A magyarországi televíziós hírműsorok romaképe a konfliktusok tükrében

A magyarországi televíziós hírműsorok romaképe a konfliktusok tükrében 2009 első negyedéve újabb fordulatot hozott a cigányellenes közbeszédben. A miskolci rendőrkapitány „cigány bűnözőkre” vonatkozó kijelentései, Marian Cozma meggyilkolása és az azt követő romaellenes megnyilvánulások, valamint a tatárszentgyörgyi gyilkosság és az arra adott reakciók új minőséget hoztak a többségkisebbség konfliktusát érintő nyilvános közlésekben. Az ORTT Műsorelemző osztálya megvizsgálta a fenti emblematikus ügyek hírműsorokban való megjelenését. 1. A társadalmi kontextus és az előzmények A magyar társadalomban a romákkal szembeni előítéletesség hosszú évtizedek óta jelen van, és Magyarországon a többségi társadalomban messze a legelutasítottabb kisebbségi csoport a cigányság. Az utóbbi két évtized empirikus előítéletesség-kutatásai alapján erőteljes konszenzus mutatkozik abban, hogy a többségi társadalom egyfajta abszolút külcsoportként és negatív referenciacsoportként tekint a hazai cigány kisebbségre, illetve dominál az egyfelől túltámogatott, segélyekre berendezkedett, másfelől a társadalmi normákat, jogszabályokat nem tisztelő cigányság képe. A témában lefolytatott vizsgálatok válaszadóinak nagy többsége egyetért az olyan megállapításokkal, miszerint: „a cigányok sohasem fognak beilleszkedni a magyar társadalomba”; „a romák nem szeretnek dolgozni”; „az etnikai hovatartozás befolyásolja a bűnözési hajlandóságot”.1 A Tárki 2005 decemberében végzett közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 62 százaléka teljesen vagy inkább egyetértett azzal a kifejezetten rasszista állítással, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. 2 A Nézőpont Intézet 2008. augusztusi reprezentatív felmérése szerint a magyarok 91 százaléka szerint létezik „cigánybűnözés”, 77 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a romák hajlamosabbak a bűnelkövetésre a nem romáknál. 3 A Progresszív Intézet által készített legutóbbi (2009. február 15-i) kutatás szerint a magyar lakosság 81 százalékának vannak cigányellenes attitűdjei. 4 A magyarországi romák által elkövetett bűncselekmények politikai kontextusba helyezése, illetve a „cigánybűnözés” kifejezés politikai használata és beemelése a szélesebb közbeszédbe a 2006-ban országos felháborodást kiváltó olaszliszkai bűncselekmény nyomán indult el. A Jobbik Magyarországért Mozgalom kampányt indított a „cigánybűnözés” ellen. Ennek leglátványosabb megnyilvánulásai a párthoz kötődő Magyar Gárda egyenruhás, a Lásd például: Lázár Guy: A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében In: Többség – Kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris Kiadó – MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, 1996; A Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet elemzése, Magyar Hírlap, 1998. január 13.; Erőss Ferenc: Előítélet és etnicitás. In: Magyar Tudomány, 1997/6. 2 Lásd: http://www.tarki.hu/tarkitekinto/20060201.html 3 A kulcsszó: közbiztonság? Nézőpont Intézet, 2008. augusztus 27. (www.nezopontintezet.hu) 4 Progresszív Intézet: Cigányellenesség a magyar társadalomban. 2009. február 15. (http://portal.cpress.hu/200902154240/belfold/progressziv-intezet-ciganyellenesseg-a-magyar-tarsadalomban.html 1

„cigánybűnözés” által sújtott, jelentős roma lakossággal rendelkező településeken rendezett felvonulásai voltak, amelyek a cigány kisebbségben félelmet keltettek, ugyanakkor támogatásra találtak a krónikus rendőrhiánnyal küszködő kistelepülések fenyegetettségérzésben élő többségi lakosságának egy részénél. 2. A vizsgálat aktualitása 2009 első negyedéve a cigányellenes közbeszéd eszkalációját hozta Magyarországon. Jól példázta ezt három emblematikus, a hazai sajtóban és médiában kiemelt nyilvánosságot kapó ügy. 2009. január 30-án dr. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány a következő nyilatkozatot tette: „…a közterületi rablások - amik ilyen erőszakos jellegű rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon azt kell, hogy mondjam, hogy legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük.” A kijelentés miatt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a rendőrkapitány lemondatását kezdeményezte, azonban a közvélemény és a pártok helyi szervezeteinek nyomására visszahelyezték tisztségébe a kapitányt. 2009. február 7-én éjjel egy szórakozóhely előtt megkéselték Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdázóját. A gyanúsítottak „cigány” elkövetőkként jelentek meg a nyilvánosságban, és a gyilkosság által kiváltott felháborodás a sajtóban-médiában cigányellenes kirohanásokhoz, az internetes fórumokon rasszista gyűlöletkampányhoz vezetett. A magyar nyilvánosságban tényként jelent meg az információ, hogy a veszprémi gyilkosok és egy tavaly nyáron Siófok belvárosában erődemonstrációt tartó szervezett bűnözői csoport tagjai között jelentős az átfedés. Mindez további munícióval szolgált a „cigánybűnözés” létezését és a romák által elkövetett bűncselekmények elviselhetetlen növekedését vizionáló politikusi és értelmiségi körnek. 2009. február 23-án hajnalban Tatárszentgyörgyön vadászpuskával agyonlőttek egy 27 éves roma férfit és ötéves kisfiát, miután Molotov-koktélt dobtak a házukba. Két másik gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrség a támadás okaként rasszista indítékot feltételez. Vizsgálatunk

a

Cozma-gyilkosság

és

a

tatárszentgyörgyi

támadás

médiareprezentációját célozza. Konkrétan azt, hogy ezek a nagy társadalmi visszhangot kiváltó események miként jelentek meg a legfontosabb magyarországi televíziók hírműsoraiban, az események bemutatása mennyiben felelt meg a korrekt szerkesztői gyakorlatnak, a hazai és nemzetközi sajtóetikai kódexek ajánlásainak, illetve az információk

2

feldolgozása és közvetítése, valamint a műsorkészítői interpretációk milyen cigányképet közvetítettek a médiafogyasztóknak. A vizsgálat mintájába a Duna TV, az Echo TV, a Hír TV, a Magyar ATV, az MTV, az RTL Klub és a TV2 feltárandó eseményeket követő egy-egy hetének (2009. február 8-14., valamint február 23 - március 1.) hírműsorai kerültek be (Duna TV 18:00-kor, Echo TV 19:30, Hír TV 19:00, Magyar ATV 18:55, MTV 19:30, RTL Klub 18:30, TV2 18:30). 3. A kisebbségek, illetve a konfliktushelyzetek bemutatására vonatkozó alapelvek Általánosan elfogadott alapelv, hogy a kisebbségek médiabeli ábrázolása kifejezetten szenzitív terület. Ennek ellenére a magyar újságíró szervezetek etikai kódexei nem foglalkoznak külön a témával. Egy korábbi felmérés szerint a hazai szerkesztők nem is tartják szükségesnek a kifejezetten a kisebbségek ábrázolását szabályozó irányelvek kidolgozását, kielégítőnek tartják az általános szakmai és etikai követelmények alkalmazását a kisebbségekről szóló tudósításaiknál. 5 A négy hazai újságíró-szervezet 6 által kidolgozott közös etikai alapelvek megfogalmaznak a különböző kisebbségek bemutatására, illetve a társadalmi feszültségek kezelésére vonatkozó (témánk szempontjából szintén releváns) előírásokat: •

Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen szempontú - faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor stb. miatti - gyűlöletkeltés ellen.

•

A tömegtájékoztatási eszközöknek, és személy szerint az újságíróknak is, etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre való ösztönzéssel. 7

A BBC szerkesztőségi irányelvei nem foglalkoznak önállóan az etnikai kisebbségek ábrázolásával, ugyanakkor általánosságban kimondják, hogy a másságuk alapján csoportot alkotó „emberek csak abban az esetben jellemezhetők kor, szexuális orientáció, fogyatékosság stb. alapján, ha ez a témából kifolyólag elkerülhetetlen.” 8A nemzetközi gyakorlatban ugyanakkor megtalálhatók a különböző kisebbségek reprezentációját szabályozó irányelvek is. Ezek kidolgozásának fontosságára az Európai Tanács Közösségi és etnikai viszonyok

5

Bernáth Gábor - Messing Vera: „Vágóképként, csak némában” - Romák a magyarországi médiában. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998. 35-36. 6 Ezek a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet. 7 Lásd Közös etikai alapelvek, 8.§. a; d. (http://www.makusz.hu/index_new.php?mode=static&id=makusz_etikai_kodex) 8 BBC Editorial Guidelines, Harm and Offence, Portrayal. (http://www.bbc.co.uk/guidelines/editorialguidelines/edguide/harm/portrayal.shtml) 3

Európában című dokumentumában is felhívta a figyelmet. 9 A brit és magyar újságírók által kidolgozott Visegrádi irányelvek 10 kisebbségekre vonatkozó része kimondja: •

Az etnikai kisebbségekről szóló műsorok nem zárhatják médiagettóba a csoport tagjait.

•

Kerüljük az előítéletes vagy pejoratív utalást egy személy származására, bőrszínére, vallására vagy szexuális beállítottságára vagy bármilyen fizikailag megnyilvánuló betegségére, illetve fogyatékosságára.

•

Ne részletezzük semmilyen műsorban vagy más nyilvános módon egy személy származását, bőrszínét, vallását, szexuális beállítottságát, fizikai, szellemi betegségét vagy fogyatékosságát, hacsak nem bizonyul fontosnak a történet szempontjából. 11

A brit National Union of Journalists 12 etikai kódexe részletes útmutatót tartalmaz a kisebbségek, köztük az etnikai kisebbségek médiabeli bemutatására vonatkozóan. 13 Ebből az esetünkben az alábbiak lehetnek fontosak: •

A szereplő faji (etnikai) hovatartozása csak abban az esetben említendő, ha az valóban fontos.

•

Kerülni kell a szenzációhajhász bemutatást a faji (etnikai) kisebbségekkel foglalkozó ügyeknél; ez árt a kisebbségnek.

•

Körültekintőnek kell lenni a szóhasználatnál. A korábban általánosan használt szavak egy része mára sértővé, bántóvá vált. Célszerű a kisebbségek megnevezésénél azokat a kifejezéseket használni, ahogyan ők nevezik magukat.

•

Ne éljünk előfeltevésekkel, feltételezésekkel a szereplők kulturális hátteréről.

Az etnikai hovatartozás megjelölése különösen aggályos a bűnelkövetők, illetve a bűncselekménnyel gyanúsított személyekkel kapcsolatban, mivel így egyrészt alkalmas lehet a meglévő előítéletek megerősítésére, másrészt azt sugallhatja, hogy közvetlen összefüggés van az etnikai csoporttagság és a bűnözési hajlam között. Holott tudományos közhelynek számít, hogy az etnikai hovatartozás nem befolyásolja a bűnözési hajlamot, ezzel szemben a társadalmi státusz igen. 14 9

Bernáth Gábor - Messing Vera: „Vágóképként, csak némában” - Romák a magyarországi médiában. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998. 35. 10 A Visegrádi irányelvek című, a hírműsorok szerkesztésére vonatkozó újságíró-szakmai és etikai ajánlás a BBC és a Baltic Media Centre Oktatási Részlegének együttműködésével készült. 11 Charles Fletcher: Visegrádi irányelvek. British Embassy, Budapest, 2001. 89. 12 A világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb újságíró szervezete, mintegy 38 000 taggal. 13 NUJ guidelines on race reporting. http://www.mediawise.org.uk/display_page.php?id=648 14 Lásd pl. az Országos Kriminológiai Intézet állásfoglalását: Állásfoglalás a magyarországi bűnözési helyzetről, az elkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartásáról és a „cigánybűnözésről.” http://www.okri.hu/images/stories/doc_files/allasfoglalas_hossz.doc 4

Alapesetben semmilyen relevanciával nem bír a bűncselekményeknél az elkövetők és a sértettek nemzetiségi-etnikai hovatartozása, kivéve, ha az indíték valamilyen nemzetiségietnikai ellentétre vezethető vissza. Kizárólag az utóbbi esetben indokolt az etnikai identifikáció. A fentiek alapján vezette be a németországi sajtó önszabályozó nonprofit szervezete, a Német Sajtótanács (Deutscher Presserat) azt a gyakorlatot, hogy a bűnügyi tudósításoknál nem jelölik az etnikai hovatartozást. 15 A magyar kisebbségi törvény vonatkozó része kimondja, hogy „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.” 16 Az adatvédelmi törvény pedig különleges adatként határozza meg a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adatokat, amelyek akkor kezelhetők, „ha adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy nemzetközi egyezmény elrendeli, illetve vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli.” 17 A kisebbségi valamint az adatvédelmi törvénnyel összhangban született 1997-ben a kisebbségi és adatvédelmi ombudsman közös állásfoglalása, amely a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló, valamint az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek ítélte a bűnügyi tudósításoknál az etnikai hovatartozás nyilvánosságra hozatalát. 18 A magyar médiatörvény19 általánosságban szabályozza a kisebbségek megjelenítését: Rttv. 3. § (2) „A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. 3. § (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.” Egy tömegkommunikációs üzenet, amennyiben legalább részben igazodik a néző „elvárásaihoz” és számol a befogadói recepció különböző (társas, pszichológiai, diszkurzív) kontextusaival, képes meggyőzni, motiválni, manipulálni és elsősorban megerősíteni a befogadói előítéleteket. 20 A bevezetőben vázlatosan bemutatott magyarországi konszenzuális cigányellenes hangulatban a fenti előítéleteket a média csupán azzal is erősítheti, hogy anélkül 15

Bernáth Gábor - Messing Vera: „Vágóképként, csak némában” - Romák a magyarországi médiában. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998. 48. 16 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. (http://www.mtaki.hu/docs/cd2/Magyarorszag/6-1-2.htm) 17 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. (http://www.fvm.hu/doc/upload/200601/1992_63_torveny_avtv.pdf) 18 Lásd: Bernáth Gábor: Hozott anyagból. A magyar média romaképe. Beszélő, 2003/6. 19 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról. 20 László Miklós. Hírműsorok generációs szemmel. Médiakutató, 2005. tél. 5

számol be a romákkal kapcsolatos konfliktusokról, hogy azok mélyebb társadalmi okait (integráció nehézségei, mélyszegénység, iskolázatlanság, iskolai és lakóhelyi szegregáció, munkaerőpiaci diszkrimináció stb.) felfedné. 21 Még inkább visszaigazolja a rasszista sztereotípiákat az a fajta szerkesztői gyakorlat, amikor romák által elkövetett egyedi agresszív cselekedeteket, bűncselekményeket narratívába fűzve, mintegy egymásra halmozva mutatnak be, az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés összefüggéseit sugallva. 22 További problémát jelent, amikor a kisebbségi szereplők névtelenek maradnak, elsősorban nem az egyéniségük, hanem a csoporttagságuk („cigányok”) alapján definiálódnak, így a személyükhöz kötődő, adott esetben negatív megítélés a teljes kisebbségi csoportra rávetül. 23 Az etnikai hovatartozás hangsúlyozása a bűnelkövetés – áttételesen a bűnözés - etnicizálásához vezethet, így a történések egy tágabb kontextusba helyeződnek, a nézőkben a romákról általában alkotott képet negatív irányba befolyásolhatják. Az ilyen típusú ábrázolásban megjelenhet a homogén csoport képzésére irányuló szándék, amely kategorizációhoz vezet. A csoportközi kategorizáció a kisebbségekkel szembeni előítéletesség egyik feltétele. 24 Amennyiben ez a többségi és kisebbségi szereplők közötti kapcsolatok konfliktusorientált bemutatásával párosul, illetve a kisebbség negatív sztereotip szerepekben való bemutatásával jár együtt, a nézői recepció szempontjából egyértelműen az előítéletes gondolkodást erősíti. Mindezt súlyosbíthatja a konfliktusban érintett „oldalak” csoportkülönbségeinek hangsúlyozása. Szociálpszichológiai megfigyelések szerint a médiafogyasztói információfeldolgozást erőteljesen befolyásolja az információk emocionális keretezése. Az érzelmekre ható megfogalmazások és szóhasználat a befogadó izgalmi szintjét megemelik, s ezzel erősítik az információk rutinszerű, gondolkodást nélkülöző, automatikus értelmezését, illetve gátolják az elhangzottak tényszerű feldolgozását, amely oda vezet, hogy a néző a befogadásnál az előítéleteire fog hagyatkozni.25 A hazai romákról bemutatott tudósításoknál – figyelembe véve a mai magyar társadalmat jellemző előítéletes cigányellenes konszenzus körülményeit az ilyen típusú információközlés jó eséllyel a meglévő előítéletek visszaigazolásához és erősítéséhez vezet. 4. A Cozma-gyilkosság médiareprezentációja Lásd például: Gyűlöletbeszéd a mai magyar sajtóban. Gerő András, Szilágyi-Gál Mihály, Bernáth Gábor és Monori Áron beszélgetése. Médiakutató, 2002. tavasz. 22 Pócsik Andrea: Közszolgálatiság és diskurzus. Az olaszliszkai tragédia a médiában. Beszélő, 2007. május. 23 Messing Vera: A nemzeti és etnikai kisebbségek képe a magyar sajtó híreiben. Jel-Kép. 1998/4. 24 Messing, 1998. 25 A befogadásvizsgálattal foglalkozó szakirodalom a „mindless reading” kifejezéssel írja le a jelenséget, amelynek lényege, hogy az érzelmekre ható megfogalmazás a befogadóból annak előítéletein alapuló automatikus reakciót vált ki, ami felszínes, gyors és torzított információfeldolgozáshoz vezet, és ellehetetleníti a tárgyilagos mérlegelést. Részletesen lásd Siklaki István: A főcímek demagógiája. Jel-Kép, 1997/2. 21

6

2009. február 7-én éjjel egy szórakozóhely előtt megkéselték Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdázóját. A bűncselekmény rendkívül nagy teret kapott a nyilvánosságban, azon belül a televíziók hírműsoraiban, amit a hírszelekció általános alapelvei természetes módon indokolnak. A hírérték-növelő tényezők 26 közül az eseménynél a negativitás, a normasértés és a prominencia együttes megléte biztosította, hogy az esetről szóló információk vezető hírként és folyamatosan kerültek a híradókba. A bűncselekmény gyanúsítottjai „cigány” elkövetőkként jelentek meg a nyilvánosságban. A médiában az eset tálalása nem önmagában állt. Folyamatosan újabb adalékok és „ügyek” kapcsolódtak a bűncselekményhez. Ilyenek voltak a „siófoki vonulás”, a bűncselekményekre adott politikusi reakciók és az azokról szóló diskurzus, a „cigánybűnözés narratíva”, a roma politikusok ez ellen való tiltakozása,

az

elkövetők

előélete

(„cigánymaffia”),

általában

az

erőszakos

bűncselekményekre adandó társadalmi, rendészeti és büntetőjogi válaszok megfogalmazása (rendőri jelenlét fokozása, rendőrségi költségvetés növelése, büntetési tételek emelése, „három csapás” 27), illetve azok kritikája. Külön kategóriát képez az eset kapcsán a közbiztonság „hanyatlásáért” a kormányt célzó ellenzéki kritika reprezentációja, valamint a rendőrséget ért bírálatok (pl. a nemzetközi elfogatóparancs kiadásának időpontja, az „enyingi banda” elleni korábbi fellépés hiánya). 4. 1. A Cozma-gyilkosság a híradókban A vizsgált híradók mindegyike több napon keresztül a legfontosabb hírként számolt be a gyilkosságról és az ahhoz kapcsolódó egyéb eseményekről. A hírműsorokat végignézve rendkívül feltűnő, hogy a gyilkosságot közvetlenül megelőző konfliktus okairól kifejezetten ellentmondó információk jelentek meg a hírekben. Az egyik verzió szerint a szórakozóhelyre érkező későbbi elkövetők egy konkrét személyt kerestek, akivel elszámolni valójuk volt, de nem találták, ezért inni és randalírozni kezdtek, majd belekötöttek a sportolókba (MTV1 február 8., TV2 február 8.). Több híradás azt emelte ki, hogy a társaság nem akart fizetni távozáskor, és amikor a pultos lány ezt szóvá tette, megütötték. A sportolók megpróbálták megvédeni és ebből alakult ki a konfliktus. (Hír TV február 8., Magyar ATV február 8.). Egy másik információ szerint félreértés okozta a tragédiát: „a támadók valószínűleg összekeverték a szerencsétlenül járt Marian Cozmát, illetve a kézilabdázókat” (RTL Klub február 8.). Az is felmerült, hogy a sportolók véletlenül kerültek egy bandaháború közepébe (TV2 február 11.). A TV2 első híradásában (február 8.) Ezekről részletesen lásd Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Antenna Könyvek. 2006. 79-83. A „három csapásként” ismertté vált fideszes elképzelés lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos bűncselekményt, a harmadik esetben mérlegelés nélkül a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kapja.

26 27

7

az szerepelt, hogy a bárban tömegverekedés tört ki („legalább 30-an verekedtek”), az RTL Klub (február 9.) híradójában a rendőrség vezetője ezzel szemben arról beszélt, hogy három férfi kivált a társaságból, és kizárólag ők vettek részt a támadásban. A Duna TV tudósítása szerint is (február 8.) „3-4 fős csapattal kerültek a sportolók összetűzésbe.” A Magyar ATV február 9-én, az előző napi tudósításával ellentétben arról számolt be, hogy a szórakozóhely személyzetét nem érte atrocitás (a pultos lányt sem). A fentiekből kitűnik, hogy a szerkesztőségek nem mindig győződtek meg az egyes információk megalapozottságáról, és a hírverseny esetenként felülírta a tárgyszerűségre és pontosságra vonatkozó hírszerkesztési alapelveket, valamint azt az alapvető szakmai előírást, hogy az információ hitelességét több forrásból kell ellenőrizni. Az egymásnak ellentmondó tudósításokból látszik, hogy a hírgyártók egy része nem volt képes teljesíteni a médiatörvénynek a hírek tárgyszerűségére vonatkozó előírásait. 28 Mindez azért is problematikus, mivel a gyilkosság jelentős részben „roma-ügyként” jelent meg a nyilvánosságban, s mint ilyen, a mai magyarországi társadalmi kontextusban kiemelt körültekintést igényelt volna. Egyik hírműsorban sem utaltak arra, hogy a konfliktusnak etnikai okai lettek. Ezzel együtt a híradók egy része a 3. fejezetben bemutatott szakmai és etikai alapelveket, adatvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva, „cigányként” definiálta az elkövetőket, annak ellenére, hogy ezt a hatóságok nem erősítették meg, illetve az érintettek sem nyilatkoztak az identitásukról. Ugyanakkor minden műsorszolgáltatónál (azoknál is, amelyek konkrétan nem nevezték meg a származásukat) világossá vált, hogy az elkövetők romák. Az egyes szerkesztőségek gyakorlata között azonban jelentős különbségek mutatkoztak. Volt, ahol kifejezett hangsúlyt kapott a cigány származás, máshol különösebb hangsúlyozás nélkül, de explicit módon megjelent. A leggyakoribb szerkesztői gyakorlat azonban az volt, hogy az elkövetők származására való direkt hivatkozásokat kerülték, ugyanakkor a kapcsolódó anyagokból, bejátszásokból, interjúkból kiderült, hogy a gyanúsítottak romák. 4.1.1. A Cozma-gyilkosság a Duna TV hírműsoraiban A Duna TV első híradásában (február 8.) az események szikár összefoglalásán túl, stúdióbeszélgetés formájában megszólaltatták Németh Zsolt kriminológust, aki (többször utalva arra, hogy egyelőre nem tudjuk pontosan, mi történt) elmondta, hogy minden hasonló konfliktusnak van oka és előzménye, illetve gyakran megtörténik, hogy nyilvános helyen az áldozatok akkor sem térnek ki a konfliktus elől, amikor erre lenne lehetőségük. A beszélgetésben szóba került az esetleges bosszú és önbíráskodás lehetősége. A kriminológus Rttv. 4. § (1) „A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.”

28

8

szerint tartani lehet ettől, és ezért is rendkívül fontos, hogy a rendőrség határozottan lépjen fel, mind az elkövetők kézre kerítése, mind pedig a közrend megőrzése érdekében. Emellett elmondta azt is, hogy az erőszakos bűncselekmények valós számai és tendenciái nem igazolják vissza a közszereplők egy részének a bűnözés növekedéséről szóló retorikáját, illetve a társadalom ezzel kapcsolatos érzetét: „Az erőszakos bűnözés sokkal kevésbé gyarapodik, mint a vagyon elleni például. Nemrégiben egy Európai Uniós felmérést láttunk. Magyarország az erőszakos bűnözést tekintve a legjobb helyen áll az Unióban. Arról van szó, hogy érzékenyebbek vagyunk, sokkal jobban felkapjuk a fejünket, ha valami olyasmi történik, ami megengedhetetlen. Ráadásul nagyon gyakran hírt kapunk róla és bőséges terjedelemben. Ezért érezzük úgy, hogy a helyzet durvul. Szerintem nem durvul.” A kriminológus szerepeltetése és higgadt szakmai értékelése ellensúlyozhatta a gyilkosság kapcsán érthetően megjelenő emocionális befogadói reakciókat, segítve ezzel az információk tárgyilagos feldolgozását. Az érzelmi keretezés ellensúlyozását különösen az indokolta, hogy egy ismert és népszerű sportoló volt az áldozat, akiről a veszprémi sportvezetők meleg szavakkal emlékeztek meg a híradón belül megjelenő sportrovatban. A hírolvasó számára szerkesztett szövegekben és a narrációban a gyanúsítottak etnikai hovatartozását nem említették. Az, hogy romákról van szó, csak közvetetten, a román sajtóreakciókat ismertető és a veszprémi megemlékezést bemutató tudósításból derült ki: „a román médiában tényként kezelik, hogy Veszprémben egy nagyszámú roma társaság tagjai késelték meg a kézilabdázókat”; „Teljesen békésen és csendben zajlik a megemlékezés. Néhány romaellenes bekiabálást hallottam eddig.” Emellett semmilyen formában nem hangsúlyozták az elkövetők roma származását, nem etnicizálták a bűncselekményt. Ez a szerkesztői gyakorlat jellemezte a mintába került további Duna TV-s műsorokat is. A híradók tényszerűen számoltak be az ügy további fejleményeiről, a gyanúsítottak elfogásáról, a sérültek állapotáról és Marian Cozma temetéséről. A műsorszolgáltató a következő napokban rendszeresen megszólaltatott különböző roma szervezetek vezetőit, illetve beszámolt a politikai elitnek a cigányság integrációs problémáit felvető nyilatkozatairól,

tudósított

a

Cozma-gyilkosság

kapcsán

megjelenő

cigányellenes

jelenségekről. Mindezzel elősegíthette, hogy a médiafogyasztók részletesebb és cizelláltabb képet alkothassanak a kérdéskörről. A február 9-i műsorban a televízió veszprémi tudósításában elmondták, hogy „a Veszprémi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy közleményt is kiadott az ügy kapcsán, amelyben többek között az áll: elítélik a bűnösöket.” Megszólalt Kozák János, a Veszprémi

9

Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke is, aki a tettesek gyors és szigorú megbüntetésének kívánalma mellett a kollektív bűnösség elutasítását vetette fel: „Azt gondoljuk, hogy a rendőrség minél hamarabb találja meg az elkövetőket, és a magyar bíróság pedig ítélje el őket a jogszabályoknak és a törvényeknek megfelelően. De nem szabad faji, származási alapon kollektíve büntetni a cigányságot.” A kisebbségi részről megfogalmazott felvetés kiegészült a miniszterelnök és a köztársasági elnök véleményével. Gyurcsány Ferenc világossá tette, hogy nem lehet etnikai alapon felmentést keresni a bűnelkövetésre („A feltételezett elkövetők származása, kisebbségi léthelyzete nem lehet sem ürügy, sem kifogás arra, hogy elnyerjék méltó büntetésüket.”), ugyanakkor a műsorban megjelent a roma integráció problémáira és a cigányellenességre utaló kormányfői vélemény is, miszerint a „a magyar-roma együttéléssel kapcsolatban (…) vékony jégen járunk, amely bármelyik pillanatban beszakadhat alattunk.” A köztársasági elnöknek egy, a Máltai Lovagrend és Szeretetszolgálat rendezvényén elmondott nyilatkozata került be a műsorba. Ennek lényege az volt, hogy a magyarországi cigányság integrációjának elégtelenségei, illetve a többségi-kisebbségi konfliktusok nem speciálisan magyarországi problémák: „Ez egy olyan európai probléma, amely különösen kiéleződött Csehországtól Szlovákián, Magyarországon, Románián keresztül le a Balkánig terjedő térségben…” A február 10-i adásban az Enyingről (a gyilkosság gyanúsítottjai a városhoz, illetve környékéhez kötődnek) jelentkező tudósítás kiemelte, hogy a város polgármestere fontosnak tartja, hogy ne tekintsék az ott élő romákat kollektíve bűnözőknek egy bűnözői csoport miatt. A következő napon (2009. február 11.) a Fidesz-MPP elnökének nyilatkozatáról láthattunk összefoglalót, amelyben Orbán Viktor egyrészt a büntetések súlyosbításának fontosságát hangoztatta, másrészt a romák munkához juttatását szorgalmazta: Bemondó: „Orbán Viktor szerint súlyosabb büntetésekre, gyorsabb bírósági eljárásokra van szükség a bűnmegelőzés érdekében. A Fidesz elnöke határozottabb parlamenti törvényalkotást és munkahelyteremtést szorgalmaz a romák érdekében.” Orbán Viktor: „Cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak. (…) Világossá kell tenni: cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők jelentős mértékben, napról-napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik. Aki erről nem beszél, becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt.” Ugyanebben

a

műsorban

részvétnyilvánításáról,

illetve

beszámoltak

az

arról,

a

hogy

Országos szervezet

Cigány elítél

Önkormányzat

minden

erőszakos

bűncselekményt, ugyanakkor visszautasítja a cigányságot kollektív bűnösként feltüntető megnyilvánulásokat.

10

A február 12-i híradóban egy kiskunhalasi gyűlölködő felirat kapcsán nagy hangsúlyt kaptak a cigányellenes jelenségek, illetve az ezekre a roma vezetők és a többségi politikusok által adott reakciók: Bemondó: „Öljétek a cigányt és halál a cigányokra. Ilyen feliratok jelentek meg Kiskunhalas belvárosában. Ezeket gyorsan lefestették. A veszprémi gyilkosság óta nem ez volt az első eset. A cigány szervezetek kollektív megbélyegzésről beszélnek. Az OCÖ szerint a cigányellenes hangulatért a pártok a felelősek.” A kiskunhalasi tudósítás után a miniszterelnök rendőri vezetők előtt mondott beszédét idézték: „A bűnnek nincsen bőrszíne és nincsen osztály-hovatartozása. (…) Cigányozni nem lehet…” Ezután az Országos Cigány Önkormányzat sajtótájékoztatóján elhangzott, a cigányság kollektív megbélyegzését elítélő nyilatkozatokat mutatták be, illetve az OCÖ rivális Cigány Önkormányzatok Országos Szövetségének hasonló véleményét ismertették. A műsorban kifejezetten pozitív kontextusban jelent meg a magyarországi roma közösség. A cigány fiatalok rendőrré válását segítő rendőrségi ösztöndíj-program ismertetése kapcsán tudósítottak az elsősorban roma gyerekeket képző pécsi Gandhi Gimnázium munkájáról. A február 13-i műsorban a Jobbik és a Magyar Gárda által a „cigánybűnözés” ellen szervezett demonstrációjáról készült rövid beszámolót láthattuk, amelyben kizárólag a megmozdulás céljainak száraz ismertetésére szorítkoztak. A beszédekből nem idéztek, nem dramatizálták az elhangzottakat, azaz nem adtak teret a szélsőséges retorikának: Bemondó: „Demonstrációt tart a Jobbik és a Magyar Gárda Budapesten. A szerevezők Marian Cozma emlékére hirdették meg a rendezvényt a Papp László Sportaréna előtt. A szónokok arról beszéltek, hogy létezik cigánybűnözés Magyarországon, és a csendőrség visszaállítását szorgalmazták arra az esetre, ha a rendőrség nem lenne képes garantálni a közbiztonságot.” Az Enyinghez kötődő bűnözői csoportról (amelyhez a híradások szerint a Cozma-gyilkosság gyanúsítottjai is tartoztak) a február 10-i tudósításában számolt be a televízió. A csoport tevékenységéről elhangzott, hogy tagjai prostituáltak futtatásából, pénzbehajtásból és más bűncselekményekből éltek. Tóth Dezső (Enying polgármestere) elmondta, hogy „Enying nem bűnöző város”, a helyi közbiztonságról a megkérdezett lakosok eltérően nyilatkoztak. A narrációban „a városban működő bűnözői csoportként” azonosították a veszprémi támadás elkövetőit, akiknek etnikai identifikációját kerülte a műsorszolgáltató. A tagok roma hovatartozása az előzőekhez hasonlóan csak közvetetten, a kapcsolódó anyagokból derült ki: Idős nő: „Tudja, hogy én mennyire félek eljönni, ha van egy kis dolgom itt, erre. Itt laktak azok is (…) fenyegetik a magyarokat, hogy elteszem a családot, kinyírom, meg ilyenek.” Tudósító: „Az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjével akar találkozni a város polgármestere. Azt mondta azért, hogy a városban élő cigányokat ne bélyegezzék meg egy bűnözői csoport miatt.” 11

A műsorszolgáltató nem dramatizálta a bűnözői csoportról szóló enyingi tudósítást, nem helyezte érzelmi keretbe az eseményeket és információkat, így elkerülte a néző izgalmi szintjének emelését és az ezzel járó, a meglévő előítéletekre támaszkodó, automatikus befogadói értelmezést. 4.1.2. A Cozma-gyilkosság az Echo TV hírműsoraiban Az Echo TV híradóiban a gyanúsítottak „cigányként” való azonosítása természetes és hangsúlyos módon jelent meg. A február 8-i műsor első hírében a gyilkosság tényén kívül a bemondó rögtön közölte, hogy „a Magyar Hírlap információi szerint az elkövetők enyingi cigányok voltak.” A narrátor a részletek ismertetése után újra megerősítette, hogy „… egy enyingi cigány csapat tagja szúrta szíven Marian Cozmát”, illetve „a roma támadókról szóló hírt több internetes oldal és más források is megerősítették.” Az etnikai identifikációt ismétlő, kifejezetten redundáns információközléssel a műsorkészítők egyfajta esszenciális lényeget adtak az elkövetők származásának. Ezzel összhangban a politikusi és sportvezetői reakciók ismertetése kapcsán a szerkesztőség az SZDSZ nyilatkozatakor (amely szerint a párt tragédiának nevezi az esetet, és reméli, hogy hamar megtalálják az elkövetőket) fontosnak tartotta, hogy visszautaljon dr. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány januári kijelentésére: Bemondó: „A liberálisok azokra az információkra nem reagáltak, miszerint romák voltak a támadók. 29 Ugyanakkor az SZDSZ egy hete mélyen felháborodott, amikor Pásztor Albert azt mondta: Miskolcon cigányok követték el az elmúlt hónapok utcai rablásait. A párt akkor hosszas közleményben és sajtótájékoztatón fejtette ki, miért nem elég, hogy a miskolci rendőrkapitány csak megrovást kapott.” Ezzel a híradóban a bűncselekményt egy szélesebb, értelemszerűen a „cigánybűnözés” narratívájába helyezték, másrészt hitelteleníteni próbálták az egyes bűncselekmény-típusok etnicizálását elutasító korábbi felvetést. A fent bemutatott szerkesztői gyakorlat a vizsgált időszak során az eseményeket követően volt leginkább tetten érhető, a későbbiekben nem érvényesült hasonló erővel, bár időnként újra és újra elmondták. Emellett a különböző politikusi, szakértői nyilatkozatokban, illetve az „utca emberével” készült interjúkban került elő ismételten az elkövetők származása, valamint általánosságban a „cigánykérdés”, mint probléma. A február 9-i adásban a bűncselekmény megismerhető részleteinek bemutatásán túl nagy teret szenteltek az azt kísérő reakciókból kibontakozó nyilvános diskurzus ismertetésének, és általában a magyarországi cigány kisebbség és a többségi társadalom

29

Erről szóló nyilatkozatot az adott műsorban a műsorszolgáltató más pártok esetében sem közölt. 12

közötti viszony bemutatásának. Emellett kiemelt figyelem jutott a hazai közbiztonság állapotára. A két utóbbi témában politikusok és társadalomkutatók egyaránt megszólaltak. A műsor első hírében - a nyomozás legfrissebb részletei mellett a sérültek állapotát ismertető információhoz kapcsolva - újra megnevezték a feltételezett elkövetők etnikai hovatartozását („A 20-30 fős – szemtanúk szerint – roma társaság két életben maradt áldozatát megműtötték, állapotuk stabil.”). Ezután politikusi kommentárok ismertetése következett. A Fidesz részéről Navracsics Tibor nyilatkozatát idézve a közbiztonság „tragikus állapotát” és a kormányzat ez irányú felelősségét emelték ki, míg a miniszterelnököt citálva a romák és nem romák közötti feszültségek növekedésétől való aggódás kapott hangsúlyt, illetve, hogy „a gyanúsítottak származása nem lehet sem ürügy, sem kifogás.” A Fidesz frakcióvezetőjének idézett nyilatkozata implicite tartalmazta, hogy a mai magyarországi bűnüldözés az elkövetők etnikai, vallási stb. hovatartozástól nem függetlenül működik: „[A kormány] nem képes biztosítani a közbiztonságot ma Magyarországon, azt a közbiztonságot, amely lehetővé tenné azt, hogy bőrre, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül bárki, aki bűncselekményt követ el, azt megbüntessék...” Ez az állítás önmagában, ellenpontozás nélkül jelent meg az Echo TV híradójában. Ezt követően a gyilkosság után a nyilvánosságban megjelenő országos felháborodásról tájékoztatott a műsor. Az internetes fórumokra hivatkozva a kibontakozó cigányellenes diskurzusról, a romák ellen uszító szövegekről nem esett szó. Ehelyett a szerkesztőség eufemisztikus fogalmazásmódot használva, az előítéletes és kirekesztő tartalmak ismertetését elhagyva tudósított a fórumokon megjelenő véleményekről: Bemondó: „Általános felháborodás kíséri a tegnapi gyilkosságot. Több százan internetes fórumokon követelik a bűnösök elfogását és elítélését. Sik Endre szociológus szerint hosszú távú folyamattal lehet csak rendet tenni, míg Németh Zsolt kriminológus úgy véli, teljes összefogásra van szükség.” Narrátor: „Az elmúlt hetek bűnesetein mindenki felháborodott. A veszprémi gyilkosság egyik gyanúsítottjának, Sztojka Ivánnak a fotójához (közben képek Sztojkáról) néhány óra alatt több száz bejegyzés érkezett az egyik közösségi portálon. A férfi és társai információk szerint egy roma banda tagjai. Sik Endre szociológus szerint a veszprémi eset tovább mélyítette a cigányok és a társadalom közötti szakadékot.” A társadalmi felzúdulást ismertető narráció után társadalomkutatók nyilatkoztak az események lehetséges következményeiről, a várható társadalmi reakciókról, illetve arról, hogyan lehetséges kezelni a kialakult helyzetet. Ez a fajta (a témában kompetens szakembereket is megszólaltató) hírfeldolgozás, ha valódi kérdéseket vet fel és lényegi szakértői

válaszokkal

szolgál,

nagyban

segítheti

a

hírfogyasztók

tárgyilagos

információfeldolgozását, a jelenségek mögött rejlő társadalmi folyamatok megértését.

13

Ugyanakkor a riporter által az interjúk összefoglalásában használt szavak, szóösszetételek kiválasztása, az eredeti kontextusok bizonyos elemeinek kiemelése vagy elhallgatása megváltoztathatja az eredeti üzenet egyes részeit, vagy egészét. 30 A szakértői nyilatkozatok szelektív felhasználásával, a felvetett problémák nyitva hagyásával bizonyos szerkesztői prekoncepciók is könnyen igazolhatóak. Ilyen módszerrel elérhető, hogy a szakmai autoritással rendelkező társadalomkutatóra hivatkozva mondjuk ki, amit valójában gondolunk. A szakértői nyilatkozatok lényege az alábbi volt: Sik Endre szociológus: „Bűnözés van, teljesen mindegy, ki követi el, és természetesen sok esetben cigányok követik el, amitől ez sokkal láthatóbbá válik, amitől aztán erről beszélünk. Ha meg erről beszélünk, ezzel meg is erősítjük ezt a gondolatmenetet. De ugyanakkor, ha meg nem beszélünk erről, akkor elhallgatunk egy olyan jelenséget, amiről kell beszélni, az meg szintén hiba lenne.” Narrátor: „Sik Endre szerint alapvető gondok vannak a cigánysággal, ezeket hosszú távon kezelni kell. Németh Zsolt kriminológus elmondta, a lényeg, hogy aki bűnt követ el, azt meg kell büntetni.” Németh Zsolt kriminológus: „Ahhoz joga van minden állampolgárnak, hogy ha őt bántalom éri, sérelem éri, akkor panaszt tegyen, és akkor működjön a hatóság. De nem működik. Ez a kifogás is gyakran jogosnak tűnik….” Narrátor: „Németh Zsolt hozzátette, semmilyen rendőrség nem tud úrrá lenni a helyzeten. A közbiztonság nem állítható elő csak rendészeti eszközökkel. Ehhez kell az állami rendészet, a polgárok, a civil társadalom és a piaci biztonsági szolgáltatók együttműködése.” Miután az interjúk vágatlan változatát nem ismerjük, nem tudhatjuk, pontosan mi maradt ki a szerkesztett változatból. Ugyanakkor a fentiek alapján jó eséllyel lehet arra következtetni, hogy a témában kompetens társadalomkutatók a fentieknél jóval cizelláltabban nyilatkoztak erről a kifejezetten összetett kérdésről. Tipikus esete ennek az a narrátori mondat, miszerint „Sik Endre szerint alapvető gondok vannak a cigánysággal, ezeket hosszú távon kezelni kell.” A mondat nyelvtani jelentése szerint a roma társadalom egészével vannak súlyos és kezelendő problémák. Ugyanakkor mivel az idézett mondatnak a műsorban folytatása nem volt, a néző nem tudhatta meg, hogy konkrétan mik ezek, és a szociológus milyen terápiát javasol. A médiaüzenet, ami – nem mellékesen – egy súlyos bűncselekmény kontextusában a befogadóhoz eljutott, itt kizárólag az volt, hogy „a cigányokkal” baj van, és mindezt egy autentikus forrásból, a tudomány képviselőjétől hallhatjuk. Ezzel szemben nem esett szó a romák társadalmi helyzetéről, az integráció nehézségeiről, a mélyszegénységről, az iskolázatlanságról, az iskolai és lakóhelyi szegregációról, a munkaerőpiaci diszkriminációról stb., mint a magyar társadalom egészét érintő problémáról. Így az összeállítás nem segítette a hírfogyasztók tárgyilagos információfeldolgozását, ehelyett a romákkal szemben meglévő 30

Vö. Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Antenna Könyvek. 2006. 71. 14

előítéleteket erősíthette. Ugyancsak nehezen képzelhető el – a narrációban elhangzottakkal szemben –, hogy a szociológus a cigányok és a társadalom (és nem a többségi társadalom) közötti szakadékról beszéljen, implicit módon jelezve, hogy „a cigányok” nem tagjai a (magyar) társadalomnak, azon kívül léteznek. A február 10-i adásban Marian Cozma holttestének hazaszállításának körülményeiről és a temetés előkészületeiről szóló tájékoztatás mellett egy Enyingen készült tudósítást láthattunk. A narrátori bevezetőben elhangzott, hogy „a városban mindenki elítéli a történteket”, majd járókélőket szólaltattak meg a gyanúsítottakról és a gyilkosságról. A feltételezett elkövetőkről szóló nyilatkozatokban azok származása hol implicite, hol kimondva, de egyértelműen kiderült: Idős férfi: „Már régen köllött volna intézkedni. Mer’ lassan már nem lehet kimenni az utcára, igen. És nem mer szólni a magyar ember, mer’ odamennek ötvenen, ha köll százan, azt agyonverik az embert, ilyen van.” Fiatal férfi: „Hát, sajnos ez van. De hát ilyenek sajnos a romák, nem tudunk velük mit kezdeni.” Az utóbbi megszólaló a bűncselekmény elkövetésének okaként valamilyen, a cigányság egészét jellemző, de közelebbről meg nem nevezett tulajdonságot, esszenciális lényeget nevezett meg. A gyanúsítottakról, az enyingi közbiztonságról és a helyi kisebbségi-többségi együttélésről semmilyen információval nem szolgált, kizárólag egy, a cigányellenes sztereotípiákon alapuló, markáns előítéletet fogalmazott meg. Ennek alapján adásba kerülését is csak az utóbbi cél indokolhatta. Egy további interjúalany a politikai vezetés felelősségét vetette fel („A felső vezetők felelősek érte. Azok, akik meghozzák azokat a rendeleteket, hogy ez megtörténhet egy országba’…”), majd összefoglaló hangzott el a sérültek állapotáról. Ezután a Fidesz elnökségének a roma bűnelkövetők számának növekedéséről és a közbiztonság javítását célzó követeléséről szóló, illetve a kormányt a bűnözők etnikai alapon történő mentegetésével vádoló közleményét idézték: Bemondó: „A cigány származású emberek által elkövetett bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik - olvasható a Fidesz elnökségének közleményében. Az ellenzéki párt 60 új rendőrőrsöt és 3000 új rendőr munkába állítását követeli a kormánytól. Továbbá azt, hogy a bűnözők származás alapján való mentegetése helyett, kerítsék kézre az elkövetőket, biztosítsák az áldozatok jogi és érdekvédelmét.” Arról, hogy a bűnelkövetők etnikai hovatartozásáról adatfelvétel, rendőrségi statisztika nem készül, így az erről szóló állítás forrása kérdéses, nem esett szó. A roma kisebbséghez tartozó bűnözők számának drasztikus emelkedéséről szóló kijelentés hitelessége fel sem merült, ezáltal az tényként juthatott el a hírfogyasztóhoz. A fentieket a február 11-i adásban a már 15

bemutatott módon ismételték meg, 31 kiegészítve Orbán Viktor azon nyilatkozatával, miszerint „cigánybűnözés nincs, de cigány bűnözők vannak.” Emellett a Fidesz elnökének a „bűnözési hullám” megállítására tett büntetőjogi szigorításokat indítványozó, valamint a romák munkalehetőségeit javító javaslatait emelték ki. A kormányoldalról a miniszterelnöknek a közbiztonság javítását célzó kezdeményesét, illetve a bűnözéssel szembeni zéró tolerancia meghirdetését idézték. A közbiztonságról szóló politikai diskurzus bemutatása a következő napokban is nagy teret kapott az Echo TV híradóiban. A február 12-i műsorban elhangzott, hogy a miniszterelnök hatékonyabb rendőrségi fellépést sürget az erőszakos bűncselekmények esetében, ugyanakkor a rendőrszakszervezetek szerint a kormány a túlórapénzen spórol. Beszámoltak a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának megalakulásáról, illetve a rendőrség létszámemelését és az erőszakos visszaeső bűnözőket célzó büntetőjogi szigorítást szorgalmazó javaslatairól. Február 13-án

a Jobbik „cigánybűnözés” ellen

tartott

demonstrációjáról készült tudósítás: Bemondó: „A halálbüntetés visszaállítását és a csendőrség újbóli létrehozását követelte a Jobbik. A párt délután „Elég volt a cigánybűnözésből!” mottóval rendezett tüntetést több száz ember részvételével. Vona Gábor pártelnök szerint létezik Magyarországon cigánybűnözés, de az nem vonatkozik minden cigányra, nem kollektív ítélet, hanem kriminológiai fogalom.” A gyilkosságot követően hazai romák képviselői is megjelentek az Echo TV hírműsoraiban. Első nyilatkozataikban annak a reményüknek adtak hangot, hogy a magyar társadalom nem értelmezi cigány ügyként a bűncselekményt, illetve nem alakul ki a romákat kollektíve elítélő, megbélyegző közhangulat. A cigány vezetők későbbi nyilatkozatai már a kibontakozó cigányellenes megnyilvánulásokra adott válaszok voltak. A február 8-i műsorban a fentiek mellett szót kapott a Dunántúli Vajdaszövetség elnöke, aki szintén kifejezte reményét, hogy az elkövetőket elfogják és szigorúan megbüntetik, valamint a közvélemény nem azonosítja a gyanúsítottakat a roma kisebbséggel: „nagyon remélem, hogy az ország nem fogja ezt úgy föl, hogy az összes cigányt egy kalap alá vegye.” Február 12-én az OCÖ sajtótájékoztatójáról számolt be a műsorszolgáltató. A narrációban elhangzott, hogy az OCÖ elnöke a teljes politikai elitet okolja a kibontakozó cigányellenes közhangulatért. Ugyanakkor a narrációban a hírt rögtön a Kolompár Orbán elleni ügyészségi eljárásról szóló információ követte:

31

Azzal a különbséggel, hogy ekkor nem a Fidesz elnökségének közleményét, hanem a Fidesz elnökének hasonló tartalmú nyilatkozatát idézték. 16

Bemondó: „A parlamenti pártokat okolja az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a szerinte cigányellenes közhangulatért. Kolompár Orbánt közben jogosulatlan gazdasági előny szerzésével vádolja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, miután nem tudott elszámolni 13 millió forint munkahelyteremtési támogatással…” Ezután a magyarországi cigány vezetők ellentétei és az OCÖ-t roma részről ért kritikák kerültek napirendre: Narrátor: „Az Országos Cigány Önkormányzat azt javasolja, hogy a háromezer hiányzó rendőr helyett roma polgárőrök segítsenek a bűnmegelőzésben. A vajdarendszer megerősítésére tett javaslat elől azonban elzárkóznak.” Kolompár Orbán: „Vajdák a kultúra területén, a nyelvápolás területén tevékenykedjenek, de a hatékony érdekképviseleti rendszerünk a kisebbségi önkormányzatok keretein belül biztosított.” Narrátor: „A Dunántúli Vajdaszövetség elnöke szerint épp a vajdák azok, akik mivel napi kapcsolatban vannak a romákkal, hatni tudnak rájuk. Sárközi Antal azt mondja, a vajdarendszer megerősítése és nem a kisebbségi önkormányzat a megoldás kulcsa.” Sárközi Antal (elnök, Dunántúli Vajdaszövetség): „Sajnos őnekik Budapestről nincs rálátásuk, csak az van, amit hallanak, amit más fölvisz nekik esetleg szóban vagy írásban. De a bűnmegelőzésre kimondottan a vajdák lennének az illetékesek, és a vajdák tudnának sokat segíteni ebben, minden megyében.” A roma eliten belüli általános hatásköri-politikai vitákat (kisebbségi önkormányzat vs. vajdarendszer) a bűncselekmények kontextusában mutatta be a tudósítás, amely etnicizáló narrátori mondattal zárult: „Az elmúlt hetek bűncselekményei rávilágítanak, minél előbb cselekedni kell.” A roma politikusok és szervezetek cigányellenességgel szembeni fellépését úgy mutatta be a műsorszolgáltató, hogy azt egyúttal hitelteleníteni próbálta. Egyrészt azzal, hogy a sajtótájékoztatót tartó OCÖ elnöknek az ügyben tett nyilatkozatának tartalmi értékelését Kolompár gyanúsított mivoltának hangsúlyozásával, másrészt az OCÖ és vezetői kompetenciáit megkérdőjelező más (egyértelmű legitimációval nem rendelkező) roma vezető (azaz vajda) megszólaltatásával lehetetlenítette el. 32 Ezzel az eredeti hírről a hangsúly a roma eliten belüli ellentétekre, az OCÖ inkompetenciájára és a cigányellenesség ellen fellépni próbáló szervezet vezetőjének bűncselekményi érintettségére helyeződött át. Ugyanakkor az OCÖ cigányellenes előítéleteket elítélő fellépéséhez a tudósításban nem kapcsolódott a többségi társadalom, többségi politikai vezető, közéleti személyiség hasonló véleményét bemutató anyag. Ezzel a tiltakozás mintegy etnikai gettóban, és nem mint a társadalom egészét érintő ügy jelent meg. A magyar média egy részében visszatérő gyakorlat, hogy a cigányságot érintő ügyekben „cigányvajdákat” szólaltatnak meg. Ugyanakkor ezekről nem lehet tudni, valójában kit képviselnek, milyen legitimációval bírnak, mire van akár informális hatáskörük (lásd: Bernáth Gábor: Bűnbaki. HVG, 2009. február 7. 79.).

32

17

4.1.3. A Cozma-gyilkosság a Hír TV hírműsoraiban A Hír TV tudósításaiban kifejezetten hangsúlyt kapott a gyanúsítottak „cigányként” való azonosítása. A február 8-i műsor első headline-jában rögtön ezzel indítottak („a rendőrség nem erősítette meg, de szemtanúk szerint az elkövetők cigányok voltak”), majd az első hírben további négy alkalommal került elő az elkövetők roma származása: Bemondó: „A csapat társadalmi elnöke azt mondja, szemtanúk szerint cigányok támadták meg a kézilabdázókat.” Hunyadfalvy Sándor társadalmi elnök, MKB Veszprém (telefoninterjú): „Azt mondják a szemtanúk többsége, hogy ezek cigányok voltak.” Bemondó: „A szemtanúk állítása szerint a szórakozóhelyen egy cigányokból álló társaság nem akart fizetni távozáskor. Hangoskodni kezdtek, majd megütötték a pultban álló fiatal lányt, akinek eltörött az állkapcsa. A sportolók próbálták megvédeni az alkalmazottat…” Bemondó: „A rendőrségen a biztonsági kamera felvételeit elemzik. Azt egyelőre nem erősítették meg, hogy cigányok támadtak a sportolókra.” Ez a szerkesztői gyakorlat a vizsgált időszak egészében jellemző volt a műsorszolgáltatóra. Az Ausztriában elfogott gyanúsítottakat „két cigány férfiként” (február 9.) azonosították (majd az előzőekhez hasonlóan többször ismételték roma származásukat), akárcsak a harmadik feltételezett elkövetőt (február 11.). Emellett a nemzetközi sajtóreakciókat idézve hangsúlyozták: „A román média az elkövetők roma származását és az elkövetés módját emeli ki…” (február 9.) A február 12-13-i műsorokban kifejezetten a „cigánybűnözés” narratívájába illeszkedő kifejezések is előkerültek („a veszprémi cigánybűnözők”; „cigány társaság”; „az enyingi romák által irányított bűnbanda”; „enyingi cigánymaffia”). A fenti gyakorlat – kiemelten az esetenként feltűnően redundáns információközlés – magyarázata az etnikai származás hangsúlyozásának szándéka, áttételesen a bűnelkövetés etnicizálása, ami közvetve a „cigánybűnözés” létét hivatott bizonyítani. Általános gyakorlat volt, hogy a Cozma-gyilkosság egy szélesebb narratívában jelent meg, nevezetesen a hírfolyamban egyéb, a hazai romákhoz kötődő bűncselekmények követték a veszprémi események bemutatását. Ezek egy része logikailag is kapcsolódott a konkrét esethez, másoknál viszont kizárólag a „cigánybűnözés” fogalomkörébe tartozás volt az egyetlen közös pont. A február 8-i adásban a gyilkosságról szóló híradás után (annak közbeiktatásával, hogy a rendőrség további költségvetési pénzeket kap a közbiztonság javítására, a kormány azt mondja nem a Cozma-gyilkosság miatt) egy másik erőszakos bűncselekményről szóló tudósítás következett: Bemondó: „Tagadják a hevesi cigányok, hogy szombaton délután tőrbe csalták a rendőröket és rájuk támadtak.” (lepusztult környezet, egy roma nő agresszíven ordít a rendőrautó után, gesztikulál) „A rendőrség pénteken egy 18

körözött bűnözőt keresett a településen, a romák azonban aránytalannak tartották a rendőrök fellépését, állításuk szerint ugyanis gyerekeket és nőket is megvertek” (A fiatal lány elmondja, hogyan verték meg és hogyan beszéltek velük a rendőrök.) „Azt azonban tagadják a cigányok, hogy bosszúból tőrbe csalták és életveszélyesen megfenyegették a járőröző rendőröket.” Ezután a Heves Megyei Rendőrkapitányság megbízott vezetője elmondta, hogy agresszíven megtámadták és fenyegették a járőröket, majd egy újabb hír következett, amely szerint „Életveszélyesen megfenyegették az ormánsági uzsoraügyek tanúit.” Utóbbinál nem hangzott el semmilyen utalás az etnikai hovatartozásra, ugyanakkor az előző hírcsokor kontextusa, illetve az a tény, hogy az úgynevezett uzsoraügyek korábban egyes roma csoportokhoz kötődve jelentek meg a magyar nyilvánosságban, egyértelműen jelezte, hogy itt is a „cigánybűnözés” egyik formájáról van szó. A gyanúsítottak etnikai identifikációjának és a gyilkosság narratívába fűzésének gyakorlata a következő napi adásokban is folytatódott. Ebben az időszakban a romák és a bűnözés kapcsolatát érintő fő információ az úgynevezett „siófoki vonulás” volt. 33 Utóbbiról a Hír TV február 9-i műsorában az alábbi tudósítás jelent meg: Bemondó: „Az enyingi cigányoktól egyébként nemcsak településükön, de a környéken is rettegnek. Tavaly júliusban Siófokon vonultak fel több mint százan a város nemrég felújított központjában. Szervezetten, kocsikkal érkeztek a Balaton partjára. A menetet az enyingi cigányvajda vezette. A vendéglátósok azonnal bezártak. A szemtanúk beszámolója szerint a romák több embert megfenyegettek. (Közben illusztrációként a siófoki vonulás képei láthatóak.) Akciójukkal állítólag azt akarták megbosszulni, hogy néhány nappal korábban egy hangoskodó cigányt kidobott az egyik szórakozóhelyről a helyi kereskedők által fizetett biztonsági szolgálat. A térfigyelő kamerák felvételei szerint a rendőrség nem lépett közbe az engedély nélküli demonstráción.” Ugyanebben a műsorban Turi András rendészeti államtitkár a sajtótájékoztatóján a kistelepüléseken megjelenő társadalmi feszültségekről beszélt: „Zömmel a tyúklopásból származó ellentét, de ezek a feszültségek itt-ott átcsapnak etnikai feszültségbe is.” A narrátor mindezt azzal egészítette ki: „A rendészeti államtitkár kerülte a cigány kifejezést, azt viszont elismerte, hogy sok hátrányos helyzetű településen gondot okoz az etnikai hovatartozás.” Ezzel a kommentárral a műsorkészítők egyrészt a saját koncepciójuk alapján egészítették ki az államtitkár nyilatkozatát, és azt sugallták, hogy a fenti bűncselekmény-típusok kizárólag a roma kisebbséghez kötődnek. Ezzel újra etnicizáltak egy bűnelkövetési gyakorlatot. 2008 júliusában egy kb. 150 főből álló társaság vonult végig a siófoki Petőfi sétányon, ahol a város legnépszerűbb szórakozóhelyei vannak. Híradások szerint az erődemonstrációval a későbbi védelmi pénzt követelő akciójukat készítették volna elő, más információk arról szóltak, hogy egy korábbi konfliktus (a biztonsági személyzet az előző napokban kidobott egy roma férfit az egyik szórakozóhelyről) folytatása volt. A magyar nyilvánosságban tényként jelent meg, hogy a veszprémi gyilkosok és az erődemonstrációt tartó Enyinghez és környékéhez kötődő szervezett bűnözői csoport tagjai között jelentős az átfedés. 33

19

A február 10-i híradóban a kormánynak a közbiztonság javítását célzó intézkedéseihez kapcsolódva az alábbi narráció hangzott el: „Kiskunlacházai tinédzsergyilkosság, miskolci sorozatrablás, veszprémi gyilkosság. Az elmúlt időszak közfelháborodást kiváltó bűncselekményei, amelyek felderítését az országos rendőrfőkapitány többször is presztízskérdésnek nevezte.” Közismert, hogy a miskolci rablások a hazai nyilvánosságban a helyi romákhoz kötődtek. 34 A kiskunlacházai gyermekgyilkosságnak 2009 júniusáig nem volt gyanúsítottja (itt érdemes megjegyezni, hogy a később elfogott és beismerő vallomást tett gyanúsított nem roma). 35 Ennek ellenére a város polgármestere a bűncselekményt a helyi cigány közösséggel hozta összefüggésbe. 36 A hírszerkesztő ebben az esetben úgy kötötte „a cigányokhoz” az utóbbi bűncselekményt, hogy annak lehetséges elkövetőiről semmilyen konkrétumot nem tudott, illetve mondott. Így a felállított narratívában a bűncselekmények egymásra halmozásával a cigány kisebbséget kifejezetten a bűnözés kontextusába helyezte, ezzel igazolva a „cigánybűnözés” létezését. Ezt csak erősítette az a szerkesztői gyakorlat, hogy a felsorolásba egyetlen, nem a romákhoz köthető bűneset sem került be. A gyanúsítottak állandóan visszatérő és redundáns etnikai megjelölésén túl a bűncselekmények leírásánál használt nyelvezet a romák csoportként való megjelenítését is szolgálta. A rendőrökre támadó csoportot pl. egyszerűen „a hevesi cigányok”-ként jelölte meg a műsorszolgáltató. Ezzel összhangban a Hír TV interpretációjában a „siófoki vonulás” résztvevői kollektíve „az enyingi cigányok” lettek, akik rettegésben tartják a környezetüket. Ez a fajta nyelvhasználat segíti a csoportképzést és a kategorizációt, illetve a többségi és kisebbségi csoportként megjelölt közösségek közötti távolság növelését (értsd: a bűnöző kisebbség rettegésben tartja a törvénytisztelő és kiszolgáltatott többséget). A Hír TV vizsgált hírműsoraiban egy alkalommal, a gyilkosságról szóló első híradás után négy nappal (február 12-én) jelentek meg a magyarországi cigány vezetők által a bűncselekmények nyomán kibontakozó cigányellenes diskurzusra adott válaszok: Bemondó: „A politikai pártokat okolja az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az országban kialakult cigányellenes hangulatért. Kolompár Orbán szerint a romák csak azért felelősek, mert nem tettek meg mindent az előítéletek felszámolásáért. A cigány vezető bevonná a cigányokat a közbiztonság megerősítésébe (…) az iskolákban pedig roma segítőket alkalmazna a tanárverések megakadályozására. Kolompár állítja, a Lásd dr. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-án tett kijelentését a 2. fejezetben. A gyilkosság feltételezett elkövetőjét 2009. június 25-én fogta el a rendőrség, akit DNS-minta alapján azonosítottak, és a férfi napokon belül beismerő vallomást tett. A gyanúsított nem roma származású. 36 Kiskunlacháza polgármestere az áldozat emlékére rendezett fáklyás meneten kifejtette, hogy: „Kiskunlacházán elég volt a roma erőszakból, a hónapok óta egyre romló közbiztonságból.” http://portal.cpress.hu/200812013766/videogaleria/eleg-volt-a-roma-eroszakbol-a-kiskunlachazi-polgarmester-szerint.html 34 35

20

cigányság politikai koncepció áldozata, velük akarják elvitetni a gazdasági válság miatt kialakult balhét.” Kolompár Orbán: „Úgy gondolom, hogy a felelősség az durván 90 százalékban a parlamenti pártokat, de 10 százalékban mi romák is felelősek vagyunk (…) nem tettünk eleget ahhoz, hogy a roma társadalom meg tudja alapozni a maga saját, hiteles politikai képviseletét.” Kolompár Orbán kijelentésére reagálva Vajda László, a Cigány Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta, az OCÖ vezetése alkalmatlan a feladatára. Szerinte Kolompár és Teleki László államtitkár későn ítélte el a veszprémi gyilkosságot. A roma politikusok cigányellenességgel szembeni fellépését tehát azonnal hiteltelenítette egy másik cigány vezető (tehát egy „autentikus cigány ember”) kijelentése 37. Így a hangsúly a tartalomról a roma eliten belüli ellentétekre helyeződött át. Emellett a roma vezetőknek a társadalmi előítéletek elleni megszólalása nem kapcsolódott össze a többségi társadalom reprezentánsainak hasonló tartalmú nyilatkozataival. A Kolompár Orbánt idéző műsorban ehhez kapcsolódva csak Gyurcsány Ferenc rendőrségi vezetők előtt mondott beszédét idézték („Önöknek egy dolga van: a bűnt nézzék és csakis a bűnt. (…) Cigányozni nem lehet.”), ez azonban nem foglalkozott a Kolompár által kifogásolt általános előítéletességgel. A korábbi adásokban előkerült ugyan a téma, ugyanakkor olyan kontextusban, amely jó eséllyel éppen bumeránghatást válthatott ki a nézőkből: Bemondó: „Gyurcsány Ferenc a társadalom reakcióját nevezte aggasztónak a veszprémi gyilkossággal kapcsolatban. Cigánybűnözésről nem beszélt, azt viszont elismerte, hogy a kormánynak sincs válasza a cigánykérdésre.” Gyurcsány: „Azt érzékelem, hogy Magyarország és a magyar emberek számára attól, hogy azt gondolják, azt feltételezik, hogy az elkövetők romák voltak, ettől megváltozott a reakciójuk. Része az ő reakciójuknak ez a feltételezés. Ez nagyon nagy probléma, ez őrült kihívás, ezzel nem lehet nem foglalkozni.” Az ellenzéki oldalról nem került bemutatásra a cigányellenes előítéleteket elutasító reakció. Orbán Viktortól a február 11-i adásban azt a véleményt idézték, miszerint aggasztónak tartja a cigány bűnözők által elkövetett bűncselekmények számának rendkívüli arányú emelkedését, valamint azt, hogy cigánybűnözésről nem beszélhetünk, de cigány bűnözők vannak. Emellett a narrációban elhangzott, hogy Orbán szerint a kormány etnikai alapon felmenti a bűnözőket. A szerkesztőség egyik állításról sem közölt semmilyen konkrétumot, forrást, kutatási eredményt vagy adatot, nem próbált meggyőződni annak igazságtartalmáról. Annak ellenére sem, hogy Különösen tendenciózus szerkesztői gyakorlatról árulkodik, hogy a műsorszolgáltató egy, a cigányellenes előítéleteket elítélő OCÖ-s nyilatkozatról beszámolva a rivális szervezet (Cigány Önkormányzatok Országos Szövetsége) elnökének nyilatkozatából kizárólag a cigányszervezetek ellentétére és az OCÖ kritikájára koncentrált, holott, mint más tudósításokból kiderült (lásd pl. a Duna TV anyagát az ügyről), a cigányellenességről a CÖOSZ elnöke Kolompárhoz hasonlóan nyilatkozott.

37

21

kormányzati részről éppen az ellenkezője hangzott el annak, amit a tudósítás szerint a kormány mondott, 38 illetve etnikai alapú bűnügyi statisztikák nem készülnek Magyarországon. A többségi társadalom kisebbség melletti szolidaritását kifejező nyilatkozatok hiányában a romák reprezentánsainak kijelentései etnicizálódtak (olyan kép jelent meg, hogy „a cigányok” védik „a cigányokat”), ezzel a hangsúly nem azok tartalmára, hanem a megszólalók származására helyeződött át. Külön kategóriát képez a Cozma-gyilkosságra és annak kapcsán a nyilvánosság központjába került „cigánybűnözés” diskurzusra adott politikusi reakciók, valamint az erőszakos bűncselekményekre adandó társadalmi, rendészeti és büntetőjogi válaszok reprezentációja. A kormányoldali megszólalók a közbiztonság javítása érdekében tervezett intézkedésekre helyezték a hangsúlyt, emellett kisebb mértékben megfogalmazták a bűnelkövetés etnicizálásával kapcsolatos aggályaikat. Az ellenzék (a médiában, így a Hír TVben is főként a Fidesz-MPP képviselői jelentek meg) elsősorban a politikai konfrontáció újabb terepeként használta az ügyet. Az oppozíció a kormányzat rendészeti intézkedéseinek kritikáját helyezte mondandója középpontjába, de felmerült részéről a vád, hogy a kormány etnikai alapon mentegeti a roma bűnözőket, valamint tényként hangzott el a vélekedés, miszerint meredeken emelkedik a cigány kisebbséghez tartozó erőszakos bűnelkövetők száma (lásd fent). Az előzőekben idézett politikusi reakciókon túl, a február 9-i műsorban Navracsics Tibor sajtótájékoztatójáról láthattunk tudósítást, ahol a Fidesz frakcióvezetője az események kapcsán kijelentette, hogy Magyarországon a kormány hibájából romokban hever a közbiztonság. Draskovics Tibor igazságügyi- és rendészeti miniszter (szintén sajtótájékoztató keretében) elmondta, hogy újabb rendőri egységeket vezényelnek az erőszakos bűncselekményekkel sújtott településekre. Szintén a február 9-i adásban jelent meg Turi András rendészeti államtitkár, aki a társadalmi feszültségekről beszélve elmondta: „Zömmel tyúklopásból származó ellentét, de ezek a feszültségek itt-ott átcsapnak etnikai feszültségbe is.” Ehhez a Hír TV narrátora azt tartotta fontosnak hozzáfűzni, hogy „A rendészeti államtitkár kerülte a cigány kifejezést, azt viszont elismerte, hogy sok hátrányos helyzetű településen gondot okoz az etnikai hovatartozás.” A következő napokban a romákkal kapcsolatos Hír TV-s híradásokat a veszprémi gyilkosság nyomozásának részletei mellett a Fidesz, illetve Orbán Viktor „cigány bűnözőkről” szóló, valamint a kormányt súlyos váddal illető nyilatkozata („Orbán Viktor (…) azt mondta: a kormány az elkövetők származására, bőrszínére hivatkozva felmenti a bűnözőket, ahelyett, Erről korábban (február 9-én) maga a Hír TV is beszámolt: „A miniszterelnök szerint a veszprémi gyilkosság feltételezett elkövetőinek származása nem lehet sem ürügy, sem kifogás ahhoz, hogy megkapják méltó büntetésüket.” 38

22

hogy elfogásukról intézkedne…”) és a „siófoki vonulás” részletei uralták. Az utóbbi téma rendkívül alkalmas volt az események dramatizálására és emocionális keretezésére, valamint sematizálására, amivel a műsorszolgáltató élt is. E szerint „cigány bűnözők” fenyegetik a magyar vállalkozókat, illetve általában a közbiztonságot és a társadalom nyugalmát. A február 11-i adásban a Siófok polgármesterével készült interjúban foglalták össze a városban történt eseményt és az enyingi bűnözői csoport tevékenységét: Bemondó: „A siófoki polgármester szerint egy szervezett enyingi bűnöző csoport megpróbálta átvenni a hatalmat a város éjszakai élete felett. Balázs Árpád a lakossági visszajelzésekre hivatkozva azt mondta, a banda tagjai főleg zsarolásból, futtatásból, lopásból és betörésből élnek. A kiszemeltek családtagjait és gyermekeit megfenyegetve zsarolják meg áldozataikat. Elsősorban saját etnikai csoportjukat terrorizálják, akik azonban erről nem mernek bejelentést tenni. Balázs Árpád tudomása szerint a romák tavaly nyári siófoki felvonulása egy erődemonstráció volt, a több mint száz cigány Enyingről, illetve a szomszédos megyéből érkezett. A felvonulók csapatát pedig egy Fejér megyéből érkezett vajda vezette.” (Illusztrációként a siófoki vonulás képei láthatóak.) Balázs Árpád (polgármester, Siófok, Fidesz): „Szervezett bűnözésről van szó szerintem ebben az esetben, hiszen egy ilyen tömeget összeszervezni önmagában is egy nehéz feladat. (…) Az enyingi bandának bizonyos tagjai szórakoztak Siófokon, a Petőfi sétányon. És ugyanúgy, ahogy Veszprémben nem fizettek, amiből összetűzés kerekedett. A vendéglátóhelyeknek közös biztonsági szolgálata van, és ezek kidobták ezeket a vendégeket, akik szerintem először így akarták megfélemlíteni az üzlettulajdonosokat, hogy ők megtehetik, hogy nem fizetik, és nyilván a védelmi pénz e megfélemlítés után jött volna.” Február 12-én újra foglalkoztak a témával, kiemelve, hogy a felvonulást egy „magát országos cigányvajdának nevező” újszászi vállalkozó vezette. A felvonulókat a műsorban továbbra is következetesen „a cigányokként”, illetve „az enyingi romák által irányított bűnbandaként” definiálták. Emellett beszámoltak arról is, hogy a miniszterelnök a rendőrség főkapitányi állománygyűlésén egyrészt zéró toleranciát hirdetett a bűnözés ellen, másrészt felszólította a rendőri vezetőket, hogy nem feladatuk a bűnözők etnikai hovatartozását vizsgálni. Emellett tudósítás hangzott el a Fidesznek az erőszakos bűncselekmények elkövetőit célzó büntetőjogi szigorítást kezdeményező felvetéseiről. 4.1.4. A Cozma-gyilkosság a Magyar ATV hírműsoraiban A Magyar ATV február 8-i híradójában a gyilkosságról szóló összefoglaló mellett veszprémi tudósítást láthatott a néző. A narrációban a gyanúsítottakat „egy 30 fős társaságként” azonosították, azok etnikai hovatartozását nem említették. Ez csak közvetve, a helyszíni tudósításból derült ki. A tudósító elmondta, hogy a Magyar Gárda is jelen van a veszprémi megemlékezésen, és a város polgármestere hangsúlyozta, hogy az elkövetők is magyarok 23

voltak, valamint erre a kijelentésére „a tömegben nagyon sokan felzúdultak, és az úgymond cigánybűnözésről kezdtek el beszélni….” A feltételezett elkövetők etnikai hovatartozását nem hangsúlyozták. Ugyanebben az adásban beszámoló hangzott el a Borsod megyei Hevesen rendőröket ért támadásról. A más hírműsorokban 39 romaként azonosított támadók etnikai hovatartozását a Magyar ATV nem említette. A további vizsgált műsorokat alapvetően ez a szerkesztői gyakorlat jellemezte, ugyanakkor a bűncselekmény kapcsán megjelent cigányellenes kijelentésekről, illetve az azokra adott reakciókról folyamatosan beszámoltak a műsorszolgáltató híreiben. A február 10-i műsorban kifejezetten nagy terjedelemben és részletesen számoltak be cigányellenes megnyilvánulásokról. Ebben az adásban Marian Cozma veszprémi búcsúztatásáról, valamint a további sérültek állapotáról szóló információkat követő híradásban egymás után többször idézték ezeket a megnyilvánulásokat: Bemondó: „Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Sztojka Iván ellen, egyben egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel a rendőrség (…) Sztojka Ivánt az egyik közösségi portálon több ezren ítélték el szélsőséges indulattal. Sorra kapta a szélsőséges fenyegetéseket, emiatt a szolgáltató mára már törölte a gyanúsított regisztrációját a rendszerből. Az osztrák Der Standard című napilap azt írja, hogy Magyarországon magasra csapnak a romaellenes indulatok…” Sztojka iwiw-es képeit mutatják. Narrátor: „Ő Sztojka Iván, akit még mindig nem találtak meg a rendőrök. Szökésben van, elképzelhető, hogy már külföldre menekült. Közben egyre ingerültebb a közhangulat. Az egyik közösségi oldalról már törölték Sztojka Iván regisztrációját, de ugyanitt már van egy másik, ellene irányuló oldal. Egy honlapon pedig durva Sztojka-ellenes hozzászólások olvashatók. A romaellenes hangulatot a veszprémi klub társadalmi elnökének tegnapi kijelentése sem csitítja. Hunyadfalvy Ákos ugyanis cigánybűnözésről beszélt.” Hunyadfalvy Ákos: „Vannak cigány elkövetők, van cigánybűnözés Magyarországon. Aki ezt máshogy gondolja, lapozgassa az egyetemek, jogtudományi egyetemeknek a kriminológiai, kriminalisztikai tankönyveit. Ott sok érdekes információval találkozik.” Narrátor: „Többen felvetették, hogy a rendőrség nem képes hatékonyan fellépni a gyakran cigány származású bűnözők ellen. Gyurcsány Ferenc egy mai egyeztetés után ezért azt mondta: át kell gondolni, hogy az állandó problémás helyeken miként lehetne újragondolni a rendőri jelenlétet.” Gyurcsány: „A települések, régiók többségében érzékelhető javulást kell tapasztalni. Ez lesz a cél, erről fogunk beszélni a főkapitány úrral és helyettesével. Ebben fogunk nekik világos feladatot adni.” Narrátor: „A romák elleni negatív hangulattal már a nemzetközi sajtó is foglalkozik. Az osztrák Standard című napilap például azt írja: magasra csapnak a romaellenes indulatok. Enyingen közben félnek a romák. A helyi vajda és családja elhagyta a települést. Raffael János azt nyilatkozta az egyik

39

A Hír TV-ben ugyanennél az esetnél „a hevesi cigányokként” azonosították a feltételezett elkövetőket. 24

internetes lapnak, hogy az enyingiek és saját békéjük érdekében addig nem költöznek vissza, míg nem csillapodnak a kedélyek.” A február 10-i műsorban a gyilkosságról szóló vagy ahhoz kapcsolódó tudósításokban a cigányság ismétlődően mint konfliktusoktól övezett etnikai csoport jelent meg. Az idézett prezentációs mód (a cigányellenes megnyilvánulások többször ismételt, redundáns bemutatása) kizárólag és erőteljesen a kriminalitás szempontjából mutatta be a többségikisebbségi együttélést. Ezzel a magyarországi romákról a többségi sztereotípiáknak megfelelő, azokat megerősítő képet mutatott. 40 Az olyan kijelentések ellenpontozás nélküli idézése, miszerint a cigány származású bűnözőkkel szemben a rendőrség nem tud hatékonyan fellépni, a többségi nézők fenyegetettség-érzését fokozhatta, és alkalmas volt az események dramatizálására, valamint sematizálására. Ezzel emelte a befogadó érzelmi szintjét, gátolva az információk racionális feldolgozását. Ezután a gyilkosság körülményeiről szóló információk következtek, amelyeket tényszerűen, a dramatizálást kerülve és a gyanúsítottak etnikai hovatartozásának megnevezése nélkül közölt a műsorszolgáltató: Bemondó: „A rendőrség azt mondja, hogy a tanúvallomások alapján nagy valószínűséggel Raffael Sándor szúrta le Marian Cozmát. Kiderült, hogy a dulakodás a lokál pincerészében, a diszkóban kezdődött. Sztojkáék ugyanis ott hagyták 27 fős társaságukat, és lementek táncolni, és ide ment le később a három kézilabdázó is Cozma barátnőjével. Itt kötöttek bele Sztojkáék a sportolókba, és valószínűleg már itt megszúrták Marian Cozmát, aki társaival kimenekült az utcára, de támadóik utánuk mentek.” A következő napok hírműsoraiban a nyomozás fejleményeinek tényszerű ismertetése, valamint a sérültek állapotáról és Marian Cozma búcsúztatásáról szóló beszámolók mellett az úgynevezett „siófoki vonulásról” szóló hírek és a magyar pártpolitikusok közbiztonságról, a bűnözésről, illetve annak etnikai aspektusairól szóló nyilatkozatai domináltak. A február 11-i adás headline-jában Sztojka Iván után járó nyomravezetői díj emelése és az ellene kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatról szóló információ mellett elhangzott, hogy „Orbán Viktor szerint a kormány nem tudja kezelni a cigányok által elkövetett bűneseteket. A kormány heteken belül intézkedéscsomagot ígér.” A headline után a még szökésben lévő harmadik gyanúsítottról szóló információk következtek. Sztojka Iván etnikai hovatartozását nem említették, a narrációban annyi hangzott el, hogy a feltételezett elkövető anyja szerint „tisztességes emberek ők, és bodzagyűjtésből és vasazásból élnek”, illetve a nyomravezetői díj kétmillió forintra emelkedett.

40

Vö. Messing 1998. 77. 25

Ezután a 2008 júliusában a siófoki Petőfi sétányon lezajlott erődemonstráció 41 (biztonsági kamerák által rögzített) képei következtek, közben a narrátor összefoglalta az esemény lényegét, felidézte a város polgármesterének véleményét, valamint a rendőri vezetőknek az esettel összefüggő nyilatkozatait: Narrátor: „Ezeket a képeket egy rendőrségi térfigyelő kamera rögzítette tavaly nyáron a siófoki sétányon. A tömegben valószínűleg a körözés alatt álló Sztojka Iván is ott van. A 100-150 fős csoport felvonulása Balázs Árpád siófoki polgármester szerint az enyingi banda erődemonstrációja volt amiatt, hogy nem tudták kiterjeszteni befolyásukat a vendéglátósokra. Lakossági bejelentések alapján az enyingi banda tagjai zsarolásból, futtatásból, lopásból és betörésből élnek. Az enyingi bűnbandáról a Fejér megyei rendőrfőkapitány, Lasancz Zoltán azt mondta, ilyen bűnbandáról neki nincs tudomása. Az országos főkapitány szerint Sztojkáék eddig nem jelentettek problémát.” Bencze József (országos rendőrfőkapitány): „Börtönből szabadult, szabadlábon lévő ember. Szabadon grasszálhat bárhol, ha jogsértő bűncselekményt nem követ el. (…) a rendőrség látókörében voltak ennek a csapatnak a tagjai (…) velük szemben a szükséges eljárások pedig folyamatban is voltak és vannak.” A tudósítás egyrészt tárgyilagos és visszafogott volt, ugyanakkor egy vélelmet is a tények közé kevert („A tömegben valószínűleg a körözés alatt álló Sztojka Iván is ott van”), amely alapján összefüggésbe hozta az erődemonstráció résztvevőit a veszprémi gyilkosság gyanúsítottjaival. Emellett nem próbálta tisztázni a rendőri vezetők nyilatkozatai közötti ellentmondásokat (Lasancz azt mondta, hogy nem tudnak ilyen csoportról, Bencze szerint viszont a rendőrség látókörében voltak). A továbbiakban a közbiztonság helyzetéről szóló információk és politikusi vélemények hangzottak el: Bemondó: „Orbán Viktor azt mondta, hogy romokban hever a közbiztonság. Mint mondta, cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nő a cigány származású bűnelkövetők száma.” Narrátor: „Félnek a cigányok azokon a településeken, ahonnan a sportolók támadói származnak. Az enyingi vajda már elhagyta a települést. Az elmúlt hetek közhangulata miatt a kormány a következő két hétben bűnmegelőzési stratégiát dolgoz ki. Ennek célja, hogy csökkenjen a bűnözés és nőjön a rendőrség megbecsülése.” Gyurcsány Ferenc: „A rendőrséget nem politikai támadásoknak kell kitenni, hanem a rendőrséget támogatni kell, meg kell becsülni és az kell, hogy a törvénytisztelő polgár támaszt lásson a rendőrségben, a bűnelkövető pedig igenis tartson a rendőrségtől.” Orbán Viktor: „A közbiztonsághoz sem lehet azzal a hozzáállással viszonyulni, ahogyan ma ezt kormányzat teszi, amely az áldozatok származására, leginkább cigány származására vagy bőrszínére hivatkozva állandóan az elkövetőket mentegeti, a bűnözőket mentegeti, ahelyett, hogy egyébként a kézre kerítésükről intézkedne.”

41

Lásd a 33 sz. lábjegyzetet 26

A fentieken kívül ismertették az igazságügyi és rendészeti miniszter bejelentését a rendőrség és a társhatóságok közös fellépését célzó tervezetéről. A rendőri vezetők ellentmondásos nyilatkozatai és a közbiztonság hanyatlásáról szóló drámai politikusi értékelések kifejezetten negatívan hathattak a hírfogyasztók biztonságérzetére. Utóbbiak valóságtartalmát a műsorszolgáltató nem próbálta vizsgálni, a bűncselekmények állítólagos növekedéséről szóló információkat nem vetette össze a rendőrségi statisztikákkal vagy szakértői véleményekkel. A műsorban megszólaló kriminológust sem kérdezték meg erről, ő Sztojka Iván valószínűsíthető elfogásáról nyilatkozott. A politikusi megnyilvánulások kritikátlan, az egyébként megismerhető kriminalisztikai adatok minimális ismertetése nélküli bemutatása azért problematikus, mert így a néző a valóságtól elrugaszkodott drámai képet kap a közbiztonság állapotáról. 42 Ugyanez igaz Orbán Viktor a cigány bűnözők számának növekedését vizionáló nyilatkozatának szintén kritikátlan átvételére, a szerkesztőség nyilvánvaló módon elmulasztott rákérdezni az állítások forrására. Különösen problematikus ez a gyakorlat annak fényében, hogy a bűncselekmények elkövetőinek etnikai hovatartozásáról statisztika nem készül. 43 Szintén nem hangzott el kérdés vagy bizonyíték azzal az ellenzéki nyilatkozattal kapcsolatban, miszerint a kormányzat állítólag etnikai alapon mentegeti a bűnözőket. Február 12-én újabb információk hangzottak el a nyomozás állásáról, amelyből annyi derült ki, hogy megtalálták Sztojka autóját, illetve Székesfehérváron és Budapesten is látni vélték a harmadik gyanúsítottat. Új adalékként merült fel, hogy „megszólalt egy bandatag is, aki azt állítja, hogy a 30 fős csoport védelmi pénzért ment Veszprémbe, és szándékosan provokálták a verekedést.” Az utóbbi információ nem került részletes kifejtésre, illetve azzal kapcsolatban hivatalos megerősítés sem hangzott el. Ezután a közbiztonság állapotáról és javításáról szóló politikusi nyilatkozatokat ismertettek (Draskovics Tibor szerint a rendőrség megvédi az embereket, a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a bűnözőkkel szemben, a Fidesz a Btk. szigorítását, az ún. három csapás bevezetését tartja megoldásnak). Újra elhangzott Orbán nyilatkozata, miszerint „cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak.” A közbiztonság állítólagos romlását kriminálstatisztikai adatok nem erősítik meg. Az Országos Kriminológiai Intézet állásfoglalásában a tárgyban a következő olvasható „Általában, az ismertté vált bűncselekmények (összes bűncselekmény) számát tekintve, a hazai bűnözési helyzet az utóbbi években nem romlott, inkább javult. Ezen belül lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények mutatóiban. Ez azonban nem az elmúlt néhány, hanem az utóbbi 20 év tendenciája. A legsúlyosabb ismertté vált erőszakos bűncselekmény, a befejezett emberöléses esetek száma az elmúlt években jelentősen, több mint egyharmadával csökkent.” Állásfoglalás a magyarországi bűnözési helyzetről, az elkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartásáról és a „cigánybűnözésről. (rövid, összefoglaló változat) http://www.okri.hu/content/blogcategory/26/52/ 43 Az Országos Rendőr-Főkapitányság, az ügyészség és az Országos Kriminológiai Intézet sem készít ilyeneket. Lásd http://www.police.hu/statisztika ; http://www.mklu.hu; http://www.okri.hu. 42

27

A Cozma-gyilkosság kapcsán kibontakozó cigányellenes jelenségekre reflektáló, azokat elítélő nyilatkozatok szintén teret kaptak a műsorban. A romákat kollektív bűnösként kezelő megnyilvánulások ellen tiltakozó roma vezető (Kolompár Orbán OCÖ elnök) reakciói a többségi politikusok hasonló megnyilvánulásaival együtt jelentek meg, így a tiltakozást nem etnicizálta a műsorszolgáltató, így ezeket nem determinálta az etnikai hovatartozás: Gyurcsány Ferenc (a rendőrségi vezetők évértékelőjén): „Cigányozni nem lehet. Sem a hétköznapi életben, sem kocsmában kvaterkázva, sem interjút adva, sem intézkedve.” Horn Gábor: „Elfogadhatatlannak tartjuk azt a kijelentést, hogy bármilyen módon egy kisebbség egésze lenne felelős egy bűncselekményért. Itt banditák követtek el egy elfogadhatatlan bűncselekményt. Bűnhődjenek.” Kolompár Orbán: „Ha a társadalom kivet önmagából, miért éri meg nekem befektetni. (…) Összpolitikai koncepciónak az áldozata ma a hazai cigányság. Jobb, bal és nem mondom tovább, milyen pártok értenek egyet abban, hogy a hazai cigánysággal el kell vitetni azt a balhét, ami egyrészt az ország gazdasági és politikai anarchiájáról szól.” A következő két nap (február 13-14.) hírműsoraiban kizárólag a nyomozás további fejleményeiről (Sztojka Iván feladta magát, majd előzetes letartóztatásba került, tagadja bűnösségét; Ausztria gyorsított eljárásban adja ki a két másik gyanúsítottat), Marian Cozma temetéséről és a további sérültek állapotáról szóltak az üggyel kapcsolatos beszámolók. Ezek visszafogottak és tényszerűek voltak, az elkövetők etnikai hovatartozása a továbbiakban nem került szóba. Ezen kívül mindkét napon összefoglalták a gyilkosság és a gyász részleteit, miközben többször bemutatták a veszprémi szórakozóhely biztonsági kameráinak felvételeit, valamint a siófoki felvonulás képeit. 4.1.5. A Cozma-gyilkosság az MTV hírműsoraiban Az MTV híradói a többi vizsgált médiummal összehasonlítva műsoridejük kisebb hányadát szentelték a Cozma-gyilkosságnak és a hozzá kapcsolódó történéseknek. Ezzel elkerülték azt (a más hírműsorokban a terjedelem miatt megjelenő) képet, hogy a világon és Magyarországon történt események közül messze a legfontosabb és a leginkább részletezendő hír a tárgyalt bűncselekmény. A gyanúsítottak etnikai azonosítása szintén ennél a műsorszolgáltatónál kapta a legkisebb hangsúlyt. Az etnikai identifikáció elsődlegesen nem jelent meg, sőt közvetetten is alig. Az első híradás (2009. február 8.) a gyilkosság tényszerű ismertetésére szorítkozott, amelyben a feltételezett elkövetőket „egy társaságként” definiálták. A híradó tényszerűen és visszafogottan számolt be a bűncselekményről és az azt követő reakciókról. Megszólaltattak politikusokat, veszprémi sportvezetőket, gyászolókat,

28

ugyanakkor (más műsorszolgáltatókkal ellentétben 44) nem idézetek ezektől olyan mondatokat, amelyek a gyanúsítottak etnikai hovatartozásáról, illetve a „cigánybűnözésről” szóltak volna. Az első nemzetközi sajtóreakciók ismertetésénél is kerülték az etnikai identifikációról szóló információkat. Fontos adalékként hangzott el, hogy „a román sajtó beszámol arról is, hogy Marian Cozmát 2005-ben már megkéselték Bukarestben”. Az MTV híradója a Cozma-gyilkosság mellett egy másik erőszakos bűncselekményről is beszámolt: Bemondó: „Megerősítették a rendőri szolgálatot Hevesen, miután tegnap rendőrökre támadt egy 20-30 fős csoport. A járőröket azzal riasztották, hogy tömegverekedés van. Amikor a helyszínre érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverkezett emberek körbevették a rendőrkocsit. Egy néhány nappal korábbi intézkedést kértek rajtuk számon. A rendőrök segítséget hívtak, és az erősítéssel közösen előállították a támadókat. Kilenc ember ellen indult eljárás.” A támadók etnikai hovatartozását ennél az esetnél sem említették, a történteket egyszerű bűncselekményként és nem a „cigánybűnözés” újabb megnyilvánulásaként mutatták be. 45 A veszprémi gyilkosság gyanúsítottjainak roma származására a február 9-i adásban történt utalás, amikor egy aradi sportújságíró ismertette a gyilkosság romániai sajtóvisszhangját: Berki Fláviusz (sportrovatvezető, Arad, Románia): „Tárgyilagosak voltak, s az általam látott adások alatt nem ütöttek meg magyarellenes hangot. Viszont a magyar médiával ellentétben többször is hangoztatták, hogy az elkövetők roma származásúak voltak.” Emellett röviden és tényszerűen összefoglalták a támadás részleteit, ismertették a nyomozás állását (két gyanúsítottat elfogtak Ausztriában, a harmadik, Sztojka Iván még szökésben van), a veszprémi megemlékezést, továbbá sportvezetők, gyászolók és politikusok nyilatkozatait. Utóbbiakból kiderült, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter bejelentette, ahol erre szükség van, a rendőrség fokozottabban ügyel a közbiztonságra és megakadályozza az esetleges önbíráskodást, valamint Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető szerint a kormány meggyengítette a rendőrséget. Adásba került a szerb külügyminiszter nyilatkozata, amelyben cáfolta

azokat

a

rémhíreket,

amelyek

szerint

szerb

szabadcsapatok

készülnének

Magyarországra, hogy bosszút álljanak az elkövetőkön. 46 A Magyar ATV február 10-i és a TV2 február 9-i hírműsorában például az MKB Veszprém társadalmi elnökének azt a nyilatkozatát idézték, amelyben Hunyadfalvy Ákos a gyilkosság kapcsán „cigánybűnözésről” értekezett. 45 A Hír TV február 8-i adásában ugyanezen bűncselekmény gyanúsítottjait „a hevesi cigányokként” jelölték. 46 Romániai internetes források alapján terjedt el az a hír, miszerint az egyik sérült, Žarko Šešum édesapja (az egyik legnagyobb szerbiai őrző-védő cég tulajdonosa) több száz fős, délszláv polgárháborús veteránokból álló fegyveres csapatot toborzott, hogy bosszút álljanak a támadás elkövetőin. 44

29

A következő napok hírműsoraiban ismétlődően tárgyilagos és szenzációmentes beszámolók hangzottak el a nyomozás további eredményeiről (a harmadik gyanúsított, Sztojka Iván kereséséről, őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba vételéről), Marian Cozma magyarországi búcsúztatásáról és temetéséről, a sérültek állapotáról. Ezek mellett a gyilkossághoz kapcsolódóan a közbiztonságról kibontakozó nyilvános vita részletei, illetve a magyarországi cigányság és a bűnözés összefüggéseiről szóló vélemények ismertetésére került sor. A február 10-i adásban beszámoltak arról, hogy megerősítették a rendőri járőrszolgálatokat az elkövetők egy részének lakóhelyén (Enyingen), illetve más településeken, ahol ez indokolt. Február 11-én bemutatták a kormányzat terveit a közbiztonság javítására, a rendőri vezetők tájékoztatták a miniszterelnököt a nyomozás fejleményeiről, valamint a parlament rendészeti bizottsága meghallgatta az igazságügyi és rendészeti minisztert és az országos rendőrfőkapitányt a közbiztonság állapotáról. Ebből kiderült, hogy az utóbbi időben a bűncselekmények száma csökkent, ugyanakkor az elkövetési módok egyes régiókban brutálisabbak lettek. Ugyanebben az adásban szólalt meg a Fidesz elnöke, aki elmondta: „cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak”, illetve a kormány nem tudja megvédeni az állampolgárokat. Szintén beszámoltak a cigányellenes feliratok kiskunhalasi megjelenéséről és az ennek kapcsán közösség elleni izgatás miatt elrendelt nyomozásról. A roma közösség ellen uszító feliratokat nem idézték, a helyzetet nem dramatizálták. A február 12-i híradóban a cigányellenességgel szembeni politikusi reakciók is bemutatásra kerültek. Gyurcsány Ferenc (rendőri vezetők előtt) elmondta, hogy „cigányozni nem lehet”, valamint több pénzt ígért a közbiztonság javítására. A narrációban elhangzott, hogy a miniszterelnök „szigorúbb intézkedést és nem társadalmi csoportok minősítését várja a jövőben a rendőröktől”, illetve a Fidesz a Btk. szigorítását (az úgynevezett három csapás bevezetését) követeli a visszaeső és erőszakos bűnelkövetőkkel szemben. Emellett beszámoltak arról is, hogy a szabaddemokraták szerint hiba „cigánybűnözésről” beszélni, valamint „[a szabaddemokraták] azt mondják, hogy az elmúlt nyolc hónapban ötvenháromszor romatelepeket is brutális támadások értek.” Február 13-án és 14-én az MTV híradója az üggyel kapcsolatban kizárólag a nyomozás újabb eredményeiről, a sérültek állapotának javulásáról, Marian Cozma temetéséről és magyarországi búcsúztatásáról szóló tényszerű beszámolókat közölt. 4.1.6. A Cozma-gyilkosság az RTL Klub hírműsoraiban Az RTL Klub hírműsoraiban is részletesen foglalkoztak a bűncselekménnyel és az ahhoz kapcsolódó eseményekkel, reakciókkal. A műsorszolgáltató gyakorlata szerint az elkövetők származására való direkt hivatkozásokat mindvégig kerülték és az első beszámolókból 30

közvetetten sem derült ki, hogy a gyanúsítottak romák. Ezt a hír a megjelenésének második napjától csak a kapcsolódó anyagokból, bejátszásokból, interjúkból tudhatta meg a tévénéző. A bűncselekményről szóló első híradóban (február 8.) részletesen beszámoltak a gyilkosság körülményeiről, tudósítást láthattunk a veszprémi megemlékezésről, a sérültek állapotáról. Megszólaltattak rendőrségi illetékest, veszprémi sportvezetőt és a Veszprém Megyei Kórház igazgatóját. Összefoglalták Marian Cozma sportkarrierjét, beszéltek a Magyarországon sportoló idegenlégiósok helyzetéről, internetes részvétnyilvánításokat közöltek. Ugyanakkor nem említették a gyanúsítottak etnikai hovatartozását és nem idéztek olyan megszólalásokat, amelyek utaltak volna arra. A feltételezett elkövetőket „egy társaságként” definiálták. Az adott napon az RTL Klub híradója a veszprémi gyilkosság mellett egy másik – cigányokhoz kötődő – erőszakos bűncselekményről is beszámolt: Bemondó: „Rendőrökre támadtak tegnap a Heves megyei Hevesen. Valaki egy tömegverekedéshez hívta őket, de amikor odaértek, mindent rendben találtak. Viszont 20-25 ember rájuk támadt. Nem sérült meg senki, a rendőrök erősítést kértek, végül nyolc embert előállítottak.” Ebben a tudósításban sem hangzott el, hogy az elkövetők romák voltak, ugyanakkor a kapcsolódó anyagokból ez egyértelművé vált. Megszólalt Farkas Félix, a Mezőkövesdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy feszültség van a rendőrség és a romák között. Ezt a narrátor a következőkkel egészítette ki (szintén anélkül, hogy konkrétan kimondta volna, amit a tudósítással egyébként már egyértelművé tett: romákról van szó): Narrátor: „A rendőrség és a kisebbségi önkormányzatok között ugyanis évek óta van együttműködési megállapodás Heves megyében is, de Heves városában a rendőrök szerint ez azért nem működik, mert van 150-200 ember, akik rendszeresen megszegik az együttélés szabályait.” A műsorszolgáltató ennél a tudósításnál egyrészt kínosan kerülte, hogy munkatársai (bemondók, narrátorok) kimondják a támadók etnikai hovatartozását, ugyanakkor a cigány kisebbségi önkormányzat illetékesének megszólaltatásával egyértelművé tette azt. Azaz formálisan eleget tett annak a követelménynek, hogy a bűncselekményeknél alapesetben 47 nem említik a gyanúsítottak etnikai hovatartozását, valójában azonban világossá vált, hogy romákról van szó. Ezzel az identifikáció megjelölése mellett azt a képet is sugallta, hogy a romák által elkövetett bűncselekményeknél, bár a szerkesztőség tudja és relevánsnak tartja, de nem mondhatja ki az elkövetők etnikai hovatartozását. Emellett megszólaltatták az eset egyik szemtanúját, valamint a Heves megyei megbízott rendőrfőkapitányt, illetve felvételeket mutattak a város egyik utcáján vonuló és intézkedő rohamrendőrökről, és bejátszották egy, a 47

Tehát amennyiben nem etnikai konfliktusról van szó. 31

helyszínen 2007-ben történt dulakodás lépeit. Mindezzel kifejezetten tovább dramatizálták az eseményeket, és azt a képet sugallták, miszerint az eset nem egyedi és egyszeri, hanem ismétlődő probléma a településen. A következő napok hírműsoraiban ismétlődően összefoglalták a gyilkosság körülményeit, többször bemutatták a veszprémi szórakozóhely biztonsági kamerájának felvételeit, beszámoltak a nyomozás újabb fejleményeiről, a gyanúsítottak elfogásáról, a szülők gyászáról, a sérültek állapotáról, a megemlékezésekről és a bukaresti temetésről. Ismertették Marian Cozma sportpályafutását, illetve azt, hogy a román kézilabdázót korábban már Bukarestben is megszúrták. A műsorokban megszólalt a nyomozást vezető rendőrtiszt, a veszprémi kórház igazgatója, valamint a kézilabdacsapat edzője is. A február 9-i adásban hosszan foglalkoztak a bűncselekményt követő esetleges önbíráskodás, bosszú lehetőségével. Ennek kapcsán már a headline-ban elhangzott, hogy valakik megpróbáltak elégtételt venni a gyanúsítottak családján, ezért rendőri közbelépésre volt szükség. A beszámoló kitért arra is, hogy a feltételezett elkövetők lakóhelyén nagy a feszültség és komoly lépések történtek a rend fenntartására: Bemondó: „Már az éjszaka megpróbáltak bosszút állni a gyanúsítottak családján, de a készenléti rendőrök közbeléptek. Most is több száz rendőr vigyáz a nyugalomra az érintett településeken. A rendészeti miniszter szerint minden áron megakadályozzák az önbíráskodást.” Draskovics Tibor: „… a tegnapi este folyamán azokon a településeken, ahol feltételezett elkövetők laktak (…) megjelentek olyan csoportok, akik maguk próbáltak érvényt szerezni egy általuk vélt igazságnak és igen, megjelent a készenléti rendőrség is.” Ezután a narrátor elmondta, hogy a miniszterelnök szerint „az emberek máshogy reagáltak az esetre, miután kiderült, hogy romák követhették el a veszprémi gyilkosságot”, majd Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatójából idéztek egy rövid részletet: Gyurcsány Ferenc: „A régi módon - úgy látom -, hogy nem lehet beszélni erről a problémáról, mert sokak úgy élik ezt meg, hogy ez a probléma szőnyeg alá söprése. Új módon pedig még nem tudunk erről beszélni.” Az összeállításból nem derült ki, hogy a miniszterelnök pontosan miről beszélt, konkrétan mi az általa említett probléma: az, hogy az emberek másképp gondolkodnak akkor, ha cigányok követnek el egy bűncselekményt, mint amikor a többségi társadalom tagjai, vagy pedig a romák által elkövetett erőszakos bűncselekmények számának állítólagos emelkedése. Ennek tisztázása szükséges lett volna ahhoz, hogy a hírfogyasztó számára világos legyen, a kormányfő a sztereotip és előítéletes gondolkodás ellen emel szót, vagy elfogadja a semmilyen kutatással vagy felméréssel nem igazolt vélekedéseket.

32

A műsorban ezután ismételten visszatértek a gyilkosság feltételezett elkövetőinek lakóhelyén tapasztalható feszültségekre: „Délután kihaltak voltak az utcák a támadók lakóhelyén, de a feszültség szinte tapintható volt.” Majd a narrációban elhangzott, hogy az egyik gyanúsított családja „és velük együtt sok roma a megtorlástól való félelmében elmenekült a településről. A rendőrség is felkészült újabb támadásokra.” Megszólalt Bencze József országos rendőrfőkapitány, aki elmondta, hogy a rendőrség gyorsan reagál az esetleges konfliktusokra, azután újra az érintett településeken tapasztalható félelmek állítólagos okaira tértek ki: Narrátor: „Az óvatosság nem véletlen. Sajtóhírek szerint az egyik sérült kézilabdázó apja fegyvereseket toborzott, hogy bosszút álljanak. A Budapesten tárgyaló szerb külügyminiszter szerint mindez teljes képtelenség…” Ezután a támadásban megsérült szerb légiós, Žarko Šešum édesapja telefonon szintén cáfolta a

rémhírt,

majd

a

bűncselekmény

esetleges

nemzetközi

következményeinek

és

sajtóreakcióinak ismertetése következett. A narrációban elhangzott, hogy Németh Zsolt, a Fidesz külügyi szakpolitikusa reméli, „a román, szerb, horvát emberek számára a magyar társadalom szimpátiája és együttérzése világossá teszi, hogy közös a fájdalom.” Ezután a romániai média- és sajtóreakciók részletes bemutatása következett, amelyben elhangzott, hogy „a legtöbb román lap megemlíti a kézilabdás meggyilkolásával gyanúsítottak etnikai hovatartozását, és pár képet is bemutattak róluk…” A híradó végén arra hivatkozva, hogy sok néző telefonon kérte, újra bemutatták a veszprémi szórakozóhely kameráinak felvételeit, illetve elmondták, „a rendőrségnek természetesen megvannak a gyilkosságról készült képek is, de ezeket nem adták oda a sajtónak.” A február 10-i műsorban a gyilkossághoz kapcsolódó sárbogárdi és enyingi tudósításokkal jelentkezett a műsorszolgáltató. Ezekben elsősorban a helyi romák félelmeiről volt szó: „Most először beszélnek a sárbogárdi cigányok, a két férfi, akit már letartóztattak, ugyanis oda valósi. A cigányvajda szerint néhányuk tettéért nem bűnhődhet mindenki.” Elmondták, hogy Zentai Béla, a helyi „cigányvajda” és a kisebbségi önkormányzat egyaránt elítéli a bűncselekményt, ugyanakkor elutasítják a romák kollektív megbélyegzését. Emellett a narrátor ismertette, hogy Sárbogárdon tartanak az önbíráskodástól, és a „cigányvajda” egyeztetni fog a város vezetőivel a romákból álló polgárőrség felállításáról, „hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat.” Az enyingi tudósításból az derült ki, hogy megerősített rendőri járőrözés van a városban, ugyanakkor a polgármester szerint nem félnek az emberek. Ezután a nemzetközi sajtóreakciók ismertetése következett, amelyekből kiemelték, hogy Marian Cozma apja „szemet-szemért követel.” 33

Narrátor: „Az egyik román újságnak nyilatkozott a gyászoló édesapa. Azt mondta, el kellene kapni a fia három gyilkosát és egy szobában addig rúgni őket, amíg mozognak. Az újságíró a cikkben azt is megemlíti, hogy az édesapa valószínűleg a sokk miatt nyilatkozhatott ilyet.” A továbbiakban a közbiztonság javítását célzó rendőrségi intézkedésekről számoltak be. Elhangzott, hogy az egész országban több rendőr lesz az utcákon, elsősorban azokon a településeken, ahol a közelmúltban megszaporodtak a bűncselekmények, „vagy a társadalmi ellentétek etnikai feszültségbe csaptak át…” Majd a Fidesz elnökségének a közbiztonsággal és „a cigányok” által elkövettet bűncselekmények számának állítólagos emelkedésével kapcsolatos nyilatkozatai következtek: Bemondó: „60 új rendőrőrsöt és 3000 új rendőr munkába állítását követeli a kormánytól a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki párt elnöksége közleményében azt írja, idézem: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik. A Fidesz azt is követeli, hogy a bűnözők származás alapján való mentegetése helyett kerítsék kézre a tetteseket, biztosítsák az áldozatok jog- és érdekvédelmét.” Arról, hogy milyen forrásból származnak az ellenzéki párt által említett kriminálstatisztikai adatok, a műsorban nem tértek ki, ezzel kapcsolatban kérdés nem fogalmazódott meg, annak ellenére, hogy köztudott, rendőrségi statisztika a bűncselekmények elkövetőinek etnikai hovatartozásáról nem készül. Szintén nem hangzott el kérdés vagy bizonyíték arról az állításról sem, hogy a kormányzat állítólag etnikai alapon mentegeti a bűnözőket. A műsorban visszatértek a február 8-i adásban ismertetett és akkor romákhoz kötött hevesi rendőrök elleni támadásra, illetve annak újabb fejleményeit (a gyanúsítottak egy részének előzetes letartóztatásba, mások házi őrizetbe vétele stb.) ismertették. Ebben a tudósításban már nem utaltak a feltételezett elkövetők etnikai hovatartozására. Február

11-én

a

Cozma-gyilkosság

gyanúsítottjai

(és

családtagjaik)

elleni

vagyonosodási vizsgálat kezdeményezéséről és általában a vagyoni helyzetükről hangzottak el információk, közben enyingi ingatlanokról és a meneküléskor használt Audi A6-osról mutattak képeket. Majd a kormány közbiztonság javító tervezetéről volt szó. Idézték Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Bencze József országos rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóját. Bemondó: „Két héten belül létrehozzák az úgynevezett biztonsági hálót. Így döntöttek a kormányülésen. Több rendészeti szerv együtt lép majd fel a bűnözők ellen. A rendőrség már több helyen megerősített szolgálatot tart, de azt is elismeri mindenki, hogy a kialakult etnikai jellegű feszültségeket nem lehet csupán csak rendészeti eszközökkel kezelni.” Az utóbbi témával kapcsolatban a műsorban megszólalt a miniszterelnök is:

34

Gyurcsány Ferenc: „A szegénységben segíteni kell, ott támogatást kell nyújtani, de olyan rendszereket kell alkalmazni, amely mindvégig azt keresi, hogy hogyan lehet kitalálni a támogatottak világából.” Ezután sárbogárdi cigány fiatalok beszéltek a munkaerőpiaci diszkriminációról szóló tapasztalataikról: Fiatal roma férfi: „Mikor elmegyünk, akármilyen vállalkozó, vagy akárhova, akármilyen gyárba, mikor meglátnak: cigány – ne haragudjon, nincs felvétel.” A narrációban az is elhangzott, hogy a Cozma-gyilkosság óta a sárbogárdi romák több fenyegetést kaptak, és ezzel kapcsolatban tárgyalást folytatnak a helyi rendőrségi vezetőkkel, illetve a polgármesterrel. Ezután a Fidesz elnökének a cigány származású bűnelkövetők számának emelkedéséről szóló véleményét idézték: Orbán Viktor: „A cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról-napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik. Aki erről nem beszél, az becsukja a szemét.” Az előző napi gyakorlattal szemben, a szerkesztőség ekkor már utánajárt az állítás forrásának, és ismertette, hogy a Fidesz elnöke mire alapozza véleményét: Narrátor: „Azt, hogy Orbán Viktor milyen adatokra alapozza a kijelentését, amely megegyezik az elnökség álláspontjával, később a párt sajtóosztálya egy közleménnyel magyarázta. Ebben az áll: a Fidesz nagy néppártként állandó, napi kapcsolatban áll az emberekkel. Aki ma Magyarországon szóba áll az emberekkel, az teljes mértékben igazolva láthatja az elnökségi közleményben leírtakat.” A továbbiakban elhangzott, hogy „A Fidesz elnöke arról is beszélt, hogy a bűnözési hullám megfékezéséhez szigorítani kell a büntetéseket, valamint munkát kell adni a romáknak.” A február 12-i műsorban újra összefoglalták a veszprémi gyilkossággal kapcsolatos információkat, a nyomozás állását. Ezután összeállítás következett a magyarországi rendőrhiányról és az elégtelen rendőrségi költségvetésről. Majd a miniszterelnöknek az ORFK-n tartott beszédéből idéztek, amelyben Gyurcsány Ferenc „zéró toleranciát” hirdetett a bűnözők ellen. Emellett beszámoltak a Fidesz Btk.-szigorítást („három csapás”) kezdeményező nyilatkozatáról. A műsorban megszólalt Ladányi János, a magyarországi romák helyzetével foglalkozó szociológus, aki szerint a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem foglalkozott hatékonyan a hazai cigányságot érintő problémákkal, és a politikusok máig nem álltak elő ezzel kapcsolatos konkrét tervekkel. A szociológussal készült interjú közben számoltak be a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat ablakainak betöréséről, illetve a Kiskunhalason megjelent cigányellenes („Halál a cigányokra!”) feliratokról. A

35

narrátor elmondta, hogy a kormány nem mond semmit az etnikai feszültségek felszámolására vonatkozó terveiről, majd újra Ladányi véleménye következett: Narrátor: „Pedig azonnali, hosszú távú megoldás kell, ezt mondta a híradónknak nyilatkozó szociológus. Szerinte meg kell szüntetni az oktatásban a szegregációt, és munkahelyeket kell teremteni.” Ladányi János (szociológus): „Elképzelhetők szociális agrárprogramok és elképzelhető az ilyen típusú munkahelyeknek egy hatékony támogatása, ami azért visszavezet a munkába.” Narrátor: „A szociológus szerint a rendszerváltás utáni egyik kormány sem foglalkozott elég határozottan a roma kérdéssel.” A szociológus szakmai értékelésének rövid ismertetésével a műsorszolgáltató kísérletet tett a magyar társadalomban meglévő cigányellenes előítéletek oldására, illetve az olyan sztereotípiák cáfolatára, miszerint például „a romák” kizárólag saját hibájukból nem dolgoznak. Ezután politikusi véleményeket ismertettek. Újra bemutatták Orbán Viktornak a „cigány származású bűnelkövetők” arányának jelentős növekedéséről szóló kijelentését, illetve idézték a miniszterelnöknek a rendőrségi vezetők évértékelőjén mondott beszédének egy részletét: Gyurcsány Ferenc: „Cigányozni nem lehet. Sem a hétköznapi életben, sem kocsmában kvaterkázva, sem interjút adva, sem intézkedve.” Végül Teleki László (a roma ügyek miniszterelnöki megbízottja) elmondta, hogy konkrét, nemzetközi modelleket követő intézkedési terv készül a cigányság integrációjának javításáról, amelynek részleteiről csak azután fog beszélni, miután a kormányon belül véglegesítették azt. A vizsgálat mintájába került további két napban (február 13. és 14.) az RTL Klub híradói az előzőeknél jóval kisebb terjedelemben foglalkoztak a Cozma-gyilkossághoz kapcsolódó információkkal. Ezek rövid, tényszerű beszámolók voltak a sportoló temetéséről, a további gyanúsított őrizetbe vételéről és előzetes letartóztatásáról, a sérültek állapotáról. Emellett mindkét nap újra bemutatták a veszprémi szórakozóhely kameráinak felvételeit. 4.1.7. A Cozma-gyilkosság a TV2 hírműsoraiban A többi műsorszolgáltatóhoz hasonlóan a TV2 hírműsorai is részletesen feldolgozták a Cozma-gyilkosság körülményeit és az ahhoz kapcsolódó történéseket, reakciókat. A Tények című műsor szerkesztői a bemondóknak és narrátoroknak készített szövegekben mindvégig kerülték a gyanúsítottak etnikai hovatartozásának megjelölését. Az, hogy a feltételezett elkövetők romák, a kapcsolódó anyagokból (az MKB Veszprém társadalmi elnökének „cigánybűnözésről” adott nyilatkozatából, a Fidesz elnökének a „cigány származású elkövetők” számának növekedéséről szóló véleményéből, illetve a siófoki vonulással 36

kapcsolatos beszámolókból) derült ki. A gyilkosságról szóló információkat feldolgozó első híradásban (február 8.) a gyanúsítottak etnikai hovatartozása nem került szóba, azokat „egy másik csoportként”, illetve „egy 30 fős társaságként” határozták meg. Ebben az adásban alapvetően higgadtan és tényszerűen ismertették az adott pillanatban megismerhető információkat. Hosszan és részben ismétlődően mutatták be a veszprémi bárban történt eseményeket, az arra adott politikusi és sportvezetői reakciókat, Marian Cozma sportpályafutását és a róla való megemlékezéseket. Megemlítették, hogy 2005-ben Bukarestben már megkéselték a román kézilabdázót. Ugyanakkor tényként számoltak be olyan részletekről, amelyeket később a rendőrség cáfolt (pl. „Annyit lehet tudni, hogy egy bárban tömegverekedés volt, legalább 30-an verekedtek”; „… belekötött a pultos nőbe. A kézilabdások közül többen megpróbálták megvédeni.”). Megszólalt a veszprémi polgármester, aki elmondta, hogy az elkövetők gyilkolási szándékkal támadtak a sportolókra: Debreczenyi János (Veszprém polgármestere): „Egy kommandó által elkövetett tragédia, amely úgy támadta meg a kézilabda csapatunknak a tagjait, hogy ez teljesen váratlan, kiszámíthatatlan volt. Kíméletlenül, embertelen módon, gyilkolási szándékkal.” Ezután Marian Cozma apja a ferihegyi repülőtéren nyilatkozott a televíziónak, majd a műsorszolgáltató beszámolt arról, hogy a kormány kétmilliárd forintnyi gyorssegélyt ad a rendőrségnek a közbiztonság javítására. Utóbbi információt politikusi nyilatkozatok követték. A kormányszóvivő elmondta, reméli, hogy gyorsan elfogják a tetteseket, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint pedig „Az ilyen bűncselekmény az nemcsak az áldozatok elleni támadás (…) ez Magyarország nyugalma, a polgárok biztonsága elleni támadás.” A Fidesz frakcióvezetője reakciójában a kormányt kritizálta: „a kormány nem támogatja sajnos a rendőrséget. Ez a kettőmilliárd forint, ez csepp a tengerben, ennél sokkal több pénzre lenne szükség….” A február 9-i Tények headline-jában elhangzott, hogy „Cozma édesanyja elájult, amikor megtudta a hírt”, ezzel a legfontosabb hírek közé emeltek egy kifejezetten erős érzelmeket kiváltó, ugyanakkor az ügy lényegére nézve irreleváns információt. A műsorban a nyomozás állása (két gyanúsított ausztriai elfogása, Sztojka Iván keresése) mellett újra és részletesen beszámoltak a sportoló édesanyjának gyászáról, a veszprémi megemlékezésekről, a sérültek állapotáról, illetve a nyomozás vezetője tisztázta a támadás részleteit. Új információként elsősorban az hangzott el, hogy nem 25-30, hanem három ember vett részt a támadásban, valamint mindhármukat ismeri a rendőrség, korábban garázdaság, vagyon elleni, testi épség elleni bűncselekmények, behajtások elkövetésével vádolták őket. A tények ismertetése után az MKB Veszprém társadalmi elnökének és a Fidesz frakcióvezetőjének 37

közös

sajtótájékoztatójáról

tudósítottak.

Hunyadfalvy

Ákos

nyilatkozatából

a

„cigánybűnözés” létezéséről szóló véleményt emelték ki: Hunyadfalvy Ákos (társadalmi elnök, MKB Veszprém: „Vannak cigány elkövetők, van cigánybűnözés Magyarországon. Aki ezt máshogy gondolja, lapozgassa az egyetemek, jogtudományi egyetemeknek a kriminológiai, kriminalisztikai tankönyveit.” A fenti véleményt a szerkesztőség nem próbálta ellensúlyozni, ezután újra a veszprémi gyász képei következtek, amely alatt elhangzott, hogy a megemlékezők egy része „Ébredj magyar!” feliratos zászlókkal jelent meg. Ez utóbbi ismét az elkövetők etnikai hovatartozására való rasszista utalás volt. 48 Majd a még körözött gyanúsított lakóhelyén készült anyagot láthattak a nézők. Közben a harmadik gyanúsítottnak egy közösségi oldalon található képeit is megmutatták. Az enyingi polgármester elmondta, hogy a városban nyugalom van, nem tartanak erőszakos bűnözői csoportoktól, inkább a lopások jelentenek problémát. Megszólaltatták az „utca embereit” is, akik eltérően nyilatkoztak arról, hogy van-e félelemérzet a településen. A narrációban elhangzott, az enyingi polgárőrség vezetője arról számolt be, hogy a lopások mellett a városban rendszeresek a rablások is, és van ok a félelemre. Horváth József nem mondta ki, hogy cigányokról van szó, ugyanakkor az információk

szerkesztők

általi

narratívába

fűzésével

(Hunyadfalvy

nyilatkozata

a

„cigánybűnözésről; Ébredj magyar! felirattal demonstráló gyászolók; a harmadik gyanúsított iwiw-es képei; enyingi rablások, megfélemlítések) ez egyértelműen kiderült. A narratíva felállítása után bemutatott – a polgárőrség vezetője és a riporter közötti – beszélgetésből („Van, aki fél. (Mitől?) Megfenyegették őket. (Kik?) Ők, ezek. A bűnözők.”) ki nem mondva, de egyértelműen az a kép bontakozott ki, hogy Enyingen egy cigány bűnözői csoport tartja félelemben a lakosságot. Ezek után a narrátor elmondta, hogy „megkérdeztük a polgármestert a bűnözőkről. Ő azt mondja, nem tud ilyen csoportról, akik rettegésben tartják a várost.” Az elhangzott információk közötti ellentmondások feloldására a műsor nem tett kísérletet, ezáltal a néző nem kapott értékelhető információt az enyingi közbiztonságról és a helyi romák egy csoportja által állítólagosan elkövetett erőszakos bűncselekményekről. Emellett az egész narratíva kifejezetten alkalmas volt az információk emocionális keretezésére, amely a hírfogyasztó érzelmi szintjének emelésével járt, így a befogadóból jó eséllyel annak előítéletein alapuló automatikus reakciót váltott ki, ami a magyar társadalomban meglévő cigányellenes sztereotípiákat erősíthette. 49

A felirat egyértelműen rasszista konnotációkkal terhelt, miután az Ébredj magyar! című induló a két világháború között a Hungarista Mozgalom indulója volt. 49 Vö. Siklaki, 1997. 48

38

Ezután Draskovics Tibor beszélt a veszprémi gyilkosság lehetséges tanulságairól, de alapvetően azt a következtetést vonta le, hogy ezekről a nyomozás végén lehet bármi biztosat mondani. Majd visszatértek Hunyadfalvy Ákos és Navracsics Tibor sajtótájékoztatójára, ahol a Fidesz frakcióvezetője azt nehezményezte, hogy nincs elég rendőr az országban. A február 10-i műsorban hosszan ismételték az előző napon már közölt információkat (három embert gyanúsítanak; ausztriai elfogás; a gyilkosság részletei; a szórakozóhely kameráinak felvételei; Veszprémben gyászolnak). Emellett beszámoltak Marian Cozma veszprémi díszpolgári címének adományozásáról, koporsójának búcsúztatásáról, a temetés előkészületeiről, a sérült játékosok állapotáról, a nyomozás fejleményeiről. A továbbiakban a harmadik gyanúsított édesanyjával készült enyingi interjút mutatták be, valamint a Fidesz elnökségének „a cigány származású emberek” által elkövetett súlyos bűncselekmények számának növekedéséről szóló és a kormányt a bűnözők etnikai alapon történő mentegetésével vádoló közleményét ismertették. Sztojka édesanyja elmondta: „nyugodt, szerény családból vagyunk, és a gyerekeim is ugyanígy élnek.” Narrátor: „Az édesanyja úgy fogalmazott, Iván egyszerű, szerény fiú, nem igaz, hogy bűnöző lenne. Két éve azonban a Prikkel házaspár meggyilkolásával kapcsolatba hozták, meggyanúsították. Előzetesben is volt, de tisztázták, kiengedték.” A narráció közben Sztojka képeit mutatták (az iwiw nevű közösségi portálról), amelyek az elhangzottaknak szöges ellentétei voltak (a kigyúrt gyanúsított a sokmilliós autónak támaszkodik, nyakában vastag aranylánc). Ezután a feltételezett elkövető édesanyját szólaltatták meg: Sztojka édesanyja: „Ezen a helyen volt, ha volt. De ő nem szúrt. Az én fiamnak a zsebjibe kés soha életben nem volt (…) Hát, ő tudja jól, hogy ő nem bűnös, és ettől fél, a félelmiben bújik ő el, nem a tettektül. Ő nem tett semmit, ő ezt nem követte el.” Az interjú konkrét hírértékkel nem szolgált, hiszen az nem releváns információ, hogy egy édesanya a gyereke ártatlanságát hangoztatja. Ugyanakkor a vizuális anyaggal kiegészítve alkalmas volt a cigányellenes sztereotípiák erősítésére. Az enyingi riport után újabb információk hangzottak el a nyomozásról (nemzetközi elfogatóparancs kiadása; nyomravezetői díj), majd a Fidesz-elnökség nyilatkozatát ismertették: Bemondó: „A Fidesz szerint nő a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma. A párt elnöksége erről közleményt adott ki, amiben azt is mondják, hogy a kormány származás alapján mentegeti a bűnözőket. A Fidesz követeli, hogy mentegetés helyett fogják el őket.”

39

A két fenti állítás valóságtartalmára a műsorban nem tértek ki, azok forrására nem kérdeztek rá. A február 11-i adásban újabb (rendőrségi forrásokból meg nem erősített) információkat közöltek a gyilkosságról. Eszerint egy bandaháború vétlen áldozatai voltak a veszprémi sportolók: Bemondó: „Lényegében véletlenül kerültek egy bandaháború közepébe a veszprémi kézilabdázók. A rendőrök napok óta azt mondják, hogy nem tudnak bandákról. Bencze József rendőrfőkapitány nyilatkozata alapján viszont most már vizsgálják, hogy léteznek-e.” Ezután a veszprémi gyilkosság gyanúsítottjai és a Balaton déli partján tevékenykedő szervezett bűnözői csoport közötti átfedésekről, és ehhez kapcsolódva a „siófoki vonulásról”, valamint a rendőrségnek a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ismereteiről és tevékenységéről szóló hosszú összeállítás következett. Ebben kiemelten foglalkoztak a siófoki polgármester és a balatoni város vendéglátóipari vállalkozói, valamint a rendőrség közötti – az ”enyingi banda” létezését és tevékenységét érintő – véleménykülönbségekkel: Bemondó: „Siófok fideszes polgármestere kifakadt a rendőrökre. A Tények úgy tudja, hogy az enyingi banda évek óta terrorizál a Balatonnál, éttermeket, boltokat, még a kisebbeket is. Védelmi pénzt szednek, prostituáltakat futtatnak, zsarolnak. És ők vonultak végig a siófoki sétányon nyáron, az erejüket fitogtatva.” Bemutatták a „siófoki vonulásról” készült felvételeket, közben a narrátor elmondta, hogy egy 150-200 fős csoport ellepi a sétányt, és „a bandának (…) köze van Marian Cozma meggyilkolásához.” Majd egy elsötétített arcú férfi (vendéglátós) véleménye következett, aki szerint a csoport tagjai „védelmi pénzt kérnek, rendelnek, nem fizetnek.” A tudósító az interjúalany anonimitását azzal magyarázta, hogy bár minden vendéglős ismeri az enyingi bandát, kamera előtt nem nyilatkoznak, mert félnek. Hozzátette, hogy a rendőrség szerint ismeretlen személyekről van szó, ugyanakkor ennek cáfolataként Siófok polgármesterét idézte, aki szerint: „egészen biztosan tudjuk, hogy a rendőrségnek régen látókörében van ez a társaság, foglalkoznak velük.” Majd az elhangzottakat összekötve a veszprémi gyilkossággal megemlítették, hogy „… az enyingi banda tagjai jártak hétvégén Veszprémben, a Patrióta Lokálban.” Ezután rövid összefoglaló következett a rendszerváltás utáni balatoni alvilágról, illetve elmondták, hogy a Cozma-gyilkosság előtt a későbbi elkövetők egy, az előző nap a börtönből szabadult konkrét személyt kerestek Veszprémben, de nem találták, a bárban nem fizettek, ezért kezdődött a verekedés. Majd a nyomozás részleteit (a két elfogott gyanúsítottat Ausztriában kihallgatták a magyar rendőrök; Sztojkát Székesfehérváron keresték; kétmillió

40

forint nyomravezetői díj jár Sztojka után) ismertették, és újra a veszprémi gyászolók képeit mutatták. Elhangzott, hogy vagyonosodási eljárás indul az elkövetők ellen, mivel „az országos rendőrfőkapitány (…) azt mondta: okkal feltételezhető, hogy kizárólag bűncselekményekből éltek.” Közben felvételeket láthattunk a harmadik gyanúsított házáról és autójáról, majd újra bejátszották az előző nap bemutatott interjúrészletet Sztojka Iván édesanyjával: „Szerény családból vagyunk, és a gyerekeim is ugyanígy élnek.” A narrációban elhangzott, hogy „Sztojka Iván édesanyja (…) hisz abban, hogy a fia ártatlan, és azt is mondta, hogy a család bodzatermesztésből él.” Az idézet a bemutatott képek és nyilatkozatok kontextusában kifejezetten kognitív disszonanciát kelthetett a nézőben, aminek legegyszerűbb feloldásaként a befogadóban jó eséllyel megfogalmazódott, hogy a gyanúsított hozzátartozója hazudik. Ezt a fajta hírfogyasztói feldolgozást a korábban „mindless reading”-ként 50 leírt befogadási mechanizmus, valamint a magyar társadalomban széleskörűen jelenlévő cigányellenes előítéletek is erősítik. Információk

következtek

Marian

Cozma

koporsójának

útjáról,

a

temetés

előkészületeiről, majd a Fidesz elnökének „a cigány származású bűnelkövetők” számának jelentős és folyamatos növekedéséről szóló nyilatkozata következett: Orbán Viktor: „Én a cigánybűnözés szót sosem használom, de cigány bűnözők azért vannak. Cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak. (…) A cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról-napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik. Aki erről nem beszél, az becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt.” Orbán Viktor (és pártja elnökségének) véleményét ezúttal (az előző nappal szemben) a szerkesztőség szembesítette a rendőrség által készített statisztikával, illetve bemutatta, hogy civil jogvédők véleménye szerint a nyilatkozat a kriminalitás etnicizálását jelenti, s mint ilyen, káros és veszélyes. Samu István, az ORFK rendészeti igazgatója elmondta, hogy „a rendőrség ilyen statisztikát nem gyűjt.” Ezután a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet elnöke értékelte Orbán kijelentését: Dénes Balázs (elnök, TASZ): „Nagyon veszélyesnek és károsnak tartjuk azt, hogy a legnagyobb támogatottsággal bíró hazai politikai párt olyan nyilatkozatokat tesz, melyekkel több százezer magyar embert kriminalizál.” Azzal, hogy szembesítette a nézőket a romák által elkövetett bűncselekmények növekedéséről szóló kijelentés valóságtartalmának bizonytalanságával és az azt igazoló források hiányával, továbbá ismertetett olyan jogvédői véleményt, amely az ilyen kijelentések káros társadalmi hatására hívta fel a figyelmet, a műsorszolgáltató ellenpontozta a politikusi véleményt, 50

Lásd a 25. számú lábjegyzetet. 41

követte a hírszolgáltatás tény- és szakszerűségre vonatkozó alapelveit. Ezzel lehetőséget adott a hírfogyasztóknak az információk racionális és tényeken alapuló feldolgozására. A február 12-i műsor először a nyomozás fejleményeiről, elsősorban a még szökésben lévő harmadik gyanúsítottról szolgált új információkkal. Bemutatták az autót, amellyel Sztojkáék elmenekültek a gyilkosság helyszínéről. A narrációban elhangzott, hogy „egy ilyen extrák nélkül is 14 millió forint.” Ezenkívül beszámoltak arról, hogy Sztokja üzenetet juttatott el a szüleihez, akik állítják, a fiuk becsületes ember és ártatlan a Cozma-gyilkosságban. Megmutatták a gyanúsítottak fényképeit (a már elfogottakét kitakarva), ismertették a harmadik gyanúsított ellen kiadott nemzetközi elfogató parancsot, illetve enyingi utcaképeket láthatott a néző, s elhangzott, hogy a városban nagy a rendőri jelenlét. Bemutatták az állítólag Sztojka által a szüleinek írt levelet, és a narrátor ismertette annak tartalmát, miszerint ártatlannak vallja magát, csak fél a rendőröktől és hajlandó feladni magát. Majd megszólalt Sztojka édesapja, aki elmondta: „az én fiam az nem bűnöző, az életibe’ bicska, kés vagy valami, soha nem volt a kezibe’. És nem agresszív ember az.” Az idézet – a bűncselekmény kontextusában – az előző napokban többször bemutatott, a gyanúsított édesanyjától származó nyilatkozatokhoz hasonló reakciót válthatott ki a hírfogyasztókból. Ezután megismételték a korábbi hírt, miszerint a rendőrség vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett a gyanúsítottak ellen. A továbbiakban az úgynevezett enyingi bandáról szóló információk ismertetése és az azzal kapcsolatos korábbi ellentmondó nyilatkozatok tisztázása következett. A Tények hosszasan, az információkat ismételve, a vonulásról készült felvételeket egymásután többször (összesen négyszer!) bemutatva dolgozta fel az eseményt. A téma igen alkalmas volt a dramatizálásra és a gyakori ismétlések használatával a tudósítás élt is ezzel az eszközzel: Bemondó: „Egy éve biztosan tudott a rendőrség az enyingi bandáról. Bencze József főkapitány azt mondta a Tényeknek, hogy ők voltak, akik tavaly nyáron idézem: Talán még kézigránátot is dobtak egy ember házára (közben a siófoki felvonulás képei). A Cozma-gyilkosság előtt egy benzinkútnál gyülekeztek. Az kérdés, hogy erről tudtak-e a rendőrök.” Narrátor (közben a siófoki vonulás képei): „A több mint 150 fős enyingi bandáról készült videó tavaly nyárról. Azt, hogy évek óta rettegésben tartják a Balaton környékét, védelmi pénzt szednek, ezt ma már mindenki elismeri, kivéve a rendőrséget.” Az utóbbi narrátori mondat kizárólag a helyzet további dramatizálását, a rendőrség hiteltelenítését, és így közvetve a néző biztonságérzetének csökkentését szolgálta, különösen annak fényében, hogy közvetlenül a narráció előtt ennek éppen az ellenkezője hangzott el (nevezetesen, hogy az országos rendőrfőkapitány egy korábbi bűncselekményt is említett a

42

csoporttal kapcsolatban), valamint a műsor folyamán Bencze József további részleteket is közölt a „banda” tevékenységéről. Ezután megismételték a siófoki polgármester előző napi nyilatkozatát arról, hogy a rendőrség régóta ismeri a problémát, majd kitértek az igazságügyi és rendészeti miniszter korábbi és újabb nyilatkozatai közötti ellentmondásokra is: Narrátor: „A polgármester szerint ez a banda komoly probléma Siófokon. Ennek ellenére Draskovics Tibor még tegnap délután sem volt hajlandó arról bármit is mondani, hogy tud-e egyáltalán a rendőrség róluk. (…) Ma azonban mégis megkérte Bencze József országos rendőrfőkapitányt, vizsgálja ki, kik vonultak fel tavaly nyáron, és elkövettek-e bűncselekményeket.” A narráció után bejátszották Draskovics Tibor nyilatkozatát, amelyben a miniszter szinte szó szerint elmondta a narrátor utolsó mondatában közölteket. Emellett Bencze József korábban már idézett nyilatkozatát mutatták be: Bencze József: „Még az elmúlt év nyarán volt némi összetűzés. Egyfajta területszerzési, pozíciószerzési háború. Ennek következtében talán később még kézigránátot is dobtak egy illető személy ingatlan udvarára.” Majd elhangzott, hogy a gyilkosság előtt a banda a hajmáskéri benzinkútnál gyülekezett, s a rendőrség ezt is vizsgálja. A rendőrségi információk után a szerkesztőség egy biztonsági szakértőt szólaltatott meg, aki elmondta, hogy Magyarországon 40-50 szervezett bűnözői csoport él az „enyingi bandáéhoz” hasonló tevékenységből, és a gazdasági válság okozta piacszűkülés miatt újabb bandaháborúkra lehet számítani. A továbbiakban az ügy etnikai vonatkozását dolgozta fel a híradó. Ebben a vezető anyag az „országos cigányvajdának” a vonulásban játszott szerepe volt: Bemondó: „Az országos cigányvajda is ott volt az előbb látott siófoki nyári felvonuláson, de azt mondta, félrevezették, nem tudta, miért vonulnak fel. Az enyingi vajda hívta oda, hogy ha verekedés lesz, az a dolga, hogy békítse a cigányokat. Ezért ment el, de utólag megbánta. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint a vajdának el kellene gondolkodnia, hogy vajda akar-e maradni ezek után.” Majd újra a vonulás képei következtek, s a narrátor elmondta, hogy „a menet élén halad ez a kalapos férfi bottal a kezében. (…) ez a férfi az országos cigányvajda, ő vezette a menetet.” Ezután az országos cigányvajdával készült interjút láthattuk, aki elmondta, hogy nem ő az, aki a menetet vezeti, de ott volt a felvonulók között. Emellett utólag elhatárolódott a demonstrációtól: Kállai Csaba: „Elítélem azt a szerepvállalást, mert végül is, ha én tudok arról, hogy ott egy helyvédés miatt volt ez a fölvonulás, akkor én nem vettem volna részt. (…) Félrevezettek engem, de végül is megettem.”

43

Azzal, hogy a „vajda-vonulatot” kiemelten mutatta be a műsorszolgáltató, egyértelműen etnicizálta a megmozdulást, holott mint a híradásból egyébként kiderült, nem etnikai konfliktusról, hanem védelmi pénz szedéséért folytatott területszerzési akcióról volt szó, így a bevezetőben bemutatott szerkesztési elvek alapján kerülendő lett volna a résztvevők etnikai hovatartozására való utalás. A tudósításban nagy hangsúlyt kapott a vajdaság intézményének jelentősége, amiről valójában nem derült ki semmilyen konkrétum 51, ugyanakkor azt a képzetet keltette, hogy a magyarországi cigányság olyan homogén, archaikus és a magyar társadalomtól elkülönülő csoport, amelynek saját – nem tisztázott legitimációval bíró – vezetői (vajdák) vannak, akik sajátos és csak a romákra érvényes külön normarendszer alapján szabályozzák a közösség életét. 52 Ez a kép erősíthette a nézők romákkal kapcsolatos sztereotípiáit, alkalmas volt a homogén csoport képzésére, így a csoportközi kategorizációra, amely a kisebbségekkel szembeni előítéletesség kialakulásának egyik feltétele. Az országos cigányvajda demonstrációban való szerepének bemutatása után az OCÖ elnökének nyilatkozatát ismertették. Kolompár Orbán elítélte a vajda részvételét, és felvetette a tisztségre való alkalmasságának kérdést. Egy rövid, a Sztojka utáni nyomozást érintő információ (amely szerint a gyanúsított Romániába szökött) beiktatása után pártpolitikusi véleményeket ismertettek az etnikai előítéletek, a közbiztonság és az etnikai feszültségek tárgyában. A hírfogyasztó megismerkedhetett a miniszterelnök rendőri vezetők előtt elmondott beszédének lényegével („Cigányozni nem lehet. Sem a hétköznapi életben, sem a kocsmában kvaterkázva, sem interjút adva, sem intézkedve.”). Elhangzott, hogy a kormány zéró toleranciát hirdet a bűnözőkkel szemben, és pénzt ígér a rendőrségnek, a Fidesz pedig a büntetések szigorítását (az ún. három csapás bevezetését) javasolja. Gyurcsány Ferenc fenti kijelentésének bevezetéseként bejátszották dr. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány elhíresült nyilatkozatát, miszerint Miskolcon a közterületi rablások esetében „valamennyi bűncselekmény minden elkövetője cigány.” A narrátor ezután elmondta, hogy Lázár János, a Fidesz frissen felállított rendvédelmi munkacsoportjának elnöke szerint beszélni kell a „cigánykérdésről.” Hogy a kifejezés alatt mit kell érteni, egyértelműen nem lett tisztázva, ugyanakkor a kifejezés a bűnözés kontextusában jelent meg, így logikai összefüggést kínált az etnikai hovatartozás és a bűnözés között. A kialakított szövegkörnyezetben ezt a képzetet erősítette meg a felvezetőt követő politikusi megszólalás is: Lázár János (Fidesz, elnök, rendészeti bizottság): „Ezeken a településeken, ilyen társadalmi helyzetben nagyon sok cigány honfitársunk van, és közülük sokan sajnálatos módon nem a munkát, hanem a bűnt választják annak 51 52

Vö. Bernáth, 2009. 79. Vö. Póczik, 2007. 44

érdekében, hogy jövedelmüket kiegészítsék. Nagy hiba lenne ezt a kérdést a szőnyeg alá söpörni, ezzel sokkal inkább szembe kell nézni.” A „cigánykérdésről” szóló fenti tudósításnál kifejezetten problematikus volt, hogy egyrészt a kifejezés mibenlétét explicit módon nem fejtették ki, ugyanakkor a felállított kontextus alapján a „cigánykérdés” kizárólag mint kriminalisztikai probléma merült fel. A fogalom (amennyiben egyáltalán indokolt a használata) ennél jóval szélesebb körű jelenséget takar, nevezetesen általában az integráció nehézségeit és akadályait (a többségi társadalom előítéletessége, mélyszegénység,

iskolázatlanság,

iskolai

és

lakóhelyi

szegregáció,

munkaerőpiaci

diszkrimináció stb.). A műsorban a kifejezést nem ebben a szélesebb értelemben használták, s ez erősíthette a befogadóknak a romák bűnözési hajlamairól alkotott előítéleteit. A fentiekhez kapcsolódva elhangzott még, hogy a rendészeti és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter két héten belül javaslatot dolgoz ki a szervezett bűnözés elleni fellépésre. Február 13-án új információként jelent meg, hogy Sztojka Iván feladta magát a rendőrségen („Az ügyvédje szerint a szülők nyomására adta fel magát…”). Emellett beszámolókat láthattunk Marian Cozma temetéséről, a további sérültek állapotának javulásáról, megszólaltak a román kézilabdázó csapattársai és édesapja, aki elmondta, bízik a magyar rendőrségben. Elhangzott, hogy Sztojka a kihallgatáson ártatlannak vallotta magát, illetve összefoglalták a gyanúsított utáni korábbi kutatás részleteit. A friss információk után visszatértek az elmúlt napokban már részletesen tárgyalt „enyingi banda” ügyére, újra megmutatták a siófoki vonulásról készült felvételeket, részletezték a rendőri vezetőknek az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatainak ellentmondásait, amit a bemondó felvezetőjében úgy foglalt össze, hogy: „összevissza beszélnek a rendőrök arról, hogy tudtak-e az enyingi bandáról.” Ezen kívül a narrációban elhangzott, hogy „kiderült róluk, hogy közülük többen múlt hét végén Veszprémben a Patrióta Lokálban jártak, és közülük késelték meg Cozmát is.” Az igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta, kivizsgálják „ki tudott, mit tudott, miért tudott, és ha tudta, akkor mit tett az enyingi bandával kapcsolatban.” Az országos rendőrfőkapitány úgy nyilatkozott, hogy a vonulással nem valósult meg bűncselekmény vagy jogsértés. Bencze József azt is kifejtette, hogy: „A kapitány természetesen tudott róla. Ez az egész felvonulás egy 14 percig tartott, mint utóbb konstruálásra került. És pillanatok alatt kocsiba szállva elhagyták a területet, tehát amikor a rendőrség erre rá tudott volna mozdulni, már mindenki szétspriccelt.” Ezután újra idézték az országos cigányvajdát, aki szerint a kommandósok a vonulás végére érkeztek a siófoki helyszínre, amikor a felvonulók még a parkolóban voltak. A megyei rendőrkapitány szintén megjelent a műsorban, aki annyit mondott el, hogy „akkor az én

45

általam szükségesnek ítélt intézkedéseket megtettem, de hát erről a titoktartási kötelezettségem miatt nem beszélhetek.” A február 14-i műsorban Sztojka előzetes letartóztatásba helyezéséről és a másik két gyanúsított ausztriai kihallgatásáról számoltak be. Ezen kívül bemutatták a veszprémi rendőrség és a városi bíróság között zajló vitát, amely arról szólt, hogy kinek a hibájából adták ki késve a körözést a gyilkosság után.

5. A tatárszentgyörgyi gyilkosság és médiareprezentációja 2009. február 23-án hajnalban Tatárszentgyörgyön sörétes puskával agyonlőttek egy 27 éves roma férfit és ötéves kisfiát, miután Molotov-koktélt dobtak a házukba. Két másik gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. A támadás körülményei egy sorozatba illeszkedtek: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán ért hasonló támadás roma családokat. 53 A rendőrség a támadás okaként rasszista indítékot feltételez. A gyilkosság után kivonuló dabasi rendőrök a helyszínelésnél több szakmai hibát is elkövettek: nem vizsgálták át megfelelően a kigyulladt ház környezetét, nem fedezték fel az ottmaradt töltényhüvelyeket és vérnyomokat. Később a forrónyomos parancsnok és a helyszíni szemle vezetője ellen rendőrségi fegyelmi eljárás indult. A rendőrség vizsgálata szerint ugyancsak hibázott a halál okát füstmérgezésként megállapító ügyeletes orvos, valamint a tűzvizsgáló. Még február 23-án újra kezdték a helyszínelést, amit a nyomozással együtt a Nemzeti Nyomozó Iroda vett át. 54 A szakmai hibák felelősei között élénk vita bontakozott ki a nyilvánosságban. A hazai sajtó és média nagy terjedelemben foglalkozott magával az eseménnyel, illetve az azt követő nyomozati cselekményekkel, valamint a történéseket értékelő reakciókkal, a politikusok, civil jogvédők, roma vezetők nyilatkozatainak ismertetésével és értékelésével. A nyilvánosságban az áldozatok romaként jelentek meg. Az etnikai azonosítás ebben az esetben indokolt volt, mivel a konfliktus hátterében nagy valószínűséggel fajietnikai gyűlölködés állt.

53

A tatárszentgyörgyi gyilkosság után a merényletsorozat tovább folytatódott: 2009. április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán követtek el hasonló bűncselekményeket. 2009. augusztus 21-én a rendőrség a támadássorozat elkövetésének alapos gyanújával őrizetbe vett négy személyt, akiket a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. 54 Lásd pl. http://www.origo.hu/itthon/20090227-hibaztak-a-tatarszentgyorgyi-tamadasnal-helyszinelorendorok.html 46

5.1. A tatárszentgyörgyi gyilkosság híradós feldolgozása A vizsgált hírműsorok mindegyike több napon keresztül, rendkívül részletesen, első számú vezető hírként számolt be a támadásról és az ahhoz kapcsolódó eseményekről. Magáról a gyilkosságról - az adott időszakban - megismerhető információkat a híradók tárgyilagosan közölték, ugyanakkor rendkívül terjedelmesen, sok ismétléssel adtak hírt az eseményről. A terjedelmen túl általában több rendőrségi illetékest, orvost, tűzoltót, bűnügyi szakértőt, cigány vezetőt, többségi politikust és tatárszentgyörgyi romát szólaltattak meg. Az üggyel kapcsolatos leghosszabb összeállítások mindegyik műsorban nem magáról a támadásról, hanem a helyszínelésnél (elsősorban a rendőrök, kisebb mértékben az ügyeletes orvos és a tűzoltók által) elkövetett szakmai hibákról és azok hatósági magyarázatairól szóltak. Ugyanakkor a híradásokból pontosan nem derült ki, hogy mi vezetett a sokat emlegetett szakmai hibákhoz. A szerkesztőségek nem kérdeztek rá a helyszínelők motivációjára 55 akkor sem, amikor egyébként a riporterek által a helyszínen megkérdezett romák lövésekről számoltak be. Az események közvetlen ismertetésén túl bemutatásra kerültek a politikusi reakciók is. Ezek egyfelől a kormányzat által a közbiztonság javítását célzó tervek és intézkedések ismertetései, másfelől az ezekre reflektáló ellenzéki kritikák és javaslatok voltak. 5.1.1. A tatárszentgyörgyi gyilkosság a Duna TV hírműsoraiban A Duna TV február 23-i adásban röviden és tényszerűen, ugyanakkor az első helyen számoltak be a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságról. Elmondták, hogy egy lakástűz után sörétes puskával agyonlőtték az égő házból menekülő kisfiút és édesapját, valamint az országos rendőrfőkapitány tízmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. A helyszínről jelentkező tudósító ismertette a részleteket, miszerint még tart a helyszínelés, nem elektromos hiba okozta a tüzet és a polgármester elmondása alapján az áldozatok tisztességes, dolgozó családból kerültek ki, akik soha nem kértek segélyt. Elhangzott, hogy további két gyermek is megsérült a támadásban, állapotukról Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója számolt be. Ezután telefoninterjút sugároztak Németh Zsolt kriminológussal, aki elmondta, elfogadható, hogy az elsődleges vizsgálat nem tudta megállapítani a halál okát, mert a körülmények nehezítették a munkát (hó, hideg), és ilyen előfordul. Ugyanakkor a továbbiakban alaposabb vizsgálat következhet, amely megállapítja a részleteket. Február 24-én a műsorszolgáltató hosszabb és részletesebb beszámolót közölt az esemény kapcsán a nyilvános politikusi reakciókról. Magáról a támadásról szinte szó sem Konkrétan arra, hogy miért ignorálták a helyszínen nekik lövésekről, megtalált töltényhüvelyekről beszélő romák beszámolóit.

55

47

esett a műsorban. Először Kállai Ernő rendkívüli parlamenti felszólalását ismertették, amelyben a kisebbségi ombudsman etnikai béketerv kidolgozására szólította fel a politikusokat, valamint a rendőrséget is kritizálta az esettel kapcsolatban: „Kállai Ernő híradónknak azt is elmondta: nem lenne etnikai színezete a közelmúlt hasonló bűncselekményeinek, ha a rendőrség egyértelmű válaszokat tudna adni.” Majd Farkas Flórián parlamenti felszólalásából játszottak be egy részletet, amelyben a fideszes politikus a rendőrséget tette felelőssé a támadással kapcsolatban, illetve elmondták, hogy Farkas szerint társadalmi robbanáshoz vezethet a cigányág létbizonytalansága. Ezután Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárának válaszát ismertették, miszerint éppen a Fidesz ad táptalajt az uszító megnyilvánulásoknak, és visszautasította, hogy kudarcot vallott volna a kabinet kisebbségi politikája. Korózs felszólalásában kifejtette: „nem tartom olyan kudarcosnak, hogy soha annyi cigány gyerek nem tanult egyetemen és főiskolán, mint most.” A narrációban elhangzott még, hogy a liberális Gulyás József szerint az országnak vállalnia kell a romák beillesztésének terheit, mert a mostani úton a katasztrófa felé tartunk, illetve az MDF-es Herényi Károly szerint azonnali ötpárti egyeztetést kellene kezdeményezni a kormánynak. A következő hírben a kormánynak és a politikai pártoknak a támadással összefüggésben megfogalmazott, a közbiztonsággal kapcsolatos nyilatkozatait foglalták össze. Az összeállításból kiderült, hogy a Fidesz az ún. három csapás törvény bevezetésében látja a megoldást, és a párt szerint a törvénnyel elkerülhető lett volna a veszprémi és a tatárszentgyörgyi tragédia is. Emellett elmondták, hogy az igazságügyi miniszter is a Btk. szigorítását tartja kívánatosnak, valamint a köztársasági elnök fontosnak tartja, hogy a cigányok elleni támadások esetén a közvélemény minél hamarabb megismerhesse a bűncselekmények indítékait. Beszámoltak arról, miszerint Pest megye rendőrfőkapitánya vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, elkövettek-e mulasztást a gyilkosság helyszínére érkezett rendőrök. Megszólalt Lázár János (Fidesz, az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának elnöke) is, aki elmondta: ragaszkodnak a javaslatukhoz, „…mert az a meggyőződésünk, hogy Magyarországon az emberek védelemhez való jogát, és most már mondhatjuk nyugodtan azt, hogy az élethez való alapvető alkotmányos jogot nem garantálja a magyar közbiztonság, nem garantálja a rendőrség és nem garantálja a kormányzat.” Majd a narrátor az igazságügyi miniszter álláspontját ismertette, miszerint a kormány sokkal többet tesz az erőszakos bűncselekmények ellen, mint amire a Fidesz három csapása lehetőséget adna, és a büntetőjogi szigorítások mellett a rendőrség megerősítését tervezik. Majd Draskovics Tibor sajtótájékoztatójáról játszottak be egy részletet, ahol a miniszter 48

kijelentette: „aki többször erőszakos bűncselekményt követ el, a mainál keményebb szankciókkal nézzen szembe.” Elhangzott még, hogy Fodor Gábor (elnök, SZDSZ) azt kérte az országos rendőrfőkapitánytól, vizsgálják át az elmúlt időszak azon támadásait, amelyek áldozatai romák voltak. Végül ismertették a Roma Kutatói Hálózat Sólyom Lászlónak írt nyílt levelét, amelyben azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy tegye nyilvánvalóvá, aki a romák ellen fordul, az a magyar nemzet ellen fordul, valamint elmondták, hogy Tatárszentgyörgyön este virrasztást tartanak az áldozatok emlékére. A február 25-i műsorban bemutatták a rendőrség megerősítésének és a Btk. módosításának kormányzati szándékát, valamint az erre adott Fideszes válaszokat. Emellett ismertették Gyurcsány Ferencnek a gyalázkodás és uszítás elleni fellépésről szóló véleményét. A miniszterelnök elmondta: „Ma úgy tűnik, hogy Magyarország jobban védi a gyalázkodást, mint a meggyalázottakat. (…) Nagyon jó lenne, ha nem kellene még egy-kettő gyilkosság, ha nem kellene még egy-kettő erőszakos fellépés ahhoz, hogy megértse Magyarország, nem lehet következmények nélkül bujtogatni emberek, családok, társadalmi csoportokkal szemben.” A narrációban elhangzott, hogy Gyurcsány akár az Alkotmány módosításával is nagyobb egyensúlyba kívánja hozni a szólásszabadságot és az emberi méltóság védelmét. Emellett elmondták, hogy a kormányfő 1800-zal több rendőrt és száz új körzeti megbízottat ígért év végére, valamint 12 milliárd forint pluszpénzt a rendőrségnek. Ismertették, hogy a kormány jobban védené a bűncselekmények sértettjeit és a rendőröket is, ezért az igazságügyi minisztérium március második felében kezdeményezi a Btk. módosítását, amelynek keretében szigorítanák a büntetéseket az erőszakos cselekmények és a visszaeső elkövetők esetében is. Majd a Fidesz reakciója hangzott el, miszerint „tanácskozásból nem lesz egyetlen rendőri intézkedéssel sem több Budapest utcáin, és a rendőrség pénzügyi feltételei sem rendeződnek így.” A továbbiakban a helyszínelésnél elkövetett hibákról és az ennek kapcsán indult vizsgálatról tájékoztattak, valamint elmondták, hogy a meggyilkolt férfi családja feljelentette a rendőröket, a tűzoltókat és a mentőket. Majd helyszíni tudósítás keretében mutatták be a Tatárszentgyörgyön uralkodó hangulatot. A polgármester és a falubeliek elmondták, hogy szerintük nem helyi lehet az elkövető, illetve az emberek újabb támadástól tartanak. Megszólalt Németh Zsolt kriminológus, aki szintén megerősítette, nem valószínű, hogy az elkövetők a sértettek környezetéből kerülnének ki, valamint nagy a hasonlóság a tatárszentgyörgyi és a 2008-as nagycsécsi eset között. Mindkét helyen Molotov-koktéllal

49

gyújtogattak és a vadászfegyver is ugyanolyan kaliberű volt. Elhangzott, hogy a rendőrség közölte, fegyverszakértőket vonnak be a vizsgálatba. A következő hírben ismertették, hogy Budapesten az Országos Cigány Önkormányzat székháza előtt és ezzel egy időben az OCÖ minden magyarországi irodájánál gyertyagyújtással emlékeztek a tatárszentgyörgyi gyilkosság áldozataira, akiket az Országos Cigány Önkormányzat a saját halottjának tekint, és a temetésről is gondoskodik. Ezután beszámoltak arról, hogy rendőrökre támadtak egy siófoki áruház parkolójában. Az elkövetőket „egy hat tagú roma családként” definiálták, valamint elmondták, hogy a gyanúsítottak a mozgáskorlátozottak számára

fenntartott parkolóhelyet használták, majd

amikor a rendőrök igazoltatták a sofőrt, „a négy felnőtt és a két gyerek ütni, rúgni, karmolni kezdte a rendőröket.” Végül elhangzott, hogy állandó rendőri védelmet kapott Mohácsi Viktória, az SZDSZ EP-képviselője, miután többször életveszélyesen megfenyegették a romákat ért támadások elleni fellépése miatt. Február 26-án a műsorban egyetlen rövid hír jelent meg a tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatban, ebben a Nemzeti Nyomozó Iroda cáfolta, hogy újrakezdték volna a Tatárszentgyörgyön elkövetett kettős gyilkosság ügyében a helyszínelést. A február 27-i adásban elsősorban a helyszínelésnél elkövetett hibákkal és az azok kivizsgálását célzó fegyelmi eljárásokkal foglalkoztak. Emellett elmondták, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda összefüggést lát a korábbi romák ellen elkövetett támadások és a tatárszentgyörgyi gyilkosság között. Elhangzott, az NNI 50 fős nyomozócsoportja csaknem kétezer embert hallgatott ki és mintegy 400 órányi videó felvétel meghallgatása után arra jutott, hogy két-három férfi lehet a támadó. Petőfi Attila, az NNI igazgatója ismertette, hogy az elkövetők valószínűleg terepjáróval járnak, tettüket terepfelmérés után hajtják végre és jártasak a vadászlőfegyverek használatában. Részleteket játszottak be a Pest megyei rendőrfőkapitány sajtótájékoztatójából, ahol Ármós Sándor kifejtette: „hibát akkor követtek el a Dabasi Rendőrkapitányság munkatársai, amikor a helyszíni szemlét nem terjesztették ki a leégett ház környezetére, ezért nem fedezték fel a töltényhüvelyeket.” Emellett a narrációban elhangzott, hogy szintén fegyelmi eljárás keretében vizsgálják, megfelelően járt-e el a rendőrség a veszprémi Cozma-gyilkosság és a siófoki roma erődemonstráció esetében. A következő hír arról szólt, a dabasi tűzoltóság parancsnoka megdöbbent azon, hogy a pest megyei rendőrfőkapitány által vezetett belső vizsgálat a tűzoltókat is elmarasztalta a tatárszentgyörgyi helyszínelésnél. Szerinte a tűzvizsgálati jegyzőkönyvben szerepeltették, hogy az elektromos tűz mellett a szándékos tűzokozás sem zárható ki. 50

Ezután elmondták, az örkényi orvosi ügyelet vezetője szerint vérlázító, hogy a tatárszentgyörgyi kettős gyilkossággal kapcsolatos belső rendőri vizsgálat a helyszínre érkező orvost is hibásnak tartja, álláspontja szerint a helyszínen dolgozó kollégájának a feladata a halott vizsgálat, nem pedig a halál okának megállapítása volt, amelynek során leírta azt is, hogy hatósági eljárást tart indokoltnak a pontos halálok megállapítására. Február 28-án a köztársasági elnöknek a támadással kapcsolatos (a Népszabadságnak adott interjúban előadott) véleményét ismertették. Eszerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése, valamint nemcsak egyénenként illet meg minden cigányt minden magyar állampolgárnak járó jog, de a cigányság önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényező is. A romákat sújtó másfél éve tartó bűncselekménysorozatról Sólyom László azt mondta, hogy ez olyan gyalázatos bűn, amelynek a súlyát föl kéne fogni. Elmondták továbbá, hogy várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik a pécsi kézigránátos robbantás gyanúsítottait. A feltételezett elkövetők etnikai hovatartozását nem említették. Szintén az elkövetők származásának ismertetése nélkül számoltak be arról, hogy egy ötfős csoport intézkedő rendőrökre támadt rá Aranyosapátiban. A március 1-i adásban elsősorban az újabb tatárszentgyörgyi lakástűzzel foglalkoztak. Elmondták, hogy jelen esetben egy bekapcsolva felejtett hősugárzó okozta a tüzet, az idegenkezűség kizárható. Helyszíni tudósítás keretében számoltak be a faluban uralkodó hangulatról. Kiderült, hogy a helybeliek most is támadásra gondoltak, és többen ezúttal is látni véltek idegeneket a cigánysoron. Megszólalt Papp Péter, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója: „voltak valóban arra utaló információk, hogy itt láttak esetleg személyeket, de ezt megerősíteni a tanúk, meghallgatott személyek nem tudták.” Papp Péter elmondta azt is, hogy a két tűzeset között nincs összefüggés és nincs olyan gyanú, miszerint újabb bűncselekmény történt volna. Ezután rövid tudósításban számoltak be arról, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház csendes együttlétre hív mindenkit a Deák téri evangélikus templomba a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatainak temetése napjára: „mindazokat várják, akiket elborzasztanak az elmúlt időszak erőszakos cselekményei.” Majd beszámoltak a pécsi kézigránátos gyilkosság gyanúsítottjainak előzetes letartóztatásba helyezéséről. Az egyik elkövetőről ezúttal elmondták, hogy kővágószőlősi kisebbségi képviselő.

51

5.1.2 A tatárszentgyörgyi gyilkosság az Echo TV hírműsoraiban Az Echo TV először a február 23-i adásában, röviden, a hírsorrendben a harmadik helyen számolt be a támadásról. Elmondták, hogy agyonlőtték egy férfit és kisfiát, illetve a tűzben az édesanya és három és hat éves gyermeke is súlyosan megsérült. Beszámoltak arról, hogy az elsődleges szakvélemények még elektromos zárlatról szóltak, ugyanakkor roma vezetők kezdettől azt mondták, Molotov-koktélt dobtak a házra, majd a menekülőket sörétes puskával lelőtték. Ismertették Farkas Flórián (elnök, Lungo Drom) véleményét, aki szerint az eset is azt bizonyítja, hogy nincs Magyarországon közbiztonság, a kormány és a rendőrség pedig tehetetlen. Elmondták továbbá, hogy az országos rendőrfőkapitány tízmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. A február 24-i műsorban a támadásról tudható részletek ismertetésén túl, a rendőrséget és a kormányzatot ért kritikákat ismertették, valamint bemutatták az esettel kapcsolatos politikusi reakciókat. A headline-ban az is elhangzott, hogy „inog a rendészeti miniszter és az országos főkapitány széke.” A későbbiekben ezt már nem említették és az információ forrását sem ismertették. Beszámoltak a parlamentben a közbiztonságról szóló vitáról, kiemelve, hogy a konkrét tervvel (az ún. három csapás törvény javaslatával) csak a Fidesz állt elő. A támadásról szóló tudósításban az áldozat hozzátartozói is megszólaltak, elmondva, hogy ők már az első pillanatban lőtt sebeket fedeztek fel az elhunytakon. A gyilkosságról ezen kívül az előző napon már elhangzottakat ismételték meg. Ezután a Fidesz politikusainak nyilatkozatait ismertették. Lázár János úgy nyilatkozott, hogy „a kormány dumál, de nem csinál semmit sem.” Az országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke kitért arra is, hogy pártja álláspontja szerint a három csapás törvény javíthatna a közbiztonság helyzetén. Elhangzott, hogy Farkas Flórián szerint nincs rendőrség, és ha a cigányság létbizonytalansága nem szűnik meg, az társadalmi robbanáshoz vezethet, valamint Kállai Ernő kisebbségi ombudsman etnikai béketerv kidolgozására szólította fel a parlamentet. Ismertették az országos rendőrkapitány véleményét, aki egyet ért a Fidesz javaslatával. Bencze József elmondta, biztos benne, a két politikai oldal egyetért abban, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit és a visszaeső bűnözőket a jelenleginél szigorúbban kell büntetni. Elmondták továbbá, Bencze szerint a fő probléma, hogy kevés a rendőr, továbbá a tatárszentgyörgyi nyomok profi elkövetőkre utalnak, és összefüggésbe hozhatók más hasonló esetekkel.

52

A továbbiakban elmondták, hogy a miniszterelnök másnap hallgatja meg az igazságügyi minisztert és az országos rendőrfőkapitányt a tragédiáról, és csak ezután fog véleményt alkotni az ügyről. Ismertették Fodor Gábor (elnök, SZDSZ) véleményét, aki elfogadhatatlannak tartja a történteket, összefogásra és az erőszak elítélésére szólít fel, a rendőrségtől pedig gyors és hatékony munkát vár. Elmondták még, hogy Fodor szerint „a rendszerváltás egyik nagy adóssága, hogy a magyar társadalomnak nem sikerült érdemben tennie a romák integrálásáért.” A következő hír a Cozma-gyilkosság ügyében történt újabb gyanúsításokról számolt be, miközben megmutatták a szórakozóhely ipari kameráinak felvételeit. A február 25-i adásban beszámoltak a miniszterelnöknek a cigányság társadalmi kirekesztését elítélő nyilatkozatáról, valamint hosszan foglalkoztak az előző napi műsorban már tárgyalt, a közbiztonság megerősítését ígérő kormányzati tervekről és azok fideszes kritikájáról. Az első hírben elhangzott, hogy a helyén marad az igazságügyi miniszter és az országos rendőrfőkapitány, majd a narrátor a miniszterelnök véleményét ismertette: „Gyurcsány Ferenc (…) ismét a rasszizmusról elmélkedett.” Ezután bejátszás következett a kormányfő sajtótájékoztatójából: „De nincsen rendben valami, hogyha büntetlenül lehet gyalázni, sérteni egymást, hogyha büntetlenül lehet egy országban bűnbakot képezni, közellenségnek egyes társadalmi csoportokat, vagy azok egyes tagjait kikiáltani.” Ezután a narrációban elhangzott, hogy Gyurcsány Ferenc 1800 új rendőrt, több mint száz új körzeti megbízottat, megerősített polgárőrséget és 12 milliárd forint új rendőrségi forrást ígért, valamint felvetette az alkotmánymódosítást és a Btk. szigorítását is. Majd a Fidesz fentieket célzó kritikája, illetve a három csapás törvény javaslatát mutatták be. Megszólalt Lázár János (az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke), aki szerint „nem lesz egyetlen egy rendőri lépéssel sem több.” A politikus 33 milliárd forint azonnali átcsoportosítását, a folyamatban lévő büntető eljárások felgyorsítását és a büntető törvénykönyv szigorítását, konkrétan az ún. három csapás törvény bevezetését javasolta. A következő összeállításban a nyomozás állásáról számoltak be. Elhangzott, hogy konkrét eredmények nincsenek, a rendőrség a szakértői vélemények megérkezéséig részleteket nem közöl, lapértesülés szerint két-három elkövetőt keresnek. Ismertették, hogy nemzetbiztonsági szakértők szerint „a gyilkosságok hátterében meghúzódhatnak külföldi vagy belföldi szélsőséges csoportok is. Akiknek az egyetlen céljuk a zavarkeltés.” 53

Ezután arról számoltak be, hogy rendőrökre támadtak egy siófoki áruház parkolójában. Az elkövetőket romaként nevezték meg, és elmondták, hogy a gyanúsítottak szabálytalanul, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyet használták, majd amikor a rendőrök igazoltatták a sofőrt, „mind a hatan nekitámadtak a rendőröknek és ütötték, rugdosták, karmolták őket.” Február 26-án a téma háttérbe szorult, csak a kilencedik hírként szerepelt a műsorban. A nyomozás fejleményeiről számoltak be (az ügy nyitott), kiemelték, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálat is bekapcsolódott a nyomozásba, mivel külföldi felforgatók állhatnak a támadások hátterében. Majd rövid stúdióbeszélgetés következett Földi László biztonságpolitikai szakértővel arról, mit jelezhet, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálat is nyomoz. Földi elmondta, ennek két oka lehet: az egyik, hogy idegen titkosszolgálati tevékenységet észleltek a szolgálatok, a másik, arra utaló információk vannak a hatóságok birtokában, hogy a támadás egy sorozat egyik lépcsője, és akkor a felderítő szervnek feladata a hasonló cselekmények megelőzése, felderítése. Riporteri kérdésre a szakértő kitért arra is, lehetnek olyan külföldi csoportok, akiknek érdeke, hogy a magyarországi cigánykérdést „fölturbózza, tehát még nagyobb gondot, problémát okozzon vele.” A kérdés lényegét érintő konkrétumok nem hangzottak el sem arról, hogy egyáltalán kiknek lehet ez érdekük és miért, valamint, mi lehet a konkrét cél. A február 27-i adásban a nyomozás eredményeiről számoltak be, valamint ismertették az arról és a közbiztonság állapotáról szóló fideszes kritikákat. Ugyanakkor a támadás feldolgozása a hírsorrendben hátra került, a nyolcadik tudósítással indult annak ismertetése. Először elmondták, hét romák elleni támadást vizsgálnak a hatóságok, amelyeknél elképzelhető, hogy ugyanaz az elkövetői kör, a lehetséges motivációk között van a rasszista indíték, de emellett vizsgálják a külföldi elkövetők lehetőségét is. Szintén elhangzott, hogy fegyelmi eljárás indul a helyszínelés vezetői ellen, ugyanis szakmai hibát vétettek, amikor a szemlét nem terjesztették ki azonnal a ház környékére és így nem találták meg a töltényhüvelyeket. Beszámoltak a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi támadás hasonlóságairól, Petőfi Attila (igazgató, NNI) pedig megerősítette: „feltehetően egy azonos elkövetői körről beszélünk.” Majd Demeter Ervin fideszes parlamenti képviselő álláspontját ismertették: „Meg kell nézni, hogy van-e valamilyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tényező. Hát az, hogy Magyarországon a társadalmi feszültségeket gerjeszti valaki, vagy valakik, ha ez így van, akkor ez egy nemzetbiztonsági kockázati tényező. Ezt fel kell tárni és szükséges ellenlépéseket kell tenni!” Ezután Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő bírálta a rendőrség munkáját:

54

„Milyen vizsgálat az, amikor egy közönséges tűzesetet nem tudnak különválasztani egy kettős gyilkosságtól. Ez az államigazgatás, a közigazgatás, illetve az államszervezet teljes csődje. Ki ezért a felelős?” Majd a narrációban elhangzott, hogy az NNI szerint olyanok lehetnek az elkövetők, akik ismerik a vadászfegyvereket és terepjárót használnak. A narrátor kiemelte: „az Echo Televízió kérdésére, miszerint ha kiderül, hogy a támadók is roma származásúak, azt ugyanolyan hangsúllyal kezelik-e, nem kaptunk egyértelmű választ.” A március 1-ji műsorban az újabb tatárszentgyörgyi háztüzet dolgozták fel. Ezt megelőzően a pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjainak előzetes letartóztatásba helyezéséről adtak hírt. A pécsi ügyben kiemelték, hogy az áldozatok és a gyanúsítottak egyaránt romák, és többször hangsúlyozták, hogy egyesek rasszista indítékot valószínűsítettek. Majd ezzel összhangban az újabb tatárszentgyörgyi tűzről elmondták, bár hamar kiderült, hogy nem gyújtogatás, hanem elektromos zárlat okozta, „volt olyan cigány vezető, aki ezúttal is Molotov-koktélos akcióról beszélt.” A headline felirata az esetnél a „Farkast kiáltottak” volt. A narrációban elhangzott, hogy „a helyiek Molotov-koktélos támadásról beszéltek, és volt, aki menekülő embert is látott a környéken, valamint egy cirkáló terepjárót.” Majd egy éppen telefonáló középkorú nőről mutattak felvételt (később kiderül, hogy Horváth Lídia, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese): „akkor látom, hogy bedobott a csávó, egy nagy magas, egy hatalmas magas, ilyen kerek arca volt, tudod?” Majd a narrátor elmondta: „Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is Molotov-koktélos támadásról beszélt, azonban kiderült, nem történt szándékos gyújtogatás.” Ezután Beluzsárné Belicza Katalin, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivő nyilatkozata hangzott el, miszerint az esemény baleset volt és bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Az

egész

összeállítás

implicit

módon,

tendenciózusan

megkérdőjelezte

a

tatárszentgyörgyi romák és általában a cigány vezetők szavahihetőségét, akik mindig rasszizmust feltételeznek, „farkast kiáltanak,” ezzel áttételesen a korábbi ügyekre (így a tatárszentgyörgyi gyilkosságra) nézve is kétségessé tette a nézők előtt az ugyanezen szereplők által feltételezett rasszista indíték lehetőségét. 5.1.3 A tatárszentgyörgyi gyilkosság a Hír TV hírműsoraiban A Hír TV február 23-án röviden és tényszerűen számolt be a Híradó első tudósításában a támadásról. Összefoglalták az addig tudható információkat: „az első hírekkel ellentétben nem baleset, hanem gyilkosság áldozata lett egy 28 éves cigány férfi és négy éves kisfia a pest megyei Tatárszentgyörgyön.” Beszámoltak a további sérültek állapotáról, valamint a 55

helyszínelés hibáiról. Eszerint az első vizsgálat a tűz okaként elektromos zárlatot állapított meg, a cigány vezetők viszont szemtanúkra hivatkozva gyújtogatásról, Molotov-koktélos támadásról beszéltek. Kiderült, hogy a halottszemlét végző orvos nem látta meg a lövésnyomokat a halotton, a rendőrök pedig hittek az orvosnak, ezért először nem rendeltek el nyomozást. A töltényhüvelyeket és a vérnyomokat a szomszédok találták meg. A soron kívül elrendelt boncolás viszont megállapította, hogy sörétes vadászfegyverrel lőtték le az áldozatokat. Megszólalt Papp Péter (bűnügyi igazgató, Pest Megyei Rendőrfőkapitányság), aki megerősítette, az elhunytak bűncselekmény áldozatai lettek, a vizsgálat folyik. A február 24-i műsor rendkívül részletesen dolgozta fel a gyilkosság és a nyomozati hibák részleteit, valamint az azt követő hivatalos reakciókat. Az első hírben elmondták, hogy az örkényi háziorvosi ügyelet vezetője szerint nem a háziorvos hibázott a helyszínelésnél, és dokumentumokkal tudja igazolni, hogy az ügyeletes már hajnalban lőtt sebeket állapított meg. Elhangzott, hogy a rendőrség ennek ellenére csak fél nappal később kezdett el nyomozni, addigra pedig a legtöbb bizonyíték valószínűleg megsemmisült. Bencze József országos rendőrfőkapitány ezt azzal magyarázta, hogy az eljáró orvos füstmérgezés halálokot állapított meg. Beszámoltak arról, hogy a ház környékét kora délután zárták le, miután a szomszédok töltényhüvelyeket és sörétnyomokat találtak az udvaron. Hosszan taglalták az egymásnak ellentmondó rendőrségi és egészségügyi nyilatkozatokat arról, hogy ki hibázott a helyszínelésnél. Benczén kívül megszólalt Székely Tamás egészségügyi miniszter, Kátay Dénes, az örkényi háziorvosi ügyelet vezetője és Schaffer Károly dél-dunántúli regionális tisztifőorvos is. Elhangzott, hogy az egészségügyi miniszter szerint az háziorvosok képzését célszerű lenne igazságügyi kurzussal kiegészíteni, amiről már intézkedés is történt. Ezután azt ismertették, hogy belső vizsgálatot rendelt el a pest megyei rendőrfőkapitány, hogy kiderítsék, hibáztak-e a dabasi helyszínelők, valamint az országos rendőrfőkapitány nem zárta ki, hogy a gyilkosságnak köze van a novemberi nagycsécsi támadáshoz. Majd helyszíni tudósításban mutatták be a tatárszentgyörgyi közhangulatot. Ebből kiderült, hogy a polgármester szerint nincsenek olyan helyi roma-nem roma konfliktusok, amelyek magyaráznák a történteket, ugyanakkor félnek a helybeliek: a romák újabb támadástól tartanak, a nem romák pedig attól, hogy a cigányok valamilyen ellenakcióra készülnek. Elhangzott továbbá, hogy a megtámadott család nem tartozott azok közé, akik naponta a polgármesteri hivatalba jártak segélyért. A házukat bankhitelből építették és a család szerint nem volt haragosuk. A narrátor elmondta az is, hogy a gyilkosság körülményei továbbra is zavarosak, egyelőre nem biztos a Molotov-koktélos támadás (amit a cigány vezetők állítanak), a tűzoltóság az elektromos zárlatot sem zárja ki. Ezt Szentes György, az 56

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője is megerősítette. Ismertették, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, és ötvenfős nyomozócsoportot állítottak fel a bűncselekmény felderítésére. A következő hír a köztársasági elnök reakcióját közölte, aki miután hivatalában fogadta az igazságügyi minisztert, az országos rendőrfőkapitányt és a legfőbb ügyész helyettesét, kijelentette: „fontosnak tartja, hogy minél előbb kiderüljenek a cigányok elleni bűncselekmények indítékai”, és reményét fejezte ki, hogy a bűncselekmények elkövetőit minél gyorsabban azonosítják és bíróság elé állítják. Ezután a támadás kapcsán elhangzott parlamenti felszólalásokat ismertették. Elmondták, hogy a kisebbségi ombudsman „etnikai béketerv kidolgozását követeli a politikai elittől” és Kállai Ernő szerint azonnali, megvalósítható, a társadalom számára érthető intézkedések szükségesek. Szerinte nemcsak gazdasági, de társadalmi válság is van, és az elmúlt hónapok bűncselekményeiből arra lehet következtetni, hogy az állam képtelen garantálni az emberek biztonságát. Kiderült, hogy Kállai parlamenti felszólalásában tehetetlennek és erőtlennek nevezte a roma politikai elitet is, amely szerinte a rendszerváltozás óta nem tudott valódi megoldásokat kikövetelni az uzsorások és a szervezett bűnözés felszámolására, valamint a cigányság életfeltételeinek javítására. Farkas Flórián elhangzott beszédéből kiemelték, hogy a fideszes képviselő szerint társadalmi robbanáshoz vezet, ha a cigányság továbbra is olyan létbizonytalanságban él, mint jelenleg. Ismertették Farkas azon véleményét is, hogy minden kormányzati program kudarcot vallott, a hazai cigányság 95 százaléka munkanélküli, és a Gyurcsány-kormány a lakhatási feltételeiken is éppen most szigorít. A témában elhangzott, hogy a rendészeti miniszter azt ígéri, mindenhol megerősítik a rendőri jelenlétet, ahol ez indokolt. A február 25-i műsorban elmondták, az országos rendőrfőkapitány egyelőre óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a romákat ért támadások között. A rendőrség munkáját értékelve elhangzott, Bencze Józsefet az utóbbi hetek közfelháborodást okozó bűncselekményei kapcsán többször is félretájékoztatták a kollégái. Emellett azt emelték ki, hogy „a cigányok feljelentették a rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentősöket is.” A narrátor ezzel összefüggésben elmondta, hogy míg a tűzoltók a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkoztak, „a gyilkosság hajnalán a helyi cigányok nem mondtak nekik semmit, azt állították, aludtak”, a család rokonai állítják, három lövést hallottak. Majd elhangzott, hogy a rendőrség vegyész szakértőt vont be a nyomozásba, mert nem zárják ki a Molotov-koktélos támadást.

57

A következő hír a kormány közbiztonsággal kapcsolatos tevékenységének kritikája volt, miszerint a „veszprémi késelés és a tatárszentgyörgyi gyilkosság után talált csak pénzt a közbiztonság megerősítésére.” Elhangzott, Gyurcsány Ferenc pár hete még úgy nyilatkozott, nem lesz több forrás a rendőrség megerősítésére, ma azonban már 12 milliárd forintot ígért közbiztonsági feladatokra. Ezután két erőszakos bűncselekményről tudósítottak. Mindkét esetben megnevezték a gyanúsítottak etnikai hovatartozását: Bemondó: „Rendőrökre támadt egy hattagú cigánycsalád a siófoki Tesco parkolójában. (…) A romák nehezményezték, hogy a járőr igazoltatta a sofőrt, miután beállt a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyre. Válaszul a négy felnőtt és a két gyermek ütni, rúgni, illetve karmolni kezdte a rendőröket - írja szemtanúkra hivatkozva a Somogy Megyei Online. Az egyenruhások nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, a Kaposvári Nyomozó Ügyészség indítványozta a társaság három tagjának előzetes letartóztatását.” Bemondó: „A többségében cigányok lakta Tiszabura külterületén halőrökre támadt egy fiatalember” A horgászengedély „helyett a fejszét húzta elő. Fegyverrel elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak gyanújával indult ellene eljárás.” Február 26-án a tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatos információk a korábbiaknál jóval hátrébb kerültek a hírsorrendben. Beszámoltak arról, a Nemzeti Nyomozó Iroda tagadja, hogy a helyszínelők hibája miatt ma újra kezdték a helyszínelést Tatárszentgyörgyön, csak a szükséges

nyomozati

cselekményeket

folytatják.

Elmondták

továbbá,

hogy

a

nemzetbiztonsági szolgálatok is beszálltak a nyomozásba. Emellett ismertették az áldozatok temetésének időpontját. A fentieket közvetlenül megelőzve ismertették, hogy „több rendőr lesz a cigányok lakta településeken (…) Heves városában például, ahol az elmúlt hetekben romák támadtak rá egy rendőrautóra.” A február 27-i adásban újra a vezető hírek közé kerültek a gyilkossággal és a nyomozás hibáival foglalkozó információk, amelyek közül az utóbbiak domináltak. Az első hírben beszámoltak a helyszínelők ellen indított fegyelmi vizsgálatról, illetve a rendőrség, valamint a tűzoltók és a háziorvosi szolgálat közötti vitáról. Nyilatkozott Petőfi Attila (igazgató, NNI), aki elmondta, a fegyverszakértői vélemény alapján összefüggés mutatható ki a romák elleni támadások helyszínei között, és nem lehet kizárni a rasszista indítékot sem. A narrátor a különböző szakszolgálatok vitáival kapcsolatban elmondta, a kormányszóvivő bejelentése szerint a miniszterelnök kérésére készült jelentésből megállapítható, hogy a helyszínelésnél „a rendőrség, az egészségügy és a tűzoltóság munkatársai között is vannak olyanok, akik szakmai vagy eljárási hibát vétettek.” 58

A következőkben hosszasan foglalkoztak a tatárszentgyörgyi támadáshoz közvetlenül nem köthető, ugyanakkor a cigányság és a bűnözés témakörhöz kapcsolódó információkkal. Ismertették, hogy fegyelmi vizsgálat indult a Cozma-gyilkosság éjszakáján a helyszínen szórakozó és a bárhoz érkező szolgálaton kívüli rendőrök ellen, mivel nem helyezték magukat szolgálatba. Majd elmondták, hogy a pécsi kézigránátos gyilkosságnál nem volt rasszista indíték, ennek ellenére „cigány vezetők (…) rasszista bűncselekményt emlegettek.” A gyanúsítottakat Bogdán-testvérekként mutatták be. 56 Ezután elmondták, az Új Rend kormánybiztosa szerint meg kell vizsgálni, hogy nem külföldi titkosszolgálatok gerjesztik-e az etnikai feszültségeket Magyarországon. Élőszavas megszólalásában

Kondorosi

Ferenc

a

kérdésre

(„Ön

szerint

állhatnak

külföldi

titkosszolgálatok az etnikai feszültségek mögött?”) a bemondó által elmondottaknál jóval árnyaltabban fogalmazott: „nem tartom valószínűnek, de nyilvánvalóan ezt az aspektust is körültekintően végig kell gondolni.” Majd a fenti véleménnyel összefüggésben elhangzott, hogy a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter úgy látja, hazai szélsőséges politikai csoportok gerjesztik az indulatokat. Ismertették Szilvásy György azon véleményét is, miszerint egyetlen etnikum kriminalizálása sem elfogadható. Február 28-án ismertették Sólyom Lászlónak a magyarországi romákkal foglalkozó (a Népszabadságban megjelent) interjújában elhangzottakat. Eszerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése, ugyanakkor az oktatásban az integráció nem lehet sematikus és doktriner, valamint a cigányság önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényező. Nem idézték a köztársasági elnök nyilatkozatának azon részét, amelyben gyalázatos bűnnek nevezte a cigányságot sújtó bűncselekmény-sorozatot. Majd ugyancsak a Népszabadságban megjelent Gyurcsány-interjút bemutatva elmondták, hogy a miniszterelnök „a bűnbakkeresés áldozatainak nevezte a cigányokat”, valamint a „kormányfő szerint a magyar társadalom növekvő szociális előítéletessége megrázó”. Ezek

után

részletesen

ismertettek

több,

romáknak

tulajdonított

erőszakos

bűncselekményt, köztük egy 2007-ben elkövetett gyilkosságot is: Bemondó: „Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kifosztás bűntette miatt vádat emelt a gadnai gyilkosságban a Borsod Megyei Ügyészség. A vádlott egy 22 éves cigány származású helyi fiatalember, aki 2007 novemberében megerőszakolt egy 88 éves asszonyt, áldozatát később összeszurkálta, majd levágta a lábát, végül baltával széthasította a fejét. A megyei főügyész a Magyar Nemzetnek elmondta, a vádlott volt már büntetve nemi erkölcs elleni bűncselekményért. Egy évvel az idős asszony meggyilkolása előtt ítélte a bíróság felfüggesztett 56

A Bogdán vezetéknév a magyar közvéleményben széles körben a roma kisebbséghez kötődik. 59

szabadságvesztésre megrontásért, amit az követ el, aki 14 év alatti személlyel közösül vagy fajtalankodik…” A fenti hír a korrekt hírszerkesztői gyakorlat alapján nem kerülhetett volna február 28-án adásba, miután a HavariaPress, illetve több hazai sajtótermék is már február 10-én beszámolt a gadnai gyilkosság ügyében történt vádemelésről. A 18 nappal korábbi esemény beemelését a hírekbe semmilyen más szerkesztői szándék nem indokolhatta, mint a „cigánybűnözés” egy újabb látványos elemének prezentálása, és a tudatosan felépített narratívába helyezése. A hír szövegében - az előzőhöz hasonlóan - többször indokolatlanul hangsúlyozták az elkövető cigány mivoltát. A tudósítás a vádirat ismertetésén túl részletesen ecsetelte a 2007 novemberében

történt

bűncselekmény

brutális

voltát

(„megerőszakolt”;

„késsel

összeszurkált”; „levágta a lábát”; „baltával széthasította a fejét”). Mindez a befogadók érzelmi reakcióinak fokozását szolgálhatta. Utóbbi elmondható a következő hír esetében is: Bemondó: „Intézkedő rendőrökre támadt egy ötfős társaság tegnap este a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapátiban. A járőröktől egy autós kért segítséget, mert elmondása szerint a csoport egyik tagja kést szorított a nyakához. Amikor a rendőrök igazoltatni próbálták a társaságot, annak tagjai rájuk támadtak. (A megyei rendőrségi szóvivő foglalja össze az eseményt.) A megyei szóvivő a gyanúsítottak származásáról nem adott felvilágosítást, egy szemtanú a Hír TV-nek azt mondta, hogy cigány csoportról volt szó.” Gaál Zoltán: „Miután kijött a rendőrség, akkor a csapatban volt öt fő cigány rátámadt a rendőrökre, a jelen lévő három rendőrre. Ebből három férfi volt, kettő nő, és hát elég kemény dolgok alakultak ki, mert a cigányok kitördelték a kerítésléceket, azzal támadtak, végül a helyszínre érkezve még további rendőrerősítés, ők akadályozták meg, hogy valami nagyobb baj legyen.” Végül hosszú beszámoló következett a helyszínelésnél elkövetett hibákról és az ezzel kapcsolatban érintettek (rendőrég, orvosi ügyelet, tűzvizsgáló) közötti vitákról. Elmondták, hogy a kormány szerint a rendőrök, az egészségügyi dolgozók és a tűzoltók egyaránt hibáztak, a felelősségüket vizsgálják. Március 1-jén az újabb tatárszentgyörgyi tűzesetről számoltak be, amelyben a helyi cigánysor egyik épülete gyulladt ki. Ismertették, hogy a tüzet baleset (elektromos zárlat) okozta, „hiába gondolták úgy a helyi roma vezetők, hogy a Jókai utcai családi házra Molotov-koktélt dobtak.” A narrátor elmondta: „több szemtanú még az elkövetőket is látta, volt, aki szerint gyalog, mások szerint terepjáróval menekültek a támadók.” Megszólalt Papp Péter (bűnügyi igazgató, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság), aki szerint a tűz okának vizsgálata folyamatban van, idegenkezűségre utaló jel nincs. Majd újra a narrátor következett, aki szerint miután kiderült, hogy nincs idegenkezűség „az Országos Cigány Önkormányzat

60

elnökének is magyarázkodnia kellett.” A bejátszásban „magyarázkodást” nem hallhattunk, Kolompár Orbán annyit mondott: „örömmel hallom azt, hogy egy más jellegű tűz keletkezett, tehát nem idegenkezűség. Én bízom benne, hogy a romák megnyugszanak, de a temetésig biztos, hogy ilyen lesz a hangulat.” Ezután Zoltán Ferenc (tűzoltó ezredes, Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) vélhető elektromos hibaként azonosította a tűz okát. Végül beszámoltak arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjait, akik közül az egyik nyugdíjas rendőr, a másik kővágószőlősi roma képviselő, aki vagyon elleni bűncselekményért már volt büntetve. 5.1.4 A tatárszentgyörgyi gyilkosság a Magyar ATV hírműsoraiban A Magyar ATV február 23-i adásában az első hírben számoltak be arról, hogy Tatárszentgyörgyön agyonlőttek egy ötéves kisfiút és az édesapját, valamint ismertették a további sérültek (az anya és két további kisgyermeke) állapotát. A műsorban megszólaló Velikovszky Zoltán (parancsnok, Dabas Városi Önkormányzati Tűzoltóság) elmondta, az első vizsgálat alapján elektromos hibát feltételeznek a tűz okaként, a headline-ban ugyanakkor Molotov-koktélos támadást valószínűsítettek. Ismertették a tatárszentgyörgyi polgármester véleményét, aki szerint a faluban uzsoraprobléma, illetve roma-nem roma konfliktus nem volt. Beszámoltak arról, hogy az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint az elmúlt napokban egy sötét színű terepjáró többször is járt arra, hasonlóan a nagycsécsi gyilkosság esetéhez. Majd elmondták, hogy az országos rendőrfőkapitány tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott föl. A helyszíni tudósításban megszólaltatták az áldozat testvérét, aki elmondta, rögtön látták a golyónyomokat a holttesteken, majd a narrátor ezt azzal erősítette meg, hogy a boncolás is bebizonyította, lövés végzett a férfival és a kisfiúval. A szintén megszólaló Papp Péter (rendőrezredes, PRFK) ismertette, hogy az elhunytak bűncselekmény áldozatai lettek. Telefonon nyilatkozott a műsornak Kolompár Orbán (elnök, OCÖ), aki abbéli félelmét fejezte ki, hogy az esetnek folytatása lesz. A narrátor elmondta, hogy Kolompár szerint több hasonlóság van a támadás és a 2008 novemberében történt nagycsécsi kettős gyilkosság között, ahol szintén sörétes puskával lőttek agyon egy cigány testvérpárt, miután rájuk gyújtották a házukat. Végül közölték, hogy a bűncselekményt a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja. Február 24-én rendkívül nagy terjedelemben foglalkoztak az üggyel. Először elmondták, hogy belső vizsgálat indul a rendőrségnél a helyszínelésnél elkövetett hibák miatt, majd a faluban uralkodó közhangulatot mutatták be. Elhangzott, hogy vannak olyan helyi vélemények, miszerint a gyilkos jó helyismerettel rendelkezhetett, illetve „a rokonok félnek, mert szerintük a faluban él a gyilkos”, majd egy férfi nyilatkozott, aki szerint az elkövető jól 61

ismerte a falut. A fentiekkel ellentétben a polgármester úgy nyilatkozott, hogy nincsenek olyan helyi ellentétek, amelyek magyarázattal szolgálhatnának a történtekre, „ez túlmutat a falun.” Ezután újra a helyszínelésnél elkövetett hibákkal foglalkoztak. A narrációban elhangzott, hogy a helyszínre érkező körzeti orvos füstmérgezést állapított meg halálokként, amit először a rendőrség is átvett, majd délutánra már gyilkosságként kezelték az esetet. Közben az áldozat apja elmondta, hogy a mentők is későn érkeztek. Megszólalt az igazságügyi miniszter is, aki szerint „meg kell tanulnia a rendőrségnek is, hogy előbb tanulmányoznia kell a helyszínt és a nyomokat, és utána kell nyilatkozni.” Ezután a narrátor újra elmondta, hogy a Pest megyei rendőrkapitány belső vizsgálatot rendelt el, és a településen megerősítették a rendőri jelenlétet, valamint Tatárszentgyörgyön virrasztást tartanak az elhunyt apa és fia emlékére. Majd ismertették a Roma Kutatási Hálózatnak az államfőhöz írt nyílt levelét, amelyben arra kérik, hogy szólaljon meg az elmúlt időszakban a romákat ért támadásokkal kapcsolatban. Ezután elmondták, hogy az örkényi háziorvosi ügyelet vezetője szerint a helyszínre érkező háziorvos „lőtt sebekről jelentett a gyilkosság ügyében.” Az információt a következő módon kommentálták: „…mindez azért érdekes, mert ezután az országos rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a körzeti orvos füstmérgezést állapított meg. (…) ezek szerint a rendőrfőkapitányt tévesen tájékoztatták.” A következő tudósításban a kisebbségi ombudsman rendkívüli parlamenti felszólalásáról tájékoztattak. Elhangzott, hogy Kállai Ernő etnikai béketerv kidolgozására szólította fel a parlamenti pártokat, majd bejátszás következett az országgyűlési biztos beszédéből: „nyomatékosan felszólítom önöket, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával, azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet.” A narrátor elmondta, hogy Kállai a politikusok mellett a roma elitet is felelőssé tette a Tatárszentgyörgyön történtekért. Ezután a parlamentben elhangzott politikusi reakciók következtek. Farkas Flórián (Fidesz) a rendőrséget bírálta, Draskovics Tibor igazságügyi miniszter a kisebbségi ombudsman szavaira reagálva pedig kijelentette: „nem igaz (…), hogy az állam nem, vagy kevésbé tudja garantálni az élethez való jogokat.” Ezután beszámoltak arról, hogy Sólyom László hivatalába hívatta a rendészeti minisztert, az országos rendőrfőkapitányt és a legfőbb ügyészség vezetőjét. Ismertették a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat, miszerint az igazságügyi miniszter hatékonyabb rendőri fellépést ígért, és a fegyveres bűncselekményeknél és a visszaeső erőszakos bűnelkövetéseknél a Btk. szigorítását javasolta. Elhangzott, hogy Draskovics tervei 62

szerint megerősítenék a rendőrök jogait és jogvédelmét, a rendőri intézkedéssel szemben fellépőket pedig szigorúbban szankcionálnák. A következőkben a Fidesz sajtótájékoztatójáról tudósítottak. A narrátor beszámolt arról, hogy az ellenzéki párt benyújtotta az ún. három csapás törvény javaslatát, amelynek lényege a visszaeső bűnözők szigorú büntetése. Emellett ők is megerősítenék a rendőrséget és felgyorsítanák a büntető eljárásokat, mivel szerintük a kormányzat ma nem garantálja az élethez való alkotmányos jogot. Megszólalt Navracsics Tibor (parlamenti frakcióvezető, Fidesz): „Akárki, akármilyen származású és akármilyen bőrszínű, akármilyen nemű vagy akármilyen felekezethez tartozik, de hogy ha bűncselekmény áldozatává válik, akkor tudni kell számítani az államra. Megilleti a védelem joga.” Fodor Gábor (SZDSZ elnök) elfogadhatatlannak nevezte a Tatárszentgyörgyön történteket, majd elmondták, hogy a miniszterelnök szerdán hallgatja meg az igazságügyi minisztert és az országos rendőrfőkapitányt. Ezután Mohácsi Viktória (EP képviselő, SZDSZ) véleményét ismertették, miszerint bizonyíték van arra, hogy az elkövetők korábban már részt vettek cigányok elleni Molotovkoktélos támadásokban, és a politikus szerint már 17 ilyen támadás volt Magyarországon, de egyiknél sincs gyanúsított. Tapasztalatai szerint az érintett települések polgármesterei is élezik a konfliktust a romák és a nem romák között. Mohácsi kijelentéseivel kapcsolatban elmondták, hogy Bencze József szerint a rendőrség vizsgálja ezeket az ügyeket is. Végül telefonon kapcsolták a tatárszentgyörgyi virrasztásról jelentkező tudósítót, aki csendes, méltóságteljes emlékezésről számolt be, mintegy száz fő részvételével. Elmondta továbbá, hogy roma politikusok szerint valamilyen országos bűnszervezet állhat a támadás mögött. Február 25-én először (meg nem nevezett) bűnügyi szakértők véleményét idézték, akik szerint a tatárszentgyörgyi gyilkosság több hasonlóságot mutat a nagycsécsi támadással (azonos kaliberű vadászfegyvert használtak, a szemtanúk mindkét helyszínen sötét terepjárót láttak). Beszámoltak az előző esti virrasztásról, valamint arról, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda további szakértői vizsgálati eredményeket vár. Ezután a helyszínelésnél elkövetett hibákról szóló vitát ismertették. Az örkényi háziorvosi ügyeletvezető tagadta a rendőrség korábbi kijelentését, miszerint a helyszínre érkező háziorvos füstmérgezést állapított meg a halál okaként. Majd Mohácsi Viktória a helyszínelő rendőröket bírálta: „a véres rongyot a nagymama át akarta adni reggel tízkor, amikor megérkeztem, és nem veszi át a rendőr. És tegezve ráordít, amikor ott vagyok már.” A narrátor beszámolt arról, hogy megerősítették a

63

település védelmét, de Mohácsi is rendőri védelmet kapott, ugyanis a romák elleni támadások miatti fellépéséért többször életveszélyesen megfenyegették. A következő hírben röviden visszatértek a helyszínelésnél elkövetett rendőri hibákra, valamint a közbiztonságról szóló politikai vitát mutatták be. Elhangzott, hogy roma vezetők szerint a helyszínelő rendőrök szinte mindenben hibáztak, amiben csak lehetett (nem biztosították a helyszínt, későn vették észre, hogy gyilkosság történt, ezért a nyomok használhatatlanná váltak). A narrációban elhangzott, hogy a miniszterelnök továbbra is bízik az országos rendőrfőkapitányban, és bejelentette, év végére 1800-zal több rendőr lesz a közterületeken, és a fejlesztésekre 12 milliárd forintot kap a rendőrség. Majd a Fidesz véleményét ismertették, miszerint a párt a kormány javaslatait elégtelennek tartja a közbiztonság javítására, és továbbra is a három csapás törvényben látja a megoldást. Ennek lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kapja. Részletet játszottak be Lázár János (parlamenti képviselő, Fidesz) sajtótájékoztatójáról: Lázár János: „Botrányosnak tartom azt, hogy (…) a kormány a mai helyzetben azt nevezi büntető törvénykönyv szigorításnak, hogy a jogos önvédelem fogalmát szélesíti. Ez azt jelenti, hogy mindenki úgy védekezik, ahogy akar, a magyar állam nem tudja megvédeni.” Végül a narrátor beszámolt arról, hogy a kormány javaslatainak egy része várhatóan márciustól lép életbe, a Fidesz pedig a következő héten a parlamentben tárgyalna a saját javaslatáról. A február 26-i műsorban az első hír általánosságban foglalkozott a rendőrség munkájával. A tatárszentgyörgyi esetet egy mondatban foglalták össze. Emellett ismertették a büntetőjog szigorításáról szóló (kormányzati és fideszes) elképzeléseket. Elhangzott, hogy a BRFK javítaná a rendőrség és a romák közötti kapcsolatot: megállapodást írtak alá a Fővárosi Cigány Önkormányzattal roma fiataloknak a rendőrségbe és a polgárőrségbe való felvételéről. A következő hírben elmondták, hogy sajtóértesülések szerint újra helyszínelnek Tatárszentgyörgyön, mivel elégedetlenek voltak a dabasi nyomozók munkájával. Közölték, hogy az NNI szerint csak további nyomokat keresnek. Február 27-én a hetedik hírben számoltak be a nyomozás publikus eredményeiről. Ismertették a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Eszerint összefüggés van a romák elleni támadások között. Feltehetően egy bűncselekménysorozatról van szó, az elkövetők valószínűleg azonos körhöz tartoznak, és jól tudják használni a vadászfegyvereket. Eddig hét helyszínen támadtak romákra, a támadásokban négyen haltak 64

meg és nem lehet kizárni a rasszista indítékot sem. Elmondták továbbá, hogy a titkosszolgálatok is bekapcsolódtak a támadásokkal kapcsolatos vizsgálatokba, erre azonban eddig

csak

utaltak

az

illetékesek.

Bejátszás

következett

az

NNI igazgatójának

sajtótájékoztatójáról, ahol Petőfi Attila a fentieken kívül azt közölte, hogy feltehetően kéthárom felnőtt férfi, terepjáróval, terepfelmérést követően hajtja végre a bűncselekményeket, valamint több tízezer embert érintett már az adatgyűjtés. A következő tudósításban arról számoltak be, hogy a Pest megyei rendőrfőkapitány szerint hibáztak a rendőrök Tatárszentgyörgyön, mivel a helyszíneléskor nem vették észre a töltényhüvelyeket, és a helyszíni szemlét vezetők ellen fegyelmi vizsgálat indul, mivel nem terjesztették ki a vizsgálatot a környékre is. Ugyancsak fegyelmi indul a Cozma-gyilkosság helyszínén intézkedő rendőrök ellen. Beszámoltak továbbá a különböző szakszolgálatok között a helyszínelési hibákért való felelősségről zajló vitáról. Elhangzott, hogy Ármós Sándor Pest megyei rendőrfőkapitány szerint az elsőként helyszínelő rendőrök hibáztak, szakszerűtlen volt a helyszínelés, és ha nagyobb területen vizsgálódtak volna, akkor megtalálták volna a töltényhüvelyeket. Ármós szerint ugyanakkor a helyszínre érkező ügyeletes orvos is hibázott: „A forró nyomos parancsnok kérésére az ügyeletes orvos elmondta, hogy ezek a sérülések a lakásban történt tűz miatt kialakult robbanás miatt keletkeztek, illetve azért, mert a tűz miatt a teljes mennyezet és a teljes tetőszerkezet a lakótérbe szakadt.” Ezzel kapcsolatban a narrátor elmondta, hogy a háziorvosi ügyelet vezetője vérlázítónak nevezte a rendőrség vádjait: Kátai Dénes: „Nem tiszte az orvosnak az, hogy idegenkezűséget megállapítson, vagy ne állapítson meg. A rendkívüli halált rendelt el, amibe beletartozhat az is, hogy idegenkezűség.” A narráció szerint a dabasi tűzoltó parancsnokot megdöbbentette, hogy őket is hibásnak találták. Elmondta, a tűzvizsgálati jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az elektromos zárlat mellett szándékos gyújtogatás is okozhatta a tüzet. Február 28-án a headline-ban elhangzott: „intézkedő rendőrökre támadt több roma Szabolcsban. Állítólag kerítéslécekkel is meg akarták őket verni.” A második hír szintén ezt az információt dolgozta fel, ugyanakkor ebben már nem derült ki az elkövetők etnikai hovatartozása. Az ezt megelőző, a pécsi kézigránátos támadásról szóló hírben sem említették, hogy az elkövetők romák voltak. A harmadik tudósításban rendőrségi szakértő és kriminológus megszólaltatásával értékelték az utóbbi hónapok romaellenes támadásait és a nyomozást. A narrátor összefoglalta

65

a korábbi híradókban már elhangzott információkat azzal a kiegészítéssel, hogy a rendőrség 50 fős nyomozócsoportot állított fel, a nyomravezetői díjat pedig 24 millió forintra emelték. Ezután Németh Zsolt kriminológus véleményét ismertették, aki szerint profikról van szó, akik valószínűleg igazságosztónak képzelik magukat, de közben rendezett körülmények között élnek, nem az alvilágból kerülnek ki. Majd Tarjányi Péter rendőrségi szakértő álláspontját mutatták be, miszerint hamarosan előrelépés lehet a nyomozásban, mivel a rendőrség nagy adatmennyiséget gyűjthetett össze és a nyomozás irányát is összeállíthatták. Elhangzott továbbá, hogy a rendőrök szerint olyan férfiak lehetnek az elkövetők, akik értenek a vadászfegyverekhez. A következő hírben az államfő Népszabadságnak adott interjúját foglalták össze. Elmondták, hogy Sólyom László szerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése: „Az integrációval kapcsolatban a köztársasági elnök a többségnek azt javasolta, hogy próbálja elképzelni, milyen lehet kisebbségi helyzetben élni. (…) hangsúlyozta, hogy az integráció nem jelenthet beolvadást. Megjegyezte azt is, hogy a kisebbségnek akarnia kell az integrációt, el kell fogadnia és követnie az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelességeket egyaránt. Sólyom László szerint tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. Kérdés, hogy ráadásul a válság vesztese is lesz-e azzal, hogy rájuk hárul annak minden súlyos társadalmi feszültsége.” A köztársasági elnök kijelentésének azon részére, amely implicite megkérdőjelezte, hogy a cigányság elfogadja és követi „az ország jogi és erkölcsi normáit”, a szerkesztőség nem kérdezett rá. A március 1-i műsorban a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságról már nem volt szó. Beszámoltak viszont a faluban történt újabb háztűzről, amelyet elektromos hiba okozott. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a „településen pánik tört ki, egyesek Molotov-koktélos gyújtogatásról, terepjáróval menekülő tettesekről számoltak be.” Elmondták, hogy később megnyugodtak a kedélyek, és a roma vezetők elfogadták a rendőrségi vizsgálat eredményét. 5.1.5 A tatárszentgyörgyi gyilkosság az MTV hírműsoraiban Az MTV február 23-i adásában az első hírben számoltak be tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságról. Összefoglalták az eseményeket, miszerint agyonlőttek egy férfit és a négyéves fiát, amikor az égő házukból menekültek; a tűzoltók és a rendőrök először balesetre gyanakodtak, a rendkívüli boncolás után derült ki, hogy gyilkosság történt. Beszámoltak arról, hogy a tűz oka még ismeretlen, és eddig nincs olyan nyom, amely etnikai indítékra utalna. A fentieket megerősítette Papp Péter (bűnügyi igazgató PMRFK) is. Az áldozat édesanyja 66

elmondta, hogy rögtön lőtt sebeket láttak az elhunyton. Elhangzott, hogy a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke védelmet kér a romák számára, majd bejátszották Horváth Aladár nyilatkozatát: „a cigány emberek, (…) próbálják megőrizni a türelmüket, és hogyha Magyarországon nem kapunk védelmet, akkor a nemzetközi szervezetek segítségét kell kérjük.” A továbbiakban beszámoltak arról, hogy az országos rendőrfőkapitány 10 millió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, és a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át, amely a hasonló körülmények között történt nagycsécsi gyilkosságot is vizsgálja. Végül elmondták, hogy Tatárszentgyörgyön tartotta első felvonulását a Magyar Gárda, még 2007 decemberében. Február 24-én szintén vezető hírként és nagy terjedelemben számoltak be az ügyhöz kapcsolódó fejleményekről. A támadásról szóló rövid beszámoló mellett a helyszínelésnél elkövetett hibákat részletezték, megemlítve, hogy ezek tisztázására vizsgálat indult a rendőrségnél. Közölték, hogy az országos rendőrfőkapitány szerint lehet összefüggés a mostani és a korábbi, cigányok elleni támadások között (ezt Bencze József is elmondta). Elhangzott, hogy a településen megerősítették a rendőri szolgálatot, valamint 10 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki. Elmondták, hogy a tűzoltók még vizsgálják a tűz okát, amely elektromos hiba, vagy Molotov-koktélos támadás is lehetett. Hasonlóan nyilatkozott Velikovszki Zoltán (tűzoltóparancsnok, Dabas) is. A narrátor beszámolt a helyszínen és a fővárosban későbbre tervezett megemlékezések szervezéséről. Ezután a kisebbségi ombudsman parlamenti felszólalását foglalták össze, amelyben Kállai Ernő etnikai béketerv kidolgozására kérte a politikusokat, majd kijelentette: az állam láthatóan nem képes megvédeni a romákat, súlyos társadalmi válság alakult ki, amiért a politikai elit, a roma vezetők és a rendőrség is felelős. A felszólalás fontos részleteit be is játszották a műsorban. Majd ismertették, hogy a köztársasági elnök a hivatalába rendelte az országos rendőrfőkapitányt és a rendészeti minisztert. A találkozót követő sajtótájékoztatón Draskovics Tibor a rendőrség megerősítését és a visszaeső bűnözők szigorúbb büntetését ígérte, illetve közölte, hogy szerinte a tatárszentgyörgyi gyilkosság hátterében rasszista motívumok állhatnak, ám erre nincs bizonyíték. Majd Sólyom László közleményét ismertették, amelyben az államfő azt írta, bízik abban, hogy minél hamarabb elfogják és bíróság elé állítják az elkövetőket, és fontosnak nevezte, hogy a közvélemény megismerhesse a cigányok elleni támadások indítékait. Ezután bejátszották Draskovics kijelentését: „nagyon kemény szankciókat szeretnék kezdeményezni a fegyverrel elkövetett cselekmények esetében”, amit politikusi reakciók 67

követtek. Lázár János (Fidesz) elmondta, hogy a három csapás törvénnyel „elkerülhető lett volna Olaszliszka, Kiskunlacháza, Veszprém, vagy akár Tatárszentgyörgy is, mert a törvénynek lenne visszatartó ereje.” Fodor Gábortól (SZDSZ) egy mondatot idéztek: „A felelősség mindannyiunké és közös.”, illetve elmondták, hogy az SZDSZ elnöke szerint „a magyarországi romák a legjobb úton haladnak afelé, hogy bűnbakot csináljanak belőlük.” Elhangzott továbbá, hogy az MDF frakcióvezetője kijelentette, a legsúlyosabb nemzeti kérdés a cigányság ügye. A következő tudósításban arról számoltak be, hogy különösen aggasztónak tartja az Európa Tanács a magyar közbeszédben egyre inkább terjedő rasszizmust. A Tanács elismeri az előrelépéseket, például az esélyegyenlőségi törvényt, ugyanakkor nehezményezi a romák munkaerőpiaci, oktatási és lakhatási diszkriminációját. A február 25-i adásban a második hírben számoltak be gyilkossághoz kapcsolódó fejleményekről. Helyszíni tudósítás keretében szólaltatták meg az áldozat élettársát, aki elmondta, a támadók bedobtak valamit az ablakon, amitől lángra kapott a szoba, és amikor kimenekültek, rájuk lőttek. Ezután elmondták, az áldozatok családja feljelenti a rendőrséget, a mentőket és a tűzoltókat is, mivel szerintük mindhárom szervezet hibázott, amiért késve állapították meg, hogy nem baleset, hanem gyilkosság történt. Beszámoltak arról, hogy a rendőrség belső vizsgálatot indított, ugyanakkor a mentők szóvivője szerint nem az ő dolguk a halál okának megállapítása. Ezt Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is megerősítette: „a halál okának tisztázása nem a mentők feladata. Ezt az ügyeletes orvosnak, illetve esetleg az igazságügyi orvosszakértőnek kell elvégeznie.” Ezután ismertették, hogy a miniszterelnök tájékoztatást kért a rendészeti minisztertől és az országos rendőrfőkapitánytól, illetve Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a kormány 12 milliárd forintos többlettámogatást ad a rendőrségnek, emellett kezdeményezi a büntető törvénykönyv szigorítását, valamint az Alkotmány módosítását is, hogy a szólásszabadságra hivatkozva ne lehessen megsérteni mások emberi jogait. Részletet játszottak be a kormányfő sajtótájékoztatójából, ahol Gyurcsány Ferenc elmondta: „Az rajtunk múlik, hogy a szólás szabadságához értjük-e, hogy valaki büntetlenül vádolhassa, gyalázhassa Magyarország bármely társadalmi csoportját.” Majd a Fidesz álláspontját ismertették. Eszerint az ellenzéki párt nem az alkotmányt módosítaná, hanem amerikai mintára szigorítaná a Btk.-t, az ún. három csapás törvény bevezetésével, amely szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetői a harmadik esetben a büntetési tétel kétszeresét kapnák. Megszólalt Lázár János (Fidesz), aki szerint a javaslatuk elfogadása esetén 40 százalékkal lehetne visszaszorítani az erőszakos bűncselekmények számát. 68

A következőkben elmondták, hogy rendőri védelmet kapott Mohácsi Viktória SZDSZes európai parlamenti képviselő, miután a romákat ért támadásokkal kapcsolatos fellépése miatt többször életveszélyesen megfenyegettek. Február 26-án már csak a nyolcadik hírben foglalkoztak a tatárszentgyörgyi támadással. Elmondták, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal azt vizsgálja, lehetnek-e alvilági szálai az ügynek. A rendőrség vadászokat is ellenőriz, sörétes puskát és egy szürke terepjárót keresnek náluk. A

továbbiakban

helyszíni

tudósításban

számoltak

be

a

tatárszentgyörgyi

közhangulatról. Elhangzott, hogy a helyi romák újabb támadástól félnek. Végül ismertették, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma és az Európai Unió is elmarasztalta Magyarországot a romákat ért megkülönböztetés és a támadások miatt. A február 27-i adásban első hírként hosszan foglalkoztak a helyszínelés hibáival, illetve az azokért viselt felelősségről a különböző szakszolgálatok között zajló vitával. Bemutatták a rendőrség által nyilvánosságra hozott orvosi jelentést, amelyben a következő állt: „a lakásban kialakult tűz és robbanás kialakulása miatt bekövetkezett halál.” Elmondták továbbá, hogy a halott-vizsgálati bizonyítványban lakástűzben elszenvedett halál szerepel. Közölték, hogy ennek ellenére az ügyelet vezetője szerint az orvos nem hibázott. Kátai Dénes (háziorvosi ügyelet vezetője) közölte: „a helyszínen eljáró ügyeletes orvosnak (…) nem az a feladata, hogy a halál okát megállapítsa, nem az a feladata, hogy a nyomozást megfelelő irányba terelje.” A narrátor elmondta, hogy a halálok téves megjelölése miatt hitték balesetnek a történteket a helyszínelő rendőrök, és ezért nem néztek körül az udvaron. Ezzel együtt a Pest megyei főkapitány fegyelmi eljárást indított a helyszínelők ellen. Ezután a nyomozás aktuális állását ismertették, amelynek eredményei szerint összefüggés lehet a halálos áldozatokat követelő romák elleni támadások között. Petőfi Attila (igazgató NNI) a támadókról elmondta: „feltehetően terepjáróval, a terepet jól bíró gépjárművekkel mozognak, (…) terepfelmérést követően hajtják végre a cselekményeket.” A következő hírben a pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjainak elfogásáról tudósítottak. Elmondták, hogy nem volt rasszista indíték. Az elkövetők etnikai hovatartozását nem említették. Február 28-án beszámoltak az újabb tatárszentgyörgyi háztűzről, azzal, hogy teljesen friss MTI hírről van szó, így részleteket egyelőre nem tudni. Ezután a köztársasági elnök Népszabadságban megjelent interjúját ismertették: „Sólyom László szerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. (…) a cigányok zöme volt a rendszerváltás vesztese. Kérdés, hogy a mostani válság vesztesei is ők lesznek-e azzal, 69

hogy rajtuk csapódik le annak minden súlyos társadalmi feszültsége. Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyuljanak az emberek a cigányokat sújtó bűncselekmény-sorozathoz, a köztársasági elnök azt mondta, idézem: „Az, hogy szerencsétlenekre rágyújtják a házat, és amikor menekülnének, lelövik őket, olyan gyalázatos bűn, amelynek a súlyát föl kéne fogni.” Kilencedik hírként számoltak be az Aranyosapátiban történt rendőrök elleni támadásról. A támadók etnikai hovatartozását nem nevezték meg. A március 1-ji műsorban (negyedik hírként) az előző napi újabb tatárszentgyörgyi háztűz részleteit mutatták be, kiemelve, hogy ezúttal nem gyújtogatás, hanem elektromos hiba okozta a tüzet. Elmondták, többen attól tartottak a faluban, hogy megismétlődött a korábbi támadás. A következő információ a pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjainak előzetes letartóztatásáról szólt. Ezúttal elmondták, hogy „a gyanúsított egy testvérpár, egyikük volt rendőr, a másikuk pedig roma önkormányzati képviselő.” 5.1.6. A tatárszentgyörgyi gyilkosság az RTL Klub hírműsoraiban A műsorszolgáltató a merényletet követő első vizsgált adásában (február 23.) tényszerűen számolt be a történtekről: Bemondó: „Agyonlőttek egy ötéves kisfiút és édesapját Tatárszentgyörgyön, a cigány család házát pedig felgyújtották. A tűzben az édesanya és egy három és egy hatéves gyermek is megsérült. Szemtanúk azt mondták: hajnali két óra körül robbanásszerű zajra ébredtek. Az első, délelőtt közölt adatok szerint, a ház rövidzárlat miatt lobbant lángra, és a kisgyerek és édesapja halálát füstmérgezés okozta. A szomszédok viszont lőszerhüvelyeket találtak a helyszínen, már reggel gyilkosságot emlegettek. A rendőrség végül délután elismerte, hogy gyilkosság történt. Az országos rendőrfőkapitány tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.” Ezután a narrációban megismételték és tovább részletezték az elhangzottakat, valamint helyszíni tudósításban szólaltatták meg az áldozatok hozzátartozóit, a helyszínelő tűzoltók parancsnokát és a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatóját. A beszámolóban rávilágítottak a helyszínelésnél tapasztalt hibákra, a különböző nyilatkozatok közötti ellentmondásokra: „Délelőtt a rendőrség és a tűzoltóság is azt mondta, baleset történt. De a hozzátartozók és a szomszédok már akkor azt állították, hogy a férfit és a gyermeket lelőtték.” Az áldozat bátyja elmondta, először úgy tájékoztatták, hogy a testvére „megégett a házban”, ugyanakkor „ez nem így volt, (…) az öcsém itt feküdt meztelen, egy alsóneműben, és láttam, hogy öt golyó van benne.” A narrációban beszámoltak arról is, hogy a tűzoltók először „azt állapították meg, hogy elektromos hiba miatt keletkezett a tűz”, amit a tűzoltóság illetékese is megerősített:

70

Velikovszki Zoltán (tűzoltóparancsnok, Dabas): „Az első vizsgálat alapján vélelmezetten elektromos energia jöhet számításba, valamint ami kicsit bosszant bennünket, találtunk egy tízliteres benzines, úgynevezett fém marmonkannát az épület mellett. De nem tudtam információt kapni, hogy ez a tulajdonosnak a saját kannája, vagy pedig ez előzőleg nem volt a tűznek a helyszínén.” Elmondták azt is, „a helyi körzeti orvos pedig azt állapította meg, hogy az édesapa és kisfia füstmérgezésben halt meg”, a későbbiekben azonban minden érintett elismerte, hogy Molotov-koktélos támadás történt és az áldozatokat agyonlőtték. Megszólaltatták Papp Pétert, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatóját, aki elmondta, hogy a halottszemlén megállapították, az elhunytak bűncselekmény áldozatai lettek. A narrátor ehhez azt tette hozzá, hogy „emiatt bűnügyi helyszínelőket küldtek a házhoz a tragédia után pontosan tizenkét órával.” Ezután tovább boncolták a korábbi hivatalos tájékoztatás és a később megállapított tényállás közötti ellentmondásokat. Kiderült, az országos rendőrfőkapitány azt nyilatkozta, hogy a helyszíni szemlén résztvevő orvos nem említett lövés okozta sérüléseket, ezeket a délutáni boncolás állapította meg. Majd egy, a helyszínen lezajlott, helyiek közötti beszélgetés részletét játszották be, amelyből kiderült, hogy a tatárszentgyörgyi szomszédok arról beszéltek, hogy az áldozatokat lelőtték. Ezután Bencze József országos rendőrfőkapitány szólalt meg, megerősítve a bemondó által mondottakat: „Eleinte úgy tudták, füstmérgezésbe és a törmelékek okozta sérülésekbe haltak bele. A családtagok és a környékbeliek azonban nem hitték el, hogy baleset történt. Roma vezetőket hívtak a helyszínre, akik már délelőtt támadásról beszéltek. Szerintük a rendőrök csak emiatt kezdték vizsgálni, hogy gyilkosság történt.” A folytatásban Mohácsi Viktória (EP képviselő, SZDSZ) nyilatkozott a műsorban. Szerinte a bűncselekményt sörétes puskával követték el, és kitért arra is, hogy összefüggés lehet a korábbi, romákat ért támadás és a tatárszentgyörgyi eset között. A következőkben megszólalt Berente Imréné, Tatárszentgyörgy polgármestere. Elmondta, hogy a meggyilkoltak családja konszolidált életet élt, a családapa dolgozott, konfliktusaik nem voltak. Végül beszámoltak arról, hogy a nyomozásba bekapcsolódott a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve felidézték az előző év novemberében Nagycsécsen történt hasonló támadás részleteit, valamint beszámoltak arról, hogy a Roma Sajtóközpont adatai szerint az elmúlt egy éven 16 támadás történt romák ellen. Kiemelték, hogy „november óta ötvenfős nyomozócsoport vizsgálja ezeket az ügyeket, de eddig egyetlen esetben találták meg a támadókat.”

71

A február 24-i műsorban újra ismertették a támadás körülményeit, a helyszínelés szakmai hibáit, illetve az áldozatok hozzátartozóival dramatizálva „rekonstruálták” a történteket. A megölt férfi édesanyja elmondta, hogy hiába mutatták a rendőröknek a nyomokat, azok nem foglalkoztak velük: Csorba Csabáné (az áldozat édesanyja): „Erre vitt végig a nyom, hogy hogy jöttek be, és hogy mentek el. Egyik el is esett, az is látszódott, és vitte fiam az egyik rendőrt, hogy merre visznek a nyomok, merre mentek el, és akkor leállt, és ott elkezdett pisálni, de a nyomokat tovább nem nézte.” Majd beszámoltak arról, hogy a tatárszentgyörgyi polgármester szerint a faluban mindenki fél: „a cigányok újabb támadástól, a nem romák pedig a megtorlástól.” A polgármester utalva a korábbi, romák ellen elkövetett merényletekre elmondta, hogy a támadás „nem a helyi romáknak és nem romáknak az összetűzése, hanem szerintem ez sokkal több.” Ezután beszámoltak arról, hogy a faluban nagy a rendőri jelenlét. A következő tudósítás a helyszínelésnél tapasztalt szakmai hibákról szólt. Ebben kitértek a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és az ügyeletes orvos szerepére is. Elmondták, rendőrségi vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy miért késlekedtek a nyomozók a helyszíni szemle elvégzésével, valamint a helyszínelést miért tíz órás késéssel kezdték meg a rendőrök. Megszólalt Szentes György, a katasztrófavédelem szóvivője, aki szerint a tűzvizsgáló nem hibázott: Szentes György (szóvivő, katasztrófavédelem): „Két lehetséges kérdéskört tartott tulajdonképpen a vizsgálandó tűzkeletkezési okok között. Ez az egyik az elektromos áram, mint gyújtóforrás. A másik pedig az idegenkezűség, tehát a szándékos tűzokozás. Ez legfeljebb a kommunikációban nem ment át így.” Ezután a narrátor újra elmondta, a hozzátartozók és a szomszédok rögtön a támadás után azt állították, hogy az áldozatokat agyonlőtték. Majd a narrátor beszámolt arról, miszerint a mentők is azt állítják, nem hibáztak. Megszólalt Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője, aki szerint: „a halott vizsgálat nem a mentők feladata, a halál okának kiderítését az ügyeletes orvosnak, illetve az igazságügyi orvos szakértőnek kell elvégezni.” Ezután az orvos felelősségére tértek ki, aki a rendőrség verziója szerint a halál okaként füstmérgezést állapított meg. Az ügyeletes orvos főnöke telefoninterjúban ezt tagadta: Kátai Dénes, az örkényi orvosi ügyelet vezetője (telefonon): „Az egészségügyi szakmai vezetőnk és a saját álláspontom értelmében az ügyeletes orvos a szakma szabályainak megfelelően és korrektül járt el jelen esetben.” A narrációban elhangzott, hogy a gyilkosságot végül a boncolás állapította meg, ezért késlekedett a rendőrség a helyszínelés megkezdésével. Majd újra elmondták, belső vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy szakmailag megfelelően jártak-e el a helyszínelők, illetve a

72

nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át és a korábbi hasonló bűncselekményekkel együtt vizsgálják az ügyet. Ezután Bencze József országos rendőrfőkapitány és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter közös sajtótájékoztatójáról készült összeállítás következett. Itt Bencze elmondta, hogy a nyomozók látnak összefüggéseket a különböző roma gyilkosságok között. A továbbiakban az ombudsmani és a politikusi reakciókról szóló összeállítás következett. A narrátor elmondta, hogy a romák elleni sorozatos támadások miatt Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azonnali intézkedéseket sürgetett az országgyűlésben. Bejátszás következett Kállai Ernő rendkívüli parlamenti felszólalásából: Kállai Ernő: „Nyomatékosan felszólítom önöket, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet! Nem semmitmondó nyilatkozatokat, hanem azonnal megvalósítható, az egész társadalom számára érthető, konkrét intézkedési terveket.” A narrációban elhangzott, hogy a kisebbségi ombudsman a kétértelmű nyilatkozataik miatt egyes politikusokat is felelőssé tett a kialakult helyzetért, ugyanakkor nem mondta el, mely politikusokra, illetve nyilatkozatokra gondolt. A tudósító erre rákérdezett, de miután a kérdésre Kállai Ernő kitérő választ adott („pontosan tudja mindenki, hogyha visszakeresi csak az elmúlt egy évnek a politikai nyilatkozatait”), a szerkesztőség nem járt utána az információknak. Ezután kitértek arra, hogy az ombudsman a rendőrséget is kritizálta a nyomozások eredménytelensége miatt. Majd az igazságügyi miniszter kijelentését ismertették, miszerint a kormány hamarosan a közbiztonság megerősítéséről szóló programmal áll a nyilvánosság elé, illetve az erőszakos bűncselekmények büntetési tételének drasztikus szigorítását ígérte. Bejátszás következett Draskovics Tibor parlamenti felszólalásából: „Utalok csak arra, hogy a fegyverrel elkövetett bűncselekmények esetében magam drasztikus szigorítást fogok javasolni.” Majd a narrátor elmondta, hogy „a Fidesz elsősorban a rendőrséget hibáztatja a közbiztonság romlásáért”, illetve Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő parlamenti felszólalását mutatták be: „Gyerekeket gyilkolnak már? Hol a vége? Később idős embereket gyilkolnak meg? Tartozzon bárhová? Hol a rendőrség, hol a közbiztonság?” A továbbiakban beszámoltak arról, hogy az SZDSZ is tájokoztatást kért az országos rendőrfőkapitánytól a Tatárszentgyörgyön történtekről. Végül elhangzott, hogy a köztársasági elnök magához hívatta az igazságügyi és rendészeti minisztert és az országos rendőrfőkapitányt, hogy tájékozódjon a fejleményekről, valamint felháborítónak és megdöbbentőnek nevezte a történteket, és a tettesek mielőbbi elfogását reméli.

73

A február 25-i műsorban a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság kapcsán elsősorban politikusi nyilatkozatok és állásfoglalások hangzottak el, amelyek szinte kizárólag a közbiztonság javítását célzó tervekről, valamint a büntető törvénykönyv szigorítását célzó felvetésekről szóltak. Az ellenzék részéről ezek kiegészültek a kormányzat, valamint a rendőrség kritikájával is. Az első hírben beszámoltak arról, hogy a miniszterelnök ígérete szerint az év végére 1800 fővel emelik az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök számát, illetve 250 településen lesz a jövőben állandó rendőri jelenlét. A rendőrség megerősítésének konkrét okairól a műsorban nem számoltak be. Nem idéztek a közbiztonság romlásáról beszélő politikusokat, nem hivatkoztak bűnügyi statisztikákra. Utalásszerűen felidézték, hogy a Cozma-gyilkosság után több rendőrt vezényeltek Enyingre. Elmondták, hogy a miniszterelnök egyeztetésre magához hívatta az igazságügyi minisztert és az országos rendőrfőkapitányt, és az ezután tartott sajtótájékoztatón jelentette be a közbiztonságra vonatkozó fenti kormányzati terveket. Gyurcsány Ferenctől a következő, konkrétumokat nélkülöző, szlogenszerű mondatokat idézték: „Több védelmet a fenyegetetteknek és határozottabb fenyegetést a bűnelkövetőknek. Több védelmet a rendőrségnek, nagyobb biztonságot az ország polgárainak.” A sajtótájékoztató kapcsán azután áttértek a fent említett megbeszélés másik témájára, a tervezett Btk.-módosításra. A narrációban elhangzott: „A tervek szerint szigorítják a büntető törvénykönyvet. A kormány szigorúan büntetné a visszaeső bűnözőket, szigorúan szankcionálná azokat, akik az intézkedő rendőrrel szembeszegülnek. A tervek szerint szabálysértési nyilvántartást vezetnének be. A kormány azt javasolja, hogy az eddiginél súlyosabb büntetést kapjanak azok, akik fegyverrel követnek el bűncselekményt.” Az utóbbi információt az igazságügyi miniszter megszólalásából is kiemelték: Draskovics Tibor: „Az a határozott szándékom, hogy aki fegyverrel a kézben követ el bűncselekményt, az arra számítson, hogy öt évnél biztosan rövidebb idő alatt nem fog kijönni a börtönből. Pusztán azért, mert fegyverrel követett el bűncselekményt.” Ezután a Fidesznek a kormányzat fenti terveit kritizáló reakciói következtek. A narrátor elmondta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elégtelennek tartja a közbiztonság javítását célzó terveket. Megszólalt Lázár János (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki kifejtette, hogy a javaslatok mögött nincs valódi tartalom: „Beszélni, ígérgetni, nagyot mondani nagyon könnyű, a rendőrségnek ettől még egy fillérrel sem lesz több pénze, nem lesz több túlóra és nem lesz több rendőr az utcákon.” Majd a narrátor elmondta, hogy „a politikus szerint három lépésre, a rendőrség erősítésére, a büntetőeljárások felgyorsítására és a büntető törvénykönyv szigorítására lenne szükség.” Végül a műsorszolgáltató parlamenti tudósítója közölte, hogy 74

az igazságügyi és rendészeti miniszter március második felében nyújtja be a Btk.-módosítási javaslatot a parlamentnek. A

következő

hírben

röviden

beszámoltak

a

Tatárszentgyörgyön

tartott

gyertyagyújtásról, ahol „cigány értelmiségiek, jogvédők, roma és nem roma politikusok virrasztottak együtt a gyászoló családdal”, valamint arról, hogy a faluban nagy a rendőri jelenlét. Február 26-án, először a gyilkosság óta, az RTL Klub híradója nem az első hírben tudósított a tatárszentgyörgyi eset fejleményeiről. A második híradásban a bemondó ismertette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai továbbra is helyszínelnek a leégett háznál. Emellett újra megemlítette, a Pest megyei rendőrfőkapitány vizsgálatot indított arra nézve, hogy szakszerűen intézkedtek-e az elsőként kiérkező rendőrök a gyilkosság helyszínén. Riport, interjú, sajtótájékoztatóról való bejátszás vagy szakértői megszólalás nem hangzott el. A témához valamelyest kapcsolódó harmadik hírben elmondták, hogy együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőrfőkapitányság és a Fővárosi Cigány Önkormányzat egymás jobb megismerése céljával. Egyrészt a rendőrök olyan tréningeken vesznek majd részt, amelyek feloldják a cigányellenes sztereotípiákat, másfelől a rendőrség oktatást szervez a rendőri pálya iránt érdeklődő roma fiatalok számára. A február 27-i műsorban a gyilkosság kapcsán két témáról esett szó. Egyrészt újra visszatértek a helyszínelésnél elkövetett hibákra, illetve az ezeket célzó rendőrségi vizsgálatra, valamint röviden ismertették a nyomozás állását. Először a bemondó foglalta össze az információkat, miszerint a rendőrség összefüggést lát az elmúlt időszak cigányellenes támadásai között, illetve a vizsgálat szerint „nemcsak a rendőrök, hanem a tűzoltók és az orvosok is tévedtek. A hatóságok eleinte ezért nem kezelték gyilkosságként a támadást.” Ezután a narrációban részletezték a helyszínelésnél elkövetett hibákat, valamint elhangzott, hogy továbbra is nyomok után kutatnak a gyilkosság helyszínén. Megszólalt Armós Sándor, Pest megyei rendőrfőkapitány: „Hibát akkor követtek el a Dabasi Rendőrkapitányság munkatársai, amikor a helyszíni szemlét nem terjesztették ki a leégett ház környezetére, ezért nem fedezték fel a töltényhüvelyeket.” A narrátor elmondta azt is, hogy a tatárszentgyörgyi már a hetedik romák elleni támadás volt, és a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója szerint összefüggés van a bűncselekmények között. Majd Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának tájékoztatóját kapcsolták: Petőfi Attila (igazgató, Nemzeti Nyomozó Iroda): „Amit önökkel meg tudok osztani, az egy viszonylag távoli kép, ami két-három felnőtt férfi elkövetőt 75

tételez fel, akik feltehetően terepjáróval, terepet jól bíró gépjárművekkel mozognak, (…) terepfelmérést követően hajtják végre a cselekményeket és vadászlőfegyverek használatában kifejezett jártassággal bírnak.” Végül a narrátor ismertette a nyomozás állását, miszerint több száz ember kihallgatása történt meg és körülbelül 4000 órányi videofelvételt elemeztek a nyomozók. Emellett beszámolt arról, hogy eredmény csak a tarnabodi támadás ügyében van: itt három férfit gyanúsítanak. A következő hír áttételesen kapcsolódott a feldolgozandó témához. Elfogták a 2008. novemberi pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjait, az egyik korábban rendőr volt, és a bűncselekmény hátterében nem állapítható meg etnikai alapú motiváció. Személyes konfliktus volt az indíték. Az információval kapcsolatban nem említették, hogy a fentiek alapján a pécsi eset nem illeszkedik a többi romaellenes támadás sorozatába. A február 28-i adásban a tatárszentgyörgyi eset már nem a legelső hírek között szerepelt. Konkrétan a negyedik híradásban számoltak be arról, hogy a köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában gyalázatos bűnnek nevezte a tatárszentgyörgyihez hasonló támadásokat. Sólyom Lászlótól idézték a következő kijelentést: „… borzasztó és megrendítő lenne, ha kiderülne, rasszizmus vagy megfélemlítés volt a kiváltó ok. Az államfő arról is beszélt, a cigányság beilleszkedése az ország jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés. Sólyom László szerint a többség részéről empátiára van szükség, a kisebbségnek pedig el kell fogadnia az ország jogi és erkölcsi normáit.” Miután az államfőtől idézett utolsó mondat implicite tartalmazta, hogy „a cigányság” az említett normákat nem fogadja el, a hírfogyasztó képbe helyezését segíthette volna szakértői vélemények ismertetése az említett normasértés és az etnikai hovatartozás/társadalmi helyzet összefüggéseiről. A műsorszolgáltató ezt nem tartotta fontosnak. Érdemes megjegyezni, hogy még a fenti hír előtt, a hírfolyam harmadik információjaként a műsorszolgáltató beszámolt az Aranyosapátiban történt, rendőrök elleni támadásról. A gyanúsítottak etnikai hovatartozását a műsorban (álláspontunk szerint helyesen) nem említették, szemben más műsorszolgáltatók gyakorlatával. Március 1-én a témánkat képező eseménnyel önmagában nem foglalkozott az RTL Klub híradója. A tatárszentgyörgyi támadás csak közvetve került a műsorba, miután az előző éjszaka újra leégett egy ház a faluban. Az utóbbi esetben azonban a tüzet nem gyújtogatás, hanem a fűtőberendezés hibája okozta. Ennek kapcsán egy mondatban újra ismertették a korábbi gyilkosságot. A következő hír egy, a támadás kapcsán keletkezett brit sajtóreakciót ismertetett: Bemondó: „A brit Sunday Times szerint gyűlölet-hadjárat folyik Magyarországon a cigányok ellen. A lap úgy tudja, eddig ötvennél is több

76

támadás volt és ezekben tíz roma vesztette életét. A cikk azt állítja, hogy Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása óta váltak gyakoribbá a cigányok elleni támadások. A lap szerint a gazdasági válság mélyülésével más keleteurópai országokban, például Csehországban is vannak hasonló feszültségek.” A híradóban az utóbbi információkat annak ellenére sem pontosították, hogy a Sunday Times értesülésével szemben ekkor nem tíz, hanem négy roma halálos áldozata volt a támadássorozatnak. 57 Ugyanígy nem adtak érdemi információt a bemondó által említett, eszkalálódó kelet-közép-európai cigányellenes jelenségekről, etnikai feszültségekről. 5.1.7. A tatárszentgyörgyi gyilkosság az TV2 hírműsoraiban A TV2 vizsgált hírműsorának február 23-i adásában első helyen és tényszerűen számolt be a történtekről. A műsorban az esemény összefoglalásán túl megszólaltatták az áldozat hozzátartozóit, Bencze József országos rendőrfőkapitányt és Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetőjét is. Az első hírben a bemondó röviden összefoglalta a történteket, miszerint „agyonlőttek egy férfit és az öt éves gyerekét Tatárszentgyörgyön. Először azt hitték, hogy a tűz miatt haltak meg, mivel a ház leégett, de a boncoláson kiderült, hogy lelőtték őket.” Majd elmondta, hogy hasonló, romák ellen elkövetett bűncselekmények már korábban is történtek. Ezután helyszíni tudósítás következett, amelyben a meggyilkoltak hozzátartozóit megszólaltatva részletezték az eseményt. Csorba Richárd, a felnőtt áldozat testvére elmondta: „arra ébredtünk föl, hogy durran valami nagyokat. Hát, hogy lövöldöztek a gyerekre, meg a házra, meg az apukájára. Meg azt a benzines valamiket dobálták rá, meg az ajtót rúgták rá.” Ezután a narrátor tovább részletezte a történteket, többek között beszámolt a túlélők állapotáról, illetve arról, hogy míg a helyszínelők reggel úgy nyilatkoztak, elektromos áram okozta a tüzet, a leégett ház közelében benzinesüvegek, rongyok és töltényhüvelyek kerültek elő. Majd újra elmondta, hogy nem ez volt az első ilyen támadás, és ezek felderítésére külön nyomozócsoport is alakult. Ezután Bencze József országos rendőrfőkapitány nyilatkozata következett, amely szerint „a boncolás során idegenkezűségre utaló körülményt fedezett fel a boncolóorvos”, illetve a nyomozásnak pillanatnyilag nincs a nyilvánossággal közölhető eredménye. Ennek kapcsán megszólaltatták Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnökét, aki szerint veszélyt jelent, ha sokáig ismeretlenek maradnak a romák elleni gyilkosságsorozat tettesei: Horváth Aladár: „Ez mondjuk felhívás táncra. Bármikor azt gondolhatják emberek, hogy ha a nagycsécsi gyilkosságnak nincsenek meg a tettesei, 57

2008 novemberében Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön is és két-két halálos áldozata volt a támadásnak. A 2008. novemberi pécsi kézigránátos támadás nem volt része a sorozatnak. 77

tízmillió forinttal sem, akkor bármikor elkövethetnek hasonlót, mint például itt, és nem lesznek meg a tettesek.” Végül a narrátor közölte, hogy tízmillió forintot ajánlottak föl a nyomravezetőnek. A február 24-i műsorban a vizsgált témán belül alapvetően három kérdéssel foglalkoztak. Az információk között első helyen a helyszínelésnél elkövetett hibák ismertetése állt, emellett a nyomozás állása és a közélet szereplőinek (kisebbségi ombudsman, politikusok) reakciói kerültek bemutatásra. Először a bemondó foglalta össze a helyszíni szemle hibáit és a szereplők nyilatkozatai közötti ellentmondásokat. Annak ellenére, hogy a nyilatkozatokból nem lehetett egyértelműen megállapítani, az ügyeletes orvos vagy a rendőrök mondanak igazat, a műsorszolgáltató az előző verziót tette magáévá: Bemondó: „Nem az orvos hibázott tegnap. Nem ő mondta, hogy füstmérgezésben halt meg apa és fia, holott a rendőrök ezt állították. A főnöke szerint a boncolás nem mond ellent annak, amit az orvos tegnap a helyszínen megállapított. Vagyis nem ő találta ki, hogy füstmérgezésben halt meg a férfi és a kisfia a cigánysoron. Pedig a rendőrök ezt állították. Maga a főkapitány is, akit persze nyilván valaki tájékoztatott, úgy tűnik félre, ismét.” Majd a narrátor újra részletezte az eseményeket és a helyszínelő rendőrök által elkövetett hibákat, miszerint csak órákkal a bűncselekmény után zárták le a helyszínt, illetve eredetileg tévesen állapították meg a tűz okát. Emellett közölte azt is, hogy az országos rendőrfőkapitány szerint az orvos hibázott, mivel rosszul állapította meg a halál okát, és az ügyben vizsgálat indul a rendőrségen belül. Ezután megszólaltatták az országos rendőrfőkapitányt és az ügyeletes orvos főnökét is. Bencze József elmondta: „sajnálatos módon (…) a helyszíni szemle korai stádiumában ilyen típusú sérülésekről az orvos nem számolt be.” Kátai Dénes, az örkényi háziorvosi ügyelet vezetője arra a riporteri kérdésre, hogy az orvos „olyan sérülést feljegyzett-e, ami lőtt sebre utal?” azt a nem túl meggyőző választ adta: „utalhattak.” A riporter a továbbiakban nem kérdezett rá a részletekre. Ehelyett elmondták, hogy milyen dokumentumot kell kitölteni ilyenkor, illetve a vezető háziorvos elmondása szerint az ügyeletes orvos beikszelte a papíron a hatósági boncolást kérő rubrikát. Arra, hogy ezt milyen esetekben kell megtenni, szintén nem tértek ki. Ezután tatárszentgyörgyi romákkal készült riportok következtek. Először nők és gyerekek mondták el, hogy félnek a gyilkosság után, majd egy férfi számolt be arról, hogy gyanús fekete autót láttak a környéken a támadás előtti napokban. Majd Berente Imréné, Tatárszentgyörgy polgármestere fejtette ki, hogy a gyilkosság nem helyi ügy, amivel a hasonló esetekre utalt: „ez tovább mutat rajtunk, tehát nem a helyi konfliktusok idézték elő.” A következőkben a nyomozás állásáról szóló információk következtek. A bemondó közölte, hogy az országos rendőrfőkapitány szerint kriminológiai összefüggések vannak a 78

novemberi nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi gyilkosságok között. Majd a narrációban beszámoltak arról, hogy a köztársasági elnök találkozott Bencze József országos főkapitánnyal és Draskovics Tibor igazságügyi miniszterrel, akikkel a roma gyilkosságokról tárgyalt. Az elnök hivatala a találkozó utáni közleményében kiemelte, hogy Sólyom László fontosnak tartja a bűncselekmények indítékainak mielőbbi felderítését. Ezek után az országos rendőrfőkapitány nyilatkozott: Bencze József: „Bizonyos kriminalisztikai összefüggéseket lát a nyomozócsoport, illetve a vizsgálat. Ezek az összefüggések olyan mértékűek, amiket én nem szeretnék itt megosztani a nyilvánossággal pillanatnyilag.” Ezzel összefüggésben a narrátor elmondta, „nem véletlen, hogy a tatárszentgyörgyi ügyben is a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz.” Majd a kisebbségi ombudsman és Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő parlamenti felszólalását foglalták össze. Kállai Ernő hangsúlyozta, hogy „rá kell döbbenteni a teljes politikai elitet, de az egész magyar társadalmat is, hogy nagyon nagy a baj. Társadalmi válság van, nemcsak gazdasági válság.” Farkas Flórián pedig „élő holokausztnak” nevezte, ami ma Magyarországon a romákkal történik. Ezután az igazságügyi és rendészeti miniszter nyilatkozata következett, amelynek lényege, hogy a kormány szigorítaná a fegyveres bűncselekmények büntetési tételeit: „aki fegyverhez nyúl, az számoljon azzal, hogy hosszú-hosszú évekre se bankkártyával, se készpénzzel nem fog tudni boltba menni.” Végül beszámoltak arról, hogy a Fidesz bevezetné az úgynevezett három csapás törvényt, ami a harmadik súlyos bűncselekmény után tényleges életfogytiglanit adna az elkövetőnek, illetve az SZDSZ megmagyarázhatatlannak és elfogadhatatlannak tartja a gyilkosságot. Arról, hogy konkrétan mi indokolja a büntetési tételek politikai szereplők által szorgalmazott szigorítását, a műsorban nem számoltak be, a terveket igazoló bűnügyi statisztikákra, trendekre nem utaltak. A február 25-i Tények témánkba vágó első híradása arról számolt be, hogy Tatárszentgyörgy a nyugati sajtóba is bekerült, és bizonyos lapok a magyarországi növekvő rasszista bűnözésről írnak. Majd ismertették, hogy civil szervezetek szerint cigányellenes pogrom zajlik Magyarországon, és öt civil szervezet felszólította a köztársasági elnököt, hogy határozott nyilatkozatot tegyen a támadásokkal kapcsolatban: Dénes Balázs (elnök, Társaság a Szabadságjogokért): „A nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöknek kötelessége lenne az, hogy álljon ki és tegye egyértelművé, hogy ma Magyarországon nem fordulhat elő az, hogy kivégzésszerűen kivégeznek családokat.”

79

Ezután politikusi reakciók következtek. Elmondták, hogy a miniszterelnök is találkozott az országos rendőrfőkapitánnyal, továbbra is bízik benne, valamint a kormány a közbiztonság javítására tesz lépéseket: „több járőrt vezényelnek 250 településre, száz helyen pedig újra lesz körzeti megbízott.” Megszólalt Gyurcsány Ferenc is, aki elmondta: „a javasolt intézkedések feltételeinek

megteremtéséhez

összesen

12

milliárd

forintot

bocsát

a

rendőrség

rendelkezésére.” A narrációban elhangzott, hogy a kormány szigorítaná a Btk.-t is, és súlyosabb büntetést kapnának a fegyveres elkövetők, a rendőrökre támadó, valamint a visszaeső bűnözők. A kormányzati nyilatkozatokra válaszul megszólaltatták Lázár János fideszes parlamenti képviselőt, aki szerint „a magyar kormány képtelen garantálni az emberek védelemhez fűződő jogosultságát és képtelen garantálni az emberek személyes biztonságát.” Ezután elmondták, hogy a Fidesz bevezetné a „három csapás törvényt”. Elhangzott még, hogy a kormány március végén nyújtja be a parlamentnek a közbiztonság javítását célzó javaslatait. A következő hír (a Tatárszentgyörgyön tartott virrasztásról szóló egy mondat beiktatásával) újra a helyszínelésnél tapasztalt anomáliákra tért vissza. Összefoglalták a korábban már ismertetett tényeket, elmondták, hogy az áldozatok családja a rendőröket, a mentőket és a tűzoltókat egyaránt hibáztatja, mivel szerintük a mentők késtek, a rendőrök pedig el akarták tussolni a bűncselekményt. Az áldozat édesapja a rendőrökkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „nem segíteni akartak, hanem ezt a bűncselekményt ezt takarni akarták.” Ezután a narrátor újra összefoglalta a gyilkosság után történteket, kiemelve, hogy a mentők a rendőrök és tűzoltók után mintegy 20 perccel érkeztek. Ezt Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azzal magyarázta, hogy „lassabban tudtak kiérni az átlagosnál, mert olyan utak voltak”, valamint „ahogy tudtak, siettek, amikor pedig kiérkeztek, akkor igyekeztek mindenkin segíteni. Sajnos kettőjükön már nem lehetett, az ő halálukat a helyszínen a mentősök állapították meg.” Mindezt a narrátor azzal egészítette ki, hogy „hajnal négy körül befejezték, mondván, lakástűz volt, és füstmérgezésben haltak meg. Ezt a rendőrfőkapitány is mondta.” (Bencze József valójában nem a mentőkről, hanem az ügyeletes orvosról mondta ezt.) Ezután újra visszatért az előző nap már ismertetett szűkszavú és nem teljesen világos orvosi véleményre, amely szerint az ügyeletes orvos nem állapított meg füstmérgezést, mert az nem is feladata. Azután újra rátértek a rendőrség által elkövetett helyszínelési hibákra, amelyeket egyrészt a narrátor foglalt össze, másrészt rendőrségi szakértő értékelte azokat. Utóbbi (Tarjányi Péter) szerint több hiba is történt és „a nyomok egy része nagy valószínűséggel megsemmisült, vagy későbbi bizonyítási eljárásban nem

80

használható.” Majd a narrátor újra ismertette, hogy vizsgálat indult az ügyben, és ugyanilyen tartalmú idézetet játszottak be az igazságügyi és rendészeti minisztertől. A

következő

összeállításban

több

szakértő

(kriminológus,

fegyverszakértő)

szakvéleménye alapján értékelték a támadást. A narrációban újra összefoglalták a történteket, majd Kovách Sándor fegyverszakértő elmondta, abból, hogy több helyszínen azonos kaliberű sörétes vadászfegyvert használtak, még nem lehet arra következtetni, hogy ugyanarról a fegyverről van szó. A narrátor ehhez azt fűzte hozzá, hogy „a rendőrök, ahogy az országos főkapitány mondta, látnak kriminalisztikai összefüggéseket, de hogy pontosan milyen nyomok alapján, azt nem árulta el.” Majd Münnich Iván kriminálpszichológus véleménye alapján elhangzott, kíméletlen gyilkosokról van szó, amit az is bizonyít, hogy a menekülő gyerekre is rálőttek.

A

narrátor

a

rendőrségi

tájékoztatással

szemben

kiemelte,

hogy

a

kriminálpszichológus véleménye szerint nincs közvetlen összefüggés a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi támadások között. Ezek után újra ismertették Horváth Aladárnak, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnökének véleményét, miszerint „hogyha sokáig nem találják meg a tetteseket a rendőrök, akkor egyre többen gondolhatják, hogy megtehetnek ilyet.” A következőkben röviden beszámoltak arról, hogy rendőri védelmet kért Mohácsi Viktória SZDSZ-es európai parlamenti képviselő, miután fenyegető leveleket kapott azért, mert többször nyilatkozott a tatárszentgyörgyi gyilkosság kapcsán. Február 26-án (és az ezt követő napokban) a Tények a korábbiaknál kisebb terjedelemben foglalkozott a gyilkossághoz kötődő fejleményekkel. A headline-ban kifejezetten gúnyos, ironikus hangsúllyal közölték: „Rendőrök gereblyézik a nyomokat a tatárszentgyörgyi házban. Vajon mit keresnek négy nappal később?” Ezután az első hírben a romák elleni magyarországi támadások nemzetközi sajtóvisszhangjáról szóló egymondatos tudósítás után újra elmondták a headline-ban

már közölt információt, valamint ismét

összefoglalták a helyszínelésnél elkövetett rendőri hibákat. Majd - az előző napon röviden már említett – Mohácsi Viktória cigány politikust és Dániel Pétert, több ügyben a romákat védő ügyvédet ért fenyegetésekről láthattunk összeállítást. Mohácsi Viktória és Dániel Péter egyaránt fenyegető és mocskolódó e-maileket mutattak, illetve az ügyvéd elmondta, hogy ezek nem befolyásolják a munkáját, és természetesen a jövőben is vállalja romák védelmét. A továbbiakban a narrátor az amerikai külügyminisztérium frissen készített jelentéséről számolt be, amely szerint „a cigány közösség több európai országban célpontja társadalmi erőszaknak, és többször halálesettel járnak, Magyarországon is.”

81

A február 27-i műsorban elsősorban a nyomozás állásáról számoltak be a TV2 hírműsorában. Emellett újra összefoglalták a nyomozás kezdeti hibáit és utaltak a rendőrségi fegyelmi vizsgálatra. Az első hírben a bemondó ismertette, mit lehet tudni az elkövetőkről, illetve milyen összefüggés lehet a korábbi hasonló bűncselekmények és a tatárszentgyörgyi gyilkosság között: Bemondó: „Ugyanaz a két-három terepjárós, vadászfegyverekben kifejezetten jártas ember gyilkolhatott Tatárszentgyörgyön, akik korábban több cigány családot is megtámadtak. Ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda főigazgatója mondta. Hét támadást hoznak velük kapcsolatba. Volt, ahol Molotov-koktélt dobtak, volt, ahol lőttek is. Négy embert öltek meg. A tatárszentgyörgyi rendőrök ellen, akik nem vették észre a lőtt sebeket és a töltényhüvelyeket, fegyelmi indult.” Ezután a narrátor újra összefoglalta a helyszínelés hibáit, majd elmondta: fegyelmi eljárás indult a helyszínelő rendőrök ellen. Később ismét bejátszották a korábbi adásban már megszólaltatott bűnügyi szakértőt, aki elmondta „a nyomok egy része nagy valószínűséggel megsemmisült”, amit a narrátor azzal egészített ki: „mert elvesztek. Ezt mondja több rendőrségi szakértő.” Ezután bejátszottak egy mondatot Armós Sándor Pest megyei rendőrfőkapitánytól: „Nyomok nem semmisültek meg.” A továbbiakban összefoglalták az elkövetőkről, ami a bevezetőben is elhangzott, majd ugyanezt (sajtótájékoztatón) elmondta Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója is. Végül összefoglalták a romák elleni támadásokat. A következő napon (2009. február 28.) a támadás kapcsán szinte kizárólag a rendőrség és a helyszínelésnél jelenlévő ügyeletes orvos felelőssége körüli vitával foglalkozott a hírműsor. Az előző napok Tények-beli hír-interpretációjával szemben, már a headline-ban kiemelték: „Mégis a tüzet emlegette az orvos. Maga írta a tatárszentgyörgyi jegyzőkönyvre a halál okát.” Az első hírnél a bemondó ismertette az orvos és a rendőrség közötti vita lényegét: Bemondó: „A háziorvos főnöke szerint a rendőrség csúsztat és hazudik, amikor az orvos hibájáról beszél. Azt mondja, a sérülések felsorolása a lényeg. A lakásban kialakult tűz és a robbanás okozta a tatárszentgyörgyi apa és fia halálát. Ezt írta az orvos a jegyzőkönyvre a saját kezével. Ezt az orvos főnöke is megerősítette, miután a rendőrök nyilvánosságra hozták a mondatot. De azt mondja, ez egy kiragadott mondat. A rendőrök pedig foglalkozzanak a saját dolgukkal.” Ezután a narrátor újra összefoglalta a helyszíni szemle hibáit és a fegyelmi eljárás okait. Majd Armós Sándor Pest megyei főkapitány a sajtótájékoztatón elmondta, az ügyeletes orvos is hibázott, miután határozott nemet mondott arra a kérdésre, hogy származhatnak-e a 82

holttesteken lévő sérülések lövésektől. Az orvos főnöke (Kátai Dénes) tiltakozott, és azt mondta, a rendőrök elferdítik a tényeket és részben valótlant állítanak. Armós Sándor főkapitány a helyszínelő dabasi tűzoltóparancsnokot is hibáztatta, aki nem kívánt nyilatkozni, ugyanakkor közleményben közölte: meg van döbbenve az elmarasztalásán. A továbbiakban a köztársasági elnök Népszabadságnak adott interjúját ismertették: Bemondó: „A cigányság az ország testének a része. Ezt mondta Sólyom László a Népszabadságnak. (…) azt mondta, ők a rendszerváltás vesztesei, és most az a kérdés, ráadásul a válság vesztesei is ők lesznek-e. Sólyom a többségnek azt javasolta, hogy gondoljon bele a kisebbség helyzetébe. A cigányságról pedig azt, hogy akarnia kell az integrációt. A köztársasági elnököt az elmúlt hetekben több civil szervezet bírálta, hogy nem szólalt meg a cigányság védelmében.” Március 1-én a tatárszentgyörgyi gyilkossággal és az azt követő reakciókkal önmagában nem foglalkozott műsor. Mindez közvetve került adásba, annak kapcsán, hogy előző éjszaka újra leégett egy ház a faluban, azonban a korábbi esettől eltérően most nem bűncselekmény, hanem egy zárlatos hősugárzó miatt. A bemondó szerint pánik volt a faluban, mivel mindenki újabb támadást gyanított a háttérben. Majd hosszan ismertették a baleset részleteit, bemutatták a kiégett házat. Ezután elmondták, cigány jogvédő szervezetek az elhibázott helyszínelés után kételkednek abban, hogy most valóban baleset történt. Megszólalt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke, aki kijelentette: „a legutóbbi helyszínelés szakmaiatlansága és kontár munkája után nehezen tudja a helyi közösség elhinni azt, hogy ez valóban így történt.” A narrátor elmondta, hogy Tatárszentgyörgyön egyelőre marad a rendőri jelenlét, de ennek ellenére félnek a helyiek. Ezt néhány helyi lakos is megerősítette. Végül még egyszer hosszasan ismertették a baleset részleteit, és megmutatták a kiégett épületet. A következő hírben egy, a tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatos brit sajtóreakciót ismertettek: Bemondó: „Magyar cigányok elleni gyűlöletháborúról ír a The Times, a vezető brit konzervatív napilap vasárnapi kiadása. A tatárszentgyörgyi gyilkosság kapcsán írnak erről. Azt írják, hogy ötvennél is több támadás volt már, és ezekben tízen haltak meg. A Sunday Times szerint Marian Cozma halála óta egyre több a cigányok elleni támadás. Arról is írnak, hogy a gazdasági válság erősödésével több más kelet-európai országban is erősödhetnek a feszültségek.” A híradóban az utóbbi információkat nem pontosították, pedig a lap értesülésével szemben ekkor nem tíz, hanem négy roma halálos áldozata volt a támadássorozatnak. 58 Ugyanígy nem adtak érdemi információt az eszkalálódó kelet-európai cigányellenes jelenségekről. 58

Lásd az előző (59-es sz.) lábjegyzetet. 83

7. Összegzés A vizsgált hírműsorok cigányságról közvetített képe nem volt egységes. Az egyes műsorszolgáltatók

feldolgozási

módszere

és

a

két

vizsgált

téma

bemutatásának

problematikussága között egyaránt jelentős különbségek voltak. Általánosságban elmondható, hogy a témák közül a Cozma-gyilkosság híradós feldolgozása volt szakmailag kifogásolható. Ennek az ügynek a bemutatását elsősorban az MTV és valamelyest a Duna TV végezte a szakmai normáknak megfelelően. A veszprémi gyilkosság, illetve a médiában annak apropóján megjelent, a magyarországi romákhoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények rendkívül alkalmasak voltak a cselekmények dramatizálására és azok érzelmi keretezésére. Ilyenek témák voltak egyfelől Marian Cozma búcsúztatása, temetése, másfelől a bűncselekmény brutalitása, az „enyingi cigánymaffia” leírása. Mindez a „mindless reading”ként bemutatott befogadói attitűd erősítéséhez vezethet, amely a nézőből annak előítéletein alapuló automatikus, gondolkodás nélküli reakciót vált ki. Ez lehetetlenné teszi az információk racionális feldolgozását. A veszprémi kézilabdázó búcsúztatásával, a család és a barátok gyászának bemutatásával - az MTV kivételével - rendkívül sokat foglalkoztak a hírműsorokban. Általában (minden híradóban) aggályos volt, hogy a romákról szinte minden a bűnözés-bűncselekmények kontextusában jelent meg, mivel nem (vagy nem csak) a konkrét gyanúsítottakról, hanem „a cigányokról” folyt a diskurzus. Az MTV vizsgált hírműsorai (a többi hírműsorral összevetve) a műsoridejük kisebb hányadát szentelték az ügynek, elkerülvén azt a látszatot, hogy az adott időszakban a világon és Magyarországon történt események közül messze a legfontosabb és a leginkább részletezendő hír a tárgyalt bűncselekmény volt. Az elkövetők etnikai hovatartozását direkt módon nem említették és az közvetten is alig jelent meg a műsorokban. Tényszerűen és visszafogottan számoltak be a bűncselekményről és az azt követő reakciókról. Megszólaltattak politikusokat, veszprémi sportvezetőket, gyászolókat, ugyanakkor nem idézetek ezektől olyan mondatokat, amelyek a gyanúsítottak etnikai hovatartozásáról, illetve a „cigánybűnözésről” szóltak volna. Az első nemzetközi sajtóreakciók ismertetésénél is kerülték az etnikai identifikációról szóló információkat. A műsorokból az is kiderült, hogy szemben az általános vélekedéssel, az utóbbi időben csökkent a bűncselekmények száma, kiegészítve azzal, hogy az elkövetési módok viszont egyes régiókban brutálisabbak lettek. A műsorszolgáltató bemutatta a cigányellenes megnyilvánulások megjelenését, ugyanakkor az uszító feliratokat nem idézték, a helyzetet nem dramatizálták. A gyilkosságot követő gyászról szóló tudósítások visszafogottak voltak, a szerkesztőség kerülte a túlzó dramatizálást és a gyász képeinek végtelen ismétlését. 84

A Duna TV műsoraiban a gyanúsítottak etnikai hovatartozása csak közvetve jelent meg, a feltételezett elkövetők roma származását nem hangsúlyozták. A hazai erőszakos bűncselekmények állítólagos növekedésével kapcsolatban kriminológus szakértő fejtette ki, hogy valójában Magyarország ebben a tekintetben jó helyen áll az EU-ban, és a bűnözés növekedésének érzetét sokkal inkább a hisztérikus közhangulat befolyásolja, mintsem a valós kriminálstatisztikai adatok. Ugyanakkor problematikusnak tekinthető, hogy anélkül ismertették a Fidesz elnökének a „cigány származású emberek” által elkövetett súlyos bűncselekmények drámai emelkedéséről szóló nyilatkozatát, hogy kísérletet tettek volna a kijelentésben foglaltak valóságtartalmának tisztázására, különösen annak fényében, hogy a rendőrség ilyen adatokat etnikai alapon nem gyűjt. Beszámoltak az Országos Cigány Önkormányzat részvétnyilvánításáról, illetve arról, hogy a szervezet elítél minden erőszakos bűncselekményt. Bemutattak romaellenes megnyilvánulásokat is, és ismertették az ezeket elítélő közszereplők véleményét. A tudósításokból kiderült, hogy a fenti jelenségekkel szemben az OCÖ mellett a rivális Cigány Önkormányzatok Országos Szövetsége is tiltakozik. Kifejezetten pozitív kontextusban is megjelent a magyarországi roma közösség: cigány fiatalok rendőrré válását segítő rendőrségi ösztöndíjprogram ismertetése kapcsán tudósítottak az elsősorban roma gyerekek képző pécsi Gandhi Gimnázium munkájáról. A gyászt feldolgozó tudósítások az MTV műsoraihoz hasonlóan visszafogottak voltak, és nem éltek a redundáns ismétlések keltette érzelemfokozással. A két közszolgálati televízióban tapasztaltakkal szemben a kereskedelmi médiumok kevésbé felelősségteljesen dolgozták fel a gyilkosságot és az ahhoz kapcsolódó reakciókat, történéseket. Ugyanakkor a kifejezetten problémás hírműsorok között is jelentős megközelítésbeli különbségeket észleltünk.

A Magyar ATV, az RTL Klub és a TV2

műsoraiban a gyilkosság kapcsán alapvetően negatív kép jelent meg a hazai cigányságról. Igaz, ez nem egy tudatosan felépített cigányellenes narratíva eredménye volt, sokkal inkább okozta a hírverseny diktálta szenzációkeresés és a kisebbségi tematika nem elég elmélyült ismerete. A Magyar ATV esetében a gyanúsítottak etnikai hovatartozása közvetve jelent meg, azt a műsorvezetők, narrátorok nem hangsúlyozták. A támadás és a nyomozás részleteinek bemutatásán túl, foglalkoztak az ennek kapcsán megjelenő cigányellenes jelenségekkel is. Utóbbiak bemutatása elméletileg segíti a nézők alaposabb tájékozódását, azonban a feldolgozás módja (a cigányellenes megnyilvánulások többször ismételt, redundáns bemutatása) erőteljesen a kriminalitás szempontjából prezentálta a többségi-kisebbségi együttélést. Ezzel a magyarországi romákról a többségi sztereotípiáknak megfelelő, azokat 85

megerősítő képet mutatott. 59 Ugyancsak problémás volt a kisebbség bemutatásának szempontjából,

hogy

a

Fidesz

elnökének

a

„cigány

bűnözők”

által

elkövetett

bűncselekmények növekedéséről, valamint ehhez kapcsolódva a roma bűnelkövetők kormány általi mentegetéséről szóló kijelentéseit anélkül mutatták be, hogy szembesítették volna a tényekkel, vagy rákérdeztek volna az információk forrásaira. A gyilkosság kapcsán kibontakozó cigányellenes jelenségekre reflektáló, azokat elítélő nyilatkozatok nem kerültek etnikai gettóba, miután roma vezetők mellett többségi közszereplők ilyen megnyilvánulásait is közölték (február 12-én Kolompár Orbán mellett a miniszterelnök és Horn Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselő elítélő nyilatkozatait közölték egymás mellett). A TV2 Tények c. programjában is megjelentek problematikus gyakorlatok. A szerkesztők közvetve, de egyértelműen romaként azonosították a gyanúsítottakat. A bűnelkövetés etnicizálásához vezető „cigánybűnözés narratíva” is megjelent a műsorokban. Ez elsősorban a különböző riportalanyok mondatainak, a sajtótájékoztatók és közlemények szövegeinek idézésében volt explicit módon tetten érhető, illetve abban, hogy a műsorkészítők csak esetenként reflektáltak ezekre. Nem hangzott el például az MKB Veszprém társadalmi elnökének a „cigánybűnözés” létét kifejtő véleményére semmilyen szakértői reakció, kriminálstatisztikai adat, így a műsorszolgáltató kísérletet sem tett arra, hogy ellensúlyozza a sportvezető rendkívül súlyos kijelentéseit. Az általános magyarországi, valamint a gyilkosság utáni felfokozott cigányellenes hangulatban ez a szerkesztői gyakorlat kifejezetten erősíthette a romaellenes előítéleteket. Hasonlóan problematikus volt, amikor ismertették a Fidesz elnökségének a „cigány származású emberek” által elkövetett súlyos bűncselekmények drámai emelkedéséről, valamint a bűnözők származási alapon történő (kormány általi) mentegetéséről szóló nyilatkozatát, ugyanakkor nem próbálták tisztázni a kijelentések valóságtartalmát. Pozitívumként említendő, hogy a következő nap már reagáltak a fentiekre, Orbán Viktor (és pártja elnökségének) véleményét a szerkesztőség szembesítette a rendőrség által készített statisztikával (Samu István, az ORFK rendészeti igazgatója elmondta, hogy „a rendőrség ilyen statisztikát nem gyűjt”), illetve bemutatta, hogy civil jogvédők véleménye szerint a nyilatkozat a kriminalitás etnicizálását jelenti, s mint ilyen, káros és veszélyes. Ezzel a műsorszolgáltató, ha korlátozottan és nem a valós kriminalisztikai helyzet ismertetésével, de mégiscsak lehetőséget nyújtott a hírfogyasztónak az elhangzottak racionális értékelésére. Általában problémát jelentett a bemutatott tartalmak emocionális keretezése 60, dramatizálása 59

Vö. Messing 1998. 77. Pl. A gyász és a temetés előkészületeinek többletinformációt nem tartalmazó végtelen ismétlése, vagy az olyan személyes, az ügy lényegéről semmit nem mondó információ, miszerint: „Cozma anyja elájult, mikor megtudta a hírt” (TV2 február 9.). 60

86

és a félelemkeltő videofelvételek folyamatos ismétlése 61, amely gátolhatta a nézők racionális hírfeldolgozását, s így a befogadókból jó eséllyel azok (cigányellenes) előítéletein alapuló automatikus reakciót válthatott ki. Ugyancsak a romákat sújtó sztereotip képzetek visszaigazolásához vezetett az a fajta szerkesztői gyakorlat, amely szerint interjúrészletet közöltek az egyik gyanúsított anyjával, aki elmondta, hogy a fia szerényen él, egyszerű ember, s közben ezt cáfoló képeket 62 mutattak a feltételezett elkövetőről. Az interjú releváns információt nem tartalmazott, viszont alkalmas volt a „hazudós cigány” sztereotip kép megerősítésére. 63 Az RTL Klub híradójában szintén tapasztaltunk a cigány kisebbségre nézve problematikus feldolgozási módokat. A műsorokban közvetve, nem hangsúlyosan került szóba a feltételezett elkövetők etnikai hovatartozása. A Fidesz elnökségének a „cigány származású emberek” által elkövetett súlyos bűncselekmények drámai emelkedéséről, valamint a bűnözők származási alapon történő (kormány általi) mentegetéséről szóló nyilatkozatát a műsorszolgáltató nem szembesítette a tényekkel. A nyilatkozat ismertetését követő adásban sem próbálták tisztázni a kijelentések valóságtartalmát, de legalább rákérdeztek, hogy Orbán Viktor milyen adatokra alapozza a kijelentését. Majd ismertették a Fidesz sajtóosztályának közleményét, miszerint arra, hogy „A Fidesz nagy néppártként állandó, napi kapcsolatban áll az emberekkel.” A Cozma-gyilkosság híradós feldolgozásánál felelős szerkesztői hozzáállást is tapasztalhatott a néző. Az RTL Klub február 11-i adásában rövid összeállítást láthattunk a sárbogárdi romákat sújtó munkahelyi diszkriminációról, a műsorszolgáltató február 12-i műsorában pedig Ladányi János szociológus fejtette ki, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem foglalkozott megfelelően a cigányság problémáival (mélyszegénység, iskolázatlanság, iskolai és lakóhelyi szegregáció, munkaerőpiaci diszkrimináció stb.). Emellett a „cigánybűnözés narratíva” elleni tiltakozást nem etnicizálták a műsorokban, az ilyen megnyilvánulások visszautasítói között nem romák is megjelentek. Így a cigányellenes kijelentések elleni fellépést azok tartalma, nem pedig a tiltakozók etnikai hovatartozása dominálta. Az Echo TV híradóiban a gyanúsítottak „cigányként” való azonosítása természetes és hangsúlyos módon jelent meg. Az első tudósításban a gyilkosság tényén kívül a bemondó rögtön közölte, hogy „a Magyar Hírlap információi szerint az elkövetők enyingi cigányok voltak.” Majd többször ismételve, variálva hangsúlyozták a feltételezett elkövetők etnikai 61

A TV2 február 12-i adásában pl. négyszer (!) ismételték meg a „siófoki vonulásról” készült felvételt. Több millió forint értékű autó, vastag aranylánc, kigyúrt, félelmet keltő külső. 63 Lásd pl. a TV2 február 10-i és 12-i műsorát. 62

87

hovatartozását („egy enyingi cigánycsapat”; „roma támadók”). Az etnikai identifikációt ismétlő, kifejezetten redundáns információközléssel a műsorkészítők egyfajta esszenciális lényeget adtak az elkövetők származásának. Annak ellenére, hogy ezt a hatóságok nem erősítették meg, illetve az érintettek sem nyilatkoztak az identitásukról, valamint általában a bűncselekményeknél az elkövetők és a sértettek nemzetiségi-etnikai hovatartozásának semmilyen relevanciája nincs, kivéve, ha az indíték valamilyen nemzetiségi ellentétre vezethető vissza. Ez utóbbi a gyilkosságnál nem állt fenn, illetve erre vonatkozó információt nem közöltek, így az etnikai hovatartozás nyilvánosságra hozatala önmagában aggályos volt. Tetézte mindezt, hogy a Cozma-gyilkosságot összekapcsolták a miskolci rendőrkapitány januári kijelentésével, miszerint Miskolcon cigányok követték el az elmúlt hónapok utcai rablásait, s ezzel etnikai színezetet adtak a bűnözésnek, a bűncselekményt egy szélesebb narratívába, értelemszerűen a „cigánybűnözés” narratívájába helyezték. A

már

említett

fideszes

kijelentést

a

„cigány bűnözők”

által

elkövetett

bűncselekmények növekedéséről a műsorszolgáltató úgy idézte, hogy nem vetette össze statisztikai adatokkal, tényekkel, illetve annak forrására nem kérdezett rá. Ugyanez igaz a párt azon kijelentésére is, miszerint a kormány etnikai alapon mentegeti a bűnözőket. A műsorszolgáltató a cigányellenesség terjedését nem dolgozta fel, ugyanakkor a roma politikusok és szervezetek cigányellenességgel szembeni fellépését úgy mutatta, hogy azt egyúttal hitelteleníteni próbálta. A hangsúlyt az OCÖ elnökének büntető ügyére, valamint a roma politikusok és szervezetek közötti vitára helyezte. Emellett a roma eliten belüli általános hatásköri-politikai vitákat (kisebbségi önkormányzat vs. vajdarendszer) a bűncselekmények kontextusában mutatta be az egyik tudósítás, amely a bűncselekményeket etnicizáló narrátori mondattal zárult: „Az elmúlt hetek bűncselekményei rávilágítanak, minél előbb cselekedni kell.” Ugyanakkor az OCÖ cigányellenes előítéleteket elítélő fellépéséhez nem kapcsolódott a többségi társadalom, többségi politikai vezetők, közéleti személyiségek hasonló véleményét bemutató anyag. Ezzel a tiltakozás mintegy etnikai gettóban, nem mint a társadalom egészét érintő ügy jelent meg. A bűncselekmény kapcsán a műsorszolgáltató társadalomkutatókat is megszólaltatott. Az

események

ilyen

feldolgozása

általában

segíti

a

hírfogyasztók

tárgyilagos

információfeldolgozását, a jelenségek mögött rejlő társadalmi folyamatok megértését. Ugyanakkor amennyiben nem lényegi kérdéseket vet fel (akár a kérdezett, akár a koncepciózus vágás miatt), a hatás éppen ellentétes is lehet, hiszen a riporter által az interjúk összefoglalásában használt szavak kiválasztása, az eredeti kontextusok bizonyos elemeinek

88

kiemelése vagy elhallgatása megváltoztathatja az eredeti üzenet egyes részeit, vagy egészét. 64 A szakértői nyilatkozatok szelektív felhasználásával, a felvetett problémák nyitva hagyásával bizonyos szerkesztői prekoncepciók is könnyen igazolhatóak. Ilyen módszerrel elérhető, hogy a szakmai autoritással rendelkező társadalomkutatóra hivatkozva mondjuk ki, amit valójában gondolunk. Az Echo TV esetében felmerülhet a szakértői interjú manipulatív felhasználása. Jó példa erre az a narrátori mondat, miszerint „Sik Endre szerint alapvető gondok vannak a cigánysággal, ezeket hosszú távon kezelni kell.” A mondat nyelvtani jelentése szerint a roma társadalom egészével vannak súlyos és kezelendő problémák. Ugyanakkor mivel az idézett mondatnak a műsorban folytatása nem volt, a néző nem tudhatta meg, hogy konkrétan mik ezek és a szociológus milyen terápiát javasol. A médiaüzenet, ami - nem mellékesen - egy súlyos bűncselekmény kontextusában a befogadóhoz eljutott, itt kizárólag az volt, hogy „a cigányokkal van a baj”, és mindezt egy autentikus forrásból, a tudomány képviselőjétől hallhatjuk.

Így

az

összeállítás

nem

segítette

a

hírfogyasztók

tárgyilagos

információfeldolgozását, ehelyett a romákkal szemben meglévő előítéleteket erősíthette. A Hír TV vizsgált műsoraiban az Echo TV-nél tapasztaltaknál is nagyobb hangsúlyt fektettek a gyilkosság feltételezett elkövetőinek etnikai azonosítására. A szerkesztők folyamatosan és egy-egy híren belül többször ismételve emelték ki, hogy az elkövetők romák voltak, azt sugallva, hogy az etnikai hovatartozásnak valamilyen különleges és fontos szerepe van a bűncselekményben. A műsorszolgáltató kifejezetten élt a cigánybűnözés-narratíva felállításának eszközével: a műsorokban általános gyakorlat volt, hogy a Cozma-gyilkosságról szóló információkat a hírfolyamban egyéb, a hazai romákhoz kötődő bűncselekmények környezetében mutatták be. Ezek egy része logikailag is kapcsolódott a konkrét esethez, másoknál viszont kizárólag a „cigánybűnözés” fogalomkörébe tartozás volt az egyetlen közös pont. A bűncselekmények gyanúsítottjainak etnikai megjelölése ezekben az esetekben is explicit módon megtörtént. Az így megjelenő diskurzus legfontosabb jellemzője az volt, hogy a romákkal kapcsolatos állítások döntően egy-egy bűncselekmény kontextusában jelentek meg. A fent bemutatott hírszerkesztési gyakorlat a hírek speciális szelektálásával és csoportosításával, a roma elkövetőkhöz kötődő bűncselekmények egymásra halmozásával a cigány kisebbséget a bűnözés kontextusába helyezte. Ezzel növelte a hírfogyasztó veszélyérzetét és erősíthette a roma kisebbséggel kapcsolatos előítéleteket. A Hír TV a magyarországi cigány vezetők által a bűncselekmények nyomán kibontakozó

romaellenes

diskurzusra

adott

válaszait

úgy

mutatta

be,

hogy

a

cigányellenességgel szembeni fellépést azonnal hiteltelenítette egy másik cigány vezető 64

Vö. Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Antenna Könyvek. 2006. 71. 89

kijelentésével. Az, hogy a megszólaló roma politikusok a cigányellenes jelenségekről egyébként hasonlóan nyilatkoztak, a Hír TV műsorából nem derült ki. 65 Így a hangsúly az eredeti tartalomról a roma eliten belüli ellentétekre helyeződött át. Hasonlóan más műsorszolgáltatókhoz, itt is idézték Orbán Viktor kijelentését, miszerint aggasztó a cigány bűnözők által elkövetett bűncselekmények számának nagyarányú emelkedése, valamint azt, hogy cigánybűnözésről nem beszélhetünk, de cigány bűnözők vannak és a kormány etnikai alapon mentegeti a bűnözőket. A szerkesztőség egyik állításról sem közölt semmilyen konkrétumot vagy adatot, nem kérdezett rá az állítás forrására. A bemutatott hírfeldolgozási és prezentálási móddal a műsorszolgáltató a cigányokról kialakított előítéletes képet egy tágabb kontextuális keretbe helyezve megalapozta a műsorkészítők által preferált olvasat célba érkezését, továbbá a létező cigányellenes előítéletek kiszolgálását. A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság híradós feldolgozása a bevezetőben felvázolt normák alapján kevésbé volt kifogásolható. A bűncselekményről tudható részleteket tényszerűen mutatták be a híradók. A műsorok mindegyikében romaként jelentek meg az áldozatok, az etnikai azonosítás ebben az esetben indokolt volt, mivel a konfliktus hátterében nagy valószínűséggel

faji-etnikai

gyűlölködés

állt.

Az

üggyel

kapcsolatos

leghosszabb

összeállítások mindegyik műsorban nem magáról a támadásról, hanem a helyszínelésnél (elsősorban a rendőrök, kisebb mértékben az ügyeletes orvos és a tűzoltók által) elkövetett szakmai hibákról és azok hatósági magyarázatairól, valamint a közbiztonság általános kérdéseiről szóltak. Ugyanakkor a híradásokból pontosan nem derült ki, hogy mi vezetett a sokat emlegetett szakmai hibákhoz. Általános hiányosság volt, hogy a szerkesztőségek nem kérdeztek rá a helyszínelők motivációjára, hogy miért ignorálták a helyszínen nekik lövésekről, megtalált töltényhüvelyekről beszélő romák beszámolóit. Az események közvetlen ismertetésén túl bemutatásra kerültek az esetre adott politikusi reakciók is. Ezek egyfelől a kormányzat által a közbiztonság javítását célzó tervek és intézkedések ismertetései, másrészt az ezekre reflektáló ellenzéki kritikák és javaslatok voltak. A Duna TV a bűncselekmény tényeinek ismertetésén túl beszámolt a további sérültek állapotáról, idézte a tatárszentgyörgyi polgármesternek a megtámadott családról szóló nyilatkozatát (rendes, dolgozó emberek voltak), hosszan beszámolt a közbiztonságot érintő politikai vitákról, megemlítette, hogy az OCÖ gyertyagyújtással emlékezik az áldozatokra, valamint a miniszterelnök a rasszizmus elleni társadalmi fellépést ösztönözte. Kisebb szakmai 65

Más műsorszolgáltatók ismertették ezeket a nyilatkozatokat lásd pl. a Duna TV anyagát az ügyről. 90

hibaként róható fel, hogy úgy számoltak be a kisebbségi ombudsman parlamenti felszólalásáról, hogy annak fontos részletei nem lettek tisztázva. Elsősorban a politikusok felelősségére vonatkozó kijelentésekről nem derült ki, hogy konkrétan mire és kikre gondolt Kállai Ernő. Ugyancsak problémás volt, hogy a híradóban a tatárszentgyörgyi gyilkosságról szóló információk környezetében megjelent másik hírben az hangzott el, miszerint rendőrökre támadt „egy roma család.” Ennél a bűncselekménynél az etnikai hovatartozásnak nem volt relevanciája, így a bevezetőben vázolt szakmai és etikai előírások alapján fölösleges és káros volt annak megnevezése. Pozitívumként említhető ugyanakkor, hogy más esetekben kerülték az elkövetők származásának ismertetését (pécsi kézigránátos robbantás gyanúsítottjai és az Aranyosapátiban intézkedő rendőrökre támadók esetében). Azaz, a roma bűnelkövetők etnikai identifikációját a műsorszolgáltató nem használta célzatosan és tendenciaszerűen. A Duna TV-hez hasonlóan dolgozta fel a témát az MTV is. Tényszerű beszámolókat készített az eseményekről, az ahhoz kapcsolódó politikai és szakmai vitákról. Ezek mellett bemutatta az Európa Tanács, az EU és az Egyesült Államok részéről a magyarországi rasszizmus terjedését nehezményező kritikákat, valamint a miniszterelnök nyilatkozatát a gyűlöletbeszéd

ellen.

A

műsorokban

megjelenő

egyéb,

romákhoz

köthető

bűncselekményeknél kerülte a származás megjelölését. Egy esetben, a pécsi kézigránátos támadás gyanúsítottjainak előzetes letartóztatásáról szóló hírnél hangzott el, hogy az egyik gyanúsított „roma önkormányzati képviselő.” A kereskedelmi médiumok egy része a két közszolgálati televízióban tapasztaltakhoz hasonlóan, felelősségteljesen dolgozta fel a gyilkosságot és az ahhoz kapcsolódó reakciókat, történéseket. Ugyanakkor kisebb-nagyobb szakmai hiányosságokat itt is észleltünk. A Magyar ATV, az RTL Klub és a TV2 műsoraiban alapvetően tényszerűen számoltak be a gyilkosságról, a nyomozás állásáról és a történéseket követő szakmai és politikai reakciókról. A kisebbségi ombudsman parlamenti felszólalásában tett kijelentésénél, (amelyben Kállai Ernő a politikai elitet illetve egyes politikusok roma-ügyben tett nyilatkozatait is felelőssé tette a kialakult helyzetért) a Magyar ATV és a TV2 nem kérdezett rá ezekre, holott fontos lett volna ismertetni, hogy konkrétan mire gondolt a kisebbségi biztos. Az RTL Klub műsorában a tudósító rákérdezett, hogy kire és milyen nyilatkozatokra gondol Kállai, de miután a kisebbségi ombudsman kitérő választ adott („…pontosan tudja mindenki, hogyha visszakeresi csak az elmúlt egy évnek a politikai nyilatkozatait”), a szerkesztőség nem próbált utánajárni az egyébként alapvető fontosságú kérdésnek. Egyik műsorszolgáltató esetében sem próbálták tisztázni azt az államfői interjúból felolvasott (a cigányság kollektív normasértésére utaló) mondatot, miszerint „…a kisebbségnek pedig el kell fogadnia az ország 91

jogi és erkölcsi normáit.” A Magyar ATV egy esetben kiemelte, hogy az Aranyosapátiban rendőröket ért támadás gyanúsítottjai romák. Ezt a headline-ban közölték, a hírbe azonban már nem került be az etnikai identifikáció. Szintén nem említették a pécsi kézigránátos támadás elkövetőinek származását. Az RTL Klub a fenti bűncselekmények bemutatásánál szintén kerülte a gyanúsítottak etnikai megjelölését, a TV2 a pécsi kézigránátos támadásnál egy esetben „kisebbségi politikusnak” nevezte az egyik elkövetőt. A gyilkosságról és az azt követő reakciókról, a nyomozás állásáról alapvetően az Echo TV és a Hír TV is tényszerűen számolt be. Ugyanakkor a témában megjelenő hírek keretezése, a kontextus felállítása, valamint egyes hírek esetében a nyelvhasználat hozzájárulhatott a hazai cigányellenes sztereotípiák megerősítéséhez. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a hírek szelektálása és sorrendje újrakontextualizálja a megtörtént eseményeket, és az egyes hírek „attól függően, hogy milyen hírek előtt állnak és mi követi őket, különböző jelentéstöbbletet kaphatnak” 66 Mindkét műsorszolgáltató esetében tendenciózusan megemlítették a tatárszentgyörgyi gyilkosságról szóló hírek környezetében megjelenő egyéb bűncselekmények elkövetőinek (állítólagos) roma származását. A Hír TV esetében nagy hangsúlyt fektettek a gyanúsítottak etnikai hovatartozásának hangsúlyozására, emellett pedig - más műsorszolgáltatókkal összevetve

-

jóval

többször

számoltak

be

romák

által

elkövetett

erőszakos

bűncselekményekről. Így utóbbi műsorszolgáltatónál esetenként a cigánybűnözés-narratíva keretében jelent meg a tatárszentgyörgyi gyilkosság is. Előfordult, hogy műsorszolgáltató „a cigányok” szavahihetőségét is megkérdőjelezte: az egyik hírben például elmondták, hogy míg a tűzoltók a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkoztak, „a gyilkosság hajnalán a helyi cigányok nem mondtak nekik semmit, azt állították aludtak”, a család rokonai állítják, három lövést hallottak. Az Echo TV híradóiban visszatérően próbálták bagatellizálni a rasszista indítékot: ilyen volt például, amikor pejoratív éllel tudósítottak arról, hogy a miniszterelnök elítélte a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltést. „Gyurcsány Ferenc (…) ismét a rasszizmusról elmélkedett.” A pécsi ügyben kiemelték, az áldozatok és a gyanúsítottak egyaránt romák, és többször hangsúlyozták, hogy „egyesek”, illetve a cigány vezetők ennek ellenére rasszista bűncselekményt emlegettek. A tatárszentgyörgyi támadás rasszista indítékának közvetett megkérdőjelezése volt, hogy többször felvetették, lehetséges, hogy a gyilkosságok mögött külföldi titkosszolgálatok állnak, annak ellenére, hogy erre semmilyen körülmény, illetve hivatalos nyilatkozat nem utalt. A Hír TV-nél egy ízben egyszerűen áthelyezték az egyik 66

Jenei Ágnes: Miből lesz a hír? Médiakutató, 2001, nyár. 30. 92

nyilatkozó

mondandójának

hangsúlyát:

Kondorosi

Ferenc riporteri

kérdésre adott

nyilatkozatát, miszerint nem tartja valószínűnek a külföldi titkosszolgálatok szerepét az ügyben, de ezt az aspektust is végig kell gondolni, a bemondó így interpretálta: „Meg kell vizsgálni, hogy nem külföldi titkosszolgálatok gerjesztik-e az etnikai feszültségeket Magyarországon, nyilatkozta a Hír TV kérdésére az Új Rend kormánybiztosa.” Az újabb tatárszentgyörgyi tűzesetről szóló beszámolókban mindkét televízió azt emelte ki, hogy a helyi romák és egyes cigányvezetők „farkast kiáltottak,” azaz annál az esetnél is gyújtogatásról, Molotov-koktélos támadásról beszéltek, amelynél kiderült, baleset okozta a tüzet. A Hír TV-ben ironikus hangnemben közölték, miután kiderült, hogy nincs idegenkezűség „az Országos Cigány Önkormányzat elnökének is magyarázkodnia kellett.” Az ezt követő bejátszás „magyarázkodást” nem tartalmazott, Kolompár Orbán annyit mondott: „örömmel hallom azt, hogy egy más jellegű tűz keletkezett, tehát nem idegenkezűség. Én bízom benne, hogy a romák megnyugszanak, de a temetésig biztos, hogy ilyen lesz a hangulat.” A tatárszentgyörgyi és a veszprémi gyilkosság médiareprezentációját összehasonlítva - az MTV kivételével az összes műsorszolgáltató esetében - feltűnő különbség volt tetten érhető a gyász kifejezésének bemutatásában. A Marian Cozma meggyilkolásáról szóló tudósításokban általában rendkívül sokszor (és sok ismétléssel) számoltak be a halálesetet követő országos gyászreakciókról, mutatták be a sportoló hozzátartozóinak fájdalmát. Ezt a tragédián túl a szakirodalomban hírérték növelő tényezőként számon tartott prominencia is indokolta.67 Ugyanakkor a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság esetében feltűnően kevés gyászreakcióról tudósítottak a vizsgált híradók, holott elméletileg a gyermekgyilkosságoknál ilyenek természetesek és gyakoriak. Tipikusak voltak az áldozatok bemutatása közötti konceptuális különbségek: míg a nem roma áldozatot társadalmi státusza, foglalkozása alapján ismerhettük meg, a roma áldozatok individuális szerepmegjelölés nélkül, kizárólag etnikai hovatartozásuk alapján lettek bemutatva. Ez a fajta különbségtétel problémás, mivel ezáltal a kisebbséghez tartozó szereplő fő „tulajdonságát”, mintegy esszenciáját nem az egyénisége, hanem az etnikai csoporttagsága határozza meg. 68 A csoportképzés a befogadóban a „mi-ők” csoportközi kategóriáinak felállításához és a másik csoport homogenizációjához vezethet, ami a kisebbségekkel szembeni előítéletesség kialakulásának egyik feltétele.

Az elhunyt és a gyászolók egy része is ismert sportoló, közéleti szereplő volt. Kjartan Páll Sveinsson: The Tale of Two Englands - ’Race’ and Violent Crime in the Press. 25-26. http://www.runnymedetrust.org/uploads/publications/pdfs/TwoEnglands-2008.pdf 67 68

93

Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált műsorok az Rttv. vonatkozó rendelkezéseit nem sértették. Ugyanakkor többnyire negatív képet mutattak a cigányságról és esetenként visszaigazolták a többségi társadalomban élő cigányellenes előítéleteket. Emellett a roma hírfogyasztókban fokozhatták a kirekesztettség és megalázottság érzését. 69 A műsorok elemzése alapján valószínűsíthető, hogy a romák ilyen fajta médiareprezentációját a műsorszolgáltatók többségénél nem konceptuális megfontolások okozták, sokkal inkább a kisebbségi tematika érzékenységének nem elég elmélyült ismerete, az azzal kapcsolatos általános bizonytalanság, valamint a hírverseny által támasztott időhiány.

69

Vö. Bernáth Gábor - Messing Vera, 1998. 23. 94