HADTUDOMÁNY
Felházi Sándor
A MAGYAR TÁBORI TÜZÉRSÉG AUTOMATIZÁLT HARC-, TŰZVEZETÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE A XXI. SZÁZADBAN „Az ahogyan a jövőről gondolkodtok, keretet szab annak, amit a jövőről gondoltok, amely meghatározza, hogy mit tesztek a jövő érdekében.” A Haderő XXI. hadműveletei TRADOK 525-5, 5. o.
A tüzérség megalakulásától kezdődően meghatározó szerepet töltött be a tűzzel való pusztítás folyamatában. Feladatait az összfegyvernemi csapatokkal szoros együttműködésben hajtotta végre, és a jövőben is csak a szoros együttműködésen alapuló tevékenység vezethet sikerre. Az újszerű hadműveletek és harcok maximálisan megkövetelik a csapatok harctevékenységeiben a határozottságot, a lendületet, a dinamikusságot, az erők és eszközök magas szintű együttműködését és vezetését. Ezek a jellemzők azonban a katonai szervezeteken belül folyamatos ellentmondásokat idézhetnek elő a vezetési rendszerben. A megnövekedett információtömeg, a lehetséges harchelyzetek változatossága, a végrehajtandó intézkedések és az elhatározás a korábbinál rövidebb idő alatti meghozatala óriási kihívást jelent ma a tüzérség részére, amely a katonai szervezetek általános rendszerében kiemelt helyet foglal el, és tevékenységével döntő mértékben hozzájárul a harctevékenység sikeréhez. A haderők fő feladatát a jövő század elején is az adott ország fegyveres védelme fogja képezni. Ennek megfelelően „…megnőtt és összetettebbé vált a kockázatok
köre. Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenő politikai-társadalmi-gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a globális veszélyforrásoktól sem.”[1] A Magyar Köztársaságban elsődlegesen úgy kell meghatározni az ország védelmével kapcsolatos feladatokat, hogy az ország hadereje legyen képes a honi területen végrehajtandó feladatait NATO szövetséges segítsége nélkül is teljesíteni. Ahhoz, hogy ez a haderő megfeleljen rendeltetésének, olyan fejlesztési irányokat kell a részére meghatározni, amelyek tekintettel vannak az ország gazdasági teherbíró képességére, ugyanakkor figyelembe veszik a legfejlettebb országoknak a jövő évezred hadviselésével kapcsolatos elgondolásait. Ezeket a gondolatokat fogalmazza meg a „Reform 2000—2010. Átalakul a haderő” hosszú távú fejlesztési program szerzői kollektívája is. A követelmények viszont csak egy olyan minőségi haderővel biztosíthatóak, amely megfelelő technikai színvonalon álló felszereléssel, nagy mozgékonysággal és tűzerővel, továbbá megfelelően kiképzett és felkészített állománnyal rendelkezik. Kiemelkedik ezen kritériumok közül is a vezetési rendszer átalakításának, fejlesztésének szükségessége, amelynek létrehozásánál alapkövetelmény a modern informatikai technikák bevezetése és széles körű alkalmazása. A tüzérfegyvernem fejlesztési feladatainak is az egyik legfontosabb területét képezi egy modern tábori tüzér automatizált vezetési rendszer kialakítása, amely automatizálja a tűztámogatás vezetését, irányítását, összeköttetéseket tart más vezetési alrendszerrel, támogatja a tüzérség „rendszerben” való alkalmazását. Kutatásaim során a fejlett országok tábori tüzérségének automatizált harc-, tűzvezetési és információs rendszereit, azok kialakítási lehetőségeit vizsgáltam, elemeztem, aminek keretében elsődlegesen az amerikai tűzvezető rendszerrel, az AFATDS[2]-el foglalkoztam. Az elemzés során elsősorban az automatizált vezetési rendszerek létrejöttéből kiindulva, tüzér szakmai szempontból vizsgáltam a vezetési rendszerek kialakulásának szükségességét, lehetséges felépítését, a rendszerekkel megoldható feladatokat, amelyek megfogalmazásakor felhasználtam a rendszerek kialakításával összefüggő, rendelkezésre álló kísérleti gyakorlatok eredményeit és tapasztalatait. Áttanulmányoztam a más rendszerekhez való kapcsolódási lehetőségeket és együttműködési képességeket a NATO feladatkörein belül. Úgy érzem, ezen produktumok alapján megfogalmazható, hogy a Magyar Honvédség tüzérségének vezetési rendszerét a jövőben milyen irányban érdemes fejleszteni, figyelembe véve a fegyvernem átalakulásával, a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatos főbb feladatokat.
A kutatásaim folyamán nem lehetett figyelmen kívül hagyni a Népszava 1998. szeptember 12. szombati számában közzétett „Rand Corporation” jelentést, amelyben az amerikai szakértők csoportja hosszú távon egy kisebb létszámú, de a jelenleginél mozgékonyabb haderő létrehozását ajánlja Magyarországnak. Ez a javaslat találkozott a magyar szakemberek haderőfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseivel is, melyek — a tüzérségre is kiható — egyik megállapítása, hogy a CFE-ben[3] meghatározott 840 db, 100 mm feletti tüzérségi löveg helyett jelenleg 621 db található, de a későbbiekben még ennél is kevesebbre, 316 db-ra lesz szükség. Az említett jelentés hosszú frontvonal megvédésére képes, könnyű fegyverzetű, mozgékony, korszerű tüzérséggel ellátott összfegyvernemi dandárok létét szorgalmazza. (1. sz. ábra)
Mindezen változások, továbbá a tüzérség szervezetének, technikájának jelentős csökkentése arra kell, hogy inspiráljanak bennünket, kutatókat, tüzér szakembereket, hogy a fegyvernem fejlesztésénél olyan erőtöbbszöröző tényezőket keressünk, amelyek létrehozásával biztosítható lesz a manővererők maximális tűztámogatása mellett a harc sikere. A tüzérségi rendszer kialakításának egyik fontos területét képezi a fegyvernemi vezetés automatizálásának megvalósítása.
A FEJLETT ORSZÁGOK TÁBORI TÜZÉRSÉGÉNEK JELENLEGI VEZETÉSI RENDSZEREI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE (AMERIKAI, NÉMET, BRIT, FRANCIA ÉS OROSZ RENDSZEREK) A fejlett országok hadseregeiben maximális a törekvés arra, hogy a harc, illetve a hadművelet vezetésének automatizálása minél tökéletesebben kialakuljon. A NATO országok tüzérségénél a célok felderítése, az optimális pusztítóeszköz kiválasztása, az információk digitális eszközökön való továbbítása már hosszú ideje meg van oldva, és nagy hatékonysággal segíti a tüzérség tevékenységét. Ezek a rendszerek már ismertek. Fejlesztésük, rendszeresítésük a hetvenes években indult meg, és napjainkban is folyamatosan tökéletesítik ezeket az automatizált tűzvezető rendszereket. Ilyen ismertebb automatizált rendszerek: ¨ TACFIRE — parancs- és információs rendszer a tüzérségi tűz tervezéséhez és vezetéséhez (egy rendszerben működteti a különböző szintű tűzvezető központokat, a felderítő- és pusztítóeszközöket, USA); ¨ ATILA — hasonló a TACFIRE-hoz, 18 üteg tűzvezetését képes egyidőben kiszolgálni (francia); ¨ ADLER — parancs- és információs rendszer az osztály- és dandárszintű tűz tervezéséhez és vezetéséhez (német); ¨ BATES — hadosztályszintű tüzér célmegsemmisítő rendszer (brit); ¨ KAPUSZTNYIK — osztályszintű tűzvezetési rendszer (orosz); ¨ de ezek mellett még meg lehet említeni más fejlett rendszereket is, mint pl. a DAVID (izraeli), SEDA (olasz), MIA (svéd), FIST (holland), QUICKFIRE (brit), a kínai DSX—3, FACE (brit) rendszereket és ezek továbbfejlesztett, korszerűsített változatait. A tüzérség sikeres alkalmazásának alapfeltétele a gyorsaság és a pontos tűzvezetés kell, hogy legyen. A fejlett országok tüzér szakemberei felismerték azt, hogy a tüzérség harci alkalmazása terén felmerülő problémák elsősorban nem a lövegekkel, hanem a tűzvezetéssel, harcvezetéssel vannak kapcsolatban. Az általam elemzett tüzér vezetési rendszerekről a következő főbb gondolatokat tartom lényegesnek:
Az analizált tüzér automatizált vezetési rendszerek is azt bizonyítják, hogy a jövőben még inkább felértékelődik a tüzérség szerepe az összfegyvernemi harcban. A tüzérség rendszerben való gondolkodása a továbbiakban is az egyetlen járható út. Elsősorban a fejlett gazdasággal és ipari háttérrel rendelkező országok szárazföldi haderőiben szánnak jelentős szerepet a tábori tüzérségnek, amely a jövőben is az egyik legnagyobb szárazföldi tűzerőt fogja képezni, de minden NATO-tagállamban törekednek a tüzérség automatizált vezetési rendszere teljességének kialakítására. Kutatásaim során megállapítottam, hogy minden szárazföldi haderőben folyamatosan fejlesztik valamilyen szinten a tüzérség harcászati automatizált vezetési rendszerét. A külföldi katonai szakirodalom a tüzérség fejlesztésével kapcsolatban elsősorban abból indul ki, hogy a TÜZÉRSÉGET, MINT RENDSZERT KELL FEJLESZTENI, amelyen belül a fejlett automatizált vezetési rendszerek létrehozása, fejlesztése a kiemelt feladat. A fejlett országokban az 1980-as évektől kezdtek elterjedni a tüzér automatizált vezetési rendszerek, de az azóta eltelt 15-20 év során nagyobb részük elavult, és a rendszerek létrehozásakor meghatározott normatívák is megváltoztak (vezetési szintek, alkalmazott berendezések mutatói, információáramlással kapcsolatos normatívák). Ilyen rendszer az amerikai TACFIRE, a brit FACE, a német FALKE. A meglévő rendszereknél megállapítható, hogy a bevált automatizált rendszereket a lehetőségeikhez mérten, illetve a szükségleteknek megfelelően folyamatosan fejlesztették. Ez jellemző az általam vizsgált esetekben. Az analizált tüzérségi rendszereknél általánosan megállapítható: ¨ az automatizált vezetés valósul meg hadtest, hadosztály szinttől egészen a lövegekig (kijelző egységekig); ¨ a lőelemek kiszámolása az ütegek szintjén történik, míg a tűzfeladatok tervezése, elosztása, a tűz vezetése, a logisztikai biztosítás megszervezése tüzérosztály, illetve annál magasabb szinten kerül végrehajtásra; ¨ biztosítva van az alegység szintű vezetési rendszerek csatlakozási lehetősége a magasabb szintű automatizált vezetési rendszerekhez; ¨ a rendszerek alkalmazásával a vezetett tüzér szervezetek állománya ütegenként 6-8 löveg, osztályonként (ezredenként) 3-6 üteg; ¨ a cél felderítésétől a tűzmegnyitásig számított reagálási idő átlagosan 15-40 másodperc; ¨ a ballisztikai számítógépek alkalmazása vagy egy csatlakozási lehetőséggel, vagy már eredetileg az adott rendszerbe beépítve valósult meg;
¨ a rendszerekben funkcióikból adódóan négyféle számítógépegységet különböztetnek meg: — parancsnoki vezetési számítógépek (üteg-ezredig); — tüzér harcászati (felderítő) terminálok; — lövegkijelző egységek; — ballisztikai számítógépek. A kilencvenes években rendszerbe állított tüzér automatizált vezetési rendszereknél a régebbiekhez képest már egy újabb nagy ugrás következett be. A nagyobb sebességű mikroprocesszorok (16-32 bit) alkalmazásával, a megnövekedett tárolókapacitási lehetőségekkel, a tüzérség reakcióidejének — osztály szinten 10 másodperc alá történő — csökkenésével, a korszerű rádióállomások alkalmazásával már a XXI. század vezetési rendszerének követelményeit teljesítik.
A MAGYAR HONVÉDSÉG TÁBORI TÜZÉRSÉGÉNEK JELENLEG MEGLÉVŐ AUTOMATIZÁLT TŰZVEZETÉSI RENDSZERE Mindenki által ismert, hogy a kilencvenes években megkezdett haderőcsökkentés a tüzérség szervezeti felépítésére is jelentősen kihatott. Szervezeti változások következtek be hadosztály, dandár szinten és a páncéltörő szervezetek strukturális kereteiben is. A szervezeti változásokkal párhuzamosan az MH tábori tüzérsége automatizált tűzvezetési rendszerének az ÁRPÁD-nak a fejlesztése, ha zökkenőkkel is, de folytatódott. Az 1980-as évek elején a HM olyan döntéseket hozott, amelyek előirányozták a tüzérség fejlesztésének és korszerűsítésének szükségességét. Ezek a döntések az alábbi területeket jelentették: ¨ a tüzéralegységek vezetési rendszerének minőségileg magasabb szintre emelése; ¨ a gyors hely- és iránymeghatározás technikai feltételeinek megteremtése;
¨ a tűzmegnyitáshoz szükséges idő csökkentése korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazásával; ¨ a vezetési rendszer automatizált működésének magasabb szintje. Ennek következtében a Magyar Honvédségen belül jelentős munkálatok kezdődtek el a tüzéralegységek vezetésének korszerűsítése érdekében. Az összfegyvernemi csapatok haditechnikai eszközei a nyolcvanas évek elejére jelentős fejlesztésen mentek keresztül. Ennek következtében egyértelművé vált, hogy a tüzérség tűztámogatási feladatai és harci képességei terén is változások szükségesek, mivel a tűztámogatás eredményesen akkor biztosítható, ha az összfegyvernemi és tüzéralegységek korszerűségének szintje közel azonos. Ezekben az években már jelen voltak a tüzércsapatok szervezetében az önjáró tüzérosztályok és a sorozatvetők, amelyek jelentősen növelték a tüzérség harci hatékonyságát. Azoknál az önjáró osztályoknál, amelyek rendelkeztek MASINA típusú vezetési rendszerrel, ugrásszerű javulás következett be a tüzérosztály önálló harc- és tűzfeladat megoldásának képességében. Viszont ez jelentős különbséget is jelentett a hagyományos vontatott, illetve a MASINA (1V12) vezetési rendszerrel nem rendelkező tüzérosztályokkal szemben. Ezek a különbségek elsősorban a manőverezőképességben, a tűzkészség eléréséhez szükséges idő rövidülésében és a lőelemek megállapításának pontosságában jelentkeztek. A probléma megoldására, továbbá a már említett HM határozat alapján 1982-től elkezdődött egy intenzív fejlesztési munka, aminek eredményeként elkészült az első hazai gyártású tüzér automatizált tűzvezető és információs rendszer, az ÁRPÁD. Az ÁRPÁD automatizált tűzvezető rendszer teljes mai formába való kifejlesztése három szakaszra bontható. (2. sz. ábra) A folyamatábra alapján kérdésként fogalmazható meg: Hogyan, milyen irányban folytatódjon a rendszerszemléletű magyar tüzérség 2010-re való kialakításához a tűzvezető rendszer fejlesztése, modernizálása? Jelenleg a Magyar Honvédség tüzérségén belül több önjáró tüzérosztály is rendelkezik ÁRPÁD típusú automatizált tűzvezető rendszerrel. Az ezekkel az osztályokkal végrehajtott gyakorlatok bebizonyították, hogy a tüzérosztály szintű automatizált tűzvezető rendszer egy korszerű, magas színvonalú tűzvezetést biztosító struktúra, amely felveszi, illetőleg felveheti a versenyt a fejlett nyugati hadseregek hasonló kategóriájú automatizált tűzvezető rendszereivel a harc- és tűzvezetés terén és a tüzérségi lövészet hatásosságában.
A mai korszerű harceljárások viszont megkövetelik a fejlett tűzvezető rendszerekkel ellátott tüzérosztályok harcának és tüzének magas szintű vezetését, amelyet csak akkor lehet megvalósítani, ha az ezen alegységek harcát vezető parancsnokok és törzsek fejlett, magas színvonalú technikai rendszerrel rendelkeznek. Ez a követelmény megmutatja azt az utat, amelyet követni kell a közeljövőben a fejlesztések terén. Meggyőződésem, hogy az ÁRPÁD típusú tűzvezető rendszer sikeres rendszerbe állítása után ki lehet fejleszteni a vontatott tüzérség és sorozatvető alegységek automatizált tűzvezető rendszerét. A tűzvezető rendszerek kialakításával párhuzamosan, a meglévő és a jövőben is alkalmazható felderítési eszközökkel, illetve új felderítő eszközök beszerzésével (pl. röppálya felderítő lokátor, pilóta nélküli felderítő repülőgépek stb.) ki kell alakítani a különböző típusú „támogató” felderítő alrendszereket. Ezen alrendszerek koordinálását végezné egy magasabb szintű TÁBORI TÜZÉR AUTOMATIZÁLT HARC-, TŰZVEZETÉSI- ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER, amelynek feladata az automatizált tűzvezető rendszerek és felderítő rendszerek integrálásával a tüzérosztályok (ütegek) harcának és tüzének automatizált vezetése, irányítása. A magyar tüzérség jelentős részét napjainkban a vontatott tüzérség teszi ki, amely még nem rendelkezik korszerű vezetési eszközökkel. Így a legsürgősebb fejlesztési
feladatoknak az ÁRPÁD rendszer további fejlesztésén kívül arra kell irányulniuk, hogy ezeknek az alegységeknek korszerűsítsék a harc- és tűzvezetését.
EGY KORSZERŰ MAGYAR TÁBORI TÜZÉR AUTOMATIZÁLT HARC-, TŰZVEZETÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztési koncepciójában egyértelműen megfogalmazódik, hogy a jövő magyar szárazföldi hadereje szervezetét tekintve hadtest-dandár felépítésű lesz. Ennek egyenes következménye a tüzérfegyvernem szervezeti felépítésének megváltozása is. A jövő tüzérségének megteremtésekor figyelembe kell venni azokat az alapkövetelményeket, amelyek szerint a szárazföldi haderő rendelkezzen megfelelően kiképzett állománnyal, NATO kompatibilis technikai eszközökkel és fegyverzettel, nagy csapásmérő képességgel és mozgékonysággal. A vezetés terén szintén alapkövetelményként fogalmazódik meg a NATO vezetési rendszerével való interoperabilitás. Az új vezetési rendszerek létrehozásánál a vezetés és irányítás területén a legfejlettebb informatikai eszközök bevezetésének és alkalmazásának kell prioritást kapniuk. A 2010-ig elkészített fejlesztési programokban a fent említett követelményekhez arányos ütemezést alakítottak ki. Ebben a TÜZÉRSÉG részére is meghatározták, hogy a 10 éves fejlesztési folyamat végére RENDELKEZZEN OLYAN AUTOMATIZÁLT VEZETÉSI RENDSZERREL, AMELY KÉPES A TŰZTÁMOGATÁSI FELADATOK TELJES SPEKTRUMÁNAK KEZELÉSÉRE. A szervezeti átalakítás a tüzérség struktúrájában és alkalmazásában is markáns változásokat követelt és követel. Ki kell alakítani a fegyvernemben a NATO szemléletet, gondolkodást, létre kell hozni az új alkalmazási elveket stb. Ennek érdekében a Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkar Tüzérfőnöksége gépesített lövészdandár szintig elkészítette azokat az új tűzvezetési és tűztámogatási elveket, amelyek biztosítják a NATO kompatibilis alkalmazást. Ebben az anyagban is megállapítottuk, hogy a tüzérség alaprendeltetése nem változik, sőt szerepe a jövőben felértékelődik. Alapvető feladata továbbra is az összfegyvernemi csapatok folyamatos, időbeni és hatásos tűztámogatása lesz. A NATO elvek szerint a tüzérség a harctámogatás kereteibe tartozik, és feladata szerint két alapvető kategóriát lehet megkülönböztetni: a közvetlen támogató
(dandárszintig) és az általánosan támogató tüzérséget (dandárszint felett). Mivel tüzérségi eszközeink lőtávolsága még jó ideig nem lesz NATO kompatibilis, ezért az elsődleges feladatnak a manővererők közvetlen támogatását kell tekintenünk, főleg azért, mert harci helikopterek vonatkozásában is kedvezőtlen helyzetben vagyunk. A két alapfeladat hatékony végrehajtása érdekében azonban létre kell hozni egy olyan központosítást, amelynek keretében integrálni lehetne a tüzéralegységek és felderítőeszközök tevékenységét. Megítélésem szerint az említett tüzérségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az funkcionálisan egyesítsen több automatizált vezetési rendszert (alrendszert). A rendszer kialakításánál tervezni kell az együttműködés biztosítását a kidolgozásra váró szárazföldi hadműveleti automatizált vezetési rendszerrel, továbbá a koalíciós feladatok végrehajtása tekintetében a NATO fejlett tüzérségi vezetési rendszereivel. A tüzérség fejlett automatizált vezetési rendszere (3. sz. ábra) a hadtest alárendeltségébe tartozó tábori tüzérség vezetésére szolgál. Felépítését tekintve a tűzvezető- és a felderítő alrendszerből áll.
A TŰZVEZETŐ ALRENDSZEREN belül a 122 mm-es önjáró osztály részére 1986-tól már KIFEJLESZTETTÉK AZ ÁRPÁD ATR-t, amely jelenleg korszerűsítés alatt áll. A további tüzérségi eszköztípus (vontatott ágyútarack és sorozatvető) részére meg kell kezdeni az ÁRPÁD ATR fejlesztési eredményeire alapuló, hazai fejlesztésű tűzvezetési rendszerek kialakítását.
A FELDERÍTŐ ALRENDSZEREK vonatkozásában jelentős fejlesztést kell végrehajtani. Ezt elsősorban a fejlett országok által alkalmazott felderítőeszközök beszerzésével javaslom megvalósítani. Mivel a tűztámogatás meghatározó elemét a felderítés képezi, ezért ilyen technikai eszközök beszerzése és rendszerbe állítása prioritást kell, hogy élvezzen. Feladatát tekintve a felderítési adatok gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására és az információk továbbítására szolgál. Véleményem szerint a felderítő alrendszerek a következő elemekből kell, hogy álljanak: ¨ passzív felderítőeszközök rendszere (optikai és hangfelderítő); ¨ tüzér légi felderítőeszközök rendszere (tüzér felderítő helikopter); ¨ röppálya felderítő rádiólokátor rendszer (ARTHUR, COBRA, ANTPQ—36, ANTPQ—37); ¨ technikai felderítőeszközök rendszere (pilóta nélküli felderítő repülőgépek, pl. Szojka 3, vagy komplex felderítő repülőgépek, illetve rádiólokátorok); ¨ mozgó célfelderítő lokátor rendszer (SZNÁR 10, PSZNR—5); ¨ automatizált meteorológiai rendszer. A tüzérség fejlett automatizált vezetési rendszere lehetővé teheti az alrendszerek közötti, a hierarchiához kevésbé kötődő vezetési struktúra alkalmazási felhasználását, amelynek következtében egy adott tűzvezető alrendszer bármikor képes a rendszerben lévő valamennyi felderítő alrendszerhez történő közvetlen csatlakozásra. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a rendszerben zajló folyamatok másodpercek alatt zajlanak le! A kialakítandó tüzér automatizált vezetési rendszert — annak értelmében, hogy a tüzérség jelenti a tűztámogatási feladatok végrehajtásában az alapvető elemet — úgy kell létrehozni, hogy az biztosítsa az információcserét a magyar haderő más tűztámogató rendszereivel is. A fejlesztési feladat végrehajtásának kulcsa, hogy már a tervezés fázisában meg kell határozni azt a közös hardver-szoftver alapot, amelyre ezen felsorolt alrendszerek az együttműködés érdekében kidolgozhatják a jövőbeni alkalmazhatóság kereteit. Mivel a fejlett NATO-tagállamok automatizált tüzér vezetési és irányítási rendszerei olyan fejlesztési fázisban vannak, hogy a német, az amerikai, a francia és brit tüzérségi rendszerek mára már képesek a nemzetközi, „közös, azonos nyelvű” együttműködésre, CÉLUNK kell, hogy legyen A SZÖVETSÉGES TŰZTÁMOGATÓ RENDSZEREKKEL VALÓ INTEROPERABILITÁS MEGTEREMTÉSE.
JAVASLATOK A TÜZÉRCSAPATOK VEZETÉSÉNEK FEJLESZTÉSÉRE A Magyar Honvédség tüzérségének korszerűsítési irányvonalait Magyarország NATO csatlakozása függvényében kell vizsgálni. A lehetségesnek tartott javaslatok megtétele a nyugati és keleti szakirodalom tanulmányozásával és régiónk hasonló problémákkal küzdő országainak katonatudósai által megfogalmazott megoldási javaslatok figyelembevételével célszerű. Ezt a szükségszerűséget az orosz katonatudósok is osztják. Felismerték, hogy a tüzérség mennyiségi fölényére alapozott alkalmazási elvek a CFE szerződés életbelépésével és végrehajtásával idejüket múlták. A hagyományos vezetési módszerekkel és eszközökkel irányított tüzérség ma már nem életképes. „Napjaink tudományos kutatásai és gyakorlati eredményei azt mutatják, hogy a korszerű hadműveletekben a rakéta- és tüzércsapatok lehetőségeik csak 40-60 százalékát tudják realizálni. Ennek a potenciális lehetőség veszteségnek több mint a felét a vezetés alacsony szintje okozza.”[4] Az előrelépést a tűztervezés időciklusának csökkentésében és a vezetés operativitásának növelésében látják. Felismerték, hogy a hadműveleti célok elérésének a vezetés ugyanolyan fontos összetevője, mint a tűzeszközök és lőszerek mennyisége és minősége.[5] Ez a felismerés alátámasztja azt a megállapítást, amely szerint a fejlesztések során a dandár és a magasabb szintű tüzérség viszonylatában — első lépésként — az alegységek és a törzsek vezetési eszközeinek a korszerűsítésére kell a fő hangsúlyt helyezni. A tűzeszközök technikai korszerűsítése a zászlóalj-harccsoport tüzérségénél már ezzel párhuzamosan indokolt. A korszerűsítés következő lépését a dandár- és a magasabb szintű tüzérség felderítő- és bemérő eszközeinek technikai fejlesztése, illetve a szárazföldi vezérkar közvetlen tüzérség nagy hatótávolságú tüzérségi rendszereinek (pl. MLRS[6]) beszerzése képezi. A technikai fejlesztés ezt követő szakaszában indokolt az általános támogató feladatokat megoldó tüzérség fegyverzetváltása. A vezetési eszközök és rendszerek fejlesztésének fő irányai: ¨ korszerű híradó és adattovábbító eszközökkel felszerelt, zászlóalj- és dandárszinten lehetőleg páncélozott technikai eszközök beszerzése;
¨ a harcászati számvetések végrehajtásához, valamint a tűzzel való pusztítás tervezéséhez szükséges információ és adatfeldolgozó számítógépes rendszer kialakítása; ¨ a tábori tüzérség jövőbeni automatizált harc-, tűzvezetési és információs rendszerének elméleti kialakítása, majd a követelmények és szabványok meghatározása után, „alulról-felfelé” történő építkezéssel az alrendszerek létrehozása, kialakítása; ¨ a jelenlegi ÁRPÁD tűzvezető rendszer további korszerűsítése, alkalmassá tétele a különböző típusú felderítőeszközök (pl. hangfelderítő, röppályafelderítő) adatainak vételére, feldolgozására; ¨ az ÁRPÁD tűzvezető rendszer korszerűsítése mellett meg kell kezdeni a vontatott tüzér- és sorozatvető alegységek kiszolgálására képes automatizált tűzvezetési rendszerek létrehozását; ¨ a felderítési adatok gyűjtésének, értékelésének, tárolásának és továbbításának automatizálása (számítógépes rendszerének megteremtése), illetve a különböző típusú felderítő alrendszerek létrehozása (pl. passzív eszközök, technikai felderítőeszközök alrendszere); ¨ a zászlóalj, dandártüzérség lőelem-megállapító számítógépeinek egységesítése, kapcsolódási lehetőségeik megoldása; ¨ a nem megfigyelhető célok mennyiségének csökkentése a különböző típusú rádiólokátorok, robotrepülőgépek alkalmazásával.
ÖSSZEGZÉS Cikkemben az eddigi kutatási eredményeimre alapozva, a tüzérség rendszerben való alkalmazását, azon belül a tüzérség automatizált vezetésének szükségszerűségét és kifejlesztésének lehetséges irányait, a rendszer tűzvezetési és felderítő alrendszereinek kialakítását és az azzal kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket ismertettem. A vezetés folyamatában a gyors és megalapozott döntések alapját a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló információ képezi. Ez a tény az adott katonai szervezet információ-feldolgozási rendszerének igen magas fokú szintjét követeli meg.
A legfejlettebb országokban végrehajtott gyakorlatok és az Öböl-háború tapasztalatai bebizonyították, hogy a komplex automatizált vezetési rendszer bevezetése egyértelműen fokozza a tüzérség harci alkalmazásának hatékonyságát, és drasztikusan csökkenti a tüzérség harcfeladatainak végrehajtásához szükséges időt, csökkenti a lőszerfelhasználást, növeli a pontosságot és a túlélőképességet. Ezeket az eredményeket figyelembe véve és a saját technikai lehetőségeinket ismerve arra kell törekedni, hogy a haderőn belül a tüzércsapatok vezetésének és a törzsek munkájának meggyorsítását, továbbá minőségének javítását biztosítsuk. További feladatként meg kell valósítani (4. sz. ábra) a vontatott és a sorozatvető tüzérség alegység szintű tűzvezetési rendszereinek létrehozását, amelyekkel párhuzamosan a fejlett országok fejlesztései (eszköz, rendszer) eredményeinek felhasználásával létre kell hozni a felderítőerők, -eszközök rendszerbe foglalását. Ezt követően a létrehozott tűzvezető alrendszerek és a felderítő alrendszerek egy egységes integrált tábori tüzér automatizált vezetési rendszerének megvalósítását.
MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY A TÜZÉRSÉG KOMPLEX RENDSZERÉNEK TELJES KÖRŰ LÉTREHOZÁSA 2010-IG a rendszer elvének elfogadását követően, az alrendszerek folyamatos kialakításával, fejlesztésével, beszerzésével MEGVALÓSÍTHATÓ. A rendszer létrehozásánál elsődlegesen a hazai ÁRPÁD ATR tapasztalataira, az azt létrehozó szakembergárdára, a hazai elektronikai háttérre kell alapozni. Ennek megfelelően a hosszú távú fejlesztési ciklus első harmadának végére (2003) megvalósulhatna valamennyi tűzvezető alrendszer automatizálása (önjáró,
vontatott, sorozatvető). Ezzel egyidőben megkezdődhet a felderítő eszközök alrendszerré történő átalakítása. A tüzérség hatékony alkalmazása a TÜZÉR RENDSZER teljes vertikumának kiegyensúlyozott fejlesztését, rendszerben történő alkalmazását feltételezi, mivel bármely hiányosság drasztikusan csökkenti a rendszer egészének hatékonyságát, illetve a támogatott összfegyvernemi erők sikeres tevékenységét. Befejezésül: Mi a XXI. század tüzérfegyvernemével foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek együtt kell, hogy gondolkodjunk a tüzérség rendszerben történő alkalmazásának megvalósítása terén, mivel csak a rendszerszemléletű gondolkodás jelentheti a közös szakmai jövőnk alapvető garanciáját.
FELHASZNÁLT IRODALOM ANASZIMOV, V. G.—ANASZIMOV, E. G.: A rakéta- és tüzércsapatok vezetésének problémái a hadműveletekben. Voennaja Miszl, 1997/2. sz. A Haderő XXI. hadműveletei. TRADOK 525-5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁGI ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI. MAGYAR KÖZLÖNY, 1998/ 120. SZ. REFORM 2000—2010. ÁTALAKUL A HADERŐ. A HVK TUDOMÁNYSZERVEZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA, BUDAPEST, 2000.
[1] A Magyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikájának alapelvei. Magyar Közlöny, 1998/ 120. sz., 8272. o. [2] AFATDS — Advanced Field Artillery Tactical Data System — Fejlett tábori tüzér harcászati vezetési rendszer. [3] CFE — Treaty on Conventional Armed Forces in Europe — Az Európai Hagyományos Erőkről szóló Szerződés. 1990. november 19. [4] Anaszimov, V. G.— Anaszimov, E. G.: A rakéta és tüzércsapatok vezetésének problémái a hadműveletekben. Voennaja Miszl, 1997/2. sz., 41. o. [5] Uo. 42. o. [6] MLRS — Multiple Launch Rocket System — Sorozatvető rendszer.
