A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Alapszabálya
2010
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaságban működő, a hegy-, a szikla-, a sport-, a verseny- és a jégmászás, továbbá a síalpinista sportágakban sporttevékenységet folytató sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a sportágakat irányító, önkormányzati elven alapuló, és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet (országos sportági szakszövetség), a Magyar Hegymászó Klub jogutódja. A Szövetség működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: St.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Et.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) alapján fejti ki. 2. § (1)
Az országos sportági szakszövetség elnevezése: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség. (2) Rövidített elnevezése: MHSSz. (3) Idegen nyelvű elnevezései: a) angol: Hungarian Mountaineering and Sport Climbing Federation b) német: Ungarischer Bergsteiger- und Sportskletterverein c) francia: Association Hongroise de l'Alpinisme et de l'Escalade (4) A Szövetség székhelye: 1065 Budapest, VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 31. (5) A Szövetség működési területe: Magyar Köztársaság (6) A Szövetség jelvénye:
3. § (1) (2) (3)
A Szövetség tagja az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniójának (UIAA) és a Nemzetközi Sportmászó Szövetségnek (IFSC), amely szervezetek alapszabályait, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az UIAA tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS). A Szövetség tevékenysége során jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
2
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 4. § (1)
(2) (3) (4) (5) (6) (7) a) b) c) d)
A Szövetség célja, hogy a Magyar Köztársaság területén, irányítsa, szervezze és ellenőrizze a hegy- sport- verseny- és jégmászó, valamint síalpinista sportágakban, mint kiemelkedően közhasznú tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködjön a St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviselje a sportág és tagjai érdekeit, valamint részt vegyen a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. A Szövetség közhasznú tevékenysége során a St. 21. § (3) bekezdése alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik. A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. A Khtv. 26. § c) bekezdése szerint a következő közhasznú tevékenységeket folytatja: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 5. §
(1) A Szövetség alapvető feladatai: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportágak rendeltetésszerű működését; b) a sportágak nemzetközi szabályaival összhangban jóváhagyni a szakágak által kialakított versenyrendszereket; c) megrendezni a sportágak magyar (országos, nemzeti) bajnokságait, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) részt venni a sportági szakágak nemzetközi szövetségeinek munkájában, szervezni a részvételt a nemzetközi sportkapcsolatokban; e) képviselni a sportágak érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek előtt, illetve a nemzetközi sportéletben; f) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; g) a sportág céljainak elérése érdekében szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is. (2) A Szövetség ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség szabályzataiban, illetve a jogszabályokban, meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:
3
a) szakágain belül gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek; b) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza (sportfegyelmi jogkört gyakorol); c) meghatározza a sportlétesítmények – a sportág szempontjából történő – használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; d) érvényesíti a doppingtilalmat; e) a szakágak versenyszerű sportolóit a szakszövetség nyilvántartja; f) megállapítja a versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva; III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 6. § A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok), tiszteletbeli tagok, vagy pártolók. 7. § (1)
(2)
A Szövetség tagja lehet bármely, a sportágban tevékenységet folytató sportszervezet, feltéve hogy a Szövetség alapszabályát elfogadja, a Szövetséget tevékenységével támogatja, és a tagdíjat megfizeti. A Szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a Szövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Sportszervezetek a St. rendelkezéseinek megfelelő sportegyesületek és sportvállalkozások. A Szövetség tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli tagjai és pártolói 8. §
(1) (2)
(3) (4) (5)
A Szövetség tiszteletbeli elnökének az a volt szövetségi elnök választható, aki legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatta. Tiszteletbeli elnöknek választható az a személy is, aki több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szerezett a hegy-, a sport-, a verseny- a jégmászás és a síalpinizmus fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában. A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként, vagy más fontos területen, több éven keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták. A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak személyére az elnökség tehet javaslatot, mely javaslatról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A Szövetség tiszteletbeli elnöke, tagjai a Szövetség szerveinek munkájában tanácskozási joggal vehetnek részt. 4
(6)
Pártoló lehet az, aki adományával, munkájával és pártolói díj fizetésével a Szövetséget támogatja. Pártoló természetes-, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt lehet. A pártoló nyilvántartásba vételi kérelmét közvetlenül a Szövetség elnökségéhez nyújthatja be. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 9. §
(1) (2) (3)
(4) (5) (6) (7)
(8) (9)
A Szövetségi tagság felvétellel, illetőleg a tiszteletbeli tagok esetében választással keletkezik. A Szövetségi tagság kilépéssel, kizárással, törléssel, a tiszteletbeli tagok esetében lemondással illetőleg elhalálozással szűnik meg. A tagfelvétel kérdésében – a 8. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely fellebbezést a következő közgyűlésen köteles tárgyalni. A Szövetség tagjairól és azok versenyrendszerben résztvevő tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A Szövetségbe való belépéskor a tag a tárgyévre meghatározott összes és teljes tagdíjat köteles megfizetni. A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethető. A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. Törléssel szűnik meg a tagság a sportszervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a tagdíj határidőre való befizetésének írásbeli felszólítás ellenére történő elmulasztása estén. A tagdíjfizetés elmulasztása miatti törlésnek akkor van helye, ha a tag – a tagdíj megfizetésére 15 napos fizetési határidővel történt felszólításra – nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a Szövetség tagjai közé az új tag felvételére vonatkozó eljárás szabályai szerint. A törlésről az elnökség írásos határozatot hoz, melyről az érintetteket köteles értesíteni. A sportegyesület rendes tagsága törléssel szűnik meg akkor is, ha a sportegyesület a sportágban működő szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja. A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni a Stv. vonatkozó rendelkezései szerint. A tagok, a pártolók jogai és kötelezettségei 10. §
(1) a) b) c) d)
A tag jogai: képviselője útján részt vehet a közgyűlésen és határozatainak meghozatalában, képviselője útján választhat és választható a Szövetség szerveibe, tisztségére, részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágakat érintő kérdések megtárgyalására, f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről, g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti Szövetségi tagságát. 5
(2) A tagok kötelezettségei: a) a sportágak fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése, d) a sportágak népszerűsítése, propagálása, e) az éves tagdíj teljes összegének a tárgyév január 31. napjáig történő befizetése, f) versenyek rendezésekor a szabályok betartása és betartatása, a versenyeredmények közlése a Szövetség felé, a verseny kiírásának megküldése minden más tag felé. (3) A tag az (1)-(2) bekezdésekben foglalt jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján látja el. (4) A pártoló és a tiszteletbeli tag jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, c) megilletik -külön díjfizetés nélkül- a Szövetség által harmadik személyekkel kötött megállapodások alapján biztosított egyéb kedvezmények, illetve kedvezményes áron megilletik a Szövetség anyagi támogatásával készített kiadványok. (5) A pártoló és tiszteletbeli tag kötelezettsége a Szövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak megtartása. (6) A tiszteletbeli elnöknek azonos jogai, valamint kötelezettségei vannak, mint a tiszteletbeli tagoknak.
IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE A Szövetség szervei és tisztségviselői 11. § (1) a) b) c) d) e)
A Szövetség szervei: a közgyűlés, az elnökség, az Ellenőrző Testület, a Fegyelmi Bizottság, a szakágak.
(2) a) b) c) d) e)
A Szövetség tisztségviselői: elnök, alelnökök, az elnökség tagjai, Ellenőrző Testület elnöke és tagjai, a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai, főtitkár. V. A KÖZGYŰLÉS A közgyűlés és összehívása
6
12. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)
A szövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A szövetség közgyűlését minden évben össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre szóló írásbeli meghívót az elnökség a tagoknak a javasolt napirend közlésével 30 nappal a közgyűlés időpontja előtt köteles megküldeni. A közgyűlés időpontját ezen kívül a Szövetség honlapján is közzé kell tenni. A közgyűlésen szavazati joggal a tagok képviselői (továbbiakban: küldöttek) rendelkezek. A közgyűlésen minden tag egy küldöttel vehet részt. A közgyűlésen minden küldött egy szavazattal rendelkezik. A tagok legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig kötelesek eredeti írásbeli maghatalmazással bejelenteni azt a személyt aki a képviseleti joggal rendelkezik A küldöttek képviseleti jogosultságukat személyi azonosító okmánnyal, aláírási címpéldánnyal, bejegyző végzéssel, illetve – meghatalmazáson alapuló képviselet esetén ezeken felül– teljes bizonyító erejű meghatalmazással igazolhatják. A közgyűlés időpontját megelőző harminc napban a tagfelvétel szünetel. A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi jogot érint. A közgyűlés határozatképessége 13. §
(1)
(2)
(3)
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele megjelent. Ha a közgyűlés a fenti feltételek hiánya miatt nem volt határozatképes, és egy óra várakozási idő alatt sem válik határozatképessé, megismételt közgyűlést lehet tartani, legkorábban az eredeti időpontot egy órával meghaladó időpontban. A közgyűlésre szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy az eredeti időponton túlmenően az esetlegesen szükségessé váló megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza. Az ilyen módon megküldött eredeti meghívót megismételt közgyűlés esetén arra szóló meghívónak is kell tekinteni. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá, hogy a megismételt közgyűlés a meghívottak számától függetlenül az eredeti naprendi pontok vonatkozásában határozatképesnek tekintendő. A határozatképességet a közgyűlésen folyamatosan ellenőrizni kell. A határozatok meghozatalakor nem elégséges a „látható többség” megállapítása, minden esetben pontosan meg kell állapítani az „igen”, a „nem” és a „tartózkodók” számát illetve a támogatók és ellenzők nevének megjelölését. A közgyűlés rendje 14. §
(1) (2)
(3)
A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat. A közgyűlés a kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatai közül évente legalább egy alkalommal napirendre kell, hogy tűzze az elnökség szakmai és az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és a közhasznúsági jelentést is. A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról az Ellenőrző Testület jelentése hiányában 7
(4) (5) (6)
döntést nem hozhat. A tagok által beterjesztett napirendi javaslatokat abban az esetben kell a közgyűlésnek tárgyalnia, ha azt a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. A tagok által beterjesztett napirendi javaslatokat az elnökség köteles s Szövetség honlapján közzétenni. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlés hatásköre 15. §
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása; c) az elnök, az elnökség többi tagjának, az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása; d) a Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak megválasztása; e) a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; f) a Szövetség jogi személyiségű és egyéb szervezeti egységeinek létrehozása és megszüntetése; g) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról; h) az elnökség által hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása; i) az éves szövetségi és szakági tagdíjak és az éves pártolói díj mértékének meghatározása; j) mindaz, amit jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlés határozathozatala 16. § (1) (2) (3) (4)
A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő küldöttek több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) hozza. A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait valamint az Ellenőrző Testület elnökét, tagjait. A tisztségviselők megválasztására az elnökség javaslata alapján a közgyűlés által megbízott háromtagú jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult képviselők szavazatainak több mint felét megszerezte. Ha egy tisztségre több jelölt 8
(5) (6) (7)
is megszerezte a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, közülük az tekinthető megválasztottnak, aki több szavazatot kapott. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevői legalább egyharmadának indítványára nyílt szavazással eldönthető kérdésben is titkos szavazást kell tartani. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a nyílt szavazás is lehetséges. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá kettő, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A rendkívüli közgyűlés 17. §
(1)
a) b) c) d) e)
(2) (3)
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján; ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri; ha a bíróság azt elrendeli; az elnökség taglétszáma a felére csökken; a Szövetség elnöki tisztsége megüresedik. Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlési meghívót az alelnök illetve az alelnök akadályoztatása esetén a főtitkár írja alá. A rendkívüli közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől vagy az ok bekövetkeztétől számított legkevesebb harminc, legfeljebb kilencven napon belül kell megtartani. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a szövetség rendes közgyűlésre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a közgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidők értelemszerűen alkalmazandók. VI. AZ ELNÖKSÉG Az elnökség hatásköre és feladatai 18. §
(1) (2)
A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség. A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség létszáma öt fő. Közülük az elnököt, alelnököt és még egy tagot a közgyűlés választja. Az elnökség további tagjai a Szövetség szakágainak vezetői, akiket a szakági küldöttgyűlés választ meg. Az elnökségbe olyan személy választható, aki magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. 9
(3)
(4) a) b)
c) d) e)
f) g) h) i) j) k)
l) m) n) o)
p) q)
Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Szövetség más szervének hatáskörébe utal. Az elnökség feladatai: a Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása, az éves szakmai és pénzügyi beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza: ba) a számviteli beszámolót, bb) a költségvetési támogatás felhasználását, bc) a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást, bd) a cél szerinti juttatások kimutatását, be) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, bf) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, bg) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása, a szervezeti és működési szabályzat, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat, a sportfegyelmi szabályzat, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat megállapítása és módosítása, továbbá a szakágak szabályzatainak, éves költségvetésének, hivatalos beszámolóinak, szerződéseinek és egyéb kötelezettségvállalásainak jóváhagyása; az éves szakmai és pénzügyi terv elkészítése, a Szövetség által létrehozott alapítvány kezelő szerve (kuratórium) tagjainak, illetve a Szövetség által alapított vagy közreműködésével működő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek kijelölése, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, a tagfelvételi kérelmek elbírálása, Jogi és Fegyelmi Bizottság elnökének, tagjainak megbízása és felmentése, a Szövetség bizottságainak, kollégiumainak, tisztségviselőinek és szakágainak határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, céljaival illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes, hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása, állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, a szakágak éves programjának, valamint hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása, együttműködés a természetvédelmi hatóságokkal a védett természeti értékeken és területeken történő sporttevékenység engedélyezése kapcsán, ennek keretében különösen az engedélyezett sporttevékenység feltételeinek meghatározása, az együttműködési megállapodások előkészítése, aláírása; együttműködés a közoktatás és a felsőoktatás keretén belül működő sportági sportszakember képzésére jogosult intézményekkel, a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek, különösen a Magyar Kupa fordulóinak kiírása a Szakágak felterjesztése alapján,
10
r) s) t) (5)
(6)
a szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása és a nemzetközi kapcsolatok szervezése, a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása, döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal, Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. E döntésekkel összesen érintett összeg mértéke azonban nem haladhatja meg az éves költségvetésben elfogadott kiadási főösszeg 30%-át. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik. 19. §
(1) (2) a) b) c) d) e) f) g) (3) (4) a) b) c) d) e) f) (5)
Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában, észrevételek, javaslatok tétele a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, felvilágosítás kérése a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására, megbízás alapján a Szövetség képviselete, a szövetségi határozatok, ajánlások megtartása, illetve végrehajtása, közreműködés minden olyan feladatban, amely a hegy- és sportmászás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak, Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. Az elnökségi tagság megszűnik: a megbízás lejártával, lemondással, elhalálozással, a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélettel, a sportfegyelmi büntetésként sportszakmai tevékenységtől való eltiltást kimondó jogerős határozattal, a közgyűlés által történő visszahívással. Amennyiben az elnökség tagjainak száma négy főre csökken, úgy rendkívüli közgyűlés összehívása mellett, az elnökség tagjainak számát a 18. § (2) bekezdésben meghatározott létszámra fel kell emelni. Az elnökség működése 20. §
(1)
Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, és elkészíti – a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét.
11
(2)
Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével azt írásban indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. (3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség a szükséges mértékig a nyilvánosságot korlátozhatja személyes adatok védelme, vagy személyiségi jogok védelme, illetve jogszabályban előírt kötelezettség esetén. (4) Az elnökség üléseire állandó jelleggel, tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület Elnökét, a Fegyelmi Bizottság Elnökét, a Szövetség főtitkárát, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket. (5) Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. (6) Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Ha az elnökség jelenlevő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető alelnököt illeti meg. (7) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára. (8) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának -tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (9) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket 8 napon belül értesíteni kell. A Szövetség vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok 21. § (1)
(2)
A Szövetség tisztségviselőit a közgyűlés 5 (öt) éves időtartamra választja meg. A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett tisztségre -a mandátumból még hátralevő időtartamra- a közgyűlés új személyt választ. A tisztségviselők újraválaszthatók. Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évigvezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
12
(3)
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Elnök, alelnök 22. §
(1) (2) (3) a) b) c) d) e) f) (4)
A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. A Szövetség elnöke nem lehet sportegyesülettel munkaviszonyban álló személy. Az elnök feladatai és hatásköre: összehívja és vezeti az elnökség üléseit, képviseli a Szövetséget, aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal, munkáltatói jogokat gyakorol a főtitkár felett. Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. VII. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET 23. §
(1) (2) (3) a) b) c) d) (4) (5) (6) (7) a) b)
A közgyűlés a Szövetség és Szakágai működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló Ellenőrző Testületet (felügyelő szerv) választ. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Nem lehet a Szövetség Ellenőrző Testületének (felügyelő szervének) elnöke vagy tagja az a személy, aki a Szövetség elnöke, vagy az elnökség tagja, a Szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának -tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást), az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (A hozzátartozó fogalmát a Ptk. vonatkozó §-ának megfelelően kell alkalmazni.) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a testület elnöke irányítja. A testület feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet. Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a testület maga határozza meg. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. Az Ellenőrző Testület feladatai: a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, 13
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtörténtének ellenőrzése, (8) Az Ellenőrző Testület tevékenysége során Khtv. 11. §-ában foglaltak alapján jár el, így az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, a Szövetség testületi szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt venni. (9) Az ellenőrzések megkezdéséről, annak eredményéről az Ellenőrző Testület elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi, gazdasági, illetve belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (10) Az ellenőrzés tapasztalatairól a testület elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül – tájékoztatja a szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, egyidejűleg annak megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (11) Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (12) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. (13) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (14) Az Ellenőrző Testület elnöke a testület éves tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni. (15) Az Ellenőrző Testület testületi működésére az alapszabály – eltérő rendelkezésének hiányában – az elnökség működtetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. VIII. FEGYELMI BIZOTTSÁG 24. § (1) (2) (3) (4)
Az elnökség 5 éves időtartamra háromtagú Fegyelmi Bizottságot bíz meg. A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll. A Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési -, Sportfegyelmi Szabályzata, valamint a jelen alapszabály rendelkezései állapítják meg. A Szövetség hatáskörébe tartozó sportfegyelmi eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott kérelmeket e Bizottság soron kívül bírálja el.
14
(5)
Az alapszabály 5. § (1) bekezdésének k) pontjában, valamint a 18. § (6) bekezdésében szabályozott kérdésekben döntés csak a Bizottság jogász végzettségű tagja állásfoglalásának ismeretében hozható.
IX. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA 25. § (1) (2) (3) (4)
(5) (6) a) b) c) d) e) f) g) h) i) (7) a) b) c) d) (8) a) b) c) d) (9) (10)
A Szövetség jogi személy, a gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés (pénzügyi terv) alapján gazdálkodik. A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztésére a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A Szövetség bevételei: az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel, a tagdíj, az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításából származó bevételei, reklámtevékenységből származó bevételek, egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. A Szövetség kiadásai: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A Szövetség vagyona: készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), készpénzre szóló követelés, értékpapír és értékpapírra szóló követelés, ingatlan és ingó vagyon. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaikért saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért -a befizetett tagdíjon túlmenőennem felelnek. Az alapszabály szerinti tevékenységnek és a gazdálkodásnak a legfontosabb adatait –bevétel és kiadások főbb számait – annak elfogadását követően a 15
(11) (12) (13)
Szövetség honlapján nyilvánosságra hozza. A Szövetség csak olyan gazdasági, vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének a mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdaságivállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási-pénzügyi szabályzat határozza meg.
X. A SZÖVETSÉG SZAKÁGAIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 26. § (1) (2) (3)
(4)
A Szakágak a Szövetség szervezeti egységei, melyek feladata a hozzájuk tartozó sportágakkal kapcsolatos szakmai tevékenységek irányítása és szervezése a Magyar Köztársaság területén, továbbá a sportágak és tagjainak érdekképviselete. A Szakágak működését a Szövetség Alapszabálya továbbá saját Alapszabályuk előírásai szerint végzik. A Szakágak szabályzatait, éves költségvetését, valamint harmadik féllel kötött szerződéseit a Szövetség elnöksége hagyja jóvá. Bármely szabályzat, költségvetés vagy szerződés elutasítása esetén a Szakágak a Szövetség Közgyűléséhez fellebbezhetnek. A szakági illetve szövetségi szabályzatok, költségvetések, szerződések közötti bármilyen ellentmondás esetén a szövetségi szabályzatok, költségvetések, szerződések az irányadók. XI. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 27. §
(1) a) b) c) d) (2) (3)
A Szövetség megszűnik: feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, más szövetséggel való egyesüléssel, feloszlatással, megszűnésének megállapításával. Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben a közgyűlés legalább kétharmados -nyílt- szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szakszövetség megszűnése esetén a vagyona a hitelezők kielégítése után sportköztestületeknek kerül átadásra, és azt sportcélokra kell fordítani. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. §
(1) (2)
A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetők, a sportolók, edzők, csapatvezetők érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával működnek együtt. Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket – ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség – a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az
16
(3)
elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni. A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező. Záradék
A jelen alapszabályt a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség 2010. február 21-én megtartott közgyűlése elfogadta.
17
