Erdélyi György tud. osztályvezet ő Budapesti Faipari Kutató Intézet
Hazai cseráil:,mányflk jellemz ő i t_ a faanyag müszaki tulajdonságai
és felhasználása.
Magyarország erdő gazdaságában, elterjedését tekint-:e, igen jelent ő s szerepe van a cserfának; az ország erd ő területének több ment 18 %-át.boritja cser állomány.
• nemes tölgyek - kocsányos
és kocsánytalan tölgy - után a cser foglalja
az erd ő terület
legjelent ő sebb hányadát., Ez a tény nem annyi ^• a tudatos erd ő gazdálkodási politikával, hanem els ő sorban a fafaj vi.talitásával magyarázható. Közismerten jó sarjadzóképességá fa, gyakoriak a b ő magtermések /2 4/ évenkénti, növekedés szempontjából a fia-
talabb egyedek növekedése felizlmuljia ia , - gyeink növekedését és igy adott esetben uralkodó faajjá válhat.
A csereseinkb ő l kitermelt faanyagot korábban dönt ő en fizifaként hasznositották s bár tüzifa-szükségletünk i'edezésének egyik jelent ő s tcnyez<Sje ma is a cserfa, ipari feih.:sználása f ő leg az utóbbi 10 évben jelent ő s mértékben emelkedett. A le gga.daságosabb felhasználás, illetve a faanyagnak az egyes felhasználási területe között történ ő gazdaságos elosztása miatt alapvet ő fontosságu, hogy részletesen megismerkedjünk a meglév ő cserállományok leglényegesebb jellemz ő ivel és a faanya müszaki tulajdonsá•fiaival. Ennek érdekében hazánkban az utóbbi evekben széles
:i^ sü,
kutatómunka indult meg mind biológiai, mind.m ii szaki von.aticozás ban,.s ez a munka jelenleg is folyik. Az eddigi eredmények alap ján a hazai cserállomá.ny.ak jellemzésére a c.. r i-fa, - müiszalii tulaj donságaira és jelenlegi hasznositására vor.a.tkoan:legléryegesebb adatok az.alábbiakban foglalhatók össze:
A meglév ő cser-állományok lellemzésé. Eredet szerint teriiletileg a meglév ő csérallomán s ok 57 b-a r ő l kelt, 4a sarjt eredet ű . Ez az arány kétségtelenül
mag-
kedvező tlen, mivel a sarj-eredetü faegyedeknél lényegesen több
az ipari felhasználást akadályozó fahiba, gyakoribb az álgesztes, farontógombák által megtámadott anyag. 1962. évi adatok szerint az él ő fatömeg 25 676 588 O. Ebbő I.16 071 309 m' magról kelt 9 605 279 m' sarj-eredetü. Az összes fatömegnek tehát csak .
37,4 %-a sarj-eredetü, bár területileg ezek a cserállományok az össz erdő terület 43 %-át foglalják el. Az 1000 hektárra es ő át'.agos fatömeg magról kelt állományok esetén.167 100 m', sarj-eredetüeknél 130 700 0. A folyónövedéket tekintve pl. a 41-60 év közötti állományoknál megállapitható, hogy az 1000 hektárra es ő folyónövedék magról kelt fák esetén 4220 m', sarj-eredetüeknél 2540 W. Ugyanez az adat a 21-30 év közötti állományoknál 5530, ill. 4340 O. Ez a tény számszerüen bizonyitja a fiatal .
faegyedek rendkivül gyors növekedését. Valamennyi korosztályt együttesen vizsgálva a magról kelt állományok növedéke 1000 hektáronként átlagosan 3740 m', a sarj-eredetüeké 3080 W. Az állományok eredet szerinti korosztály és területviszonyait, feltüntetve a rendelkezésre álló fatömeget és a folyónövedéket az Állami Erdő rendez ő ség adatai szerint az 1962-es felmérések alapján a közölt ábrák szemléltetik/lásd a következ ő oldalon/. .
Az adatokkal kapcsolatban emlitésreméltó, hogy az 1-10 év közötti állományok által elfoglalt terület az eimult 5 év alatt 23 221 hektárrr,l 19 998 hektárra csökkent, s ezen belül a sarj-eredet ű állományok által elfoglalt terület nagyobbmértékben'csökkent, mint a magról kelt állományok területe. Ez a tény arra utl, hogy a ter.vszerü erd ő gazdálkodás kedvez ő en befolyásolja aifafaj által elfoglalt területet, ill. a mag - és sarj-eredetü állományo>. viszonyát. Mivel azonban az ilyen állományátalakitási folyamat mindig hosszadalmas, végeredményben - levonható az a következtetés, hagy a közeljöv ő ben nem zámQlhatunk a cserállományok gyakorlatilag jelent ő s mértkü csökkenésével s igy a kitermelésre.kerül ő faanyag leggazdaságosabb hasznositása továbbra is megoldandó fe adatként jelentkezik. '
TERLiLET
MIGRO5- KELT CsER AILLOHÁNyoK kORaszTALy
41:ei
4.4
VISz0A,/yAí FATtAIEG FoLy13NÖVEDK
FÉLT ÜNT Erd SÉVEL .
1962 dv.
24‹ 22. 2o <8-
12-
10. r 8- 41
4-
p ko
14
?4,1
N tn
si-
ca+,
2- eo Nt-
N--
••■•••••1....9
f'■
2
SARJ
30
FRE.LiTé;
sé)
40
csER ÁL L OMÁNI Ok k OK OSZ rÁty k".5 78-R451-(1
VISz0"41 FATÖNEC E!.5 FOLYONÖVEDÉk FEL.TONTETE,SÉVEL.
.3S
S. c.. kz ••■
1962 6:v.
20.
1846 -
12
10 I-
z
4
s
$" N-
4.
(41
‘C;::
-4r
en Vb 'I..
le)
C`4
10
20
30
40
e0
100
A meglév ő cserallományok, ill. a rendelkezésre álló fakészlet jellemzése nem lenne teljes, ha fenti adatokon tulmen ő en legalább tájékoztatójellegüen nem emlékeznénk meg azokról a legjelent ő sebb fahibákrő l, amelyek leginkább befolyáeolják a faa-nyag ipari felhasználását, Ezek a fagyléc, az álgeszt és a gyü.rüs-elválás.
1./ 12gy...12é_c...,_ Valamennyi állományt alkotó fafajunk közül a eserfa a legfogékonyabb erre a fahibára. Ez els ő sorban azzal magyarázható, hogy melegkedvel ő , mediterrán eredetü, s így különösen érzékeny a széls ő séges idő járásváltozásokra. A három érvény#sül ő :égnajlati elem - a kontinentális, mediterrán és oceáni - következtében hazánk éghajlata igen változékony s els ő sorban a kontinentális hatás miatt gyakoriak a nagy hidegek, s ezek gyakran nagymértékü károkat okoznak csereseinkben. A fagy által keletkezett feszültség-különbségek hatására a kambium, majd a faanyag /fatörzs/ a laza szövetü bélsugarak irányában rendszerint teljes hosszában felhasad, majd a tenyészid ő során a fagyléc mentén sebszövet képz ő dik. Az egyszer már felhasadt fa természetesen a sebszövet ellenére kevesebb ellenállást tanusit a következ ő években fellép ő faggyal szemben, s igy a fagyrepedes évrő l-évre megismétl ő dnet a kialakul a jellegzetesen kidudorodott formáju fagylé. A hiba ugyszólván kizárólag az ipari feldolgozásra alkalmas törzs-részben lép fel s nagymértékben lerontja a faanyag felhasználhatóságát. Ipari feldolgo .kiUlönösen alkalmatlanok a csavarodott növésü fagyléces egyedek, Dr. Igmándy Zoltán felméréseken alapuló megállapitása sze-
rint "a legsulyosabb kár a völgyekben, lapokban és az ezekre futó hegy- és domblábakon lép fel. A gerincek és környékük a legkevésbé kárositott 'helyek. Az oldalakon lév ő állományok fagylécességi mértéke a kitettségt ő l függ. Különösen veszélye4tetettnek látszanak az északi és keleti kitetteégü helyek. A siksági cserekben a fiziografíkus és edafikue tényezök
hatására kialakult nedves, vizes helyek a leginkább veszélyeztettek. UgyancSak d . Igmándy Zoltán vizsálatai szerint a fagyrepedé ses törzsek száma az átmér ő növekedésével rohamOsan emelkedik. Felvételei szerint a werfaként alkalmasfátömegnek átlagosan 30 %-a fagyléces. Megállapítható az is, hogy a fagyléces törzsek, szinte kivétel nélkül álgesztesek. A fagyléí.; ugyanis, el ő segiti a gombafert ő zések fellépését. A létrejött sebzés tavasszal lehet ő séget nyujt a véd ő szövetképzés intenziv megindulása el ő tt a fertő zésre. 2./
Álgesztv
A legvalószinUbb feltevés szerint az álgeszt-képzéssel az él ő fa a gombafert ő zések ellen preventive védekezk, miután az álgeszt nem jelenti minden esetben a fert ő zés megtörténtét. Az egészséges álgeszt nem befolyásolja jelent ő sen a faanyag felhasználását az u.n. ncsillagos"-álgeszt azonban minden esetben fert ő zésre utal és el ő rehaladott stádiumában ugyszólván alkalmatlanná teszi a faanyagot ipari felhasználásra. A csillagos álgeszt formájának legvalószinübb magyarázata szerint a micéliumok u.i. a legkisebb ellenállást kifejt ő parenchimatikus sejtekb ő l álló bélsugarak irányában terjeszkednek, és igy jön létre a csillagos rajzolat. A fahiba el ő fordulási gyakoriságára nézve pontos felvételeinek nincsenek. Tájékoztat6jellegü felmérések szer.:. azonban jó köZelitéssel 30-40 %-ra becsülhet ő . 3./ Gyúrüs-elválás. A fahiba igen kedvez ő tlenül befolyásolja,a faanyag felhasználhatóságát. A laza szövetü tavaszi pásztában döntés után az évgyürü mentén a faanyagban repedések keletkeznek s ezek a repedések felfürészelés után a kivágott szelvények szétesését okozhatják.
Az ipari rönkOk tárolása során megfigyelhet ő , hogy egószségeá oser-törzseknél is megleaet ő sen nagy százalékban fellép ez a hiba. Magyarázata minden valószinüség Szerint a tavaszi pászta és az ő szi pászta közötti .vtrukturális eltérésben keresend ő ; a tavaszi pászta szilárdsága, • mivel jórészt•edényekb ő l és .parenchima-sejtekb ő l áll, lényegesen kisebb és igy a viztartalom csökké,nése során, amikor a fában lév ő feszültségek er ő sen T:legnövekednek, a kisebb ellenállás irányában, tehát a tavaszi pászta irányában az évgyürük mentén repedések lépnek fel. A Faipari Kutató Intézet által végzett megfigyelések szerint a térfogatsuly egy fatörzsön belül is rendkivUl inhomegén, az egyes évgyürük sz ő vGtének térfogatsulya naimértku változást mutat, s több mérés arra utal, hogy a gyürüs-elválás els ő sorban azokon a helyeken lép fel ahol a térfogatsulyváltozás kiugró értékeket ad.
Ez a megállapitás igen nagymértékben. indolplja, illetve véleményünk szerint Magyarázhatja a gyürüs-elválások keletkezését a ezért érdemeS néhány vizsgálati adatot leközölni. Az egyik mintakorongon
rom helyen tapasztaltunk gyürüs-elválást és a gyürüs-elválás köt,nyékén a térfogatsulymegoszlás a szomszédos évgyürük viszonylatá
ban a következ ő volt: Első elválásnál: Második
"
Harmadik "
:
:
grA063
0,705
0,674
0,711
0,785
0,628
0,784 gr/cm3
0,773
0,681
0,739 :;:i.-/cm3
a gyürüs elválás helyén a térfogatsuly jc,len- • Láthat1 tehát, t ő s mé:?tkben csökken a. ;:zomszédos évgyürükben mért térfogatsulyTekintttel arra, hogy ebben a trzsben a térfogath:,:: nagy különtységeh:et, a gytirlis-elvá71em mltatot ásos evgyürúk érf ő gatsuly:, egyben a fatörzs legalaesonyabb
érfoaLsuly-részét jelentette, ami teljes mértékben igazolja a gyüüs-
'
álás és. a t:•rfogatsulyváltozás közti összefüggés fennállását.
Magy rázhat ez az '$sszefüggés a térfogatsuly és a azilárdsági tu.
laj :n.ágox közt fennálló korrelációval is, aminek következtében az ala^so y térfogatsulyu évgyürük egyben kritikus szelvényt jelentenek fatörzsön Le: ^ ül. Vctil mindhárom hibára vonatkozóan kutató intézeti mérések alapján megállapi ható, hogy együttes elöfordulásuk-többezer db. füreszipar
A
drtént, meg._'igyelések szerint - mintegy 42 %-ot tesz ki. faanyag
anatómiai, fizikai és mechanikai tulajdonságai.
Az anyagv__zsgálatok fenti tulajdonságok pontos megállapitására vonatkozóan rémiben _; : ' rdészetí és Faipari Mérnöki Egyetemen, részben a Faipari Kutató Intézetben jelenleg is folynak. Az ismertetésre k:ril éedmény ck tehát még csak részeredményeknek tekinthet ők s n- m j::len ^ enek orszá ; os átlagértékeket. Az ana. ..pia?_ vizsgálatok eredményeit, melyeket a Faipari Kutató Inth et rés .^ é: ő l dr. Filló Zoltán végzett az alábbiakban foglaljuk 'ssze, ,w, gj:;gyezve azonban, hogy ezek a vizsgálatok a megvizsgált törzsei-. kis száma iniatt csak tájékoztató jellegüeknek tekinthet ők: A bélt ő l a '.sereg fel haladva az évgyürüszélesség 40-45 éves korig 30 ;0 /u knr' . h :"rt "kr1 - 00 /u körüli értékre csökken, majd azon t.l ál'andósal 6-800 /u között. Ebben az állandósult szakaszban az évgyikrdszél: : ss::g és a megfelel ő tenyészidő re vonatkozó csapadékmGniyi:r; köz'Stt törv ^ nyszer ű összefüggés fedezhet ő fel.
A 1 A a
vizszállitó szövet ;zennyisge az évgyürük korával növekszik -t ő l ? %-' s a huzottfában mindig több van mint a nyomottfában. szilárdítószövet :Jennyiége az össz-zövetuennyiség 40-53 %-a, s nyomottfában 7.!xic.i ; több van mint a huzottfában.
A _ arenc ,imaszöaet mennyisége 5-16%, a a huzottfában nagyobb mennyiségben tal::iihat,", mint a nyomottfában. A besugársz: vet menn, ise, e a vizsgált anyagokban 12-2? % között ingadozott. A farostokra v onatkoztatott sejtfal-lumen viszony mind a huzott, mind a nyomottfában konstans érték ű , nem számitva a bélkörüli .
15-20 évgy..ü Az arány 1: , ill. 1:6-hoz. A farostok átlagos hossza a bélkörüli I2-15 évig 500 /u-ról fokozatosan 1100-140a /u-ra nö, ma,; ' gyako latilag állandósul. A faar_yag legfontosabb fizikai mechanikai tula,;donságaira vonatkozó adatokat az Erdészti és ?aiaari Egyetem, valamint a Faipari Kutató Inté',a t vizsgálatai alapjan Táblázatban rögzitettzk, Mivel a vizsgált törzsek szána mindxt esetben közel azonos - mintegy 30-30 db,, - az egyes , rték .ket atlagoltuk. 1z 'g etem kül::n viz s gált az álgesztme.;tes és a álgesztes anyagok tulajdonságait s megállapitotta, hogy a n,,o::'ó.-ziiárdságot és az t ő -tirönankát kivéve az egeszseges álgesztes anyag, szllá d gi rt kel magasabb a, mint az álgesztmEntesé. Az álgesza.es r:ser t:rf gatslys és zsugorodása ugyancsak magasabb, mint az álge , ztmentwsP.
A táblázatban nem vá1aaztottuk külön az álgesztm ntes és ál-
gesztus anyagok:a vonatitoz : értékeket, hanem átlagukat képeztük. Az égyes aúatolc tP. át, melyek egyben j lenlegi ismereteink szerint az országos átlagot is jJleatik a következ ők:
C
F.K.I.
T r ' aat!,uly /u = 15 % g /cm3 Jsugorodás tangenciáls % Zs.gor;;dás radiális Z '^'o_'cdás térf . gati % Nyc ::s lárdság kg /cm2 -t'Ssa:: t . _:,ilár ság jlitósz ī lQrds.-"Sta .
^
:
"'.
Egyetem
Átlag
0,703
0,77
0,736
9,35
9,24
9,3
14,78 538 1326 1175
4,0. 14,78 538 1326 1195
4,0 538 1._15
C
S
Egyetem
Átlag
117
1 09
Brinell keménység bUtünkg/mm2
5,78
1,17 5,05
113 1,17 5,42
Brinell
-"- hurmetszeten "
3,33
3,33
Brinell
-"- sugármetszeten
3,27
3,27
Nyirószilárdság /rost/ kg/cm2 tit6-hajlító
mkg/cm2
A felsorolt jellemz őket összehasonlitva megállapíthatjuk, hogy,egyes szilárdsági jellemz ők tekintetA)en a cser feltilmulja a tölgyet. Utalunk itt els ő sorban a szakítószilárdság és statikus hajlitószilárdságban mtatkozó mintegy 10-30 %-os különbségre a cser javára, valamint az üt ő -hajlitószilárdságban tapasztalható hasonló nagyságrendU különlyJegre. Ezek a tulajdonsáok a cserfa felhasználását olyan helyeken indokolják ahol nagy mechanikai igénybetelek leküzdésér ő l van szó. Meg kell azonban jegyezn1.ink, ligy a kedvez ő szilárdsági értékek mellett a cser fája az ő szi és tavasi pászta közötti nagy strukturális különbsg és a térfogatsulynak egy faegyeden belüli nagymértekü ingaozá,a miatt inhomogénabb, mint a tölgyfa. A vizsgálati eredmények szel'int a cserfa zsugorodás k.d':ez ő tlenebb, vagyis nagyobb a tölgyé.....1. Külön emlit. A érdemel a cse tangeniélis és radiális irányu zsugorodáának jóval nagyobb kUlönbsége /5,3 % a tUlgyével szemben, amely mindösszc
,8 %/, mint a repejkcnység gyik okozója.
A gyakorlat felhas nálás szem.Jontj;Ibl Igen jelent ő s tllajdonság a faanyag tartóss(..ga, vagyis a farontógoApák támadásával és kornasztásával szemben1 ellenállóképessége,
- 49 -
Években kifejezve, mig a tölgy tartóssága szabadban történ ő felhasználás esetén 15-2o évre tehet ő , addig a cserfáé mindössze 3-4 év, vagyis csupán 1/5-e a tölgyének. Dr. Igmándy Zoltán vizsgálatai szerint a Findlay féle osztályozási módszer alkalmazásával a cserfa szijacsa a döntött és szabadban beépitett fán kárositó gombafajokkal szemben általában a "korhadó" és "gyorsan korhadó" gesztje a " nem ellenálló", ill. "korhadó" csoportba sorolható. A tölgy gesztje ezzel szemben általában "nagyon ellenálló°, ill. "ellenálló°, a döntött és szabadba beépitett fát kárositó gombafajokkal szemben. /Kivétel a Daedelea guercina/ Az épületekbe beépitett faanyagon kárositó gombafajokkal szemben viszont a cser gesztje °igen ellenálló° mig szijacsa "nem ellenálló". A tölgy és cser tartóssága közötti különbség a csersav tartalommal hozható összefüggésbe; a cser fájának csersav,tartaima a tölgYhözViszonyitva elenyész ő . A tartósságra vonatkozó megállapitásokból következik, hogy a szabadban, vagy nedves helyeken felhasználandó cser faanyagot /bán34szati aryagok, talpfa, szöllókar6,stb./ beépités el ő tt teliteni kell. Mint gesztes fa telitettség szempontjábóf a cser tölggyel azonos tulajdonságokat mutat. A FAtelit ő Vállalat mind küldbözó sókkal, mind kátrányolajjal telit cserválasztékot, s tapasztalataik szerint a faanyag gyakorlatilag ugyanu#y telithet ő , mint a tölgy. történ ő telitésnél lényegileg a Bethell eljárást alkalmaz ák, fák és fürészáru esetén a bevitt olajmennyiség 15o kg/0, komlooszlopok esetén 90 kg/o3. Mint a felhasznalást befolyásoló jelent ő s tényez ő t megemlitjük még a cserfa diffuziós tulajdonságát. A Faipari Kutat Intézet e tulajdonság megállapitására részletes vizsgálatckat ,régzett, s ezek eredményeként leszögezhet ő , hogy a diffuziós tulajdonsága alkalmassá teszik a fafajt dongagyártás céljaira, s ő t a csergesztbő l készitett sugárszerü kisérleti hordók azonos körülmények között kevesebb folyadékot encedtek át mint a tölgy sugármetszesú dongákb ő l koszült hordók.
!)0
A meglév ő cser-állományok, valamint a faanyag f ő bb tulajdonságainak ismertetése után vizsgáljuk meg a cserfa hasznositásának jelenlegi helyzetét hazánkban. Az 1963. évi népgazdasági tervek szerint az összes netto kitermelés 512 000 0 faanyag, amib ő l 241 000 0, azaz 47, 1 % ipari fa, s 270 900 0, vagyis 52,9
tü-
zifa. Emlitésre méltó, hogy 5 évvel ezel ő tt az iparifa kihozatal 37,8 % volt, s a kitermelés összemennyisége ugyancsak 5 év alatt csaknem 17 %-kal n ő tt. Ez is jelzi a faanyag ipari hasznositásának fokozódását. Az 1963. évi 240 000 0-es ipari fa mennyiségb ő l
57 3oo
- 23,8 %-ot - az erdő gazdaságok rönkként 69 100 0-t -
28,1 0-ot - bánya, ill. pillérfaként, 114 600 W-t - 47,5 %-ot -
egyéb választékként értékesitenek. A füresz!- és lemeziparban feldolgozásra kerül ő 57 300 a' rönkb ő l a következ ő választékok készülnek: Fürészáru
12 000 W
Friz
export
1 000
Friz
hazai
8 600
BAnyadeszka
12 400 0
8dröAhord6 donga
Ipari
donga
500 0 1 000
Enyvezett lemez -
Összesen:
0
1 000 0 36 500 W
rönkválasztékból gyártandó termékek legnagyobb része tehát fürészáru, bányaszéldeszka és nyersparkettléc, kiSebb mennyiségben készült ipari és sörösdonga, valamint egyvezettlemez. Jellemz ő , s nyilván összefüggésbe hozható a faanyag tartósságára vonatkozó korábban.ismertetett adatokkal, hogy a fürészáru dönt ő thbbsége koporsóanyagként kerül felhaszn4ásra, s csak elenyész ő ' ffiennyiségben gyártunk bel ő le egyéb termékeket.
Bár mennyiségileg nem jelent ő s tétel, mégis fel kell hivni a figyelmet arra a körülményre, hogy enyvezettlemez-iparunk 1962-ben és 1963-ban is termelt cserb ő l furnért, amit mind száraz, mind nedves eljárásu lemezekhez felhasználtak. Az erdő gazdaságok által közvetlenül a bányászathoz szállitott bánya és pillérfa-választékok /69 100 m'/ felhasználása - közvetlen felhasználásrbllévén szó - nem részletezhet ő . Az egyéb ipari fa tétel alatt szerepl ő 114 600 m'-b ő l 111 000 m', vagyis csaknem az egész mennyiség az erd ő gazdaságok saját, kisüzemi jellegü gyártmány-feldolgozó üzemeiben kerül feldolgozásra. A gyártott késztermékek százalékos megoszlása az alábbi:
Fürészáru
1,2 %
Bányadorong
8,3 %
Bányaféldorong
4,7 %
Bányadeszka Bányabéléspalló
64,0 % 2,4 %
Bordafa
7,1 %
Sz ő ll őkar ő
3,6 %
TSz anyag
7,1 %
Parkettléc
0,7 %
Talpfa
0,9 %
A faipari nagyüzemekben felhasznált mennyiséghez képest tehát az erdő gazdaságok több mint kétszeres anyagmennyiséget dolgoznak fel kisüzemi körülmények között. Végeredményben a fenti elámzésb ő l megállapitható, hogy jelenleg a legnagyobb-cserfelhasználó a bányászat,-ezen tulmen ő en jelent ő s mennyiségü anyag kerül koporsógyártásra és parkettgyártásra, kevesebb dongagyártásra és közvetlen mez ő gazdasági célokra.
A talpfa és enyvezettlemez-gyártás elenéysz ő en csekély mértékü. A felhasználás fentík szerinti megoszlása tehát azt mutatja, hogy az értékesebb, magasabbrendü müszaki célokat szolgál: választékok aránya nagyon alacsony az alárendeltebb célokat szolgáló választékokhoz, ill. termékekhez képest. A jelenlegi választékmegoszlás ugyszólván spontán mód:n szükségszerüségb ő l jött létre, s nem is tekinthet ő megfelel ő nek. A választékarány helyes irányban történ ő megváltoztatásának azonban müszaki és gazdasági el őfeltételei vannak. A faanyag tulajdonságaira vonatkozó ismereteinket tovább kell b őviteni, de ezen tulmenő en vizsgálat tárgyává kell tenni az el ő állitási technológiák függvényében a termékek tulajdonságait és felhasználhatóságát is. A faanyaggal szemben a felhasználók részér ő l mutatkozó idegenkedést csak meggy ő z ő , széleskörü tudományos vizsgálatokon alapuló dokumentumok segitségével lehet lesz legy ő zni. Mindenesetre már az eddigi vizsgálatok alapján lerögzithet ő egy-két megállapítás: müszaki szempontból elengedhetetlen lenne pl., hogy a rönkanyagot feldolgozó faalapanyagipari üzemek a jelenleginél gondosabban válogassák szét /osztályozzák/ min ő ség szerint a cserrönköket. Igy elkerülhet ő , hogy a fahibákkal terhelt faanyag összekeveredjék az egészséges választékok:cal. A cserfa tartósságára vonatkozó korábbi megállapitások szerint feltétlenül indokolt az is, hogy a kitermelt faanyagot se az erdő ben se a faalapanyagipari üzemekben ne tároljuk hosszu ideig. A fülledésre hajlamos bükk-aryagot pl. fürészüzemeink május végéig feldolgozzák, a cser feldolgozására vonatkozóan azon-
ban az időpontot tekintve még semmiféle hasonló intézkedés nem történt. Amennyiben sikerülne kiküszöbölni a rönkalakban való hoszszabb idejü tárolást, ugy ez a gombafert ő zések csökkenésén tulmen ő en, el ő reláthatóan a gyürüs elválás által okozott károkat is mérsékelné. -
Az ismertetett müszaki intézkedések természetesen többletráforditásokat jelentenének, s a jelenlegi hazai árhelyeet nagymértékben befolyásolhatja megvalósithatóságukat.
- 53 -
A cserfából kész.lt termékek ára u.i. sok esetben még akkor is alacsonyabb a tölwrából készült termékekénél, ha felhasználha_ tóságukat tekintve nincs lényeges különbség közöttük. Ez a körülmény arra hivja fel a figyelmet, hogy a müszaki kérdések vizsgálata és megoldása mellett párhuzamosan részletes közgazdasági elemzésre is szükség van hazai és nemzetközi árszinten. A jelenlegi választókok termelésének fokozásán, ill. a választékmegoszlás helyes arányainak kialakitásán tulmen ő en már az eddigi vizsgálati eredményekbő l levonható az a következtetés is, hogy a cserfát müszaki szempontból alkalmazni lehet ujabb felhasználási területeken is. Ilyen uj felhasználási lehet ő ségeket találhatunk a jármüipar és butoripar területén. A jármüiparban pl. fürészáruként, fedett vagonok padlózására fizikai és mechanikai tulajdonságainál fogva nyilvánvalóan kielégit ő eredménnyel lehetne alkalmazni e fafajt.Butoripari vonatkozásban a faanyag els ő sorban szilárditóelemeknek /különböz ő butorok lábai, egyes alkatrészek keretei/ látszik felhasználhatónak, de a cserb ő l történő enyvezettlemezgyártás fokozása, ill. a szinfurnirtermelés jelent ő s mennyisógben történ ő megvalósitása esetón ezek a termékek is felhasználhatók az iparágban. Uj terméket jelentenek a cserbő l készült farostlemezek és forgácslapok. A Faipari Kutató Intézet f ő leg a cseranyagnak forgácslapokba való felhasználásával foglalkozott, a vizsgálati eredményeit két zárójelentésben rögzítette. Két éves kutatómunka alapján az Intézet megállapította, hogy a cser alkalmas forgácslaptermékek állitására és különböz ő fafajokkal /feny ő , bükk/ keverve i- szabványos minő ségü lapok gyárthatók. Figyelemre méltó a kutató intézetnek az a megállap$tása, hogy a butoripari forgácslaptermékeknél a cser els ő sorban középrétegként használható, mig épít ő ipari termékeknél pl. padlóburkoló forgácslapoknál fed ő réteg készítésére is alkalmas, figyelembevéve a kopásállóságot. A laborkisérleteket félüzemi kísérletek is követték, melyek során kb. 25 W ilyen tipusu terméket adott ki az Intézet. A felhasználás kapcáán megállapitható volt, hogy a kiadott forgácslapok a beópités müszaki feltételeit kielégitették.
Ezen tulmenő en forgácslap és farostlemezgyártás vonatkozásában a Nyugatmagyarországi Fürészek és a Mohácsi Farostlemezgyár is folytattak kisérleteket, melyek során rögzitették, hogy a faanyag felhasználásával szabványos minő ségü lapo, ill. lemezek gyárthatók. /A részletes eredményeket külön el ő adásban fogják ismertetni/.
A kezdeti eredmények biztató jellege mellett rdgzitenünk kell azonban, hogy a gyártástechnológia gptimális paraméterei ma még nincsenek gyakorlatilag megnyugtatóan tisztázva, s nyitott k6rdés a gyártás gazdaságossága is mindkét területen. A további folyamatban lév ő kisérletek feladata a hátralév ő kérdések megoldása.
Összefoglpdás Összefoglalva az eddigieket a cserfával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok vázlatos áttekintése eredményeként az alábbi megállapitások tehet ők: 1./ Erd ő gazdasági vonatkozásban a közelj őv őben nem számolhatunk a cserállományok gyakorlatilag jelent ő s mértékü csökkenésével, várható azonban, hogy a sarjeredetü és magról kelt állományok viszonyának kedvez ő irányban történ ő befolyásolásával távlatban a kitermelésre kerül ő anyagok min ő sége javul.
2./
A három leggyakoribb fahiba - a fagyléc, a csillagos álgeszt /vagyis az el ő rehaladott stádiumban lév ő gombafert ő zés/ és a gyürüs-elválás - er ő sen lerontja, egyes esetekben megakadályozza a cserfa ipari hasznositását. Nem vonatkozik ez a megállapitás a farost és forgácslapiparra, mivel ezeken a területeken ilyenirányu vizsgálati eredményeink még nincs-.
3./
Szilárdsági tulajdonságok tekintetében a jó minő ségü, egészséges cserfa gyakorlacilag egyenértékU a -Mggyel, s ebbő l a szempontból ninden területen helyettesitheti azt. Az egészséges á_gesztes anyag szilárdsági szempontból felhasználható.
5
4./
A cserfa az er ő sen zsugorodó fafajok közé sorolható, zsugorodása kedvez ő tlenebb a tölgyfáénál. Ez meghibásodásmentes száritását megnehez&ti, gyakoribb a repedés, a vetemedés. Ez a tulajdonság arra utal, hogy olyan helyeken, ahol fontos feltétel a méret és alaktart n sság, nem célszerü alkalmazni.
5./
A tartósság megállapitására irányuló vizsgálatok eredményei szerint a cserfa szabadban, vagy nedves helyeken beépitve, lényegesen kisebb élettartamu, mint a tölgy, ezért véd őkezelés nélkül ilyen jellegü felhasználását kerülni kell. Épületekbe beépitve a nedvességt ő l védve azonban tartós faanyagként jól felhasználható.
6./
A tartósságra vonatkozó megállapitások szem el ő tt tartása mellett a nedvességhatásának kitett helyeken hasznositandó anyagot teliteni kell. Telitése a tölgyfáéval azonos körülmények között lehetséges.
7./
A cser faanyag diffuziós tulajdonságai kedvez ő ek, s ebbő l a szempontból gyakorlatilag egyenértékü a tölggyel.
8./
A cserfa felhasználását illet ő en rögzíthet ő , hogy ezidő szerint az ipari felhasználás mértéke még koránt sem kielégithet ő , hiszen az összes kitermelt fatömegnek mindössze 47 %-át teszi ki. E mellett a termelt választékok százalékos megoszlása nincs arányban a faanyag müszaki tulajdonságaival, ill. nem gazdaságos; kevés az értékes választék. A f ő bb termékek: - bányászati faanyagok, fürészáru, parkettfriz, donga, faanyagok, normál talpfa és kismennyiségü furnirgazdasági faanyagok, meehanikai megmunkálás utján jönnek létre, s mennyiségük még lényegesen fokozható, ill. mennyiségi megoszlásuk aránya lényegesen javitható. A felhasználás kiszélesitésének további nagymértékü lehet ő séget ad a cserfának a farostlemez és forgácslap-gyártásba való bekapcsolása alapanyagként. Az erre vonatkozó kisérletek még nem befejezettek, bár az eddig elért eredmények müszaki szempontból biztatóak.
9./
Egyik legfontosabb végkövetkeztetésként megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a cserfával szemben a felhasználók részérő l még ma is jelentkez ő nagyfoku idegenkedés a legtöbb esetben nem indokolt. A faanyag tulajdonságai koránt sem olyan kedv2z ő tlenek, hogy ne lehetne legy ő zni ezt az idegenkedést. Ennek érdekében a már megkezdett - els ő sorban az anyag jobb megismerését célzó - kutatásokat mindenképen folytatni kell s a vizsgálatok körébe be kell vonni azokat a termékeket is, melyeket az alapkutatások eredményei szerint célszerünek látszik el ő állitani. A vizsgálatokat minden esetben alapos közgazdasági elemzéssel kell kibő viteni. Csak igy - a gyakorlatban is bizonyítható vizsgálati eredményekkel és gazdasági számitásokkal - igazolható be a cserfa-felhasználás fokozásának és bövitésének lehet ő sége és szükségessége. Utalnunk kell arra a tényre, hogy korábban pl. a bükkfát ugyszólván iparilag hasznosithatatlan anyagnak tartották, s ma egyik legfontosabb faipari alapanyagunk. A nagy feladatoknak és az idő tényez ő nek, mint a kutatások egyik legfontosabb tényez ő jének figyelembevételével feltétlenül indokolt az a törekvés, hogy az el ő ttünk álló feladatok megoldása során támaszkodjunk a környez ő államok eredményeire is és kutatási vonatkozásban érvényesitsük a hazai munkamegosztás mellett a nemzetközi munkamegosztás elvét is.
Zusammenfassung des Vortrages.
Der Autor macht in der Einleitung seines Vortrages die Verbreitung der Zerreichensbestdnde von Ungarn und die Charakterisierung der vorhandenen Bestdnde bekannt. Ein bedeutender Anteil unserer Bestdnde ist durch Frostleiste, Falschkern, Ringschdle befallen, diese Holzfehler melden sich bei der Verwendung als Nachteile. Die physischen und mechaninschen Eigenschaften, die Festigkeitswerte der Zerreiche stehen denjenigen der anderen Eichen nahe. Sie kann diese Eichen wegen des hdufigen Vorkommens der aufgezdhlten Holzfehler in vollem Masse doch nicht stellvertreten, sowie wegen ihrer kürzerer Lebensdauor und Schwinden /geneigt zum Risse/. Trotzdem ist das Verwendungsgebiet der Zerreiche sehr breit, sie ist geeignet zur Herstellung der Kleinsortimente, aber man ist nicht abgeneigt der Zerreiche in der Fassbinderei
und im Bergbau auch nicht. Zum Schluss seines Vortrages gibt er eine kurze Durchsícht von der zukünftigen Verwendung der Zerreiche.
