A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA MODELLJE

Melléklet

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA MODELLJE Minta az írásbeli érettségi vizsga feladatsorára

KÖZÉPSZINT ÍRÁSBELI VIZSGA A magyar nyelv és irodalom írásbeli feladata egy szövegértési feladatsor megoldása, valamint a feltüntetett három fogalmazási feladatból egy téma kidolgozása. A teljes feladatsorra rendelkezésre álló idő: 240 perc.

Szövegértés 60 perc Olvassa el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre.

Kosztolányi Dezső: A megvadult írógép Tanulmányt lehetne írni arról, hogy befolyásolják az írószerszámok az írás művészetét. Mennyi áhítat, betűtisztelet volt hajdan a lúdtollban, melyet az író maga választott, metszett, gömbölyített és hegyezett ki kezéhez, egyéni hajlamához és szeszélyéhez, hogy egészen belefeledkezzék az írás mámoros tárgyszeretetébe. Azok a művészi hurkok és kacskaringók, melyeket a lúdtoll rajzolt, megérzik a mondat szövésén, a jelzők választékos építményén, még a rímeken is, melyeket babrálgató kedvtelés rakosgatott össze. Később jött az acéltoll. Hidegen és józanul csillogott, mint gyári áru, de még ott maradt az asztalon a tintatartó, ez a kút, melybe a toll le-leszállt, merített belőle, s olykor merengve megpihent a káváján. Aztán a töltőtoll jelentkezett, s minden tollforgatóból egyszerre „aranytollas író” lett. Már nem kellett megitatnia tollát, nem kellett vesződnie szerszáma fogyatékosságával, kikapcsoltak minden akadályt, mely elterelte figyelmét a lényegről, de az írás csodálatosképp egyre hanyagabbá és lomposabbá vált, mintha arra volna szüksége, hogy éppen a kicsinyes gátlásoktól s az apró-cseprő műszaki zökkenőktől kapjon fényt és erőt. Végül az írógép köszöntött ránk ördögi zajával, villámgyors beidegzéseivel, elröppenő íveivel és másolópapírjaival, s vele együtt a műkedvelők borzalmas korszaka, a mikor már senkinek se volt mondanivalója, de ezt sietve mondta el s lehetőleg bőbeszédűen tíz-tizenöt kötetes regényekben, kiadósan, a semmit is fölhígítva. Az írógép megvadult, s magától kezdett írni. Mindennek megvan a nyoma írásmodorunkon, sőt helyesírásunkon is. Évek óta figyelem, hogyan teremt az írógép új helyesírást. Ezeket a szócsoportokat: úgylátszik, maéjszaka, tegnapeste, jónapot, jóéjszakát önkényesen és következetesen egybeírja, egyre-másra alkotja és honosítja meg nyomtatásban is a hosszú és éktelen szószörnyeket, mintha nem volnának amúgy is elég hosszú szavaink. Nekünk, akik még mindig kézzel körmölünk, fáradságos egybeírni a szavakat. A gépírónak viszont kényelmesebb, mert egy billentést takarít meg vele. Vigyázzunk a megvadult írógépre, különben érzéseink és gondolataink zenéje nemsokára oly lelketlen kattogássá válik, mint a gépzongora lármája.

Feladatok 1. Foglalja össze tömören, 30-40 szóban a saját szavaival A megvadult írógép című szöveget. Az összefoglalásban figyeljen a szöveg lényeges állításaira, érveire, a gondolatmenet összefüggéseire. Csak abban az esetben idézzen a szövegből, ha azt feltétlenül szükségesnek látja. (10 pont) 2. Értelmezze a szöveg címét! Fogalmazza meg 5-6 mondatban, mi a kapcsolat a szöveg címe és a szöveg egésze között. (5 pont) 3. Magyarázza meg egy-egy mondatban, mi Kosztolányi szövegében a következő szavak jelentése: szövés / tollforgató / szószörny (3 pont) 101

4. Milyenfajta szóösszetételek a következő összetett szavak? Nevezze meg a típusukat! lúdtoll / acéltoll / tollforgató (3 pont) 5. Fogalmazza meg 1/2 oldalnyi terjedelemben egy hozzászólás szövegét, amely egy diáktanácskozáson hangzik el a következő címmel. (9 pont) Hogyan hat a számítógép helyesírásunkra?(9 pont) Szövegalkotás A következő szövegalkotási feladatokból egyet kell kiválasztani és megoldani. A feladat megoldására 180 perc áll rendelkezésére. Ügyeljen a feladatban megjelölt szempontok követésére, az írásképre és a helyesírásra. A magyar helyesírási szótár használható. Szövegalkotás/ Érvelés A kezembe kerülő könyvek kilenc tizede fölös leírásokkal, fecsegő dialógusokkal és szükségtelen apró szereplőkkel túlságosan bő lére van eresztve, s ezért nem elég vonzóak, hiányzik belőlük a dinamikus erő. Még a legünnepeltebb klasszikusokban is zavar a sok vontatott részlet, s így gyakran javasoltam a kiadóknak azt a merész ötletet, hogy adjanak ki olyan átfogó irodalmi sorozatot Homérosztól kezdve Balzacon, Dosztojevszkijen és Jókain át a Varázshegyig1, amely mindegyik művet megszabadítaná a benne található fölösleges elemektől, s így e vitathatatlanul időtlen értékű művek új életre kelhetnének, és új befolyást szerezhetnének napjainkban. Négy-öt oldalnyi terjedelemben fejtse ki véleményét a fenti gondolatról úgy, hogy értelmezi és vitatja a szerző felvetését. Bizonyítsa legalább két-két meggyőző érvvel a fenti gondolattal való egyetértését vagy egyet nem értését. Példaként térjen ki a hivatkozott szerzők vagy más írók olvasott műveire. Érvelésének adjon találó, az álláspontját kifejező címet. VAGY

Szövegalkotás/Egy szöveg értelmezése Mind a mai napig Petőfi Sándor a legnépszerűbb magyar költő. Mivel magyarázható ez a jelenség? Egy szabadon választott Petőfi mű értelmező bemutatásával mutasson rá az életműnek – a kérdésre magyarázatot adó – sajátosságaira! A feladat megoldásához az irodalmi szöveggyűjtemény használható. VAGY

Szövegalkotás/ Szövegek összehasonlító értelmezése Képzelje el, hogy e három mű egymás után szerepel egy antológiában. Összehasonlító elemzésében fejtse ki, mi a közös és mi a különböző e három versben, s mi indokolhatja együttes megjelentetésüket. Írásának adjon találó, kifejező címet. Írása ne haladja meg a négy-öt oldalnyi terjedelmet.

1

A Varázshegy Thomas Mann, 20. századi német író regényének címe.

102

Csokonai Vitéz Mihály

Vörösmarty Mihály

A tartózkodó kérelem

Ábránd

A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt!

Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért.

Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz.

Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért.

Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. (1803)

Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesítném, S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért! (1843)

Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja 1. Gyönge fuvallat a tóba zilál, fények gyöngysora lebben. Sóhajom, árva-madár-pihe, száll S elpihen édes öledben. Tárt kebelemben reszket a kóc: Érted szenved a Jancsi bohóc.

2. Szép szemeidtől vérzik az ég, sok sebe csillagos ösvény. Egy hajfürtöd nékem elég, sok sebemet bekötözném. Hull a fűrészpor, sorvad a kóc: Meghal érted a Jancsi bohóc.

3. Tálad a rózsa, tükröd a hold, ajkadon alkonyok égnek. Víg kedvem sürü búba hajolt, Téged kérlel az ének. Hogyha kigyullad a szívem a kóc, nem lesz többet a Jancsi bohóc. (1935)

103

SZÓBELI VIZSGA Magyar nyelv Témakör: A kommunikáció Tétel: Az elektronikus kommunikáció Az információ öt forradalma (…) Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Éppen ezért információs szemléletünk teljesen jogosnak tartja azt a felfogást, amely a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolja. E szerint a felfogás szerint az emberiség eddigi történetében öt nagy korszakot különböztethetünk meg, az információ öt nagy „forradalmáról” beszélhetünk. Az első a beszéd forradalma; az ember kiemelkedik az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak, utódainak. A második az írás forradalma: az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás forradalma: a kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett megjelenik az ember-gép párbeszéd, az információtárolás és feldolgozás új, még messze kihasználatlan lehetőségei tárulnak fel. (Fülöp Géza)

A szöveg alapján összegezze, mit nevez a szerző az információ forradalmának! Jellemezze az egyes információs forrásokat aszerint, hogy egyirányú vagy kétirányú, közvetett vagy közvetlen kommunikációs formák! Irodalom Témakör: A szerző és műve/egy mű beható ismerete Tétel: „Vörösmarty hasonlatait a mítoszból meríti, az örök-egy mitológiából....” (Szerb Antal) Mit mond ma a Csongor és Tünde az emberről és a világról? E szempontból mutassa be Vörösmarty Mihály művét, térjen ki a mitologikus, mesei motívumok értelmezésére.

104

EMELT SZINT A magyar nyelv és irodalom írásbeli feladata egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor megoldása, valamint a feltüntetett öt fogalmazás feladat megoldása. A teljes feladatsorra rendelkezésre álló idő: 240 perc. Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

5

10

15

Az esti sötét halk mezei lelkét a mohó kilométerek bús messzibe nyelték. Kocsim ablakait most veri a fény, hét sorban a lámpák jönnek elém.

De harsan a lángok lármája, a lámpák csilláma szemembe 20 csengeti lángját. Máshol az éjszaka csendje halálos: itt villan a villany és villog a város.

Tépett takaró lett már a sötétből; csak az ég, a nagy ég fut velem a rétről; kiejtik az utcán a csönd mezei csokrát a kiránduló fáradt kezei.

25

30

Idelenn a város villanya villog, de fenn a nagy ég száz csillaga csillog: a villany a földi, a csillag az égi, a villany az új, a csillag a régi.

(Az Est 1923.05.10.; Sziget és tenger,1925)

Az Est a két világháború közti Magyarország ismert napilapja volt. 1. Soroljon fel legalább öt nevezetesebb újságot, folyóiratot egy-egy szerkesztőjével együtt a tárgyalt korszakból! (3 pont) 2. Ez a – tájleíró elemeket is tartalmazó – dal filozófiai kérdés feltevésével zárul. Nevezzen meg három szerzőt művének címével együtt, amelyben a napszak- vagy évszakváltás alkalmat ad filozófiai gondolat fölvetésére, kifejtésére! (3 pont) 3. A szerző, aki magyar-latin szakos diplomát szerzett, az antikvitás iránti vonzalmát bizonyítva Laodameia címmel tragédiát is írt. Ebben megvalósította az Arisztotelészre visszavezethető drámaelmélet követelményeit. Melyek ezek a követelmények? (2 pont) 4. Danaidák című költeményének címszereplői mitológiai alakok. Foglalja össze, mit tud róluk! (1 pont) 5. A szöveg írója a latin nyelv tanulása közben megkedvelte az olasz nyelvet. Egy műfordításáért 1940-ben olasz irodalmi díjban is részesült. a) Kinek, melyik művéért? (1 pont) b) Idézzen legalább egy szállóigévé vált gondolatot ebből a műből! (1 pont) 6. A szerzőnek 1936-ban jelent meg Az európai irodalom története című esszéje, amelyben azokról a művekről írt, amelyeket eredetiben olvasott. Ki az a kortárs író, aki hozzá hasonlóan összefoglalta a világirodalom történetét? (1 pont) 7. 1921-ben Bécsben jelent meg Erato / Az erotikus költészet remekei című fordításgyűjteménye.

105

a) Ki az a római-latin költő, akinek több műve is szerepel e kötetben, és akit a szerző Levél Tomiból című művében meg is idézett? (1 pont) b) Nevezze meg az ókori költő egy művét! (1 pont). 8. A szerző 1923-ban két költőtársával lefordította egy 19. századi francia költő korszaknyitónak számító kötetét. a) Ki a francia költő, mi a kötet címe? (1 pont) b) A kötet két másik magyar fordítóját is legjelesebb műfordítóink között tartjuk számon. (Ekkoriban egyiküknek Az öröm illan, másikuknak Föld, erdő, isten címmel jelent meg kötete; önálló műfordítás-gyűjteményeik: Örök virágok, ill. Örök barátaink.) Kik ők? (1 pont) c) E francia költő példájára egy magyar költő – 1906-ban megjelent kötetétől kezdve – mindig gondosan ciklusokba rendezte verseit, és megszerkesztette köteteit. Mi az 1906-os kötet címe? (1 pont) 9. Az életművére nagy hatást tett filozófusok közül kettőről a következőket írta a szerző: a) A párizsi tanárt is meg kell nevezni, aki az időről való fogalmainkat átalakította. A lelki idő különös relativitása, az élmény és idő viszonya ………………….. óta lett az irodalom figyelmének tárgya. b) …………………. műve a század végső nagy költeménye, mely a végső következéseket vonja le. A végső következését annak a rettenetes gondolatnak, amivel az egész század szelleme viaskodott, s amit ő a költemény elején mint nagy hírt mond ki, egy megzavaró, különös eseményt: hogy „az Isten meghalt”. Pótolja a szövegben a hiányzó neveket! (2 pont) 10. 1933-ban jelent meg a szerzőnek Amor Sanctus / Szent szeretet könyve / Középkori himnuszok latinul és magyarul című fordításgyűjteménye. a) Határozza meg a zsoltár és a himnusz műfaját; érzékeltesse a különbséget a két műfaj között! (2 pont) b) Idézzen 4-5 sornyi szöveget az első magyar keresztény himnuszból! (2 pont) 11. Egyik utolsó művében a költő egy ószövetségi szereplő alakját ölti magára. Az elbeszélő költemény nyelvének archaikusságát azzal éri el, hogy fölidézi az első bibliafordítások kifejezéseit. a) Nevezze meg az első teljes Újszövetség fordítóját, illetve adja meg az első teljes magyar nyelvű Biblia megjelenési dátumát! (2 pont) b) Nevezzen meg legalább három ószövetségi prófétát! (1 pont) 12. A szerző egyik ars poeticájának címében fölidézi egy 1855-ben elhunyt magyar romantikus költő hattyúdalának címszereplőjét, a költő önszimbólumát. a) Mi az ars poetica címe? (1 pont) b) Ez a mű Az istenek halnak, az ember él című kötetében jelent meg. Ki írt e kötetről hírhedtté vált, sértő hangnemű tanulmányt? (1 pont) c) Nevezze meg az evokált romantikus lírikus két epikai alkotását! (1 pont) d) E romantikus költő egyik drámai műve volt az előjáték a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) megnyitóján, a reformkorban. Melyik évben? (1 pont) 13. Melyik stílusirányzat eszközeit alkalmazta a szerző művében? (1 pont)

106

14. A szövegben a versmondatokat a verssorok végén csak kilencszer köti össze (és töri meg) mondatközi írásjel. Milyen költői megoldással él a szerző az élőbeszéd élményének visszaadása érdekében? (1 pont) Nevezze meg a vers zeneiségének legalább további két összetevőjét (példával)! (2 pont) 15. Nevezzen meg legalább két költői képtípust a szövegből vett példákkal, melyek meghatározóak a mű érzékletességének, hangulatiságának, dinamizmusának megteremtésében! (2 pont) Határozza meg a megnevezett fogalmakat! (2 pont) 16. A szövegösszefüggés nyelvi kapcsolóelemeivel bizonyítsa a szöveg tudatos szerkesztését! (3 pont) 17. Milyen szófajúak a következő ellentétpárok: máshol – itt, idelenn – fenn? (1 pont) 18. Elemezze tőtanilag és morfológiailag a következő szóalakokat: csokrát, lármája, csengeti! (3 pont) 19. A szöveg egyik szava ajakkerekítéses és ajakréses változatban egyaránt szerepel. Véleménye szerint miért használja a szerző a kétféle változatot? (1 pont) 20. Határozza meg a villan és a villog igék jelentéseit, és ennek alapján sorolja be ezeket valamelyik igenembe! (2 pont) 21. A csillám szó elvonással keletkezett a csillámlik igéből. Nevezzen meg legalább további négy, gyakori szóalkotási módszert! (2 pont) Szövegalkotás Kérjük, gondolatai kifejtésében ügyeljen az adott, feladatonként egy oldalnyi terjedelemre. 1. feladat A nyelvművelés lehetőségeiről, feladatairól két élesen szemben álló nézet alakult ki napjainkban. Az egyik szerint „a nyelv nem szemetesedhet el, legfeljebb változhat”, sőt a nyelvet nem is lehet befolyásolni, tévedés, hogy lehet hatni a nyelvhasználatra.” Mások ezzel ellentétben azt vallják:” van nyelvi környezetszennyezés”, de „van lehetőség is a többszintű nyelvművelésre, a nyelvhasználat csiszolására.” (idézi Balázs Géza Hatóerők és nyelvstratégia) Mondjon véleményt a kérdésről újságcikk, glossza formájában. Megállapításait a magyar nyelv történetéből és jelenéből vett példákkal is támassza alá. Állásfoglalásának adjon a műfajnak megfelelő figyelemfelkeltő címet is. 2. feladat „Bizonyos, hogy Hamlet természete és sorsa egyaránt megérdemli együttérzésünket és szeretetünket. Hamlet rokonunk, testvérünk, de… itt el kell oszlatnom egy félreértést, amelyet éppen szavaim melegségével keltettem: nem emberideálunk. Láttuk, hogy ezt az ideált ő is valahol önmaga fölött kereste: abban az emberben, akiben gondolat és tett egyesülni tud.” (Benedek Marcell: Shakespeare) Hamlet alakjának, szerepének bemutatásával és jellemzésével érveljen az állítás igaza mellett vagy ellen!

107

3. feladat Fejtse ki véleményét: Hogyan szolgálja a számítógép használatának elterjedése az egyén társadalmi beilleszkedését? 4. feladat „Nehéz nem meglátni, mit keres a 19. század: valódi jellemző vonása az erős emóciók utáni szomj… A 19. század tehát az emberi szív pontos és lángolóan szenvedélyes ábrázolásában fog különbözni minden előző kortól.” (Stendhal) Fejtse ki érvelő értekezésben: bevált-e Stendhal jóslata? Ügyeljen a stíluskorszak(ok) elemző bemutatására, és legalább öt szerző műveire hivatkozzon! 5. feladat „Ha az ember a magyar nyelv erejére gondol, alig juthat más eszébe, mint a tömörsége. A magyar nyelv ezt a tömörséget elsősorban az igéjének köszönheti. A latin nyelven kívül egyet sem tudok, amelyben az igének olyan nagy szerepe lenne, mint a magyarban. Mint a latinban, a magyarban is az ige a tő, amely a legbujábban hat.” (Németh László: A kísérletező ember)

Foglalja össze, hogy a magyar igehasználat milyen jellemzőit biztosítják a magyar ige kiemelkedő tömörítő szerepét. (Vegye figyelembe az igeképzést, jelezést, ragozást, az ige mondatbeli szerepét. Példákkal is támassza alá mondandóját. SZÓBELI VIZSGA Magyar nyelv Témakör: A kommunikáció Tétel: A közvetlen kommunikáció jellemzői „Titkosírás az arc, de annak, aki kulcsát bírja, nyitott könyv”. (Jókai Mór) Értelmezze a fenti idézetet! Fogalmazza meg, miért nevezhetjük az arcot titkosírásnak vagy nyitott könyvnek! Foglalja össze, mi a nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban. Irodalom Témakör: Műfajok, poétika Tétel: Változatok a regényre Figyelemfelkeltő, a művek olvasására felhívó szándékkal mutasson be két, eltérő típusúnak és szerkezetűnek tartható 20. századi regényt. Példáit a magyar és a világirodalomból egyaránt veheti.

***

108

Értékelés A feladatok részletes, témafüggő értékelését és témafüggetlen kritériumait az értékelési útmutató tartalmazza. E munkaanyagban példákkal illusztráljuk a témafüggő értékelést.

Példák a középszintű írásbeli vizsgafeladat értékeléséhez Szövegértési feladatsor

1. Foglalja össze tömören, 30-40 szóban a saját szavaival A megvadult írógép című szöveget. Az összefoglalásban figyeljen a szöveg lényeges állításaira, érveire, a gondolatmenet összefüggéseire. Csak abban az esetben idézzen a szövegből, ha azt feltétlenül szükségesnek látja. (10 pont) A lényeges gondolatok, amelyeket a tömörítésben érinteni kell: – Az írószerszámok bizonyíthatóan nem csak az írásmódra, hanem magára az írás művészetére is nagy hatással vannak; – A lúdtollal másként írtak elődeink, mint az acéltollal vagy a töltőtollal, a lassúbb és körülményesebb /nehezebb/ írás technikája több írói gondosságot eredményezett; – Minél gyorsabban és könnyebben írunk, annál több az író, de ez nem jár együtt az írásművek minőségével, sőt az írás maga hanyagabb és lomposabb lett a tökéletesedő eszközökkel; – Sajátos változás e történetben az írógép megjelenése, ami elszabadult szerszámként – a kézíráshoz szükséges erőfeszítést és gondosságát is mellőzve – gátlástalanul onthatja a műveket; – Az írógépet figyelmetlenül, csak az írás kényelmére ügyelő ember új helyesírást is “teremt”, – Az írónak világosan látnia kell e történéseket, éberen ügyelve az írásnak nemcsak a technikájára, hanem a lelkére is.

Szövegalkotás Példa az érvelési feladat témafüggő értékeléséhez A kezembe kerülő könyvek kilenc tizede fölös leírásokkal, fecsegő dialógusokkal és szükségtelen apró szereplőkkel túlságosan bő lére van eresztve, s ezért nem elég vonzóak, hiányzik belőlük a dinamikus erő. Még a legünnepeltebb klasszikusokban is zavar a sok vontatott részlet, s így gyakran javasoltam a kiadóknak azt a merész ötletet, hogy adjanak ki olyan átfogó irodalmi sorozatot Homérosztól kezdve Balzacon, Dosztojevszkijen és Jókain át a Varázshegyig2, amely mindegyik művet megszabadítaná a benne található fölösleges elemektől, s így e vitathatatlanul időtlen értékű művek új életre kelhetnének, és új befolyást szerezhetnének napjainkban. Négy-öt oldalnyi terjedelemben fejtse ki véleményét a fenti gondolatról úgy, hogy értelmezi és vitatja a szerző felvetését. Bizonyítsa legalább két-két meggyőző érvvel a fenti gondolattal való egyetértését vagy egyet nem értését. Példaként térjen ki a hivatkozott szerzők vagy más írók olvasott műveire. Érvelésének adjon találó, az álláspontját kifejező címet.

2

A Varázshegy Thomas Mann, 20. századi német író regényének címe.

109

A megoldásban elvárható Nem lehet tömöríteni, mert esztétikai érték - sérül az irodalmi művek koherenciája; - lehetetlenné válik a lélekrajz; - feltáratlanok maradnak az ok-okozati viszonyok; - megváltozik/hat az értelmezés. közös emlékezet és hagyomány - mert veszélyes, ha a közös hagyomány megváltozik; - mert sérti a közös emlékezetet; - az olvasó nézőpontja; - mert a szereplők jellemét sokkal nehezebb megismerni; - csökken az átélés lehetősége. A következő témák érintése (egy differenciált irodalomfogalom rekonstruálhatósága) - a művekben a hogyan egyenrangú a mit-tel; - az újraolvasás során semmi sem unalmas, - a rövidítés a szerzői jog megsértése volna. Minta az elvárható teljesítményhez Cím: "Megcsonkított klasszikusok" 1. Bevezetés – problémafelvetés: – A vizsgázó érzékelje az instrukcióban megadott problémát: a szerző feleslegesnek tartja az irodalmi művekben szereplő tájleírásokat, mellékszereplőket és epizódokat. – Vázolja a feladatban közölt szövegrésszel kapcsolatos elképzeléseit. – Jelezze álláspontját: egyetért-e a leírtakkal vagy sem? 2. Tárgyalás – a bevezetésben megnevezett probléma kifejtése, érvelés: Érvek a hosszadalmas leírások, az "apró szereplők" megjelentetése mellett. Miért van szükség a leírásokra, mellékszereplőkre? Miért nem hagyhatunk el egyes részeket? Milyen következményekkel jár egy mű "ritkítása"? – Az irodalom világunkat mutatja be, a művek valóságábrázoló funkciója miatt van szükség ezekre a részletekre. – A kor bemutatása és a hősök jelleme, motivációja, lelkivilága stb. bemutatása szempontjából elengedhetetlen a részletes környezetrajz, a látszólag jelentéktelen mellékszereplők felvonultatása. – "A szépirodalom egyik fontos szerepe a nyelvművelés." A leírásoknak tehát nagy szerepe van a szókincs gyarapításában. – A leírás segít abban, hogy mi is a történet szereplőivé váljunk ("a leírása az elképzelés mankója") – A tájleírások – esztétikai értékükön felül – a hős jellemrajzát is bővíthetik, bepillantást engedhetnek lelkivilágába. – Tiszteljük a szerző munkáját, aki egyébként már maga is "megrostálhatta" művét. – A leírások, jellemzések, anekdoták teszik hitelessé és élvezetessé a művet. – Ki döntené el, hogy melyik részlet az, amelyik az olló áldozatául esik? Hol lenne a határ? – "Ahány olvasó, annyi mű" - minden rövidítés szubjektív, talán éppen az a része veszne el a műnek, így a könyv nem válhatna igazi olvasmányélménnyé. – A mű megcsonkítása miatt sérülne a cselekmény menete. – Egy-egy leírás a szerző stílusának velejárója, ezeket kivágva nemcsak a művet "kurtítanánk", de az életmű jellegzetes motívumait is eltüntetnénk. Érvek a hosszadalmas leírások, az "apró szereplők" megjelentetése ellen, a tartalmi kivonatok megjelentetése mellett: – Segítenek az érettségire való felkészülésben, ha már csak rövid idő áll rendelkezésünkre. – Egy kötetben több művet vehetünk meg, olcsóbb. – A kivonat kedvet csinálhat a teljes mű elolvasásához.

110

– Az állandó időhiánnyal küszködő felnőttek is remekül használhatják, ha fel akarják frissíteni élményeiket. 3. Befejezés – a leírtak összefoglalása – Az érvek és ellenérvek szintézise. – "Már léteznek ilyen kivonatok, de..." – Milyen következményei lehetnek hosszú távon a kivonatolt műveknek? – Személyes vélemény megfogalmazása Bármilyen megfelelően felhasznált szépirodalmi példa elfogadható!

Példa az összehasonlítási feladat értékeléséhez Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem – Vörösmarty Mihály: Ábránd – Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja Elvárható gondolatok, szempontok, kérdésfelvetések - az irodalmi műalkotás nyelvileg megalkotott, nyelvi természetű műalkotás; - elsődlegesen a nyelvi világ felől értelmezhető; - egyes szám első személyű versbéli beszéd – fölfogható-e mindegyik a költő beszédének; - a címek értelmezése; - a rokokóról tanultak érvényesítése, a romantikáról tanultak érvényesítése; - a Weöres versben a szöveg zeneisége; - a cím írásmódja; - a szerenád műfaja; - a cirkusz, bohóc konnotáció; - a kérlelés, az udvarlás gesztusai, esetleg ezek történetisége a három versben; - a kérdés felvetése: mennyire veszik komolyan magukat a vers alanyai? - a nyelvi, stiláris különbségek érzékelése és feltárása.

111

Egy életmű megjelenítése a kétszintű vizsgamodell alapján Babits Mihály (1883 – 1941) I. Helye az irodalmi értékelés szerint A Nyugat első nemzedékének vezető költője Ady mellett – Közvetíti a nyugati irodalmak legfrissebb eredményeit – Összefoglalja a századfordulón–századelőn jelentkező modern magyar irodalmi törekvéseket – Mindvégig a művészi színvonalat, minőséget tartotta szem előtt, és elhatárolta magát a politikai szélsőségektől – Lírájának újdonsága az intellektuális én-líra ezoterizmusa, formai bűvölete – Életművének eszmei alapja a hazaszeretet, a nemzeti eszme elvont, társadalmi tartalmaktól mentes humanista erkölcstől áthatotta ábrándja – A nagy hagyományok őrzése, az európaiság mindvégig az író alapmagatartása marad II. Az életrajz jelentős tényei Szülői háttér: – Köznemesi család- de az ősök megyei tisztviselők – Műveltség, kultúra szeretete – Származása, neveltetése is hozzásegítette az irodalmi pályára jutáshoz – A pannon táj szerepe Az életrajz jelentős állomásai: Szekszárd: szülőváros (1883. november 26-án) Budapest, Pécs: elemi iskoláinak színhelyei Pécs: cisztercita gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait Budapest: egyetemi tanulmányait itt folytatta, magyar–latin szakon végezett Négyesy László-féle stílusgyakorlat Ismeretség Juhász Gyulával és Kosztolányival Baja, Szeged, Fogaras, Újpest, Budapest: – Tanári pályájának állomásai – 1918-ban tanárként ment nyugdíjba Háború, forradalom: – Nem vett részt a háborúban, nyilvánosan tiltakozott a vérontás ellen – Az őszirózsás forradalom idején egyetemi tanárrá nevezték ki – A tanácsköztársaság bukása után támadások sora éri – Nyugdíjától megfosztják Tanner Ilona – Felesége, 1921-ben kötöttek házasságot (Török Sophie, írói álnév) Esztergom az Előhegyen felépült házuk menedék és az írók találkozóhelye Baumgarten Ferenc (1880 – 1927) magyar származású esztéta Alapítványa a magyar írók segélyezésére, Babits az alapítvány kurátora Nyugat 1929-től haláláig szerkesztője 1933-ig Móriczcal együtt. A kor irodalmi vezéregyénisége San Remo-i díj: 1940-ben Dante-fordításának elismeréséül kapja az olasz államtól Halála: 1941. augusztus 4. gégerák - Siesta szanatórium Az életrajz fontosabb elemeit mindkét szinten illik ismerni, az emelt szinten bővebben ki kell térni lokális és regionális kötődéseire.

112

A) Munkásságának fontosabb csomópontjai Középszint

Emelt szint

I. Költészete, fontosabb kötetei 1. Levelek Irisz koszorújából (1909) 2. Recitatív (1916) 3. Sziget és tenger (1925) 4. Versenyt az esztendőkkel (1933)

I. Költészete, fontosabb kötetei 1. Levelek Irisz koszorújából (1909) 2. Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) 3. Recitatív (1916) 4. A nyugtalanság völgye (1920) 5. Sziget és tenger (1925) 6. Az istenek halnak, az ember él (1929) 7. Versenyt az esztendőkkel (1933)

II. Prózaírói munkássága Csak röviden, a felsorolás szintjén

II. Prózaírói munkássága Prózai alkotásai nem érik el költészetének magasságait, ennek ellenére a mai prózairodalom jelentős darabjai között a helyük. A gólyakalifa } lélektani regény Tímár Virgil fia Halálfiai }

családregény

Kártyavár Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalomutópia Hatholdas rózsakert novelláskötet Javaslat egy prózai mű ismerete, feldolgozása (Pl. Halálfiai – több életrajzi utalás miatt) III. Filozófiai hatások III. Babits és a filozófia Ezen a szinten is érdemes össze- Filozófiai értelemben a magyar irodalom legfoglalni, de röviden, az őt ért fontosabb műveltebb alakja. hatásokat Művészetében a filozófiai gondolkodás kérdések és problémák formájában jelenik meg. A kimutatható filozófiai hatások felölelik a filozófiatörténet egészét Herakleitosztól (In Horatium) a 20. sz-i egzisztencializmusig (Ősz és tavasz között). Jelentősebb hatások: 1. Spinóza – az emberi boldogság forrását Isten értelmi szeretetében véli felfedezni (panteizmus) 2. Szent Ágoston – az ember és a világ kapcsolata 3. Hume – a külvilág megismerésének tagadása (agnoszticizmus) Vö. A lírikus epilógja 4. Schopenhauer – szubjektív idealista világszemlélet Vö. „soha-meg-nem-elégedés” Dió-metafora és a bűvös kör 5. Nietzsche – az uralomra törő akarat felszabadítása a Vö: Óda a bűnhöz 6. Bergson

113

– a legnagyobb hatást ő gyakorolta – az abszolút megismerés csak intuíció révén valósul meg. (Vö. Himnusz Íriszhez) – az időfelfogás Vö. Esti kérdés – szabadságfogalom – az emberi szellem, a gondolkodás szabadul IV. A tanulmányíró Babits IV. A tanulmányíró Babits Legnagyobb vállalkozása: Az európai Ismerjék a nemzeti klasszikusokról írt tanulmáirodalom története (1936) nyait: Petőfi és Arany (1910) Az ifjú Vörösmarty (1911) A férfi Vörösmarty (1911) Tanulmány Adyról (1920) Az európai irodalom története (1936), néhány részletét, egy-egy portrét érdemes idézni (stílus, szemlélet)

V. A műfordító A Dante-fordítás jelentősége

V. A műfordító Legkitűnőbb műfordítóink egyike Shakespeare: A vihar Oscar Wilde-versek Erato – a világirodalom erotikus költészetének remekei E. A. Poe: A holló Szophoklész: Oidipusz, Oidipusz Kolonoszban Az Isteni Színjáték grandiózus vállalkozása

114

B) Költészetének fontosabb alkotásai, pályaszakaszok főbb műveinek elemzése, értelmezése Mindkét szinten kronologikus feldolgozás I. Levelek Írisz koszorújából (1909) c. kötete – Ifjúkori ars poeticáját fogalmazza meg. A lírikus epilógia értelmezési lehetőségek (versforma-szonett petrarcai változat önvizsgáló hajlam; a megismerés korlátai a vers részletes elemzése

I. Levelek Írisz koszorújából (1909) c. kötete – Ifjúkori ars poeticáját fogalmazza meg in Horatium. A versek részletes elemzése, összevetése A lírikus epilógia A „soha meg nem elégedés”, a teljességvágy a teljességvágy elérhetetlenségének korlátai (filozófiai hatások!) A kötet fontosabb alkotásai – a világ sokszínűségének befogadására törekszik Pl: Messze... messze impresszionista stílus Fekete ország: szimbolista látásmód (Utalás Adyval való kapcsolatára)

II. Herceg, hátha megjön a tél is! c. kötete II. Herceg, hátha megjön a tél is! c. kötete Esti kérdés Danaidák – rövid elemzés – a görög ókor idézésére újfajta költői (filozófiai háttere: Bergson) Eljárás Esti kérdés – részletesebb elemzés a mű szerkezete időszemlélete Bergson létfilozófiai kérdése (Utalás – Kölcsey: Vanitatum vonitas) III. A háború ellen Recitatív c. kötete (1916) Húsvét előtt c. vers részletes elemzése Műfaj: rapszódia Expresszionista stílus hatása

III. A háború ellen Recitatív kötete (1916) Bár idegenkedik a nyilvános költészettől, mégis bátran szól – pacifista szemlélet Május huszonhárom Rákospalotán – az említés szintjén Húsvét előtt szerkezet részletes elemzése stílushatás műfaj Fortissimo háború-istenes versek Zsoltár gyermekhangra Zsoltár férfihangra

IV. A húszas évek költészete IV. A húszas évek költészete Sziget és a tenger c. kötete Politikai és szellemi válságként éli meg (Az Cigány a siralomházban c. vers részletes igazi haza c. cikke) elemzés Hazám c. versének rövid értelmezése – számvetés Petőfi koszorúi – ars poetica – az utókor emlékezése a költőelődre – A korábbi költői korszakok idézése szellemi hatása a 20. sz. ifjúságára

115

(„fényes bogár” – „trombitahang” – „könny”) Azonosulás az átlagemberek kiszolgáltatottságával

A gazda bekeríti házát – a védekező kivárás kényszere Cigány a siralomházban – (1929) c. vers részletes elemzése A költői én és a világ kapcsolatának változása Távolodás a romantikus én-kultusztól (Utalás Vörösmarty művére) József Attila – merész hangú kritikája Istenek halnak az ember él

V. Fölkészülés a halálra Versenyt az esztendőkkel c. kötete Ősz és tavasz között c. vers teljes, részletes feldolgozása

V. Fölkészülés a halálra Utolsó korszakának nagy témája ez. Versenyt az esztendőkkel c. kötete Ősz és tavasz között (műfaj) – részletes elemzés – példázat (elégia) – verselés, rimtechnika Utalás Arany költészetére (Epilógus) Balázsolás – a szenvedés és a betegség lírai megjelenítése kései költészetében

VI. Prófétai szerepvállalás Jónás könyve – keletkezési körülmény – bibliai példázat (parabola) – átdolgozása (parafrázis) – szerkezeti egységek Jónás imája – utalás a mű ars poetica jellegére

VI. Prófétai szerepvállalás Jónás könyve – azonosságok és eltérések a bibliai és a babitsi Jónás – történet között – nyelvi-stilisztikai sajátosságok – archaizmus, nyelvi humor – Babits istenképe a mű alapján – keletkezési körülmény – bibliai példázat (parabola) átdolgozása (parafrázis – szerkezeti egységek Jónás imája – utalás a mű ars poetica jellegére

VII. Összegzés

VII. Példa és mérték A szerző utóélete A tanulmányokban megjelent összegzések kiemelése Költői emlékezések: Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom Szabó Lőrinc: Tücsökzene Weöres Sándor: Babits-embléma

VIII. Memoriter Lírikus epilógja Cigány a siralomházban (az egész mű) Jónás könyve (részletek)

VIII. Memoriter Lírikus epilógja Messze... messze (az egész mű) Esti kérdés (részlet) Cigány a siralomházban (az egész mű) Jónás könyve (részletek) Jónás imája

116

A témakörök lehetséges összefüggései

Irodalomtörténet

Témák, motívumok

Műfajok, poétika

Az irodalom határterületei

Korszakok, stílustörténet

Kultúrtörténeti kor-szakok (pl. antikvitás, középkor, reneszánsz) Stílustörténeti korszakok (pl. romantika, avantgárd)

Művészeti ágak jellemző közös témái (pl. mitológia, Biblia, fény-sötétség, vándorlás)

A művészeti ágak, műnemek, műfajok rangja, kánonja (pl. az antikvitásban, a középkorban), az írásbeliség, a könyvnyomtatás, a napi sajtó általánossá válása következtében

„Az írott szöveg” mint vásári termék Az irodalom „klipesedése” Az adaptáció, az átvétel, az átírás kérdései és példái, irodalom és film

Az irodalom határterületei

Folklór, ill. mondatémák, vándormotívumok és hatásuk (pl. Faust, Shakespeare, Csongor és Tünde) Egy-egy korszak „tömegkultúrája” és hatása (pl. Ilosvai-Arany, Örkény egy-percesek, dalszövegek) Kortársak, epigonok Témák, művek átírása, vulgarizálódása A műnemek, műfajok „születése” és egy-egy műfaj története (pl. epigramma, himnusz, eposz, regény) Műfajok „írhatósága” és „olvashatósága” Kifejezésmódok történeti alakulása

Jellemző folklórtémák, motívumok és szimbolikájuk A tömegkultúra jellemző témái (témák vulgarizálása)

A szóbeliség és írásbeliség, a szóbeliség poétikája Az ún. szórakoztató irodalom: kalandregény, krimi, sci-fi poétikája

Műfajok, poétika

Témák, motívumok

Műnemek, műfajok és témák összefüggései, jellemző témái és poétikai eszköztára (pl. a tragédiák alaphelyzetei, vígjátéktémák; a fejlődésregény téma- és hőstípusai; dal, himnusz, elégiatémák, tematikus verstípusok

Az irodalmi művek mint nagy témák, alaphelyzetek, alaptörténetek variációi (pl. férfi–nő, testvérféltékenység tragikus szerelem, hős)

117

Példák a témakörök és a lehetséges vizsgafeladatok összefüggéseiről

Szerzők és művek Írói életművek Irodalomtör Az életmű a ténet korszakban A mű, művek az életműben Világirodalmi összefüggések Témák, Jellemző motívumok gondolatkörök, témák tematikus, motivikus összefüggések Műfajok, A szerzőre poétika jellemző műfaj, szerkezet, kifejezésmód KorszaA kortárs kok, művészetek, stílustörpl. romantika ténet népiesség, szimbolizmus Irodalmi mű– filmen Az irodaNépköltélom határ- szeti hatások területei Regionális A régió kultúra „irodalomtörténete”

A

A szerző és műve

Szerzői porték

Kortárs irodalom

Világirodalom

A művek a korszakban, a pályaképben

Jellemző stílus- A szerző és mű a irányok, művek a korszakban, a pályaképben kortársak között A mű kortárs és későbbi hatása

A téma, a motívumok hagyományai, tematikus összefüggések, kulcsmotívumok

Gondolatkörök, témák, motívumok összefüggései más kortárs és korábbi, későbbi művekkel A műfaj, a szerkezet, a kifejezésmód sajátosságai

Gondolatkörök, témák, motívumok, Összefüggések Utalások a hagyományra, „intertextualitás” A műfaj, a szerkezet, a kifejezésmód sajátosságai Új műfajok

Művelődéstörténeti nézőpontok (pl. reformkor, századforduló)

A kortárs művészet, pl. irodalom és filmművészet

Szociográfia, publicisztika

A kortárs irodalom Források, és a tömegkultúra dokumentumok

A műfaji sajátosságok (pl. mesedráma, drámai költemény) A romantika művészete, a drámák színpadi vagy filmes megvalósulásai

A Bánk bán, a Csongor és Tünde forrásai

Alkotói portré és Kortárs irokapcsolódása a dalom a régióban, régióhoz folyóiratok, műhelyek

-gal megjelölt példák az emelt szintre értendőek.

118

A szerző és műve az adott kultúrában Kor, stíluskorszak,irányzat Hatások a magyar irodalomban Gondolatkörök, témák, tematikus, motivikus összefüggések, Hatás, továbbélés A műfaj, a szerkezet sajátosságai Színházi konvenciók Az adott kultúrában élő művészeti, filozófiai hagyományok

–

Az irodalom ismeretkörök főbb fogalomkörei – példák Irodalomtörténet

Temák, motívumok

Műfajok poétika

Korszakok, stílustörténet

Az irodalom határterületei

Stílustörténet, korszakok – anyanyelvű irodalom, nemzeti irodalom, világirodalom korszak, korstílus, stílusváltozat és történetiségük – antikvitás, ókori zsidó és ókeresztény irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, népiesség, realizmus, szimbolizmus, avantgárd, modernizmus, posztmodern – manierizmus (későreneszánsz), rokokó (későbarokk), szentimentalizmus, biedermeier, naturalizmus, eklektika, impresszionizmus, dekadencia, szecesszió, dadaizmus, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, beatirodalom, neoavantgárd téma, tárgy, szüzsé, motívum, toposz, archetípus, vándortéma, forrás Műfajelmélet műnem, műfaj – líra, epika, dráma – ciklus, versciklus, regényciklus, novellaciklus, trilógia, drámaciklus – paródia – műfajkeveredés líra – dal (és történeti változatai) elégia, óda, himnusz, epigramma, episztola, rapszódia, ekloga, zsoltár, ballada, leíró költemény, haláltánc, tanköltemény, jeremiád, meghatározatlan műfajú lírai vers – verstípus: önmegszólító, időszembesítő, létösszegző, „hosszú vers” – tematikus verstípus (pl. Petőfi tájleíró költeményei, Ady magyarság-versei), szerelmi költészet, hazafias költészet; alkalmi költészet – közösségi líra, személyes líra; gondolati líra, élménylíra, tárgyias költészet – ars poetica – vers, próza, prózavers – dallamra írott vers, szövegvers, képvers epika – nagyepika, kisepika; verses epika – mese, monda, anekdota, fabula – elbeszélő költemény, verses regény, históriás ének, széphistória – novella, elbeszélés – eposz és eposzi kellékek, komikus eposz, eposzparódia – napló, levél – a regény és történeti változatai – vallomás, emlékirat (önéletírás, memoár), testamentum, prédikáció, intelem, gesta, krónika, legenda dráma – tragédia, komédia, tragikomédia, világdráma, drámai költemény, színmű, analitikus dráma, abszurd dráma misztérium, moralitás, passió, commedia dell arte – helyzetkomikum, jellemkomikum – színházi konvenciórendszerek: az ókori görög színház, Shakespeare színháza, a francia klasszicista színház és dráma; a mai színház – a színházi hatás összetevői -szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, katarzis, retardáció, katasztrófa, deus ex machina – nem fikciós műfajok: riport, cikk, interjú, kritika – recenzió, glossza, tárca, értekezés, esszé, tanulmány, – szociográfia, dokumentumregény, tényirodalom, tényregény Kultúrtörténet mitológia – mítosz, kultusz (és sztárkultusz), rítus, tabu, metamorfózis, beavatás, misztérium, mitologikus gondolkodásmód – a görög mitológia legfőbb istenei, héroszai, emberi szereplői és történeteik – Biblia – a Biblia mint műalkotás és mint vallási és kultúrtörténeti forrás – próféta, evangelista, kanonizáció, apokrif – a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, példabeszéd, apokalipszis Irodalomszociológia az irodalom kulturális rétegei – népköltészet, műköltészet, folklór, folklorizáció, folklórizmus – tömegkultúra, népszerű művészet, ponyvairodalom, bestseller, krimi, sci-fi

119

Példák a magyar nyelv szóbeli vizsgatételeinek összeállításához 1. A magyar nyelv története Fogalmazzon egy ötperces alkalmi beszédet a magyar nyelv emlékeiről diáktársainak a magyar nyelv hete alkalmából Anyanyelvünk öröksége címmel! 2. Napjaink magyar nyelve Vitaindító kiselõadás elõkészületeként néhány pontban foglalja össze, melyek korunk magyar nyelvhasználatának gazdagodását bizonyító jelenségek, és mik az egészséges fejlõdését veszélyeztetõ legfõbb tényezõk! 3. Anyanyelvünk változatai Érveljen a következő állítás igazsága mellett: Az ifjúsági nyelvnek értékei és vadhajtásai egyaránt vannak. 4. Az élõszó és az írott szöveg Folytassa további megállapításokkal és bizonyító példákkal Szende Tamás alábbi okfejtését az élõszó és az írás különbözõségérõl! “ A beszéd és az írás közti leglényegesebb elvi különbség, hogy a beszéd elsõdleges az írással szemben. Az írás nem rendelkezik annyi saját eszközzel, mint a beszéd, vagyis kelléktára alapvetõen szűkösebb. (...) Az írással szemben a beszéd többdimenziós rendszer. (Szende Tamás) 5. A szókincs Értelmezze az alábbi idézetet! Részletesebben térjen ki a nyelvi szinonimitás kérdéseire! "A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. ...akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla." 6. A hangok és a hangtörvények Értelmezze az alábbi idézetet! Foglalja össze, mit tud a magyar magánhangzók és mássalhangzók képzéséről Semmi sem jellemzõ annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messzirõl, mikor a szót még nem értjük.” (Kodály Zoltán) 7. A szóelemek Értelmezze az alábbi idézetet! Magyarázza meg, miért nevezzük a magyar nyelvet toldalékoló nyelvnek. A szóelemek szerepét világítsa meg az idézet öt szavának elemekre bontásával! Alig akad olyan árnyalat, melyet hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön nem fejezhetnénk ki." (Kosztolányi Dezső) 8. A szavak Hasonlítsa össze az alapszófajok és a viszonyszók szerepét a mondatalkotásban! 9. A szóalkotás Készítsen egy ötperces ismertetőt a legfőbb szóalkotásmódok bemutatására! Példaként elemezze az idézet szavait a szóalkotás szempontjából! 10. A szószerkezetek (szintagmák) Értelmezze az alábbi idézetet! Foglalja össze, milyen szószerkezetekbõl áll az idézett mondat! “A mondat tulajdonképpen kérdõívkitöltés: alany, állítmány, tárgy, közvetlen vagy lazábban kapcsolt határozók.” (Németh László)

120

11. A mondatok Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg, miben hasonlítanak a mellérendelő összetett mondatok a paprikafüzérhez! Foglalja össze, mit tud a mellérendelő összetett mondatokról! "S ti mellérendelt, kurta mondatok / mint paprika, ha füzérben vereslőn / lóg az ereszről." (Faludy György) 12. A mondat a beszédfolyamatban Fejtse ki, hogy a hallgató (befogadó) a mondatot alkotó szavak jelentésének megértésén kívül milyen nyelvi és nem nyelvi tényekre építhet a beszélõ megnyilatkozásának minél teljesebb felfogásában! 13. Jelek és jelentések Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg a szöveg alapján a jel fogalmát! Mutassa be példákkal, milyen kapcsolat lehet a jel és a jelölt között! “A jel csak annak él, ki / mondandóját megérti, / megsejti vagy bogozza....” (Keresztury Dezső) 14. A kommunikáció Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg, miért nevezhetjük az arcot titkosírásnak vagy nyitott könyvnek! Foglalja össze, mi a nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban! „Titkosírás az arc, de annak, aki kulcsát bírja, nyitott könyv." (Jókai Mór) 15. A tömegkommunikáció Jellemezzen néhány gyakori tömegkommunikációs műfajt a nyelvi megformálás és a hatáskeltés eszközei szempontjából! Állításait példákkal támassza alá. 16. A szöveg szerkezete Értelmezze az alábbi idézetet! Fejtse ki a szöveg alapján, miért természetes sajátossága a szövegnek a kifejtetlenség, a hiány! „A magyar nyelv hézagaival is szól, nyelvtana a fölösleges ki nem mondására törekszik.” (Németh László) 17. A szöveg jelentésének összetevői Érveljen a következő mondat igazsága mellett: Minden szöveg, aminek üzenetértéke van. Egész életünkben szöveget alkotunk, és szöveget értelmezünk. 18. A szövegtípusok Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg, milyen kommunikációs céljai lehetnek a szövegalkotónak általában! A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver." (Kosztolányi Dezső) 19. A stílus Hasonlítsa össze a társalgási és a tudományos stílusréteget! Állításait bizonyító erejű példákkal igazolja. 20. A szépirodalmi stílus Nevezze meg és értelmezze a művészi szövegformálás jellegzetes stíluseszközeit Illyés Gyula A tihanyi Templom-hegyen című művében! Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi Balaton, tavasz, hegyorom! Alig tudom magamba szedni S egyszerre - sok nagyon !

121

Nem érzed, amit én, - ez is fáj, semmi se jó már nélküled. Szeretném a szivembe tenni lüktető, élő szivedet.

Szeretném - azért, hogy te is nézd szemembe tenni szemedet. Magányba zár, fojt, fáj a szépség, ha nem együtt látom veled.

Mennyi szin! Nem tudok betelni. Mekkora távlat! Mennyi fény! Szeretném, szeretném, ha lennél tetőtől talpig én!

21. A retorika alapjai Értelmezze az alábbi idézetet! Jellemezze a szövegszerkesztés legfontosabb állomásait! „Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s kihúzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki.” (Németh László) 22. A nyelvművelés Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg a szöveg alapján a nyelvművelés fogalmát! "Mi hát voltaképpen a nyelvművelés? A nyelv életébe való tudatos, határozott irányú beavatkozás, a nyelv fejlődésének bizonyos ésszerű korlátok közé szorítása, sőt a fejlődés irányítása." (Bárczi Géza) 23. Nyelv és társadalom Hasonlítsa össze a nyelvjárás és a csoportnyelvek szerepét az egyéni nyelvhasználatában! Határozza meg a kétnyelvűség, a kettősnyelvűség és a kevertnyelvűség fogalmát a határon belüli és a határon kívüli magyar anyanyelvűek körében! 24. Helyesírásunk Fejtse ki az idézett szöveg alapján, mi a szerepe a helyesírásnak a kommunikációban! Válasszon ki egy témakört (pl. az írásjeleket), és fogalmazza meg, hogyan segítik az árnyalt, világos gondolatközlést! “... az írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élõszó. Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás.” (Szemere Gyula)

122

Az irodalom témakörök értelmezése – példákkal Irodalomtörténet Egy életmű bemutatása (pl. Petőfi Sándor költészete; Arany János epikája és lírája; A prózaíró és a költő Kosztolányi) Egy alkotás az életműben (pl. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Mikszáth Kálmán novellaciklusai; Ottlik Géza: Iskola a határon) Egy korszak a világirodalomból (pl. Az antikvitás; A német romantika) Egy írói pályaszakasz (pl. Arany János: Őszikék; A fiatal Babits) A határainkon kívüli magyar irodalom (pl. Szilágyi Domokos költészete; Gion Nándor: Virágos katona; Grendel Lajos egy műve) Egy stíluskorszak, egy stílusirányzat (pl. A barokk; A magyar romantika; A szürrealizmus) Témák, motívumok Gondolati (pl. Erkölcsi döntéshelyzetek; Hűség és hűtlenség; Az emberlét helyzetei; A bűn és a bűnhődés; A történelem értelme; Természet és civilizáció) Tematikus (pl. A hazaszeretet lírája; Változatok a humorra; Múzsákhoz írt versek, Ars poeticák; Gyerekek és felnőttek; Családi kör; Istenes versek; „A négy évszak” – évszak és napszakversek a magyar irodalomban) Motivikus (pl. A hajó motívuma; Az átváltozás; Bibliai motívumok Ady költészetében; A gyermeklét Kosztolányi és József Attila költészetében; A vándor és a vándorlás motívuma; Szigetregények – a sziget mint regényszíntér) Lehetséges témák, motívumok – életérzések, pozitív és negatív érzelmek (pl. szeretet, szerelem, büszkeség, harmónia, elégedettség, őszinteség, szolidaritás, magány, gőg, fösvénység, irigység, restség, harag, kétségbeesés, balgaság, gyávaság) – erények, értékek (pl. bölcsesség, bátorság, okosság, mértékletesség, türelem, szelídség, alázatosság, engedelmesség, kitartás, egyetértés) – ellentétek, duális rendszerek (pl. fény–sötétség, álom–-ébrenlét, szerencse– balsors, szegénység-gazdagság, káosz–-rend, múlt–jövő, tűz–-víz) – bibliai motívumok (pl. alakok, élethelyzetek, példázatok) – mitológiai alakok (pl. a görög-római mitológia alakjai, élethelyzetei) – család, szülők, gyermek – aranykor, utópiák, jövőképek – a hegy motívuma – elterjedt toposzok, archetípusok (pl. – alászállás – felemelkedés, múlt – jövő, a Föld és a kozmosz (pl. ég – Föld), – Utazás, hajó, Haláltánc, Születés, halál, élet, múlandóság, – Ház, haza, – Nemzeti múlt, – Idő, – Természeti jelenségek, – Labirintus, útvesztő/szerű élethelyzetek, – Maszk, álruha, metamorfózis, – Munka, tevékenységek, – Hármasság, számok) – irodalmi alakok (pl. Oidipusz, Elektra, Hamlet, Don Quijote, Bolond Istók, Toldi Miklós) Műfajok, poétika Műfajok szerinti: mese, eposz, regény, novella, dal, óda, himnusz, tragédia, komédia stb. (pl. Ókori és mai fabulák; Egyházi és világi témájú himnuszok; A reformkor ódái; Elégiák a magyar irodalomban Berzsenyitől József Attiláig, A novella változatai a 19. század végén; A modern dráma; A lélektani regény) Verstípusok szerinti (pl. Önmegszólító versek Arany János költészetében; Berzsenyi vagy József Attila időszembesítő versei)

123

Poétikai szempontú (pl. Mit tud a regény elbeszélője?; Változatok a szonettre; A versformák jelentősége Csokonai költészetében; Játék az idősíkokkal – a 20. századi regény újításai) Korszakok, stílustörténet Egy korszak különböző művészeti ágainak azonos jegyei (pl. A kompozíció a klasszicizmus művészetében; Szenvedéstörténetek az irodalomban és a zenében; Szimmetria és aszimmetria különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban) Eszmék az irodalomban (pl. Vallásos világkép a középkor irodalmában; Racionalizmus, empirizmus, felvilágosodás; A reformkor gondolatrendszere Kölcsey Ferenc munkáiban) Színház és dráma (pl. Shakespeare és Moliere színpada) Irodalmi műhelyek, irányzatok (pl. A magyar reformkor kibontakozása; A Nyugat arculata; A népi írói mozgalom) Az irodalom határterületei A szóbeliség irodalma (pl. Szerelmes történetek a népballadákban; Igazságszolgáltatás a népmesékben) Hangzó és látható irodalom (pl. Színpadi, rádiós, televíziós adaptációk, filmfeldolgozások) A ponyvairodalom és lektűr irodalom (pl. A magyar és a világirodalom híres ponyvái; A képregény irodalom hőstípusai; A tudományos fantasztikus irodalom; A kalandregény sémái) A dokumentumirodalom (pl. Egy szociográfia; Fikció és dokumentum) Regionális kultúra Pl. Debrecen, Budapest, Szeged, Pécs irodalmi arculata; Az Alföld vagy Pannónia irodalmi hagyományai; Műfordítás és eredeti; Az iskola irodalmi hagyományai; A kelet-európai népek irodalmából; A településen élő nemzetiségek irodalmából; Napjaink magyar irodalma stb. Szerzők és művek (Az összeállítás javaslat) Példa: Írói életművek Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823 – Segesvár, 1849) A borozó, Jövendölés, Befordultam a konyhára, Temetésre szól az ének, Honfidal, Füstbe ment terv, Egy estém otthon, Megy a juhász szamáron, A helység kalapácsa, János vitéz, Az Alföld, István öcsémhez, Est, Színészdal, A természet vadvirága, Téli világ, Fa leszek, ha..., A négyökrös szekér, Felhők ciklus (részletek), Elvándorol a madár..., Annyit sem ér az élet..., Mögöttem a múlt..., Emlékezet, A bánat? egy nagy óceán, Sors, nyiss nekem tért..., Dalaim, Levél Várady Antalhoz, Csalogányok és pacsírták, Reszket a bokor, mert..., Egy gondolat bánt engemet..., (Szabadság, szerelem!...), Ha férfi vagy, légy férfi, A kutyák dala, A farkasok dala, A XIX. század költői, Arany Jánoshoz, A Tisza, A nép nevében, Világosságot!, Az Apostol, Az ítélet, Falu végén kurta kocsma..., A csillagos ég, Beszél a fákkal a bús őszi szél..., Szeptember végén, Minek nevezzelek?, A puszta, télen, Anyám tyúkja, Nemzeti dal, A szabadsághoz, Föltámadott a tenger..., Szülőföldemen, Itt benn vagyok a férfikor nyarában..., 1848, Itt van az ősz, itt van újra, Európa csendes, újra csendes.., Pacsírtaszót hallok megint..., Szörnyű idő... továbbá az Úti levelek, levelezése Arany Jánossal Arany János (Nagyszalonta, 1817- Budapest, 1882) Toldi, Toldi estéje, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Évnapra, Letészem a lantot, Bolond Istók, Fiamnak, Ősszel, Családi kör, Kertben, Dante, Visszatekintés, V. László Ágnes asszony Mátyás anyja Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok A lejtőn, Az örök zsidó, Rendületlenül, Magányban, Buda halála, Vojtina Ars poétikája (részlet), A csillag-

124

hulláskor (részlet), Epilogus, Naturam furcá expellas, Vásárban, Tamburás öreg úr Tengerihántás, Mindvégig, A régi panasz, A tölgyek alatt, Kozmopolita költészet, Híd-avatás, Vörös Rébék Tetemre hívás, A kép-mutogató, Sejtelem, továbbá levelezése pl. Petőfivel, Madáchcsal, Gyulai Pállal, egy irodalmi tanulmányának részlete Ady Endre (Érmindszent, 1877 – Budapest, 1918) Góg és Magóg fia vagyok én, Meg akarlak tartani, Héja-nász az avaron, A Tisza-parton, A magyar Ugaron, A Gare de 1'Esten, Az én menyasszonyom, Harc a Nagyúrral, Új Vizeken járok, Párisban járt az Ősz, Sírni, sírni, sírni, Három őszi könnycsepp, A fekete zongora, A magyar Messiások, Páris, az én Bakonyom, A Duna vallomása, Jó Csönd-herceg előtt, Szeretném, ha szeretnének, Az ős Kaján, Vér és arany, Lédával a bálban, Az Úr érkezése, A Sion-hegy alatt, Krisztus-kereszt az erdőn, Magyar jakobinus dala, Az én magyarságom, Nekünk Mohács kell, Dózsa György unokája, A muszáj Herkules, Sem utódja, sem boldog őse..., Bujdosó kuruc rigmusa, Négy-öt magyar összehajol, Kocsi-út az éjszakában, A fajok cirkuszában, Áldásadás a vonaton, Istenhez hanyatló árnyék, Elbocsátó, szép üzenet, Hunn, új legenda, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Ember az embertelenségben, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Őrizem a szemed, De ha mégis?, Nézz, drágám, kincseimre, Új s új lovat, Intés az őrzőkhöz, Üdvözlet a győzőnek, továbbá publicisztikája pl. Petőfi nem alkuszik, Ismeretlen Corvin-kódex margójára, Móricz Zsigmond Babits Mihály (Szekszárd, 1883 – Budapest, 1941) In Horatium, Messze... messze... , Mozgófénykép, Húnyt szemmel, Fekete ország, A lírikus epilógja, Esti kérdés, Május huszonhárom Rákospalotán, Húsvét előtt, Fortissimo, Zsoltár gyermekhangra, Zsoltár férfihangra, Régen elzengtek Sappho napjai, Petőfi koszorúi, A gazda bekeríti házát, Psychoanalysis Christiana, Cigány a siralomházban, Vers a csirkeház mellől, Mint különös hírmondó, Mint forró csontok a máglyán, Az elbocsátott vad, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája, Ezerkilencszáznegyven továbbá Halálfiai, A gólyakalifa, Hatholdas rózsakert, Az európai irodalom története (egy-egy részlet), esszéi: pl. Ezüstkor, A Nyugat régen és most, A férfi Vörösmarty, Előszó Madáchhoz Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885 – Budapest, 1936) - 1 novellaciklus, 2 novella, egy regény, 5 vers és egy esszérészlet Üllői-úti fák, A szegény kisgyermek panaszai (részletek) Mint aki a sínek közé esett, Mostan színes tintákról álmodom, Menj, kisgyerek, Akarsz-e játszani? , Boldog, szomorú dal, A bús férfi panaszai (részletek) Beírtak engem mindenféle Könyvbe, Most harminckét éves vagyok, Zászló, Számadás, Költő a huszadik században, Litánia, Harsány kiáltások tavaszi reggel, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Negyven pillanatkép (részletek: l. Vers 2. Költők 10. Toll 15. Októberi táj 20. Gyermekkor) Marcus Aurelius, A vad kovács Februári óda, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Ének a semmiről, Szeptemberi áhítat továbbá Esti Kornél (novellaciklus), Édes Anna, Aranysárkány, Pacsirta, Néró, a véres költő, novellák pl. Fürdés, Kulcs, Alfa, Petőfi Sándorka, Omeletee á Woburn, Boldogság, Kínai kancsó, Paulina, Aurelius, esszéi, írói portréi, tárcái, nyelvművelő írásai: pl. Lenni vagy nem lenni, Az elsüllyedt Európa, Johann Wolfgang Goethe, Balassi Bálint, Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Karinthy Frigyes; Nyelv és lélek József Attila (Budapest, 1905 – Balatonszárszó, 1937) Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Isten, Ringató, Klárisok, Medáliák, Betlehemi királyok, Holt vidék Külvárosi éj, Téli éjszaka, Reménytelenül, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Mama, Altató, Mint gyermek..., Levegőt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Világosítsd föl, Nagyon fáj, Kiáltozás, Két hexameter, Kész a leltár, Thomas Mann üdvözlése, Nem emel föl, Flóra, Ars poetica, Születésnapomra, Hazám, (Ne légy szeles...), Tudod, hogy nincs bocsánat, (Karóval jöttél...) , (Talán eltűnök hirtelen...), (Íme, hát megleltem hazámat...), (Édesanyám, egyetlen, drága...)

125