ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR Médiainformatika Intézet
A MÁRTÉLYI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ISKOLAI ÉS KÖZSÉGI KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE
Témavezető:
Készítette:
Dr. Bényei Miklós Szabó Zsuzsanna
Sajti Imréné informatikus könyvtáros szakos hallgató
2008.
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA
3
2. MÁRTÉLY BEMUTATÁSA
5
2.1 FÖLDRAJZI HELYZETE 2.2 A FALU TÖRTÉNETE
5 6
3. A KULTURÁLIS ÉLET KIBONTAKOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
8
3.1 OKTATÁS 3.2 A KÖNYVTÁRI MUNKA ELŐZMÉNYEI: OLVASÓKÖRÖK 3.2.1 A MÁRTÉLYI OLVASÓKÖR 3.2.2 MÁRTÉLYOLDALI KISGAZDAKÖR 3.2.3 MÁRTÉLY-FEKETEHALMI OLVASÓKÖR 3.2.4 TEGEHALMI OLVASÓKÖR 3.2.5 KULTÚRHÁZ
8 12 12 13 13 13 14
4. A MÁRTÉLY KÖZSÉGI KÖNYVTÁR MEGALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI
15
4.1 KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KITEKINTÉS 1986-IG 4.1.2 A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE 1986-TÓL NAPJAINKIG
15 21
5. A KÖNYVTÁRI MUNKAÁGAK TÖRTÉNETE
24
5.1 A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA ÉS ÖSSZETÉTELE 5.2 ÉVES FORGALMAK 5.3 AZ ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA, A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA 5.4 HELYISMERETI KÖNYVTÁRI MUNKA
24 28 32 32
6. ÖSSZEGZÉS
35
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
36
8. MELLÉKLETEK
37
1. SZ. MELLÉKLET 2. SZ. MELLÉKLET 3. SZ. MELLÉKLET
37 38 39
2
1. Bevezetés, a téma indoklása Több éve foglalkoztat az a gondolat, hogy munkahelyem, a Mártélyi Általános Művelődési Központ Iskolai és Községi Könyvtárának történetét feldolgozzam. Teszem ezt egyrészt az utókornak, másrészt tanulmányaim méltó befejezéseként. Úgy gondolom, hogy egy könyvtárosnak kötelessége a történetiség ápolása, a könyvtárnak a múltjuk feltárásához szükséges tevékenység művelése, az emlékek (tárgyak, dokumentumok) megőrzése és olyan segédletek készítése, amelyek hivatott kezekben bármikor méltó összegzéssé nemesedhetnek. A Könyvtár 1960-ban nyitotta meg kapuit az olvasók előtt, mint Községi Könyvtár. 1986-tól létrehozták az Általános Művelődési Központot, melynek tagintézményei az Általános Iskola, a Juhász Gyula Művelődési Ház, a Napközi Otthonos Óvoda, és a Községi Könyvtár lett. Dolgozatomban szeretném a megnyitástól (1960) napjainkig feldolgozni a könyvtár állományát, tevékenységét, szolgáltatásait. A könyvtárunk bizonyos szinten állandóan működött. Az első hosszabb időszakban (18 év) egy állandó könyvtárosa volt a falunak. Majd következett egy nagy rendezetlen időszak, évekig nem volt nyitva. Újra 1983-tól van folyamatosan könyvtár, én ettől az időponttól állok az olvasók szolgálatában. Több elképzelésemet sikerült megvalósítani, melyet természetesen a dolgozatban is ismertetek. Nagyon nagy szerencsének tartom, hogy még beszélgethettem a 87 éves Csordás Károlynéval. Irénke néni ebben az évben vette át gyémánt diplomáját Egerben. Arra törekedtem, hogy az elmúlt 47-48 év munkáját a legkevesebb hiányossággal összegyűjtsem. 25 éve vagyok könyvtáros ugyan abban a könyvtárban. Rengeteget változott azóta a világ és benne az emberek szokásai is. Változott a könyvtár és szolgáltatásai is. Ez legjobban akkor tudatosult bennem, amikor a levéltárban a régi jegyzőkönyveket olvasgattam, melyek sárgák voltak és nagyon vékony hártyapapírra voltak gépelve. Mert ugye akkor nem volt számítógép és nyomtató, 6 példányban lehetett gépelni indigóval a hártyapapírokra. Ez is és az első számítógép megjelenése a könyvtárban is az elmúlt 25 évre tehető. A technika nagyban segíti a munkánkat, de ez nekünk most természetes. Dolgozatom elkészítéséhez nagyon sok anyagot használtam fel. A könyvtárban fellelhető leltárkönyveket, munkanaplókat, beszámolókat, megőrzött levelezéseket, ellenőrzési naplókat, feljegyzéseket. A Hódmezővásárhelyi Levéltárban találtam meg az akkor még Mártély Községi Tanácsként működő fenntartó jegyzőkönyveit. De beleépítettem saját emlékeimet is és azokat is, melyeket elbeszélések, mesélések által jutottak a birtokomba. Nyárádi Zoltán 3
gépelt kis történetei, Lukácsi Bálint tanító emlékiratai, Balázs Jánosné szemelvényei a településről, a lapkivágatok mind-mind hozzájárultak a dolgozat egészéhez. Izgalmas olvasmány volt Kiss Jánosné „Juszka mama” könyve a régi paraszti életről az olvasókörökről. Jó volt elbeszélgetni a ma már idős emberekkel, akik akkor még fiatalok voltak és aktívak. Történetük megelevenedett előttem a mesélések alatt. A dolgozat szerkezetét adja Mártély bemutatása, a kulturális élet kibontakozása fejezetben elég részletesen feldolgozom az oktatás történetét is, a községi könyvtár megalakulásának körülményei 1986-ig, majd 1986-tól az ÁMK létrejöttétől napjainkig. Valamint ismertetem a könyvtári munkaágak történetét.
4
2. Mártély bemutatása 2.1 Földrajzi helyzete Mártély az Alföld déli részén fekszik. A Tisza a térség természetföldrajzi arculatának meghatározó tényezője. A folyó szabályozásáig hosszú időn át jelentős területeket borított víz. Ennek természetes következménye volt az erőteljes elmocsarasodás. A szabályozást követően ez már csak az ártérre lett jellemző. Mikroklímáját a folyó és a morotvatavak víztömege, a hullámtéri mocsaras területek, valamint a jelentős erdőállomány befolyásolja. Ezek a tényezők a Tisza-völgyi klímát eredményezik. Ezen a területen az éghajlati elemek eloszlása, a léghőmérséklet és a csapadék tekintetében eléggé szeszélyes. Országos viszonylatban a napi, illetve az évi hőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban is itt mutatják a legnagyobb kilengést. Az erős nappali felmelegedést aránylag erős éjszakai lehűlés váltja fel. A legkifejezőbb jellemzője a tartós forró nyár, a korai tavaszodás és hosszantartó meleg ősz. Jellemző még az aszályos és csapadékos évek ciklusa. A napsütéses órák száma ezen a vidéken a legnagyobb hazánkban. Hóban viszont legszegényebb tájaihoz tartozunk. Itt viszonylag kevés a hótakarós napok száma, viszont gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy, mely az őszi vetésekben is komoly károkat okoz. Az altalaj igen nagy vastagságban vízzáró üledékes kőzetből áll. A felszíni talaj agyag és homokos iszap, ezért a kiöntött vizek a felszínen maradnak, vízállásukat csak a csapadék és a párolgás szabályozza. Így a tiszai vízrendszer végtelen kiterjedésű mocsárvilágot tartott fenn. A jelenlegi hullámtéri szakaszon az állandó elöntés következében az öntésiszap felhalmozódása folyamatos volt. Az ősi természetes növényzet kialakulását az éghajlati és a talajadottságokon kívül meghatározták a folyó áradásai is. Az árterületeken széles sávban erdők alakultak ki, melyek maradványival még ma is találkozhatunk. A táj 60 %-át borítják természetes, de főleg telepített erdők. Találhatunk itt 80-100 éves nyárfákat, a füzek a vízszabályozások korából valók, a fiatalabb nemes nyárasok a második világháború után telepítették. A réteket legeltetésre vagy kaszálóként használják, a szántóföldeken kukoricát, takarmánynövényeket termesztenek. 1
1
Balázs Jánosné (szerk.): Mártély múltja és jelene. Mártély, 1996., p.10.
5
2.2 A falu története A mai Mártély területéről és a szomszédos Csányi-partról kőkorszakbeli eszközök vannak birtokunkban. A körtvélyesi Tiszapart felőli részen egykor állott Hámszárító csárda mellől 4-6 kővéső került a vásárhelyi múzeumba. A leletek tanúsága szerint ez a nép halász és vadász életmódot folytathatott. De a réz- és bronzkor kultúrája is hagyott emlékeket a mártélyi földben. A múlt század végén töltést emeltek a folyó áradásainak meggátlására és bárhol ástak le a munkások mindenütt csontok, rézlándzsák, vésők, díszek kerültek ki a föld mélyéből. 1891-ben a füzessel fedett Csányi-domb alól kotortak ki sírokat. Ebben a népvándorlási temetőben huszonegy sírt fedezetek fel, s a tudósok szerint a VI. században itt lakó lovasnépek valamelyike hagyta hátra. Az arccal keletre forduló halottak mellett állattartásra emlékeztető tárgyak hevertek: barmok, kutyák, macskák, lovak, sólymok csontvázai, zablák és kengyelvasak. Főzőedényeiket agyagból készítették.2 A hódító magyar csapatokat a tájék ezer tava, laposa fogadta. A lakosság ezek közelében telepedett meg. Az írásbeli emlékek innentől kezdve szép sorjában elmesélik a mártélyi táj történetét. Nem szabad természetesen ebben az időben a maihoz hasonló falualakulásokról beszélni. A hagyomány szerint Árpád és népe Zalán szláv vezér csapatának szétűzése után a túlsó Tiszaparton vertek tábort, majd a magyar fejedelem az osztozás után Ondnak ajándékozta. A tiszavédiéki magyarság végleges letelepedése a XI. század közepétől számítható. A szállásbirtokos magyarok kihaltával királyi jog szerint a földnek nagy része kisebb hatalmú birtokosok kezébe került. Ezek az új földesurak azért kaptak földbirtokot, mert személyes szolgálataikkal elősegítették a magyar király belső és külső hatalmi politikáját. A világi földesurak mellett a belső építő munkában az egyház is kivette a részét; jutalmul az istenes helynek, monostoroknak s ekkor keletkező szentegyházaknak a király szintén adományozott a megszűnt szállásbirtokokból. Nagy István népi iparművész fafaragó elmondása. Legelőbb a Benedek rendi szerzetesek telepedtek meg az országban és a bölcs király a katolikus vallás gyors terjesztése érdekében a dunántúli Zalaváron is apátságot alapított a részükre. Az új apátság az ezen a környéken vértanúságot szenvedett Szent Adorjánt választotta védszentjének. Mártély történetével szoros kapcsolatban áll ez az alapítás, mert a középkori község ennek következtében kapta nevét, jogát. Az apátság halászati és dézsmálási jogot is kapott; ennek ellenében a községet pappal látta el és istentiszteleteket tartott részükre.
2
Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete. Kolozsvár, 1944., pp. 8-9.
6
A legelső falu, amelyet Csongrád megyében ismerünk Zenthadrianmartyr alakban fordul elő. A név mai olvasata Szent Adorján mártír és a mai Mártélynak felel meg a Tisza bal partján.3 A Szent István nevére hamisított oklevelek szerint 1019-ben már monostor is épült ezen a helyen, s a király 1024-ben kiállított alapítólevelében a nagy szolgálatokat vállalt papság nyugodt munkája biztosítására több fekvő jószágot adományozott nekik a földnek tizedeivel és halastavaival együtt. A magyar okleveles anyagba ekkor került bele a Mártély neve, ahol pár év múlva már eklézsia is állott.4 1. sz. melléklet: Mártély nevének alakulása A XIV. századtól már sűrűbben találkozhatunk oklevelekben Mártély nevével. Ezek egyikéből tudjuk, hogy az 1330-as éveiben az apátság Károly királytól határjárás engedélyezését kérte. A történelem során a társadalomban is változások következtek be. A rugalmas Árpádkori társadalmi rétegződés megszűnt, az osztályok között kemény válaszfalak fejlődtek ki. A mártélyi nép szintén részt vett a Dózsa-féle lázadásban, de a főcsapattól külön a bácsiakkal alkotott fosztogató, rabló szabadcsapatot. Mártély birtoklási története elég színes képet mutat a XVI században. A község hol Magyarországhoz, hol pedig Erdélyhez tartozott, mert az országot a váradi békében Szapolyai János egészen a Tiszáig kapta birtokul. 5
3
Blazovich László: A Csongrádi régió 1100 éve. Szeged, 1993., p. 26. Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei. In.: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázdadik évfordulójára, II. kötet. Budapest, 1988., p. 139. 5 Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete. Kolozsvár, 1944., pp. 15-16. 4
7
3. A kulturális élet kibontakozása és fejlődése 3.1 Oktatás Az oktatás és az iskolák fenntartása kezdetektől a felekezeti egyházak feladatai közé tartozott. Csongrád vármegye katolikus elemi iskolái a nagyváradi tankerületi főigazgató felügyelete alá tartoztak. Palugyay Imre vármegyeleírása szerint az 1850-es években Mártélyon egy katolikus felekezeti iskola állott fenn egy tanítóval. Az iskola épületét jó állapotúnak írta le. Mivel ebben az időben szakképzett tanítókból hiány mutatkozott, ezért a tanyavilágban elterjedtek a képesítés nélküli tanítók. Mártélyon a szóhagyomány őrizte meg Zsiga Ferenc halászmester alakját, aki képesítés nélkül tanított a Zsiga-dombon lévő tanyáján. A népoktatási törvény bevezetése után az iskolákat fokozatosan kivonták az egyház igazgatása alól. 1888-ban a református felekezeti iskolát bezárták és új iskolát építettek. 1889-ben új épületet kapott a feketehalmi iskola is.6 A mártélyi és a határban lévő Mártély-feketehalmi és tegehalmi iskolák Hódmezővásárhely külterületi iskoláihoz tartoztak. A közismereti tárgyakon kívül a lányok kézimunkát, ezen belül kötést, hímzést és horgolást is tanultak, a fiúk pedig gyümölcstermesztést, méhészetet és famunkát tanultak. A gazdasági szakismeretek átadása mellett a tanítóknak az iskolán kívül más jellegű feladatot is el kellett látni. Az olvasókörökben gyakran tartottak felolvasásokat, az ünnepségekre gyakran léptek fel műsorokkal. 1907 őszén kezdődött az öreg faluban lévő új iskolában a tanítás, mely egy tantermes volt és tanítói lakással rendelkezett. 1919-től tanítottak a faluban Dóczi Klára és Antal Zoltán. Dóczi Klára, kinek a nevét az idősebbek még mindig szeretettel és hálával emlegetik a faluban Szentesről származott. Fáradságot nem ismerő lelkes népművelő munkájával megalapozta a helyi közművelődést és az amatőr színjátszást. Antal Zoltán is jelentős szerepet játszott Mártély életében. Végezte a közigazgatási megbízott feladatait. Ő alakította meg az Ifjúsági Egylet énekkarát. Ő vállalta az első mártélyi művésztábor megszervezését a Rudnay-iskola növendékei számára. 1929-ben a Klebelsberg iskolafejlesztési program keretében került sor az új iskola felépítésére a régi mellé, melyen ma emléktábla található Klebelsberg Kunó emlékére. Az új iskola 6
Herczeg Mihály, Kruzslic István (szerk.): Mártély. Budapest, 2000., 138 p.
8
szolgálati lakását Kmetykó Károly és felesége foglalta el. Kmetykó Károly nevét mindenki ismerte és ismeri a faluban. Sokoldalú és nagyon aktív pedagógus volt, a tanítás mellett többféle funkciót is betöltött. Amikor nem járt ki pap hittant tanított, színjátszó csoportot működtetett, részt vett a Tisza-ünnepek szervezésében, volt leventeoktató, kántor, jegyző, anyakönyvezető, az önkéntes tűzoltók vezetője is. Ő maga hívta életre az önkéntes tűzoltóságot Mártélyon. A feketehalmi iskolában 1932-től Vörös Bálint tanít. Nagynéném, Szabó Zsuzsanna elmondásából tudom, hogy hit és erkölcstant, olvasást, írást, számtant, mértant, kézimunkát és éneklést tanultak. Később nyelvtant és fogalmazást is tanultak. 1935-től Lukácsi Bálint reformátustanító tanít ebben az iskolában. Lukácsi Bálint könyvet adott ki életútjáról, melyben nagyon hosszasan ír a feketehalmi élményeiről, tanítási módjáról, vele megtörtént eseményekről. Meghatóan ír arról, hogy mit érzett, mikor felállt a dobogóra, milyen elv irányította, hogy az életre nevelje tanítványait és rajtuk keresztül a szüleit is. Az iskola tanulói létszáma annyira megnőtt, hogy 1943-tól két tanerőssé történt a bővítés. Tóth Károly az I-IV. osztályt tanította, míg az V-VIII. osztályt Lukácsi Bálint vitte. 7 A mártélyi iskolában 1944 november végén kezdődött meg a tanítás. Moldvai Sándor volt az iskola igazgatója. Az 1945/46-os tanévre az iskolába 149 fő iratkozott be. Az 1947-48-as tanévben az iskola részben osztott rendszerben tanított. Az I-IV. és V-VIII. osztályos bontásokban pont úgy, mint Feketehalmon vagy Tegehalmon. A mártélyi iskolában ekkor Kőszegfalvi Aranka, dr. Aigner Józsefné, Kovács Jenő és Kmetykó Károly tanított. 8 Tegehalmon ebben az időben Körmendi Zsuzsanna tanított. 1949-ben épült fel Mártélyon az új általános iskola két tanteremmel. Az iskola önálló intézménnyé vált, így belterületi iskola lett, melyhez három külterületi iskola tartozott: a feketehalmi, a tegehalmi és a barattyosi. 1949-ben került a faluba Csordás Károlyné Halmai Irén, aki az egyik szolgálati lakást kapta meg, mely ezért a köztudatban ma is Csordás iskola. Ebben az épületben 1 tanterem, 1 szertár terem (kémiai) és a szolgálati lakás volt. Sokat beszélgettem Józsa Ferencné Szabó Ilonával, aki 1950-58-ig volt tanulója a mártélyi általános iskolának. Ebben az időszakban összevontan tanítottak, mégpedig 1-3, 2-4, 5-6, 7-8as összevonásban. Ekkor négy tanterem volt, az un. Csordás iskolában, a Kmetykó iskolában (ezt ma Papp iskolának nevezzük) és 2 tanterem az 1949-ben felépült új iskolában. Az
7 8
Lukácsi Bálint: Életutam a gyémántdiplomáig. Szabadszállás, 1996., p. 107. Ebben az évben készült csoportképek, hátoldalán nevekkel
9
iskolának igazgatósága még nem volt az 1950/51-es tanévben kiadott bizonyítványokon a Külterületi Iskolák Igazgatósága c. pecsét ált. Hajdú János 1951/52-es tanévtől lett iskolaigazgató és e tisztet töltötte be 1972-ig. Helyettese Csordás Károlyné volt 1962-72-ig. A feketehalmi iskolában 1951-től –édesanyám bizonyítványa alapján- Mártha Mária tanított. Az 1953-es tanévtől tanított Papp György és Berényi Sándor. Az iskolában egy tantermében két tanulócsoport működött hetenkénti váltással. A tegehalmi iskolában is ugyan így folyt a tanítás Samu József és Samu Józsefné irányításával. Az oktatás mellett a tanyai tanítók a népművelésből is kivették a részüket. Színjátszó csoportokat működtettek, ünnepségeket rendeztek. Ezekről az időkről nagyon sokat mesélt nekem édesanyám, kinek tanítója Papp György volt Feketehalmon. A Barattyosi iskola a termelőszövetkezet egyik épületében működött Patócs József tanítóval. Az 1955/56-os tanévben Mártélyon tanított Varga Józsefné, Kéri Ferencné, Samu József, Jenei Ilona, Papp György. Papp György ekkor költözik be a faluba Feketehalomról és kapja meg a Kmetykó féle szolgálati lakást. Jelenleg még az özvegye Ilonka néni lakik a lakásban. Ebben az iskolában is, mint az ország bármelyikében megindult az úttörő mozgalom. Nagyon nagy úttörő élet
folyt
a mi iskolánkban,
melynek csúcspontja Nyárádi Zoltán
csapatvezetősége idejére tehető. A fényképes dokumentumaim között fellelhető egy tablókép, mely úttörőcsapat-vezetőket ábrázolja évszámokkal. Ezek alapján a következő csapatvezetők voltak a mártélyi Petőfi Sándor Úttörőcsapatnál: Kmetykó Károly 1948, Sándorné Kőszegfalvi Aranka 1948-49, Kéryné Meszlényi Ilona 1949-57, Fábján Nagy Erzsébet 1957-59, dr. Horváth Istvánné 1959-60, Börcsök Lajosné 1960-63, Vajda Jánosné 1963-64, Zaka Pálné 1964-65, Nyárádi Zoltán 1965-1981, Kérdő Ferencné 1981-86, Sós Mária 1986-88. A mártélyi általános iskola igazgatói és helyettesei: Hajdú János 1951-1972
Csordás Károlyné 1962-1972
Csordás Károlyné 1972-1978
Zaka Pálné 1972-1973 10
Varga Lászlóné 1973-1982 Börcsök Lajosné 1978-1993
Józsa Ferencné 1982-1993
Józsa Ferencné 1993-1994
Bérci Tamásné 1993-1994
Balogh Jánosné 1994-1995
Józsa Ferencné 1994-2000
Bérci Tamásné 1995-
Balázsné Mónus Anikó 2000Pappnpé Nagyiván Ibolya mb. helyettes 20052007 között
Az iskolában fellelhető tablók alapján 1965-ben az iskolában tanított Kovalik D. Rozália, Török Mária (magyar-történelem), Szabó Ilona (földrajz-technika), Nyárádi Zoltán (oroszének), Zaka Pálné, Vörös Mihály és Papp György (tanító). Az 1969-ben végzettek tablóján új névként került fel Tóth Mária (matematika-fizika), Varga László (kémia-biológia), Szabó Dezsőné (tanító) és Patócs József. Az 1974-ben végzettek tablóján Csontos Julianna (magyar) tanár új a tantestület között, de nincs már itt Vörös Mihály, Kovalik D. Rozália neve. A következő tablóképen (1975) megjelenik Kérdő Ferencné neve, aki testnevelés-földrajz szakos tanárként több évtizeden keresztül tanított itt. Az 1976-os tanévtől tanít itt, még jelenleg is Pusztai Sándorné (tanító). 1978-tól működik napközi az iskolában. Az első napközis tanár Grégász Sándorné Erzsike volt. Ettől a tanévtől tanított Rohony Mariann 1978ig, aki jelenleg ügyvéd. Az 1981-es évtől Nyárádi Zoltán és Papp György hirtelen halála miatt Dani Imre (orosz –ének) szakos és Wolf Éva (tanító) kerül a tantestületbe. Ettől az időtől van Búzás Éva (biológia – földrajz) szakos tanár is Mártélyon, de előbb képesítés nélküli napközis nevelő volt és a könyvtárban is dolgozott. Jelenleg is itt tanít és vezeti az erdei iskolát. 1983tól vonul nyugdíjba Török Mária, helyette Hegedűsné Sándor Tünde tanítja a magyart. Mária néni nyugdíjasként tovább dolgozik napközisként majd könyvtárosként (helyettem). Ekkor kerül az iskolába tanítónak Kispál Judit, Szabó Dezsőné helyett. 1984-től tanít Sós Mária (matematika - kémia) tanár, aki Varga László és felesége távozása után került az iskolába. 1985-től tanít még ma is Benkő Brigitta (magyar-ének) szakos Hegedűsné Sándor Tünde helyett. 1986-tól dolgozik itt Pappné Nagyiván Ibolya (matematika - kémia) és Bérci Tamásné (magyar – orosz - német) szakos tanár. Ők még ma is itt tanítanak. Alsós tanítóként került volt iskolájába Cseszkóné Locskai Éva 1987-ben, aki szintén a mai napig oszlopos tagja a tantestületnek, azóta fejlesztő pedagógussá is vált. A jelenlegi polgármester Balogh Jánosné 1987-ben került Mártélyra tanítónak, majd német szakos diplomáját is megszerezte. Kóbori Kovács Mónika (történelem – technika) 1994-től tanít. A tantestület évek óta nem igen változik. Természetesen nem teljes a névsor, ugyanis azokat, akik csak 1 vagy 2 tanévben voltak itt, nem soroltam fel. 11
1919-ben nyári óvodaként indult el Mártélyon az első kisgyermekeket befogadó intézmény, ami azt jelentette, hogy évente csak néhány hónapig működött. Kérvényezték a hosszabb működést, de csak 1940 után lett állandó óvoda, mely 1952-ig működött. Az óvoda 1957-től működik a Petőfi utcában, Tornyai János egykori „hóttig nyögöm” házában. Az óvoda kapuján emléktábla található. Az óvoda is tagintézménye lett az ÁMK-nak 1986-ban.
3.2 A Könyvtári munka előzményei: Olvasókörök 1934-ben írta a Vásárhelyi Reggeli Újság: „A népművelés láncolatába a tanyavilág is nagy lelkesedéssel kapcsolódott bele… Mártélyon és Kutason rendes népfőiskolai tanfolyamok vannak.” Az iskolán kívüli népművelés fontos eszközei közé tartoztak a könyvtárak, melyek elsősorban az olvasókörökben működtek. Mártélyon az 1920-as évektől műkedvelő és ismeretterjesztő előadásokat tartottak.
3.2.1 A Mártélyi Olvasókör A Mártélyi Olvasókör 1889. október 28-án alakult, alapszabályát a belügyminiszter 1892-ben hagyta jóvá. 1926-ban építettek maguknak egy „székházat”, vályogból készült, nyeregtetővel. A nagyteremben áll a színpad, a kisebb termekben öltözőt, könyvtárat és ivót rendeztek be. A kör könyvtára egy 1925-ben készített felmérés szerint 161 művel, 251 kötettel rendelkezett, könyvtárosként Rácz Sándort jegyezték fel. A negyvenes években Nagy Mihály lett a kör könyvtárosa. 1942-ben 72 tagot számlált az olvasókör, elnöke pedig Török Bálint, 1946-tól Bánfi Mihály. Hazafias ünnepségeket, megemlékezéseket szerveztek tagjai számára, ezeket vacsorákkal, táncmulatságokkal kötötték össze. Ezekről a korabeli vásárhelyi újságok adtak alkalmanként rövid hírt. Az olvasókörben a helybeli és környékbeli néptanítók, vásárhelyi orvosok, tanárok tartottak időnként előadásokat, az ünnepségeken az elemi iskolások léptek fel kisebb műsorokkal, énekléssel, szavalással. Az olvasókört a belügyminiszter 1949. június 5. kelt 551.071/1949. számú rendelettel oszlatta fel. 9 1921-ben a Mártélyi Olvasókör kebelében Ifjúsági Egyesület alakult, mely a fiatalok számára kívánt kulturális időtöltést biztosítani. Ez a helyi tanítók kezdeményezésével jött 9
Herczeg Mihály, Kruzslic István Gábor (szerk.) : Mártély. Budapest, 2000., pp. 158-159.
12
létre. A Vásárhelyi Reggeli Újságban 1921. decemberében az olvasókör már úgy hirdette meg műsoros estjét, hogy a „Mártélyi Olvasókör és a vele kapcsolatban működő ifjúsági egyesület” rendezi.
3.2.2 Mártélyoldali Kisgazdakör A Mártélyoldali Kisgazdakört a tanyai lakosok alapították 1922. december 22-én, alapszabályát a belügyminiszter 1923. szeptember 1-jén hagyta jóvá. A kör a vásárhelyi út mellett a Bütyök csárdán túl Gy. Kovács Imre földjén lévő telken kialakított épületben kezdte meg működését. Az épület magába foglalt egy tánctermet, egy olvasóhelyiséget, egy konyhát, egy ruhatárat és egy kamrát. A padozat minden helyiségben döngölt agyag volt. A kör 1926-ban tartotta zászlószentelési hazafias ünnepségét, az egylet elnöke Szabó János volt. A könyvtárnok Csende Bálint volt. Az 1948-ban felvett leltár szerint 27 szépirodalmi és 23 gazdasági szakkönyvet találtak. A kört a belügyminiszter 1948. november 3-én kelt rendeletével oszlatta fel.
10
3.2.3 Mártély-feketehalmi Olvasókör 1893. február 14-én alakult meg a szegvári út és a feketehalmi dűlő kereszteződésében lévő épületben a Mártély-feketehalmi Olvasókör. Az olvasókör az iskola mellett működött, és a tanyai lakosokat fogta össze. Könyvtára az 1925. évi adatok alapján 140 kötetből állott. Tevékenysége a többi körhöz hasonlóan a nagyobb ünnepek megünneplése, összejövetelek, táncmulatságok szervezése. A fiatalok kisebb színdarabokban szerepeltek, melyeket a helyi tanító tanított be. A kör 1942-ben 49 tagot számlált, elnöke Lukács Bálint tanító volt. A belügyminiszter 1949. július 5-én kelt rendeletével oszlatta fel. 11
3.2.4 Tegehalmi Olvasókör Az Olvasókör 1905. november 5-én alakult meg, az iskola mellett Széll Ferenc földjének sarkára építették a gazdák és kisparasztok. A könyvtári állomány 1925-ben 101 könyv volt, itt tudjuk, hogy a könyvtáros Lászlai Sándor volt, majd Gera János lett. A belügyminiszter a
10 11
Herczeg Mihály, Kruzslic István Gábor (szerk.) : Mártély, Budapest, 2000., pp. 160-161. U. a. pp. 161-162
13
többi körhöz hasonlóan 1949-ben feloszlatta a helyiség használatát a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének szervezetének engedték át. Az olvasókörök munkájáról egy kedves régi ismerősöm Kiss Jánosné mesélt. Róla tudni kell, hogy könyvet is írt a paraszti életről, nagyon sok történetet, mókát tud. Könyvbemutatóját is a mi könyvtárunk szervezte meg, melyre több százan jöttek el. Mindenki által tisztelt és szeretett „Juszka mama” így mesélt: „…az olvasóköröknek volt egy kis könyvtáruk az olvasni szerető emberek számára. Az udvaron kuglipálya, ezek vasárnaponként tartottak nyitva. Vacsorákat rendeztek, ahol parasztmuzsikusok szolgáltatták a talpalávalót. A serdülő fiatalok is igencsak minden évben előadtak egy kis műsoros ünnepséget.”
3.2.5 Kultúrház Mártélyon már 1956 előtt tervezték a kultúrház felépítését, de a forradalom eseményei miatt néhány évvel eltolódott. Végül 1958. december 22-én avatták fel Mártély új művelődési házát. 250 férőhelyes nagyterem, színpad, öltöző és tévészoba állt a lakosság rendelkezésére. Itt tartották a mozi előadásokat is. Ebben az épületben kapott helyet a könyvtár is.
14
4.
A
Mártély
Községi
Könyvtár
megalakulásának
körülményei 4.1 Könyvtártörténeti kitekintés 1986-ig Az 1960-as, 70-es években a közművelődési könyvtárak a közművelődés helyi feladatokat is ellátó alapintézményei voltak, melyek nevelő, önművelő és tájékoztatási munkájukkal segítették elő a lakosság általános és szakmai műveltségnek növelését. Biztosították a szocialista tartalmú művelődést, segítséget adtak a tanuláshoz, az önképzéshez, a politikai, a közéleti tájékozódáshoz, az igényes szórakozáshoz. A könyvtárak részt vesznek az olvasói kultúra terjesztésében, színvonalának emelésében, az olvasóvá nevelés segítésében. A közművelődési könyvtáraknak két nagy csoportja alakult ki: a tanácsi fenntartású és a szakszervezetek kezelésében működő. E két csoporton kívül közművelődési könyvtár az egészségügyi és a szociális intézmények, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek által fenntartott általános művelődést szolgáló könyvtár is. A könyvtári feladatok ellátásának fejlesztése, magasabb színvonalú megvalósítása érdekében könyvtári hálózatok, együttműködési körök alakultak ki. Az 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelet értelmében a közművelődési könyvtárak közül hálózati rendszerben működik a fővárosi és a megyék területén levő tanácsi könyvtárak. A könyvtárhálózat megyei központja a megyei könyvtár, a járási központja: a járási könyvtár.
12
A könyvtár irattárolási kultúrálja végtelenül alacsony. Az anyagok egy részét sikerült a könyvtárban fellelni. Ezek iktatószám nélkül nagyjából időrendben szerepelnek egy-egy dossziéban. A levéltárban végzett kutatás sem lett teljesen eredményes. Sehol sem találtam olyan alapításról szóló dokumentumot, mely igazolná, hogy a könyvtárat mikor hozták létre. Az első könyvtárról szóló dokumentum az, amelyben Mártély Község Végrehajtó Bizottsága 1959 évről számoltatta be a Juhász Gyula Művelődési Otthon vezetőjét. A beszámolóban elhangzik, hogy „kaptak 2 db üvegezett szekrényt, melyekben a Művelődési Otthon könyvtárát fogják elhelyezni”. Ugyan ezen a bizottsági ülésen a hozzászólásokból kiderül, hogy sokan érdeklődnek, hogy mikor tart nyitva a könyvtár? Javasolják, hogy dolgozzanak ki tervet a könyvtári órákra és a kultúrmunkára vonatkozóan. 13 A könyvtárban fellelhető leltárkönyvek alapján az első állományba vétel 1960. március 18-án 12 13
Kormos Sándor: A művelődés intézményei és szervezetei. Budapest, 1979., pp. 9-10. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára. XXIII. 1001.b. 1960.
15
történt. Az első munkanapló is 1960-ból való. Az 1960. december 8-án megtartott Mártély Község Végrehajtó Bizottsága tárgyalta a Községi Könyvtár munkáját. A beszámolóból kiderül, hogy 1960. július 1-jén vette át a könyvtárat Csordás Károlyné tanárnő. Innentől számítható a községi könyvtár léte. Csordás Károlyné Irénke 1960-tól 1976. szeptemberéig vezette a könyvtárat. Személyisége, műveltsége, nyitottsága sokat jelentet a falu lakóinak. Szeretet övezte. Könyvtárossága alatt lett az iskola igazgatója is, de a könyvtárat nem hagyta. Így találkozhatott a falu lakóival. A könyvtáros személyét megdicsérték az első év munkája után, mivel az olvasók száma a lakossághoz viszonyítva igen fejlettnek mondható. 14 1960-tól kölcsönzés háromszor volt egy héten, kedden és csütörtökön a déli órákban, szerdán este 6-7 óráig. 1966. áprilisában új helyiséget kapott a községi könyvtár. A Rácz-féle házba költözött be, ahol az óvoda működött előtte, jelenleg itt található a falu főtere. 2 helyiséggel rendelkezett. Így sikerült megoldani a szabadpolcos kölcsönzést is. Olvasható Csordás Károlyné pedagógus beszámolója alapján. A tanácstól kapott székeket és asztalt is, így elmondható, hogy sokat javult a berendezése a könyvtárnak. A könyvtárhoz tartozott egy fiókkönyvtár is, a Mártély-feketehalmi kölcsönző. Itt a körben működött a kölcsönzés, de a beszámolókból kiderül, hogy ha a feketehalmi pedagógus vezetné a könyvtárat jobb lenne az eredmény. Tervbe vette a könyvtáros, hogy 1967-től szeretné megvalósítani a helyben olvasás lehetőségét is, de ennek anyagi vonzata lenne, mivel szükséges lenne hozzá asztal. Mártély Község Tanácsa az éves beszámolót elfogadta, véleménye szerint eredményes volt a könyvtári munka a kulturális nevelés területén. A következő évben a könyvtár tovább gyarapodott, kapott 1 db új könyvespolcot és egy kölcsönző pultot, de a helyben olvasás lehetősége sajnos nem oldódott meg. Ugyanis hiába van két helyiségük, csak az egyik fűthető, sőt az sem mindig. 1967 volt az az esztendő, amikor a felnőtt olvasók aránya magasabb volt, mint a gyermekolvasóké. Ebben az évben már vetélkedőt is szervezett a történelmi szakkörrel közösen, Ki mit tud a Szovjetunióról címmel. A résztvevők száma igen magas volt, 80 fő.
14
Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára. XXIII. 1001.b. 1960.
16
A
helyi
úttörőcsapattal
közösen
két
alkalommal
filmvetítéssel
egybekötött
gyermekrendezvényt is tartottak. Itt már két fiókkönyvtára van a községi könyvtárnak. Az egyik a Feketehalmi kölcsönző, a másik a Barattyosi kölcsönző. A beszámolóból kiderül, hogy a Barattyosi sokkal hatékonyabban működik, az ugyanis az iskolában van és a pedagógus lelkiismeretesen végzi feladatát. 1968. szeptember 1-jén költözött a kultúrház új részébe a könyvtár. Az új helyiség tetszetős volt, modern, megfelelt egy kis községi könyvtár igényeinek, de a könyvtár gazdag anyaga nem fért el. Így sajnos a beszámolóból kiderül hogy a kultúrház bővítése mellett sem oldódott meg a legeredményesebben a könyvtár kielégítő elhelyezése. Már itt javasolja a könyvtáros, hogy a mellette lévő szobát is adják át a könyvtárnak és a válaszfalat bontsák ki, mert így megoldható lenne a helyben olvasás is és tanítási órát is lehetne akkor itt tartani. Ez azért is merült fel igényként már akkor, mert közvetlen szomszédságban van az általános iskola. 15 1969-ben a Feketehalmi kölcsönzőt megszüntették Fekete-halom elnéptelenedése miatt. Így csak Barattyoson működött a fiókkönyvtár. Az éves beszámolójából kiderül, hogy változás más nem történt, nyitva tartás heti két alkalommal van, kedden a déli órákban, csütörtökön a délutáni és esti órákban. Az első állományellenőrzésről adatot 1969-ben találtam, ekkor töröltek az állományból 229 kötetet, melyek elavultak, rongáltak voltak. A következő években említésre méltó változás sajnos nem történt. A beszámolóból kitűnik, hogy a fűtés még mindig nem megoldott valamint még mindig szűkös az alapterület. 1974 áprilisában a VB foglalkozott a művelődési ház és a könyvtár helyzetével. A 20/1974. /IV.25./ VB. számú határozat szerint utasítják a tanácselnököt és a művelődési otthon igazgatóját, hogy dolgozzanak ki tervet a könyvtári állomány bővítésének lehetőségéről. Ha szükséges, póttámogatás biztosításával javítsák a könyvtár elhelyezését. 1974. szeptember 20-án a Csongrád Megye Tanács VB. Szentes Járási Hivatal Művelődési Osztálya ellenőrzést tartott a művelődési házban. Az erről készült feljegyzésben olvasható, hogy a könyvtárhelyiség megoldásának problémáját minél hamarabb oldja meg a helyi tanács, saját anyagi lehetőségein túl kérjen megyei támogatást. 1976-ban a 39/1976./IX.28./ VB. számú határozat arról szól, hogy a testület megállapította, hogy a könyvtár a lehetőségekhez mérten a legszükségesebb igényeket kielégíti. Szükséges azonban a javítása. Keresni kell a bővítés lehetőségét, mert zsúfoltsága miatt már
15
Mártély Községi Tanács 37/1969 vb. ülés jegyzőkönyve
17
áttekinthetetlen az állomány, a szabadpolcos kölcsönzés csak részben megoldott. Itt találkoztam második állományellenőrzéssel, ugyanis előírták, hogy 1976. dec. 31-ig el kell végezni. 1976 szeptember végén összeférhetetlenség miatt Csordás Károlyné megválik a könyvtártól, átadja a Varga László pedagógusnak, aki biológia – kémia szakos tanár volt. Ma már tudjuk, hogy Irénke nénit nagyon sokan követték, megszűnt az állandóság. A kis községi könyvtár mindig egyszemélyes könyvtár volt, így rányomta bélyegét a könyvtáros személyisége a könyvtári munkára. Ma úgy gondolom, hogy négy részre oszthatjuk a könyvtár működését. - Az 50-es évek elejétől 1960-ig a fiókkönyvtár idejére, Fábján Nagy Erzsébet a könyvtáros, - 1960-1976, könyvtáros Csordás Károlyné, - 1976-1983-ig több könyvtáros váltotta egymást, sőt volt zárva is és - 1983. szeptember 1-től napjainkig én ettől az időponttól látom el több rövidebb-hosszabb megszakításokkal a feladatot. 1978. április 1-től Varga Lászlóné vette át a könyvtár vezetését férjétől és az átvétellel egy időben költözött át a már fent említett bővítésbe. A mai viszonyokhoz képest is lassan készült el a bővítés, holott csak egy közfalat kellett kibontani. De ez is sikeresen megoldódott. Így a sokat óhajtott helyben olvasás is lehetségessé vált. Hízó Tiborné a Mártély Községi Tanács Kulturális és Egészségügyi Bizottságának elnöke véleményezte 1979-ben a könyvtár illetve a könyvtáros munkáját. Jónak tartotta javaslatait, hogy a termelőszövetkezet szocialista brigádjaival kapcsolatot teremt, hogy jobban fel tudja őket készíteni a vetélkedőkre. Célul tűzte ki további író-olvasótalálkozók szervezését valamint lemezjátszó és lemezek vásárlását zenei délutánok rendezését. A véleményezésből az is kiderül, hogy a bizottság tudomásul veszi és nagymértékben támogatja, hogy az eddigi tiszteletdíjas könyvtáros helyett a jövőben részfoglalkozású könyvtáros Geszler Éva lássa el a könyvtárosi feladatokat. A faluban ekkortól dolgozik 8 órás népművelő – könyvtáros teljes munkaidőben. Igényként merült fel a könyvtár nyitva tartásának módosítása is, de így ez is megoldódott, mert minden nap nyitva tartott a községi könyvtár. A helyi általános iskola igazgatója Csordásné nyugdíjba vonulása után Börcsök Lajosné lett. Nagyon agilis, szervezőkészséggel megáldott vezető. Mivel jó kapcsolat volt az iskola és a könyvtár között, így sok közös rendezvényre is sor került, például író-olvasó találkozókra, rendhagyó órákra került sor. Ebben az időben a Barattyosi fiókkönyvtár még működött, de már csak alkalomszerűen.
18
Az ellenőrzési naplóból kiderül, hogy a katalógus 1977-ig van rendben, 1978-tól csak gyűjtve van nincs beosztva. Ez a feljegyzés 1979. szept. 1-jén készült, mikor Geszler Éva átvette a könyvtár vezetését. A feljegyzésből kiderül, hogy a Németh László Városi Könyvtár 8 fős kollektívája segít leltár szerint átadni és átvenni a könyvtárat, valamint a katalógust is rendbe fogják tenni. 1980. júniusában megszűnt a Barattyosi fiók, mert megszűnt az iskola is, így a könyvek beszállításra kerültek a községi könyvtárba. Geszler Éva alakítja ki a mesesarkot. A Községi Tanács VB. 1980. június 26-án tárgyalta ismét a könyvtár működését. Az ülésen részt vett Kapu Pál, aki ebben az időben a Németh László Városi Könyvtár igazgatója volt. Hozzászólásában elmondja, hogy sokat fejlődött a könyvtár, az ellátottság bővült új berendezések lettek vásárolva. Hiányosságként említi meg a beszámoló, hogy a lexikon sorozatokat nem tudták teljes egészében megvásárolni anyagi eszközök hiányában. Ezért javasolja, hogy póthitelt igényeljenek. Szintén javaslatként hangzik el a könyvtár és az iskolai könyvtár összevonása. Nem találom az okát annak, hogy az 1979-ben elkezdett állományellenőrzést miért csak 1981. április 14-én zárják le. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a hiány jóval több, mint a megengedett. Nagy a valószínűsége, hogy az 1978-ban történt betöréskor tűntek el. Ezek törlését a tanács engedélyezi. 1981-es beszámolóból kiderül, hogy ebben az évben jelentősen megnőtt a beiratkozottak száma. Ez a rendszeres nyitva tartásnak tudható be. Ettől az időponttól jár folyóirat a könyvtárba, mégpedig 13 féle. Véleményem szerint ebben az időben volt a legjobb a könyvtár ellátottsága hosszú idő után. A katalógus használhatóvá vált, rendszeres a nyitva tartás, folyóiratok, helyben olvasás, irodalmi estek mind arról tanúskodnak, hogy fellendült a könyvtár forgalma. De 1981 szeptemberétől új könyvtáros helyettesíti Geszler Évát, mert ő szülési szabadsága ment, sőt már az 1981. július 23-i VB ülésen sem tudott részt venni, erre írásban készítette el az anyagot. Ezen az ülésen határozat született, hogy szeptembertől kell helyettesről gondoskodni, addig a könyvtár zárva lesz. Búzás Éva került a könyvtárba, aki a helyi általános iskolában tanított képesítés nélkül, és ebben az időben végezte a főiskolát. Ez az időszak elég kautikus volt a könyvtár életében. Nagyon sokat volt zárva a könyvtár, így ellenőrizni sem igen tudták. Postai úton érkezett egy feljegyzés a Somogyi-könyvtárból Szegedről, a vezető szakfelügyelőtől 1983. március 16-i keltezéssel. Ebben leírja, hogy „1982. szeptember 20-i látogatása óta javulás nem 19
tapasztalható. Az akkor kifogásolt körülmények fennállnak. A jelenlegi szűkös nyitvatartási időt sem tudják betartani. A könyvtárban rendetlenség van, olvasót ebben az évben a beiratkozási naplóba még nem jegyeztek be. A városi könyvtár nem tudta látogatni az intézményt. A könyvtáros figyelmeztetést kapott a statisztikai torzulásainak korrekciójára.” Ebben az időben a könyvtár heti 4 alkalommal, 11 órát tartott nyitva, ha egyáltalán nyitva volt. Ugyanis Búzás Éva április 23-tól tanulmányi szabadságot vett ki. A helyi Tanács 1983. július 1-től augusztus 30-ig Csizmadia Ilona főiskolai hallgatót bízta meg a könyvtárosi feladatok ellátásával. Ő vette leltárba az 1982. évi 25. sz. jegyzéktől a Könyvtárellátótól rendelt könyveket. Augusztus 30-án a szakfelügyelő megállapította, „hogy a könyvtár külső képe, a rend helyreállt. Tisztaság van, a könyvek elhelyezése a polcokon szakszerű.” 1983. szeptember 1-jén vettem át a könyvtárat. Az én felosztásomban lezárult a harmadik korszak és kezdődött a könyvtáréban a negyedik. 1983. szeptember 28-án kelt feljegyzésben, melyet a megyei szakreferens végzett, a következőket találtam: „felderítettük az évek óta halmozódó beosztatlan raktári és katalóguscédulák mibenlétét, javasoltuk ezen anyag tempós beosztását. Szükségesnek látszik egy nagyobb arányú törlés, különféle kupacokban találhatók kölcsönző kártyák, ezek nagy része behajthatatlan.” 1984-ben festésre, állományellenőrzésre majd a keresztkatalógus revíziójára került sor. A községi tanács nem igazán viselte szívén a könyvtár sorsát, több ellenőrzésből kiderült, hogy a leltározáshoz nem biztosítottak segítséget, holott az egyszemélyes könyvtárba kötelező lenne a fenntartó részéről. Viszont a Németh László Városi Könyvtár nagyon sokat segített. 1985. januári ellenőrzés alkalmával megjegyzésre került, hogy a könyvtárban nagyon hideg van, csak kabátban lehet elviselni a hőmérsékletet. Ebben az évben készül el a könyvtár működési szabályzata. Ebben az évben a szakfelügyelő megállapítja, hogy az olvasótábor stabilizálódott, a forgalom nőtt. 1985. szeptember 26-án számoltam be az elmúlt két éves munkámról. Az elért eredmények mellett a gondokról is. Nincs szociális helyiség, a fűtést korszerűsíteni kellene. Raktárhelyiséget kellene kialakítani, a folyóiratok iránti igény növekedtével azok fajtáját is növelni kellene. Valamint szükség lenne egy telefonra is a művelődési házban. A tanácsi határozat kiemelte a könyvtáros színvonalas munkáját és ígéretet tett a gondok megoldására.
20
4.1.2 A Könyvtár története 1986-tól napjainkig 1986-ban felvetődik az Általános Művelődési Központ létrehozásának lehetősége. Több ilyen központ meglátogatása után a helyi Tanács létrehozta az ÁMK. 16 A létrehozást követően, Börcsök Lajosné Eszter intézményvezető és én jártunk a környéken létrehozott ÁMK-at látogatni. A Csongrád Megyei Tanács 1986/87-es tanévben szervezett az ÁMK-nak egy tanfolyamot, melyet mi ketten végeztünk el. Ezen a tanfolyamon arról volt szó, hogy minimalizálhatók az intézményegységek közötti együttműködési problémák, az alapfeladatok és a tevékenységi körök különbözőségéből származó érdekellentétek. A gazdálkodás integrálásával megtakarítás érhető el a működési költségek terén. Az intézményegységek vezetőinek bevonásával az intézményvezető irányít, koordinál, szervez, gazdálkodik, elszámol, nyilvántart, ellenőriz. Börcsök Lajosné irányítása alatt felélénkült a kulturális élet Mártélyon. Népművelője lett a Művelődési Háznak, mert eddig az sem volt. A rendezvények szervezésével „kitárult a világ” a falu lakóinak. Művészeti előadások, találkozók, játszóházak jelentették a kézzelfogható eredményét a laikus számára az ÁMK-nak. Lassan a falu elfogadta az összevonást. 1986. október 1-től összevont intézményként kezdtünk dolgozni. A könyvtár életében nem jelentett nagy változást. Az együttműködés az iskolával addig is nagyon jónak mondható volt. Gazdaságilag is egy intézmény lett, így már nem a Tanácshoz kellett menni egyeztetésre, számlákkal, hanem az iskolában lett egy gazdasági vezető, aki ezeket intézte. 1987. májusban történő ellenőrzés alkalmával vetődött fel ismét az iskolai könyvtár és a községi könyvtár összevonása. Ezen az ellenőrzésen részt vett Börcsök Lajosné intézményvezető, Simon Jenőné tanácselnök, a Somogyi-könyvtárból dr. Hajdú Géza igazgató és Rátkai Erzsébet a Módszertani osztály vezetője. 1987-ben esedékessé vált az állományellenőrzés. A leltározást befejeztük, de a hiányjegyzék nem lett törölve. Török Mária nyugdíjas tanárnő kölcsönzött helyettem az év végéig. A könyvrendeléseket, állományba vételt az iskola pénztárosa végezte ebben az időben. 1988-elkezdődött a könyvtár területi bővítése, mely zömében társadalmi munkával készült. Két ajtót bontottak ki és egy közfalat raktak be. Így a könyvtár alapterülete egy L alakzatot formázott meg. Ekkor került sor a fűtés korszerűsítésére is, központi fűtés készült. A bővítés szükséges volt ahhoz, hogy majd összevonásra kerülhessen a két könyvtár.
16
Mártély Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 11/1986./IX. 26./ Th. Sz. határozata
21
A bővítéssel ki tudtam alakítani egy nagyobb helyben olvasásra alkalmas részt úgy, hogy ott foglalkozást, rendhagyó órát is lehessen tartani. Sajnos 1988 szeptemberétől ismét Török Máriának kellett kölcsönözni, hosszabb betegállományba vonultam. 1989 januárjában álltam újra munkába és elvégeztem egy nagy arányú selejtezést. 800 db könyvet töröltem az állományból, ezek elavultak, rongáltak voltak, lakossági értékesítésre kerültek. 1990-ben soros állományellenőrzésre került sor, a hiány a megengedettnél jóval kevesebb volt. 1991-től 1994-ig a gyes idején Hízó Tiborné, nyugalmazott óvónő helyettesített. Erről az időről az ellenőrzési naplóban nem találtam semmit. Az önkormányzat felé már az intézményvezető számolt be az összevont intézményekről együttesen. A beszámolókban nincs megbontva, csak Általános Művelődési Központ van. 1995. január 1-től megkaptam az iskolai könyvtári állományt is, mely teljes feldolgozást igényelt. Valamint 1993 óta nem vezették a csoportos leltárkönyvet, azt pótolni kellett. Ezek a munkálatok kitartottak 1995 szeptemberéig, mikor ismét gyesre mentem 1999-ig. Szeptembertől Kispál Judit tanító helyettesített, régebben ő volt az iskolai könyvtáros. Ebben az évben sikerült telefonhoz jutni nem önálló számhoz, de az iskola alközpontján keresztül egy mellékhez. Csökkentett nyitva tartás mellett működött a könyvtár, de folyamatosan. 1999-ben jöttem vissza dolgozni, ekkor 6 órás állást kaptam. Ebben az évben fejezték be a Kultúrház felújítását Csete György tervei alapján. Sajnos a könyvtárhoz nem nyúltak. Elkészülte után már Faluház a neve. Állományellenőrzéssel kezdődött a munka. Bekerült az első számítógép a könyvtárba. 2000-ben berendezés bővítésére nyertem pályázaton, új olvasótermi asztalokat vásároltunk és székeket, valamint olvasólámpákat. A következő évben szintén sikeresen pályáztam, pénzt nyertem felújításra, bővítésre. Ekkor ismét közfal kibontással újabb 20 négyzetméterrel bővült a könyvtár, kialakításra került egy raktár helyiség is. A felújítást festés-mázolás követte. A pakolást társadalmi munkával sikerült megoldani, a pedagógusok sokat segítettek. A megkopott polcokat, könyvállványokat, folyóirattartó állványt, katalógus szekrényt színesre festettem egy helyi vállalkozó segítségével. Így a mesesarok, kicsik ismeretterjesztő részlege vidám, színes. Több sikertelen pályázat után 2002-ben nyertem egy digitális fénymásolót, ami nagyon nagy segítség, mert többletbevételt jelent a könyvtárnak. 22
2004-ben az eMagyarország pont nyílt meg pályázati lehetőségből és ekkor sikerült a Szikla integrált rendszert is megvásárolni. Az olvasók rendelkezésére 4 számítógép áll, szkenner és nyomtató. 2006-ban egy nagyképernyős tévét és egy DVD lejátszót sikerült beszerezni a képviselőtestület segítségével. A következő évben nem tudtam önálló pályázatot beadni anyagi okok miatt. A 2008-as év jó indult, állomány-gyarapításra nyertem 100 ezer forintot. A tavasz folyamán egy több ezres állományú hagyatékból válogathattam ki a könyvtár számára értékes könyveket.
23
5. A könyvtári munkaágak története 5.1 A könyvtár állománya és összetétele Csordás Károlyné első beszámolójában (1960) megemlíti, hogy 487 db könyv volt az állomány. Az összetétel változatos. A legtöbb a szépirodalmi, ifjúsági mesekönyv, de szép számmal van mezőgazdasági kiadvány, kevés műszaki és ideológiai könyv. Az olvasók száma 136 fő, ebből 38 fő felnőtt olvasó, a többi 14 év alatti. A beszámoló szerint a látogatottság mutatja a község mezőgazdasági jellegét, nyári hónapban kevés könyv cserél gazdát. Felmérte, hogy 1960-ban a legtöbbet kölcsönzött ifjúsági könyv a Pál utcai fiúk voltak, de sokan vittek Jókait, Mikszáthot és Móriczot, és Móra Ferencet is. A felnőttek között a győztes könyv A jávai orvos c. kötet. 1966-ban a könyvtár költségvetésből 4.000 Ft, községfejlesztési alapból 5.000 Ft-ot kapott állománygyarapításra. Az állomány 1966 végén 2944 db könyv volt a csoportos leltárkönyv szerint megoszlása az alábbi: Ismeretterjesztő mű: 38 %, szépirodalom: 31 %, ifjúsági irodalom 31 %. A könyvtáros 1976-os beszámolójából tudjuk, hogy ebben az évben vizsgálták a megoszlás arányát. Az értékelés elég szűkszavú: a követelményeknek megfelel. Ebben az időben is az ismeretterjesztő művek száma volt a legmagasabb, a gyermek és ifjúsági irodalom a legkevesebb, holott akkor is az olvasók több mint felét a tanulók tették ki. Az 1995-ös összevonással bővült a könyvtár állománya, a csoportos leltárkönyv alapján egyik része 1995-ben került állományba, a másik része 1996-ban. 1996-ban kapott a könyvtár egy hagyatékot, melyet egységében kell kezelni. A hagyatékot ránk hagyó egykori „mártélyi kislány”, aki soha nem alapított családot, munkája lett a hivatása, igen tiszteletre méltó helyre küzdötte fel magát. Könyvei között több olyan is található, mely a könyvtár állományából addig hiányzott. Az alábbi összesítésben látható, hogyan alakult a könyvtár állománya:
24
összetétel év
állomány db száma
ismeretterjesztő
szépirodalom
ifjúsági irodalom
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
470 742 952 1502 1998 2518 2944 3295 3586 3524 3732 3859 4109 4492 4683 4916 5102 5411 5518 5518 6124 6144 6476 6792 6820 7219 7637 7668 8157 7701 7679 7848 8205 8345 8062 8975 9624 9854 10081 10244 10502 10406 10602 10708 10754 11199 11429 11662
48% 21% 22% 25% 26% 26% 38% 29% 30% 30% 31% 33% 33% 33% 35% 36% 38% 38% 39% 31% 39% 38% 39% 39% 39% 39% 39% 40% 40% 39% 38% 38% 39% 39% 40% 41% 41% 42% 41% 42% 42% 42% 43% 43% 43% 45% 45% 56%
31% 54% 51% 43% 44% 44% 31% 41% 40% 40% 39% 38% 38% 37% 36% 35% 35% 34% 34% 34% 34% 35% 34% 34% 35% 35% 35% 35% 35% 37% 38% 38% 38% 38% 38% 35% 36% 36% 37% 37% 37% 38% 37% 37% 37% 36% 36% 35%
21% 25% 27% 32% 30% 30% 31% 30% 30% 30% 30% 29% 29% 30% 29% 29% 27% 28% 27% 35% 27% 27% 27% 27% 26% 26% 26% 25% 25% 24% 24% 24% 23% 23% 23% 24% 23% 22% 22% 21% 21% 20% 20% 20% 20% 19% 19% 19%
25
Állomány alakulása
állomány nagysága
14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000
02
99
05 20
20
19
96 19
93 19
87
90 19
19
84 19
81 19
75
78 19
19
72 19
69 19
63
66 19
19
19
60
0
Évek
1960
21% ismeretterjesztő 48%
szépirodalom ifjúsági irodalom
31%
1970
30%
31% ismeretterjesztő szépirodalom ifjúsági irodalom
39%
A szépirodalom arányának megnövekedését a Földműves Szövetkezet ajándéka okozta. Több éven keresztül adományoztak szépirodalmi műveket a könyvtárnak.
26
1980
27% 39%
ismeretterjesztő szépirodalom ifjúsági irodalom
34%
1990
24% 38%
ismeretterjesztő szépirodalom ifjúsági irodalom
38%
2000
21% 42%
ismeretterjesztő szépirodalom ifjúsági irodalom
37%
Ha megtekintjük az elmúlt 47 év adatát érdekes következtetést tudunk levonni, mely az olvasói szokások változását mutatja. Megfigyelhetjük a diagramokon, melyet 10 évenként készítettem el, hogy az első évben a legtöbb mű ismeretterjesztő volt, majdnem a könyvállomány felét tette ki a száma. Tíz évvel később ez az arány teljesen megváltozik, jelentősen megnő a szépirodalom és az ifjúsági és gyermekirodalom javára, szinte azonos arányban. A 80-as években ismét az ismeretterjesztő művek kerülnek előtérbe és erről az első helyről nem mondanak le. A 80-as és 90-es évek könyvállományai nagyon hasonlóak, eltérés csak az ezredfordulóra alakul ki. Teljesen bizonyítja azt a feltevést, hogy az utóbbi időben
27
konkrét kérdésre, konkrét választ várnak az olvasók. Célirányosan, kisebb idő ráfordítással akarnak több információhoz jutni és ezt természetesen az ismeretterjesztő könyvekben megtalálják. A szépirodalmi művek kölcsönzése minimálisan ugyan, de egyre csökken. A beszélgetésekből melyeket az olvasókkal folytatok, egyértelműen kiderül, hogy egyre kevesebb időt tudnak kikapcsolódásra fordítani. Ezeket a könyveket akkor olvassák, ha van rá idejük. „Konkurenciának” említik a tévét és a számítógépet. De amennyiben sikerül felkelteni érdeklődésüket egy-egy könyv iránt, rendszerint elolvassák és a vissza hozatalkor meg is köszönik, hogy tényleg nagyon jó volt. Úgy gondolom, hogy bárhol, de egy kis falusi könyvtárban különösen fontos, hogy kommunikáljuk az olvasóval. Több magányos ember azért jön be, mert tudja, hogy velem beszélgethet, én meghallgatom. Megpróbálom megismerni, hogy milyen témájú könyveket ajánljak neki és vissza hozatalkor feltétlenül beszámoltatom élményeiről.
5.2 Éves forgalmak A könyvtár 1960-tól vezet munkanaplót és küld statisztikai jelentést. Ezekből állítottam össze az alábbi táblázatot. Az idők folyamán változott a munkanaplóba rögzítendő adatok megnevezése, összetétele. Ezért fordul elő, hogy van olyan oszlop, ahol nincs bontva 14 év alatti és 14 év feletti olvasókra. Sőt az is előfordul, hogy nem kérték a kölcsönzők számát csak a kölcsönzött kötetek számát. 1979-1982-ig nem találtam munkanaplót, csak beiratkozási naplóból tudtam adatokat megadni.
28
Évek
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
kölcsönzött kötetek Beiratkozottak Látogatók száma Kölcsönzők száma száma 14 év 14 év 14 év 14 év alatti feletti 14 év alatti 14 év feletti 14 év alatti 14 év feletti alatti feletti 99 44 1511 85 67 1850 123 92 2376 3441 134 102 2300 3735 146 109 2595 5046 126 126 2139 5173 138 123 2272 6012 126 139 1102 2291 2865 3015 123 145 1149 1292 2668 3292 124 144 1196 1167 2775 3039 127 142 1337 1065 3250 3004 113 157 1211 1260 3090 3257 112 158 1351 1231 3323 3210 128 142 1354 1130 3448 3312 120 155 1184 987 3296 3231 114 159 1333 1042 4047 3383 120 151 1112 966 3278 2987 100 164 1072 901 2935 2818 93 108 1364 581 7554 4120 88 173 94 110 117 87 98 40 126 52 1504 798 4651 3326 113 70 1137 773 788 741 2957 4059 132 89 2318 1394 1628 1232 6625 8065 129 106 2224 1274 2193 1101 6295 6041 126 112 1703 934 1281 825 5599 5209 152 100 1569 801 1274 712 4774 3735 146 117 1900 879 1489 765 5280 4159 134 122 2472 987 1471 831 4529 4675 107 79 3436 704 2412 539 6973 3735 89 81 2252 735 1484 632 3133 2339 99 97 2380 575 1310 484 2674 1706 107 105 2339 1042 1504 901 2367 2810 114 131 3250 956 1184 552 2243 1826 114 94 4562 1708 1326 749 2607 2319 125 85 4492 1902 1457 1189 2608 2378 124 87 5077 2063 1933 1450 2779 2499 113 77 4792 1984 1889 1472 2574 2297 112 94 5675 2018 1538 1224 2373 2660 110 90 5929 2397 1468 1106 2318 2766 110 95 3327 2025 1514 1152 2267 3396 107 96 3058 2007 1408 1130 2392 3167 112 81 3549 2338 1231 1115 2344 3437 110 80 2742 2058 1102 1184 1776 3302 111 73 2797 1688 1065 901 2362 3222 101 64 2799 1321 844 566 2716 2545
29
Beíratkozottak száma 300 250 200 150 100 50
19 60 19 63 19 66 19 69 19 72 19 75 19 78 19 81 19 84 19 87 19 90 19 93 19 96 19 99 20 02 20 05
0
14 év alattiak
14 év felettiek
Látogatók száma 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000
14 év alattiak
2006
2003
2000
1997
1994
1991
1988
1985
1982
1979
1976
1973
1970
1967
0
14 év felettiek
A látogatók adatai azért vannak csak 1967-től ábrázolva, mert a munkanaplókban eddig az időpontig nem mindig kértek ilyen adatot, ha kértek is, ez 1962 és 1963-ban fordult elő, akkor is csak összevontan kérték. Ebből viszont nem állapítható meg, hogy mennyi a felnőtt illetve a gyermeklátogatók száma. A dolgozatban már említettem, hogy 1979 és 1982 között nem készült statisztikai jelentés, vagy ha igen akkor az nem lelehető fel sehol.
30
Szépen kiolvasható, hogy 2004-től van eMagyarország pont a könyvtárban, hogy emiatt milyen szépen megnőtt a látogatók száma mindkét korcsoportban.
Kölcsönzők száma
14 év alattiak
20 04 20 06
20 00 20 02
19 96 19 98
19 92 19 94
19 88 19 90
19 84 19 86
4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
14 év felettiek
A kölcsönzők számát megint csak így tudtam ábrázolni, ezt az adatcsoportot 1984 óta vezetjük a munkanaplóban. Izgalmas dolog így látni az évek alatt végbemenő változásokat. Még az 1980-as és 1990-es években voltak olvasás terén jobb évek, addig sajnos 2000 után ez folyamatosan csökken. A 2003-as év talán egy picit azért jobb, mint az előtte lévő, mert ebben az évben volt egy nagyobb arányú felújítás és ez pozitív kihatással volt az olvasókra is. A további csökkenések miatt jó lenne valami nagyon jó ötlettel előállni, hogy többen olvassanak. Kölcsönzött könyvtári egységek
19 67 19 70 19 73 19 76 19 79 19 82 19 85 19 88 19 91 19 94 19 97 20 00 20 03 20 06
16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
14 év alattiak
14 év felettiek
31
Érdekes kiugrások találhatók a kölcsönzött egységek között is. Az 1978-as nagy kiugrás valószínűleg Geszler Éva jó propagandájának köszönhető és annak, hogy ettől az évtől volt minden nap nyitva a könyvtár. Sajnos 1979-től 1982-ig nincs adat itt sem. Az 1985-ös esztendőben egy olvasási versenyt hirdettem az általános iskolásoknak. Az ajánlott irodalomból kérdéssort állítottam össze, melyet később értékeltünk és jutalmaztunk. A megyei könyvtár is ebben az évben hirdetett felnőtteknek hasonló versenyt és ide is sikerült jó néhány olvasót rávenni, hogy induljon. Az egyik legaktívabb olvasónk, Papp Ildikó meg is nyerte a versenyt.
5.3 Az állomány nyilvántartása, a könyvtár használata A könyvtár állományát az első perctől egyedi és csoportos leltárkönyvekben tartották nyilván. Csak raktári katalógust építettek. Geszler Éva kezdte építeni a keresztkatalógust, mely szerző, cím, tárgyi melléktétel szerint készült el visszamenőleg is. A kialakult rendszer folytatásra került. 2004-ben sikerült pályázat útján Szikla Integrált Könyvtárkezelő rendszert megvásárolni. Ettől a pillanattól kezdve folyamatosan dolgozom fel a köteteket, vonalkóddal látom el őket, jelenleg az állomány több mint 60 %-a van feldolgozva. 3. sz. melléklet: Könyvtár használati szabályzat A könyvtár használatához hozzátartoznak a könyvtári rendezvények is. Az 1980-as és 90-es években ez nem okozott anyagi problémát. A fenntartó tudott a költségvetésből erre elkülöníteni bizonyos összegeket. De ez a rendszerváltás után bizony felénk megváltozott. Egyre kevesebb rendezvényt tudunk tartani. Az utóbbi időben a megyei könyvtár ebben nagyon sokat tud segíteni. Így az októberi könyvtári hónapban mindig tudnak legalább 2 rendezvényt finanszírozni. Több alkalommal fordult az is elő, hogy vállalkozók, magánszemélyek szponzoráltak egy-egy rendezvényt. 2006-tól a helyi olvasókörrel szorosabbá vált a kapcsolatunk. Több pénzt nyertek rendezvényre és kérték, hogy ezt én szervezzem meg és a meghívókra, plakátokra közös rendezvényként került fel. Ezzel mindenki jól járt. Az olvasókör el tudott számolni a pályázati pénzzel, a könyvtárnak volt rendezvénye, a lakosok viszont élvezhették.
5.4 Helyismereti könyvtári munka A településen sok lokálpatrióta élt és él. Ennek következtében már sokan próbálták gyűjteni, gyűjtögetni a falura jellemző eszközöket, fényképeket.
32
1970-ben kezdődött az úgynevezett padlásmúzeum kialakítása. Itt gyűjtötték össze a néprajzi, történelmi és munkásmozgalmi emlékeket, melyek a tervek szerint egy községi múzeum alapját fogják képezni. Ez a tevékenység Nyárádi Zoltán művelődési ház vezető és tanár nevéhez fűződik. Ő volt a helyi úttörőcsapat vezetője is. Fellelkesítette a diákokat a gyűjtögetésre, egy-egy eszközért, korsóért, fényképért léggömböt, kisautót, hajcsatot adott ajándékba. A nagyobbakkal pedig gyönyörűen berendezte a könyvtár feletti padlásrészt. A padlásmúzeumnak abban az időben nagy visszhangja volt, tv, rádió és folyóiratok is foglalkoztak vele. Sajnos senkinek sem jutott eszébe, hogy ezekből az utókornak meghagyjon legalább egy példányt. Sajnos Nyárádi Zoltán hirtelen halálával egyszerűen széthordták a felhalmozott „kincseket”. 1983-ban mikor átvettem a Könyvtárat, megkaptam a kulcsot a padláshoz. Több mint 10 év után léptem be, és széttört kancsók maradványait, néhány fényképet és kb. 6 csupor láttam. Ezeket szépen összeszedtem és jelenleg is a könyvtárban találhatók. Aki ért a régiségekhez gyakran irigykedik is rá. A helyismereti gyűjtemény részét képezi egy nagy doboz régi fotó, melynek egy részét még Nyárádi Zoltán készítette vagy kapta. Ehhez gyűjtöttem én a falu lakóitól mikor felkértek, hogy a Mártélyról megjelenő könyvbe fotókat biztosítsak. A fotók hátoldalára a már sikerültek azonosítására ráírtam, hogy kit, kiket, hol és mikor ábrázol a kép. Ebben nagy segítségemre voltak az Idősek Klubjának tagjai valamint az idősebb olvasók. Mivel Mártélyon mindig is aktív élet folyt és volt egy hosszabb időszak, amikor minden év november 7-én a községi ünnepségen diaporámás vetítés keretében láthatták a falu lakói a településen zajló eseményeket, nyári vándortáborokat a gyerekeikről, május 1-jei felvonulásokat, majálisokat, iskolai és óvodai ballagásokat. Ezek a diaképek szintén a helyismereti
gyűjtemény
részét
képezi.
Ezeket
viszont
különféle
találkozókra,
összejövetelekre diavetítővel kölcsönzöm. A helyismereti gyűjteményben kapott helyet az a pár megmaradt raj és őrsi napló, melyet az iskolában felleltem. Ezeket szintén nosztalgiával nézegetik a ma már középkorosztályba lépett volt úttörők. 1984-ben jött az ötletem, hogy gyűjteni fogom a Mártélyról megjelent cikkeket is. Lapkivágatok 1984. január 1-jétől készültek a lapkivágatok. Ezek ma már nagyon hasznos anyagok, természetesen csak helyben használhatók. Egyre többen jönnek be azért a könyvtárba, mert hallották, hogy milyen jó ezeket nézegetni, olvasgatni.
33
Az elmúlt időszakban kialakítottam egy helyismereti sarkot, ahol kutatni, olvasni, jegyzetelni lehet. Itt kerültek elhelyezésre a lapkivágatok is, melyeket vázlatfüzetbe ragasztgatok be időrendi sorrendben, a cikk alatt megjegyzem, hogy melyik folyóirat mikori száma. Ezekben a vázlatfüzetekben helyezem el a helyben megjelent kiadványokat, szóróanyagokat. A Mártélyról megjelent könyvek is találhatók. A lapkivágatok mellé tudom helyezni a Németh László Városi Könyvtár összeállításában elkészült bibliográfiát, mely nagyon jó segédletet ad a cikkek keresésében. Itt gyűjtöm a lakosok szakdolgozatát, ugyanis mindig kérem azokat az olvasókat, akik főiskolai vagy egyetemi tanulmányaik végén járnak, hogy 1 példányt adjanak be szakdolgozatukból. A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár 1970-től készíti el számunka a Mártélyról megjelent cikkek bibliográfiáit. Ebben fellelhetők az országos napi és hetilapokban megjelent cikkek bibliográfiái is.
34
6. Összegzés Dolgozatomban igyekeztem összeszedni könyvtárunk történetét. Jó lenne a könyvtár fennállásának 50. évfordulóját méltó képen megünnepelni, talán ez a kis dolgozat is megjelenhet kiadványként is. Ebben az évben beadtunk egy nagy pályázatot 50 millió forintra. Ez a pályázat kétfordulós, az elsőn nyertünk. Télen kell a következő fordulót beadni. Ha sikerül, akkor bővül és megújul a könyvtár. A tervekben 30 négyzetméterrel nőne az alapterülete, kicserélnék a tetőt és a nyílászárókat, szigetelnék a falakat. Informatikai háttérként a számítógépek száma nőne, oktatásra alkalmas környezetben. Másik pályázatunk, melyet az olvasókörrel közösen készítettünk, a rendezvényekre korlátozódik. Siker esetén decembertől májusig tudunk közös programot biztosítani a falu lakóinak. Ezek a rendezvények felnőtteknek szólnak majd. A helyi olvasókörrel évek óta nagyon jó kapcsolatom van. Segítjük egymás munkáját. Már az elmúlt 4 évben is közös rendezvényeink voltak és mivel ez jól bevált, folytatjuk közös tevékenységünket. Erre a jó kapcsolatra figyelt fel a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társulás Közkincs Kerekasztal társulása, melynek Mártélyról én voltam és vagyok a tagja. Itt meséltem el, hogy mikor milyen rendezvényt tudtunk rendezni. Erre a négy település, melyek a közkincs tagjai (Hódmezővásárhely, Mindszent, Székkutas és Mártély) ettől az évtől kibővítette a kerekasztal társulását a civilekkel, vagyis az olvasókörökkel. Így működünk már fél éve és nagyon jó ötleteink vannak. Ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy ötleteinket támogatják és a 2009-es évben egy pár meg is valósulhat. Ezek kistérségi rendezvények lesznek. De nagy a valószínűsége, hogy létrejöhet a 4 könyvtár között működő Huntéka közös katalógus, melyet a kistérségi honlapon lévő linken keresztül tudják majd használni a lakosok. Ez nekünk nagyon nagy előrelépés lesz, mert a jelenlegi integrált rendszerünk a Szikla nem rendelkezik online katalógus felülettel.
35
7. Felhasznált irodalom Andrássy Mária: A népesség településmegtartó képességéről. In.: Szín Közösség Művelődés, 9. évf., 2002. október, 4. sz. Balázs Jánosné (szerk.): Mártély múltja és jelene: szemelvények. Mártély, 1996. Blazovich László: A Csongrádi régi 1100 éve. Szeged, 1993. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárának Mártélyra vonatkozó anyaga Csoportos leltárkönyv, Községi Könyvtár Mártély Fejérváry József: Hódmezővásárhely története a családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. Herczeg Mihály, Kruzslic István Gábor (szerk.): Mártély. Budapest, 2000. Kiss Jánosné: Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban. Mártély, 2003. Kormos Sándor: A művelődés intézményei és szervezetei. Budapest, 1979 Kovács István, Varsányi Attila (szerk.): A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006. Hódmezővásárhely, 2007. Lapkivágatok 1984-től napjainkig Nemes Ferenc (szerk.): Alfa : az Általános Művelődési Központok Országos Egyesületének tájékoztatója. Baja, 1997. Nyárádi Zoltán feljegyzései Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete. Kolozsvár, 1944. Trencsényi László: Az ÁMK létrehozásának fontosabb körülményei, kísérlet a típusalkotásra. In.: Népművelés, 32. évf., 1985. 1. sz., p. 49-62. Varsányi Attila (szerk.): A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005. Hódmezővásárhely, 2007.
36
8. Mellékletek 1. sz. melléklet Mártély nevének alakulása Szeremlei Sámuel Hód-Mező-Vásárhely története II. kötet (1901) alapján 1024
Zenthardryanmartyr
1335
Adryanmartir
1360
Aduryanmartir
1407
Adrianmartir
1439
Adryanmarthel
1450
Adorijanmarthel
1552
Marther
1553
Marthel
1560
Martyll
1561
Marti
1561
Martel
1561
Martély
1566
Mártély
1578
Martyl
1628
Martyll
1642
Martely
1649
Martvel
1650
Martély
1662
Adorján
1664
Mártély
1720
Marti
1722
Martyr
1725
Martély
1808-tól
Mártély
37
2. sz. melléklet
KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Az információs társadalom és demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyben keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálni.” Felgyorsult világunkban elengedhetetlenül fontos, hogy egy ilyen kis településen is mint Mártély, az állampolgárok a lehető leggyorsabban tájékozódhassanak, különböző kérdéseikre azonnali információt kapjanak. Ezen feltételek megteremtését biztosítani kell, ezt szolgálja és szabályozza az 1997. évi CXL. törvény. Az ÁMK Iskolai és Községi Könyvtára nyilvános könyvtár, a könyvtári rendszer része, tehát minden mártélyi felnőtt és gyermek számára biztosítja a könyvtári dokumentumokhoz való hozzáférést.
Feladatai: Az olvasás lehetőségének biztosítása A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése Sokirányú ismeretszerzés biztosítása Önművelés oktatás támogatása Honismereti anyag gyűjtése
Ennek érdekében: Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja Tájékoztat a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja Közhasznú információt nyújt Helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt Biztosítja a diákok részére a szükséges kötelező olvasmányokat, kézikönyveket
Az ÁMK Iskolai és Községi Könyvtára szolgáltatásait bárki igénybe veheti a könyvtári szabályzat elfogadása mellett. Mártély Község Képviselőtestülete az ÁMK Iskolai és Községi Könyvtár küldetésnyilatkozatát 58/2005. (III. 29.) Kt. határozatával jóváhagyta.
38
3. sz. melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. Jogok és kötelességek 1.1. Az ÁMK Iskolai és Községi Könyvtárát mindenki látogathatja. 1.2. A könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - Könyvtárlátogatás - Könyvtári gyűjtemény helyben használata, - Állományfeltáró eszközök használata, - Információ a könyvtár szolgáltatásairól. 1.3. A könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. 1.4. Az 1.2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás naptári évre szól, díja: 100-200 Ft/év. Felnőtt: 200 Ft/év 16 év feletti tanuló: 150 Ft/év általános iskolások tagdíj nincs, könyvtári hozzájárulást fizethetnek, mely 100 Ft/év, mely tartalmazza a számítógép használatot is. 1.5. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználóról: - Név, - Anyja neve, - Születési hely, ideje, - Lakcíme, - Személyi igazolványának száma - Foglalkozás A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait a Beiratkozási Naplóban nyilvántartásba veszi. Az olvasó – beiratkozáskor – belépési nyilatkozatot köteles kitölteni, s ezután olvasójegyet kap. 2. A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2.1. A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben való használata 2.2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása, 2.3. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása, 2.4. Kölcsönzés 2.5. Térítés ellenében a következő szolgáltatások vehetők igénybe:
39
-
Fénymásolás Nyomtatás Szkennelés Internet használat
10 Ft/oldal 15 Ft/oldal 10 Ft/kép 2 Ft/perc
3. A kölcsönzés szabályai 3.1. Minden érvényes olvasójeggyel rendelkező, beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre, 3.2. Az állomány a könyvtárban található szabadpolcokról választható ki, őrjel használata kötelező. 3.3. A kikölcsönözhető könyvállomány a cédulakatalógusból kikereshető szerző, cím vagy téma szerint. 3.4. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők - csak helyben használhatók. 3.5. Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 db kötetet kölcsönözhet. 3.6. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben, a könyv bemutatásával kérhető. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek az aktuális tanév végéig kölcsönözhetők. 3.7.A kölcsönzési határidő lejárta után a könyvtár a késedelmes olvasó részére felszólítót küld ki. A levelezési díj 100 Ft/alkalom. 3.8.Az elveszett könyvek térítése: - a mindennapi beszerzési értéken vagy pótlás útján térítendők. 3.9 Ha az olvasó által kért mű nem található meg a könyvtár állományában, azt a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés útján beszerzi.
4. A könyvtár nyitvatartási rendje: A nyilvános könyvtárakra vonatkozó rend érvényes. Hetente 6 nap nyitva tartás a tanévben, a fennmaradó időszakban csak hétköznap van nyitva a könyvtár (a szabadságokat leszámítva). A könyvtár nyitva: hétfőtől péntekig 11-17 óráig 4. Egyéb szabályok: Tilos a könyvtárban bárminemű étel vagy ital fogyasztása! A könyvtárban mindenki köteles úgy viselkedni, hogy azzal olvasótársait ne zavarja! A könyvtár egész területén tilos a dohányzás
40
41
