Kerka rovósámán 38-43. medvetoros év Kr.e.4002 - Kr.e.3997 Három medvetoros év után már csak akkor kellett vadászatra menni, ha a háziállatok nem látták el friss hússal a kis közösséget. Vajács vajda összeköttetést tartott a többi 350 kalandozóval, hiszen ezt az 5 évet arra adták, hogy a 240 hátrahagyott ifjúval építsék ki a 24 hun törzs szövetségének melegvízi szállásait, hogy ha kell, legyen hova áttelepülni.
A melegvizek birodalma (kb a mai Erdély és a Kárpát-medence környéke) A vajda sámán a medvetoron bejelentette, hogy a következő medveevést a nyugati melegvizes csoportnál kell megtartani. Nyíres Magóc sámán már felállította az áldozati helyen a beszélő követ és a következő medvetor előkészítéséül tárkányaival már Írott követ is készíttetett. Pokaly Bőd sámán Sajóordosz síkságán annyi bőségmagot termelt, hogy az elkalandozókat bőven el tudja látni élelemmel. Zenta bács-sámán is bejelentette, hogy a déli hővizek táján (Kb. a mai délvidéki területek) olyan termékeny síkságokat talált, hogy azok l0 évre való élelmet tudnak biztosítani a déliek csoportjának, sőt az aranyröges vidékre is annyi élelmet szállítottak, hogy az ötödik kalandozó évben még a hegyek közt sem kell élelemről gondoskodni. Parajd ulcsák-sámán, aki a széki-hunok fővárosából indult el, otthonosan érezte magát a részére kijelölt hegyvidéken. Mind a száz vitéze részére boldoganyás házakat építtetett, díszes kapuval. Onnan jártak ki felderíteni a melegvizes hőforrásokat.
Boldoganyás házak, díszes kapuval.
Zengő harsány-kispap az Ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) birodalomban fennálló szokás szerint gazdájának, a nemzetségi sámánnak a nevéről Parajdnak nevezte el kiinduló településüket. Mivel egy szerencsétlen medvevadászaton 2 halottjuk is lett, Parajd kegyhellyé vált. Három széki-hun vitéz azt kérte, engedélyezzék ottani letelepedésüket. Mivel három Szécsnek kiképzett leány vállalta velük a házasságot, széki-hun kifejezéssel rimalányként ők is ott maradtak az új Parajdon. Mire az ötödik évben Parajdon tartották a medvetort, mindhárman 3-3 gyermekkel örvendeztették meg Kerkát, aki erre az alkalomra Magyarkáról (ma Tbiliszi, Grúzia) Parajdra érkezett.
A mai Parajd látképe község Romániában, Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.
A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka. Több száz évig kibányászható sót rejt magába, és ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája.
Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.
Parajd helyeze, Székelyföld Hargita megye Közép-Románia
Mintha csak az égiek megérezték volna, hogy Kerkának el kell jönnie az ünnepségekre, mert Úzon ifjúsági vezér vadászat közben meghalt. Felesége, az ős-istenanya nevét viselő Ilona aranyasszony, kislányával, Uzonykával együtt ott maradt Parajdon. A hegyvidéket, ahol Ilona sokáig uralkodott, elnevezték “Ilona országának”. A nép nyelvén is sokáig fennmaradt Ilona országa. Gúla pateszi, az öregisten idők szumírföldről küldött sámánja Ilona aranyasszony kívánságára ott maradt az aranyrögös vidéken, hogy az elhalt Úzon helyett Tisa Jaku-sámán segítségével fenntartsa a szellemi együvétartozás tudatát. Zenta Bács-sámán az ötödik medvetoros év (Kr.e.4035) elején elhunyt. Biring Bacsa lépett a helyére. A felnövekvő ifjak tanítását Pamar regős-sámán vette a kezébe. Pokaly bód sámánnak nagy segítségére volt Gambuc boksa, a tudós-sámán, aki a kenyér magvak termését osztotta szét igazságosan. Kondó Kácsra, a vándorló-sámánra a termés elszállítása hárult. Mecska Duru, a szövetségi sámán éberen őrködött azon, hogy a szétosztás ellentét nélkül menjen végbe. Boksa Barus-sámán Tisa összekötő sámán szállása mellett ütötte fel sátorát, hogy jövendőmondásairól az is tudjon. Ugyanott tevékenykedett Bodon nazir is a leghíresebb ifjú istenidéző pap. Ugyancsak Tisa jakusámán mellett állott Gilván kende táborhelye is. Ő a napisten papja volt és a csillagjóslás kiváló sámánjának hírében állott. Csató tárkány, aki leginkább a férfivá fejlődött ifjak övének készítéséhez értett, minden téren Biring Bács-sámán segítségére támaszkodott. Gyula Horka-sámán és Ilona aranyasszony Parajdon tartózkodott, Gyula a három rimalány: Susán, Sala és Tana, meg persze a három férj sátrának a szomszédságában állította fel bíró-papi boldoganyás házát. Ő ítélt az Ilona országában előadódó vitás kérdések felett. Landor Abakán mindig úton volt, hogy Gede Szécs-sámán rovásai alapján, mint területi-pap, a Magyarkán (ma Tbiliszi, Grúzia) székelő Kerka rovósámánt évenként tájékoztatni tudja aranyasszony-papi működésének eredményéről. Minden jelentést Gúla pateszi, az isteni-idők papja és Ilona aranyasszony látott el kézjegyével. Ők mind a ketten beavatottak voltak.
A harcosok között sok volt az elhalálozás, különösen a folyó melléki hordalék-földeken. A hegyvidéki településeken a harcosok jobban bírták az időjárás viszontagságait. Ezért lehetőleg a hegytetőkre települtek, halottjaikat pedig Gula pateszi-sámán tanácsára elégették.
(Indiában még a mai napig is elégetik a halottakat)
Kezdetben az ősmagyarok is elégették halottaikat Poraikat emberfej-díszítésű cserépedényekben (Az urna őse) temették el. Gúla pateszi a sámánokkal lemásoltatta a csillagjósok által meghatározott névnapok jegyzékét, hogy az újszülötteknek ősi szokás szerint az Arvisurában megállapított neveket adhassák. Ebben a névgyűjteményben 2 tyumen, (1 tyumen = 10.000) azaz húszezer név szerepelt. Annak alapján adtak új településeiknek is Arvisura-beli nevet. Ez a névadás így történt Hunniában, Kurdiában és Marinában (Ma Kína, Mongólia, Tibet, Arab-félsziget) is. A névadást még a távoli meleg-vizes Ilona-országból (Kárpát-medence) is jelenteni kellett Magyarkára (ma Tbiliszi, Grúzia). Ennek a kalandozási törvénynek a megtartását a beavatottak ellenőrizték. Gúla pateszi minden évben meglátogatta Biked arbagsámánt, aki Tarkós fiainak 5 fia közül legidősebb volt és gyógyítással foglalkozott. Felesége, Tátika rimalány egy melegvizes tó mellett sátorozott, amíg Biked vadászai társaságában vadászni járt, hogy eltarthassa népes családját. Ugyancsak minden évben felkereste a tó mellettieket Tarkós második fia, Pilis is, aki szintén arbagsámán volt és a róla elnevezett pilisezéssel gyógyított. Tarkós harmadik fia megbetegedett, mert Harkács vitéz gyógyító forrása a Sajó folyó környékén elvesztette gyógyító erejét. Később Sala rimalány, aki Ilona aranyasszony országában özvegységre jutott, Biked arbagsámánhoz jött el hűléses eredetű betegségét gyógyíttatni. A tizedik nyár-középi Ilona napon érkezett öt fiával, Bezeréd, Barla, Boka, Bátyk is elkísérték. Sala annyira megszerette Biked gyógyító-sámán melegvizű tavát, hogy Somló, Rezi, Zala, Berény és Sümeg nevű fiaival ott maradt a makkoltató
disznós vidéken. Mivel a fiúk éppen olyan vastag nyakúak lettek, mint a melegvíz-környéki lakosok, nagyapjukról őket is, meg utódaikat is tarkósoknak nevezték. Tapolc vitéz, Tarkós negyedik fia, a 15. évben özvegy lett és eljött Biked bátyját meglátogatni. Mivel anyósával rossz viszonyban volt, minden értékét ott hagyta, öt nagyobb fiával Biked birodalmába költözött át, öt kisebb gyermekét anyósánál, a veszekedő Pereces anyónál hagyta. Biked birodalmában Pilis, Harkács, Sala és Tapolc ivadékai annyira elszaporodtak, hogy lassankint az őslakó tarkósok is elsajátították tőlük az Ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) kalandozó beszédét. Ordoszból minden századik év táján újabb csoportok indultak nyugat felé, hogy az őslakó tarkósoknak és a közéjük beolvadt kalandozóknak a betegség és vadászatok miatt megcsökkent létszámát vállalkozó szellemű ifjakkal feltöltsék. Kerka beavatott ifjúsági fősámán feljegyeztette a beavatottak sámán-központjában, hogy Biked melegvizes birodalmában a Tarkós leszármazottakat időről időre fel kell keresni és, hogy ezeket a látogatásokat Ordoszban a beavatottak titkos rovásainak gyűjteményében meg kell örökíteni. KERKA ifjúsági fővezér, Arvisurai rovósámán százfős kalandozó csoportja: Pateszi (Öreg Isten Idő) ifjúsági fősámán Úzon Gúla Karakó Szakolca harsány, kispap Gönc Zengő Ják Bicse regős-sámán, tanítópap Namény Pamar Cikádor Bars bacsa-sámán, ellátópap Biring Zenta Gara Korpona bőd-sámán, bőségpap Pokaly Zabozka Batyk Selye baksasámány boksa tudóspap Pata Gambuc Kolon Körmöc arbag-sámán, gyógyítópap Tapolc Harkány Biked Pöstyén vándorlópap, kács-sámán Kondó Perjámos Pilis Léva dalacs-sámán, katonapap Lőcse Tordas Kabold Kosztolány ulcsák-sámán, nemzetiségi Bakar pap Szurdok Parajd Boka Garam duru-sámán, szövetségi pap Szerednye Mecske Rába Zsolna jaku-sámán, összekötőpap Rozgony Tisa Lendva Semte barussámán, jövendőmondó pap Kartal Baksa Bezeréd Csejte magóc-sámán, varázslópap Visk Nyíres Ozora Modor nazir-sámán, istenidézőpap Jászó Bodon Rajka Kubin bán-sámán, őrségpap Sőreg Milkó Köpcsény Pozsony napistenpap, kende-sámán Borsava Gilván Barla Galgóc tárkány-sámán, kovácspap Harkács Csató Csákány Komját kalandozópap, vajda-sámán Vajács Torockód Gétye Zsigárd gyula-sámán, szerződési pap Pásztó Barót Valkó Borostyán horka v. harka-sámán, bírópap Hont Gyula Sümeg Zobor szécs-sámán, aranyasszony-pap Gede Torda Sala Holics igric-sámán, éneklőpap Cigánd Sepsi Ruszti Tapolcsány abakán-sámán, őrségpap, öregtanácspap Dömös Lándor Kaproncs Selmec rimolán-rimalány papnő Ilona Susán Tátika Galánta Fenti személyek ötéves kiképzésen vettek részt és mind a százan a melegforrások vidékén maradtak. Rimolán kiképzésben Ilona, Sala, Susán, Tátika és Galánta vett részt. Velük jött negyven rimalány, s így 195 férfi és 45 nő, azaz 240 személy maradt vissza és 160 lovas Kerkával visszalovagolt Ordoszba (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található). Dömös, Lándor, Kaproncs és Selmec végzett sámánképzést és a legokosabb bánokból lettek az abakánok, akik az Ataiszi hitre képezték ki az ifjúság küldötteit.
