A magyarországi közműsorszolgáltatók. és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók működése és támogatásuk tapasztalatai. Budapest, január 16

A magyarországi közműsorszolgáltatók és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók működése és támogatásuk tapasztalatai

Budapest, 2012. január 16.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakult a közműsor-szolgáltatók és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók helyzete az elmúlt években. Az elemzés az érintett médiumok vezetőinek körében 2010 nyarán készült kérdőíves felmérés eredményeire, a Műsorszolgáltatási Alap támogatási tevékenységének információira és a Médiahatóság Műsorfigyelő és elemző főosztályának tapasztalataira épült, kiegészülve a témában született szakirodalom eredményeivel. 1. Bevezetés Általánosságban elmondható, hogy a média, így a helyi média is, egyszerre szolgál társadalmi és gazdasági célokat. Munkahipotézisünk szerint az üzleti célok megléte a tárgyalt műsorszolgáltatók egy (kisebb) részére is jellemző volt. Ugyanakkor többségük elsősorban az állampolgári tájékozódás, a helyi közösségi élet szervezésének eszközeként funkcionált. A kétféle cél nem feltétlenül ütközik egymással, hiszen egyrészt a társadalmi/közösségi célok eléréséhez megfelelő gazdasági háttér szükséges, másfelől az utóbbiakat szolgáló és a tájékozódni kívánó állampolgárokat, helyi közösségeket érdeklő minőségi tartalom hozzásegítheti a műsorszolgáltatót a gazdasági sikerhez is. 1 Általában a médiapolitika, illetve a médiapolitikai célkitűzéseket megvalósítani kívánó médiaszabályozás feladata a fenti kettős érdekek eléréséhez szükséges optimális szabályozás megteremtése. 2 A

magyarországi

háromosztatú

(közszolgálati,

kereskedelmi

és

közösségi)

médiarendszerben a közműsor-szolgáltatók és a nonprofit műsorszolgáltatók definíció szerint a harmadik kategóriába tartoztak, így elsősorban a helyi műsorszolgáltatás speciális szegmensét képviselték. Ezeknek a médiumoknak elméletileg (és többségük saját célmeghatározása szerint is 3) fontos szerepük volt a helyi közösségek lokális információkkal való ellátásában, illetve a helyi közösségek megszervezésében, megerősítésében. 4 Az elmúlt tíz évben a közműsor-szolgáltatók és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók száma rohamosan nőtt Magyarországon. Az első közműsor-szolgáltató,

1

V. ö. Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és

hatása. Médiakutató, 2004. tél. 2

David Hutchison: Media Policy. An Introduction. Oxford & Malden: Blackwell, 1999.

3

Lásd a műsorszolgáltatók célkitűzéseikre adott válaszait később.

4

Lásd pl.: Péterfi Anna & Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára... A kisközösségi

rádiók esélyeiről. http://wp.akti.hu/wp-content/uploads/2010/05/fuzet39.pdf

2

az Omnicolor Polgári Televízió 1999 májusában kapta meg a minősítést. 5 Ezután 1999 októberében hat ilyen státuszú médium kezdte meg adását, 2010 szeptemberében pedig már 190 sugárzott, köztük 154 televízió és 36 rádió. Nonprofit adóból ugyanekkor 82 volt, 59 rádió és 23 televízió. 6 A két típusba tartozó műsorszolgáltatók a tulajdonosi hátterük, vételkörzetük

mérete,

nézettségük/hallgatottságuk,

műsorstruktúrájuk,

célközönségük,

fenntartási forrásaik, technikai felszereltségük és a piaci helyzetük alapján nagy különbségeket mutattak. Igaz volt ez a műsorpolitikájukra és az alapításukat motiváló célokra is, valamint arra, hogy milyen szerepet töltöttek be a vételkörzetükben élő helyi közösségek életében. E különbségek megléte arra is rávilágít, hogy a fenti státusszal bíró médiumok csoportján belül markáns belső kategóriák jöttek létre, ami felvetette a kérdést: e műsorszolgáltatói csoportokon belül mely típusokat milyen (költségvetési) támogatásban érdemes részesíteni, illetve végső soron, melyek voltak azok a típusok, amelyek az eredeti törvényhozói szándék szerint működtek, azaz melyeknél volt indokolt az állami tulajdont képező frekvencia térítésmentes használata, a speciális státusz fenntartása. A korábban érvényben lévő Rttv. rendelkezései alapján a közműsor-szolgáltató „olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorokat szolgáltat.” 7

A

nem

nyereségérdekelt

(nonprofit)

műsorszolgáltató

pedig

„olyan

műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni,

ha a műsorszolgáltatásból származó

-

elkülönítetten

nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.” A törvényben megfogalmazott kötelezettségek teljesítése komoly gazdasági és szakmai erőfeszítéseket igényelt a státuszt elnyert médiumoktól. Kiemelten igaz volt ez a közműsor-szolgáltatókra, mivel a műsoridő legalább 50 százalékát kellett közszolgálati műsorokkal kitölteniük. A közszolgálati műsorok készítése általában idő- és pénzigényes, komoly szakmai tapasztalatokat kíván, ugyanakkor a hirdetőknek ezek a műsorok csekély hallgatottságuk/nézettségük miatt nem vonzóak. Emellett a közműsor-szolgáltatók (a közszolgálati műsorszolgáltatókhoz hasonlóan) hat perc reklámot adhattak óránként. A 5

Lásd a 224/1999. (V.20.) számú ORTT határozatot.

6

A részletes adatokat lásd a rádiókat illetve a televíziókat tárgyaló fejezetek elején.

7

1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról. 2 § 17.

3

törvény jelentősen korlátozta a műsorszám-támogatási lehetőségeiket is. 8 A nem nyereségérdekelt médiumoknál elsősorban a finanszírozás jelentett komoly kihívást, mivel a törvényben megfogalmazott célokból adódóan a célcsoportjuk szűk, a hallgatottságuk pedig csekély volt, így a hirdetők szempontjából nagyrészt érdektelennek számítottak. Emellett 60 percenként mindössze három perc reklámot sugározhattak (általában ezt a reklámidőt sem tudták kitölteni). A fentiek figyelembevételével az 1996-os médiatörvény különböző könnyítéseket és előnyöket is tartalmazott a tárgyalt típusokra nézve. Előírta pl., hogy „A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól,” 9 illetve „A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni”. 10 Ezek a műsorszolgáltatók a díjmentesség mellett kiemelt támogatást is élveztek, amelyről a médiatörvény Műsorszolgáltatási Alapról szóló része rendelkezett: 77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása. 78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.

8

1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról. 25. §

Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. 9

1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról. 22. § (4).

10

1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról. 90. § (6).

4

A Műsorszolgáltatási Alap a 2006-2010-es időszakban 11 a műsorkészítésre szánt keretből

összesen

825.936.754

forint

támogatásban

részesítette

a

tárgyalt

műsorszolgáltatókat (részletesen lásd az 1. táblázatban). 1. táblázat: A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és a közműsorszolgáltatók által műsorkészítésre elnyert teljes pályázati pénzösszeg 2006-2010.

Televízió év

nem nyereségérdekelt

Rádió közmű sor-

nyereségérdekelt

műsorszolgáltatók szolgáltatók műsorszolgáltatók 2006

26.664.000 Ft

2007

18.175.000 Ft

2008

21.008.000 Ft

2009

23.817.000 Ft

2010

18.275.000 Ft

összese

107.939.000

n:

Ft

64.026. 400 Ft 63.359. 000 Ft 109.90 7.000 Ft 86.404. 000 Ft 30.010. 000 Ft 353.70 6.400 Ft

közmű

nem

16.615.400 Ft

22.501.000 Ft

16.269.554 Ft

24.860.400 Ft

8.612.000 Ft

88.858.354 Ft

sorszolgáltatók 61.740. 000 Ft 57.602. 000 Ft 85.336. 000 Ft 51.084. 000 Ft 19.671. 000 Ft 275.433 .000 Ft

A Műsorszolgáltatási Alap rezsire és műszaki fejlesztésre kiírt pályázatain kizárólag nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és közműsor-szolgáltatók vehettek részt. Ennek oka (hasonlóan a műsorszolgáltatási díjfizetés alóli mentességhez), hogy ezek a médiumok magas közszolgálati műsorarányt voltak kötelesek közvetíteni, illetve meghatározott speciális célcsoportot (helyi, etnikai, vallási, kulturális vagy életmódbeli közösségeket) szolgáltak.

11

A 2010-es három pályázati időszakból értelemszerűen csak az első eredményei kerülhettek

feldolgozásra, így a 2010-re közölt összeg nagyságrendileg egyharmada volt teljes évi összegnek.

5

A tárgyalt időszakban a Műsorszolgáltatási Alap a szóban forgó műsorszolgáltatókat műszaki fejlesztésre és rezsiköltségekre összesen 2.096.471.647 forint támogatásban részesítette (részletesen lásd a 2. táblázatban). 2. táblázat: A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és a közműsorszolgáltatók által műszaki fejlesztésre és rezsiköltségekre elnyert teljes pályázati pénzösszeg 2006-2010

Működési költségek

Műsorszámok támogatása

nem év

nyereségérdekelt műsorszolgáltató

nem közműsor -szolgáltatók

nyereségérdekelt műsorszolgáltató

k 200 6

123.644.633 Ft

200 7

92.284.229 Ft*

200 8

176.265.074 Ft

200 9

149.157.976 Ft

201 0

153.769.600 Ft

öss zesen:

695.121.512 Ft

közműsor -szolgáltatók

k 187.277.12 0 Ft 145.806.00 0 Ft* 220.339.00 5 Ft 161.443.05 2 Ft 151.770.40 0 Ft 866.635.57

65.886.139 Ft

42.080.487 Ft

64.607.186 Ft

38.146.600 Ft

37.944.575 Ft 248.664.987

7 Ft

Ft

92.136.06 0 Ft 48.852.14 8 Ft 71.065.55 5 Ft 36.007.04 7 Ft 37.988.76 1 Ft 286.049.5 71 Ft

A fenti adatsorokból kitűnik, hogy az érintett műsorszolgáltatók jelentős közpénzekhez jutottak, ráadásul oly módon, hogy azért kizárólag egymással kellett versengeniük. Így rendkívül fontos annak megválaszolása, hogy mennyiben voltak indokoltak és célszerűek ezek a támogatások, illetve hogy ezek a törvényalkotó céljának megfelelően kerültek-e felhasználásra. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a műsorszolgáltatási díjfizetés alóli mentesség, minden ilyen médiumnál indokolt volt-e.

6

A tárgyalt műsorszolgáltatók között természetesen rádiók és televíziók egyaránt voltak. A tulajdonviszonyokban, a közönségben, a médiapiaci pozícióban, a gazdasági háttérben, a műsorkínálatban meglévő különbségek miatt célszerű a médiumokat külön fejezetben bemutatni. 2. Rádiók A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint Magyarországon 2010 végén 192 helyi rádióállomás működött. Ezek nagyobb része (97) kereskedelmi adó volt. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató 59 volt, amelyből 47 kisközösségi rádiónak számított. Ezek mellett 36 közműsor-szolgáltató üzemelt, amelyből 15 kisközösségi rádió volt. A magyarországi helyi rádiós piacot általánosságban az alacsony reklámbevételek jellemzik, és az ebből fakadó gazdasági háttér a műsorszolgáltatók teljes működését, így a műsorok tartalmát is meghatározta. Ugyanakkor jelentős eltérések voltak az egyes rádiók között aszerint, hogy milyen településeken működtek. Reklámpiaci szempontból a fővárosban üzemelő helyi rádiók vannak a legjobb helyzetben, és a településméret (azaz az elérhető hallgatók száma) csökkenésével a piaci helyzet is romlik. A településméret fontosságát magyarázza, hogy elsősorban a fővárosra koncentrálódik a fizetőképes fogyasztói réteg, amely a vidéki városokban jóval kisebb arányban van jelen, és a községekben még kevésbé mutatható ki. 12 A rádiók földrajzi elhelyezkedésének fenti következményei a közműsorszolgáltatókra és (kevésbé, de) a nonprofit műsorszolgáltatókra is érvényesek voltak. Az általunk tárgyalt rádiók gazdasági helyzetét szintén alapvetően befolyásolta, hogy ki volt az adott műsorszolgáltató tulajdonosa. Egy önkormányzat, egyház (vagy az ezek által tulajdonolt gazdasági társaság) különböző (ideológiai, evangelizációs stb.) célokból dönthet úgy, hogy egyéb anyagi forrásait felhasználva finanszírozza az egyébként veszteséges rádióját. Egy magánszemély, gazdasági vállalkozás, vagy egy gazdasági háttérrel alig rendelkező civil szervezet ezt legtöbbször nem tudja (vagy nem akarja) megtenni, így kénytelen pályázati pénzekre, illetve hirdetési bevételekre támaszkodni. Utóbbiaknál ezek megléte (vagy éppenséggel hiánya) alapvetően kihat a műsorszolgáltatás színvonalára és a médiatörvényben számukra meghatározott, illetve a műsorszolgáltatási szerződésükben vállalt kötelezettségeik betartására (vagy éppen be nem tartására).

12

Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és

hatása. Médiakutató, 2004. tél.

7

2.1. A közműsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt rádiók működésének általános körülményei Ebben a fejezetben a fent nevezett műsorszolgáltatók általános működési kondícióit mutatjuk be. Adataink egy empirikus kutatáson alapulnak, amelyet a közműsor-szolgáltatók és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók üzemeltetőinek körében végeztünk 2010 júliusa és szeptembere között. A kutatás során egy kérdőív kitöltésére kértük fel a nevezett médiumok vezetőit. 13 Minden olyan műsorszolgáltatót megkerestünk, amely az adott időszakban a tárgyalt státuszok valamelyikével rendelkezett. A rádiók üzemeltetői közül 45 válaszolt megkeresésünkre, így az érintettek közel feléről (46,8 %) nyertünk adatokat. 14 A magas esetszám ellenére az információk nem reprezentatívak, emellett a hiányos és pontatlan válaszok is torzítják az eredményt. Ezzel együtt a válaszok megmutatják a közműsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt rádiós piac legfontosabb sajátosságait, trendjeit. 2.1.1. Az indulás körülményei, a kezdeti célok A nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató rádiók tulajdonosi szerkezete sokféle,

ezeket

magánszemélyek,

gazdasági

társaságok,

kht.-k,

civil

szervezetek

(egyesületek vagy alapítványok), önkormányzatok, egy esetben pedig egyház tulajdonolták. Egy részük megalakulása óta tulajdonosváltáson ment keresztül, esetenként a tulajdonló társulás formája is változott. A rádiók alapítóira vonatkozó kérdésünkre 43 esetben kaptunk választ. Eszerint a legtöbb (17) alapító civil szervezet volt. Magánszemélyek 12, betéti társaságok négy, kft.-k öt, önkormányzatok vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kettő, egyház pedig egy rádiót alapított. Két műsorszolgáltató az alapítót „egyéb” társaságként jelölte meg, anélkül, hogy a társasági formát közölte volna. A rádiók 44,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az alapításnál rendelkezett korábbi rádiós tapasztalatokkal. Ezek a legkülönfélébbek lehettek, mint pl. a közszolgálati Magyar Rádiónál szerzett gyakorlat, korábbi kereskedelmi-, illetve közösségi rádiós múlt, ezeken belül szerkesztés, műsorvezetés, promóciós munka, rádiós vezetői tapasztalat.

13

A kérdőívet lásd az 1. sz. mellékletben.

14

A rádiók képviselői többsége (53,2%) többszöri megkeresésünkre sem válaszolt, a válaszolók egy része

pedig néhány kérdésre hiányos vagy elnagyolt választ adott.

8

Az alapítók személyes tapasztalatain túl, a válaszadó médiumok 17,8 százalékánál intézményes előzménye is volt a műsorszolgáltatási tevékenységnek, azaz a rádió indulását megelőzte valamilyen (internetes, zártláncú kábeles vagy kísérleti) műsorszolgáltatás. A műsorszolgáltatók műszaki felszereltségének színvonala - saját megítélésük szerint - az indulásnál rendkívül eltérő, de többnyire alacsony volt. A válaszadók egy ötös skálán értékelték az induláskor rendelkezésükre álló műszaki/technikai feltételeket. 24,4 százalékuk kettesre, 46,7 százalékuk hármasra értékelte ezeket, a legmagasabb választható ötös értéket csak 13,3 százalékuk jelölte meg. A technikai feltételek elégtelensége miatt a 45 műsorszolgáltató közül 14 kényszerült halasztást kérni az ORTT-től a műsorszolgáltatás megkezdésére. A speciális státuszra vonatkozó adatokból az derült ki, hogy a válaszadó rádiók (ebben az esetben 43) döntő többsége (40) eredetileg is közműsor-szolgáltatóként/nonprofit műsorszolgáltatóként indult. Hárman jelezték, hogy az eredeti kereskedelmi működési formájukat cserélték a speciális státuszra. A rádió alapításának, illetve közműsor-szolgáltatóvá/nonprofit műsorszolgáltatóvá alakításának fő céljáról szóló kérdésnél a rádiók képviselői két-két fő célkitűzést választhattak ki, illetve nevezhettek meg. A kérdésre így 43 műsorszolgáltatótól összesen 73 választ kaptunk. Ezek az alábbiak szerint alakultak: 24 válasz a vételkörzetben élők helyi/regionális információkkal történő ellátását és/vagy a lakóhelyi közösségi fórum létrehozását; 17 kulturális célt vállaló műsorszolgáltatást; 9 korosztályi célcsoport igényeit kielégítő műsorszolgáltatást; 7 a helyi társadalom értékeinek megőrzését elősegítő műsorszolgáltatást; 6 nemzeti/etnikai kisebbségi fórum létrehozását, 4 intézményi, oktatási közösség fórumaként működő műsorszolgáltatást, 2 hátrányos helyzetűeknek szóló műsorszolgáltatást jelölt meg a rádió alapításának fő céljaként. Egy-egy esetben fő célként szubkulturális közösség igényeit kielégítő műsorszolgáltatást; a vételkörzetben élő katolikus és a szélesebb közönség objektív tájékoztatását az egyház értékrendjének megfelelően, vallási műsorok sugárzását; az Európai Unióba való belépés küszöbén a gazdasági kultúra fejlesztését és terjesztését; vallásos témájú műsorszolgáltatást jelölték meg a válaszadók. A rádiók alapításának fő céljain túl rákérdeztünk arra, hogy leginkább milyen megfontolás

játszott

közre

a

speciális

(közműsor-szolgáltatói/nonprofit)

státusz

választásában. A médiumok vezetői itt egy választ adhattak. 25-en nyilatkoztak úgy, hogy ezt a formát látták a legalkalmasabbnak a médium alapvető céljaként megjelölt helyi társadalmi igény kielégítésére. Tizen egyértelműen anyagi megfontolásokkal magyarázták a

9

döntést, konkrétabban a műsorszolgáltatási díjmentesség és a különböző pályázati lehetőségekben való részvétel előnyeit értve ez alatt. Hat válaszadó egyformán fontosnak tartotta a fenti két szempontot, kérésünk ellenére sem tudott prioritást adni valamelyiküknek, így mindkettőt megjelölte. Egyéb indokok egy-egy esetben fordultak elő (ezek: a kommunikáció tanszéken folyó oktatáshoz kapcsolódik a rádió; az alapító célja; ezt tanácsolták Szarámás 15 rádiósok; nem volt célunk kereskedelmi tevékenység végzése; saját zenei, műsorszerkesztői értékrend és koncepció közvetítése, mely eltért a kereskedelmi rádiókétól). 2.1.2. A rádiók tulajdonosi és pénzügyi helyzete Az alábbiakban a rádiók helyzetét a tulajdonosi forma, a bevételek és kiadások mértéke, a különböző forrásokhoz való hozzájutás, valamint a munkatársak szakmai felkészültsége alapján ismertetjük. A rádiók tulajdoni viszonyaira vonatkozó kérdésünkre 44 választ kaptunk. Ezek alapján a felmérés időpontjában a tulajdonosi szerkezet az alábbiak szerint épült fel. A legtöbben (36,4%) a tulajdonos civil szervezet (alapítvány, egyesület) volt. A rádiók reklámpiaci helyzetét alapvetően befolyásoló telephelyre 16 vonatkozó adatok szerint a válaszadó műsorszolgáltatók 18,6 százaléka működött a fővárosban, 25,6 százaléka megyeszékhelyen. Egyéb városban 41,9, községekben pedig 14 százaléka. Bevételek és kiadások A rádiók teljes bevételei rendkívül nagy különbségeket mutattak. Volt olyan állomás, amely saját bevallása szerint összesen 10 000 forint bevétellel rendelkezett, a másik végletet az a műsorszolgáltató képviselte, amely 300 millió forinthoz jutott. A válaszadó műsorszolgáltatók 27,8 százaléka 1 millió forint alatti bevételről számolt be. 22,2 százalékuk 1-5 millió, 16,7 százalékuk 5-20 millió, szintén 16,7 százalékuk 20-50 millió, 8,3 százalékuk 50-100 millió forint közötti éves bevétellel rendelkezett. 100 millió forint feletti összeget 8,3 százalék jelölt meg. Az egyes rádiók bevételeit jelentősen befolyásolta, hogy mekkora településen működtek. 100 milliós bevétellel egy-egy fővárosi, illetve megyeszékhelyen üzemelő rádió 15

A válaszadó a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (SZARÁMASZER) nevű civil szervezetet

jelölte így. 16

Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és

hatása. Médiakutató, 2004. tél.

10

rendelkezett. A nyolc válaszoló budapesti műsorszolgáltató közül csak egy rendelkezett egymillió forint alatti bevétellel, ugyanakkor öten 20 millió forint feletti összeghez jutottak. A településméret csökkenésével általában a bevételek is csökkentek.

A rádió teljes nettó

Milyen településen üzemel a rádió?

bevétele 2009-ben (pályázatokkal, támogatásokkal együtt)

Fővár os

Megyesz

Egyéb

ékhely

város

Köz ség

0-1000000

1

2

5

2

1000001-5000000

2

2

3

1

5000001-20000000

0

2

4

0

20000001-

2

1

3

0

2

0

0

1

10000000-

1

1

0

0

Összesen

8

8

15

4

50000000 50000001100000000

A rádiók tulajdonosi szerkezete trendszerűen nem befolyásolta a bevételek alakulását. Az egyes rádiók kiadásai – bevételeikhez hasonlóan – nagy különbségeket mutattak, a nulla kiadástól a 369.480.000 forintig terjedtek. 21,6 százaléknak 1 millió forint alatti kiadásai voltak. 1-5 millió között 24,3, 5-20 millió között 18,9, 20-50 millió között 21,6, 50-100 millió között 5,4 százalékuk jelölte meg a költségeit. 8,1 százalékuknál jelentkezett 100 millió forint feletti kiadás. A rádiók kiadásaiban szintén nagy eltérések mutatkoztak a településméret alapján. 100 millió forint fölötti kiadást kizárólag két fővárosi állomás jelzett, és Budapesten összesen egy adó számolt egymillió alatti költséggel. A településméret csökkenésével általában a kiadások is csökkentek. Jellemző, hogy a községekben üzemelő rádiók fele egymillió forintnál kevesebb kiadással működött.

11

Milyen településen üzemel a rádió?

Mekkora volt a rádió teljes nettó kiadása 2009-ben?

Fővár os

Megyeszé

Egyéb

khely

város

Köz ség

0-1000000

1

2

3

2

1000001-5000000

2

2

4

1

5000001-20000000

0

1

6

0

20000001-

2

3

3

0

1

0

0

1

2

0

0

0

8

8

16

4

50000000 50000001100000000 100000001400000000 Összesen

A kiadásokra a rádiók tulajdonosi szerkezete is hatással van. Ez esetünkben elsősorban azt jelenti, hogy azok a műsorszolgáltatók, amelyeknek tulajdonosai civil szervezetek, általában jóval kisebb kiadásokat engedhettek meg maguknak, mint az egyéb tulajdonosi háttérrel működő társaik. A rádiók fő bevételei alapvetően két forrásból származtak: egyrészt hirdetésekből, másrész a Műsorszolgáltatási Alaptól. Kérdésünkre 23 válaszadó jelölt meg reklám-bevételt, azaz a rádiók 48,9 százaléka ilyennel egyáltalán nem rendelkezett. A hirdetési bevételt felmutató válaszadóknál az összbevételeikhez viszonyított hirdetési bevételek rendkívül különbözőek voltak. Kevesebb, mint egyharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a reklámból befolyó összegek teljes bevételeik 10 százaléka alatt vannak. Kevesebb, mint egytizedük 11-20, 21,7 százalékuk 21-50, 26,1 százalékuk 51-70, 13 százalékuk pedig 71-100 százalék között jelölte meg az összes bevételein belül a reklámokból szerzett pénzeket. A teljes bevételhez viszonyítva a hirdetésekből származó bevételek aránya a nagyobb településektől a kisebbek felé haladva folyamatosan csökkent. A hirdetések mellett a rádiók bevételeiben jelentős részt tettek ki az állami – elsősorban a Műsorszolgáltatási Alaptól befolyt, pályázatokon elnyert – támogatások (a

12

megkérdezett 45 rádióból 39 közölte, hogy kapott ilyen támogatást). A rádiók állami támogatása szinte kizárólag a Műsorszolgáltatási Alaptól származott. Az

állami

támogatás

mértéke

és

a

telephely

elhelyezkedését

vizsgálva

megállapítottuk, hogy a legkisebb településeken, azaz a községekben működő adók kisebb összegekhez jutottak, mint a másik három településtípuson üzemelők. Utóbbiak között viszont egyértelmű különbségeket nem regisztráltunk. Az állami támogatás mértéke összefüggést mutatott a rádiók teljes bevételével. A tendencia azt mutatta, hogy azok az adók kaptak nagyobb állami támogatást, amelyeknek a teljes bevétele is magasabb volt. A teljes állami támogatáshoz hasonlóan az Alaptól érkező támogatások is a községekben működő rádióknál voltak alacsonyabbak, a városok között nem mutattak komoly különbségeket. Egyéb állami támogatással összesen három rádió rendelkezett. E műsorszolgáltatók teljes bevételének 82, 65, illetve 48 százalékát tette ki ez a tétel. A rádiók állami támogatásában tehát a Műsorszolgáltatási Alap szinte kizárólagos szerepet játszott. Emellett megállapítható, hogy ezen műsorszolgáltatók jelentős része elsősorban ezekre a támogatásokra építette működését: 8 százalékuk kizárólag az Alaptól származó juttatásból gazdálkodott, további 28 százalékuk a bevételeinek több, mint 70 százaléka származott ebből a forrásból és csak 36 százalékukról mondható el, hogy anyagi forrásainak

maximum

negyedét

tették

ki

a

Műsorszolgáltatási

Alaptól

származó

támogatások. Egyéb támogatás Az állami dotáció mellett elsősorban a települések önkormányzatainak támogatásai jelentkezhettek bevételként a műsorszolgáltatóknál. Ilyennel a rádiók több mint negyede (28,9%) rendelkezett. Ezek legnagyobb részénél (46,2%) a bevételeik 1-10 százalékát tette ki ez a típusú támogatás, 15,4 százalékuknál 10-30 százalék, 38,5 százalékuknál 30-50 százalék között volt ez az arány. Azoknál a rádióknál, amelyek rendelkeztek önkormányzati támogatással, ez általában a bevételeik kevesebb, mint negyedét biztosította. Kivételt képeztek a nem megyei jogú városokban működő adók. Ezek 44,5 százalékánál a bevétel több mint 25 százaléka származott a helyi önkormányzattól.

13

A

rádiók

17,8

százaléka

(nyolc

műsorszolgáltató)

nyilatkozott

úgy,

hogy

magánadományokkal is rendelkezik (az adományok között a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 százalék is szerepelt). Közülük három-három bevételeinek 1-10, illetve 10-30 százalékát biztosították adományok, egy-egy műsorszolgáltatónál 62, illetve 95 százalékot tett ki ez az arány. Költségek A megkérdezett műsorszolgáltatók költségeinek nagy részét a bérek és járulékok, a rezsiköltségek, kisebb részben a műszaki fejlesztések tették ki. A bérköltségekről szóló kérdésünkre 31 választ kaptunk. Ezek szerint a válaszoló rádiók több mint felénél a bérek és járulékaik jelentették a teljes költségvetésük legalább 50, egyötödüknél viszont legalább 70 százalékát. A rezsiköltségekre vonatkozó kérdésünkre 37-en válaszoltak, 10,8 százalékuk 10 százaléknál kevesebbre tette a rezsi arányát a teljes költségvetéshez viszonyítva, 29,7 százalékuk 11-20, 32,4 százalékuk 20-50, 21,6 százalékuk 50-70 és 5,4 százalékuk 70-100 százalék között határozta meg ezt az arányt. Az értékesített reklámidőre vonatkozó kérdésre a rádiók 38,6 százaléka felelte, hogy nem ad reklámot. 20,5 százalékuk napi 10 percnél kevesebb, 18,2 százalékuk 10-20 perc, 11,4 százalékuk 20-30 perc, 9,1 százalékuk pedig 30-60 perc közötti reklámidőt értékesített. Csupán egy műsorszolgáltató (2,3%) tudott napi 60 perc fölötti reklámidőt eladni. Az értékesített reklámidő mennyiségét a település mérete csak részben befolyásolta. Ennek lényege, hogy a községekben működő adók egyáltalán nem tudtak (vagy akartak) reklámidőt eladni, a többi településtípusnál viszont nem voltak nagy különbségek. Érdekes, hogy a fővárosi rádiók egyike sem tudott napi 30 percnél több reklámidőt értékesíteni, a megyeszékhelyeken üzemelő szolgáltatók 18,2 százaléka, míg az egyéb városokban működők 11,1 százaléka viszont igen. Arra a kérdésre, hogy nyereségesen tudnak-e működni, a rádiók képviselőinek nagy többsége nemleges választ adott. 2009-ben 13,6 százalékuk működött nyereségesen, ellenben 77,3 százalékuk egyáltalán nem zárt pozitív évet. Azon rádiók relatív többsége (40%), amelyek képesek voltak pozitív gazdasági eredményt produkálni, ezt rögtön az indulásuk évében elérték.

14

A településméret és a nyereséges működés között nem találtunk egyértelmű összefüggést. A fővárosi és községi rádiók között egyáltalán nem volt nyereséges, a megyeszékhelyeken működők 9,1, az egyéb városokban üzemelők 22,2 százaléka volt ilyen. A rádiók piaci helyzetét alapvetően befolyásolja a helyben megjelenő versenytársak erőssége. A válaszadók többsége (57,5%) szerint a vételkörzetében a piac eltartóképességéhez képest megfelelő számú rádió volt. Több mint egyharmaduk viszont soknak ítélte a konkurensek számát. Meglepő módon 7,5 százalékuk úgy gondolta, hogy a piac még további rádiókat is elbírna. Azt a kérdést is feltettük a műsorszolgáltatóknak, hogy kiket tekintenek a legfőbb konkurenciájuknak. A nagy többség (64,3%) egyik helyi vagy regionális médiumot sem tartotta versenytársának. Más helyi rádiót több mint egynegyedük (28,6%) említett. Helyi televíziót, megyei napilapot, illetve helyi heti- vagy havilapot egyaránt 2,4-2,4 százalékuk jelölt meg konkurenciaként. 2.1.3. A munkatársak Választ kerestünk azokra a kérdésekre is, hogy a rádiók milyen státusban foglalkoztatják munkatársaikat, a műsorszolgáltatóknál dolgozók milyen végzettséggel és szakmai

tapasztalatokkal

rendelkeznek,

milyenek

a

bérviszonyok

és

a

működés

professzionalitásának szintje. A munkatársak foglalkoztatását tekintve a válaszok viszonylag nagy különbségeket mutattak. Voltak olyan műsorszolgáltatók, amelyek kizárólag főállású, mások csak mellékállású, vagy önkéntes munkatársakat foglalkoztattak. A leggyakrabban azonban vegyes megoldással találkoztunk, azaz különböző arányokban foglalkoztatták az eltérő státusú alkalmazottakat. A kérdőívek eredményei szerint főállású munkatársat a válaszadók kétharmada alkalmazott. Egyötödük 10 százalék alatt, ellenben 13,8 százalékuk 70 százalék felett dolgozott főállású munkavállalóval. A munkatársak foglalkoztatásának formáját a tulajdonosi szerkezet is befolyásolta. A magánszemélyek, illetve vállalkozások tulajdonában lévő rádióknál viszonylag magas volt a főállású munkatársak aránya, míg a civil szervezetek által tulajdonolt műsorszolgáltatók több mint felénél 10 százalék alatt alakult ez a megoszlás:

15

A főállásban alkalmazott munkatársak átlagos fizetését tekintve a rádiók között karakteres különbségek mutatkoztak. A válaszok havi bruttó 40.000 és 628.000 forint között mozogtak. Legjellemzőbb a 74.000 és 100.000 forint közötti bér volt. A főállású dolgozók fizetése terén nagy különbségek voltak megfigyelhetők aszerint, hogy milyen méretű településen üzemel a rádió. A fővárosban működő adóknál kimagasló fizetéseket közöltek a válaszadók. A bérek a település méretével együtt csökkentek. Mellékállású alkalmazottal a műsorszolgáltatók közel fele (44,4%) dolgozott. Ezek 55 százalékánál az ilyen státuszú munkatársak aránya 30 százalék alatt maradt. Egyhatoduk 31 és 50 százalék között, 30 százalékuk pedig 50 és 100 százalék között alkalmazott mellékállású munkavállalókat. Önkénteseket a rádiók mintegy kétharmada foglalkoztatott. A munkatársak szakmai tapasztalataira vonatkozó kérdésünkre adott válaszok is sokfélék voltak. A szakmai tapasztalatokat illetően voltak olyan műsorszolgáltatók (17,1%), amelyek

összes

munkatársa

rendelkezett

valamilyen

média

vagy

kommunikációs

végzettséggel, vagy pedig rádiós/újságírói tapasztalattal. Ugyanakkor 9,3 százalékuk egyetlen ilyen foglalkoztatottal sem rendelkezett. A szakmai tapasztalatok a telephely elhelyezkedése, azaz a településméret alapján lényeges eltéréseket nem mutattak. A

rádiókra

professzionalizálódás

jellemző jeleként

munkamegosztás értékelhető,

hogy

szintén a

eltérő

legtöbb

képet

produkált.

állomásnál

(59,1%)

A a

munkatársak állandó feladatköröket végeztek. A működés profizmusát nagyban befolyásolta, hogy egy rádió mekkora településen működött. A fővárosi rádiók háromnegyedénél a munkatársak állandó feladatokat végeztek. Ugyanez az arány a megyeszékhelyeken 63,6, az egyéb városokban 61,1, míg a községekben 33,3 százalék volt. 2.1.4. A Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási gyakorlatának értékelése A válaszadók a Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási rendszerét vegyesnek, de inkább jónak értékelték. A legmagasabb és legalacsonyabb értéket kevesen választották (8,1, illetve 2,7 százalék). Ugyanakkor az ötös skálán négyesre osztályozta a pályázati rendszert a válaszadók 51,4 százaléka. A műsorszolgáltatók képviselői több változtatási javaslatot is felvetettek az Alap pályáztatási gyakorlatával kapcsolatban.

16

2.1.5. A rádiók hálózatosodása 17, műsorok cseréje, szervezteti tagság Az 1996-os médiatörvény lehetővé tette a helyi rádiók hálózatokba szerveződését azzal a megkötéssel, hogy legalább napi négy órában kötelesek a saját műsoraikat sugározni. 18 Az alacsony költségvetésű, kis vételkörzetű rádiók hálózatos együttműködése nagyban gazdagította a műsorkínálatukat, ugyanakkor nem kellett lemondaniuk a helyi közéleti- és kulturális eseményeket feldolgozó műsorszámaikról sem. A műsorkészítés gazdasági terheinek megoszlása csökkentette a költségeiket, a nagyobb lefedettségből adódóan pedig a rádióhálózatok tagjai a közös reklámértékesítéssel a helyi hirdetők mellett az országos piacot megcélzó cégeknek, reklámügynökségeknek is hirdetési partnerei lehettek, így növelhették a bevételeiket. 19 A hálózatba kapcsolódással járó lehetőségek és előnyök ellenére a válaszolók 91,1 százaléka nem volt tagja rádiós hálózatnak. Ezzel együtt a rádiók többsége (53,5%) beszerzett külső gyártású programokat, 20,5 százalékuk pedig saját műsorait adta tovább más műsorszolgáltatóknak. Ugyanakkor

a válaszadók

többsége (55,6%)

tagja volt

valamilyen rádiós

szervezetnek. A tagság előnyeiként a közös érdekképviseletet, tanácsadást, képzések szervezését, az őket érintő információkhoz való könnyebb hozzájutást, az ARTISJUS és MAHASZ felé fizetendő jogdíjkedvezményeket,

a közös rendezvényszervezést,

a

műsorcsere lehetőségét és a tapasztalatcserét jelölték meg. 2.1.6. A jogi és intézményi környezet Az ORTT szankcionálási gyakorlatával kapcsolatban több kérdést is feltettünk a műsorszolgáltatóknak. A válaszok tanúsága szerint az érintettek 56,8 százalékát érte valamilyen szankció a médiahatóság részéről. Ezek 80 százaléka írásbeli figyelmeztetés, 20 százaléka pedig kötbér, bírság volt. A hatóság szankcionálási gyakorlatát a válaszadók közel kétharmada (65,8%) korrektnek ítélte. Túlságosan szigorúnak 31,7 százaléka, túlságosan megengedőnek pedig 2,4 százaléka (ez egy műsorszolgáltatót jelent) tartotta.

17

Az 1996. évi I. törvény szerint a hálózatba kapcsolódás: „két vagy több műsorszolgáltató

összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására” (2. §. 8.); hálózatos műsorszolgáltató: „az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik” (2. §. 9.). 18 19

Lásd az 1996. évi I. törvény 108. §. 3. pontját. Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és

hatása. Médiakutató, 2004. tél.

17

A műsorszolgáltatók képviselői elsősorban pályázati információkat szoktak keresni a médiahatóság internetes lapján. Emellett hasznosnak tartották a testületi ülésekkel kapcsolatos

információkat

kötelezettségeikhez

(jegyzőkönyveket,

használható

határozatokat),

dokumentumokat,

az

adatszolgáltatási

nyomtatványokat,

elvi

jellegű

határozatokat, a médiatörvénnyel kapcsolatos információkat (módosítások, hatályvesztések), elemzéseket, publikációkat, a digitális adattárat, információkat a szankciókról és az országgyűlési beszámolót. Arra a kérdésre, hogy milyen információkat szeretnének látni a hatóság honlapján, legtöbben

közönségmérési

adatokat,

a

gyakran

szankcionált

törvénysértés-típusok

bemutatását, médiapiaci elemzéseket, valamint az ügyfélszolgálati tanácsadást jelölték meg. 2.1.7. Műszaki felszereltség A felméréskor meglévő műszaki felszereltségüket a műsorszolgáltatók mintegy kétharmada (65,1%) az 1-5-ös skálán jónak (65,1%) jelölte, 5-ösre 7,0, 3-asra 25,6 százalékuk értékelte. Egy műsorszolgáltató (2,3%) azt jelezte, hogy technikai felszereltsége nagyon rossz (1-es). Az, hogy a rádió mekkora településen működik, alapvetően nem befolyásolta a technikai felszereltség színvonalát. 2.1.8. A műsorok Az iránt is érdeklődtünk, hogy hogyan épül fel a rádiók műsorstruktúrája. Saját gyártású műsorral minden válaszadó rendelkezett, a teljes műsoridejének minimum 17 százalékos arányában. Közel kétharmaduk legalább 80 százalékban saját készítésű műsorokat adott. A saját gyártású műsorok aránya a településmérettel fokozatosan nőtt:

18

A műsoridő mekkora arányában sugároznak saját gyártású műsorokat?

Milyen településen üzemel a rádió? Főv áros

Megyeszé

Egyéb

khely

város

Köz ség

17-40%

0

2

3

1

40,1-60%

0

1

3

3

60,1-80%

1

1

1

0

80,1-99%

2

6

6

1

100

3

1

5

1

Összesen

6

11

18

6

Meghatározó zenei stílusa a rádiók 42,2 százalékának volt. A napi műsoridőben a szöveges részek aránya a műsorszolgáltatók kevesebb, mint felénél (44,2%) haladta meg az 50 százalékot. A médiumok döntő többsége (91,1%) sugárzott hírműsort. Kevesebb, mint fele, 45,2 százaléka saját gyártású híreket közölt, 40,5 százaléka viszont hírügynökségtől szerezte be a híranyagot, 14,3 százaléka vegyes megoldást alkalmazott: a helyi híreit maga gyártotta, az országos és nemzetközi híreket pedig ügynökségtől vette át. A hírműsorokban szereplő helyi hírek aránya szintén nagy eltéréseket mutatott az egyes műsorszolgáltatóknál. Több mint egyötödük, 22 százalékuk kizárólag helyi híreket sugárzott. 24,4 százalékuknál 20 százalék alatt maradt a helyi hírek aránya, 26,8 százalékuknál 20-50, 9,8 százalékuknál 50-70, 17,1 százalékuknál pedig 70-99 százalék között mozgott ez a megoszlás. A helyi hírek mennyisége a településméret csökkenésével párhuzamosan nőtt. Míg a fővárosban üzemelő rádiók több mint felénél ezek kevesebb, mint 30 százalékát tették ki a híreknek, a községekben sugárzó adók fele 70 százaléknál magasabb arányban sugárzott helyi értesüléseket. A műsorszolgáltatók többsége nagy teret szentelt a vételkörzetében történt események feldolgozásának. Helyi témák tették ki a műsorszolgáltatók felénél a (nem zenei) műsoridő legalább 50 százalékát. A hírműsorokhoz hasonló tendencia volt megfigyelhető a nem zenei műsoroknál is, azaz a rádiók vételkörzetében történt események feldolgozása nagyobb szerepet kapott a kisebb településeken működő műsorszolgáltatóknál.

19

A nem zenei műsorok

Milyen településen üzemel a rádió?

milyen arányban foglalkoznak

F őváros

helyi témákkal?

Megyes zékhely

Egyé b város

Kö zség

5-30%

4

1

3

1

31-50%

3

3

3

0

51-70%

0

1

4

1

71-99%

0

5

7

2

100%

0

0

1

0

Összesen

7

10

18

4

Az élő műsorok teljes műsoridőhöz viszonyított aránya változó volt, ugyanakkor a műsorszolgáltatók több mint fele (52,5%) 50 százalék fölötti műsoridőben sugárzott élőben. Két rádió kizárólag élő műsorokat adott. Az élő műsorok és a településméret közötti összefüggések azt mutatják, hogy a kisebb településeken működő rádiók nagyobb arányban sugároztak élőben, mint a fővárosban és a megyeszékhelyen üzemelő társaik. Különösen igaz volt ez az egyéb város kategória esetében, ahol a rádiók közel fele (44,8%) műsoridejének legalább 50 százalékában élőben sugárzott, 27,7 százaléka pedig legalább 70 százalékban adott élő műsort. A taglalt rádióknak a közérdeklődésre számot tartó témák felvetésében, illetve a nagyobb nyilvánossághoz való eljuttatásában való lehetséges szerepéről mutat képet az az adat, hogy a műsorszolgáltatók által felvetett témák átkerültek-e a szélesebb nyilvánosságba. Saját bevallásuk szerint a rádiók 63,6 százaléka felvetett már olyan témát, amellyel ennek nyomán foglalkozott más médium (elektronikus média, nyomtatott vagy online sajtó stb.). Ezzel együtt nehéz megítélni a témaorientációs súlyukat, mivel egyrészt nem tudjuk, hogy a médiapiac mely szereplői foglalkoztak e témákkal, illetve ez milyen gyakran fordult elő. 2.1.9. A rádiók közönsége A

mintában

szereplő

állomások

közönségével

kapcsolatban

elsősorban

az

információhiány állapítható meg. A rádiók nagy többsége (76,5%) nem végeztetett közönség- és piackutatást. 11,8 százalékuk alkalmanként, ugyancsak 11,8 százalékuk pedig rendszeresen rendelt meg közönségmérést. Azok a műsorszolgáltatók, amelyek sosem rendeltek közönségmérést, ezt gazdasági megfontolásokkal magyarázták: anyagi források hiányával, illetve azzal, hogy véleményük szerint ezeknek a kutatásoknak nincs annyi

20

haszna, mint amennyibe kerülnek. Ezekről a műsorszolgáltatókról közönségmérési adatokat a

közvélemény-kutató

cégek

sem

készítettek,

így

hallgatottságukról

nem

állnak

rendelkezésre ismeretek. A hallgatói aktivitás az egyéb város, valamint a megyeszékhely kategóriában volt a legnagyobb. Az előbbiek 95, az utóbbiak 90 százaléka jelezte, hogy vannak betelefonálók az élő műsorokba. A községekben ez az arány ugyan 100 százalék, de ezek 83 százalékánál ritka a betelefonálás.

3. Televíziók Az NMHH adatai szerint 2010 végén 590 helyi televízióállomás működött hazánkban. Ezek nagyobb része (413) kereskedelmi adó volt, s közülük földfelszíni frekvenciával 41 rendelkezett, 372-en pedig kábelen szolgáltatták a műsoraikat. Közműsor-szolgáltatói státuszban 154 televízió üzemelt (7 frekvenciás, 147 kábeles), nem nyereségérdekelt formában 23 (1 frekvenciás, 22 kábeles). A helyi televíziós piac – hasonlóan a helyi rádióknál tapasztaltakhoz – alacsony hirdetési bevételekkel, ebből adódóan gyenge gazdasági háttérrel rendelkezik. Ez meghatározza a működésüket, beleértve a műsorok tartalmát is. Természetesen a településméret alapján jelentős eltérések mutathatók ki az egyes műsorszolgáltatók helyzetében. Reklámpiaci szempontból a fővárosban üzemelő adók viszonylag jobb helyzetben vannak, és a településméret (azaz az elérhető nézők száma) csökkenésével a piaci helyzet romlik. Ennek következményei a közműsor-szolgáltatókra és (kevésbé, de) a nonprofit műsorszolgáltatókra is érvényesek. Emellett az általunk tárgyalt televíziók gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolta, hogy ki volt az adott szolgáltató tulajdonosa. 20 3.1.

A

közműsor-szolgáltató

és

nem

nyereségérdekelt

műsorszolgáltató

televíziók működésének általános körülményei

20

Lásd a rádiós fejezetben leírtakat.

21

Valamennyi olyan műsorszolgáltatót megkerestünk a kérdőívvel, amely az adott időszakban a tárgyalt státusszal rendelkezett. A televíziók üzemeltetői közül 64 válaszolt a megkeresésünkre, így az érintettek több mint harmadáról (36,2%) nyertünk adatokat. 21 3.1.1. Az indulás körülményei, a kezdeti célok A nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató televíziók tulajdonosi szerkezete színes volt, magánszemélyek, gazdasági társaságok, kht.-k, civil szervezetek (egyesületek vagy alapítványok), önkormányzatok, egy esetben pedig egyház tulajdonolták. A televíziók alapítóira vonatkozó kérdésünkre 63 választ kaptunk. Eszerint a legtöbb esetben (18) az alapító civil szervezet volt. Magánszemélyek tíz, betéti társaságok hat, kft.-k tíz, rt.-k 12, önkormányzatok négy, egyház pedig egy televíziót alapított. Két szolgáltató esetében az alapítók részben magánszemélyek, részben gazdasági társaságok voltak. A televíziók 37,5 százaléka rendelkezett az alapításnál előzetes műsorszolgáltatási tapasztalattal. Ez jellemzően a közszolgálati Magyar Televíziónál, a Duna Televíziónál, vagy kereskedelmi, illetve közösségi televíziónál szerzett gyakorlat volt. Az alapítók személyes tapasztalatain túl, a válaszadók 29,7 százalékánál intézményes előzménye is volt a műsorszolgáltatási tevékenységnek, azaz a televízió indulását megelőzte valamilyen műsorgyártás. A műsorszolgáltatók műszaki felszereltségének színvonala – a saját megítélésük szerint - az indulásnál rendkívül eltérő, de többnyire alacsony volt. A válaszadók egy ötös skálán értékelték az induláskor rendelkezésükre álló műszaki/technikai feltételeket. Kétötödük ezeket kettesre illetve hármasra értékelte. A legmagasabb választható ötös értéket egy (1,6 %), a legalacsonyabb egyest öt műsorszolgáltató (7,8%) jelölte meg. A technikai feltételek elégtelensége miatt a 64 válaszadó közül nyolc kényszerült halasztást kérni az ORTT-től a műsorszolgáltatás megkezdésére. A speciális státuszra vonatkozó adatokból az derült ki, hogy a válaszadó televíziók (ebben az esetben 62) döntő többsége (48) eredetileg is közműsor-szolgáltatóként/nonprofit műsorszolgáltatóként indult, 14-en viszont kereskedelmi működési formájukat cserélték le a speciális státuszra. A televízió alapításának, illetve közműsor-szolgáltatóvá/nonprofit műsorszolgáltatóvá alakításának fő céljáról szóló kérdésnél a képviselőik két-két fő célkitűzést nevezhettek meg. 21

A televíziók képviselői többsége (63,8%) többszöri megkeresésünkre sem válaszolt, a válaszolók egy

része pedig néhány kérdésre hiányos vagy elnagyolt választ adott.

22

A kérdésre így a 64 műsorszolgáltatótól összesen 111 választ kaptunk. Ezek az alábbiak szerint alakultak: 46 válasz a vételkörzetben élők helyi/regionális információkkal történő ellátását és/vagy lakóhelyi közösségi fórum létrehozását; 31 a helyi társadalom értékeinek megőrzését elősegítő műsorszolgáltatás; 27 kulturális célt vállaló műsorszolgáltatást; 2 nemzeti/etnikai kisebbségi fórum létrehozását, 2 intézményi, oktatási közösség fórumaként működő műsorszolgáltatást, 1 hátrányos helyzetűeknek szóló műsorszolgáltatást jelölt meg a televízió alapításának fő céljaként. Egy-egy esetben fő célként jelölték meg a kommunikáció és számítástechnika iránt érdeklődő fiatalok összefogását, illetve a közéleti-, politikai-, gazdasági folyamatok valódi megvilágítását. Rákérdeztünk arra is, hogy milyen megfontolás játszott közre a speciális (közműsorszolgáltatói/nonprofit) státusz választásában. A médiumok vezetői itt egy választ adhattak: 21-en úgy nyilatkoztak, hogy ezt a formát látták legalkalmasabbnak a médium alapvető céljaként megjelölt helyi társadalmi igény kielégítésére, 37-en egyértelműen anyagi megfontolásokkal indokolták a döntést, konkrétabban a műsorszolgáltatási díjmentesség és a különböző pályázati lehetőségekben való részvétel előnyeit értve ez alatt. Hat válaszadó egyformán fontosnak tartotta a fenti két szempontot. Egyéb indokok egy-egy esetben fordultak elő (ezek: a falu lakossága kis létszámú, nincs rá igény, és semmilyen feltétel nem adott arra, hogy a helyi események és tudnivalókon túli tájékoztatásra is kiterjedjen a műsorszolgáltatás; a közműsorokra van igény; a műsorelosztó kötelezhető a műsor közzétételére; közszolgálati jellegű műsorokat akartak készíteni). 3.1.2. A televíziók tulajdonosi és pénzügyi helyzete A televíziók tulajdoni viszonyaira vonatkozó kérdésünkre 63 értékelhető választ kaptunk. A legtöbb esetben (33,3%) a tulajdonos 100 százalékban vállalkozás volt. A médiumok 22,2 százalékát birtokolta önkormányzat vagy közintézmény, 20,6 százalékukat civil szervezet, 17,5 százalékukat magánszemély. A többi televízió vegyes tulajdonosi szerkezetű volt. A telephelyre vonatkozó adatok szerint a műsorszolgáltatók 6,3 százaléka működött a fővárosban, 3,1 százaléka megyeszékhelyen, egyéb városban 54,7 százaléka, míg községben 35,9 százaléka.

23

Bevételek és kiadások A bevételekben rendkívül nagy különbségeket regisztráltunk. Több olyan televízió is volt, amely a saját bevallása szerint nulla bevétellel rendelkezett, míg előfordult olyan is, amely 479 millió forinthoz jutott. A válaszadók 28,1 százaléka 1 millió forint alatti bevételről számolt be, 29,8 százaléka 1-5 millió, szintén 29,8 százaléka pedig 5-20 millió közötti éves bevétellel rendelkezett. 100 millió forint feletti összeget 3,5 százalék jelölt meg. A településméret csökkenésével a bevételek is folyamatosan mérséklődtek. 100 milliós forint feletti bevétellel egy-egy fővárosi, illetve egyéb városban üzemelő televízió dicsekedhetett. A négy válaszoló budapesti műsorszolgáltató közül három 5-20 millió forint közötti bevételhez jutott.

Milyen településen üzemel a televízió? 22

Mekkora volt a televízió teljes nettó bevétele 2009-ben?

Főv áros

Egyé b város

Közsé g

0-1000000 Ft

0

10

6

1000001-5000000 Ft

0

9

8

5000001-20000000

3

7

7

20000001-50000000

0

3

0

50000001-100000000

0

2

0

100000001-

1

1

0

Összesen

4

32

21

A televíziók tulajdonosi szerkezete nem befolyásolta a bevételek alakulását. A kiadások nulla forinttól 439.052.000 forint összegig terjedtek. A kiadásokra rányomta a bélyegét a településméret. 100 millió forint fölötti kiadást egy-egy fővárosi és egyéb városban működő adó jelzett. Budapesten ötmillió forint alatti költséggel nem tudott tévé működni, míg a községek közel kétharmadában egymillió forint 22

A kérdőívet kitöltők egy része – így a megyeszékhelyeken működő televíziók mindegyike - a bevételekre

vonatkozó kérdésre nem adott választ. Ezért a megyeszékhely kategória a bevételeket összegző táblázatokban nem szerepel.

24

alatti kiadással üzemelt a műsorszolgáltató. Általánosságban elmondható, hogy a településméret csökkenésével a kiadások is csökkentek.

Milyen településen üzemel a televízió? 23

Mekkora volt a televízió teljes nettó Főv

kiadása 2009-ben?

áros

Egyéb város

Köz ség

0-1000000

0

4

6

1000001-5000000

0

12

7

5000001-20000000

2

9

7

20000001-50000000

1

3

0

50000001-100000000

0

2

0

100000001-

1

1

0

Összesen

4

31

20

A kiadásokat vizsgálva szintén nem bontakoznak ki egyértelmű trendek a televíziók tulajdonosi szerkezete alapján. Ez esetünkben azt jelenti, hogy azok a szolgáltatók, amelyeknek tulajdonosai civil szervezetek, általában jóval kisebb kiadásokat engedhetnek meg maguknak, mint az egyéb tulajdonosi háttérrel működő társaik. A televíziók fő bevételei alapvetően három forrásból származtak: hirdetésekből, a Műsorszolgáltatási Alaptól és a helyi önkormányzatoktól. 48 válaszadó számolt be reklám-bevételről, ellenben 25 százaléka ilyennel egyáltalán nem rendelkezett. A hirdetési bevételt felmutató válaszadóknál az összbevételeihez viszonyított reklám bevételek nagy eltéréseket mutattak. 77,1 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy a reklámból befolyó összegek a teljes bevételeik 10 százaléka alatt maradtak. 10,4 százalékuk 11-20 százalék között jelölte meg az összes bevételein belül a reklámokból szerzett pénzeket. A 21-50, 51-70 és 71-100 százalék közötti értéket egyaránt 4,2-4,2 százalékuk jelezte. 23

A kérdőívet kitöltők egy része - a megyeszékhelyeken működő televíziók mindegyike - a kiadásokra

vonatkozó kérdésre nem adott választ. Ezért a megyeszékhely kategória a kiadásokat összegző táblázatokban nem szerepel.

25

Szemben a rádióknál tapasztaltakkal, a televíziók hirdetésekből származó forrásainak aránya nem csökkent a nagyobb településektől a kisebbek felé haladva. Sőt, mindkét fővárosi műsorszolgáltató azt jelezte, hogy a teljes bevételeinek a 10 százalékát sem teszik ki a hirdetésekből befolyó pénzek. Utóbbiak aránya a közepes méretű településeken volt a legnagyobb. A televíziók bevételeiben jelentős tételnek számítottak az állami – elsősorban a Műsorszolgáltatási Alaptól befolyt, pályázatokon elnyert – támogatások (a megkérdezett 64 televízióból 56 közölte, hogy kapott állami támogatást). Az állami forrásokkal rendelkező televíziók több mint fele (30 szolgáltató) a Műsorszolgáltatási Alaptól is kapott szubvenciót. A támogatás mértéke a közepes méretű településeken üzemelő tévéknél volt a legnagyobb. Általában (egy markáns kivétellel) azok az adók kaptak nagyobb állami támogatást, amelyek teljes bevétele is magasabb volt. Egyéb állami támogatással összesen négy televízió rendelkezett. E műsorszolgáltatók teljes bevételének a 85, 15, 7,5, illetve 1,7 százalékát tette ki ez a tétel. Egyéb támogatás Az

állami

juttatások

műsorszolgáltatókat.

Ilyen

mellett

főként

szubvencióval

a

helyi

önkormányzatok

televíziók

közel

támogatták

kétharmada

a

(64,1%)

rendelkezett. Ezek 26,8 százalékánál a bevételeik kevesebb, mint negyedét tette ki ez a típusú juttatás, több mint felüknél viszont a bevételeik legalább 70 százalékát. Az önkormányzati pénzekben részesülő televíziók 12,2 százaléka kizárólag ebből a forrásból gazdálkodott. A televíziók 10,9 százaléka (hét műsorszolgáltató) jutott magánadományokhoz (az adományok között a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 százalék is szerepelt). Közülük kettő 1-10, négy pedig 10-20 százalékát biztosította ilyen formán a működésének, míg egy műsorszolgáltató kizárólag ebből a forrásból gazdálkodott. Költségek A televíziók több mint felénél a bérek és járulékaik tették ki a teljes költségvetésük legalább 50 százalékát. A válaszadók 10 százaléka a teljes költségvetéséhez viszonyítva 10 százaléknál kevesebbre tette a rezsi arányát, 24 százaléka 10-20, 50 százaléka 20-50, 8-8 százaléka 50-70, illetve 70-90 százaléka között határozta meg a rezsiköltségét.

26

Az értékesített reklámidőre vonatkozó kérdésünkre 62 választ kaptunk. A válaszolók 30,6 százaléka napi 10 percnél kevesebb, 54,8 százaléka 10-20 perc, 6,5 százaléka 20-30 perc,

míg

48

százaléka

30-60

perc

közötti

reklámidőt

tudott

értékesíteni.

Két

műsorszolgáltató (3,2%) ellenben napi 60 perc fölötti reklámidőt adott el. Az értékesített reklámidő mennyiségét a település mérete is befolyásolta. Ennek lényege, hogy a településméret csökkenésével a napi reklámidő is csökken. Kivételt képeztek ez alól a megyeszékhelyen működő televíziók, amelyek a legkevesebb reklámidőt voltak képesek értékesíteni. A fővárosban működő szolgáltatók fele több mint 60 percet adott el naponta. Ezt a mennyiséget egyetlen más településen működő adó sem tudta utolérni. A televíziók 27 százaléka nyereségesen működött, 67,2 százaléka viszont egyáltalán nem zárt még nyereséges évet. Azon televíziók relatív többsége (45%), amelyek képesek voltak pozitív gazdasági eredményt produkálni, ezt rögtön az indulásuk évében elérték. A településméret és a nyereségesség között azt a meglepő összefüggést találtuk, hogy a kisebb településeken üzemelő műsorszolgáltatók jóval nagyobb arányban tudtak profitot termelni.

A fővárosiak

háromnegyede veszteséget

szenvedett el, míg a

megyeszékhelyeken üzemelők között egyetlen nyereséges tévé sem volt! A versenytársakra vonatkozó kérdésre a válaszadók jelentős többsége (67,8%) úgy nyilatkozott, hogy a vételkörzetében a piac eltartó-képességéhez képest megfelelő számú televízió van. Soknak ítélte a konkurensek számát 25,4 százalékuk, míg 6,8 százalékuk úgy gondolta, hogy a piac még elbírna további televíziókat. A legtöbb válaszadó (56,5%) egyik helyi vagy regionális médiumot sem tartotta igazi versenytársának. Más helyi televíziót 24,2, százalékuk, megyei napilapot 9,7, helyi heti- vagy havilapot 6,5, helyi rádiót pedig 3,2 százalékuk jelölt meg fő konkurenciaként. 3.1.3. A munkatársak Főállású munkatárssal a válaszadók 62,3 százaléka rendelkezett. Ezek többségénél 50 százalék fölött volt a teljes munkaidőben alkalmazottak aránya. A főállásban dolgozók átlagos fizetése havi bruttó 65.000 és 250.000 forint között mozgott. Ugyanakkor 88,6 százalékuk bruttó 150.000 forintnál is kevesebbet keresett. A főállású dolgozók fizetése között jelentős különbségek a településméret változásával nem voltak tapasztalhatóak. Annyi elmondható, hogy a községekben működő szolgáltatóknál kerestek a legkevesebbet az alkalmazottak, viszont a legmagasabb béreket a közepes méretű (egyéb város) településeken működő televíziók fizették.

27

Mellékállású alkalmazottat a tévék közel fele (51,6%) foglalkoztatott. Ezek 30,3 százalékánál az ilyen státuszú munkatársak aránya 30 százalék alatt maradt. 18,2 százalékuk 30-50 százalék között, 21,2 százalékuk 50-70 százalék között, 30,3 százalékuk 70 százalék fölött alkalmazott mellékállású munkavállalót. Önkéntesekkel

a

televíziók

több

mint

fele

(53,1%)

rendelkezett,

kilenc

műsorszolgáltató pedig kizárólag önkéntesekkel dolgozott. A munkatársak szakmai tapasztalataira vonatkozó kérdésünkre adott válaszok nagy különbségeket mutattak. A szakmai tapasztalatokat illetően voltak olyan műsorszolgáltatók (15,6%),

amelyek

valamennyi

munkatársa

rendelkezett

valamilyen

média-

vagy

kommunikációs végzettséggel, vagy televíziós/újságírói tapasztalattal. Ugyanakkor 15,3 százalékuknál egyetlen ilyen foglalkoztatott sem volt A

szakmai

tapasztalatok

és

a településméret

között

szoros

összefüggést

állapíthattunk meg. A településméret csökkenésével a televíziók munkatársai között egyre kisebb arányban fordultak elő kommunikációs-, illetve médiatapasztalattal rendelkező munkavállalók. A legtöbb állomásnál (58,3%) a dolgozók állandó feladatköröket végeztek, ugyanakkor 36,7 százalékuknál nem szakosodtak feladatkörökre a munkatársak. A működés professzionalitásának szintjét a településméret csak részben befolyásolta. A fővárosi rádiók háromnegyedénél a munkatársak állandó feladatokat végeztek. Ugyanez az arány az egyéb városokban 57,2, a községekben pedig 60 százalék volt.

3.1.4. Az Alap pályáztatási gyakorlatának értékelése A válaszadók a Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási rendszerét vegyesen értékelték. A legmagasabb értéket kevesen (10,7%), a legalacsonyabbat valamivel többen (19,6%) választották. Ugyanakkor az ötös skálán négyesre osztályozta a pályázati rendszert a válaszadók 35,7 százaléka.

28

3.1.5. A televíziók hálózatosodása 24, műsorok cseréje A hálózatba kapcsolódással járó lehetőségek és előnyök ellenére a válaszolók 93,6 százaléka nem volt tagja televíziós hálózatnak. Ezzel együtt a televíziók fele (49,2%) beszerzett külső gyártású programokat, 35,5 százaléka pedig a saját műsorait adta tovább más műsorszolgáltatóknak. 3.1.6. A jogi és intézményes környezet Működésük során a televíziók 43,8 százalékát érte már valamilyen szankció a médiahatóság részéről. Ezek 67,9 százaléka írásbeli figyelmeztetés, 28,6 százaléka pedig kötbér, bírság volt. Egy műsorszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy az ORTT felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultságát. A hatóság szankcionálási gyakorlatát a válaszadók háromnegyede

(75,4%)

korrektnek

ítélte,

túlságosan

szigorúnak

21,1,

túlságosan

megengedőnek pedig 3,5 százaléka (két műsorszolgáltató). A televíziók képviselői elsősorban pályázati információkat szoktak keresni a médiahatóság honlapján, de emellett a testületi ülésekkel kapcsolatos információkat (jegyzőkönyveket,

határozatokat)

és

a

médiatörvénnyel

kapcsolatos

tudnivalókat

(módosítások, hatályvesztések) is gyakorta áttanulmányozzák. Arra a kérdésre, hogy milyen információkat szeretnének látni a hatóság honlapján, legtöbben az ügyfélszolgálati tanácsadást, a közönségmérési adatokat, a gyakran szankcionált törvénysértéstípusok bemutatását, a médiapiaci elemzéseket jelölték meg. Emellett

felmerült

az

igény

valamilyen

médiajogi-tanácsadásra

is,

segítendő

a

műsorszolgáltatók jogszerű működését. 3.1.7. Műszaki felszereltség A pillanatnyi műszaki felszereltségét a műsorszolgáltatók mintegy 39,1 százaléka az 15-ös skálán 4-esnek ítélte, 3-asra 37,5, 2-esre 21,9 százaléka. Egy műsorszolgáltató azt jelezte, hogy a technikai felszereltsége nagyon rossz (1-es), míg 5-ös értékelést nem kaptunk.

24

Az 1996. évi I. törvény szerint a hálózatba kapcsolódás: „két vagy több műsorszolgáltató

összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására” (2. §. 8.); hálózatos műsorszolgáltató: „az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik” (2. §. 9.).

29

A településméret kis mértékben befolyásolja a technikai felszereltség színvonalát. Annyi megállapítható, hogy míg a kisebb településeken előfordul (de nem jellemző) közepesnél gyengébb műszaki felszereltség, addig a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő televíziók ilyet nem jeleztek. 3.1.8. A műsorok Saját gyártású műsorral minden válaszadó rendelkezett, azonban ennek aránya a teljes műsoridőhöz viszonyítva szolgáltatónként rendkívül eltérő volt. Ugyanakkor közel háromnegyedük legalább 70 százalékban saját gyártású programokat tett közzé, 3,3 százalékuk pedig kizárólag ilyet sugárzott. A saját gyártású műsorok aránya – szemben a rádióknál tapasztaltakkal – a kisebb településeken volt magasabb. Legnagyobb arányban az egyéb város kategóriában működő tévék sugároztak saját készítésű műsorokat.

A műsoridő mekkora arányában sugároznak saját gyártású műsorokat?

Milyen településen üzemel a televízió? Fő város

Megyesz ékhely

Egyé b város

Kö zség

2-20%

1

0

0

2

20,1-50%

1

0

0

1

50,1-70%

0

1

4

1

70,1-100

2

1

29

17

Összesen

4

2

33

21

A televízióknál megfigyelhető volt az a tendencia, hogy általában azok a műsorszolgáltatók, amelyek több állami támogatásban részesültek, műsoridejük nagyobb hányadában sugároztak saját gyártású műsorokat. A tévék közel kétharmada (63,5%) rendelkezett hírműsorral. Ezek 95 százaléka más televíziótól átvett híreket közölt, 5 százaléka viszont vegyes megoldást alkalmazott: részben más tévétől, hálózattól és hírügynökségtől szerezte be a híranyagot. A hírműsorokban szereplő helyi hírek aránya minden műsorszolgáltatónál magas volt. 55,8 százalékuk kizárólag helyi híreket sugárzott, 4,7 százalékuknál 50-70 százalék között

30

volt a helyi hírek aránya, 23,3 százalékuknál 70-90, 16,3 százalékuknál 90-99 százalék volt ez az arány. A helyi hírek aránya és a településméret között egyértelmű összefüggést nem tártunk fel. A fővárosi és megyeszékhelyeken működő televíziók (2-2) mindegyike kizárólag helyi híreket közölt. Utánuk a községi adók következtek, míg a legkisebb arányban az egyéb városokban üzemelő tévék sugároztak helyi híreket. A műsorszolgáltatók többsége nagy teret szentelt a vételkörzetében történt események feldolgozásának. Helyi témák tették ki a műsorszolgáltatók 45,2 százaléka műsoridejének egészét. 38,7 százalékuk 70-90, 11,3 százalékuk 50-70, 3,2 százalékuk 1-10 százalék között adott helyi témákat feldolgozó műsort. Egy televízió ellenben egyáltalán nem foglalkozott helyi ügyekkel. A műsorok nagy része minden településtípusnál elsősorban a vételkörzetében történt események feldolgozásával foglalkozott. Egyetlen (budapesti) műsorszolgáltató jelezte, hogy egyáltalán nem készít ilyen jellegű műsort. Megfigyelhető volt ugyanakkor a tendencia, miszerint a helyi témák a kisebb településeken (egyéb város, község) működő műsorszolgáltatóknál kaptak az átlagosnál nagyobb szerepet.

A nem zenei műsorok milyen arányban foglalkoznak helyi témákkal?

Milyen településen üzemel a televízió? Fő város

Megyes zékhely

Egyéb város

Kö zség

0%

1

0

0

0

1-10%

0

0

1

1

50-70%

1

0

4

2

70,1-99%

1

2

14

7

100%

1

0

15

12

Összesen

4

2

34

22

Az élő műsorok teljes műsoridőhöz viszonyított aránya a legtöbb televízió esetében elenyésző volt. Majd’ 70 százalékuk egyáltalán nem sugárzott élő programokat, további 22 százalékuknál 20 százalék alatt maradt az élő adás, 20-50 százalék között jelentkezett élőben a műsorszolgáltatók 6,8 százaléka. A viszonylag kisebb településeken működő

31

televíziók nagyobb arányban sugároztak élőben, mint a fővárosban és a megyeszékhelyen üzemelő műsorszolgáltatók. A televíziók nagy szórást mutattak az ismétlések terén: 13,8 százalékuk nem adott ismétléseket, 20,7 százalékuknál a műsoridő kevesebb, mint 20 százalékát tették ki, 20-50 százalékban ismételt 34,5, 50-70 százalék között 10,3, végül 70-99 százalék között 12,1 százalékuk. Saját bevallásuk szerint a televíziók 55,7 százaléka felvetett már olyan témát, amellyel később más médium (elektronikus média, nyomtatott vagy online sajtó) is foglalkozott. 3.1.9. A televíziók közönsége A televíziók döntő többsége (81,4%) nem végeztet közönség- és piackutatást. 16,9 százalékuk alkalmanként, egy pedig rendszeresen rendel közönségmérést.

4. A műsorszolgáltatók pályázati rendszerrel kapcsolatos javaslatai A viszonylag pozitív értékelés mellett a műsorszolgáltatók képviselői több változtatási javaslatot is felvetettek a Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási gyakorlatával kapcsolatban. • • • •

• • •

•

Általános igényként merült fel a pályázati források növelése. Többen jelezték, hogy egyszerűsíteni és pontosítani kellene a pályázati kiírást, csökkenteni kéne a pályázó adminisztrációs terheit, emellett átláthatóbbá kéne tenni az elbírálás folyamatát. Szintén többen javasolták, hogy a pályázatokat online és postai úton is be lehessen adni, ne kelljen ezért Budapestre utazniuk. Szintén több válaszadó a normatív finanszírozás bevezetését tartja indokoltnak, abban az esetben, ha a műsorszolgáltató teljesíti a közszolgálatiságra vonatkozó követelményeket. Két válaszadó azt is felvetette, hogy a normatív támogatás mértékének és szempontrendszerének kidolgozását bízzák a szakmai szervezetekre. Többen jelezték, hogy egyszerűbbé kéne tenni a hiánypótlást, hogy az arra kötelezett pályázóknak legyen lehetősége az eredeti pályázati fordulóban javítani, akár postai, akár internetes úton is. Egy válaszadó szerint a lakossági igények kielégítése érdekében nagyobb figyelmet kellene fordítani a speciális karakterisztikájú rádiók támogatására. Egy válaszadó felvetette, hogy a kereskedelmi rádiók pályázati támogatását meg kellene szüntetni, és az így felszabadult forrásokat a közműsorszolgáltatói és a nonprofitot szektor kiemelt támogatására kéne fordítani, ezen belül viszont minimális hallgatottságuk miatt – a kisközösségi műsorszolgáltatók támogatását is vissza kéne fogni. Ketten jelezték, hogy véleményük szerint célszerű lenne, ha a helyi és regionális televízióknak kisebb önrészt kellene vállalniuk a pályázaton elnyerhető támogatásokhoz.

32

Egy televíziós azt javasolta, hogy a több műsort készítő tévék külön elbírálásban részesüljenek (a konkrét javaslat a napi 4 órát vagy azt meghaladó műsor-előállítókat nevesítette a heti 1-2 órát gyártókkal szemben). Egy válaszadó javasolta a nézőszámhoz, illetve napi adásidőhöz kötött pályázatoknál e korlátok eltörlését. Szintén javaslat érkezett arra nézve, hogy a kis településen működő televíziók részére külön pályázatok kiírására lenne szükség. Többen megfogalmazták, hogy egyes kisközösségi rádióknál célszerű lenne az adásteljesítmény (és ezzel a vételkörzet) növelésének engedélyezése, mivel a mostani gyakorlat sokszor még azt sem teszi lehetővé, hogy ezek a műsorszolgáltatók egy kistelepülés teljes lakosságát – azaz a minimális célközönségüket – megfelelő adásminőséggel érjék el. Egy válaszadó megfogalmazta, hogy nagy igény mutatkozik a határ menti adóknál a határ túloldalán élő magyarok körében a helyi rádiók hallgatására. Ennek kapcsán célszerű lenne egyes rádiók vételkörzetét erre a területre is kiterjeszteni. Két műsorszolgáltató jelezte, hogy a közösségi rádióknak a hallgatottságukhoz és bevételeikhez viszonyítva aránytalanul magas jogdíjakat kell fizetniük az ARTISJUSnak és a MAHASZ-nak.

• • • •

• •

5. A műsorszolgáltatók véleményei és javaslatai a működésüket szabályozó jogi környezettel kapcsolatban •

Egy válaszadó szerint a törvényben pontosabban kellene definiálni a közösségi média fogalmát. Többen felvetették, hogy a kisközösségi rádiók túl vannak szankcionálva, és túl sok kötelezettségünk van. Többen javasolták a kisközösségi rádiók hálózatba kapcsolódási tilalmának megszüntetését, miután véleményük szerint a közösségek közötti kapcsolat eszköze is a rádió. 25 Szintén felmerült a kisközösségi rádiók számára méltányos vételkörzet (ill. a vételkörzet-növelés lehetőségének) biztosítása, amely nélkül a rádiók jelentős része kudarcra van ítélve, a hallgatók alacsony száma és ezzel összefüggésben a reklámozók érdektelensége miatt. Egy válaszadó jónak tartaná, ha a közműsorszolgáltatók számára megadnák a lehetőséget, hogy szponzoráltathassák az időjárás-jelentést, a sportműsorokat és a magazinműsorokat, valamint kapjanak lehetőséget kereskedelmi órák közvetítésére. Többen felvetették, hogy szükség lenne a közszolgálatiság és a közszolgálatinak minősülő műsorszámok egyértelmű meghatározására, illetve lazítani kellene annak szabályain.

• • •

• •

25

A javaslatban foglaltak időközben bekerültek a médiaszabályozásba: a 2010. évi CLXXXV. törvény 64.

§ (2) bekezdése szerint: Közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

33

•

Egy vélemény szerint a kisebb rádióknak szüksége lenne a jogi háttér mélyebb ismeretére, ezért szükség lenne ezzel kapcsolatos tanácsadásra és tájékoztató fórumokra. Egy rádiós úgy véli, hogy a közösségi rádiók nem fogják tudni kitermelni a digitális átállás költségét, ezért fontosnak tartja, hogy a hatóság kötelezze a külső szolgáltatókat a közösségi rádiók adásának továbbítására. A másik megoldás szerinte olyan (közelebbről meg nem nevezett) digitális technika bevezetése, amely gazdaságosan teszi lehetővé az egyedi műsorszórást. Több televíziós problémának tartja, hogy a médiatörvény a műsorelosztók önkényeskedéseivel szemben nem védi meg a helyi műsorszolgáltatókat. Egy válaszadó a nem nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatók esetében is lehetővé tenné, hogy a fogyasztók előfizetői díjjal járuljanak hozzá a működési költségekhez. Egy válaszadó a médiatörvényben meghatározott egyes tulajdonosi korlátokra vonatkozó rendelkezések 26 megszüntetését javasolta. Szükségesnek látja a kistelepüléseken működő műsorszolgáltatókra vonatkozó speciális szabályozás kidolgozását egy érintett. Ketten a törvénysértések szigorúbb szankcionálását javasolták. Egy televíziós vezető szerint egyértelmű, könnyen érthető és alkalmazható szabályozásra van szükség, illetve az új műsorelosztási formákban is lehetőséget kéne biztosítani a helyi és regionális műsorszolgáltatóknak.

•

• • • • • •

6. Hatósági tapasztalatok A Médiahatóság 2001-től rendszeresen figyeli és elemzi a fenti műsorszolgáltatók programjait. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy mindkét típus esetében rendkívül gyakori volt a rájuk vonatkozó speciális előírások figyelmen kívül hagyása. A közműsor-szolgáltatók esetében ez elsősorban azt jelenti, hogy gyakran nem teljesítették

a

műsorszolgáltatási

szerződésükben

vállalt

arányokat,

illetve

a

médiatörvényben meghatározott közszolgálati műsorok vonatkozó minimális arányát (51 százalék) sem. Az elemzések szerint a 2005-2009-es időszakban a közműsor-szolgáltatók esetében ismétlődő problémát jelentett a fenti követelmények betartása. 27 A közműsorszolgáltatók körében 2008-ban a vizsgált esetek 62 százalékában, 2009-ben pedig 59 26

Az 1996-os Rttv.-ben ezek a korlátok a 86.§ (5-6), 122.§ (2-3), 123.§.-okban szerepeltek, illetve az új

médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény) 71. § (1-5) bekezdései rendelkeznek róluk. 27

Lásd: Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről. ORTT, Budapest.

2006. 167-168., Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről. ORTT, Budapest. 2007. 248-249.; Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi tevékenységéről. ORTT, Budapest. 2008. 252-253.;

Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi

tevékenységéről. ORTT, Budapest. 2009. 199-200.; Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi tevékenységéről. ORTT, Budapest. 2010. 237. (A továbbiakban: Beszámoló…)

34

százalékában nem teljesült a közszolgálati műsorkvótára vonatkozó előírás. 28 További problémát jelentett, hogy a tárgyalt médiumok egy része közszolgálati műsorelemeinek jelentős hányadát olyan idősávban sugározta (főként 00:00-06:00 között), amikor a rádiós műsorszámok hallgatottsága jellemzően csekély. A közszolgálati műsorszámok hiányával párhuzamosan

a

közműsor-szolgáltató

rádióknál

olyan

műsortípusok

(popzene,

kívánságműsor) kerültek előtérbe, amelyeket a hirdetési bevételekből gazdálkodó és speciális kedvezményeket nem élvező kereskedelmi rádiók műsoridejük nagy részében sugároznak. A vizsgálatok a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók esetében szintén visszatérő hiányosságokat tártak ki. Ezeknél a műsorszolgáltató-típusoknál az alapvető problémák a vállalt programkvóták nem teljesítéséből adódtak. A műsorszolgáltatás tartalma jelentős részben nem felelt meg a vállalt céloknak (kulturális-, hátrányos helyzetű csoportoknak szóló-, lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló műsorszolgáltatás stb.), illetve nem a műsorszolgáltatási szerződésükben megnevezett célcsoportokat célozta. 29

7. Összegzés és következtetések A tárgyalt médiumokat leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy a tulajdonosi hátterükben, szervezeti felépítésükben, a műsorstruktúrájukban és műsoraik színvonalában egyaránt tagoltak és sokszínűek, így a teljes spektrumukat leíró általános következtetések levonása csak nagyon korlátozottan lehetséges. Ugyanez igaz arra nézve is, hogy milyen módon lehetne támogatásukat optimalizálni. A magyarországi helyi médiapiacról általánosságban elmondható, hogy az alacsony reklámbevételek miatt a gazdasági háttere rendkívül bizonytalan. Különösen igaz volt ez a kutatásunk tárgyát képező műsorszolgáltatók esetében. Ugyanakkor jelentős eltérések voltak az egyes műsorszolgáltatók között aszerint, hogy milyen településen működtek, valamint gazdasági helyzetüket alapvetően meghatározta a tulajdonosi hátterük. A nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók tulajdonosi szerkezete sokféle volt, ezeket magánszemélyek, gazdasági társaságok, kht.-k, civil szervezetek, egyházak egyaránt tulajdonolják, meghatározó tulajdonosi forma nem mutatható ki. A gazdasági háttér nagyban befolyásolta a műsorszolgáltatás nívóját, így a tárgyalt médiumok nagyon különböző 28

Lásd: Beszámoló… 2009, 199.; 2010, 237.

29

Lásd: Beszámoló… 2007, 249.; 2008, 253.; 2009, 200.; 2010, 238.

35

színvonalú műsorszolgáltatást produkáltak. Műszaki felszereltségük szintje a saját megítélésük szerint az indulásnál rendkívül eltérő, de többnyire alacsony volt. A felméréskor aktuális műszaki felszereltségüket már általában kielégítőnek ítélték meg. A műsorszolgáltatók

reklámpiaci helyzetét alapvetően befolyásoló regionális

elhelyezkedésre vonatkozó adatok szerint a rádiók és televíziók között nagy különbségeket találtunk. A rádiók jellemzően nagyobb településeken működtek, így helyzetük ebből a szempontból relatíve kedvezőbb volt a televíziókénál. A műsorszolgáltatók bevételei rendkívül nagy különbségeket mutattak. 2009-ben magas volt a kisebb (5 millió forint alatti) bevétellel rendelkezők aránya, ezek között a rádiók és a televíziók nem mutattak jelentős különbségeket: előzőek 50, utóbbiak 57,9 százaléka maradt az 5 millió forintos határ alatt. Az évi 20 millió forint feletti összeghez jutó műsorszolgáltatók adatai jóval nagyobb eltéréseket mutattak: a rádiók 33,3, míg a televíziók 12,3 százaléka jutott ilyen magas bevételhez. Ugyanakkor a bevételi csúcsot (479 millió forint) egy televízió érte el. A kiadások a bevételekhez hasonlóan alakultak. Öt millió forint alatti költséggel működött a rádiók 45,9 és a televíziók 52,7 százaléka, 20 millió forint fölött költött a rádiók esetében 35,1, a televízióknál 14,5 százalék. A rádiók fő bevételei alapvetően két forrásból származtak: egyrészt hirdetésekből, másrész a Műsorszolgáltatási Alaptól. A televíziók esetében az előzőeken túl komoly bevételi forrást jelentett a helyi önkormányzatok támogatása. 23 rádiós és 48 televíziós válaszadó jelzett reklám értékesítést, azaz a rádiók 48,9, a televíziók 25 százaléka ilyen típusú bevétellel egyáltalán nem rendelkezett. Azok, akik rendelkeztek hirdetési bevétellel, és ennek mértéke elérte a teljes forrásmennyiség legalább felét, a rádióknak csupán 39,1, míg a tévéknek 8,2 százalékát tették ki. A rádióknál a bevételek legnagyobb része általában a Műsorszolgáltatási Alap pályázataiból folyt be, egy részük kizárólag az Alaptól származó juttatásból gazdálkodott, 28 százalékuknál a bevételek több mint 70 százaléka ebből a forrásból érkezett. A televíziók esetében a Műsorszolgáltatási Alap támogatása jóval kisebb, ugyanakkor még így is jelentős volt. A helyi önkormányzati támogatások éppen fordítva alakultak, azaz ilyen forráshoz a televíziók jutottak nagyobb arányban, mintegy kétharmaduk rendelkezett ilyennel. A rádiók 28,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kapott támogatást a helyi önkormányzattól.

36

Az egyes műsorszolgáltatók bevételeit jelentősen befolyásolja, hogy mekkora településen működik. A rádióknál a településméret csökkenésével általában a bevételek is csökkennek. Ezeknél a teljes bevételhez viszonyítva a hirdetésekből származó bevételek aránya a nagyobb településektől a kisebbek felé haladva szintén folyamatosan csökken. Az állami támogatás mértéke és a telephely elhelyezkedése között a rádiók esetében egyértelműen megállapítható, hogy a legkisebb településeken (azaz a községekben) működő adók kisebb összegekhez jutottak, mint a másik három településtípuson üzemelők. Ugyanez igaz az Alaptól érkező támogatásokra is. A televíziók közül a kisvárosiak kaptak kevesebb támogatást. A bérek nagyságát szintén befolyásolta a település mérete. Mind a rádiók, mind a televíziók esetében a fővárosban működő adóknál kimagasló fizetéseket közöltek a válaszadók, és a bérek a település méretével együtt csökkentek. Ezzel összefüggésben a működés professzionalitásának szintje a nagyobb településeken általában magasabb volt, mint a kisebbeknél. A megkérdezett műsorszolgáltatók többségének a költségei nagy részét a bérek és járulékaik, valamint a rezsiköltségek tették ki. Az előző költségtípus a válaszadók közel egyharmadánál nem jelentkezett, miután kizárólag önkéntesekkel dolgoztak. A médiumok döntő többsége nem rendelkezett nézettségi/hallgatottsági adatokkal. Közönségmérést és piackutatást – elsősorban anyagi források hiányában – több mint háromnegyedük egyáltalán nem készíttetett. A csatornák piaci helyzetét meghatározza a helyben megjelenő konkurencia száma és erőssége. A válaszadók többsége (a rádiók 57,5, a televíziók 67,8 százaléka) szerint vételkörzetében a piac eltartó-képességéhez képest megfelelő számú versenytárs működött. Soknak ítélte a konkurensek számát a rádiósok 35, a televíziósok 25,4 százaléka. Meglepő módon 7,5, illetve 6,8 százalékuk úgy gondolta, hogy a piac még elbírna további műsorszolgáltatókat is. A konkurensek számáról szóló értékelésnek ellentmondani látszik, hogy 2009-ben csupán a rádiók 13,6 és a televíziók 27 százaléka működött nyereségesen, és 77,3, illetve 67,2 százaléka egyáltalán nem zárt még nyereséges évet. Ezzel összefüggésben a szóban forgó műsorszolgáltatók gyenge piaci helyzetét mutatja az is, hogy többségük értékesített reklámideje rendkívül csekély volt. A rádiók 38,6 százaléka egyáltalán nem adott reklámot. Már jelentősnek mondható, 30-60 perc közötti napi reklámértékesítést a rádiók 9,1, a televíziók 6,5 százaléka tudott elérni, 60 perc fölöttit pedig összesen 2,3, illetve 3,2 százalékuk.

37

A vizsgált műsorszolgáltatók különböző státuszokban foglalkoztatták munkatársaikat. Voltak köztük, amelyek kizárólag főállású, mások csak mellékállású, vagy önkéntes alkalmazottakkal dolgoztak. Leggyakrabban azonban vegyes megoldásról számoltak be, azaz különböző arányokban foglalkoztatták a különböző státusú alkalmazottakat. Főállású munkatársat mintegy kétharmaduk foglalkoztatott. Kizárólag önkéntesekkel működött a rádiók 29 és a televíziók 26,5 százaléka. A munkatársak szakmai tapasztalatai médiumonként igen eltérőek. Vannak olyan műsorszolgáltatók (17,1, illetve 15,6%), amelyek összes munkatársa rendelkezett valamilyen média vagy kommunikációs végzettséggel, vagy rádiós/újságírói tapasztalattal. Ugyanakkor 9,3, illetve 15,3 százalékuknál egyetlen ilyen foglalkoztatott sem akadt. A műsorkínálatból kiderült, hogy többségük nagy teret szentel a vételkörzetében történő események feldolgozásának. Műsoridejének legalább felét helyi információkkal tölti ki a televíziók 95,2, a rádiók 52,5 százaléka, ezen belül 45,2, illetve 2,5 százalékuk kizárólag helyi témákkal foglalkozik. Így e műsorszolgáltatók fontos szerepet tölthetnek be a helyi/regionális közösségek tájékoztatásában, a lokális kultúrák megőrzésében. A hálózatba kapcsolódás lehetőségével csupán a válaszadók 8,9, illetve 6,4 százaléka élt. Valamilyen szakmai szervezetnek viszont mintegy felük (55,6%, illetve 49,2%) tagja volt. A műsorszolgáltatók képviselői – a korábbi ORTT honlapján megjelenő információk (a testületi ülések jegyzőkönyvei, határozatok pályázati információk stb.) mellett – további tájékoztató anyagok publikálását várják a hatóságtól. Elsősorban közönségmérési adatokat, médiapiaci elemzéseket, a gyakran szankcionált törvénysértéstípusok bemutatását, médiajogi tanácsadást. A műsorszolgáltatók a megfogalmazások szintjén nagyrészt kulturális és társadalmi célokkal indokolták a megalapításukat. Elsősorban a vételkörzetben élők helyi/regionális információkkal történő ellátását, lakóhelyi közösségi fórum létrehozását, kulturális célok megvalósítását, korosztályi célcsoport igényeit kielégítő műsorszolgáltatást, a helyi társadalom

értékeinek

megőrzését,

nemzeti/etnikai

kisebbségi

fórum

létrehozását,

intézményi, oktatási közösség fórum létrehozását, valamint hátrányos helyzetűeknek szóló műsorszolgáltatást jelöltek meg alapvető célként. A megfogalmazott célok (amelyeket a médiumok a műsorszolgáltatási szerződéseikben is vállaltak) és azok megvalósulása között azonban - a hatósági ellenőrzések tapasztalatai szerint - komoly differencia mutatkozott. A közműsor-szolgáltatók esetében a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a közszolgálati

38

műsoraik aránya gyakran nem érte el a számukra előírt minimumot sem (51%). 30 Szintén gyengítette célkitűzéseik megvalósulását, hogy a tárgyalt médiumok egy része közszolgálati műsorelemeinek jelentős hányadát olyan idősávban sugározta (főként 00:00-06:00 között), amikor a médiafogyasztás jellemzően csekély. A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók esetében az alapvető problémák a vállalt programkvóták nem teljesítéséből adódtak, valamint a műsorszolgáltatás tartalma jelentős részben nem felelt meg a vállalt céloknak. Az új médiatörvény 31 rendelkezése szerint a közműsorszolgáltatói és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói kategória 2011. július 1-ével megszűnt. Ugyanakkor a törvény új típusként nevesíti a közösségi médiaszolgáltatókat, amely típus a két megszűnt kategória helyett, azokhoz hasonló feltételek mellett működhet. A törvény 137. § (1) bekezdése kimondja, hogy

„A közszolgálati célú műsorszámok, valamint a közösségi

médiaszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani”, a 48. § (8) bekezdés szerint pedig „a Médiatanács (…) a médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi.” Miután a tapasztalatok szerint mindkét műsorszolgáltató-típusnál a műsoridő közszolgálati-, illetve a speciális célcsoportnak szóló műsorokkal való kitöltése jelentette a legnagyobb problémát, a hasonló profilú közösségi médiaszolgáltatók esetében célszerűnek látszik a támogatások ilyen irányú átcsoportosítása. A műszaki fejlesztésekre elnyerhető pénzek arányának jelentős csökkentése, a rezsiköltségek támogatásának átirányítása a (közszolgálati és a helyi közösségeket/speciális célcsoportokat szolgáló) programok gyártására. Ezzel párhuzamosan célszerű lenne a kereskedelmi médiumoktól elkülönült pályázatok kiírása e műsorszolgáltatóknak, így ezeknek nem a nagyobb forrásokat is mozgósítani képes profitorientáltakkal kellene versenyezniük a pénzekért. A napi működés (azaz a rezsi) állami támogatásának csökkentését indokolja, hogy amennyiben egy médium valóban „közösségi”, azaz a helyi közösség igényeit szolgálja ki és civil szervezet vagy egyház a fenntartója, elvárható, hogy a médiumot magáénak érző és létezését fontosnak tartó közösség támogassa a műsorszolgáltatót. Szintén elvárható, hogy a valóban közösségi médium főként önkéntesekkel dolgozzon, és így a bérköltsége mérsékelt legyen. Természetesen az éltető közösség hiánya vagy közönye miatt előfordulhat, hogy a médium 30

2008-ban a vizsgált esetek 62 százalékában, 2009-ben pedig 59 százalékában nem teljesült a

közszolgálati műsorkvótára vonatkozó előírás. 31

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról.

39

finanszírozása ellehetetlenül, e hiány vagy közöny azonban annak létjogosultságát is megkérdőjelezi. 32 Az

elmúlt

műsorszolgáltató

évtizedben a

teljes

kialakult

támogatási

költségvetését

állami

rendszerben

előfordult,

támogatásból

hogy

(elsősorban

a a

Műsorszolgáltatási Alap pályázataiból) fedezte. Véleményünk szerint ez finanszírozási modell nem akceptálható, ezért célszerűnek tűnik az állami támogatás százalékos korlátjának bevezetése. Méltányos korlátnak mondható, ha egy közösségi médiaszolgáltató költségvetésének legfeljebb az 50 százalékát fedezi az állam. A műszaki fejlesztések

támogatásának

nagy részét

célszerű a közösségi

médiaszolgáltatók indulásánál kiosztani, mivel az üzemeltetőnek a műsorszolgáltatás megkezdésekor van ezekre a legnagyobb szüksége. A műsorszolgáltatók jelentős részénél a munkatársak gyakran kevés műsorkészítői és médiapiaci tapasztalattal rendelkeznek. A tapasztalatok alapján célszerű lenne a közösségi médiaszolgáltatók munkatársai szakmai továbbképzését pályázati formában támogatni. Miután

a

nem

kereskedelmi

helyi

médiumok

döntő

többségéről

hallgatottsági/nézettségi adatok nem állnak rendelkezésre, és forrás sincs ilyenek megrendelése, érdemes lenne közönségmérést és piackutatást végezni e médiumok fogyasztói körében, vagy pályázatot kiírni ilyen mérések támogatására. A közösségi médiaszolgáltatók esetében rendkívül fontos lenne a közszolgálatiként elfogadható tartalmak pontos meghatározása. Az utóbbi években a tárgyalt médiumok egy részénél ugyanis az a tendencia kezdett kibontakozni, hogy annak érdekében, hogy a számukra a törvényben meghatározott, illetve a műsorszolgáltatási szerződésükben vállalt arányokat formálisan betartsák, különböző „közszolgálati zenei programokat” építettek be a műsorkínálatukba. Ez leggyakrabban a „jazz”, mint per definitionem kulturális tartalom közvetítését jelentette. Ugyanakkor a jazz mára egy szerteágazó, számtalan alműfajra bomlott zenei irányzatot foglal magába, melyeknek jelentős része nagy átfedést mutat más (önmagában közszolgálatinak nem minősülő) populáris zenei műfajokkal. A szolgáltatók egy része által általánosan „jazzként” kategorizált napi több órán át sugárzott zenefolyam közszolgálati műsorszámként való elfogadása rendkívül problematikus volt. Ugyanez igaz a 32

A közösségi médiumoknak természetesen közösségfejlesztési feladataik is vannak, valamint

aktivizálniuk kell hallgatóságukat, folyamatosan fenn kell tartaniuk önkénteseik motivációját. Lásd pl.: Péterfi Anna & Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára...

A kisközösségi rádiók esélyeiről.

http://wp.akti.hu/wp-content/uploads/2010/05/fuzet39.pdf

40

„magyar nóta” esetében is, amely kifejezetten populáris műfaj. Véleményünk szerint a zeneszámok önmagában, azaz valamilyen kulturális, történeti stb. kontextusba helyezés nélkül való sugárzása - műfajtól függetlenül - nem elfogadható közszolgálati tartalomként. Az előzőekkel összhangban, a közösségi médiában célszerűnek tűnik közszolgálati idősáv megállapítása, amelyben a médiaszolgáltató kizárólag közszolgálati műsorokat sugározhat. Ez a televíziók és a rádiók esetében különböző kell, hogy legyen. A közösségi médiaszolgáltatóknak nyújtott (és törvényben garantált) kedvezmények miatt célszerűnek látszik rendszeres időközönként meggyőződni arról, hogy nevezett médiumok betartják-e azokat a médiatörvényben és szerződéseikben lefektetett előírásokat, amelyek a kivételezett státuszukat indokolják. Az egyes műsorszolgáltatók bevételeit jelentősen befolyásolja, hogy mekkora településen működnek. A településméret csökkenésével - elsősorban a rádiók esetében - a bevételek is folyamatosan apadtak. Emellett a médiaszolgáltatók állami támogatásának mértéke is hasonló tendenciát mutat. Vizsgálatunk szerint azok a rádiók/televíziók jutottak nagyobb állami támogatáshoz, amelyek teljes bevétele is magasabb volt. Ezért célszerű lenne a kistelepüléseken működő szolgáltatók számára elkülönített pályázati alapot képezni.

41

Melléklet 1. sz. Melléklet A kutatáshoz használt rádiós kérdőív A kezdeti célok, a frekvencia elnyerése

1. Kik alapították a rádiót? 1.1. Egy magánszemély 1.2. Több magánszemély 1.3. Betéti társaság 1.4. Kft. 1.5. Kht. 1.6. Rt. (Zrt.; Nyrt.) 1.7. Civil szervezet (alapítvány, egyesület) 1.8. Önkormányzat 1.9. Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság (pl. oktatási intézmény) 1.10. Egyház 1.11. Egyéb, éspedig:............................................. 2. Mikor merült fel a rádió alapításának ötlete? [ ] év 3. Volt-e az alapító tagoknak előzetes rádiós tapasztalata? 3.1. Igen, éspedig…………. 3.2. Nem 4. Megelőzte-e a rádió alapítását valamilyen műsorszolgáltatói tevékenység? (pl. online rádiózás, zártláncú kábeles adás stb.) 4.1. Igen, éspedig…………. 4.2. Nem 5.

Mikor került beadásra a sikeres frekvencia-pályázat? [ ] év, hó

6. Mikor került aláírásra a műsorszolgáltatási szerződés? [ ] év, hó

42

7. Mikor indult el az adás? [ ] év, hó 8. Kértek-e halasztást az ORTT-től a műsorszolgáltatás megkezdésére? Ha igen, miért? 8.1. Igen, mivel…………. 8.2. Nem 9. A rádió eredetileg is közműsor-szolgáltatóként/nonprofit műsorszolgáltatóként indult? 9.1. Igen--------------> Menjen a 11. kérdésre 9.2. Nem 10. Milyen okai voltak a státuszváltásnak?

11. Honnan hallottak a közműsor-szolgáltató/nonprofit műsorszolgáltató státusz létezéséről? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………… 12. Mi volt a döntő érv a közműsor-szolgáltatói/nonprofit státusz választásában? (csak egy válasz lehetséges) 12.1. Gazdasági megfontolás (pl. műsorszolgáltatási díjmentesség, pályázati lehetőségek) 12.2. Helyi társadalmi igény kielégítése 12.3. Egyéb, éspedig…………. 13. Mi volt a rádió alapításának, vagy közműsor-szolgáltatóvá/nonprofit műsorszolgáltatóvá alakításának fő célja? (maximum két válasz lehetséges) 13.1. Nemzeti/etnikai kisebbségi fórum létrehozása 13.2. A vételkörzetben élők helyi/regionális információkkal történő ellátása és/vagy lakóhelyi közösségi fórum létrehozása

43

Kulturális célt vállaló műsorszolgáltatás Helyi társadalom értékeinek megőrzését elősegítő műsorszolgáltatás Korosztályi célcsoport igényeit kielégítő műsorszolgáltatás Intézményi, oktatási közösség fórumaként működő műsorszolgáltatás Szubkulturális közösség igényeit kielégítő műsorszolgáltatás Hátrányos helyzetűeknek szóló műsorszolgáltatás Egyéb, éspedig ……………………

13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. 13.8. 13.9.

A rádió tulajdonosi és pénzügyi helyzete

14. Milyen településen üzemel a rádió? Főváros Megyeszékhely Egyéb város Község

14.1. 14.2. 14.3. 14.4.

15. Jelenleg hogyan épül fel a rádió tulajdonosi szerkezete? 15.1. 15.2. 15.3. 15.4. 15.5. 15.6.

Magánszemély Vállalkozás Közintézmény Civil szervezet Egyéb, éspedig: ............................................. Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

16. Foglalkoztat-e a rádió főállású munkatársakat? 16.1. Igen 16.2. Nem --------------> Menjen a 18. kérdésre 17. Átlagosan a főállású munkatársak bruttó fizetése [

] ezer forint/hó

18. Milyen arányban foglalkoztat a rádió: 18.1. 18.2. 18.3. 18.4.

főállású munkatársat? mellékállású munkatársat? önkéntest? Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

19. A rádió munkatársainak iskolai végzettség szerinti megoszlása:

44

19.1. 19.2. 19.3. 19.4.

nyolc általános középiskola felsőfokú Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

20. Milyen arányban foglalkoztat a rádió média/kommunikációs végzettségű vagy korábbi rádiós/újságírói gyakorlattal bíró szakembereket: [

] százalék

21. Milyen munkamegosztás jellemző a rádióra? 21.1. 21.2. 21.3. 21.4.

A munkatársak állandó feladatköröket végeznek A munkatársak rotációban dolgoznak Vegyes megosztás Egyéb, éspedig ………..

22. Mekkora volt a rádió teljes nettó bevétele 2009-ben (pályázatokkal, támogatásokkal együtt)? [

] ezer forint

23. Mekkora volt a rádió teljes nettó kiadása 2009-ben? [

] ezer forint

24. Ön szerint hogyan fognak a rádió bevételei 2010-ben változni? 24.1. 24.2. 24.3. 24.4. 24.5.

Jelentősen csökkenni fognak Kis mértékben csökkenni fognak Változatlanok lesznek Kis mértékben nőni fognak Jelentősen nőni fognak

25. Ön szerint a rádió kiadásai 2010-ben... 25.1. 25.2. 25.3. 25.4. 25.5.

jelentősen csökkenni fognak kis mértékben csökkenni fognak változatlanok lesznek kis mértékben nőni fognak jelentősen nőni fognak

45

26. Kb. hány perc az értékesített napi reklámidő? 26.1. 26.2. 26.3. 26.4. 26.5. 26.6.

nincs reklám 10 percnél kevesebb 10-20 perc 20-30 perc 30-60 perc 60 percnél több

27. A rádió bevételei milyen arányban származnak a következő forrásokból? 27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 27.5. 27.6. 27.7. 27.8. 27.9. 27.10. 27.11.

Hirdetés Műsorszponzorálás Műsorszolgáltatási Alap támogatása Egyéb pályázat Egyéb állami támogatás Helyi önkormányzat támogatása Magánadomány (beleértve az adó 1%-át) Műsorok értékesítése Egyéb kereskedelmi tevékenység Egyéb, éspedig:…………….. [ Összesen

[ ]százalék [ ] százalék [ ]százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék ]százalék [ 100 ] százalék

28. A költségek milyen arányban oszlanak meg a következők között? 28.1. 28.2. 28.3. 28.4. 28.5. 28.6. 28.7.

Bér és járulék Rezsiköltség Műszaki fejlesztés Műsorvásárlás reklám, promóció Egyéb, éspedig: ……………………….. Összesen

[ [ [

]százalék ]százalék ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

29. A hirdetési bevételek mekkora arányban származnak 29.1. 29.2. 29.3. 29.4. 29.5. 29.6.

Helyi vállalkozásoktól [ Egyéb vállalkozásoktól Önkormányzattól Civil szférától Egyéb, éspedig: ……………………….. Összesen

]százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

30. A rádió az elmúlt évben nyereségesen működött?

46

30.1. Igen 30.2. Nem 31. A rádió hány nyereséges évet zárt eddig? [

] évet

Amennyiben nem volt nyereséges év, menjen a 33. kérdésre!

32. Az indulástól számított hányadik évben vált a rádió nyereségessé? [

] évben

33. 2009-ben összesen mekkora összeget kellett adó-, illeték, vagy más elvonás formájában az államnak befizetniük? [

] ezer forint

34. 2009-ben összesen mekkora összeget kaptak állami támogatás formájában? [

] ezer forint

Amennyiben nem kaptak ilyen támogatást, menjen a 36. kérdésre! 35. Ebből mennyi volt a Műsorszolgáltatási Alap támogatása? [

] ezer forint

36. Mire kért korábban támogatást a Műsorszolgáltatási Alaptól? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………

47

37. Kérem értékelje a Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási rendszerét! (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

……………………………… 38. Ön szerint szükség van-e változtatásra a Műsorszolgáltatási Alap támogatási rendszerében? Ha igen, milyen javaslatai vannak? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ………………………………… 39. Érte-e önöket bármilyen szankció az ORTT részéről? 39.1. Igen 39.2. Nem……………………..::.> menjen 41. kérdésre 40. Milyen szankció érte önöket az ORTT részéről? 40.1. Írásbeli figyelmeztetés 40.2. Kötbér, bírság 40.3. Műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése 41. Hogyan értékeli az ORTT szankcionálási rendszerét? 41.1. Túlságosan megengedő 41.2. Korrekt 41.3. Túl szigorú 42. Milyen információkat szokott keresni az ORTT honlapján? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

48

…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….

43. Mennyire tartja felhasználóbarátnak az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

44. Mennyire tartja közérthetőnek az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

45. Mennyire tartja naprakésznek az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

46. Mennyire tartja tartalmilag hasznosnak az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

47. Milyen információkat hiányolnak/látnának szívesen az ORTT honlapján? 47.1. 47.2. 47.3. 47.4. 47.5.

Közönségmérési adatok Gyakran szankcionált törvénysértéstípusok bemutatása Médiapiaci elemzések Ügyfélszolgálat, tanácsadás Egyéb, éspedig

48. Ami a rádiókat szabályozó jogi környezetet illeti, Ön szerint szükség van-e változásra ezen a területen? Ha igen, milyen javaslatai vannak? (Nem értve ide a Műsorszolgáltatási Alap pályázati feltételeit, amelyekről külön kérdés volt.)

49

…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. Piaci helyzet

49. A vételkörzetükben összesen hány helyi rádióállomás működik? [ ] darab 50. Ezek közül mennyi rendelkezik az Önökéhez hasonló műsorprofillal? [ ] darab

51. Az Önök vételkörzetében a piac eltartó-képességéhez képest 51.1. kevés, 51.2. sok, 51.3. megfelelő számú rádió van 52. A következő médiumok közül melyik jelent leginkább konkurenciát az Önök rádiójának? (csak egy válasz lehetséges) 52.1. 52.2. 52.3. 52.4. 52.5. 52.6.

Helyi tévé Más helyi rádió Megyei napilap Helyi heti- vagy havilap Más helyi médium, éspedig............... Egyik sem

53. A rádió helyzete az elmúlt évben a konkurenciával szemben hogyan változott? 53.1. javult, 53.2. változatlan maradt, 53.3. romlott

50

Műszaki/technikai felszereltség

54. Az induláskor rendelkezésre álló műszaki/technikai feltételek mennyiben voltak megfelelőek? Kérem értékelje egy ötös skálán (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!) [

]

55. A jelenleg rendelkezésre álló műszaki/technikai feltételek mennyiben megfelelőek? Kérem értékelje egy ötös skálán (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!). ……………………………… 56. Megőrzik-e archívumban saját műsoraikat? 56.1. igen 56.2. nem 57. Mi lenne az a műszaki/technikai fejlesztés, amire leginkább szükségük lenne (milyen műszaki fejlesztésre pályáznának leginkább)? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. Hálózati kapcsolatrendszer, célközönség, műsorstruktúra

58. Tagjai valamelyik rádiós hálózatnak? 58.1. Igen, éspedig….. 58.2. Nem --------------> Menjen a 62. kérdésre!

51

59. Kapnak-e a hálózat más tagjaitól kész műsort? 59.1. Igen 59.2. Nem --------------> Menjen az 62. kérdésre! 60. A hálózat más tagja(i) által gyártott műsor a teljes műsoridő mekkora részét képezi? [

] százalékát

61. Milyen típusú műsorokat szoktak a hálózattól kapni? (több válasz is adható) 61.1. 61.2. 61.3. 61.4. 61.5. 61.6. 61.7. 61.8.

Hirdetés Zene Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Betelefonálós és kívánságműsor Egyéb, éspedig: …………..

62. Tagjai-e valamilyen rádiós szervezetnek? 62.1. Igen, éspedig:...................................... 62.2. Nem --------------> Menjen a 64. kérdésre! 63. Milyen előnyökkel jár a tagság? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. -------------->Menjen a 65. kérdésre!

64. Mi az oka annak, hogy nem tagjai semmilyen rádiós szervezetnek? …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

52

…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. 65. A hallgatói aktivitás, részvétel az élő műsorokban (betelefonálók): 65.1. Gyakori 65.2. Ritka 65.3. Nincs 66. A hallgatói visszajelzés (telefon, levél, email) előfordulása a műsorok kapcsán: 66.1. Gyakori 66.2. Ritka 66.3. Nincs 67. Milyen arányban oszlik meg a zene és a szöveg a teljes napi műsoridőben? 67.1. Zene 67.2. Szöveg

[ [

] százalék ] százalék

68. Van-e az adónak meghatározó zenei stílusa? 68.1. Igen, éspedig………. 68.2. Nincs 69. Van-e hírműsora? 69.1. Igen 69.2. Nincs --------------> Menjen az 72. kérdésre! 70. Honnan szerzi be a hírműsort? 70.1. 70.2. 70.3. 70.4.

Hírügynökségtől (MTI, Rádió Hírszolgálat stb.) Hálózattól Más rádiótól A hírek saját gyártásúak

71. Hírműsoraiban milyen arányban szerepelnek helyi hírek?

53

[ ] százalék 72. A műsoridő milyen arányban oszlik meg a következő műsortípusok között? 72.1. 72.2. 72.3. 72.4. 72.5. 72.6. 72.7. 72.8. 72.9. 72.10.

Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Betelefonálós és kívánságműsor Komolyzene, jazz Könnyűzene Egyéb, éspedig: Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

73. A műsoridő mekkora részében sugároznak saját gyártású műsorokat? [ ] százalék 74. A saját gyártású műsoraik miként oszlanak meg az alábbi műfajok között? 74.1. 74.2. 74.3. 74.4. 74.5. 74.6. 74.7. 74.8. 74.9. 74.10.

Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Betelefonálós és kívánságműsor Komolyzene, jazz Könnyűzene Egyéb, éspedig: Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

75. Továbbadják a saját gyártású műsoraikat? 75.1. Igen 75.2. Nem

--------------> Menjen a 77. kérdésre!

76. Hogyan adják tovább a saját gyártású műsoraikat? 76.1. Értékesítik a rádiós piacon 76.2. Hálózaton belül cserélik a hálózatos partnerekkel 76.3. Egyéb, éspedig: …………..

54

77. Beszereznek külső gyártású műsorokat? 77.1. Igen 77.2. Nem

--------------> Menjen a 79. kérdésre!

78. Hogyan szerezik be külső gyártású műsoraikat? 78.1. 78.2. 78.3. 78.4.

Megveszik a rádiós piacon Hálózaton belül cserélik a hálózatos partnerekkel Más rádiókkal cserélik Egyéb, éspedig: …………..

79. Tervezik-e, hogy a közeljövőben jelentősen átalakítják a műsorszerkezetüket? 79.1. Igen 79.2. Nem

--------------> Menjen a 81. kérdésre!

80. Melyek azok a műsortípusok, amelyeknek az aránya várhatóan nőni fog? (több válasz is lehetséges) 80.1. 80.2. 80.3. 80.4. 80.5. 80.6. 80.7. 80.8. 80.9.

Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Betelefonálós és kívánságműsor Komolyzene, jazz Könnyűzene Egyéb, éspedig:

[ [ [ [ [ [ [ [ [

] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék

81. A nem zenei műsorok milyen arányban foglalkoznak helyi témákkal? [ ] százalék 82. Műsoraik milyen arányban tartalmaznak ismétléseket? [ ] százalék 83. Milyen arányban adnak élő műsort? [ ] százalék

55

84. Felvetettek-e már olyan témát, amellyel Önök nyomán foglalkozott más médium (elektronikus média, nyomtatott vagy online sajtó stb.): 84.1. Igen 84.2. Nem

Adatszolgáltatás, kommunikáció, közönségadatok

85. Szoktak piackutatást, közönségmérést rendelni a rádió működésével, műsoraival kapcsolatban? 85.1. Igen, rendszeresen ---------------> Menjen a 87. kérdésre 85.2. Igen, alkalmanként --------------> Menjen a 87. kérdésre 85.3. Nem 86. Mi az oka annak, hogy nem szoktak piackutatást, közönségmérést rendelni 86.1. 86.2. 86.3. 86.4.

Anyagi források hiánya Nincs annyi haszna, mint amennyibe kerülne Nem tartják szükségesnek Egyéb, éspedig: …………..

87. Mekkora a hallgatóságuk aránya a rádió vételkörzetében? [ ] százalék 88. Összesen hány főből állhat a rádió teljes napi hallgatósága? [ ] ezer fő 89. Fenntart-e a rádió saját internetes honlapot? 89.1. Igen 89.2. Nem

. --------------> Menjen a 91. kérdésre!

90. Miért nincs a rádiónak honlapja? 90.1. Anyagi okokból

56

90.2. A szükséges információkat máshonnan is meg lehet szerezni 90.3. Egyéb okból, éspedig: --------------> Menjen a 93. kérdésre!

91. Milyen gyakran frissítik a honlap tartalmát? 91.1. 91.2. 91.3. 91.4.

Naponta vagy ennél gyakrabban Hetente Havonta Ennél ritkábban

92. Milyen információk szerepelnek a rádió honlapján? (több válasz is lehetséges) 92.1. 92.2. 92.3. 92.4. 92.5. 92.6. 92.7.

Hírek Rádióműsor (műsorújság, műsorajánló) Online rádióadás Műsorarchívum Hirdetési feltételek/tarifák Olvasói fórum Egyéb, éspedig: …………..

93. Van más olyan észrevétele, amelyet fontosnak tart elmondani az Önök rádiójának működésével kapcsolatban? ..............................................................................................................

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

57

2. sz. Melléklet A kutatáshoz használt televíziós kérdőív A kezdeti célok, a frekvencia elnyerése

94. Kik alapították a televíziót? 94.1. 94.2. 94.3. 94.4. 94.5. 94.6. 94.7. 94.8. 94.9. 94.10. 94.11.

Egy magánszemély Több magánszemély Betéti társaság Kft. Kht. Rt. (Zrt.; Nyrt.) Civil szervezet (alapítvány, egyesület) Önkormányzat Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság (pl. oktatási intézmény) Egyház Egyéb, mégpedig: .............................................

95. Mikor merült fel a televízió alapításának ötlete? [

] év

96. Volt-e az alapító tagoknak előzetes televíziós tapasztalata? 96.1. Igen, éspedig…………. 96.2. Nem 97. Volt-e előzménye a televízió alapításának? (pl. online televíziózás, zártláncú adás stb.) 97.1. Igen, éspedig…………. 97.2. Nem 98. Mikor került beadásra a sikeres frekvencia-pályázat/nyilvántartásba-vételi kérelem? [

] év, hó

99. Mikor került aláírásra a műsorszolgáltatási szerződés/mikor történt meg a nyilvántartásba vétel? [

] év, hó

58

100.

Mikor indult el az adás? [

] év, hó

101. Kértek-e halasztást az ORTT-től a műsorszolgáltatás megkezdésére? Ha igen, miért? 101.1. Igen, mivel…………. 101.2. Nem 102. A televízió eredetileg műsorszolgáltatóként indult?

is

közműsor-szolgáltatóként/nonprofit

102.1. Igen--------------> Menjen a 11. kérdésre 102.2. Nem 103.

Milyen okai voltak a státuszváltásnak? ……………………………….

104. Honnan hallottak a közműsor-szolgáltató/nonprofit műsorszolgáltató státusz létezéséről? 104.1. ………………………………………… 105. Mi volt a döntő érv a közműsor-szolgáltatói/nonprofit státusz választásában? (csak egy válasz lehetséges) 105.1. Gazdasági megfontolás (pl. műsorszolgáltatási díjmentesség, pályázati lehetőségek) 105.2. Helyi társadalmi igény kielégítése 105.3. Egyéb, éspedig…………. 106. Mi volt a televízió alapításának, vagy közműsor-szolgáltatóvá/nonprofit műsorszolgáltatóvá alakításának fő célja? (maximum két válasz lehetséges) 106.1. Nemzeti/etnikai kisebbségi fórum létrehozása 106.2. A vételkörzetben élőket helyi/regionális információkkal történő ellátása, és/vagy lakóhelyi közösségi fórum létrehozása 106.3. Kulturális célt vállaló műsorszolgáltatás

59

106.4. 106.5. 106.6. 106.7. 106.8. 106.9.

Helyi társadalom értékeinek megőrzését elősegítő műsorszolgáltatás Korosztályi célcsoport igényeit kielégítő műsorszolgáltatás Intézményi, oktatási közösség fórumaként működő műsorszolgáltatás Szubkulturális közösség igényeit kielégítő műsorszolgáltatás Hátrányos helyzetűeknek szóló műsorszolgáltatás Egyéb, éspedig ……………………

A televízió tulajdonosi és pénzügyi helyzete

107.

Milyen településen üzemel a televízió?

107.1. 107.2. 107.3. 107.4. 108.

Főváros Megyeszékhely Egyéb város Község Jelenleg hogyan épül fel a televízió tulajdonosi szerkezete?

108.1. 108.2. 108.3. 108.4. 108.5. 108.6.

Magánszemély Vállalkozás Közintézmény Civil szervezet Egyéb, mégpedig: ............................................. Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

Foglalkoztat-e a televízió főállású munkatársakat?

109.

109.1. Igen 109.2. Nem --------------> Menjen a 18. kérdésre Átlagosan a főállású munkatársak bruttó fizetése

110. [

111. 111.1. 111.2. 111.3. 111.4. 112.

] ezer forint/hó

Milyen arányban foglalkoztat a televízió: főállású munkatársakat? mellékállású munkatársakat? önkénteseket? Összesen

[ [

] százalék ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

A televízió munkatársainak iskolai végzettség szerinti megoszlása:

60

112.1. 112.2. 112.3. 112.4.

nyolc általános középiskola felsőfokú Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

113. Milyen arányban foglalkoztat a televízió média/kommunikációs végzettségű vagy korábbi televíziós/újságírói gyakorlattal bíró szakembereket: [

114. 114.1. 114.2. 114.3. 114.4.

] százalék Milyen munkamegosztás jellemző a televízióra? A munkatársak állandó feladatköröket végeznek A munkatársak rotációban dolgoznak Vegyes megosztás Egyéb, éspedig ………..

115. Mekkora volt a televízió teljes nettó bevétele 2009-ben (pályázatokkal, támogatásokkal együtt)? [

116.

] ezer forint

Mekkora volt a televízió teljes nettó kiadása 2009-ben? [

] ezer forint

117. Ön szerint hogyan fognak a televízió bevételei 2010-ben változni? Kérjük, keretezze be a megfelelő válasz sorszámát! 117.1. 117.2. 117.3. 117.4. 117.5. 118. 118.1. 118.2. 118.3. 118.4. 118.5.

Jelentősen csökkenni fognak Kis mértékben csökkenni fognak Változatlanok lesznek Kis mértékben nőni fognak Jelentősen nőni fognak Ön szerint a televízió kiadásai 2010-ben... jelentősen csökkenni fognak kis mértékben csökkenni fognak változatlanok lesznek kis mértékben nőni fognak jelentősen nőni fognak.

61

119. 119.1. 119.2. 119.3. 119.4. 119.5. 119.6. 120.

Kb. hány perc az értékesített napi reklámidő? nincs reklám 10 percnél kevesebb 10-20 perc 20-30 perc 30-60 perc 60 percnél több A televízió bevételei milyen arányban származnak a következő forrásokból?

120.1. Hirdetés [ 120.2. Műsorszponzorálás [ 120.3. Műsorszolgáltatási Alap támogatása [ 120.4. Egyéb pályázat [ 120.5. Egyéb állami támogatás [ 120.6. Helyi önkormányzat támogatása [ 120.7. Magánadomány (beleértve az adó 1%-át) [ 120.8. Műsorok értékesítése [ 120.9. Egyéb kereskedelmi tevékenység [ 120.10. Egyéb, éspedig: ……………………….. 120.11. Összesen 121. 121.1. 121.2. 121.3. 121.4. 121.5. 121.6. 121.7. 122. 122.1. 122.2. 122.3. 122.4. 122.5. 122.6. 123.

] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

A költségek milyen arányban oszlanak meg a következők között? Bér és járulékok Rezsiköltségek Műszaki fejlesztés Műsorvásárlás Reklám, promóció Egyéb, éspedig: ……………………….. Összesen

[ [ [

] százalék ] százalék ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

A hirdetési bevételek mekkora arányban származnak Helyi vállalkozásoktól [ Egyéb vállalkozásoktól Önkormányzattól Civil szférától ? Egyéb, éspedig: ……………………….. Összesen

] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

A televízió az elmúlt évben nyereségesen működött?

123.1. Igen

62

123.2. Nem 124.

A televízió hány nyereséges évet zárt eddig? [

] évet

Amennyiben nem volt nyereséges év, menjen a 33. kérdésre!

125.

Az indulástól számított hányadik évben vált a televízió nyereségessé? [

] évben

126. 2009-ben összesen mekkora összeget kellett adó-, illeték, vagy más elvonás formájában az államnak befizetniük? [

127.

] ezer forint

2009-ben összesen mekkora összeget kaptak állami támogatás formájában? [

] ezer forint

Amennyiben nem kaptak ilyen támogatást, menjen a 36. kérdésre! Ebből mennyi volt a Műsorszolgáltatási Alap támogatása?

128. [

] ezer forint Mire kért korábban támogatást a Műsorszolgáltatási Alaptól?

129.

………………………….. 130. Kérem értékelje a Műsorszolgáltatási Alap pályáztatási rendszerét? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

131. Ön szerint szükség van-e változtatásra a Műsorszolgáltatási Alap támogatási rendszerében? Ha igen, milyen javaslatai vannak?

63

........................................................................................................

132.

Érte-e önöket bármilyen szankció az ORTT részéről?

132.1. Igen 132.2. Nem……………………..::.> menjen 41. kérdésre Milyen szankciót érte önöket az ORTT részéről?

133.

133.1. Írásbeli figyelmeztetés 133.2. Kötbér, bírság 133.3. Műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése 134.

Hogyan értékeli az ORTT szankcionálási rendszerét?

134.1. Túlságosan megengedő 134.2. Korrekt 134.3. Túl szigorú 135.

Milyen információkat szokott keresni az ORTT honlapján? ………………………………………………………….

136. Mennyire tartja felhasználóbarátnak az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

137. Mennyire tartja közérthetőnek az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

138. Mennyire tartja naprakésznek az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

]

64

139. Mennyire tartja tartalmilag hasznosnak az ORTT honlapját? (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

140.

]

Milyen információkat látnának szívesen az ORTT honlapján?

140.1. 140.2. 140.3. 140.4. 140.5.

Közönségmérési adatok Gyakran szankcionált törvénysértéstípusok bemutatása Médiapiaci elemzések Ügyfélszolgálat, tanácsadás Egyéb, éspedig…………………

141. Ami a televíziókat szabályozó jogi környezetet illeti, Ön szerint szükség van-e változásra ezen a területen? Ha igen, milyen javaslatai vannak? (Nem értve ide a Műsorszolgáltatási Alap pályázati feltételeit, amelyekről külön kérdés volt.) ...........................................................................................................

Piaci helyzet

A vételkörzetükben összesen hány helyi televízióállomás működik?

142. [

Ezek közül mennyi rendelkezik az Önökéhez hasonló műsorprofillal?

143. [

144.

] darab

] darab

Az Önök vételkörzetében a piac eltartó-képességéhez képest

144.1. kevés, 144.2. sok, 144.3. megfelelő számú televízió van 145. A következő médiumok közül melyik jelent leginkább konkurenciát az Önök televíziójának? (csak egy válasz lehetséges) 145.1. Más helyi tévé

65

145.2. 145.3. 145.4. 145.5. 145.6.

Helyi rádió Megyei napilap Helyi heti- vagy havilap Más helyi médium, éspedig............... Egyik sem

146. A televízió helyzete az elmúlt évben a konkurenciával szemben hogyan változott? 146.1. javult, 146.2. változatlan maradt, 146.3. romlott Műszaki/technikai felszereltség

147. Az induláskor rendelkezésre álló műszaki/technikai feltételek mennyiben voltak megfelelőek? Értékelje egy ötös skálán (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!) [

]

148. A jelenleg rendelkezésre álló műszaki/technikai feltételek mennyiben megfelelőek? Értékelje egy ötös skálán (1 = a legrosszabb, 5 = a legjobb, csak egész számot használjon!)

[

149.

] Megőrzik-e archívumban saját műsoraikat?

149.1. igen 149.2. nem 150. Mi lenne az a műszaki/technikai fejlesztés, amire leginkább szükségük lenne (milyen műszaki fejlesztésre pályáznának leginkább)? ..........................................................................................................................

66

Hálózati kapcsolatrendszer, célközönség, műsorstruktúra 151.

Tagjai valamelyik televíziós hálózatnak?

151.1. Igen, éspedig:...................................... 151.2. Nem --------------> Menjen a 62. kérdésre! Kapnak-e a hálózat más tagjaitól kész műsort?

152.

152.1. Igen 152.2. Nem --------------> Menjen a 62. kérdésre! 153. A hálózat más tagja(i) által gyártott műsor a teljes műsoridő mekkora részét képezi? [

Milyen típusú műsorokat szoktak a hálózattól kapni? (több válasz is adható)

154. 154.1. 154.2. 154.3. 154.4. 154.5. 154.6. 154.7. 154.8. 155.

] százalékát

Hirdetés Zene Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Képújság Egyéb, éspedig: ………….. Tagjai-e valamilyen televíziós szervezetnek?

155.1. Igen, éspedig:...................................... 155.2. Nem --------------> Menjen a 64. kérdésre! 156.

Milyen előnyökkel jár a tagság? ............................................................................................................................ -------------->Menjen a 65. kérdésre!

67

157.

Mi az oka annak, hogy nem tagjai semmilyen televíziós szervezetnek? .............................................................................................................. A nézői aktivitás, részvétel az élő műsorokban (betelefonálók):

158.

158.1. Gyakori 158.2. Ritka 158.3. Nincs A nézői visszajelzés (telefon, levél, email) előfordulása a műsorok kapcsán:

159.

159.1. Gyakori 159.2. Ritka 159.3. Nincs Van-e a televíziónak hírműsora?

160.

160.1. Igen 160.2. Nincs --------------> Menjen a 70. kérdésre! Honnan szerzi be a hírműsort?

161. 161.1. 161.2. 161.3. 161.4.

Hálózattól Más televíziótól A hírek saját gyártásúak Egyéb, éspedig……….. Hírműsoraiban milyen arányban szerepelnek helyi hírek?

162. [

163. 163.1. 163.2. 163.3. 163.4. 163.5.

] százalék A műsoridő milyen arányban oszlik meg a következő műsortípusok között? Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor

[ [ [ [ [

] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék

68

163.6. Képújság 163.7. Egyéb, éspedig (pl. zene): ………….. 163.8. Összesen

[ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

A műsoridő mekkora részében sugároznak saját gyártású műsorokat?

164. [

165. 165.1. 165.2. 165.3. 165.4. 165.5. 165.6. 165.7. 165.8. 166.

] százalék A saját gyártású műsoraik miként oszlanak meg az alábbi műfajok között? Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Képújság Egyéb, éspedig (pl. zene): ………….. Összesen Továbbadják a saját gyártású műsoraikat?

166.1. Igen 166.2. Nem 167.

[ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ ] százalék [ 100 ] százalék

--------------> Menjen a 75. kérdésre!

Hogyan adják tovább a saját gyártású műsoraikat?

167.1. Értékesítik a televíziós piacon 167.2. Hálózaton belül cserélik a hálózatos partnerekkel 167.3. Egyéb, éspedig: ………….. 168.

Beszereznek külső gyártású műsorokat?

168.1. Igen 168.2. Nem 169. 169.1. 169.2. 169.3. 169.4.

--------------> Menjen a 77. kérdésre!

Hogyan szerezik be külső gyártású műsoraikat? Megveszik a televíziós piacon Hálózaton belül cserélik a hálózatos partnerekkel Más televíziókkal cserélik Egyéb, éspedig: …………..

69

Tervezik-e, hogy a közeljövőben jelentősen átalakítják a műsorszerkezetüket?

170.

170.1. Igen 170.2. Nem

--------------> Menjen a 79. kérdésre!

171. Melyek azok a műsortípusok, amelyeknek az aránya várhatóan nőni fog? (több válasz lehetséges) 171.1. 171.2. 171.3. 171.4. 171.5. 171.6. 171.7.

Hirdetés Hírek Magazinműsor Játék Kulturális és ismeretterjesztő műsor Képújság Egyéb, éspedig (pl. zene): …………..

[ [ [ [ [ [ [

] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék ] százalék

Műsoraik milyen arányban foglalkoznak helyi témákkal?

172. [

] százalék Műsoraik milyen arányban tartalmaznak ismétléseket?

173. [

] százalék Milyen arányban adnak élő műsort?

174. [

] százalék

175. Felvetettek-e már olyan témát, amellyel Önök nyomán foglalkozott más médium (elektronikus média, nyomtatott vagy online sajtó stb.): 175.1. Igen 175.2. Nem

Adatszolgáltatás, kommunikáció, közönségadatok

70

176. Szoktak piackutatást, közönségmérést rendelni a televízió működésével, műsoraival kapcsolatban? 176.1. Igen, rendszeresen ---------------> Menjen a 85. kérdésre 176.2. Igen, alkalmanként --------------> Menjen a 85. kérdésre 176.3. Nem 177.

Mi az oka annak, hogy nem szoktak piackutatást, közönségmérést rendelni

177.1. 177.2. 177.3. 177.4. 178.

Anyagi források hiánya Nincs annyi haszna, mint amennyibe kerülne Nem tartják szükségesnek Egyéb, éspedig: ………….. Mekkora a nézettségük aránya a televízió vételkörzetében?

[

] százalék Összesen hány főből állhat a televízió teljes napi nézettsége?

179. [ 180.

] ezer fő Fenntart-e a televízió saját internetes honlapot?

180.1. Igen 180.2. Nem 181.

. --------------> Menjen a 89. kérdésre!

Miért nincs a televíziónak honlapja?

181.1. Anyagi okokból 181.2. A szükséges információkat máshonnan is meg lehet szerezni 181.3. Egyéb okból, éspedig: ............................... --------------> Menjen a 91. kérdésre!

182. 182.1. 182.2. 182.3. 182.4.

Milyen gyakran frissítik a honlap tartalmát? Naponta vagy ennél gyakrabban Hetente Havonta Ennél ritkábban

71

183. Milyen információk szerepelnek a televízió honlapján? (több válasz is lehetséges.) 183.1. 183.2. 183.3. 183.4. 183.5. 183.6. 183.7.

Hírek Tévéműsor (műsorújság, műsorajánló) Online tévéadás Műsorarchívum Hirdetési feltételek Olvasói fórum Egyéb, éspedig: …………..

184. Van más olyan észrevétele, amelyet fontosnak tart elmondani az Önök televíziójának működésével kapcsolatban? ..............................................................................................................

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

72