A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja a Mohi Atomerımő 2 blokkal történı fejlesztésére vonatkozó környezeti hatásokról A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2009. május 12-én jelezte a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból érintett lehet a szlovákiai Mohi Atomerımő 3-as és 4-es blokkokkal történı fejlesztésében; és mint potenciális hatásviselı fél, kérte az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény (Espoo-i egyezmény) alkalmazását. Ezt követıen 2009. augusztus 25-én megküldte a szlovák minisztérium a beruházó által elkészített környezeti hatástanulmányt, annak mellékleteit szlovák és angol nyelven, valamint a magyar nyelvő közérthetı összefoglalót. A KvVM megerısítette Magyarország részvételi szándékát a szlovák környezeti hatásvizsgálati eljárásban az Espoo-i egyezmény szerint és közzétette a rendelkezésre álló dokumentumokat. 2009. október 12-én Esztergomban nyilvános lakossági fórumra került sor, ahol a szlovák fél részérıl a beruházó és a hatástanulmányt készítı szakértık válaszoltak a magyar lakosság kérdéseire, észrevételeire. Magyarország szakértık bevonásával az Espoo-i egyezmény szerinti konzultációt kért a legfontosabbnak tartott témakörök megvitatására, melyre 2009. október 27-én a szlovákiai Mohiban az atomerımő területén szakértıi konzultációra került sor. Jelen álláspont a magyar kormányzati szervek, szakhatóságok és szakértık véleményének összegzése a megkapott dokumentumok és a konzultáción elhangzottak figyelembe vételével készült. Általános észrevételek A véleményezés célja mindenekelıtt annak ellenırzése, hogy a környezeti hatásvizsgálat határokon túl terjedı hatásokra vonatkozó megállapításai megfelelıen megalapozottak-e. Vizsgáltuk továbbá a hatásvizsgálat teljességét, módszerét, input adatai, eredményei, valamint az ebbıl levont következtetései relevanciáját. A véleményezés módszerét tekintve feltételeztük és elfogadtuk, hogy a hatásvizsgálat, annak módszere, terjedelme és a dokumentálás módja a szlovák nemzeti követelmények szerint történt. Ezt ellenırizni a szlovák eljáró hatóságok feladata. Feltételeztük, hogy az így elvégzett hatásvizsgálat adekvát válaszokat ad a környezeti hatásokra, beleértve a határokon átterjedı hatásokat is. Az atomerımő biztonsága – azaz a tervezési alapba tartozó veszélyek és üzemkezdeti események tervezésin túli események, a súlyos balesetek lefolyása, gyakorisága – alapvetıen meghatározza az országhatáron átterjedı környezeti hatások jellegét. Ezért a környezeti hatástanulmány értékelése során az atomerımő biztonságára vonatkozó adatokra és azoknak a hatástanulmányban való felhasználására összpontosítottunk. A szlovák fél által megépíteni, illetve befejezni kívánt blokkok a konstrukciós elvek és a fıberendezések alapján a paksi atomerımő ma üzemelı blokkjaihoz nagyon hasonló létesítmények megépítését jelentik. A normál üzemhez tartozó környezetterhelés kicsi, amit a környezetvédelmi hatóság által felügyelt környezetellenırzı mérıhálózatok eredményei is 1
bizonyítanak. A konstrukciós elvek és a fıberendezések azonossága miatt a kis környezetterhelés az azonos típusú új mohi blokkok normál üzeme esetében is feltételezhetı. Ezt támasztják alá a mohi telephelyen 1998 és 2000 óta üzemelı, a paksi atomerımő blokkjaival szintén azonos típusú 1-es és 2-es blokkok üzemeltetési tapasztalatai is. Hatásterület lehatárolás A környezeti hatástanulmány a hatásterület ismertetésénél az 50 km sugarú körnél csak Szlovákia területét vizsgálja, a Magyarországra esı rész vizsgálatától eltekint. Elfogadtuk viszont a szlovák-magyar határtérségre kiszámolt dózisértékeket, melyek a háttérsugárzási értékekhez képest elhanyagolhatók. A tervezési alapba tartozó üzemzavarok (balesetek) hatásainak elemzése megfelelı, a szcenáriók reprezentatívak, az eredmények a hatósági határértékek alatt vannak az erımőtıl számított 2 km-es távolságon. A védelmi övezet határa az erımőtıl 2-3 km távolságra van. Hidrogeológiai vonatkozás, földrengés-veszélyeztetettség A telephely és környezetét leíró földtani jelentésben, a szerkezetföldtani és mérnökgeológiai értékelést figyelembe vették az építmények alapozásánál. A felszínközeli képzıdményekre, azok földrengést módosító hatásvizsgálataira vonatkozóan szakmai konzultáción elmondottak és a kiegészítésként megküldött dokumentáció alapján a felszínközeli talajrétegeket nagyrészt eltávolították és valamennyi fontos építményt az alapkızetre alapoztak, így a laza rétegek rengéshullámokat módosító hatásával illetve talajfolyósodással nem kell számolni. Ugyanez vonatkozik felszíni képzıdmények hatásaira is. A tervezési alapra vonatkozó szeizmikus aktivitással kapcsolatban a helyszínen látottak, és az irodalom alapján a kérdéssel intenzíven foglalkoztak a tervezés során, és a terület szeizmikus inaktivitás megállapítását számos kutatási eredmény támasztja alá. Arra vonatkozóan, hogy milyen NAÜ elıírások alapján végezték a tervezési alapba tartozó talajmozgás, és az annak alapját képezı szabadfelszíni gyorsulás (0,143 g) meghatározását, a beruházó kiegészítı dokumentumot küldött. A helyszínen látottak, a hivatkozott NAÜ (IAEA) felülvizsgálat és a fellelt szakirodalom alapján a fenti paraméterek meghatározásánál figyelembe kellett venni a jelenleg hatályban lévı NAÜ NS-R-3 elıírásban és NS-G-3-3 útmutatóban foglaltakat, továbbá azt, hogy ezen eredményeket a NAÜ szakértıi felülvizsgálták, és a felülvizsgálatot követıen az értékelést további vizsgálatokkal egészítették ki. A mikroszeizmikus monitorozás kiterjedtségét és eredményeit a szalmai konzultáció során a helyszínen látottak és a fellelt szakirodalom alapján elıremutatónak találjuk. A valószínőségi biztonsági analízisre vonatkozóan földrengés Probabilistic Safety Assessment vizsgálatot (PSA) nem végeztek, de ez a Level 1 elıírások alapján nem is kötelezı. Az újraértékelt szeizmikus veszélyeztetettség analízis eredményeit beépítették a tervezési alapba. A technikai méretezési kérdések nem tartoznak a környezeti hatástanulmány kompetenciájába, figyelembe vételét az illetékes hatóságok és az érvényben lévı elıírások által a tervezési alappal szemben felállított követelményrendszer határozza meg.
2
Általános emisszió A Mohi Atomerımő 3-as és 4-es blokkok építésének környezeti hatástanulmánya alapján a tervezésnél figyelembe vették a legkorszerőbb nemzetközi ajánlásokat és elıírásokat, valamint az 1-es és 2-es blokkok eddigi üzemelési tapasztalatait is. Az atomerımő üzemelése során elsısorban légnemő és folyékony kibocsátásra lehet számítani. A tervek szerint a környezetbe történı kibocsátások ellenırzésére megfelelı monitoring rendszert építenek ki, az üzemelı 1-es és 2-es blokkok már évek óta kialakított monitoring rendszereire alapozva. Mőködési (kibocsátási) feltételként a környezı lakosság egészségének védelme érdekében a lakosság tagjaira vonatkozóan a 250 µSv/év dózismegszorítást (korlátozást) alkalmazzák, amely megfelelı biztonságot nyújt a távolabban elı – így a magyarországi – lakosság számára is. Magyarország legközelebbi pontja az atomerımőtıl légvonalban közel 37 km-re van, Budapest széle pedig 85 km-re. Az erımő térségében az egyik leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, amely egy esetleges légkörbe történı baleseti kibocsátás esetén Magyarország szempontjából a legkedvezıtlenebb. Az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) az Egészségügyi Radiológiai Monitorozó és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) rendszeres éves tevékenységének ún. "Mohi alprogramja" keretében már az 1-es és 2-es blokkok indítása óta rendszeresen monitorozza a radioaktivitást a mohi erımő 80 km sugarú környezetébe esı magyarországi területeken. A program során ebben a zónában a mesterséges eredető környezeti radioaktivitásban nem volt megfigyelhetı olyan mértékő szignifikáns emelkedés, amely egyértelmően a Mohi Atomerımő 1-es és 2-es blokkok eddigi üzemelésének lett volna tulajdonítható. Ezt alátámasztja az a dokumentumban közölt tény is, amely szerint az erımő közelében, annak 20 km sugarú környezetében vett élelmiszer- és mezıgazdasági terménymintákban sem sikerült rendszeresen kimutatni egyértelmően erımővi eredető radioaktív szennyezést. A dokumentumban megadott kibocsátási határértékek általában kisebbek, mint a Paksi Atomerımőre alkalmazottak. A Mohi Atomerımő tervezett 3-as és 4-es blokkok kibocsátásaiból eredı magyarországi hatás gyakorlatilag elhanyagolható lesz. A légköri kibocsátásból származó lakossági sugárterhelés becsült értéke 0,3 nSv/év, a vízi kibocsátásból 4 nSv/év, ezen értékek gyakorlatilag a háttérsugárzás ingadozásától nem különböztethetıek meg. Továbbra is indokolt az ERMAH keretében "Mohi alprogram" eddigi gyakorlata szerinti folytatása: egyrészt, a Mohi Atomerımőben esetlegesen bekövetkezı üzemzavar, illetve baleset hazai következményeinek gyors becsléséhez szükséges folyamatos készenléti állapot fenntartása érdekében, másrészt, hogy a jövıben is folyamatosan nyomon kövessük a Mohi Atomerımő üzemelésébıl származó hazai környezeti sugár-egészségügyi hatások mértékét. Levegıtisztaság-védelem Az atomerımő 3-as és 4-es blokkjainak létesítése és üzemelése során Magyarországra átterjedı jelentıs hatással nem kell számolni, az erımő okozta sugárterhelés a környezetre és a lakosságra 35 km távolságon túl nem lesz szignifikáns. Az indító kazán, biztonsági kazán, a dízel berendezések fosszilis energiafelhasználása (alkalomszerő) kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid kibocsátással jár, amely nem jelentıs, de a 3-as és 4-es blokkok üzembe helyezésével mintegy megduplázódik. A légkörbe szivárgó hı káros hatást nem jelent. Üzemszerő mőködés során a radioaktív környezeti terhelés jelentéktelen.
3
Vízvédelem A Mohi Atomerımő tervezett 3-as és 4-es blokkjainak radioaktív kibocsátása a meglévı, üzemelı 1-es és 2-es blokkok kibocsátásaihoz hasonló lesz. Ezt figyelembe véve az alkalmazott modellszámítások alapján mind a négy blokk normál üzemeltetése esetén a radioaktív kibocsátásokból származó maximális lakossági effektív dózis 0,215-0,295 µS/év nagyságúnak adódott, míg az elıre látható üzemelési események kibocsátásai által elıidézett maximális egyéni dózis 4,47 µS/év értékőnek várható. Az eredmények értékelése szerint a radioaktív anyagok kibocsátása nem jár a lakosságra nézve jelentıs káros hatással figyelembe véve, hogy a természetes eredető háttér sugárterhelésbıl származó effektív dózis 2400 µS/év nagyságú. Az értékelés szerint a számított effektív dózisok 95-98 %-a az atomerımőbıl a Garam folyóba kibocsátott tríciumtól származik, melynek dózisa azonban kevesebb, mint a háttér sugárterhelés szokásos ingadozásából származó egyéni dózis természetes változásai. Az összefoglaló dokumentáció szerint országhatárt átlépı hatásként megvizsgálták a Garam folyóba a használt hőtıvízzel kibocsátott trícium dózisának a Magyarországon élı lakosság érintett csoportjára való hatását. A 2006-2008. idıszak éves kibocsátásaira alapozott számítás szerint a Garam és a Duna összefolyása térségében 3-4 nS/év-nek adódott a magyarországi Duna menti, kritikus lakossági csoportra hatással lévı dózis a Duna 2000 m3/s és a Garam folyó 28 m3/s vízhozamából adódó hígítást figyelembe véve, ami jelentéktelennek minısíthetı. Az értékelés szerint a tríciumon kívüli egyéb radioaktív anyagok kibocsátásaiból adódó dózisok nagyságrendileg alacsonyabbak a trícium által elıidézett dózisoknál. Ez a Garamba kibocsátott egyéb radioaktív anyagokra is vonatkozik, melyek a folyóvíz lebegıanyag tartalmához kötıdve vannak jelen, és kiülepedésükkel vízduzzasztó gát hiányában nem számolnak. Országhatáron átterjedı dózisukat hasonlóképpen nagyságrendileg kisebbnek számították a tríciuménál a Duna és a Garam összefolyásához közel élı magyarországi kritikus lakossági csoportra nézve. A 2008. év kibocsátásaira alapozott számítások alapján a vonatkozó teljes dózis a légkörbe történı radioaktív kibocsátást is figyelembe véve 4,3 nS/év értékő. Ezen érték a természetes háttér dózissal és a dózis határértékkel összehasonlítva nem minısül országhatáron átterjedı jelentıs hatásnak. Zajvédelem Az atomerımő környezeti zajhatása 3 km távolságban már nem érzékelhetı. Hulladék A hulladék (beleértve a nem radioaktív hulladékokat is) és kiégett üzemanyag kezelésre vonatkozó átmeneti és végleges tárolás megoldása koncepcionálisan elfogadható. A radioaktív hulladékok kezelésére bemutatott ártalmatlanítási mód – 50 év átmeneti tárolás, majd mélységi, már engedélyezett geológiai hulladéktárolás – szakmailag nem kifogásolható, nem érinti Magyarország területét. Táj- és természetvédelem A környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatosan táj- és természetvédelmi szempontból a Garamba visszajuttatott hőtıvíz ökológiai hatásait a környezeti hatástanulmány nem elemzi, különösen kis vízállás mellett. A tervezett erımő 50 km-es hatásterülete érinti a 34/1997. (XI.20.) KTM rendelettel létesített Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt álló területeket, valamint az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5 sz. mellékletében, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel
4
érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1 sz. mellékletében kihirdetett Börzsöny és Visegrádi-hegység elnevezéső, HUDI 10002 jelő különleges madárvédelmi Natura 2000 területeket, valamint a Kormányrendelet 6. sz. mellékletében és a Rendelet 2. sz. mellékletében kihirdetett Börzsöny elnevezéső, HUDI 20008 jelő, és az Alsó-Ipoly-völgy elnevezéső, HUDI 20026 kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési Natura 2000 területeket. Katasztrófahelyzet kezelés Egy esetleges környezeti kibocsátás esetén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási és intézkedési tervek alapján, Magyarországon sürgıs óvintézkedés bevezetésére nagy valószínőséggel nem kerülne sor, azonban élelmiszer-fogyasztási korlátozások bevezetése szükségessé válhat. Egy esetleges baleseti szituáció esetén Magyarország területe az Országos Nukleáris Balesetelhárítási Intézkedési Tervben foglaltak alapján az ún. „Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónájá”-ba sorolható területnek minısül (ÉÓZ), amely a kibocsátó létesítménytıl számított 30-300 km-es sugarú kör által határolt terület. (Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer fogyasztásának korlátozása, a mezıgazdasági termelık és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenırzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. Az ÉÓZ-ban a védekezés alapvetıen a helyi termeléső élelmiszerek fogyasztásának elıre megtervezett korlátozását jelenti a szervezetbe jutott sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentése céljából. A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezıgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenırzésen és élelmiszerminták elemzésén alapszik, a tapasztalatok szerint több száz km távolságig kell élelmiszer-korlátozással számolni.) Normál mőködés esetén a tervezett szlovák projektnek káros környezeti hatása Magyarország vonatkozásában nem várható, amennyiben a szlovák fél a nemzetközileg elfogadott hatósági kibocsátási korlátokat betartja. A Mohi Atomerımő tervezett bıvítésével a jelenleg mőködı blokkok száma, a felhasznált főtıelem mennyisége, valamint a kiszolgáló személyzet létszáma jelentısen nı. Ezek a körülmények összességében növelik a nukleáris biztonsági kockázat szintjét. Kiemelt jelentıségő, hogy a magyar illetékes hatóságok (Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság, Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) rendelkezzen a szlovák fél által már eddig is szolgáltatott radiológiai mérési adatokon kívül, olyan on-line mérési adatokkal is, amelyeket a Mohi Atomerımő közvetlen környezetében mőködı radiológiai monitoring távmérıállomások szolgáltatnak. Önkormányzatok, civil szervezetek Az eljárás során az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség tájékoztatta Esztergom és Tatabánya lakosságát, valamint honlapján az eljárás megindításáról hirdetményt tett közzé. Észrevétel a rendelkezésre álló határidın belül nem érkezett. A hatás szempontjából feltehetıen érintett önkormányzatok közül Kemence részérıl 4662/2009. számú, Bernecebaráti részérıl 215-2/2009. számú nyilatkozatában és 215-6/2009. számú véleményében Kemence és Bernecebaráti Községek Körjegyzıje véleményében jelezte, hogy fenntartja tiltakozó véleményét arra való tekintettel, hogy az érintett
5
településeken a lakosok nagy része mezıgazdasági tevékenységbıl él, a fı bevételi forrást ezen belül is a gyümölcstermesztés teszi ki. A Greenpeace Magyarország és az Energia Klub közös levélben fogalmazták meg aggályaikat. Kérdéseiket a szóbeli konzultáción felvetettük és kellı mélységben megtárgyalásra kerültek és jelen álláspontban a fı megállapításokat beépítettük. Környezet-egészségügyi hatások A létesítmény megvalósítása közegészségügyi szempontból nem kifogásolt. A hozzáférhetı nemzetközi adatbázisban (WHO/HFA 2009) az összhalálozás standardizált halálozási arányszámai 1992-2005 között a térségben nem mutatott szignifikáns emelkedést az ország többi területéhez képest. Javaslatok A magyar fél számára megnyugtató helyzetet teremtene a radiológiai monitorozással kapcsolatos három javaslat teljesítése. Ennek érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság indítványára a szakmai konzultáción kezdeményezte a radiológia adatcsere fejlesztését az alábbiak szerint:
A Mohi Atomerımő 20 km-es körzetében lévı mintegy 40 db radiológiai monitoring mérıállomás adatainak biztosítása a szlovák adatgazda által a magyar nemzeti központ részére, illetve a magyar országos sugárfigyelı, jelzı és ellenırzı rendszer távmérıhálózat mérési adatainak biztosítása a Szlovák Köztársaság részére; A Mohi Atomerımő 30 km-es zónájában Magyarország irányába legalább három radiológiai távmérıállomás telepítésének és üzemeltetésének engedélyezése a magyar katasztrófavédelmi szervek számára; Az Osztrák Köztársaság által Magyarország és Szlovákia területén üzemeltetett aeroszol mérıállomások mérési adatainak kölcsönös cseréje.
A szlovák fél a környezeti hatásvizsgálat során a kölcsönös együttmőködés fontosságát elismerve mindhárom javaslatot támogatta. Mind a szlovák, mind a magyar fél elfogadta, hogy a megvalósítására vonatkozó elgondolások megbeszélésére, majd a tényleges feladatok elvégzésére – az egycsatornás kapcsolattartás biztosítása érdekében – a Szlovák Köztársaság Nukleáris Biztonsági Hatóság (Úrad Jadrového Dozoru – UJD SR) és Magyar Köztársaság Országos Atomenergia Hivatal által létrehozott és mőködtetett nukleárisbiztonsági vegyesbizottság keretében kerüljön sor. A szlovák környezetvédelmi szabályozás értelmében a levegıbe és a vízbe történı radioaktív anyag kibocsátások ellenırzését döntıen az üzemeltetı végzi, a hatóság csak szúrópróbaszerően végez kibocsátás ellenırzést. Javaslatunk az, hogy a hatóság tegye kvázi folytonossá a nukleáris létesítmények kibocsátás ellenırzését a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség az atomenergia alkalmazása során a levegıbe és a vízbe történı radioaktív kibocsátásokról és azok ellenırzésérıl szóló 15/2001. (VI.6) KöM rendelet elıírásainak megfelelıen a mőködési területén lévı nukleáris létesítményekre vonatkozóan kidolgozott éves kibocsátás-ellenırzési programja minden egyes kibocsátási módra és útvonalra tartalmazza: a létesítménytıl függetlenül elvégzendı mintavételek,
6
a létesítménnyel közösen végrehajtandó mintavételek, a létesítmény által biztosítandó minták számát, idıbeni ütemezését, a minták fajtáját és mennyiségét, valamint a mérési módszereket. A minták mennyiségét, a minta-elıkészítést, továbbá az alkalmazott mérıeszköz érzékenységét és a mérési idıt a fenti jogszabályi elıírássokkal szinkronban úgy kell megválasztani, hogy a kimutatási határ tegye lehetıvé a kibocsátott radionuklidok aktivitáskoncentrációjának meghatározását. Az aktivitás-koncentrációk, módszereket alkalmazunk.
aktivitások
meghatározására
nuklid-specifikus
mérési
A hatósági emisszió- és környezeti méréseinket negyedévente egyeztetjük a nukleáris létesítmény üzemeltetıjével, mely alapja az üzemeltetı által végzett mérések eredményei hatósági jóváhagyási procedúrájának. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a bıvítés engedélyezési eljárásához kapcsolódó nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya a nemzeti szabályozás felülvizsgálata, csupán arra próbáltuk ráirányítani a figyelmet, hogy a magyarországi gyakorlatban alkalmazott méréses hatósági kontroll szinte folyamatosnak tekinthetı, így ennek a hatósági gyakorlatnak az átvételét javasoljuk a szlovák hatóságoknak. Összefoglalás A Mohi Atomerımő 3-as és 4-es blokkjainak megépítése és üzemeltetése egy gazdasági szempontból racionális döntés, s ellátás-biztonsági és környezetvédelmi szempontból is Szlovákia érdekeit szolgálja. A befejezés elıtt álló 3-as és 4-es blokkok, amennyiben megfelelı minıségben elkészül és gondosan üzemeltetik semmilyen biztonsági vagy környezetvédelmi aggályra nem ad okot. Magyarország az atomenergia békés célú felhasználása során kiemelt jelentıséget tulajdonít a sugárzási helyzet folyamatos figyelésének, a radiológiai adatok győjtésének, ellenırzésének, elemzésének, értékelésének és jelzésének, összességében a monitorozásnak. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság atomenergiát felhasználó ország - és ez hosszabb távon így is marad –, a magyar nukleárisbaleset-elhárítási rendszer állandó fejlesztés, elemzés és ellenırzés alatt áll. A Mohi Atomerımő 3-as és 4-es blokkjainak normál üzemi mőködése esetén a Magyarországra gyakorolt káros környezeti hatás alacsony valószínőség mellett alacsony kockázatot jelenthet. Ugyanakkor a normál mőködéstıl bármely okból történı alacsony valószínőségő eltérés is jelentıs hatású kockázatot jelenthet számunkra, amit csökkenteni és ellenırizni szükséges. A környezeti hatástanulmány nem mindenben felelt meg a "tudományos technikai" kritériumoknak. A vizsgált dokumentum bár egy hatástanulmány minden tartalmi elemét magában foglalta, több kérdést azonban elnagyoltan mutatta be. A konzultáción feltett kérdésekre adott válaszok, valamint a konzultációt követıen írásban megküldött referenciák azonban meggyızı erıvel bírtak, ez alapján a környezeti hatások az elemzések szerint elhanyagolhatóak, határon át terjedı hatásokkal nem kell számolni.
7
A konzultáción tapasztaltak, az írásban megküldött referenciák és az irodalom alapján, egyértelmő, hogy a feltett kérdések tárgyában részletes kutatásokat folytattak, azok részben a NAÜ felügyelete alatt folytak, eredményeiket az elızetes biztonsági elemzésbe illetve a tervezési alapba beépítették, amelyeket a helyi hatóság elfogadott. A szakmai konzultáción kapott kiegészítésekkel, valamint a kiegészítésképpen megküldött dokumentációk alapján a környezeti hatástanulmány megállapításait elfogadhatónak ítéljük.
Budapest, 2009. december 18.
8
