A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

2005


STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

A stratégiai és program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült.

A stratégiai és program kidolgozásában résztvevő szakértők: Bakó Ágnes, Hegedűs Gábor, Kézy Béla, Róka László, Szűcs Róbert

Program lezárva: 2005. szeptember 30.

Készítette MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda


TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS .........................................................................................................................4 1. A munka háttere ...............................................................................................................4 2. A koncepció és program felépítése ..................................................................................4 II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA..........................................................................................5 1. A tervezést meghatározó általános alapelvek ..................................................................5 2. A tervezés során alkalmazott módszerek.........................................................................6 3. A Program felépítése, logikája .........................................................................................7 III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................9 1. Jövőkép és misszió ..........................................................................................................9 2. Stratégiai irányvonalak ...................................................................................................11 3. Stratégiai célrendszer.....................................................................................................13 4. Javasolt prioritások.........................................................................................................18 5. Horizontális témák ..........................................................................................................19 6. Alprogramok áttekintése.................................................................................................20 IV. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA.......................................................................................22 Prioritás A – Versenyképes kistérség.................................................................................22 Prioritás B – Biztonságos környezet...................................................................................31 Prioritás C – Fejlődő vidék .................................................................................................40 Prioritás D – Élhető kistérség .............................................................................................48 V. ALPROGRAMOK BEMUTATÁSA....................................................................................55 Prioritás A - Versenyképes kistérség..................................................................................55 A/1. TŐKEVONZÓ-KÉPESSÉG JAVÍTÁSA.................................................................................. 55 A/2. VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ......................................................... 61 A/3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE....................................................... 67 A/4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ................................................................................. 71

Prioritás B - Biztonságos környezet....................................................................................76 B/1. ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM .................................................................................................... 76 B/2. SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS -ELVEZETÉS.............................................................................. 79 B/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ................................................................................................. 83 B/4. TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZETVÉDELEM .................................................................... 87

Prioritás C - Fejlődő vidék ..................................................................................................91 C/1. ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁG ......................................................................................... 91 C/2. TURISZTIKAI KÍNÁLAT BŐVÍTÉSE...................................................................................... 95 C/3. TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSE............................................................. 99 C/4. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ........................................................ 103

Prioritás D - Élhető kistérség ............................................................................................107 D/1. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE .............................................. 107 D/2. REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE ...................................................................... 110 D/3. SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE .............................................................. 113 D/4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA.......................................... 116

VI. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS ..............................................................................120 1. Fejlesztések térségi szintű koordinációja .....................................................................120 2. Monitoring rendszer......................................................................................................121 3. Finanszírozási források áttekintése ..............................................................................121 MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

3


I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére „A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja” elkészítéséhez. A szakértői munka 2005. márciusában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok várhatóan 2005. augusztusára készülnek el. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek.

2. A KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag két dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex alprogramokat, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét. Jelen dokumentum tartalmazza a Stratégiai Program és Operatív Program fejezeteit. Ennek megfelelően a továbbiakban röviden összefoglalásra kerül a koncepcióban kialakított stratégia, és részletesen kifejésre kerülnek a javasolt prioritások, valamint az azok alapján kialakított alprogramok és azok részprogramjai. Számos alprogram esetében jelöl ki a program kiemelt projekteket, melyek megvalósítása jelentős térségi hatással rendelkezik. Minden egyes alprogram esetében feltüntetésre kerül a célcsoport, a megvalósítás feltételrendszere, valamint az igénybe vehető finanszírozási lehetőségek. Tovább prioritásonként és alprogramonként meghatározásra került az eredmények és az előrehaladás mérésére szolgáló komplex monitoring rendszer.

MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

4


II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A kistérség komplex fejlesztési programjának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A programok tematikája a kistérségi fejlesztési koncepcióban feltárt igények és szükségletek, a stratégiai programban megfogalmazott közép- és hosszú távú célok, valamint az operatív programban rögzített beavatkozási területek, komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta iránytűként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához.

1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak: Reális időtáv meghatározása A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban: 2006. december 31-ig tart az első időszak, amely az EU Strukturális Alapok jelenlegi (2000-2006-os) programozási időszakának a vége (rövid táv). 2013. december 31-ig, a következő programozási időszak végéig (2007-2013) tart a második időszak (közép táv). A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A készülő operatív programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a komplex projektek végrehajtása azonnal elindítható. A 20072013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, a vonatkozó hazai tervek készítése még jelenleg van folyamatban, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérség operatív programjának aktualizálása, felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgyűjtés kérdőívek, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik.


5


Az érintettek bevonása – széles körű egyeztetés A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálja a részletes primer kutatás, valamint a programozást kísérő egyeztetési és társadalmasítási folyamat. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböző szintű országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o

Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv.

o

Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-alföldi Régió, Az Északalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja,

o

Megyei szinten: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006 évi munkaprogramja, megyei ágazati programok.

o

Kistérségi szinten: Vidékfejlesztési terv, Oktatási koncepció.

A Strukturális beazonosítása

Alapok

forrásainak

felhasználására

alkalmas

projektek

A projektek kialakítása során törekszünk a Strukturális Alapok elvárásainak, támogatási területeinek teljeskörű figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése a Nemzeti Fejlesztési Terv és az egyes programkiegészítő dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz, és a konkrét intézkedésekhez. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre.

2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: -

Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk;

-

Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése;

-

Primer információk összegyűjtése személyes interjúk és kérdőívek segítségével;

-

Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszerűsíthető adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan;

-

SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése.


6


3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA A bevezetésben felvázolt, „a koncepció és program felépítése” című ponttal összhangban a program két fő szakaszra bontható: az első rész a stratégiai, míg a második az operatív elemeket és a megvalósítási mechanizmust tartalmazza. A stratégiai rész felépítése: Stratégia összefoglalása Az első nagyobb fejezet a Fejlesztési Koncepcióban bemutatott stratégiai központi elemeit tartalmazza, ezáltal a Koncepció és a Program önálló dokumentumként is használható, külön-külön értelmezhető egységet alkot. Prioritások bemutatása A stratégiai részben központi helyen szerepel a prioritások részletes bemutatása. Minden egyes prioritás ugyanolyan struktúrában, egységes szempontok szerint kerül kifejtésre. □

Szükséglet bemutatása: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva.

□

Fejlesztéspolitikai Keretek: A prioritás által érintett, a kijelölt alprogramok megvalósításához szükséges országos, regionális és megyei tervezési keretek, tervdokumentumok kapcsolódó szakaszainak összefoglalása, valamint az országos és nemzetközi szakmapolitikai folyamatok és előírások áttekintő bemutatása.

□

Célok: A prioritás kapcsolódása részcélokhoz.

Koncepcióban

kijelölt

stratégiai

célokhoz

és

□

Javasolt alprogramok: A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve azok részprogramjainak összefoglaló bemutatása.

□

Monitoring rendszer: A prioritás által kitűzött célok mérésére és a megvalósítás menetének ellenőrzésére szolgáló eredmény és hatásindikátorok bemutatása.

□

Megvalósítás szereplői: A prioritás megvalósításában érintett szervezetek felsorolása.

□

Lehetséges források: A fejlesztések megvalósításához a program készítése során ismert finanszírozási források felsorolása.

Az operatív rész felépítése: Alprogramok bemutatása Az operatív részben kerülnek részletesen bemutatásra a stratégia megvalósítását szolgáló alprogramok és azok konkrét részprogramjai. Minden egyes alprogram ugyanolyan felépítésben és logikában szerepel a dokumentumban, melynek főbb pontjai a következők: □

Szükségesség: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva


7


□

Célok: Annak meghatározása, hogy az alprogram mely stratégiai cél(ok)hoz járul hozzá, illetve melyek az adott alprogram specifikus céljai.

□

Célcsoportok: Az alprogram közvetlen és közvetett célcsoportjának bemutatása, azaz mely szervezetek vesznek részt az alprogram megvalósításában, illetve kik részesülnek annak eredményeiből.

□

Részprogramok szöveges bemutatása: Minden egyes alprogram részprogramokat jelöl ki, melyek azokat a konkrét tevékenységeket, akciókat tartalmazzák, melyek a kitűzött célok eléréshez szükségesek.

□

Kiemelt projektek: Ahol lehetőség volt rá beazonosításra kerültek olyan térségi hatással rendelkező kiemelt projektek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a kijelölt célok eléréséhez.

□

Horizontális elvek: Annak bemutatása, hogy az alprogram mennyiben és milyen módon kapcsolódik a stratégia horizontális elveinek (Fenntartható fejlődés, Esélyegyenlőség és Határmenti együttműködés) érvényesítéséhez.

□

A végrehajtás módja, feltételrendszere: Az alprogram megvalósításának főbb szereplői, érintettjeinek bemutatása.

□

Monitoring mutatók (indikátorok): Az alprogramok megvalósulásának és a specifikus célok teljesülésének mérésére szolgáló output, eredmény és hatásindikátorok bemutatása.

□

Finanszírozás lehetséges forrásai: Az alprogra,m lehetséges projektjeinek megvalósításához a program készítésekor igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján.

Megvalósítási mechanizmus A fejezet tartalmazza a program megvalósításának szervezeti kereteit, valamint az egyes alprogramoknál külön-külön bemutatott finanszírozási források összefoglalóját.


8


III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. „A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival.” A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő helyi és multinacionális vállalkozások képesek elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mezőgazdasága alternatív, helyi termékeket állít elő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a jelen lévő multinacionális vállalatok. A szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára. A jövőkép a minőségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok minőségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségei is igen fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét. Mindezek mellett a Mátészalkai kistérség határmenti elhelyezkedését tükrözve kiemelten szerepel a határmenti gazdasági-társadalmi együttműködés.


9


A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javításának egyik központi feltétele a megfelelő jövedelmi viszonyok biztosítása a lakosok számára. Ehhez alapvetően két dolog szükséges: elegendő számú és minőségű munkahely, valamint megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkaerő. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint külső források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és erősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbenső állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mezőgazdasága döntően önellátásra és jövedelem-kiegészítésre rendezkedett be, az árutermelő mezőgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mezőgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termelőknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben működő számos élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülről kell beszerezniük. Az iparra a kettősség jellemző, a kistérségben egyszerre vannak jelen a legmodernebb technológiával világpiacra termelő multinacionális vállalatok és a helyi mikro- és kisvállalkozások. A KKV-k és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok a termelés tőkeintenzív jellegéből fakadóan nem jellemzőek, a nagyvállalatok nem képesek széles beszállítói kört kialakítani a térségben. Ebből kifolyólag szükséges a vállalatok közti együttműködés bővítése, a helyi KKV szektor versenyképességének javítása. A vállalkozások általában vett alacsony száma miatt elő kell segíteni az új vállalkozások beindítását a megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások hiánya szembeötlő, így a kistérség a korlátozott idegenforgalmi potenciálját sem képes kellő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéből fakadóan fontos jövedelemkiegészítő lehet a vidéki településeken. A kistérségben működő multinacionális vállalatok és a kisméretű, alacsony tőkeerejű KKV-k önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehetőségek bővítéséhez. Ehhez megfelelő minőségű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. Ehhez jó alapot jelent a mátészalkai ipari park, melynek továbbfejlesztése indokolt. Továbbá fejleszteni kell a térség befektetés-ösztönzési tevékenyégét, mivel a megfelelő marketing tevékenység hiányában csökken a befektetők térségbe vonzásának esélye. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá a munkaerőpiaci szempontból aktív lakosok


10


körében is igen magas munkanélküliség figyelhető meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaerőpiacról kivonult lakosok munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációját. Az életminőség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet minősége, ezek egy része alapvető feltétele a vállalkozások versenyképes működésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejlődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a későbbi fejlődéshez. A megfelelő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életminőség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a minősége is, az alapokon felül szükség van minőségi tényezőkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erdők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához. Mindezeken túl ki kell építeni egy pozitív térségi image-t, amely a térségi azonosságtudat kialakulását, erősödését segíti.

2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes


11


telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése.


12


3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása 1. ábra Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben.

Foglalkoztatási lehetőségek bővítése

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Tőkevonzó képesség javítása

Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

A környezetbiztonság növelése

A környezet minőségének javítása

Közösségfejlesztés

Munkaerőpiaci részvétel növelése

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

Munkaerőpiaci reintegráció segítése

A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai. 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése


13


szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére. A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni: a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása b) Tőkevonzó képesség javítása a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérségben az igen jelentős részesedéssel rendelkező mezőgazdaság modernizálása is szükséges. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek, s a kieső kapacitások hogyan hasznosíthatók, továbbá melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve a jelenleg szinte alig hasznosított turisztikai adottságok hasznosítására. Szükséges a látnivalók felújítása, a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítése. b) Tőkevonzó képesség javítása A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális infrastruktúra, kiemelten a szennyvízrendszer és az úthálózat kiépítése. Ezek hiánya alááshatja az új befektetők térségbe vonzását. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

14


2. Munkaerőpiaci részvétel növelése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A foglalkoztatás bővülését megnehezítik a kistérség munkaerőpiacán tapasztalható súlyos strukturális problémák. A legnagyobb problémát az alacsony gazdasági aktivitás jelenti, azaz a térségben kiemelkedő az eltartottak és az inaktív keresők aránya. Mindezek mellett a gazdaságilag aktív népességen belül is jellemző a magas munkanélküliség, tehát az aktív lakosság jelentős része nem talál munkát. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerőpiaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. A munkaerőpiaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni: a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése A kistérségben jelentős számban képviseltetik magukat hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A harmadik stratégiai cél az életminőség egy újabb aspektusára koncentrál, a bennünket körülvevő társadalmi és természeti környezet hiányosságai, szolgáltatásai, a közösség és intézményeinek működése mind-mind nagymértékben hozzájárulnak az életminőséghez. A jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez számos infrastrukturális hiányosságot kell felszámolni, valamint meg kell teremteni a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

15


lakosság magasabb szintű elvárásainak is a feltételeit (településkép, rekreációs lehetőségek). A kistérség települései között jelentős eltérések nem figyelhetők meg, a térségközpont Mátészalka - nagyságánál fogva - jobb helyzetben van a térség többi településnél. Ugyanakkor a kistérség egészére jellemző a népesség elvándorlása, melynek megállítása a térség jövőjének kulcsa. A munkalehetőségek biztosítása mellett a környezet állapota játszik fontos szerepet a kistérség népességmegtartó képességének javításában. Az élhető társadalmi és természeti környezet kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával érhető el: a) A környezetbiztonság növelése b) A környezet minőségének javítása c) Közösségfejlesztés a) A környezetbiztonság növelése Az életminőség javításához alapvető a környezeti veszélyek megszüntetése vagy minimalizálása. Az alapvető kommunális és egyéb infrastruktúrák hiánya a mindennapi élet alapjait veszélyezteti. A kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el, a Szamoson és a Krasznán igen gyakran vonul le jelentős árhullám. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is tervben van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. Fontos feladat a csapadékvíz és a belvíz elvezetésének megoldása mind a települések belterületein, mind a külterületeken. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Egy másik fontos tényező a térségi vízbázisok védelme. A szennyvízhálózat alacsony térségi kiépítettsége miatt igen komoly szennyezési forrást jelent a talajvízbe, és onnan a folyókba szivárgó kommunális folyékony hulladék. Az infrastruktúra kiépítésével az alapvető higiénés feltételek biztosíthatók. Egy rendkívül fontos probléma a kistérség szinte valamennyi településén az ivóvízminőség. A víz magas ammónium-, arzén- és nitrát tartalmának csökkentése az életminőség alapjainak biztosítása érdekében szükséges. Egy másik, speciális tényező a közlekedésbiztonság. Az utak rossz állapota, az összekötő utak hiánya miatt a közúti közlekedés feltételei kedvezőtlenek. Különösen nagy probléma a kerékpárutak hiánya, a kistérségben rendkívül gyakran fordul elő súlyos kerékpáros baleset. Ezek megelőzése érdekében javasolt egy térségi kerékpárút-program elindítása. b) A környezet minőségének javítása A lakosság életminőségének fontos tényezője a közvetlen lakókörnyezet minősége, a pozitív vizuális hatás. A településkép-fejlesztés hozzájárul egyrészt a népesség megtartásához, másrészt pedig a kistérségben tervezett kisléptékű turisztikai fejlesztések elengedhetetlen előfeltétele a rendezett környezet kialakítása. A települések magjának felújítását, rekonstrukcióját a hagyományokat tükröző állapot helyreállítása révén kell elvégezni. A közterek felújítása, kialakítása mellett


16


törekedni kell a lakosok bevonására is oly módon, hogy a magánházak udvara, előkertje is a településképbe illeszkedve legyen kialakítva. Fontos tehát a lakosság bevonása a településszépítés folyamatába, a tiszta udvar, ház kialakítása iránti igény feltámasztása. A településvezetők által kijelölt, fontosabb, értékkel bíró épületek, építmények felújítása, funkcióval való felruházása különösen fontos. A kistérség minden településén találhatók ilyen épületek. Mindezek mellett rendkívül fontos a települési zöldfelületek növelése, parkok kialakítása. Továbbá szükséges a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a rekreációs lehetőségek fejlesztése. Javasolt egyrészt az aktív pihenéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: sportpályák, sportolási lehetőségek, horgásztavak), másrészt a pihenést, kikapcsolódást szolgáló pihenőparkok, zöldfelületek kialakítása. A kistérségben található természeti értékek védelme kiemelt fontosságú. Az erdők, folyópartok, árterek és mocsarak természetes állapotban való megőrzése, vagy abba való visszaállítása hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez is. Továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok szorosan összefüggnek a környezeti, kommunális beruházásokkal, például a szelektív hulladékgyűjtési akciókkal, vagy a szennyvízhálózat korszerűsítésével. Mindkét cél a természet védelmét, a lakókörnyezet megóvását, egészséges életkörülmények kialakítását szolgálja. A természeti értékek védelme, az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása valamennyi település közös érdeke. c) Közösségfejlesztés Egy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások, valamint az, hogy a közösség milyen eszközökkel segíti nehéz helyzetben lévő tagjait. A közösségfejlesztés egyik meghatározó eleme az alapvető települési funkciók működése, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez utóbbiak esetében a települések eltérő demográfiai folyamatainak figyelembe vételével javasolt az intézményi társulások kialakításának vizsgálata. A szociális ellátás fejlesztése alapvetően az időskorúak ellátásának fejlesztését célozza. A térségben viszonylag több településen működik bentlakásos idősek otthona, és több megyei kezelésű létesítmény is található. Mindezek mellett meg kell vizsgálni, hogy mely településeken van mód további idősek otthona kialakítására, mivel egyrészt a beruházás volumene és a létesítmények fenntartása is komoly pénzügyi nehézségeket okozhat az önkormányzatoknak. Ugyanakkor szorgalmazni kell a településeken a házi gondozás kialakítását, a lehetőségekhez képest a legteljesebb körű segítséget meg kell adni az időseknek az otthonmaradásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősekre nincs jó hatással a megszokott környezet elhagyása, sok esetben rendkívül gyorsan rosszra fordul állapotuk. A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját. A kistérség magas roma lakossága külön segítséget igényel. Felzárkóztatási és képzési programokat kell szervezni, foglalkoztatási programokkal kell elősegíteni a célcsoport munkához jutását. Ugyanakkor el kell indítani a hosszú távú tehetséggondozási, nevelési programokat is, mivel ezek hozhatják meg a várt eredményeket. A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is hiányzik a markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli.


17


4. JAVASOLT PRIORITÁSOK A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A – Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Prioritás B – Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Prioritás C – Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Prioritás D – Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme.


18


5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő – a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség – az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A fenntartható fejlődés horizontális elv az erőforrások fenntartható felhasználására ösztönöz, és a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet harmonikus fejlesztését szorgalmazza. Az alapelv szükségességét egyrészt a makro-tervekhez való kötelező illeszkedés is előírja, másrészt a Mátészalkai kistérség belső folyamatai is indokolják annak hangsúlyozását. A térség hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek az egyes beruházások környezeti és társadalmi aspektusai is. Az elvándorlási folyamat megállításához mindenféleképp újfajta megközelítés szükséges, a gazdaság egyoldalú fejlesztése mellett figyelembe kell venni a társadalmi és a természeti környezet fejlesztését is. Mindezekből kifolyólag a program stratégiai céljai között önálló célként szerepel a minőségi társadalmi és természeti környezet, amely lényegében kiegészíti a másik két stratégiai célt, melyek a gazdasági környezet fejlesztését célozzák. Az esélyegyenlőség horizontális elv a szélesebb körben vett esélyegyenlőség biztosítását célozza, minden állampolgár számára megteremteni az egyenlő esélyeket a környezettől az oktatásig és munkavállalásig. A horizontális elv központi célcsoportját alkotják a nők, a fogyatékkal élő emberek, valamint a roma emberek. A kistérség kedvezőtlen demográfiai folyamatai, a formálódó szociális válság következtében a kötelező makro-illeszkedés nélkül is központi részét képezné a koncepciónak az esélyegyenlőség. A kistérség alacsony aktivitási rátája, a munkaerőpiacról kiszorul inaktív és eltartott lakosok magas száma, a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosok növekvő száma mind-mind indokolja a téma külön hangsúlyozását. A „Munkaerőpiaci részvétel növelése” stratégia cél közvetlenül az esélyegyenlőséget szorgalmazó célokat jelöl ki, de több részcél közvetve is elősegíti a horizontális elv érvényesülését. A határmenti együttműködés horizontális elv azt jelenti, hogy a térség határmenti elhelyezkedését figyelembe kell venni a térég adottságainak hasznosításakor, valamint a közös problémák megoldása során. A határmenti együttműködést az indokolja, hogy a kistérséget hagyományosan szoros gazdasági-társadalmi kapcsolatok fűzik a romániai Szatmár-megyéhez, korábban egy közigazgatási egységet alkotott. A közös történelmi és kulturális múlt, a közös, határokon átnyúló problémák közös cselekvést igényelnek. A természeti értékek megóvása, a környezeti problémák kezelése és megelőzése tipikus területei a határokon átnyúló együttműködésnek. Egy másik terület a vállalkozások közötti együttműködések, a gazdasági kapcsolatok erősítése, bár ez önszerveződő módon, piaci alapon is szerveződik. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat.


19


6. ALPROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE PRIORITÁS A VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG

PRIORITÁS B BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET

PRIORITÁS C FEJLŐDŐ VIDÉK

PRIORITÁS D ÉLHETŐ KISTÉRSÉG

A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése A/1.2. Befektetés-ösztönzés

B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén B/1.2. Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása

C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése C/.1.2. Erdősítés C/.1.3. Energianövények termesztése

D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése D/1.2. Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása

A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A/2.2. Beszállítói hálózatok kialakítása

B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Ivóvízhálózat korszerűsítése B/2.2. Szennyvízhálózat bővítése

C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Idegenforgalmi vonzerők felújítása C/2.2. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése C/2.3. Település-rehabilitáció

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása D/2.2. Közösségi és kulturális programok

A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Üzleti szolgáltatások bővítése A/3.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése

B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Korszerű hulladékgazdálkodás B/3.2. Környezeti nevelési programok

C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Turisztikai programcsomagok kialakítása C/3.2. Turisztikai marketing

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése D/3.2. Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése

A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Átképzési programok szervezése A/4.2. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése

B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Természeti területek rehabilitációja

C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Térségi úthálózat fejlesztése C/4.2. Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Felzárkóztatási programok D/4.2. Roma mentori program D/4.3. Foglalkoztatási programok


20



21


IV. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA PRIORITÁS A – VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG

SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA A Mátészalkai kistérségben a lakosság jövedelmi viszonyai messze elmaradnak az országos értékektől, az országos átlagnak mindössze az 57%-át teszi ki! Hosszú távon a jövedelmi viszonyok határozzák meg egy térség fejlődését, a lakosságmegtartó képesség szempontjából szintén döntő a jövedelmek nagysága: megfelelő keresetek hiányában a képzett, a térség megújulását és fejlődését előmozdító lakosok a jobb érvényesülési lehetőség érdekében elhagyják a kistérséget. A jelenlegi alacsony jövedelmi viszonyok alapvetően a kistérségben működő vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességre, valamint a rendkívül alacsony foglalkoztatottsági és aktivitási szintre vezethetők vissza. a) Munkaerőpiaci problémák A magyar népesség aktivitási rátája (52,1%) nemzetközi összehasonlításban alacsony, a Mátészalkai kistérségben a gazdaságilag aktívak aránya még az alacsony megyei átlagtól is elmarad, mindössze 40,7%. A foglalkoztatottsági ráta (32,2%) szintén rendkívül alacsony, az országos értéknél 32%-al alacsonyabb. Mindezekből kifolyólag a munkaképes korú lakosság körében jellemző az inaktív és eltartott lakosok magas aránya, a nagyfokú munkanélküliség. Ez utóbbit súlyosbítja, hogy az országos átlagnál kétszer nagyobb (11,7%) munkanélküliségi ráta kedvezőtlen szerkezetű, magas a tartósan munka nélkül lévők (51,5%) és a pályakezdő munkanélküliek (11,4%) aránya, azaz nem a kistérségi vállalkozói szféra nem képes a lakosok végzettségének megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatás növekedését akadályozza a lakosság alacsony iskolai végzettsége. Mind a közép- és felsőfokú végzettséggel (6,9%) rendelkezők aránya a Mátészalkai kistérségben jelentősen elmarad az országos (12,6%) értékektől. Mindezek mellett korszerűtlen a képzési struktúra, a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó. A felsőfokú szakképzés bővítése jelenleg előkészítés alatt áll, felnőttképzés pedig többnyire eseti jelleggel folyik. b) Elmaradott gazdasági szerkezet A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. A vállalkozások és foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági szerkezetváltás nem ment teljesen végbe, a térség jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben köszönhető a szocialista ipar-telepítési politikának. Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően fontos szerepet tölt be. A kistérség nem rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal, a termőföldek aranykorona-értéke alacsony, a korábbi nagyüzemi gazdálkodás helyett a döntő többségében elaprózott kisbirtokokon folyik a termelés. Ezek jellemzően alacsony tőkeerővel, korszerűtlen technológiával rendelkeznek, nem így képesek elegendő munkahelyet létrehozni. A mezőgazdasági termelők versenyképessége is alacsonynak mondható, a kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma


22


alacsony. Ezek hiányában a térség nem képes a meglévő mezőgazdasági potenciál megfelelő hasznosítására. A kistérségben az elmúlt fél évszázad során jelentős ipartelepítés zajlott le, ennek köszönhetően jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a térség. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működnek nagyvállalatok, ezek jelentős része napjainkban, a tulajdonosváltást követően is folytatja tevékenységét. A kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai a korábbi Magyar Optikai Művek privatizációja során létrejött utódvállalatok, melyek az optikai-iparban felhalmozott tudásra, gyakorlatra épülve továbbra is működnek Mátészalkán. Mindezekből kifolyólag a kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. Az elmúlt évek során a növekvő piaci verseny következtében fokozatosan előtérbe felértékelődik a vállalkozások közötti együttműködések, a beszállítói és egyéb hálózatok szerepe. A kistérségben nem jellemzőek a szorosabb gazdasági együttműködések, a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok az általuk alkalmazott költséges termelési technológiából kifolyólag nem voltak képesek kialakítani egy stabil beszállítói hálózatot a térség vállalkozásaival. Ezzel párhuzamosan az optikai vállalatok egymás közti együttműködése fokozatosan növekszik, új alapokra helyezve eddigi működésüket. A szolgáltató szektor ma a gazdaság húzóágazata, a gazdasági gyarapodás és modernizáció motorja. Ennek ellenére a kistérség nem rendelkezik színes szolgáltatói profillal. A működő vállalkozások elsősorban a kis- és nagykereskedelemben, valamint a szállítmányozásban érdekeltek; a turizmus és az üzleti szolgáltatások szinte teljesen hiányzik az ágazatból. A szolgáltató szektor kistérségi felfutása, a vállalkozások megerősödése még nem ment végbe, a szektor dinamikus fejlődés előtt áll, így alkalmas lehet a rendelkezésre álló szabad munkaerő felszívására. Az üzleti szolgáltatások a külső befektetések térségbe vonzása szempontjából is fontos, a vállalkozások fejlődéséhez, a versenyképesség növeléséhez szükséges az üzleti szolgáltatások körének bővítése. c) Fejletlen vállalkozási szerkezet Mindezek mellett súlyos probléma a kistérség fejletlen vállalkozási szerkezete. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (50) szemben az országos 87-el. A vállalkozássűrűség országos átlag alatti értéke nem tekinthető egyértelműen a gazdasági lemaradás fő okának, a gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően inkább a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő. A vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége, jellemzőek az alacsony tőkével alapítható vállalkozási formák (Bt, Kft) túlsúlya. Összességében megállapítható, hogy a kistérség vállalkozási szerkezete elaprózott, a cégek többsége alacsony jövedelem-termelő s munkahely-teremtő képességgel rendelkezik. A versenyképesség növelését segítő üzleti infrastruktúra a Mátészalkai Ipari Parkon kívül nem található a kistérségben, nem működik inkubátorház, amely szolgáltatásokat nyújtana az induló KKV-knak. Mindezekből megállapítható, hogy a jövedelmi viszonyok bővítéséhez szükséges munkahelyek létrehozása a kistérség vállalkozásainak megerősödését, a gazdasági együttműködések szintjének növekedését igényli, azonban a folyamat felgyorsításához elengedhetetlen külső tőke kistérségbe vonzása, új beruházások megvalósítása. Ehhez az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése mellett megfelelően képzett munkaerőre van szükség. A Versenyképes kistérség prioritás ezen feltételek javítását célozza.


23


FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK a) Tervezési keretek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapok általános szabályozására vonatkozó 1260/1999 sz. EK Tanácsi Rendelet kimondja, hogy az alapok igénybevételéhez, az igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat az adott (hazánk esetében 2004-2006) programozási időszakra. A Versenyképes kistérség prioritás és alprogramjai az NFT öt operatív programja közül közvetlenül kettőhöz kapcsolódik, ezek a következők: A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Az operatív programból többek között támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések. A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Az intézkedések egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadás), másrészt az oktatás és a képzés infrastruktúrájának modernizálását szolgálják. Országos Területfejlesztési Koncepció Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetében az Észak-Alföldi vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen kialakult ipari potenciálok megőrzését és szelektív fejlesztését, valamint logisztikai szerepének jobb kihasználását fogalmazza meg fejlesztési irányként.

Régióra műszaki belül a a régió

A Koncepcióban megfogalmazott regionális alapvetések érintik a Mátészalkai kistérség fejlődését is. A „Gazdaságfejlesztés” irányon belül vonatkoztatható a térségre. A régióra jellemző „elipartalonodás” megállításához jó lehetőséget kínál a Mátészalkán működő ipari park további fejlesztése, bővítése, valamint a Nagyecseden tervezett ipari park kialakítása. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja A dokumentum három stratégiai célja közül az első - Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére támaszkodva – eléréséhez közvetlenül kapcsolódik a Versenyképes kistérség prioritás. A cél megvalósulását a stratégia két prioritás a szolgálja közvetlenül: Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, számottevően építve a Régió jelentős vállalkozásainak és a helyi KKV-k együttműködésének erősítésére. A prioritás keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a Régió adottságaira alapozva, a külső befektetések növelése, valamint a kis- és közepes vállalkozások megerősítése.


24


Humán erőforrás fejlesztés E prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerő-piaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, az innovációs és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása. Az operatív program alábbi operatív tevékenységei meghatározóak a kistérségben: I/1.3 A beszállító hálózat intézményesítése: a régió belső erőforrásaira való tekintettel az ipar vonatkozásában a mezőgazdasági gépgyártás és az élelmiszeripar, valamint az optomechatronika területén nyílik erre elsősorban lehetőség. I./3.1 Versenyképes, minőségi ipari területek kínálatának megteremtése a Régióban (alapvetően a Mátészalkai Ipari Parkot érinti): Üzleti infrastruktúra fejlesztése az ipari parkokban és környezetükben, műszaki infrastruktúra fejlesztése a szűk keresztmetszet megszüntetése érdekében. Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) A RAT-ban meghatározott területi és ágazati specifikumokat a dokumentum illeszti a ROP prioritásaihoz és intézkedésihez. A dokumentum ezen része tartalmaz néhány a Mátészalkai statisztikai kistérségre is vonatkoztatható régiós specifikumot: Ipari, üzleti infrastruktúra fejlesztése (elsősorban Mátészalka), a tervben nevesítve szerepel az optomechatronikai ágazat fejlődése jelentette növekedési és innovációs potenciál. A halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság felzárkózásának elősegítése. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi munkaprogramja A munkaprogram központi problémának tekinti a megyére, és a Mátészalkai kistérségre is jellemző munkanélküliséget. Ebből kifolyólag az oktatás és képzés átfogó rendszerű fejlesztését, a közoktatási infrastruktúra korszerűsítését tartja szükségesnek. A dokumentum hangsúlyozza a megyei KKV szektor fejlesztését, támogatását, egy olyan vállalkozói kör kialakulását és megerősödését, amely a helyi adottságokra építve képes munkahelyeket teremteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programja A program Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje a gazdaságfejlesztés lehetséges irányait és céljait, kimondja a gazdasági szerkezetátalakítás fontosságát. Ehhez korszerű gazdasági tevékenységek meghonosítását tartja szükségesnek, melynek egyik alapfeltétele a vállalkozások környezetének fejlesztése új típusú üzleti szolgáltatások megteremtésével. Ezt szolgálják a kialakított prioritások is. Az I. prioritás külső források megyébe vonzását célzó beruházásokat javasol, elsősorban a telephelykínálat fejlesztése és intenzív befektetés-ösztönzési tevékenység révén. A III prioritás a vállalkozási üzleti környezetének fejlesztését, beleértve az új típusú üzleti szolgáltatások megteremtését, és a humán erőforrás fejlesztését célozza.


25


b) Szakmapolitikai keretek A nemzetgazdaság növekedésének egyik kulcseleme a foglalkoztatottak számának bővítése, ebből kifolyólag a külföldi beruházások Magyarországra vonzása, valamint a mikro-, kis és középvállalkozások megerősítése, versenyképességük javításának segítése. A kormány által megjelölt egyik fejlesztendő terület a beruházás-ösztönzés, a megszüntetni kívánt probléma pedig a működőtőke-befektetések egyenlőtlen eloszlása. Ennek orvoslása érdekében kijelölt irányok a következők: hátrányos régiók preferálása a beruházási támogatások tekintetében (pl.: differenciált támogatási intenzitások), működőtőke-befektetések infrastrukturális feltételeinek megteremtése (pl.: ipari parkok, közlekedési infrastruktúra javítása), munkaerő-tartalékok megfelelő irányú képzése (pl: szakképzés, felnőttképzés). Jelenleg a magyar kormány befektetés-ösztönzési eszközrendszere a következőképpen épül fel. Az egyes eszközökről részletes leírás, tájékoztató a GKM, illetve a megnevezett minisztériumok honlapján található. A vállalkozások versenyképességének javítását és a beruházásokat támogató állami ösztönzőrendszer két fő összetevője: 1. Közvetett ösztönzők 2. Közvetlen ösztönzők 1. Közvetlen állami ösztönzők A gazdaságfejlesztési programok közé két program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program tartozik, amelyek keretében egyszeri, vissza nem térítendő támogatásokat lehet elnyerni beruházások megvalósításához. A GVOP beruházás-ösztönzési pályázatai: Technológiai korszerűsítés (GVOP 1.1.1.) Regionális vállalati központok létesítése (GVOP 1.1.2.) Beszállító integrátorok számának növelése és megerősítésük (GVOP 1.1.3.) Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP 1.2.1.) Logisztikai szolgáltatások fejlesztése (GVOP 1.2.2.) SMART Hungary beruházás-ösztönzési pályázatok Innovációs és tudományos központok kialakítása, tevékenységi körük és szolgáltatásaik fejlesztése. Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás. A közvetlen állami támogatások körét bővíti továbbá a munkahely-teremtési és képzési támogatás, valamint amennyiben egy Magyarországon történő feldolgozóipari beruházás értéke eléri az 50 millió eurót, regionális szolgáltató központ esetében pedig a 25 millió eurót, a Magyar Kormány a beruházás támogatásáról egyedi döntést hozhat, amely mértéke meghaladja a fenti pályázatoknál elérhető összeget. A regionális szolgáltató központok beruházási értékébe a tárgyi eszközökre fordított összegek nem, csak a teremtett munkahelyekkel kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások összértéke számolhatók bele.


26


2. Közvetett állami ösztönzők A közvetett állami ösztönzők közé sorolhatók az adókedvezmények különböző fajtái: 16%-os társasági adókulcs, amely az egyik legalacsonyabb egész Európában. A 13 millió dollárt - Magyarország preferált régióiban a 4,3 millió dollárt -elérő, beruházások esetében a beruházó 10 éven keresztül fejlesztési adókedvezményben részesül, amely a társasági adó 80%-ának elengedését jelenti. Adómentes fejlesztési tartalékot lehet képezni a nyereség 25%-áig, illetve maximálisan 2,4 millió dollárig. A helyi iparűzési adó 25%-a, és a korábban munkanélküli vagy átképzett alkalmazott egy évi társadalombiztosítási járuléka leírható a társasági adóból. Ellentételezés A befektetés-ösztönzés újszerű eszköze: haditechnikai eszközök beszerzéséhez kapcsolódva a felmerülő kiadások gazdasági-kereskedelmi eszközökkel való kompenzálása. Mindezek mellett számos egyéb ösztönző eszköz is létezik, melyek egy része más tárcák kezelésében található. A legfontosabbak eszközök és programok a következők: Munkahely-teremtési és képzési támogatás (FMM) Adópolitika 2004-ben az adórendszer igazodott a nemzetgazdaság kitűzött céljaihoz, ennek érdekében a számos beruházás és fejlesztés-ösztönző adóváltozások történt. Hitelkonstrukciók Mivel a piaci szereplők legnagyobb részét a mikro és kisvállalkozások teszik ki, ők jelentik a gazdaság motorját, ezért versenyképességük növelését az alábbi hitelkonstrukciók segítik: Mikrohitel, Széchenyi Kártya, Midihitel, Európa Hitel. Kamattámogatás Lánchíd Faktoring Program: Ennek felfrissítését szolgálja a Sikeres Magyarország program keretében meghirdetett beszállítói hitelprogram, amelynek segítségével többlet kapacitásokat építhetnek ki nagy cégeknek beszállító kis- és középvállalatok. Garanciakonstrukciók CÉLOK A prioritás és a kialakított alprogramok két stratégiai cél elérését is segítik közvetlenül, ezek a következők: Foglalkoztatási lehetőségek bővítése, Munkaerőpiaci részvétel növelése. A részcélok közül pedig az alábbi három részcél megvalósítását szolgálják közvetlenül: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A foglalkoztatás szintjének növeléséhez alapvető feltétel a kistérségben rendelkezésre álló munkahelyek számának növelése. Ehhez versenyképes, modern technológiát alkalmazó vállalkozásokra, diverzifikált, a kistérség adottságait és hagyományait figyelembe vevő gazdasági szerkezetre van szükség.


27


Tőkevonzó képesség javítása a beruházások térségbe vonzásában központi szerepet tölt be a magas színvonalú, minőségi infrastruktúrával rendelkező ipari telephelyek megléte, valamint az ezek kiajánlását, új vállalkozásoknak a kistérségbe települését szolgáló aktív befektetés-ösztönzés. Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A vállalkozások versenyképességének javításához, a munkanélküliség csökkentéséhez kulcsfontosságú a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Ezt képzési, átképzési programokkal, új szakmák oktatásának beindításával és az oktatási rendszer fejlesztésével lehet megvalósítani. JAVASOLT ALPROGRAMOK A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve hozzárendelt részprogramok az alábbiak: A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Részprogram: Üzleti infrastruktúra fejlesztése A részprogram a kistérségbe érkező befektetések fogadásához elengedhetetlen üzleti infrastruktúra és telephelykínálat megteremtését célozza. Központi helyen szerepel a Mátészalkai ipari park továbbfejlesztése, amely magában foglalja az infrastruktúra további kiépítését, a szolgáltatások körének bővítését. Mivel az M3 autópálya az elkövetkező években eléri a kistérséget is, felértékelődik az autópálya közelében lévő területek logisztikai szerepköre. Ennek megfelelően fel kell mérni a potenciális logisztikai területeket, és elő kell készíteni a szükséges infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat. A/1.2. Részprogram: Befektetés-ösztönzés A külső beruházások kistérségbe vonzásához nélkülözhetetlen a jelenlegi befektetésösztönzési tevékenységek intenzitásának növelése. Fel kell mérni a kistérség telephelykínálatát, és a befektetési lehetőségeket csokorba rendezve, meg kell szervezni azok közös kiajánlását. A marketingkommunikációs eszközök elkészítése (többnyelvű kiadványok, honlap) és a tényleges befektetés-ösztönzési akciók elvégzése érdekében javasolt egy kistérségi befektetési iroda létrehozása. A marketingeszközök feladata, hogy vonzó térségi image megteremtésével tájékoztatást adjanak a kistérségben rejlő potenciális üzleti lehetőségekről, s felkeltsék elsősorban a térségen kívüli befektetők, valamint a helyi kis- és középvállalkozások érdeklődését A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Részprogram: Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A kistérség gazdaságában meghatározó szerepet töltenek be a Mátészalkán működő multinacionális optomechatronikai vállalkozások. Az ágazat jellemzően magas technológiai szinten termel, így a kistérség vállalkozásaival való beszállítói kapcsolatok nem jellemzőek. Ezzel szemben fokozatosan előtérbe kerül az ágazat vállalkozásai közötti együttműködés, amelynek erősítését a részprogram is célozza. Ennek érdekében az együttműködés területeinek bővítését elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra. Ezek döntően a közös munkaerő-felvétel, képzés, valamint a kutatásfejlesztés területére koncentrálódnak.


28


A/2.2. Részprogram: Beszállítói hálózatok kialakítása Az egyre élesebb versenykörülmények között a foglalkoztatottság hosszú távú bővítésének elengedhetetlen feltétele a vállalkozások versenyképességének javítása. Az elmúlt években folyamatosan felértékelődött a vállalkozások közötti együttműködés szerepe, a hálózatokba és különböző együttműködési csoportokba szerveződött cégek hatékonyabban vehetik fel a versenyt az egyedül piacra lépő versenytársaikkal. A részprogram a mátészalkai kistérségben működő élelmiszeripari kis- és közepes vállalatok és termelők közti együttműködések és beszállítói kapcsolatok erősítését tűzi ki célul. A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Részprogram: Üzleti szolgáltatások bővítése A részprogram a vállalkozások működéséhez, továbbéléséhez és létrehozásához szükséges menedzsment ismeretek hozzáférhetőségét segíti. Az üzleti szolgáltatások mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, mivel a vállalkozás működésének hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele már közvetlenül is segíti azok növekedési lehetőségeit. A részprogram keretében kiemelt helyen szerepel egy inkubátorház kialakítása a kistérségben, amely önköltségi áron képes magas minőségű szakmai szolgáltatásokat nyújtani a célcsoportnak. A/3.2. Részprogram: Vállalkozások technológiai korszerűsítése A munkanélküliség csökkentése érdekében a részprogram a helyi KKV-k modernizációját, technikai, technológiai fejlesztését célozza. A részprogram az új technológiák, termelési eljárások bevezetését, új termékek kialakítását, az innovációt szolgáló vállalkozói fejlesztéseket sürget, ezáltal javítva a vállalkozások versenyképességét, növelve értékesítési és foglalkoztatási képességüket. A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Részprogram: Átképzési programok szervezése A részprogram képzési és átképzési programok szervezésével egyrészt a munkaerő elhelyezkedésének elősegítését, azok piacképes tudással való felruházását, másrészt a vállalkozások munkaerőigényeinek minél magasabb szintű kielégítését szolgálja. A képzési programokat az érintettek (munkavállalók és munkaadók) igényeinek megfelelően, gyakorlati lehetőségekkel javasolt beindítani. A/4.2. Részprogram: Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése A szakképzések iránya és mértéke a vállalkozói, vállalati elvárásoktól, s a jövendő munkavállalók orientációjától függ. A részprogram az ehhez igazodó tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztésekre tesz javaslatot. A képzések lebonyolításához kellő tudással rendelkező szakembergárda szükséges, műszakilag és technikailag korszerű szervezeti keretek között. Az elhelyezkedés megkönnyítéséhez a helyi vállalkozók szakképzésbe történő bevonása szükséges, melynek segítségével a jelentkező igények folyamatosan nyomon követhetők. A/4.3. Részprogram: Közép- és felsőfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése A részprogram a középfokú és felsőfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Ez magában foglalja az épületek, tantermek felújítását, modern oktatási eszközök beszerzését, továbbá a speciális ismeretek, szakmák elsajátításához szükséges eszközök beszerzését. Kiemelt eleme a részprogramnak a felsőfokú szakképzés fejlesztése a kistérségben.


29


MONITORING RENDSZER Eredmény indikátorok 1000 lakosra jutó vállalkozások számának alakulása Újonnan létrejött vállalkozások száma A kistérségben megvalósult befektetések nagysága A kistérségbe érkezett új vállalkozások száma Beruházásokkal létrehozott munkahelyek száma A KKV-k fejlődését, a vállalkozások indítását segítő szolgáltatások száma Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

Hatás indikátorok Foglalkoztatási ráta alakulása Munkanélküliségi ráta alakulása Aktivitási ráta alakulása A tartósan munka nélkül lévők aránya Létrehozott / megőrzött munkahelyek száma

MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI A kistérség önkormányzatai, kistérségi tárulások; Az ipari park menedzsment szervezete; Optomechatronikai klaszter vállalkozásai; A kistérség középfokú oktatási intézményei; Szakmai szervezetek, gazdasági kamarák; Külföldi és hazai társas vállalkozások. LEHETSÉGES FORRÁSOK A fejlesztések megvalósításához lehetséges finanszírozási források: GVOP 1.1. A tőkevonzó és –megtartó képesség fejlesztése (100-300 millió Ft támogatás, területtől függően). GVOP: 1.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (max. 100 millió Ft támogatás projektenként) GVOP: 1.3 Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás (a támogatás maximális aránya 100%, a projektméret az intézkedés pénzügyi terve szerinti) HEFOP 3.4. Munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések (1-50 millió Ft támogatás) HEFOP 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése (6-50 millió Ft támogatás)


30


PRIORITÁS B – BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET

SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA A lakosság életkörülményeit és a gazdaság működését közvetlenül érinti a kommunális infrastruktúra fejlettsége, azaz az ár- és belvízvédelem, a vízellátás, a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás. A természeti területek védelme kiemelten fontos, védeni és szükség esetén rehabilitálni kell a természeti értékeket. a) Ár- és belvízvédelem A Mátészalkai kistérségben található a Szamos- és a Kraszna-folyó, mindkettő a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók vízhozama igen erősen ingadozik, árvíz esetén igen magas vízállás is kialakulhat. Az elmúlt évek magas vízállásaira való tekintettel a kistérség számos településén kiemelt helyen szerepel az árvizek elleni védekezés infrastruktúrájának fejlesztése, a komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozás, ennek megvalósítása azonban forráshiányba ütközik. További probléma, hogy a kistérség keleti része, különösen az ecsedi területek rendkívül belvízérzékenyek, lévén a térség az Ecsedi-láp lecsapolásával került bevonásra a mezőgazdasági termelésbe. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak, a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. b) Ivóvízminőség A kistérség szinte valamennyi településén jelent problémát az ivóvízellátás. Összességében már a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya is alacsony (89,6%), összevetve más megye kistérségeivel. A települések többségén a már kiépített ivóvízhálózat is elavult, annak korszerűsítése szükséges. A hálózat hiányosságai mellett komoly probléma az ivóvíz minősége. A települések többségén az ivóvíz minősége nem felel meg az Európai Unió előírásainak, az arzéntartalom a kistérség 21 településén magasabb a megengedett értéknél, de néhány településen magas az ivóvíz nitrát és ammóniumtartalma is. Az ivóvízben található különböző mikrobiológiai és kémiai szennyezőanyagok csökkentik a lakosság várható élettartamát, és közvetlenül kimutatható egészségkárosító hatásuk. A lakosság védelme érdekében elengedhetetlen a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. c) Szennyvízelvezetés- és kezelés Országos szinten igaz a megállapítás, hogy a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. Míg 1996-ban a vezetékes vízzel ellátott lakások 17,2%-a volt bekötve a szennyvízhálózatba, addig 2003-ra ez az érték 31,7%-ra nőtt. Az elmúlt évek nagyobb szennyvízberuházásai ellenére még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, szükséges az alapvető infrastruktúra kiépítése és a meglévő hálózatok bővítése, továbbfejlesztése. Szennyvízcsatorna-hálózat csak a kistérség 12 településén van, valamennyi településen megoldott a keletkező szennyvíz elszállítása. A csatorna nélküli települések közé tartozik a térség egyik városa Nagyecsed és a 3.500 fős Hodász is. Azonban Mátészalkán is csak 54%-os a kiépítettség. A szennyvízcsatorna-hálózat részbeni kiépítettsége miatt az elfolyó szennyvíz környezeti veszélyt jelenthet. Külön kiemelendő a térség második városa, Nagyecsed, valamint a tervezett árapasztó tározó melletti települések helyzete, ahol nincs megoldva a szennyvíz elvezetése.


31


d) Hulladékgazdálkodás A vízbázisok védelme és a környezeti szennyezés csökkentése érdekében szükséges a hulladékgyűjtés infrastruktúrájának fejlesztése. A lerakókból a csapadékvízzel a talajvízbe és a folyóvizekbe szivárgó szennyezések jelentősen károsítják a A kistérségben a kommunális hulladék gyűjtése minden településen szervezett formában zajlik, ennek ellenére számos probléma adódik, többek között a nem megfelelő elhelyezés miatt, ami fokozottan érvényes a veszélyes hulladékokra. Bár valamennyi településen biztosított a kommunális hulladék elszállítása és elhelyezése, komoly környezeti problémát jelentenek az illegális lerakók. A hulladék elhelyezési környezeti szabályok szigorodása miatt a települések többségén bezárták a korábbi hulladéklerakókat, megkezdődött a területek rekultivációs felmérése, azonban a tényleges rekultiváció még nem valósult meg. e) Természeti területek állapota A kistérségben élő lakosság életminőségének javítása és a kistérség Európai Uniós szinthez való felzárkózása érdekében kiemelt fontosságú a főbb környezetvédelmi problémák megoldása, melyben központi feladat jut a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésének, valamint az ágazatokon belüli környezetvédelmi intézkedéseknek. A kistérség élhetőségének és vonzerejének növeléséhez mindezen túl elengedhetetlen a természeti értékek hatékony megőrzése illetve gyarapítása, melyben hangsúlyosan szerepel a területi védettség rendezése és a védett természeti területek kapcsolatainak kiépítése, valamint az értékes táji elemek védelme, illetve a leromlott állapotú tájak rehabilitációja. A programban központi szerepet kap a természeti értékek megőrzése és gyarapítása. A kistérségben található természeti területek, értékek (Holt-Szamos, Ecsedi-láp) fejlesztésével és védelmével egyrészt javítható a lakosság életminősége, a kistérség településeinek vonzereje, valamint bővíthető a kistérségben jelenleg hiányzó idegenforgalom. Összességében megállapítható, hogy a kommunális infrastruktúrák megfelelő kiépítettségének hiánya a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, s ezáltal csökkenti az életminőséget. Emellett ez a hiányosság negatívan befolyásolja a térség tőkevonzó képességét is. A befektetők szemében ugyanis a kommunális infrastruktúra olyan alapadottság, melyet nem versenytényezőként, hanem alapfeltételként kezelnek, mintegy nulladik szempont a többi telepítő tényező között . Ennek hiányában nem várható a helyi gazdaság külső források bevonásával történő élénkülése. Mindezek alapján a prioritás az alapvető környezeti és kommunális infrastruktúra kiépítését, továbbfejlesztését célzó alprogramokat jelöl ki. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK a) Tervezési keretek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapok általános szabályozására vonatkozó 1260/1999 sz. EK Tanácsi Rendelet kimondja, hogy az alapok igénybevételéhez, az igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat az adott (hazánk esetében 2004-2006) programozási időszakra.


32


A Biztonságos környezet prioritás és alprogramjai az NFT öt operatív programja közül közvetlenül kettőhöz kapcsolódik, ezek a következők: Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) céljai, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, valamint a vidék felzárkóztatása. Ennek érdekében számos, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó infrastrukturális beruházást valósítható meg a programból. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között. Országos Területfejlesztési Koncepció Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetében az Észak-Alföldi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3 autópálya, vasút), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem) és energiaellátási irányokat jelöl ki. Ezen infrastrukturális feltételek javítása a kistérségben is szükséges. Országos Területrendezési Terv Az OTT a Kraszna és a Szamos mentét kiemelten fontos érzékeny területként kezeli, ami a térség több települését érinti. Árvízvédelmi szempontból fontos a Vásárhelyi-terv keretében a kistérségben került kijelölésre a tervezett Szamos-Krasznai tározó. A kistérségben komplex tájrehabilitációt nem jelöl meg a dokumentum, jelenleg előkészítés alatt áll az Ecsedi-láp rehabilitációja. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja A dokumentum három stratégiai célja közül a második cél - A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes területén – eléréséhez közvetlenül kapcsolódik a Biztonságos kistérség prioritás. A cél megvalósulását a stratégia egy prioritása segíti közvetlenül: A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezet- és természetvédelem Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítése, a fejlett környezetvédelmi infrastruktúra, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának megteremtése. Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) A RAT-ban meghatározott területi és ágazati specifikumokat a dokumentum illeszti a ROP prioritásaihoz és intézkedésihez. A dokumentum ezen része tartalmaz néhány a Mátészalkai statisztikai kistérségre is vonatkoztatható régiós specifikumot, melyek közül a következő emelhető ki: Ár- és belvízvédelem továbbfejlesztése esetén kiemelésre kerül a Szamos- és a Kraszna-folyó, valamint tovább kell folytatni a Vásárhelyi terv keretében a vésztározók kialakítását.


33


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi munkaprogramja A munkaprogramban központi helyen szerepel a különböző infrastrukturális hiányok megszüntetése, a meglévő infrastruktúra fejlesztése. A beavatkozások között szerepel a közlekedés, hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, árvízvédelem területe. A közlekedési infrastruktúra estében az M49-es út megépítése, a hulladékgazdálkodás megyei programon belül tervezett megyei hulladékgazdálkodási program, míg az ár- és belvízvédelem kérdéskörében a Vásárhelyi-terv keretében megépülő Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó emelhető ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008 A program részletesen kijelöli a kistérség településeire vonatkozó környezetvédelmi fejlesztéseket elsősorban az ivóvízminőség és a szennyvízhálózat fejlesztésének területén. A program a koncepcióban részletesen elemzésre került, megállapításai ott tekinthetők meg. b) Szakmapolitikai keretek Vásárhelyi-terv A program a Tisza-völgy általános árvízvédelmének javítását szolgálja, melynek keretében több árapasztó tározó kerül kialakításra az árvízhullámok levonulásának segítésére, az esetleges árvizek megelőzésére. Ennek során közvetlenül a kistérségben kerül kialakításra a Szamos-Kraszna-közi tározó, amely Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Olcsva, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka települések külterületeit érinti. A tározó megépítésével 65 cm vízszintcsökkentést lehet elérni a vízkieresztés helyén, hatása a Tiszán Tivadar-Kisköre között és a Szamostorkolat-Csenger közötti szakaszon jelentkezik. A tervezett tározó 10-15 %-a természeti terület, de bizonyos részei szerepelnek a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet bővítési tervezetében. A tározó tervezett területén található természetközeli állapotú területek jobbára lokálisan a tározó ÉNy-i részén összpontosulnak. Ezek területi aránya a tervezett tározóhoz viszonyítva kicsi, de jelenlétük indokolja, hogy a tározó kialakítási és üzemeltetési tervének kidolgozása során tájgazdálkodás kialakítása mellett, ezen területek természeti értékeinek súlyával arányosan jelenjenek meg a természetvédelmi szempontok is. Az ár- és belvízvédelmi létesítmények építése mellett az érintett települések közműveinek kialakítását (szennyvízhálózat, összekötő utak), valamint a tározót körülölelő kerékpárút kiépítését is tartalmazza a program, így komplex vidékfejlesztési beruházásként segítené a lakosság életminőségének javítását. Sajnos a beruházás előkészítése késik, így jelenleg nem látható a tározó megépítésének reális időpontja. Észak-alföldi ivóvízminőség javító program Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk szükségessé tette az EK direktívák hazai adaptációját és az ehhez kapcsolódó ivóvízjavító program megalapozását és kidolgozását. Az Európai Uniónak a jelenleg érvényben lévő, az ivóvíz minőségére vonatkozó, 98/83 EK direktívája minden kémiai szennyező anyagnál tartalmaz egy határértéket. A kötelező jellegű (nem indikátor) mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozóan a direktíva szövege a tagállamokra nézve kötelező, alóla felmentés nincs, meghatározott időtartamra átmeneti mentességet adhat a brüsszeli központ. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség a régióra általánosan jellemző rossz minőségű ivóvízminőségre való tekintettel hazai és Európai Uniós forrásokból beindította MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

34


az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programját, melynek első ütemében 44 régiós településen kerül sor ivóvízminőség-javító beruházásokra. A program a kistérség 8 települését érinti, ezek: Győrtelek, Fülpösdaróc, Géberjén, Kocsord, Ököritófülpös, Rápolt, Nagyecsed, Fábiánháza, Fábiánháza-Előtelek. A Program az érintett településeken az arzén tartalom mellett a többi szennyező komponenst is az előírt határértékek alá (ami az arzén esetében a végső 10 µg/l határértéket jelenti) csökkenti, azaz teljes vízminőség-javítást ér el. A program során három fő tevékenység kerül kivitelezésre: technológia-fejlesztés a vízműveknél, ivóvízvezeték-hálózati rekonstrukció, valamint a vezetékhálózat alkalmasság tétele a tisztításra (vezeték-tisztítás beruházási része). A régió és a kistérség többi települése a program II. ütemében kerül sorra. NATURA 2000, Az Európai Unió ökológiai hálózata Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A különleges természet-megőrzési területeket az irányelv 1. és 2. számú mellékletében szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, és (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek. A magyarországi Natura 2000 hálózatba 55 különleges madárvédelmi terület (1,29 millió ha) és 467 különleges természet-megőrzési terület (1,41 millió ha) tartozik. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok ún. „pannonikumok” esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. Ilyen a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok. Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő, kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. A Natura 2000 hálózat területeit a tagállamok jelölik ki. A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet. Magyarországon még jelenleg is tart a Natura 2000 hálózat kijelölése, amelyet elsősorban PHARE program keretében végzett adatgyűjtés segíti. Ennek keretében megtörténik az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteiben szereplő MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

35


élőhelyek, növény- és állatfajok országos értékelése, és a programban részt vevő szakértők javaslatot tesznek a Natura 2000 hálózatba kijelölendő területekre. A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal is segíti adatszolgáltatással a Natura 2000 területek kijelölését. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az EU átlag fölötti. A Natura 2000-területek kedvező természeti állapotát a kihirdetést követően meg kell őrizni, ha ez szükséges, helyre kell állítani. Ennek érdekében a tagállamok meghozzák a szükséges védelmi intézkedéseket. A Natura 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése vagy elérése érdekében hozott intézkedéseket vagy korlátozásokat a természetvédelmi hatóság a területről készítendő kezelési tervben határozza meg. A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza. Ez megvalósulhat jogszabályi tiltással, de hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás is alkalmazható, ha a terület kedvező természetvédelmi helyzete ezáltal is megőrizhető. A gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi. 2007-től az EU új egységes támogatási rendszert léptet életbe a Natura 2000 területek fenntartására, amelyből a földhasználók a jelenlegi Agrár-környezetvédelmi Programból elnyerhető támogatásoknál is lényegesen nagyobb mértékű támogatáshoz juthatnak. Az átmeneti időszakban, 2005-ben és 2006-ban az Agrár-környezetvédelmi Program támogatási forrásai már ma is elérhetők a gazdálkodók számára. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, valamint javításával a hátrányos helyzetű régiókban, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekkel. A megfelelő területhasználattal a gazdálkodók pedig segíteni fogják hazánk természeti örökségének megőrzését. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási program A Sz.-Sz.-B. Megyei Területfejlesztési Tanács felismerte, hogy a jelenlegi állapot nem tartható, az Európai Uniós irányelveknek megfelelő hosszú távon működőképes és tovább fejleszthető, lehetőleg az egész megyében egyszerre kiépítésre kerülő települési hulladékkezelési rendszert kell kiépíteni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer beruházás-előkészítő tanulmányát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Megyei Közgyűlés 2002-ben elfogadta és egyetértett az egész megyére vonatkozó komplex program elindításával. 2004. elejére elkészült a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék-gazdálkodási operatív program. A program keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 229 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11 települése fogott össze az Európai Uniós követelményrendszernek megfelelő regionális integrált hulladékgazdálkodás megvalósítására és az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek megteremtésére. A program keretében 194 települési hulladéklerakó rekultivációja, a szelektív hulladékgyűjtés előkészítése és bevezetése történik meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer elnevezésű pályázat a Magyar Kormány támogatásával 2004. június 30-án benyújtásra került az Európai Unió illetékes brüsszeli szervéhez. A pályázat pozitív elbírálását követően kezdődhet meg a program megvalósítása.


36


CÉLOK A prioritás és a kialakított alprogramok a Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása stratégiai cél megvalósulását közvetlenül segíti, ugyanakkor az alprogramok megvalósítása alapvető a Foglalkoztatási lehetőségek bővítése stratégiai cél eléréshez is. A prioritás és alprogramjai két részcél megvalósulását közvetlenül, további két részcél elérését pedig közvetve segíti. A környezetbiztonság növelése A lakosság életminőségének növeléséhez az alapot jelentik a kommunális infrastruktúrák, közművek. Ezek hiánya nemcsak hogy nagymértékben csökkenti az életminőséget, de a pozitív hatások kiteljesedését is csökkentik. Az alapközművek kiépítése alapvető a vállalkozások működéséhez is, továbbá fontos a külső beruházások kistérségbe vonzásához. A környezet minőségének javítása Az életminőség javításában kiemelt szerepe van a természeti és települési környezet minőségének. A rendezett és ápolt környezet, a kikapcsolódásra és regenerálódásra alkalmas természeti területek rendkívül fontos hatást gyakorolnak a lakosságmegtartó képesség és az életminőség növelésére. Ezek a minőségi tényező ugyanakkor feltételezik az alapvető közművek meglétét. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása érdekében segíteni kell a kistérségi szolgáltató szféra fejlődését. A természeti területek rehabilitációja és bővítése hozzájárul az idegenforgalom bővüléséhez, a meglévő adottságokból kiajánlható vonzerők kialakítása révén. Tőkevonzó képesség javítása A prioritás alprogramjai a külső befektetések térségbe vonzásához nélkülözhetetlen, az alapot jelentő infrastrukturális hiányok felszámolását célozzák, így a javasolt alprogramok javítják a kistérség tőkevonzó képességét, pontosabban annak alapjait rakják le. JAVASOLT ALPROGRAMOK A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve hozzárendelt részprogramok az alábbiak: B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Részprogram: Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén A részprogram a lakosság és a vállalkozások biztonságos működését, a társadalmi és gazdasági környezet védelmét szolgálja. A kistérség árvízveszélyes területen helyezkedik el, mindkét folyóján kialakulhatnak igen magas vízszintek. Az elmúlt években fokozatosan növekvő árhullámok következtében a gátak alacsonyabb szintje nem nyújt minden esetben teljes körű védelmet, a jelenlegi árvízvédelmi rendszer fejlesztése és kialakítása szükséges. B/1.2. Részprogram: Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása A kistérség belvizekkel nagymértékben veszélyeztetett, a folyószabályozás és mocsárlecsapolás következtében korábban vízzel borított területeket vontak be a mezőgazdasági művelésbe. Árhullámok idején ezeken a területeken a belvíz elvezetése kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében. Ugyanakkor a csapadékvíz elvezetése a kistérség valamennyi településén szükséges, a belvizek megelőzése érdekében öblözeti alapon kell kiépíteni a csapadék elvezetését szolgáló rendszert.


37


B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Részprogram: Ivóvízhálózat korszerűsítése A kistérség szinte minden településén javításra szorul az ivóvíz minősége, a részprogram az EU vízminőségi irányelv követelményeinek való megfelelést célozza. A megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása az önkormányzatok feladata, azonban a beruházások magas költségigényét tekintve EU-s és hazai társfinanszírozás szükséges a fejlesztésekhez. A részprogram közvetve javítja a kistérség lakosságának egészségi állapotát, az ivóvízből kiszűrve a káros kémiai alkotókat, elsősorban az arzént. B/2.2. Részprogram: Szennyvízhálózat bővítése A részprogram a szennyvízelvezetés és –tisztítás rendszerének kiépítését célozza, ezáltal biztosítva a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmét. Jelenleg a kistérség 14 településén nincs egyáltalán szennyvízhálózat, ezen településeken minél előbb pótolni kell a hiányosságokat, míg a fennmaradó 12 település esetében növelni kell a rendszer kiépítettségét, valamint a tisztító kapacitásokat. B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Részprogram: Korszerű hulladékgazdálkodás A településeken keletkező kommunális hulladék jelentős szennyező forrást jelent, ezért lakosság és a környezet védelme érdekében rendkívül fontos annak szakszerű elhelyezése, ártalmatlanítása és újrahasznosítása. A környezetvédelmi előírások szigorodásával a kistérségben számos hulladéklerakó bezárt, azonban ezeknek a területeknek a rekultivációja még nem történt meg. További problémát jelentenek az illegális hulladéklerakók, melyek ellenőrizetlenül szennyezik a környezetet. A részprogram ezen problémák megoldását szolgáló tevékenységeket tartalmaz. B/3.2. Részprogram: Környezeti nevelési programok A modern hulladékgazdálkodás és a környezet védelmének egyik alapja a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. Ez egyrészt tiszta technológiák alkalmazásával, a vállalatok által alkalmazott termelési eljárások, újra felhasználható csomagolóanyagok térnyerésével, másrészt a lakosság környezettudatosságának növelésével érhető el. A részprogram a lakosság környezetvédelem iránti elkötelezettségének növelése, a szelektív hulladékgyűjtés előkészítése érdekében komplex nevelési programokat javasol, amelyek információkkal és megoldásokkal látják el a térség lakosait. B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Részprogram: Természeti területek rehabilitációja A természeti területek iránti igény folyamatosan nő az emberekben, az érintetlenkörnyezet olyan kikapcsolódási és rekreációs töltéssel rendelkezik, amely javítja a lakosság életminőségét. A kistérségben számos természeti érték található, azonban ezek állapota leromlott a felelőtlen gazdálkodás következtében. A részprogram ezen területek rehabilitációját szolgáló tevékenységeket tartalmaz. a kistérség folyói, holtágai valamint az Ecsedi-láp területe alkotja a részprogram célterületét.


38


MONITORING RENDSZER Eredmény indikátorok Belvízmentes földek kiterjedése, Megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya, Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, Közműolló csökkenése, A természetes vagy természetközeli állapotú területek kiterjedése.

Hatás indikátorok A vándorlási egyenleg alakulása. Az állat- és növényfajok sokféleségének fennmaradása, illetve növekedése.

MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI Helyi önkormányzatok és társulásaik, Az önkormányzatok és a magánszféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok Civil szervezetek, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és háttérintézményei. LEHETSÉGES FORRÁSOK KIOP 1.1. „A” komponens: Az ivóvízminőség javítása (projektenként kapható támogatás: 50-1000 millió Ft), KIOP 1.1. „B” komponens: Szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése (lejárt, e célra európai uniós forrás esetleg 2007-től várható. A tevékenységek finanszírozására minisztériumi forrásokból kerülhet sor), KIOP 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvíz védelme érdekében, KIOP 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem, AVOP 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (projektenként kapható támogatás max. 80 millió Ft), Számos környezetvédelmi jellegű beruházáshoz támogatás szerezhető a Környezetvédelmi Minisztérium KÖVICE alapjából (pl. szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése, természetközeli szennyvíztisztítás, stb.);


39


PRIORITÁS C – FEJLŐDŐ VIDÉK

SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA A vidéki területek fejlesztését a rendszerváltás óta megváltozott gazdaságszerkezet, a vidék klasszikus funkciójának átalakulása teszi szükségessé. A kistérség változásokhoz való igazodása azonban nem olyan gyors ütemű, mint amelyet az új, környezettudatos gazdálkodás megkövetel. A vidéki területeken a települések lakosságmegtartó képességének növelése ma már külső beavatkozást igényel, a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek háttérbe szorulásával, az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatását elő kell segíteni. a) Mezőgazdaság Bár a mezőgazdaság a Mátészalkai kistérség társadalmi-gazdasági életében még mindig stratégiai szerepet tölt be, az elmúlt évtized tulajdoni és szerkezeti változásai miatt egyre alacsonyabb potenciál jellemzi. A birtokstruktúra fokozatosan elaprózódott, a jövedelmek csökkentek, a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább a vidéki értékek megtartását, a népesség önfenntartását szolgálja. A hagyományos gazdálkodást helyettesítő alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben, holott a kistérség mezőgazdasági potenciálja – részben természeti adottságai, részben termékszerkezete miatt – alacsony. A területek döntő hányada szántó, melyen a klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése folyik; az erdőtelepítések adta lehetőségeket a gazdák még nem ismerték fel, holott az a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárul. b) Szolgáltató szektor A mezőgazdaság leépülésének ellensúlyozására hivatott, fejlődő vidéket szimbolizáló szolgáltató szektor fejletlensége a Mátészalkai kistérségben hangsúlyosan tükröződik az alapszolgáltatások, illetve a turisztikai szolgáltatások hiányában. A mezőgazdaságban és az iparban tapasztalható korlátozott munkalehetőségek ellenére sem figyelhető meg a szektor dinamikus élénkülése, melynek oka egyértelműen a minőségi szolgáltatások hiányában, a kiszolgáló háttér és infrastruktúra kiépítetlenségében, az információáramlás korlátozottságában keresendő. Bár a kistérség korábban sem rendelkezett turisztikai hagyományokkal, az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése megkívánná a turisztikai potenciál magasabb szintű hasznosítását, különösen, ha az a helyi adottságokra felfűzhető. A kistérségben számos természeti idegenforgalmi látványosságra találhatunk példát, mint az Ecsedi-láp, a Holt-Szamos de rossz állapotuk, a korlátozott közlekedési viszonyok, a nehéz megközelíthetőség, továbbá a programok és információk hiánya gátat szab kihasználásuknak. c) Turizmus A turizmus fejlődését akadályozza, hogy a kistérség egyedi kínálata, programjai nincsenek versenyképes formában kiajánlva. A települések mindeddig nem ismerték fel, hogy a programokat, rendezvényeket egyrészt a kistérséget alkotó települések összefogásával, közösen, másrészt a nagyobb idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező szomszédos kistérségekhez kapcsolódva hatékonyabban lehetne megtartani (például Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, Tisza). A kistérség rurális jellege indokolttá tenné a falusi turizmus fejlesztését is, de jelenleg sem az infrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátóhelyek) sem a szolgáltatások, sem a hiányzó térségi image és marketingtevékenység nem teszik alkalmassá a kistérséget e szerep betöltésére. A fejlődő vidék arculatához a települések vonzó környezetének kialakítása társul. A település-rehabilitáció összetett folyamat, hatással bír a lakosság komfortérzetére, életszínvonalára, a turisztikai potenciálra, a befektetések alakulására és a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

40


foglalkoztatásra is, sőt, a belső demográfiai folyamatokat is megszabhatja. A mátészalkai kistérségben intenzív vándorlási folyamat figyelhető meg falu-város viszonylatában. A kistelepülések lakói egyre inkább a városokat, elsősorban Mátészalkát választják lakhelyüknek, a falvak elöregszenek, s nemcsak a népességük, de környezetük, épületállományuk, kulturális örökségeik, értékeik is leépülnek. A nagyobb települések központját betonelemek, térburkolók foglalják el, legtöbbször a parkok és zöldfelületek rovására. A frekventált területeken elhelyezkedő önkormányzati épületek, mint a polgármesteri hivatal, kultúrház, teleház, művelődési ház, közösségi ház állapota a települések rendezett képét kell, hogy sugallják. A vidéki területek fejlődésének mércéje a térségi közlekedési infrastruktúra minősége. A Mátészalkai kistérség országon belüli elérhetősége periférikus elhelyezkedése miatt nem megfelelő. Mátészalka, mint a kistérség központi fekvésű városa, a térség többi településéről könnyen megközelíthető. A térségi kapcsolatok javulását eredményezi majd az M3-as autópálya megépülése, mely a tervek szerint a kistérségben halad el, illetve az M49-es gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. A kistérségi úthálózat a meglévő utak műszaki állapotának javítását, és a kerékpárút-hálózat bővítését foglalja magába. Kerékpárút mindössze öt településen, Jármi, Kocsord, Nyírcsaholy, Őr és Vaja településen van részben kiépítve, holott az nemcsak a közlekedés olcsóbb és környezetkímélőbb alternatíváját kínálja, de idegenforgalmi szempontból is stratégiai szereppel bír. A települések többségén megfigyelhető a járdák hiánya. Összefoglalva, a Mátészalkai kistérségben a gazdasági szerkezetátalakulás lassú ütemben folyik, a mezőgazdaság domináns szerepét a fejletlen szolgáltató szektor nem képes ellensúlyozni. A kistérség mezőgazdasági hagyományainak új formában való felelevenítése az általános bizonytalanság és információhiány miatt korlátokba ütközik, az alternatív lehetőségek adta előnyök kihasználása még gyerekcipőben jár. A fejlődő vidék képe a szolgáltatások – alap-és idegenforgalmi szolgáltatások – alacsony színvonala miatt nem realizálódik. Bár a kistérségben klasszikus turisztikai hagyományokról korábban sem beszélhettünk, a meglévő adottságok, értékek és vonzerők érvényesítésére gyenge törekvés mutatkozik: nincsenek nevesítve az egyes attrakciók, hiányos az infrastrukturális ellátottság, a települések közötti alacsony együttműködési készség a kommunikáció elégtelenségét vonja maga után, és hiányzik az idegenforgalmi fejlesztésekért felelős szervezeti keret is. A turizmus fejlődésének gátját képezik a közlekedési infrastruktúra hiányosságai, mely kifejezetten megnyilvánul a kerékpárút-hálózat kiépítetlenségében. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK a) Tervezési keretek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) – AVOP A kistérségi program „Fejlődő vidék prioritása” a Nemzeti Fejlesztési Terv három specifikus célja közül a versenyképesebb gazdaság, valamint a jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése specifikus célokhoz kötődik. A kistérségi fejlődés vidékfejlesztési prioritásához kapcsolódó intézkedéseket az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) foglalja össze, mely támogatja A mezőgazdasági termelés modernizációját; A vidék felzárkóztatását; A vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését.


41


Az AVOP mellett a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek felzárkóztatását tűzte ki célul az NFT Regionális Fejlesztési Operatív Programja, mely támogatja a Turizmusfejlesztést; A térségi infrastruktúra fejlesztését; Település-rehabilitációt. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) az EMOGA Garanciarészlegének intézkedéseire Az NVT az NFT AVOP programjával közösen komplex vidékfejlesztést tartalmaz, melynek földrajzi határa az ország egész területére kiterjed, céljai, intézkedései a Mátészalkai kistérséget is érintik. A prioritás kiemelten illeszthető az NVT „mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása” és a tájgondozás kialakításának elősegítése” általános célokhoz. Az NVT kistérségre vonatkozó prioritásai: 1. Prioritás: A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak; 2. Prioritás: A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása; 3. Prioritás: A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása; 4. Prioritás: A környezeti állapot megőrzése és javítása. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja A „Fejlődő vidék” prioritás a program első számú stratégiai céljához illeszthető: diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére támaszkodva. Vonatkozó prioritásai: 1) Gazdaságfejlesztés: minőségi turisztikai kínálat megteremtése 2) Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés: versenyképes agrárgazdaság megteremtése; mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése. Az Operatív program Mátészalkai kistérségre vonatkozó operatív tevékenységei: I/2.2 A Tisza és mellékfolyói turizmusának komplex fejlesztése I/2.3 Az ökoturizmus fejlesztése II/1.2 A mezőgazdasági termelés adottságokhoz igazodó, differenciált fejlesztése III/1.1 A közúthálózat fejlesztése

Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió Az akcióterv stratégiai célja a versenyképes gazdaság megteremtése a gazdaság diverzifikációjának elősegítése révén. A dokumentum fejlődő vidékre vonatkozó régiós specifikumai: Diverzifikált, modern mezőgazdasági termelés kialakítása a tájjellegű növények termelésének ösztönzésével, a minőségi termékek, és a biotermékek növelése. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

42


A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi munkaprogramja A megyei önkormányzat munkaprogramja konkrét célokat jelöl ki a 2003 és 2006 közötti időszakra. A Mátészalkai kistérséget érintő fejlesztési elképzelések „Fejlődő vidék” prioritáshoz kapcsolódó megállapításai: A program kiemeli a mezőgazdaság esetében a feldolgozó-kapacitások fontosságát, a zöldség és gyümölcstermelés terén meglévő hagyományokra alapozva; Turizmus elsősorban a Tiszára, a gyógyvizes fürdőkre valamint a kulturális örökségre építhető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdőgazdálkodási koncepciója A koncepció hosszú távú célja az erdők hasznosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az erdők rendeltetése alapján, a tartamos erdőgazdálkodás szellemében. A Mátészalkai kistérséget érintő javasolt fejlesztési irányok: Védett erdők programja Szaporító-anyag termelési program Fa-anyag termelési program Energetikai célú erdőhasznosítási program Intenzív vadgazdálkodási program Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Idegenforgalmi fejlesztési koncepciója és stratégiai programja A koncepció fő célként tűzi ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megye versenyképes turisztikai célterületté tételét, külön kihangsúlyozva a vonzerők tudatos fejlesztését és a fenntartható turizmus kialakítását. A dokumentum számos olyan lehetőséget jelöl ki, amelyek a Mátészalkai kistérség településeit közvetlenül érintik. b) Szakmapolitikai keretek Közös Agrárpolitika (KAP) 2004. május 1-jével hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, s mint tagállamra, rá is kiterjed a közös agrárpolitika hatálya. A KAP második pillére, a vidékfejlesztési politika a Mátészalkai kistérségre ha közvetve is, de hatással bír, melynek kapcsán a következő előrejelzéseket célszerű figyelembe venni a kistérségi programozáskor: A gyümölcstermesztési ágazat fokozatosan visszafejlődött. A jövőben növelni kell a lakosság minőségi gyümölccsel és gyümölcstermékekkel való folyamatos ellátását. A hazai gyümölcstermesztés fejlesztése csak a minőségi követelmények figyelembevételével képzelhető el. A világ növényiolaj-felhasználása 2004/2005-ben rekordszintre emelkedik. Annak ellenére, hogy a biodízelipar, valamint a vegyipar is egyre növekvő alapanyagigénnyel lép fel a növényiolaj-piacon, a felhasználás még mindig körülbelül 80%-ban humáncélú. Állattenyésztés: Magyarországon a juhállomány nőtt a csatlakozás évében mért adatokhoz képest. Jelentősebb támogatási összeg áll majd rendelkezésre anyajuhra, jerkére és anyakecskére. A kistermelők számára alternatívát jelent a termelői szervezetek létrehozása, elsősorban értékesítési céllal. Ezen szervezetek megalakítása és működésének első


43


öt éve támogatható. (A zöldség-gyümölcs ágazatban pedig csak ezek kaphatnak támogatást!). A Közös Agrárpolitika az alábbi lépések megtételét teszi szükségessé: A változások nyomon követése, ismeretszerzés, alkalmazkodás Szerkezetváltás: a lehetséges támogatási források felhasználása a kitűzött mezőgazdasági céloknak megfelelő projektek megvalósításával lehetséges. Ezért fontos, hogy a kistérségi, megyei, regionális agrárfejlesztési tervek, beruházások kialakítása során figyelembe vegyék az illeszkedést az uniós célkitűzésekhez. Együttműködések kiszélesítése: az EU támogatja az érintett szereplők együttműködését. Az értékesítési szövetségek mellett ösztönözni kell az olyan együttműködéseket, melyek keretében a kisebb gazdák közösen tudnak nagy volumenű fejlesztéseket megvalósítani. Vidékfejlesztési intézkedések foganatosítása: a KAP egyik fontos alappillére a vidékfejlesztési politika. Ennek keretében az elmaradott kistérségek és települések számára olyan fejlesztési források nyílnak meg, melyek révén kisebb léptékű projekteket megvalósíthatnak. A kifejezetten agrár jellegű tevékenységek általában a következőkre terjedhetnek ki: agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá eső területek támogatása, mezőgazdasági területek erdősítése, előnyugdíjazás, szerkezeti átalakulás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, termelői szervezetek támogatása, gazdálkodók támogatása, technikai segítségnyújtás. CÉLOK A prioritás a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése” valamint a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása „ stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. Konkrét célok: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A prioritás alapozó jellegű feladata a mezőgazdasági struktúraváltás. Célja a mezőgazdaság adottságainak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, alternatív jövedelmi lehetőségek kiaknázása. A kistérség gazdaságának felzárkóztatását a szolgáltató szektor szerepének erősítésével kívánja elérni. A prioritás a szolgáltatások spektrumát a turizmus mint alternatív tényező elemeivel kívánja bővíteni azzal a szándékkal, hogy a természeti és kulturális értékek hasznosítással egybekötött megőrzésével, a vonzerők komplex termékké fejlesztésével a kistérség önálló utazási célterületté váljon. Munkaerőpiaci reintegráció segítése A prioritás a fejlődő vidék képének megteremtésével a munkaerőpiacról kiszorult rétegek reintegrációjához kíván hozzájárulni. Ennek kapcsán olyan helyi adottságokra épülő alternatív jövedelmi lehetőségeket határoz meg, mint az agrár- és környezetgazdálkodás, az erdőtelepítések, az energiatermelő növények termesztése, és a turizmusfejlesztés, mely elősegíti a hátrányos helyzetű és roma lakosság foglalkoztatását is. A környezetbiztonság növelése A fejlődő vidék egyik mércéje az infrastrukturális fejlettség. A prioritás - kiemelten a közlekedési infrastruktúra javításával – a belső közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a mobilitás feltételeinek korszerűsítését célozza a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. A környezet minőségének javítása A prioritás a környezet minőségének javítását rendezett településkép kialakításával, az épített és természeti környezet rekonstrukciójával szolgálja. Célja a vonzó települési környezet komfortossá tétele. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

44


JAVASOLT ALPROGRAMOK A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve hozzárendelt részprogramok az alábbiak: C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Részprogram: Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése A program keretében végrehajtandó tevékenységek a gazdasági szerkezetváltás elősegítését, az agrár- és környezetgazdálkodás mint alternatív jövedelmi forrás mind szélesebb területeken való meghonosítását szolgálják. Ennek keretében hangsúlyt fordít a kistérség gyümölcstermesztési hagyományaiból fakadó biotermelés elterjesztésére, illetve a szinte teljesen visszaszorult állattenyésztés új formájának felelevenítésére. Az ökológiai és biogazdálkodás előnyeinek megismertetéséhez, a termelési és értékesítési együttműködések fejlesztéséhez a gazdaszervezetek szerepének fokozását szorgalmazza. C/.1.2. Részprogram: Erdősítés Az erdőtelepítéseket egyrészt az erdők állományának növelése, mint országos szintű törekvés, másrészt a kistérség alternatív jövedelmi lehetősége indokolja. A kistérség többségében gyenge minőségű, alacsony aranykorona értékű földjeinek erdősítése munkalehetőséget biztosít, illetve elősegíti a turizmus fellendülését. C/.1.3. Részprogram: Energianövények termesztése A program az erdősítéshez hasonlóan alternatív jövedelmi forrásként jelöli meg az energiatermelő növények termesztését. A kistérség rendelkezik a termesztéshez szükséges szabad kapacitással mind földterület, mind munkaerő viszonyában. Az energiatermelő növények termesztése országosan meghirdetett program, a kormány támogatását élvezi, s a Mátészalkai kistérség gazdasági szerkezetváltásához is hozzájárulhat. C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Részprogram: Idegenforgalmi vonzerők felújítása A kistérség – bár klasszikus turisztikai hagyományokkal nem rendelkezik – sajátos vonzerőkkel, természeti és kulturális értékekkel bír, melyek meghatározása, csokorba gyűjtése a turizmus fellendülésének alapját képezheti. A részprogram ezért a vonzerők számbavételét szorgalmazza oly módon, hogy azok egy konkrét turisztikai stratégiai alapján társíthatók legyenek az egyes idegenforgalmi szakágakhoz. C/2.2. Részprogram: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése A kistérség településein a két város kivételével fellelhetők a falusi jelleg nyomai, mely az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalában is megnyilvánul. A program elképzelése szerint a turizmus infrastrukturális hátterét, az étkezési és szálláslehetőségek fejlesztését az igények szerint célszerű végrehajtani: koncentrált turisztikai területeken a szolgáltatások bővítésére, míg az eseti, vagy szezonális jelleggel érvényesülő idegenforgalmi területeken az infrastruktúra minőségi fejlesztése javasolt. C/2.3. Részprogram: Település-rehabilitáció A rendezett településkép kialakítása az idegenforgalmi stratégia részét képezi, ezért e részprogram az épített környezet rehabilitációját célozza meg, különös tekintettel a településközpontok felújítására, a kikapcsolódásra alkalmas közösségi terek kialakítására, és mindenekelőtt a parkok, zöldfelületek területének növelésére.


45


C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Részprogram: Turisztikai programcsomagok kialakítása Mivel a Mátészalkai kistérség legtöbb értéke lokális jelentőségű, a helyi adottságok idegenforgalmi érvényesítése a kistérség egészét érintő programok, rendezvények közös szálra való felfűzésével érhető el. A részprogram ezért turisztikai vezérfonal(ak) meghatározását javasolja, amely(ek) köré szakáganként építhetők fel komplex turisztikai programcsomagok. A programok térségi szintű meghatározása a kistérség települései közötti kapcsolatok javítására, az együttműködések bővítésére hívja fel a figyelmet. C/3.2. Részprogram: Turisztikai marketing A kistérségi attrakciók, rendezvények kiajánlásához, megismertetéséhez hatékony marketing és PR tevékenységre van szükség. A részprogram ezért konkrét marketingterv és program kialakítását javasolja, magában foglalva az attrakciókat, vonzó kistérségi image kialakítását, marketingkommunikációs eszközök meghatározását. A program kiemelt célként jelöli meg a sikeres marketingtevékenységért felelős szervezeti keretek létrehozását. C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Részprogram: Térségi úthálózat fejlesztése A Mátészalkai kistérségben a közúti úthálózat fejlesztése egyrészt a települések könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb megközelítése, illetve a gyorsforgalmi utak tehermentesítése érdekében célszerű, másrészt a térség idegenforgalmi érvényesülését segíti. A részprogram az úthálózat minőségi és műszaki paramétereinek javítása mellett az összekötő és elkerülő utak számának bővítését szorgalmazza. C/4.2. Részprogram: Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése A kerékpárutak jelentősége mind a települések belterületén, mind a települések között felértékelődött, mivel a közlekedés olcsóbb, és környezetkímélőbb alternatíváját jelenti, illetve segíti a gyorsforgalmi utak tehermentesítését. A biztonságosabb közlekedés mellett a kerékpárút-hálózat fejlesztése a kerékpáros turizmus lehetőségének megteremtését szolgálja. MONITORING RENDSZER Eredmény indikátorok A támogatott vállalkozások (gazdák, családi gazdaságok) által megvalósított fejlesztések volumene; Mezőgazdasági ágazat értékesítésének alakulása; Létesített turisztikai szálláshelyek számának növekedése; Új turisztikai szolgáltatások száma; Az évente kiadott éjszakák száma a szálláshelyeken; Az elérési idő csökkenése a vonzásközpontok és a megyeszékhelyek között


Hatás indikátorok A mezőgazdaság arányának változása a kistérség gazdasági szerkezetében; A támogatásban részesülő vállalkozások árbevételének növekedése; Munkanélküliség alakulása; A falvakból az elvándorlás csökkenése; A tranzitforgalom nagyságának alakulása; A Régió elérhetőségének javulása; A közlekedésbiztonság növekedése; A környezeti szennyezés csökkenése;

46


A jármű/utas/árumennyiség forgalmának változása meghatározott időtávon belül MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI A térségben működő helyi önkormányzatok és intézményeik Kistérségi társulások Civil szervezetek Turisztikai vállalkozások Mezőgazdasági vállalkozások Gazdaszervezetek Gazdasági kamarák Vállalkozásfejlesztési alapítvány A kistérségben működő vendéglátóipari egységek, szálláshely-szolgáltatók LEHETSÉGES FORRÁSOK AVOP 1.1. Mezőgazdasági beruházások támogatása; AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése AVOP 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra támogatása AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése KIOP 2.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ROP 1.1. Turisztikai vonzerő fejlesztése ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 2.1. Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása (jelenleg felfüggesztve) ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja FVM - Erdőtelepítésre, erdő-szerkezet átalakításra és a fásításra igényelhető támogatások


47


PRIORITÁS D – ÉLHETŐ KISTÉRSÉG SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA Az „Élhető kistérség” prioritás kialakítása a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza, mely alapvetően a szolgáltatásokhoz kapcsolódó humán erőforrásbázis és az infrastrukturális háttér megerősítésének igényét hívja életre. A prioritás magában foglalja az oktatási infrastruktúra javítására, a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi, munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére, a szociális infrastruktúra fejlesztésére és a rekreációs lehetőségek megteremtésére vonatkozó szükségleteket. A szükségletek között egyértelmű, oksági kapcsolat vezethető le az életút függvényében, s felfedezhetők a többi prioritáshoz illeszkedő kapcsolódási pontok is. A felmerülő szükségletek hátterét a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás következményei képezik. A kistérség mezőgazdaságának átalakulása számos munkahely – szövetkezetek, mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek – leépülését, megszűnését vonta maga után, jelentős munkaerőt szabadítva fel, melyet képzettségük híján az ipari szektor nem volt képes felszívni annak ellenére, hogy a kistérség komoly ipari hagyományokkal rendelkezett. A munkaerőpiaci igények megváltozása az oktatás és képzés színvonalára is rányomja a bélyegét, a képzettségi szint jelentősen elmarad a kívánatostól (az általános iskola első osztályát sem elvégzettek aránya 1,9%, a nyolc osztályt be sem fejezők aránya 19,7%), holott az alapfokú oktatás rendszere biztosított a kistérségben. A probléma demográfiai aspektusa, hogy a fiatalkorúak, tanulók aránya magas, azaz kellő képzettséggel megfelelő munkaerőpiaci bázist nyújthatnának. A képzettségi színvonal volumene mégis alacsony, melynek oka egyrészt abban keresendő, hogy a jobb oktatási-képzettségi jellemzőkkel bíró intézmények a nagyobb településekre koncentrálódnak, melyek elszívják a gyerekeket a falvakból. Igaz ez a helyzet az óvodáskorú gyermekek megoszlására is, ezért egyes óvodák, bölcsődék kihasználatlanok, mások túlterheltek. Másrészt hiányos az oktatás infrastrukturális háttere. Felújításra szorulnak az általános iskolák: több települési iskola épülete korszerűtlen, elavult a víz- és energiarendszer, nincs kellő tornatermi és konyhai kapacitás. Középfokú oktatás kizárólag a két városban, Mátészalkán és Nagyecseden, illetve Nagydoboson folyik, s a hagyományos szakmák oktatása dominál. A kistérség lemaradását tükrözi az intézmények hiányos infrastrukturális ellátottsága és minősége. A kedvezőtlen képzettségi mutatók szintje jelzi a munkaerőpiac milyenségét. A mezőgazdasági stratégiaváltás nagy létszámú munkaerőt szabadított fel, akik munkalehetőség híján segélyből, szociális támogatásból élő munkanélküliekké váltak. A kistérségben tapasztalható alacsony foglalkoztatottsági ráta mindössze 32,2%, míg a munkanélküliségi ráta 11,7% volt 2003-ban. A hátrányos helyzetű, de aktív korú rétegek munkaerőpiaci integrációját hátráltatja, hogy alacsony a szociális felzárkóztatási, illetve foglalkoztatási programok száma. A felnőttképzés csak önszerveződő módon valósul meg a kistérségben. A munkaerőpiaci helyzet súlyos demográfiai vetülete a romák magas aránya (7,3%), munkához jutásuk esélyét nemcsak a társadalmi befogadás, hanem a cselekvési hajlandóság hiánya is akadályozza. A kistérség roma lakosságának mintegy ötöde Nagyecseden él. A forráshiánnyal küszködő önkormányzatok számára gondot okoz a szociális feladatok teljesítése. A kistérség korszerkezete a statisztikák alapján kedvezőnek mondható, az öregedési index értéke 63, 6%. A mutató értékét elsősorban a roma lakosság fiatal rétegeinek nagy száma javítja, az idősebb népesség nem jelent elhanyagolható arányt a kistérségben. Ezt tükrözi, hogy fokozódik az igény


48


bentlakásos és napközis idősek otthona létrehozására. A meglévő négy idősek otthona nem képes fedezni a kistérségi szintű szükségleteket, továbbá olyan településeken találhatók (Mátészalka, illetve Tiborszállás, Mérk, Vállaj), amelyek – Mátészalka kivételével – a kistérség periférikus részén helyezkednek el. A kistérségben fejletlen a házi segítségnyújtás és gondozás intézményrendszere, az alternatív szociális gondozás hálózata kiforratlan. Az élhető kistérség fogalmához az ideális munkaerőpiaci, jövedelmi helyzet mellett olyan környezet társul, mely lehetőséget teremt a szabadidő és a pihenés hasznos eltöltéséhez. A rekreációs lehetőségek fejlesztése a kistérség valamennyi településén kívánatos. A települések szépítését célzó beton- és térburkoló elemek térhódítása a parkok, zöldfelületek rovására történik. Hiányoznak a pihenőhelyek, övezetek, melyek sport- és kulturális rendezvényeknek adhatnának helyt. A kistérség természeti értékei, mint az erdős területek, horgásztavak nincsenek kellőképpen kihasználva. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK a) Tervezési keretek Nemzeti Fejlesztési Terv A 2004-2006-os programozási időszakra vetített, fejlesztési irányokat megjelölő Nemzeti Fejlesztési Terv három specifikus célja közül jelen prioritás a humán erőforrások jobb kihasználása megteremtéséhez illeszkedik. A cél megvalósulását előmozdító fejlesztési prioritás: 1) A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése A kistérségi fejlődés humán erőforrás fejlesztési prioritásához kapcsolódó intézkedéseket a Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) foglalja össze. A kistérségi programhoz illeszthető célja Az oktatás-nevelés, a szociális és egészségügyi ellátás infrastruktúrájának modernizálása; A munkanélküliek, hátrányos foglalkoztatásának támogatása.

helyzetűek

és

az

inaktív

népesség

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) A koncepció szerint a humán infrastruktúra fejlesztés kiemelt irányai között szerepel a közoktatás színvonalának emelése és a szociális ellátás javítása, melyek több vonatkozásban is érintik a kistérséget: az oktatás színvonalának és infrastrukturális hátterének fejlesztése sürgető feladat, a szociálpolitikai intézmények száma pedig nem fedezi a kistérségi szükségleteket. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Jelenleg áll kidolgozás alatt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, az az átfogó tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország középés hosszú távú fejlesztéspolitikai céljait, és egységbe rendezi a szakmapolitikai célokat. Az Országos Területfejlesztési Koncepció pedig megteremti a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét mind az ágazati szakpolitikák, mind az


49


országos és területi/regionális programok kidolgozásában. Ezáltal adja meg a nemzeti fejlesztéspolitika területi vetületét is. A készülőben lévő dokumentum 8+1 stratégiai célt rögzít, melyek három prioritáscsoport köré szerveződnek: „Befektetés az emberbe” „Befektetés a gazdaságba” „Befektetés a környezetbe” A Mátészalkai kistérségi program „Élhető kistérség” fejlesztési prioritása a „Befektetés az emberbe” prioritáshoz illeszthető. Kiemelt területei: A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása; Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a munkaerőpiac igényeivel történő folyamatos összehangolása; A társadalmi és területi zárványok oldása; Az oktatáshoz, képzéshez és műveltséghez való hozzáférés és ezáltal az esélyegyenlőség feltételeinek javítása; Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja A stratégiai program első számú stratégiai célja diverzifikált, a földrajzi elhelyezkedés előnyeire építő versenyképes gazdaság megteremtése. Az ehhez társított humán erőforrás-fejlesztési prioritás keretében a munkaerőbázis megerősítését tűzi ki célul, az alábbi, Mátészalkai kistérséget is érintő akciók révén: Az oktatási rendszer korszerűsítése A közművelődés személyi, tárgyi és szakmai feltételeinek fejlesztése Hátrányos helyzetű rétegek helyzetének javítása b) Szakmapolitikai keretek Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat Az ágazati és regionális fejlesztési elképzelések összehangolása, a szociálpolitikai tervezés regionális szintű megalapozása céljából; valamint az EU 2007-2013 közötti programozási időszakára való felkészülés érdekében az Oktatási Minisztérium indította útjára 2003-ban a Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat (RSZTFH) programot. A program bázisintézményei a Regionális Szociális Forrásközpontok, országos koordinációját pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) látja el. A program hosszú távú célja: a) A hét régióban a regionális szociálpolitikai fejlesztési stratégiák, tervek, programok kidolgozásának, társadalmi „beágyazásának” és elfogadtatásának támogatása b) A szociális szakértelem megerősítése területi szinteken, és a területi szemlélet erőteljesebb megjelenítése az ágazati problémakezelésben. A regionális és területi specifikumokra is érzékenyebb fejlesztéspolitika megalapozása. c) A minisztériumhoz tartozó szakmai területek uniós forrásokból való részesedési esélyeinek növelése.


50


A program rövid távú célja: a) A regionális szociálpolitikai helyzetelemzések humán területekre kitekintő elkészítése. A humán területeket érintő regionális tervezésben a társadalmi kohéziós szemlélet megjelenítése, valamint a kirekesztődés mérséklését szolgáló fejlesztési irányok, programok/intézkedések megfogalmazása, komplex, integrált fejlesztések kezdeményezése. b) Szakértői és partnerségi részvétel a regionális tervezésben, a regionális döntések előkészítésében, illetve a döntéshozás folyamatainak nyomon követése, az ágazati képviselet támogatása helyi, tervezési információkkal. „Beruházás a 21. századi iskolába” program A program célja, hogy az iskolák felújításával megteremtse a korszerű közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Oktatási minisztérium a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen ír ki pályázatot az iskolák korszerűsítésére, hosszú lejáratú, méltányos hitel biztosításával. A program prioritásai: A közoktatási intézmények teljes műszaki felújítása; Fűtés és világítási rendszer korszerűsítése; Akadálymentesítés; Információs technológia az általános iskolákban; Tornaterem, tornaszoba, tornaudvar tanuszoda felújítása, bővítése. A 6,5 milliárd Ft-os felújítási programot az Európa Tervben 5 milliárd Ft hitelprogram egészíti ki. A pályázatok elkészítéséhez a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkársága a kistérségeken keresztül nyújt segítséget. A pályázat során előnyben részesülnek: Területfejlesztés szempontból hátrányos helyzetű iskolák; Nemzeti, etnikai, kisebbségi vagy más okokból hátrányos helyzetű gyermekek nevelését ellátó intézmények; Integrált oktatást folytató iskolák; Térségi vagy más nagyobb területi egységet ellátó közoktatási intézmények. CÉLOK A prioritás a „Munkaerőpiaci részvétel növelése”, és a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. Konkrét céljai a következők: Közösségfejlesztés A fejlődő vidék megvalósulását mozdítja elő a közösségi intézmények infrastrukturális és absztrakt elemeinek fejlesztése. A közösségformálás hatékony eszköze az alapfokú oktatás, nevelés, és a szociális hálózat fejlesztése, emellett a prioritás célja, hogy biztosítsa a lakosság aktív részvételét a javítási folyamatokban. A konkrét fejlesztések lakosság felé való kommunikációja, tudatosítása elengedhetetlen a kitűzött jövőkép eléréséhez. A környezet minőségének javítása A prioritás a minőségi környezet megteremtését célozva a lakosság komfortérzetének, életminőségének növeléséhez kíván hozzájárulni. Célja, hogy a szabadidős és kikapcsolódási lehetőségek kihasználásához megteremtse


51


annak infrastrukturális és nem anyagi (programok, közösségszervező erővel bíró rendezvények) feltételeit. Munkaerőpiaci reintegráció segítése A prioritás a kistérség munkaerőpiaci egyensúlyának visszaállítására törekszik olyan programok és tevékenységek felsorakoztatásával, melyek segíthetik a hátrányos helyzetű rétegek és kiemelten a roma lakosság foglalkoztatását. Az említett rétegek piacképességének fokozásához a képzési rendszerek eszközeire épít. JAVASOLT ALPROGRAMOK D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Részprogram: Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése A Mátészalkai kistérségben az alapfokú oktatás-nevelés intézményei (bölcsődék, óvodák) szélsőséges paraméterekkel rendelkeznek mind a kiszolgáló épületek minőségi, műszaki jellemzőit, mind a gyermekek és férőhelyek megoszlását tekintve. A részprogram ezért szükséges feladatként jelöli meg az intézmények infrastrukturális korszerűsítését annak érdekében, hogy biztosítsa a mai kornak megfelelő színvonalú óvodai oktatás feltételeit a kistérségben. D/1.2. Részprogram: Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása Az alapfokú nevelés intézményeihez hasonlóan a modern általános iskolai oktatás feltételei is hiányosak a kistérségben, mely az alacsony végzettségi-képzettségi mutatókban fejeződik ki. A felzárkóztatás érdekében a részprogram keretein belül megfogalmazódik az oktatási infrastruktúra fejlesztése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése, és a modern oktatást szimbolizáló tárgyi eszközök (informatikai és kommunikációs kellékek) beszerzése. A program egyes intézmények költséghatékony működtetéséhez az iskolák funkciójának átértelmezésére ad javaslatot.

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Részprogram: Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása A program a szabadidős tevékenységek körének szélesítését szolgálja a rekreáció infrastrukturális adottságainak fejlesztése révén. Célja, hogy – a turizmus hozadékaként – a természeti, kulturális adottságokat a lakosság számára mint kikapcsolódási lehetőséget megismertesse, annak infrastrukturális hátterét megteremtse. D/2.2. Részprogram: Közösségi és kulturális programok A kistérségben a lakosság kikapcsolódásához, a szabadidő eltöltéséhez és a közösségi szemlélet erősödéséhez nyújtanak lehetőséget a kifejezetten a lakosság számára megrendezésre kerülő közösségi és kulturális programok, melyet e részprogram szorgalmaz.

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Részprogram: Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése A Mátészalkai kistérségben az önkormányzati szociális ellátórendszer alacsony hatásfokon működik. A program keretében indokolt a szociális ellátást biztosító intézmények létrehozása, ehhez hasznosítható ingatlanok feltérképezése, az MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

52


igénybevételi feltételek definiálása, a működtetés szervezeti kereteinek, finanszírozási hátterének kialakítása. D/3.2. Részprogram: Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése Az akció a szociális védőháló kiterjesztését szorgalmazza. A javasolt tevékenységek között hangsúlyt kap a szolgáltatásfejlesztés, mely egyfelől jelentős foglalkoztatási potenciált rejt magában a házi ápolási szakszolgálat kiépítése révén, másfelől kulcsszerepet játszik a helyi közösségek szintjén a társadalmi befogadás elősegítésében és megerősödésében.

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Részprogram: Felzárkóztatási programok A hátrányok leküzdése és a munkaerőpiacra való visszavezetés megalapozásaként e program az érintett rétegek piaci igényeknek megfelelő oktatását szorgalmazza önkormányzatok, Munkaügyi Központok és civil szervezetek bevonásával. D/4.2. Részprogram: Roma mentori program A roma mentori program kezdeményezése a Mátészalkai kistérséget jellemző magas roma-arány, kiemelten a fiatalkorúak nagy létszáma miatt indokolt. A program a fiatalok középpontba állításával a romák integrációjának felgyorsítására törekszik, célja a lemorzsolódás megakadályozása. A program megvalósulásához és koordinálásához intézményi keretek között képzési, oktatási programok kialakítását javasolja. D/4.3. Részprogram: Foglalkoztatási programok A program a társadalom munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű rétegeit célozza oly módon, hogy a foglalkoztatási programok spektrumának új elemeit vázolja fel. A program a hátrányok leküzdése és a munkaerőpiacra való sikeres visszavezetés érdekében a közmunkaprogramok és a szociális szolgáltatások elemeire épít. Az önkormányzatok mellett vállalkozások közcélú és közhasznú munkaszervezésbe való bekapcsolódását ösztönzi, s intézményi keretek megteremtését javasolja. MONITORING RENDSZER Eredmény indikátorok Az alap –és középfokú intézményekben tanulók aránya Alapfokú oktatás-nevelés intézményeinek (bölcsődék, óvodák) kihasználtsága A munkaerőpiaci képzéseken való részvételi arány változása Az iskolából kiesők arányának változása A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlásának alakulása A hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők) iskolázottsága A kulturális szolgáltatást nyújtó intézmények száma A szociális ellátórendszert igénybevevők száma


Hatás indikátorok A várható élettartam növekedése A lakosság megelégedettségi érzésének javulása A tartós munkanélküliek számának és arányának csökkenése Az át- és továbbképző tanfolyamok eredményeként elhelyezkedő munkanélküliek száma Az elhelyezkedő roma etnikumhoz tartozók és a fogyatékkal élők száma A kulturális ellátórendszert igénybevevők száma A szociális ellátásból kiszorulók arányának csökkenése

53


MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI Alapfokú oktatási intézmények, tanműhelyek és fenntartóik Iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli képzést folytató oktatási-képzési intézmények Települési önkormányzatok és intézményeik Kulturális intézmények Szociális ellátást nyújtó civil szervezetek Egyházak és intézményeik Munkaügyi Központok Munkahelyi képzést biztosító vállalkozások LEHETSÉGES FORRÁSOK HEFOP 1.3 A nők munkaerőpiaci részvételének támogatása; HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben; HEFOP 2.3 A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása; HEFOP 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek; HEFOP 3.5: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése; HEFOP 4.1: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése; ROP 2.3 Az óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (jelenleg felfüggesztve); ROP 3.2 Helyi felfüggesztve);

foglalkoztatási

kezdeményezések

támogatása

(jelenleg

ROP 3.4 Régió-specifikus szakmai képzések támogatása; Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása;; Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati forrásai; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratóriuma: Munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja a nagyközségek, kistelepülések elhanyagolt, leromlott részeinek, közterületeinek, közösségi tereinek revitalizációjával.


54


V. ALPROGRAMOK BEMUTATÁSA PRIORITÁS A - VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG Alprogram

A/1. Tőkevonzó-képesség javítása

Szükségesség

A kistérség alacsony versenyképességű, döntően tőkeszegény vállalkozásai, valamint a térségben működő multinacionális vállalatok önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet biztosítani a lakosság számára, a foglalkoztatottság növeléséhez szükség van külső forrásokra, külső vállalkozások beruházásainak a kistérségbe vonzására. A vállalkozások beruházásaik és telephelyeik helyszínének kiválasztása során nagyon fontos szerepet tölt be a minőségi, közművesített, gazdasági tevékenységre alkalmas területek megléte. Ebből kifolyólag számos ipari parkot hoztak létre az országban, melyek kiépített infrastruktúrájuk, és kedvező közlekedési kapcsolataik révén alkalmasak a potenciális befektetők érdeklődésének felkeltésére. Nemzetközileg elismert tény, hogy a külső befektetések vonzásában jelentős szerepet töltenek be. A Mátészalkai kistérség közlekedés-földrajzi megítélése fokozatosan javul a jövőben az M3-as autópálya és az M49 gyorsforgalmi út megépítésével, a kistérség az Ukrajna és Románia irányába haladó áruforgalom egyik logisztikai csomópontja lehet. A kedvező földrajzi pozíció önmagában nem elegendő a térségbe érkező befektetések növeléséhez. Megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező befektetési területek, minőségi telephelyek tudatos, célzott kiajánlására van szükség. A Mátészalkai kistérségben egy ipari park működik, amely helyileg a térségközpontban, Mátészalkán található. A területen működő vállalkozások többsége már korábban is ott működött, egy jelentősebb zöldmezős beruházás előkészítése a program készítésekor volt napirenden, amely szerintem egy agrár-innovációs vállalkozás valósítana meg zöldmezős beruházást az ipari park területén. Az ipari park rendelkezik szabd területekkel, azonban a növekvő telephelykínálat következtében javítani kell a terület infrastrukturális ellátottságát, bővíteni kell a park menedzsment szervezete által nyújtott szolgáltatásokat. Továbbá a települési önkormányzatok általában rendelkeznek néhány olyan ingatlannal, amelyek jelenleg kihasználatlanok, de egyébként valamilyen barna vagy zöldmezős beruházás helyszínéül szolgálhatnának. Jelenleg az ingatlanok kiajánlása településenként, adhoc jelleggel, változó sikerrel történik, vagy éppen egyáltalán nem történik semmilyen erőfeszítés annak érdekében, hogy ezeken a területeken gazdasági, vagy közösségi, kulturális tevékenység folyjon, a legtöbb esetben csak homályos elképzelések vannak a terület hasznosításáról. A működő tőke bevonásának elengedhetetlen feltétele az aktív befektetés-ösztönzési tevékenység, amely korszerű telephelyek kiajánlását és magas színvonalú információk nyújtását is magában foglalja. A befektetői igények széles spektrumon mozgó, naprakész, könnyen elérhető információkban öltenek testet, melyekhez rugalmas


55


intézményi háttér és képzett szakembergárda társul. A befektetői döntéseket alapvetően befolyásolja a kapott üzleti szolgáltatások minősége. A telephelykínálat megléte önmagában nem elegendő, a kistérség erősségeit, vonzerejét kommunikálni is szükséges a potenciális befektetők felé, aminek feltétele a minőségi promóciós anyagok megléte, megfelelő információs bázis, mert ezekre építve folytatható csak promóciós tevékenység. Bár a befektetés-ösztönzési tevékenység alapvetően országos és regionális szintű feladat és kompetencia, vannak olyan elemei, amelyeket a kistérségnek kell magára vállalnia. A kistérség gazdasági fellendülését visszaveti, hogy jelenleg nem működik hasonló jellegű szakmai szervezet a térségben, mely a meglévő és potenciális befektetők informálásáért, tanácsadásáért, a befektetésösztönzési tevékenység kistérségi koordinálásáért felelős volna. A vállalkozások előnyben részesítik az olyan szolgáltató szervezeteket, melyek koncentráltan kínálják szolgáltatásaikat; a befektetők szívesebben veszik, ha egy – egy térségben csak egy szervezettel kell kapcsolatba kerülniük, és nem szervezetek sokaságával. Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése” stratégiai cél elérését segíti, specifikus céljai a következők: Átfogó célok: Tőkevonzó-képesség javítása A kistérség tőkevonzó képességét nagymértékben növeli a rendelkezésre álló üzleti infrastruktúra minősége, a felmért és professzionálisan kiajánlott ingatlankínálat. Az aktív befektetésösztönzés szintén pozitív hatást fejt ki rá. Ugyanakkor pusztán ezen tényezők biztosítása nem elegendő külső forrásoknak a kistérségbe vonzásához, egy pozitív befektetői döntéshez szükség van további szempontok teljesülésére is, mint például a humán-erőforrás megléte, a kommunális és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége. Ezek biztosítása tovább alprogramok feladata. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Külső beruházásoknak a kistérségbe vonzásával oldható a gazdaság elmaradott szerkezete, új ágazatok és modern termelési eljárások érkezhetnek a kistérségbe, ezáltal szélesítve a gazdasági tevékenységek spektrumát. Konkrét cél: Üzleti infrastruktúra fejlesztése. A kistérség ismertségének javítása.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport: Az ipari park menedzsment szervezete, az ingatlanok tulajdonosai, települési önkormányzatok. Közvetett célcsoport: A kistérségbe települő potenciális vállalkozások, a térség lakossága, a vállalkozások által foglalkoztatottak.


56


Részprogramok A/1.1. Részprogram: Üzleti infrastruktúra fejlesztése szöveges A részprogram a kistérségbe érkező befektetések fogadásához bemutatása elengedhetetlen üzleti infrastruktúra és minőségi telephelykínálat megteremtését célozza. Központi helyen szerepel a Mátészalkai ipari park továbbfejlesztése, amely magában foglalja az infrastruktúra további kiépítését, a műszaki infrastrukturális szűk keresztmetszetek felszámolását, valamint a szolgáltatások körének bővítését. A műszaki infrastruktúra fejlesztése egyértelműen kijelölhető, az ipari park hasznosítatlan területein is biztosítani kell a közműcsatlakozásokat, feltáró utakat kell kialakítani. A park által nyújtott szolgáltatások körének bővítése rendkívül fontos, olyan professzionális tanácsadási tevékenységet kell beindítani, amely egyrészt segíti a parkban működő vállalkozások működését, másrészt vonzó lehet a potenciális betelepülők számára. Ilyenek a pályázati, forrásszerzési tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatkészítés, menedzsment szolgáltatások (üzleti terv összeállítása, jogszabályok értelmezése) különböző adminisztrációs szolgáltatások (banki ügyek intézése). Ezeket a feladatokat tipikusan egy üzleti szolgáltatóház képes ellátni, melyet az ipari park menedzsment szervezetére építve lehet kialakítani. Fontos feladat egy térségi ingatlankataszter készítése, amely tartalmazza az övezet valamennyi, gazdasági (elsősorban feldolgozóipari és logisztikai) tevékenység folytatására alkalmas ingatlanára – ipari parkok, kijelölt ipari területek, barnamezős területek – vonatkozóan a legfontosabb adatokat (terület nagysága, infrastruktúrával való ellátottság, elérhetőség, tulajdonosok stb.). Ezt követően az ingatlankataszterben szereplő ingatlanokra tanulmányokat (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatáselemzés) szükséges készíteni, amelyben részletesen felmérésre kerül az egyes területek hasznosítási módja. Ezt követően nyílik lehetőség az egyes területek infrastruktúrájának fejlesztésére, a közművek (csatornázás, energiaellátás stb.) kiépítésére. A térség javuló logisztikai adottságaira alapozva lehetséges egy logisztikai park kialakítása az M3 autópálya nyomvonala közelében. Ez alapján fel kell mérni a potenciális logisztikai területeket, és elő kell készíteni a szükséges infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat. Lehetséges területek találhatók Kántorjánosi, Őr és Vaja térségében. Javasolt továbbá a mátészalkai ipari park logisztikai szolgáltató parkká fejlesztése, széleskörű logisztikai szolgáltatások kialakítása illetve továbbfejlesztése. A kijelölt területek vonatkozásában el kell végezni a műszaki infrastruktúra szükséges fejlesztését. A barnamezős területek esetében azonban további fejlesztések is szükségesek. A korábban kiépített infrastruktúra korszerűsítése mellett fel kell számolni a területen található környezeti károkat, valamint meg kell valósítani az ingatlan komplex rehabilitációját ( hasznosíthatatlan épületek bontása, tereprendezés). A/1.2. Részprogram: Befektetés-ösztönzés A kistérség gazdasági fejlődése érdekében szükség van klasszikus befektetés-ösztönzési tevékenységekre is. Az itt található üzleti, befektetési lehetőségek, ingatlanok, szolgáltatások kommunikálása a potenciális befektetők irányába meghatározó lehet a befektetői döntések meghozatala során. Általánosan elfogadott, hogy aktív befektetésösztönzési politikával lehetséges külső források, beruházások térségbe vonzása. A kistérségi társulás menedzsment szervezetén belül MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

57


kialakítható egy Befektetési iroda, melynek feladatai közé tartozhat a kistérség promóciója, befektetés-ösztönzési tevékenységek folytatása. A külső beruházások kistérségbe vonzásához nélkülözhetetlen a jelenlegi befektetés-ösztönzési tevékenységek intenzitásának növelése. Fel kell mérni a kistérség telephelykínálatát, és a befektetési lehetőségeket csokorba rendezve, meg kell szervezni azok közös kiajánlását. A marketingkommunikációs eszközök elkészítése (többnyelvű kiadványok, honlap) és a tényleges befektetés-ösztönzési akciók elvégzése érdekében javasolt egy kistérségi befektetési iroda létrehozása. A marketingeszközök feladata, hogy vonzó térségi image megteremtésével tájékoztatást adjanak a kistérségben rejlő potenciális üzleti lehetőségekről, s felkeltsék elsősorban a térségen kívüli befektetők, valamint a helyi kis- és középvállalkozások érdeklődését A hatékony befektetés-ösztönzés érdekben szükség van a célcsoportok elkülönítésére, mivel ezáltal lehetőség nyílik az egyes célcsoportok eltérő igényeinek, elvárásainak figyelembe vétele. A célcsoportokkal történő hatékony kommunikáció érdekében az alábbi tevékenységek javasoltak: Közvetítő szervezetek felkutatása A célcsoporttal való sikeres kapcsolatfelvételben meghatározó a közvetítő szervezetek beazonosítása, valamint azt követően a kapcsolatfelvétel, partneri viszony kialakítása. Ilyen közvetítő szervezetek lehetnek az egyes országok kamarái, vállalkozói központjai, vállalkozásfejlesztési szervezetei, minisztériumai. A közvetítő szervezetek körének pontos meghatározása nagyon fontos, mivel ezen szerveztek állnak közvetlen kapcsolatban a célcsoporttal, számukra befektetési döntéseikhez információkat szolgáltatnak. Kiállítások, vásárok, konferenciák felkutatása, és azokon való megjelenés A kistérség által kínált befektetői lehetőségek kommunikációjának egyik fontos eszköze a különböző rendezvényeken (kiállítások, vásárok, üzletember találkozók, konferenciák stb.) való részvétel. Ezen rendezvényeken lehetőség nyílik a célcsoporttal való közvetlen, személyes kapcsolatfelvételre. Ennek érdekében össze kell állítani a megjelenéshez szükséges kellékeket, többnyelvű marketingeszközöket, prezentációs anyagokat. A közvetítő szervezetek által szervezett vagy ajánlott rendezvényeken különösen indokolt a befektetési lehetőségek bemutatása – akár személyes úton, akár kiadvány eljuttatása útján -, mivel azokon a célcsoport képviselői is nagyobb valószínűséggel vesznek részt. Marketingeszközök kialakítása és terjesztése Mindezek alapján el kell készíteni a célcsoport tájékoztatására, érdeklődésének felkeltésére alkalmas marketingeszközöket. Ezek lehetnek színes kiadványok, prospektusok, szórólapok, interaktív, több-nyelvű CD-k, amelyek számos információt (ingatlanok, vállalkozások, befektetési lehetőségek, üzleti környezet, turizmus stb.) tartalmaznak az övezetre vonatkozóan. A modern befektetésösztönzésnek fontos eleme a honlap. El kell készíteni egy olyan honlapot, amely fényképekkel és részletes adatokkal mutatja be a befektetési lehetőségeket, a kistérséget az érdeklődőknek. A közös befektetés-ösztönzési eszközök kialakításának előnye, hogy a kisebb települések is lehetőséget kapnak adottságaik bemutatásához, és mindezt jóval olcsóbban és eredményesebben tehetik meg, mintha egyedül hajtanák ezt végre.


58


Kiemelt projektek

Mátészalkai Ipari Park továbbfejlesztése A projekt keretében az ipari park műszaki infrastruktúrájának fejlesztése szükséges: a közművek, közműcsatlakozások, feltáró utak megtervezése és kiépítése. A park által nyújtott szolgáltatások körének bővítése rendkívül fontos, olyan professzionális tanácsadási tevékenységet kell beindítani, amely egyrészt segíti a parkban működő vállalkozások működését, másrészt vonzó lehet a potenciális betelepülők számára. Ilyenek a pályázati, forrásszerzési tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatkészítés, menedzsment szolgáltatások (üzleti terv összeállítása, jogszabályok értelmezése) különböző adminisztrációs szolgáltatások (banki ügyek intézése). Ezeket a feladatokat tipikusan egy üzleti szolgáltatóház képes ellátni, melyet az ipari park menedzsment szervezetére építve lehet kialakítani. Befektetési Iroda létrehozása A szolgáltatások nyújtásához megfelelő intézményi háttér kialakítása szükséges. A befektetés-ösztönzési iroda létrehozásának feltételeit, a lehetséges együttműködők körét, mint a meglévő vállalkozásokat illetve az üzleti infrastruktúrák üzemeltetőit, a működtetéshez szükséges eszközbeszerzést valamint a finanszírozás módját egy megvalósíthatósági tanulmányban szükséges rögzíteni. A tanulmányok, tervek alapján kerülhet sor a szervezeti és finanszírozási háttér kialakítására. Javasolható, hogy az iroda a kistérségi társulás keretein belül kerüljön kialakításra.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram jelentős hatással van a fenntartható fejlődésre. A diverzifikált gazdasági szerkezet hosszú távon kulcstényezője a gazdaság versenyképes működésének, a rugalmasság megőrzésének. A modern technológia hozzájárulhat a környezet védelméhez, a tiszta technológiák alkalmazásával kevesebb szennyezőanyag juthat a környezetbe. Ugyanakkor a gazdasági tevékenység fokozódása növeli a környezeti terhelést. A beruházások előkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a káros környezeti hatások minimalizálására. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül nem járul hozzá az esélyegyenlőség horizontális elv megvalósulásához. A térség valamennyi települése bekapcsolódik a tevékenységekbe, a pozitív hatásokból minden lakos részesülhet. Határmenti együttműködés A telephelyek kialakítása alapvetően helyi feladat, ugyanakkor a befektetők vonzásában, új piacok keresésében már széles, határokon átívelő hatások is jelentkeznek. A potenciális betelepülők Romániából is érkezhetnek, valamint termékeiket továbbíthatják az ország irányába. A befektetés-ösztönzés terén kézenfekvő az együttműködés fontossága, fel kell venni a román határmenti települések hasonló profilú szervezetivel a kapcsolatot. Összességében az alprogram közvetett határon átnyúló hatással rendelkezik.


59


A végrehajtás módja, feltételrendszer e

A beavatkozási terület keretében javasolt fejlesztések kivitelezése megvalósítható a kistérség és a települések szintjén, az egyes területek tulajdonosainak (önkormányzatok, vállalatok, menedzsment szerveztek) kompetenciájába tartozik. A szükséges tanulmányok elkészítéséhez, a fejlesztések kivitelezéséhez finanszírozási források a Nemzeti Fejlesztési Tervből igényelhető. Az ingatlankatasztert a Befektetési iroda készítheti el, az adatbázis készítésébe mindenféleképp indokolt az érintett szervezetek (önkormányzatok, vállalkozások) munkatársainak bevonása. A minőségi ipari területek kialakításában fontos szerep jut a Mátészalkai ipari parknak. Ez a terület felkeltheti a befektetők érdeklődését, ezáltal további vállalkozások beruházásait irányíthatja a kistérségbe.

Monitoring mutatók (indikátorok)

Output indikátorok Kialakított ipari területek száma, nagysága; Térségi ingatlankataszterben szereplő ingatlanok száma; Rehabilitált barnamezős területek száma, nagysága (db, hektár); Kialakított vállalkozói szolgáltatások száma; A létrehozott promóciós eszközök (térségi befektetés-ösztönzési prospektus, CD és honlap) száma; Megszervezett befektetési rendezvények száma; Befektetési iroda munkatársainak száma. Eredmény indikátorok Az ipari parkok települt új vállalkozások száma; A barnamezős területekre települt új vállalkozások száma; A vállalkozások által befektetett tőke nagysága; Az információkkal elért potenciális befektetők száma; Honlap látogatóinak száma; A térségi befektetési lehetőségek iránt érdeklődők száma. Hatás indikátorok A letelepedő vállalkozások által létrehozott új munkahelyek száma; A térségi munkanélküliségi ráta javulása.

Finanszírozás lehetséges forrásai

GVOP 1.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (max. 100 millió Ft támogatás projektenként) GVOP 1.3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás (a támogatás maximális aránya 100%, a projektméret az intézkedés pénzügyi terve szerint).


60


Alprogram

A/2. Vállalkozások közötti együttműködések

Szükségesség

Egy térség versenyképességét nagymértékben az ott működő vállalkozások versenyképessége határozza meg. A vállalkozások versenyképessége, fejlődési képessége klaszterekbe szerveződve jelentős mértékben megnő. A világ számos országában megfigyelhető a vállalkozások közötti horizontális integráció, együttműködés. Ennek fő oka, hogy az együttműködés révén olyan szinergiahatások keletkeznek, melyeket a tagvállalkozások önmagukban nem lennének képesek előállítani. Ezek a szinergiahatások sokfélék lehetnek, a beszerzési költségek csökkenésétől, az állandó költségek csökkentéséig, valamint a szabad kapacitások teljes kihasználásáig nagyon változatos hasznokat hozhat az együttműködés. Egy kiemelt tényező a közös K+F tevékenység folytatása, ami jelentős költség- és kockázat csökkentést jelent a vállalkozások számára. A kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai a korábbi Magyar Optikai Művek privatizációja során létrejött utódvállalatok, melyek az optikaiiparban felhalmozott tudásra, gyakorlatra épülve továbbra is működnek Mátészalkán. Az ágazat vállalkozásai a kistérség legnagyobb foglalkoztató vállalkozásai, csúcstechnológia alkalmazásával közvetlenül a világpiacra termelnek. A vállalkozások között az utóbbi években erősödik az együttműködés iránti elhatározás, így került létrehozásra az Optomechatronikai Klaszter. Sajnos komoly és széleskörű beszállítói hálózatok nem alakultak ki a térségi kisebb KKV-i és a multinacionális vállalkozások között, mivel az általuk alkalmazott optomechatronikai csúcstechnológia egyrészt magas szaktudást igényel, másrészt rendkívül tőkeigényes. A kistérségben azonban jellemző a tőkehiány, a vállalkozások nem képesek ilyen mértékű beruházásokat megvalósítani. Ennek ellenére szükséges lenne a gazdasági kapcsolatok erősítése, a beszállítói hálózatokból és együttműködésekből fakadó szinergiahatások hasznosítása. A vállalkozások számára fontos telepítő tényező a magasan képzett humán-erőforrás rendelkezésre állása egy térségben, azonban a kistérségben általában probléma a diplomások alacsony aránya a lakosságon belül. Bár sok fiatal végez felsőfokú tanulmányokat, nagyon sokan – megfelelő munkalehetőségek hiányában – elhagyják szülőhelyüket, és az ország más részein keresnek munkalehetőséget. A diplomás munkavállalók irányítói, magas szakmai ismereteket igénylő munkát végeznek, ebből kifolyólag helyettesítésük sokkal nehezebb, mint az alacsonyabb végzettségű munkavállalóké. Az optomechatronikai vállalkozások setében a mérnöki végzettségű munkaerő, valamint a szakképzett munkások hiánya jelenleg gátat szab a növekedési elképzeléseknek, a térségen belüli szakképzés fejlesztése szükséges.


61


Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése” stratégiai cél elérését segíti, specifikus céljai a következők: Átfogó célok: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A vállalkozások közti együttműködések, beszállítói hálózatok és klaszterek kialakítása növeli a vállalkozások versenyképességét, rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra. Konkrét cél: Vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése. A munkaerő képzettségi szintjének javítása.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérségben működő optomechatronikai vállalkozások, Mátészalka város önkormányzata, a kistérségből származó pályakezdő diplomások; Élelmiszeripari vállalkozások, feldolgozóüzemek, termelők. Közvetett célcsoport A vállalkozások által potenciálisan alkalmazott munkaerő, a kistérségen kívülről származó diplomás pályakezdők, a kistérség lakossága.

Részprogramok A/2.1. Részprogram: Optomechatronikai vállalkozások közötti szöveges együttműködés bemutatása A kistérség gazdaságában meghatározó szerepet töltenek be a Mátészalkán működő multinacionális optomechatronikai vállalkozások. Az ágazat jellemzően magas technológiai szinten termel, így a kistérség vállalkozásaival való beszállítói kapcsolatok nem jellemzőek. Ezzel szemben fokozatosan előtérbe kerül az ágazat vállalkozásai közötti együttműködés, amelynek erősítését a részprogram is célozza. Ennek érdekében az együttműködés területeinek bővítését elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra. A vállalkozások által érzékelt legjelentősebb probléma a szakképzett munkaerő hiánya. A vállalkozások nem tudnak elegendő számú mérnököt és középfokú végzettségű szakembert felvenni, ezáltal növekedési lehetőségeiket nem képesek realizálni. Ennek érdekében előkészítés alatt van a vállalkozások és a város közös összefogásában egy kihelyezett felsőfokú optomechatronikai képzés beindítása Mátészalkán. Ezáltal a mérnöki munkaerő helyben kerülne kiképzésre, a vállalkozások pedig már az egyetem alatt is gyakorlati lehetőségeket tudnának biztosítani a hallgatóknak, gyakorlati ismeretekkel kiegészítve az elméleti képzést. Mindezzel párhuzamosan indokolt a középfokú szakképzés fejlesztése, az optomechatronikai szakemberek képzési rendszerének fejlesztése. Ebben az esetben is a klaszter vállalatai adnák a gyakorlati oktatás feltételeit, míg a városban működő középfokú oktatási intézmény biztosítaná az elméleti hátteret. A munkaerőhiány mérséklése szempontjából fontos szempont a munkaerő megtartása. A letelepedés, munkavállalás feltételeinek javítása, megteremtése kezelhető közösségi eszközökkel, melyek közül rendkívül fontos a minőségi életkörülmények biztosítása. Ennek


62


érdekében olyan minőségi önkormányzati bérlakások vagy egy lakópark kialakítása javasolt elsősorban Mátészalkán, amely megfelelő minőségű lakásokat és házakat kínál a kistérségben elhelyezkedő, itt letelepedő pályakezdő diplomások részére. Nagyon fontos a potenciális diplomás munkavállalók tájékoztatása az álláslehetőségekről, kedvezményekről. Ennek érdekében létre kell hozni egy adatbázist a munkalehetőségekről, melyeket folyamatosan, meghatározott időszakonként frissíteni kell; valamint össze kell állítani az övezetbe település során igénybe vehető önkormányzati kedvezményeket (pl.: bérlakások). Az információk célcsoporthoz való eljuttatására el kell készíteni egy marketing-kommunikációs tervet. A/2.2. Részprogram: Beszállítói hálózatok kialakítása A kistérség mezőgazdaságában fontos szerepet tölt be a gyümölcstermesztés, a nyírségi homokos talajon jelentős gyümölcstermesztés folyik. A legjelentősebb az alma és a meggy termesztése, sajnos mindkét gyümölcs esetében túltermelésről beszélhetünk, a beszűkült piaci értékesítési lehetőségek következtében a termelők csak alacsony áron képesek értékesíteni termékeiket. Mindezzel párhuzamosan 39 élelmiszeripari vállalkozás működik a térségben, melyek közül 13 társas vállalkozás foglalkozik gyümölcsfeldolgozással. A részprogram a mátészalkai kistérségben működő élelmiszeripari kis- és közepes vállalatok és termelők közti együttműködések és beszállítói kapcsolatok erősítését tűzi ki célul. A részprogram keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek az alábbiak: Lehetséges élelmiszeripari klaszter vagy együttműködés elemző tanulmányának kidolgozása Az együttműködések létrehozásának elősegítése érdekében szükséges a kistérség gyümölcstermesztési és -feldolgozási gazdaságának elemzése olyan szempontból, hogy milyen együttműködés alakult már ki a szereplők között, illetve milyen területeken bővíthető ki. A tanulmány javaslatot ad arra vonatkozóan, hogy az elemzés alapján milyen klasztereket, együttműködési konstrukciókat (pl. TÉSZ) lehet és célszerű kialakítani a kistérségben, bekapcsolva a szomszédos kistérségek vállalkozásait is. Klaszter-iroda létrehozása Ennek során létre kell hozni magát a klasztert, mint jogi szervezetet, és fel kell állítani annak menedzsment szervezetét, amely kivitelezi a klaszter működéséhez szükséges tevékenységeket, azaz az együttműködéshez szükséges szervezeti hátteret biztosítja. Elsőként tehát el kell készíteni a klaszter működésének tervezetét, a bevonandó vállalkozások körével, és az együttműködés területének bemutatásával együtt. Ezt követően egyeztetni kell az érintett szervezetekkel (vállalkozások, önkormányzatok, termelők), és a javaslatok, észrevételek alapján bejegyzésre kerülhet a klaszter szervezet. A feladatok elvégzésére fel kell állítani egy operatív menedzsment szervezetet, amely a napi feladatok elvégzéséért felelős. Ki kell építeni a tagvállalkozások közti kommunikáció és információáramlás feltételeit, fel kell állítani egy klaszter információs rendszert. Ez történhet Internetes alapon szerveződve, a lényeg az,


63


hogy az egyes vállalkozások bármikor gyorsan hozzáférjenek a szükséges információkhoz, és kapcsolatba tudjanak lépni egymással. ehhez ki kell fejleszteni a szoftvert, amely biztosítja a hatékony kommunikációt. A klaszter-iroda feladatai a következők:

Kiemelt projektek

–

a klaszter további szervezése, segítségnyújtás a klasztermenedzsment kialakításához és működtetéséhez

–

információszolgáltatás,

–

belső és külső kapcsolattartás,

–

pályázati lehetőségek figyelése.

Képzési és Innovációs Központ kialakítása Az optomechatronikai klaszter, Mátészalka város és a Budapesti Műszaki Egyetem együttműködésében kialakításra kerül egy olyan központ, amely egyrészt az ágazatban tevékenykedő vállalkozások képzési igényeit elégíti ki, másrészt alapot kínál a közök kutatás-fejlesztés és innovációs folyamatok folytatására. A projekt keretében felépítésre kerül a Képzési Központ, amelyben tantermek kerülnek kialakításra. A központban kerül beindításra az optomechatronikai képzés, melyhez a gyakorlati oktatást a klaszter vállalkozási biztosítják. A Központban kerülnek kialakításra a közös innovációs tevékenység folytatására szolgáló helyiségek, laborok, ezekbe a szükséges eszközök és berendezések kerülnek beszerzésre. Lakópark kialakítása A projekt keretében egy magas minőségű lakóövezet kialakítására kerül sor, amely a térség vonzóbbá tételét szolgálja a potenciálisan letelepedő diplomások körében, közülük is kiemelve az optomechatronikai vállalkozások alkalmazottait. A projekt célja a diplomás munkaerő kistérségbe áramlásának ösztönzése, valamint térségben tartása. A projekt tevékenységei között szerepel a lakópark területének kijelölése, közművek kiépítése az ingatlanokon, és egy modern, magas igényeket kielégítő szálláskínálat létrehozása, lakóházak felépítése. A projekt több ütemben kerül megvalósításra, mindig az igényeknek megfelelő mértékben növelhető a házak száma, sőt a későbbiekben elképzelhető az önerős építkezés beindítása is a lakók részéről.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram közepes hatást fejt ki a fenntartható fejlődés horizontális elvre. A diverzifikált gazdasági szerkezet hosszú távon kulcstényezője a gazdaság versenyképes működésének, a rugalmasság megőrzésének. A gazdasági tevékenység fokozódása növeli a környezeti terhelést. A beruházások előkészítése és megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a káros környezeti hatások minimalizálására. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül nem járul hozzá az esélyegyenlőség horizontális elv megvalósulásához. A részprogramok a klaszter működési kereteit javítják, a vállalkozások munkavállalóinak helyzetét közvetve javítja.


64


Határmenti együttműködés Az alprogram nem rendelkezik jelentős határon átnyúló hatással, a részprogramok semlegesek a határmenti együttműködés horizontális elv vonatkozásában. A végrehajtás módja, feltételrendszer e

A közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztését az optomechatronikai klaszter tagvállalatai, valamint Mátészalka Város közösen indíthatja el, a folyamatban partnerként kulcsfontosságú szerepet kapnak az érintett oktatási intézmények (közép és felsőfokú). A bérlakások és a lakópark kiépítése alapvetően Mátészalka Város hatáskörébe tartozik, a városnak kell felvállalnia, hogy közösségi eszközökkel biztosít minőségi szálláslehetőséget a térségbe visszatelepülni kívánó diplomás szakemberek részére, ezáltal javítva a térség versenyképességét, emelve a munkaerő képzettségi szintjét. A gyümölcs-klaszter létrehozása helyi kezdeményezésből elindítható, a klaszter bejegyzéséhez állami jóváhagyás szükséges, a klaszterszervezet létrehozásához állami támogatás igényelhető. Javasolható, hogy a klaszter-szervezet létrehozását a kistérségi társulás indítsa el, az alapítással járó operatív feladatokat végezze el. A klaszter működésére indokolt egy új, minden klaszter-tagtól független menedzsment szervezet létrehozása, mivel ezáltal biztosíthatóak az objektív és pártatlan működés feltételei.


Output indikátorok Képzési és Innovációs Központ alapterülete; Oktatási termek száma és férőhelyei; Berendezett laborok száma és alapterülete; Kialakított lakópark területe; Megépített lakóházak száma a lakóparkban; Klaszter-tanulmány oldalszáma; Megalapított klaszter szervezet; A gyümölcs-klaszterbe belépett vállalkozások és termelők száma; Klaszter iroda működése. Eredmény indikátorok Mechatronikai képzések résztvevőinek száma; A klaszter vállalkozások közös kutatási projektjeinek száma; Lakóparkba beköltözött diplomások száma; A bérlakások kihasználtságának alakulása; Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések száma.


65


Hatás indikátorok A klaszterek tagjainál létrehozott új munkahelyek száma; A diplomások számának növekedése a kistérségben; A kistérségben elhelyezkedett pályakezdő diplomások számának növekedése; Az együttműködő vállalkozások árbevételének, nyereségének növekedése, a költségek csökkenése (%); A kapacitások kihasználtsági szintjének javulása (%). Finanszírozás lehetséges forrásai

GVOP 1.1. Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése (Lejárt); GVOP 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (Lejárt).


66


Alprogram

A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése

Szükségesség

Egy térség gazdasági fejlődése nem építhető kizárólag a külső befektetésekre, külföldi vállalkozások betelepülésére. A multinacionális cégek nem egyes térségeket preferálnak, hanem saját költség-haszon függvényeik mentén optimalizálják termelési költségeiket. Ebből kifolyólag rugalmasan képesek áttelepíteni kapacitásaikat. Mindezek ellenére nagyon is szükség van külföldi vállalkozásokra a gazdaság szerkezetének átalakítása során. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások sok embert foglalkoztatnak az országban és a kistérségben egyaránt. Egy térség gazdaságában fontos és meghatározó a helyi vállalkozások működése, jelentős lakosságnak biztosítanak megélhetést. Ebből kifolyólag szükséges a már működő KKV-k versenyképességének javítását célzó szolgáltatások nyújtása, valamint az új vállalatok alapításának elősegítése. A helyzetfeltárás megállapításaiból látható, hogy a kistérségben a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés, a K+F, valamint az innovációs tevékenység alacsony szintű, továbbá a vállalkozások jelentős része tőkeszegény. Az alacsony vállalkozássűrűség önmagában probléma, azonban ha ez a vállalkozások tőkeszegénységével, alacsony munkahelyteremtő képességével találkozik, az egyértelműen az érintett vállalkozások alacsony versenyképességének a jele, egyértelműen gyengeségként értékelhető. Nehezen tudnak a vállalkozások az Európai Uniós csatlakozással együtt járó, jelenleg még nem alkalmazott munkamódszerek, szabványok alkalmazásához igazodni, melyek egyrészt a termelés hatékonyságának biztosítására, másrészt a minőségbiztosítási technológiákra terjednek ki. A kistérségben jelenleg nem működik inkubátorház, mely megfelelő infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtana induló vállalkozások számára. Az alprogram ezen hiányosságok kiküszöbölését célozza.

Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése” stratégiai cél elérését segíti, specifikus céljai a következők: Átfogó célok: Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása közvetlenül javítja azok munkahelyteremtő képességét, azaz csökkenti a munkanélküliséget. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kis- és középvállalkozások központi szerepet töltenek be egy térség gazdaságában, méretükből és rugalmasságukból kifolyólag gyorsan képesek alkalmazkodni a piaci változásokhoz. Továbbá az innovációs folyamatokban is fontos szerep jut a KKV-knak. Konkrét cél: Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.


67


Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérségben működő kis- és középvállalkozások; Az inkubátorházban működő vállalkozások; A szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások. Közvetett célcsoport A vállalkozások által foglalkoztatottak, a kistérség lakossága.

Részprogramok A/3.1. Részprogram: Üzleti szolgáltatások bővítése szöveges A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a bemutatása vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A vállalkozások többsége nem rendelkezik a továbblépéshez szükséges szakértelemmel és tapasztalattal. Nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsment-képességekkel, s hiányzik a marketing-szemlélet is, továbbá az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak. A részprogram a vállalkozások működéséhez, továbbéléséhez és létrehozásához szükséges menedzsment ismeretek hozzáférhetőségét segíti. Az üzleti szolgáltatások mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, mivel a vállalkozás működésének hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele már közvetlenül is segíti azok növekedési lehetőségeit. A részprogram keretében biztosítani kell, hogy a vállalkozások lehető legszélesebb köre vehesse igénybe a mindennapos működésükhöz kapcsolódó információkat és szolgáltatásokat, valamint a speciális szakismereteket. Ezért kiemelt helyen szerepel egy inkubátorház kialakítása a kistérségben, amely önköltségi áron képes magas minőségű szakmai szolgáltatásokat nyújtani a célcsoportnak. A/3.2. Részprogram: Vállalkozások technológiai korszerűsítése A munkanélküliség csökkentése érdekében a részprogram a helyi KKV-k modernizációját, technikai, technológiai fejlesztését célozza. A részprogram az új technológiák, termelési eljárások bevezetését, új termékek kialakítását, az innovációt szolgáló vállalkozói fejlesztéseket sürget, ezáltal javítva a vállalkozások versenyképességét, növelve értékesítési és foglalkoztatási képességüket. Egy pályázati és információs iroda létrehozásával segíteni kell a térségi kis- és középvállalkozásokat, hogy a térségre általánosan jellemző tőkehiány miatt pályázati forrásokkal segítsék technológiai fejlesztéseik megvalósítását (műszaki gépek berendezések beszerzése, licence vásárlás, új gyártósorok üzembe helyezése stb.). Kiemelt projektek

Inkubátorház létrehozása A projekt keretében olyan korszerű eszközökkel felszerelt inkubátorház kerül kialakításra, amely alkalmas a helyi vállalkozások működésének segítésére, a vállalkozói kedv javítására, növelésére. A kialakításra kerülő inkubátorház helyszínének meghatározására tanulmányt szükséges


68


készíteni, Mátészalka városban mindenféleképp indokolt egy inkubátorház kialakítása, mivel annak közelében és a városban működik a térség vállalkozásainak jelentős része, de a vállalkozói igény esetén tovább településeken (Nagyecsed, Vaja) is kialakíthatók inkubátorházak, amelyek térségi hálózatban működhetnek. Az inkubátorházakban lehetőség nyílik elsősorban induló, termelő tevékenységet folytató vállalkozások elhelyezésére, az épületek rendelkeznek olyan helyiségekkel és infrastruktúrával, amelyek alkalmasak vállalkozások befogadására. Ezen túlmenően mind az induló mind a már működő vállalkozások működését segítik az inkubátorház által nyújtott különböző üzleti szolgáltatások (menedzsment tanácsadás, marketing, pénzügyi tanácsadás, könyvelés, irodai szolgáltatások stb.). Mindezek összességében a vállalkozások versenyképességének javítását, az induló vállalkozások megerősödését szolgálják. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram közvetlenül nem kapcsolódik a fenntartható fejlődés horizontális elvhez. A beruházások során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi szempontok teljesülésének, ösztönözni kell a környezetbarát beruházásokat. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül nem hat az esélyegyenlőségre. A vállalkozások azonban fokozottan érvényesíthetik az esélyegyenlőségi szempontokat, és így hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának növeléséhez. Határmenti együttműködés Az alprogram nincs hatással a határmenti együttműködésre.


Az inkubátorházak kialakítása a kistérségi és települési hatáskörben is megvalósítható, azonban térségi hatásai miatt indokolt kistérségi szinten kezelni. A fejlesztéshez pályázati úton nyerhető támogatás. A tevékenységek kialakítása során indokolt a már működő inkubátorházak felkeresése, az ottani tapasztaltok figyelembe vétele és beépítése. Külön kihangsúlyozandó a PRIMOM által működtetett nyíregyházi inkubátorházzal való kapcsolatfelvétel, és a jövőbeli együttműködés kialakítása.


Output indikátorok Létrehozott inkubátorházak száma, alapterülete; Bevezetett üzleti szolgáltatások száma; Megvalósított beruházások összértéke; Elkészített tanulmányok, tervek száma.


69


Eredmény indikátorok Az inkubátorházakban létrehozott új vállalkozások száma; A kialakított üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma; Sikeres technológia fejlesztési pályázatok száma. Hatás indikátorok Létrehozott új munkahelyek száma; Az új vállalkozások árbevételének növekedése az indulást követő 3 év alatt; Az üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások bevételének növekedése 3 év alatt. Finanszírozás lehetséges forrásai

GVOP 2.1. Kis- és hátterének fejlesztése;

középvállalkozások

műszaki-technológiai

GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése.


70


Alprogram

A/4. Humánerőforrás fejlesztése

Szükségesség

A vállalkozások telephely-választási döntései során fontos kritérium az adott térségben rendelkezésre álló munkaerő iskolai végzettsége, szakmai ismerte. Ebből kifolyólag egy térség fejlődési szempontjából meghatározó a humán-erőforrás minősége. Ennek érdekében szükséges egyrészt magának az oktatás és szakképzés minőségi infrastruktúrájának, eszközeinek a megteremtése, másrészt a piaci elvárásoknak megfelelő tananyagok, szakmák oktatása a diákoknak. A Mátészalkai kistérségben kifejezetten alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, a lakosságnak mindössze 32,2%-a dolgozik. Ez jelentősen elmarad a megyei és országos értékektől. A magas fokú inaktivitás mellett magas munkanélküliség is jellemző, a munkanélküliségi ráta 11,7%, ami duplája az országos értéknek! A munkanélküliség struktúrája szintén kedvezőtlen képet mutat: magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, azonban a legaggasztóbb a nagyfokú pályakezdő munkanélküliség, minden tizedik fiatal nem tud belépni a munkaerőpiacra. Ez a munkaképes korú lakosság elvándorláshoz vezet, és hozzájárul az alacsony vásárlóerő kialakulásához, mely kihat a térség általános gazdasági helyzetére is. A kistérségben központi probléma lakosság alacsony iskolai végzettsége, több településen magas az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya, a legnagyobb problémát azonban a középfokú és diplomás rétegek kis aránya jelenti. Az alacsony iskolázottság közvetlen kapcsolatban van a munkanélküliséggel, mivel a munkanélküliek nagy része csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Ezek nagy része betanított vagy segédmunkás így különösen problémás az elhelyezkedésük, míg a szakmunkás réteg jelentős része nem piacképes és nehezen konvertálható szakmával rendelkezik. De a szellemi tevékenységet folytatók között is megfigyelhető a munkanélküliség. A fiatal diplomások elhelyezkedési esélyei rendkívül alacsonyak a vállalkozási övezetben működő vállalkozásoknál, jelentős részük kénytelen a térségen kívül munkát keresni. Általában a munkanélküliek alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy nem piacképes a szakmai tudásuk, így a munkaadók számára nem képeznek nagy vonzerőt, illetve képzésük nem felel meg a gazdaság érdekeinek. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jónak minősíthető, több középfokú oktatási intézmény, és kihelyezett felsőfokú képzés is folyik. A kistérségben tehát rendelkezésre áll elegendő szabad munkaerő, mely korszerű, a munkaerőpiacon is hasznosítható tudással ellátva alkalmas lehet a térségbe települő vállalkozások munkaerőigényeinek kielégítésére. Ehhez azonban komplex igényfelmérésre, képzési és átképzési programok lebonyolítására, valamint nem utolsó sorban új munkahelyekre is szükség van. Más szempontból, pedig a képzés, át- és továbbképzés megkönnyíti az elhelyezkedést, és hozzájárul az egyén személyes fejlődéséhez, illetve jólétéhez is. Mindehhez jól működő szakképzési és továbbképzési rendszerre van szükség, amely korszerű oktatási infrastruktúrával piacképes szakmai ismereteket nyújt.


71


Az alprogram mindezek alapján az oktatás és szakképzés intézményi feltételeinek korszerűsítését, a foglalkoztatottak ismereteinek javítását, valamint a munkanélküliek elhelyezkedését segítő képzési programok szervezését szorgalmazza. Célok

Az alprogram a „Munkaerőpiaci részvétel növelése” stratégiai cél elérését segíti, specifikus céljai a következők: Átfogó célok: Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A lakosság alacsony iskolai végzettségének javítása nélkülözhetetlen a munkanélküliség csökkentéséhez. Képzési programokkal, a szakképzés és átképzés fejlesztése elősegíti ezen cél teljesülését. Tőkevonzó képesség javítása A korszerű, piacképes tudással rendelkező szabad munkaerő megléte fontos döntési tényező a vállalkozások beruházásai során, ennek biztosításával megteremthető az egyik fontos pillér a kistérség tőkevonzó képességének javításához. Munkaerőpiaci reintegráció segítése A képzési programok előkészítése és megvalósítási során központi helyen szerepel a munkaerőpiacról kiszorult csoportok munkaerőpiacra való visszavezetése. Konkrét cél: A munkaerő képzettségi szintjének javítása. Az oktatás, szakképzés infrastruktúrájának fejlesztése. A munkaerőpiaci reintegráció elősegítése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport Munkanélküli és inaktív lakosság. A kistérség közép- és felsőfokú oktatási intézményei (hallgatók, tanárok). Közvetett célcsoport A kistérségben működő vállalkozások. Települési önkormányzatok.

Részprogramok A/4.1. Részprogram: Átképzési programok szervezése szöveges A megfelelő képzettségű, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása bemutatása érdekében szükséges mind a jelenlegi munkavállalók, mind a munkanélküliek ismeretinek javítása, azok továbbképzése. Ennek érdekében továbbképzési és átképzési programok szervezése és lebonyolítása javasolt, melyek keretében a térség adottságainak, gazdasági szerkezetének, és a vállalkozások igényeinek megfelelő ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. • A képzések beindításához szükséges a térségi munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet feltérképezése, azaz a képzési igények pontos azonosítása, partnerkeresés. A tevékenység keretei között szükséges a térségben élő, elhelyezkedési nehézséggel küzdő lakosokról pontos szakmai-képzettségi térkép készítése, ezzel MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

72


párhuzamosan a munkaerőpiaci kereslet elemzése, tehát a térségben működő önkormányzati, övezeti szervek, civil szervezetek és elsősorban a vállalkozások igényeinek feltérképezése. A jelenlegi ismeretek azt sugallják, hogy szakmunkások, illetve nyelvismerettel bíró szakemberek képzésére mindenképpen szükség van. A felmérés tehát egy munkaerőpiaci elemzés, melynek alapján a kereslet és a kínálat alapján ki lehet dolgozni a stratégiai beavatkozás tematikus irányait. A felmérés eredményeképpen kijelölhetőek lesznek azok a szakterületek, szakmák, speciális képességek, melyeket a tervezett képzéseknek érintenie kell. A potenciálisan munkahelyeket teremtő szervezetek körébe be kell vonni mind a kistérségen belüli, mind kistérségen kívül eső településeken működő, potenciálisan vagy ténylegesen is térségi személyeket foglalkoztató szervezeteket, az ingázás realitásainak figyelembevételével. • A kijelölt témákban szükséges felnőttképzési, átképzési programok indítása oktatási programok, tanfolyamok kísérleti jelegű indítása, melyek siker esetén állandó oktatási programokká nőhetik ki magukat. Szorgalmazni kell a térségben fejleszteni kívánt ágazatokban kívánatos szakismeretek átadását is. A képzési programokba be kell, be lehet építeni alapvető vállalkozói ismeretek átadását is (úgymint alapvető menedzsment ismeretek, pénzügyi, nyelvi és kommunikációs készségek). Ez utóbbival elő lehet segíteni néhány munkanélküli önfoglalkoztatóvá válását. Ez utóbbi lépés szervesen kapcsolódhat a térségi üzleti infrastruktúrák fejlesztéséhez, amennyiben a jövőben sor kerülhet kezdő vállalkozások befogadására alkalmas üzleti központ, inkubátorház és abban mentori szolgáltatás kialakítására. A képzések megvalósítása OKJ-s rendszerben, vagy ahhoz illeszkedve javasolt. A képzések témájának piaci megalapozottsága érdekében piackutatást kell elvégezni az övezetben működő vállalkozások, potenciális munkaadók igényeinek felmérésére. • Az átképzési programok lebonyolításához szükség van megfelelően felkészült oktatókra, korszerű oktatási eszközökre, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő tananyagra. Ezek biztosítására korszerű tananyagok adaptálása és kifejlesztése szükséges, valamint az oktatók továbbképzése, felkészítése az ismeretek hatékony átadására. Mindezeken túl javasolható a képzésekhez szükséges eszközállomány korszerűsítése, modern oktatási eszközök, segédeszközök beszerzése. A/4.2. Részprogram: Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése A szakképzések iránya és mértéke a vállalkozói, vállalati elvárásoktól, s a jövendő munkavállalók orientációjától függ. A részprogram az ehhez igazodó tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztésekre tesz javaslatot. A korszerű oktatási infrastruktúra és eszközök mellett szükség van a piaci igényeknek megfelelő ismeretek, szakmák oktatására is. Ennek érdekében az alábbi tevékenységek javasolhatók: • Új szakok, tantárgyak kezdeményezése a gimnáziumban és a szakközépiskolában, mint például Európai Uniós ismeretek, régiófejlesztés, projektciklus menedzsment, logisztikai menedzserképzés.


73


• Az oktatás beindításához elő kell állítani a szükséges tananyagokat, illetve fel kell készíteni az oktatókat az új ismeretek átadására. Ebből kifolyólag szakmai továbbképzések, tanulmányutak szervezése is szükséges. • A képzések piacorientáltsága érdekében részletes igényfelmérést kell végezni a vállalkozások körében, és ennek eredményei alapján lehet elkezdeni a tananyagfejlesztést és az oktatást. A külső beruházások kistérségbe vonzása érdekében kísérleti kurzusokat kell lebonyolítani, melyek eredményei alapján bármikor beindítható a képzés. • A képzések lebonyolításához kellő tudással rendelkező szakembergárda szükséges, műszakilag és technikailag korszerű szervezeti keretek között. A/4.3. Részprogram: Közép- és felsőfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése A humán erőforrás fejlettsége szempontjából meghatározó magának az oktatási infrastruktúrának a minősége, a korszerű oktatás tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása. Az oktatási intézményekre jellemző az épületek leromlott állapota, az oktatási eszközök elavultsága, korlátozott rendelkezésre állása. A minőségi oktatási eszközök hiányában a diákok nem lesznek képesek elsajátítani fontos készségeket (nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek stb.), ami hátrányosan befolyásolja a diákok továbbtanulási esélyeit, pályaválasztását, másrészt akadályozza a gazdaság fejlődését. A részprogram keretében az épületek, tantermek felújítása, modern oktatási eszközök beszerzése, továbbá a speciális ismeretek, szakmák elsajátításához szükséges eszközök beszerzése, gyakorlati helyek kialakítása javasolt. Kiemelt projektek

Az alprogramhoz nem került kiemelt projekt kijelölésre.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram közvetve, a humán-erőforrás fejlesztésén keresztül járul hozzá a fenntartható fejlődéshez. A munkanélküliség csökkentésével nő a lakosság jövedelmi szintje, és ezzel párhuzamosan megfigyelhető a minőségi és tiszta környezet iránti elkötelezettség és igény növekedése. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan nő a lakosság környezettudatossága. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül segíti az esélyegyenlőség megvalósulását. A munkaerőpiaci reintegráció központjában a hátrányos helyzetű csoportok állnak, a képzések elsősorban azok munkához jutását és ezáltal társadalmi reintegrációját szolgálják. Határmenti együttműködés Az alprogram semleges a határmenti együttműködés szempontjából.


74


A végrehajtás módja, feltételrendszere

Az oktatási intézmények fejlesztése az egyes települések határkörébe tartozik. Az infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelten fontos a vállalkozások igényeinek megfelelő szakmák oktatása, a képzések beindítása. Ennek érdekében fel kell mérni a kistérségben működő vállalkozások munkaerő-igényét. A tevékenységek megvalósítása az érintettek – képző szervezetek, képzések résztvevői, önkormányzatok, vállalkozások stb. – együttműködésével, az egyes szereplők elvárásainak figyelembe vételével szükséges. A képzések lebonyolításában a Munkaügyi Központ és számos OKJ-s képzést folytató megyei vállalkozás rendelkezik tapasztalattal, melyek bevonása elengedhetetlen a tevékenységek hatékony kivitelezéséhez. Azonban törekedni kell arra, hogy a kistérségen belül alakuljon ki, vagy erősödjön meg egy olyan képzési hálózat, rendszer, amely alkalmas a piaci igények folyamatos változását követve alakítani képzési struktúráját.


Output indikátorok Felújított/épített épületek száma, alapterülete; Kialakított szaktantermek száma; Beszerzett oktatási eszközök száma és paraméterei; Kifejlesztett új tananyagok száma; Továbbképzett oktatók száma; Tanulmányutak száma. Lebonyolított képzési, átképzési programok száma; Az átképző tanfolyamokat elvégző munkanélküliek száma. Eredmény indikátorok Bevezetett új szakmák száma; A képzési programokat sikeresen elvégzők száma; A szaktantermeket használó tanulók száma; Újra meghirdetett képzési programok száma; Nyelvi laborban töltött órák számának növekedése. Hatás indikátorok A képzéseket elvégző munkanélküliek közül elhelyezkedettek aránya 1 évvel a képzést követően; A képzések résztvevői által alapított vállalkozások száma; Felsősokú oktatási intézményben továbbtanulók számának növekedése; A regisztrált munkanélküliek csökkenése az övezetben.


HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése; HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben; HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása; HEFOP 3.4. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések; HEFOP 5.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése. ROP 2.3 Az alapfokú oktatási, nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (20-230 millió Ft – jelenleg felfüggesztve)


75


PRIORITÁS B - BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET Alprogram

B/1. Ár- és belvízvédelem

Szükségesség

A biztonságos környezet egyik fontos eleme az árvizek elleni védekezés. A modern társadalomban a lakóházak, az épített környezet védelme alapvető szükséglet, e nélkül egy település, térség nem vonzó az emberek számára, ha lehetőség nyílik elhagyják a bizonytalan vidéket. Továbbá a vállalkozások biztonságos működéséhez is nélkülözhetetlen a környezeti kockázatok csökkentése, azaz olyan infrastrukturális feltételek biztosítása, amelyek lehetőség szerint megakadályozzák, vagy minimalizálják a környezeti károkat. A környezeti károk közül a kistérségben az egyik legfontosabb az árvizek és belvizek kártétele. A Mátészalkai kistérségben található a Szamos- és a Kraszna-folyó, mindkettő a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók vízhozama igen erősen ingadozik, árvíz esetén igen magas vízállás is kialakulhat. Az elmúlt évek magas vízállásaira való tekintettel a kistérség számos településén kiemelt helyen szerepel az árvizek elleni védekezés infrastruktúrájának fejlesztése, a komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozás, ennek megvalósítása azonban forráshiányba ütközik. További probléma, hogy a kistérség keleti része, különösen az ecsedi területek rendkívül belvízérzékenyek, lévén a térség az Ecsedi-láp lecsapolásával került bevonásra a mezőgazdasági termelésbe. Általános probléma a belvízelvezető csatornák rossz állapota. A fent bemutatott problémák kezelésére települési összefogásnak kell létrejönnie, a közös fellépés pedig erősebbé teszi a térség belső kohézióját. A térség önkormányzatai, lakosai a vízrendezési problémák megoldását fontos feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a települési környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését is. Mindezek következtében szükséges az árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése, a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, külterületeken pedig csapadékvíz-elvezető árkok kialakítása.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréshez járul hozzá. Átfogó célok: A környezetbiztonság javítása Az ár- és belvízvédekezés infrastruktúrájának közvetlenül segíti a környezet biztonságának növelését. Az árvizek ellen védelem a lakosság életminőségének alapja, továbbá ennek hiányában a gazdasági tevékenység is kockázatos, a megfelelő infrastruktúra hiánya csökkenti a térség tőkevonzó képességét. A belvizek kártétele elleni védekezés a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, másrészt a lakókörnyezetben is komoly károkat okozhat a belvíz,mélyebben fekvő házakat és pincéket is elönthet. Konkrét cél: Az épített és a természeti környezet védelmének javítása; Belvízkárok csökkentése.


76


Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség lakossága, mezőgazdálkodást folytató termelők, a kistérségben működő vállalkozások. Közvetett célcsoport A kistérség szomszédos települései a Szamos és a Kraszna folyásirányában, az öblözetileg összetartozó kistájak.

Részprogramok B/1.1. Részprogram: Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén szöveges A részprogram a lakosság és a vállalkozások biztonságos működését, a bemutatása társadalmi és gazdasági környezet védelmét szolgálja. A kistérség árvízveszélyes területen helyezkedik el, mindkét folyóján kialakulhatnak igen magas vízszintek. Az elmúlt években fokozatosan növekvő árhullámok következtében a gátak alacsonyabb szintje nem nyújt minden esetben teljes körű védelmet, így a részprogram a jelenlegi árvízvédelmi rendszer fejlesztését célozza. A részprogram során a kistérség árvízvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése, a gátak és műtárgyak karbantartása, a töltések fejlesztése javasolt. A rendkívüli árvizek elleni országos védekezés jegyében a térségben tervezik egy vésztározó kialakítását is, amely nagymértékben csökkenti az árvizek kiöntésének veszélyét a kistérségben. B/1.2. Részprogram: Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása A kistérség belvizekkel nagymértékben veszélyeztetett, a folyószabályozás és mocsárlecsapolás következtében korábban vízzel borított területeket vontak be a mezőgazdasági művelésbe. Árhullámok idején ezeken a területeken a belvíz elvezetése kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében. Ugyanakkor a csapadékvíz elvezetése a kistérség valamennyi településén szükséges, a belvizek megelőzése érdekében öblözeti alapon kell kiépíteni a csapadék elvezetését szolgáló rendszert. A részprogram ezek alapján a bel- és a külterületi infrastruktúrák kiépítését, karbantartását szorgalmazza. Szükség van a meglévő belvízelvezető hálózat állapotának felmérésére. Végig kell vizsgálni az egész térségi belvízelvezető rendszert, és ki kell jelölni a problémás pontokat, melyek fejlesztése szükséges. A hiányzó szakaszokat ki kell építeni, melyekhez terveket kell készíteni. A külterületi árkok kiépítése, illetve, ahol már kiépültek folyamatos tisztítása is elengedhetetlen. Az árkok mellett a zsiliprendszer és az átereszek műszaki vizsgálatát és rendbetételét is el kell végezni, hogy a kiszámíthatatlan belvizek kezelhetőek, így egyes területek elöntése elkerülhető legyen. A külterületi belvízelvezető rendszer fejlesztése során figyelembe kell venni a belterületi rendszerekhez való csatlakozást, valamint a szomszédos kistérségek rendszereihez való illeszkedést. Kiemelt projektek

Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó megépítése A Vásárhelyi-terv keretében a térségbe terveznek egy árvízszintcsökkentő víztározót, a Szamos-Krasznaközi tározót. A Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett tározó területe 58,4 km2 nagyságú lenne, 100 millió m3 vizet tudna tárolni 1,7 méteres vízmélység mellett. A tározó megnyitása a beeresztés


77


szelvényében 60-80 cm vízszint csökkenést eredményez, melynek hatása a Tisza vásárosnaményi szelvényében 30-40 cm. Az árapasztó vápa Tunyogmatolcs területén kerül majd beépítésre a Szamos bal partján A tározó igénybe vételére meglehetősen ritkán, 30-40 évenként kerülne sor, az elöntési idő mintegy 2 hét lenne, a tározó leürítése pedig a Nagydobos határában építendő zsilippel, a Krasznába fog történni. A projekt minisztériumi hatáskörbe tartozik, azonban rendkívül nagy hatással rendelkezik a helyi lakosság életére. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram erős hatást fejt ki a fenntartható fejlődés viszonylatában. Az ár- és belvizek elleni védekezés a társadalmi és gazdasági környezet mellett a természeti környezetet, a térség növény és állatvilágát is védi az árvizek okozta károktól. Esélyegyenlőség Az alprogram semleges az megvalósulása szempontjából.

esélyegyenlőség

horizontális

elv

Határmenti együttműködés Az árvizek és belvizek elleni védekezés során kiemelt szerepet kap a határmenti együttműködés, a folyókon lehaladó árhullámok nem ismernek határokat. A védekezés hatékonysága érdekében rendkívül fontos az információs és kommunikációs rendszerek fejlesztése, valamint magának az árvízvédelmi infrastruktúrának az egységes fejlesztése. A végrehajtás módja, feltételrendszer e

A részprogram elemeinek megvalósítása döntően országos kompetenciába tartozik, a kistérség és a települések partnerként bekapcsolódhatnak a fejlesztések előkészítésébe, lobbi-tevékenységgel segíthetik a beruházások minél hamarabbi megvalósulását.


Output indikátorok Felújított gátak hossza; Újonnan kialakított tározók száma, térfogata; Belvízelvezető hálózat hossza; Újonnan kialakított árkok száma; Felújított zsilipek és átereszek száma. Eredmény indikátorok Árvíztől védett területek nagysága; Belvizektől vésett területek nagysága. Hatás indikátorok Belvizek okozta károk mértékének csökkenése; Lakosság életfeltételeinek javulása (minőségi mutató)


KIOP 1.5. Tisza-völgyi árvízvédelem (A Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó a két tartalékprojekt egyike) AVOP 4.1.2. Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lévő létesítmények kollektív beruházása


78


Alprogram

B/2. Szennyvízkezelés és -elvezetés

Szükségesség

A településeken keletkező szennyvizek jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vízkészlet minőségének alakulását, a minőségi turizmus egyik alapfeltétele a közművek kiépítettsége. Ennek hiánya veszélyeztetheti a turisztikai potenciál hasznosítását. A térség önkormányzatai, lakosai a közművesítettség javítását fontos problémának, feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését. A kommunális infrastruktúrák megfelelő kiépítettségének hiánya – a környezet terhelése, szennyezése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életminőséget. A szennyvízelvezetés hiányában elszennyeződhetnek a felszíni és felszín alatti vízkészletek – ez a kistérség nyírségi területén fokozottan fennáll a jellemzően homokos talaj alacsony vízzáró képessége következtében - ami káros hatásokat fejt ki a lakosságra. A szennyezett vízkészletek számos egészségi problémát okozhatnak, mivel az öntözővízzel a vízben lévő káros anyagok is beépülnek a termelt növényekbe, termékekbe. A vezetékes vízzel való ellátottság jelentős mértékben elmarad az országos értékektől, a lakások 10,4%-a nem rendelkezik tisztított vezetékes ivóvízzel! Mindezek mellett az ivóvíz minősége rossz, a kistérség 21 településén magas az ivóvíz arzéntartalma, és további szennyező vegyületek is találhatók az ivóvízben. A kistérségben rendkívül nyitott a közműolló. Míg a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (89,6%), mindössze a lakások 28,4%-a van bekötve a szennyvízhálózatba! Az elmúlt évek nagyobb szennyvízberuházásai ellenére még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, szükséges az alapvető infrastruktúra kiépítése és a meglévő hálózatok bővítése, továbbfejlesztése. Mindezek alapján az alprogram az ivóvíz minőségét javító és a szennyvízelvezetést és kezelést növelő infrastruktúra-fejlesztéseket szorgalmaz.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréshez járul hozzá, céljai az alábbiak: Átfogó célok: A környezetbiztonság javítása A megfelelő minőségű ivóvíz, valamint a szennyvizek biztonságos kezelése közvetlenül védi a lakosság egészségét, a környezet állapotát. A közművek kiépítése a civilizált élet egyik fontos alapját jelenti, és lehetőséget biztosít a turizmus kibontakozására is. Konkrét cél: Az ivóvíz minőségének javítása. A térségi vízbázisok védelme.


79


Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség lakossága, az itt működő vállalkozások. Közvetett célcsoport A térségbe érkező látogatók, turisták. Az mezőgazdasági termények vásárlói, fogyasztói.

itt

megtermelt

Részprogramok B/2.1. Részprogram: Ivóvízhálózat korszerűsítése szöveges A kistérség szinte minden településén javításra szorul az ivóvíz bemutatása minősége, a részprogram az EU vízminőségi irányelv követelményeinek való megfelelést célozza. A megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása az önkormányzatok feladata, azonban a beruházások magas költségigényét tekintve EU-s és hazai társfinanszírozás szükséges a fejlesztésekhez. A részprogram keretében egyrészt a meglévő ivóvízhálózat bővítése, másrészt a hálózat fejlesztése valósul meg, szükséges az elöregedett és korszerűtlen vezetékek cseréje. A víz minőségének javítása érdekében szükség van a kutak szűrőberendezéseinek, a víztelepek korszerűsítésére. Az arzéntartalom csökkentését 2009. dec. 31-ig. kell elvégezni a kistérség 21 településen (Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Nagydobos, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamoszszeg, Tiborszállás). Az ivóvíz nitráttartalmának csökkentését 2006. december 25-ig kell megvalósítani Nagyecsed és Nyírkáta településeken, míg az ammóniumtartalom csökkentése 2009. december 25-ig szükséges Vállaj településen. A részprogram közvetve javítja a kistérség lakosságának egészségi állapotát, az ivóvízből kiszűrve a káros kémiai alkotókat, elsősorban az arzént. B/2.2. Részprogram: Szennyvízhálózat bővítése A részprogram a szennyvízelvezetés és –tisztítás infrastruktúrájának kiépítését célozza, ezáltal biztosítva a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmét. Jelenleg a kistérség 14 településén nincs egyáltalán szennyvízhálózat, ezen településeken minél előbb pótolni kell a hiányosságokat, míg a fennmaradó 12 település esetében növelni kell a rendszer kiépítettségét, valamint a tisztító kapacitásokat. A kistérség települései 10 szennyvíz-agglomerációt alkotnak, melyekben a hagyományos szennyvízhálózat kiépítése és működtetése szükséges. Szamoskér és Rápolt esetében egyedi szennyvíz-elhelyezési megoldás szükséges. A szakmai tervek alapján a települések csatornázása a következő sorrendben javasolt: Az elsők között szükséges a kistérség második városa, Nagyecsed, valamint Fábiánháza, Mérk, Vállaj és Tiborszállás csatornázása. Ezt követik Hodász, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírcsaholy, Mátészalka, Győrtelek, Géberjén, Fülpösdaróc és Ököritófülpös


80


települések. És legvégül kerül sor Jármi és Papos csatornázására. A szennyvíztisztító telepek fejlesztésére az alábbi fejlesztési sorrendben javasolt. Első ütemben kerül sor a Nagyecsed-Fábiánháza agglomeráció szennyvíztisztító-telepének kiépítésére, valamint a NagydobosNyírparasznya-Szamosszeg agglomeráció telepének bővítésére. Második ütemben valósul meg agglomeráció telepének kiépítése.

a

Mérk-Vállaj-Tiborszállás

Harmadik ütemben történik meg a Nyírmeggyes-NyírcsaholyMátészalka-Ópályi, a Géberjén-Győrtelek-Fülpösdaróc, az Ököritófülpösi, valamint a Hodász-Nyírkáta agglomerációk szennyvíztelepeinek fejlesztése. Kiemelt projektek

Nagyecsed és az árapasztó szennyvízhálózatának kiépítése

tározó

körüli

települések

A lakossági és környezeti szempontok alapján a kiemelt helyen szerepel a térség második városának, Nagyecsed szennyvízrendszerének kiépítése, mivel a közel 7000 lakosú városban jelenleg egyáltalán nincs szennyvízcsatorna. A másik kiemelt települési-kört az árapasztó-tározó körül elhelyezkedő települések alkotják. A tározó megépítésével és használatba vételével időszakosan megemelkedhet a talajvíz a környező településeken, ami megnöveli az esélyét annak, hogy az emésztőgödrökből kiszivárgó szennylé kikerül a felszíni és talajvizekbe. Ezáltal növeli a fertőzésveszélyt a településeken. Az érintett települések esetében jellemzően a hálózat bővítése és a szennyvíztelep befogadó kapacitásának növelése szükséges. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram erős hatást fejt ki a fenntartható fejlődés viszonylatában. Az ivóvízminőség javítása azon túl, hogy a lakosság egészségét védi, megelőzi a betegségek kialakulását, növeli a várható élettartamot. A szennyvízrendszer kiépítése csökkenti a környezeti terhelést, megelőzi a talaj és a felszíni vizek szennyeződését, ezáltal védi a környezet és a természeti értékek állapotát. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül nem járul hozzá az esélyegyenlőség horizontális elv megvalósulásához. Az ivóvíz- és szennyvízhálózatokat a kistérség minden településén ki kell építeni, annak pozitív környezeti hatásaiból minden lakos részesül. Határmenti együttműködés A környezeti szennyezések nem ismernek határokat, a szennyezések megelőzése és hatékony kezelés érdekében elengedhetetlen a határon átnyúló együttműködés, információcsere. A szennyvízrendszer mielőbbi kiépítése a romániai településeken kiemelten fontos a kistérség vizeinek védelme érdekében, tekintettel arra, hogy a kistérség meghatározó folyói Romániából érkeznek hazánkba, magukkal szállítva az ott belekerült szennyezéseket is.


81



Az alprogram megvalósítása széleskörű - regionális, megyei, kistérségi, és önkormányzati - kompetenciába tartozik. Az ivóvízminőség javítása a hamarosan beinduló regionális ivóvízminőség-javító program keretében történik meg, első ütemben a kistérség nyolc településén. A szennyvízrendszer fejlesztése alapvetően a Megyei Önkormányzat koordinálásával valósul meg, abban a kistérség és az önkormányzatok partnerként vesznek részt.


Output indikátorok Ivóvízellátásba újonnan bekapcsolt lakások száma; Vezetékes ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya; Szennyvízhálózatba újonnan bekapcsolt lakások száma; Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya; Szennyvíztisztító telepek kapacitása. Eredmény indikátorok Közműolló csökkenése; Megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya; Hatás indikátorok Talajvíz kommunális eredetű szennyezettségének csökkenése; Várható élettartam növekedése a tisztább környezet, ivóvíz következtében.


KIOP 1.1.1. Az ivóvízminőség javítása (pályázható); KIOP 1.1.2. A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások támogatása (Státusza: Lejárt. E célra európai uniós forrás esetleg 2007-től várható. A tevékenységek finanszírozására minisztériumi forrásokból kerülhet sor). Kohéziós Alap által finanszírozott Észak-alföldi ivóvízminőség-javító program.


82


Alprogram

B/3. Hulladékgazdálkodás

Szükségesség

A kommunális infrastruktúrák megfelelő kiépítettségének hiánya – a környezet terhelése, szennyezése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életminőséget. Jelentős szennyező forrást jelent a településeken keletkező kommunális hulladék, ezért ennek ártalmatlanítása, szakszerű tárolása, és amennyiben lehetséges újrahasznosítása szintén elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelme érdekében. A Mátészalkai kistérségben több önkormányzati hulladéklerakó-hely is működik, kis számban azonban illegális lerakóhelyek is működnek, melyek felszámolása még nem oldódott meg. Az EU csatlakozással szigorodó környezetvédelmi előírások következtében számos korábban működő hulladéklerakó bezárásra került, azok rekultivációja szükséges. A kommunális hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása jelenleg nem megoldott a kistérség területén. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási törvény a hulladékokkal kapcsolatban három tevékenységi területet érint az önkormányzatok feladataként: a hulladékkezelést, ami gyűjtést, begyűjtést, szállítást, előkezelést, tárolást, hasznosítást és ártalmatlanítást magába foglaló tevékenység-együttes; a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését; és a települési hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és elsősorban az emberek környezeti szemléletváltására. Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gyűjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén. Középtávon a hulladéklerakók rekultiválása és a hulladékgyűjtés, elhelyezés területein megoldást jelenthet a jelenleg még elbírálás alatt álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hulladékgazdálkodási program, amelyhez a kistérség települései is csatlakoztak.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréshez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: A környezetbiztonság javítása A hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése, a felhagyott lerakók rekultivációja közvetlenül segíti a kistérség környezetének védelmét, a vízbázisok és közvetve a lakosság egészségének védelmét. Konkrét cél: A kommunális hulladék korszerű gyűjtésének és elhelyezésének elősegítése a kistérségben. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése.


83


Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség lakossága, önkormányzatok és civil szervezetek. Közvetett célcsoport A kistérségbe érkező turisták, vállalkozások.

Részprogramok Mint az infrastrukturális fejlesztések általában, a hulladékkezelés is jellemzően önkormányzati feladat. A hulladékgazdálkodásba ugyanakkor szöveges bevonhatóak vállalkozások, a szemléletformálást pedig bemutatása leghatékonyabban a civil szervezetek képesek ellátni. A javasolt részprogramok a következők: B/3.1. Részprogram: Korszerű hulladékgazdálkodás A modern hulladékgazdálkodás megszervezése fontos részét képezi az életminőség javítását, a környezeti értékek védelmét szolgáló tevékenységeknek. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási törvény a hulladékokkal kapcsolatban három tevékenységi területet érint az önkormányzatok feladataként: a hulladékkezelést, ami gyűjtést, begyűjtést, szállítást, előkezelést, tárolást, hasznosítást és ártalmatlanítást magába foglaló tevékenység-együttes; a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését; és a települési hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének kezdeményezése a vállalkozási övezetben rendkívül fontos és sürgős feladat. Ki kell alakítani minden településen a hulladék-gyűjtő szigeteket, meg kell oldani a hulladék elszállítását is. Ezen tevékenységek a már előkészítés alatt lévő megyei hulladékgazdálkodási programok részeként megvalósulnak. A térségi alapon szerveződő, korszer hulladéklerakók megépítését követően szükség van a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára. Mivel ezek bezárásukat követően is szennyező források, ezért fel kell mérni valamennyi hulladéklerakó állapotát, és el kell készíteni azok rekultivációjának tervét. Mindezek mellett az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet rontják a térség arculatát is. Mivel a kistérség fontosnak tartja a turizmus- a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Fel kell mérni, hogy hol fordulnak elő ilyen lerakóhelyek, azon túl, hogy fel kell számolni őket, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, ahol lehetséges a lerakást végzők beazonosítását. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak ezen tevékenység kivitelezésében. B/3.2. Részprogram: Környezeti nevelési programok A modern hulladékgazdálkodás és a környezet védelmének egyik alapja a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. Ez egyrészt tiszta technológiák alkalmazásával, a vállalatok által alkalmazott termelési eljárások, újra felhasználható csomagolóanyagok térnyerésével, másrészt a lakosság környezettudatosságának növelésével érhető el. Belátható, hogy az infrastrukturális elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére, a részprogram is ezt célozza. A szemléletformálás rövid távon


84


lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, előadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerülő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban. Hosszú távon azonban indokolt már az általános iskolákban, óvodákban elkezdeni a felnövekvő generációk környezettudatosságának növelését, erdei iskolák, tanulmányi versenyek és táborok szervezésével játékosan bevonni a gyerekeket a környezeti nevelésbe. Kiemelt projektek

Szabolcs-Szatmár-Bereg gazdálkodási program

megyei

települési

szilárdhulladék-

A program során megvalósul az B/3.1 részprogramban bemutatott infrastrukturális és hulladék-elhelyezési fejlesztések többsége. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével kizárólag az újra nem hasznosítható hulladékok kerülnek elhelyezésre a tárolókban. A tervek szerint a Mátészalkai kistérségben, Nagyecseden kerül kialakításra az egyik regionális hulladéklerakó, amelyben 86 település hulladékát fogják feldolgozni és elhelyezni. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram rendkívül nagy mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődéshez. A hulladékgazdálkodás fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a hulladéklerakók rekultivációja jelentősen csökkentik a környezeti terhelést, megelőzik a talaj és a felszíni vizek szennyeződését. A környezeti nevelési programok beindítása hosszú távon segíti a környezeti értékek védelmét, a felelős magatartás kialakulását. Esélyegyenlőség Az alprogram közvetlenül nem járul hozzá az esélyegyenlőség horizontális elv megvalósulásához. A modern hulladékgazdálkodási rendszerbe a kistérség minden települése bevonásra kerül, annak pozitív környezeti hatásaiból minden lakos részesül. Határmenti együttműködés A környezeti szennyezések nem ismernek határokat, a szennyezések megelőzése és hatékony kezelés érdekében elengedhetetlen a határon átnyúló együttműködés, információcsere. A regionális hulladékgyűjtési rendszer bevezetésének tapasztalatait át kell adni a szomszédos román településeknek, ezáltal segítve az ottani környezetvédelmi tevékenységek körének bővülését.


Az alprogram megvalósítása megyei és kistérségi/önkormányzati kompetenciába tartozik. Az infrastrukturális beruházások kivitelezése a Megyei Önkormányzat koordinálásával valósul meg, abban az önkormányzatok partnerként vesznek részt. Azonban a környezeti nevelés feladatait az önkormányzatok és az azok fenntartásában lévő általános iskolák tudják ellátni. Egyes akciókat (erdei iskola, táborok) célszerű térégi koordinációban, vagy több település és iskola összefogásával megvalósítani. A szakmai feladatokba civil szervezeteket javasolt bevonni.


85



Output indikátorok Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság száma; Rekultivált hulladék mennyisége; Felszámolt illegális hulladéklerakók száma; Környezeti nevelési programokba bekapcsolódott iskolák száma; Lakossági fórumok száma. Eredmény indikátorok Az újrahasznosított hulladékok aránya; A hulladék mennyiségének csökkenés; Környezeti nevelési programokon résztvevő diákok száma. Hatás indikátorok Talajvíz kommunális eredetű szennyezettségének csökkenése; Az illegális hulladéklerakók számának további csökkenése;


KIOP 1.3 Intézkedés: Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése KIOP 1.4 Intézkedés: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében


86


Alprogram

B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem

Szükségesség

A kistérségben élő lakosság életminőségének javítása és a kistérség Európai Uniós szinthez való felzárkózása érdekében kiemelt fontosságú a főbb környezetvédelmi problémák megoldása, melyben központi feladat jut a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésének, valamint az ágazatokon belüli környezetvédelmi intézkedéseknek. A kistérség élhetőségének és vonzerejének növeléséhez mindezen túl elengedhetetlen a természeti értékek hatékony megőrzése illetve gyarapítása, melyben hangsúlyosan szerepel a területi védettség rendezése és a védett természeti területek kapcsolatainak kiépítése, valamint az értékes táji elemek védelme, illetve a leromlott állapotú tájak rehabilitációja. Az alprogramban központi szerepet kap a természeti értékek megőrzése és gyarapítása. A kistérségben jelenleg alig található természeti védettséget élvező terület, még a legalacsonyabb termőképességű talajokon is gazdálkodási tevékenység folyik. Jelentősebb természetvédelmi terület a Vajai-tó tájvédelmi körzet kivételével nem található a kistérségben, bár a HoltSzamosra és az Ecsedi-láp egyes részeire esetében indokolt lenne a védelem kiterjesztése. A Holt-Szamos a Szamos szabályozását követően alakult ki, mikor a kanyargós folyószakaszt levágták a főmederről. Mai állapotában a térség vízi növény- és állatvilág egyik központja, a terület hamarosan bekapcsolódik a hazai Érzékeny természeti területek (ÉTT) programba is. A természeti értékek védelmét és esetleges bemutatását sok esetben akadályozza a meder és partjának elhanyagoltsága, rossz állapota, melynek megoldása egyre inkább sürgető. Az Ecsedi-láp már csak nevében jelzi a korábban nagykiterjedésű lápvidék jellegét, a láp lecsapolását követően a földeket bevonták a mezőgazdasági termelésbe. A talaj termőképessége alacsony, és a láp lecsapolásával hátramaradt tőzeges lápi talaj egyre gyakoribb égése igen jelentős környezeti károkat okoz, a füst egyrészt veszélyezteti a lakosság életminőségét, másrészt az égést követően csak terméketlen föld marad a korábbi talaj helyén, amely bármiféle tevékenységre alkalmatlan. A láp területe ugyanakkor erősen belvízérzékeny, a folyók magas vízállása, és csapadékos időszak esetén jellemző a belvizes területek kialakulása. A terület rehabilitációja mindenféleképp indokolt. Mindezek mellett számos olyan folyópart, erdő és egyéb természeti terület található a kistérségben, melyek állapotának javítása szükséges. Az alprogram egyik pótlólagos hatásaként a természeti területek rehabilitációja javíthatja a kistérség turisztikai potenciálját. A rendezett és ápolt környezet potenciális célponttá válhat a természetben kikapcsolódni vágyók számára.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréshez járul hozzá, céljai a következők: Átfogó célok: A környezet minőségének javítása Az életminőség egyik fontos tényezője a környezet állapotának alakulása. A természeti értékek rehabilitációja egyértelműen segíti a minőségi környezet kialakulását, az értékek megóvását.


87


Konkrét cél: Természeti értékek védelmének növelése. Rekreációs lehetőségek fejlesztése. Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség lakossága. Közvetett célcsoport A térségbe érkező turisták, látogatók. A kistérség vállalkozásai.

Részprogramok B/4.1. Részprogram: Természeti területek rehabilitációja szöveges A természeti területek iránti igény folyamatosan nő az emberekben, az bemutatása érintetlenkörnyezet olyan kikapcsolódási és rekreációs töltéssel rendelkezik, amely javítja a lakosság életminőségét. A kistérségben számos természeti érték található, azonban ezek állapota leromlott a felelőtlen gazdálkodás következtében. A részprogram ezen területek rehabilitációját szolgáló tevékenységeket tartalmaz. Elsőként fel kell mérni milyen természeti értékek és környezeti károk találhatók a kistérségben, és tanulmányokat kell készíteni az egyes területek jövőbeli hasznosítására és rehabilitációjára vonatkozóan. A fejlesztések megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett szervezetek és a lakosság bevonására és tájékoztatására, és természetesen a káros környezeti hatások megelőzésére. A kistérség folyói, holtágai és erdőségei valamint az Ecsedi-láp területe alkotja a részprogram elsődleges célterületét, de további területek is bekapcsolódhatnak a megvalósításba. Kiemelt projektek

Holt-Szamos rehabilitációja A holtág rehabilitációja igen széles hatással bír a kistérség életére. Egyrészt már maga a holtág a térség több települését érinti, tovább a holtág rehabilitációjával egy olyan, a természetes állapotokhoz közeli állapotban lévő természeti környezet alakítható ki, amely a kistérség lakói és az azon kívülről érkező turisták számára is kikapcsolódási és rekreációs helyévé válhat. Ehhez a projekt keretében a holtág átfogó rehabilitációja szükséges. Nagyon fontos a fejlesztéseket megalapozó tanulmányok elkészítése, mivel azok alapján myílik lehetőség magának a holtágnak a rendbe tételére (meder rendezése, partok kialakítása, növény és állatvilág védelme), és az ehhez kapcsolódó rekreációs szolgáltatások kialakítására (megközelíthetőség biztosítása, látogató-központ kialakítása, szálláshelyek és egyéb szolgáltatások kialakítása a holtág környékén, üdülők kialakítása, vizitúra útvonalak kijelölése, információs anyagok összeállítása stb.). A projekt számos szerteágazó hatással bír a térség gazdaságára. Növeli a térség turisztikai vonzerejét, bővítve a jövedelmi lehetőségeket a kisebb településeken is, a vendégek felvevőpiacot jelentenek a térség mezőgazdasági terményei számára. Továbbá számos pótlólagos beruházás gerjesztésével élénkíti a térség gazdaságát.


88


Ecsedi-láp rehabilitációja Az Ecsedi-láp rehabilitációja mind egészségi, mind környezeti szempontból fontos. A projekt keretében először is el kell készíteni azt az átfogó környezeti és gazdasági hatás tanulmányt, amely a környezeti hasznosítás alapjait fekteti le. A tanulmány egyértelműen ki kell, hogy jelölje a vissza-láposítás menetét és lehetséges területét, és alternatívákat kell javasoljon a tradicionális lápi gazdálkodás újbóli beindításának menetére. A láp az előzetes információk alapján alkalmas lehet energianövények termesztésére, extenzív állattenyésztésre (a térségben tradicionális ló és bivaly tenyésztésére), valamint a természeti környezet sikeres visszaállítása esetén egy ökológiai rezervátum is létrehozható, amely a lápi növény- és állatvilág bemutatása mellett az ökoturizmus egyik kedvelt célterületévé válhat. Mivel a láp korábban átnyúlt romániai területekre is, a visszaláposítás a román érintettek együttműködésében valósítható meg teljes sikerrel. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés A projekt nagymértékben segíti a fenntartható fejlődés megvalósulását, a természeti területek védelmének kiterjesztése és rehabilitációja egyértelműen szolgálja a horizontális elv céljait. Ugyanakkor a részprogramok megvalósítása során a turizmus negatív környezeti hatásait is figyelembe kell venni, és a lehetőségekhez mérten minimalizálni kell azokat. Esélyegyenlőség A projekt közvetve szolgálja az esélyegyenlőséget. Maguk a részprogramok a kistérség és az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségét érintik, ezáltal javítják az ott élő emberek életkörülményeit. Határmenti együttműködés Az alprogram számos határon átnyúló hatással rendelkezik. Az Ecsediláp rehabilitációjában az öblözeti viszonyok figyelembe vételével elképzelhetetlen a romániai települések és szervezetek együttműködésének hiányában.


A részprogramok előkészítésébe a kistérség önkormányzatai és civil szervezetei aktív szerepet vállalhatnak, a megvalósításba be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket, hivatalokat is.


Output indikátorok Felmért természeti terültek száma; Elkészült tanulmányok száma; Előkészített projektek száma; Lakossági fórumok száma. Eredmény indikátorok


89


Rehabilitált természeti területek nagysága; Kialakított turisztikai központok látogatóinak száma; Természetvédelmi területek kiterjedésének nagysága; Szálláshelyek és igénybe vehető szolgáltatások növekedése.

számának

Hatás indikátorok A térségbe érkező vendégek számának növekedése; Az érintett településeken a jövedelmek növekedésének mértéke; A szolgáltató vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma. Finanszírozás lehetséges forrásai

KIOP 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése


90


PRIORITÁS C - FEJLŐDŐ VIDÉK Alprogram

C/1. Alternatív mezőgazdaság

Szükségesség

A Mátészalkai kistérség valamennyi településén egyértelműen a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. A klasszikus mezőgazdasági növények termesztése azonban az alacsony termékenységű talajok miatt nem versenyképes, az földek aranykorona-értéke többségében alacsony. A kistérség uralkodó termelési ágának tekintett zöldség- és gyümölcstermesztés visszaszorulóban van, újbóli feltámasztása alternatív úton lehetséges. A kistérségben alacsony az erdőterületek aránya, holott pozitív környezeti aspektusa mellett a foglalkoztatásra is kedvező hatással bír. A mezőgazdaság megerősítéséhez gazdaszervezetek létrehozására, termelő-értékesítő szervezetek megalakulására, és nagyobb felelősségvállalására volna szükség. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) egyik alappilléreként meghatározott vidékfejlesztési politika a gazdasági szerkezetváltás sújtotta térségek számára olyan új típusú vidékfejlesztési intézkedéseket foganatosít, mint az agrár- és környezetgazdálkodás, illetve az ökológiai és biogazdálkodás. A Mátészalkai kistérségben megvalósítani kívánt alternatív mezőgazdasági tevékenység e programokhoz igazodik.

Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése”, valamint a „Munkaerőpiaci részvétel növelése” stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Munkaerőpiaci reintegráció segítése Konkrét cél: Az adottságoknak megfelelő mezőgazdasági szerkezet kialakulásának segítése. A helyi adottságokra épülő alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport Mezőgazdasági vállalkozások, gazdasági társaságok

gazdák,

családi

vállalkozások,

Közvetett célcsoport Feldolgozóipari vállalatok, bio-fogyasztók Részprogramok C/.1.1. Részprogram: Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése szöveges A kistérségben jelentős hagyományai vannak a zöldség- és bemutatása gyümölcstermesztésnek, melyet alternatív úton érdemes továbbfejleszteni. A biotermelés, valamint a gyümölcsök hagyományos feldolgozása (bor, lekvár, aszalt és szárított készítmények) egyrészt kiszélesíti a felvevőpiacot, másrészt turisztikai vonzerővel bír (biopiacok,


91


ökofesztiválok), s elősegíti a térségi image kialakítását. Az egyes települési „hírességek”, mint a jármi dinnye, a nagydobosi sütőtök, vagy a paposi dinnye neve nem halványulhat el. Az ökológiai és biogazdálkodás fellendítésének gátja az információhiány. A gazdák nem ismerik az újfajta termelési módokat, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gazdaszervezetek, gazdakörök működtetésére, a falugazdász szerepére ahhoz, hogy a gazdák aktuális ismeretekhez jussanak, és azok birtokában felmérhessék adottságaikat, kapacitásaikat, lehetőségeiket. Az alternatív termelési módok kialakítását is piaci szempontok vezérlik, ezért ismerniük kell az összefogásból, együttműködésből származó előnyöket. Az értékesítési szövetségek mellett ösztönözni kell az olyan együttműködéseket (termelés és értékesítés terén), melyek keretében a kisebb gazdák közösen tudnak nagy volumenű fejlesztéseket megvalósítani. A kistérségben szinte teljesen visszaszorult az állattenyésztés. Az agrárés környezetgazdálkodás lehetséges elemeként ugyanakkor érdemes volna kihasználni a KAP nyújtotta lehetőségeket, mely jelentős támogatást nyújt a tájjellegű állatok tartásához, különösen az anyakecske, jerke és anyajuh tenyésztéséhez. Az efféle állattartás illeszthető a Natura 2000 hálózat irányelveihez is, mely a hátrányos helyzetű régiókban megfelelő területhasználattal segíti az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtését. Őrben, ahol egy juh- és kecskesajt üzem létesítését is tervezték, új megközelítésben érdemes volna továbbgondolni az ötletet. C/.1.2. Részprogram: Erdősítés Az agrár- és környezetgazdálkodási politika részét képezi az erdősítési folyamatok fokozása. A vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés vonatkozásában az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít a vidék számára. Az erdőszerkezetátalakítás, a külterületi és belterületi fásítások a táj környezeti állapotának és a biológiai sokféleség növelése mellett hozzájárulnak a tájképi hatások javításához, a vidéki turizmusfejlesztés lehetőségeihez, és emelik a vidéki élet minőségét. A Mátészalkai kistérségben található alacsony aranykorona értékű földek többsége alkalmas erdőtelepítésre, ezért ez lehet a jövő útja Fábiánháza, Hodász, Nyírcsaholy, Nyírkáta és Ópályi esetében. Az erdősítés akadálya a legtöbb településen az, hogy a földtulajdonosok egyrészt nem ismerik sem az erdőtelepítésekből származó előnyöket (védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatási-kutatási funkciót lát el), sem a hozzá kapcsolódó támogatási formákat; másrészt az elaprózódott birtokszerkezet miatt a gazdák más jövedelmi lehetőség híján vonakodnak megválni a földjüktől. A gazdákat ezért informálni kell arról, hogyan vonhatók be egyes területek az erdőtelepítés folyamatába, s hogyan kapcsolható mindez a közcélú feladatokhoz. Az erdősítési folyamatok lehetséges lépése az, ha az önkormányzatok felvásárolják a telkeket erre a célra. Ennek kapcsán olyan tulajdonosi, kezelői intézményi szerkezet kialakítása szükséges, mely hosszú távon biztosítja az erdővagyon megőrzését, a termelés fejlesztését, és az azt kezelő szervezet működőképességét.


92


C/.1.3. Részprogram: Energianövények termesztése Az erdőtelepítések mellett hasonló céllal érdemes figyelmet fordítani az energianövények termeléséből származó előnyökre. A kormány támogatja az energetikai célú termelést, az úgynevezett energiafű és energiaerdő telepítését. A földművelésügyi tárca mintegy 200 ezer hektár gyenge minőségű földön szeretné az energiacélú termelés bevezetését. A gazdálkodók hektáranként 7. 000 forint kiegészítő támogatást igényelhetnek majd a fű vetéséhez, 50 ezer forintot pedig az energiaerdő ültetéséhez. A kormány segíti a bio-üzemanyagok elterjesztését a már érvényben lévő jövedéki adómentesség fenntartásával, illetve ösztönzi a mezőgazdasági eredetű biomasszából előállított villamos energiatermelést az átvételi árak hosszú távú rögzítésével. Kiemelt projektek

Az alprogramhoz nem került kiemelt projekt beazonosításra.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés mindhárom alappillére érvényesül ezen alprogram megvalósulása kapcsán. Gazdasági pillére a szerkezetváltásban, a mezőgazdasági termelés alternatív hasznosításában fejeződik ki; környezeti pillérét az öko- és biogazdálkodás bevezetése jelenti, melynek célja a természeti erőforrások megőrzése, a környezet mennyiségi és minőségi romlásának visszafogása, a hagyományos termelésből és energiafelhasználásból adódó káros hatások elkerülése; az alprogram szociális aspektusa az alternatív foglalkoztatási lehetőségek növelésében rejlik, célja a szociális jólét elérése. Esélyegyenlőség Az alprogram tevékenységei és az esélyegyenlőség elvének teljesülése között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat.


Az részprogramok megvalósításában kiemelt szerep jut a kistérségi társulásnak és az önkormányzatoknak. Az alternatív mezőgazdasági tevékenységek elterjesztését a falugazdász hálózattal közösen kell segíteni a szükséges információk teljes körű biztosítása, esetenként workshopok szervezése révén. Az erdősítés és energianövény termesztés esetében szintén elsősorban információnyújtással tudnak az önkormányzatok bekapcsolódni, azonban ha a források lehetővé teszik az önkormányzatok vásárolhatnak földeket, és azokon indíthatják be az energia-termelő erdők és egyéb növények termesztését, melynek tapasztalatait később átvehetik további gazdák és termelők is.


93



Output indikátorok Létrehozott termelő és értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) és tagjaik száma; Beszerzett eszközök darabszáma és minőségi paraméterei; Művelhető és folyamatosan művelt földterületek alapterülete; Erdőterületek nagysága; Fakitermelés intenzitása. Eredmény indikátorok Támogatott területeken működő vállalkozások száma; Támogatásban részesülő mezőgazdasági vállalkozások árbevételének növekedése; Az egyedi, tájjellegű termékekkel realizált árbevétel alakulása; Az alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végzők számának növekedése. Hatás indikátorok A mezőgazdaság arányának változása a térségi gazdasági szerkezetben; A munkanélküliség csökkenése; A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedése; Falvakból, illetve a kistérségből való elvándorlás csökkenése; A kistérség elöregedési folyamatának lassulása.


AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása AVOP 2.1. A mezőgazdasági értékesítésének fejlesztése

termékek

feldolgozásának

és

AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése AVOP 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra támogatása KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése FVM: Erdőtelepítésre, erdő-szerkezet átalakításra és a fásításra igényelhető támogatások


94


Alprogram

C/2. Turisztikai kínálat bővítése

Szükségesség

A kistérség jelenleg nem szerepel az ismert turisztikai célállomások között, melynek oka összetett: a meglévő, idegenforgalmi hasznosításra alkalmas adottságok nincsenek számba véve, kihasználva, hiányosak a turisztikai szolgáltatások, s mindehhez a települések kedvezőtlen arculata társul: A kistérségben még nem alakult ki turisztikai szemlélet, a térség lakói saját adottságaikat (Holt-Szamos, Szamos, Ecsedi-láp, Vajai-tó, hagyományőrző gyümölcsfesztiválok) kevésbé tartják idegenforgalmi hasznosításra alkalmas kuriózumnak, ezért a természeti és kulturális értékek számbavételére, kiajánlására nem fordítanak sem kellő figyelmet, sem energiát. Ezzel párhuzamosan hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatások, és azok infrastrukturális háttere a kereskedelem és vendéglátás területén. A településkép milyensége a befektetés- és turistavonzó képesség meghatározója. A kistérségben a közösségi szolgáltatásoknak helyt adó épületek állagromlása, a parkok, zöldfelületek csökkenése tapasztalható, mely határt szab a szabadidős és kulturális tevékenységeknek, és a közösségformálásnak is.

Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése”, illetve a „Munkaerőpiaci részvétel növelése” mellett a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása; Munkaerőpiaci reintegráció segítése; A környezet minőségének javítása. Konkrét cél: A turisztikai adottságok hasznosításának növelése; A helyi adottságokra fejlesztése;

épülő

alternatív

jövedelmi

lehetőségek

Településkép javítása. Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A térségbe érkező turisták; alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végző magánszemélyek, turisztikai vállalkozások Közvetett célcsoport Települési önkormányzatok, profit-orientált szervezetek


95


Részprogramok C/2.1. Részprogram: Idegenforgalmi vonzerők felújítása szöveges A Mátészalkai kistérség nem rendelkezik klasszikus turisztikai bemutatása hagyományokkal, ezért a turizmust, mint a helyi adottságokra épülő alternatív jövedelmi lehetőségek egyikét mesterséges eszközökkel kell generálni és fejleszteni. Ennek első lépése a sajátos kulturális és természeti vonzerők meghatározása, felújítása. A helyi építészeti elemek megóvása és rehabilitációja az idegenforgalom hangsúlyos eleme. A múzeumok, könyvtárak, tájházak, faluházak, műemlékek állagának megóvása mellett célszerű egyedi funkciójuk meghatározása is. A kistérségi értékek közül kiemelendő a Tisza Lajos kastély Kocsordon, mely korábban kórházként működött, s ma ideális helyszíne lenne egy komplex rekreációs és konferenciaközpontnak; illetve a Jékey-kúria Géberjénben, melyben ma oktatási intézmény működik. Az egyes épületek turisztikai kihasználását gyakran a rendezetlen tulajdonviszonyok, az új funkció versenyképességének megkérdőjelezése, a bizonytalanság nehezíti. A természeti ritkaságok közül a Holt-Szamos, a Vajai-tó, az Ecsedi-láp emelkedik ki, melyek turisztikai értékükből fakadóan többre lennének hivatottak, mint jelenlegi hasznosításuk. (Az Ecsedi-láp visszaláposítása előkészítés alatt áll, az időnként égő területeinek kezelése környezetvédelmi szempontból is halaszthatatlan feladat) A természeti értékek idegenforgalmi célú hasznosítását gátolja egyrészt a hiányos infrastrukturális kiépítettség, másrészt adottságaik, lehetőségeik gyenge promóciója. Szembetűnő hiányosságok között szerepelnek a kidolgozott túraútvonalak, túraösvények, pihenő- és parkolóhelyek, a természethez illeszkedő vendéglátó szolgáltatók. Ki kell alakítani információs pultokat, ahol a természetjárók tájékozódhatnak az egyes ökoturisztikai lehetőségekről, az erdők és vizes élőhelyek jellegzetességeiről, megközelíthetőségük irányáról, módjáról. A Mátészalkai kistérség vonzerői olyan értékeket képviselnek, melyek önmagukban nem állják meg a helyüket, illetve legtöbbjük lokális jelentőségű. Az építészeti és a természeti értékek vonzereje elsősorban a különböző, jól szervezett kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon, fesztiválokon keresztül érvényesülhet. A kistérségben meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy életkortól, érdeklődéstől függő programokra felfűzve célzottan mutassák be a meglévő sajátosságokat. Ehhez szükséges a meglévő fesztiválok fenntartása, bővítése. A rendezvények vezérfonala a gyümölcstermesztés és – feldolgozás köré szerveződő fesztiválsorozat lehet (Aratófesztivál Ópályiban, Meggyfesztivál Nyírmeggyesen, Tökfesztivál Nagydoboson, Ökofesztivál, Strudlifesztivál Mérken és Vállajon), melynek célja a kistérség nemzetiségi és tájjellegű gasztronómiai hagyományainak felelevenítése, megismertetése. Ehhez az egyes rendezvények időbeli koncentrálása és közös turisztikai kínálatra való felfűzése szükséges. Javasolt a turizmus egyes vállfajainak megfelelő programok kiajánlása, mint az ökoturizmuson belül a védett területek bemutatása, összekötve a lovas turizmussal, horgászati, vadászati, vadgazdálkodási programokkal, gyalogtúrákkal vagy kerékpáros turizmussal. A kulturális rendezvényeknek a helyreállított és felújított építészeti elemek, mint múzeumok, kiállítások színterei, szabadtéri színpadok adhatnak helyt.


96


C/2.2. Részprogram: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése A Mátészalkai kistérségben az étkezési és szálláslehetőségek spektruma nem túl széles. Az intenzív turizmus kialakításához több szállodára és étteremre, konferenciaközpontra lenne szükség. A vendéglátóhelyek és szállásférőhelyek bővítését meghatározzák az egyes turisztikai formák, így a falusi turizmus esetében a vendégfogadók falusi életformát híven tükröző, hagyományokra építő kialakítása; a lovas és vadászturizmus fellendítéséhez teljes ellátást biztosító komfortos szállások, vadászlakok kialakítása; kerékpáros, illetve gyalogtúrákhoz alkalmi fogadóbázisok létrehozása; családi és ifjúsági csoportos kirándulásokhoz kempingek, táborhelyek kijelölése, létrehozása. A turisztikai aktivitás jelenleg elsősorban Mátészalka, Vaja, Kocsord, Nyírkáta és Géberjén településekre koncentrálódik, ezért itt célszerű az étkezési és szálláshelyek bővítése, míg a kevesebb egyéni – akár természeti, akár kulturális adottsággal – rendelkező területeken a meglévő egységek minőségi fejlesztése javasolt. C/2.3. Részprogram: Település-rehabilitáció A leromlott lakókörnyezet, az elöregedett épületállomány és a rendezetlen közterületek rontják a települések arculatát, ezen keresztül annak turistavonzó képességét is. A település-rehabilitáció keretében mind az önkormányzati tulajdonú épületek felújítására, mind a településközpontok rendezésére, közösségi terek létrehozására, a parkok és zöldfelületek növelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Az önkormányzati épületek –frekventált elhelyezkedésükből fakadóan – a közösségi élet színterei, felújításuk, belső korszerűsítésük a településkép szempontjából nélkülözhetetlen. A közösségi terek rendezése foglalkoztatási programok keretében történhet, a tereket díszburkolat lerakásával, szobrok, utcabútorok kihelyezésével lehet vonzóvá tenni. A lehetőleg fából készült, EU-konform játszóterek a gyerekek kulturált szabadidő-eltöltését teszi lehetővé. Kiemelt projektek

Az alprogram nem jelöl ki kiemelt projekteket.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés A részprogram elsősorban a gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz járul hozzá, elősegíti új munkahelyek teremtését, a magánberuházások ösztönzésével élénkíti a térségi gazdaságot. Ugyanakkor az épület felújításokból, a környezet ápolásából eredő pozitív környezeti hatásokat ellensúlyozzák a beruházásokkal létrejövő potenciális környezeti károk, a turizmus növekedésével a természeti értékek állapota romolhat, így ezeket a kockázati tényezőket kiemelten kell kezelni, és a káros hatásokat meg kell előzni és minimalizálni a fejlesztések tervezése során. Esélyegyenlőség Az alprogram tevékenységei és az esélyegyenlőség elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat, a település rehabilitáció és a fejlesztések során figyelembe kell venni az épületek akadálymentesítését, annak költségeit be kell építeni e beruházásokba.


97


Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. A végrehajtás módja, feltételrendszere

Az alprogram keretében megfogalmazott tevékenységek többsége önkormányzati hatáskörben kezelhető feladat, azonban a szolgáltatások bővítése jellemzően a magánszféra bevonásával kell történjen. Az önkormányzatok pályázati forrásokból fokozatosan meg tudják valósítani az épületek és vonzerők felújítását és rendbe tételét, amely egy idő után magával vonzza majd a magánszféra beruházásait is. A különböző beruházások megvalósítása során külön meg kell vizsgálni a magánszféra bevonásának a lehetőségét a későbbi üzemeltetésbe, idegenforgalmi hasznosításba.


Output indikátorok Felújított épületek száma, ebből történelmi értékkel bíró építmények száma; Létrehozott férőhelyek száma; Beszerzett eszközök száma és paramétere; A kialakított zöldfelületek, közösségi terek, parkok alapterülete; Beszerzett utcabútorok száma; Ültetett fák, növények száma. Eredmény indikátorok A turizmusból jövedelmet szerzők számának növekedése; A létrehozott falusi szálláshelyek vendégforgalma; A kialakított zöldfelületeket, közösségi tereket igénybe vevők száma helyi lakosok és turisták megoszlásában; A felújított kulturális, építészeti értékkel bíró épületek látogatószámának vonzása. Hatás indikátorok A települési ingatlanok értékének növekedése; A térségbe érkező turisták számának növekedése; A turisták tartózkodási idejének növekedése; Az attrakciók látogatószámának növekedése; Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése; Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi indikátor).


AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése; ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése; ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása; ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja (jelenleg felfüggesztve)


98


Alprogram

C/3. Turisztikai együttműködés elősegítése

Szükségesség

A kistérség turisztikai potenciáljának növeléséhez az értékek és adottságok programcsomagok formájában való közös kiajánlása szükséges. A kistérség települései között nem jellemző a turisztikai együttműködés, a rendezvények, kulturális események egymástól elkülönülten zajlanak. A térségi turizmus kialakulását gátolja az idegenforgalmi tevékenységek koordinálásáért, kommunikációjáért, marketingjéért felelős szervezet hiánya, mely összefogná, s közös láncra fűzné a térségi rendezvényeket, programokat.

Célok

Az alprogram a „Foglalkoztatási lehetőségek bővítése” és a „Munkaerőpiaci részvétel növelése” mellett a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai célok eléréséhez egyaránt hozzájárul. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Munkaerőpiaci reintegráció segítése Közösségfejlesztés Konkrét cél: A turisztikai adottságok hasznosításának növelése A helyi adottságokra épülő alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése Térségi image erősítése

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A térségbe érkező turisták; alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végző magánszemélyek, turisztikai vállalkozások. Közvetett célcsoport Települési önkormányzatok, non-profit és profit-orientált szervezetek, civil szervezetek.

Részprogramok C/3.1. Részprogram: Turisztikai programcsomagok kialakítása szöveges A komplex turisztikai programcsomagok kialakítása különösen fontos az bemutatása olyan térségek esetében, melyek nem rendelkeznek egységes arculattal, s a térségi vonzerők mindössze települési szinten, lokálisan érvényesülnek. A turizmus fellendítésének alapját képező települési attrakciók - legyenek azok természeti, építészeti értékek, vagy a hagyományokat középpontba állító kulturális rendezvények, sportesemények – térben és időben közös programszálra való felfűzése eredményesebben képes turistákat csábítani a térségbe, mintha a települések továbbra is ragaszkodnának saját értékeik önálló kiajánlására.


99


A komplex turisztikai programcsomagok kialakításának első lépése a települési vonzerők összegyűjtése, majd azok között kapcsolódási pontok keresése. Ha a települések turisztikai kínálata kiegészíti egymást, az már önmagában látogatóvonzó. A Mátészalkai kistérség turizmusának két vezérfonala lehet: a gyümölcstermesztési hagyományokból táplálkozó gasztronómiai jellegzetességek, valamint a természeti turizmus. A gasztronómiai fesztiváloknak (Arató-, Tök-, Meggy-, Strudlifesztivál) már most hangsúlyos szerepe van, regionális jelentőségüket tovább növelné, ha ezekre a rendezvényekre időben koncentráltan kerülne sor. Az ökoturizmus kialakulásához a kistérség kedvező feltételeket kínál, a Szamos, és a Holt-Szamos, a Vajai-tó környéke illetve az Ecsedi-láp a természetjárók és a sportturizmus szerelmeseinek számos kikapcsolódási lehetőséget kínál, úgy mint a gyalog- és kerékpártúrák, lovaglás, futás, természetjárás, horgászat, vadászat. E két turisztikai „szakág” között is érdemes szorosabb kapcsolatot kialakítani: a barangolások érinthetik az egyes településeket, ahol információs táblák igazítják útba a látogatókat a települések jellegzetességeiről, sajátos tájjellegű, gasztronómiai hagyományaikról, aktuális rendezvényeikről. Az egységes turisztikai kínálatot szimbolizáló kistérség képe alapvetően a turisztikai vállalkozások, az idegenforgalmi szolgáltatók és a gazdálkodók közötti gyenge, elégtelen együttműködési készség miatt nem képes megvalósulni. Nem tisztázottak sem a feladatok, sem a célok, sem a turizmusért felelős szervezet feladatai. A települések nem ismerik egymás adottságait, és nem mutatkozik hajlandóság a közös programszervezésre, a települések határain átnyúló közös programok kialakítására. A kistérség határmenti elhelyezkedéséből fakadóan célszerű volna nagyobb hangsúlyt fektetni a román-magyar kapcsolatok javítására is. Ennek példáját szemléltetik a Mérken és Vállajon megrendezésre kerülő sváb találkozók, melynek hagyományai a határ túloldalán is fennmaradtak. Emellett azonban a kistérség települései elenyésző információval bírnak a romániai határmenti települések rendezvényeiről, programjairól, holott a kapcsolatok szélesítése, az együttműködések bővítése érdekében célszerű volna azokat jobban megismerni. C/3.2. Részprogram: Turisztikai marketing A kistérségben megfigyelhető elégtelen turisztikai aktivitás a már említett korlátozott marketingtevékenységre, a települések közötti gyenge együttműködési készségre, a hiányos szervezeti keretekre és koordinációra vezethető vissza. Célzott marketingtevékenység hiányában még a legjelentősebb vonzerőket is homály fedheti, ha nem növelik az ismertségüket. A Mátészalkai kistérségre ez különösen igaz, mivel értékei önmagában nem, csak rendezvényeken keresztül érvényesülhetnek. A térségi marketingtevékenységnek magában kell, hogy foglalja szervezeti keretek között az attrakciók, nevezetességek tematikus kínálatát és népszerűsítését, termékfejlesztési tevékenységet – azaz az egyedi kínálat versenyképes ajánlattá formálását komplex turisztikai programcsomagok formájában -, térségi szintű vonzó arculat kialakítását és marketingkommunikációs tevékenységet. Az attrakciók számbavétele minden településen fontos, legyen szó építészeti, természeti értékekről, kulturális programokról, vagy egyéb MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

100


eseményekről, melyeket egy megfelelő tájékoztatásul az érdeklődők számára.

adatbázis

rendszerez

-

A vonzó arculat kialakítása magában foglalja a helyi értékek, színvonalas, igények szerinti szállásés vendéglátóhelyek, idegenforgalmi rendezvények és programok, illetve a turisztikai információk egységét. Ezen túlmenően a rendezett településkép, és a teljes – turisztikai szempontból fontos – infrastrukturális ellátottság, mint az eligazodást segítő információs táblák, tájékoztató jelzések, térképek, kiépített turistautak, pihenő- és parkolóhelyek, szemétgyűjtők - is hozzájárul a vonzó térségi image kialakításához. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása a települési attrakciók és azok egymáshoz való, időbeli és térbeli kapcsolódási pontjaik alapján. A hatékony marketingkommunikációs és PR tevékenység folytatásához marketingkommunikációs terv kialakítása szükséges, mely tartalmazza a térség arculatához igazodó programokat, kijelöli az egyes turisztikai formákhoz illeszkedő célcsoportot, s meghatározza a térség népszerűsítésére hivatott kommunikációs eszközöket, mint a katalógusokat, brosúrákat, prospektusokat, rendezvénynaptárt; részvételt kiállításokon, vásárokon; folyamatos jelenlétet a médiában és a sajtóban. Kiemelt projektek

Térségi turisztikai program és iroda kialakítása

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés

Sikeres marketingtevékenységet egységes, pontos célokkal, feladat-, hatás- és felelősségi körrel rendelkező szervezeti keretek között lehet folytatni. Ezért a Mátészalkai kistérségben javasolt a térség együttes megjelenésének koordinálására, a térségi feladatok közös menedzselésére szolgáló térségi turisztikai program és iroda kialakítása. A program célja – melynek alapjait megvetette a Szatmári Kistérség Többcélú Társulás megbízásából elkészült „A Mátészalkai kistérség idegenforgalmi fejlesztési koncepciója és stratégiai programja” című dokumentum, a helyi adottságok feltérképezése és kistérségi programcsomagok kialakítása, míg a kistérségi iroda – élén a turisztikai menedzserrel – a programban megfogalmazott irány és stratégia követéséért, a rendezvények szervezésért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős.

Az alprogram tevékenységei és a fenntartható fejlődés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Esélyegyenlőség Az alprogram tevékenységei és az esélyegyenlőség elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Határmenti együttműködés A turisztikai együttműködés elősegítése a térség idegenforgalmi potenciáljának növelését szolgálja. Az együttműködés nemcsak hazai települési illetve térségi szinten valósulhat meg, de a szomszédos országokkal való kapcsolatépítés is turisztikai hozadékkal bírhat. A határmenti együttműködés a Mátészalkai kistérség földrajzi fekvése miatt Ukrajna és Románia esetében releváns.


101



Az alprogram keretében megfogalmazott tevékenységek többsége kistérségi és önkormányzati hatáskörben kezelhető feladat. A kistérségi társulás szervezeti keretei között kialakítható Turisztikai Iroda munkatársa(i) alkotják a részprogramokban megfogalmazott tevékenységek humán kapacitásait.


Output indikátorok Turisztikai, idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvények száma; Kidolgozott komplex turisztikai programok száma; A programokba bevont helyi szervezetek száma; Elkészült kiadványok száma; Elkészült honlap. Eredmény indikátorok A felújított épületekhez kapcsolható rendezvények száma; Rendezvényekre, ügynökségekre eljuttatott kiadványok száma; Honlap látogatóinak száma; A turisztikai programcsomagokat igénybevevő turisták száma. Hatás indikátorok A térségbe érkező turisták számának növekedése; A turisták tartózkodási idejének növekedése; Az attrakciók látogatószámának növekedése; Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése; Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi indikátor).


ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése; ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása.


102


Alprogram

C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Szükségesség

Egy térség elérhetősége, és annak gazdasági fejlettsége szoros kapcsolatban áll egymással: a jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalatok termékeiket nemcsak a közvetlen térségben, hanem annak határain túl, nemzetközi piacokon is értékesíteni kívánják. A Mátészalkai kistérségben az M3-as autópálya, illetve az M49-es gyorsforgalmi út megépülése kedvező lehetőséget kínál ahhoz, hogy a térség logisztikai célterületté váljon. A kistérség útjai minőségi, műszaki állapotuknál fogva korlátozottan képesek kiszolgálni az országban megélénkülő, nyugat-keleti irányú kereskedem tranzitforgalmát. A leterheltség nagy, az utak felújításra szorulnak. Továbbá egyes települések megközelíthetősége csak nagyobb kerülőutak megtételével lehetséges. A kistérségben a rövidebb távolságra való közlekedés alternatíváját jelentő kerékpáros közlekedésre is érdemes nagyobb hangsúlyt fordítani, mert a kerékpárút hálózat kiépítettsége a kistérségben nagyon alacsony. A kerékpárutak egyrészt a település kerékpározó lakosságának biztonságát szolgálják, másrészt fontosak lehetnek a turizmus adta lehetőségek kihasználásában is.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: A környezetbiztonság növelése. Konkrét cél: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség lakossága, az említett önkormányzatok és vállalkozások.

útvonalak

mentén

fekvő

Közvetett célcsoport A kistérség területén áthaladó közúti forgalom, az ide érkező turisták. Részprogramok C/4.1. Részprogram: Térségi úthálózat fejlesztése szöveges A térségi úthálózat fejlesztése kiemelten a kistérség települései között bemutatása húzódó utak bővítését, rekonstrukcióját jelöli. A kistérségben több olyan település is található, melyek könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb megközelítéséhez új utak megépítése javasolt. A kistérség mint egész elérhetőségét az M3-as autópálya továbbépítése segíti, mely a tervek szerint Mátészalka mellett halad el. További fontos közlekedési beruházás az M49-es számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as autópálya között. A térségi kohéziót gyengítik a hiányzó elkerülő utak. A települések közötti MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

103


új utak megépítése a primer kutatások alapján Jármi – Hodász, Jármi – Nyírmeggyes, Nyírcsaholy – Nyírmeggyes, Nyírparasznya - Papos, Nyírkáta - Fábiánháza, Hodász –Nyírderzs, Fülpösdaróc - Tunyogmatolcs és Géberjén –Tunyogmatolcs viszonylatában merült fel. Az említett települések közel esnek egymáshoz, de megközelíthetőségük mégis csak nagyobb kerülőút megtételével lehetséges. A 49-es főút mentén elhelyezkedő települések rendkívül nagy tranzit forgalmának csökkentését szolgálja az M49-es gyorsforgalmi út megépítése, amely az érintett települések gazdasági-társadalmi és környezeti helyzetét nagymértékben javítja. A beruházás fontossága következtében az alprogram egyik kiemelt projektje. A belterületi útszakaszok felújítása során prioritást élvez az úttestek jelenlegi műszaki állapotának felmérése. A kistérség számos települése panaszkodik csengersimai és vállaji határátkelők megnyitása miatt a megnövekedett személy- és kamionforgalom okozta káros zaj-, rezgésés levegőszennyezésre, illetve az útminőség romlására is, ezért a burkolatok cseréje, szélesítése mindenképpen indokolt. Mátészalkán az önkormányzati kezelésben lévő utak és járdák megromlott állapota miatt szükséges a felújítás, illetve a 49-es főközlekedésű út tehermentesítése érdekében javasolt a belterületi úthálózat bővítése. Szintén a 49-es út gépjármű és gyalogosforgalma biztonságának növelése érdekében szükséges a járdaépítés és megfelelő útpadkák kiépítése a főközlekedésű út belterületi szakaszán. Vállajon, Nyírcsaholyban és Nagyecseden az összekötő utak szorulnak jelentős felújításra. C/4.2. Részprogram: Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése A közlekedés biztonságosabb, környezetkímélőbb alternatíváját jelenti a kerékpárút-hálózat kiépítése. A településeken belüli hálózat kialakítása alapvetően a biztonságos közlekedésre, a települések közötti utak megépítése pedig a kerékpáros turizmus fellendülésére lehet ösztönző hatással: a természeti értékek, látnivalók kerékpáros megközelítése növeli a szakág térségi fejlődését. Kiemelt projektek

M49-es gyorsforgalmi út megépítése A kistérség legkritikusabb útja a 49-es főút, az út jelenlegi nyomvonala az éles kanyarok és hosszú belterületi szakaszok miatt alkalmatlan a teherforgalomra. Hosszú távon a probléma megoldását jelentheti egy új nyomvonalon a települések elkerülő útjainak megépítése. Az M49-es út Csengersima és a 41-es vagy M3-as utak között a jelenlegi tervek szerint legkésőbb 2015-ig megépül, orvosolva a fenti problémákat. A projekt kormányzati kompetenciába tartozik, kistérség települései a szervezett lobby tevékenységen kívül jelentősebb hatást nem képesek kifejteni annak megvalósulására. Térségi kerékpárút-program A Mátészalkai kistérségben a kerékpáros úthálózat kiépítettsége alacsony, részleges kerékpárúttal mindössze Jármi, Kocsord, Nyírcsaholy, Őr és Vaja rendelkezik. A probléma fontosságát a kistérség települései is felismerték, ezért a kistérségi társulás gesztorságával benyújtásra került egy komplex projekt a térség kerékpárút-


104


hálózatának átfogó fejlesztésére. Ennek kapcsán olyan kerékpárútprogramot indítanának útjára, mely egyrészt lehetővé tenné a rákapcsolódást a megyei és országos hálózatra, illetve együttműködésre sarkallva, közös érdeket hangsúlyozva összefogná a településeket. A hálózat egyes szakaszait célszerű olyan területeken megépíteni, ahol nagy a közúti teherforgalom, mint a 49-es főút kistérségi szakasza, vagy a Mátészalkára bevezető utak. A kerékpáros turizmus fellendítése érdekében a hálózat bizonyos szakaszai áthaladhatnak egyes természeti övezeteken, a folyók – Szamos és a Kraszna – mentén, illetve az árapasztó-tározó melletti gátakon. Kerékpárút megépítésére jelezte igényét Győrtelek, Mátészalka a közvetlen környezetében lévő településekkel, és kiemelten Vásárosnaménnyal. Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram tevékenységei a fenntartható fejlődés környezeti pillérjéhez kapcsolódnak. A közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása a közlekedést anyag- és energiatakarékosabbá teszi, s hozzájárul a környezet minőségi javulásához is Esélyegyenlőség Az alprogram tevékenységei és az esélyegyenlőség elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Határmenti együttműködés A közlekedés infrastrukturális feltételeinek javításával a határmenti térségek biztonságosabb, gyorsabb, könnyebb elérése válik lehetővé. Az utak fejlesztése maga után vonja a kistérségen átmenő tranzitforgalom növekedését, mely a román és ukrán határ menti gazdasági/kereskedelmi kapcsolatok bővüléséhez vezet.


A közlekedésfejlesztési beruházások az utak fenntartójától függően önkormányzati, megyei és a gyorsforgalmi utak esetében állami kompetenciába tartoznak. Térségi alapon indokolt megszervezni a közutak és kerékpárutak felújítását és a hiányzó szakaszok kiépítését. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, bár a kistérség jövője szempontjából kulcsfontosságú beruházás, kormányzati hatáskörbe tartozik.


Output indikátorok Felújított belterületi utak hossza; Felújított külterületi utak hossza; Megépített kerékpárutak hossza; Felépített és felújított kapcsolódó infrastrukturális elemek száma. Eredmény indikátorok A térség települései közötti elérési idő csökkenése; Az érintett turisztikai, illetve munkahelyteremtés szempontjából fontos terület megközelíthetőségének javulása; A kerékpárút-hálózatot használók számának változása térségen belüli lakosok és turisták megoszlásában.


105


Hatás indikátorok A szennyező-anyag kibocsátás csökkenése a térségen belül; A közlekedésbiztonság változásának mértéke; A térségben a kerékpáros turizmussal kapcsolatos költések mennyiségének növekedése. Finanszírozás lehetséges forrásai

KIOP 2.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése; ROP 2.1. Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása (jelenleg felfüggesztve).


106


PRIORITÁS D - ÉLHETŐ KISTÉRSÉG Alprogram

D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése

Szükségesség

A Mátészalkai kistérségben az alapfokú oktatás-nevelés intézményeit, a bölcsődéket és óvodákat erőteljes koncentráció jellemzi. A faluváros viszonylatában megélénkülő belső vándorlási folyamatok következtében egyre többen választják a nagyobb lélekszámú településeke lakhelyüknek, ezért a kistelepülések óvodái egyre alacsonyabb gyermeklétszámmal működnek. A legtöbb intézmény infrastrukturális állapota egyébként sem megfelelő, s anyagi forrás híján nem tud modern feltételeket biztosítani az óvodákban. A kistérség humán erőforrás-bázisának végzettségi szintje jelentősen elmarad a kívánatostól. A képzési színvonal nem biztosítja az alapvető készségek és képességek elsajátítását, holott a tanulók száma magas, azaz kellő alapot biztosíthatnának a jövő munkaerőpiacának. Az általános iskolák állapota az elmúlt évek alatt sokat romlott. Műszaki paramétereik javítása, komfortfokozatuk, technikai felszereltségük növelése már csak azért is indokolt, mert a tanulók nagy része elsősorban a modern oktatási feltételeket nyújtó intézményeket választja szívesebben, így a kisebb települések kevésbé korszerű iskoláinak fenntartása egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Közösségfejlesztés. Konkrét cél: Az alapfokú oktatás, nevelés intézményeinek fejlesztése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport Az alapfokú oktatásban részesülő gyermekek, tanulók; oktatási intézmények. Közvetett célcsoport Oktatási intézmények, illetve fenntartóik (települési önkormányzatok).

Részprogramok D/1.1. Részprogram: Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése szöveges Az alapfokú oktatás, nevelés intézményeinek fejlesztését egyrészt az bemutatása épületek kedvezőtlen állapota, másrészt – közvetve - a gyerekek és a férőhelyek számának lakossághoz viszonyított egyenetlen megoszlása indokolja. A fejlesztésekre nemcsak azért van szükség, hogy a szülők biztonságosabb, modernebb körülmények között tudhassák gyermekeiket. A kistérségben megindult belső vándorlási folyamatok következtében a kisebb települések a lecsökkent gyermeklétszám miatt nem tudják gazdaságosan működtetni az óvodákat, míg a nagyobb települések, városok intézményei nem képesek elegendő férőhelyet és pedagógust nyújtani a gyerekeknek.


107


Egyes települések bölcsődéinek, óvodáinak infrastrukturális állapota, felszereltsége nem felel meg a mai kornak megfelelő színvonalú óvodai nevelés-oktatás feltételeinek. Az épületek elavultak Mátészalkán, Ópályiban és Nyírkátán. A további hanyagolás a gyermekek biztonságát is veszélyeztetheti. A korszerűsítéshez az épületek felújítására, új elemek (termek, csoportszobák, modern bútorok, oktatási célú játékok,) beszerzése indokolt. D/1.2. Részprogram: Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása A Mátészalkai kistérség alacsony végzettségi mutatói az oktatási infrastruktúra hiányosságaival magyarázhatók, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az általános iskolák infrastrukturális elemeinek korszerűsítésére, illetve az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások bővítésére annak érdekében, hogy a kistérség képzettségi mutatói kedvező irányba mozdulhassanak el. A kistérségben több településen indokolt az általános iskola felújítása: Paposon, Őrben, Győrtelken, Vaján és Mátészalkán a jelenlegi épületekben működő iskolát komplett felújítással szükséges korszerűvé tenni. A modernizáció magában foglalja az épületek külső-belső felújítását, nevelői szobával, ebédlővel, tálalókonyhával, konyhaberendezésekkel, kiszolgáló helyiséggel illetve tornateremmel való bővítését. Az épületek kialakítása során figyelembe kell venni egyrészt a környezetvédelmi, energiahatékonysági szempontokat, másrészt, hogy az iskolák akadálymentesek legyenek, s a fogyatékkal élő tanulók is képesek legyenek zavartalanul részt venni az oktatásban. Több intézményben szükséges korszerű informatikai és kommunikációs eszközök beszerzése is. Az épületek rekonstrukciója, az eszközfelszereltség bővítése nemcsak modern körülményeket teremt az általános iskolai oktatásban, de segíti az intézmények költséghatékony működtetését is. Egyes települések iskolái ugyanis a nagyfokú koncentráció miatt leterheltek, míg mások számára az alacsony gyermeklétszám miatt anyagi terheket ró az iskolák gazdaságos fenntartása. Az alapfokú oktatás tárgyi feltételeinek javítása lehetséges lépés arra, hogy segítsen áthidalni azt a problémát, hogy a tanulók ne a szomszéd települések iskoláiba járjanak át. További megoldást nyújt ugyanakkor a kisebb iskolák funkciójának átértelmezése. Az általános és középiskolák körében jól bevált, és hatékonyan működő erdei iskolákkal találkozhatunk. A Tiborszálláshoz közeli természet- és képzőművészeti tábor vagy a Nagyecsedi Füvészkert, illetve a Vállajon lévő helyi védettségű terület lehetőséget kínál további erdei iskolák működtetésére. Kiemelt projektek

Az alprogram nem tartalmaz kiemelt projekteket.

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alapfokú oktatás megalapozza a későbbi oktatási-tanulási folyamatot. Az alprogramban megfogalmazott korszerű infrastrukturális feltételek megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy az óvodás és általános iskolás korosztály modern körülmények között szerezze meg alapműveltségének és készségeinek legjavát.


108


Esélyegyenlőség Az alprogram célja, hogy olyan körülményeket teremtsen mind infrastrukturális, mind oktatási színvonal tekintetében a kistérségben, mely elősegíti a térségben magukat nagy arányban képviselő romák és nem romák közös rendszerben való, színvonalas oktatását. Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. A végrehajtás módja, feltételrendszere

Az alapfokú oktatási létesítmények fejlesztése önkormányzati felelősség, ugyanakkor kistérségi szinten célszerű megtervezni, hogy a születések száma alapján hosszú távon mely iskolák képesek elegendő tanulólétszámot felmutatni. A csökkenő gyerekszám következtében egyes iskolák bezárása és összevonása is lehetséges már a közép távon is.


Output indikátorok Felújított/épített épületek száma; Felújított/épített épületek alapterülete; Kialakított új tantermek száma, ebből speciális szaktanterem; Beszerzett informatikai és kommunikációs eszközök száma és paraméterei; Beszerzett egyéb eszközök száma és paraméterei. Eredmény indikátorok A szaktantermeket használó tanulók száma; A települések közötti ingázás alól mentesült tanulók száma. Hatás indikátorok Óvodai létszám változása; 8. osztályos végzettséggel rendelkező tanulók számának változása.


ROP 2.3. Az óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (jelenleg felfüggesztve) HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben HEFOP 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek HEFOP 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése


109


Alprogram

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése

Szükségesség

A kistérség lakói számára csekély lehetőség kínálkozik szabadidős tevékenység eltöltésére mind a településeken belüli, illetve kívüli infrastrukturális kiépítettséget, mind a közösségi és kulturális programok számát tekintve. A települések legtöbbjén hiányoznak a kikapcsolódást biztosító modern rekreációs létesítmények, a meglévők korszerűtlenek, szabadidős tevékenységre alkalmatlanok, felújításra szorulnak.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: A környezet minőségének javítása. Konkrét cél: A rekreációs lehetőségek fejlesztése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport Települések lakossága. Közvetett célcsoport Térségbe érkező turisták; települési önkormányzatok, vállalkozások.

Részprogramok D/2.1. Részprogram: Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása szöveges A Mátészalkai kistérségben csekély lehetőség kínálkozik a szabadidős bemutatása tevékenységek kihasználására mind a rekreáció infrastrukturális adottságai, mind a kulturális és közösségi programok tekintetében, mely a térségben élők életminőségének alakulására is kihatással van. A kulturált szabadidő eltöltésének feltételeit minden településen célszerű megvizsgálni, különösen az infrastruktúra hiányos kiépítettsége az, amely gátat szab a kikapcsolódásnak. Szükséges több játszótér, sportpálya, pihenőpark, szabadtéri színpad létrehozása, rekonstrukciója, mely a pihenés mellett közösségszervező erővel is bír. A kulturális élet színesebbé tételét szorgalmazza Mátészalka városa a zsinagóga koncert- és kiállító teremmé való átalakításával, illetve kiváló kezdeményezés egy kulturális, sport- és szabadidős centrum létrehozása is a település központjában. Települési viszonylatban javasolt felülvizsgálni a Jármiban működő uszoda állapotát és kihasználtságát, mely kiváló sportolási lehetőséget nyújthatna, de nincsen rákötve a szennyvízhálózatra, a víz előírás szerinti, rendszeres cseréje jelentős anyagi terheket ró az üzemeltetőre, s visszafogja az érdeklődést is. A strandolni vágyók többsége a Mátészalkai termálvizes fürdőt veszi igénybe, alkáli-hidrogénkarbonátos, illetve nátrium-kloridos vizének gyógyvízzé minősítése folyamatban van. A strand jelenlegi állapota megkívánja a teljes korszerűsítést. A lakosság kikapcsolódási lehetőségének bővítése mellett a fürdő rekonstrukciója a turizmus élénkítéséhez is hozzájárul, melyet a


110


város fedett uszoda és gyógyfürdő megépítésével kíván tovább ösztönözni. A gyógyvíz kihasználása kapcsán javasolt különböző orvosi szolgáltatások bevezetése, kúracsomagok kialakítása kiegészítő szolgáltatások bevezetése, továbbá a vendéglátás színvonalának fejlesztése is. Azok számára, akik a településeken kívül, természeti környezetben kívánnak kikapcsolódni, a folyók – Szamos, Holt-Szamos -, a Vajai-tó illetve a horgásztavak nyújthatnak lehetőséget, de ehhez alkalmassá kell tenni őket: javítani megközelíthetőségüket, kijelölni pihenőhelyeket. D/2.2. Részprogram: Közösségi és kulturális programok Az infrastrukturális adottságok mellett javasolt több figyelmet fordítani a lakosság számára megrendezésre kerülő programokra, mint falunapok, majálisok, hagyományokra alapozott vásárok szervezésére, melyeknek akár turisztikai hozadéka is lehet, mégis elsődlegesen a lakosság kikapcsolódásához, szabadidő eltöltéséhez, a közösségi szemlélet erősítéséhez nyújt lehetőséget. Kiemelt projektek

Rekreációs centrum kialakítása a kocsordi Tisza Lajos kastélyban

Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés

A Kocsordon található Tisza Lajos kastély ideális helyszíne lehet egy komplex wellness és konferenciaközpontnak. A tervezést jelenleg rendezetlen tulajdonviszonyok akadályozzák, melyek tisztázása után javasolt előzetes tanulmányok kidolgozása a hasznosítás alternatíváira, pénzügyi kalkulációk elkészítése, marketingtervek kidolgozása. A kastély idegenforgalmi hasznosítása a kistérség turizmusára ösztönző hatással lenne, azonban a beruházás jellege és volumene következtében magánbefektetők keresése szükséges.

A fenntartható fejlődés alapvető célja a szociális jólét megteremtése. Az ennek elérése érdekében zajló gazdaságfejlesztés gyakran a környezet rovására történik, mely megnyilvánul a városi közhasznú területek csökkenésében, az épített környezeti elemek állapotának romlásában. Az alprogram keretében megfogalmazott, szabadidő eltöltéséhez szükséges városi rekreációs intézmények létrehozása a környezet védelmével összhangban kell, hogy történjen, elősegítve a városi zöldterületek védelmét, arányuk növelését, lakófunkciójú területek építményeinek állapotjavítását. Ennek segítségével az alprogram a fenntartható fejlődés környezeti pilléréhez igazodik. Esélyegyenlőség Az alprogram tevékenységei és az esélyegyenlőség elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat.


111



Az alprogram keretében megfogalmazott tevékenységek többsége kistérségi és önkormányzati hatáskörben kezelhető, melyekhez pályázati forrásokból nyerhető támogatás. Az infrastrukturális beruházások fenntartására és a kapcsolódó szolgáltatások kialakításába indokolt bevonni a térségi magánszférát.


Output indikátorok Parkok, zöldfelületek, játszóterek, közösségi létesítmények alapterülete; Parkok, zöldfelületek, játszóterek, közösségi létesítmények száma; Beszerzett eszközök száma és paraméterei; Lakossági programok száma.

terek,

szabadidős

terek,

szabadidős

Eredmény indikátorok A szabadidős létesítményeket igénybevevő lakosok száma; A létesítményekhez kapcsolható programok száma. Hatás indikátorok Települési ingatlanok értékének növelése. Finanszírozás lehetséges forrásai

AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése; Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása.


112


Alprogram

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése

Szükségesség

A szociális szükségletek az olyan alacsony gazdasági teherviselésű településeken jelentkeznek halmozottan, ahol a népesség társadalmidemográfiai összetétele kedvezőtlenebb az átlagosnál. A Mátészalkai kistérségben magas az időskorúak aránya, akik számára szociális védőháló kiépítése szükséges. A kistérségben az intézményes kapacitások szűkösek, a bentlakásos idősotthonok a térség periférikus területén koncentrálódnak. Az idősek számára a családtól való elszakadás, a távolság és a környezetváltozás romboló hatású lehet, a kistérségben működő, megyei fenntartású szociális otthonokba viszont nehéz a bejutás. A térségben az idősek nagy aránya, és az intézményi férőhelyek korlátozottsága miatt megnőtt a szociális ápolói, illetve házi gondozói szolgáltatások iránti igény, a rendszer azonban még fejletlen. Szükséges az ápolói szolgálat intézményes keretek közötti kiépítése és működtetése, továbbá szakembergárda biztosítása.

Célok

Az alprogram a „Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása” stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Közösségfejlesztés. Konkrét cél: A szociális infrastruktúra fejlesztése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport A kistérség szociális időskorúak)

ellátásra

szoruló

lakossága

(kiemelten

Közvetett célcsoport Települési önkormányzatok, szociális ellátást nyújtó civil szervezetek Részprogramok D/3.1. Részprogram: Szociális intézmények infrastruktúrájának szöveges fejlesztése bemutatása A kistérségben jelentős az időskorúak aránya, ellátásukat azonban gátolja a bentlakásos szociális intézmények, időskorú otthonok, a gondozási szolgáltatások hiánya, valamint az ápolási munkát végző szakembergárda alacsony létszáma. A kistérségben javasolt és szükséges az idősek ellátására szakosodott szervezetek körének bővítése, mivel idősek otthona mindössze Mátészalkán, Mérken, Őrben, Tiborszálláson és Vállajon működik, ebből három otthon területi elhelyezkedése periférikus, a kistérség déli sarkában koncentrálódik. Ebből kifolyólag nehezíti a szociális feladatok teljesítését a kiszolgáló intézményhálózat elérhetősége, hozzáférhetősége Javasolt felülvizsgálni az új, bentlakásos idősek otthona megépítésére alkalmas települések körét, illetve számbavenni az erre a célra hasznosítható épületeket, MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

113


jelenlegi funkciójukat, alkalmasságukat. Nyírcsaholyban Egészségmegőrző, Rehabilitációs, Szociális és Turisztikai Központot terveznek az időskorúak és fogyatékkal élők számára; Paposon és Nagyecseden Gondozási Központot szeretnének; Ópályiban szintén Gondozási Központ létrehozását tervezik azzal a céllal, hogy egységes intézményi keretek közé fogják az idősek otthonát, a gyermekjóléti szolgálatot, valamint a házi szociális-gondozási és védőnői hálózatot. D/3.2. Részprogram: Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése A Mátészalkai kistérségben a hagyományosnak tekinthető szociális szolgáltatások mellett az alternatív szociális gondozási hálózat még kiforratlan, ezért új elemek bevezetése indokolt. Külön hangsúlyt kell fektetni a házi ápolási szakszolgálat és gondozási tevékenység meghonosítására, amely tevékenység a kistérség településein még csak nyomokban fellelhető, noha igény van rá. A szociális jelzőrendszer kiépítésével a rászorultak szükség esetén segélyhívást tudnak küldeni a kiépített ügyeleti központ részére. A szolgáltatás éjjel-nappal üzemel, s csökkenti a háziorvosok leterheltségét. A rendszer nemcsak vészhelyzet esetén, hanem eseti igénynél (egészségügyi ellátás, ápolás, házi és házkörüli munkák elvégzése) is igénybe vehető. A szolgáltatások működtetése megosztható az önkormányzatok (egészségügyi ellátás) és a civil szervezetek, egyházak között. A hálózat kiépítésével együtt szükséges falugondnoki szolgálat fenntartása, annak bevonása. A civil szféra részvétele jellemzően hatékony a házigondozók szervezése terén. A házi ellátási rendszer kiépítése ápolói képzések elindítását ösztönzi, s a foglalkoztatási lehetőségek körét is bővíti, mivel a szolgáltatásnyújtás folyamatába a kellő szakképzettséggel rendelkezők mellett munkanélkülieket is be lehet vonni. Kiemelt projektek


Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés A program tevékenységei a fenntartható fejlődés szociális pillérjéhez igazodnak. A program a szociális védelem megteremtésével, méltányos életfeltételek biztosításával járul hozzá a fenntartható fejlődés elveinek teljesüléséhez. Esélyegyenlőség A szociális infrastruktúra fejlesztése kibővíti a kistérség szociális ellátásra szoruló lakossága számára a lehetőségek körét. Az intézményi keretek kiterjesztésével, illetve a házi ápolói szolgáltatások bevezetésével több rászoruló, nagyobb eséllyel részesülhet szociális szolgáltatásban. Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat.


114



Az alprogram keretében megfogalmazott tevékenységek kistérségi és önkormányzati hatáskörben kezelhetők, a szociális ellátórendszer működtetésében fontos szerep jut a települések civil szervezeteinek.


Output indikátorok Támogatott szociális tevékenységet folytató társadalmi szervezetek száma; Támogatott önkormányzatok száma; Létrehozott új intézmények száma; Kialakított idős otthonok férőhelyeinek száma; Elérhető új szolgáltatások száma, ebből civil szervezet bevonásával történő. Eredmény indikátorok A szociális ellátást nyújtó önkormányzati és civil kezelésben lévő intézménynek száma; A szociális ellátórendszert igénybe vevők száma; Közvetlen ellátottak számának változása; A szociális ellátórendszert igénybe vevők számának változása összesen; Az idősek otthonát igénybe vevők számának változása; A házi ápolást igénybe vevők számának változása. Hatás indikátorok A támogatott szociális tevékenységet folytató társadalmi szervezetekben tevékenykedő felnőttek számának növekedése 1 év alatt; A szociális ellátásból kiszorulók arányának csökkenése.


Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati forrásai.


115


Alprogram

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja

Szükségesség

A társadalom egyes rétegei hátrányos helyzetben vannak munkaerőpiaci részvételüket illetően. A Mátészalkai kistérségben a tartósan munkanélküliek és a romák képviseltetik magukat nagy számban. Munkavállalásuk segítésekor fontos szerepet kap a munkaerőpiacról való kiszorulásuk oka, és a motiváció erősítése. A kedvezőtlen munkaerőpiaci ráta alakulását befolyásolja a roma kisebbség helyzete. Számukra a legbiztosabb jövedelemforrást a támogatások és szociális segélyek jelentik. Alacsony iskolázottságuk folytán elhelyezkedési esélyeik minimálisak, melyhez hozzájárul a magyar lakosságban kialakult, romákra vonatkozó negatív sztereotípia is. A kistérségben szükséges az önkormányzatok, Munkaügyi központok, civil szervezetek nagyobb aktivitása a foglalkoztatás elősegítésében.

Célok

Az alprogram a „Munkaerőpiaci részvétel növelése” és a „Minőségi társadalmi s természeti környezet biztosítása” stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. Az alprogram céljai az alábbiak: Átfogó célok: Munkaerőpiaci reintegráció segítése; Közösségfejlesztés. Konkrét cél: A felnőttképzés, átképzés rendszerének fejlesztése; A hátrányos helyzetű és roma lakosság munkaerőpiaci integrációjának segítése.

Célcsoportok

Közvetlen célcsoport Nők, pályakezdők, 45 év feletti munkanélküliek, munkaképességűek, fogyatékkal élők, romák

megváltozott

Közvetett célcsoport Munkaügyi központok, civil szervezetek, települési önkormányzatok; képző és átképző, illetve tanácsadó intézmények, szervezetek; munkahelyi képzést biztosító vállalkozások Részprogramok D/4.1. Részprogram: Felzárkóztatási programok szöveges A hátrányok leküzdése és a munkaerőpiacra való visszavezetés bemutatása érdekében az érintett rétegek számára egyénre szabott fejlesztések, oktatás és képzés szükséges. Az integráció elősegítése nemcsak a települési önkormányzatok, hanem a Munkaügyi Központok, civil szervezetek feladata is. A felzárkóztatási programok kialakítását előzetes igényfelmérésnek kell megelőznie, mely magában foglalja a munkaerőpiacról kiszorult rétegek végzettségi, képzettségi adatait, elképzeléseiket, igényeiket, a piac keresleti és kínálati oldalának összevetését, a képzettség és keresleti igény ismeretében az elhelyezkedési lehetőségeket és esélyeket. A programok kialakításának kiemelt célcsoportját kell, hogy képezzék a romák.


116


D/4.2. Részprogram: Roma mentori program A romák helyi társadalmi életben betöltött szerepe a Mátészalkai kistérségben is kulcskérdés, mivel lakosságon belüli arányuk 7,3%, a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. Alacsony iskolai végzettségüknél fogva nagymértékben sújtja őket a munkanélküliség, körükben magasabb az inaktívak, a segélyezésből élők aránya. A romák integrációjának felgyorsítására a kormány meghirdette a Roma Integráció Évtizedének Programját, melynek része az ún. roma – mentori program beindítása. A program keretében a fiatal korú népesség középpontba állításával olyan szervezet jönne létre, melynek célja az értelmiségi romák arányának növelése, a lemorzsolódás megakadályozása. Ennek tükrében a Mátészalkai kistérségben is javasolt egy helyi szervezet felállítása, akár önkormányzati támogatással, civil kezdeményezésként. A kistérségben javasolt meghatározni azt a települést, ahol a szervezet központja létrejöhet, működési körét valamennyi településre ki lehet terjeszteni. A program integratív és célirányos, egyénre szabott: segítséget nyújt abban, hogy adott roma családnak, a roma gyerekeknek, adott körülmények között mire van szüksége. A szervezet feladata a nevelési tanácsadás, mentálhigiéniai programok, képzések köré épül fel. Az információszolgáltatás kimerítené a romák foglalkoztatásra, oktatásra, egészségügyre és lakhatásra vonatkozó kérdéseit is. A mentori program kiemelten foglalkozik a roma gyermekek oktatási és képzési lehetőségeivel olyan programok kialakítása révén, melyek lehetővé teszik a többségi kultúra kisebbségi kultúrával való összekapcsolását (roma ösztöndíj program). A program kapcsán nélkülözhetetlen a roma lakosság tájékoztatása a szervezet szolgáltatásairól, az érdeklődés felkeltése, támogatás és segítségnyújtás, illetve együttműködésük ösztönzése. A roma mentori program csírái fellelhetők egyes kistérségi kezdeményezésekben, melyeket indokolt továbbfejleszteni. Mátészalka városa célul tűzte ki a kisebbségi társadalmi csoportok képzését és a romák esélyegyenlőségének megteremtését, külön figyelmet fordítva a 8 osztályt elvégző roma lakosság arányának növelésére, valamint munkaerőpiachoz igazodó képzések beindítására. Hodászon a fejlesztési elképzelések között szerepel egy Regionális Roma Képző- és Átképző Központ megépítése azzal a céllal, hogy korszerű oktatási infrastruktúrát alakítson ki az elmaradott térségben élő roma származású fiatalok és felnőttek munkaerőpiaci integrációja megalapozásához. D/4.3. Részprogram: Foglalkoztatási programok A foglalkoztatási programok szervezésével az önkormányzatok a Munkaügyi Központokkal, valamint a civil szervezetekkel együttműködve a munkanélküliség növekedésének kívánják elejét venni. A probléma kezelésére a Mátészalkai kistérségben a kistérségi társulás alkalmazásában javasolt olyan koordináló személy kijelölése, aki a települési önkormányzatokkal együttműködve felelős a foglalkoztatási programok kezeléséért, az önkormányzatokkal való kapcsolattartásért, közös problémák megoldásáért. A programok kialakításához a célcsoportok felkutatása, képességeik és készségeik, igényeik felmérése szükséges. A programok tervezésére, szervezésére és lebonyolítására pályázati források állnak rendelkezésre, a pályázati dokumentáció összeállítása szintén a kijelölt munkatárs MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

117


feladata. A programok kapcsán folyamatos koordinációt kell biztosítani az érintettekkel. A foglalkoztatási programok jól bevált eleme a közmunka. E tevékenységek Mátészalkai kistérségben is alkalmazhatók, különösen az elkövetkező időszak nagyobb beruházásai kapcsán. A munkanélküliek nagy számát képes mozgósítani e program az útépítéseknél (közút- és kerékpárút-hálózat), a szennyvízberuházásoknál, és a SzamosKrasznaközi tározó megépítésénél is. A közterület-rendbetételi feladatok (ároktisztítás, zöldfelületek, parkok ápolása, parlagfű- és szúnyogirtás) évente adnak ideiglenes munkalehetőséget a hátrányos helyzetű rétegeknek. A közmunkaprogramok spektrumának új elemét jelentheti az erdősítés, amennyiben az erdőtelepítések az alacsony aranykorona értékű földek önkormányzati felvásárlásával valósulnak meg; továbbá a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását könnyítheti meg az energiatermelő növények termesztésébe való bevonás is. A hátrányos helyzetűek közül kiemelt figyelmet kapnak a megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékkal élők. E rétegek foglalkozatása kapcsán érdemes tudni, hogy 2006. januárjától megváltozik a csökkent munkaképességűeket foglalkoztatók támogatási rendszere. A munkáltatóknak ezentúl tételesen el kell számolniuk a kapott állami támogatással. Az új támogatási rendszer fontos eleme és egyben célkitűzése, hogy integrálják a csökkent munkaképességűeket a munkaerőpiacra, azaz ép társaikkal dolgozhassanak együtt. Az új jogszabály ezentúl azokat a munkáltatókat is támogatásban részesíti majd, akik kismértékben sérülteket alkalmaznak. Kiemelt projektek


Horizontális elvek

Fenntartható fejlődés Az alprogram tevékenységei a fenntartható fejlődés szociális pillérjének megerősödését szolgálják. A felzárkóztatási és foglalkoztatási programok a teljes foglalkoztatást hivatottak elősegíteni, célul tűzve ki egyúttal a munkakörülmények javítását is. A horizontális elv érvényesülését a programok megvalósításának eredményeként jelentkező társadalmi integráció és kohézió mértéke határozza meg. Esélyegyenlőség A program a kistérség hátrányos helyzetű rétegeinek társadalmi integrációját kívánja elősegíteni. Hátrányos helyzetűnek tekinti a romákat, nőket, pályakezdőket, 45 év feletti munkanélkülieket, megváltozott munkaképességűeket, akik számára egyenlő esélyeket kíván biztosítani a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Határmenti együttműködés Az alprogram tevékenységei és a határmenti együttműködés elve között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat.


118



Az alprogram keretében megfogalmazott tevékenységek egy országos problémára próbálnak helyi szinten is értelmezhető válaszokat kijelölni. A részprogramok megvalósítása térségi szinten lehet a legsikeresebb, de elképzelhető önállóan, települési szinten is a tevékenységek beindítása. Ebben az esetben kiemelt fontosságú a tapasztalatok, tanulságok megosztása a térség többi szereplőjével, a térségi koordináció elengedhetetlen. A részprogramokban fontos partnerek a megye szociális és nevelési intézményei, a különböző oktatási intézmények, civil szervezetek és vállalatok.


Output indikátorok Meghirdetett tanfolyamok száma Támogatásban részesülő intézmények és szervezetek száma; Roma felzárkóztatási programokat szervező intézmények száma; A tanfolyamokra jelentkezők száma; Beszerzett eszközök száma. Eredmény indikátorok A tanfolyamokat sikerrel elvégzők száma; Az átképző tanfolyamot befejezett munkanélküliek száma, ebből tartósan munkanélküli, illetve roma; Középfokú végzettséget, vagy diplomát szerzett romák száma. Hatás indikátorok A tanfolyamot elvégzők közül sikeresen elhelyezkedők száma 1 év után, ebből nő, roma lakos; A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése; Pályakezdő munkanélküliek arányának csökkenése; Roma munkanélküliek számának csökkenése.


HEFOP 1.3. A nők munkaerőpiaci részvételének támogatása; HEFOP 2.3. A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása; HEFOP 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése; ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (jelenleg felfüggesztve); ROP 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratóriuma: Munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja a nagyközségek, kistelepülések elhanyagolt, leromlott részeinek, közterületeinek, közösségi tereinek revitalizációjával.


119


VI. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS 1. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA A megvalósításban érintettek köre a kistérségi többcélú társulásból és a települések önkormányzataiból tevődik össze. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét. Intézményi és szervezeti háttér A projektek megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a „nagytérségi” területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. Ebből kifolyólag a koncepció megvalósítását segítő kistérségi projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóságok felé. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai A kistérségi projektek végrehajtásáért a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők: A kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének folyamatos értékelése; A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; Finanszírozási források felkutatása; Alprogramok, részprogramok évenkénti felülvizsgálata; Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről; Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon. Az operatív feladatokat az erre a célra létrehozott menedzsment szervezet végzi, amelynek munkájába bekapcsolódik a vidékfejlesztési menedzser, a kistérségi megbízott pedig törzskari funkciókat betöltve információval segíti a Társulás működését. A menedzsment szervezet feladatai a következők: Titkársági feladatok ellátása, adminisztráció Koordináció a kistérségben működő különböző irodák, intézmények között Befektetés-ösztönzési tevékenység koordinálása, térségi szervezése; Kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése; Nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevél Projekt-előkészítés, pályázatírás és projektmenedzsment; A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és jelentési kötelezettség az MTRFH felé; Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben. Tájékoztatás szükségessége A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.


120


2. MONITORING RENDSZER A program sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. Jelen program vonatkozásában a monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül: Monitoring indikátorok, Éves jelentések. Már a tervezési szakaszban kialakításra kerül a monitoring mutatók (indikátorok) rendszere. Minden egyes alprogram leírása tartalmazza az alprogram végrehajtásának nyomon követését szolgáló indikátorok (output, eredmény és hatásindikátorok) megnevezését, a kiindulási és célértékeket.

3. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE Az operatív program minden alprogramja tartalmazza a lehetséges finanszírozási források felsorolását, melyek döntő többsége az Európai Unió Strukturális Alapjaiból tevődik össze, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) források felkutatása is.

Alprogram


Prioritás A - Versenyképes kistérség A/1. Tőkevonzó-képesség javítása

GVOP 1.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (max. 100 millió Ft támogatás projektenként) GVOP 1.3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás (a támogatás maximális aránya 100%, a projektméret az intézkedés pénzügyi terve szerint).

A/2. Vállalkozások közötti együttműködések

GVOP 1.1. Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése (Lejárt); GVOP 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (Lejárt).

A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése

GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése; GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése.

A/4. Humánerőforrás fejlesztése

HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése; HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben; HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása; HEFOP 3.4. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések; HEFOP 5.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése. ROP 2.3 Az alapfokú oktatási, nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (20-230 millió Ft – jelenleg felfüggesztve)


121


Alprogram


Prioritás B - Biztonságos környezet B/1. Ár- és belvízvédelem

KIOP 1.5. Tisza-völgyi árvízvédelem (A Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó a két tartalékprojekt egyike) AVOP 4.1.2. Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lévő létesítmények kollektív beruházása

B/2. Szennyvízkezelés és elvezetés

KIOP 1.1.1. Az ivóvízminőség javítása (pályázható); KIOP 1.1.2. A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások támogatása (Státusza: Lejárt. E célra európai uniós forrás esetleg 2007-től várható. A tevékenységek finanszírozására minisztériumi forrásokból kerülhet sor). Kohéziós Alap által finanszírozott Észak-alföldi ivóvízminőség-javító program.

B/3. Hulladékgazdálkodás

KIOP 1.3 Intézkedés: Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése KIOP 1.4 Intézkedés: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében

B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem

KIOP 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

Prioritás C - Fejlődő vidék C/1. Alternatív mezőgazdaság

AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése AVOP 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra támogatása KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése FVM: Erdőtelepítésre, erdő-szerkezet átalakításra és a fásításra igényelhető támogatások

C/2. Turisztikai kínálat bővítése

AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése; ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése; ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása; ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja (jelenleg felfüggesztve)

C/3. Turisztikai együttműködés elősegítése

ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése; ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása.

C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

KIOP 2.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése; ROP 2.1. Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása (jelenleg felfüggesztve).


122


Alprogram


Prioritás D - Élhető kistérség D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése

ROP 2.3. Az óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (jelenleg felfüggesztve) HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben HEFOP 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek HEFOP 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése

AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése; Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása.

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati forrásai.

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja

HEFOP 1.3. A nők munkaerőpiaci részvételének támogatása; HEFOP 2.3. A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása; HEFOP 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése; ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (jelenleg felfüggesztve); ROP 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratóriuma: Munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja a nagyközségek, kistelepülések elhanyagolt, leromlott részeinek, közterületeinek, közösségi tereinek revitalizációjával.


123

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Recommend Documents