A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Ellenőrző Testületének véleménye A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓJÁHOZ Együtt kezelendő a J/1562 sz. beszámolóval
2005. január 1–2005. december 31. 37
38
A Magyar Televízió Közalapítvány létrejötte és jogállása I. Bevezetés 1. A Magyar Televízió Közalapítvány jogállása A Magyar Televízió Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 53. §. (1) bekezdése alapján közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme céljából a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados többségével megszavazott, a Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló 18/1996. (III. 8.) OGY határozat mellékletében közzétett Alapító Okirat elfogadásával hozta létre. A Közalapítvány Alapító Okirata 3. pontjának rendelkezései értelmében a közalapítvány célja a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében az Alkotmány 61. §-ával összhangban a Magyar Televízió, mint közszolgálati televízió függetlenségének s ezzel egyidejűleg társadalmi felügyeletének biztosítása.
2. Az Ellenőrző Testület véleményezési jogköre A közalapítvány ellenőrző szerve a Rttv. 62. § (1) bekezdése értelmében az Ellenőrző Testület. Az Ellenőrző Testület a Rttv. 62. § (4) bekezdése alapján a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az Ellenőrző Testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Jelen írás célja, hogy a Közalapítvány 2005. évi országgyűlési beszámolóját (a továbbiakban: Beszámoló) az Ellenőrző Testület a Rttv. 62. § (4) bekezdése alapján véleményezze.
3. A véleményezés szempontjai a) A Közalapítvány törvényes működése Az Ellenőrző Testület a Rttv. 62. §-nak felhatalmazása alapján jogosult egyben köteles a Közalapítvány működésének törvényességi szempontú ellenőrzésére. Az Ellenőrző Testület ellenőrzési tevékenysége során köteles a Közalapítványhoz – így a Kuratóriumhoz, illetve az Elnökséghez – kötődő döntéseket jogszerűségi szempontok alapján megvizsgálni. b) Az alapítványi célok érvényesülése Az Rttv. 53. §-nak rendelkezései alapján az Országgyűlés a Közalapítványt a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére hozta létre. Az Ellenőrző Testület ellenőrzési tevékenysége során folyamatosan vizsgálja a Közalapítvány működésének ezen alapítványi célokkal való megfelelőségét. 39
II. A Közalapítvány törvényes működése 1. A Közalapítvány összetétele A Kuratórium • társadalmi delegáltjainak mandátuma 2005. áprilisában járt le, az ORTT által végzett hivatalos sorsolás után 2005. áprilisában új delegáltak kezdték meg tevékenységüket. A delegálási folyamat jogszerűségét az Ellenőrző Testület megvizsgálta és a delegáltak mandátumát igazolta. • Elnöksége 2003. márciusa óta végzi feladatát, összetételében 2005. évben nem volt személyt érintő változás. • Ellenőrző Testülete 2002. júniusa óta végzi feladatát, összetételében 2005. évben nem volt személyt érintő változás.
2. A Közalapítvány szervezete és működése A Közalapítvány belső szervezeti felépítését és működését a Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A 2003. augusztus 29. óta változatlan formában hatályos SZMSZ által adott szabályozás számos rendelkezése jogi szempontból nem megfelelő, nem segíti az egyértelmű jogalkalmazást, s a kuratórium működésére vonatkozó rendelkezései állandósuló jogértelmezési vitákhoz vezethetnek. A kuratóriumi ülések ellehetetlenülése, az SZMSZ egyes rendelkezéseinek megsértése miatt a civil kurátorok az Ellenőrző Testülethez, valamint a Legfőbb Ügyészséghez fordultak. Az Ellenőrző Testület jelen véleményhez külön mellékletként csatolt 48/2005. ET. számú határozatában nyomatékosan felhívta a figyelmet a szabályozási hibákra és konkrét ajánlásokat fogalmazott meg az SZMSZ módosítása tárgyában, különös tekintettel a kuratóriumi ülések gyakorlatára. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata során ugyancsak megállapította, hogy a Kuratórium alapvetően törvényesen látja el feladatát, azonban az SZMSZ rendelkezéseiben foglalt előírások alkalmazásával összefüggésben hiányosságokat észlelt. Az SZMSZ egyébként saját rendelkezésével maga kötelezővé teszi a szervezeti és működési szabályok kétévenkénti felülvizsgálatát, sőt a Beszámoló is foglakozik az SZMSZ szükséges módosításának kérdésével, külön kiemelve, hogy a Közalapítvány Szervezeti és Jogi Munkacsoportja, illetve az Elnökség elkezdte az SZMSZ korszerűsítését. Az Ellenőrző Testület sajnálattal konstatálja, hogy az SZMSZ feltétlenül szükséges felülvizsgálatával kapcsolatos észrevételei, illetve ajánlásai a gyakorlatban azonban mind a mai napig nem öltöttek konkrét szabályzat-módosítás formájában testet. Az Ellenőrző Testület álláspontja szerint a felülvizsgálat megkezdésének rögzítése nem elégséges, különösen, hogy a munkálatok még a 2006. évben sem vezettek eredményre.
3. A Közalapítvány Elnökségének együttműködése a Kuratóriummal A Beszámoló a Kuratórium és az Elnökség együttműködésének értékelése során a következő megállapítást tartalmazza: „az Elnökség az új delegált tagokkal nehézkesen tudott együtt dolgozni (ügyrendi viták, az MTV Rt. 2004. évi mérlegének elutasítása, a tervezett m3-as csatorna parttalan vitája)”. A 2005. évi kuratóriumi ülések jegyzőkönyveiből egyértelműen megállapítható, hogy az ülések során számos, az SZMSZ rendelkezésein alapuló ügyrendi vita bontakozott ki egyfelől a Közalapítvány elnöke, illetve az Elnökség tagjai, másfelől a civil kurátorok között. Az Ellenőrző Testület úgy látta, hogy a Közalapítvány elnökének célja mindvégig a Kuratórium működésének biztosítása, számos esetben kellett azonban felhívni a figyelmet a jogszabályi, szabályzati rendelkezések teljes körű betartására. 40
Különösen kirívó volt, hogy a kurátoroknak a rendkívüli ülés összehívásához fűződő joga nem érvényesült maradéktalanul, többször előfordult az év során, hogy többségük kezdeményezése ellenére, az ülést az elnök nem hívta össze, továbbá a kuratóriumi ülésen az SZMSZ rendelkezéseivel nem összhangban álló módon adott megszólalási lehetőséget, illetve név szerint szavaztatott. Az Ellenőrző Testület a határozataiban kifejtette, hogy a Kuratórium ülésein az ülést vezető elnöknek megfelelő keretek között kell biztosítani – a társadalmi felügyelet megvalósulása érdekében – hogy minden döntést szükség esetén érdemi vita előzhessen meg, s a kurátoroknak az egyes napirendi pontok tekintetében a véleményük kinyilvánításához fűződő joga ne sérüljön. Az Ellenőrző Testület nyomatékosította, hogy a Kuratórium, mint testület hivatott a Közalapítvány legmagasabb szintű döntéseit meghozni, s a Kuratóriumon belül a széles társadalmi részvételt a civil kurátorok személye biztosítja. Nem felel meg a jogalkotói szándéknak és a hatályos törvényi szabályozásnak azon elnöki, illetve elnökségi szerepfelfogás, amely a civil kurátoroktól nem véleményük megfogalmazását, s a társadalmi vélemények összegződéseként kialakuló döntést, hanem – kimondva, kimondatlanul – az adott elnökségi előterjesztés feltétlen támogatását várja el a civil kurátoroktól.
4. A Közalapítvány Elnökségének együttműködése az Ellenőrző Testülettel Az Ellenőrző Testület az Rttv. rendelkezései alapján a Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységét ellenőrzi. A Közalapítvány Elnöksége az Ellenőrző Testület tevékenységéhez szükséges feltételeket a 2005. évben – külön kiemelt hiányosságok mellett is – alapvetően biztosította. Az Ellenőrző Testület ellenőrzési tevékenysége során tett észrevételeinek a gyakorlatban történő megvalósulása, a kifogásolt problémák megszüntetése, azonban lassan, helyenként egyáltalán nem történt meg. Az Ellenőrző Testület a 2005. évben az ülésekre meghívót kapott, s lehetőség szerint a kuratóriumi, illetve elnökségi ülések többségén képviseltette magát. Az Ellenőrző Testület több ízben jelezte, hogy a Kuratórium, illetve az Elnökség üléseiről készült szó szerinti jegyzőkönyveket, illetve az írásos napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket az SZMSZ egyértelmű rendelkezései ellenére az Ellenőrző Testületnek nem kézbesítik, a gyakorlatban csupán a Kuratórium, illetve az Elnökség által elfogadott határozatok kivonatát kapta meg. Az Ellenőrző Testület kifejtett álláspontja szerint az Rttv-ben megfogalmazott alapítói célok megvalósulását az Ellenőrző Testület, csak abban az esetben tudja ellenőrizni, ha rendelkezésre állnak a kuratóriumi ülések napirendi pontjaihoz kapcsolódó előterjesztések és a jegyzőkönyvek. Szükséges ehelyütt rögzítni, hogy bár a 2005. évben az együttműködés e tekintetben nem volt megfelelő, mindez időközben, 2006. év során kielégítő gyakorlati megoldást nyert.
III. A Közalapítvány cél szerinti működése 1. A függetlenség védelme A Közalapítványt a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére hozta létre az Országgyűlés. Az Ellenőrző Testület a fenti alapítói célnak megfelelően mindig fokozottan vizsgálta a függetlenség, valamint a közszolgálatiság követelményeinek megvalósulását. Az Ellenőrző Testület álláspontja szerint a Közalapítvány az Rttv. 52. §-ban megfogalmazott alapítói feladatnak csak akkor tud megfelelni, ha nemcsak jogalkotó szinten és csak szervezetileg, hanem a tényleges jogalkalmazás szintjén és pénzügyileg is biztosítják a Közalapítvány, illetve a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság (a továbbiakban: Részvénytársaság) függetlenségét.
41
A közszolgálati műsorszolgáltatás legfontosabb bevételi forrása, ezzel anyagi függetlenségének legfontosabb tényezője az ország lakosságának közvetlen – kormányzattól nem függő – befizetései, vagyis az ún. üzemben tartási díjak teljes körű biztosítása. A közmédiumok finanszírozásában 2002. évben történt kormányzati változtatás következtében, a finanszírozásuk a törvényben megfogalmazott eredeti jogalkotói szándék ellenében, ezáltal a mindenkori parlamenti többség belátásától, a költségvetés pillanatnyi helyzetétől vált függővé. A költségvetés a korábbi díjfizetési gyakorlatot szentesítve az addig beszedett, nem pedig a médiatörvény alapján járó összeg megfizetését vállalta át, a változtatást nem kötötte össze a finanszírozás normatívvá tételével, továbbá még ezen összeg inflációs korrigálása is elmaradt. Sajnos e tekintetben 2005. évben sem következett be pozitív változás. Az Ellenőrző Testület egyet ért a Kuratóriumnak a finanszírozás tárgyában hozott és 25/2005. számú határozatával, melyben „a Kuratórium javasolta a Magyar Országgyűlésnek, az Állami Számvevőszék 2003-ban készült jelentésében foglaltakhoz hasonlóan, hogy fontolja meg a közszolgálati média átfogó újraszabályozását. Továbbá: kérje fel a kormányt, hogy tegyen javaslatot az MTV Rt. kiszámítható bevételekre épülő, független, veszteségmentes, tervezhető gazdálkodásának megoldására. A kuratórium megítélése szerint, a Magyar Televízió Rt-nél meglevő bizonytalanságok nem kedveznek a magyarországi demokrácia egyensúly megőrző alapcéljának.” Álláspontunk szerint a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának megoldatlansága, az alapvető működőképesség érdekében hozott kényszerintézkedések, a gazdasági, műszaki versenyképesség romlása veszélyezteti az alapítványi célok maradéktalan megvalósulását is. Az Ellenőrző Testület úgy ítéli meg, hogy a Közalapítvány és rajta keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás méltó és jogszerű körülmények között való működésének biztosításához az egyedüli megoldás a megfelelően tervezhető és kiszámítható rendszerben, megfelelő nagyságrendben, közvetlenül a Közalapítvány részére biztosított források országgyűlés általi rendelkezésre bocsátása, azaz megfelelő a normatív finanszírozás.
2. A gazdálkodás felügyelete A Beszámoló tanúsága alapján a Részvénytársaság működésében a 2005. év pozitív fordulatot hozott. A 2005. évben a Részvénytársaság – a Közalapítvány szoros gazdálkodási felügyelete mellett – a vagyonvesztési folyamatot megállította, ezzel együtt alaptevékenységét is ellátta. Az Ellenőrző Testület az eredményeket pozitív változásként értékeli, különösen, hogy a műsorszolgáltató ezeket folyamatosan csökkenő központi finanszírozás mellett érte el. Azonban álláspontunk szerint a televízió pénzügyi helyzete még mindig nem biztosított, bizonytalan költségvetési támogatások alapján gazdálkodik. A 2005. évben a költségvetési törvény alapján számított források nem álltak teljes körűen rendelkezésre, s 2,5 Mrd Ft összeggel kevesebb bevétellel kellett gazdálkodnia a műsorszolgáltatónak. A Beszámolónak a finanszírozási források bizonytalanságát ismertető része, külön kiemeli továbbá, hogy a NAVA, illetve a reorganizációs támogatást is az előirányzottaknál késedelmesebben kapta meg a Társaság. A Beszámolóban megfelelően rögzítésre került, hogy a forráskiesés következtében kényszerű átcsoportosításokra került sor, kevesebb forrás jutott beruházásra, és közszolgálati műsorok készítésére. Az Ellenőrző Testület értékeli és elismeri az Elnökségnek és a Kuratóriumnak a műsorszolgáltató gazdálkodásának felügyelete kapcsán az alapítói célok érvényesülése érdekében végzett munkáját. Az Ellenőrző Testület tisztában van azzal, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás alulfinanszírozottsága és még az elvárt bevételek időbeli bizonytalansága is szűk mozgásteret szab a gazdálkodás számára, azonban szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a műsorszolgáltató gazdasági működésének fenntartása érdekében hozott közalapítványi döntések nem koncepcionálisan kidolgozott, átfogó döntési mechanizmus alapján, hanem sokszor töredezetten, pontszerűen, ad hoc jelleggel, az egyébként is szűkös források további szétforgácsolásával, olykor a közszolgálatiság rovásárára születnek.
42
3. Új székház- és gyártóbázis Az Ellenőrző Testület nem tartja megfelelőnek azokat az elavult technikai követelményeket, amelyek között Magyar Televízió látja el feladatát. Sajnálatos, hogy a 2005. évben sem került sor megfelelő székház és gyártóbázis kialakítására, sőt a pályázat kiírására sem történt meg. Fontos megjegyezni, hogy az elmaradások a Közalapítványon kívül álló okokból következtek be.
4. Az m3 csatorna Az új csatorna indításához a Rttv. értelmében a Kuratórium előzetes hozzájárulása szükséges, azonban a Magyar Televízió Rt. először a Kuratórium felhatalmazása nélkül, az Elnökség jóváhagyásával nyújtotta be az engedélyezési kérelmet. A Magyar Televízió m3 csatorna indítási körülményeinek tárgyalása a 2005. évben rendkívüli kutatórumi ülések összehívásához vezetett. A civil kuratórium több ízben kezdeményezte rendkívüli kuratóriumi ülés tartását a csatorna hatósági engedélyezési eljárás körülményeinek tisztázása érdekében. A csatorna indításához, illetve a finanszírozási megalapozottságot illető tájékozottságról nem álltak a Kuratórium rendelkezésére dokumentumok. 2005. július 20-án az Országos Rádió és Televízió Testület 1489/2005. számú határozatával nyilvántartásába vette a Magyar Televízió m3 műsorszolgáltatását, mint műholdas, szakosított közszolgálati műsorszolgáltatást. A Testület döntését a bíróságon megtámadták és a csatorna törlését kérték a nyilvántartásból. A műsorszolgáltató az m3 csatorna sugárzását végül egyáltalán nem indította meg.
5. Hosszú távú műsorszórási megállapodás 2005. január 11-én a Kuratórium Elnökségének előzetes jóváhagyása alapján az Antenna Hungária, valamint a Magyar Televízió Rt. közötti hosszú távú megállapodás született földfelszíni műsorszórás és műsorszétosztás tárgyában. A megállapodás körülményeinek megismerésére az Ellenőrző Testület 2005. évben célvizsgálatot indított, s ennek kapcsán aggályait fogalmazta meg a rendkívül nagy összegű és szokatlanul hosszú időre szóló kötelezettségvállalás indokoltsága kapcsán.
6. Kereskedelmi csatornák műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása A Beszámoló a Részvénytársaság gazdasági helyzetének tárgyalásakor, megemlíti a két országos kereskedelmi csatornának a műsorszolgáltatási jogosultsága meghosszabbításáról szóló ORTT döntést. „Az ORTT a döntésével a Magyar Televízió számára kedvezőtlen feltételekkel hosszabbította meg a két csatorna műsorszolgáltatási szerződését. A döntés a Magyar Televízió számára komoly bevétel csökkenést jelent, hiszen a z Rttv. 131. §-a alapján a frekvenciakészletért járó díj 70 százaléka a nagyobbik közszolgálati televíziót illeti meg.” Az Ellenőrző Testület tisztában van azzal, hogy természetesen nem a Kuratórium rendelkezett hatáskörrel a műsorszolgáltatási jogosultság meghosszabbítása tárgyában, ugyanakkor egy a döntésnek a hátrányos jogkövetkezményeit összegző állásfoglalás megfogalmazását, sőt egy törvényességi szempontú vizsgálat alapján az esetleges konkrét igényérvényesítést indokoltnak tartotta volna. Álláspontunk szerint a bevétel kiesés összegét a Beszámolóban is célszerű lett volna számszerűen ábrázolni.
43
IV. Záradék A Testület a Rttv. 63. §-nak felhatalmazása alapján áttekintette a Közalapítvány 2005. évi Országgyűlési beszámolóját, megállapította, hogy a beszámoló a törvény rendelkezéseinek megfelel, a Közalapítvány 2005. évben tevékenysége alapvetően a törvényben megfogalmazott alapító célokkal összhangban, a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére irányult. Az Ellenőrző Testület úgy ítéli meg, hogy a Közalapítvány és rajta keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás megfelelő körülmények között való működésének biztosításához az egyedüli megoldás a megfelelően tervezhető és kiszámítható rendszerben, megfelelő nagyságrendben, közvetlenül a Közalapítvány részére biztosított források országgyűlés általi rendelkezésre bocsátása, azaz megfelelő a normatív finanszírozás. Budapest, 2006. december 22.
A Magyar Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke a Magyar Televízió Közalapítvány 2005. évi országgyűlési beszámolójához fűzött Ellenőrző Testületi véleményt szavazásra bocsátotta. 2 igen, 1 nem arányban az Ellenőrző Testület végleges szövegként elfogadta a Magyar Televízió Közalapítvány 2005. évi országgyűlési beszámolójához fűzött testületi véleményt. Bernát György különvéleményt fogalmazott meg, melyet a teljes szöveg mellékleteként írásban csatolt.
Mellékletek:
• Bernát György különvéleménye
44
KÜLÖNVÉLEMÉNY A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA ELLENŐRZŐ TESTÜLETÉNEK A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓJÁHOZ CSATOLT VÉLEMÉNYÉHEZ
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2006. október 9-én választott meg a Magyar Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testülete tagjának. A határozatot a Magyar Közlöny 2006. október 10-i száma hirdette ki. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 2005. évi tevékenységéről szóló, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének készített beszámolóhoz a következőket kívánom a magam nevében hozzáfűzni: A./ Minthogy a nevezett időszakban a Kuratórium 2005. évi tevékenységéről személyesen nem volt módom mélyreható ismereteket és tapasztalatokat szerezni; valamint a megválasztásom óta eltelt rövid időszakban a rendelkezésre álló, összességében több ezer oldalas, ennyi idő alatt teljességében áttekinthetetlen jegyzőkönyvek jelenthették az informálódás forrását, minden részletre kiterjedően nem áll módomban felelős véleményt kialakítani. B./ Ugyanakkor a magyar televíziózásról, valamint a jogszabályi környezet alakulásáról meglévő – több évtizedes – ismeretek és tapasztalatok birtokában, továbbá az Ellenőrző Testület 2005. évi tevékenységét tartalmazó jegyzőkönyvek ismeretében a beszámolóban a következőket tudom véleményezni: 1. A Kuratórium beszámolójával kapcsolatban törvényességi kétségem nem merült fel. 2. Egyetértek a beszámoló azon lényegi megállapításával, amely szerint a Kuratórium sürgeti „az MTV Rt. kiszámítható bevételekre épülő, független, veszteségmentes, tervezhető gazdálkodásának megoldását. A kuratórium megítélése szerint, a Magyar Televízió Rt-nél meglevő bizonytalanságok nem kedveznek a magyarországi demokrácia egyensúly megőrző alapcéljának” (25/2005. KH; 2005. július 7.). A Közalapítvány célja az Alapító Okiratnak megfelelően az, hogy gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás követelményeinek érvényesüléséről olymódon, ahogyan azt az 1996. évi I. törvény meghatározza. A Magyar Televízió finanszírozásának megoldatlansága, az alapvető működőképesség érdekében hozott kényszerintézkedések, a gazdasági, műszaki versenyképesség romlása ilyen módon veszélyezteti az alapítványi célok maradéktalan megvalósulását is, amire Ellenőrző Testületi tagként fel kell hívnom a figyelmet. 3. A beszámolóból is kiviláglik, 2005-ben nemhogy az új székház építése nem kezdődött meg, de a Kuratóriumon kívül álló okok miatt a pályázat kiírása se történt meg. Ez ugyancsak az alapítványi célok érvényesülését korlátozó tényező. 4. Helyénvaló felismerésnek tartom, hogy szükséges a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, modernizálása. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a Kuratórium szervezési és jogi munkacsoportja az Elnökséggel együtt hozzákezdett az átdolgozáshoz. Ugyanakkor nem tartom elegendőnek annak rögzítését, hogy ez a munka 2005-ben nem (azóta sem) jutott el az új SZMSZ létrehozásáig.
45
5. A digitális műsorterjesztés csak részben műszaki kérdés, döntően befolyásolja viszont a tartalmakat, bennük a közszolgálatiság követelményének érvényesülését. Ezt a 2005-ös beszámoló is hangsúlyozza, sőt, a Közalapítvány Elnöksége meg is fogalmazza ajánlásait a digitális műsorterjesztés törvénytervezetéről. Ezt a magam részéről csak támogatni tudom azzal – az alapítványi céloknak megfelelő kiegészítéssel –, hogy a döntő kérdés, a közszolgálatiság tartalmának meghatározása a digitális műsorterjesztés időszakára még várat magára. Budapest, 2006. december 22.
Bernát György a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratórium Ellenőrző Testületének tagja
46
Észrevételek az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testülete véleményéhez A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Ellenőrző Testületének írásbeli véleményét a következőkkel egészítem ki: Az Ellenőrző Testület véleményének alapjaival, mivel az a valóságnak megfelel, egyetértek. Ez a vélemény alátámasztja, hogy a Kuratórium és az Elnökség 2004-ben teljesítette feladatát és a törvényes keretek között végezte munkáját. Néhány megállapítással nem tudok egyetérteni, illetve egyekes kiegészítésre szorulnak a következők szerint: 1. Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása több éve van napirenden. A módosításhoz a Kuratórium tagjainak 2/3-os minősített szavazata szükséges. Több szövegtervezet készült. A Kuratórium nagy többsége egyetért a Szabályzat módosításával, ugyanakkor a részletekben, az egyes megfogalmazásokban jelentős eltérés van. Megfelel a valóságnak, hogy a Szabályzat számos rendelkezése nem felel meg a céljának. 2. Kuratóriumi ülések összehívása A 2005. évben az Elnökség és a Kuratórium közös munkájában, a korábbi évekhez nem tapasztalható módon, voltak fennakadások. A Kuratórium új összetétele csak 2005. év nyarán tudta elkezdeni a munkáját, mivel az újraválasztott kurátorok megbízólevelüket csak késve bocsátották a Kuratórium titkárságának rendelkezésére. Az első kuratóriumi ülésen számos napirendi pont volt és már a napirendi pontok száma körül is vita alakult ki. A napirendi pontokkal kapcsolatban az a gyakorlat alakult ki, hogy az Elnök a javaslatát az elnökség elé terjeszti és az Elnökség által jóváhagyott napirendi pontok alapján hívja össze a kuratóriumot. Az elnökségi ülésen részt vesz az Ellenőrző Testület képviselője is, így lehetősége van ezzel kapcsolatos álláspontját ott kifejteni. Számos más alkalommal a Kuratórium hasonló mennyiségű napirendi pontot meg tudott tárgyalni. Később a kurátorok egy része rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte, amelyet az Elnök öszszehívott. Sajnos olyan eset is előfordult, hogy nem lehetett a fegyelmet és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti tárgyalási rendet megtartani, voltak, akik felszólítás ellenére sem hagyták abba a felszólalást, illetve nem kaptak szót, mégis felszólaltak. Ezért egy alkalommal az Elnök, más alkalommal az elnökhelyettes is kénytelen volt azt a tényt rögzíteni a jegyzőkönyvben, hogy a rendes működést nem tudja biztosítani, a vitát nem tudja keretek között tartani, más eszköz hiányában távoztak a kuratóriumi ülésről. Ezekkel összefüggésben mind a Kuratórium néhány tagja, mind a Kuratórium Elnöke a Legfőbb Ügyészhez fordult annak érdekében, hogy a törvény helyes értelmezése egységes állásponthoz vezessen. Ilyen kérdések a kuratórium tagjainak felelőssége, összeférhetetlenségi szabályok, hatásköri szabályok, amelyekben javaslom az Országgyűlés Kulturális Bizottsága alakítsa ki iránymutató álláspontját. 3. Az m3-as csatorna Sajnálatos tény, hogy a tematikus csatornák, így az m3-as csatorna sem kezdte el működését. Az MTV Zrt. elnökét 2004-ben választotta meg a Kuratórium négy évre. Dr. Rudi Zoltán elnöki pályázatában többek között az szerepelt, hogy tematikus csatornákat kíván indítani a televízió keretein belül, mert ez felel meg a 21. század televíziózási gyakorlatának és a társadalmi igények jobb kielégítésének. Ezt a pályázatot a Kuratórium jóváhagyta, ennek alapján 2005. év elején a Televízió Elnöke az Elnökség hozzájárulását kérte az m3-as csatorna megindításához. Az Elnökség minden tagja tisztában volt azzal, hogy új tematikus csatorna megindítása az MTV érdeke. Az MTV Zrt. vezetése és a Kuratórium Elnöksége tájékoztatta erről a Magyar Köztársaság Országgyűlése Kulturális Bizottságát is. A Kuratórium a szükséges és hatáskörébe tartozó döntéseket meghozta, így az m3-as csatornára vonatkozóan is jóváhagyta az Üzleti Tervet, az adásidőt. 47
A kuratóriumi ülésen vita alakult ki arról, hogy az ORTT jogosult-e döntést hozni, az MTV jogosult-e további csatornákon műsort szolgáltatni, és egyes kurátorok a műsorok tekintetében is döntést kívántak hozni. Az MTV Zrt. vezetése szerint ezek a döntések nem tartoztak sem az Elnökség, sem a Kuratórium hatáskörébe. Az ORTT megadta a hozzájárulást az m3 csatorna indításához. Az MTV Zrt. Elnöke anyagi okokból, forráshiányra hivatkozva úgy döntött, hogy 2005. évben nem tudja indítani az m3-as csatornát. Budapest, 2007. február 27.
Dr. Czeglédi László MTV Közalapítvány Kuratórium elnök
48
