A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet

1

A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet

Jót s jól! Kazinczy

2

............................................................ 2

................................. 3

............. 10

................ 28 ............................................................... 28 ....................... 35 ..................................................................................... 37

... 43

..................... 48



3

A magyarcsesztvei Miske család Erdélyben közelebbről Szentmihályfalváról, majd Kis Küküllő vármegyéből származik Hosszúaszó (románul Valea Lunga 1873-ban az első hivatalos összeírásban még Langenthal), Bélavásár, Bolkács és Erzsébetváros helységekben születtek és éltek, haltak a XVII.XIX. Századig. A XX. Századfordulón házasság révén Sepsiszentgyörgy lett otthonuk, míg a második világháború szétszakította a családot és ezzel megindult a szétszóródás.

1. kép Kis és Nagy Küküllő vm.



4

A magyar embereket kevés kivétellel különösebben nem érdekelte a család tagjainak leszármazása és az okmányok megőrzése, annál is inkább mivel a történelem során rengeteg más nemzetiséggel került szoros kapcsolatba, mely nemzetiségek előbb utóbb magyarrá váltak. Erdélyben különösen toleráns volt a népesség, nem volt ritka a vegyes házasság, mind a nemzetiségek mind a vallás szempontjából. Hosszúaszó kivétel, valószínű a bőséges hely miatt, külön temető van a felekezeteknek és a vegyes házasságoknak, ezért útbaigazítás hiányában feleségemmel ott jártunkkor nem találtuk meg a minket érdeklő temetőt. Bár búcsú nap volt alig láttunk embert a faluban. Erdély városai- 2. kép Állami Levéltár Kolozsvár ra elmondható, hogy hamvasztásos temetést nem használják, ezért minden temető megtelt. Azt a megoldást választották, hogy magánforgalomban megveszik a sírt és meghagyva az eredeti sírkövet temetkeznek a sírba. A névfeliratot, ha0020a kövön van, hely rávésetik, ha nincs, lefedik a sírt és oda kerül az új név. Ezt tapasztaltam Kolozsváron. Brassóban és Sepsiszentgyörgyön is. A Házsongárdi temetőben a legrosszabb a helyzet, mert a magyar történelembe fontos szerepet játszók sírjai eltűnnek, mert a rendelkezők is sírban vannak s nincs ki kifizesse a hosszabbítást, az új román tulajdonosok pedig nem hagyják meg a magyar feliratokat. Az okmányok megőrzése a számtalan háború miatt sem volt lehetséges, de mint azt a Miske család története igazolja elég volt egy korai halálest és a gyám kezén, elvesztek az iratok. A családfának illetve a származásnak kezdetben csak a vezérek, majd a királyok esetében volt jelentősége. A nyugati mintára kialakuló nemesség számára is a vagyon és kiváltságaik megtartása szempontjából volt fontos. A mindenkori hatalom a hozzá hűséges nemeseket címekkel, vagy a kiemelkedő tetteket, felmutató közembereket nemességgel, és vagyonnal jutalmazták. Ezek a kiváltságok alapvetően az emberek egymástól való megkülönböztetését szolgálták, hiszen az egy idősíkban élők leszármazása 3.kép Állami Levéltár Marosvásárhely

az ember kialakulásától, azaz a kezdetektől folyamatos és töretlen volt, létlégyen király, vagy rabszolga ma az egyén.

4. kép Valea Lungă

1933-ban, Németországban hatalomra jutott Hitler vele az árja eszme, és gyakorlati megvalósítása a nem árják üldözése, megsemmisítése (zsidók, melegek, cigányok, oroszok, katolikusok, reformátusok, lengyelek, ellenállók, hadifoglyok) egyszóval mindenki, aki nem hódolt be a nemzeti szocialista A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


5

eszméknek. A szövetséges országokban, ha nem is a bibliai hetedíziglen, de dédszülőkig igazolni kellet, hogy nem volt a családban zsidó. Apám Miske Lajos és testvére Miske János voltak, akik megkísérelték a szinte lehetetlent, beszerezni a szükséges okiratokat az országhatáron túlról. Természetesen az általuk beszerzett születési, halotti, és esküvői anyakönyvi kivonatok nem maradtak fenn, de a gyászjelentések, a levelezés és a Csinádi családi „biblia” (valójában egy énekeskönyv) segítségével rekonstruálni lehetett a családfát. Most bánom csak igazán, hogy fiatalkoromban engem sem érdekelt a család története, és nem akkor kezdtem bele, amikor még éltek azok, akiknek emlékezete most nagyon jól jönne számomra. Úgy tűnik, meg kell élni azt az életkort, amikor fontossá válik az ember számára honnan is jött és hova tart. Mária Terézia (1740-1780.) uralkodása alatt 1767-ben a magyarcsesztvei Miske család egyik tagja Miske Imre reformátusból visszakatolizált renegát báróságot kapott, öt testvére közül, Ekkor a vallásháborúk még nem értek véget Erdélyben így a hat testvér vallási megoszlása a következő volt: Miske Imre bárói ága fiúágon 2014-ben kihalt, leányágon jelenleg van leszármazott. br. Bánffy-Jósika, Máté, Sárdi, Teleky családok.1 Miske György, katolikus Hosszúaszói ág jelenleg is van leszármazott. Csupor, Miske, Meleg, Nagy. Miske Zsigmond, katolikus leányával az ág kihalt. Miske Miklós református, jelenleg is van leszármazott. Miske Gábor református, jelenleg is van leszármazott. Miske Mária református ága kihalt. E hat testvér leszármazottai a ma még élő Miske család tagjai.

„Az állampolgárok személyére- születésére, házasságkötésére, halálozására - vonatkozó adatok nyilvántartását a középkortól az egyházak végezték. Magyarországon 1614-ben - a tridenti zsinat határozata alapján - a nagyszombati zsinat rendelkezett arról, hogy a katolikus papok anyakönyveket vezessenek. A protestáns egyház 1785-től - József császár pátense alapján - kapta meg a jogot az anyakönyvezésre. A császár egyébként 1781-ben kiadott pátensében közokirattá nyilvánította az anyaköny-

1

Lásd a családtörténet 2. fejezetét s Teleky Dezső Még csak most kezdődik… szerk. Miske Miklós Kálmán. című könyvét. A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


6

veket.”2 1614-től 1895-ig kizárólag vallási alapon és különböző időpontoktól a katolikus és protestáns anyakönyveket vezették, az izraelita vallásúak a már meglévő felekezeti anyakönyvekben vezették, illetve megindult a harc az önálló héber, örmény nyelvű s magyar nyelvű anyakönyvezetésre, melyet néhány évig és helyen sikerült elérni., Hosszúaszó nevében az aszó 'időszakos vízmosás'-t jelent. 1322ben Károly Róbert a falut a nagytalmácsi Nicolaus grófnak adományozta. A 18. században szász–román–magyar lakosságú falu volt Küküllő vármegyében. 1720-ban 72 evangélikus szász család, 1722-ben 106 református magyar, 1733-ban 130 román lélek lakta. A románok később görög katolikus hitre tértek. Római katolikus plébániája 1769-ben alakult újjá, a templom1772-re készült el. 1853-ban zsidó hitközség is létrejött. A zsidók felépítették zsinagógájukat, amelyet azonban a 20. század második felében leromboltak. 1876 után Kis-Küküllő vármegye egyik járásának székhelye volt. 1888-tól hetivásárokat rendezett, 1891-ben gyógyszertár nyílt benne. 1912-ben főbb birtokosai Binder A. Gusztáv és a neves borász, Szentkereszthy György voltak, aki határában rajnai rizlinget termesztett. 1922-től épült ki a vasút déli oldalán az Újfalu, a második világháború után tovább terjeszkedett, majd 1963–1964-ben Monorától hozzácsatolták a NagyKüküllőtől délre fekvő Stupini tanyát. Kis cigánytelepe, La Pătruț 1956 és 1968 között külön falut alkotott. 5. kép 1772. Hosszúaszó katolikus templom Miske Annival

Név

Miske VII. György

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1690? Szentmihályfalva Szülők

Miske V. Imre, Szoboszlai Mária

foglalkozás

birtokos

Halálozás ideje, helye

1745,? Szentmihályfalva 55éves

Feleség

Fosztó Kata

Nemesség

koppándi

2

http://old.vmk.hu/hksz/konf19942002/WWW/1996_tata/0015.htm DR. RAVASZ ÉVA:

Az állami anyakönyvezés bevezetésének viharai Komárom és Esztergom vármegyében



7

Gyermekek

Venceslaus (LÁSZLÓ), imre

Név

Miske I. Venceslaus (LÁSZLÓ)

N Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1744. Hosszúaszó Szülők Halálozás ideje, helye Feleség Gyermekek Forrás

Miske VII. György fosztó kata 1784 Hosszúaszó Anna Paulini I. András ÉRSEKI LEVÉLTÁR GYULAFEHÉRVÁR

Katolikus, 462 görög katolikus, 122 református, 117 római katolikus, 112 zsidó, 19 unitárius és 9 ortodox vallású. 1850-ben 1601 lakosából 692 volt német, 304 román, 240 zsidó, 183 cigány és 182 magyar nemzetiségű; 751 evangélikus, 473 görög katolikus, 240 zsidó és 137 római katolikus vallású. Név

Miske I. András

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1764 hosszúaszó Szülők

Miske I. László Anna Paulini

foglalkozás

birtokos

Halálozás ideje, helye Feleség

1805, Szentmihályfalva Anna bornis

Nemesség Gyermekek

Antonius Venceslaus (LÁSZLÓ)



8

6. Kép Antal László születési bejegyzése Hosszűaszó

Az 1770. évi nemesi összeírásban szereplő Miske I.Venceslaus azaz Miske I. László VII: György fia és apja lehetett Miske I.Andrásnak, akinek fia Miske III. László, akinek a felesége Catharina Kováts, majd Catharina Szatmári, akiknek a fia Miske Antal Vencel volt (Hosszúaszó 1783-?). Ennek fia Miske IV. László (?-1867. Hosszúaszó) felesége Catharina Kovats (1802-1867), fiuk Miske V. László (Hosszúaszó 1835-1888.04.27. Erzsébetváros) felesége Schramm Jozefa (1840-? Erzsébetváros), az Ö fiuk Miske I. Sándor (Bolkács 1875.05.11.- Sepsiszentgyörgy) aki az apai nagyapám volt.

Név

Miske Antal László (Venceslaus)

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1783.febr. 15. Hosszúaszó Szülők

Miske András, Anna paulini


? Hosszúaszó

Feleség

Anna véber

vallás

Rómaikatolikus


1880 Erzsébetfalva III. László 1802.07.20., rozália 1779, Zsigmond

Gyermekek

1799.máj.25

1800.juli. 13. 1800.juli. 07. József,

Zsigmond 1804.05.14 Forrás

ÉRSEKI LEVÉLTÁR GYULAFEHÉRVÁR

1900-ban 1421 főből 579 volt német, 462 román és 374 magyar nemzetiségű; 580 evangélikus 2002-ben 1901 lakosából 1661 volt román, 105 cigány, 99 magyar és 36 német nemzetiségű; 1518 ortodox, 176 görög katolikus, 69 pünkösdista, 52 református, 36 evangélikus és 34 római katolikus vallású. A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


9

Név

Miske III. László Lajos

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye

1802.juli. 20. Szentmihály

Szülők

Miske András, Julianna Véber


1867? Szentmihály

Feleség

catharina kováts

vallás

Református


1805.?


1845?

Gyermekek

v. László 1825, Lajos 1838,

Feleség

Catharina Szatmári

vallás

Református


1806?


1845? Erzsébetfalva

Gyermekek

Catharina 1841, gyula 1844, antónia 1847,

Forrás

ÉRSEKI LEVÉL TÁR GYULAFEHÉRVÁR

7. kép Ifj. Miske Lajos (1838. Alsószentmihály) és Szempáli Karolina (1845. Rákos) esküvőjének 1865. 06. 05-i bejegyzése a Sínfalvi romai katolikus anyakönyvben, szülők Miske Lajos és Kovács Karolina illetve Szempáli József és Gál Karolina (Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

8. kép Miske Catharina születési bejegyzése 1841.január 27. (Gyulafehérvári Érseki Levéltár).



10

8.kép Miske Gyula anyakönvi bejegyzése Hosszúaszón 1844-ben: (Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

10.kép Miske Gyula 1844. Plébános Kudzsirban meghalt 1900. okt.8-án(Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

„A kiegyezést követően kibontakozó polgári fejlődés eredményeképpen szükségessé vált az állam és az egyház, az állam és polgárai viszonyának rendezése, az állam és az egyház feladatainak elkülönítése. Hasonlóan az európai fejlődéshez, időszerűvé vált a polgári anyakönyvezés létrehozása. 1893-94-ben a kormány előkészítette és a képviselőház elé terjesztette az egyházpolitikai törvényeket, amelyek a kötelező polgári házasság, az állami anyakönyvezés, a szabad vallásgyakorlat, a vegyes házasságokban született gyermekek vallása, az izraelita vallás egyenjogúsítása kérdéseit célozták rendezni. A törvényjavaslatok elfogadását óriási vita előzte meg. Országra szóló egyházpolitikai vita, küzdelem volt a liberális gondolkodás, a polgári szabadságjogok vallási téren való biztosítása, valamint a A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


11

jogait, hatalmát csorbítani látó konzervatív katolicizmus között”3, Wesselényi Miklós küzdelme a jobbágyfelszabadításért sikeres küzdelem volt. Az 1848. június 6-án Kolozsvárt ülésező diéta által megszavazott s június 18-án életbe lépett IV. törvénycikk eltörölte az évszázados rendi-feudális történelmi rendszert, s ezzel elhárította a polgári társadalom kialakulásának az útjából a legnagyobb közjogi akadályt. 1848-ban egy új parasztosztály született Erdélyben, amelynek nagyobb része szabad földtulajdonos volt, s ez lehetővé tette a kistulajdonra épülő, öntörvényű családi földművelési rendszer megszületését és tartós fennmaradását. Azt az átalakulást, amelynek Wesselényi Miklós egyik kiemelkedő előmozdítója volt, Erdély újkori történetének legjelentősebb társa-

11. kép A városháza 1848-körül

12. kép és 2006-ban

dalomtörténeti eseményeként kell számon tartanunk4. Jobbágyfelszabadítás és hatása a közép és kisnemességre 5 tanulmányaim során mindig pozitív előjelet kapott, mint a rabszolgaság egy fajtájának megszüntetése. A kor közgazdászai váltig állították, hogy a bérből élők jobban motiválhatók a munkára, mint a jobbágyok. Ez valóban így van, csak arról feledkeztek el, hogy a jobbágyfelszabadítás egyúttal a közép és kisnemesek vagyonának felosztásával járt az új tulajdonos a volt jobbágy és a régi tulajdonos kárpótlására kitalált pénzhelyettesítő „cédula” villámgyorsan elveszíti értékét s ráadásul még több részletben is fizette ki a kincstár. A nemesi osztály életmódját nem

3

A klérus igen nehezen mondott le a hatósági igazolás kiadásának bevételéről.

4

1894. évi XXXIII. törvénycikk

5

http://epa.oszk.hu/00900/00979/00012/02egyed.htm



12

volt hajlandó feladni s így kiszolgáltatottá vált a kölcsöntökének ami a teljes elszegényedésével járt. Fen az ernyő nincsen kas.6

13. kép A katolikus kistemplom

14. kép Templombelső

15.kép Az örmény nagytemplom

16. Templombelső

Az így elszegényedett nemesi osztályrészt bár a fogalom teljesen más volt Angliában Magyarországon dzsentriknek hívták. Angliában a saját földjén árutermelést folytató szegényebb nemest takart a fogalom, míg hazánkban az 1867 után birtokukat vesztett, gyakran hivatali, értelmiségi pályát választó nemesek voltak. A közalkalmazottak munkába lépési feltétele a vagyontalanság volt, ami adódott, s ha tanult valamit abban munkát tudott vállalni, mert a dzsentrik segítették egymást. pl. Rokonok Móric Zsigmondtól. Tehát az apja temetése után a vagyonát vesztett Miske V. László családjával Erzsébetvárosba költözött. Dédapám Erzsébetvároson ma Dumbrăveni városi tisztviselőként dolgozott a Városházán,

17. kép Avedik Lukács esperes

Dédanyám halála után másodszor is megnősült Avedik Lukács örmény esperes nagynénjét vette el. Az Avedik családfán egy leány Melani szerepel, de a családi emlékezet szerint két fiú is született. Sajnos nincs meg a katolikus anyakönyv erre a két évtizedre így nem sikerült dédanyám Schram Jozefa, halálának és a két fiú születésének idejét meghatározni. Az esküvő és az örmény feleség halálát az örmény anyakönyvben megtaláltam, de a kisleány születését nem. Az akkori szokásoknak megfelelően a vegyes házasságokban a fiúk az apa a leányok az anya

6

Megjátszott, látszólagos jómód mögött valójában szegénység van. (Bárdosi Vilmos - Kiss

Gábor: Közmondások (ISBN 963 7094 40 7))



13

vallására lettek anyakönyvezve. Dédapám halála után a kiskorú Miske gyermekek gyámja Avedik Lukács a nagybácsi lett. A Miske család okmányai egy vasládában hozzá kerültek, majd a ládának nyoma veszett.

18. kép A bérmálási lista

Idősb Miske László (52 éves) ifjabb Miske László (23 éves) bérmálása 1857-ben bérmaapa Szép Imre plébános Hosszúaszón (Gyulafehérvári Érseki Levéltár) 1857.nov.19-én a bérmálási lista első két helyén id. Miske László és ifj. Miske László álltak, ami azt jelenti, hogy a bérmálkozó katolikus népesség közül Ők voltak a legtekintélyesebbek a vagyonosok közül és maga a plébános vállalta a keresztapaságot. Akkor még volt a családi vagyonból, amit a családi legendárium szerint a jobbágyfelszabadítás és a kártya apasztotta el annyira, hogy ifj. Miske V. László feleségével és hét gyerekével Erzsébetvárosba költözött és hivatalt vállat. Az út azonban nem egyenesen Erzsébetvárosba vezetett Bolkács volt a közbenső állomás, itt lehetett még meg valamennyi a vagyonból és több gyerekük született Bolkácson. Amikor a maradék vagyont is felélte a család indultak tovább.



14

19. Miskék Hosszúaszón.

Hosszúaszói plébános közlése az anyakönyvben található Miskékről (a nagy arab szám azt jelzi, hogy a témában a 9 elküldött levélre jött a válasz).

Név

Miske V. László

Nemesség

magyarcsesztvei


1835. hosszúaszó

Szülők

Miske iii. László, KATHARINA KOVÁTS

Halálozás ideje, helye Foglalkozás

1888. április 27. ERZSÉBETVÁROS cancellarius



15

Feleség

Jozefa Schram

vallás

Római katolikus


1832? balázsfalva


1878. ERZSÉBETVÁROS.

Feleség

Avedik teréz

Szülők

avedik simeon verzár mária

vallás

örmény katolikus


1855. ERZSÉBETVÁROS

Esküvő

1881. jan. 08. ERZSÉBETVÁROS


1892. AUG. 06. ERZSÉBETVÁROS. 1. Béla, IV.László, Eleonora, Josepha, SÁNDOR,

Gyermekek

olga, Melanie, gyula, 2, a Lajos, A László, melánka,

Forrás

ÉRSEKI LEVÉLTÁR GYULAFEHÉRVÁR

Miske VI. László halálának dátuma leánya Melanie férje Dobribán Géza közlése alapján 1940.márc. 18..

A Miske család Hosszúaszó Családi könyve melyben birtokosként és egyben mk.járásbíróként van feltüntetve a családfő Miske László a gyerekek Miske Béla 1863. 08. 24. Miske László 1867. 10. 14. Miske Eleonóra 1870. 03. 15. Miske Jozefa. 1872. 04. 15. A feleség neve az anyakönyvekben Schrám Jozefa és noblies itt az ékezet hiányzik és a latin beíráshibája sem javult meg, (Gyulafehérvári Érseki Levéltár)



16

. 20.kép A Miske család Hosszúaszó Családi könyve

1884 a három legidősebb Miske gyerek confirmált azaz bérmálkozott.7 A püspök akkor 15 évenként járt bérmálni az illető egyházközségbe. Ma 3-5 évente jár a megyéspüspök . Úgy tünik nem közvetlenül Erzsébetvárosba mentek, hanem megáltak Bolkácson ott született Jozefa (Bolkács Hosszúaszó filiája ezért szerepelhet a családkönyvben) és feltehetöen Sándor is , Olga és Gyula máshol, de hol és főként mikor? Bolkácson a Miske házat nem találtuk meg. A kollekti emlékezet már itt sem müködött, az összlakóságban már csak két család vallja magát magyarnak 2006-ban, de a 19. kép Bolkácson Miske Anna a két magyar család kövül az egyikkel 2006ban.

múltra való emlékezése már csak egy emberöltőre nyulik vissza.

A Schram család eredetére felmerült, hogy zsidó gyökereik vannak, de Triesztből vendéglősként érkezett a család Schram Józefa testvére Katalin és Károly Balázsfalván éltek ill. élnek.Vallásként a református és a görögkatolikus is valószinű

7

http://talalkozas.katolikus.hu/9per54.html



17

ugyanakkor az anyakönyvekben mindig római katolikusnak és nobilának van bejegyezve persz lehet, hogy ez a férjnek adott gesztus csak, Schram Károly Nagyszebenben született1853-ban és 78 évesen 1931. juni. 25. temették el Balázsfalván. Idág jutottal édesapámék a kutatásban.

20.kép Schram Károly és a Schram család eredete

Nagyon hiányzik azaz Erzsébetvárosi katolikus anyaköny húsz éve 1860-1880 között. A szász evangélikus erődtemplom késő gótikus stílusban, a 14. század elején épült, a 17., 18. és 19. században módosították. 118 kazettából álló festett kazettás mennyezetét 1622 és 1725 között készítették. Védőfalához korábban hat torony tartozott, ezek közül már csak kettő áll. Harangtornyát 1864-ben lebontották.



18

21.kép Miske László második feleségének Avedik Teréz halotti bejegyzése 1892. 08. 06. az Elizabethopolisi örménykatolikus anyakönyvben temetése 08. 08-án volt 37 évesen tüdőbajban hunyt el. Itt is említik a M Csesztve előnevet (Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

A Szentkereszthy-kúria eredetileg 1700 körül épült, jelenleg ebben székel a községháza. Parkját Szentkereszthy György az 1860-as években különleges növényfajokkal ültette be. A református templom 1676-ban, tornya 1830-ban épült. Római katolikus temploma 1772-ben, a görög katolikus 1823-ban épült. Református temetőjében a Szentkereszthy család sírboltja. Zsidó temető A katolikus egyház a XVIII. században éled újra. 1769-ig medgyesi ferencesek gondozzák a híveket. 1772-ben plébánia létesül, és kis templomot építenek8 1461-ben Gáspár a plébános.9 A két örmény féltestvérüket nem sikerült teljes mértékben felderíteni.

8

. (György: A Ferenc-rendiek. 404.; Schematismus. 1882. 130.; 1913. 174.) (Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK XII. KÜKÜLLŐI FŐESPERESSÉG) 9

(Urkundenbuch. VI. 97.)



19

Név

Miske A László A két örmény féltestvér

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1870. ERZSÉBETVÁROS Szülők Halálozás ideje, helye

Miske László, Avedik Teréz 1918. ERZSÉBETVÁROS.

Gyermek

László Ernő

vallás

Rómaikatolikus

Születés ideje helye 1895,bélavásár Halálozás ideje, helye Forrás

1975. szeged ÉRSEKI LEVÉLTÁR GYULAFEHÉRVÁR szegedi temető

Néhány szó Erzsébetvárosról:

1332-ben jelentkezik első ízben, oklevélben Ebes néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 551.) 1368-ban Ebesfolwa, 1448-ban Ebesfalva, 1664-ben Ebesfalva a neve. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

22. kép Erzsébetváros címere.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 4 régi banálist fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 145.) 1446-ban Apaffi Györgyné végrendeletileg szőlőst hagyományoz a



20

templomnak. Az oklevélből azt is megtudjuk, hogy az Szent György tiszteletére volt szentelve. (Urkundenbuch. V. 265.; Teleki Codex. II. 39.)

Név

Miske A László

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1872. ERZSÉBETVÁROS Szülők Halálozás ideje, helye Forrás

MiskeV. László, Avedik Teréz 1918?. ERZSÉBETVÁROS. CSALÁDI LEGENDÁRIUM

A XIV. századi templom alapjait 1988-ban fedezik fel: gótikus templom volt, több szöggel (5/8) záródó szentéllyel. (Fabini) A reformációig a hívek katolikusok. Ekkor a templommal együtt reformátusok lesznek. 1727-ben Szendrey János, az Apaffi uradalom adminisztrátora a középkori Szent Györgytemplomot visszaszerzi a katolikusoknak. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165, 259.; Schematismus. 1882. 78.)

Név

Miske I.béla

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1863. aug. 08. Hosszúaszó Szülők Halálozás ideje,

Miske V.László, Jozefa schram 1935. 01.25. Budapest.



21

helye foglalkozás

Szvfv.nyug.első oszt főtiszt

Neve

DEÁK MÁRIA

vallás

Rómaikatolikus

Születés ideje helye Halálozás ideje, helye Gyermekei

Ödön, Margit,Kálmán,Aladár

Forrás

ÚJKÖZTEMETŐ

Miske Béla sírjában temetett leszármazottai újköztemető nyilvántartsa temetési idővel:

23. kép Miske Béla fia Aladár sírjába temetett családtagjai felesége, apósa és anyósa temetési idő feltüntetésével Újköztemető.



22

24. kép Miske Béla unokái a temetési idő feltüntetésével Újköztemető.

25 kép Német Ákos Német Éva Kamotsay Gyuláné Miske gyermekek.

A hagyomány úgy tartja, hogy a Szent György-templomot a XV. század elején Apaffi Lénárd építteti, s ha ez igaz, akkor ez a XIV. század elejéről ismert templom utóda. A katolikus egyház az örmények Szent Antal szerzetének 1753-ban Szent Péter és Pál tiszteletére épített templomát később megvásárolja. (Schematismus. 1882. 77.)


Jót s jól! Kazinczy 26. kép Az örmény templom 2006.és Miske Anni

23

A XVII. század végén Erdélybe települt örmények, miután Ebesfalván is katolizálnak, 1708ban örmény szertartású katolikus plébániát szerveznek. 1725-ben építik első templomukat a Szentháromság, majd 1768–1790 között hatalmas templomot emelnek Árpád házi Szent Erzsébet tiszteletére. De megtartják az 1725-ben épült templomukat is. 1771-ben Török Tivadar Keresztelő Szent János tiszteletére építtet templomot. Ezt a templomot az evangélikusok veszik meg 1927-ben. 1740-ben Dániel Pál és Todor Lukács szent kereszt felmagasztalása tiszteletére kápolnát építtet, 1751ben pedig Isekucz Miklós a főtéren. (Schematismus. 1882. 77.) Az örmények 1738-ban megvásárolják az államtól az egykori Apaffi uradalmat, és ekkor nevezik el Ebesfalvát Erzsébetvárosnak (Elisabethpolis). Így a XVIII. században római katolikus és örmény katolikus egyház van és református parókia10 és e század elején is, + 27. kép Erzsébetváros: Az Apaffi kastély és udvara, s a főtéri templom még két toronnyal. Paur Gézától

10

Benkő J.: Transsilvania. II. 166, 188.),



24

Elisabethpolis, Elisabethstadt, azelőtt Ebesfalva, rend. tan. város szabad királyi város címmel KisKüküllő vármegyében a NagyKüküllő partján, (1891) 508 házzal és 2795 lak., 28. Kép Régi dicsőséged vajh hol van 29. kép Apaffi kastély köztük 1346 magyar, 245 német, 595 oláh és 609 (örmény). Erzsébetváros a királyi törvényszék, járásbíróság és adóhivatal, a járás szolgabírói hivatalának, római katolikus és görög katolikus esperességek székhelye; van 2 szép katolikus temploma, örmény mechitarista kolostora, kösz algimnáziuma, 1893-tól főgimnáziuma, ipariskolája, takarék pénztára, könyvnyomdája, régi árucsarnoka, többféle egylete és társulata, vasútállomása, postaés távíró hivatala, postatakarékpénztára. Lakói élénk ipart, kereskedést s földművelést űznek, a fő kereskedelmi cikkek bor és gyapjú; állatvásárai igen élén30. kép Mária körmenet

kek. A város csinosan s szabályosan épült, régi Apaffiféle kastélya nagyobbrészt romokban hever, de lakható részét a királyi törvényszék foglalja el. Határa 1708 ha. régente az uradalmat az Apaficsalád bírta, a kastélyt Bethlen Gergely dobokai főispán építetté 1552.; később ismét az Apaffiak tulajdonába került s 1661. innen vitette el Ali basa Apaffi Mihályt a marosvásárhelyi táborba, hol II. Rákóczi György helyett erdélyi fejedelemmé választatott. 1671. telepedtek le ott az örmények, kiknek Apaffi szép kedvezményeket adott. Halála után a kincstárra szállt, utóbb Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár kapta az ebesfalvai jószágot, s ő azt az örményeknek adá el, kik 1726. Erzsébetvárost építék fel, mely Szamos-Ujvár mellett most is központjuk. 1790. lett szabad királyi város (A Mária Teréziának szóló felterjesztést későbbi báró Miske József készítette 17,5 aranyforintért. A pontos elszámolás az, hogy mibe került a szabad királyi város státusz a városnak Avedik Lukács Erzsébetváros Monográfiájában található meg).



25

1849. jan. 21. Bem 240 embert és 6 ágyút vesztvén, kénytelen volt itt visszavonulni. 11 Ma a segesvári romai katolikus plébános látja el a kevés megmaradó örmény híveket, Mária napon még megtartják a körmenetet és ekkor a szétsodródott külhonba élő hívek is hazalátogatnak. A városról az a benyomása alakul ki az oda látogatónak, hogy bizony szebb napokat is látott már a város. Mindenesetre európai színvonalú szállodája van a városnak és a környék is megérdemel néhány nap ott tartózkodást. Erdélyi utunk következő állomása Segesvár. Sajnos az anyakönyvekről készített fotóim nem sikerültek ezért azokat a következő évi utamon Gyulafehérváron az Érseki Levéltárban pótoltam A plébános fiatal ember így egyik pillanatban a templom renoválás ellenőrzésekor a tetőgerincen volt található, a következőben 31. kép Segesvár

32. kép Diáklépcső

reám bízva a parókiát halotti szentséget ment feladni. A Kolping házban12 szállást is kaptunk így egy estét tölthettünk az élő várban ahol alig volt már felújítandó ház hotel annál több és a Drakula háza, a református templom és a hozzá vezető 172 lépcsős Diáklépcső volt a fő vonzerő..

Név

Miske VI.László

Nemesség

magyarcsesztvei

Születés ideje helye 1867. okt. 14. Hosszúaszó

11

Pallas nagy lexikona

12

http://www.kolping.hu/kolping/index.php



26

Szülők Halálozás ideje, helye

Miske László, Jozefa schram 1925. jan. 19. Sepsiszentgyörgy

foglalkozás Neve

ILONA MÉLIK

vallás

Rómaikatolikus

Születés ideje helye Esküvő Halálozás ideje, helye Forrás

1895 Sepsiszentgyörgy 1945. júni. 21. Sepsiszentgyörgy ANYAKÖNYV, GYÁSZJELENTÉS

33. kép Miske Jozefa születése 1872. ápr. 15. Bolkács,Miske László Jozefa Schram

34. kép Miske Olga születése az következő, de elpusztult anyakönyvben.

E két hölgyről csak ez a kép maradt fenn Miske Gyuláról még ennyi se. Én egy szót sem hallottam amire emlékezhetnék , Pepi néniről és id. Miske Sándorról azt mesélték Sepsiszentgyörgyön, hogy az eladott sír felnyitásánál nem találtak csontokat sem a temető földjében „Isa pur es chomuu”

13

13

lettek.

http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/kotnyelv/lib/emlekek.htm



27

35. kép Miske Jozefa Pepi néni 60 évesen

36. kép Miske Olga 1925.09.25. Elekes Gáborné

37. kép Miske VI. lászló gyászjelentése



28

38. kép Mélik Ilona 1945. január 21.halálának bejegyzése.

Dr. Hovhannesian Eghia Magyar-örmény családok14 című tanulmányában az első világháborút követően a Romániához csatolt Erdélyi részek örmény családjainak fogyására ad számszerű trendet amely sajnos mára a szórvány mértékűre fogyását is előre vetítette. Ha na járunk az örmény városokba mindenhol lépten nyomon a múlt fényes nyomaira találunk a hajdan volt gazdagság nyomait itt ott még fellelhetjük. Szongott Kristóf „A Magyarhoni Örmény Családok Genealogiája” cím alatt 1898-han Szamosújvárott kiadott munkájában megtalálunk minden örmény családnevet; s őt az Erdélyben használatos keresztneveket is, úgy a már használatban levőket, mint a már kihalt családok neveit is. Magyarországon egyes örmény családnevek tipikusan örmény jelleget nyertek, habár azoknak csak egy kis része örmény, túlnyomó része magyar, román, vagy török eredetű szóból származik. Ezek a tipikusan örmény családnevek magyarországi örmény származást árulnak el. Keleten és Armenia területén az örmény családneveket „-ian” végződés jellemzi, Kaukázusban pedig leginkább „ianc” végződés. Örmény vezetéknévre mutat Keleten az „-uni” végződés is, így Pakratuni, Sziruni stb. Keleten az örmény vezetéknevek „-ian” végződése is olyan jellegzetes, mint „-vics” „-off” a szerb és a bolgár vezetékneveknél. Magyarországon tipikus magyar-örmény nevek:

14

http://www.magyarormeny.hu/uploads/file/hirekfileok/Hovhannesian_Csaladnevek%5B1%5D.pdf



29

Áján, Ájváz, Amberbo, Amirás, Áved, Ávédik, Ázbej, Begidsán, Bocsántzi, Bogdánffy, Csiky, Czetz, Dajbukát, Donogván, Duducz, Eranosz, Esztegár, Fáraó, Fogolyan, Gajzágó, Gopcsa, Gorove, Govrik, Issekutz, Jakabbfy, Kapután, Kapitán, Kapdebo, Korbuly, Kovrig, Kritsa, Mály, Mardirosz, Mártonffy, Masztig, Mélik, Merza, Nuridsán, Patrubán, Placsintár, Pungucz, Simay, Szaruchan, Szongott, Turdsa, Urmánczy, Vákár, Vertán, Verzár, Zárug. E neveknek csak kisebb része örmény eredetű, a nagyobbik rész magyar, török, román. Ez a felsorolás nem teljes, hiszen van még sok tisztán örmény eredetű név, de kevésbé ismertek, továbbá van sok magyar hangzású név is, amely mögött számos hírnévre szert tett örmény családot találunk, így Antalffy, Karácsonyi, Ágoston, Lengyel, Lukács, Sárga, Cifra, de ugyanezen névvel igen sok nem-örmény származású családot is találunk, miértis nem mondható, hogy a 39. kép Avedik Tamás és Miske Miklós.

köztudatba mint tipikusan örmény nevek mentek át, Szongott Kristóf az említett könyvében 1235 családnevet dolgozott fel a legnagyobb részletességgel, régi anyakönyvek, jegyzőkönyvek és egyéb okmányok figyelembe vételével. Az örmény nevek összeállítása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett, mert a munkát még idejében végezte, amikor a nevek eredetére való visszavezetés biztosabban megtörténhetett, különösen az örmény letelepülések területén, sok régi okmány birtokában. Hovhannesián Eghia tanulmánya teljessé kívánja tenni az örmény családokat. Ávédik. Áved szó többese, jelentése: jó hírek. A név Keleten is használatos Avedikian és Avediszian alakban, ismert családnevek. Magyarországon két Ávédik család van, az egyik Erdélyből származik (Erzsébetváros) az anyakönyvekben „stambulci=konstantinápolyi” névvel van jelölve. Ez a család fontos a Miske család szempontjából! A másik Újvidékről, ahová 1739-ben Belgrádból 40 örmény család menekült a törökök elöl. Lengyelországban, főleg Lembergben is éltek Ávédik-ek. Dr. Ávédik István orvos, Ávédik Lukács esperes és dr. Ávédik Simon kúriái bíró emlékét Budapesten a II. kerületben az „Ávédik utca” örökíti meg. Bécsben pedig dr. Ávédik István orvos (szül. Újvidéken 1804-ben) emlékét a XIV. kerületben örökítették meg egy róla elnevezett utcával.



30

Kapatán. A család egy része Lászlóffi, Lászlóffy néven is szerepel és pedig már a XVIII. sz. végén. Lászlóffy-ak magyar nemességet nyertek. A név Kapitán alakban is szerepel. Kapitán alatt hajóparancsnok is érthet ő, valamint hadseregbeli kapitány.

2007. 03, 27. és 28-án voltam a Vas Megyei Levéltárban és 31-én vasárnap látogattuk meg Avedik Tamást Badacsonyöszödön aki nagyon kedvesen és készségesen fogadott. Rendelkezésemre bocsájtotta az 1929-ben készült családfát így a dédnagyapám második feleségének a nevéről és egy korán elhalt gyermekükről is tudomást szereztem. Bonyolítja a helyzetet azonban, hogy míg én Lászlónak tudom a dédapát a családfában Józsefként szerepel, sajnos az esküvőre és a halálozásokra vonatkozó adatok sem szerepelnek a családfában lásd a linkeknél.

Lengyel. Lengyelországi származásra utaló név, Ilách alakban is szerepel. Lech örményül lengyelt jelent. Nemességet nyert az egyik ága.

40. kép Lengyel János 1859. 02. 28-i születési bejegyzése Barót római katolikus anyakönyvben (Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

41. kép Lengyel János és Császár Kata 1880. esküvői bejegyzése a baróti filia anyakönyvében.(Gyulafehérvári Érseki Levéltár).

Lengyel János és Császár Katica 1880. évi házasságából tizenkét gyermek származott, mára fiúágon kihalt. A harmadik emberöltőben már csak a Philipp, a Miske és Telegdy családok fejlődtek tovább. Az A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


31

ötödik nemzedékben mindkét családban két-két fiú vihetné tovább a családja nevét. Érdekes, hogy a leányágak erősebbek, bár ma már elképzelhetetlen a tizenkét, vagy a nyolc gyermek, legtöbb a három. A családnév megszűnésének tehát nagy a valószínűsége!

42-43. kép Lengyel János tábornok jó kézügyességű műkedvelő festő is lehetett. Két festményén a saját kezűleg készített kereten az 1905.10.15-i keltezés talán a 25 éves házassági évforduló volt.

Lengyel János †1883.szept. 24 Sepsiszentgyörgy m: Császár Katica †1905. júli. 05. Sepsiszentgyörgy leszármazottaii Ró za †18 61

János tábornok 1859 Beranek Edit. Erzsébet Vitányi Dezső Aranka Scherer Károly

Teréz 1860

Berta

Dávid Ilona 1863

1865

József

Jenő

1867

†186 8

Irén 1870

Császár Gergely

Aranka 1881

Lukács

Mária

János

János

Lajos 1901

Katalin

Erzsébet

1872

Fogolyán

1875

Kapitán Kristóf

Csinádi Lajos

Miske Sándor Miske

István

Endre

Kosztolányi V.



32

Ilona Philipp Hugó

Miske Miklós 1944

Katalin

Katalin

Teréz

Irén

Judit 1968 Csupor János Anita5 1988 Miske Tamás 1972

Antal Kristóf József Karola Telekdy Lajos



33

A Lengyel, Császár és a Miske család között egy idő után az Erdély visszacsatolása előtti időkben, valamilyen okból súrlódás lépett fel, de hogy mi volt az oka a fennmaradt levezésből nem tudtam megfejteni. Mindenesetre most itt állok apai dédnagyapám és dédnagyanyám sírjánál s a 44. kép Lengyel János és Csáveszekedők már mind megtértek szár Katica sírjánál a Sepsi temetőben 2006.

teremtőjük hőz.

45. kép Lengyel Jánosné gyászjelentése.

Arra gondolok, hogy vajon mit mondana dédnagyapám, hogy tizenkét gyermeke sem elég, hogy neve hosszabb időn át fennmaradjon. A Hosszúaszói ág utolsó előtti tagja vagyok a nevünk 1344-től oklevelekben és az életben a mai napig 672 éven át több mint 15 generáción keresztül fennmaradt, vajon lesz e tovább folytatás csak a fiamon múlik, aki már 43 évében jár?

Mélik, Melikh. Arab szó, törzsfőnököt, családf őt jelent, s őt bizonyos vonatkozásban fejedelmet jelent ; vallási vonatkozásban az angyal szó kifejezésére is használják, gyergyószentmiklósi család. Melikian keleten ma is elő- forduló vezetéknév. Kaukázus népeinél, különösen a Georgiaiaknál igen sok a „melik”, akik fejedelmi ősökkel dicsekednek. A XVII. század közepén Moldva felől örmények jönnek be Erdélybe. Apaffy Mihály fejedelem (1661-1690) engedélyezi a letelepedésüket. Így jönnek létre a nagy örmény telepek Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Kézdivásárhelyen (Kanta) és Petelén. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A XIX. században Remetére is költöznek be örmény családok: Mélik, Kábdebó, Kápálb, Zakariás, Dobribán, Málnássy. A Mélik családdal 1771-ben találkozunk először Gyergyószentmiklóson. Az 1800-as évek első éveiben Mélik István és felesége Kopacz Mária már Remetén laknak. Piaci árusítással A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


34

és jól jövedelmező kocsmájukkal a Mélik vagyon megalapozói. A nagy vagyon létrehozója az utóda, idős Mélik István (1827-1896) és felesége Lázár Matild (1851-1937). Pénz-és állatkölcsönzéssel, élőállat kereskedéssel foglalkozott. Juhokat, ökröket, teheneket adott kölcsön használatra, amelyeket majd meghatározott időre vissza kellett adni kamattal. A visszaadott és még felvásárolt állatállományt lábon hajtották Ausztriába vagy Németországba, ahol jó ára volt az állatoknak. Az útvonalon pihenő majorok voltak kiépítve, ahol bizonyos ideig pihentették és feljavították az állatokat. A század vége felé Mélik létrehozta a „Mélik István és Társa” Részvénytársaságot. Fő tevékenységük tutajozás és fával való kereskedelem volt. Csak Remetén a Mélik vagyon nagysága elérte a 665 holdat. Erdős területeik kiterjedtek Borszék, Tölgyes és Bélbor térségére is. Birtokaik 46. kép Miske VI. László és Mélik Ilona sírjánál voltak még Gyergyószentmiklóson, Alfaluban, Hollóban és Szászrégenben. Borszéken hatalmas étterem-és szállodájuk volt. Jelenleg itt működik az orvosi szakrendelés. 1895-ben Mélik István vagyonának egy részét elajándékozta gyermekeinek-István, András, Jeromos, Elza és Paula. Íme, néhány tétel, ami mutatja a Mélik vagyon nagyságát: tutajozásból és faüzleti befektetésből – 62.000 Ft, váltóra kiadva 3000 Ft, takarékpénztárakban (készpénz és részvények) 30.000 Ft, 60 db. szarvasmarha és 30db. Ló, bolti árú cikkek 4000 Ft, faüzletbe való befektetés 50.000 Ft, a szegedi fűrészüzlet jövedelméből 20.000 Ft stb. Id. Mélik István halála után az ifj. Mélik István örökölte a gyergyói vagyon nagyrészét. Testvérei Mélik András Magyarországra, Nagylócziba (Nógrád megye) telepedett le. Itthon vagyonát eladva ott vásárolt birtokot. Jeromos a Kolozsvár melletti Dezmérbe költözött. Paula, a ditrói születésű dr. Dobribán Antalhoz ment feleségül, aki az akkor létrehozott gyergyószentmiklósi kórház főorvosa és igazgatója volt. Elza húgát a gyergyószentmiklósi Csíky Jenő vette feleségül. Ifj. Mélik István (1838-1972)és felesége Csíky Ilona (1873-1941) nagy hozzáértéssel vezették a gazdaságot. Kísérleteztek alpesi állattenyésztéssel. Svájcból és Ausztriából hozattak fajszarvasmarhákat (siementali). A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


35

GYERGYÓREMETE KÖZSÉG – Hargita megye www.gyergyoremete.ro2 Az idősek még emlékeznek, hogy Cseresznyésben Mélik István mintagazdaságot hozott létre. Az 1921-es földreformmal járó kisajátítások súlyosan érintették a vagyoni helyzetüket, de a földbirtokok átszervezésével hamar talpra álltak. A kommunizmus elején az 1945. évi földreform és az 1948-as államosítás során a család tönkrement, birtokait elveszítette. A remeteiek emlékezetében a Mélikek, főleg id. Mélik István vagyonukat úgy szerezték meg, hogy az írniolvasni nem, vagy alig tudó lakosokkal visszaéltek a hitelezések során (ital, tutajozáshoz prémirha stb). Ezt próbálta felnagyítani és a lakosság tudatában elmélyíteni az 1945-50-es évek kommunista községvezetése is. Tudni kell, hogy a Mélikek jótékonysági tevékenységükről Csík vármegye szerte híresek voltak. Id. Mélik Istvánné, Lázár Matild a XIX.sz. végén Bélborban telket adományozott a római katolikus egyháznak, hogy az ottani kis számú magyarságnak kápolnát építsenek. (A kápolnát 1990-ben román nacionalisták felgyújtották, a tettesek azóta sem kerültek kézre.) 1899-ben a remetei templomot 6 m-rel megtoldották (a jelenlegi szentély) a Mélik család anyagi támogatásával. A csíksomlyói kegytemplom főbejárata feletti Szent Cecíliát ábrázoló színes, üvegablak özv. Mélik Istvánné, Lázár Matild ajándéka. A csehországi Grottauban készíttette a világhírű Schlein Richard műhelyében. 1907-1909-között megépült a vasút Gyergyóban. Mélik István volt az egyetlen, aki a birtokain átmenő vasútért felajánlott kárpótlást a magyar államtól nem fogadta el, mondván: legyen vasútja Székelyföldnek. Remetén a polgárosodás elindulását nagyban elősegítették a Mélikek, természetesen a többi örmény és a remetei székely Puskás családdal. Mélik István szorgalmazására Remetén először ünneplik meg a Március 15-ét. Az ő érdeme a remetei színtársulat létrehozása. Anyagilag támogatta, ugyancsak az ő javaslatára megalakult remetei tűzoltó egyesületet és bármilyen kulturális eseményt. Felesége Csíky Ilona több alkalommal szervezett Gyergyószentmiklóson gyűjtést a remetei szegény tanulók megsegítésére. A Mélik családnak jelenlegi utódai Gyergyóban Mélik Elza leszármazottjai, Beczássi-Hegyesi Márta néni és gyermekei Gyergyószentmiklóson. A Gyergyó remetei Mélik házat és vele az eredeti kovácsoltvas kaput régisége és stílusa miatt ajánlatos lenne műemlék jellegűnek nyilvánítani.) LaczkószentMiklósi Endre történelem szakos tanár

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet 47. kép Huszka József

Jót s jól! Kazinczy 48. kép Székely motívumok

36

néprajzkutató. A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-'76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, a budapesti Ipariskolában rajztanári képesítést szerzett. Először Sepsiszentgyörgyön, itt vette felségül Mélik Annát, Désen, Zentán, majd harminc évig a pesti piarista gimnáziumban, ill. a Műegyetem rajzi tanszékén tanított. Több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket. Művészettörténeti kutatómunkája rendkívül jelentős, a Műemlékek Országos Bizottsága számára számos templom-, falkép-, oltárfölmérést készített. Közülük sokról már csak az ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarellmásolatai alapján tudunk képet alkotni. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben. Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választotta.

Fogolyan. Eredetileg Fugulyan alakban. Szongott a román fug=futó szóra vezeti vissza akként: fug=futó, fugul a futó, hozzá a családképző rag: -ian, Fugulian, Fuguljan, majd Fogolyin. A név Fogulan, Fegulan alakban is el ő- fordul. A család egyik része Kandra nevet vette fel, egy másik része pedig Forgácsra magyarosította a nevét. Az örmény exodus szinte a mai napig tart . Néhány évvel ezelőtt a baltás gyilkos azerbajdzsáni katonatiszt esete rávilágított, s ahogy a magyar kormány az esetett kezelte felháborította az örményeket, de a világ közvéleményét is. Velencében a velencei tanács hosszas vita után 1717-ben adta a mechitaristáknak a várostól 3 kmre a kis San Lazzaro (Szent Lázár-) szigetet, amelyen csak egy korhadt ház és egy elhagyatott templom állt (valaha a leprások szigete volt, területe 7000 m 2). Erre a 49. kép A kolostor ma. földre is Kisboldogasszony napján léptek, az épületet hamar kijavították, lakószobákat rendeztek be, és újjáépítették a kis templomot. Nagy erővel láttak munkához. Később új, nagyobb házat építettek és fiatalokat kezdtek el nevelni.



37

A szintén valamikor fényes család olyanyira elfogyott, hogy Fogolyán Miklós páter LUCAS örmény szerzetespap lett a család utolsó tagja. Páter LUCAS gyermekkorától Jézusés az Örménykatolikus Egyházat kivánta szolgálni s az akkor 51. kép A Fogolyán kripta szintén örmény 50. kép Velencében Pater Lucas-al pap nagybátyához Velencébe az Örmény Iskolaközpontba ment tanulni s végleg ott lett otthona ahol az iskolában tanitott és papi szolgálatot végzett mindazon katolikus templomban az örményen kívül is ahol a papot helyettesiteni kellett. Velencében jártunkkor 1965-ben ismerkedtünk meg, mint rokonok, de a kapcsolatot életének hátralévő nem tul hosszú idejében is fenntartottuk. Akármikor arra jártunk mindig jutott ideje ránk s megmutatta a magyar vonatkozásokat, az volt az álma, hogy Szent Gellért püspök maradványait s ne csak ereklyélyét15 a Gellért hegyi templomba hazahozassa, de mindig közbeszolt hol a háború, hol a nagypolitika. Csak zázójelben jegyzem meg lehet, hogy a püspök sem vágyott volna vértanú halála helyére vissza térni. A Szent Lázárszigeten. is meglátogattuk. Közremüködésével köttetett, de nem volt túl szerencsés Balkányi Gyuri unokaöcsém házassága, rövid ideig tartott. 1990-ben Ő keresztelte meg azóta is egyszem

unokánkat. s mintha érezte volna, hogy hamarosan számot kell adnia teremtőjének egyre több idöt töltöt Erdélyben és Budapesten mignem az utolsó öt évében Gyergyóban szolgált s igyekezett az örmény életmodot ujra meghonsítani. 1999-ben elaludt s nem ébredt fel többé. Egy igaz élethez kegyes halált halt.

Csinádi Lajos és Lengyel Teréz a második világháborúban Budapestre jöttek és itt is haltak meg. A

15

http://mno.hu/migr_1834/hazatert-szent-gellert-ereklyeje-811558



52. kép Csinádi Dóra

38

Csinádi család és a Lengyel család örmény származású kis létszámú volt, jelentős személyisége a nagyapám testvérének leánya a balett táncos Csinádi Dóra volt. 1956 novemberének közepén sáros, szögecses bakancsban egy harmincegy éves asszony lépi át az osztrák-magyar határt. Az útjába kerülő orosz katonákat némi kenőpénzzel és rummal fizeti le. Disszidens honfitársaihoz hasonlóan először ő is Bécsbe került, majd Párizsba. Ide követi a kislánya is a következő év tavaszán. A találkozásról megrendítő fotó-sorozat készült, melyet a Getty Archívumban őriznek. Csinády Dóra Magyarország vezető balerinája volt ekkor. Egy mára legendássá vált nemzedék csillaga, Patócs Kató, Kováts Nóra, Pásztor Vera, Szarvas Janina, Müller Margit, Lakatos Gabriella és Kun Zsuzsa kortársa. Budapest kedvencei közül csak az utóbbi kettő fejezte be a pályafutását itthon, a többiek az első adandó alkalommal távoztak. Kelet-európai népszerűségüket feladva, választott hazájukban több-kevesebb sikerrel érvényesültek. Családjukat, iskolájukat, színházukat hátrahagyva magányosan próbáltak érvényesülni a nagyvilágba, ami elől elzárta őket a vasfüggöny. Csinády Dóra 1925-ben született Budapesten. Mint operaházi kortársai közül szinte mindenki, ő is Nádasi Ferenc mesteriskolájából került a színházba. Már tizenöt éves korában fellép az Operában, mint tánckari növendék, ekkor még Teodóra keresztnévvel. A ranglétrán fokozatosan emelkedik, első kisebb szólószerepét 1942 decemberében, Delibes Sylviájának felújításában táncolja. A nagy kiugrás a világháború után következik be. Ekkor sorra kapja a főszerepeket az új egészestés szovjet és magyar balettekben. A diótörő, a Párizs lángjai, a hattyúk tava, a bahcsiszeráji szökőkút, a Coppélia, a Keszkenő és a Bihari nőtája lírai hősnői kerülnek néhány év alatt a repertoárjába. A színház sztárolja, a közönség imádja, a kor honi lehetőségeihez képest mindent megkap. 56-ban mégis itt hagyja az aranykalitkát. Egy olyan művészé, aki az 1956-os forradalom után a kiváltságos művészlét helyett szabad művész kívánt lenni, így férjével együtt elhagyta az országot. A következő év tavaszán kislányát is sikerült elhozni Magyarországról. Tette nem volt egyedülálló, mert szinte a fél balett együttes a távozás mellett döntött, így az Operaházban alig maradt szólista. Talán ez az oka annak, hogy a hazai balettművészet folyamatossága megtört, mivel egy teljes generáció tudása veszett el. Először Bécsbe került, majd Nyugat-Németországba. Nyugat-Berlin, Bréma és Hannover lettek életének jelentősebb állomásai. Legendássá vált Giselle megformálása 1961ben, amelyről sokat cikkeztek. S noha a hannoveri operát egy német expresszionista táncművész, Yvonne Georgi vezette, Csinády Dóra az ő munkáiban is megállta a helyét.



39

1970-ben vonult vissza a színpadtól, utána balettiskolát nyitott Hannoverben. 2013. augusztus 6-án, nyolcvannyolc évesen halt meg.16

53. kép Csinádi Lajos és Lengyel Teréz eskűvője 1880.julius 25-én.

16

http://caruso.blog.hu/2013/08/07/csinady_dora_emlekere és http://fidelio.hu/tanc/2014/11/23/a_balerina_aki_nem_nezett_vissza/



40

54. kép Mici és Csinádi Aranka 36 évesen 1917. 04. 07.

55. kép 1930.07.22. őtven éves házassági évforduló Csinádi Lajos Lengyel Teréz Bp.

A



41

56. kép Csinádi Aranka születési bejegyzése 1881.április 28-án. (Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár)

57. kép Miske Sándor születési bejegyzése 1875. 05. 11. keresztelés 07.04. Bolkács római katolikus anyakönyv (Gyulafehérvár Állami Levéltár).

6 58. kép Miske Sándor és Csinádi Aranka házassága 1900. július 3-én.

A Csinádi Biblia lapjaiii Aranka szülei még azt az időpontot is feljegyezték, amikor nagyapám megkérte a kezét 1879. május 22-én ¾ 12 órakor.



42

62.. kép Csinádi Lajos Lengyel Teréz Miske Sándor Buba Palika Súgás17 1934. 05.,

63. kép Csinádi Lajosné, Csinádi Lajos, Miske Pál, Miske Teréz, ül Miske János, Sepsiszentgyörgy 1934.10.

64.kép Csinádi Lajos 65.. kép Csinádiné Lengyel

66. kép Esküvői meghívó

Teréz 1928. 06. 20.

17

Sugásfürdő (románul Băile Șugaș) egykor önálló falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében, ma Sepsiszentgyörgy része. attól 8 km-re nyugatra fekvő fürdő- és üdülőhely a Baróti-hegységben, a Súgáspatak völgyében található 775 m-es tengerszint feletti magasságban. Nevét a bükkerdők súgó-susogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvíz forrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.



43

ifj. Miske Sándor felesége Bíró Margit, sógornője Bíró Edit kinek férje Bauer György a család ezen ágával első erdélyi utunk alkalmával ismerkedtünk meg Brassóban 1980-ban. György TV műszerészként dolgozott a városban s így mindenhol volt ismerőse,ezért végre rengeteg 85 oktános benzinjegyhez jutottunk. Halhatatlan mondása hogy az a szép út amelyik úgy kanyarodik ahogy az ökör halad! Ha ilyen útra keveredek rögtön eszembe jut. Akkor még éltek György szülei. A BAUER család szász eredetű s a nagyszülők németül és csodálatosan szépen beszéltek magyarul főként Gyuri bácsi. Felejthetetlen élmény volt velük felmenni a Pojánára18 síelésre nem volt idő és hó, így csak a kilátásba gyönyörködhettünk és igazi parázson sült kürtöskalácsot ettünk. Két unokájuk eltérő szorgalommal bírt a nagyobbik tanulta a nyelveket és újságíróként szabadabb volt a közlekedése így Németországban élő férjet választott s két gyermeküket ott is neveli. Húga óvónő lett első férjét tragikus körülmények miatt vesztette el. Rosszul érezte magát, de orvos nem látta s mire orvos elé kerülhettek már késő volt második házassága remélem hosszabban tartó és boldog lesz. Gyuri az égi kacskaringós utakon száguld, Edit nyugdíjba vonulása után egy idősotthont vezetett, de végleg nyugdíjba ment 2015-ben s azóta felváltva unokázik Brassó és Németország között. Néhány szót arról milyen volt 1980-ban a Ceaușescu rendszer már amit egy turista érzékelt belőle. Már az is izgalmas volt, hogy egy Trabantcombival és két gyerekkel nekiindultunk Romániába a Hargitának és a Tordai hasadéknak, mert egészen a tengerpartig akartunk menni. alighogy átléptük a határt mintegy kétórás várakozás után benzinjegyet kellet venni, az olajat korlátlanul lehetet kapni és benzinjegyet a szállodákban árulnak szólt a tájékoztatás. Igen csakhogy mindenhol 95 oktánszámú benzinjegy volt kapható, olajat viszont valóban lehetett kapni, igaz előtte egy csomag savanyúcukrot kellett a műszerfalra jól láthatóan tenni. Alig,

18

A Brassótól mindössze 15 km-re fekvő Poiana Románia legnagyobb sí központja, amely kb. 20 kilométernyi sípályával várja az ideutazó sportolni vágyókat. A hagyományos húzóliftek mellett található ülőlift, valamint egy modern kiskabinos sílift is.



44

hogy elhagytuk Élesdet majdnem elhagytuk a motort ugyanis eltört a motortartó alumínium öntvény. A sebességváltó karral tartva a motort vissza 10 km/órás sebességgel Élesdre. Két gyerekkel szállást keresni – ekkor még szigorúan tiltották magánháznál külföldit éjszakára befogadni - no és szerelőt aki tud alumíniumot hegeszteni, a szerelő természetesen másnap szabadságon lett volna, de vállalta bejön a műhelybe és megcsinálja. Másnap reggel jött is a szerelő fehér ingben fekete vasalt nadrágban és nekiállt kivenni a törött alkatrészt és kivette majd össze is hegesztette, vissza is szerelte. Észre vette közben a kipufogó vezetéken is van egy nagy lyuk azt is befoltozta. Mindezt 100 lejért fehér ingben fekete vasalt nadrágban. Örömömben egy üveg pezsgővel is megköszöntem. Az már csak Brassóban derűit ki, hogy Kölyökpezsgőt adtam ajándékba. Tordán a campingben állítottuk fel jó német három személyes sátrunkat s elborzadva láttuk,hogy jön a vihar s a mi sátrunk fele elrohadt öklömnyi penészes lyukak tátongtak a szövetén. Az előző évi Szlovákiai Csorbatói nyaralás után nem szárítottuk ki. Mi lesz most?.Szerencsénk volt mindenféle kaját és egy hatalmas erős nejlont is kaptunk egy hazatartó családtól. Onnantól kezdve cseppet sem fáztunk, ha ráterítettük a sátorra a nejlont. Miért vettük át az élelmiszert mikor dugig volt konzervekkel a csomagtartó amire cukorbetegségem indoklásával kiviteli engedély kértem és kaptam 40kg-ra? Bármikor jól jöhet, ugyanis mint megtudtuk Bauer Gyuri bácsi volt a sorban álló ember mert, ha jött valami élelmiszer villámgyorsan sorba kellett állni és még így sem volt biztos, hogy jut. Tordán lettem figyelmes arra, hogy tömeg áll a mozi előtt vajon mit vetítenek? Nem vetítettek, 88.. kép Szent Anna tó cukrot árultak. Tulajdonképpen azt állapíthattuk meg,hogy az ellátás attól függött melyik megyébe jártunk. Közszájon forgó anekdota szerint, ha Ceaușescu a vidéket látogatta a gulyát egyik megyéből a másikba hajtották bérleti díj fejében s így mindenhol rendbe volt az állatállomány. Azért Szovátán életem legnagyobb üzletét csináltam. Mikor a fürdőhely felé mentünk nagy táblákon az út mentén az volt kiírva Drum Bun! Persze nem tudtuk mit jelent mindaddig míg elfogyott alólunk a szilárd burkolat s a szántóföldön találtuk magunkat, útjavás, persze nem ezt jelenti, hanem jó utat, de van ebben nem kis bosszantás is! A nagy teherautók nagyon rendesek voltak megálltak és megvárták míg elhaladtunk mellettük. Így értünk be Szovátára. A parkolóban a felvigyázó néni meglátta a csomagtartóba csak bedobált tordai szerzeményünkből egy konzervdobozt és 20 lejért plusz a parkolási díjért mindenáron meg akarta szerezni, végül odaadtam. Mikor elment volt még egy ugyanolyan dobozt amire rá volt írva Májkrém gyártó Románia ár:7,5 lej! Akkor nagy divat volt a hűtőrácsra szerelt fenyőág jelképezve, hogy az autó megjárta a hegyeket és minden autós márka és nemzeti hovatartozás nélkül mindenki mindenkit üdvözölt. meglátogattuk az SZENT ANNA tó vidékét akkor még gond nélkül le lehetett menni kocsival a tópartra és csak a csurigázókkal találkoztunk, húsz évvel később erről szó sem leheA magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


45

tett, hatalmas parkolókban kellett hagyni az autót és gyalog lehetett lemenni a partra s csurigázók sem voltak. A csuriga négy golyóscsapágy keréknek és egy falemez ülésnek s a hegyről a tópartig a lehető legnagyobb sebességgel legurulni, majd vissza gyalog, ha nem akadt autó aki felvontatta a csurigázót. Nahát ez aztán tetszett a gyerekeimnek nem is akartak tovább menni. A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos kitöréseket produkált, mint a Vezúv. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 29 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt található szokatlanul megnyúltmagmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre. Bukarestben Buba már várt mert szombaton elkellett érnünk a Neptun Campinget ahol Erhan urat keressük déli egy óráig. Mint kiderült vesztemre Gyurit kérdeztem melyik a szebb út Constantáig s azon indultunk el, gyerekeim fennhangon számolták a kanyarokat, hát száznál abbahagyták. Kompolni is kellett s az egész úton nem volt benzinkút, úgyhogy a Constantai első benzinkútnál utolsó leheletével gurult be Trabantunk. Sikerült végül is a megadott időre átvenni a szállást, kirakodtunk és tizenegy napra leparkoltunk. A parkolóban két kocsi között is kempingeztek ez volt a csúcs hét. Néhány előítélettől ez idő alatt sikerült megszabadulni. Egyik lábbal a tengerben másikkal a homokon elsétáltunk Mamaiáig, próbáld ezt megtenni a Balatonon!A gyerekek éhesek voltak ezért 89. kép Neptun camping madártávlatból visszafelé bementünk az egyik szálloda éttermében és sorba álltunk a pultnál. Úgy tűnt baj lesz előttünk mindenki kis cédulát adott a pénztárosnak ebéd- 4. kép A Neptun madártávlatból… jegyet, nekünk az pedig nem volt. Mikor ránk került a sor próbáltam megértetni magam, hogy négy adagot kérek, a pénztáros is mondott valamit, végül előkerítették a morogató lányt aki beszélt magyarul s elmondta az a gond nem tudnak visszaadA magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


46

ni a 100 lejből fel kell váltani, de semmi baj a pincérfiú elintézi. Így is történt 20 lejért, petrezselymes krumplit párizsi szelettel ebédeltünk a pincérek nem fogadták el a borravalót. Ekkor még csak 2 forint volt egy lej ma már 60-70Ft között! 200 lejet négyen aperitiffel sült húst körettel fizettünk a szórakozóhelyen. A kempingben óriási étterem volt, élelmiszerbolt viszont kicsi. Végül kiderült Constantától északra vannak azok a kempingek, ahol önellátó lehet a turista, ezért egész évben gyűjtik a konzerveket a nyaralás idejére. Constantától délre a hatalmas szállodákban és a mellettük lévő kempingekben a nagy éttermek és kis üzletek a turista fogyasztását az éttermekbe tereli. Hja a felvett hitelt vissza is kell fizetni. Letelt a tizenegy nap hozzáfértünk az autónkhoz s minden alkatrész megvolt, bepakoltunk s irány Várna. Az úton egy faluvégén defektet kaptunk ki kellett pakolni a csomagtartót, hogy a pótkerékhez jussunk tíz perc sem telt el nagyszámú nézősereg vizslatta a kipakolt holmikat, de nem bántottak semmit. Látványosság voltunk, Várna előtt a hegytetőn eltűnt a gázpedál rugalmassága, eltört a feszítő rugója, sebaj a campingágyé megteszi azóta is az szolgál kifogástalanul. Ez nem tudod a mai modern autóval megcsinálni. Várnában a friss lekváros buktával alig tudtunk betelni. A fürdésből nem sok lett, ahogy bementük máris viharos hullámokat jeleztek s terelték kifele a fürdőzőket Annival is megtörtént amit mindig utált egy nagy hullám felborította s eltűnt a víz alatt. Sikerült kihúzni gyorsan s így csak kevés sós, keserű tengervizet nyelt az édes buktára. Ezek után már csak az hiányzott, hogy Tamás osztályfőnök tanító néniével együtt vettük igénybe a nevezetes körgugoldát. A 90. kép Várna a hullámzó tengerrel Zsil völgyét választottam, Vajdahunyad Arad útvonalon indultunk haza s a maradék benzinjegyet és kaját mi is felajánlottuk a újonnan indulóknak s az eddigi vámokat két-két órás várakozással teljesítettük. Kinéztem egy kis határállomást Gyulavarsánd-ot ketten voltunk mégsem úsztuk meg két óránál kevesebből. Az előttünk lévőt nagyon megvámolták, át is ment a magyar oldalra öszszekoldulni a pénzt fizetett és mehetett. Még félórába telt mire hajlandóak voltak velünk foglalkozni. Felhajtottam a Combi hátsó ajtaját, melybe sikerült a vámosnak jól bevernie a fejét, bánta is a bulgár Szkipetár brandy is, amely nemcsak folyt hanem 52.-Ft vámot is kivetett, A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet


47

hiába reklamáltam, hogy bolgár. A kollegáimnak vettem s mikor bevittem kénytelen voltan azt a poént elsütni, hogy úgy igyák mintha Napóleon konyak lenne, merthogy annyiba is került. Gyulán a Várfürdőben minden olyan ettünk a sonkától a görögdinnyéig amit Romániában nem ehettünk. A hazaút Szeged érintésével esős viharos volt mintha tudná a rossz hírt ami otthon várt rám meghalt Miske Pál, Palika s intézkednem kellet úgyhogy át is mentem a most már egyedül maradt Tercsi nénihez és virrasztottunk míg a szállítók nem jöttek. Legközelebb húsz évnek kellett eltelnie mire a következő erdélyi utunknak nekivágtunk.



48

i

Lengyel János és Császár Katica leszármazottai bejegyzése a Sepsiszentgyörgyi anyakönyvben

János



49

Róza



50



51

Terézia



52



53

Dávid



54



55

Jenő



56



57

Ilona



58



59

István



60



61

Erzsébet



62

Csinádi Lajos és Lengyel Teréz házassági beírása a Sepsiszentgyörgyi anyakönyvben.



63



64

Császár György és Lengyel Ilona esküvői bejegyzése a Sepsiszentgyörgyi anyakönyvben. Levéltár



65



66

A Lengyelek családkönyve



67



68

ii

A Csinádi BIBLIA lapjai



A magyarcsesztvei Miske család története 3.1 fejezet

Recommend Documents