A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer
Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása)
Tőkefedezeti (öngondoskodás)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
1
Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági értelemben: az állam beszedi a járulékot, kötelezettséget vállal a nyugdíjfizetésre (eladósodik!), és teljesíti aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségét (törleszti adósságát). Hasonlít a mechanizmus az államadósságra.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Felosztó kirovó Az ilyen államadósság előnye az állam szempontjából: változtathatja a kondíciókat (nyugdíjemelés mértéke, nyugdíjkorhatár). Mikor tesz ilyet? Ha nem talál elegendő finanszírozást kötelezettségeire: a demográfiai folyamatok kedvezőtlenül változnak (elöregedés) → kedvezőtlen demográfiai helyzet esetén a járulékfizető szempontjából rossz kondíció jellemzi a felosztó-kirovó rendszert. Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
2
A magyar munkaerőpiac
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Az alacsony aktivitás
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
3
Az 1996-os nyugdíjreform Célja: - Az öngondoskodás szerepének erősítése - A demográfiai okokból hosszabb távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megváltoztatása.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
A nyugdíjreform főbb elemei Paradigmatikus elem: - Tőkefedezeti pillér bevezetése Parametrikus elemek: - Korhatáremelés - Svájci indexálás (50-50%-os bér-, árindexálás) - Degresszív nyugdíjszámítás megszűnése (2013) - Nyugdíjjárulék-alap szélesítés Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
4
Nyugdíjreform II. „Átlépők”: járulékaik egy részét magánnyugdíj-pénztárba fizetik, kevesebb állami nyugdíjra lesznek jogosultak.
„Bennmaradók”: a korábbi nyugdíjra lesznek jogosultak
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Nyugdíjreform III. Lakossági szemszögből: Az átlépő elveszíti a magasabb állami nyugdíjra vonatkozó jogosultságát. Ezt kompenzálhatja, hogy piaci hozammal kecsegtető befektetésekre tesz szert a magánnyugdíjpénztárak befektetései révén.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
5
1998 Aktív Aktív nem
Nem aktívak
átlépők
átlépők
Nyugdíjas korúak
ma Nem
Aktív
aktívak
átlépők
Aktív nem átlépők
10 év múlva Aktív
Nem aktívak
átlépők 20-30 év múlva Aktív
Nem aktívak
átlépők
Gazdaságpolitika Tanszék
Gazdaságpolitika Tanszék
Nyugdíjas korúak Nyugdíjas korúak Új nyugdíjasok
Régi nyugdíjasok
Madár István
Madár István
6
A bérek járulékai Magánnydpénztári tagdíj 8% Nydjár.
Eü-i jár.
Eü-i jár.
24%
5%
6%
Munkáltató
Bruttó bér
Nydjár. 1,5%
Munkavállaló
100%
I. pillér: 25,5% II. pillér: 8%
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998-as kiindulóállapotból)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
7
A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998-as kiindulóállapotból + parametrikus elemek)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
A jelenlegi kalkuláció szerint…
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
8
A felosztó-kirovó rendszer fenntarthatósága (az 1998 utáni lépések hatása) Az implicit adósság fogalma: az állami nyugdíjrendszer jövőbeli hiányainak jelenértéke
A járulékcsökkentés elmaradt, emelés lett helyette. Így már elég lehet például a folyamatos korhatáremelés és az inflációkövető indexálás.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
A nyugdíjrendszer fenntartható, ha…
A vizsgált forgatókönyvek: 1) az árindexálás bevezetése a már megállapított nyugdíjak évenkénti növelésében, 2) a várható élettartam növekedésével arányos korhatáremelés, és 3) a járulékok arányosítása. Az eredmények bővebb értelmezése és a modell (fentieken kívüli) korlátai a publikált tanulmányban találhatók meg. Az európai gyakorlatban bevett árindexálás a nyugdíjrendszerből adódó nettó implicit kötelezettségek mértékét a GDP mintegy 70 százalékával csökkentené (ld. alulról a második görbét). A törvényi nyugdíjkorhatár élettartammal arányos emelése, amely biztosítaná, hogy a munkában töltött évek aránya a nyugdíjas évekhez képest ne csökkenjen, az IPL értékét további közel 75 százalékponttal mérsékelné, így a rendszer az adott járulékok szintje mellett kb. 2015-től teljesen önfinanszírozóvá válna (ld. az ábrán a legfelső görbét).
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
9
További kérdések - 0. pillér félmillió ember nem szerez nyugdíjjogosultságot - A befizetők harmada minimálbéres - NDC rendszer (felosztó-kirovó, egyéni „számlás”, rugalmas, fehérítésre ösztönző)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Nyugdíjkorhatárok
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
10
A nyugdíjrendszer degresszivitása
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
2. rész: a tőkefedezeti rendszer
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
11
Mivel kecsegtet a 2. pillér? A nyugdíjpénztári megtakarítások időtávja esetében 1-2 százalékpontos többlethozam is nagyságrendi különbséget eredményez a megtakarítások végső értékében. többlethozam időtartam(év) 5 10 15 20 30 40
1%
2%
3%
4%
5%
1,03 1,06 1,08 1,11 1,17 1,23
1,06 1,12 1,18 1,24 1,38 1,54
1,09 1,18 1,28 1,38 1,63 1,94
1,13 1,25 1,39 1,55 1,94 2,47
1,16 1,32 1,51 1,74 2,33 3,17
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az elmúlt 80 évben az USA-ban? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Befektetés futamideje
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
12
Hozamok
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Nemzetközi összehasonlítás
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
13
Mekkora hozam kellene? – I.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Mekkora hozam kellene? – II.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
14
Díjterhelések II.
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
Miért magasak a díjak? Miért magas? - a verseny alacsony foka - jelentős vagyonkezelői profit - a költségek magasak - inaktív számlák magas aránya - informatikai költségek magasak (pl. nincs közös beszedés)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
15
A pénztárak portfólió szerkezete – lassú javulás, hamarosan gyorsulhat? Jogszabályi limitek:
Gazdaságpolitika Tanszék
Egy részvény
10%
Részvény összesen
50%
Egy bef. alap
10%
Egy alapkezelő
30%
Bef. alap összesen
50%
Madár István
A pénztárak részvénypiaci aktivitása nemzetközi összehasonlításban (2002) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Egyesült Hollandia Királyság
Részvény Vállalati, hitelintézeti kötvény
Egyesült Államok
Lengyelo. Spanyolo. Németo.Magyarország
Bankszámla, készpénz Befektetési jegy
Gazdaságpolitika Tanszék
Állampapír Egyéb
Madár István
16
További kérdések 4. pillér (részvényekkel) – a NyESZ a 2. pillér drágasága, alulteljesítése – tényleg ez a megoldás? (választható portfóliók)
Gazdaságpolitika Tanszék
Madár István
17
