A magyarországi energetika várható illeszkedése a. Technológiai Előretekintési Program. makró-forgatókönyveihez

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv 

A magyarországi energetika várható illeszkedése a Technológiai Előretekintési Program makró-forgatókönyveihez

Tanulmány

Dr. Stróbl Alajos



Budapest, 1999. szeptember 30.

OMFB


0. A TEP és az energetika kapcsolata

0.1. Bevezetés

Á

tfogó elemzési tevékenység vette kezdetét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsának felhatalmazása alapján: a Technológiai Előretekintési Program (TEP), amelynek feladata - röviden kifejezve - az, hogy értékelje a tudományos és technikai fejlődés várható jövőjének gazdasági és társadalmi kölcsönhatásait. Ezen program keretében került előtérbe az energetikára vonatkozó technológiai előrejelzés.

0.1.1. A TEP lényege Þ Célok

T

öbb alapkérdésre keresnek a TEP keretében választ. Hosszabb távon - például a következő 15-30 évben - több változatban keresik a társadalmi - beleértve a társadalom által igényelt környezeti és jóléti - irányzatok és gazdasági trendek hatásait úgy, hogy felteszik a kérdéseket: • A technológiai kutatás és fejlesztés mely területeit érintik leginkább ezek az irányzatok, és ezeknél melyek a célszerű befolyásolások? • Miként lehet a társadalmi igényeket úgy kielégíteni, hogy a leghatékonyabban használják fel az állami eszközöket és forrásokat? • Miként változtassák meg az állami szabályozórendszert úgy, hogy a jelzett célokat a lehető legjobban el lehessen érni?

M

agyarországra vonatkozik természetesen ez a program, de teljes mértékben figyelembe véve a környezet alakulását. A régió, a kontinens és a világ változásai igen jelentős hatást gyakorolnak a hazai fejlődésre, ezért az elemzésben mindig ki kell térni a környezet várható alakulására is. A folyamatok elemzésekor nem csak azt lehet követni, hogy a technológiák miként fejlődnek és fognak fejlődni világszerte, hanem azt is, hogy azt milyen igények motiválják. Hazai igényességünk döntő mértékben meghatározza technológiai fejlődésünket. Þ Forgatókönyvek (szcenáriók) Előrejelzéskor többféle módszert lehet követni. Itt a szokásos forgatókönyves eljárást használjuk, amelyben bizonyos feltételezésekkel szcenáriókat hasonlítunk össze. A feltételezésekhez független változókat lehet választani - például bináris megkülönböztetésekkel. Jelen elemzésben a következő fő meghatározókra térünk ki: • a globális szerkezetváltozás: - nem jelentős,  Budapest, 1999. szeptember 30.

2

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  + alapvetően új; • a nemzetközi integráció mértéke: - magas fokú, + alacsony fokú ; • az állami (társadalmi) aktivitás szintje: - sodródó (passzív), + kezdeményező (aktív); • a tudásintenzitás mértéke: - kevés hozzáadott tudás, + jelentős hozzáadott tudás.

E

zen négy dimenzió alapján sok - összesen 16 - forgatókönyvet kellene elemezni, amely igen terjedelmessé tenné az elemzést, az áttekinthetőség szempontjából sem volna előnyös, és inflálná az információértéket. A másik véglettel kezdjük: három forgatókönyvet mutatunk csak be - bizonyos alváltozatokat megengedve. Kiindulásként elfogadjuk például, hogy a nemzetközi integrációhoz a hozzáállásunk pozitív, és itt csak aktivitásunk mértéke lehet eltérő. Elfogadjuk továbbá, hogy a magyar tudásintenzitás szintje bizonyos mértékig összefügg aktivitásunkkal, hiszen a jelentős hozzáadott tudás lényegében csak ekkor lehet mértékadó. A maradék négy változóból aztán a következő táblázatban szemléltetett hármat választjuk ki. Magyarország stratégiája Alapvető globális szerkezetváltozások vannak Nincsenek jelentős globális szerkezetváltozások

passzív II.

aktív III. I.

Þ A három forgatókönyv (makró-szcenárió)

R

öviden jellemezni lehet a bemutatott három nagyléptékű forgatókönyvet, az ún. makró-szcenáriót. Egyszavas megnevezés után - egyelőre az energetika nélkül - a következők szerint jellemezhetjük a kiválasztott három változatot.

I. Illeszkedés

(Az alig változó világ aktív befogadása)

- Van mértékadó állami és társadalmi akarat az integrációra, az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Jelentős a hajlandóság a folyamatokba való aktív bekapcsolódásra, a kezdeményezésekre, a hazai tudás érvényesítésére. - A környező világ azonban alapvetően nem változik meg a jelenleg elfogadott és követett irányokhoz képest. II. Sodródás (Az alig változó világ passzív befogadása) - Van mértékadó állami és társadalmi akarat az integrációra, az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Nincs jelentős hajlandóság és lehetőség a folyamatokba való aktív  Budapest, 1999. szeptember 30.

3

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  bekapcsolódásra, a kezdeményezésekre, a hazai tudás érvényesítésére. - A környező világ alapvetően nem változik meg a jelenleg elfogadott és követett irányokhoz képest. III. Hozzájárulás (A jelentősen megváltozó világ aktív befogadása) - Van mértékadó állami és társadalmi akarat az integrációra, az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Van jelentős hajlandóság és lehetőség a folyamatokba való aktív bekapcsolódásra, a kezdeményezésekre, a hazai tudás érvényesítésére. - A környező világ alapvetően megváltozik a jelenleg elfogadott és követett irányokhoz képest.

N

incs ezen három forgatókönyvben az az eset, amely szerint nem integrálódunk, hanem speciális „magyar” utat követve önállóságra törekedünk. Nem célszerű elemezni azt az esetet sem, amelynél nincs állami és társadalmi akarat a változások befogadására, a hazai tudásintenzitás növelésére, az általános emberi jólét elérésére. Þ Jövőképek időhatárai

J

övőképet lehet festeni rövid távon, középtávon és hosszú távon, amint azt a tervezéskor világszerte teszik annak érdekében, hogy az elképzelt jövőről megbízhatóság tekintetében is eltérő képeket lehessen festeni. Ebben az öszszeállításban a rövid távú előrejelzésnek nem sok értelme lenne, ezért csak a következő két időhatárt különítjük el: - középtávú jövőkép: 2000 - 2010 közötti tíz év, - hosszú távú jövőkép: 2010 - 2030 közötti húsz év.

K

özéptávra az energetikában (is) gyakran csak öt-hatéves előrejelzést adnak, itt azonban ki kell tekinteni egy egész évtizedre, hiszen a következő évszázad első évtizede hozhatja nálunk a legnagyobb változásokat . Erre az időszakra írnak elő jogszabályok országos energetikai tervezéseket (pl. erőműlétesítési tervet), ezért erre az időszakra lehet biztonságosabb előrejelzéseket adni.

H

osszú távra is kell azonban tervezni az energetikában (is) annak érdekében, hogy a fejlesztések általános irányvonalait - nem a részleteit - rögzíteni lehessen, tehát a gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozó kölcsönhatásokban kialakuljanak az általános politikai akaratok. A nemzetközi előrejelzésekben ma már 2020-ra adnak számokat, sőt, az egész világra vonatkozóan már 2050-ig és 2100-ig határoznak meg különféle szcenáriók szerint.

A

mikor nem említünk külön időtávot az elemzésben, akkor általában a 2020. évig terjedő változásokat mutatjuk be. A kezdő év minden esetben a néhány

 Budapest, 1999. szeptember 30.

4

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  hónap múlva elért 2000. esztendő. Ezt az évet ma már tényhelyzetnek kell elismerni a változások alappontjának bemutatásához.

0.1.2. Az energetika

E

nergetikai elemzésekben alapvetően meg kell különböztetni a termelői és felhasználói oldalt. Az előbbihez az energiahordozók kitermelése, beszerzése, átalakítása, nemesítése, szállítása, elosztása és kereskedelme egyaránt hozzá tartozik. Ezzel foglalkozik az ún. energiaipar. Más az energetikában a felhasználás, amelynél szintén megkülönböztethető az általános termelő szféra (az ipar alapanyagipar, feldolgozó ipar - mellett ide tartozik a mező-, erdő- és vízgazdálkodás, a szállítás, raktározás, hírközlés és mindenféle szolgáltatás) és a lakos1 ság. Ezek az energiafogyasztók .

G

azdasági és energetikai hatékonyságról egyaránt lehet beszélni az energetikában. Az előbbit elsősorban az energiafogyasztásban értelmezik. Az energiahatékonyság2 viszonyszám: a gazdasági eredmény (pl. GDP, pl. Ft-ban) osztva az eléréséhez felhasznált energiával (pl. primer energiahordozóval, GJban kifejezve). Egységnyi energiával a lehető legnagyobb gazdasági eredmény elérése - ez a gazdasági cél (a számláló növelése és/vagy a nevező csökkentése). E gazdasági mutatószám növelése általában nem az energiaipar feladata. Természetesen lehet egy ország egy évre vonatkoztatott mutatószámaival is értelmezni ezt a számot (egy évi teljes országos GDP osztva az országban felhasznált összes évi primer energiával). Külön az energiaiparra nem szoktak ilyen mutatót képezni.

H

atásfoknak nevezik az energetikai hatékonyságot. Egy energetikai folyamatban (pl. átalakításban, szállításban, felhasználásban) hasznosként jelentkező energia és az azonos idő alatt bevezetett - felhasznált - összes energia hányadosát értik alatta. Lényeges itt a „hasznos” energia fogalma, amely különböző az egyes energetikai folyamatokban. A technológiai láncban az egyik folyamatból kiadott hasznos energia lehet a következő folyamatban felhasznált energia. Gyakran fontos annak elkülönítése is, hogy a bevezetett „összes” energiából mennyi volt a megvásárolt rész és mennyi a környezetből vett, ezért „ingyen” rendelkezésre álló.

C

élként az energetika formálásában világszerte két alapvetőt jelölnek meg a sok lehetséges közül: elsődleges a gazdaságosság és a környezetvédelem, másodlagos az ellátásbiztonság és a készletkímélés. Gyakran nem tesznek

1

Fizikai értelemben természetesen sem energiatermelés, sem energiafogyasztás nincs, hiszen ismert az energiamegmaradás törvénye. Itt elsősorban a hasznosítható energia rendelkezésre bocsátásáról és az energia hasznosításáról van szó. Természetesen mindkettő jelentős vesztesége azt jelenti, hogy a hasznosíthatóságról és a hasznosításról kell részlegesen lemondani. 2 Ennek fordított - reciprok - értéke az ún. energiaigényesség. 5  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  különbséget prioritás szempontjából, és mind a négyet egyformán fontosnak tartják. A célok elérésen eszközei közé tartozik például az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság. Ezek tehát eszközök, nem célok3.

I

dőrend szerint az energetikában részletesen csak a középtávú tervezés lehet (maximum 2015-ig) a mértékadó, mert hosszabb távon a gyors változások miatt olyan bizonytalan az előrejelzés a világon is, hogy annak vázlatos meghatározására a kisebb országokban ritkán szánnak energiát. Középtávon is elsősorban az ún. vezetékhez kötött energiahordozók (villamos energia, földgáz, távhő) jövőjét, rendszerterveit készítik el. Ennek ismeretében a magyar energetika hoszszabb távú jövője legfeljebb 2020-ra jövendölhető meg pontosabban, de ahol lehet, kitérünk a 2030-ig várható hosszú távú jelzésekre is.

0.1.3. TEP és az energetika

H

azánk energetikai fejlődésének lehetséges jövőképeiről kiemelhetők - a TEP bemutatott három makró-szcenáriója szerint - a következők (a részletekre a későbbiekben minden forgatókönyvnél visszatérünk).

I. Illeszkedés

(Az alig változó világ aktív befogadása)

- Van mértékadó állami és társadalmi akarat az energetikai integrációra (is), az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Hazánk energetikájának aktív alakításával, a hazai körülményekre vonatkozó kezdeményezésekkel, a tudásunk érvényesítésével érjük el céljainkat. - A környező világban - mind a fejlettebb, mind a fejletlenebb Európában az ún. business as usual (úgy, mint eddig) szcenárió jellemző az energetikára (az ismerttől eltérő, alapvetően új irányzatra nem kell számítani). II. Sodródás (Az alig változó világ passzív befogadása) - Van mértékadó állami és társadalmi akarat az energetikai integrációra (is), az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Hazánk energetikáját azonban nem tudjuk hazai körülményekre vonatkozó kezdeményezésekkel, tudásunk érvényesítésével céljaink érdekében megfelelően egyénileg formálni, alakítani, hanem szolgaian átvesszük a divatos vagy annak látszó irányzatokat. - A környező világban - mind a fejlettebb, mind a fejletlenebb Európában az ún. business as usual (úgy, mint eddig) szcenárió jellemző az 3

Globálisabb szemlélettel természetesen a gazdaságosság növelése és a környezetvédelem javítása is csak eszköz még „felsőbb” célok elérésére, mint például az emberi jólét vagy a keresztény civilizáción alapját képeztő szeretet általánosabb elterjesztése. 6  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  energetikára (az ismerttől eltérő, alapvetően új irányzatokra nem kell számítani). III. Hozzájárulás (A jelentősen megváltozó világ aktív befogadása) - Van mértékadó állami és társadalmi akarat az energetikai integrációra (is), az abból eredő változások elfogadására és követésére. - Hazánk energetikájának aktív alakításával, a hazai körülményekre vonatkozó kezdeményezésekkel, a tudásunk érvényesítésével érjük el céljainkat. - A környező világban - mind a fejlettebb, mind a fejletlenebb Európában az energetikában az ismerttől eltérő, alapvetően új irányzatokra kell számítani és felkészülni.

0.1.4. Tényhelyzet 2000-ben

V

alamennyi jövőkép kiindulási helyzetére jellemző a 2000. évben várható - és részben már a kicsivel későbbiekre is vonatkozó, invariáns - helyzet a hazai energiaiparban és energiafogyasztásban hazánkban és a minket közvetlenül érintő környezetben - az egyes részterületeken - nagyjából a következő.

H

azánk villamosenergia-iparára az átalakulás a jellemző. A privatizált erőművek és áramszolgáltatók mellett megkezdődött a szállító társaság szétbontása: rendszerirányítóra, kereskedőre, átvivőre. Az áttekinthető és jól szabályozott versenypiac mielőbbi - még az EU-csatlakozás előtti - bevezetése a feladat annak érdekében, hogy a fogyasztói árak emelkedése mérsékelhető legyen4.

E

rőműparkunk átalakulás előtt áll. Tekintettel arra, hogy a villamosenergiaigények meglehetősen kis mértékben emelkednek (1,0-1,5 %/év), az újabb erőművek építését nem az igények nagymértékű növekedése teszi szükségessé, mint korábban, hanem a régebbiek leállítási kényszere. Nagyon sok olyan erőmű működik még hazánkban, amelyek az ötvenes és hatvanas években építésük idején - sem érték el technológiájukkal a korszerűség akkor megkövetelt szintjét. Környezetvédelmi szempontból is sok kifogás éri működésüket, és az elhatározás szerint 2005-től kezdve már csak az "európai" kibocsátási normáknak megfelelő erőművek üzemeltethetők. Az új erőművek többsége tehát a selejtezések pótlására épül. A rendelkezésre álló teljesítőképesség elegendő a biztonságos ellátáshoz, jelentős import erőművi kapacitásra nem szorulunk.

E

nergetikai gépgyártásunk túlnyomó többségében idegen kézben (pl. ABB, Siemens, Ansaldo), fejlesztését tehát a külföldi technológia befogadása jel-

4

Elkerülhetetlennek látszik környezetvédelmi és egyéb (pl. helyes amortizációs politika bevezetése régi nagy, állam által épített erőműveinknél a szükséges pótlás érdekében) okokból az áremelkedés, amely azonban feltehetően sokkal nagyobb lenne verseny nélkül - a tapasztalat szerint. 7  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  lemzi - nem annyira a hozzáadott hazai tudás intenzitása. Az energetikai gépgyártás hazai leterhelése csökkenő irányzatú, de a külföldi megrendelések még életben tudják tartani ezt az iparágat.

V

illamos átvivő és elosztó hálózat tekintetében hazánk helyzete az európai környezetben megfelelőnek mondható. Megfelelő biztonságú, hurkolt hálózatokkal kielégíthető az ún. (n-1)-es tartalékelv. Kelet, észak és nyugat irányban megfelelő a nemzetközi összeköttetés is, és hamarosan igénybe vehető a déli irányba való szállítást lehetővé tevő rendszer is.

C

sökkenő hazai energiahordozó-kitermelés mellett megváltozik a hazai forrásból származó primerenergia-hordozók szerkezeti összetétele. A szilárd energiahordozók kitermelése gyorsabban csökken az ezredfordulót követő években, mint a szénhidrogének bányászata. Rövid távon arra kell számítani, hogy megszűnik a mélyművelés a szénbányászatban és csak a külfejtés marad meg.

E

nergetikai importfüggőségünk növekvő és már 60% feletti - hazai forrásnak tekintve az atomerőművi hasadóanyagot. Itt a gond nem annyira e függőség nagyságában van, mint inkább az egyoldalú beszerezhetőségben. A jelenlegi törekvések tehát a diverzifikációra irányulnak. A magyar energetika szénhidrogénfüggősége növekvő és 70% feletti, míg a szilárd energiahordozók aránya csak 15%, a megújulóké pedig csak 3%. Igen jelentős a magyarországi energetika földgázfüggősége is, eléri a 42%-ot (Hollandia után a legnagyobb Európában). Ez a függőség is növekvő irányzatú.

Á

ltalánossá vált liberalizáció, a verseny - viszonylag még kevés tapasztalattal Nyugat-Európában és általában a fejlett világban (USA, Ausztrália, Új-Zéland, sőt, Argentína és Chile). Egyre több a magánbefektetés, terjed a privatizáció. Csak az erősen fejlődő Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában tapasztalható jelentős állami fejlesztés az energetikában (pl. Kínában).

R

eál értékben az első olajválság előtti szinten vannak az olajárak, bár az elmúl évben bizonyos mértékű emelkedés tapasztalható. Használati értékét tekintve ma a földgáz látszik a legkedvezőbb energiahordozónak, ezért gazdasági okokból - de környezetvédelmi meggondolásból is, pl. a környezetterhelési díjra gondolva - ma ez a legkeresettebb energiahordozó szinte minden felhasználási területen. Az integrációval együtt jár az is, hogy várhatóan "begyűrűződnek" nyugati energiaárak - azonos vagy közel azonos versenyfeltételek teremtődnek a termelésben és az energiafelhasználásban.

S

zakmai körökben naivnak látszó állami kísérletek tapasztalhatók az energiatakarékosság ösztönzésére, a jelenlegi energiafelhasználás 10-15%-os csökkentésére. A takarékosság valóban fontos eszköz a célok eléréséhez, de az


8

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  általános jólét megteremtése érdekében inkább az igényességre, a nagyobb komfortra és a növekvő értékteremtésre kellene inkább ösztönözni még akkor is, ha az nagyobb energiafelhasználást követel5.

S

zakmai körökben vitathatónak tűnő állami kísérletek tapasztalhatók a megújuló energiaforrások támogatására, elsősorban a biogén tüzelőanyagok ("energia-erdő", "energiafű" stb.) nagyobb mértékű felhasználására - a mezőgazdaság gondjainak enyhítése érdekében. Olyan messze van még - elsősorban a villamosenergia-termelő piacon - általában ez az energiahordozó a gazdaságosan felhasználhatótól, hogy egyelőre nem sok előnnyel járna a hazai fogyasztókra - a hazai termelés és szolgáltatás nemzetközi versenyképességének elősegítésére - a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése. A decentralizált energiafelhasználásban, a hőpiacon lehetnek még bizonyos esélyek akkor, ha a hagyományos energiahordozók jelentősen megdrágulnak vagy mesterségesen megdrágítják őket. A vízenergia az egyedüli, amelynek nagyobb mértékű felhasználása ígéretes lehet, de ott politikai és elfogadtathatósági gondok nehezítik manapság az elterjedést.

Ú

j energetikai jogrend alapelveit hagytak jóvá a közelmúltban, az energia új "üzleti modelljét". Ez elsősorban a villamosenergia-iparágat érinti, kisebb mértékben a földgáz-ellátást, jelentéktelen terjedelemben a szénbányászatot és a távhőt. A modell lényege a fokozatos piaci nyitás - elsősorban a villamos energiánál, majd később a földgáznál. A részletek most vannak kidolgozás alatt.

O

lcsó keleti energiakínálatok tapasztalhatók, de részben környezetszennyező termelésből, részben nem piaci szabályozásban kialakult, hanem inkább támogatott árakon. Ez a "dömpingár" a fogyasztóknak ugyan kedvező lehet, de mivel csak rövid távon ígér megoldást és közben tönkreteheti a hazai energiaipart, ezért óvatos kezelésük indokolt.

E

lőkészületek folynak a környezetszennyezés szigorúbb szabályozására, a környezet terhelésének megadóztatására (környezetterhelési díjak bevezetésére) annak érdekében, hogy visszaszoruljanak a környeztet jobban károsító technológiák. A környezetvédelmi szabályozás jelentős változása már most is erősen kihat az energetikai fejlesztésekre.

G

yengülni látszik az állami szerepvállalás az új energiapolitika alapján (”majd a piac mindent megold” - szemlélet nagyobb térnyerése látható), új beruházásoknál jelentősen mérséklődik az állam garanciavállalási készsége, ezért halasztódnak például a nagyobb létesítményekre erőműépítési tervek, erősödő magánaktivitásokra számítanak.

5

Az egy főre jutó energiafelhasználás kb. 100 GJ/fő.év értékkel elmarad az „Európában” megszokott értékektől: pl. Németország, Ausztria, Franciaország kb. 170 GJ/fő.év, nem szólva Skandináviáról a 200 feletti értékekről, de még a mediterrán-országok 120-as számától is (USA kb. 330 GJ/fő.év) 9  


OMFB


I

gen kis igénynövekedési ütemek tapasztalhatók hazánkban és Európa nyugati részén az energetikában. Az országos energiafelhasználás gyakorlatilag nem változik - csak az időjárási viszonyoktól függően ingadozik - az elmúlt években. A villamosenergia-igény 1,3 % évi átlagos növekedést mutat csak, miközben a villamos rendszer csúcsterhelése nem jelez mértékadó növekedést, tehát a kapacitások kihasználása lesz nagyobb.

J

elentősek gondok vannak a távfűtések területén. Az ipari távhő-értékesítésben a piac megjelentésével megoldódott a legtöbb nehézség, az ipari termelés csökkenése miatt egyébként is kisebb lett a hőforgalom, de a kommunális távhőnél mind a termelői, mint a fogyasztói oldalon megmaradtak az ismert problémák. Van ugyan kapcsolt termelés - szinte minden hőerőműből adnak ki távhőt -, de a kiadott hőre vonatkoztatott villamos energia kevés. A felhasználási oldalon sem terjed a kívánatos ütemben az egyedi mérés és szabályozás. Gondot jelent a tetemes kintlevőség kezelése, a technológiai fejlesztéshez szükséges forrás előteremtése a kialakult fizetési készség és lehetőség mellett. Az önkormányzatok igyekeznek megoldani a problémákat, de anyagi lehetőségeik korlátozottsága miatt egyelőre kevés eredménnyel.


10

 OMFB


I.

Első forgatókönyv (szcenárió) Okosan, eredeti és egyéni módon jól alkalmazkodva a kialakult globalizációhoz (aktív szereplőként, tudatosan nemzeti érdekeket is követve, integrálódva a nyugati törekvésekkel, támaszkodva a hazai tudásra és társadalmi támogatásra felzárkózás Európához)

1.1. A forgatókönyv lényege

I

ntegrálódva a nyugati villamosenergia- és földgázhálózattal (pl. UCPTE6), átvéve és a tapasztalat alapján honosítva az energetikai jogrendet, jól ismerve a hazai energetikai helyzetet megkezdődik a verseny kiszélesítése - a monopóliumok leépülése - az energetika teljes területén olyan célfüggvényeket követve, mint a hazai fogyasztók részére a minimális egységárak, legjobban ösztönző tarifák.

E

nergetikánkban a környezetvédelmi feltételek előbb közelítik, majd elérik a nyugati normákat, és ennek megfelelően kialakul a legkisebb károsanyagkibocsátással járó energiakinyerés, energiaátalakítás és energiafelhasználás. Az egy főre vagy egységnyi nemzeti össztermékre jutó energiafelhasználásban megközelítjük a nyugat-európai szintet, és ennek megfelelően az országos összkibocsátás a káros anyagoknál - a szokásos elnevezése: a "buborék" - az energetikában az európai átlagszintre zsugorodik. Nem leszünk tehát szennyezőbbek a jelenlegi európai átlagnál, miközben mind az egy főre jutó energiafelhasználásban , mind az egy főre jutó GDP-ben megközelítjük az átlagot.

A

z energiaellátás biztonsága megfelel a nyugat-európai szintnek. A biztonságot éppen a nagy, egyesített energiarendszerekkel kialakított kapcsolatunk révén teremtjük meg. Az energiatermelő és -átalakító rendszerekben a tartalékkapacitások csökkennek ugyan a legkisebb költségre való törekvés miatt, de az összekapcsolt nemzetközi energiaellátó-hálózat (villamos energia, földgáz) lehetővé teszi a kölcsönös kisegítést, az egyedi tartalékok mérséklését. A keleteurópai energiaszállítások kockázata azonos mértékű lesz az egész régióban.

6

A nyugat-európai kontitens villamosenergia-rendszereinek egyesített rendszere. 1999. júli 1-től UCTE. 11 


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  Társadalomi aktivitásunk révén tudatosul az energia értéke, környezetvédelmi szerepe, az ellátás biztonságának fontossága, de ugyanakkor a fogyasztók igényessége is növekedik a minőségi szolgáltatások iránt (pl. a téli fűtés és a nyári hűtés egyedi igények szerint), tehát nem a takarékosság, a kevesebb energia fogyasztása az elsődleges, hanem az igények szerinti mennyiségben a minőségi energiaellátás, az általános jólét növelése - nagyobb értékteremtő elfoglaltsággal.

1.2. A jelenlegi irányzatok hatása

M

ai helyzetünk és környezetünk kedvező voltát és lehetőségeit kihasználva (pl. alacsony termelői villamosenergia-árak, olcsó keleti energiakínálatok) a tudatosan formált jogrend szerint piaci alapon alakul ki a legkedvezőbb energiahordozó kiválasztásának, a legjobb energiaátalakító technológiák elfogadásának szervezeti rendje, az alkalmazható energiafelhasználási módszerek és technikák kínálata, végül az állami beavatkozás mértéke (pl. adózás, támogatások - vám, hitel stb.).

H

azánkban letelepült nagy energiaszolgáltató cégek (pl. RWE, EdF) tapasztalatai alapján elkerülhető a korai versennyel járó minden veszteség. Az itt lévő, gazdaságunkba integrálódott nagy energetikai gépgyártók (pl. ABB, Siemens) nemzetközi megerősödése a fúziók révén lehetővé teszi a magyar tudás legjavának kamatoztatását nemzetközi szinten. A nyitott olajpiac, a megváltozott jogrend szerint szabaddá váló, kinyíló földgázpiac tapasztalatai behatárolják a fejlesztési irányokat, reáliássá teszik az irányváltoztatásokat, kevésbé kockázatossá a beruházásokat.

E

nergiafelhasználásunkban tovább növekedik a földgáz részaránya, ami lehetővé teszi a jó hatásfokú energiaátalakító és -felhasználó berendezések, technológiák célirányos, környezetvédelmileg kívánatos és - állami beavatkozás nélküli - piaci elterjesztését. A földgázra támaszkodva fejlődik a villamosenergia-ellátás és a távhőszolgáltatás - kihasználva a kettő termelői öszszekapcsolásában rejlő gazdasági, környezetvédelmi és ellátásbiztonsági előnyöket.

H

azai energiahordozóink közül a külfejtésű lignit és a (maradék olaj mellett) a földgáz marad csak meghatározó, kihasználva az inert gázos lencséket is. Természetes módon, a kutak kimerülésével csökken az olajkitermelés, és feltétlenül - tudatosan - visszaszorul a mélybányászat. A vállalkozó erőműépítés terjedését, az önkormányzati energetika (távfűtés) fejlődését egyaránt kedvezővé teszi a földgáz jelenlegi térnyerése. A liberalizált energetikai jogrend alkalmazását szintén megkönnyíti a hamarosan az egész országra kiterjedő földgázhálózat.

N

em lesz jelentős az energiatakarékosság hatása és a megújuló energiaforrások használata, ha továbbra is kedvező áron és megfelelő mértékben be-


12

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  szerezhető a földgáz (2010-ig várhatóan reál értékben nem növekedik az ára, a kínálati piac megmarad). Viszont mértékadóan hazánkban csökkenhet az árérzékeny energiafelhasználás (pl. az alternatív lehetőségek kihasználásával), amennyiben a földgáz ára - követve az olajár változását - jelentősen megemelkedik.

1.3. A külső feltételek figyelembe vétele

A

kialakuló külföldi liberalizáció eredményeit és az attól való eltérések hátrányairól és kockázatairól szóló információkat állandóan követve és kiértékelve olyan háttér alakul ki az energetika folyamatos formálásához, hogy az állami és társadalmi aktivitások hatásainak rizikói mérséklődnek és az állami beavatkozásra érzéketlenebb - robusztusabb - energiaszolgáltatás alakul ki.

M

egfelelő aktivitással, állami politikával elérhető, hogy az EU-n kívüli országokból származó energiahordozók - elsősorban a földgáz - beszerzése nem jelent fenyegetést ellátásbiztonságunk tekintetében. Az EU tagjaként azonos arányban és azonos feltételek mellett részesülhetünk majd például a közel-keleti földgáz - remélhetően hazánkon át tranzitált - szállításának és európai felhasználásának áldásaiból.

A

Kyotóban elfogadott 6 %-os kibocsátáscsökkentési vállalásunk a CO2-nél könnyen teljesíthető a régi széntüzelésű erőművek leállításával és a gazdasági versenyben kialakuló új, földgázbázisú energiaátalakító létesítmények terjedésével. Nincs szükség arra, hogy jelentős anyagi áldozatokkal - például a megújuló energiaforrások felhasználásának túlzott támogatásával - érjük el ezen vállalásunk teljesítését. Amennyiben a széndioxi-kibocsátási gond világméretekben fokozott követelményeket támaszt, akkor természetesen adottságainknak és lehetőségeinknek a számbavételével újabb vállalásokra lehetünk képesek.

A

z egyesülő európai vezetékes energiaellátó-rendszerekhez csatlakozva, aktívan részt vállalva az összeköttetések kiépítésében, betartva annak közös akarattal formálódó szabályait, igen kedvező külső feltételek alakulnak ki hazánk villamosenergia- és földgáz-ellátásához. Mindez kedvez a kapcsolt energiatermelésnek és ezzel a távhő újbóli terjedésének.


13

 OMFB


1.4. A folyamat alakulása

Á

llami beavatkozásként a legfontosabb az aktív energiapolitikai kialakítása, az alapelvek rögzítése. A jó szabályok szerinti versenyre alapozva a kormány eltávolodhat az energetika közvetlen irányításától, de lényegesen nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon a folyamat ellenőrzésében. Ennek megfelelően ki fog alakulni egy jól működő controling rendszer, hivatali apparátus - az értékének megfelelő személyi és anyagi feltételekkel. Az időszak elején - néhány éven belül - az európai tapasztalatok alapján pontosítják az energetikára vonatkozó törvényeket, kialakítják a megfelelő jogrendet. Az energetika területén ez elsősorban a villamos energiára, a földgázra és a távhőre vonatkozik, de nagyon fontos a környezetvédelmi jogalkotás megfelelő illesztése a folyamatba.

L

étrejön és állandósul az energetika legfontosabb szereplőire (nem a fogyasztókra, de őket is erősen érintve) a korszerűbb szervezeti felépítés. A stratégiai ágazatként kezelt energetika dezintegrált szervezetének működését a függetlenebbé és erősebbé váló Magyar Energiahivatal (MEH) hangolja össze közvetlen beavatkozás nélkül. A sokszereplős versenyhez illesztett szabályok betartásáról, a szabályok esetleges pontosításáról vagy állandóságáról is gondoskodnia kell megosztva a munkát a Gazdasági Versenyhivatallal. Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a fogyasztói érdekvédelem az energetika területén, ezért létre jön az eddiginél hatékonyabb szervezet - a verseny tisztaságát ellenőrizve a fogyasztói igények (pl. áralakulás, minőség) szerint.

V

ersenyben mindig vannak és lesznek kockázatok, hiszen a vesztés fenyegetettsége jelenti magát a versenyt. Jelentős fúziók, koncentrációk jöhetnek létre azonban a győztesekből, és így újabb monopol helyzetek alakulhatnak ki. A fogyasztóért folyó versenyben tehát időnként be kell azért avatkozni úgy, hogy a lehetőségek alapján ismét sokszereplős legyen a verseny. Az állam tehát időnként módosítani fogja a versenyszabályokat, és e szabálymódosítások újabb kockázatot jelentenek a befektetők számára.

H

azai tudásintenzitásunk elismerten magas mértéke, színvonala a biztosíték arra, hogy az energetikához kapcsolódva - gyakran közvetlenül is - technológiai fejlesztésekben vegyünk részt és tudományos megalapozottsággal alakítsuk szervezeti rendszerünket és jogrendünket. A műszaki fejlesztésben elsősorban a hagyományokat követve, az adottságainkat kihasználva járhatunk élen, például a hazai, gyenge minőségű tüzelőanyagaink kedvezőbb kitermelése, szállítása, erőművi felhasználása (eltüzelése) és a maradványok eltávolítása terén. A műszaki fejlesztés másik alapvető iránya az energetikában annyira fontos kommunikációs rendszer kialakítása lehet - a korszerűbb, feladathoz jobban illeszthető irányítástechnikai (szabályozási, vezérlési, mérési, információmegjelenítési stb.) feladatok megoldásával. Nagyon fontos itt a nemzetközi kutatásokban és a fejlesztésekben való részvétel is - elsősorban azokon a területeken, amelyek je Budapest, 1999. szeptember 30.

14

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  lentős anyag-, energia- és tőkeigényesek. Részterületek kutatásával és fejlesztésével számos energiatermelői, -szállítási és -felhasználói feladat megoldásában érhetünk el eredményeket. Kihasználhatjuk azt az adottságunkat is, hogy elég korán tértünk át a földgáz jelentősebb felhasználására, tehát az újabb termelői (pl. tüzelőanyag-elemes) vagy felhasználói (pl. kondenzációs kazános) technológiák tökéletesítésében érhetünk el eredményeket.

1.5. A kialakuló jövőkép

K

özéptávon ezen forgatókönyv alapján felvázolható egy jövőkép. Tekintettel arra, hogy 2010-ig alapvető változások még akkor sem nagyon várhatók, ha az elmúlt tíz esztendőben tapasztalt, igen jelentős módosulások az energetikai becslésekben óvatosságra intenek, itt a következő évtized közepére nagy valószínűséggel kialakuló kép jeleníthető csak viszonylag nagy biztonsággal meg. • Bár ebben az időszakban feltehetően csatlakozunk az EU-hoz, annak formálódó, a tapasztalatok alapján egységesülő és "tökéletesedő" szabályait nem feltétlenül fogjuk mindenben betartani - igazodva a hazai lehetőségekhez és adottságokhoz - megfelelő derogációt kérve. Ezen a területen különösen a befagyott költségek kezelési rendjének, a megújuló energiaforrások és a kapcsolt energiatermelések támogatási lehetőségének, az energetikai általános megadóztatási szabályainak területén várhatók fejlődések, ezért aktivitásunk éppen az óvatos bevezetésre, a fokozatosságra és a legnagyobb előnyök kihasználására fog irányulni. • Az erőműépítés területén 2005-ig már lezártnak tekinthető a helyzet (vannak szerződések új erőművekre, régi szerződések lejárnak stb.), tehát meglepetésre nem kell számítani. Az erőművi energiaátalakításban 39%-ról 43%-ra növekedhet a hatásfok, ezért összességében mérséklődhet az iparági primerenergia-felhasználás. A földgáz részaránya viszont megkétszereződhet, miközben a szénfelhasználás aránya a felére csökken. Az előre jól jelezhető változások azt ígérik, hogy az erőművekből kibocsátott kén-dioxid egy nagyságrenddel csökken, az erőművi CO2-kibocsátás - nem a fajlagos, hanem az egész, a "buborék" - pedig legalább 15%-kal lesz kisebb, mint az ezredfordulón. • Az erőműépítés 2010-ig való alakulása még bizonytalan, de az irányzatok ismeretében erre is lehet vázlatot adni. Feltehetően nem fog új nagy alaperőmű épülni sem lignitre, sem atomenergiára. Ezek ugyanis "vállalkozói" alapon, megfelelő biztosíték (pl. állami garancia), kialakulatlan nemzeti és regionális piac, valamint hosszú távú szerződés nélkül ma nem tekinthetők vonzó befektetésnek. Amennyiben a földgáz továbbra is kedvező áron beszerezhető, úgy továbbra is a gázturbinás technológia kerül előtérbe - elsősorban decentralizált telepítésekhez, távhőhöz is kapcsoltan. Ennek megfelelően tovább növekedhet az erőműparkban a földgázfüggőség, de kedvező befolyással a hatásfokra, a környezetvédelemre.  Budapest, 1999. szeptember 30.

15

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  • A nemzetközi előrejelzések szerint (lásd a 1. ábra három képét) a következő évtized első felében nem várható a földgáz jelentős drágulása, hiszen az egyre későbbi források egyre távolabbra tolódó áremeléseket mutatnak. Ez a fejlődés kedvező az energiafelhasználókra. Észre kell azonban venni, hogy a földgáz még így is több mint kétszer annyiba kerül, mint a jó minőségű, kereskedelmi feketeszén, tehát középtávon az erőművekben a szén versenytárs maradhat. De csak az erőművekben. Más felhasználói területen nem várható közép távon a szénigény növekedése. • Ebben az időszakban rendeződik a magyar szénbányászat helyzete. Várhatóan a mélybányászat megszűnik, és a kormány megfelelő munkahely-teremtési ösztönzéssel segít a helyi gondok megoldásában. Kicsi a valószínűsége annak, hogy régi - meglehetősen kis hatásfokú - szénerőművek megmaradnak hazai barnaszénen. A hazai tudásintenzitás - például az ún. hibrid-fluid tüzelési rendszer - segíthet az ilyen erőművek átmeneti fenntartásában. • Ebben az időszakban rendeződik remélhetően a távhő helyzete. A fogyasztói oldal rendbehozásával, a fogyasztók érdekeltté tételével, a kapcsolt energiatermelésben a villamos energia részarányának növelésével kialakul egy Nyugat- és Észak-Európában megszokott kép: a gazdaságos, környerzet- és készletkímélő hőellátás mind a lakossági, mind a termelői szférában. • Középtávon ismét felvetik az orosz gázellátással összefüggő, több évtizedes aggályokat, sőt, előtérbe kerülhet a szénhidrogének kimerülésével való ijesztgetés. Ebben az időszakban azonban még komoly veszély nem fenyeget, és a diverzifikációs törekvéseknek is lehet eredménye. • A lakossági és termelői (ipari) energiaigények hővel kielégíthető részénél elsődleges marad az előzőek alapján a földgáz, bár egyes helyeken az olcsóbbá váló villamos energia adottságait kihasználva és a hulladékhő-hasznosítás előnyeire gondolva megjelenhetnek a hőszivattyúk is - főleg akkor, ha az azokkal való hűtésre is lesz igénye a jólét növekedése következtében a fogyasztónak. A decentralizált, gázmotoros, kapcsolt energiatermeléssel ötvözve a környezeti energiát - pl. a "tárolt” napenergiát - hasznosító hőszivattyúk még kedvezőbbek lehetnek. Itt ismét nagy szerephez juthat a hazai tudás. 7 • Középtávon számolni kell az energiaintenzív technológiák jelentőségének csökkenésével. Ez elsősorban vállalkozói, piaci alapon megy végbe, hiszen versenyben már csak az ilyen korszerű technológiák maradhatnak meg.

7

Hazánkban a villamos energiát tekintve 1997-ben ez volt a sorrend: kohászat 36,8 kWh/E Ft, vegyipari alapanyagok és termékek gyártása 14,7 kWh/E Ft, papír és papírtermékek gyártása 13,8 kWh/E Ft, nemfém ásványi termékek gyártása 9,6 kWh/E Ft, „egyéb” járműgyártás 6,0 kWh/E Ft. 16  


OMFB


1. ábra A tüzelőanyag-árak alakulásának nemzetközi előrejelzései


17

 OMFB


H •

•

•

•

•

•

osszabb távra, például 2020-ra és az azt követő évtizedre felvázolható jövőkép energetikai szempontból elsősorban a következőkkel jellemezhető hazánkban. Az egységes nyugat-európai villamosenergia-rendszer tagjaként nálunk is kialakult a versenyre épült piaci ellátás - például egy német börzéhez kapcsolódva. Ennek megfelelően a magyar erőművekből épp úgy vehetnek villanyt a dánok, mint a dán erőművekből a magyar fogyasztók. A szabályok egységesek, a környezetvédelmi feltételek adottak, a földrajziak eltérőek, de az ottani széntüzelésű erőművek éppen olyan jók, mint a magyar földgáztüzelésűek vagy az osztrák vízerőművek. Kölcsönös a kisegítés is piaci alapon. Hosszú távon mérséklődhet a földgáz térhódítása az energetikában. Egyelőre a gáz- és olajtartalékok kimerülési ideje növekedik (!) az idő függvényében - a mindenkori éves felhasználásra vonatkoztatva (2. ábra), de ez az irányzat a XXI. század elején megfordulhat. A helyi adottságokat kihasználva Dániában a szélerőművek, Ausztriában a vízerőművek, nálunk a geotermális és naperőművek jelentik a megújuló energiaforrások elterjedését a villamos piacon. Az egységes támogatási rendszer az európai energiaellátási függőség csökkentése vagy a globális környezetvédelem követelményeinek teljesítése érdekében lehetővé teszi a helyi adottságok jobb kihasználását. Ezt segíti a társadalmi és az állami aktivitás, a hazai tudásszint magas volta. Az energiaforrások szokásos életciklusát tekintve (3. ábra) az is megállapítható, hogy hosszú távon a megújuló energiaforrások részarányának növekedése mellett a hagyományos atomenergián kívül szükség lesz még valami új, ma még nyitott kérdésként kezelhető energiaforrásra is a világon. Ennek kutatásába szintén bekapcsolható a magyar tudásintenzitást megtestesítő csapat. Az atomerőmű ebben az időben már helyettesítésre szorul, de az egységes európai hálózathoz való csatlakozás lehetővé teszi már azt is, hogy ne kelljen korlátozni az egység-teljesítőképességet, tehát a paksi adottságokat kihasználva erre az időre már felépülhet például egy 2x1500 MW-os atomerőmű az európai ellátáshoz - közös európai beruházásként - az igényeknek megfelelően csökkentve a levegő szennyezését. Természetesen erre az időre már megfelelően meg kell oldani a maradványeltávolítás gondjait, amelyben a hazai tudásra is jelentős innovatív tevékenység hárulhat. Az egységnyi GDP-re vagy az egy főre jutó energiafelhasználásban még elmaradunk talán az európai átlagtól, de ez csak a helyi adottságok következménye. Az energiafogyasztási normákban - például az épületek hőfelhasználásában - azonban utolérjük a nyugati szintet, és a fokozatos cserék következtében a korszerű szabványok hatása is fokozatosan érvényesülni fog.


18

 OMFB


2. ábra A földgáz- és olajtartalékok kimerülési idejének alakulása

3. ábra Az energiaforrások életciklusának alakulása Forrás: Shell-Solar, Strompraxis, 1999. 49.k. Hőszivattyú különszám, p.15.

• Erőműparkunkban hosszú távon teljes cserére van szükség a mai állapothoz képest, és az új magyarországi erőművek gazdasági, környezetvédelmi és  Budapest, 1999. szeptember 30.

19

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  készletfelhasználási szempontból elérik az európai átlagot. Szükség lehet ebben az időben a hazai lignit korszerű energetikai felhasználására a legkorszerűbb - pl. legjobb hatásfokú - technológiával. Ezen a területen tehát újból előtérbe kerülhet a hazai - még nem elfelejtett - tudás megújítása. • A középtávon bezárt mélybányákban maradt hatalmas szénvagyon hasznosítása napirendre kerülhet hosszú távon, ha az olaj- és földgázárak jelentősen megnövekednek. Ez természetesen a korábban használt, hagyományos bányászati technológiához képest egészen más úton történhet. A feketeszénnél a megkötött metán kinyerésére lehet az eddiginél hatékonyabb technológiát kifejleszteni. A mélyebben fekvő barnaszénrétegek hasznosítására előtérbe kerülhet a gazdaságos, technológiailag jól kézben tartható helyszíni - in situ - elgázosítás. Mindez azt jelenti, hogy a "földgáz-időszakban" kifejlődött korszerű felhasználási - például gázturbinás, gázmotoros - technológiák tovább hasznosíthatók a szénből nyert gázzal. Természetesen szóba jön már a nukleáris technológiák használatával való szénelgázosítás gazdaságossága is, nagyhőmérsékletű reaktorokkal külfejtésből származó szeneket lehet így feldolgozni. A felhasználási technológiák között pedig elsősorban a tüzelőanyagelemeknek lehet kedvező jövőjük. • Tovább terjed hosszú távon a távfűtés - kombinálva a távhűtéssel -, és a megszokottól eltérően nem a perifériákon épített panellakások jelentik a fő felhasználást, hanem a városok központja, a legnagyobb hősűrűségű terület, ahol környezetvédelmi okokból is minél előbb meg kellene szüntetni az egyedi tüzeléseket - beleértve a központi fűtéseket. A távfűtés terjedését a kapcsolt termelés ebben az időben is jelentősen segíti. • Terjedni fognak az energiatárolási technológiák a villamos energiánál is. Ahol nincs lehetőség potenciális energiaként való tárolásra (pl. szivattyús tárolós vízerőművek vagy levegőtárolós gázturbinás megoldások létrehozására), ott új technológiák elterjedésére lehet számítani - például a reverzibilis tüzelőanyagelemek alkalmazására. Hazai kutatóinkra ezen a területen jelentős feladat hárulhat. • Korszerűbb energiaszállítások jelennek meg - kapcsolódva az alakuló liberalizált villamosenergia-piac követelményeihez - világszerte. Irányított szállításokhoz fejleszthető ki erősáramú technológia. Megjelenhetnek a szupravezetős energiaszállítások - és energiatárolások - a sűrűbb fogyasztói körzetekben. A nagytávolságú villamosenergia-szállításban általánossá válhat a nagyfeszültségű (pl. 1200-1500 kV-os) egyenáramú rendszer. A hazai tudásintenzitás alkalmazásának ezen a területen is vannak lehetőségei.

1.6. Összefoglalás  Budapest, 1999. szeptember 30.

20

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  bben a szcenárióban Magyarország energetikája tudatosan illeszkedik a nyugati környezetéhez, de kihasználja helyi adottságait és keleti szomszédjainak kínálatát is. Aktivitásával céljainak megfelelően formálja saját hasznára a európai jogrendben adott lehetőségek maximális kihasználásával az energetikát érintő szabályokat.

E A

z élet minősége hazánkban az energetikai igényességen keresztül javul. A fogyasztóink igénye szerint komfortosabbá válik az energiafelhasználás, nem csökken tehát, hanem sokkal hatékonyabbá válik. Egységnyi energiával tehát több GDP állítható elő a minőségi követelmények szerint, azaz kevésbé energiaigényes termeléssel és szolgáltatásokkal hozunk létre több értéket. Tudatos energiagazdálkodással a kulturális és egyén igények jelenetős növekedése pedig a korszerűbb felhasználási technológiák - pl. a légkondicionálás - elterjesztéséhez vezet, növekedik a több szabad időt lehetővé tevő készülékellátottság a háztartásokban.

N

em divatokat követve (a takarékosság, megújuló források politikailag túlzott hangsúlyozása), hanem az egységesedő és tudatosuló európai közakarathoz illeszkedve fejlődnek az energiaátalakító, -szállító és -felhasználási technológiák. A környezetvédelmi igények és a versenyben formálódó gazdasági célok együttesen hatnak az innovatív tevékenységre, és ezen a területen a hagyományos hazai tudás még jobban kamatoztatható.

O

rszágunk energetikai importfüggősége növekedik, az energiaellátás szénhidrogén-függősége átmenetileg még nagyobb ütemben. Ez azonban nem jár az átlagosnál nagyobb kockázattal, ha a kormány megfelelő politikát folytat a nyitott gazdaságú országban. Hosszabb távon azonban eredményes lehet a hazai energiakészletek és a megújuló eneriaforrásaink jelenleginél sokkal fejlettebb technológiával való hasznosítása.

H

elyi energiaforrásaink nagyobb kihasználását támogatni fogják ugyan, de azok - legalább is középtávon - nem lesznek mértékadóak az országos energiamérlegben, mert gazdaságilag nem előnyösek. A magyar gazdaság európai integrációjának megfelelően az energetikai verseny hatására csökkenő árak a magyar áruk és szolgáltatások nemzetközi versenyképességét épp oly mértékben növelik, mint az európaikat. Helyi energiapiaci adottságaink - pl. a meglévő távhőpotenciál - kihasználásával a korszerűbb technológiák lehetővé fogják tenni az energiaátalakítás hatásfokának további növelését.


21

 OMFB


II. 2. forgatókönyv (szcenárió)

Tovább a megkezdett úton, átvéve a divatos irányzatokat, de nem fejlődünk kellően, felzárkózásunk kényszerpályákat követ (passzív szereplőként, nemzeti érdekeket nem felismerve, integrálódva a nyugati törekvésekkel, alig támaszkodva a hazai tudásra és társadalmi támogatásra állandóan lassuló felzárkózás - energetikai területen is - Európához)


T

eljes egészében átvesszük a nyugat-európai, divatos energetikai irányzatokat anélkül, hogy a hazai jellegzetességeket - átgondolt stratégiával - figyelembe vesszük. Egyetlen törekvésünk az EU-ba belépés előtt, hogy mindenben tartsuk be azokat a szabályokat, amelyeket Brüsszelben a tagországok részére a politikusok megszabnak. A csatlakozási érdek erősebb a nemzeti érdekek védelménél, ill. a nemzeti érdek alapvetően a mielőbbi csatlakozás maga. Energetikában ez azt jelenti, hogy a most induló nyugat-európai verseny előírásai alapján még a csatlakozás előtt - nálunk is versenyt indítunk, s nem kellően vesszük tekintetbe a környező adottságokat, elsősorban a volt szocialista országokkal kialakított energetikai együttműködést és vezetékes rendszerkapcsolatot.

M

agyarországi energetikánk fejlődését alapvetően a hazánkban megtelepedett nagy energetikai cégek akarata határozza meg. Ezek a korábban egy ágazatra szakosodott cégek kiterjesztik tevékenységüket a villamosenergiaiparra, a földgáziparra, sőt, a távhőszolgáltatásra is. Viszonylag gyenge, rosszul fizetetett és politikai fenyegetettségnek kitett állami alkalmazottakra épített ellenőrzés bürokratikus rendszere nem képes ezen nagy cégek tevékenységének átvilágítására, a tevékenységek szerinti szétválasztás pontos előírásainak megalkotására, tehát a szabaddá váló árképzésben jelentős keresztfinanszírozások várhatók. A többségében állami tulajdonban maradt nagy energetikai társaságokat a központi akarat nem képes kellően felkészíteni a nemzetközi versenyben való helytállásra, sőt, a piaci szabályok szolgai átvételének erőltetésével tovább gyengítheti azokat - pl. a szétdarabolással.

A

magyar fogyasztói árak az energetikában hamar utolérik a nyugat-európai színvonalat, amelynek lesznek pozitív hatásai is, pl. az árak ösztönzésére


22

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  takarékossági folyamatok indulhatnak el. Kedvező lesz a környezetvédelem szempontjából is a „magyar” energetika, mert azonos feltételeket fognak a politikusok támasztani minden integrálódott régióban. Ennek is lesz bizonyos árfelhajtó hatása. Korlatozhatjuk az EU-n kívüli kereskedelmet, így annak esetleg árcsökkentő hatását nem tudjuk fogyasztóink érdekében érvényesíteni.

E

nergiaellátásunk biztonsága tekintetében az integrálódás kedvező hatással fog járni, de a magyarországi energiaipar fejlődését tekintve nem ilyen optimista a kép. Lehetséges, hogy az otthoni környezetvédelmi ellenállás - a társadalmi elfogadtathatóság hiánya - következtében ide települnek a nagyobb energiaátalakítók, de ezek nem a magyar, hanem az integrált hálózatok révén az anyaországi fogyasztóknak fognak kedvezni.

K

ülföldi többségi tulajdonban lévő nagy energetikai vertikumok nem fognak azon fáradozni, hogy aktiválják a társadalom energiatudatát vagy környezetvédelmi érzékenységét, hanem el fogják hitetni, hogy az ő integrált társaságuk alapvetően a magyar fogyasztók érdekeit szolgálja. A magyar tudásintenzitás fejlesztése sem lesz ezen a téren érdekük, és hogy mégis megmarad közepes szinten ez a szaktudás az annak köszönhető, hogy saját céljaik érdekében alkalmazottaikat megfelelően kihasználják.


J

elenlegi energetikai irányzatok a világon kedveznek az ezen szcenárió szerint formálódó jövőképnek. A kialakuló versenyben kiesnek a kisebb, kevésbé tőkeerős cégek, hiszen az energetikai igen tőkeerős - de nem munkaintenzív iparág nem túl magas nyereségi aránnyal (éppen a kisebb kockázatok miatt), a megmaradó nagy, integrált szervezetek ezzel ismét előnyös helyzetbe kerülnek, tehát ismét visszatér bizonyos monopolhelyzet a vezetékes energiaellátásban.

P

rivatizációs törekvések eddig is kedveztek az energetika ilyenfajta alakulásának. A privatizáció révén előbb az áramszolgáltatásban, majd a gázszolgáltatásban és az erőművi termelésben jelentek meg a nagy külföldi magántársaságok, és ahogy a távhő helyzete javul, oda is betörnek. Ezzel együtt az állam tudatosan gyengíti saját nagy energetikai cégeit annak érdekében, hogy a verseny követelte szétválasztásnak (unbundling) minél jobban megfeleljen. Csak néhány, már nagyrészt privatizált energetikai társaság (pl. a MOL Rt.) képes felvenni a versenyt az itthon meghonosodott, külföldi tulajdonban lévő energetikai cégekkel, de egyelőre - pontos szabályok hiányában - óvatos lépések történnek csak az integrálódó energiapiacra való betörésre. llamunk tudatosan ki akar vonulni az energiaipar közvetlen irányításából arra hivatkozva, hogy jó versenyszabályok kialakítása után erre már egyébként sem lenne lehetősége. Maradnak még bizonyos kezdeményezések az energia hatékony felhasználása vagy a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű

Á


23

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  elterjedése érdekében, de ezek a pénzügyi kormányzat ellenállásába ütköznek. Igen óvatosan próbálnak csak - pl. dán példa alapján - adó-, illeték- vagy vámpolitikával beavatkozni a folyamatokba, mert nem látnak még tisztán, nem ismerik a külföldi tapasztalatokat, nem tudják, hogy mit lehet és mit nem az EU-csatlakozás előtt, hiszen nem alakult ki egyértelmű politikai akarat a folyamatok kézbentartására.


A

jelenlegi külső feltételek alakulása kedvez ezen szcenárió szerinti fejlődésnek, mert - látszólag - mindenki egyetért a közös európai energiahálózatok kialakításának, a közös játékszabályok létrehozásának, az azonos környezetvédelmi normák kialakításának. Ennek ellenére mindenki a saját arculatára szabja az energetikai irányítást, hiszen a legtöbb helyen erős állami aktivitás érződik a nemzeti jellegek és adottságok optimális érvényesítésére.

A

z EU-n kívüli helyzet, a keleti energiakínálat szintén kedvez ezen folyamatnak, mert a meglévő felesleges kapacitások növekvő kihasználása érdekében olcsó áramdíj mellett jelentős energiamennyiséget kínálnak, amely gátja lehet a hazai erőműépítésnek és rehabilitásnak. Az orosz földgázszállítás jelentősen meghatározza a mai fejlődést, és az olajárakhoz való kötődés miatt hosszabb távon is kedvező árkínálat elfedi az ellátási biztonság kockázatának fenyegetését. Ez azt jelenti, hogy a középtávon olcsó kínálat miatt lemondanak a nagyobb ráfordítást kívánó és ezért pénzügyileg kockázatosabb diverzifikációkról, és ezzel az egyoldalú energiaellátás megmaradhat a maga nagyobb rizikójával - különösen akkor, ha a forrás politikailag nem elég biztonságosnak látszó térségekben van. A gázturbinás technika fejlődése, a fajlagos beruházási költségek csökkenése, a gyors megvalósíthatóság, az inherensen környezetbarát technológia kedvez az üzleti alapon való létesítéseknek, tehát az állami befolyások erős visszaszorulásának.

D

ecentralizált energiaátalakítási rendszerek világszerte tapasztalt fejlődése (kisebb tömbfűtő-erőművek, gázmotoros megoldások) azt jelenti, hogy az állam összehangoló szerepe mérséklődik. A korábbi összehangolt forrástervezés divatos irányzatai helyett a spontán fejlődés irányzatai kerülnek előtérbe gazdasági célfüggvények alapján, és az állam még sokszor az országos mérlegekre való kihatás befolyásolásáról is lemond.

N

emzetközi energiahálózatok kialakításában, a létesítések finanszírozásában egyre inkább részt vesznek azok a nagy cégek, akik a vezetékes energiahordozók terén már most is jelentős hatalmat építettek ki a termelői, szállítói és szolgáltatói szférában. Ez azt jelenti, hogy a tranzit árainál a saját érdek szerinti befolyásolás mértékadóvá válik, az állami hatás viszont csökken. Amennyiben tehát nincs megfelelő társadalmi aktivitás az állam nagyobb mértékű szerepvál Budapest, 1999. szeptember 30.

24

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  lalásának ösztönzésére, akkor az állami igyekszik az energetikától hátrébb vonulni, hogy az infrastruktúrális fejlesztésekben szűkösebb forrásait másra használja (pl. közúthálózatok fejlesztése.).

K

örnyezetvédelmi tekintetben is követnünk kell az európai normákat, a különféle konferenciákon a világ előtt feladatokat kell vállalnunk az emisszió csökkentésében. E külső feltételek azonban nem csak kötelezettségeket jelentenek, hanem lehetőségeket is mutatnak be. Nem mindegy tehát, hogy az energetikát érintő, szinte majdnem mindegyik környezetvédelmi követelményeink törvényesítésében mekkora aktivitást vállalunk - netán stréberként vagy tudatos "zöldként" a bemutatott választékból a legszigorúbbat választva jelezzük passzivitásunkat, a számunkra optimális megoldás kidolgozására való készségünk hiányát.


Ú

j állami jogszabályalkotásban a lehető legpontosabb átvétel, szinte szolgai másolás lehet a jellemző: a harmonizáció azt jelenti, hogy az EU-direktívákat beépítjük a magyar energetikai jogrendbe anélkül, hogy érzékenységi vizsgálatokat végeznénk modellek alapján a várható következményekről. Ismeretes, hogy az EU-direktíva alapján is igen eltérő Európában a liberalizáció helyzete, a versenyszabályok saját érdekeket követve honosodnak. Más egyes iparágakban például a villamosenergia-iparban - a privatizáció helyzete is. Nagy kérdés tehát, hogy a nálunk kialakult helyzetet - amely a világon teljesen egyedinek mondható miként fogjuk tekintetbe venni, ha egyáltalán gondolunk erre. A privatizáció és a liberalizáció világszerte más és más mértékű manapság (4. ábra), és az EU-ban is egymástól ebben a tekintetben igen távol fekvő országok fogadták el a piacnyitás európai akaratát.


25

 OMFB


4. ábra A privatizáció és a liberalizáció "összefüggése" a villamosenergia-iparban (1999. évi helyzet) néhány jellegzetes ország példájával Megjegyzések: 1. Jelenlegi "helyünk" valahol az első oszlop tetején van, de Svájctól azért távol vagyunk. 2. Villamosenergia-rendszerünket a hatvanas évek elején francia mintára alakítottuk ki. 3. A kialakult termelői összetétel alapján természetesnek látszik Franciaország és Görögország helyzete, hiszen az előbbi az atomerőművekre, az utóbbi a ligniterőművekre alapozva építette ki erőműparkját. 4. Az EU-ban van és annak direktívái alapján működik az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Norvégiában (hogy csak a három "sarokban" lévőt említsük) a villamosenergia-ipar.


26

 OMFB


A

megszülető új jogszabályok az EU-csatlakozás előtt lehetővé teszik a versenyt a magyar energiában, ami azt jelenti, hogy a tőkeerős külföldi vállalkozók előnyhöz jutnak, a fejlesztések az ő érdekeikhez igazodnak. Az árak a kisebb fogyasztóknál tetemesen megnövekedhetnek, hiszen a nagy fogyasztók a „feljogosítottak” - részesülnek a verseny árcsökkentő hatásában, és az importjog szabaddá tétele pedig azt jelenti, hogy a nagyfogyasztók már nem a hazai nagyfogyasztók, hanem a nagy társaságok érdekszférájába esők, külföldön már jó kapcsolatot kialakító ipari üzemek. Ezek számára lesz előnyös az olcsóbb magyar termelés - pl. a paksi - kihasználása. Amennyiben viszont az EUcsatlakozásig nem teszik lehetővé a szabad importálást, akkor a meglévő erőművek lekötései, különösen a "jobbakkal" való meglévő és megmaradó szerződések nem nagy teret engednek a szabad versenynek, tehát attól még a nagy fogyasztók sem remélhetnek sokat. "Kísérleti" piacnyitás elképzelhető, de ez inkább passzivitás jelez, mint meggondolt aktivitást a folyamatok célirányos szabályozására.

U

gyanakkor a hazánkban a privatizáció révén megtelepedett áram- és gázszolgáltatók a fogyasztóknak az otthoni létesítményeik jobb kihasználására törekedve adnak el energiát, és amit az otthoni fogyasztóik - például a versenypiac kedvezőbb kínálata miatt - már nem akceptálnak, azt drágábban itt adják majd el. Amennyiben tehát nem vagyunk elég aktívak abban, hogy a szállítási feltételeket a magunk céljait követve alakítsuk, akkor kedvezőtlen helyzetbe kerülhet a magyarországi energetika. Az átmeneti kínálati többlet miatt lehetetlen helyzetbe kerülhet sok olyan energetikai létesítmény, amely hosszú távon céljainknak sokkal megfelelőbb lehet.

Ú

j nagy energiaátalakító létesítményeket (pl. lignittüzelésű erőműveket) a külföldi beruházók állami nyomás alapján igyekeznek hazánkban létesíteni azért, hogy a meglévő építési kapacitásukat kihasználják. Bizonyos erőműtípusok a saját hazájukban például már nem versenyképesek, ezért igyekeznek exportálni ezen befektetési tevékenységüket. Amennyiben a magyar állami akarat nem képes a saját érdekek képviseletére, ill. az akarat a külföld előtti mind jobb kép festésére - pl. a korábbi rossz szerződések megtartásával az ország "hitelének" megőrzésére - irányul, akkor a nagy energetikai cégek ilyen irányú tevékenysége valóban érvényre juthat.


27

 OMFB



K

özéptávon várható jövőkép felvázolásakor csak a 2005. év utáni helyzet különbözhet mértékadó módon az I. szcenárióban felvázolttól. Bár a jogalkotásunkban ezen időszak döntő a későbbi fejlődés szempontjából, a következő évtized első felében már nem várható lényeges valós módosulás aktivitásunk függvényeként az energetikában. A tényhelyzet azonban 2010-ig másként alakulhat, mint az első forgatókönyvnél. Az energetikai jövőképének főbb meghatározói ekkor a következők lehetnek. • Ebben az időszakban feltehetően csatlakozni fogunk az EU-hoz, de aktivitásunk hiányában nem olyan feltételekkel, mint az I. szcenárióban. Ennek megfelelően nem érvényesítjük kellően saját érdekeinket, hanem vagy elfogadjuk a "többségi" feltételeket csatlakozásunkhoz az energetika területén, vagy az itt megtelepedett nagy energetikai cégek politikai befolyásainak engedve a részükre legkedvezőbb szabályok kialakításába nyugszunk bele. Mindkettő oda vezethet, hogy tőlünk igen távol álló szabályozó rendszer átvételével sokkterápia-szerű változásokra kerül sor. • Az erőműépítés 2005-ig tartó folyamatára már kevés hatással jár aktivitásunk, de itt is lehetnek még módosulások, hiszen nagyon sok szerződést újra kell tárgyalni, ha megszűnik a hosszú távú szerződéseken alapuló eddigi modell, és az új üzleti működési rendben szükséges változtatásokhoz nem tudunk érdekeinknek megfelelő aktivitással részt venni. Ez azt jelentheti például, hogy a nemzetgazdasági szempontból meghosszabbításra érdemesnek tartott szerződéseket nem hosszabbítják meg, helyettük nagyobb mértékű import jelenik meg. • Az erőműépítés 2010-2015-ig kialakított rendje alapvetően más lehet ezen forgatókönyv alapján, mint e téren elvárható nagyobb aktivitásunk esetén. Lényegesen nagyobb hatása lehet az itt lévő nagy energiaszolgáltató cégek akaratának, ennek megfelelően például nem a helyi távhőpotenciál maximális lehetőségeinek a kihasználásához illeszkedik a gázturbinás erőműépítés, hanem a helyi építési lehetőségek - adott esetben elfogadhatóságok - lehető legjobb kihasználására például az export érdekében. • Ezen forgatókönyv alapján a magyar mélyművelésű szénbányászatnak semmi reménye sincs a középtávú fennmaradásra. Amennyiben nem vagyunk elég aktívak a bányászat átmenti fenntartása érdekében, akkor igen gyorsan megszűnik a termelés, ezzel pedig jelentős szociális gondok adódhatnak. A kormánynak ebben az esetben a munkahelyteremtésre kellene sokkal gyorsabban és sokkal többet áldoznia, mint az első forgatókönyvnél. • Nehezebben rendeződik ebben a szcenárióban a magyarországi távhő helyzete. Elsősorban az önkormányzatok aktivitása segítené a kívánt átalakulásokat, tehát ennek hiányában sokáig el kellene viselni a hazai távhő kialakításakor elkövetett hibák terheit. • A lakossági, kommunális és általános ipari hőellátásban megmaradnának a hagyományos technológiák. A szokásos módon a fosszilis tüzelőanyagok el Budapest, 1999. szeptember 30.

28

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  égetésével járó technológiákkal (tehát mintegy 1000°C hőmérsékleten való energiafelszabadítással) elégítenék ki továbbra is a kishőmérsékletű (20-25°Cos) helyiségfűtési hőigényeket, amely energiagazdálkodás szempontjából sem lenne a legkedvezőbb megoldás. Igen nehezen terjedne spontán módon a környezeti energiákat hasznosító helyiségfűtés. • Passzivitásunk eredményeképpen nem csökkenne a kívánt mértékben az energiaintenzív feldolgozási technológiák jelentősége. Ennek megfelelően pedig az energiahatékonyság alakulása tekintetében felzárkózásunk a meglehetősen lassú tempójú lenne, és késésünknek a gazdasági kihatásai igen hátrányosan érintenék iparunk és szolgáltatásunk nemzetközi versenyképességét. • Amennyiben nem tudnánk megfelelő aktivitással illeszkedni a fosszilis tüzelőanyagok - elsősorban az olaj és a földgáz - árainak és beszerezhetőségének változásaihoz, úgy a hazai energiafelhasználás árszintje igen ingadozó maradna, és ez elsősorban a hosszú építési időt igénylő technológiák alkalmazásakor jelentene gondot. Passzivitással nem lehet kialakítani egy megfelelő kiegyenlítő, mechanizmust sem, és bár az időbeni késleltetésnek nem mindig vannak előnyei, az azonnali árhatások elsősorban az erőműpark alakítása te8 kintetében járnának tetemes hátránnyal . • A műszaki fejlesztés az energetika területén természetesen megfelelő társadalmi és állami aktivitást tételez fel. Spontán, piaci ösztönzőkre épülő fejlesztés az energetikában a nagy költségek miatt általában nem vezet középtávon sem eredményre. A tapasztalat szerint természetesen vannak "hibásnak" bizonyult fejlesztési irányzatok9 is, de főleg az energaátalakítási technológiák fejlesztése olyan tőkeigényes, hogy azokra a kockázatok vállalásával vagy csak nemzetközi tevékenységű, multinacionális vállalatok lehetnek képesek, vagy államilag támogatott fejlesztő csoportok. Mindehhez pedig az állam kellő aktivitása szükséges. • Középtávon a túlzott passzivitás az energiaghordozók - pl. a földgáz - egyoldalú beszerzéséhez, az egyes energiahordozó-fajták - ismét csak például a földgáz - részarányának túlzott megnövekedéséhez vezet. Tekintettel arra, hogy az ellátási biztonság és a környezetvédelem olyan célfüggvények az energetikában, hogy részben ellent mondanak a gazdaságossági célfüggvénynek, ezért ez utóbbi spontán előtérbe kerülése káros lehet az ellátás biztonsága és a környezetvédelem tekintetében. • Rövid távon - gyakran középtávon is - a gazdasági célok ettől függetlenül is könnyen teljesíthetők, ezért a passzív sodródás az olcsóság irányába oda vezethet, hogy a technológia gyorsan tönkremegy, nem tartanak karban, gyakori a túlterhelés10. 8

Látszólag helytelen volt például a hetvenes években olaj- és gáztüzelésű erőműveket építeni, később mégis ezek bizonyultak a leginkább versenyképes erőműveknek, tehát hosszabb távon helyesnek bizonyult az a stratégia, hogy nem engedték azonnal begyűrűzni az olajárakat. 9 Ilyen technológiának tekinthető például a magnetohidrodinamikus (MHD) generátorokat fejklesztő elképzelés a hatvanas években, vagy a szénelgázosítás - pl. Hollandiában. 10 Könnyen belátható ez például a ma legkedveltebb gázturbinás technológiánál: van „alapterhelés” és van „csúcsterhelés” - gombnyomásra kiválaszthatóan. Ha a csúcsterheést választják, akkor a gép teljesítménye 29  


OMFB


H

•

•

•

• •

•

osszú távon, 2010-2030-ra várható jövőkép ebben a makró-forgatókönyvben energetikai szempontból a következőkkel jellemezhető: • Az egységes nyugat-európai villamosenergia-rendszer tagjaként nálunk is kialakult a versenyre alapozott piac, de a bevezetés a vártnál gyorsabb volt, így abból a tőkeerős nagy energetikai vertikumok jártak jól, akik csak látszólag választották szét energetikai ténykedésüket, valójában nagyon sok lábra álltak a tevékenységüket illetően (egy multi csapott le a villamos, a gáz, a távhő és az egyéb közszolgáltatásokra). Állami akarat hiányában a helyi energiatakarékossági törekvések és a megújuló energiaforrások használatának elterjedése a korábban várthoz képest kisebb lett. Az energiafogyasztás megközelítette ugyan a nyugat-európai fajlagos számokat, de azok elsősorban a fogyasztói befolyásolás következményei. A nagy cégek érdeke ugyanis a fogyasztói piac fellendítése az eladás, a forgalom növelése érdekében. Olyan energiaátalakító létesítményekkel helyettesítették erre az időszakra a meglévőket, amelyek a nemzetközi energiahálózatok számára legkedvezőbb helyi adottságoknak felelnek meg. Amennyiben tehát erre az időszakra elkészül a Közel-kelet és Európa közötti földgáz-távvezeték hazánkon át, akkor még több gázturbinás erőmű létesül hazánkban. Amennyiben azonban erre nem kerül sor, akkor a tőkeerős cégek nagyobb beruházási elsősorban a hazai lignit kihasználására irányul, és ebben az esetben nem a magyar piacnak megfelelő kisebb egységek, hanem a nemzetközi piacra dolgozó nagyobb erőművek lesznek nálunk a jellemzőek. A környezetvédelmi szabályozás a nemzetközi követelményekhez igazodva megfelelő szintre jut hazánkban, de ha a környező országok még ekkor sem léptek be az EU-ba, akkor pl. a „piszkos” villanyra hivatkozva a külföldi szolgáltató társaságok megakadályozhatják az olcsóbb keleti kínálat előnyeinek a kihasználását - a magyar fogyasztók érdekeivel ellentétben. Hosszú távon csökken az ellátási biztonság, kisebb lesz a vezetékes energiaellátásban a tartalék, amit jól mutat az USA-ra jelzett alakulás (5. ábra). A nemzetközi fajlagos energiafelhasználási normák megjelennek hazánkban, tehát a felhasználói technológiák és létesítmények szabványos, norma szerinti energia-felhasználási értékei közelítik a nyugati átlagot, és ennek megfelelően a nyugaton kialakult gyártókapacitás nagyobb kihasználása remélhető. A magyar tudásintenzitás közepes szinten való tartásáról az átvett technológiák optimális használatának igénye gondoskodik. Spontán innováció lehetséges, de állami támogatás, társadalmi aktivitás nélkül a szervezett kutatás és a fejlesztés az energetikai területén sem lehet eredményes.

nagyobb, hatásfoka jobb, tehát termelése olcsóbb. Egy hátrány van: a gép élettartama a nagyobb gázhőmérséklet miatt rövidebb lesz, a berendezés hamarabb tönkremegy. Nem ésszerű tehát a rövid távú gazdasági cél elérése. 30  


OMFB


5.ábra Tartalékok az USA villamosenergiarendszerében (tények és előrejelzések) Megjegyzések: 1. A tartalék azt jelenti, hogy mennyivel nagyobb (%-ban) az egyesített villamosenergia-rendszerben a rendelkezésre álló teljesítőképesség, mint a csúcsterhelés - mindez éves értékre vonatkoztatva. 2. Az UCPTE (újabban az UCTE) a csatlakozáskor 20-25%-ot írt elő hazánk villamosenergia-rendszerének. 3. A kilencvenes években a tényleges tartalék 22-25 % között volt hazánkban. 4. Átmenetileg az ezredfordulón 25% feletti tartalék is előfordulhat, ha meg kell hosszabbítani számos erőműnél a jelenlegi szerződéseket (tehát nem kell leállítani, selejtezni egységeket), az igények nem növekednek meg és az új erőművi fejlesztések üzembe kerülnek. 5. Hosszabb távon az erőműépítési tervekben hazánkban igyekeznek betartani a nemzetközileg vállalt kötelezettségeket, tehát a 20-25%-os tartalékot.

2.6. Összefoglalás

E

bben a szcenárióban a magyar állam tudatosan lemond az energetikában való nagyobb felelősségvállalásáról, átveszi az egyeztetett normákat, igyekszik maximálisan megfelelni a követelményeknek. Ezt segíti a már hazánkban lévő nagy külföldi cégek befolyása. Társadalmi és állami aktivitásunk mérséklő-


31

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  désekor vagy hiányában kiszolgáltatottságunk az energetikában (is) növekszik. Az a hit, hogy a minta országok vagy országcsoportok főbb energetikai szabályainak átvétele automatikusan kedvező helyzetbe hozza a hazai viszonyokat is, oda vezethet, hogy passzív résztvevői leszünk - környezetünkben is - a jövőt formáló törekvések világszerte zajló folyamatának.

A

z élet "minősége", a jólét az országban a nyugati befolyás maradéktalan térnyerése következtében módosul, de nem feltétlenül adottságainknak és lehetőségeinknek a legjobb kihasználásával. Az energiaigények a fogyasztásra való ösztönzés révén emelkednek, de háttérbe szorulhat a minőségre, a sajátosságaink érvényesítésére való törekvés. A nagyobb energiafelhasználás tehát nem párosul a saját céljaink szerinti értékteremtéssel. A mérsékeltebb minőségi igényekkel összekapcsolódó nagyobb mennyiségre való ösztönzés kedvez a külföldi tulajdonosok itteni nagyobb eladásának, de nem kedvez a magyar sajátosságok érvényesítésének, a magyar értékek nemzetközi elterjedésének.

D

ivatokat követve hazánkban a következő húsz-harminc év alatt gyakran változhat a súlypont az energiapolitika főbb alapjainál. Hol a széndioxidkibocsátás, hol a megújuló források használata, hol a takarékosság és hatékonyság, hol a gazdaságosság, hol a belföldi források nagyobb használata, hol az importfüggés fokozása vagy mérséklése jelenthet alappillért - összehangolás nélkül. Csak a megfelelő aktivitással lehet meghatározni a számunkra optimálisnak látszó alapcélok elsődlegességét. Passzív szerepvállalás, a gyakran változó és sokszor ellentétes utakon megközelíthető célok kitűzése nem jelenthet hosszú távon biztonságos alapot a fejlődéshez az energetika tekintetében sem.

T

ársadalmi és állami akarat nélküli energetikai fejlődés az integrálódási törekvésekkel párosodva oda vezethet, hogy a technológiai kutatás és fejlesztés teljes egészében külföldre tevődik át, a közepes szintre csökkenő hazai tudás is csak mérséklő hatású lesz ebben a folyamatban, és a magyar tudás teljesen individuálissá válik. Egyének fognak csak bekapcsolódni külföldi kutatói vagy fejlesztői csoportmunkákba. Az energetikából eltűnik minden olyan műszaki fejlesztés, amely a hazai adottságokból kiindulva, lehetőségeinket követve járulhat hozzá a termelési, szállítási vagy felhasználási technológiák tökéletesítéséhez.

III. 3. forgatókönyv (szcenárió) Okosan, eredeti és egyéni módon jól alkalmazkodva az erősen megváltozó környezeti feltételekhez  Budapest, 1999. szeptember 30.

32

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  (aktív szereplőként, tudatosan az érdekeinket követve, megértve a gyors változások lényegét, támaszkodva a hazai tudásra és társadalmi támogatásra, megfelelően illeszkedve a külső változásokhoz - megmaradva a civilizált Európában)


E

bben a makró-forgatókönyvben a környezeti feltételek erősen eltérnek a jelenlegi általános irányzatoktól, energetikai szempontból jelentős változások következnek be, amelyek hazánk fejlődését is érintik.

V

áltozások lényegében két úton jelenthetnek mértékadó eltérést az eddigi irányzatokhoz képest: politikai indokok alapján (például bizonytalan társadalmi vagy gazdasági szerkezetű országok "összeomlása" energetikai kihatásokkal) vagy környezetvédelmi motivációkkal (például jelentősebb felgyorsulás az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklésében). Elvben gazdasági téren is lehetnek lényeges változások (például a versenyben kihulló gyengék után megmaradó nagyok ismételt monopolhelyzetének hatására), de ezek a változások közép- és hosszú távon kisebb hatásúak lehetnek, mint az előbb említettek.

M

ind a politikai, mind a környezetvédelmi változások azt eredményezik, hogy nehezebb lesz a megfelelő energiahordozók beszerzése, még szigorúbb lesz az energetikai környezetszennyezés megítélése, ismét előállhat az olajválságok előtti helyzet, növekedik a takarékosság jelentősége.

N

agyobb mértékű lesz a megújuló energiaforrások aránya az energiaellátásban, de ennek megfelelően nagyobbak lesznek az energiaárak is. Növekszik viszont a fogyasztók árérzékenysége, és ennek alapján az energiafelhasználás csökkenése várható.

M

agas hazai tudásintenzitás alapján kialakuló energetikai és környezetvédelmi tudatosság oda vezet, hogy az energetikai műszaki fejlesztésben - mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon - ismét a világ élvonalába kerülünk. Kiszolgáltatottságunk a nemzetközi változások hatásaira nagyobb, mint az energiahordozókban gazdagabb országoké, ezért az állami és társadalmi akarat nagyobb ösztönző erejére lehet számítani.


E

bben a makró-forgatókönyvben éppen az a lényeg, hogy a jelenlegi irányzatok megváltoznak, tehát a pontosabb cím a jelenlegi irányzatok megváltozásának hatása lenne.


33

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  öbb okból megváltozhatnak az energetikát erősen érintve a világon jelenleg tapasztalható globális szerkezeti változások irányzatai. A hazánkat - esetleg érintő változások lehetnek politikai jellegűek, környezetvédelmi indíttatásúak, vagy egyszerűen technikai jellegűek.

T

P

olitikai változások, krízishelyzetek jöhetnek például létre az energiaforrások tekintetében fontos körzetekben, például Oroszországban vagy - a szokásnak megfelelően - a Közel- és Közép-keleten. Az olaj és a földgáz beszerezhetőségének feltételei hirtelen megváltozhatnak, a szénhidrogének piaci árai jelentősen megnövekedhetnek, tehát ismét létrejöhet a hetvenes évek olajválságaihoz hasonló helyzet, és ezek a válságok erősen érinthetik hazánkat is.

K

örnyezetvédelmi téren jelentős szigorodásokra lehet számítani hosszú távon, amennyiben például az üvegházhatást kiváltó gázok koncentrációja - pl. a fejlődő világban a széntüzelés túlzott elterjedése miatt - elérne egy olyan értéket, amely bár bizonyítottan irreverzibilis folyamatokat indít el. Ennek megfelelően nem csak egyes kormányok vállalkoznának11 drasztikus intézkedésekre, hanem általánossá válhat a széndioxid-kibocsátás csökkentésének megkövetelése.

L

ehetnek műszaki jellegű változások is hosszabb távon, amelyek a szokásos irányzatoktól eltérő hatást váltanak ki. Itt nem csak a következő évtizedben bekövetkező műszaki fejlesztés és kutatás eredményeinek jelentős hatása emelhető ki, hanem az ellentétes - nem várt - befolyás is. Ilyen lehet - többek között - például a világon igen elterjedt, szovjet gyártmányú, a hetvenes évek fejlesztései alapján elkészített, VVER-típusú atomerőművi berendezéseknél a primer kört érintő olyan meghibásodás valahol a világon, amelynek olyan következményei vannak, hogy az ilyen típusú blokkok leállítását követeli meg a közvélemény. Egy ilyen hatás súlyosan érintené a harminc év élettartamra méretezett atomerőművünket, amelynél pedig számítanak az élettartam meghosszabbítására is.

V

égül lehetnek olyan változások is, amelyek a jelenleg kialakult jogrend erős megváltoztatására irányulnak. Kiderülhet például egy évtized alatt, hogy a jelenlegi liberalizáció, a szabad verseny hatására túlzottan lecsökken az ellátási biztonság, vagy a versenyben győztesek ismét monopolhelyzetbe kerülnek. Ezzel a hatással azonban itt nem foglalkozunk részletesen.


11

Például Dániában a Kormány 1997-ben elhatározta, hogy 2030-ig megszünteti az erőművi széntüzelést, holott ma a villamos energia többségét - igen korszerű, a világon szinte a legjobb hatásfokú - szénerőművek termelik az országban. 34  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  három, az előző fejezetrészben említett globális feltételváltozás hatását figyelembe kell venni egyrészt az energiahordozók árának jelentős megváltozásánál, másrészt a működési peremfeltételek mértékadó módosulásával, végül a technikai zavarok által előidézett helyettesítési igénnyel. E három rész természetesen erősen összefügg, ezért azonos vagy hasonló intézkedéseket válthat ki a külső feltételrendszer megváltozása.

A

O

lajár-növekedésre és ezzel együtt a földgáz árának közel ugrásszerű megemelkedésére lehet számítani, ha a fő források közelében politikai krízisek révén zavarok támadnak, tehát megbomlik a piacon a keresleti és kínálati egyensúly: a jelentős kereslet nem párosul kielégítő kínálattal. Ez azt jelentheti például, hogy a szabad piacon az olajár a jelenlegi 15-20 USD/bbl-ről rövid idő alatt a kétszeresére növekedik. Már az 50%-os növekedés is nagy beavatkozásokat indukálhat. Mindezt jól ismerjük a két olajválság átélésével, a tapasztalatok alapján tehát könnyebb a várható reakciók megítélése.

M

ódosulnak a környezetvédelmi peremfeltételek, ha a hatásvizsgálatok alapján a világon megfordíthatatlanná váló folyamatokat igazolnak. Elsősorban a levegőbe kibocsátott anyagok hatásainál várható ez a folyamat (kevésbé a víz- és talajszennyezésnél). A káros anyagok között a kén-dioxid, a nitrogén-oxid, a por, a szén-monoxid és a különféle szénhidrogének (esetleg dioxinok) nem jelentenek globális méretekben olyan nagy gondot, mint az üvegházhatású gázok (CO2, CH4 stb.), mert a lokális leválasztási technológiák az előbbiek mérséklésére már elterjedtnek látszanak. A fosszilis, szerves tüzelőanyagok - különösen a szén - elégetésekor keletkező szén-dioxid csökkentésének vannak eszközei, de a legjobb megoldásnak itt is a helyettesítés látszik. A szerves anyagok bomlásakor keletkező metán még veszélyesebb, ezért igen fontos lenne például a hulladékok kezelése.

H

elyettesítés lehet a megoldás a műszaki problémáknál is. A régebbi technológiák mindig pótolhatók újabbakkal, biztonságosabbakkal, környezetkímélőbbekkel, de nem mindig gazdaságosabbakkal. A műszaki helyettesítés szükségességére a legtöbbször idejekorán fel lehet készülni, de vannak váratlan helyzetek is. Számos példa van a világon arra, hogy egyes technológiákat azon12 nal pótolnak, míg a közelben ugyanazon technológia továbbra is megmarad kényszerből.


E

bben a forgatókönyvben a globális szerkezetmódosulási irányzatokban váratlanul vagy többé-kevésbé előreláthatóan bekövetkező módosulások folyamatát a következők szerint lehet elképzelni. Itt figyelembe vesszük, hogy a

12

Németországban például leállították és leszerelték a régebbi VVER-440 típusú egységeket, Szlovákiában és Bulgáriában azonban nem. 35  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  korábbi fejezetekben vázolt irányváltozások nem egyszerre13 következnek be a hosszú távú jövőben, de harminc év alatt mindhárom folyamattal számolni kell.

L

egvalószínűbb változást a szénhidrogének beszerezhetősége tekintetében mértékadó két térség politikai instabilitása indukálhatja. A folyamat úgy zajlik le, hogy bizonytalanná válik az olaj vagy14 a földgáz kitermelésének folyamatossága, ill. tudatosan politikai - gazdasági, társadalmi és egyéb - célokra akarják felhasználni a termelés erőszakolt zavarait. E folyamat hatására megemelkedik a világpiacon az olajár, és a szerződéses földgázszállításokban az olajár módosulásához rendelt árképletek alapján a földgáz is megdrágul. Amennyiben ez a folyamat tartósabbnak ígérkezik, tehát hatása megközelíti az éves időtartamot, akkor világszerte tartós intézkedésekre lehet számítani.

K

örnyezetünk védelme érdekében teendő intézkedések sürgősségét beindító folyamat nem olyan gyors, mint a politikai indíttatású irányváltozás. Ennek ellenére a következő harminc évben számolni kell azzal, hogy a globális felmelegedés hatásai esetleg katasztrofális helyzetet hoznak létre, ill. a katasztrófák gyakoriságát ezen okra vezetik - bizonyítottan vagy anélkül - vissza, és a nemzetközi konferenciákon minket is érintő megállapodások születnek, amelyek ránk nézve is kötelező intézkedéseket indukálnak.

T

apasztalataink alapján a folyamat a műszaki gondok jelentkezésénél látszik a legkevésbé valószínűnek, de ugyanakkor itt lehet e folyamat a leggyorsabb, tehát a szükséges - például helyettesítési - intézkedések számunkra itt jelentkeznek a legnagyobb teherrel15.

13

Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az olaj- és gáztermelők politikai krízise időben egybe esik a környezetvédelmi fenyegetettség tudatosulásával és a műszaki gondok jelentkezésével. 14 Itt sem veszünk fel időbeni egybeesést, tehát nem „és”, hanem csak „vagy” gondokkal állunk szemben. Nem tekintjük azt az esetet sem, hogy az oroszországi és a közel-keleti politikai krízisek egyszerre jelentkeznek, bár ennek is van bizonyos esélye (pl. a jelenlegi orosz-iszlám ellentétek miatt). 15 Gondoljunk arra, hogy a hazai villamosenergia-termelés közel 40%-át adó technológiát kellene viszonylag gyorsan helyettesíteni, ami az anyagi gondokon kívül időbeni problémákat is jelentene. 36  


OMFB



K

özéptávon, a következő évtized első felében itt sem várható lényeges ténybeli eltérés az I. vagy a II. forgatókönyvben leírtak szerint, de a tíz év múlva várható helyzet nagyban függ attól, hogy a világ - főleg a környezetünk - miként változik. Feltételezzük, hogy 2010-ig mindhárom jelzett módosulás bekövetkezik, tehát azt mutatjuk be, hogy tíz éven belül miként kell - tudunk - megfelelő aktivitással intézkedni ezen változások hatásainak kivédésére, ill. ilyen intézkedések hatására ezen időszakban milyen jövő várható. • A földgáz - és részben az olaj - jelentős áremelkedésének hatására módosul az erőműépítési irányzat. Az állam arra kényszerül, hogy erőteljesebb - bár lehetőleg piaci alapú - beavatkozásokkal és garanciavállalásokkal segítse az alternatív energiaforrások térnyerését a villamos energia termelésében. Ennek megfelelően ismét előtérbe kerül a vízerőmű, sőt az új atomerőmű is. A lignit is szóba jöhet, ha nem jelentkezik egyszerre a másik hatás, a szén-dioxiddal kapcsolatos. Az évtized elején még fixnek látszó erőműépítési program módosulhat, és az évtized végére előkészülhetnek az újabb erőművek beruházásai. Nem valószínű azonban, hogy még a XXI. század első felében újabb atomerőmű tud üzembe kerülni a paksi mellett vagy annak pótlására. • Középtávon is beindul a nagyobb takarékosságra való ösztönzés. Elsősorban az energiafogyasztók területén várható ezen forgatókönyv alapján jelentős módosulás a korábbiakhoz képest. Állami és társadalmi aktivitással előtérbe kerülnek az ún. kis energiaigényű épületek, házak. Az új építési normák már lényegesen jobb hőszigeteléseket írnak el, a napenergia passzív és aktív hasznosítása nagyobb jelentősléget kap, ezzel a fajlagos hőigények16 jelentősen mérséklődnek egy évtized alatt. • Amennyiben a globális szerkezetváltozások hatása már a következő évtized közepén jelentkezik, akkor módosulhatnak a régebbi erőművek és egyéb energetikai technológiák leállítási és helyettesítési tervei. A még le nem állított hazai mélyművelésű szénbányászat átmenetileg továbbra is fenntartható, amennyiben a szén-dioxiddal kapcsolatos gondok nem együtt jelentkeznek a szénhidrogének jelentős árnövekedésével. • Gondot fog jelenteni a kommunális szemét lerakása, ha nálunk is kötelező erejűvé válik a szervesanyag-tartalmú hulladékok termikus kezelése a spontán metánképződés elkerülése érdekében. Biogázra ugyan telepíthetők gázmotoros energiaátalakító berendezések, de a korszerű termikus kezelés (égetés, gázosítás, pirolízis, plazmakezelés stb.) elengedhetetlenné válik, és itt a legmegfelelőbb technológia kiválasztásában vagy kifejlesztésében a hazai tudásnak nagy szerepe lehet. 16

A helyiségfűtési hőigény fajlagos értéke a téglából és falazóblokkból épített házaknál 600 MJ/m2.a körül van nálunk, míg a panelházaknál eléri a 850-950 MJ/m2.a értéket. Németországban a nyolcvanas évek második felétől már 450 MJ/m2.a fajlagos hőigényű házak épültek, majd 1995-ben az új hővédelmi rendeletek az új építésű házaknál 200-350 MJ/m2.a-t írnak elő, és újabban ezt is 25-30%-kal akarják csökkenteni. 37  


OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  • Amennyiben együtt jelentkezik mindhárom említett hatás, akkor a napenergia, a geotermális energia és a biomassza felhasználása igen sürgőssé válik. Elsősorban a hőpiacon lehet középtávon a jelenleginél jóval nagyobb szerepe ezen három megújuló energiaforrásnak, de az évtized végére már a villamos energiává való alakításban is megjelenhetnek. • Atomerőművünket gyakorlatilag csak másik, korszerűbbnek látszó atomerőművel lehet - célszerű, gazdaságos - helyettesíteni. Ebben a helyettesítésben az állami aktivitásnak nagy szerepe van. Tekintettel arra, hogy a 30 év a jelenlegi paksi blokkoknál 2012-től kezd lejárni, és az ilyen erőműépítés az engedélyezésekkel együtt sokáig tart, a középtávú tervekben már feltétlenül meg kell kezdeni ennek a helyettesítésnek az előkészületeit. • A vezetékes gázellátás ebben az időszakban "telitetté" válhat az országban, a földgáz jelentős megdrágulásának hatására tehát kényszer lehet a nagyobb ár elviselése. A fogyasztói komfort fenntartása érdekében sokan ragaszkodni is fognak a gázfűtéshez, de a piaci kínálatban ismét szerephez juthat a szén elgázosításával nyert légnemű energiahordozó. A szintetikus gáz felhasználása elsősorban a villamosenergia- és távhőtermelésben kaphat nagyobb jelentőséget, kihasználva a kifejlesztett gázturbinás technológiát. • Ezen forgatókönyv alapján az állam és a társadalom nagyobb aktivitására támaszkodva igen nagy szerep juthat a hazai tudásintenzitás magas fokának. Elsősorban a hazai feltételekhez legjobban igazodó - pl. geotermális - technológia fejlesztésében vagy a biomassza hasznosításában lehet ilyen feltételek mellett jó eredményeket már középtávon elérni.

H

osszú távon, a 2010-2030-ra várható jövőkép ebben a forgatókönyvben energetikai szempontból úgy jellemezhető, hogy feltételezzük ezen időszak alatt mindhárom alapvető irányváltás bekövetkeztét. Azt is fel kell tételezni, hogy a politikai krízis lezajlása rövidebb hatású lehet - bár elérheti a tíz vagy tizenöt évet is - , mint például a környezetvédelmi hatás. Ugyanakkor a műszaki problémák jelentkezése rövid időre korlátozódhat, míg annak hatása igen nagy távon megmarad. • Ebben az időszakban alapvetővé válik a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások jelenleginél nagyobb szerepe, szinte függetlenül is a bemutatott globális irányváltástól, tehát a feltételmódosulások csak siettetik ezt a folyamatot. Erre a két energiahordozó-fajtára később úgyis nagyobb szerep várhat. • Az atomenergetika hosszú távon nem csak a villamosenergia-ellátásban, hanem a hőpiacon, például az ipari folyamathő elállításában is szerephez juthat. A nagyhőmérsékletű reaktorok fejlesztése ezt lehetővé teszi. Számos olyan nukleáris technológia kerülhet ismét előtérbe, amelyeknek a továbbfejlesztéséről korában lemondtak (pl. a hélumhűtésű reaktorokról). Jelentős primer energia takarítható meg akkor is, ha a szén elgázosításához a nukleáris hőfejlesztést veszik igénybe. Ebben az időszakban már egyébként is gondoskodnunk kell a Paksi Atomerőmű helyettesítéséről.


38

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  • A középtávon még megmaradt szénhidrogén-tüzelésű erőműveinket ebben az időszakban a várható áremelkedések miatt feltétlenül le kell cserélni. Ezt a cserét egyébként is végre kellene hajtani, és itt a politikai válságoknak szintén csak siettető hatása van. A helyettesítéshez - az atomenergián kívül - szóba kerül a szén, elsősorban a jó minőségű import szén a környezetvédelmi feltételek szigoródása miatt, és csak másodsorban lehet hosszú távon lignitvagyonunk hagyományos erőművi technológiával (bár 40% fölötti hatásfokka) való kihasználására gondolni. A tüzelőanyagok árdrágulása és a környezetvédelmi feltételek rendkívüli szigoródása itt is új technológiákat követelhet. • A vezetékes gázellátás korábban kiépített pozíciói megmaradnak, és hosszú távon is el fogja viselni a lakosság egy része - ide értve a kommunális fogyasztókat is - a tetemes árnövekedést, mert ragaszkodni fog a vezetékes energiaellátás nyújtotta kényelmekhez. Amennyiben ezen időszak elején következik be a jelentős áremelkedés, akkor a vezetékek egy része hosszú távon átállítható mesterségesen előállított - például nagy CO-tartalmú - gázokra, de az ezzel járó széndioxid-kibocsátást igen jó hatásfokú felhasználással kell majd mérsékelni. • A lakossági és kommunális hőellátásban a városokban a távhő lesz leginkább a meghatározó, míg a vidéki településeket egyrészt a megújuló energiaforrások kerülnek előtérbe, a vezetékes gázellátásban pedig a szintetikus gázok (az időszak végén pedig megjelenhet a hidrogén). • A megújuló energiaforrások - elsősorban a napenergia - erőteljesen betörnek a villamosenergia-iparágba is, miután a meglévő vízenergia-potenciálunkat már korábban kellően kihasználtuk. A fotocellás (napelemes) hasznosítás decentralizált jellegét kiegészítve nagyobb erőművek építésére is sor kerülhet a termikus napenergia-hasznosításra gondolva (pl. a már ma is kedvező eredményeket mutató parabolacsatornás - vályús - rendszerekkel). A termikus hasznosítás decentralizált megoldása lehet továbbá a naptavas rendszer, amely az organikus Rankine-körfolyamatokkal párosítva kellő tárolást is lehetővé tesz a kínálat és kereslet időbeni eltérésének kiegyenlítéséhez. • Amennyiben tartósnak bizonyul a szénhidrogének igen magas - a szénhez képest relatív - árszínvonala, akkor a legjobb megoldásnak az energiatakarékosságra való törekvés látszik, nem pedig a szén felhasználása. A széndioxidprobléma ugyanis gátolhatja a szénalapú átalakítási és felhasználási technológiák terjesztését. Az energiatakarékosságban a hagyományos megoldások (pl. hőszigetelések, hővisszanyerések a szellőzéseknél és ipari folyamtoknál) mellett ismét a környezetben meglévő, csak az alacsony hőmérsékletszint miatt gyakorlatilag nem hasznosítható energia kerül az érdeklődés középpontjába, tehát a hőszivattyús megoldások használata a hőpiacon. Mindez azt jelenti, hogy a végső energiafelhasználásban jelentősen megnövekedik a villamos energia részaránya. • A közlekedési, szállítási energiafelhasználásban szintén növekvő szerephez jut a villamos energia, de két másik út is előtérbe kerülhet: a közvetlen hidrogénnel működő motoros megoldás és a tüzelőanyag-elemes áramtermeléssel  Budapest, 1999. szeptember 30.

39

 OMFB

Technológiai Előretekintési Program Energetikai (TEP) Magyarországon Makró-forgatókönyv  kapcsolt járműhajtás. Mindkettőnél lényegében víz a kibocsátott "melléktermék", tehát a széndioxid-gondok elkerülhetők. • Ebben a forgatókönyvben igen nagy jelentősége lehet a magyar tudásnak. Nem csak a számunkra legalkalmasabb energetikai - termelési, szállítási, felhasználási - technológiák kutatása, majd fejlesztése fontos, hanem az is, hogy a kevéssé tőkeigényes információs rendszerekkel segítsék az energiatakarékosságot, az energetikai rendszerek együttesének pontos irányításával mérsékeljék a veszteségeket. • Az időszak végén világszerte megjelenhet a H2-bázisú energetika, a krízisek és a környezetvédelmi követelmények hatására korábban, mint a szokásosnak ítélet fejlődés esetén. A villamos energia mellett ez lesz hosszú távon a másik szekunder energiahordozó, amely általánosan felhasználható különféle célokra. • A távhőt - jellemző módon - nem érinti hátrányosan a földgáz jelentős áremelkedése, hiszen a távhő "versenytársa" a hőellátásban az egyedi gázfűtés. Amennyiben a versenytárs árai is megnövekednek, úgy a pozíció nem romlik. A kapcsolt energiatermelésre támaszkodó távhőnek viszont megmarad az energiatakarékossági és ezzel környezetkímélő szerepe, tehát ilyen tekintetben előnye növekedhet a városi fűtési és melegvíz-szolgáltatási hőellátásban (sőt a nyári hűtés szolgáltatásban is a későbbiekben). Tekintettel arra, hogy a kapcsolt termelésben a földgáz mellett már megjelenhet alternatív energiahordozó is, például a mesterséges gáz a gázturbinás technikát kihasználva vagy más erőművi technológia - esetleg nukleáris bázison -, ezért a kiépített távhőrendszer még piacképesebbé válik, ennek megfelelően pedig tovább terjedhet ez a hőellátás - különösen a városiasodó környezetben, a legnagyobb hősűrűségű belvárosokban. • Az olajiparban is változásokat fog hozni hosszú távon az esetleges "olajválság", hiszen ismét gazdaságossá válhatnak a másodlagos és harmadlagos kitermelési technológiák, tökéletesedik a finomítás műszaki folyamata - például a hatásfok és a tisztítási mérték tekintetében -, ezért környezetvédelmi szempontból is egyre kedvezőbb termékek jelennek meg. Nagyobb versenytárs lehet a biomasszából - pl. repceolajból - készített üzemanyag. Ezen a területen is hasznosítható a hazai tudás.

3.6. Összefoglalás

E

bben az energetikai makró-forgatókönyvben feltételeztük, hogy a jelenlegi általános fejlődési irányzatoktól eltérő változások lehetnek. Ez az eltérés több okból következhet be, és a sok motiváció közül hármat választottunk csak ki: a politikait, a környezetvédelmit és a műszakit.  Budapest, 1999. szeptember 30.

40

 OMFB


A

z energiahordozók kitermelésében fontos régiókban politikai válságok lehetnek, amelyek erősen kihatnak - hosszabb távon is - a keresleti és kínálati egyensúly felbomlásán keresztül az árakra. Az árak gyors megnövekedésével együtt megváltozik a hazai energetika külső feltételrendszere.

K

örnyezetvédelmi szempontból a megszokott úthoz képest mértékadó változásokat okozhat az a felismerés, hogy az eddigi szabályok betartása sem elegendő a fenyegetések tartós elhárítására. Ennek megfelelően például a széndioxid-kibocsátást nagyobb mértékben kell csökkenteni, mint korábban gondolták, és e feladatból mindenkinek kellő mértékben ki kell venni a részét.

M

űszaki szempontból gondok lehetnek az eddig alkalmazott technológiákkal például biztonsági szempontból. Amennyiben azonos sorozatban elkészített technológiánál valahol a világon ilyen probléma jelentkezik, úgy az kihat a világ összes pontján erre a technológiára. Ilyen gond lehet például a hatvanas években kifejlesztett és a hetvenes évektől megvalósított szovjet nukleáris technológiával.

A

külső feltételek megváltozása, kedvezőtlenné válása az energetika szempontjából azt jelenti, hogy hosszabb távon fel kell készülni a korszerűbb nukleáris energiaátalakítási technológiák megvalósítására, nagyobb szerepet kell szánni a megújuló energiaforrásoknak, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az energiatakarékosságnak.

M

ind az energiahordozók áremelkedése, mind a környezetvédelmi szigoródás, mind a műszaki okokból való helyettesítés szükségessége oda vezet hazánkban, hogy a vártnál gyorsabban és hatékonyabban kell átalakítanunk energetikai iparágainkat és az energiafelhasználást. Ebben a folyamatban a társadalmi és az állami aktivitás nagyon fontos, igen kedvező feltételek teremtődnek a hazai tudásintenzitás magas fokának kihasználására. Ez a forgatókönyv lényegében az a változatot mutatja be, hogy milyen változásokra kell felkészülni - a szokásosnál gyorsabban, hamarabb. Minden itt leírt változás bekövetkezhet a következő évszázad közepén is, de sokkal sürgősebb tennivalónk akad, ha ez a változás már az első évtized végén előrevetíti fenyegetéseit.


41

 OMFB

A magyarországi energetika várható illeszkedése a. Technológiai Előretekintési Program. makró-forgatókönyveihez

Recommend Documents