VI évfolyam (2015), 1. szám
A Magyarországi Vincés Család lapja
Vincés lelkiség: Az ima
A Vincés Család és az új evangelizáció (2.)
Az Egyház életéből: A lelki böjt Húsvéti várokozás
2.
Nagyböjt. Életem eddigi szakaszában valódi irányáról és céljáról. ez a szó egyet jelentett a fáradozással, Mert mi lehet a legnagyobb a lemondással, az étkezési előírások lemondás egy ember számára? kötelező betartásával. Szabályok, reAz, ha saját magáról mond le. gulák, melyek valamikor, egy bizoLe fogok mondani az időmről, nyos korban talán közelebb vitték a az akaratomról, a vágyaimról. társadalmat Istenhez, hiszen az ennél Nem öncélúan persze, hanem elvontabb, bonyolultabb fogalmak már mások szolgálatába állítva. nem voltak elérhetőek a széles tömeSegítek többet, meghallgatok gek számára. Mai korunkban azonban hosszabban, figyelek, jelen mindez csak külsőség. Lemondani egy vagyok és részt veszek teljecsokiról, lemondani a húsról, böjtölni. sebben. Így talán az ide nagyNegyven napig. De mégis miért? Hiböjtöm nem arról fog szólni, szen a negyven nap után ugyanolyan amiről eddig – saját magam pazarló életet fogunk élni. Megállás sanyargatásáról, és az ebből nélkül fogyasztunk, hiszen erre buzdít merített önbizalomból, hogy bennünket minden, használjuk tárgyamennyire nagyszerű is vagyok inkat, barátainkat, kapcsolatainkat, – hanem mások segítéséről, az majd pedig eldobjuk, ha már picit is olyan dolgokról való lemondás terhes, és beszerezzük az újabbat. Miáltal, melyek valóban számítanek hát ez a negyven napig tartó nak. Kívánom kedves olvasósmúzolás? Lelkünk megnyugtatására? imnak, hogy éljék meg a NagyA feladat kipipálására? Arra bizonyoböjtöt Önök is annak, aminek san, de bármi másra? Nem hinném. az Önök számára igazán értéke Éppen ezért én az idei nagyböjt alatt és jelentősége van, váljon ez a szembe megyek a konvenciókkal. No nem arra gondolok, negyven nap tanulsággá és vigye közelebb Önöket is Istenhogy kétpofára fogom tömni a csirkemelles szendvicset pén- hez. tekenként, vagy húsimádó pizzát fogok rendelni. Nem, hiszen Áldott készülődést kívánva: ennek is van jelentősége, szimbolikája, hagyománya, értéke. Viszont nem fogom hagyni, hogy ezek a külsőségek elvegyék Szűcs Péter a hangsúlyt arról, ami valóban fontos és értékes. A lemondás
A megszentelt élet éve 2015-ben az Egyházban a megszentelt élet évét fogjuk ünnepelni. Az év 2014. november 21-én nyílt meg – ezt a napot pro orantibus, vagyis az imádkozókért szánt napként hirdették meg. Az év aprópóját a Perfectae caritatis, a megszentelt élet megújulásáról szóló II. Vatikáni Zsinati dokumentum 50. évfordulója adja. Az év folyamán számos konferenciát, valamint találkozókat terveznek különböző korosztályú szerzetesek és a szerzetesek képzésével foglalkozó személyek számára Rómában és egyéb városokban. A meg-
szentelt élet ünnepléséhez mindenki csatlakozhat imával a szerzetesekért és a szerzetesi hivatásokért. A megszentelt életet minden hónap első szombatján mi is bemutatjuk. Az alkalmak programja: 16.00 óra – szentségimádás és kilenced a Csodásérmű Boldogasszonyhoz 16.30 óra – szentmise 17.20 óra – előadás a megszentelt életről (a megszentelt élet történetéről, annak különböző formáiról és jelentéséről). Az előadásokhoz készített prezentációk a Vincés Család honlapján (www.vincescsalad.hu) elérhetők.
3.
A megszentelt élet évében különösen ajánlott honlapok: lazarista tartományfőnökévé nevezték ki. 1998. január 25-én - a me gs zen t elt él et évén ek h o nl apj a: püspökké szentelték. 1999. július 7-től Addis Abeba érseke.szerzetesek.hu ként szolgál. - G r a t u i t a s S z e r z et e s t e o l ó g i ai In t é z e t : .szerzetes.hu
Dokumentumfilm Páli Szt. Vincéről
Vincés bíboros Húsz bíborosi kinevezést jelentett be Ferenc pápa 2015. január 4én. A kinevezettek között van Ber h an e yesu s D e me r e w Souraphiel CM atya is, Addis Abeba érseke. Az új bíborosok ünnepélyes avató ünnepsége február 14-én volt. B er h a n e y es u s D e me r e w Souraphiel CM érsek 1948. július 14-én született és 1974 óta a Miszszióstársaság tagja. 1976. július 4én szentelték pappá, 1990-ben pedig lazarista Addis Abebaban
Magyar fordítást készítünk a Páli Szt. Vince életéről és művéről szóló dokumentumfilmhez. A filmet a De Paul University munkatársai készítették 2010ben Szt. Vince és Szt. Lujza halálának 350. évfordulója alkalmából. A magyar fordítást a Szent Vince Kollégium és Szakkollégium készíti.
Ferenc pápa imája A megszentelt élet évének megnyitása alkalmából 2014. november 29-én imavirrasztást tartottak a római Santa Maria Maggiore-bazilikában. A liturgia végén José Rodríguez Carballo érsek bejelentette, hogy a szentatya két imával is megajándékozta a résztvevőket, akik el is imádkozták közösen az alábbi imát. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, Urunk, Jézus Krisztus Atyja és a mi Atyánk, fogadd el imánkat, amellyel hozzád fordulunk. Nézd kegyesen jóra való törekvésünket, és segíts szenvedéllyel megélni hivatásunk ajándékát. Atyánk, ingyenes szereteted tervével arra hívsz, hogy keressük a te arcodat a Lélekben, akár helyben lakunk, akár úton vagyunk. Add, hogy magunkban hordozzuk emlékezetedet, és élet forrásává legyen az számunkra az egyedüllétben és a testvériségben, s hogy szereteted visszfénye lehessünk a ma élő emberek élettörténetében! Krisztus, az élő Isten Fia, te tisztán, szegényen és engedelmesen jártál itt, a földön, a mi útjainkon, és társunkká szegődtél a csendben és a hallgatásban. A szeretet forrásaként őrizd meg bennünk gyermeki hozzátartozásunkat az Atyához. Segíts, hogy megéljük a találkozás evangéliumát: hogy humanizáljuk a földet, építsük a testvériséget, osztozzunk a megfáradtak, a keresést feladók fáradalmaiban
és a várakozók, a keresők, a remény magvait őrzők örömeiben. Szentlélek, lángoló tűz, világosítsd meg utunkat az egyházban és a világban. Önts belénk bátorságot az evangélium hirdetésére, és segíts, hogy örömünket leljük a mindennapi szolgálatban. Nyisd meg lelkünket a szépség szemlélésére. Őrizd meg bennünk a teremtett világ hálás csodálatát, és add, hogy felismerjük mindazt a csodát, amelyet te viszel végbe minden élőlényben. Mária, Isten Igéjének anyja, virrassz megszentelt életünk felett, hogy az öröm, melyet Isten szava ébresztett bennünk, betöltse egész lényünket, és felhívásod, hogy tegyünk meg mindent, amit csak kér a Mester (vö. Jn 2,5), az ő szavának tevékeny értelmezőiként találjon minket Isten országának hirdetésében. Ámen. Fordította: Tőzsér Endre SchP
4.
Az ima Páli Szt. Vince szerint: pedig arra az alapra kell Nem lehet sokat várni az embertől, épülnie, melyet maga aki nem szeret az Istennel lenni. Jézus ígért meg számunkra: Kérjetek és Adjatok nekem egy imádkozó embert adatik nektek (Mt 7,7). és képes lesz nagy dogokra. Azt is mondja, hogy az Az imádságtól függ minden: kitartás Atyánál fog közbenjára hivatásban, a munka gyümölcsei, a ni értünk: „Bizony, bűn elkerülése, a szeretet. Szóval tőle bizony, mondom nektek, hogy amit csak függ az üdvösség. kértek az Atyától az én Nem tudnánk elképzelni a vallásos nevemben, megadja keresztény életet az Istennel való kap- nektek” (Jn 16,23). Páli csolat nélkül, az imádság nélkül. Éppen Szt. Vince pedig azt ezért Páli Szent Vince is többször be- mondja: A bizalom nem szélt erről a lazaristáknak, az irgalmas hagy el bennünket semnővéreknek és a világiaknak. Az imád- milyen körülmények ság módszereinek szempontjairól sokat között, így mi sem vetanult mestereitől: Avilai Szent Teréztől, szítjük el azt a kegyelSzent Bonaventurától, Loyolai Szent met, melyet az Isten Ignáctól és Szalézi Szent Ferenctől. jósága biztosít száSzent Vince tanácsait az imádság munkra az imádságban. kapcsán két mondatban lehet összefoglalni: 1. Szent Vince nem tilt semmilyen Az imádság szerepe személyes éleimamódot; tünkben 2. Szent Vince különböző imamódokat javasol, figyelembe véve Az imádság sok jó gyümölcsöt hozezzel az ember temperamentumát hat életünkben. illetve lelki és fizikai állapotát. 1. Az imádság segít megismerni Miért tartotta fontosnak Páli Szent Istent és hitünk igazságait, mert az Vince az imádságot és milyen képeket imádság az a természetfeletti fény, mely használt, amikor beszélt róla? beragyogja egész életünket. Szt. Vince szerint ez a fény fokozatosan megvilágít számunkra másképpen nem felfogható Az imádság, mint Krisztus követése igazságokat. Az imádság segít nekünk elfordítani lelkünket a földi és mulandó Páli Szt. Vince úgy beszélt Jézusról, javaktól az örökkévalók felé. mint az imádkozó Emberről. Kiemelte, Az imádságban elnyert fény nem az hogy Jézus gyerekkora óta gyakran el- emberi elgondolás eredménye. Az embevonult és Szűz Mária és Szent József ri elgondolás és a lelkünket átjáró isteni elől elrejtőzve imádkozott az Atyához. világosság között hatalmas különbség Később, nyilvános működése során is van, hasonló ahhoz, mely a tűz és a nap gyakran elvonult magányos és csendes fénye között van. A gondolatok és az helyekre – a sivatagba, a hegyekbe, ker- érzések, melyek elmélkedésünkből szütekbe – imádkozni. Szenvedésének éj- letnek olyanak, mint a kis fények: fényük szakáján is eltávolodott tanítványaitól csak szűk sugarú körre terjed ki, igazi imádkozni és oly mélyen imádkozott, előnyt nem jelentenek számunkra. A hogy vérrel verítékezett. kegyelem fényei ugyanakkor láthatóvá Ez alapján legyen ez felhívás az teszik a szívünk mélyén rejtőző, csodálaimádságra, felhívás arra, hogy hűsége- tos dolgokat is. Kérjük Istentől, hogy sek legyünk Üdvözítőnkhöz. Hitünknek
vonjon bennünket fényének körébe és adjon számunkra ihletet. Az ima különösen fontos azok számára, akik másokat igyekeznek a mennyek országába vezetni. Ezért Szent Vince után mi is mondhatjuk: Az imádság a prédikáló nagykönyve. A Szavak, melyek az imádságban születnek meg sokkal hatékonyabbak, ezért amikor az imádkozó ember beszél, a tanult embernek hallgatnia kell. Az i mád ko z ó ember ugyanis másképpen beszél, mint a teológus. 2. Az imádság segít megismerni Isten akaratát. Az imádság nem csak a hit igazságainak megismerésében segít, hanem segít saját életünk alakításában. Megismertet bennünket azzal, hogy mire tanít minket és mit vár el tőlünk az Isten az életünk egy adott pillanatában. Ebből kiindulva Szent Vince mindig akkor fordult Hozzá, amikor bizonytalan volt a következő lépésében. Az imádságban megkapott fény segít rendezni a hétköznapi eseményeket, és segítséget nyújt ahhoz is, hogy ezekben az eseményekben meglássuk az Isten jelenlétét. Az Isten, aki megteremtette a világot, felruházott bennünket azzal a képességgel, hogy a tőle kapott üzeneteket megértsük. Amikor a hívő ember fizikai tevékenységet végez, akkor sem távolodik el az Istentől, hanem megtalálja Őt tevékenységében. Páli Szent Vince szerint: Az imádságban Isten megismerteti velünk azt, hogy mit kell tennünk és mit kell elkerülnünk. Az életünkben nincs más dolog, mely jobban segítene bennünket saját magunk és Isten akaratának megismerésében, mint az imádság. Ugyanakkor Szent Vince szerint Isten a forrás, melyben a feladataink teljesítésé-
5.
hez szükséges tanácsokat megtalálhatjuk. Ha kétségeitek támadnának, forduljatok az Úrhoz és mondjátok Neki ezt: „Uram, aki a világosság Atyja vagy, e találkozás alatt mutasd meg nekem, mit kell tennem”. 3. Az imádság segít legyőzni hibáinkat. Szt. Ágoston így imádkozott: Istenem, add, hogy megismerhesselek Téged, add, hogy megismerhessem magam. Néha nagyon nehéz, akár erőnket meghaladó feladatnak tűnik az, hogy megismerhessünk magunkat. De az isteni fény segít megismerni lelkünk gyarlóságát. Mindezt Páli Szent Vince is megtapasztalta. Szerinte az imádság olyan, mint egy tükör, melyben a lélek megláthatja minden hibáját és rondaságát. Megláthatja, hogy nem kedves az Isten előtt, megláthatja saját magát Őbenne, igyekezhet, hogy teljesen hasonlóvá váljon Hozzá. A világi emberek nem jönnek ki egy házból addig, ameddig nem néztek bele a tükörbe, hogy nincs-e bennük valami hiba. Hiúság a külsőnket tekintve, de miért ne lehetne fontos számunkra legalább ennyire, vagy sokkal jobban a belsőnk is? Az imádság gyógyít, megfiatalít. A szent Egyházatyák szerint az imádság fiatalságunk forrása, melynek vizéből, aki iszik, újra fiatal lesz. Az imádság tehát olyan forrás, mely gyógyulást hoz az emberek számára. Képek és hasonlatok, melyeket Szent Vince használ, amikor az imádságról beszél P ál i S zt . Vince azt akarta, hogy tanítása az imádságról érthető legyen és az emberek szívében maradjon. Ezért különböző haso nlat ok at használt: Az i mádság olyan, mint a mindennapi manna, amely leszáll a mennyből. Az imádság nélkülözhetetlen eledel. Az ember, aki nem gondoskodik arról, hogy háromszor, vagy négyszer étkezzen naponta, folyamatosan gyengíti magát és a halál fe-
nyegeti saját magát. Ha pedig él, egy idő elmúltával a hasznos működésére képtelenné, végül pedig erőtlen és élettelen csontvázzá válik. Azért mondom, a lélek, amely nem táplálja saját magát az imádság által és langyossá, gyengévé, erőtlenné, bátortalanná válik, megfosztja magát az erényektől, untatja másokat és saját magának is elviselhetetlenné válik. Az imádság olyan, mint az éltető víz. A kertészek is időt szánnak arra, hogy kertjükben naponta kétszer meglocsolják a nővényeket, hiszen azok e nélkül elhervadnának a nagy hőségben. A locsolásnak köszönhetően ugyanakkor a növények táplálékot merítenek a földből, mindez pedig élteti az ágakat, a leveleket és biztosítja a gyümölcsök érleléséhez szükséges energiát. Mi is olyanak vagyunk, mint ezek a kertek, melyekben a szárazság elpusztíthat minden növényt, ha szomjúságukat nem elégíti ki a kertészek fáradozása. Más esetben Szent Vince az imádságot a levegővel hasonlítja össze. Ahogy mondja: az imádság a levegőt jelenti lelkünk számára. Ahogy a levegő a legszükségesebb a test életéhez, az imádság – a lélek életéhez. Ahogy az embernek meghal, ha hiányzik a levegő, lelkünk is elsorvad az imádság nélkül. Az imádságot a nappal is összehasonlítja. Ahogy a nap életet fakaszt, az ima minden jónak forrása életünkben. Azt is mondhatjuk, hogy az ima által maga a lélek alakul fénnyé és nappá, megvilágítva napról napra történő növekedésünk az erényekben. Az imádság a lelkünk lelke, mert akaratunkat a jó felé vezeti. Az, ami a lélek a test számára, az ima a lelki élet számára. Szent Vince arra tanít, hogy a lélek életet ad a testnek, miatta mozog, jár, beszél és teszi azt, amit kell. A lélek imádság nélkül tehát annak, aki Istent szolgálja, a lélek nélküli testre hasonlít; nem érez, nem mozog, és nem szomjazik semmi más után a földi javakon kívül.
apostoli tevékenységet, vagyis azt, hogy Krisztus megszülessen az emberi lelkekben. Csak az imádság teszi erre képessé az embert. Szt. Vince hangsúlyozza azt is, hogy egyedül az imádság az, ami segít megőrizni a hivatásunk és kitartásunk Őbenne. A hivatás kegyelme fűződik az imádsághoz és az imádság kegyelme ébreszti azt. Páli Szent Vince meg volt győződve arról, hogy imaélet nélkül a lazaristákra, illetve az Irgalmas Nővérekre bízott feladatok nem teljesülhetnek maradéktalanul. Az élet a lemondásban nem lesz természetfeletti, nem lesz hasznos sem annak, aki éli, sem annak, akiket szolgál. Ima nélkül csupán emberi mű lesz abból. Bika bikát szül, az ember másik embert. Az az ember, aki másokat úgy vezet, hogy őt csak emberi lélek élteti, nem lesz igazán jó példa, hiszen akik meghallgatják csak azt fogják utánozni, ami emberi. Az ilyen ember csak azt a lelket adja át, ami őt élteti, mint a tanár, aki tanítványai lelkébe nyomja az elveit és stílusát. A prédikálásra vonatkozóan Szent Vince azt mondta, hogy hiábavaló abban az esetben, ha a prédikáló nem lelki ember. Hiszen, nem az ember az, aki tevékenykedik, hanem az Isten az, aki megnyilvánul általa. Az ilyen ember nem saját tanítását, nem saját üzenetét adja át, hanem Istenét. Ő az, aki megérinti az emberek szívét, ha a tanítást teljes tisztasággal hirdetik. Csak az imádság emberei rendelkeznek azzal a különös ajándékkal, hogy meg tudják mozdítani hallgatóságuk szívét. Összefoglalásként pedig álljon itt Páli Szent Vince kortársának, L. Lallemant jezsuita atya gondolata: Szemlélődés nélkül nem lehet haladni az erényekben és nem lehet az ember annyira autentikus, hogy bevonzzon másokat. A lelki ember többet tesz szívével, melyet az isteni szó éltet, mint a másik, még ha értelmének minden erejét fel is használja. Annál bőségesebb gyümölcsöt hozunk, minél teljesebben egyesülünk Istennel. Az imádság az, ami egyesít minAz imádság és a munka ket Vele. Attól az embertől pedig nem Páli Szent Vince felfedezte, hogy az sokat lehet várni, aki nem szeret Istennél ember saját erőből nem képes végbe lenni. vinni semmilyen jót. Kiemeli, hogy az ember képtelen önállón véghezvinni az Lipinski Michal CM
6.
XVI. Benedek pápa sokszor hangsúlyozta, hogy a kereszténység nem csupán egy rendszer, nem csak filozófia, hanem mindezek mellett találkozás is Jézussal. Az evangelizációnak, egyben az új evangelizációnak is amellett, hogy igyekszik átadni a hit igazságait, el kell bennünket vezetnie a személyes találkozáshoz Jézussal, el kell vezetnie a Jézussal való egyesüléshez. A találkozáshoz és az egyesüléshez, ami leginkább az imádságban és a szentségekben valósulhat meg. Ez az egyesülés a Jézus iránti szeretet feltétele és lehetőséget ad arra, hogy mi is szerethessük azt, amit Jézus földi élete során szeretett: Isten dicsőségének keresését (EG 267). Mi az, ami legfontosabb a hitünkben? Mi az, amire tanítanunk kell a felebarátainkat? Mi az evangelizációnak a célja? Olvassunk tovább és megtudhatjuk. Mit hirdessük?
és megvédi a szegényeket. A szegénység evangéliumi tanácsának megvalósítása a javakkal rendelkező emberek számára is lehetséges, mert ők is képesek feltenni maguknak az élet mélyebb értelméről szóló kérdéseket (EG 203). Ugyanakkor az evangelizáció során megfelelő hangsúlyt kell helyeznünk a házasságról szóló egyházi tanításnak is, amire figyelmünket a Misszióstársaság generális elöljárója 2014. évi nagyböjti levelében fordította. Az evangelizáció célja – miért hirdessük az Evangéliumot? Az Evangélium hirdetése nem csak a tanítás átadásából áll (EG 34), de a Jézusban kinyilatkoztatott üdvözítő szeretet megismeréséhez is el kell vezetnie bennünket (EG 36). Emellett szükséges az Istennel való kapcsolat új módszereinek tanítása is (EG 74), éppen ezért igen fontos a szentségek szerepének kiemelése és az imamódok elsajátítása. Az evangelizáció célja az, hogy Krisztus kialakuljon az ember3kben, hogy igazzá váljon Szt. Pál apostol kijelentése: Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. (Gal 2,20). Páli Szt. Vince is gyakran arról beszélt, hogy magunkra kell öltenünk Krisztust (SVP XI, 410; XII, 95, 107). Az evangelizáció Isten országa megvalósításához vezet (EG 176). Ez pedig nem csak a keresztény igazságok ismeretében nyilvánul meg, hanem társadalmi és közösségi életünket is befolyásolja (EG 177). Hiszen az Evangélium nem csak személyes kapcsolatunkat alakítja Istennel, hanem a társadalom átalakításához vezet (EG 180).
Amikor az „evangelizáció” szót olvassuk, eszünkbe jut feladatunk: az evangéliumot kell hirdetnünk. De az evangélium nagyon sok igazságot tartalmaz, ezért vannak olyan témák, melyeknek a vincések számára elsőbbséget kell élvezniük. Páli Szt. Vince az igehirdetés középpontjában a megtestesülés titkát állította. Fontosnak tartotta, hogy a hívek számára a valóságos, az áldozatot vállaló Krisztust hirdesse. Az áldozatvállaló Krisztust, akinek áldozata abban nyilvánul meg, hogy emberré lett és értünk még a keresztet is vállalta. Ezáltal miértünk tevékenykedett (EG 89). Jézus megtestesülése megmutatja számunkra alázatát is, hiszen Jézus a rászorulókkal vállalt egységet (Mt 25). Ennek alapján pedig, Ferenc pápa szavait használva, az evangelizáció során fel kell fedeznünk Krisztust felebarátaink arcában, hangjában és kérései- Az evangelizáció módszerei – hogyan érintsük meg felebaben (EG 91), észre kell vennünk Isten jelenlétet minden em- rátunk szívét? berben (EG 92). A megtestesülés titka azt is bebizoAz evangelizáció a vincés lelkiség lényenyítja, hogy Krisztus szegénnyé lett, géhez tartozik. Mindezt tanúsítja az is, hiszen egy istállóban született, a bemuhogy Páli Szent Vince a lazaristák egyik tatása során Szűz Mária és Szt. József a céljaként azt határozta meg, hogy azért szegények áldozatát mutatták be a tevékenykedjenek, hogy a szegények jobtemplomban, dolgozott és így szerezte ban megismerhessék az Istent. Feladatukmeg az élethez nélkülözhetetlen javaként határozta meg, hogy hirdessék nekik kat, a tevékenysége során pedig a szeKrisztust és az Ő országát (SVP XII, 80). gények tömegeit hívta el, hogy kövesSzent Vince ehhez a következő eszközöket sék Őt (EG 197). használta: népmissziók szervezése és vezeFerenc pápa bátorít bennünket arra, tése, melyek prédikációkból, hitoktatásból hogy értékeljük a szegényeket, jósáés a szentségek kiszolgáltatásból álltak. gukat, életstílusukat és hitüket (EG Különösen fontosnak tartotta az életgyónás 199). Gyakran éppen a szegények nyielvégzését, ezért lelkigyakorlatokat vezetottak igazán a hitre és jó pont Ők tett a papok és a felszentelendők számára, azok, akik jó szívvel befogadják Isten illetve konferenciákat szervezett a papok barátságát (EG 200). számára. A népmissziók alkalmával szereFontos kiemelnünk Isten irgalmastetszolgálatokat alapított. Ezzel bennünket ságát is, ami abban nyilvánul meg, is arra tanít, amit generális atya az egyik hogy Krisztus megbocsátja bűneinket levelében így fogalmazott meg: A vincés
7.
hivatásban a küldetés és az irgalmasság szétválasztatlan. A lélek és a test szerinti irgalmas cselekedetek és a szolgálat mindig együtt járnak. A felebaráti cselekedetek néha fáradtsággal járnak, főleg azért, mert nem egyszeri cselekedetekről van szó, hanem állandó szolgálatról, melyhez buzdítást Szent Pál apostolnál találunk: Ne fáradjunk el tenni a jót, mert ha kitartunk, a megfelelő időben aratni is fogunk (Gal 6,9). Tevékenységünknek különös erőt adhat a közösségen belüli kiengesztelődés (EG 100), melynek első megnyilvánulása az imádság a számunkra idegesítő emberért is. Ferenc pápa ezt a szeretet gesztusának és evangelizációs cselekménynek nevezi (EG 101). A hatásos evangelizáció spontán. Készen kell állunk az örömhír hirdetésére mindenhol. Például akár egy beszélgetés során is (EG 127). Ennek a hozzáállásnak bibliai alapja van –
példaként szolgálhat Fülöp apostol és az udvari tiszt találkozása (ApCsel 8, 21- 40) –, Páli Szent Vince pedig arra bátorította a lazaristákat, hogy a missziós országokba történő utazásaik közben a hajón is hirdessék az Evangéliumot. A legtöbb esetben az evangelizáció tömeges formáinál sokkal hatásosabb lehet egy személyes beszélgetés, amely segíthet felkészíteni partnerünket Isten Igéjének meghallgatására (EG 128). Egyszer valaki azt mondta, hogy mostanában nehezünkre esik arról beszélni, hogy emberek halászai vagyunk, szívesebben fogalmazunk úgy, hogy pecázunk. Ennek ellenére Ferenc pápa az Igehirdetés fontos formájának tartja a prédikációt, melyhez ugyanakkora megfelelő módon fel kell készülni (EG 145). Lipinski Michal CM
A lelki böjt Lassan visszazökkenünk a karácsony halászlétől és bejglitől illatos napjaiból a hétköznapok rideg világába. Örülhettünk, vagy éppen bosszankodhattunk az ajándékokat illetően. Önfeledten koccinthattunk rokonaikkal és barátainkkal szilveszterkor, s vízkeresztkor elbonthattuk az elszáradt fát. Kérdés azonban, hogy mi magunk nem váltunk-e a fáinkhoz hasonlatossá? Az ünnepeket követő első héten mindenkinek más okozott nehézséget. A reggeli koránkelés, az egyetemi vizsgaidőszak, a mindennapi rutin mind-mind hamar lecsökkenti az emberek állóképességét. A fizikai fáradtság mellett a lelki fásultság is kiütközik, hiszen az ünnepek díszes, családi hangulata ekkorra már csak emlék, s nem marad más, csak a hétköznapi problémák sora. Azonban az új év, új reményeket is hoz, a mi dolgunk pedig csak annyi, hogy felfedezzük. Pusztán azt kell átgondolnunk, hogy milyen célokat jelöljünk ki. Ezek lehetnek a legelemibb céloktól a legkülönlegesebb fogadalmakig bármilyen célok, a nagyböjt ugyanakkor remek időszak arra, hogy az ember a lelkét is frissen tartó célokat állítson fel maga számára. A nagyböjt, mint a neve is mutatja, a valamiről való lemondással jár. Ma már nemcsak az étellel böjtölhetünk. Lemondhatunk egy doboz cigarettáról, egy buliról, vagy akár saját magunkról is, másoknak szentelve időnket, figyelmünket. Ugyanakkor, ha csupán önös érdekből tesszük ezt, akkor ugyanolyan falakat emelünk, mint amilyeneket lerombolni akarunk. Ezért mindegy, hogy miről mondunk le, mert ennek révén valami máshoz közelebb is kerülhetünk, ha jól csináljuk a dolgunkat. Ennek titka, hogy a lemondásnak mindig
más érdekében kell történnie. A buliról a családunk kedvéért, a káros szenvedélyekről mások öröméért, saját időnkről, egónkról mások boldogságáért kell lemondanunk. Ezek azonban csak az evilági dolgokat érintik. Egy-egy lemondás Istent is szolgálhatja. Ha a fenti példákat vesszük alapul, akkor enynyivel több idő juthat az Úrra. Hiszen mivel tart tovább egy röpke fohász elrebegése, vagy egy fejezet elolvasása a Bibliából, mint füstölögni egyet a járdán? Ezek a tevékenységek már „kis dózisban” is hatásosak tudnak lenni. Mindemellett izgalmas tevékenységekké is válhatnak. Érdemes minden nap más és más módszert kipróbálni lelkünk felfrissítésére. Akár úgy, hagy ott olvasunk bele a Szentírásba, ahol éppen felütjük. Ekkor beleakadhatunk olyan részekbe, amelyekről még nem is hallottunk, vagy feledésbe merültek. Így lelkünk egy-egy elhanyagolt részét is gondozhatjuk, erőt gyűjtve ahhoz, hogy méltón ünnepelhessük a húsvétot. Minden történet tovább vihet minket az Istenhez vezető úton. A legfontosabb ezzel kapcsolatban az, hogy így saját magunk mellett, vagy még inkább saját magunk helyett, a környezetünket is megajándékozhatjuk a kiegyensúlyozottságunk és a nyitottságunk révén. A húsvét így nem marad ajándékok nélkül, még akkor sem, ha ezek kevesebb embernek fognak feltűnni, mint a felsorakoztatott piros tojások és csokoládé nyuszik hadseregei. A kérdés az, hogy az így felfrissült lelkünk vajon elhasználódik-e karácsonyig, vagy képesek leszünk azt húsvét után is karbantartani, egy-egy „kisböjt” beiktatásával? Szép Szilárd
8.
Húsvéti várakozás A kereszténység legnagyobb ünnepére készülünk. A Megváltó kereszthalála és feltámadása képzi hitünk lényegét. Sokan kérdezik, hogy mi értelme annyi szenvedésnek? Mi értelme az élet küzdelmeinek, hisz annyi problémával küzdünk életünkben mindennapjaink során. Mi értelme az egésznek, miért, miért? A válasz a kérdésünkre a Megváltó Krisztus példázata, aki bűneinkért, értünk vállalta a kereszthalált, értünk szenvedett és halt meg. Ám hajlamosak vagyunk mégis elfelejteni a legfontosabb üzenetet, kereszthalál nélkül nincs feltámadás. Krisztus az alábbiakat mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt, 11:28) E szavak szerint nem azt kell keresnünk, hogy hogyan lehetne olyan életünk, ahol önző módon minden bajt áthárítunk másra egyéni felelősségünket kizárva. Éppen ellenkezőleg, minden ember saját képességei szerint cselekedjék mások javára. Jézus nem arról beszél, hogy ha túl sok rossz ér bennünket, akkor majd más megoldja helyettünk. Hitünk erőt kell adjon a folytatáshoz. Keressük, kutatjuk a szenvedéseink, gondjaink okát, de elfelejtjük, hogy Krisztus szavai pont azt mutatják nekünk, hogy mindannyian keresztet hordunk. Minden egyes nap visszük, vinnünk kell a ránk rakott keresztet, mert ez a küldetésünk. És mi történik, ha leejtjük a keresztet? Felvesszük és megyünk tovább, visszük, hordozzuk, mert ez hitünk igazsága. Hitünk igazságát szívünkbe fogadva olvassuk Sík Sándor tanúságtételét. Péczka László
Sík Sándor: Hiszek Hallják meg hívők és hitetlenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bősége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztust vallanom. Hallják meg rokkant, vén aposztaták S a vétekben vajúdó új-világ, A forradalom, a vak Leviáthán, És hallja meg a settenkedő Sátán: Isten nevében vallomást teszek: Hiszek. Hiszek, és hitem súlyos és kemény. Nem tünde tan, nem pille vélemény. Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán: Igen és nem, kereken, magyarán. Semmi csűrés és semmi csavarás, Ínyeskedés és köntörfalazás: Hiszem és vallom, szeretem és élem, Amit az Egyház hinni ád elébem. Ebben a hitben élek és halok: Katolikus vagyok. Hiszek egy Istent, ki három személy, Az élő Istent, aki bennem él, S akiben élek, mozgok és vagyok, Kinek tenyerén megsimulhatok. Akinek rám is éber gondja van, És cselekszik bennem és általam. Aki mozdítja minden mozdulásom, S én jóban-rosszban boldogan imádom Intéző édes mély akaratát. Hiszek Istenben, hiszem az Atyát. Égnek és földnek testté vált frigyét: Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét. Akit az Atya örök óta szül, És akiben szépséggé lesz a zűr. Kinek emberré tetszett válnia, Hogy Isten legyen az ember fia. Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk,
Vincés Hírmondó A Vincés Család lapja K iadja: Szent Vin ce K ollégiu m Szakkollégium 2081 Piliscsaba, Templom tér 14.
[email protected] Felelős kiadó: Lipinski Mihály CM
Ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát. Benne az élet és benne az út. Hiszek Istenben, hiszem a Fiút. Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet: A Szellemet, aki a Szeretet. Aki Szent Péter ajakán rivall, Hegyeket bont, szíveket áthidal, És hét csatornán csorgatja beléd Az élesztő kegyelem kútfejét. Ki tüzet gyújt az embergondolatnak, Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz. Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket. Hiszek, és tudom, honnan a hitem. Házamat én kőszirtre építem. Négy élőlény az erős alapok: ember, oroszlán, sas, tulok. Hallottam a piacon szólni Pált, Hallottam Ágostont és Ottokárt, Látom a szirten Péter kulcsait, S bennem a mélyben, hallom döbbenettel: Kimondhatatlan gerjedezésekkel A Szentlélek sóhajtozik. Ó tudom kinek, ó tudom kinek: Én az eleven Istennek hiszek. Élő hitemmel vagyok én szabad. Mankó helyett kötöttem szárnyakat. Ami akad a földön emberi, Gazdag szívem testvérnek ismeri. És ami túl az emberkörökön, A végtelenség: ígért örököm. És mikor üt a boldogságos óra, Hogy befogadjon koporsóm gubója: Hitem gyertyája utolsót remeg, És Istennek ajánlom lelkemet
Alapító főszerkesztő: Szűcs Péter Fotók: Archivum, hirosnaptar.hu, wikipedia.org és Íróink: Péczka László, Hajzlinszki Balázs, Szép Szilárd, Nagyné Zólyomi Katalin Az újság korábbi számai elérhetőek a www.vincescsalad.hu oldalon
