A mélyszegénységben szegregáltan élő népesség egészséghez, betegséghez, egészségügyi ellátáshoz való viszonya1
Bass László, Gyerekesély Egyesület
Budapest, 2013.
1
A tanulmány a Magyar Hospice Alapítvány pályázati projektjének részét képezi: Needs assessment and cancer screening and case management of the segregated, underserved population in Hungary (Szükségletfelmérés, onkológiai szűrés és az optimális betegutak menedzselése a mélyszegénységben élő lakosság körében Magyarországon)
1
Tartalom
Abstract
3
1. A kutatás keretei, hipotézisek
4
2. Módszertan, mintaválasztás
6
3. A vizsgált családok szociális helyzete
8
4. Egészségi állapot
11
5. Egészségtudatos életmód
15
5.1 Egészséges táplálkozás
15
5.2 Sport, rekreáció
17
5.3 Káros szenvedélyek
18
6. Fatalizmus és gyógyításba vetett hit
20
7. Szűrővizsgálatok igénybevétele
23
Irodalom
27
Mellékletek 1. sz. melléklet: A kutatás mérőeszközei (kérdőív, interjúterv)
29
2. sz. melléklet: Alapmegoszlások
37
2
Abstract Kutatásunk során a mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetben élő roma családok körében – és egy velük azonos településen élő kontroll csoportban – készítettünk adatfelvételt (kérdőíves és interjús módszerrel). A kutatással a vizsgált személyek szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, a rákos megbetegedésekkel és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalataikról, beállítódásaikról kaptunk képet. Eredményeink szerint a vizsgálati csoport egészségi állapota rosszabb volt, mint a kontroll csoportba tartozó személyeké, ami jelentős részben magyarázható volt a kérdezettek szociális jellemzőivel, ezen belül a családok anyagi helyzetével. Külön vizsgálva a rákos megbetegedések családon belüli előfordulását, ilyen jellegű eltérést nem tapasztaltunk, azonban a hátrányos helyzetű emberek családjaiban a rák halálozási aránya szignifikánsan magasabb volt. Az anyagi helyzet számos életmódbeli tényezőn keresztül fejti ki hatását az egészségi állapot alakulására: a szegénységben élő családok nem tehetik meg, hogy egészségesen táplálkozzanak, hogy sportoljanak, hogy megfelelően kipihenjék magukat, a dohányzás mértéke is magasabb a deprivált családok körében a magyarországi átlagnál. A megkérdezett családok harmadát a rákkal kapcsolatos tehetetlenség jellemzi, amely szerint a sors kikerülhetetlen akaratával szemben minden aktív lépést értelmetlen („fatalista” séma). Ez az attitűd azonos arányban fordul elő deprivált mintánkban (39%) és a kontroll csoportban (31%). A különbség azonban jelentős ott, ahol a kérdezettek fontosnak és szükségesnek érzik, hogy lépéseket tegyenek a gyógyulás illetve a betegség megelőzése érdekében: míg a kontroll csoport tagjainak 41%-a saját erőforrásaira (pénzre, akaraterőre, kapcsolatokra) igyekszik támaszkodni ebben – ez a séma a deprivált mintában csupán 20%-ban jelenik meg. A szegénységben élő emberek (amennyiben fontosnak tartják, hogy lépéseket tegyenek egészségük érdekében) külső segítséget várnak – többek között az egészségügyi ellátórendszertől. Ez a helyzet reményre ad okot a deprivált csoportokra irányuló prevenciós társadalmi beavatkozások tervezésekor. A deprivált mintába tartozó személyek szignifikánsan alacsonyabb vesznek részt rákszűrésen, mint a kontrollba tartozók. A két csoport közötti különbség nem a szegénységgel, hanem a roma származással mutat kapcsolatot: a kontrollba tartozó nem roma kérdezettek között alig van olyan, aki valamilyen szűrővizsgálaton ne lett volna az elmúlt 1-2 évben. Az akadályok egy része – közvetve vagy közvetlenül – anyagi jellegű: a vizsgálatért esetenként fizetni kell, a szűrés helyszínére való eljutás vagy a buszjegy ára, vagy a közlekedés elérhetetlensége miatt nehezen megoldható.
3
„Nem tudom én ezt. Szerintem erre egy orvos tudna válaszolni. Ha az is igazat mondana…” (4.1.36 interjú)
1. A kutatás keretei, hipotézisek A daganatos betegségek kezelésével foglalkozó szakemberek mindennapi tapasztalatai arra utalnak, hogy a betegek egy része igen későn kerül orvoshoz, késve kap diagnózist, ami miatt gyógyulási esélyük már a diagnózis pillanatában is gyakorlatilag a nullával egyenlő. E betegek nem veszik igénybe a szűrési lehetőségeket sem, orvoshoz nem járnak, ami a betegség gyógyíthatatlanná válásának kialakulásában jelentős szerepet játszik. „2008‐ban az orvosi szempontból indokolt és elvárható beavatkozások időben történő alkalmazásával elkerülhető lett volna a 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozások 30%‐a, összesen 18 183 haláleset. Ha az EU15 és a V3 országainak 2000‐es évek elején készített rangsorait nézzük, hazánk az elkerülhető halálozás tekintetében a nők esetében utolsó előtti, a férfiak esetében az utolsó helyen állt.” (Vitray et al. 2010:220) Az elkerülhető halálozás mind a lakóhely társadalmi-gazdasági helyzetével, mind az egyének anyagi helyzetével szoros kapcsolatban áll. A késői diagnózis szociális hátteréről számol be az „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” program is (az emlőrák-szűrés kapcsán). A program elindulásakor a szűréseken az érintetteknek csupán 40%-a jelent meg – „alulreprezentáltak voltak a szociálisan hátrányos helyzetben élők: a fogyatékossággal élők, a mélyszegénységben élők (pl. roma nők) és az extrém körülmények között élők.” (Jó 2012:10) A távolmaradás hátterében a program több tényező szerepét detektálta: az utazási nehézségek, a tájékozatlanság, a ráktól való félelem, az egészségtudatosság alacsony szintje, az egészség fontosságának háttérbe szorulása, az egészségügyben elszenvedett diszkrimináció mind gátja a szűrések igénybevételének. (Jó, 2012) Az egészségi állapot romlásában megjelenő társadalmi hátrányok szélsőségesen jelennek meg a mélyszegénységben, szegregált környezetben élő roma családokat. Az ő helyzetük bemutatásában általában két magyarázó elv jelenik meg a nemzetközi szakirodalomban: „a különbség (..) a roma közösségeknek a hagyományaiból, sajátos kultúrájából, a többségi társadalom domináns mintájától eltérő szocializációs hatásokból következik (beleértve az egészségre és betegségre, külső-belső tisztaságra, táplálkozásra, gondozásra, gyógyításra vonatkozó sajátos tudást, ismereteket, szokásokat). (…) A másik, nem kevésbé leegyszerűsítő magyarázat viszont döntően az előítéletességet, rasszizmust teszi felelőssé a hátrányokért.” (Neményi 2005)
4
Az alábbiakban ismertetésre kerülő kutatás induló hipotézisei mindkét modell elemeiből építkezve igyekszik a hatások egymásra épülését, dinamikus kapcsolatrendszerét is feltárni. Feltételezésünk szerint a halmozottan hátrányos helyzetben, szegregáltan élők között az egészség nem olyan jellegű érték, amelyek fenntartásáért, visszaállításáért aktívan küzdenének. Ennek hátterében egyfajta fatalista betegségkép állhat, amelynek következtében az emberek eleve tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat a betegséggel, a rákkal szemben. Ezek az emberek nem bíznak a gyógyító tevékenység hatásosságában, a gyógyulás reális esélyeit a valóságosnál alacsonyabbra becsülik. Feltételezhető, hogy jobban félnek az onkológiai kezelésektől, mint a ráktól magától, így inkább nem mennek orvoshoz, még akkor sem, amikor tüneteik alakulnak ki. A fatalista-pesszimista betegségképet – téves vélekedések közvetítésével – alátámasztják azok a tapasztalatok, amelyeket beteg családtagjaik sorsa révén szereztek: mivel a körükben gyakori a kései diagnózis, így a betegség a rákban megbetegedett családtagjaikat a diagnózistól számított igen rövid időn belül „elviszi”, ami tovább gyengíti a gyógyulásba vetett bizalmat. A szegregáltan élő, jelentős részben roma lakosság tagjai gyakran szenvednek el vélt vagy valós diszkriminációt egészségügyi ellátásuk során, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy nehezen vagy egyáltalán nem keresnek fel orvost, amikor megbetegszenek, illetve szűrővizsgálatok céljából még kisebb valószínűséggel. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz (így a szűrővizsgálatokhoz) való hozzáférést a szegénység tovább nehezíti, különösen azokon a kis településeken, ahonnan viszonylag messzire kell utazni az orvoshoz, rendelő intézethez.
5
2. Módszertan, mintaválasztás
A fenti hipotézisek vizsgálatára 2013. májusában empirikus adatfelvételt végeztünk Magyarország három
megyéjében,
olyan
hátrányos
helyzetű
kistelepüléseken2,
ahol
az
egészségügyi
szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehezített, ahol a családok jelentős része él szegénységben, ahol nagy számú, szegregált lakókörnyezetben élő roma család lakik. A családok kiválasztása kétféleképpen történt: Észak-Magyarországon a települések roma/szegény telepein élők3, az Észak-Alföldön a településeken induló mélyszegénység elleni program4 előzetes adatai alapján kiválasztott szegény családok kerültek a mintába. A vizsgálati minta mellé minden településről véletlenszerűen választottunk kontroll családokat is5. A kutatás során 150 családban kérdőíves adatfelvételt készítettünk, közülük 85-nél interjút is készítettünk6. Minthogy az egészségi állapot és az egészséggel, betegséggel kapcsolatos nézetek jelentősen függnek a kérdezettek demográfiai jellemzőitől (nem, életkor), ezért a vizsgálati és a kontroll mintát e két szempont szerint súlyoztuk.
2
A kutatás mintájába tíz települést választottunk ki: Fülöp, Újléta, Vámospércs (Észak-Alföld, Hajdú-Bihar megye), Bököny, Érpatak, Nyírlugos (Észak-Alföld, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Egyházasdengeleg, Kálló, Szirák, Vanyarc (Észak-Magyarország, Nógrád megye). 3
Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség (vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek) az aktív korúakon belüli aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok határait a KSH által készített adatbázis alapján határoztuk meg. http://www.nfu.hu/doc/1326 4
TÁMOP 5.1.3-09/1. ”Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” program. A program első hatástanulmánya 2013 májusában készült el (Autonómia Alapítvány 2013, letölthető innen: http://www.melyszegenyseg.hu/dokumentumok/dokumentumtar_tartalma/TAMOP%20513%20kutatas_1kor_ Zarotanulmany.pdf 5
A kontroll mintát a település címjegyzéke alapján véletlenszerűen választottuk. A mintába és a kontrollcsoportba került családokról csak a kérdezés során derült ki, hogy valójában mélyszegénységben élnek-e, illetve hogy a kérdezett romának vallja-e magát, ezért a család végleges „besorolását” a deprivált illetve a kontroll csoportba az adatfeldolgozás során határoztuk meg. 6
A kutatás kérdőívét és interjútervét az 1. sz. mellékletben közöljük. Az adatfelvevők az ELTE Társadalomtudományi Karának szociális munkás hallgatói, illetve a TÁMOP 5.1.3 program mentorai közül kerültek ki, a kérdezőket az adatfelvétel előtt felkészítettük, ismertettük a kutatás céljait, a kutatás módszertanát.
6
1. tábla: A súlyozott vizsgálati minta összetétele férfi
nő
minta
x-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-x éves
9 9 9 7 36
10 9 9 9 37
összesen 19 18 18 18 71
kontroll
x-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-x éves
7 9 9 9 34
9 9 9 9 36
16 18 18 18 70
A vizsgálati minta teljes egészében mélyszegénységben7 és szegregáltan élő roma családokat tartalmazott, a kontroll csoportban a romák8 aránya 29,9%, a szegény családoké 30,3% volt. Mindkét csoportban a családok többsége (71 ill 76%-uk) gyermeket is nevelt.
7
A családok anyagi helyzetéről pontos képet csak az adatfelvétel után kaphattunk, ezért a vizsgálati illetve a kontroll csoport végső kereteit is csak ekkor határozhattuk meg. A szegénységet az európai Unióban általánosan használt definíció szerint (az ekvivalens jövedelem – OECD2 – mediánjának 60%-a alatti bevételből élők) határoztuk meg. A számításhoz szükséges szegénységi küszöböt az utolsó elérhető országos adat (KSH 2013) fogyasztói árindex-szel megnövelt értéke alapján határoztuk meg. 8
A kérdezett nyilatkozott arról, hogy romának vallja-e magát. Az etnikai hovatartozás vizsgálatának jogi és etikai hátteréről ld. pl. Pulay 2009.
7
3. A vizsgált családok szociális helyzete A vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez fontos részletesebben is ismernünk, az általunk megkeresett családok szociális státusza helyzetének jellemzőit. Mint az a korábbiakban kiderült, vizsgálati mintánk (és a kontroll csoport is) az ország hátrányos helyzetű kistelepülésein élők köréből került ki (vizsgálati mintánk kifejezetten a mélyszegénységben élőket célozta meg).
2. tábla: A vizsgált családok szociális státuszának néhány mutatója deprivált kontroll országos minta csoport adat 2013. 2013. 2011*
jövedelmi szegénység 100,0
29,9
13,8a
24,3
8,6
4,9b
foglalkoztatottsági ráta
18,3
36,6
55,8c
munkanélküliségi ráta
55,1
18,8
11,0 c
nincs vezetékes víz
23,9
1,5
2,3 b
nincs WC
30,0
7,2
5,6 b
váratlan kiadások fedezetének hiánya
98,6
88,7
74,0d
lakással kapcsolatos fizetési hátralék
71,4
42,0
24,7 d
évi egyhetes üdülés hiánya
97,1
76,1
66,1 d
71
70
szegény iskolai végzettség (15-x évesek) kevesebb, mint 8 általános foglalkoztatottság (15-64 évesek)
lakáshelyzet
depriváció
N= Források: a) KSH 2013. b) KSH 2013b c) KSH STADAT http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf002.html d) KSH 2012
A 2. tábla adataiból jól látható, hogy a szegénységgel kapcsolatos problémák vizsgálati mintánkban halmozottan jelentkeznek, és a kontroll csoport is – jórészt a lakóhely adta korlátok keretei miatt – jelentősen rosszabb körülmények között él, mint egy magyarországi átlagos család.
8
A magyarországi szegénységnek e szélsőséges formája (hátrányos helyzetű kistelepülésen szegregáltan, mélyszegénységben élő roma családok) kutatásunk kérdésfelvetése szempontjából számos lényeges jellegzetességgel bír. Az egészséggel kapcsolatos ismeretek, az egészségtudatos életmód kialakulása számos akadályba ütközhet az általunk vizsgált deprivált csoportban, ahol a népesség negyede analfabétának tekinthető (nem végezte el az általános iskolát sem). A szegénység, az alacsony jövedelem, a másnap túlélésének folyamatos stressze nagyon megnehezíti az egészséges életmódhoz szükséges feltételek kialakítását. Ahol embereknek az éhezés elkerülésével kell folyamatosan megküzdeniük, nehezen várható el, hogy a táplálkozás minőségére is figyelmet fordítsanak. „Anyagilag nem megy itt semmi. ez az őszinteség. Se az egészség, se az étkoszt, se semmi más. Úgyhogy, anyagilag fuccs.” (4.1.54 interjú) „Megvenném én az egészséges ételnek valót, de akkor nem maradna pénzem. Választani kell, vagy kifizetek minden számlát, vagy egészségesen táplálkozok.” (8.0.02 interjú) „A (…) párommal sokszor a maradékot tudjuk csak megenni, ha egyáltalán marad. Addig nem nyúlunk az ételhez, amíg nem kell már a gyerekeknek. A lányom elég nagyétkű.” (10.1.02 interjú) A foglalkoztatottság szélsőségesen alacsony szintje nem pusztán az alacsony jövedelem miatt lényeges számunkra: a munka, a munkahely a társadalmi integrációnak is lényeges terepe – mint azt a későbbiekben látni is fogjuk, a szűrővizsgálatokon való megjelenés sok esetben éppen a munkavállalással kapcsolatos. „Minden nap pihenés van, mert nem dolgozok. Nincs mit csinálnom. Az a baj, hogy csak pihenés van.” (4.1.54 interjú) Az általunk vizsgált családok sokszor elviselhetetlenül rossz minőségű lakásai, amelyekben WC, vagy vezetékes víz sincs jelentősen megnehezítik az elemi higiénia biztosítását, ami közvetve vagy közvetlenül hatással van az egészségi állapotra – de akár az orvosi vizsgálatokon való megjelenésnek is akadálya lehet. „Hallottam olyat, hogy lenézők az orvosok [a romákkal], de én magamra nem tudom venni. Tisztán tartom a családomat, tisztálkodunk, talán ezért nem viselkednek lenézően velünk.” (6.1.05 interjú) Egy súlyosabb betegség esetén a távolabbi település szolgáltatásaihoz való hozzáférés, a speciális kezelések, orvosok, gyógyszerek stb. megfizetése esetenként komoly anyagi terhet is jelenthet egy családnak. Ott ahol az emberek kétharmada eladósodott, ahol gyakorlatilag semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek a családok, nem várhatjuk, hogy a rászorulók hozzájutnak a szükséges ellátásokhoz. 9
„Az embereknek pedig ‐ soknak ‐ a buszra sincs pénze, hogy elmenjenek. Amikor mondja az orvos, hogy kéne menni tüdőgondozóba, mert hall valamit, zörejt, vagy valamit a tüdőn, nem megy, mert nincs pénz.” (4.1.04 interjú) „Az idő… nem szabad várni. Ha a jóisten adna nekem lehetőséget arra, hogy legyen pénzem, én is elmegyek orvoshoz.” (3.1.02 interjú)
10
4. Egészségi állapot
A kutatás során megkíséreltük felmérni a kérdezettek egészségi állapotát. Az egészség/betegség kikérdezéses mérése mindig problematikus – a laikusok beszámolói számos torzító tényezőt tartalmaznak e téren, ezért több oldalról igyekeztünk közelíteni ezt a dimenziót. Vizsgáltuk a szubjektív egészségi állapotot (Hogyan írná le egészségi állapotát? 1‐nagyon rossz, 5‐ nagyon jó), rákérdeztünk a krónikus betegségekre (Szenved‐e állandó, vagy állandóan visszatérő betegségben?) és egy tünetlistán megmértük a vizsgált személyek különféle panaszait is (Milyen gyakran küszködik a következő problémákkal?). A vizsgálati mintába tartozó személyek a kontroll csoportba tartozóknál szignifikánsan rosszabbnak ítélték meg egészségi állapotukat (a minta átlaga öt fokú skálán 2,83, a kontroll csoporté 3,38 F=7,6 p=0,007). Az eltérésben a roma származás szerepe erősebb volt a szegénység hatásánál (a két tényező között nem volt interakció). A szubjektív önbesorolás az egészségi állapot különbségein túl az egyes személyek egészséggel kapcsolatos eltérő elvárásait is mutatja: a hátrányos helyzetben élő emberek feltehetően „alacsonyabban” húzzák meg az optimális egészségi állapot határát, aki képes lábon maradni, a feladatait ellátni, az nem tekinthető betegnek. Ez a szemlélet a korai felismerés és a szűrés szempontjából is nehézséget jelent. „Nem volt oka, amiért elmenjen orvoshoz, még így se ment volna el, hogy vért köhög. De amikor a nagyobbik fiamnak jöttek ilyen kiütések, és levittük őt az ügyeletre, akkor mondtam a doktor úrnak, hogy nézze már meg a férjemet is, mert – mondom ‐ vért köp.” (4.1.31 interjú) „Nálam elsősorban az van, hogy az állatok [a kérdezett állattartásból él]. Másodsorban jön az, hogy ez a rohadt ház legyen rendben. Az én egészségem igazándiból az utolsó.” (1.1.18 interjú) Az egészségi állapot jellemzésére egyes panaszok, tünetek előfordulási gyakoriságára is rákérdeztünk. A tünetlistában az idegrendszeri állapottal, a mozgásszervekkel és a légzéssel kapcsolatos panaszok gyakoribban a deprivált mintában, mint a kontroll csoportban (1. ábra).
11
1. ábra: A kérdezettek panaszainak heti gyakorisága (átlag, heti hány napon) kontroll
minta
idegesség reumatikus fájdalmak kedvetlenség, levertség fullad, köhög szédülés kínzó fejfájás vérnyomás problémák gyomor problémák 0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0
A kérdezettek beszámoltak azokról a krónikus betegségeikről, amit már orvos is diagnosztizált, aminek kapcsán kezelésre kell járniuk, gyógyszert kell(ene) szedniük. A vizsgálati minta 56, a kontroll csoport 42%-a szenved valamilyen krónikus betegségben. Adataink szerint – a panaszok gyakoriságának megfelelően – a légzőszervi, mozgásszervi és (főként) az idegrendszeri betegségek szignifikánsan magasabb arányban fordulnak elő a deprivált (mélyszegénységben élő roma) mintában, mint a kontroll csoportban. 3. tábla: A kérdezettek körében diagnosztizált krónikus betegségek (%) előfordul
nem
össz.
N=
χ2
p
keringési betegség
minta kontroll
18,1 20,7
81,9 79,3
100 100
70 70
0,06
nsz.
légzőszervi betegség
minta kontroll
18,5 7,1
81,5 92,9
100 100
70 70
4,08
0,04
mozgásszervi minta betegség kontroll
23,9 11,2
76,1 88,8
100 100
70 70
3,94
0,04
idegrendszeri minta betegség kontroll
13,1 2,5
86,9 97,5
100 100
70 70
5,71
0,02
egyéb betegség
17,8 18,0
82,2 82,0
100 100
70 70
0
nsz.
minta kontroll
12
Kutatásunk tematikája szempontjából lényeges lehet, hogy a kérdezettek 2%-a szenved rosszindulatú daganatos megbetegedésben – e betegség gyakorisága nem mutat eltérést a minta és a kontroll csoport között. A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a kérdezett rokonságában előfordult-e ilyen betegség. Az ily módon megnövelt esetszám mellett már megkockáztathatjuk azt az állítást, hogy a rákos megbetegedések előfordulása nem különbözik mélyszegénységben élő roma mintában és a kontroll csoportban (ez utóbbiban valamivel magasabb a rák előfordulása, de az eltérés nem szignifikáns). Kutatásunk fontos eredménye, hogy míg a rákos megbetegedések nagyjából azonos arányban érintik a (azonos településeken élő) deprivált mintát és a kontroll csoportot, a hátrányos helyzetű emberek családjaiban a rák halálozási aránya szignifikánsan magasabb (4. tábla).
4. tábla: Rákos megbetegedések előfordulása a kérdezettek és rokonaik körében minta kontroll
F=
p
nagyszülei közül rákos beteg (%)
4,5
5,2
0,5
nsz
szülei közül rákos beteg (%)
13,3
18,4
1,2
nsz
a kérdezettek közül rákos beteg (%)
1,0
2,7
0,5
nsz
házas- (élet)társak közül rákos beteg (%)
2,9
9,0
2,2
nsz
rokonok közül rákos beteg összesen (fő)
1,05
1,18
0,7
nsz
4,9
0,03
a betegek hány %-a hunyt el?
85,8
68,3
Az eddig vizsgálat mutatókból (szubjektív egészség, panaszok előfordulása, betegségek) faktoranalízissel készítettünk egy közös indexváltozót („egészség-faktor”). Arra kerestünk választ, hogy az egészségi állapot (illetve ez az összegzett mutató) milyen mértékben magyarázható a kérdezett demográfiai (életkor, nem, roma származás) illetve szociális (jövedelmi helyzet, iskolai végzettség) jellemzőivel. A magyarázó modell (lépésenkénti regresszióanalízis) a fenti szociodemográfiai mutatók alapján az egészségi állapot összvarianciájának jelentős hányadát (34%-át) magyarázta meg. 13
A magyarázatban az evidenciának tekinthető életkor mellett a kérdezett családjának anyagi helyzete kiemelkedő súllyal van jelen. 5. tábla: Az összevont egészségi állapot (egészség‐faktor) magyarázata a kérdezett szocio‐ demográfiai jellemzőivel (lépésenkénti regresszió)
életkor jövedelmi helyzet nem roma származás
β -0,448 0,252 -0,160 0,160
t -6,235 3,178 -2,217 2,019
p 0,000 0,002 0,028 0,046
14
R2 (%) 16,9 10,8 2,1 1,6
5. Egészségtudatos életmód
A szegénység, a depriváció azért játszik ilyen jelentős szerepet az egészségi állapot romlásában, mert ezek a családok nem tehetik meg, hogy egészségesen táplálkozzanak, hogy sportoljanak, hogy megfelelően kipihenjék magukat. Az életmód eltérései szinte evidenciák – ezzel maguk az érintetek is tisztában vannak. „Nem kéne cigizni, ez az egyik. Kéne a sport. A kaja: zöldséget enni, nem csak nokedlit. Meg még mit mondjak? Nem kéne a kávé sem, amúgy meg. Mert itt jó levegő van, nem lehet mondani, hogy itt nem jó a levegő. Mert itt kint lakunk.” (4.1.36 interjú) A kérdés azonban mégsem ennyire egyszerű. A szegénység adta szűkös kereteken belül a kultúra, a fogyasztási preferenciák, esetenként az információhiány eltérő egészség-tudatos magatartási mintákat hív elő.
5.1 Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozásról számos ideológia jelenik meg a köztudatban vagy a bulvárlapok hasábjain. Hogy az általunk megkérdezett emberek pontosan hogyan is definiálták önmaguk számára ezt a fogalmat, azt nem vizsgáltuk, de kutatásunkban a rendszeres zöldség és gyümölcsfogyasztásra, a napi háromszori étkezésre (a reggelire külön is) rákérdeztünk. 6. tábla: A táplálkozás néhány jellemzője a kérdezettek között (%) nem
igen
össz.
N=
χ2
p
ennivalóra jutott-e elég pénzük
minta kontroll
68,6 33,3
31,4 66,7
100,0 100,0
70 69
17,3
0,000
egészségesen táplálkoznak-e
minta kontroll
73,5 60,0
26,5 40,0
100,0 100,0
49 30
6,8
nsz.
fogyasztanak-e vitaminokat
minta kontroll
81,0 80,8
19,0 19,2
100,0 100,0
42 26
1,7
nsz.
Ha egy család időről időre éhezik, ott a fenti kérdések szinte értelmetlenek. Az éhezés előfordulása szempontjából a deprivált helyzetben élők és a kontroll csoport tagjai jelentősen különböztek egymástól.
15
„A gyereknek megpróbálom hetente legalább egyszer megvenni a gyümölcsöt, ennivalót is rendszeresen kap, ha mi nem is rendszeresen eszünk. Volt már olyan, hogy csak a gyerek reggelizett, ha meghagyott valamit, azt ettük meg. Most, állapotosan ez nehéz.” (10.1.03 interjú) „Van olyan is, hogy nincs elég étel az asztalon. A gyerekek reggelijére mindig nagyon odafigyelünk, még hogyha nekünk nem is marad, ha másképp nem, akkor kölcsönkérünk. Volt, hogy úgy mentünk el dolgozni, hogy nem ettünk semmit, mikor vége lett a napnak, és megkaptuk a pénzt, akkor vettünk magunknak valami ételt.” (10.1.04 interjú)
Az egészséges táplálkozás kérdezetteink szerint alapvetően pénzkérdés, az olcsó élelmiszerek ebből a szempontból számos kívánnivalót hagynak maguk után. Egy korábbi kutatásunk adatai szerint a szegénységben élő családok fogyasztásában a liszt, a tésztafélék, a zsír, a krumpli a cukros üdítőitalok vásárlása dominál, míg jelentősen kisebb mértékben (vagy egyáltalán nem) fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, tejet, sajtot, tejtermékeket, halat (Bass 2013).
2. ábra: Az egyes élelmiszerfajták vásárlásának különbségei* nem éheznek
nehézség
nincs ennivaló
0,600 0,400 0,200 0,000 -0,200 -0,400 -0,600 -0,800
kenyér
liszt
krumpli
zsír
kávé
tészta
hús
sajt
hal
gyümölcs
tej
* (z-score – a pozitív értékek az átlagnál nagyobb, a negatívak kisebb mértékű költést jeleznek. Forrás: Bass 2013.
Az egészségtelen táplálkozás okaként az interjúalanyok többsége a pénzhiányt említette. Néhány válaszadó esetében azonban az is világossá vált, hogy az étkezésben jelen lévő kulturális minták 16
megváltoztatásának nehézsége, vagy a reklámok sugallta presztizs-fogyasztás vonzereje nem elhanyagolható tényező a jelenlegi helyzet megváltoztatására irányuló törekvésekben. „Ha most egy orvos leírja, hogy egészségesen mit kéne fogyasztani reggel 8‐tól vacsoráig, nehogy nekem azt mondd, hogy 20 ezer forintból meg tudnám csinálni. Ez hülye kérdés, ilyen embernek. Mert, ha én keresnék mit tudom én nettó 250 ezret, akkor meg tudom venni a gyümölcsöt, a zöldséget, meg a szénhidrátokat be tudjam vinni pontosan a szervezetembe. Most megveszem az olcsóbbat, mert nincs másra pénzem, és már veszem befelé a káros dolgokat a szervezetbe.” (4.1.20 interjú) „– Van olyan dolog, amit fontosnak tartasz ahhoz, hogy egészséges maradj? Amit megtennél, ha több pénzed lenne? – Hát akkor nem a Coopos kólát innánk, hanem a Pepsit meg Coca‐ colát.” (4.1.80 interjú) „Nem mondhatom, hogy nagyon oda vagyunk az egészséges táplálkozásért. Úgy vagyunk vele, hogy ha már másra nem jut, legalább a hájra jusson.” (4.1.68 interjú)
5.2 Sport, rekreáció Az egészséges életmód másik kulcs-tényezője nem csupán a mélyszegénységben élő roma családok számára tekinthető luxusnak: a testmozgás, a pihenés – de különösképpen a nyaralás lehetősége a magyar társadalom nagyobb része számára elérhetetlen luxusnak számít (2. tábla). 7. tábla: A rekreáció lehetőségének néhány jellemzője a kérdezettek között (%) nem sportol-e
igen
össz.
N=
χ2
p
minta kontroll
98,0 76,7
2,0 23,3
100,0 100,0
49 30
11,7
0,020
biztosított egy hét nyaralás évente
minta kontroll
97,1 77,6
2,9 22,4
100,0 100,0
70 67
15,0
0,002
tud-e megfelelően pihenni
minta kontroll
39,0 13,3
61,0 86,7
100,0 100,0
41 30
7,8
0,098
Vizsgálati mintánk és a kontroll csoport tagjai a rekreáció mindhárom mutatója esetében szignifikáns különbséget mutatnak. Bár a sport és a pihenés sem teljesen független a családok anyagi lehetőségeitől, ez esetben sokkal erőteljesebb a kulturális tényezők hatása. Bár sokan vágynak a pihenésre, és nem kevesen vannak, akik szívesen sportolnának is, a többség álláspontja szerint ezek a magatartásformák lustaságra utalnak, megvetésre méltóak. 17
„– Szoktak eleget pihenni? – Á, arra nem… – Nincs rá idejük? – Itt csak a szarháziak pihennek. – Milyen gyakran jut idejük a sportolásra? – Sportra? Hát én mit sportoljak? Itthon főzök, takarítok.” (3.1.02 interjú) „Szeretnék valamit sportolni, de nem igazán tudok mit elkezdeni. Iskola óta nem sportolok (8 éve), elszoktam tőle. A szomszédok is megszólnának, ha elkezdenék futkározni.” (10.1.02 interjú) „Elég sportolás az, hogy egész nap vágom a földet a kapával.” (3.1.58 interjú) Mivel a mélyszegénységben élő családok jelentős részében nincs foglalkoztatott, talán furcsának tűnhet, hogy miért nem jut ideje pihenésre annak, aki nem dolgozik. A bejelentett munkahely hiánya messzemenően nem jelent tétlenséget a felnőtt családtagok számára. A kínálkozó – sokszor fekete – munkák általában a településtől távol adódnak, a napi 10-12 órás munkaidő és a többórás utazás mellett pihenésről szó sem lehet. A fizetett munka mellett a család, a gyermekek ellátása legalább az egyik családtag számára folyamatos szolgálatot jelent, a zsúfolt lakáskörülmények, a folyamatos stressz pedig még az éjszakai alvás lehetőségét is minimálisra csökkentik. „Sajnos nincs, kicsi a ház, nyolcan vagyunk benne, a gyerekeim kiabálnak, az egyik itt, a másik ott.” (8.1.03 interjú) „Napközben elmegy az idő a kerttel, mosással, főzéssel, majd megérkeznek a gyerekek és kezdődik minden elölről.” (5.1.04 interjú) „Nincs módom, a gyerekek is, a nélkülözés, depresszióban is vagyunk, a párommal állandóan veszekedünk.” (8.0.05 interjú) „Sajnos nem megfelelőek a körülmények, lakásproblémánk van, éjszaka sem tudok rendesen aludni, mert a gonddal fekszek le, úgy kelek, mintha nem aludtam volna semmit.” (8.1.01 interjú)
5.3 Káros szenvedélyek Az életmód elemei közül a káros szenvedélyek egészségromboló hatása igen erősen jelen van a közgondolkodásban. A nikotin- és alkoholellenes kampányok hatása abban egészen bizonyosan érezhető, hogy mindenki tisztában van e drogok egészségkárosító veszélyeivel. A mélyszegénységben élő (és elsősorban a roma) családokkal szembeni első sztereotip vád éppen e szerek használatával kapcsolatos, a közvélekedés szerint „cigarettára alkoholra van pénzük, miközben a gyerekeiket éheztetik”. Ennek a tanulmánynak a keretei között csak érintőlegesen említjük meg, hogy ez a séma messzemenően téves. A KSH háztartásstatisztikai adataiból egyértelműen látszik, hogy a cigarettára és alkoholra fordított kiadások az alsó jövedelmi decilisben élők körében alacsonyabbak, mint az átlagos vagy magas jövedelmű családok között (KSH 2012b). A különbség egyrészt a cigaretta és alkohol árából adódik – a szegénységben élők dohányt és szintetikus (kannás) szeszesitalokat vásárolnak, ami jelentősen olcsóbb a jobb minőségű élvezeti szereknél. 18
Saját vizsgálatunkban elsősorban a dohányzás és a kávéfogyasztás jelent meg, mint egészségkárosító faktor. A dohányzás mértéke egészen bizonyosan magasabb a deprivált családok körében a magyarországi átlagnál, de adataink szerint a mélyszegénységben élő roma kérdezettek közötti gyakorisági értékek nem tértek el a kontroll csoport adataitól. 8. tábla: A dohányzás mértéke a kérdezettek között (%) minta kontroll nem dohányzik 32,0 10-20 szál 62,0 20 szál felett 6,0 összesen 100,0 N= 50 χ2 10,9 p nsz
31,0 62,1 6,9 100,0 29
A dohányzás mértéke ezzel együtt mindkét csoportban igen magas, ennek csökkentése – főként a várandós anyák körében – elsőrendű feladat volna a szegénységben élő családok körében. A dohányzás egészségkárosító hatásait kérdezetteink is megfogalmazták (azzal a megjegyzéssel, hogy nem tudnának leszokni róla), de – és ez már a következő fejezetben kerül majd tárgyalásra – sokan kerestek kiskaput a nyilvánvaló önrombolás elfogadhatóvá tételére. „A szennyezett levegő árt a legjobban, nem a dohányzás, csak arra fogják. Meg ki tudja mik vannak, amikről nem tudunk. Így van‐e? Csernobilban felrobbant az atomreaktor, aztán 5‐6 év múlva itt is mennyien meghaltak rákban, a mi utcánkban.” (4.1.24 interjú) „Anyósom szokta mondani, hogy ne cigizzél, mert tüdőrákot kapsz. Én tudok olyan ismerőst, hogy egyszer sem dohányzott az életében, azt tüdőrákban halt meg. Ezek ilyen dolgok. Ez kiszámíthatatlan ez a betegség. Ez jön, visz, és ennyi.” (3.1.40 interjú) „Az én mamám az életiben nem cigizett, nem kávézott és mégis meghalt 48 évesen. Én úgy vagyok vele, a jóisten kit, hogyan teremtett meg. Mert van egy könyv, szerintem elő van írva, hogy kinek milyen baja lesz és hogy fog meghalni.” (3.1.43 interjú)
19
6. Fatalizmus és gyógyításba vetett hit A rák az elmúlt száz évben szimbólummá vált: ez az a betegség, amellyel szemben – a közgondolkodás sémái szerint – hosszú ideje tehetetlennek minősül a hivatalos orvoslás, a rák az, amely hetente előhívja a csodálatos gyógyulások történeteit, a vallás, a para-jelenségek, az összeesküvés
elméletek
minden
válfaja
hirdeti
saját
elméleteit
a
gyógyulásról
és
a
gyógyíthatatlanságról. 9. tábla: A rák gyógyításával kapcsolatos gondolkodási sémák megoszlása a kérdezettek között (% ‐ a sémák tartalmának magyarázata a szövegben) minta kontroll „fatalista” séma
39,1
31,0
„hollywoodi” séma
19,6
41,4
„bizalmi” séma
41,3
27,6
100,0
100,0
N=
46
29
χ2
4,3
p
nsz
összesen
Kutatásunk során a gyógyulás esélyeiről alkotott nézeteket firtatva sokféle magyarázó modellel találkoztunk. Ezek között nem volt ritka a dohányzás kapcsán már idézett fatalista gondolkodási séma, amely a sors kikerülhetetlen akaratával szemben minden aktív lépést értelmetlennek minősít. Ugyanennek a gondolatnak modernizált változata már egyfajta genetikai sorsszerűségre hivatkozik – hasonló beletörődő konklúzióval. „Ha a jóisten előírta azt, hogy te ennyi idős korodban az leszel, akkor szerintem az leszel... és erről úgysem tudunk kibújni. Ahogy a jóisten megrendelte nekünk az utat, azt meg kell járnunk.” (3.1.43 interjú) „Mindenkiben benne van, aztán valakiben kifejlődik, valakiben nem. Véglegesen nem lehet meggyógyulni, mert aki egyszer már megkapta, abban már örökre benne marad.” (3.1.58 interjú) „Szerintem, ha benne van a gén… ez mindenkibe’ benne van, csak alszik, úgy születünk. Valakibe előjön, valakibe nem. (…) Nem tudom, hogy mikor fogják feltalálni neki a gyógymódját, szerintem ennek soha. Ennek soha. Mert már tényleg milyen nagy az orvostudomány, mindenre találnak mindent, csak erre az egyre nem.” (4.1.31 interjú) Ennek a magyarázó modellnek némileg enyhébb válfaja szerint a gyógyulás nem teljesen esélytelen, a szerencse, a véletlen hozhatja úgy, hogy a beteg meggyógyul. A fatalista séma mintánk 39%-át a kontroll csoport 31%-át jellemzi. 20
A kérdezettek többsége nem nyugszik bele a sors vagy a gének akaratába, abban azonban jelentős különbség van, hogy mit tartanak fontosnak a gyógyuláshoz. Az egyik leggyakoribb ideológiai elem a beteg elszánását tartja a gyógyulás kulcsmozzanatának. „Szerintem attól, hogy már az elején elhatározza, hogy legyőzi, ez egy olyan belső hormont okoz neki, hogy legyőzi, de egy kis szerencse is kell.” (10.1.02 interjú) „Szerintem az ember önmagát is tudja gyógyítani, (…) küzdeni kell önmagunkért.” (6.1.04 interjú) A magyarázatok között gyakran előforduló mozzanat, hogy a gyógyulás pénzkérdés. Vannak drága gyógyszerek, természetgyógyászok, csodaszerek, külföldi orvosok, terápiák stb. amelyek képesek gyógyítani ezt a betegséget. Az akarat és a megfizetett gyógyulás szerepe abban közös, hogy a gyógyulás esélyeinek középpontjába az egyént helyezi, akinek lelki és anyagi erőforrásaitól függ a rák elleni küzdelem. Ezt a második típust „hollywoodi” sémának neveztük el kutatásunkban. „Függ az anyagi helyzettől. Én, mint kevés pénzű ember, velem nem úgy fognak foglalkozni, mint egy gazdagabb emberrel.” (10.1.9 interjú) „Nem tudom, lehet, hogy valaki meg tudja előzni, ha több telik neki mindenre. Jobb orvosokhoz tud járni.” (9.1.01 interjú) „Volt olyan, akit ismertem és rákos volt, hogy teákat rendelt külföldről és a végén meggyógyult. 90% esély van így a gyógyulásra.” (5.1.06 interjú) Ennek a sémának az előfordulása már különbséget mutat a deprivált (20%) és a kontroll csoport (41%) között. A társadalmilag kirekesztett emberek a gyógyulásban nem támaszkodnak (nem támaszkodhatnak) saját erőforrásaikra. A harmadik modell bizalmi alapú, hisz abban, hogy a korai felismerés, a kezelések, az együttműködés az egészségügyi szakemberekkel esélyt adhat a gyógyulásra. Ennek a gondolkodásmódnak a hátterében állhatnak személyes tapasztalatok (az így gondolkodó emberek rokonságában a legalacsonyabb a rákos betegek halálozási aránya), de szerepet játszhat ebben a külső segítségre szoruló ember attitűdje is.
21
10. tábla: A kérdezettek jellemzői a rák gyógyításával kapcsolatos gondolkodási sémák szerint fatalista hollywoodi
bizalmi
F
p
nők aránya (%)
45,0
27,0
63,0
3,3
0,044
átlag életkor (év)
37,7
38,1
43,0
2,2
nsz
8,1
9,3
8,9
2,1
nsz
50 527
57 189
54 920
0,4
nsz
0,9
0,5
0,8
1,6
nsz
78,4
50,7
79,2
2,8
(0,066)
rákbeteg rokonok száma (fő)
1,3
1,3
1,3
0,0
nsz
közülük elhunytak aránya (%)
96,7
61,6
80,4
5,3
0,008
27
21
28
elvégzett osztályok száma egy fogy.egys-re jutó jövedelem (Ft) foglalkoztatottak száma a ht-ban (fő) romák aránya (%)
N=
Kiinduló hipotézisünk szerint a mélyszegénységben, szegregáltan élő főként roma népesség eleve elutasító lesz a rák korai felismerését, kezelését célzó programokkal szemben. Eredményeink arra világítanak rá, hogy a deprivált élethelyzet nem a gyógyítható/gyógyíthatatlan dimenzió mentén „vágja ketté” a rákkal kapcsolatos beállítódást, hanem a külső és a belső erőforrásokra koncentráló beavatkozás szerint. A társadalmilag erős csoportok elsősorban saját forrásaikra igyekeznek támaszkodni baj esetén, a forrásokkal nem rendelkező, „gyenge” csoportok külső segítséget várnak, ami lehet a sors, a véletlen vagy a jóisten – de lehet az egészségügyi ellátórendszer is. Ez a helyzet reményre ad okot a deprivált csoportokra irányuló prevenciós társadalmi beavatkozások tervezésekor. Ha igaz is, hogy a szegénységben élő emberek között nagy arányban fordul elő az egészségügyi ellátórendszertől segítséget váró beállítódás, ez nem eredményezi automatikusan a szolgáltatások igénybevételének nagyobb gyakoriságát.
22
7. Szűrővizsgálatok igénybevétele
A szűrővizsgálatok közül kutatásunkban rákérdeztünk a tüdőszűrés és a nőgyógyászati rákszűrés igénybevételére (ez utóbbi esetében a kérdezettek – illetve élettársuk – nem minden esetben tudta szétválasztani a nőgyógyászati vizsgálatot a rákszűréstől), emellett megkérdeztük interjúalanyainkat arról, hogy hallottak-e másfajta szűrővizsgálatokról, esetleg részt vettek-e ilyenen. Eredményeink szerint a teljes vizsgálati minta fele (52%) rendszeresen jár tüdőszűrésre, vagy egy éven belül volt utoljára és mintegy harmaduk (30%) sohasem vagy csak nagyon régen vette igénybe ezt a szolgáltatást. A nőgyógyászati rákszűrés esetében a rendszeresen (illetve frissen) vizsgáltak aránya alacsonyabb (35%), a szűrésen soha vagy régen megjelentek aránya magasabb (55%) volt. Más szűrővizsgálatokat (főként mammográfia illetve bőrgyógyászati szűrés) igen ritkán (22%) vettek igénybe kérdezetteink, 53%-uk nem is hallott ilyen lehetőségekről. A kérdezettek egyharmada (34%) semmilyen szűrővizsgálatra nem jár. A deprivált mintába tartozó személyek szignifikánsan alacsonyabb vesznek részt rákszűrésen, mint a kontrollba tartozók. A két csoport közötti különbség nem a szegénységgel, hanem a roma származással mutat kapcsolatot: a kontrollba tartozó nem roma kérdezettek között alig van olyan, aki valamilyen szűrővizsgálaton ne lett volna az elmúlt 1-2 évben. 11. tábla: A szűrővizsgálatok igénybevételének mértéke a kérdezett jellemzői szerint
minta kontroll
szűrések száma sehová 1 féle több féle össz. 42,3 30,8 26,9 100 19,4 61,3 19,4 100
khi2 = p = 7,8 0,020
roma nem roma
44,8 9,1
31,0 63,6
24,1 27,3
100 100
10,1 0,006
nem szegény szegény
37,5 33,8
43,8 41,5
18,8 24,6
100 100
0,3
fatalista hollywoodi bizalmi
37,0 18,2 35,7
51,9 54,5 25,0
11,1 27,3 39,3
100 100 100
9,2 0,057
nsz.
A korábbiakban bemutatott gondolkodási sémák szignifikáns kapcsolatban állnak a szűréseken való megjelenéssel:
a
korai
felismerés
fontosságát
hangoztató
„bizalmi”
séma
képviselői
felülreprezentáltak a sokféle szűrésre járók között. Azonban a szűrést elhanyagoló emberek között –
23
a „fatalisták” mellett – ugyanők jelennek meg magas arányban. Aki tehát bízik az orvosi ellátás esélyeiben, az vagy gyakran ellenőrizteti az egészségét, vagy egyáltalán nem. Ez utóbbi magatartás arra utal, hogy esetükben a szűrésen való megjelenés valamilyen akadályba ütközik. Az akadályok egy része – közvetve vagy közvetlenül – anyagi jellegű: a vizsgálatért esetenként fizetni kell, a szűrés helyszínére való eljutás vagy a buszjegy ára, vagy a közlekedés elérhetetlensége miatt nehezen megoldható. „Volt itt nálunk is , de az is fizetős volt: 1500 vagy 2000 forint. Volt, akinek jött a papír, annak ingyen volt. A párom is nagyon régen volt. Mondtam neki, hogy jó lenne elmennie, hiszen ő aktív dohányos.” (10.1.02 interjú) „Ezelőtt járt gyakran a busz, de most már az se jön. Így meg, ahova küldenek: ha nem szükséges, nem megy soha senki. Minek?” (3.1.62 interjú) „P‐ra kell lejárni, ami végül is gond, mert nagy a távolság, nincs járat. (…) A busz is benne van 1600 Ft‐ ban oda‐vissza.” (3.1.58 interjú) Ugyanerre az elemre utal, hogy a kérdezettek nagyon jónak tartják (tartották) a mobil szűrőállomások működtetését. Ez a forma nem pusztán a hozzáférés jelentős megkönnyítése miatt látszik hatékonynak, hanem azért is, mert az adott időpontban zajló vizsgálat vélt vagy valós felhívást is jelentett a település lakóinak. „Jött mobil szűrő, küldtek egy lapot, hogy ekkor és ekkor jönnek, de oda volt írva, hogy kötelező. Van egy kamion, abban van minden, befér nyolc ember libasorba, egy bemegy, majd kijön és már kész is.” (6.1.04 interjú) „Idejöttek a tüdőszűrést csinálni, és ingyen volt, és volt sok ‐ ha magyar, ha roma ‐, aki elment. (…) Ez ugye már nincs. Ide minden évbe jöttek. Már az se nincs. Ki volt alakítva egy nagy busz, amibe benne voltak a röntgen gépek, előtte egy héttel ki volt írva, hogy ekkor lesz a tüdőszűrés, általában esti időpontokba, hogy aki dolgozik, tudod a fővárosba vagy valahol, hogy el tudjon menni.” (4.1.04 interjú) A szűrések elhanyagolása sokszor egyszerű nemtörődömségből fakad. A kérdezettek jelentős része azért rendelkezett friss szűrővizsgálati eredményekkel, mert ezt a munkafelvételnél, vagy bizonyos ellátások igénybevételénél kötelezővé tették számukra. „A romáknál az a gyakori: hát én most nem megyek, mert még ráérek, általában ebből van ez a komoly betegség, hogy rák. (…) Szerintem ez mind a hanyagság. És nem csak a romák vannak így, nagyon sok ember ilyen téren hanyag.” (4.1.20 interjú) „Rendszeresen járok, mert a munkahely miatt muszáj. Ha nem lenne muszáj, akkor nem mennék el.” (8.1.05 interjú) „A műtétem előtt voltam, mert átküldtek a laborból, a műtéthez szükséges volt elmenni. Amúgy nem nagyon jártam. (...) Hál’ istennek elejét vettük, az első stádiumban kaptuk el a rákot, pedig rosszindulatú volt.” (9.1.01 interjú) 24
A fentieknél jóval nehezebben változtathatóak a szűrővizsgálatokkal szembeni averziók – ezek az emberek tisztában vannak azzal, hogy a rák gyógyításának esélyeit jelentősen növeli a korai felismerés, bíznak az orvosi beavatkozások hatékonyságában, de magát a szűrővizsgálatot mégis elutasítják. „Hát most hogy mondjam? Milyen szar lenne elmenni, és hirtelen kiderülne az, hogy te rákos vagy. Akkor megyünk sajnos már csak, amikor az utolsókat járjuk, tényleg már lepadlózunk.” (3.1.01 interjú) „Én úgy vagyok vele, ha én tartós beteg vagyok, inkább ne tudjak róla. De bízok a jó Istenbe, hogy a két gyerekemet legalább fel tudom nevelni. Meg kis jövőt adjak nekik. Ne olyan életbe éljenek, amiben én éltem. Ezt a két évet kibírjuk fél lábbal is (a férje börtönben van) majd eljön a mi időnk is.” (3.1.43 interjú) „Mert az orvosok már megmondják azt, hogy mire számíthat az ember (…) azt, hogy hatvan nappal tovább láthatja, hogy most reggel van. Ne adja a jóisten, vigye el a számat: hogyha azt mondanák, hogy daganatot találtak, akkor a gyerekek miatt az ember mindent megtesz azért, hogy gyógyuljon meg.” (3.1.43 interjú) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos averzió hátterében a roma származású betegek esetében felmerülhet, hogy olyan diszkriminációs tapasztalatokat szereztek, amelyek lerombolják a gyógyításhoz szükséges bizalmat. Kutatásunk adatai szerint a megkérdezett romák csaknem felét (44%) érte már hátrányos megkülönböztetés, azonban a diszkriminációról elsősorban a munkavállalás kapcsán számolnak be kérdezetteink. Az egészségügyben ilyen tapasztalata csupán (?) a romák 12%-ának volt. 12. tábla: Romákkal szembeni diszkrimináció előfordulása (100% = a megkérdezett romák, N=91) érte hátrányos megkülönböztetés
44%
munkakeresés kapcsán
21%
egészségügyi dolgozók részéről
12%
stigma, lenézés általában
10%
boltban, bankban, hivatalban
8%
iskolában, óvodában
7%
Az interjúk során gyakori volt az a kettős látás, amelyben a kérdezett a megkülönböztetésről a többi roma esetében gyakorinak (sőt némileg elfogadhatónak) tartja, saját magát mintegy kivételnek tekintve. Ez a védekező mechanizmus nem a diszkriminációt tartja problémának, hanem azt, hogy ő is a megvetett csoport tagjaként szerepel.
25
„Én nem érzem azt, hogy roma vagyok. Lehet, hogy magyarban is vannak kulturált emberek, meg a romákban is vannak, akik normálisak, aki tud az orvosokkal konzultálni. Hát ki milyen.” (3.1.54 interjú) Sokan nyilatkoznak úgy, mintha ez a probléma a média, vagy a közgondolkodás által kreált jelenség lenne, aminek semmilyen – vagy csak felszíni – alapja lenne a valóságban. „Akárhányszor voltam a kórházban, azt láttam, hogy megadják a becsületet annak, aki jó ember, cigánynak is, magyarnak is. A cigányok inkább az étellel nincsenek megelégedve a kórházban. Nagyon válogatósak vagyunk. Húsleveset, gulyáslevest ennénk, a krumplifőzeléket sem úgy készítik, ahogy mi.” (6.1.02 interjú) „Nem tudom, hogy amiatt‐e, mert cigányok vagyunk, de Ny‐n a romákat külön szobába rakják, és oda se figyelnek rájuk.” (8.0.03 interjú) Saját interjúink nem támasztják alá, hogy a szűréstől vagy a kezeléstől való tartózkodás mögött tömegesen az egészségügyi dolgozók diszkrimináló magatartását kellene keresnünk – amivel nem azt állítjuk, hogy nem létezik ilyen hátrányos megkülönböztetés. A magyarországi etnikai intolerancia értékeléséről hadd idézzük egyik (roma) interjúalanyunk mondatait: „Ez a cigány meg magyar ellentét is... El vagyunk veszve és egymást marjuk. Holott a valós problémák nem innen erednek.” (4.1.04 interjú)
26
Irodalom Autonómia Alapítvány (2013): A mélyszegénységben élők helyzete Magyarország legszegényebb kistérségeiben ‐ kutatási beszámoló. A TÁMOP 5.1.3 program hatástanulmánya, első adatfelvételének eredményei. Autonómia Alapítvány, Budapest, 2013. május Bass L. (2013): Gyermekszegénység és hiányos táplálkozás. Magyar Tudomány 2013. 7. sz. 793-801. Jó M. (2012): Egyenlő eséllyel a rák ellen. Roma halandóság, szűrés és képessé tétel. Parola 2012. 2.sz. KSH (2012): A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011. KSH Statisztikai Tükör 2012. 72. sz. KSH (2012b): A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete, 2011. KSH, Statisztikai Tükör 2012. 108. sz. KSH (2013): Létminimum 2012. KSH, Statisztikai Tükör 2013. 53. sz. KSH (2013b): 2011. évi népszámlálás 3. Országos adatok. KSH, Budapest, 2013 Neményi M. (2005): Szegénység – etnicitás – egészség. In Neményi M.–Szalai J. szerk.: Kisebbségek kisebbsége. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 152–193. Pulay Gy. (2009): Az etnikai hovatartozás számbavételi lehetőségei és szükségessége. Kézirat MTA, Gyerekesély Programiroda Budapest, 2009. március Vitrai J., Bakacs M., Juhász A., Kaposvári Cs., Nagy Cs. (2010): Jelentés egy egészségben elmaradott országból... Egészségjelentés - 2010 - összefoglaló. Lege Artis Medicinae, 20. évf. 3-4. sz. p. 217-221.
27
Mellékletek
28
1. sz. melléklet: A kutatás mérőeszközei (kérdőív, interjúterv) 1. Kérem sorolja fel a háztartás tagjait! Kezdjük Önnel a sort! ssz .
családi állása
01.
kérdezett(1)
neme 1-ffi, 2-nő
születési éve (4 számjegy)
családi állapota
jár-e iskolába, (óvodába, bölcsődébe)
iskolai végzettsége
jelenleg dolgozik-e
02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. családi állása 1 kérdezett 2 házastársa, élettársa 3 gyermeke 4 testvére 5 szülője, anyósa-apósa 6 egyéb rokona 7 nem rokona családi állapota 1 nőtlen, hajadon 2 élettárssal él 3 házas, házastárssal él 4 házas, de külön élnek 5 elvált, nincs élettársa 6 özvegy, nincs élettársa 9 NT
jár-e iskolába 0 nem jár 1 bölcsőde 2 óvoda 3 általános iskola 4 szakmunkásképző 5 szakközépiskola, technikum 6 gimnázium 7 főiskola, egyetem 8 egyéb 9 NT iskolai végzettsége 0 általános iskolás, vagy még nem iskolás 1 kevesebb, mint 8 általános 2 8 általános 3 szakmunkásképző; szakképzés 4 érettségi 5 diploma 9 NT
dolgozik-e 00 még nem iskolás korú 12 tanuló 01 alkalmazott 02 vállalkozó 03 alkalmi munkát végez 04 közmunkás 05 munkanélküli (segélyezett) 06 munkanélküli ellátás nélkül 07 nyugdíjas 08 rokkantnyugdíjas 09 fogyatékkal élő, tartósan beteg, nem dolgozik 10 gyeden, gyesen, gyeten van („főállású anya” is) 11 háztartásbeli 13 ápolási díjon van 14 egyéb okból nem dolgozik 99 NT
2. Kérem becsülje meg: mennyi a háztartás jelenlegi havi nettó jövedelme?.........................Ft/hó (ha nem tudja, ill. nincs válasz) és azt megmondaná-e, hogy a következő kategóriák közül, melyikbe tartozik? 1 – 50 ezer Ft, vagy kevesebb 2 – 51 - 100 ezer Ft 3 – 101 - 150 ezer Ft 4 – 151 - 200 ezer Ft 5 – 201 - 250 ezer Ft 6 – 251 - 300 ezer Ft 7 – 300 ezer Ft felett 9 – NT
29
3, Most különböző jövedelemforrásokat sorolunk fel. Kérem, válassza ki közülük azokat, amelyekből az elmúlt hónapban a család tagjainak jövedelme származott. Hány forint jövedelmük származott ebből? Hány forint jövedelmük származott ebből? a.
főállásból származó rendszeres munkabér, fizetés
Ft
99
X
b.
mellékfoglalkozásból, másodállásból származó jövedelem
Ft
99
X
c.
vállalkozásból, üzleti tevékenységből származó jövedelem
Ft
99
X
d.
alkalmi munkából származó jövedelem
Ft
99
X
e.
közfoglalkoztatásból származó jövedelem
Ft
99
X
f.
mezőgazdasági termelésből származó jövedelem
Ft
99
X
g.
egyéb munkából származó jövedelem, éspedig …...........................
Ft
99
X
h.
nyugdíj (bármilyen, árvaellátás is)
Ft
99
X
i.
GYES, GYED, GYET
Ft
99
X
j.
ápolási díj
Ft
99
X
k.
családi pótlék
Ft
99
X
l.
álláskeresési (munkanélküli) járadék
Ft
99
X
m. táppénz
Ft
99
X
n.
bármilyen önkormányzati segély
Ft
99
X
o.
családtól kapott anyagi támogatás
Ft
99
X
p.
tartásdíj
Ft
99
X
q.
bármilyen más segítő szervezettől, egyéntől kapott anyagi támogatás
Ft
99
X
r.
egyéb, nem munkából származó jövedelem, éspedig …..................................................
Ft
99
X
4. Hogy érzi, Önök anyagilag... 1 – nagy nehézségek árán tudnak megélni, 2 3 4 5 6
NT
– – – – –
nehézségek árán tudnak megélni, kisebb nehézségek árán tudnak megélni, viszonylag könnyen, könnyen, vagy nagyon könnyen megélnek?
9 – NT
X –
30
5. Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy nem jutott elég pénzük... Igen
Nem
Nem költenek ilyesmire
NT
a.
ennivalóra
1
2
0
9
X
b.
rezsire
1
2
0
9
X
c.
hitel törlesztésére
1
2
0
9
X
d.
felnőttek ruházkodására
1
2
0
9
X
e.
gyermekek ruházkodására
1
2
0
9
X
f.
gyermekeknek felírt gyógyszerek kiváltására
1
2
0
9
X
g.
felnőtteknek felírt gyógyszerek kiváltására
1
2
0
9
X
h.
orvosi ellátásra
1
2
0
9
X
i.
gyermekek iskolai, óvodai költségeire
1
2
0
9
X
j.
szükséges közlekedésre
1
2
0
9
X
k.
társasággal, családdal való együttlétre, szórakozásra
1
2
0
9
X
6. Megengedhetik-e maguknak, hogy évente legalább egy hétre elmenjenek nyaralni, amiért fizetniük kell? 1 – megengedhetik maguknak 2 – megengedhetik maguknak, de nem teszik 3 – nem engedhetik meg maguknak? 9 – NT X – 7. Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy nem tudták befizetni közüzemi számláikat? 1 – igen X –
2 – nem
3 – nem voltak közüzemi számláik
9 – NT
8. Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy hónap végére elfogyott a pénzük? 1 – igen
2 – nem
9 – NT
X –
9. Van Önöknek megtakarított pénzük? Mit gondol, ha nem lenne semmilyen bevételük, hány hónapra lenne ez elég a megélhetésükhöz? .................. hónapra 00 – nincs megtakarított pénzük 99 – NT X –
31
10. A lakásban hány szoba van?
……… db
van-e konyha?
1- igen
2-nem
van-e fürdőszoba?
1- igen
2-nem
van-e WC?
1- igen
2-nem
11. Milyen a lakás, ház vízellátása? 0 – nincs vezetékes víz
1 – hálózati vízvezetékes
2 – házi vízvezetékből 9 –
NT
12. Sokan vannak ma Magyarországon, akiknek valamilyen tartozásuk, kifizetési hátralékuk van. A következők közül van-e Önöknek valamilyen kifizetési hátralékuk vagy adósságuk?
van
nincs
nincs ilyen
hátralékuk
hátralékuk
költségük
NT
a. lakbér, albérleti díj, közös költség elmaradásuk
1
2
0
9
b. lakáshitel, áruhitel esetében törlesztőrészlet elmaradásuk
1
2
0
9
c. gázszámla elmaradásuk
1
2
0
9
d. áram(villany)számla elmaradásuk
1
2
0
9
1
2
0
9
1
2
0
9
e. víz-, csatornaszámla elmaradásuk f. egyéb rezsiköltség (pl. telefon, tv, lakásbiztosítás) elmaradásuk
13. Kérem, próbálja összeszámolni, hogy mindent egybevetve, hány forint kifizetési elmaradásuk, tartozásuk van?
32
............................... Ft
9 NT
14. Van-e a családban olyan személy aki romának/cigánynak vallja magát?
1 – van
2 – nincs
9 – NT
15. Származott-e ebből valamilyen hátrányuk?
1 – igen
(ha igen): Milyen hátrányuk származott ebből?
…..................................................................................................... 99 – NT
X –
2 – nem 9 – NT X –
33
1. Hogyan írná le egészségi állapotát? Mit mondana, egészségi állapota mostanában 5–nagyon jó
4–jó
3–megfelelő
2–rossz
1–nagyon rossz
2. Szenved-e állandó, vagy állandóan visszatérő betegségben? 1–igen 2–nem
9–NT
X
9–NT X
HA IGEN! Mely/melyek ezek a betegségek?
3. Milyen gyakran küszködik a következő problémákkal? naponta
hetente többször
hetente
havonta
ritkábban
kínzó fejfájás gyomor- és bélrendszeri problémák fullad, köhög, vérnyomás problémák reumatikus fájdalmak szédülés idegesség kedvetlenség,levertség egyéb panasz:
4. Az elmúlt év során volt-e háziorvosi rendelésen? 1 – igen
2 – nem
9- NT X
5. Mennyire elégedett Ön a háziorvosi rendeléssel? (osztályozza le, mint az iskolában 1-5)
__
6. Az elmúlt év során kezelték-e kórházban? 1 – igen
2 – nem
9- NT X
7. Mennyire elégedett Ön a kórházi ellátással? (osztályozza le, mint az iskolában 1-5)
__
8. Volt-e rákos betegség a családjában, a közvetlen rokonságában? Ki volt ilyen beteg (rokonsági kapcsolat)? Meggyógyult-e a betegségéből, életben van-e jelenleg?
34
soha
Interjúterv
1. Egészséges életmód Mennyire táplálkozik egészségesen (fogyaszt-e zöldséget, gyümölcsöt, vannak-e olyan napok, amikor nem jut elég ennivaló, szokott-e reggelizni stb.)? És a családtagjai (házastársa, élettársa, gyerekei)? Van-e módja eleget pihenni? Szokott-e sportolni valamit? Tud-e úszni? Szed-e valamilyen vitamint? Van-e valamilyen káros szenvedélye (dohányzik-e, fogyaszt-e alkoholt, mennyi kávét iszik általában egy nap, stb.)? És a családtagjai (házastársa, élettársa, gyerekei)? Van-e olyasmi, amit fontosnak tart ahhoz, hogy egészséges legyen/maradjon?
2. A kérdezett és családjai egészségi állapota Mennyire egészséges Ön jelenleg? És a családtagjai? Vannak-e valamilyen panaszai (gyakran köhög, nehezen kap levegőt, sokszor fáj a gyomra, nincs étvágya, szokott szúrni a szíve, gyakran szédül, fáj a feje, sokszor ideges, rosszul alszik, fáj a lába, a dereka, nehezen mozog stb.) És a családtagjai? Van-e volt-e mostanában valamilyen betegsége, ha igen mi az, mióta tart, látta-e orvos, hol vizsgálták, kap, kapott-e rá valamilyen kezelést, gyógyszert stb.) És a családtagjai?
3. Egészségügyi ellátás Van-e a településen háziorvos? Hányszor rendel egy héten? Komolyabb problémával (szakrendelés) hová kell menni? Kórház hol van a legközelebb? Ha sürgősen szükség van orvosra, kihez lehet fordulni? Van-e orvosi ügyelet a közelben? Mennyi idő alatt ér ide a mentő? Ő mikor volt utoljára orvosnál? Milyen panasszal? Mi volt a tapasztalata az ellátásról, az orvosról? És a családból valaki? Volt-e valaha kórházban valaki a családból? Milyen panasszal? Mi volt a tapasztalata az ellátásról, az orvosról? Kellet-e valamikor mentőt hívni valakihez a családból? Milyen panasszal? Mi volt a tapasztalata az ellátásról, az orvosról? Volt-e valaha hátránya abból orvosnál, kórházban, hogy cigánynak tartották? Mi volt ez? Mennyire tudta betartani azokat a szabályokat, amiket az orvos előírt a gyógyulásához (ne emeljen nehezet, pihenjen, ne dohányozzon stb.) Szedi-e szedte-e rendszeresen a gyógyszert, amit az orvos felírt? Előfordult-e, hogy azért nem ment orvoshoz, vagy nem váltotta ki a gyógyszert, mert nem volt rá pénze?
35
4. Szűrővizsgálatok Járt-e valaha tüdőszűrésen? Ha igen mikor volt utoljára Miért (nem) ment el? Ha nem járt, tudja-e hogy lehet ilyen vizsgálatot kérni? Hol csinálják? Miből áll egy ilyen vizsgálat? (csak nőkre) Ön (ha nő)/vagy a felesége (ha férfi és van felesége, élettársa) szokott-e járni nőgyógyászhoz? Miért igen/nem? Ha igen: hol (melyik településen)? Milyen tapasztalatai vannak, milyen gyakran jár, volt-e ezzel kapcsolatban valamilyen problémája? Hallott-e másféle szűrővizsgálatról? Ha igen, milyenről? Ő volt-e már? Miért igen/nem?
5. Rákbetegség – tapasztalatok Van-e volt-e a (tágabb) családban, rokonságban valaki, aki rákos beteg (volt)? (Ha több is volt, kérdezzük mindről!) Él-e még ez a rokon? Meggyógyult ebből a betegségéből? Ha nem gyógyult meg, mit ígérnek az orvosok, mennyi ideig élhet még? Milyen rák volt ez, (melyik szerve, testrésze volt rákos)?
Tudja-e mikor, hogyan derült ki a betegsége? Mit vett észre magán, fordult-e orvoshoz? Időben elment-e orvoshoz, mondták-e neki, hogy korábban kellett volna jelentkeznie?
Milyen kezelést, gyógyszert kapott, sor került-e valamilyen műtétre? A kezelések okoztak-e szenvedést neki? Mennyi pénzbe kerül a kezelése, a gyógyszere? Jár-e azóta orvoshoz a betegségével, Hová, kihez? Mennyi ideje tart (ideig tartott) a betegsége?
Mit gondol, meg lehet-e gyógyulni a rákból? Mitől függ ez? Meg lehet-e előzni ezt a betegséget? Mitől függ, hogy valaki megbetegszik, mitől függ, hogy meggyógyuljon?
36
2. sz. melléklet: Alapmegoszlások település alminta település
minta 14,1%
Vanyarc
kontroll 18,6%
Össz. 16,3%
Egyházasdengeleg
22,9%
11,3%
Kálló
22,5%
10,0%
16,3%
Szirák
23,9%
12,9%
18,4%
Bököny
8,5%
2,9%
5,7%
Érpatak
2,8%
11,4%
7,1%
Fülöp
4,2%
4,3%
4,3%
Nyírlugos
12,7%
7,1%
9,9%
Újléta
1,4%
2,9%
2,1%
Vámospércs
9,9%
7,1%
8,5%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
Összesen Önnel együtt hányan élnek Önök a családban alminta minta Összesen Önnel együtt hányan élnek Önök a családban
kontroll
Össz.
1
2,8%
2,9%
2,8%
2
8,3%
12,9%
10,6%
3
13,9%
8,6%
11,3%
4
19,4%
41,4%
30,3%
5
31,9%
12,9%
22,5%
6
11,1%
7,1%
9,2%
7
5,6%
4,3%
4,9%
8
4,2%
8,6%
6,3%
9
1,4%
,7%
10
1,4%
,7%
11 Össz.
100,0%
1,4%
,7%
100,0%
100,0%
A kérdezett neme alminta minta A kérdezett neme
Férfi
kontroll
48,6%
Nő
Össz.
Össz.
48,6%
48,6%
51,4%
51,4%
51,4%
100,0%
100,0%
100,0%
A kérdezett korcsoportja alminta minta A kérdezett korcsoportja
Össz.
kontroll
Össz.
x-29 éves
26,8%
22,9%
24,8%
30-39 éves
25,4%
25,7%
25,5%
40-49 éves
25,4%
25,7%
25,5%
50-x éves
22,5%
25,7%
24,1%
100,0%
100,0%
100,0%
37
A kérdezett családi állapota alminta minta A kérdezett családi állapota
kontroll
Össz.
Nőtlen, hajadon, nincs élettársa
15,5%
15,7%
15,6%
Élettárssal él
35,2%
15,7%
25,5%
Házas, házastárssal él
39,4%
54,3%
46,8%
1,4%
,7% 7,1%
Házas, de külön élnek, nincs élettársa Elvált, nincs élettársa
7,0%
7,1%
Özvegy, nincs élettársa
2,8%
5,7%
4,3%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
A kérdezett iskolai végzettsége alminta minta A kérdezett iskolai végzettsége
kontroll
Össz.
Kevesebb, mint 8 általános
24,3%
8,6%
16,4%
8 általános
47,1%
40,0%
43,6%
Szakmunkásképző; szakképzés érettségi nélkül
25,7%
24,3%
25,0%
1,4%
20,0%
10,7%
Érettségi Diploma Össz.
1,4%
7,1%
4,3%
100,0%
100,0%
100,0%
A kérdezett jelenleg dolgozik-e? alminta minta A kérdezett jelenleg dolgozik-e?
Össz.
7,0%
29,6%
18,3%
vállalkozó
2,8%
4,2%
3,5%
alkalmi munkát végez
1,4%
közmunkás
7,0%
2,8%
4,9%
22,5%
8,5%
15,5%
munkanélküli (segélyezett) munkanélküli ellátás nélkül
4,2%
nyugdíjas
,7%
2,1%
5,6%
14,1%
9,9%
rokkantnyugdíjas
19,7%
1,4%
10,6%
gyermekgondozási szabadságon, gyeden, gyesen, gyeten van (fő
18,3%
31,0%
24,6%
háztartásbeli, családját látja el
1,4%
1,4%
1,4%
tanuló, továbbképzésen, átképzésen vesz részt
2,8%
5,6%
4,2%
ápolási díjon van Össz.
kontroll
alkalmazott
7,0%
1,4%
4,2%
100,0%
100,0%
100,0%
38
relatív szegénység (oecd2) alminta minta relatív szegénység (oecd2)
kontroll 70,1%
nem szegény szegény
Össz.
Össz. 34,3%
100,0%
29,9%
65,7%
100,0%
100,0%
100,0%
4. Hogy érzi, Önök anyagilag... alminta minta 4. Hogy érzi, Önök anyagilag...
kontroll
Össz.
nagy nehézségek árán
69,6%
34,8%
52,2%
nehézségek árán
17,4%
30,4%
23,9%
kisebb nehézségek árán
11,6%
15,9%
13,8%
1,4%
15,9%
8,7%
2,9%
1,4%
100,0%
100,0%
100,0%
viszonylag könnyan könnyen Össz.
5a. Ennivalóra nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5a. Ennivalóra nem jutott elég pénzük az elmúlt évben?
kontroll
Össz.
nem jutott
68,6%
33,3%
51,1%
jutott
31,4%
66,7%
48,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5b. Rezsire nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5b. Rezsire nem jutott elég pénzük az elmúlt évben?
nem költ ilyesmire
kontroll
Össz.
1,4%
1,4%
1,4%
nem jutott
67,6%
38,6%
53,2%
jutott
31,0%
60,0%
45,4%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5c. Hitel törlesztésére nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5c. Hitel törlesztésére nem jutott elég pénzük az elmúlt évben?
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
47,8%
37,7%
42,8%
nem jutott
34,8%
24,6%
29,7%
jutott
17,4%
37,7%
27,5%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5d. Felnőttek ruházkodására nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5d. Felnőttek ruházkodására nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? Össz.
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
14,3%
16,2%
15,2%
nem jutott
67,1%
48,5%
58,0%
jutott
18,6%
35,3%
26,8%
100,0%
100,0%
100,0%
39
5e. Gyerekek ruházkodására nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5e. Gyerekek ruházkodására nem jutott elég pénzük az elmúlt évben?
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
15,7%
27,5%
21,6%
nem jutott
48,6%
15,9%
32,4%
jutott
35,7%
56,5%
46,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5f. Gyereknek gyógyszerek kiváltására nem jutott elég pénzük az elmúlt alminta minta 5f. Gyereknek gyógyszerek kiváltására nem jutott elég pénzük az elmúlt
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
18,6%
31,9%
25,2%
nem jutott
51,4%
17,4%
34,5%
jutott
30,0%
50,7%
40,3%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5g. Felnőttnek gyógyszerek kiváltására nem jutott elég pénzük az elmúlt alminta minta 5g. Felnőttnek gyógyszerek kiváltására nem jutott elég pénzük az elmúlt
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
11,4%
11,8%
11,6%
nem jutott
67,1%
27,9%
47,8%
jutott
Össz.
21,4%
60,3%
40,6%
100,0%
100,0%
100,0%
5h. Orvosi ellátásra nem jutott elég pénzük az elmúlt évben? alminta minta 5h. Orvosi ellátásra nem jutott elég pénzük az elmúlt évben?
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
24,6%
14,7%
19,7%
nem jutott
47,8%
22,1%
35,0%
jutott
27,5%
63,2%
45,3%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5i. Gyermekek iskolai, óvodai költségeire nem jutott elég pé alminta minta 5i. Gyermekek iskolai, óvodai költségeire nem jutott elég pé
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
30,0%
30,9%
30,4%
nem jutott
38,6%
13,2%
26,1%
jutott
31,4%
55,9%
43,5%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
5j. Szükséges közlekedésre nem jutott elég pénzük az elmúlt alminta minta 5j. Szükséges közlekedésre nem jutott elég pénzük az elmúlt Össz.
kontroll
Össz.
nem költ ilyesmire
11,6%
7,1%
9,4%
nem jutott
50,7%
34,3%
42,4%
jutott
37,7%
58,6%
48,2%
100,0%
100,0%
100,0%
40
5k. Családdal való együttlétre, szórakozásra nem jutott elég alminta 5k. Családdal való együttlétre, szórakozásra nem jutott elég
minta 30,0%
kontroll 24,6%
Össz. 27,3%
nem jutott
60,0%
46,4%
53,2%
jutott
10,0%
29,0%
19,4%
100,0%
100,0%
100,0%
nem költ ilyesmire
Össz.
6. Megengedhetik-e maguknak, hogy évente legalább egy hétre alminta minta 6. Megengedhetik-e maguknak, hogy évente legalább egy hétre
0
kontroll 1,5%
Össz. ,7%
megengedhetik
2,9%
22,4%
12,4%
megengedhetik, de nem mennek
1,4%
4,5%
2,9%
nem engedhetik meg Össz.
95,7%
71,6%
83,9%
100,0%
100,0%
100,0%
7. Előfordult-e az elmúlt évben, hogy nem tudták fizetni a közüzemi számlákat? alminta minta 7. Előfordult-e az elmúlt évben, hogy nem tudták fizetni a közüzemi számlákat?
kontroll
71,4%
42,0%
56,8%
nem
27,1%
56,5%
41,7%
1,4%
1,4%
1,4%
100,0%
100,0%
100,0%
nem voltak számlák
Össz.
8. Hónap végére elfogyott a pénzük, az elmúlt évben? alminta minta 8. Hónap végére elfogyott a pénzük, az elmúlt évben?
kontroll
Össz.
igen
97,1%
78,6%
87,9%
nem
2,9%
21,4%
12,1%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
10. A lakásban hány szoba van? alminta 10. A lakásban hány szoba van?
1
minta 11,4%
2
47,1%
32,4%
39,9%
3
38,6%
51,5%
44,9%
4
kontroll
2,9%
13,2%
8,0%
2,9%
1,4%
100,0%
100,0%
5 Össz.
100,0%
Össz. 5,8%
10. A lakásban van-e konyha? alminta minta 10. A lakásban van-e konyha? Össz.
van nincs
Össz.
igen
97,1%
kontroll
Össz.
100,0%
98,6%
100,0%
100,0%
2,9% 100,0%
1,4%
41
10. A lakásban van-e fürdőszoba? alminta 10. A lakásban vane fürdőszoba?
minta 2,9%
0
kontroll
Össz. 1,4%
van
68,6%
92,6%
80,4%
nincs
28,6%
7,4%
18,1%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
10. A lakásban van-e wc? alminta 10. A lakásban van-e wc?
minta 2,9%
0
kontroll
Össz. 1,4%
van
67,1%
92,8%
79,9%
nincs
30,0%
7,2%
18,7%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
11. Milyen a lakás, ház vízellátása? alminta 11. Milyen a lakás, ház vízellátása?
nincs vezetékes víz hálózati vízvezetékes
minta 23,9%
kontroll 1,5%
Össz. 12,9%
74,6%
97,1%
85,6%
1,4%
1,5%
1,4%
100,0%
100,0%
100,0%
házi vízvezetékből Össz.
12a. lakbér, közös költség elmaradásuk van alminta 12a. lakbér, közös költség elmaradásuk van
nincs ilyen költségük
minta 89,9%
kontroll 85,3%
Össz. 87,6%
1,4%
1,5%
1,5%
Van hátralékuk Nincs hátralékuk
Össz.
8,7%
13,2%
10,9%
100,0%
100,0%
100,0%
12b. lakáshitel, áruhitel elmaradásuk van alminta 12b. lakáshitel, áruhitel elmaradásuk van
nincs ilyen költségük Van hátralékuk Nincs hátralékuk
Össz.
minta 56,5%
kontroll 50,7%
Össz. 53,6%
29,0%
21,7%
25,4%
14,5%
27,5%
21,0%
100,0%
100,0%
100,0%
12c. gázszámla elmaradásuk van alminta 12c. gázszámla elmaradásuk van
nincs ilyen költségük Van hátralékuk Nincs hátralékuk
Össz.
minta 60,0%
kontroll 34,8%
Össz. 47,5%
12,9%
10,1%
11,5%
27,1%
55,1%
41,0%
100,0%
100,0%
100,0%
42
12d. villanyszámla elmaradásuk van alminta 12d. villanyszámla elmaradásuk van
minta 5,8%
kontroll 1,5%
Össz. 3,6%
Van hátralékuk
42,0%
22,1%
32,1%
Nincs hátralékuk
52,2%
76,5%
64,2%
100,0%
100,0%
100,0%
nincs ilyen költségük
Össz.
12e. víz-, csatornaszámla elmaradásuk van alminta 12e. víz-, csatornaszámla elmaradásuk van
minta 18,8%
kontroll 2,9%
Össz. 10,9%
Van hátralékuk
33,3%
18,8%
26,1%
Nincs hátralékuk
47,8%
78,3%
63,0%
100,0%
100,0%
100,0%
nincs ilyen költségük
Össz.
12f. egyéb rezsiköltség elmaradásuk van alminta 12f. egyéb rezsiköltség elmaradásuk van
minta 18,8%
kontroll 4,4%
Össz. 11,7%
Van hátralékuk
20,3%
16,2%
18,2%
Nincs hátralékuk
60,9%
79,4%
70,1%
100,0%
100,0%
100,0%
nincs ilyen költségük
Össz.
14. Van-e a családban olyan személy aki romának/cigánynak va alminta minta 14. Van-e a családban olyan személy aki romának/cigánynak va
roma
kontroll
100,0%
30,3%
66,2%
69,7%
33,8%
100,0%
100,0%
nem roma
Össz.
100,0%
Össz.
15. Származott-e ebből valamilyen hátrányuk? alminta minta 15. Származott-e ebből valamilyen hátrányuk?
kontroll
Össz.
Igen
41,4%
55,0%
44,4%
Nem
58,6%
45,0%
55,6%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
15. hátrányos megkülönböztetés stigma alminta minta 15. hátrányos megkülönböztetés stigma Össz.
kontroll
Össz.
nem
92,9%
80,0%
90,0%
igen
7,1%
20,0%
10,0%
100,0%
100,0%
100,0%
43
15. hátrányos megkülönböztetés egyéb alminta 15. hátrányos megkülönböztetés egyéb
nem
minta 95,7%
igen
Össz.
kontroll 81,0%
Össz. 92,3%
4,3%
19,0%
7,7%
100,0%
100,0%
100,0%
15. hátrányos megkülönböztetés iskola alminta minta 15. hátrányos megkülönböztetés iskola
kontroll
Össz.
nem
92,8%
95,0%
93,3%
igen
7,2%
5,0%
6,7%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
15. hátrányos megkülönböztetés munka alminta minta 15. hátrányos megkülönböztetés munka
kontroll
Össz.
nem
75,7%
90,5%
79,1%
igen
24,3%
9,5%
20,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
15. hátrányos megkülönböztetés eü alminta 15. hátrányos megkülönböztetés eü
nem igen
Össz.
minta 90,0%
kontroll 81,0%
Össz. 87,9%
10,0%
19,0%
12,1%
100,0%
100,0%
100,0%
1. Egészségi állapota mostanában alminta 1. Egészségi állapota mostanában
minta 20,0%
kontroll 4,3%
Össz. 12,2%
rossz
20,0%
14,5%
17,3%
megfelelő
30,0%
34,8%
32,4%
jó
17,1%
30,4%
23,7%
nagyon rossz
nagyon jó Össz.
12,9%
15,9%
14,4%
100,0%
100,0%
100,0%
2. Szenved-e állandó betegségben? alminta minta 2. Szenved-e állandó betegségben? Össz.
igen nem
57,1%
kontroll 42,0%
Össz. 49,6%
42,9%
58,0%
50,4%
100,0%
100,0%
100,0%
44
2. betegség - keringési alminta 2. betegség keringési
minta 81,4%
0 1
Össz.
kontroll 79,7%
Össz. 80,6%
18,6%
20,3%
19,4%
100,0%
100,0%
100,0%
2. betegség - légzőszervi alminta minta 2. betegség légzőszervi
kontroll
Össz.
0
81,4%
92,9%
87,1%
1
18,6%
7,1%
12,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
2. betegség - mozgásszervi alminta minta 2. betegség mozgásszervi
kontroll
Össz.
0
75,7%
88,6%
82,1%
1
24,3%
11,4%
17,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
2. betegség - idegrendszeri alminta 2. betegség idegrendszeri
0 1
Össz.
minta 85,9%
kontroll 97,1%
Össz. 91,5%
14,1%
2,9%
8,5%
100,0%
100,0%
100,0%
2. betegség - egyéb alminta 2. betegség egyéb
minta 81,4%
0 1
Össz.
kontroll 81,4%
Össz. 81,4%
18,6%
18,6%
18,6%
100,0%
100,0%
100,0%
2. betegségek száma alminta minta 2. betegségek száma
Össz.
43,5%
58,6%
51,1%
1
33,3%
25,7%
29,5%
2
10,1%
12,9%
11,5%
3
11,6%
1,4%
6,5%
4 Össz.
kontroll
0
1,4%
1,4%
1,4%
100,0%
100,0%
100,0%
45
3. tünet - kínzó fejfájás alminta 3. tünet kínzó fejfájás
naponta
minta 15,7%
heti több
8,6%
4,3%
6,4%
hetente
8,6%
21,4%
15,0%
havonta
17,1%
10,0%
13,6%
ritkábban
21,4%
20,0%
20,7%
soha
28,6%
30,0%
29,3%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
kontroll 14,3%
Össz. 15,0%
3. tünet - gyomorproblémák alminta minta 3. tünet gyomorproblémák
kontroll
Össz.
naponta
19,7%
5,8%
12,9%
heti több
5,6%
4,3%
5,0%
hetente
1,4%
2,9%
2,1%
havonta
7,0%
5,8%
6,4%
ritkábban
8,5%
7,2%
7,9%
soha Össz.
57,7%
73,9%
65,7%
100,0%
100,0%
100,0%
3. tünet - fullad, köhög, alminta minta 3. tünet fullad, köhög,
kontroll
Össz.
naponta
32,4%
24,3%
28,4%
heti több
2,8%
1,4%
2,1%
hetente
1,4%
2,9%
2,1%
havonta
4,2%
1,4%
2,8%
ritkábban
14,1%
10,0%
12,1%
soha
45,1%
60,0%
52,5%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
3. tünet - vérnyomás problémák alminta 3. tünet vérnyomás problémák
naponta heti több
2,9%
hetente
10,0%
kontroll 17,1%
Össz. 16,4%
12,9%
11,4%
1,4%
havonta
5,7%
5,7%
5,7%
ritkábban
15,7%
12,9%
14,3%
soha
50,0%
51,4%
50,7%
100,0%
100,0%
9 Össz.
minta 15,7%
,0% 100,0%
,0%
46
3. tünet - reumatikus fájdalmak alminta 3. tünet reumatikus fájdalmak
naponta
minta 43,7%
kontroll 31,4%
Össz. 37,6%
heti több
1,4%
2,9%
2,1%
hetente
4,2%
1,4%
2,8%
havonta
1,4%
7,1%
4,3%
ritkábban
5,6%
7,1%
6,4%
43,7%
50,0%
46,8%
100,0%
100,0%
100,0%
soha Össz.
3. tünet - szédülés alminta minta 3. tünet szédülés
kontroll
Össz.
naponta
15,7%
20,3%
18,0%
heti több
11,4%
4,3%
7,9%
hetente
7,1%
2,9%
5,0%
havonta
2,9%
5,8%
4,3%
ritkábban
15,7%
15,9%
15,8%
soha Össz.
47,1%
50,7%
48,9%
100,0%
100,0%
100,0%
3. tünet - idegesség alminta minta 3. tünet idegesség
kontroll
Össz.
naponta
60,0%
47,8%
54,0%
heti több
8,6%
4,3%
6,5%
hetente
8,6%
8,7%
8,6%
havonta
1,4%
7,2%
4,3%
ritkábban
1,4%
13,0%
7,2%
20,0%
18,8%
19,4%
100,0%
100,0%
100,0%
soha Össz.
3. tünet - kedvetlenség,levertség alminta 3. tünet kedvetlenség,levertség
naponta
minta 40,8%
kontroll 21,7%
Össz. 31,4%
heti több hetente
15,5%
5,8%
10,7%
1,4%
11,6%
6,4%
havonta
7,0%
5,8%
6,4%
ritkábban
16,9%
11,6%
14,3%
soha
18,3%
43,5%
30,7%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
4. Az elmúlt év során volt-e háziorvosi rendelésen? alminta minta 4. Az elmúlt év során volt-e háziorvosi rendelésen? Össz.
kontroll
Össz.
igen
80,0%
76,8%
78,4%
nem
20,0%
23,2%
21,6%
100,0%
100,0%
100,0%
47
5. Mennyire elégedett Ön a háziorvosi rendeléssel? alminta 5. Mennyire elégedett Ön a háziorvosi rendeléssel?
minta 3,6%
egyáltalán nem
kontroll
Össz. 1,8%
2
5,5%
13,0%
9,2%
3
9,1%
13,0%
11,0%
4
10,9%
16,7%
13,8%
nagyon elégedett
70,9%
57,4%
64,2%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
6. Az elmúlt év során kezelték-e kórházban? alminta minta 6. Az elmúlt év során kezelték-e kórházban?
igen
kontroll
20,0%
nem
Össz.
Össz.
21,4%
20,7%
80,0%
78,6%
79,3%
100,0%
100,0%
100,0%
7. Mennyire elégedett Ön a kórházi ellátással? alminta 7. Mennyire elégedett Ön a kórházi ellátással?
minta 6,7%
egyáltalán nem
kontroll
Össz. 3,1%
2
,0%
11,8%
6,3%
3
40,0%
17,6%
28,1%
4
33,3%
35,3%
34,4%
nagyon elégedett Össz.
20,0%
35,3%
28,1%
100,0%
100,0%
100,0%
8. A kérdezett volt rákos beteg? alminta minta 8. A kérdezett volt rákos beteg?
kontroll
Össz.
0
98,6%
97,1%
97,9%
1
1,4%
2,9%
2,1%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
8. - szülei közül (fő) alminta minta 8. - szülei közül (fő)
kontroll
Össz.
0
72,9%
67,1%
70,0%
1
27,1%
28,6%
27,9%
4,3%
2,1%
100,0%
100,0%
2 Össz.
100,0%
8. - nagyszülei közül (fő) alminta minta 8. - nagyszülei közül (fő)
Össz.
88,6%
81,2%
84,9%
1
7,1%
17,4%
12,2%
2 Össz.
kontroll
0
4,3%
1,4%
2,9%
100,0%
100,0%
100,0%
48
8. - gyerekei közül (fő) alminta 8. - gyerekei közül (fő)
0
minta 100,0%
kontroll 98,6% 1,4%
,7%
100,0%
100,0%
100,0%
1
Össz.
Össz. 99,3%
8. - testvérei közül (fő) alminta minta 8. - testvérei közül (fő)
kontroll
Össz.
0
92,9%
91,4%
92,1%
1
7,1%
8,6%
7,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
8. - házastársa, élettársa alminta minta 8. - házastársa, élettársa
kontroll
Össz.
0
97,1%
91,4%
94,3%
1
2,9%
8,6%
5,7%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
8. - más rokonai közül (fő) alminta 8. - más rokonai közül (fő)
0
minta 58,6%
kontroll 72,9%
Össz. 65,7%
1
32,9%
17,1%
25,0%
2
8,6%
10,0%
9,3%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
egészséges táplálkozás alminta egészséges táplálkozás
Össz.
1
minta 4,1%
kontroll
Össz. 2,5%
2
18,4%
23,3%
20,3%
3
51,0%
36,7%
45,6%
4
20,4%
16,7%
19,0%
5
6,1%
23,3%
12,7%
100,0%
100,0%
100,0%
pihenésre lehetőség alminta minta pihenésre lehetőség
Össz.
kontroll
Össz.
1
39,0%
13,3%
28,2%
2
9,8%
26,7%
16,9%
3
17,1%
26,7%
21,1%
4
12,2%
10,0%
11,3%
5
22,0%
23,3%
22,5%
100,0%
100,0%
100,0%
49
sportol-e alminta sportol-e
1
minta 75,5%
kontroll 70,0%
Össz. 73,4%
2
16,3%
6,7%
12,7%
3
6,1%
3,8%
4
3,3%
5 Össz.
1,3%
2,0%
20,0%
8,9%
100,0%
100,0%
100,0%
vitamint fogyaszt-e alminta minta vitamint fogyaszt-e
kontroll
Össz.
1
81,0%
80,8%
80,9%
2
,0%
3,8%
1,5%
3
,0%
5
19,0%
15,4%
17,6%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
,0%
dohányzik-e (szál/nap) alminta minta dohányzik-e (szál/nap)
kontroll
leszokott
12,0%
0
20,0%
7,6%
1 10
6,0%
15
6,0%
20
50,0%
30
,0%
40 Össz.
Össz.
20,7%
20,3%
10,3%
3,8%
3,4%
5,1% 3,8%
58,6%
53,2% ,0%
6,0%
6,9%
6,3%
100,0%
100,0%
100,0%
hátrányos megkülönböztetés alminta hátrányos megkülönböztetés
nem
minta 86,0%
kontroll 88,9%
Össz. 86,4%
igen
14,0%
11,1%
13,6%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
orvosi előírásokat betartja alminta minta orvosi előírásokat betartja
Össz.
nem
7,3%
kontroll
Össz.
8,3%
7,7%
2
22,0%
3
22,0%
12,5%
18,5%
4
24,4%
50,0%
33,8%
igen
24,4%
29,2%
26,2%
100,0%
100,0%
100,0%
13,8%
50
tűdőszűrés kategorizált alminta tűdőszűrés kategorizált
nem jár
minta 35,3%
kontroll 20,0%
Össz. 29,6%
volt már
19,6%
16,7%
18,5%
jár
45,1%
63,3%
51,9%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
nőgyógyászati rákszűrés kategorizált alminta nőgyógyászati rákszűrés kategorizált
nem jár
minta 43,6%
volt már
12,8%
4,3%
9,7%
jár
43,6%
21,7%
35,5%
100,0%
100,0%
100,0%
Össz.
kontroll 73,9%
Össz. 54,8%
más szűrés kategorizált alminta más szűrés kategorizált
minta 61,3%
kontroll 41,7%
Össz. 52,7%
hallotta
25,8%
25,0%
25,5%
volt
12,9%
33,3%
21,8%
100,0%
100,0%
100,0%
nem ismeri
Össz.
gyógyulás esélye (összevont) alminta gyógyulás esélye (összevont)
nem lehet akarat, pénz, hit igen, szűrés, kezelés
Össz.
minta 39,1%
kontroll 31,0%
Össz. 36,0%
19,6%
41,4%
28,0%
41,3%
27,6%
36,0%
100,0%
100,0%
100,0%
51
