A magyar külkereskedelmi és befektetési politika prioritásai Magyar-cseh gazdasági kapcsolatok
Szatmáry Kristóf államtitkár Magyar-Cseh Üzleti Fórum, 2011. december 15.
A globális gazdasági környezet változása
•
1. Új globális gazdasági környezet: Európa gyengülése Ázsiához és Észak-Amerikához képest 2. Európa növekedési zónái és a térbeli együttműködés zónái: Magyarország a fő övezetek mellett 3 másik övezetnek is a része 3. A gazdasági csomópontok szerepe (HUB): Magyarország, mint közép-európai regionális csomópont
Kelet-Közép-Európa, mint regionális HUB központ
A magyar gazdaság integrációja a globális hálózatokba
A „Kék banán” és a „Kelet-Európai Banán”
A gazdaságfejlesztés hangsúlyos pontja a gazdaság csomóponti szerepének erősítése:
- közlekedésfejlesztés - tudásfejlesztés - üzleti környezet fejlesztése
A magyar külgazdasági stratégia fő célkitűzései
• Elősegíti a gazdaság export-teljesítményének növelését • Hozzájárul a kiegyensúlyozottabb export-struktúra megteremtéséhez • Támogatja a magyar, főleg kis- és középvállalatok külpiaci tevékenységét,
a külgazdaságban betöltött szerepük növekedését • Elősegíti a magyar gazdaságba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetéseket
A magyar külkereskedelmi és befektetési politika prioritásai • A kormányzat eltökélt szándéka a külkereskedelmi és befektetési tevékenységhez
szükséges legkedvezőbb környezet kialakítása • Magyarország
versenyképességének növelése, tíz éven belül egymillió új munkahely megteremtése alapvetően hét kitörési pont mentén: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság
A magyar befektetési politika fő elemei Magyarország erősségei: • Európai hídfőállás kiépítésének lehetősége a leginkább innovatív ágazatok kutatási és fejlesztési tevékenységéhez
• Ideális logisztikai központok létrehozása, kereskedelmi központok kialakítása az EU, az észak-európai, FÁK és a Balkán térségei felé irányuló kereskedelemhez • Magas színvonalú szolgáltatások az egészségügy, a wellness, konferencia, sport, továbbá a történelmi nevezetességekre, illetve a vadászatra fókuszáló idegenforgalom területein • Európai bázis a film-ipar részére legkorszerűbb eszközök, szolgáltatói háttér és speciális forgatói helyszínek, történelmi környezet alapján
Magyarország – Csehország Történelmi párhuzam
A visegrádi királytalálkozó A XX. század és a jelenkor legfontosabb történései a magyar-cseh kapcsolatokban 1991. február 15: 1999. március 12: 2000. június 9: 2004. május 1: 2010. október 21:
Visegrádi Nyilatkozat aláírása NATO-tagság A Nemzetközi Visegrádi Alap létrehozása Csatlakozás az Európai Unióhoz Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalása Petr Nečas cseh kormányfővel uniós és aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről
A magyar - cseh áruforgalom alakulása (millió EUR) 3500 +12,7%
3000 +28,2%
2500
+13,4%
-34,0%
2000
Export
1500
-32,8%
+14,0%
Egyenleg
1000 500 0
2008
Forrás: KSH
2009
Import
2010
Áruforgalmunk fő termékei (2010) Export • Villamos gépek, készülékek • Energiafejlesztő gépek és berendezések • Közúti járművek és alkatrészeik • Híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek • Különféle feldolgozott termékek
Forrás: KSH
Import • Közúti járművek és alkatrészeik • Villamos gépek, készülékek • Általános rendeltetésű ipari gépek és berendezések • Szerves vegyi termék • Vas és acél
A legjelentősebb cseh befektetők Magyarországon
Penam a.s. – élelmiszeripar, sütőipari vállalkozás Cseh Villamos Művek (ČEZ) - energetika Plastimat Hungary Kft. - gépjárműipar Ganz-Škoda Közlekedési Zrt. - gépjárműipar RAVAK Rt. - kereskedelem Orco Property Group - ingatlan United Bakeries - élelmiszeripar HAMÉ - élelmiszeripar Penta Group – befektetés és ingatlan-beruházás
A legjelentősebb magyar befektetők Csehországban
BorsodChem-MCHZ – vegyipar Danubius Hotels Group - szállodaipar, vendéglátás, gyógyturizmus Synergon Informatika Nyrt. – IT-szolgáltatások
A további együttműködés lehetséges területei Gépipar: magas hozzáadott értékű iparágak támogatása, új részegységek szállítási lehetőségeinek felkutatása Vegyipar/Gyógyszeripar: termékek piaci részesedésének növelése Építőipar/Környezetvédelem: üzleti lehetőségek felmérése és bővülése Élelmiszeripar: az ismert magyar élelmiszerek mellett további magyar termékek és specialitások megismertetése, élelmiszeripari rendezvények szervezése
Idegenforgalom – turisztikai fejlesztések által a magyar idegenforgalmi szolgáltatások vonzóvá tétele
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Szatmáry Kristóf Gazdaságszabályozásért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium
[email protected]
