A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Alapszabálya
2014
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaságban működő, a hegy-, a szikla-, a sport-, a verseny- és a jégmászás, továbbá a síalpinista sportágakban sporttevékenységet folytató sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a sportágakat irányító, önkormányzati elven alapuló, és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet (országos sportági szakszövetség), a Magyar Hegymászó Klub jogutódja. A Szövetség működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: St.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) alapján fejti ki 2. § (1) (2) (3) (4) (5) (6)
Az országos sportági szakszövetség elnevezése: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség. Rövidített elnevezése: MHSSz. Angol nyelvű elnevezése: Hungarian Mountaineering and Sport Climbing Federation A Szövetség székhelye: 1024 Budapest, II. kerület, Bem József utca 6. A Szövetség működési területe: Magyarország A Szövetség jelvénye:
3. § (1)
(2) (3)
A Szövetség tagja az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniójának (UIAA) és a Nemzetközi Sportmászó Szövetségnek (IFSC), amely szervezetek alapszabályait, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az UIAA és az IFSC tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS). A Szövetség tevékenysége során jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára. II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 4. §
(1)
A Szövetség célja, hogy a Magyar Köztársaság területén, irányítsa, szervezze és ellenőrizze a hegy- sport- verseny- és jégmászó, valamint síalpinista sportágakban, mint 2
kiemelkedően közhasznú tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködjön a St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviselje a sportág és tagjai érdekeit, valamint részt vegyen a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. (2) A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. (3) A Szövetség közhasznú tevékenysége során az St. alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik. (4) A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza. (5) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (6) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. (7) A Szövetség a következő közhasznú tevékenységeket folytatja: a) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, b) természetvédelem, állatvédelem, c) környezetvédelem, d) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. A Szövetség a felsorolt közhasznú tevékenységeket a következő közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi (a közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely megjelölésével): - országos sportági szakszövetség részére a St-ben, különösen a 22. § és 23.§-okban megállapított feladatok; - felnőttoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) a)-u) pontjai); - a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése); - környezet- és természetvédelem (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 3. 11. 12. pontjai); - az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása (St. 49. § c)-e) pontjai); - helyi szintű sport és szabadidősport (Magyarország helyi önkormányzatairó szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény l 23. § (4) 8. pontja); - sport, ifjúsági ügyek (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 15. pontja). A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. 5. § (1)
A Szövetség alapvető feladatai: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportágak rendeltetésszerű működését; b) a sportágak nemzetközi szabályaival összhangban jóváhagyni a szakágak által kialakított versenyrendszereket; c) megrendezni a sportágak magyar (országos, nemzeti) bajnokságait, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) részt venni a sportági szakágak nemzetközi szövetségeinek munkájában, szervezni a részvételt a nemzetközi sportkapcsolatokban; e) képviselni a sportágak érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek előtt, illetve a nemzetközi sportéletben;
3
f) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; g) a sportág céljainak elérése érdekében szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is. (2) A Szövetség ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség szabályzataiban, illetve a jogszabályokban, meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) szakágain belül gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek; b) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza (sportfegyelmi jogkört gyakorol); c) meghatározza a sportlétesítmények – a sportág szempontjából történő – használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; d) érvényesíti a doppingtilalmat; e) a szakágak versenyszerű sportolóit a szakszövetség nyilvántartja; f) megállapítja a versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva; III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 6. § A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok), tiszteletbeli tagok, vagy pártolók. 7. § (1)
(2) (3)
A Szövetség tagja lehet bármely, a sportágban tevékenységet folytató sportszervezet, feltéve hogy a Szövetség alapszabályát elfogadja, a Szövetséget tevékenységével támogatja, és a tagdíjat megfizeti. A Szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a Szövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Sportszervezetek a St. rendelkezéseinek megfelelő sportegyesületek és alapítványok. Jelen egységes szerkezetű alapszabály elfogadásakor a Sövetség tagjai (nevük és székhelyük, valmint az általuk teljesített tagdíjbefiztetés időpontjának feltüntetésével): Név
Székhely
Tagdíj
Gerecse Sziklamászó Sportegyesület Karma SC
1034 Budapest, San Marco u. 12-18/a. 3/1. 6725 Szeged, Hattyas sor 10. 1028 Budapest, Kökény u. 44. 6792 Zsombó, Deák Ferenc u. 57. 9700 Szombathely, Bem József u. 10. 3700 Kazincbarcika, Csontváry u. 1/A.
25.000,-Ft
KLÉBI Diáksport Egyesület Meteora Mászócsapat Mászóka Sportegyesület PEREM Sziklamászó Egyesület
25.000,-Ft 25.000,-Ft 25.000,-Ft 25.000,-Ft 25.000,-Ft
Befizetés ideje, módja 2014.02.12., készpénz befizetés 2014.06.02., banki átutalás 2014.02.03., banki átutalás 2014.02.13., banki átutalás 2014.01.02., banki átutalás 2014.01.31., banki átutalás
4
SZIRT Sport Egyesület
4100, Berettyóújfalu, Ady Endre u. 1. 8200 Veszprém, Szeglethy u. 6. 1117 Budapest, Budafoki út 111. 1163 Budapest, Pirosrózsa u. 26. 3527 Miskolc, BajcsyZsilinszky u. 1. II/8.
25.000,-Ft
8000 Sz.fehérvár, Farkasvermiút 40. 2060 Balassagyarmat Rákóczi fejedelem útja 50. 1124 Budapest, Zsámbéki utca 13. 1114 Budapest, Bartók Béla út 19.
25.000,-Ft
1108 Budapest, Gőzmozdony u. 2.
25.000,-Ft
2014.02.28., banki átutalás
1112 Budapest, Kérő u. 4.
25.000,-Ft
2014.01.31., banki átutalás
1106 Budapest, Maglódi u. 12/B. 1098 Budapest, Börzsöny u. 10. 3104 Salgótarján, Csokonai u. 64.
25.000,-Ft
2014.01.30., banki átutalás 2014.01.16., banki átutalás 2014.05.19., banki átutalás
25.000,-Ft
2014.02.14., banki átutalás
25.000,-Ft
2014.02.14., banki átutalás 2014.01.30., banki átutalás
Zerge Sziklamászó Sport Egyesület Tatabányai Alpinsport Club
székh.: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 16. lev.: 8001 Székesfehérvár, pf. 7. 2040 Budaörs, Arany János u. 13/1. 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 34/C. I/1. 1121 Budapest, Szilassy út 12/c. fsz. 1. 2800 Tatabánya, Vajda J. u. 10.
SC Hírös-Ép Sport Egyesület
6000 Kecskemét, Vértes u. 5.
25.000,-Ft
Veszprémi Sportmászó Egyesület Ujjerő Hegmászó és Sport Egyesület GI Fal- és Sportmászó SE Alpin Sport Club Hegymászó Sportegyesület Mozogj kreatívan SE Balassagyarmati Hegymászó Klub "Csúcs" Kulturális és Sport Egyesület FTSK Excelsior Sportegyesület Hegymászó Szakosztálya Komarnicki Gyula Természetjáró és Hegymászó Krea-Túra Hegymászó és Természetjáró Egyesület Merkapt SE Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete Salgótarjáni Hegymászó Club Sportegyesület Székesfehérvári Hegymászó Sportklub
Metalpin SE Üveghegy
25.000,-Ft 25.000,-Ft 25.000,-Ft 25.000,-Ft
25.000,-Ft
25.000,-Ft 25.000,-Ft
25.000,-Ft 25.000,-Ft
25.000,-Ft
25.000,-Ft 25.000,-Ft
2014.02.10., banki átutalás 2014.02.05., banki átutalás 2014.01.21., banki átutalás 2014.01.30., banki átutalás 2014.01.22., banki átutalás 2014.02.13., banki átutalás 2014.01.29., banki átutalás 2014.01.24., banki átutalás 2014.01.14., banki átutalás
2014.02.03., banki átutalás 2014.01.14., banki átutalás 2014.02.17., banki átutalás
5
A Szövetség tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli tagjai és pártolói 8. § (1)
(2)
(3)
(4) (5) (6)
A Szövetség tiszteletbeli elnökének az a volt szövetségi elnök választható, aki legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatta. Tiszteletbeli elnöknek választható az a személy is, aki több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szerezett a hegy-, a sport-, a verseny- a jégmászás és a síalpinizmus fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában. A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként, vagy más fontos területen, több éven keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták. A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak személyére az elnökség tehet javaslatot, mely javaslatról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A Szövetség tiszteletbeli elnöke, tagjai a Szövetség szerveinek munkájában tanácskozási joggal vehetnek részt. Pártoló lehet az, aki adományával, munkájával és pártolói díj fizetésével a Szövetséget támogatja. Pártoló természetes-, jogi személy, illetőleg gazdasági társaság egyaránt lehet. A pártoló nyilvántartásba vételi kérelmét közvetlenül a Szövetség elnökségéhez nyújthatja be. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 9. §
(1)
A Szövetségi tagság felvétellel, illetőleg a tiszteletbeli tagok esetében választással keletkezik. (2) A Szövetségi tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag jogutód nélküli megszűnésével, a tiszteletbeli tagok esetében a tag halálával. (3) A tagfelvételi kérelmet (belépési kérelem) postai úton, vagy e-mailben kell a Szövetséghez benyújtani. A tagelvételről az elnökség jogosult dönteni. A szövetségi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. (4) A Szövetség tagjairól és azok versenyrendszerben résztvevő tagjairól nyilvántartást kell vezetni. (5) A Szövetségbe való belépéskor a tag a tárgyévre meghatározott összes és teljes tagdíjat köteles megfizetni. (6) A tagsági j og viszony bármikor, indokolás nélkül megszüntethető írásbeli nyilatkozattal (kilépés). A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökével. (7) /Törölve/ (8) /Törölve/ (9) A tagnak jogszabályt, alapszabályát vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárás kezdeményezését az elnökség írásban közli az érintett taggal, azzal a tájékozatással, hogy a kizárás tárgyában a soron következő közgylés jogosult dönteni, és az érintett a közgyűlési meghívóhoz jogosult érdemi álláspontját és bizonyítékait mellékelni. A meghívó ilyen tárgyú mellékletének összeállítása az elnökség feladat. A közgyűlésen az érintettnek lehetsőéget kell biztosítani álláspontjának ismertetésére. (10) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 6
(11)
Amennyiben tag nem felel meg az alapszabályban meghatározott feltételeknek, a Szövetség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt. A felmondásra vonatkozó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, továbbá tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tagok, a pártolók jogai és kötelezettségei 10. §
(1)
A tag jogai: a) képviselője útján részt vehet a közgyűlésen és határozatainak meghozatalában, szavazati jogát gyakorolhatja, b) képviselője útján választhat és választható a Szövetség szerveibe, tisztségére, c) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, d) a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat, kérdéseket tehet fel, észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágakat érintő kérdések megtárgyalására, f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről, g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti Szövetségi tagságát. (2) A tagok kötelezettségei: a) a sportágak fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése, d) a sportágak népszerűsítése, propagálása, e) az éves tagdíj teljes összegének a tárgyév január 31. napjáig történő befizetése, f) versenyek rendezésekor a szabályok betartása és betartatása, a versenyeredmények közlése a Szövetség felé, a verseny kiírásának megküldése minden más tag felé. (3) A tag az (1)-(2) bekezdésekben foglalt jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján látja el. (4) A pártoló és a tiszteletbeli tag jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, c) megilletik -külön díjfizetés nélkül- a Szövetség által harmadik személyekkel kötött megállapodások alapján biztosított egyéb kedvezmények, illetve kedvezményes áron megilletik a Szövetség anyagi támogatásával készített kiadványok. (5) A pártoló és tiszteletbeli tag kötelezettsége a Szövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak megtartása. (6) A tiszteletbeli elnöknek azonos jogai, valamint kötelezettségei vannak, mint a tiszteletbeli tagoknak. (7) A Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét. IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE A Szövetség szervei és tisztségviselői
7
11. § (1)
A Szövetség szervei: a) a közgyűlés, b) az elnökség, c) az Ellenőrző Testület, d) a Fegyelmi Bizottság, e) a szakágak.
(2)
A Szövetség tisztségviselői: a) elnök, alelnökök, b) az elnökség tagjai, c) Ellenőrző Testület elnöke és tagjai, d) a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai, e) főtitkár.
(3) A Szövetség vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. A Szövetség vezető tisztségviselői: Név: Farkas Péter (Lakcíme: 2132 Göd, Rózsa utca 33/b)); elnök Név: Futó Endre (Lakcíme: 1125 Budapest, Távcső utca 12.); alelnök Név: Táborosi Gábor (Lakcím: 6725 Szeged, Kinizsi Pál u. 7); elnökségi tag
V. A KÖZGYŰLÉS A közgyűlés és összehívása 12. § A szövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A szövetség közgyűlését minden évben össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. (3) A közgyűlésre szóló írásbeli meghívót az elnökség a tagoknak a javasolt napirend, a közgyűlés helye és időpontja közlésével 30 nappal a közgyűlés időpontja előtt köteles megküldeni postai úton (tértivevényes postai küldeményként) és elektronikus levélként. A meghívónak tartalmaznia kell a Szövetség nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A közgyűlés időpontját és helyét ezen kívül a Szövetség honlapján is közzé kell tenni. (4) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok képviselői (továbbiakban: küldöttek) rendelkezek. A közgyűlésen minden tag egy küldöttel vehet részt. (5) A közgyűlésen minden küldött egy szavazattal rendelkezik. A tagok legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig kötelesek eredeti írásbeli maghatalmazással bejelenteni azt a személyt aki a képviseleti joggal rendelkezik (6) A küldöttek képviseleti jogosultságukat személyi azonosító okmánnyal, aláírási címpéldánnyal, bejegyző végzéssel, illetve – meghatalmazáson alapuló képviselet esetén ezeken felül– teljes bizonyító erejű meghatalmazással igazolhatják. (7) A közgyűlés időpontját megelőző harminc napban a tagfelvétel szünetel. (8) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi jogot érint. (9) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került. (1) (2)
8
A jelen pont alapján bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. (10) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) a küldött, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek valamely tagjával nem áll tagsági jogviszonyban; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (11)Nem vehet részt a közgyűlés határozathozatalában az a személy, akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1. pontja), élettársa (továbbiakban együtstesen: hozzátartozó) a határozat alapján: kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyleten egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a Szövetség célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.) (12) Ha egy tag (küldött) valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés határozatképessége 13. § (1)
(2)
(3)
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele megjelent. Ha a közgyűlés a fenti feltételek hiánya miatt nem volt határozatképes, és egy óra várakozási idő alatt sem válik határozatképessé, megismételt közgyűlést lehet tartani, legkorábban az eredeti időpontot egy órával meghaladó időpontban. A közgyűlésre szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy az eredeti időponton túlmenően az esetlegesen szükségessé váló megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza. Az ilyen módon megküldött eredeti meghívót megismételt közgyűlés esetén arra szóló meghívónak is kell tekinteni. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá, hogy a megismételt közgyűlés a meghívottak számától függetlenül az eredeti naprendi pontok vonatkozásában határozatképesnek tekintendő. A határozatképességet a közgyűlésen folyamatosan ellenőrizni kell. A határozatok meghozatalakor nem elégséges a „látható többség” megállapítása, minden esetben pontosan meg kell állapítani az „igen”, a „nem” és a „tartózkodók” számát illetve a támogatók és ellenzők nevének megjelölését. A közgyűlés rendje 14. §
(1) (2)
A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat. A közgyűlés a kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatai közül évente legalább egy alkalommal napirendre kell, hogy tűzze az elnökség szakmai és az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és a közhasznúsági jelentést is. 9
(3) (4)
(5)
(6)
A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról az Ellenőrző Testület jelentése hiányában döntést nem hozhat. A tagok, vagy a Szövetség szervei által – indokolással ellátva – beterjesztett napirendi javaslatokat abban az esetben kell a közgyűlésnek tárgyalnia, ha azt a meghívó kézbesítésétől és/vagy közzétételétől számított két héten belül benyújtották az elnökséghez. A tagok által beterjesztett napirendi javaslatokat az elnökség köteles s Szövetség honlapján közzétenni. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § 1. pontja], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlés hatásköre 15. §
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása; c) az elnök, az elnökség többi tagjának alelnök, az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, és díjazásának megállapítása; d) a Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak megválasztása; e) a Szövetség megszűnésének, a Szövetség egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; f) a Szövetség jogi személyiségű és egyéb szervezeti egységeinek létrehozása és megszüntetése; g) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról; h) az elnökség által hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása; i) az éves szövetségi és szakági tagdíjak és az éves pártolói díj mértékének meghatározása; j) az éves költségvetés elfogadása; k) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; l) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll; m) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; n) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; o) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; p) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és q) a végelszámoló kijelölése r) mindaz, amit jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (1)
10
A közgyűlés határozathozatala 16. § (1)
(2) (3) (4)
(5) (6) (7)
A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő küldöttek több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) hozza. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait valamint az Ellenőrző Testület elnökét, tagjait. A tisztségviselők megválasztására az elnökség javaslata alapján a közgyűlés által megbízott háromtagú jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult képviselők szavazatainak több mint felét megszerezte. Ha egy tisztségre több jelölt is megszerezte a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, közülük az tekinthető megválasztottnak, aki több szavazatot kapott. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevői legalább egyharmadának indítványára nyílt szavazással eldönthető kérdésben is titkos szavazást kell tartani. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a nyílt szavazás is lehetséges. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá kettő, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A rendkívüli közgyűlés 17. §
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a) a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján; b) ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri; c) ha a bíróság azt elrendeli; d) az elnökség taglétszáma a felére csökken; e) a Szövetség elnöki tisztsége megüresedik. Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlési meghívót az alelnök, illetve az alelnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja írja alá. (2) A rendkívüli közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől vagy az ok bekövetkeztétől számított legkevesebb harminc, legfeljebb kilencven napon belül kell megtartani. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a szövetség rendes közgyűlésre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a közgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidők értelemszerűen alkalmazandók. (1)
VI. AZ ELNÖKSÉG Az elnökség hatásköre és feladatai
11
18. § (1) A Szövetség ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség. A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség irányítja. (2) Az elnökség létszáma három fő. Az elnökség az elnökét és az alelnököt maga választja tagjai közül. Az elnökségbe olyan személy választható, aki magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (3) Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Szövetség más szervének hatáskörébe utal. (4) Az elnökség feladatai: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés előkészítésa, összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és b) az éves szakmai és pénzügyi beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza: ba) a számviteli beszámolót, bb) a költségvetési támogatás felhasználását, bc) a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást, bd) a cél szerinti juttatások kimutatását, be) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, bf) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, bg) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. c) a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, d) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása, e) a szervezeti és működési szabályzat, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat, a sportfegyelmi szabályzat, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat megállapítása és módosítása, továbbá a szakágak szabályzatainak, éves költségvetésének, hivatalos beszámolóinak, szerződéseinek és egyéb kötelezettségvállalásainak jóváhagyása; f) az éves szakmai és pénzügyi terv elkészítése, g) a Szövetség által létrehozott alapítvány kezelő szerve (kuratórium) tagjainak, illetve a Szövetség által alapított vagy közreműködésével működő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek kijelölése, h) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, i) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
12
j) Jogi és Fegyelmi Bizottság elnökének, tagjainak megbízása és felmentése, k) a Szövetség bizottságainak, kollégiumainak, tisztségviselőinek és szakágainak határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, céljaival illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes, l) hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása, m) állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, n) a szakágak éves programjának, valamint hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása, o) együttműködés a természetvédelmi hatóságokkal a védett természeti értékeken és területeken történő sporttevékenység engedélyezése kapcsán, ennek keretében különösen az engedélyezett sporttevékenység feltételeinek meghatározása, az együttműködési megállapodások előkészítése, aláírása; p) együttműködés a közoktatás és a felsőoktatás keretén belül működő sportági sportszakember képzésére jogosult intézményekkel, q) a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek, különösen a Magyar Kupa fordulóinak kiírása a Szakágak felterjesztése alapján, r) a szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása és a nemzetközi kapcsolatok szervezése, s) a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása, t) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal, (5) Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. E döntésekkel összesen érintett összeg mértéke azonban nem haladhatja meg az éves költségvetésben elfogadott kiadási főösszeg 30%-át. (6) Az elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik. 19. § (1) Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el. (2) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában, b) észrevételek, javaslatok tétele a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, f) a szövetségi határozatok, ajánlások megtartása, illetve végrehajtása, g) közreműködés minden olyan feladatban, amely a hegy- és sportmászás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak, h) az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (3) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (4) Az elnökségi tagság megszűnik:
13
a) a megbízás lejártával, b) lemondással, c) elhalálozással, d) a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélettel, e) a sportfegyelmi büntetésként sportszakmai tevékenységtől való eltiltást kimondó jogerős határozattal, f) a közgyűlés által történő visszahívással. (5) Amennyiben az elnökség tagjainak száma két főre csökken, úgy rendkívüli közgyűlés összehívása mellett, az elnökség tagjainak számát a 18. § (2) bekezdésben meghatározott létszámra fel kell emelni. Az elnökség működése 20. § Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, és elkészíti – a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével azt írásban indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. (3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség a szükséges mértékig a nyilvánosságot korlátozhatja személyes adatok védelme, vagy személyiségi jogok védelme, illetve jogszabályban előírt kötelezettség esetén. (4) Az elnökség üléseire állandó jelleggel, tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület Elnökét, a Fegyelmi Bizottság Elnökét, a Szövetség főtitkárát, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket. (5) Az elnökség határozatképes, ha ülésén a három tag közül legalább kettő jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. (6) Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Ha az elnökség jelenlevő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető alelnököt illeti meg. (7) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben az ülésen két tag van jelen, a (6) bekezdésben írtak irányadóak. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára. (8) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1. pontja), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (9) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket 8 napon belül értesíteni kell. (1)
A Szövetség vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok, a Szövetség képviselete
14
21. § (1)
(2) (3)
(2)
(3)
A Szövetség vezető tisztségviselőit a közgyűlés 5 (öt) éves időtartamra választja meg. A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett tisztségre -a mandátumból még hátralevő időtartamra- a közgyűlés új személyt választ. A tisztségviselők újraválaszthatók. A Szövetség vezető tisztségviselői mindannyian önállóan képviselik a Szövetséget, illetve mindannyian önállóan gyakorolják az aláírási és uatlványozási jogkört. A Szövetség vezető tisztségviselői: a) intézkednek mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe, b) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Elnök, alelnök 22. §
A Szövetség elnökségének elnöke egyben a Szövetség elnöke is. Az elnök a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) A Szövetség elnöke nem lehet sportegyesülettel munkaviszonyban álló személy. (3) Az elnök feladatai és hatásköre: a) összehívja és vezeti az elnökség üléseit, b) képviseli a Szövetséget, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal, f) munkáltatói jogokat gyakorol a Szövetség alkalmazottai felett. (4) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. (1)
VII. ELLENŐRZŐ TESTÜLET 23. § (1) A közgyűlés a Szövetség és Szakágai működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló Ellenőrző Testületet választ, melynek feladata a szövetségi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Az Ellenőrző Testület a Ptk. 3:82. § előírása alapján létrehozott felügyelő bizottságnak minősülő testületi szerv. (2) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. (3) Nem lehet a Szövetség Ellenőrző Testületének (felügyelő szervének) elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Szövetség elnöke, vagy az elnökség tagja, b) a Szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
15
a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának -tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást), d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (A hozzátartozó fogalmát a Ptk. vonatkozó §-ának megfelelően kell alkalmazni.) (4) A Ellenőrző Testület tevékenységét a testület elnöke irányítja. A testület feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet. (5) Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a testület maga határozza meg. (6) A Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. (7) A Ellenőrző Testület feladatai: a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtörténtének ellenőrzése, (8) Az Ellenőrző Testület tevékenysége során a Civil tv. 41. §-ában foglaltak alapján jár el, így az Ellenőrző Testület a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá, a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. c)
(9)
(10)
(11) a)
b) (12)
(13)
(14) (15)
Az ellenőrzések megkezdéséről, annak eredményéről az Ellenőrző Testület elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi, gazdasági, illetve belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. Az ellenőrzés tapasztalatairól a testület elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül – tájékoztatja a szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, egyidejűleg annak megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az Ellenőrző Testület elnöke a testület éves tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni. Az Ellenőrző Testület testületi működésére az alapszabály – eltérő rendelkezésének hiányában – az elnökség működtetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. VIII. FEGYELMI BIZOTTSÁG 24. §
16
(1) Az elnökség 5 éves időtartamra háromtagú Fegyelmi Bizottságot bíz meg. (2) A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll. (3) A Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési -, Sportfegyelmi Szabályzata, valamint a jelen alapszabály rendelkezései állapítják meg. (4) A Szövetség hatáskörébe tartozó sportfegyelmi eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott kérelmeket e Bizottság soron kívül bírálja el. (5) Az alapszabály 5. § (1) bekezdésének k) pontjában, valamint a 18. § (6) bekezdésében szabályozott kérdésekben döntés csak jogi állásfoglalás ismeretében hozható. IX. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA 25. § A Szövetség jogi személy, a gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés (pénzügyi terv) alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. (3) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. (4) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztésére a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel. (5) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (6) A Szövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel, e) a tagdíj, f) az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításából származó bevételei, g) reklámtevékenységből származó bevételek, h) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, i) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (7) A Szövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (8) A Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír és értékpapírra szóló követelés, d) ingatlan és ingó vagyon. (1)
17
(9) (10)
(11)
(12)
(13) (14)
A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaikért saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért -a befizetett tagdíjon túlmenően- nem felelnek. Az alapszabály szerinti tevékenységnek és a gazdálkodásnak a legfontosabb adatait –bevétel és kiadások főbb számait – annak elfogadását követően a Szövetség honlapján nyilvánosságra hozza. A Szövetség csak olyan gazdasági, vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének a mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdaságivállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási-pénzügyi szabályzat határozza meg. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. X. A SZÖVETSÉG SZAKÁGAIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 26. §
(1)
(2) (3)
(4)
A Szakágak a Szövetség szervezeti egységei, melyek feladata a hozzájuk tartozó sportágakkal kapcsolatos szakmai tevékenységek irányítása és szervezése a Magyar Köztársaság területén, továbbá a sportágak és tagjainak érdekképviselete. A Szakágak működését a Szövetség Alapszabálya továbbá saját Alapszabályuk előírásai szerint végzik. A Szakágak szabályzatait, éves költségvetését, valamint harmadik féllel kötött szerződéseit a Szövetség elnöksége hagyja jóvá. Bármely szabályzat, költségvetés vagy szerződés elutasítása esetén a Szakágak a Szövetség Közgyűléséhez fellebbezhetnek. A szakági illetve szövetségi szabályzatok, költségvetések, szerződések közötti bármilyen ellentmondás esetén a szövetségi szabályzatok, költségvetések, szerződések az irányadók. XI. A TISZTSÉGEK MEGSZŰNÉSE, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 27. §
(1) A vezető tisztségviselők, az Ellenőrző Testületi tagok, illetve a Fegyelmi Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik a) a megbízatás időtartamának lejártával; b) a tisztségviselő halálával; c) lemondással; d) a közgyűlés általi visszahívással; e) összeférhetetlenség esetén, ha a kiváltó okot annak felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg; f) a tagsági jogviszony megszűnésével. (2) A lemondást írásban kell közölni az elnökkel, az elnök lemondását pedig az Ellenőrző Bizottság elnökével. Lemondás esetén a tisztségviselő jogviszonya a lemondó nyilatkozat címzett általi átvételét követő napon szűnik meg. (3) Nem lehet tisztségviselő a) akit nem tagja a Szövetségnek, b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, c) aki büntetett előéletű, 18
d) aki a tisztségviselői tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll. (4) Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a testületi szervekben a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók valamint az élettársak, bejegyzett élettársak. (5) A tisztségviselő visszahívását az Ellenőrző Bizottságnál lehet kezdeményezni, ha a tisztségviselő olyan törvénysértést követ el, vagy alapszabályt sértő tevékenységet folytatott, vagy folytat, amely méltatlan a tisztséghez. Amennyiben az Ellenőrző Bizottság az indítványt alaposnak találja, intézkedik a közgyűlés összehívása érdekében. Tisztségviselőt visszahívni csak a közgyűlés által hozott, indoklással ellátott határozattal lehet; e határozatban meg kell jelölni a tisztségviselői jogviszony megszűnésének napját. (6) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, akivel kapcsolatban a Civil tv. 39. § (1) bekezdése szeriti kizáró okok valmelyike fennáll. XII. A HATÁROZATOK RENDJE, A SZÖVETSÉGI DÖNTÉSEK ÉS DOKUMENTUMOK NYILVÁNTARTÁSA 28. § (1) A testületi szervek (közgyűlés, elnökség, ellenőrző testület, fegyelmi bizottság) – a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag által aláírt – jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: az ülés helyét és időpontját, hatályát; a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; a napirend megállapítását és azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre; az ülés által meghozott döntéseket és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat – rögzítve a támogató-, az ellenző és a tartózkodó szavazatok számát – az elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív. (2) A hozott határozatokat a testületi szerv elnöke írja alá, azokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatnak – amennyiben annak tárgya indokolja – tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését. (3) Az elnökség köteles gondoskodni a közgyűlés és a testületi szervek határozatainak nyilvántartásáról. (4) A Szövetség irataiba a tagok betekinthetnek, azokról – saját költségre – másolatot készíthetnek. Az iratokba való betekintésre vonatkozó igényt a vezető tisztségviselők felé kell jelezni. Az iratokba való beteikntés rendjét a szervezeti- és működési szabályzat tartalmazza. (5) A Szövetség a beszámolóit a vonatkozó jogszabályok szerinti közli, helyezi letétbe, illetve azokat nyilvánosságra hozza a Szövetség honlapján. XIII. A KÖZHASZNÚ SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBE VÉTELÉNEK RENDJE 29. § (1) A Szövetség közhasznú szolgáltatásait jelen alapszabály és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megtartása mellett bárki igénybe veheti. A közhasznú szolgáltatások igénybevételéhez a Szövetség – az alábbiakban részletett kivételek mellett – nem határoz meg különös feltételeket.
19
(2) Olyan közhasznú szolgáltatások esetében azonban, amelyeknél az igénybevétel - a szolgáltatás jellegéből fakadóan - csak előzetes jelentkezés, az igénybevétel feltétele a vonatkozó előírások teljesítésének igazolása, illetve, a szóban vagy írásban történő előzetes jelentkezés. (3) Továbbá, az igénybevétel feltétele lehet különösen meghatározott életkor elérése, vagy az adott tevékenység szakszerű és biztonságos gyakorlásához szükséges végzettség illetve gyakorlat igazolása, valamint, a St. – vagy egyéb vonatkozó jogszabály – előírásainak igazolása (pl. versenyengedély), illetve szakképesítés, orvosi- vagy hatósági engedély. Előbbi feltétel alkalmazásáról az Elnökség dönt, a döntés meghozatalát megelőzően – szükség esetén – szakértő véleményét kérheti ki. (4) Amennyiben a Szövetség által nyújtandó közhasznú szolgáltatást csak korlátozott létszámban lehet igénybe venni, az Elnökség meghatározhatja a szolgáltatást igénybe vevők maximális számát. Ebben az esetben a szolgáltatás igénybevétele előzetes jelentkezéshez van kötve, az igénybevétel lehetősége pedig a jelentkezés sorrendjéhez igazodik. Létszámon túli jelentkező az adott szolgáltatást - a szolgáltatás biztonsága érdekében - nem veheti igénybe. (5) Az Elnökség kivételesen úgy dönthet, hogy egyes közhasznú szolgáltatásainak igénybevételéhez térítési díjat (ellenszolgáltatást) kell fizetni. Az ilyen díj fizetéséről előzetesen határoz az elnökség, és az ilyen díjat kizárólag csak az adott közhasznú tevékenység megvalósítására lehet felhasználni. Ilyen tartalmú döntést az elnökség csak kivételesen hozhat, és csak abban az esetben, ha a díj fizetése nélkül a szolgáltatás nyújtását nem lehetne megvalósítani. A díj fizetésére az adott szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor külön fel kell hívni a figyelmet. (6) A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból az azokról a fent írt nyilvánosságra hozatali módokon tudomást szerzett bármely természetes személy - vagy, ha a szolgáltatás jellegéből ez következik: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is - korlátozás nélkül részesülhet. XIV. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 30. § (1) A Szövetség meszűntetéséről a közgyűlés jogosult határozni. (2) A Szövetség más szövetséggel vagy egyesülettel egyesülhet, illetve szövetségekre vagy egyesületekre válhat szét. (3) A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha a)megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) tagjainak száma nem éri el a Civil tv. 4.§ (3) bekezdésében meghatározottat. (4) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Ptk. 3:85. § (1) bekezdése alapján a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szevezetnek juttaja. (5) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra. (6) A Szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 20
(7) Ha a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szövetség vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a Szövetség fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § (1)
(2)
(3)
A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetők, a sportolók, edzők, csapatvezetők érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával működnek együtt. Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket – ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség – a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni. A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező. Záradék
A jelen alapszabályt a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség megtartott közgyűlése elfogadta.
2015. január 31-én
Alulírott, igazolom, hogy jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály módosításai vastag, dőlt betűvel kerültek kiemelésre. Budapest, 2015. január 31. Farkas Péter elnök Ellenjegyzem Budapesten, 2015. január 31. napján, és igazolom, hogy jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának:
21
