A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

KIVONAT

2005


Tartalomjegyzék

I. Bevezetés..............................................................................................................................3 II. A helyzetfeltárás fontosabb megállapításai..........................................................................4 1. Település- és térszerkezet................................................................................................4 2. Demográfia .......................................................................................................................4 3. Munkaerőpiac ...................................................................................................................5 4. Helyi Társadalom..............................................................................................................7 5. Oktatás, képzés ................................................................................................................8 6. Gazdasági szerkezet ........................................................................................................9 7. Vállalkozási környezet elemzése....................................................................................12 8. Műszaki infrastruktúra.....................................................................................................13 9. Környezeti állapot ...........................................................................................................15 III. SWOT tábla.......................................................................................................................17 IV. A Mátészalkai Kistérség stratégiája ..................................................................................19 1. Jövőkép és misszió.........................................................................................................19 2. Stratégiai célrendszer .....................................................................................................20 3. Prioritások bemutatása ...................................................................................................25

MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

2


I. BEVEZETÉS A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére „A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja” elkészítéséhez. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek. A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A fejlesztési koncepció és program felépítése E L Ő K É S Z Í T É S

Területfejlesztési Koncepció: Helyzetfeltárás Külső környezet elemzése SWOT analízis Fejlesztési stratégia

T Á R S A D A L M A S Í T Á S

Stratégiai Program: Stratégia részletezése, Célok, Prioritások kifejtése, Javasolt programok.

Operatív Program: Komplex projektek beazonosítása, Megvalósítás feltételinek kidolgozása.

T Á R S A D A L M A S Í T Á S

P R O J E K T Z Á R Á S

Jelen dokumentum a Területfejlesztési koncepció és stratégia program kivonata, amely tartalmazza a helyzetfeltárás főbb megállapításait, és az ez alapján kialakított stratégiát. A stratégiai rész kijelöli a kistérség jövőképét, misszióját, a fejlesztés célrendszerét, és ezek alapján prioritásokat és alprogramokat határoz meg. Az alprogramok megvalósítását szolgáló kiemelt projekteket nevesítve szerepelteti a dokumentum. A stratégia elfogadását követően kerül sor az operatív program kidolgozására, az alprogramok részletes kifejtésére.


3


II. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSZERKEZET A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, keleti részén található. A térség az országon belül periférikus fekvésű, a fővárostól legtávolabb fekvő kistérségek egyike. A kistérség délről Romániával határos, míg a megyén belül nyugatról a Nyírbátori és a Baktalórántházai, északról a Vásárosnaményi, keletről pedig a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérség határolja. •

A kistérség természetföldrajzi tájhatáron, a Nyírség és a Szatmári-síkság találkozásánál helyezkedik el. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították ki, a térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Éghajlata kontinentális, az Alföld hűvösebb tájai közé tartozik. Csapadékosabb, mint az Alföld egésze, ennek ellenére a talajok - mezőgazdasági művelés szempontjából - alacsony termékenységűek.

•

A térség a megye harmadik legnagyobb területű, és harmadik legnépesebb kistérsége. Népsűrűsége 108 fő/km2, mely alapján a kistérség az OECD-besorolás szerint „alapvetően vidéki térségnek minősül. 26 település alkotja: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A települések közül Mátészalka, valamint Nagyecsed bír városi ranggal.

•

A kistérségben az elmúlt évek során két önállónak mondható mikro-térség alakult ki: az egyik a Mátészalka központú (a várostól a többi település körülbelül 15 km sugarú sávban helyezkedik el), a másik a Nagyecsed központú mikro-térség, a várostól délre elhelyezkedő 5 településsel együtt (Fábiánháza, Mérk, Nyírcsaholy, Tiborszállás, Vállaj). A kistérségen belül Mátészalka bír központi szerepkörrel, Nagyecsed csak alközpontként értelmezhető. A kistérség intenzíven kapcsolódik Nyíregyházához és Debrecenhez, melyet a térség közlekedési hálózatának szerkezete is elősegít. A határon átnyúló kapcsolatokra pozitív hatást gyakorolt a közelmúltban megnyitott vállaji határátkelőhely, s Románia 2007-es EU csatlakozását követően elérhető közelségbe kerül Szatmárnémeti és Nagykároly is.

2. DEMOGRÁFIA A fejezet a kistérség népességének összetételéről ad számot, keretbe foglalva a természetes szaporodás és a vándorlás alakulását, a kor- és nem szerinti összetételt és az öregedési index alakulását, valamint a lakosság etnikai összetételét. •

A Mátészalkai kistérségben a megye népességének 11,8%-a lakik, a lakosság száma az elmúlt egy évtizedben stagnált. A népesség természetes szaporodása mindössze néhány településre jellemző (Vaja, Nyírkáta, Őr, Fábiánháza, Ökörítófülpös), összességében 2003-as adat alapján -3,2%-os természetes fogyás tapasztalható. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Tiborszállásra, Mérkre, Fülpösdarócra, Szamoskérre és Rápoltra jellemző.

•

A kistérségben intenzív belföldi vándorlás figyelhető meg. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öregedő népességű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemző.


4


•

A kistérségre, hasonlóan a megye egészére, az erőteljes elvándorlás (-5,2‰) jellemző. Kiugróan nagy az elvándorlás Mátészalkáról, 2000 és 2003 között 1.345 fővel csökkent a város lakossága az elvándorlás miatt.

•

A kistérség korszerkezetére a fiatal (0-20) éves népesség magasabb aránya, illetve az idősebb (50 év feletti) népesség alacsonyabb részesedése jellemző. Az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát reprezentáló öregedési index értéke kedvezőbb (63,6%), mint az országban, vagy a régióban. A kistérség legfiatalosabb települései Nyírkáta, Papos, Ópályi és Vaja, míg a legidősebbek Vállaj, Tiborszállás, Fülpösdaróc és Mérk. 1. ábra A Mátészalkai kistérség és Magyarország korfája 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59

nő (ország)

50-54

férfi (ország)

45-49

nő (kistérség)

40-44

férfi (kistérség)

35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

-10

•

-5

0

5

10

%

A Népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. A kistérség roma lakosságának mintegy ötöde Nagyecseden él, arányuk legmagasabb Rápolt településen. A cigányságot - alacsony iskolai végzettségéből kifolyólag - sokkal nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, körükben magasabb az inaktívak, segélyezésben részesülők aránya.

3. MUNKAERŐPIAC Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg – a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. •

A magyar népesség aktivitási rátája (52,1%) nemzetközi összehasonlításban alacsony, a Mátészalkai kistérségben a gazdaságilag aktívak aránya még az alacsony megyei átlagtól is elmarad, mindössze 40,7%. Ehhez mérten a kistérség a foglalkoztatottsági (32,2%) ráta alapján a középmezőnyben helyezkedik el a megyén belüli kistérségek rangsorában. A kistérség mindegyik településén alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya,


5


mint az országos átlag, az inaktív keresők aránya pedig – Papos kivételével – mindenhol magasabb, mint az országos érték. •

A regisztrált munkanélküliek aránya csak részben követte az országos tendenciákat, a munkanélküliség csökkenése csak átmeneti volt, a jelenlegi érték megegyezik az öt évvel ezelőttivel. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban az országos érték duplája volt (11,7%). 2. ábra A regisztrált munkanélküliek a teljes népességhez viszonyított aránya a kistérség településein

11 - 12,4 9 - 11 79 4,8 7

Nagydobos Szamosszeg Nyírparasznya

Vaja Őr

Papos

Szamoskér

Ópályi

Jármi Mátészalka Kántorjánosi

(6) (5) (10) (5)

Géberjén Fülpösdaróc Kocsord Győrtelek

Hodász Nyírmeggyes Nyírcsaholy

Ököritófülpös

Rápolt

Nagyecsed Nyírkáta Fábiánháza Tiborszállás Mérk

Vállaj

•

A legmagasabb értékek általában az elzárt településekre (Nyírparasznya, Szamosszeg, Szamoskér, Rápolt) jellemzők. Mátészalkától távolodva három „gyűrű” figyelhető meg a térségközpont körül. A kistérségi központ közvetlen közelében található két település (Ópályi és Jármi) Mátészalkával együtt rendelkezik a legkedvezőbb értékekkel. Ezt követi a város tágabb agglomerációja, amelyhez további hét település tartozik. A következő lépcsőt a második gyűrűben található települések alkotják, ezek általában a kistérség szélén helyezkednek el. Tiborszállás, Mérk és Vállaj esetében a munkanélküliségi ráta az elöregedett népesség miatt alacsonyabb.

•

A tartós munkanélküliek (51,5%), illetve a pályakezdő munkanélküliek (11,4%) aránya a kistérségben magasabb, mint az országos érték (46,9% illetve 8%).

•

A kistérségben a foglalkoztatottak 35%-a ingázik, de Mátészalka nélkül ez az érték jóval magasabb lenne, mivel ott csak a foglalkoztatottak 12,5%-a az ingázó. Az ingázás elsődleges célja Mátészalka, valamint a szomszédos kistérségi központok (Baktalórántháza, Nyírbátor, Vásárosnamény), a megyeszékhely és Debrecen.


6


4. HELYI TÁRSADALOM A fejezet az életminőség, a jövedelmi viszonyok alakulását, szociális támogatások mértékét, a lakáshelyzetet, a szociális és egészségügyi infrastruktúra kiépítettségét, és a civil szervezetek társadalmi aktivitását komplexen elemzi. •

Az szja-alapot képező jövedelem alapján a Mátészalkai kistérség a megye 4. legjobb jövedelmi helyzetű kistérsége, de értéke (299.517 Ft) az országos átlagnak mindössze 56%-a, és az alacsony megyei értéknek is csak 85%-át teszi ki. A tartós fogyasztási javak alapján a kistérségen belül Mátészalka, Jármi és Nyírmeggyes tekinthető a legmódosabbnak, a lista alján Mérk és Tiborszállás áll. Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása a megyében, 2003 600 000 500 000

országos átlag: 526 811 Ft megyei átlag: 349 400 Ft

Ft 400 000

300 000 200 000 100 000 Csengeri

Baktalórántházai

Fehérgyarmati

Nagykállói

IbrányNagyhalászi

Nyírbátori

Vásárosnaményi

Mátészalkai

Tiszavasvári

Kisvárdai

Nyíregyházai

0

•

A szociális támogatásban részesülők aránya a kistérségben (50‰), csaknem ötszöröse az országos értéknek (11‰)! A térség súlyos foglalkoztatási problémákkal szembesül, az aktív korú lakosság jelentős hányada nem képes munkát találni. A szociális, illetve egyéb rászorultság alapján kifizetett fajlagos támogatás Vállaj, Szamosszeg, Rápolt és Kántorjánosi településeken a legnagyobb.

•

A közintézményekkel és közszolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében megállapítható, hogy Rápolt és Fülpösdaróc kivételével mindegyik településen található óvoda. A legtöbb óvoda jól kihasznált, sőt egyes települések (leginkább Nyírkáta, Kántorjánosi, Hodász, Vállaj) intézményei túlterheltek.

•

A kistérségben kórház működik, amely széleskörű egészségügyi ellátást biztosít. A kistérségben az öt legkisebb településen kívül mindenhol található háziorvosi rendelés és gyógyszertár. A kistérség orvos-ellátottsága a megyei átlaggal megegyezőnek mondható, de az országos átlagtól elmarad.

•

Időskorúak otthona mindössze négy településen van, míg idősek klubja a kistérség 15 településén található. Öt településen működik megyei fenntartású szociális intézmény (ápoló-gondozó otthon, pszichiátria), melyek az ellátás mellett fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban.

•

A civil szektor aktivitása településenként változó, kistérségi szinten azonban alacsonynak tekinthető, a legtöbb településen csak a legalapvetőbb területekre korlátozódik. A legjellemzőbb civil szervezetek a nyugdíjas klubok, és az ifjúsági klubok, szinte valamennyi településen működnek. Több településen működik alapítvány az általános iskola diákjainak támogatására, valamint teleház.


7


5. OKTATÁS, KÉPZÉS Az oktatás és képzés minőségének elemzése a kistérség népességének iskolai végzettségének vizsgálatára, az oktatási intézmények és szakok bemutatására, azok infrastrukturális felszereltségének, szerkezeti és minőségi mutatóinak elemzésére épül. A fejezet a lakosság munkaerőpiaci felkészültségét, részvételi feltételeit a képzések és végzettségek szemszögéből közelíti meg. •

A Mátészalkai kistérség értékei mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. Magas az általános iskola első osztályát sem végzők (1,9%), vagy a nyolc osztályt be nem fejező lakosok (19,7%) aránya. A közép- és felsőfokú végzettséggel (6,9%) rendelkezők aránya jelentősen elmarad a megyei, a regionális vagy az országos (12,6%) értékektől. A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001

1,1 1,7 1,9 0,9 1,9 1,2 2,2 0,6 1,4 1,4

Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15-x) 81,7 78,3 77,6 86,5 80,3 81,3 78,8 88 80,2 79,8

Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik (18-x) 17,9 20,3 22,4 28,7 25,2 19,4 22 35,6 24,3 23,4

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25-x) 4,3 4,6 6 7,3 6,9 5,2 5,9 11,8 7,2 5,9

1,2

83,8

28,3

8,3

1,0 0,7

85,0 88,8

30,9 38,2

9,4 12,6

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10-x) Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi SZABOLCS-SZATMÁRBEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG

•

A nagyobb települések népessége jobb oktatási-képzettségi jellemzőket tud felmutatni. Ennek oka egyrészt az oktatási infrastruktúra hiányosságaiban keresendő, másrészt a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően a nagyobb – a több szolgáltatást kínáló, ezért vonzóbb – településeket választják lakhelyüknek. Bár még magas a tanulók száma a kistérségben - az 1000 lakosra vetített tanulószám az országos, megyei átlag felett van -, a csökkenő gyereklétszám következtében fokozatosan csökken a tanulók száma, ami iskolák bezárásához, összevonásához vezethet.

•

A kistérség településein – a két legkisebb, Fülpösdaróc és Rápolt kivételével – mindenhol van általános iskola. Az intézmények kihasználtsága Papos, Tiborszállás és Vaja településeken alacsony. Az általános iskolák általában kielégítő állapotban vannak, több iskola került felújításra az elmúlt években. Azonban még így is felújításra szorul több települési iskola épülete, el kell végezni a nyílászárók cseréjét, a víz- és energiarendszer felújítását, sok esetben a konyhai kapacitások bővítése szükséges, vagy egy hiányzó épületrész, tornaterem kialakítása.

•

Középiskolai oktatás Mátészalkán és Nagyecseden, míg szakiskola Mátészalkán és Nagydoboson működik. Míg az osztálylétszám tekintetében a mátészalkai középiskolák


8


megfelelnek a megyei átlagnak, addig a tanári kar túlterheltsége lényegesen magasabb. A mátészalkai középfokú oktatási intézményekbe a tanulók 55%-a ingázik, más településről jár be. Ez az arány jól jelzi a város kistérségben betöltött oktatási centrum szerepét. Az intézmények állapota és eszközellátottsága megfelelő, azonban a mátészalkai kollégiumok felújítása nélkülözhetetlen.

• A kistérségben a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó, Mátészalkán felsőfokú mezőgazdasági képzés folyik, és előkészítés alatt áll egy műszaki felsőfokú mérnöki képzés beindítása. A felnőttképzés eseti jelleggel működik a kistérségben, elsősorban az igényeknek megfelelően folynak képzések.

6. GAZDASÁGI SZERKEZET Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mezőgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik. •

A foglalkoztatottak megoszlása alapján a Mátészalkai kistérségben a mezőgazdaság súlya (7,5 %) az országos átlagnál 30%-al magasabb, az iparban foglalkoztatottak aránya (33,7%) pedig mind az országos, mind a megyei és regionális adatokat meghaladják. A szolgáltatások messze alatta vannak az országos értékeknek, a kistérség szolgáltatási központ-szerepét Mátészalka tölti be.

•

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Ország összesen

Észak-alföldi régió

Kistérség összesen

Vaja

Vállaj

Tiborszállás

Szamoskér

Szamosszeg

Rápolt

Őr

Papos

Ópályi

Ököritófülpös

Nyírkáta

Nyírparasznya

Ipar, építőipar

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Nyírmeggyes

Nyírcsaholy

Nagyecsed

Mérk

Nagydobos

Kocsord

Mátészalka

Kántorjánosi

Jármi

Hodász

Győrtelek

Géberjén

Fábiánháza

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Fülpösdaróc

A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001

A működő vállalkozások ágazati megoszlása szerint a mezőgazdasági tevékenység részaránya (13,9 %) igen magas, az országos átlag két és félszerese , az ipari tevékenység súlya (23,9 %) a kistérség ipari hagyományainak következménye. A szolgáltató szektor lemaradást mutat a kistérség szinte valamennyi településén, kivételt Mátészalka és Győrtelek jelent. A mezőgazdasági és az ipari vállalkozások magas részesedése a helyi szolgáltató szektor fejletlenségére vezethető vissza, a települések többségén a szolgáltató szektor mindössze a lakossági alapfunkciókra terjed ki.


9


Mezőgazdaság •

A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja, részben természeti adottságai (talaj gyengeségei, belvíz, alacsonyabb napsütéses órák száma, korai és késői fagyok), részben termékszerkezete miatt alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb a térségben. A legnagyobb mezőgazdasági, illetve termőterülettel a térség két városa, Mátészalka és Nagyecsed rendelkezik, a területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (74,6%), az erdőterületek alacsony arányt képviselnek.

•

Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái. Jellemző a klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. A korábban tájjellegű növények egy része (sütőtök, dinnye, ribizli, málna) szinte teljesen visszaszorult, minimális területen termesztik. A meghatározó gyümölcsök (meggy, alma) értékesítése az országos túltermelés miatt nehéz. Az állattenyésztés szinte teljesen visszaszorult.

•

A mezőgazdasági vállalkozások munkahelyteremtő képessége alacsony. Többségük alacsony árbevétellel rendelkezik, a tőkeszegénység miatt nincs elegendő forrás a fejlesztésekre. Több településen is működnek önszerveződő, egy-egy vállalkozás vagy integrátor köré szerveződő értékesítési csoportosulások, ezek azonban többnyire azt jelentik, hogy a kulcsszervezetek felvásárolják a helyben termel árut, és ők maguk továbbértékesítik.

Ipar •

A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik. Az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). A térség ipari vállalkozásinak bővülési üteme kétszerese az országosnak, 1999 óta 13,5%-al nőtt a működő ipari vállalkozások száma. Öt jellemző ipari ágazat alakult ki a kistérségben: építőipar, gépés műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. A helyi vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére -

Az építőipar vállalkozásai kis méretűek, a 126 vállalkozásból mindössze 4 nagyobb található közöttük.

-

A kistérségben több élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás működik még mindig, bár ez a korábbi termelési szintnek már csak töredéke. Konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó mellett új-típusú termékeket is előállító cégek is működnek (gyümölcs-aszalvány, éti csiga feldolgozás).

-

A kistérségben a mátészalkai bútorgyár két utódvállalata működik.

-

Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben.

-

Több gépgyártással foglalkozó vállalat működik a térségben.

Szolgáltatások, turizmus A kistérségre összességében a szolgáltató szektor fejletlensége jellemző. A településeken hozzáférhető szolgáltatások többnyire a lakosság alapvető igényei elégítik ki. A helyzetfeltárás az alábbi fontosabb megállapításokat tartalmazza:


10


•

A térség számos turisztikai látványossággal rendelkezik, ezek elsősorban a kulturális (Vajai kastély, további kastélyépületek, múzeumok, régi templomok, Mérk-Vállaj faluszerkezet), és természeti értékek (Holt-Szamos, Ecsedi-láp, folyók) formájában. A látnivalók állapota azonban sok esetben nem megfelelő, a szolgáltatások és az információ hiánya akadályozzák azok megfelelő hasznosítását. A természeti értékek esetében még nagyobb probléma az elhanyagolt állapot, a látnivalók jelenlegi állapotokban sok esetben nem alkalmasak az idegenforgalmi bemutatásra.

•

Problémát jelent a látnivalók megközelíthetősége, az utak állapota rossz, hiányoznak az útbaigazító táblák is sok esetben.

•

Fejlődési lehetőséget jelent a mátészalkai strand gyógyvizes stranddá történő fejlesztése.

•

Az idegenforgalmi szolgáltatások szinte teljesen kiépítetlenek a kistérségben. Szálláshelyek kétharmada Mátészalkán található (219 férőhely), ezen kívül Vaja, Vállaj, Ópályi, Ököritófülpös és Nagyecsed rendelkezik szálláshelyekkel. Kereskedelmi szálláshely kizárólag Mátészalkán és Vaján található. Ezt mutatja be az alábbi ábra is: Szállásférőhelyek száma szállástípusok szerint a kistérségben 100

91

89

90 80 70 60

46

50

41

36

40 30 20 10

0

0

0

0 Panziók

Turistaszállások

Kempingek Üdülõházak

Szállodák

Ifjúsági szállók

Falusi szállásadás

Fizetõvendéglátás

•

További idegenforgalmi szolgáltatások is hiányoznak, a térség több településén nem működik étterem.

•

Nincs egységes kiajánlása a látnivalóknak, eseti jellegű együttműködés tapasztalható. Nincs kiforrott és szervezett térségi turisztikai marketing tevékenység, hiányzik a térségi image.

•

Összességében a szolgáltató szektor jelentős növekedési potenciált hordoz, azonban ehhez nagymértékű fejlesztések is szükségesek.


11


7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE Az alfejezet a vállalkozói szféra fontosabb jellemzőit vizsgálja a Mátészalkai kistérségben, a helyi és a betelepülő vállalkozások körét egyaránt áttekintve. Az elemzés kitér a vállalkozói szektor fejlődését közvetlenül elősegítő üzleti szolgáltatások, üzleti infrastruktúrák térségi helyzetének bemutatására. A vállalkozások mérete, a foglalkoztatottak száma, a vállalkozások eredményessége jelentős, a térség gazdasági helyzetéről sokat mondó adat, s segít meghatározni a foglalkoztatás bővítésének lehetséges irányait is. •

A vállalkozások vizsgálatának alapja azok nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása. A Mátészalkai kistérségben a hazai, megyei és regionális átlagot is meghaladja a mezőgazdasági vállalkozások részaránya, az országos átlagnak a kistérségi érték a 2,6-szorosa. Az ipar súlya valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, az építőipar jelentősége viszont jócskán magasabb, mint a megyei arány. A szolgáltatásokban a gazdasági szolgáltatások területe az, ahol a legnagyobb az elmaradás a kistérségi és az országos arányhoz képest. A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalt növekedését jelzi, hogy 1999 és 2003 között 2.954-ről nőtt 3.369-re a cégek száma a kistérségben, ami 14%-os, dinamikus növekedést jelent. Működő vállalkozások százalékos megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2003 Mûködõ vállalkozások száma a gazdasági szolgáltatás ágban (K gazd.ág)

100% 90%

Mûködõ vállalkozások száma a szállítástávközlés-ben (I gazd.ág)

80% 70%

Mûködõ vállalkozások száma a vendéglátás-ban (H gazd.ág)

60% Mûködõ vállalkozások száma a kereskedelem, javítás ágban (G gazd.ág)

50% 40%

Mûködõ vállalkozások száma az építõipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág)

30% Mûködõ vállalkozások száma a bányászat, feldolgozó-, villamosenergiaiparban (C+D+E gazd. ág)

20% 10%

Mûködõ vállalkozások száma a mezõgazdaság-ban (A+B gazd. ág)

0% Mátészalkai kistérség

SzabolcsÉszak-alföldi Magyarország Szatmár-Bereg régió

•

A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy a térségben meghatározó szerepet töltenek be az egyéni vállalkozások: arányuk a kistérségben 69,4%, míg országosan csak 53,4%. Az egyéni vállalkozások magas aránya a vállalkozási szerkezet sérülékenységét jelzi, valószínűleg ezek közül sok a kényszervállalkozás, melyek igen alacsony forgalmat bonyolítanak le. A nagyobb tőkeerővel bíró részvénytársaságok aránya hasonló a nagytérségi átlagokhoz, de a korlátolt felelősségű társaságok aránya lényegesen alacsonyabb. Foglalkoztatás tekintetében a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak.

•

A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalható növekedése ellenére a vállalkozássűrűség, azaz a vállalkozói aktivitás továbbra is alacsony; ezer lakosra MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

12


csupán 50 vállalkozás jut. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb Vaja (13) és Mérk (20) településen, míg a legmagasabb Mátészalkán (86) és Vállajon (131). •

A térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége: a kistérségben döntően a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak. Mindez azt sejteti, hogy alapvetően tőkeszegények a vállalkozások. Az, hogy a térségre a kisvállalkozások dominanciája jellemző, illetve, hogy a szolgáltató-szektorban a kereskedelmi tevékenység a domináns, szintén ezt a feltételezést erősíti – a kényszervállalkozások jelenléte ugyanis éppen a kereskedelemjavítás területén a legjellemzőbb. A gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, s a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő.

•

A kistérség tőkevonzó képességének meghatározásához nyújt alapot a külföldi érdekeltségű vállalatok aránya. A települések közül mindössze Mátészalka, Nyírcsaholy és Vaja településeken található külföldi vállalat. A külföldi tőke lehetséges megjelenéséről, érdeklődéséről is csak néhány település számolt be. Több településen úgy gondolják, hogy az M3-as autópálya kistérségen keresztül tervezett jövőbeni folytatása teremti majd meg az esélyt arra, hogy a kistérség vonzóbb célpont legyen külföldi működőtőke előtt. Az autópálya Nyíregyháza utána szakaszainak az időbeli ütemezése azonban még nem ismert. Az autópálya megépítése azonban önmagában nem elég, ezen túl szükség lenne megfelelően előkészített ipari területek kialakítására is. Mátészalkán a 78 hektáros ipari park a hetvenes évek elején kialakított városi iparnegyed területén található. Az ipari parkban a teljes infrastruktúra ki van építve, illetve a park saját iparvágánnyal is rendelkezik. Az ipari park vonzóképességét tovább növeli, hogy az önkormányzat a betelepülő vállalkozóknak hét évre elengedi az iparűzési adót. A Mátészalkai Ipari Parkban főként az optika, a finommechanika, valamint a fa- és bútoripar képviselői vannak jelen.

Összességében elmondható, hogy – Mátészalka kivételével – kistérség vállalkozási szerkezete elaprózott, a cégek többsége alacsony jövedelem-termelő s munkahely-teremtő képességgel rendelkezik. A Mátészalkai Ipari Park sikeresnek tekinthető, a betelepült külföldi vállalkozásoknak köszönhetően jelentős foglalkoztató a térségben. Azonban – noha a más településekről oda ingázók száma jelentős –, de nem tudott erőteljes húzó hatást gyakorolni a kistérség egészére, beszállítói hálózat kiépítésével. Az üzleti-gazdasági szolgáltatások tekintetében a szektor továbbra is a szükségesnél kisebb méretű, de már képes a helyi vállalkozások működőképességét biztosítani, illetve segíteni. Számos strukturális gyengeséggel is bír: szervezeti elaprózottság, az egyéni vállalkozások országos átlagnál jóval nagyobb illetve a jogi személyiségű szervezetek szerényebb súlya, alacsony tőkeellátottság. Az üzleti szolgáltató szervezetek jellemzően a (nagyobb) városokban találhatóak.

8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Az élhető környezet kialakításának előfeltétele a közmű- és energiaellátó-rendszerek (víz-, gáz-, csatorna-, elektromos áram-hálózatok), a közlekedési infrastruktúra (út, vasút), a távközlési és kommunikációs infrastruktúra megfelelő kiépítettsége. E fejezet a fent említett tényezők vizsgálatán túl a környezet biztonságának növelését célzó ár- és belvízvédelem témakörét foglalja magában. •

A helyzetfeltárás alapján az energia-és gázellátás rendszere biztosított a kistérségben, jelentősebb hiányosságok nem tapasztalhatók A villamos áram csaknem minden lakásba (néhány tanya kivételével) be van vezetve. A vezetékes gáz esetében MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

13


valamivel sokszínűbb a helyzet; a vezetékes gáz használatának elterjedtsége meglehetősen különböző a kistérség településein: bár az infrastruktúra széles körben kiépítésre került, az itt lakók nem használják olyan arányban a vezetékes gázt, mint amennyire azt az infrastruktúra kiépítettsége lehetővé tenné. •

A kistérségben a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya alacsony (89,6%), az ivóvíz minősége szinte valamennyi településen kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. Annak ellenére, hogy a közműolló „bezárása”, azaz a szennyvízhálózat bővítése az elmúlt években megkezdődött, még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, 14 településén egyáltalán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya a kistérség településein Nagydobos Szamosszeg Nyírparasznya

Vaja

Papos

Szamoskér

Ópályi

Őr Jármi Mátészalka

Kántorjánosi

Géberjén

Kocsord

Fülpösdaróc

Győrtelek

Hodász Nyírmeggyes

Rápolt Ököritófülpös

Nyírcsaholy

Nyírkáta

Nagyecsed Fábiánháza Tiborszállás Mérk Vállaj

•

A Mátészalkai kistérségen két folyó, a Szamos (a kistérség határán) és a Kraszna halad át. Mindkét folyó esetében a kora tavaszi és kora nyári áradások a leggyakoribbak, vízhozam-ingadozásuk igen nagy. Az áradások során gyakran találkozik árvizük a Tisza árvizével, a Szamos mentén élők utoljára 1970 májusában éltek át árvízkatasztrófát. A Szamos gátrendszerének megerősítése 2004-ben fejeződött be, ám az árvizek elleni védekezésben a gátak szüntelen magasítása már nem elegendő. Az árvízvédelem koncepcióváltásának jegyében született Vásárhelyi-terv komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozásban, vidékfejlesztésben gondolkodik, melynek része – első ütemben, 2007-ig – hat árapasztó tározó létrehozása. Ezek közé tartozik a kistérség területén, a Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett Szamos-Krasznaközi tározó is.

•

A Mátészalkai kistérség nyugati, nyírségi része belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület. Ezzel szemben a kistérség keleti része, illetve különösen az ecsedi területek nagyon belvízérzékenyek. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. A vésztározók használatát tulajdonjogi problémák nehezítik. A kistérség az országon belül periférikus fekvésű, Budapesthez képest a kistérség központja 280 km-re keletre helyezkedik el. Mátészalka - kistérségen belüli központi

•


14


fekvésének köszönhetően - a térség többi településéből könnyen elérhető. A kistérség országon belüli elérhetőségét nagyban javítaná az M3-as autópálya továbbépítése, mely a tervek szerint áthaladna a kistérségen, Mátészalka mellett. Várhatóan 2006 végére éri el az M3 autópálya Nyíregyházát, jelenleg van folyamatban a következő szakasz régészeti feltárása. Szintén fontos közlekedési beruházás az S49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. A Romániával való szomszédság és a vállaji határátkelőhely adta lehetőségek még nem kellőképpen kihasználtak. •

A kistérségben a kerékpáros úthálózat kiépítettsége messze elmarad a kívánatostól: kerékpárút csak Jármi, Kocsord, Nyírcsaholy, Őr, Vaja településeken van legalább részben kiépítve, holott a kerékpáros úthálózat kiépítettsége jelentős tényező az idegenforgalmi lehetőségek mind teljesebb körű kihasználásához.

•

A Mátészalkai kistérség megyei szinten kedvező értékekkel rendelkezik mind a telefonellátottság rangsorában (2.), mind a kábeltelevízió előfizetések 1000 főre vetített számában (4.). A megyei átlaghoz közel helyezkedik el mindkét kistérségi mutató, azonban a regionális és az országos átlagtól jócskán elmarad.

9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A fejezet a kistérség vízrajzi, domborzati, éghajlati viszonyainak legfőbb jellemzőit, védett természeti értékeinek bemutatását öleli fel. Célja, hogy az adottságok és problémák megvilágításával előrevetítse a környezet javításának cselekvési irányait és módjait. •

A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírség, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmári-síkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát.

•

A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Lecsapolási munkálatait mintegy száz évvel ezelőtt fejezték be. Jelenleg láppá történő visszaalakítása újból napirenden van. A 2004 elején megkezdődő projekt a nagy vegyszer- és energiaigényű iparszerű mezőgazdasági termelés helyett egy természet közeli élőhely kialakítását és az extenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza. A Szamos-Kraszna közi víztározó kialakítása szintén az előbb említett komplex tájhasználat lehetőségét, a fenntartható gazdálkodás kialakítását jelentheti. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A Szamos vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb: kisvízkor 10 m3/s, nagyvízkor 1500 m3/s a vízhozam. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. A folyó vízhozama általában kicsiny, sokévi középvízhozama 5,5 m3/s. Mindkét folyó vízminősége rossz.

•

•

A kistérség éghajlata megegyezik az ország kontinentális éghajlatával, az évi középhőmérséklet 9,5°C. Az országos átlaghoz képest a napsütéses órák száma kevesebb, a terület az Alföld hűvösebb területei közé tartozik, csapadékosabb is, mint az Alföld egésze, a csapadék évi összege 590-640 mm. A késő tavaszi és a kora nyári csapadékmaximum következtében gyakran keletkeznek belvizek. A kistérség szeles vidék, ahol a tavaszi szél deflációs tevékenysége, az ún. szélverés időnként károkat okoz, különösen a kistérség nyírségi részén. A kistérség talajviszonyai


15


változatosak, a talajok – a mezőgazdasági művelés szempontjából – alacsony termékenységűek. •

•

•

A térségben a hulladékgyűjtés ideiglenes lerakó-tárolókban történik. A hulladék begyűjtése és az ideiglenes lerakóba történő szállítása változatos módon valósul meg. Van, ahol az önkormányzat tart fenn szállítójárművet és közmunkásokkal, önkormányzati alkalmazottakkal oldja meg ezt a feladatot, van, ahol a lakosság maga szállítja a kijelölt lerakóhelyre a képződő kommunális hulladékot. A tervek szerint a kistérség hulladékkezelését a Mátészalka területén megépülő új hulladékgazdálkodási központ irányításával kívánják megoldani. A jelenleg térségi lerakóként működő városi lerakó sérülékeny vízbázison fekszik, szabad kapacitása nincs. Mátészalka és a környező települések ivóvízellátása ebből a vízbázisból történik, ezért a térség égető környezetvédelmi problémája a Mátészalkai hulladéklerakó áthelyezése. Országos jelentőségű védett természeti területnek számít a Vajai-tó (Természetvédelmi Terület). A tó a hatvanas évektől átalakult víztározóvá, mely azóta már lefolyással is rendelkezik, de megőrizte ritka, még a jégkorszakból itt maradt növényeit. A tó vízháztartása igen sérülékeny. Az utóbbi évtizedekben gyakran fenyegette a kiszáradás veszélye, de sikerült megoldani a vízpótlást. Halászatra, horgászatra kiválóan alkalmas. A kistérség határában (a Nyírbátori kistérség területén) helyezkedik el a Bátorligeti-ősláp. Ez a védett, 53 hektárnyi terület őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait. Bátorliget központtal régóta tervezik egy Bátorliget környéki Tájvédelmi Körzet létrehozását A Mátészalkai kistérség a megye kistérségei között közepes erdősültségi értékkel rendelkezik, mely azonban elmarad a megyei átlagtól: 8.721 ha erdőterület van a kistérségben, mely területének 14%-a. A kistérség erdősültségével kapcsolatban kijelenthető, hogy a térség termőföld területének alacsony átlagos AK értéke nagyobb erdősültséget indokolna. Az elmúlt években ugyan történtek telepítések, de a szántó-földterülethez való ragaszkodás egyelőre nem kedvez a jelentősebb telepítések megvalósulásának.


16


III. SWOT TÁBLA

Erősségek Kedvező térszerkezet: Elsősorban nagyobb méretű települések alkotják a kistérséget, és két város is található. Nemzetközi határátkelő működik a térségben (közúti és vasúti). Kedvező korszerkezet, alacsony öregedési index (63,6%). Mobilis munkaerő, magas az ingázó foglalkoztatottak aránya (35%). Szinte minden településen működik óvoda. Mátészalkán kórház működik, amely szakosított ellátásokat is nyújt. A házi orvosi ellátás és gyógyszertár két kistelepülés kivételével mindenhol van. Négy idősek otthona és több nyugdíjas klub működik a kistérségben. Öt településen működik megyei fenntartású ápoló- és gondozó otthon, pszichiátria. Az alapfokú oktatás biztosított a kistérségben. Gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák biztosítják a fiatalok középfokú képzését. Önszerveződő módon folyik felnőttképzés a kistérségben. Több élelmiszeripari vállalkozás működik a térségben, kis- és középvállalkozások is. Találhatók élelmiszeri feldolgozó kapacitások. Vannak kialakult integrátori hálózatok, több gazda tagjai megyei TÉSZ-eknek. Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a kistérség: meghatározó az optomechatronika és az élelmiszeripar. Nemzetközi ipari vállalatok is működnek a térségben. Mátészalkán ipari park található. Mátészalkán gyógyvizes strand működik. Jó közlekedési adottságok, a gyorsforgalmi utak mellett helyezkedik el a térség. Ecsedi láp és a Holt-Szamos, mint turisztikai és természeti érték kiajánlható termék lehet a térségben.


Gyengeségek Alacsony a városi lakosság aránya (47%). Lassú természetes fogyás térségi szinten (620 fő 2000-2003 között). Jelentős az elvándorlás a kistérségből (1437 fő 2000-2003 között). Magas a roma lakosság aránya (7,3%), ami egyes településeken sokkal magasabb értéket is elérhet (25-30%). Rendkívül alacsony gazdasági aktivitás (40,7%), a lakosság jelentős része kivonult a munkaerőpiacról. Alacsony foglalkoztatottsági szint (32,2%). Magas, évek óta stagnáló munkanélküliség (regisztrált munkanélküliek aránya 11,7%). Strukturális problémák a munkaerőpiacon: tartósan munka nélkül lévők (51,5%) és pályakezdő munkanélküliek (11,4%) magas aránya. Alacsony jövedelmek, az inaktív és eltartott lakosság miatt egy lakosra vetítve rendkívül alacsony SZJA alap (56%). Magas a szociális támogatásban részesülők aránya (50‰), ez nagy terhet ró az önkormányzatokra. Óvodai férőhelyek szűkösek. Az orvosok leterheltsége magas (114%). Az alternatív szociális gondozás hálózata kiforratlan. Alacsony a civil aktivitás, korlátozott szervezőképesség. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A lakosság 19,7%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Alacsony a diplomás lakosság aránya (6,9%). Az általános iskolák több esetben felújításra szorulnak, a csökkenő gyereklétszám több települései iskola jövőjét veszélyezteti. Hagyományos szakmák oktatása dominál a középiskolákban. A kistérség gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság a meghatározó. Kedvezőtlenek a mezőgazdasági adottságok: alacsony AK földek, elaprózott birtokszerkezet, hagyományos termények. Nem folyik alternatív mezőgazdasági termelés a kistérségben. Hiányzik a

17


biogazdálkodás és az agrárkörnyezetvédelem. Alacsony az erdők aránya (14%), holott jóval több terület erdősítését indokolná az alacsony termőképesség. A térség turisztikai adottságai kihasználatlanok. Hiányos a turizmus infrastruktúrája, szolgáltatások alacsony volumene. A gazdaságban a kisvállalkozások dominálnak, meghatározó az egyéni vállalkozások túlsúlya. A vállalkozások alapvetően tőkeszegények, munkahelyek teremtésére korlátozottan képesek. Alacsony a vállalkozássűrűség. Az ivóvíz minősége a kistérségben nem megfelelő. Nagy a közműolló, 14 településen nincs egyáltalán szennyvízcsatorna. A térség ár-, és belvízveszélyes terület. A Szamos és a Kraszna vízminősége rossz. Kevés a természeti terület a kistérségben.

Lehetőségek Románia EU csatlakozása. Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó kiépítése. Ecsedi-láp rehabilitációja M3 autópálya, és M49 gyorsforgalmi út megépítése Kormányzati lépések a kistérségi rendszer, hatékony működtetése érdekében, források biztosítása A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a térség gazdálkodóinak A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természeti- turizmus) iránti igény növekedése, azok felértékelődése Gyógy- termál- és kerékpáros turizmus népszerűségének növekedése Gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekedése (hazai és európai piacokon)


Veszélyek Bizonytalanok a kistérségi rendszer működési keretei, forrásai, s ez nem segíti az együttműködés mélyülését Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése, szociális válság kialakulása Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében A befektetői érdeklődések elmaradása a gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása következtében

18


IV. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt kép elérését célozza a koncepció. „A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, és megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, de a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival.” A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. Ez alapján az alábbi három stratégiai cél került meghatározásra: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása


19


A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai.

2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét).

1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére.


20


A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni: a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása b) Tőkevonzó képesség javítása a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérségben az igen jelentős részesedéssel rendelkező mezőgazdaság modernizálása is szükséges. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek, s a kieső kapacitások hogyan hasznosíthatók, továbbá melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve a jelenleg szinte alig hasznosított turisztikai adottságok hasznosítására. Szükséges a látnivalók felújítása, a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítése. b) Tőkevonzó képesség javítása A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális infrastruktúra, kiemelten a szennyvízrendszer és az úthálózat kiépítése. Ezek hiánya alááshatja az új befektetők térségbe vonzását. 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A foglalkoztatás bővülését megnehezítik a kistérség munkaerőpiacán tapasztalható súlyos strukturális problémák. A legnagyobb problémát az alacsony gazdasági aktivitás jelenti, azaz a térségben kiemelkedő az eltartottak és az inaktív keresők aránya. Mindezek mellett a gazdaságilag aktív népességen belül is jellemző a magas munkanélküliség, tehát az aktív lakosság jelentős része nem talál munkát. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerőpiaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az


21


inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. A munkaerőpiaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni: a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése A kistérségben jelentős számban képviseltetik magukat hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A harmadik stratégiai cél az életminőség egy újabb aspektusára koncentrál, a bennünket körülvevő társadalmi és természeti környezet hiányosságai, szolgáltatásai, a közösség és intézményeinek működése mind-mind nagymértékben hozzájárulnak az életminőséghez. A jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez számos infrastrukturális hiányosságot kell felszámolni, valamint meg kell teremteni a lakosság magasabb szintű elvárásainak is a feltételeit (településkép, rekreációs lehetőségek). A kistérség települései között jelentős eltérések nem figyelhetők meg, a térségközpont Mátészalka - nagyságánál fogva - jobb helyzetben van a térség többi településnél. Ugyanakkor a kistérség egészére jellemző a népesség elvándorlása, melynek megállítása a térség jövőjének kulcsa. A munkalehetőségek biztosítása mellett a környezet állapota játszik fontos szerepet a kistérség népességmegtartó képességének javításában.


22


Az élhető társadalmi és természeti környezet kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával érhető el: a) A környezetbiztonság növelése b) A környezet minőségének javítása c) Közösségfejlesztés a) A környezetbiztonság növelése Az életminőség javításához alapvető a környezeti veszélyek megszüntetése vagy minimalizálása. Az alapvető kommunális és egyéb infrastruktúrák hiánya a mindennapi élet alapjait veszélyezteti. A kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el, a Szamoson és a Krasznán igen gyakran vonul le jelentős árhullám. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is tervben van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. Fontos feladat a csapadékvíz és a belvíz elvezetésének megoldása mind a települések belterületein, mind a külterületeken. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Egy másik fontos tényező a térségi vízbázisok védelme. A szennyvízhálózat alacsony térségi kiépítettsége miatt igen komoly szennyezési forrást jelent a talajvízbe, és onnan a folyókba szivárgó kommunális folyékony hulladék. Az infrastruktúra kiépítésével az alapvető higiénés feltételek biztosíthatók. Egy rendkívül fontos probléma a kistérség szinte valamennyi településén az ivóvízminőség. A víz magas ammónium-, arzén- és nitrát tartalmának csökkentése az életminőség alapjainak biztosítása érdekében szükséges. Egy másik, speciális tényező a közlekedésbiztonság. Az utak rossz állapota, az összekötő utak hiánya miatt a közúti közlekedés feltételei kedvezőtlenek. Különösen nagy probléma a kerékpárutak hiánya, a kistérségben rendkívül gyakran fordul elő súlyos kerékpáros baleset. Ezek megelőzése érdekében javasolt egy térségi kerékpárút-program elindítása. b) A környezet minőségének javítása A lakosság életminőségének fontos tényezője a közvetlen lakókörnyezet minősége, a pozitív vizuális hatás. A településkép-fejlesztés hozzájárul egyrészt a népesség megtartásához, másrészt pedig a kistérségben tervezett kisléptékű turisztikai fejlesztések elengedhetetlen előfeltétele a rendezett környezet kialakítása. A települések magjának felújítását, rekonstrukcióját a hagyományokat tükröző állapot helyreállítása révén kell elvégezni. A közterek felújítása, kialakítása mellett törekedni kell a lakosok bevonására is oly módon, hogy a magánházak udvara, előkertje is a településképbe illeszkedve legyen kialakítva. Fontos tehát a lakosság bevonása a településszépítés folyamatába, a tiszta udvar, ház kialakítása iránti igény feltámasztása. A településvezetők által kijelölt, fontosabb, értékkel bíró épületek, építmények felújítása, funkcióval való felruházása különösen fontos. A kistérség minden településén találhatók ilyen épületek. Mindezek mellett rendkívül fontos a települési zöldfelületek növelése, parkok kialakítása.


23


Továbbá szükséges a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a rekreációs lehetőségek fejlesztése. Javasolt egyrészt az aktív pihenéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: sportpályák, sportolási lehetőségek, horgásztavak), másrészt a pihenést, kikapcsolódást szolgáló pihenőparkok, zöldfelületek kialakítása. A kistérségben található természeti értékek védelme kiemelt fontosságú. Az erdők, folyópartok, árterek és mocsarak természetes állapotban való megőrzése, vagy abba való visszaállítása hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez is. Továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok szorosan összefüggnek a környezeti, kommunális beruházásokkal, például a szelektív hulladékgyűjtési akciókkal, vagy a szennyvízhálózat korszerűsítésével. Mindkét cél a természet védelmét, a lakókörnyezet megóvását, egészséges életkörülmények kialakítását szolgálja. A természeti értékek védelme, az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása valamennyi település közös érdeke. c) Közösségfejlesztés Egy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások, valamint az, hogy a közösség milyen eszközökkel segíti nehéz helyzetben lévő tagjait. A közösségfejlesztés egyik meghatározó eleme az alapvető települési funkciók működése, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez utóbbiak esetében a települések eltérő demográfiai folyamatainak figyelembe vételével javasolt az intézményi társulások kialakításának vizsgálata. A szociális ellátás fejlesztése alapvetően az időskorúak ellátásának fejlesztését célozza. A térségben viszonylag több településen működik bentlakásos idősek otthona, és több megyei kezelésű létesítmény is található. Mindezek mellett meg kell vizsgálni, hogy mely településeken van mód további idősek otthona kialakítására, mivel egyrészt a beruházás volumene és a létesítmények fenntartása is komoly pénzügyi nehézségeket okozhat az önkormányzatoknak. Ugyanakkor szorgalmazni kell a településeken a házi gondozás kialakítását, a lehetőségekhez képest a legteljesebb körű segítséget meg kell adni az időseknek az otthonmaradásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősekre nincs jó hatással a megszokott környezet elhagyása, sok esetben rendkívül gyorsan rosszra fordul állapotuk. A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját. A kistérség magas roma lakossága külön segítséget igényel. Felzárkóztatási és képzési programokat kell szervezni, foglalkoztatási programokkal kell elősegíteni a célcsoport munkához jutását. Ugyanakkor el kell indítani a hosszú távú tehetséggondozási, nevelési programokat is, mivel ezek hozhatják meg a várt eredményeket. A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is hiányzik a markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli.


24


3. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A – Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Javasolt alprogramok: A/1. Tőkevonzó képesség javítása A/2. Vállalkozások közti együttműködés erősítése A/3. Vállalkozások versenyképességének javítása A/4 Humánerőforrás fejlesztése Prioritás B – Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Javasolt alprogramok: B/1. Ár- és belvízvédelem B/2. Szennyvízkezelés és -elvezetés B/3. Hulladékgazdálkodás B/4. Tájrehabilitáció és természetvédelem Prioritás C – Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki.


25


Javasolt alprogramok: C/1. Alternatív mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése C/2. Turizmus-fejlesztés C/3. Település-rehabilitáció C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Prioritás D – Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme. Javasolt alprogramok: D/1. Oktatási infrastruktúra fejlesztése D/2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztése D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának segítése


26



27

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA


A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

Recommend Documents