Valami Szlovákia | 2 A magyar kormány intézkedései és az eddig nyilvánosságra került jövőbeni lépések alapján a reformok irányát és mélységét leginkább a 2003-as szlovákiai reformokhoz lehet mérni. A strukturális reformok hasonló területeinek összehasonlítása – a szociális ellátások, az adóváltoztatások vagy a munkaügyi kapcsolatok törvényi szabályozása kapcsán – során számos közös vagy kapcsolódási
pont
fedezhető
fel
az
intézkedések
tartalmi
elemeit,
az
előzményeket és a körülményeket illetően. A magyar kormány több általa kulcsfontosságúnak vélt szlovák lépést azért másolhat le, mert azok érdemben járulhatnak hozzá a versenyképesség javításához és a gazdaság dinamizálásához. Legalábbis ahogyan azt az Orbán-kormány tervezi, illetve az IMF szerint Szlovákiában történt. Mindezt a magyar kormány egy újszerű, Magyarországon a gyakorlatban eddig ismeretlen gazdaságpolitikai kurzus részeként teszi, amelyet inkább tudatosan választ, mintsem a piacok nyomására. A körülmények és az intézkedések hasonlósága alapján megfogalmazható az a hipotézis, hogy a magyar kormány egyszerűen lemásolja a szlovák modellt, számos esetben csupán marginális
módosítással,
csoda” megvalósulhat
de
azzal
Magyarországon
a
töretlen is.
Az
hittel, Intézet
hogy a
a
„szlovák
Demokratikus
Alternatíváért (IDEA) legújabb kiadványa a 2010-2011-es magyar reformtervek és a 2003-2004-es szlovák intézkedések részletes összehasonlítása révén arra a kérdésre is választ ad, hogy a szlovák reformtapasztalatok mennyiben lehetnek relevánsak a hazai reformok irányának kialakításakor.
A szlovákiai és a magyarországi reformok előzményei A 2000-es évek elején úgy tűnt, hogy Szlovákia jelentősen elmarad a többi visegrádi ország gazdasági teljesítményétől. Az első Dzurinda-kormány (1998–2002) megkezdte a Mečiar-örökség (1992–1998) felszámolását, a gazdaság érdemi dinamizálását azonban nem sikerült elérnie. A 2002-es választási kampányban a közvélemény szemében különösen a Mečiar-éra, de az azt követő kormányzati ciklus is a politikai és a gazdasági kudarcok szinonimájává vált.1 Utóbbi vélemény szolgált felhatalmazásul arra, hogy a Jurajda, Štěpán – Mathernová, Katarína (2004): How to Overhaul the Labor Market: Political Economy of Recent Czech and Slovak Reforms. Background paper prepared for the World Development Report 2005. 1
Valami Szlovákia | 3 jobbközép koalíció már a ciklus elején átfogó reformokba kezdjen. Az előbbihez hasonlóan a magyarországi balliberális kormányzás nyolc évét a lassú gazdasági növekedés, a stagnáló foglalkoztatás, az állam és a háztartások nagyfokú eladósodása, illetve a sorozatos sikertelen kiigazítási kísérletek miatt egyértelműen negatívan értékelték a választópolgárok. A kormányra került jobboldal e közhangulatot használta fel arra, hogy széleskörű felhatalmazással átfogó reformokba kezdjen. A 2010-es magyar pillanatkép több szempontból hasonlított a 2003-as szlovákiai állapotokra. A szlovák társadalmi-gazdasági fejlődés 2004 előtt nem tartott lépést a többi visegrádi országéval, illetve Magyarország felzárkózása is elmaradt ezen országok mögött 2004 után. Az EU-15 átlagához történő felzárkózási folyamat lassúságát mindkét országban ugyanaz a gazdasági tünetcsoport kísérte: magas munkanélküliség (és/vagy inaktivitás), illetve alacsony foglalkoztatottság. Az azonos felzárkózási stratégia, azaz a tőkebeáramláson alapuló gazdasági modernizáció Magyarországon akkor fulladt ki, amikor Szlovákiában még csak éppen beindult. Az 1999–2000-ben jellemző recesszió közeli helyzet után a lassan meginduló gazdasági növekedés előállt helyzet kedvező körülményeket biztosított a nagyobb léptékű reformok (például adóreform) számára Szlovákiában, a 2010-ben megindult és várhatóan fennmaradó növekedés pedig a magyarországi intézkedéseknek. Az sem jelent lényeges különbséget, hogy míg a vizsgált időszakban2 a szlovák bruttó államadósság a GDP negyven százalékának környékén állt, addig a magyar 2010-ben kevéssel 80 százalék alatt tetőzött. Ez nem jelent alapvetően kisebb mozgásteret a fiskális politika számára, mert a hátrányt a magyar kormányhoz a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásával 2011-ben visszaáramló, várhatóan a GDP 8,5 százalékát kitevő eszközállomány tompítani fogja. A kormányok által hangoztatott célok is egybeestek: a versenyképesség növelése és új (legális) munkahelyek teremtése. Mindezek Magyarországon kiegészültek az adósság csökkentésének jelszavával. A Szlovákiában véghezvitt 2003–2004-es strukturális http://wdronline.worldbank.org//worldbank/a/nonwdrdownload/12. Az egyik legfőbb szempont az volt, hogy Szlovákia lemaradt a többi visegrádi országhoz képest az uniós csatlakozás folyamatában. 2 http://www.economywatch.com/economicstatistics/Slovakia/General_Government_Gross_Debt_Percentage_GDP/
Valami Szlovákia | 4 átalakítások, illetve az új magyar kormány beiktatása óta megismert reformtervek, továbbá a már életbe lépett intézkedések egyaránt szerteágazóak (voltak): kiterjednek a munkaügyi kapcsolatokra (a munka törvénykönyvének módosítása), az adórendszerre (fundamentális adóátrendezés)3 és a szociális ellátórendszerre. A körülmények és az intézkedések hasonlósága alapján megfogalmazható a hipotézis, hogy a magyar kormány egyszerűen lemásolja a szlovák modellt, sokszor csupán marginális módosítással, de azzal a töretlen hittel, hogy a „szlovák csoda”4 megvalósulhat Magyarországon is.
Munkanélküli-ellátás és táppénz A
munkanélküli-ellátást
érintő
intézkedéseket
és
terveket
vizsgálva
számos
párhuzamosságot találunk. A magyar kormány tervei szerint az ellátás plafonja megszűnne, már csökkentette az igénybe vehető ellátás időtartamát, viszont a helyettesítési rátát5 viszont emelnék. Az ezeknek megfeleltethető szlovák intézkedések az ellátási plafont emelték, csökkentették az ellátás időtartamát, de a helyettesítési rátát inkább csökkentették. A tervezett magyar intézkedések eredményeként 2012-től az álláskeresési járadék igénybe vételének három hónapra mérséklése Európa legrövidebb munkanélküli-ellátását
jelenti
majd.
A
magyar
kormány
üzenete
világos:
a
konvergenciaprogramban relatíve bőkezűnek minősített ellátást kívánják csökkenteni, úgy, hogy közben fokozatosan csökkentik a korábbi állapothoz képest megnövelt helyettesítési rátát, pontosan a munkára ösztönzés érdekében. Ez utóbbi cél a szlovák intézkedések deklarált célja volt. A kiadások csökkentése látszólag nem elsődleges, mivel a munkanélküli-ellátás átlagos időtartama jelenleg 90 nap körül alakul.6 A jogosultsági idő csökkentése az átlagos
Az adóreform minden fontosabb adónemet érintett. A „szlovák csoda” kifejezés alatt általában azt értik, hogy Szlovákiának 2003 után sikerült dinamizálni a gazdaságot, adót csökkenteni, és a költségvetési egyensúlyát megőrizni. Arról, hogy mennyiben is beszélhetünk valóban gazdasági csodáról, lásd Pogátsa Zoltán (2009): Tatra Tiger or Belated Recovery? http://www.euractiv.hu/fileadmin/user_upload/Zoltan_Pogatsa_Tatra_Tiger_Acta_Oeconomica_2009_IV. pdf 5 A helyettesítési ráta az ellátás összege és az ellátás igénybe vétele előtti időszak keresetének a hányadosa. 6 Molnár Patrícia: Ellátják a bajukat. HVG. 2011. április 20. http://m.hvg.hu/hvgfriss/2011.16/201116_szigoritott_munkanelkulisegi_juttatasok_ell. Az ellátás átlagos 3 4
Valami Szlovákia | 5 munkanélküli állampolgárt nem érinti. Ennek fényében a korlát nem tűnik effektívnek az ellátást igénybe vevő átlagos egyénre. A pénzügyi-gazdasági válság begyűrűzésével azonban a munkanélküliek száma jelentősen növekedett: 2011 első negyedévében 11,6 százalékot ért el7, ennek fényében a kormányzati megtakarítás számottevő lehet. Mivel azonban a munkáltatók által a Munkaerő-piaci Alapba fizetett járulék a munkanélküliellátások fedezeteként is szolgál, ez gyakorlatilag járandóság és nem juttatás. Nem kerül sor várhatóan az ellátást megalapozó járulék mértékének a csökkentésére, így a jogosultsági idő csökkentése a munkanélküli-ellátás biztosítási jellegét jelentősen sérti. A munkanélküli-ellátás reformja utáni szlovák tapasztalatok fényében más átfogó intézkedések ellenére is a határ másik oldalán a munkanélküliségi ráta igen lassan csökkent, a tartós munkanélküliek aránya még mindig magas, a képzetlenek és a keleti országrész pedig felülreprezentáltak köztük.8 A magyarországi foglalkoztatási helyzet problémái közé tartozik a szakképzetlenek és alacsony iskolai végzettségűek magas inaktivitása, az alacsony iskolai végzetség területi koncentrálódása és állandósuló újratermelődése. A Széll Kálmán Terv azonban eltörölné a munkanélküli-ellátás kimerítése után következő formát, az álláskeresési segélyt. A Bajnai-kormány 2009. szeptember elsejétől maximálta a folyósítható táppénz összegét, a minimálbér négyszeresének mértékében. Magyarországon 2011. május elsejével lépett hatályba az új szabályozás, amely szerint a táppénz folyósításának maximuma
a
minimálbér
kétszerese.
A
passzív
táppénz
intézményének
megszűntetésére a kormány érvelése alapján azért van szükség, mert az inkább munkanélküli-ellátásként, mintsem valódi táppénzként „funkcionál”. A szlovák reform a táppénz igénybevételének csökkentését célozta: a magyar szabályozással ellentétben a szlovák esetben az ellenösztönzés érdekében bármilyen jövedelmű egyén számára a táppénz időtartamának első néhány napjában kiugróan alacsony helyettesítési rátát léptettek életbe. A következmény minden várakozást felülmúlt: a folyósított táppénz időtartama azért ilyen rövid, mert az igénybe vevőknél az ellátás alapjául szolgáló előírt munkaviszony átlagos hossza átlagosan 3 hónapnyi ellátási időszakot keletkeztet. 7 KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2011. január-március. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21103.pdf 8 Keszeg Béla (2006): A reformok politikai előfeltételei és következményei. In: Keszeg Béla – Török Tamás (szerk.): Szlovákia a gazdasági reformok után. Slovakia After Economic Reforms. Kempelen Farkas Társaság, Komárom – Komárno.
Valami Szlovákia | 6 összege drasztikusan visszaesett. A szabályozás hatályba lépését követő három hónapban az átlagos új táppénzes esetek száma 36 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az egy munkavállalóra jutó átlagos táppénzes napok száma pedig 2,8-ról 1,8 napra mérséklődött.9
Adóátrendezés Kelet-Közép-Európában a 2000-es évek első felétől egyre több ország tért át az egykulcsos személyi jövedelemadózásra. A visegrádi országok közül Szlovákia volt az úttörő, a 2003-as reformot az elemzők is sikerként értékelik. Emellett jelentősen bővült a munkakínálat (részben a szociális ellátórendszer szigorításai miatt), és csökkent az eltitkolt jövedelmek aránya.10 Szlovákia után a térségben Magyarország következett, a szlováknál azonban csak névlegesen alacsonyabb kulccsal (a szuperbruttósítás miatt 2011-ben valamivel 20 százalék felettivel, nem számítva az adókedvezményeket). A magyar gyakorlattal ellentétben deklaráltan a potenciális vesztesek kompenzálása Szlovákiában jelentősen nőtt a 0 százalékos jövedelemi sáv a reform előtti állapothoz képest. Szlovákiában a szegényebb társadalmi rétegek adminisztrációs terhekkel járó, rászorultság alapján folyósított gyermektámogatása megszűnt, az alanyi jogon járó támogatás összege pedig a kétszeresére emelkedett. A gyermekek után járó adókedvezmény mértéke jelentősen csökkent (gyermekenként havonta 1400-ról 400 SK-ra). Összefoglalva, magyar és szlovák SZJA intézkedésekben az a közös, hogy a szociálpolitikai célokat nem az előbbi révén kívánják megvalósítani. Magyarországon
2010-ben,
és
Szlovákiában
2003-ban
nemcsak
a
személyi
jövedelemadózás reformja történt meg, hanem átfogó adóátrendezésre11 is sor került. Ennek csak egyik eleme volt a már ismertetett egykulcsos személyi jövedelemadózás, a másik fontos rész a társasági adózás átalakítása. Szlovákiában 25 százalékról 19 százalékra csökkentették a társasági adókulcsot. A magyar intézkedés a kis- és INEKO (2004). Moore, David (2005): Slovakia’s 2004 Tax and Welfare Reforms. IMF Working Peper 05/133. http://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2005/wp05133.pdf 11 Bővebben a szlovák adóátrendezésről lásd Zdenko Krajčír és Ľudovít Ódor: First Year of the Tax Reform, or 19 Percent at Work. Financial Policy Institute, Ministry of Finance of the Slovak Republic, 2005. szeptember. http://www.finance.gov.sk/en/Documents/IFP/Publications/TAXREFORM_EN.pdf 9
10
Valami Szlovákia | 7 középvállalkozások terheit mérsékelte szelektíven, 500 millió forint adóalapig a profit 10 százalékos kulccsal adózik, azaz valójában progresszívvé vált a társasági adó. Szlovákiában főként a nemzetközi adóversenyre, valamint a korábbi társasági adószabályozás áttekinthetetlenségére hivatkozva mérsékelték a kulcsokat, ennek ellentételezéseként azonban kivezették a szerteágazó kedvezményeket, így a lépés közvetlenül szélesítette az adóalapot.
Munkaügyi kapcsolatok újraszabályozása Szlovákiában a reformok egyik kulcseleme volt a munkaügyi kapcsolatok átfogó újraszabályozása. Az intézkedések fő irányát az elbocsátás költségeinek csökkentése, a rugalmasabb munkaidő- és túlóra-szabályozás, illetve a vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklése jelentette. Az egyik legnagyobb horderejű lépés az elbocsátások költségeinek csökkentése volt. Ezen felül jelentősen emelkedett az éves túlórakeret – a munkavállaló beleegyezésével –, rugalmasabb lett a határozott idejű munkaszerződés és a részmunkaidős munkavégzés, a munkavállalók törvényben rögzített védelme azonban ezekkel párhuzamosan alacsonyabb szintre került. A magyar intézkedéseknek egyelőre csak az iránya ismert, de feltételezhető, hogy a szlovák példa lebeg a döntéshozók szeme előtt. A magyar kormány vizsgálja végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségeit, valamint könnyíteni kíván a kis- és közepes vállalkozásoknál a munkaerő felvétele és elbocsátása által implikált terheken. A kormánytisztviselők felmondási idejét maximáló szabályozás már korábban életbe lépett. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon igen magas a végkielégítések összege, különösen a 10 év feletti munkaviszonnyal rendelkezőknél, emellett napirenden van a fizetett szabadnapok számának, illetve a bérpótlékok csökkentése is. Utóbbi két lépést azért szorgalmazza a kormány, mert a túlórapótlékok nemzetközi összehasonlításban – a visegrádi országok között – igen magasak, csakúgy, mint a fizetett szabadnapok száma, mindez pedig a vállalkozások versenyképességet
Valami Szlovákia | 8 rontja.12 A heti és napi időkeret anélkül kötné a munkáltatót, hogy a rendelkezésre állásért a túlórán felül további kompenzáció járna a munkavállalónak. További párhuzam a két ország között, hogy egy Szlovákiában benyújtott törvénytervezetben a próbaidő hat hónapos kötelező kiterjesztésének lehetősége is szerepelt, ezt azonban végül elvetették,13 a Széll Kálmán Tervben azonban felvetődik ez a lehetőség.
Miért éppen a szlovák reformok másolásáról van szó? Az eltérő intézményi–gazdasági örökséget (például az államadósság mértékét vagy a társadalmi preferenciákat) szükségszerű komolyan venni, de nem csak ez az egyetlen különbség a két vizsgált ország között. A reformok ugyanis nem is azonos időszakban vagy világgazdasági környezetben zajlottak, illetve zajlanak. A szlovákiai fundamentális adóátrendezésre és adócsökkentésre azért is kerülhetett sor, mert az állam mozgásterét nem szűkítette a nagyarányú bruttó államadósság, szemben a jelenlegi magyarországi helyzettel, ahol az ágazati különadók vagy a bankadó – még ha a szándékok szerint ezek ideiglenesek is – az SZJA, illetve a társasági adó csökkentésének ellentételezéseként tekinthetők. Szlovákiában nem az államadósság elleni harc ihlette a reformokat, ez a kényszer ott nem állt fenn. Az eltérő örökségek hatását tompíthatják a körülmények, mint az bemutattuk (például a felhatalmazás reformokra a politikai ciklus elején vagy a kedvező makrogazdasági környeztet). A szlovák reformtapasztalatok így relevánsak lehetnek a hazai reformok irányának kialakításakor.14 A szlovák intézkedések és azok megvalósult, illetve a tervekben szereplő magyar megfelelői könnyen párhuzamba állíthatók. A jelenlegi magyar kormányt a „szlovák csoda” motiválhatja a szlovák intézkedések érdemi részének lemásolására. Szlovákia az Lásd Széll Kálmán terv. Bürokrácia-csökkentő program I. Slovakia’s 2004 Tax and Welfare Reforms. 14 A modernizációs stratégia egyik legfontosabb eleme mind Magyarországon, mind Szlovákiában a külföldi működőtőke becsalogatása. Az ilyen beruházásokhoz általában vissza nem térítendő támogatásokat is nyújtanak. Így történt ez a nagy autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan Szlovákiában 2004-ben (PSA Peugeot Citroën és Hyundai/Kia Motors), illetve Magyarországon is 2010-ben (Audi és Opel). 12 13
Valami Szlovákia | 9 az ország a térségben, amely 2003 után a többi visegrádi ország növekedési átlagát több százalékponttal meghaladó felzárkózást tudott felmutatni, úgy, hogy közben az államháztartás pénzügyi egyensúlyát is meg tudta őrizni, a foglalkoztatottság szintjét is tudta növelni. Felmerül a kérdés, hogy valóban önszántából jelöli-e ki a kormány a reformok irányát. A piac vagy az Európai Unió is képesek ugyanis hatni a mindenkori kormányok által tervbe vett intézkedésekre, különösen a válságos szituációkra adott válaszlépések (lásd Írország, Görögország, Portugália vagy Spanyolország példáját a „kikényszerített” hiányjavító intézkedésekkel) kapcsán, végső soron ezek a nyomások jelentik a fenntartható államadósság és költségvetési hiánypálya biztosítékát. A piacok jelzésétől leginkább a „fiskális alkoholizmusban”15 szenvedő kormányok függnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac előírná a fiskális egyensúlyt biztosító intézkedések konkrét tartalmát. A fenntartható közpénzügyi egyensúly biztosításának konkrét eszközrendszere egészen addig a kormány saját hatáskörébe tartozik, amíg a piacok fenntarthatónak ítélik a jövőbeni költségvetési- és adósságpályát. Ezt bizonyítja egyrészt az, hogy a piacok megnyugtatásához szükség volt a Széll Kálmán Tervre. Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke szerint ugyanis az Orbán-kormánynak lehetősége lett volna arra, hogy a Bajnai-kabinet által elindított fiskális konszolidációt folytassa. A rögtönzött gazdaságpolitikáját azonban a piac a Széll Kálmán Terv bejelentéséig nem értékelte.16 Másrészt a piac korábban átengedett a jelenlegitől eltérő hangsúlyokkal operáló intézkedéscsomagot is: a 2006-os kiigazítás összetételében lényegen eltért a mostani tervektől, ráadásul a jelenlegi csomag egy része biztosan nem illik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által előnyben részesített gazdaságpolitikai keretbe (például a különadók vagy a magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása).
Kopits György által először használt fogalom olyan államokra, amelyek nem képesek tartósan leszokni az állami túlköltekezésről. 16 Papp Zsolt: Pocsékba ment Magyarország egy éve? http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/pocsekba_ment_magyarorszag_elmult_eve.482727.html. Megjegyzendő, hogy a Széll Kálmán terv kellett a deklarált hiánypálya megvalósításához. Ez utóbbiról lásd Oblath Gábor: Álmok felől a valódi világ felé – a Széll Kálmán Terv „no policy change” szcenáriója című írását (2011. március 30.) http://blog.mtakti.hu/blog_cikk/?cikk[cikk][keyvalue]=79. 15
Valami Szlovákia | 10 A
második
Orbán-kormány
magabiztos:
saját
retorikája
szerint
megvívta
„szabadságharcát” az IMF-fel, illetve folyamatosan azt kommunikálja, hogy a hiánypályát teljesíteni fogja. Ennek ellenére egy saját maga által kijelölt, merőben új gazdaságpolitikai kurzust követ. Úgy tűnik, utóbbit a piacok el is fogadták. Végtelen számú olyan intézkedéskombináció létezik, amellyel a lefektetett és a piac által is elérhetőnek vélt államháztartási hiánycélt meg lehet valósítani. A személyi jövedelemadó vagy a társasági adó drasztikus csökkentése egyértelműen a kormány választása volt. A magyar kormány tehát önmaga választja meg az intézkedéscsomag elemeit, önszántából merít a korábbi szlovák strukturális reformokból, nem a piacok, vagy szupranacionális intézmények kényszerítik ezt ki. Ezt támasztja alá a kormány retorikája is. A következtetés elfogadásával pedig nagy pontossággal következtethetünk a még nem kidolgozott, a közeljövőben azonban minden bizonnyal életbe lépő magyarországi intézkedések tartalmára.
Valami Szlovákia | 11
Az intézkedések leírása17 Magyarország (2010-)
Szlovákia (2003-3004)
Munkanélküli ellátás A jogosultsági időszak kilenc hónapról háromra csökken, a maximum 270 nap után A jogosultsági időszak kilenc hónapról hat korábban igénybe vehető álláskeresési segély csökken megszűnik. Az első hónapban a korábbi munkabér 90%A helyettesítési ráta 50%, a reform előtt a, a második hónapban 80%-a, a harmadik 55% (első 6 hónap), illetve 45% (utolsó 3 hónapban pedig 70%-a, azaz az átlagos hónap). helyettesítési ráta nőni fog. A korábbi plafon (az első három hónapra a minimálbér 120%-a, a további hat hónapra Az ellátás plafonja a bruttó átlagkereset 60%) a jelenleg rendelkezésre álló 50%-áról 60%-ra nőtt. információk alapján megszűnik. Az álláskeresési segély megszűnik. Táppénz 2004 előtt nem volt munkáltatói rész, illetve az állam a bruttó bér 55%-át fizette ki A folyósítható táppénz összegét 2011. május táppénzként. A táppénz első 3 napjára a elsejével maximálták a minimálbér bruttó bér 25%-át fizeti a munkáltató, a kétszeresének mértékében (korábban a negyedik és tízedik nap között az 55%-át, a minimálbér négyszeresében volt maximálva). tízedik nap után a munkáltató helyett az állam a bruttó bér 55%-át fizeti ki táppénzként. A passzív táppénz intézménye megszűnik.
A táblázatban szereplő intézkedések forrásai: Magyarország konvergencia programja 2011-2015. http://www.kormany.hu/download/0/42/30000/Konvergencia%20program_2011%20%C3%A1prili s.pdf Széll Kálmán terv. Bürokrácia-csökkentő program I. http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv %20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf INEKO (2004): Evaluation of economic and social measures, Reforms in Slovakia 2003 – 2004. http://www.ineko.sk/file_download/21/publications_heso_2003_2004.pdf) Peter Goliaš - Robert Kičina (2007): Experience of the 2003-2004 Labour Market Reform in Slovakia. INEKO. http://www.ineko.sk/file_download/240/Labour+market+reform.pdf 17
Valami Szlovákia | 12
Személyi jövedelemadózás és a gyermekek után járó adókedvezmények Egységes 19%-os kulcs a korábbi 10%-20%28%-35%-38% kulcsok helyett.
16%-os kulcs a korábbi 17% és 32% helyett.
Az adójóváírás fokozatos kivezetése (2012től).
Az adóalapból leírható, nem adóköteles jövedelem jelentősen emelkedett (38760 SKról 80832 SK-ra).
Gyermekek után járó adókedvezmény bevezetése (a bruttósított összevont adóalap egy és két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 62500 Ft-tal, legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként havonta 206250 Ft-tal csökkenthető, amennyiben az eltartók adóadója ezt engedi).
A gyermekek után járó adókedvezmény mértéke csökken - 16800 SK-ról, 4800 SK-ra gyerekenként, de negatív adóként funkcionál (azaz ha a teljes kedvezményhez elegendő fizetendő adó, akkor különbözetet pénzben kifizetik).
Társasági adó 500 millió Ft számított adóalapig a kulcs mértéke 10%-ra csökkent a korábbi 19% helyett.
25%-ról 19%-ra csökken párhuzamosan az adóalap szélesítésével (gyakorlatilag az összes kedvezmény eltörlése).
A munkaügyi kapcsolatok szabályozásának átalakítása
Felesleges, adminisztrációs teher nélkül, napi és heti munkaidőkeret kösse a vállalkozót.
Felülvizsgálatra kerülnek az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségei, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetése. Mikroés kisvállalkozás a lehető legkönnyebb módon vehessen fel és bocsáthasson el munkavállalót. A lehető legegyszerűbb felvételi eljárás mellett a jelenleg taxatív felmondási indokok bővítésével a jövőben nem kell valamilyen „negatív” tartalmú értékítéletet szülő nyilatkozatot kiállítania a munkáltatónak. 6 hónapos próbaidő kikötésének lehetősége A kormánytisztviselők felmondási idejének maximuma 2 hónapra csökken (korábban az öt évnél hosszabb jogviszonnyal rendelkezők számára a felmondási idő két hónapnál hosszabb volt, arányosan a jogviszony hosszával).
A munkavállalóval közösen kell kialakítani a heti munkavégzés időtartamát, a maximum időkeret figyelembe vételével, de a lehetséges túlórák számát felemelik. Ehhez nem kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatal vagy a szakszervezetek engedélyét kérni. Az éves túlórák maximumának jelentős emelése. A reform előtt a határozatlan idejű munkaszerződések felmondása 4-5 hónapnyi bérfizetést vontak maguk után (az értesítéstől számítva). A reform után az öt évnél nem hosszabb foglalkoztatás estén három hónapra csökkent, az ennél rövidebb jogviszony esetén két hónapra. A határozott idejű munkaszerződések felmondhatók indoklás nélküli egy hónapnyi bér mértékű kompenzációval. A heti 20 órás foglalkoztatás esetén indoklás nélküli felmondás, 15 nappal korábbi értesítéssel.
