálni a programunkba, amelyekhez játékos formában tapasztalatszerzést tudunk biztosítani.

Őszi ünnepköreink közé tartozik:  Szüret, töklámpások készítése  Márton napi vásár Téli ünnepköreink:  Adventi készülődés  Mikulás jár nálunk  Óvodások regölős műsora  Vízkereszt  Farsangi mulatság Tavaszi ünnepköreink:  Sándor, József, Benedek, készülődés a tavaszra  Virágok ültetése  Barka gyűjtés, Húsvéti készülődés  Gyermeknap

36

19.Projekt módszer A projekt módszer kidolgozása William H. Kilpatrick reformpedagógus nevéhez fűződik. Számos óvoda átvette már és használja a mindennapi élet során, és kedvező tapasztalatokról számolnak be. „A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék, mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, motivációjához erőt ad.” A Meseház Bölcsődében is a gyermekekkel végzett tevékenységek kidolgozása a projektmódszer szellemében történik. Ennek értelmében témaköröket dolgozunk fel melynek teljes megvalósítására másfél hónap áll rendelkezésre. A témakörök úgy kerülnek kiválasztásra, hogy igazodjanak az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz. A projekt az adott témát átfogóan minden nevelési területre kiterjedve járja körül. Lehetőséget ad arra, hogy a kisgyermeknevelő döntse el a gyermekek igényeire támaszkodva, hogy adott napon a kidolgozott projektből mit valósít meg. Figyelembe veszi a gyermekek hangulatát, érdeklődését a csoport létszámát, a gyermekek játékát és ahhoz kapcsolódóan próbálja meg a játékkezdeményezésével színesebbé varázsolni a gyermekek napját, tapasztalatszerzésre, élményfeldolgozásra adva módot. A projekt módszer lehetővé teszi, hogy ki-ki a maga élményeire, motiváltságára, tehetsége alapján tevékenykedjen, általa szocializálható az alkalmazkodás, tolerancia, empátia. A projektek mindig egyediek, tükrözik a kisgyermeknevelők kreativitását. lehetőséget nyit a szabad asszociációkra, a szellemi kalandozásokra. A projekt szakaszai:  témaválasztás  tervkészítés  adatgyűjtés 37

 a téma feldolgozása  a projekt értékelése A munkák akkor hatékony, ha nem csak a bölcsődei életben és során találkoznak a gyermekek a projektben megtalálható tevékenységekkel, hanem a szülő is megpróbálkozik vele, ezért a szülők számára is kihelyezzük a projekt kivonatát az átadó helyiségbe a témakörhöz kapcsolódóan illusztráljuk, és mesékkel, mondókákkal, tevékenységekkel tarkítjuk, hogy abból könnyebben tudjon szemezgetni.

A konkrét projekteket a melléklet tartalmazza. 20. Korai fejlesztés a bölcsődében

Megfelelő tárgyi és személyi feltételek esetében bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazok a gyermekek,

akik

veleszületett

vagy

szerzett

károsodás

következtében

valamely

fogyatékosságban szenvednek, vagy fejlődésükben olyan mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, fejlődésükhöz több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét.

A sérült vagy fogyatékkal élő gyermek születése mindenképpen megrázza a családot, nem könnyű a fogyatékossággal ténylegesen együtt élni és fogyatékkal élő gyermek szülőjének lenni. A napközbeni ellátásból a bölcsődés korosztály esetében a korai fejlesztésre szoruló gyermekek sem maradhatnak ki.

A sérült vagy sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő családoknak az életvitele a gyermek születésétől, vagy a diagnózis felállításától jelentősen megváltozik. A nehezen feldolgozható lelki teher mellett a család anyagi helyzete is kedvezőtlenül változik. A különböző vizsgálatokra, fejlesztő foglalkozásokra járás anyagi terhet jelent, és az anyák legtöbbször a munkaerő- piacról is kiesnek.

38

Számukra jelent megoldást, ha a fejlesztést gyermekük a nappali ellátás keretein belül, a napi nevelésbe- gondozásba ágyazottan megkapja. Ezzel a bölcsőde kettős cél oldhat meg:



a gyermek optimális fejlesztése



a családok segítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek bölcsődei nevelésének három módja van. Mindhárom mód eltérő személyi és tárgyi feltételeket igényel:



Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 10 fő.



Részleges integráció: a gondozási egység (két csoportszoba) részeként kell kialakítani. Ebben az esetben a gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sajátos nevelési igényű gyermekek vannak. Szükséges, hogy a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt legyen. Gondozónő-gyermek arány: az ép csoportban egy gondozónőhöz öt gyermek tartozik, a másik szobában egy gondozónő három sajátos nevelési igényű gyermek gondozását és fejlesztését végzi.



Speciális csoport: a bölcsőde egy gondozási egységeként kell kialakítani. A csoportban 6 év alatti, nagyobb mértékben sérült, felvételkor az ép bölcsődei csoportba nem illeszthető - jelentős fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermekeket gondoznak, fejlesztenek. Gondozónő-gyermek arány: 1:3, azaz egy gondozónő 3 sérült gyermeket lát el, a csoportlétszám maximum 6 fő.

39

Az integrált nevelés három módjának személyi és tárgyi feltételeivel az intézmény rendelkezik. Nagykanizsán az Egyesített Bölcsőde a teljes integráció feltételeit tudja biztosítani a Meseház tagbölcsődében (Nagykanizsa, Attila u 7.)

. A személyi feltételek 1 fő gyógypedagógus alkalmazásával további jogviszonyban, részmunkaidőben az intézmény szakmai létszámából megoldott álláshely igény nélkül. A 15/1988. (IV.30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek feladatairól és működési feltételeiről meghatározza a teljes integráció személyi feltételeit. Ennek a bölcsőde megfelel, mert a felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők közül 1 fő jelenleg BA gyógypedagógus képzésben vesz részt.

Előzetes egyeztetés alapján az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet és az Egyesített Bölcsőde együttműködési szerződés kötésével a korai fejlesztést, a hatékony integrált nevelést, a korai fejlesztésben részt vevő intézmények együttműködését biztosítja.

Az integrált nevelés tárgyi feltételei az intézmény jelenlegi szakmai eszközeiből, illetve a 2012. évi költségvetés terhére történő eszközbeszerzéssel biztosíthatók. A Meseház Bölcsőde és a Központi Rózsa Óvoda az Attila úti tagóvodája a „Kéz a kézben” elnevezésű együttműködési programja alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztésére az óvoda fejlesztő eszközökkel jól felszerelt tornatermét meghatározott időpontokban térítésmentesen használhatja az EGYMI gyógypedagógusával.

A Meseház tagbölcsőde akadálymentesített, az épületben fejlesztő szoba kialakítható, annak berendezése a tagintézmények eszközkészletéből átcsoportosítással megoldható.

40

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, bölcsődei korai fejlesztése nem sérti más intézmények érdekeit, azokkal együttműködve valósul meg. Azok a gyermekek kerülnek integrált bölcsődei csoportba, akik fejlesztését a szakértői bizottság egészséges gyermekekkel közösen javasolja. Van a fejlődési eltérésnek olyan foka, amelyben az integrált nevelés nem megoldható a csoport érdekeinek sérelme nélkül. Azoknak a gyermekeknek a korai fejlesztését, akiknek a gyógypedagógiai fejlesztésen kívül speciális szakember segítségére is szüksége van, az EGYMI végzi és igényli utánuk a normatívát.

A bölcsődei integrált nevelés személyi feltételeiről a15/1988. (IV.30) NM rendelet alapján teljes integrációban:

kisgyermeknevelő

Szakképzett

kisgyermeknevelő,

aki

felkészítő

tanfolyamon, képzésen vett részt, 2 fő/csoport a jogszabályban foglaltak alapján. gyógypedagógus

Olygophren vagy a sérülésnek megfelelő szakos, konzulensként - hetenként a szükséges óraszámban - végzi a korai fejlesztés gyakorlati feladatait.

gyermekgyógyász vagy

Megbízásos jogviszonyban vagy részmunkaidőben.

orvos, háziorvosi szakvizsgával

41

21. A környezettudatos nevelés a bölcsődében

A világ, amelybe beleszületünk bonyolult rendszer, s ennek az ember is része. Az embernek meg kell ismernie környezetét, bele kell illeszkednie. A világ megismerése a születéssel kezdődik és az élet egész tartamára kiterjed. Ezen élethosszig tartó folyamatban a kisgyermekkor kiemelt szerepet tölt be. Ebben az időszakban a mindennapi szokások kialakításával, a viselkedés alakításával befolyásolhatjuk a környezethez való viszonyt. Ma már minden magára valamit adó intézmény szívén viseli a környezettudatosságot a fenntartható fejlődést. Az oktatási intézményekben a környezeti nevelés személyiségformáló, szokásalakító szerepét ma már senki sem vitatja, egyre inkább figyelem irányult a korai életévekre. Egyre több óvoda munkálkodik azon, hogy terjedjen az emberi felelősségérzet a közvetlen környezet és a tágabb világ iránt. Ez a szemléletformáló munka teremtette meg a „Zöld Óvoda Mozgalmat”, a 2006. óta már a Zöld Óvoda cím is elnyerhető pályázat útján. Napjainkra a bölcsődéknek is kialakult egy sajátos arculata, amelyben a környezeti nevelésnek is jelentős szerepe van. Olyan körülményeket alakítottunk ki, amelyben a gyermekek követendő mintát találnak, ezzel megalapozva későbbi viszonyukat a környezethez. Hagyományokat teremtettünk, amelyekre büszkék vagyunk. E hagyományokra alapozva szeretnénk elindulni a „zölddé válás” útján, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a bölcsődék számára is elérhető legyen a „Zöld cím” megszerzése, ennek kezdeményezője és bázisintézménye kíván a nagykanizsai Egyesített Bölcsőde lenni. Ennek érdekében az Egyesített Bölcsőde tagintézményei szakmai programjaikban előtérbe helyezik a környezeti nevelést, amelyben célként jelölik meg a környezettudatos magatartás megalapozását, a környezeti jelenségek tapasztalati úton történő megismerését, a környezetbarát életmód megalapozását. A környezet megismerésére, szeretetére a bölcsődei nevelésben nagy hangsúlyt fektettünk. Természetesen a mi gyermekeink alacsony életkora korlátozza lehetőségeinket, de nem teszi lehetetlen feladattá. Az élő és élettelen környezet – egy-egy kavics, tócsa az udvaron, a földből kiálló gyökér, a virágzó bokrok, a talajból előbújó giliszta, a házát cipelő csiga, a hangyák menete hosszú időre lekötik a kicsik figyelmét. A felfedezésben résztvevő felnőtt sokat tehet azért, hogy a gyermekek új ismereteket szerezzenek. A bölcsődés korú gyermek érzelmi telítettséggel fordul a környezet felé, s ez jó alapot biztosít a környezettel való kapcsolat kialakításához. A közvetlen tapasztalat segíti a környezettel való megfelelő kapcsolat kialakítását, John Dewey szavaival élve: „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál” 42

Olyan szemléletmód kialakítására van lehetőség, amelyben a környezet valamennyi élőlénye része az egésznek, amelyre szükség van. Ezt a természethez való pozitív viszonyulást kell megőrizni, s ehhez szükséges, hogy a bölcsődék is tevékenyen részt vállaljanak - mint korai nevelő-gondozó intézmények - a környezetkultúra alapvető szokásainak megalapozásban. A környezeti nevelésben is meghatározóak a korai évek, a gyökereknek erőseknek kell lenni ahhoz, hogy erre építve élhessünk harmonikus kapcsolatban környezetünkkel. A bölcsődei nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését. Bölcsődébe kerülve a gyermek már részben kialakult szokásrendszert hoz magával a családból. A család a környezetkultúrában is az első modell, amelyet a gyermek követ és utánoz, mielőtt a cselekvése tudatos lenne. A családok viszonyulása a természethez, élőlényekhez, az energiához, az anyagi javak fogyasztásához, a vásárlási és hulladékkezelési szokásaik sokasága már érezteti hatását a gyermekek környezethez való viszonyában. Ezek a kialakulóban levő szokások, attitűdök azonban még befolyásolhatók, pozitív irányba elmozdíthatók. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a család szemléletmódját is környezetbarát jelleg felé mozdíthassuk el, mert a bölcsődés gyermek életének is legmeghatározóbb tere a család. A szülők által képviselt és tanúsított normák a gyermek kialakuló értékrendjének meghatározói. A bölcsődei környezeti nevelésben csak a családdal közösen, szorosan együttműködve lehetünk eredményesek, ezért elengedhetetlen a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri viszony. A partneri viszony alapján a szülők bevonhatók a bölcsőde környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításába. A gyermekek nevelésével, a családokkal közös programokkal a szülők és a lakókörnyezet egészségtudatosságára is hatni kívánunk. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amelyet a bölcsőde közvetít, amelyre a későbbi nevelésioktatási intézmények alapozhatnak. Környezetbarát gyermek csak környezetbarát környezetben nevelhető, csak zöldülő jelen vezethet zöld jövőhöz! “Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”

(Wass Albert)

43

23. Mellékletek:  Katica-Napocska csoport őszi napirendje  Süni és Pillangó csoport őszi napirendje  Ősz projekt

44

Őszi napirend Süni és Pillangó csoport 2011. 6:30- 8:00: A gyerekek folyamatosan érkeznek a szülővel a bölcsődébe. Szabad játéktevékenység a csoportban. 8:00- 8:30: Gondozási sorrendnek megfelelően reggeli. 8:30- 10:00: Szabad játéktevékenység a játékszobában, kezdeményezések, melybe a később érkezők is bekapcsolódhatnak. 10:00- 10:10: A tízórai elfogyasztása. 10:10- 10:45: Szükség szerinti kultúrhigiénés műveletek végzése. Szabad játéktevékenység a csoportszobában, illetve időjárástól függően az udvaron. 10:45- 11:30: Saját kisgyermeknevelővel folyamatos bejövetel az udvarról, szükség szerint kultúrhigiénés műveletek végzése. Szabad játéktevékenység a csoportban az ebéd megérkezéséig. 11:30- 12:00: A gondozási sorrendnek megfelelően ebéd a saját kisgyermeknevelővel. 12:00- 15:00: Csendes pihenő, ébredési sorrendnek megfelelő kultúrhigiénés műveletek. 15:00- 15:20: Uzsonna elfogyasztása. 15:20- Szabad játéktevékenység a csoportban a szülő érkezéséig.

45

Őszi napirend Katica- Napocska csoport

6 30 – 8 00

A gyermekek folyamatosan érkeznek, szabad játéktevékenység a csoportban.

8 00 – 8 20

Reggeli a gondozási sorrendnek megfelelően.

8 20 – 10 00

Szabad játéktevékenység, kezdeményezések, amelyekbe a később érkezők is bekapcsolódhatnak. Sószoba és alkotószoba használata beosztás szerint.

10 00 – 10 10

Tízórai.

10 10 – 10 45

Kultúrhigiénés műveletek végzése, játéktevékenység a csoportban.

időjárástól

függően

udvari

játék

vagy

10 45 – 11 30 Folyamatos bejövetel az udvarról, kultúrhigiénés műveletek végzése vagy szabad játéktevékenység a csoportban az ebéd érkezéséig.

11 30 – 11 50 Ebéd.

11 50 – 12 00

Szájhigiéne.

46

12 00 - 15 00

15 00 – 15 20 15 20 –

Csendes pihenő, ébredési sorrendnek megfelelően kultúrhigiénés műveletek elvégzése.

Uzsonna. Szabad játéktevékenység a szülő érkezéséig.

Szeptember hónap szakmai feladatai:  Szülők, új gyermekek fogadása  Családlátogatások megvalósítása  Kiemelt terület, a kisgyermekek bölcsődei életbe történő adaptációja Felelős: bölcsődevezető, kisgyermeknevelő Ősz projekt Süni-Pillangó csoport

Anyanyelvi Ének-Zene Manuális Testi nevelés tevékenységek nevelés

47

Csóri S.:Dióbél bácsi Piros alma… Répa, retek… Süni, süni, sünike… Hüvelykujjam… Kék a szilva… Egy kis huncut… Itt van az ősz… Csukás I.: Sün Balázs… Hátamon a zsákom… A répa Öreg néne őzikéje Fáj a kutyámnak… Lipem ,lopom a szőlőt Iciri-piciri A török és a tehenek Gomba, gomba… Egy kis huncut… Csíp- csíp csóka… Volt egyszer egy… Egyszer volt egy…

Esik az eső… De jó a dió… Süss fel nap… Csiga-biga… Erre csörög a dió… Dolgozzunk szaporán… Borsót főztem… Cirmos cica… Tente, baba… Kis, kis kígyó Tekeredik a kígyó…

Falevelek gyűjtése az udvaron. Szőlő szemezgetésekóstolás. Rajzolok egy kerekecskét… Nyomhagyás csomagoló papíron, zsírkrétával. Levélfestés Levél darabok ragasztása. Tök lámpás. Krumpli nyomda. Diótörés. Kukoricamorzsolás. Só- lisztgyurmázásgyümölcsformázás. Ismerkedés az agyaggal. Agyagformák festése. Levélnyomat készítés. Csőtésztából nyakláncfestés, az ősz színeivel. Őszi fakészítés-tépett papírdarabokkal.

Ugráljunk, mint a verebek… Töröm, töröm a mákot.. Fújja szél a fákat… Repülnek a madarak… Mackó, mackó ugorjál… Aki nem lép egyszerre… Sétálunk, sétálunk… Kismókusok diót gyűjtenek Kaszálj Pista… Lábtorna dióval Itt a szemem… Ilyen kicsi a törpe…

Anyanyelvi nevelés Csóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki, Csak a vén Dióbél bácsi. 48

Ha rácsapsz a dióhéjra, Kinyílik a csontkapuja, És csamogva előmászik, Vén Dióbél bácsi. Csak a szádat tátsd ki! Hámm!

Piros alma csüng a fán, Szakítsd le te kisleány! Leszakítom, megeszem, Mert az almát szeretem. Répa, retek mogyoró, Korán reggel ritkán, Rikkant a rigó. Süni, süni, sünike, Sétálgat az erdőben. Tüskés hátán falevél, Megvédi, ha jön a tél. Hüvelykujjam almafa, Mutatóujjam megrázta, Középsőujjam felszedte, Gyűrűsujjam hazavitte, Ez a pici mind megette, Megfájdult a hasa tőle. Kék a szilva, zöld a szára, Jó lesz nekünk vacsorára. Barna magját kiveszem, Édes húsát megeszem. Egy kis huncut kisgyermek, Falevelet kergetett, Össze-vissza kavarta, Földobálta magasra. Itt van az ősz, hullanak a falevelek, Kabátjába bújik, minden kisgyermek. Lipem, lopom a szőlőt, Elaludt az öregcsősz, Furkósbot a kezében

49

Vaskalap a fejében. Hátamon a zsákom, Zsákomban a mákom. Kilyukadt a zsákom, Kihullott a mákom. Aki szánja károm, Szedje föl a mákom. Fáj a kutyámnak a lába, Megütötte a szalmába. Ördög vigye a szalmáját, Miért bántotta a kutyám lábát. Gomba, gomba, gomba, Nincsen semmi gondja. Ha az eső esik rája, Nagyra nő a karimája. Az eső csak neveti, Van, kalapja teheti. Egyszer volt egy kemence, Belebújt a kis Bence. Kormos volt a kemence, Fekete lett kis Bence. Ránézett a mamája, Nem ismert a fiára. Becsukta a kemencét, Megdorgálta kis Bencét. Volt egyszer egy dinnyeföld, Dinnyeföldön dinnye nőtt, Egy sem piros egy sem zöld, Csupa sárga volt a föld.

Ének-zene Esi az eső, hajlik a vessző, Haragszik a katona, Mert megázott a lova.

50

Ne haragudj katona, Majd kisüt a napocska, Megszárad a lovacska. De jó a dió, fütyül a rigó, Vidám dala száll, Élni, jaj de jó. Süss fel nap, fényes nap, Kertek alatt a ludaink megfagynak. Csiga-biga gyere ki, Ég a házad ide kint. Kapsz tejet, vajat, Holnapra is marad. Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró, Tessék, kérem megbecsülni, És a földre lecsücsülni, Csüccs! Dolgozzunk szaporán, szedjük össze a… Ki dolgozni nem akar, meghúzzuk a kontyát. Borsót főztem, jól megsóztam, Meg is paprikáztam. Á-bele bá bele, huss. Cirmos cica haj, Hova lett a vaj? Ott látom a bajuszodon, Most lesz neked, Jaj! Tente, baba tente, A szemedet hunyd le, Aludj ingó-bingó, Édes rózsabimbó. Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni, Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni. Kis kis kígyó, tekeredj a fára, Addig-addig tekeredik,leesik a sárba, Bumm!

Manuális tevékenységek

51

Nyomhagyás a csomagoló papíron, zsírkrétával. Eszközök: Zsírkréta, csomagoló papír Kivitelezés: A földre leterített csomagoló papíron nyomhagyással ismerkednek a gyermekek. Falevelek gyűjtése az udvaron. Szőlőszemezgetés-kóstolás. Ismerkedés a festékkel- nyomhagyás csomagoló papíron. Eszközök: Festék, csomagoló papír Kivitelezés: A leterített csomagoló papíron tálkákba helyezett festékkel nyomhagyás. Levéldarabok ragasztása. Eszközök: Ragasztó, levél Kivitelezés: A földre terített csomagoló papírra levelek, levéldarabkák ragasztása.

Töklámpás készítés Eszközök: Tök, kanál Kivitelezés: A tök tetejét levágjuk és kanállal illetve kézzel kivájjuk. magokat összegyűjtjük, megszárítjuk, amit a későbbiek során felhasználunk ragasztásra illetve madáretetésre. Krumpli nyomdázás Eszközök: Krumpli, festék, csomagoló papír Kivitelezés: A földre lehelyezett csomagoló papíron nyomhagyás.

Só-lisztgyurmázás Eszközök: Gyurma Kivitelezés: Ismerkedés a gyurma anyagával, állagával, sodrás, csipkedés, nyomhagyás a sólisztgyurmában.

52

Agyagozás Eszközök: Agyag, víz Kivitelezés: Ismerkedés az agyag halmazállapotával, nyomhagyás az agyagban.

Testi nevelés

Fújja szél a fákat, letöri az ágat,

Kiinduló helyzet: Kéz magas tartás, Törzshajlítás, jobbra-balra. 53

Reccs!

Dől, törzsdöntés előre tapssal.

Ugráljunk, mint a verebek, Rajta gyerekek.

Páros lábbal szökdelés

Repülnek a madarak, Csattog a szárnyuk.

Kar oldalsó középtartás, karlendítés Fel-le, Rézsútos mellső középtartásban-taps

Mackó, mackó ugorjál, Mackó, mackó forogjál, Tapsolj egyet, Ugorj ki.

Páros lábbal szökdelés 360 fordulat Taps Szökdelés

Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, Csüccs!

Sétálunk körbe-körbe Leguggolunk

Kaszálj Pista, kalapálj, Holnap délig meg sem állj!

Törzsdöntés, karlendítés jobbra-, balra

Ilyen kicsi a törpe, Guggoljunk le a földre. Ilyen nagy az óriás, Nyújtózkodjunk kispajtás.

Guggolás

Itt a szemem, itt a szám, Itt meg van az arcocskám. Szép kis haj a fejemen, Tíz ujjam a kezemen. Itt a karom, ha akarom, forgatom, Jobbra- balra hajolok,

Mindkét ujjal a testrészekre mutatunk

Lábujjhegyen magas tartás, nyújtózkodás

Törzsdöntés jobbra-balra

54

jó nagyokat tapsolok.

Taps

Projekt értékelése Anyanyelvi nevelés Intézményünk szakmai programjában kiemelt szerepet kap a mese, ezért a bölcsődében minden nap elhangzik. A hónap meséje a Török és tehenek című volt. A mesedobozunk elővétele és a „Mese, mese meseerdő” című vers hallatán a gyerekek ma már tudják, hogy mi következik, örülnek a mesének. Néhány kisgyermek kopogtatással segíti a szereplők előhívását. A mese előadásához mesekönyvet, síkbábot használtunk. Mesemondásnál észrevettük a többszöri ismétlés során megjelenő ráismerés örömét, tapasztaltuk a figyelemkoncentráció növekedését. Volt olyan mese melyet csak mesehallgatásra szántunk, mert alvásidőben a könnyebb elalvást, elpihenést segítette „Sün Balázs, Öreg néne őzikéje) A mondókákat eleinte plüss állatokkal illusztráltuk, majd leporellókat is igénybevettünk a szemléltetéshez. Különösen az állatos képeskönyveket kedvelik a gyermekek. Gyakran hangzott el a „Mackó, mackó, Csipp csipp Csóka, Volt egyszer egy kemence, Süni, Süni” melyek többszöri ismétlését kérték a gyermekek. – Még egyszer. Ének-Zene A kisgyermek életében fontos szerepet kell kapnia a zenei nevelésnek. A bölcsődei élet során a gyerekek a legkülönfélébb játékhelyzetekben találkoznak a dalok megismerésével. Az eltelt idő alatt eleinte egy-két ének ismételgetésére került sor „Hinta-palinta, süss fel nap”, melyre a későbbiekben ráismerve a gyerekek is dúdolgatva, szó-szótöredékekkel be is kapcsolódtak, „Boci-boci,Csiga-biga”. A többször elhangzott énekeket néhány kisgyermek hamar elsajátította „Mackó, mackó, Dolgozzunk szaporán”. A hangszerekkel való ismerkedésre lehetőséget adtunk, nem csak csoportszobánkban, hanem alkotószobánkban is. A gyermekek nyugalmát nem zavarta meg, ellenkezőleg felfigyeltek rá, kíváncsian próbálták ki a különböző hangokat adó szereket. A csoportból mindenkit érdeklődéssel töltött el ez a fajta tevékenység. Énekelgetés közben előkerült a furulya. Érdeklődő tekintettel figyelték miután megszólaltattam. A számukra ismert dalokat furulyáztam, míg a társkisgyermeknevelő énekkel kísérte. A születésnapok alkalmával zenehallgatásra került sor, ami a gyerekekből ritmikus mozgást váltott ki. A gyerekek nyugalmának megteremtéséhez halk altató zenét biztosítunk. Manuális nevelés Bölcsődénkben fontos szerepet kap a manuális tevékenység. csoportunkban 13 hónapostól 21 hónapos korú kisgyermekek járnak, akikkel fokozatosan ismertettük, ismertetjük meg a különféle anyagokat, rajzeszközöket. elsődlegesen a gyerekek érdeklősét a zsírkrétával való 55

nyomhagyással keltettük fel. Néhány kisgyermeken látszott, hogy már találkozott a zsírkrétával mint rajzeszközzel, ők határozott mozdulatokkal egész karjukat mozgatva lengőfirkákat, csigavonalakat alkalmaztak, míg a többiek érintgették a papírt krétájukkal. A kellemes időjárásnak köszönhetően sok időt tudtunk a szabadban tölteni, ami alkalmat adott arra, hogy az ősz színeiben pompázó fákat, bokrokat megcsodálhassuk. A lehulló falevelek gyűjtésében a gyerekek aktívan és örömmel vettek részt, melyhez gereblyéket, kisvödröket és talicskákat biztosítottunk. Közben tudtunk beszélgetni az évszak színeiről, majd a csoportszobákban közösen préseltük le az összegyűjtött leveleket. Az udvaron a nedves levelekkel, míg préselés után a száraz, zörgős levelek formáját szemléltettük a gyerekeknek. Néhány nap eltelte után a lenyomtatott leveleket, stift ragasztóval, csomagolópapírra ragasztottuk fel. A gyerekek ujjukkal, tenyerükkel nyomkodták a szétcsipkedett illetve egész darabokat a beragasztózott papírfelületre. Próbálkoztunk az ujjal való festéssel, melyben néhány kisgyermek vett részt, eleinte félénken, majd egyre bátrabban nyúltak a kikészített festékes tálkákba. Mutatóujjukon kívül egész tenyerüket használva vitték fel, az őszhöz kapcsolódó piros, sárga, zöld színt a papírra. Az ősz egyik jellegzetes gyümölcse a szőlő. A kóstolást egybekötöttük a szőlőszemezgetéssel, melynek során minden kisgyermek saját tányérjában próbálkozhatott a szőlőfürtről való szemek leszedésével, ezzel is fejlesztve finommotorikájukat. Megtapasztalhatták a tapintás, összenyomkodás után a gyümölcs állagának változását, ismerkedhettek a szőlő ízével, ami édes volt. A préselést követően láthatták, hogy lé folyik belőle, amit szívesen kóstoltak meg. Az őszhöz kapcsolódva töklámpást készítettünk, melyhez alkotószobánkat vettük igénybe. A tök tetejének levágása után a gyermekek kanállal illetve kézzel próbálták kiszedni a magokat, amit sikerrel végeztek. A kivájt magokat megszárítottuk, amit a madáretetőnkbe fogunk a gyerekekkel kihelyezni. A tevékenységhez verset kapcsoltunk –Dinnye földön… A csoportszobában a függönyöket behúztuk, meggyújtottuk a belehelyezett mécseset, amit a gyermekek tágra nyílt szemmel figyeltek. A projekt időtartalma alatt, többször sikerült ismerkednünk a só-liszt gyurmával, amihez ételszinezéket is tettünk, így téve színesebbé az anyagot. Minden kisgyermek nagy érdeklődéssel fogadta, kitartóan, elmélyülten, hosszasan ismerkedett a gyurma állagával, nyomkodták- figyelték ujjuk lenyomatát, csipkedték, próbálták sodorni. Volt, aki megnevezte alkotását pl. kígyó. A tevékenységhez énekeket, mondókákat kapcsoltunk. A gyermekek által készített alkotások csoportszobánk díszét képezik.

Testi nevelés A dolgozzunk szaporán című énekkel és személyes példamutatással ösztönözzük a gyermekeket a játékok összeszedésére, hogy a testi nevelés kezdeményezéséhez elegendő hely álljon rendelkezésünkre. Az ablakokat kinyitva friss levegőt engedünk a szobába, amiből a későbbiek során következtettek, arra hogy énekkel, mondókával kísért mozgásokra kerül sor. Eleinte egy-egy mozgásos játékot tudtunk megvalósítani, voltak olyan kisgyermekek akik érdeklődve figyeltek, de nem vettek részt a mozgásban „Fújja a szél, ugráljunk mint a …”. A

56

mozgásanyag összeállításánál, a mondókák elhangzásánál ügyeltünk, hogy a kisgyermeket felülről lefelé mozgassuk át. A többszöri ismétlések során a gyermekek figyelme kitolódott így egyre több mondókát ismertetünk meg velük, „Mackó.mackó, kaszálj Pista, Sétálunk, sétálunk”. A kellemes időnek köszönhetően sok időt töltöttünk az udvaron, ahol a gyermekek mozgásigényét motorozással, labdázással, csúszdázással elégítettük ki. A sok lehullott falevélben élvezettel szaladgáltak, örömmel töltötte el őket a levelek magasba dobálása, melyhez éneket, verset kötöttünk „Egy kis huncut, Itt van az ősz”. Hűvös idő esetén az utánzásos mozgásos játékok mellett kiscsúszdánk bevitelével tettük változatossá a testi nevelést. Az ősz jellegzetes gyümölcse a dió, amit bevittünk a csoportba is, elszórva a szobában mókus gyűjtő mozgását utánozva kézzel szedegettük fel kis vödrökbe. Minden kisgyermek aktív résztvevője volt a tevékenységnek.

57

október- november15-ig Ősz projekt Anyanyelvi nevelés

„ Gomba, gomba…” „ Hüvely ujjam almafa…” „ Töröm, töröm a mákot…” „ Répa. retek, mogyoró…” „ Süni, süni, sünike…” „ Édes ősz jött…” „ Dióbél bácsi…” „ Esik eső elered…” „ A répamese” „Susog, susog a levél…” „Piros alma csüng a fán…” „ Kelep, kelep gólyamadár…” „Piros alma, piros alma…”

Ének-zene

„ Lipem-lopom a szőlőt…” „ Hull a szilva a fáról…” „ Csepp, csepp, csepereg…” „ De jó a dió…” „ Esik az eső…” „ Őszi éjjel…” „ Dombon törik a diót…”

Manuális tevékenységek Szőlőfürtök szemezése Szőlőszemek nyomkodása Falevelek gyűjtése Falevéldarabok ragasztása Krumpli nyomda Nyomhagyás csomagolópapíron zsírkrétával, festékkel - ősz színei Sütőtök belsejének kivájása- töklámpás készítése, a magok világa Só-lisztgyurma

Testi nevelés „ Fújja szél a fákat…” „ Ugráljunk, mint a verebek…” „ Mackó, mackó ugorjál…” „ Repülnek a madarak…” „ Erre csörög a dió…” „ Itt a szemem, itt a szám…” „ Itt a zápor elered…” „ Kaszálj, Pista kalapálj…” Kismókusok diót gyűjtenek…

58

Napocska és Katica csoport Anyanyelvi nevelés

„Gomba, gomba, gomba, Nincsen semmi gondja. Ha az eső esik rája, Nagyra nő a karimája. Az esőt csak neveti, Van kalapja teheti.” „Hüvelykujjam almafa, Mutatóujjam megrázta, Középsőujjam felszedte, Gyűrűsujjam hazavitte, Kisujjam mind megette, Megfájdult a hasa tőle.” „Töröm, töröm a mákot, Sütök vele kalácsot. Édes mézzel locsolom, Neked adom pajtásom.” „Répa, retek, mogyoró, Korán reggel ritkán Rikkant a rigó!” „Ki lakik a dióhéjban Nem lakik ott bárki, csak a Dióbél bácsi. Hogyha, rácsapsz a dióhéjra, Kinyílik a kiskapuja és cammogva, Előmászik, vén Dióbél bácsi, csak A szádat tátsd ki!”

„Itt a szemem, itt a szám, Ez pedig az orrocskám. Jobbra-balra két karom, Mozgatom, ha akarom.”

„Édes ősz jött, hull a körte, Hamvas szilva hull a földre. Itt a szőlő, most bekapd, Bokor alján dió búvik, ott ne hagyd!”

„Süni, süni sünike, Sétálgat az erdőben. Tüskés hátán falevél Megvédi, ha jön a tél.”

„ Piros alma csüng a fán, Szakítsd le te barna lány. Leszakítom, megeszem, Mert az almát szeretem.”

„Kelep, kelep gólyamadár, Itt van az ősz, elmúlt a nyár. Elmúlt a nyár, itt az ősz,

59

Szőlőt őriz már a csősz.” „Susog, susog a levél, Közeleg a hideg tél. Lepörög a falevél, Lefújta a hideg szél.”

„Piros alma, piros alma, Beteszlek a kosaramba. Megeszlek én, meg én téged, Adjál nekem egészséget.

60

A répamese Az apóka ültetett egy répát, és így biztatgatta: - Nőj, nőj, répa, növekedjél, gyökérke, jó édesre, szép kövérre, óriási nagyra! Meg is nőtt a répa, jó édes lett, szép kövér lett, óriási nagy lett.

Ment az apóka, hogy kihúzza. Húzta-húzta, tépte-cibálta, ráncigálta, de hiába – nem mozdult a répa. Hívta az apóka az anyókát. Anyóka húzta apókát, apóka húzta a répát húzták-húzták, ráncigálták, de hiába – nem mozdult a répa. Hívta az anyóka az unokáját. Unoka húzta anyókát, anyóka húzta apókát, apóka húzta a répát húzták-húzták, ráncigálták, de hiába – nem mozdult a répa. Hívta az unoka a kutyát, Bogárkát. Bogárka húzta unokát, unoka húzta anyókát, anyóka húzta apókát, apóka húzta a répát húzták-húzták, ráncigálták, de hiába – nem mozdult a répa. Hívta Bogárka a tarka macskát. Macska húzta Bogárkát, Bogárka húzta unokát, unoka húzta anyókát, anyóka húzta apókát, apóka húzta a répát húzták-húzták, ráncigálták, de hiába – nem mozdult a répa Hívta a macska az egérkét. Egérke húzta a macskát, macska húzta Bogárkát, Bogárka húzta unokát, unoka húzta anyókát, anyóka húzta apókát apóka húzta a répát húzták-húzták, rántottak rajta – erre aztán engedett a répa, és kifordult a földből.

61

Manuális tevékenységek:

Nyomhagyás csomagolópapíron zsírkrétával, festékkel – az ősz színei Eszközök: Zsírkréta, festék, csomagolópapír Kivitelezés: A leterített csomagolópapíron nyomhagyás zsírkrétával, vagy tálkákban lévő festékkel. Szőlőfürtök szemezése – kóstolás Szőlőszemek nyomkodása – állaga megváltozik – levet ereszt, ragad Falevelek gyűjtése az udvaron Falevéldarabok ragasztása csomagolópapírra Eszközök:

62

Ragasztó, levéldarabkák, papír Kivitelezés: A földre terített csomagoló papírra levéldarabok ragasztása.

Só-lisztgyurmázás: Eszközök: Gyurma Kivitelezés: Ismerkedés a gyurma állagával – sodrás, nyomkodás, csipkedés, nyomhagyás Töklámpás készítése: Eszközök: Tök, kanál Kivitelezés: A tök tetejét levágjuk és kanállal kivájjuk a belsejét – a magokat összegyűjtjük és megszárítjuk.

Krumpli nyomda: Eszközök: Krumpli, festék, csomagolópapír Kivitelezés: A földre helyezett csomagolópapíron nyomhagyás.

63

Testi nevelés:

„Itt a szemem, itt a szám, Itt meg van az orrocskám Jobbra-balra két karom, Mozgatom,ha akarom.”

„Fújja szél a fákat, letöri az ágat, Reccs!”

„Repülnek a madarak” Csattog a szárnyuk.”

„Ugráljunk, mint a verebek, Rajta gyerekek”

„Kaszálj, Pista kalapálj, Holnap délig meg se állj!”

Mindkét ujjal a testrészekre mutatunk. kezek oldalsó kőzéptartásban oldalsó középtartásban le-fel mozgatjuk

Kéz magas tartásban, jobbra-balra törzshajlítás, törzsdöntés, combra ütés tenyérrel.

Rézsutos mellső középtartásban taps

Páros lábbal szökdelés

Törzsdöntés, karlendítés jobbra-balra

„Mackó, mackó ugorjál, Mackó, mackó forogjál. Tapsolj egyet, Ugorj ki.”

Páros lábbal szökdelés 360- kos fordulat taps Szökdelés

„Itt a zápor, elered, Ázunk, mint a verebek. Szaladjatok gyerekek, Én is futok veletek.”

Két kéz átkulcsolva a fej felett leguggolás szaladás körbe-körbe, kéz átkulcsolva a fej felett

Erre csörög a dió…

Kismókusok diót gyűjtenek:

A kosárban zörgő dió hallás utáni megkeresése, lábbal, kézzel gurítása

A kosárból kiborított dió összegyűjtése kézzel,

64

illetve lábujjakkal

Az ősz projekt gyakorlati megvalósításának összegzése

Az ősz projekt megvalósítására hat hetet terveztünk.

Az első hetekben megfigyeltük a természet változásait, megismerkedtünk az ősz jellegzetességeivel, sajátosságaival természetes körülmények között. A bölcsőde udvarán faleveleket gyűjtöttünk és lepréseltük. Felhívtuk a figyelmet a talaj puhaságára. A sár, a pocsolya vonzotta a gyermekek fantáziáját, szívesen belegyalogoltak, motorral belehajtottak, kézzel belenyúlva megtapasztalták az állagukat. Előkerültek a játék kerti szerszámok is, amelyekkel a földet talicskába lapátolták és tologatták. A lehullott faleveleket összegereblyézték, majd kézzel talicskákba gyűjtötték. Így ismerkedtek meg a levelek állagával és a kifejezésükre használt fogalmakkal: száraz-ropogós, nedvesszétmáló… Megfigyeltük a falevelek színét, nagyságát, formáját, valamint kipróbáltuk az avar puhaságát is, amelyben élvezettel hemperegtek. A szelet utánozva lefújtuk a fákról a leveleket. A magasra dobált levelek földre való érkezését kacagva vagy csukott szemmel fogadták. Az idei ősz kedvezett ahhoz, hogy sok időt tölthettünk a szabadban, a nagymozgásokat segítő eszközökkel.

Beszélgettünk az őszi időjárásról (szél, eső, hideg, köd), az öltözködésről, az esernyő, esőkabát, gumicsizma hasznosságáról. Tapasztalták, hogy ködös, esős időben nem tudunk kimenni az udvarra, ilyenkor a csoportban nyitott ablaknál levegőzünk, mondókákkal egybekötve mozgunk, tornázunk.

A mindennapi életünket az őszi témához kapcsolódó dalokkal, versekkel, mesével tettük színesebbé. Az általunk választott és elmondott „Répamesére” kezdetben nem figyeltek. Elhatároztuk, hogy először magával a könyvvel (leporellóval) illusztrálva fogjuk felkelteni az érdeklődésüket a mese iránt, mindig egy adott időpontban. Erre, az ebéd előtti szabad játék időpontja felelt meg a legjobban. A könyv felkeltette a figyelmüket, jelenleg az oldalak alapján már követik a történéseket, a mese ismétlődő sorait közösen mondják és mutatják. A mondókákat, énekeket játékokhoz kapcsolódóan a nap folyamán többször is ismételgettük, aminek eredménye, hogy sok gyermekünk már játék közben spontán is mondókázik, énekel. A mozgásos játékokba kezdetben csak ketten, hárman vettek részt, jelenleg szinte az egész csoport bekapcsolódik rövid időre. Az elsajátított mondókákat, énekeket velünk együtt mondják, és bennünket utánozva mutatják. Az ismétlődő játékmozdulatok egyre összetettebb mozgásra

65

késztették őket. Akik kezdetben nem tudtak szökdelni, már páros lábbal elemelkednek a talajtól. A mozdulatok elsajátítása a ritmusos mondókák segítségével történt.

Megismerkedtünk az őszi gyümölcsök fajtáival, színeivel, formáival, majd konkrét tapasztalatokat szereztünk az ízeikről. Voltak gyermekeink, akik semmilyen gyümölcsöt nem fogyasztottak bölcsődébe kerülésükig. A közös kóstolások hatására ma már két gyermekünk kivételével jóízűen elfogyasztják az almát, egyre többen megkóstolják a körtét is. Kiemelten foglalkoztunk a szőlővel és a dióval, felelevenítve a szüreti hagyományokat. Kismadarakként szőlőszemeket csipegettünk, szemeztünk, nyomkodtunk, mustot készítettünk. Megtapasztalták, hogy az így kisajtolt lé iható és édes. Kismókusokként diót gyűjtöttünk kosarakba. A csoportban elgurult diószemeket felszedegették a földről, majd kupacokba raktuk. Megismerkedtek a sok-kevés fogalmával, a dióban lakó Dióbél bácsival is. A dió gurítása kézzel és lábbal nem kis derültséget keltett. A zörgő diókat vidáman rugdalták, az elgurult szemeket az asztalok alá mászva szedegették elő.

Felfedezték, hogy az összeütögetett diószemek kopogó hangot adnak, amihez a ritmust követve lehet mondókázni, énekelni. Több őszi mondókával és énekkel is megismerkedtek ezzel a technikával.

A só-liszt gyurmával való ismerkedés közben megtapasztalták az anyag formálhatóságát, puhaságát. Miközben sodortuk, gömbölyítettük, ütögettük, lapítottuk, a gyurma ráragadt a kezünkre. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindez nem zavarta őket, élvezettel tevékenykedtek tovább, pogácsát gyúrva, rétest sodorva.

A csomagolópapíron való nyomhagyást zsírkrétával és festékkel valósítottuk meg, az ősz színeit hívva segítségül. Ismerkedtünk a kréta rendeltetésszerű használatával, a festék állagával. A padlón kiterített nagyméretű csomagolópapírt körben ülve, hason fekve, guggolva közelítették meg és élvezettel tevékenykedtek. A festéket ujjal, kézzel vittük fel a papírra. A színes pöttyök, a kézlenyomatok elkészüléséhez bele kellett nyúlniuk a kis tálkákban lévő festékbe. Nagyon tetszett nekik ez a művelet, elmélyülten, hosszú ideig dolgoztak. A zsírkréta használata szinte mindennapos tevékenység, gyakran kérik és már rendeltetésszerűen használják. Az összegyűjtött és lepréselt faleveleket darabokra tépdestük. Az apró mozdulatokkal járó tevékenység során megtapasztalták, hogy a száraz levél könnyen széttörik. Az így kapott darabokat sárga színű kartonpapírra ragasztottuk. Nagyon érdekelte őket a ragasztó stift, kipróbálták hogyan lehet használni. A ragasztóval átkent papírra tenyérrel, ujjal nyomkodtuk rá az apró darabokat. A közös tevékenységek újdonságként hatottak rájuk, szívesen vettek részt benne.

66

A tervezett Tök lámpás készítését a tök állagának megromlása miatt nem tudtuk megvalósítani. A krumpli nyomdázás újfajta ábrázoló technikájának elsajátítása is elmaradt a beszoktatás hosszúra nyúlása miatt, de megvalósítását szeretnénk átemelni a következő projektünkbe.

A gyakorlat megvalósítása során bizonyosságot nyert számunkra, hogy a megvalósítást nagyon megnehezítette, a beszoktatási idő. Jelenleg is szoktatunk. Az új gyermekek, szülők érkezése mindig felborítja a csoportunk nyugalmát. A síró gyermekeket nem érdekli a mondóka, ének, a közös tevékenység addig, amíg biztonságban nem érzik magukat a bölcsődében, amíg szüleik hiányát el nem fogadják. Minden esetben meg kellett találni azt a pillanatot, amikor fogékonyak, nyugodtak voltak az adott tevékenység befogadásra. Mégis a projekt gyakorlati megvalósulását sikeresnek ítéljük. Az általunk nyújtott tevékenységeken keresztül, a gyermekek életkori sajátosságaikhoz mérten hasznos ismereteket szereztek. Az elsajátított mondókák, énekek visszaadása büszkeséggel tölt el bennünket. Az együttesen készített produktumok a csoportszobát és az átadó falát díszítik a szülők örömére is.

67

Anyanyelvi nevelés Intézményünk szakmai programjában kiemelt szerepet kap a mese, ezért bölcsődénkben minden nap hangzik el belőle. A Katica csoportban a hónap meséje a Török és a tehenek. A mesetarisznya elővételével a gyerekek érdeklődését felkeltve a mesesarokban foglaltunk helyet. A mesemondásnál tapasztaltam a többszöri ismétlés során a ráismerés örömét. A későbbiekben a tarisznyából kesztyűbábok kerültek elő, melyekkel a mesét illusztráltuk. A többszöri ismétlésnek köszönhetően tudták melyik szereplő fog következni, észrevettük a figyelem kitolódását is. Volt olyan mese, melyet csak meghallgattak, ismétlését nem kérték, „Kesztyű mese, Répa mese”. Kezdetekben egy-két mondókával ismerkedtek, játékhelyzetekben mesekönyvek lapozgatása során kerültek előadásra. Volt olyan kisgyermek, aki már ismerte az éppen elhangzott mondókát. a későbbiekben egyre több mondókára voltak fogékonyak, volt, aki bekapcsolódott, volt, aki figyelt és másnap a mesekönyv lapozgatása során ráismert a tegnap elhangzott mondókára. Ének-zene A gyermekek életében fontos szerepet kap a zenei nevelés. A bölcsődei élet során naponta a játékhelyzetekben kerül sor a dalok megismerésére, elsajátítására. A másfél hónap alatt eleinte egy-két ének ismételgetésére került sor, amelyre a későbbiekben ráismerve a gyerekek is dúdolgatással kapcsolódta. Volt olyan kisgyermek, aki hamar elsajátította. „ Lipem-lopom a szőlőt, de jó a dió, dombon törik a diót, Hull a szilva a fáról” Voltak olyan énekek melyek ismétlést nem kérték, helyette többször daloltuk” Hinta-palinta, Kecske ment a kiskertbe”. A csoportszobában a hangszerekkel való ismerkedésre is sor került, a gyermekek nyugalmát nem zavarta, hanem kíváncsian próbálták ki a különböző hangokat adó hangszereket. Szinte minden gyermek figyelmét rövidebb-hosszabb ideig lekötötte az a tevékenység. manuális nevelés A manuális tevékenység során elsőként a csomagolópapíron zsírkrétával hagytak nyomot a gyerekek. Szinte minden kisgyermek érdeklődését felkeltette, aktívan vettek benne részt. Volt olyan kisgyermek, aki a lengőfirka és csigavonal mellett zárt köröket is rajzolt. A jó időnek köszönhetően sok időt töltöttünk az udvaron, így lehetőségünk nyílt megvizsgálni az ősz színeiben pompázó fákat, ami alkalmat adott arra, hogy leveleket gyűjtsünk. örömmel szedték talicskába, kézzel és gereblyesegítségével a lehullott faleveleket. A csoportszobában ezután közösen préseltük le. A későbbiekben kisebb-nagyobb darabokra tépkedték, majd nagy élvezettel ragasztó stift segítségével helyezték fel a csomagolópapírra. Az udvaron nedves levelekkel, míg a préselés után a levelek száraz zizegős formájával ismerkedhettek meg. Az őszi gyümölcsök közül a dió és a szőlő került a szobába. a diók összeütögetése kapcsán szemléltetésre került a kemény fogalom, megtapasztalhatták, hogy a csonthéja nehezen törik össze. A szőlőt minden gyermek saját tányérján kezdte el szemezgetni. Felfigyeltek a héj és a 68

belső kocsonyás anyag konzisztenciális különbségére. Ismerkedtek a szőlő ízével, amit kissé savanyúnak találtak. Összenyomkodást követően láthatták, hogy lé folyik belőle, amit megkóstoltak. A gyerekek által készített alkotásokat az átadóban a szülők is megtekinthették. Testi nevelés A testi nevelés kapcsán az ablakot kinyitva friss levegőt engedtünk a szobába, amiből a későbbiek során következtettek a gyerekek, hogy énekkel, mondókával kísért mozgásokra kerül sor. eleinte egy két játékos mozgást sikerült megvalósítanunk, volt olyan kisgyermek, aki érdeklődve figyelt, de nem vett részt a mozgásban. a mozgásanyag összeállításánál figyeltünk arra, hogy a gyerekeket felülről lefelé mozgassuk. „Itt a szemem, itt a szám, Fújja szél a fákat, repülnek a madarak, kaszálj Pista, kalapálj”. Az idő elteltével egyre több mozgást tudunk végezni, figyelmük hosszabb ideig fenntartható. Egy-egy mondóka, ének, kétszer, háromszor került ismétlésre. A játékos mozgásnak nem csak figyelői, hanem a mozgást utánozva aktív résztvevői lettek. Az ősz egyik jellegzetes gyümölcse a dió amit kiskosárban a szobába vittünk, majd kiborítottunk. A mókusok gyűjtő mozgását utánozva örömmel szedegették fel a diókat. A gyerekek kérésére többször megismételtük ezt a tevékenységet. Tízórai után lehetőség nyílt a szabadban való mozgásra is, a jó időnek köszönhetően jókedvűen szaladgáltak, motoroztak, csúszdáztak, labdát gurítottak, dobáltak.

69

Téli napirend 2011. 6:30- 8:00: A gyerekek folyamatosan érkeznek a szülővel a bölcsődébe. Szabad játéktevékenység a csoportban. 8:00- 8:30: Gondozási sorrendnek megfelelően reggeli. 8:30- 09:50: Szabad játéktevékenység a játékszobában, kezdeményezések, melybe a később érkezők is bekapcsolódhatnak. 09:50- 10:00: A tízórai elfogyasztása. 10:00- 10:40: Szükség szerinti kultúrhigiénés műveletek végzése. Szabad játéktevékenység a csoportszobában, illetve időjárástól függően az udvaron. 10:40- 11:30: Saját kisgyermeknevelővel folyamatos bejövetel az udvarról, szükség szerint kultúrhigiénés műveletek végzése. Szabad játéktevékenység a csoportban az ebéd megérkezéséig. 11:30- 12:00: A gondozási sorrendnek megfelelően ebéd a saját kisgyermeknevelővel. 12:00- 15:00: Csendes pihenő, ébredési sorrendnek megfelelő kultúrhigiénés műveletek. 15:00- 15:20: Uzsonna elfogyasztása. 15:20- Szabad játéktevékenység a csoportban a szülő érkezéséig.

70

November15-december 31-ig

Tél projekt

Napocska és Katica csoport

71

Anyanyelvi nevelés

Ének-Zene

Manuális

Testi nevelés

tevékenységek „ Liccs-loccs

„ Tekereg a szél...”

Mézeskalács

locsogó...” „ Hegyen völgyön mély a hó...” „ Esik a hó gyerekek...” „ Varjú károg,fúj a szél...” „ Vígan csúszik a kis...” „ Hóember a ház elő tt...”

„ A karácsony akkor

szaggatás

ugorjál..”

Hópelyhek fekete

„ Fújjad szél a fákat...”

szép...” „ Hull a hó,hull a

„ Mackó mackó

kartonra Hóember vattából

hó...”

Kis kígyók élelmet gyű jtenek

„ Ha ha ha

Mikulás csizma

havazik...”

kreppapírból

„ Báránykának

Hó állagának

csengettyű ...”

megfigyelése

„ Hull a pelyhes fehér hó...”

„ Itt a szemem,itt a szám...” Szánkózás, hógolyózás

Narancsba

Kismadarak topognak a

szegfű szeg

hóban

nyomása „ Karácsonyi csengő

„ Kis karácsony...

Lefektetett Ugrálókötélen

vagyok...” „ Álmodik a karácsonyfácska...”

való átugrás „ Ég a gyertya

Lábmasszázs

ég...”

tüsihengerrel

„ Lassan lépked mély „ Fenyő ünnep...”

Szállnak a hópelyhek

a hó...” „ Havas téli utakon...” „ Itt kopog, ott kopog...” „ Mackó brummog...” Visszajött a répa!

„ Jaj,de pompás fa...” „ Suttog a fenyves zöld erdő ...” „ Hull a hó,hull a hó...” „ Hóember hóember...”

72

január01- február15 Farsang projekt

Anyanyelvi nevelés Élménybeszámoló a karácsonyról A hónap meséje: A három kiscicasíkbábbal babafürdetéstestséma, testrészek ruhadarabok

Ének-zene Téli dalok éneklése-zenei eszközök kíséretében

Diavetítéssel mese

Téli énekek, mondókák ismétlése

Beszélgetés a farsangról, farsangi szokásokról. Jelmezbál, álarc… Mesekönyv nézegetés

Farsangi énekek versek kísérése hangszerekkel

73

Manuális nevelés Kis és nagyméretű gyöngyök fűzése hópelyhek festése fekete kartonra Finommotorika fejlesztés: gyurmázás: sodrás, lapítás, nyújtás, hógolyó formálás A hó állagának változása, olvadás megfigyelése a csoportszobában. Hideg-meleg fogalompárral ismerkedés Termény méregetés: sokkevés fogalompárral ismerkedés Nagy méretű bohóc közös színezése Farsangi szemüveg díszítése előre kivágott színes papírdarabokkal Konfettivel farsangi sapka ragasztása

Testi nevelés egyensúlyérzék fejlesztés babzsákkal Lábtorna: lábujjhegyen, sarkon való járás. Ujjal papírdarabok felvétele, tapsolás, talppal dörömbölés Játékos mozgásfejlesztés labda segítségével

TAVASZI NAPIREND

6 óra 30 perctől 8 óra 10 percig: a gyermekek folyamatosan érkeznek a szülővel a bölcsődébe, szükség szerinti WC használat, illetve pelenkacsere, kézmosás. Átöltözés után a szülő bekíséri a gyermekét a csoportba. Szabad játéktevékenység a csoportban. A korábban érkező gyermekekkel kézmosás a mosdóban. 8 óra 10 perctől 8 óra 30 percig: a gondozási sorrendnek megfelelően reggeli, szükség esetén mosakodás. 8 óra 30 perctől 9 óra 50 percig: szabad játéktevékenység a csoportszobában, melybe később érkező gyermekek is bekapcsolódnak. 9 óra 50 perctől 10 óráig: a tízórai elfogyasztása. 10 órától 10 óra 50 percig: szükség szerinti WC használat, illetve pelenkacsere, kézmosás. Szabad játéktevékenység a csoportszobában illetve az időjárástól függően az udvaron. 10 óra 50 perctől 11 óra 30 percig: a saját gondozónővel folyamatos bejövetel az udvarról, szükség szerinti pelenkacsere és WC használat, kézmosás, fésülködés. Szabad játéktevékenység a csoportban az ebéd megérkezéséig. 11 óra 30 perctől 12 óráig: a gondozási sorrendnek megfelelően ebéd a saját gondozónővel, szájöblítés és mosakodás. 12 órától 14 óra 45 percig: csendes pihenő, az ébredési sorrendnek megfelelően pelenkacsere és WC használat, kézmosás, öltözködés. 14 óra 45 perctől 15 óra 5 percig: uzsonna elfogyasztása, szükség szerinti mosakodás. 15 óra 5 perctől 16 óra 30 percig: szabad játéktevékenység a csoportban a szülő érkezéséig.

74

február 15- március 31-ig Kikelet projekt

Anyanyelvi nevelés Beszélgetés a tavasz érkezéséről: tavaszi virágok, zöldellő táj, madárcsicsergés megfigyelése az udvaron Naphívogató mondókák Szabó Lőrinc: Tavasz weöres Sándor olvadás Zelk Zoltán: Tavaszi dal Zelk Zoltán: Hóvirág, Ibolya csilingel a gyöngyvirág, megérett a cseresznye Csoóri Sándor. tavaszi bodza-vers Szilágyi Domokos: Eső A hónap meséje: A három pillangó

Ének-Zene Tavaszi énekekkel, mondókákkal, versekkel ismerkedés és ezek kisérése hangszerekkel Csiga-biga gyere ki Esik az eső Süss fel nap Fecskét látok Kellene szép kert jó termő Jön a tavasz Csip, csep

Manuális nevelés A tavasz színeivel való ismerkedés, víz világnapja- vizes játékok Megy a hajó a Dunánterepasztalon hajó usztatás Zászlófestés Alkotás színes gyurmával, sodrás, lapítás, virágszaggatás Ismerkedés a tavaszi virágokkal ilyen az én csokromfestés nagy csomagolópapíron virágszirmok készítése- színes papír tépése- ragasztása

75

Testi nevelés Ritmikus mozgások énekkel, mondókával kísérve Kúszás, mászás gyakorlása alagútban Lábtorna- süni labdával Virágszirom szedés- opponáló finommotrika fejlesztő gyakorlatok

Húsvét projekt április01- május 15-ig Anyanyelvi nevelés

Ének-Zene

Manuális nevelés

Testi nevelés

Húsvéti énekekkel és mondókákkal való ismerkedés. A hónap meséje:A Húsvéti tojás Beszélgetés a közelgő Anyák napjáról, Anyák napi versekkel, énekekkel ismerkedés

Jöjj ki.. kellene szép kert Mi szél hozott Süss fel nap Süss ki örüljünk vígan dalolok Anyám édes anyám én kicsike vagyok Cifra palota Kicsi vagyok én Mi van ma Orgona ága rozmaringos Ó ha cinke volnék furulyaszó hallgatása

7 pettyes katicabogár-dugó segítségével festés ilyen színű a levélfestés ujjal mennyi fér a fára kivágott levelek ragasztása faágra Hungarocer tojás festése

HÚSVÉT, nyuszi várás, elrejtett ajándékok keresése a kiskertben, udvaron. Nyuszi simogatás ugráljunk mi is úgy mint a nyuszi Ugró gyakorlatok, járó, egyensúly gyakorlatok játékos megvalósítása, mondókákkal egybekötve

Beszélgetés- kinek mit hozott a nyuszi? beszélgetések a Föld védelméről Ha a világ rigó lenne

Gyurmázás: sodrás, lapítás, virágszaggatás, tojásforma gömbölyítés Föld napja homok-víz anyaggal ismerkedünk a terepasztalon, Anyák napi ajándék készítés

76

Légző gyakorlatok, szalvéta és galacsinok fújása

NYÁRI NAPIREND

6 óra 30 perctől 8 óra 10 percig: a gyermekek folyamatosan érkeznek a szülővel a bölcsődébe, szükség szerinti WC használat, illetve pelenkacsere, kézmosás. Átöltözés után a szülő bekíséri a gyermekét a csoportba. Szabad játéktevékenység a csoportban. A korábban érkező gyermekekkel kézmosás a mosdóban. 8 óra 10 perctől 8 óra 30 percig: a gondozási sorrendnek megfelelően reggeli, szükség esetén mosakodás. 8 óra 30 perctől 9 óra 50 percig: szabad játéktevékenység az időjárástól függően a csoportszobában illetve az udvaron, amelybe később érkező gyermekek is bekapcsolódnak. 9 óra 50 perctől 10 óráig: a tízórai elfogyasztása. 10 órától 10 óra 50 percig: szükség szerinti WC használat, illetve pelenkacsere, kézmosás. Szabad játéktevékenység a csoportszobában illetve az időjárástól függően az udvaron. 10 óra 50 perctől 11 óra 30 percig: a saját gondozónővel folyamatos bejövetel az udvarról, szükség szerinti pelenkacsere és WC használat, kézmosás, fésülködés. Szabad játéktevékenység a csoportban az ebéd megérkezéséig. 11 óra 30 perctől 12 óráig: a gondozási sorrendnek megfelelően ebéd a saját gondozónővel, szájöblítés és mosakodás. 12 órától 14 óra 45 percig: csendes pihenő, az ébredési sorrendnek megfelelően pelenkacsere és WC használat, kézmosás, öltözködés. 14 óra 45 perctől 15 óra 5 percig: uzsonna elfogyasztása, szükség szerinti mosakodás. 15 óra 5 perctől 16 óra 30 percig: szabad játéktevékenység a csoportban illetve az udvaron a szülő érkezéséig.

77

Liccs-loccs projekt május 15-június 30. Anyanyelvi nevelés A hónap meséje: A kiskakas gyémánt fél krajcárja MADARAK ÉS FÁK NAPJA: Zelk Zoltán: Az erdő A madár Búcsúzik a rigó Gólya-gólya Veréb keresgélő Ha vihar jő a magasból Zivatar Békakirály Madarak hangjának utánzása, megfigyelése az udvaron. Állatos képeskönyvek nézegetése. Bogarak, rovarok megfigyelése az udvaron.

Ének-zene Tavaszi énekek, mondókák kisérése hangszerekkel, Borzas galagonya Ha vihar jő Szólj síp Tó vize Gyermeknapgitármuzsikafurulyaszó énekkel marasztaló

Manuális nevelés Májusfa állítás növények locsolása öntözőkannával

Testi nevelés Virágok szedése az udvaron ritmikus mozgások mondókával

Fűmagot vetünk gipszképek festése agyag megmunkálása virágültetés-én kis kertet kerteltem

kaszálj Pista repülnek a madarak egyensúly gyakorlatok labda gurítása Lábtorna

Nyármarasztaló Nyári rajz Gyermeknap Mesesarok- Öreg néne őzikéje

78

79