0
MTA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET 1068 Budapest, Benczúr u. 33. 1394 Budapest Pf. 360. Tel.: 351-0413, 321-4830; Fax: 322-9297 E-mail:
[email protected] Honlap: www.nytud.hu Igazgató: Kenesei István
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos beszámolója a 2010. évrıl
1 I. A KUTATÓHELY Fİ FELADATAI 2010-BEN Elméleti nyelvészeti és grammatikai kutatások – vizsgálatok a fonetika, fonológia, morfológia és szintaxis egyes tárgyköreiben (analógiás jelenségek, a fókusz szintaxisa, szemantikája, pragmatikája); a Magyar generatív történeti szintaxis projektum munkálatainak folytatása, a teljes ómagyar kori adatbázis kiépítése, az ómagyar kori mondattani változások elemzése. Kísérletes nyelvészeti kutatások – A nyelvi rekurzió neurolingvisztikai alapjainak vizsgálata; az afázia és az Alzheimer-kór nyelvi aspektusainak vizsgálata; kutatások a gyermeknyelv és a nyelvelsajátítás tárgyköreiben. Két- és többnyelvőségi vizsgálatok – a kétnyelvőség, az oktatás és a nyelvmegırzés összefüggéseinek elemzése, siketek és cigány gyermekek nyelvhasználatának vizsgálatai, a cigány nyelvekrıl kialakult ideológiák vizsgálata. Finnugrisztikai és nyelvtörténeti kutatások – morfológiai elemzık fejlesztése, korpusz- és adatbázis-építés (nyelvtörténet, uráli nyelvek); egyes kis finnugor nyelvek leírása, szótári anyagok gondozása; A középmagyar kor mondattana c. kutatás lezárása. Fonetikai kutatások – a spontán beszéd jelenségeinek kutatása, a BEA spontánbeszéd-adatbázis folyamatos fejlesztése. Nyelvtechnológiai és élınyelvi kutatások – A Magyar Nemzeti Szövegtár bıvítése és felújítása, a Nyelvés Beszédtechnológiai Platform munkáinak lezárása; az iTranslate4 nemzetközi projektum elindítása; adatbázisok és elemzı technológiák fejlesztése; szociolingvisztikai kutatások a nyelvcsere és a nyelvi másság tárgykörében; a nyelvmővelés, nyelvi normativitás, helyesírás, utónévadás egyes elvi kérdéseinek vizsgálata. Lexikológiai és lexikográfiai munkálatok – A magyar nyelv nagyszótára 4. kötetének szócikkírása, szerkesztése, kódolása, az 5. kötet elıkészítése; az Új magyar tájszótár 5. (Sz–Zs) kötetének kiadása; egy új etimológai szótár elıkészítı munkálatai. Orientalisztikai kutatások – Török források feldolgozása, a Turkologischer Anzeiger nemzetközi bibliográfia folyamatos szerkesztése; a hagyományos kínai udvariasság kutatása; az egyiptomi etimológiai szótár 4. kötetének munkálatai; egyes anatóliai nyelvek történeti szempontú vizsgálata. Felsıoktatás – az MTA–ELTE Elméleti Nyelvészet Intézeti Tanszékének a mőködtetése (alapszak, mesterszak, doktori program). Közönségszolgálati és szaktanácsadói tevékenység, országos nyelvészeti tudományos információs központ mőködtetése, tudományos rendezvények szervezése. II. A 2010-BEN ELÉRT KIEMELKEDİ KUTATÁSI ÉS MÁS JELLEGŐ EREDMÉNYEK a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények Elméleti nyelvészeti és grammatikai kutatások Mondattani kutatások Elkészült a fókusznak a szintaxis–prozódia leképezésben betöltött szerepét vizsgáló kísérletek leíró elemzése. Véglegesedett az alanyokból és tárgyakból történı kiemelés derivációs modellje. Modellezték a mondatszerkezet egymásra épülı lokális tartományainak hatását a fınévi kifejezések hatókör-értelmezési lehetıségeire. Monografikus formában elkészítették a magyar mondat részleges szórendi szabadságának a modelljét a generatív nyelvelmélet ún. minimalista elméletének keretében. Kidolgozták a fımondatoktól eltérı szintaxisú mellékmondatok tulajdonságainak levezetését általános mondattani elvekbıl és folyamatokból. A Minimalist Approaches to Syntactic Locality címő kötet szerkesztés alatt áll. Tanulmány készült a mai magyar nyelv fókusz-elıfeltevés szerkezet elıfeltevés elemérıl, továbbá a mellérendelı alannyal és tárggyal való igei egyeztetésrıl. Továbbfejlesztették a kimerítıen értelmezett fókuszos szerkezeteknek az elemzését a magyar illetve az univerzális grammatika kereteiben. A Routledge Publishers által kezdeményezett – külföldi társszerzıvel megírandó –
2 magyar nyelvtani kézikönyv elıkészítı munkálatai lezajlottak, a részletes szinopszis elkészült, a kiadó elfogadta és a szerzıdést megkötötte. Fonológiai és morfológiai kutatások Az analógiás nyelvtanelméletet alkalmazták a magyar nyelv egyes morfonológiai jelenségeinek leírására és értelmezésére (defektivitás, variáció, allomorfia). Továbbfejlesztették a variáció és az opcionalitás leírásának módszertanát. Ezt a megközelítést sikerrel alkalmazták a kötıhangzókkal és a magánhangzó-illeszkedéssel kapcsolatos ingadozásokra. Igazolták, hogy a nyelvi variáció olyan területeken jelentkezik, ahogy több, egymásnak ellentmondó nagyjából azonos erısségő analógiás hatás érvényesül, ahol egy analógiás hatás ereje a gyakoriságtól függ. Az Optimális esszék a magyar fonológiáról címő tanulmánykötetbıl két fejezetet írtak meg. Elkészült az 1,5 millió tételes elektronikus kiejtési szótár (Magyar szavak elektronikus kiejtési szórára, 2010), a világhálón hozzáférhetı (http://beszedmuhely.tmit.bme.hu/mksz, http://magyarbeszed.tmit.bme.hu). A zengıhangok és a zöngés réshangok fonológiai viselkedésének fonetikai lehorgonyozhatóságát vizsgálva különösen a részleges zöngésségi neutralizáció akusztikai és percepciós tulajdonságait jellemezték. Az eredmények beszédtechnológiai alkalmazása is lehetséges, fıként a beszédszegmentálás és beszélı normalizálás területén. Szemantikai kutatások A tagadószót tartalmazó, de nem valamely állítás tagadását jelentı magyar felkiáltó mondatok, ill. a kétféle magyar eldöntendı kérdéstípus szemantikai-pragmatikai tulajdonságait jellemezték. A magyar topik ill. kontrasztív topik prozódiájának kísérletes vizsgálata részben alátámasztotta, kisebb részben azonban cáfolta a korábbi megfigyeléseket. Elkészült egy áttekintés az információszerkezet magyar nyelvben való kifejezésérıl, és a The Year’s Work in English Studies kritikai bibliográfia English Language c. fejezetében a szemantikáról szóló rész. Elvégezték a magyar fókusz mondatjelentéshez történı hozzájárulásának ábrázolását dinamikus szemantikai keretben, leírták a fókusz elıfeltevésének kölcsönhatásait a kvantorokkal és a mondatban elıforduló többi elıfeltevéssel, valamint a fókusz pozícióban elıforduló utalószók szemantikáját, kölcsönhatásukat az alárendelı mellékmondatban található fókusszal. Kísérletes nyelvészeti kutatások Neurolingvisztikai kutatások A nyelvi rekurzió neurolingvisztikai alapjait vizsgáló projektumban kísérletileg vizsgáltak afáziás személyeket, a tudatelméleti beágyazás jelenségét tanulmányozandó. Az eredmények a nyelvi-szintaktikai és a tudatelméleti beágyazás interakcióját mutatják, egy közös kognitív rekurzió modullal. Az Alzheimer-kóros személyek nyelvi rekurzív képességeit leíró kutatás eredményei szerint az enyhe és középsúlyos szakaszban a szintaktikai rekurziót jelzı szerkezeti beágyazódások épek maradnak, viszont a tudatelméleti beágyazás képessége korlátozódik az Alzheimer-kór középsı szakaszára. Ebben a szakaszban a személyek agrammatikus beszédértést mutatnak, miközben a beszédprodukció ép marad. A spontán beszéd idıi sajátosságainak Alzheimer-kórosokon végzett kutatása kimutatta, hogy a verbális munkamemória kapacitása fokozatosan és folyamatosan korlátozódik a kór elırehaladtával. A fonológiai rövid távú memória az enyhe és a középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedı betegek esetében intakt, viszont a verbális alapú munkamemória — amely komplex emlékezeti folyamatokat érint — sérül a betegség középsúlyos állapotától kezdıdıen. Pszicholingvisztikai kutatások A nyelvfejlıdési zavar kísérletes vizsgálatában azt tapasztalták, hogy e csoport tagjai jelentısen elmaradtak a kontrollcsoporttól az esetragok pótlásában; különösen a nem téri szerepő ragokkal voltak nehézségeik, ami inkább a lexikális tanulás és elıhívás nehézségeire utal, és az esetjelölés általános deficitje ellen szól. A vonatkozó mellékmondatok elsajátítását vizsgáló kutatásban kiderült, hogy a szintaktikai feldolgozás különbségeit 6-10 éves korban nagyrészt
3 a munkamemória egyéni különbségei, gyakorisági és ragészlelhetıségi hatások okozzák. Spontánbeszéd-vizsgálatok a nyelvfejlıdési zavar fı tüneteit diagnosztizálták. A korai nyelvi fejlıdés kérdıíves vizsgálata megerısítette a korábbi magyar morfológia fejlıdéskronológiai adatait, és a produktív ragozási rendszer gyorsabb fejlıdését mutatták az angolhoz képest. Egy másik kutatás eredményei szerint a gyermekek többsége 8 éves korban már érti az ellentéten alapuló iróniát, s az ironikus beszélıi attitődöt, tehát az irónia megértésének kezdete korábbi életszakaszra, 6-7 éves korra tehetı. A kapott eredmények az anyanyelvi nevelés számára szolgálhatnak tanulságokkal. A vázolt neurolingvisztikai és pszicholingvisztikai belátások, empirikus tesztek és módszerek jelentıs diagnosztikus felhasználhatósággal rendelkeznek az afázia különbözı típusainak, az agyi katasztrófák miatti nyelvi zavarok megállapításában, diagnózisában, valamint a középsúlyos Alzheimer-kór jellemzésében. Az orvosi gyakorlatban is alkalmazhatók. A nyelvi zavarok kutatásából kapott eredmények — elméleti relevanciájukon kívül — rendkívül hasznosak a nyelvi-kommunikációs nevelés és az iskolai gyakorlat szempontjából. Két- és többnyelvőségi vizsgálatok, társadalmi nyelvészet, kisebbségi nyelvek kutatása A Többnyelvőségi Kutatóközpont (TKK) mőködtetése A Mercator Network of Language Diversity Centers tagjaként egy öt országot magában foglaló nemzetközi projektumban (EACEA Lifelong Learning Programme) a TKK ellátta a hazai koordinátori és kutatási feladatokat. Kelet-európai központként megismertette a nyugateurópai partnerekkel a régió egyes nemzeteinek a kisebbségkutatással kapcsolatos eredményeit, elısegítve a minıségi kutatói szemlélet, a jól mőködı kutatási gyakorlatok elterjesztését a régión belül és az Európai Unió egészében. 2010-ben indult projektum az NKTH–Mecenatúra: Európai többnyelvőség: gyakorlatok és távlatok Kelet-Közép-Európában. A Többnyelvőségi Kutatóközpont a magyar EU elnökség égisze alatt nagyszabású nemzetközi konferenciát készített elı Budapesten. Ennek és az ebbıl eredı tanulmánykötetnek és tudásbázisnak fı célja a témában érintett kiemelkedı nemzetközi szakemberek megszólaltatása, a kutatók, politikusok, a gazdaság és a civil szféra képviselıinek bevonása nemzeti, regionális és uniós szinten is, annak érdekében, hogy a többnyelvőség különbözı területein mőködı szereplık között hatékony párbeszéd alakulhasson ki. Megvédésre került egy doktori disszertáció az erdélyi ún. gábor roma közösségek nyelvi ideológiájáról és gyakorlatáról, anyagából magyar és angol nyelvő tanulmány is jelent meg. Áttekintı tanulmány készült a nyelvi ideológiák antropológiai nyelvészeti elméleteirıl. A kétvagy többnyelvő roma közösségek leírása, nyelvük és nyelvhasználatuk jellemzése rendkívül fontos az egyedülálló kulturális értékek megırzésében is. A nyelvi másság dimenziói címő projektum feldolgozásának folytatásában a nyelvi attitődökrıl készültek újabb vizsgálatok. A kutatás a nyelvi attitődök és a nyelvhasználat interakciójára összpontosult. Finnugor nyelvészeti kutatások Elkészült és Uralonet néven az interneten hozzáférhetıvé vált az Uráli Etimológiai Adatbázis anyaga (136 nyelvbıl, 223 dialektusból szerepelnek adatok: 1876 rekonstruált alapnyelvi alak, 4688 rekonstruált alapjelentés, összesen 21 829 nyelvi adat). A nganaszan nyelv számítógépes morfológiai elemzése elnevezéső projekt munkálatai befejezıdtek, ezzel megvalósult a nemzetközi viszonylatban is legelsı ilyen jellegő elemzı az erısen veszélyeztetett kategóriába tartozó szamojéd nyelvek körében. Ugyancsak lezárult Az obi-ugor nyelvek számítógépes morfológiai elemzése projektum keretében folyó fejlesztés, és további elemzık fejlesztésében is számottevı elırehaladást értek el. Elkészültek továbbá Munkácsi Bernát és Kálmán Béla
4 Wogulisches Wörterbuch c. szótárának digitalizálásával és manuális javításával, ezzel az anyag készen áll a számítógéppel kereshetı változat elkészítéséhez. Tanulmány jelent meg az orosz nyelvnek a komi-permjákra gyakorolt hatásáról. Több a hantik körében végzett terepmunka anyagát dolgozták fel, a 2009-es szibériai, hantik közötti terepmunkából egy feldolgozott szöveg közzétételére került sor és egy szociolingvisztikai jellegő tanulmány készült el. Az obi-ugor feltételes mondatszerkezeteket leíró munka keretében elkészült a déli manysi szerkezetek elemzése, s a kérdésre vonatkozó eddigi szakirodalom kritikai értékelése. Úttörı jellegő tanulmányok jelentek meg és elıadások hangzottak el a szamojéd nyelvek közötti kontaktusról. Tanulmány jelent meg az ad jelentéső nganaszan ige tipológiájáról. Nyelvtörténeti kutatások A Magyar generatív történeti szintaxis projektum munkálatai keretében megtörtént az ómagyar szöveganyag digitalizálása és részleges normalizálása, és elkészült hozzá egy keresıprogram. Tanulmányok készültek az ómagyar mondatszerkezet egészérıl és ezen belül a funkcionális kategóriák alakulásáról, a szórendi változásoktól, az ómagyar fınévi szerkezet történetérıl, valamint az ısmagyar és ómagyar kor közötti változásokról. Általános nyelvtörténeti téren több tanulmány és egy elıadás készült az adat és a nyelvtörténet/diakrónia összefüggésérıl, valamint a hangváltozások osztályozásáról. A magyar nyelvtörténet terén a Morfológiailag elemzett adatbázis a magánéleti nyelvhasználat körébıl c. kutatás keretében 5 ívnyi szöveg normalizálása készült el, ebbıl kb. 1,5 ívnyi perszövegnek kész a morfológiai elemzése is. Az ó- és középmagyar nyelvtörténeti kutatások során tanulmány készült a latin hatásról az egyes/többes számú formák váltakozásában a mennyiség kifejezésével kapcsolatos jelzık tekintetében, valamint könyvet állítottak össze a kódexekben fellelhetı imádságokból (100 tétel), a mai olvasó számára értelmezhetıvé tett szöveggel, mely a Tinta Kiadónál vár megjelenésre. Latin nyelvtörténetbıl fonológiai és morfológiai elemzéseket publikáltak és tartottak elıadásokat. Fonetikai kutatások A nemzetközi tekintetben is jelentıs BEA spontánbeszéd-adatbázis 36 adatközlı hangfelvételével bıvült a kialakított protokoll szerint. Pályázati keretben további 46 beszélı hanganyagát rögzítették. Ezzel az adatbázisban 186 adatközlı hangfelvétele található, összesen mintegy 1.400.000 szó. A hangfelvételek jelenlegi teljes idıtartama mintegy 156 órányi. Elvégezték valamennyi meglévı felvétel mőfajonként részekre bontott archiválását, amely az azonnali lekérdezhetıséget teszi lehetıvé. A tárgyévben valamennyi hangfelvétel elsıdleges átirata elkészült. E spontán beszédanyag vizsgálata alapján számos új folyamat és tény vált ismertté, amelyek hozzájárulnak a beszédprodukciós mechanizmus univerzális és nyelvspecifikus megismeréséhez. A kiejtés tervezésének és megvalósulásának összefüggéseit igazolják a beszédhangok frekvencia- és idıszerkezetének adatolt módosulásai; a beszédtervezés és kivitelezés diszharmóniájának tényei pedig a rejtett mőködésekre, illetve a szinkrón nyelvhasználati változásokra utalnak. Az adatbázis és a felhasználásával kapott eredmények több ponton alkalmazhatók a beszédtechnológiában is. Az atipikus beszéd kutatási eredményei (diszfónia, dadogás, gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési zavarai, hallássérültek beszéde) közvetlenül is felhasználhatók a gyakorlatban: a diagnosztikában és a beszédterápiában. Élınyelvi kutatások Befejezıdött a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú második változata (BUSZI-2) egydimenziós tesztadatainak közzétételét szolgáló munkálat. Ennek eredményeképpen megszületett egy 91 oldalas publikáció (http://nytud.hu/buszi/index.html). Az anyag alapján végzett kutatások fı célja rávilágítani egyes szociolingvisztikai ismérvek relevanciájára a beszélt nyelv elemzé-
5 sében. Ennek keretében az l variabilitásával kapcsolatban olyan újszerő eredmények születtek, amelyek a 20. sz. végi budapesti beszélıket jellemzik. Elkészült továbbá az 1990-ben elkezdett magyarországi longitudinális nyelvcsere-kutatás harmadik terepmunkája, amelynek keretében sikerült ugyanazzal a 30 adatközlıvel újra szociolingvisztikai interjút készíteni. Elıtanulmány készült a mai névadási motívumok pontos feltérképezésére, mely alapja annak a munkának, amelynek keretében készül a névválasztás kognitív térképének felvázolása. A BUSZI-3 és BUSZI-4 adatbázisban 173 interjú tesztadatainak elsı kódolása befejezıdött. A Sociolinguistica nemzetközi évkönyv felkérésére elkészült 11 oldalban a 2009. évben megjelent magyarországi, illetve a magyar nyelvvel kapcsolatos szociolingvisztikai bibliográfia. Orientalisztika A távol-keleti kutatások terén egy megjelent monográfia és több cikk foglalta össze a hagyományos kínai udvariasság eltőnésének és a modern udvariasság megjelenésének leírását. Folytatódott a kínai nyelv állítmányi szintő határozói módosítós szerkezeteinek vizsgálata, elsısorban annak feltárásával, hogy ezek hogyan kezelhetık egy széles körben ismert predikációs modell segítségével. Befejezıdött a kínai nyelv kutatása közép- és kelet-európai történetének feldolgozása, az eredmény egy angol és egy magyar nyelvő tanulmány. Elkészült továbbá egy tanulmány a tibeti nyelvben található mongol elemekrıl. Az anatóliai nyelvek vizsgálata során több, a luvi és a hettita nyelvet érintı nyelvtörténeti és filológiai kérdést sikerült tisztázni. Kimutatták, hogy a gyakori feltételezéssel szemben az egyiptomi nyelvben nincsenek számottevı mennyiségben hettita vagy luvi jövevényszavak. A latin v-perfectum kialakulására vonatkozólag új hipotézis felvázolására került sor, néhány új hangtörvényre való javaslattétellel együtt. Elindult az egyiptomi etimológiai szótár újabb köteteinek anyaggyőjtése, és elkészült egy összehasonlító afroázsiai hangtani tanulmánykötet. Elkészült és megjelent a nemzetközi turkológiai bibliográfia (Turkologischer Anzeiger), valamint az Archivum Ottomanicum esedékes kötete. Folytatódott az iraklioni (Kréta) Vikelai Könyvtár török kádi regisztereinek feldolgozása (két kötet megjelent, a következı elıkészületben van). A törökországi török nyelv bibliográfiájának készülıben levı új, 1975 elıtti részéhez mintegy 3500 tételt győjtöttek. Lexikológiai és lexikográfiai munkálatok A nagyszótári munkálatok keretében folytatódott a 4. szótári kötet d, dzs betős szócikkeinek írása, a C–Dzs kötet elkészült szócikkeinek szerkesztése, nyelvi-lexikográfiai és szaklektorálása, a címszavak morfológiai kódolása. Megtörténtek a 3. (B) kötet gépi ellenırzési és szöveggondozási munkálatai. Folytatódott az e–é betős címszólista összeállítása. Elkészült az elektronikus korpusz és a cédulás forrásjegyzék filológiai adatainak összehangolása. Befejezıdtek az Új magyar tájszótár 5. (Sz–Zs) kötetének szöveggondozási munkálatai, a kézirat számítógépes nyomdai elıkészítése, tördelése, korrektúrázása. Az év végén a kötet megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában. Ezzel egy hatvan éve elkezdett vállalkozás zárult le, és teljessé vált az a sorozat, amely hozzáférhetıvé teszi az 1890 és 1960 között összegyőjtött, nyomtatott forrásokban közzétett és kéziratos forrásokban szétszórtan fellelhetı hatalmas tájszóanyagot. A teljes szótár 120 ezer szócikkben elrendezve mintegy 600 ezer adatot dolgoz fel, feltüntetve azok pontos forrását és földrajzi lelıhelyét. Nyelvtechnológiai kutatás és fejlesztés Elkészült a Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Megvalósítási Terve, melynek célja, hogy a következı tíz év állami finanszírozási terveihez szolgáljon szakmai stratégiai iránymutatásként. Az iTranslate4.eu projekt fejlesztéseinek eredményeként 2011 márciusára megnyílik az EU összes hivatalos nyelve között a lehetı legjobb minıségő fordítást biztosító fordítórendszer portálja. A közönségszolgálati Nyelvi Portál kialakítását célzó projektumban befejezıdött
6 a rendszer mögött álló annotált szótárak összeállítása. Tesztelés céljából elkészült a tulajdonneveket tartalmazó szótárak lekérdezıfelülete. Folytatódtak a CLARIN projektum keretében a bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek támogatását szolgáló munkálatok, illetve az ezen csoportoknak való rendszeres nyelvtechnológiai tanácsadás, ezzel elısegítve a humaniórák kutatásainak tárgyát képzı szövegek digitális feldolgozását, az azokhoz történı hozzáférést. A magyar CLARIN hálózat Stratégiai Kutatási Infrastruktúra minısítést kapott a NEKIFUT regiszterben. Ezt az elismerést a humán- és társadalomtudományi ágban összesen két infrastruktúra érdemelte ki. Több éves fejlesztımunka eredményeként elkészült a Magyar igei szerkezetek címő szótár. A nemzetközileg is élenjáró nyelvtechnológiai eljárással elıállított igeszerkezet-gyakorisági szótár, hiánypótló mő, amely a nyelvésztársadalom és a nagyközönség érdeklıdésére is számíthat valamint fontos szerepet játszhat a magyar nyelvtechnológiai alkalmazások kifejlesztésében. Egy átfogó magyar nyelvő tanulmány és két nemzetközi konferencia-publikáció is megjelent a szótár készítésének módszertanáról. OTKA-támogatással indult el a magyar társadalomtudományi folyóiratok hivatkozási listáinak adatbázisba szervezése: felmérték a Magyarországon megjelenı társadalomtudományi folyóiratokat (az adatbázisban szereplı 193 folyóirat a magyarországi kiadványok átfogó metszetét adja). Az alapadatok feldolgozása után elkészült annak az adatbázisnak a rendszerterve, amely lehetıvé teszi a feldolgozandó hivatkozások kezelését. A fentebb részletezett alapkutatási eredmények számos hazai és nemzetközi konferenciaelıadásban, valamint különféle tudományos publikációkban testesültek meg. Nyelvmővelés, nyelvi tanácsadás, szolgáltató tevékenységek A kutatás oldaláról publikációk, elıadások, elıtanulmányok születtek a nyelvmővelés, nyelvi normativitás kérdéskörében, a nyelvi mítoszok és babonák kutatásában, összekapcsolva a nyelvi tanácsadási gyakorlattal. A névtani kutatások a mai névadási motívumok pontosabb feltérképezésére törekedtek, melynek alapján készül a névválasztás kognitív térképének felvázolása és egy olyan, több szempontú számítógépes keresırendszer, amely segíti a szülık névválasztását, az adatbázisból a számukra megfelelı név kikeresését és a név jellegzetességeinek megismerését. Az utónév-szakvéleményezési munkacsoport az intézetben erre a célra létrehozott Utónévbizottsággal és a Nyelvtechnológiai Kutatócsoporttal együttmőködve látta el a hatósági anyakönyvezésre beterjesztett új utónevek nyelvi szakvéleményezését és a bejegyzésre alkalmasnak tartott nevek gondozását. A szolgáltatási oldalon folyamatosan mőködött a nyelvi tanácsadó szolgálat (közönségszolgálati levelek, e-mailek helyesírási, nyelvhasználati kérdésekre, helyesírási telefonos szolgálat, eseti nyelvi lektorálás, szakvélemények készítése). Folyt egy automatikus és interaktív helyesírási tanácsadó program fejlesztése, egyes munkatársak pedig részt vettek az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának az A magyar helyesírás szabályai 11. kiadását felülvizsgáló, a 12. kiadást elıkészítı munkájában. Az intézet a beérkezı igényeknek megfelelıen folyamatosan számítógépes nyelvészeti támogatást ad különbözı nyelvészeti kutatásoknak, nyelvi adatokat szolgáltat, egyéni kéréseket teljesít fıként a Magyar Nemzeti Szövegtár tekintetében. Könyvtár A könyvtár állománya 2010-ben 426 könyvvel gyarapodott. Az elektronikus katalógus 2362 rekorddal bıvült. Az év során 3687 online és 1493 személyes látogatót regisztráltak, katalógusukban 9874-szer kerestek. Folytatták a Magyar Nyelv és Magyar Nyelvır eddig megjelent évfolyamainak digitalizálását. A Nyelvtudományi Közlemények hasonló digitális kiadása
7 2010-ben megjelent. Az elszámolási évben került hozzánk Rédei Károly több ezer kötetnyi hagyatéka, melynek feldolgozása, katalogizálása jelenleg is folyik. b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között Az intézet a legkülönbözıbb módokon és csatornákon áll folyamatos kapcsolatban a társadalom jelentıs rétegeivel: Nyilvános eléréső adatbázisok, fordítórendszer • Az intézetben fejlesztett és készülı nyelvi adatbázisok, többek között az anyanyelv iránti általános érdeklıdés következtében is, széles körő társadalmi figyelemre tartanak számot (például a Magyar Nemzeti Szövegtárnak 687 regisztrált felhasználója van, akiktıl 2010ben 59.727 lekérdezést regisztráltak), ezen adatbázisok az anyanyelvi kulturális örökség digitális formában ırzött részei, melyek referenciapontként szolgálnak nemcsak a tudományos kutatásban, hanem a közgondolkodásban, az anyanyelv iránt érdeklıdık körében is. • A Történeti szintaxis és a Morfológiailag elemzett adatbázis a magánéleti nyelvhasználat körébıl projektumok keretében készülı nyilvános adatbázisok részeként 2010-ben az ómagyar szövegek ún. normalizálása zajlott. • Az Uralonet olyan interneten elérhetı etimológiai adatbázis, amely kutatási és oktatási célokat egyaránt szolgál, ugyanakkor az érdeklıdı nagyközönség számára is használható kíván lenni. Ebben a tekintetben egyedülállónak tekinthetı nemzetközi viszonylatban is. Nagy szerepe lehet a tudománytalan etimologizálás, dilettáns nyelvrokonsági elméletek elleni ismeretterjesztésben, hiszen a nemzetközi összehasonlító nyelvészetben kikristályosodott módszerekkel segít bizonyítani a magyar nyelv uráli eredetét. • Egyértelmően a nagyközönség, a lehetı legszélesebb felhasználói kör számára készült az iTranslate4.eu projekt fejlesztéseinek eredményeként 2011 márciusára megnyíló, az EU összes hivatalos nyelve között a lehetı legjobb minıségő fordítást biztosító fordítórendszer portálja. Tankönyvek készítése • A Magyarországon egyedülálló általános nyelvészeti bevezetı tanköny-kézikönyv, A nyelv és a nyelvek átdolgozott és jelentısen bıvített kiadásának elıkészítése folyt. A könyv a nyelvtudomány egészérıl ad tudományosan megalapozott, korszerő és ugyanakkor jól érthetı áttekintést. • A magyarországi románok körében végzett névtani kutatás eredményeibıl oktatási segédanyag készült nemzetiségi iskolák számára. Tudományos ismeretterjesztés • Az intézet önálló szakmai információs központként mőködik, melynek egy elemeként számos a szélesebb közönség érdeklıdésére is számot tartó publikációt kínál nyilvános olvasásra, letöltésre, a NyelvészInfo elektronikus levelezı rendszer pedig 565 külsı címre továbbít rendszeresen információkat tudományos programokról, konferenciákról, pályázatokról és más aktuális témákról. A Fonetika honlapot és a neurolingvisztikai témákban szolgáltató Neuroinfo honlapot rendszeresen frissítik. A Finnugor osztály internetes honlapja közli a Miért uráli (finnugor) nyelv a magyar? címő anyagot. A magyar kísérleti beszédkutatás története címmel állandó kiállítást tart fent és fejleszt tovább az intézet. Emellett az intézet munkatársai számos más internetes fórumon is folytatnak ismeretterjesztı tevékenységet. Ilyen többek között a http://www.nyest.hu oldal („A nyelvész válaszol” rovat) és a NYELVÉSZ fórum. Ezek mellett mintegy 100, a finnugor nyelvekre és népekre vonatkozó ismeretterjesztı cikket, hírt stb. tettek közzé az azóta a Nyest.hu por-
8
• •
• • • • •
tálba beolvadt Rénhírek címő blogon (http://renhirek.blogspot.com), továbbá két munkatárs immár harmadik éve írja-szerkeszti az Agyagtábla, papirusz. Az ókori Kelet és Egyiptom – kötetlenül és tudományosan c. internetes szakblogot (http://agyagpap.blogspot.com). Az Uralonet adatbázisról, annak az oktatásban való felhasználhatóságáról a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartottak hivatalos bemutatót, ezen kívül pedig számos elıadáson mutatták be különféle fórumokon. Nagy érdeklıdést váltott ki a Magyar Tudomány Ünnepe keretében a Bionyelvészet: Lehetıségek és kihívások c. interdiszciplináris ülésszak, melyen nyelvészek, pszichológusok, genetikusok ismertették ennek az izgalmas, mind a természettudósok, mind a társadalomtudósok számára fontos interdiszciplináris területnek a legújabb eredményeit. A Magyar Tudomány külön számban közli az elıadások írott változatait. 2010 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia székházában nagyszámú szakmai közönség és laikus érdeklıdı jelenlétében mutatták be az Új magyar tájszótár 5. kötetét. Az Oktatási Minisztérium felkérésére szervezték az Országos Kazinczy Szépkiejtési Versenyt, részt vettek a zsőri munkájában. A Kutatók éjszakáján elıadást tartottak Középkori tollbotlások címmel. Ismeretterjesztı elıadásokat tartottak az afáziás beszéd és mondatértés sajátosságainak megismertetésére az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozó ápolókkal, akik az afáziások mindennapi terápiájában gondozásában vesznek részt. Részt vettek egy a nyelvészeti tudományos-ismeretterjesztı Nyest.hu portál által a nagyközönség számára szervezett kerekasztal-beszélgetésen a régészet, nyelvészet és genetika szerepérıl az ıstörténeti kutatásokban, valamint több sajtóinterjút adtak.
Megjelenés a médiában • Megjelentették a magyar nyelvemlékekkel foglalkozó kétrészes írásnak a kéziratos irodalomról szóló második részt az Élet és Tudomány c. folyóiratban. • Az intézet egy munkatársa nyelvtechnológiai szakszerkesztıként részt vesz a Mindentudás Egyeteme 2.0 szervezésében. Közhasznú tudományos szolgáltatások, közönségszolgálati munka Alapvetıen a tudomány és a társadalom közti párbeszédet szolgálja a Nyelvmővelı és Nyelvi Tanácsadó Csoport tevékenységköre: nyelvi tanácsadás, nyelvi ismeretterjesztés, a helyesírás gondozása, az utónév-szakvéleményezés folyamata. A nyelvhasználat változásai, az új nyelvi jelenségek, új szavak, a normákban bekövetkezı változások különösen érdeklik a laikusokat (pl. ikes ragozás, új szavak, szleng, nyelvi változatok, a média nyelve stb. témakörökben). Ezeken a területeken lehetıség volt az alapvetı tudományos ismeretek átadására, a nyelvi babonák, sztereotípiák, a nyelvi stigmatizáció negatív hatásának csökkentésére. III. A KUTATÓHELY HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 2010-BEN Hazai kapcsolatok • Új munkakapcsolat épült ki a Nyelvtechnológiai Kutatócsoport és a Szegedi Egyetem Könyvtártudományi Tanszéke között az AMICUS projekt munkálatainak keretében. • Az iTranslate4.eu projekt szoros együttmőködést jelent a projektben rendszerintegrátor szerepét vállaló MorphoLogic Kft.-vel • Együttmőködés kezdıdött a Montana Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztı Kft.-vel és a BME Távközlési és Telematikai Tanszékével a Monspeech projektum keretében, melyhez a Fonetikai Osztály a Beszéltnyelvi Adatbázis továbbfejlesztésével járul hozzá.
9 •
•
Az ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai címő TÁMOP 4.2.2 projektum kapcsán együttmőködés jött létre a Nyelvtechnológiai Kutatócsoport és a Debreceni Tudományegyetem Tudományegyetemi Karokhoz tartozó Informatikai Kar Digitális Képfeldolgozó Csoportja, valamint a Bölcsészettudományi Kar Digitális Bölcsészet Központja között. A BME Kognitív Tudományi Tanszékével az ABSTRACT: The origins, representation and use of abstract concepts címő FP-6-os európai projektben született együttmőködés.
Felsıoktatás Az intézet immár 20. éve mőködtette folyamatosan (az ELTE-vel együttmőködve) az ELTEMTA Elméleti Nyelvészet szakot (jelenleg: alapszak + mesterszak) és doktori programot, gondoskodott a kurzusok megtartásáról, a tutorizálásról, szakdolgozati és doktori disszertáció témavezetésérıl. Emellett számos felsıoktatási intézmény szakjain oktattak az intézet munkatársai: ELTE BTK – Fonetikai Tanszék, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Távol-keleti Intézet, Nyelvtudományi Doktori Iskola; ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – Logopédiai Tanszék; SzTE BTK – Angol-Amerikai Intézet, Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Budapesti Média Intézet, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Nyelvtudományi Doktori Iskola; KRE BTK – Magyar Nyelvtudományi Tanszék, PPKE BTK – Angol Intézet, Klasszika-Filológia Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék; Miskolci Egyetem – Magyar Nyelvtudományi Tanszék; PTE – Klasszika-Filológia Tanszékén. A következı intézmények nyelvészeti doktori képzésében vettek részt: ELTE BTK, SzTE BTK, PPKE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Négy intézeti munkatárs doktori iskola illetve doktori program vezetıje. Tudományos fokozat: 3 munkatárs szerezte meg a PhD fokozatot. Az intézet munkatársai tevékenyen részt vesznek a hazai tudományos közéletben: a kutatók 52 hazai konferencián képviselték elıadásaikkal az intézetet. Nemzetközi kapcsolatok Az intézet munkatársai számos külföldi intézménnyel mőködnek együtt, évek óta egyre több nemzetközi kapcsolatot létesítenek, az elszámolási évben a következı új együttmőködések köttettek: • Az MTA és a Román Akadémia közötti csereprogram keretében a Román Akadémia Al. Philippide Filológia Intézete (Iaşi/Jászvásár) 2010–2012 között tervezett: The Romanian Diaspora in Budapest. A Socio-Cultural Analysis címő projektum elkezdıdött. Ennek keretében 15 Budapesten élı romániai születéső adatközlıvel készült román nyelvő interjú. • Az iTranslate4.eu projekt keretén belül folyamatos az együttmőködés egy 10 tagú nemzetközi konzorcium keretein belül a francia, német, lengyel, bolgár, szlovén, finn, lett partnerekkel és a MorphoLogic Kft-vel (Magyarország). • Az AMICUS projektben amerikai, német, svéd, spanyol intézményekkel alakult ki együttmőködés. • A CESAR pályázat kapcsán szoros együttmőködés a konzorcium partnereivel: a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Lengyel Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézete, a Łodzi Egyetem, a Belgrádi Egyetem Matematikai Kara, Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, és a Bolgár Nyelv Intézete. • Együttmőködés és ennek keretében konferencia szervezése a Norilszki Ipari Intézet Humán Kar, Filozófiai, Történettudományi, Szocioökonómiai Tanszék (Oroszország) a szamojéd kutatások és terepmunka kapcsán. • Az uráli nyelvek kutatásában kétoldalú együttmőködést újítottak meg az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével (Moszkva, Oroszország).
10 Az intézet kutatói a nemzetközi tudományos közéletben is szerepet vállalnak szerkesztı bizottságokban: The Phonetician, a Govor, a Journal of the International Phonetic Association. Évek óta részt vesznek 12 nemzetközi tudományos szervezet, akadémiai és felsıoktatási grémium munkájában. Tudományos rendezvényszervezés Az intézet által rendezett események: Ob-Babel CRP Conference (Budapest, április), partnerintézmény: Ludwig-MaximiliansUniversität; 14th International Morphology Meeting (Budapest, május), partnerintézmény: Universität Wien; 1st workshop of the iTranslate4.eu consortium (Budapest, június); A nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés (Budapest, szeptember); Bionyelvészet: lehetıségek és kihívások – a Magyar Tudomány Ünnepén tartott ülésszak (Budapest, október); 20 éves az Elméleti nyelvészet szak (Budapest, november) Az intézet közremőködésével szervezett rendezvények: IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia (Budapest, február); Таймырские Чтения 2010 [Tajmíri felolvasások 2010] kulturális konferencia a tajmíri ıslakosokról (Norilszk, március), partnerintézmény: Norilszki Ipari Intézet, Humán Kar; Primavera Ugrofinnica 2010 (Firenze, április); 11th International Congress of Finno-Ugric Studies keretében több szimpózium (Piliscsaba, augusztus); 1st International AMICUS workshop on Automated Motif dIscovery in CUltural heritage and Scientific communication texts (Bécs, október). Ezeken kívül az intézet egyes munkatársai számos más rendezvény szervezésében vettek részt. Az intézet munkatársai (fı)szerkesztık illetve szerkesztıbizottsági tagok a következı folyóiratoknál, sorozatoknál: Acta Linguistica Hungarica, Alkalmazott Nyelvtudomány, Approaches to Hungarian, Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Beszédkutatás, Comprehensive Grammar Resources, Édes Anyanyelvünk, Glottotheory, Govor, Journal of the International Phonetic Association, Language and Computation, Lexikográfiai Füzetek, LingDok, Linguistic Diversity and Language Rights, Magyar Nyelvır, Magyar Nyelv, Modern Nyelvoktatás, Névtani Értesítı, Nyelvtudomány, Nyelvtudományi Közlemények, Studia UraloAltaica, The Linguistic Review, The Phonetician. Emellett a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata internetes folyóirat rovatát vezetik. A nyelvtudomány kiemelkedı egyéniségei közül meghívásra egyhetes szemantikai tárgyú szuperkurzust tartott az intézetben Henk Verkuyl (Utrechti Egyetem) Binary Tense címmel. Bart Geurts és Andreas Haida egy-egy hetet töltött az intézetben, két-két nyilvános elıadást és konzultációkat tartva: Andreas Haida (Institut für Deutsche Sprache und Linguistik, Berlin) Theticity and Contrastivity in Korean with Reference to Hungarian, Bart Geurts (Nijmegen) The syntax-semantics of internally headed relatives in Japanese (and Korean). Vendégelıadóként az intézetben jártak: Ichim, Ofelia – Florin-Teodor Olariu (a Román Tudományos Akadémia Philippide Román Filológiai Intézete): A Research Project About the Romanian Immigrants in Turin, Italy; Youngchul Jun (Seoul National University): Theticity and Contrastivity in Korean with Reference to Hungarian; Mády Katalin (LMU, München): Exhaustive Focus in Wh-Questions; Klaus Hölker (Universität Hannover): A magyar (kontrasztív) topik prozódiájának kísérletes vizsgálata; Alexander Grosu (Tel-Aviv University): Remarks on Mental Spaces; Bickel Balthazar (Universität Leipzig): “Embedded implicatures” explained; Free choice and the proper treatment of quantity implicatures; Michal Starke (University of Tromsø): Case in Nanosyntax; Giampaolo Salvi (ELTE): A most elkészült olasz történeti nyelvtan és a munkálatokat segítı elektronikus nyelvtörténeti adatbázis bemutatása
11 Az intézet munkatársai számos helyen tartottak vendégelıadást belföldön és külföldön egyaránt: intézeti munkatárs meghívott oktatóként kurzust tartott a zadari nyári egyetemen (CLS2010) Analogy in Theoretical and Computational Linguistics címmel (augusztus, Horvátország ). Az OTKA F 68139 körébe tartozó kutatások keretében elıadásokat tartottak a Müncheni Egyetemen: Contrastive topics between syntax and pragmatics in Hungarian: An experimental analysis. Institut für Phonetik und Sprachverarbeitung, LMU München (június Németország). Meghívott elıadóként elıadást tartottak a Norilszki Ipari Intézet Humán Karán a magyarországi szamojéd terepkutatásorkról. A kutatók számos nemzetközi konferencián, rendezvényen tartottak elıadásokat: Old World Conference in Phonology 7 (Nice, január), Language Rich Europe Partners’ Meeting (Berlin, február), Anatolische Literaturen. „Autoren” – Textstrukturen – „Zuhörer” (Bonn, február), IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia (Budapest, február), 28th West Coast Conference on Formal Linguistics (Los Angeles, február), Ob-Babel CRP Conference (Budapest, március), Discurs, Culturǎ, Context în mediul profesional. ConferinŃă InternaŃională (Kolozsvár, március), Second Workshop on Modalpartikeln und Satztypen im Sprachvergleich Deutsch-Ungarisch (Göttingen, március), Таймырские Чтения 2010 [Tajmíri felolvasások 2010] kulturális konferencia a tajmíri ıslakosokról (Norilszk, március), Tudomány az oktatásért—oktatás a tudományért (Nyitra, április), 46th Meeting of the Chicago Linguistic Society (Chicago, április), Primavera Ugrofinnica 2010 (Firenze, április), A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei II. (Kolozsvár, április), Linguistic Borrowing into Coptic. Inaugural Conference of the DDGLC project (Lipcse, április), 14th International Morphology Meeting (Budapest, május), 18th Conference of the Int’l Association of Chinese Linguistics (IACL 18) (Cambridge, MA, május), Semantic und Pragmatik im Südwesten (Göttingen, május), NooJ conference (Komotini, május), The International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC 2010) (La Valetta, május), Stability and Adaptation of Classification Systems in a Cross-Cultural Perspective (Párizs, május), Categorizing Human Experience: Classification in Languages and Knowledge Systems (COST A31) (Párizs, május), International Workshop on Semantic Roles (Pavia, május), 14th Annual Conference of the European Association for Machine Translation (Saint-Raphaël, május), Sesiunea ştiinŃifică Arhivele şi cercetarea istorică (Szováta, május), 5th International Symposium of the Linguistic Politeness Research Group (LPRG): “Politeness On- and Offline” (Basel, június), Kırösi Csoma’s Heritage – Hungarian Tibetology: Present and Future (Budapest, június), Gedenksymposium Eugen Helimski (Hamburg, június), 13th Conference of the International Clinical Phonetics and Linguistics Association (Oslo, június), 4th Meeting of the International Association of Comparative Semitics (Zaragoza, június), 3rd Annual International Conference on Literature, Languages & Linguistics), (Athens, július), 56e Rencontre Assyriologique Internationale (Barcelona, július), Diachronic Generative Syntax 12 (Cambridge, július), 18th Conference of the European Association of Chinese Studies (EACS XVIII) (Riga, július), European Association for Lexicography (EURALEX) Conference 2010 (Leeuwarden, július), Digital Humanities 2010 (London, július), 3rd International Conference on Hausa Studies: African and European Perspectives (Napoli, július), Greek and Latin from an Indo-European Perspective 3. (Pozsony, július), 4th Workshop on Language Technology for Cultural Heritage, Social Sciences, and Humanities (Lisszabon, augusztus), European Language Diversity for All (ELDIA) The Finno-Ugric language minorities in Europe - workshop (Oulu, augusztus), Generative Linguistics in the Old World (GLOW) Asia (Peking, augusztus), 11th International Congress of Finno-Ugric Studies (Piliscsaba, augusztus), The Sience of Aphasia XI. Neurocognitive Contributions to Biolinguistics (Potsdam, augusztus), 43rd Annual Conference of the British Association for Applied Linguistics (Aberdeen, szeptember), 6th International Conference On Language Acquisition (AEAL 2010) (Barcelona, szeptember), 16. Élınyelvi Konferencia: „Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok
12 tika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban” (Beregszász, szeptember), Mercator Network Partner Meeting (Budapest, szeptember), Cultură şi identitate românească. TendinŃe actuale şi reflectarea lor în diasporă (Jászvásár, szeptember), Egypt and the Near East – The Crossroads. International Workshop on the Relations between Egypt and the Near East in the Bronze Age (Prága, szeptember), Sociolinguistics Symposium 18, (Southampton, szeptember), Linguistics PhD seminars (Tallinn, szeptember), SLE workshop Partitives (Vilnius, szeptember), Implementation of Minority Protection Rules in New EU Member States: Education and Language Use (Zürich, szeptember), First International AMICUS Workshop on Automated Motif Discovery in Cultural Heritage and Scientific Communication Texts (Bécs, október), Beyond Dichotomies, Cognitive Linguistics Conference (Budapest, október), Formal Approaches to South-Slavic Languages (Dubrovnik, október), Conference on SINtaksa FONologija I Jezička Analiza (SinFonIJA3) (Újvidék, október), Facts and Myths in Historical Linguistics (Bécs, november), Implementation of Sign Language Legislation Conference (European Parliament) (Brüsszel, november), 5th Terminology Summit. Terminology 2010: Quality Matters. (Budapest, november), Kolloquium „Satztypen des Deutschen im Vergleich”, (Budapest, november), L’autunno estone (Firenze, november), Al XX-lea Simpozion InternaŃional al cercetătorilor români din Ungaria (Gyula, november), Scuola Superiore Normale Seminars (Pisa, november). IV. A 2010-BEN ELNYERT FONTOSABB HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK RÖVID BEMUTATÁSA CESAR: CEntral and South-East EuropeAn Resources. ICT-PSP-271022. Az EU Bizottsága 7. keretprogramjába (ICT-PSP Call 4, Theme 6: Multilingual Web) tartozó pályázatról van szó, amelyben nyolc közép- és kelet-európai felsıoktatási intézménnyel és kutatóhellyel közösen vesznek részt. A projektum 2011 februárjában indul az intézet nyelvtechnológiai kutatócsoportjának koordinálásával, célja a nemzeti nyelvi infrastruktúrák egységesítése, összekapcsolása, a páneurópai egységes digitális piac nyelvi támogatásának érdekében. A teljes támogatás összege: 323 428 EUR NKA 2521/2745 Schmidt Éva Könyvtár 5.: A Schmidt Éva Archívum kezelıjeként és kurátoraként a hagyatékhagyótól nem zárolt anyagok publikálása csak pályázati támogatással oldható meg. A könyvtár 5. kötete Schmidt Éva munkásságának, s egyben az obi-ugor népek hagyományainak egyik központi témájából publikál: a medvekultusz leírásából. A teljes támogatás összege: 300 000 Ft NKA 2513/0136 Uralonet: Interneten elérhetı felsıoktatási segédeszköz a magyar nyelvtörténet és az összehasonlító nyelvészet tanításához: Az etimológiai adatbázis oktatási segédeszközként (is) alkalmazható szerkezetének a kidolgozását célozta a pályázat. A teljes támogatás összege: 940 000 Ft NKTH – Mecenatura, MEC-09-4-2010-0306 Multling: európai többnyelvőség: gyakorlatok és távlatok Kelet-Közép-Európában: A Többnyelvőségi Kutatóközpont a magyar EU elnökség égisze alatt nagyszabású nemzetközi konferenciát rendez „Többnyelvőség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában” címmel. A konferenciához kapcsolódóan kötet és internetes tudásbázis építése. A teljes támogatás összege: 12 717 000 Ft OTKA K 81189 Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz a magánéleti nyelvhasználat körébıl: A munkálat arra vállalkozik, hogy gazdag szociolingvisztikai szempontrendszert figyelembe vevı, terjedelmes korpuszt felölelı morfológiailag annotált adatbázist építsen ki a magánéleti nyelvhasználathoz közel álló szövegtípusok körébıl, mely teszi, hogy egyszerően jussanak hiteles adathoz azok a nyelvészek, akik a magyar nyelvtörténet különbözı területeit
13 kutatják. Az idıkör a 15. század vége és a 18. század utolsó harmada közötti mintegy három évszázad, a korpusz anyagát magánlevelezések és bírósági jegyzıkönyvek adják. A teljes támogatás összege: 10 281 000 Ft OTKA K 81574 Variabilitás és változás: a nyelvcsere vizsgálata látszólagos és valóságos idıben: A kutatás célja a valóságos idı (20 év) és a látszólagos idı (4 generáció) nyelvcserére gyakorolt hatásának leírása (1990–2010 között). A tervezett elméleti kérdések: miként hozható összefüggésbe a nyelvi variabilitás és a nyelvi változás; mi a kapcsolat a közösség tagjainak nyelvi viselkedése és az általuk megfogalmazott identitásuk, a gyakorlati közösségben elfoglalt pozíciójuk, valamint az általuk képviselt nyelvi, kétnyelvőségi attitődök és ideológiák között. A tervezett longitudinális kutatás az egyetlen, amely egy magyarországi kisebbségi közösség nyelvcseréjérıl szól és három terepmunkára épül. A teljes támogatás összege: 5 774 000 Ft OTKA PUB-F 81666: Humán és társadalomtudományi referencia-adatbázis. A pályázat elsı szakasza lezárult: több mint 200 hazai folyóirat hivatkozásainak referencia-központú elektronikus feldolgozása megtörtént. Tárgyalások zajlottak le az MTMT vezetésével az adatbázis majdani beépítésérıl. Az adatbázis az egész magyar humán- és társadalomtudományi szférát fogja szolgálni, továbbá példaértékő lesz a nemzetközi környezetben is. A teljes támogatás összege: 9 718 000 Ft Egy fiatal munkatárs Junior Fellowship-et nyert el, kutatóhely: Research Center for Anatolian Civilizations, Koç University, Isztambul; a támogatás teljes összege: 3200 USD. A kutatás várható eredménye egy monográfia és kiegészítı tanulmányok a luvi epigráfia és lexikográfia témakörében. Egy másik munkatárs 3 évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat (2010 szept. 1. – 2013 aug. 31.) További pályázatok, melyek (partnerintézményként) az intézet számára nem járnak bevétellel: Identitás projektum – FOG-FOF-10; SINOSZ–Többnyelvőségi Kutatóközpont: A jelnyelvi törvényben foglaltak sikeres megvalósításához járul hozzá a kutatás, amelynek eredményeképpen létrejön egy 90 interjút tartalmazó multifunkcionális korpusz, amely a többgenerációs siketek, a siket szülık halló gyermekei és a siket gyermeket nevelı halló szülık nyelvelsajátítási, nyelvi szocializációs és nyelvhasználati mintáit, valamint a jelnyelvnek az identitásban betöltött szerepét, továbbá az érintett csoportok valós kommunikációs igényeit térképezi fel. Language Rich Europe: Lifelong Learning Programme/DG EAC/41/09: a British Council irányításával, az Európai Bizottság által társfinanszírozott projektben partnerek és szakértık széleskörő hálózata kutat 19 részt vevı országban, aminek eredményeként létrejön egy innovatív és interaktív mérési eszköz, az „Európa Többnyelvőségi Politikáinak és Gyakorlatainak Mutatója”, mely segít vizuálisan megjeleníteni a többnyelvőség szerepét és annak támogatását a részt vevı országokban, és kiemeli a már meglévı jó gyakorlatokat. Támogatás elsısorban a kapcsolattartásra, utazásra: 6000 EUR QualiRom 511678-LLP-1-2010-1-AT-KA2-MP: Konzorciumvezetı: Research Unit for PLURILINGUALISM, Graz. A projekt célja, hogy kritikailag elemezze a romani nyelv helyzetét az oktatásban, s a részt vevı országokban monitorozza a romani oktatási gyakorlatot, majd európai szintő minimum sztenderdeket dolgozzon ki a közoktatás, a tanárképzés és a felnıttoktatás számára V. A 2010-BEN MEGJELENT JELENTİSEBB TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK B. Lırinczy, É., Hosszú, F. (szerk.), Új magyar tájszótár 5. Sz–Zs. [New Hungarian Dialect Dictiobary, vol.5.: Sz–Zs] Budapest: Akadémiai Kiadó, 2010. 856 p.
14 Bakró-Nagy, M. /f/ > /h/ aspiration in Nganasan. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32–33: pp. 35–46. (2010) Bakró-Nagy, M. The data in historical linguistics: On utterances, sources, and reliability. Sprachtheorie und Germanistische Linguistik 20:(2) pp. 133–195. (2010) Bánréti, Z. Recursion in aphasia. Clinical Linguistics & Phonetics 24:(11) pp. 906–914. (2010) Bárkányi, Zs., Kiss, Z. A phonetically-based approach to the phonology of v: A case-study from Hungarian and Slovak. In: Fuchs, S., Toda, M., Zygi,s M. (eds.) Turbulent Sounds: An Interdisciplinary Guide. Berlin: Mouton de Gruyter, 2010. pp. 103–142. Bartha, Cs., Kontra, H. E. Foreign language education in Hungary: Concerns and controversies. Sociolinguistica 24: pp. 61–84. (2010) Borbély, A. Minderheitensprachen im Berufsumfeld in Ungarn. Lingua – Language and Culture 9:(1) pp. 107-116. (2010) É. Kiss, K. A substitution analysis of quantifiers and adverbials in the Hungarian sentence. Lingua 120: pp. 506–526. (2010) É. Kiss, K. Is postverbal free word order in Hungarian a syntactic or a PF phenomenon? In: Erteschik-Shir, N, Rochman, L (szerk.) The Sound Patterns of Syntax. Oxford: Oxford University Press, 2010. pp. 53–71. Egedi, B. Possessive Constructions in Egyptian and Coptic. Zeitschrift für Agyptische Aprache und Altertumskunde 137: pp. 1–12. (2010) Gósy, M., Horváth, V. Changes in articulation accompanying functional changes in word usage. Journal of the International Phonetic Association 40:(2) pp. 135–161. (2010) Haegeman, L., Ürögdi, B. Referential CPs and DPs: An operator movement account. Theoretical Linguistics 36: pp. 111–152. (2010) Hámori, Á. Illocutionary force, salience and attention management: A social cognitive pragmatic perspective. Acta Linguistica Hungarica 57: pp. 53–74. (2010) Hoffmann, I., Németh, D., Dye, D.C., Pákáski, M., Irinyi, T., Kálmán, J. Temporal parameters of spontaneous speech in Alzheimer’s disease. International Journal of Speech-Language Pathology 12:(1) pp. 29–34. (2010) Kemény, F., Lukács, Á. Impaired procedural learning in language impairment: Results from probabilistic categorization. Journal of Clinical and Experimental Neuropsychology 32:(3) pp. 249–258. (2010) Lukács, Á., Leonard, L.B., Kas, B. Use of noun morphology by children with language impairment: The case of Hungarian. International Journal of Language & Communication Disorders 45:(2) pp. 145–161. (2010) Lukács, Á., Rebrus, P., Törkenczy, M. Defective verbal paradigms in Hungarian: Description and experimental study. In: Baermann, M., Corbett, G.C., Brown, D. (szerk.) Defective Paradigms: Missing forms and what they tell us. Oxford: Oxford University Press, 2010. pp. 85–102. Rebrus, P., Törkenczy, M. Covert and overt defectiveness in paradigms. In: Blaho, S., Rice, C. (szerk.) Modeling Ungrammaticality in Optimality Theory (Advances in Optimality Theory). London: Equinox, 2010. pp. 195–234. Sass, B., Váradi, T., Pajzs, J., Kiss, M. (szerk.) Magyar igei szerkezetek. A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára. [Hungarian Verbal Constructions: A Dictionary of the Most Frequent Arguments and Collocations] Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010. 520 p. Surányi B. Subextraction from subjects and objects.: Cyclicity and Freezing. In: Torrens, V (ed.) Movement and Clitics. Cambridge: Cambridge Scholars Press, 2010. pp. 64–84. Surányi B. Toward a strongly derivational syntax. In: M. Putnam (szerk.) Exploring CrashProof Grammars. Amsterdam: John Benjamins, 2010. pp. 167–212.