Kovács Róbert: A MAGYAR FELSİOKTATÁS A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG SZEMSZÖGÉBİL THE HUNGARIAN HIGHER EDUCATION SECTOR FROM THE PERSPECTIVE OF ECONOMIC COMPETITIVENESS
Megjelent: Kecskeméti Fıiskola - Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia-kötet, Kecskemét, 2005.
ÖSSZEFOGLALÓ A magyar felsıoktatás piaci követelményeknek való megfelelése napjainkban egyik legfontosabb versenyképesség-javító tényezıjévé nıtte ki magát. Országunk helyzetét a térségbeli országokkal folyó kiélezett mőködıtıkebefektetések iránti versengésben nagymértékben befolyásolja a humán erıforrás szakképzettségi állapota és megfelelı területekre való átirányítása. A felsıoktatás európai harmonizációja vagyis a bolognai folyamat elsıdleges céljai között szerepel egy egységes európai felsıoktatási térség létrehozása, ez a magyar felsıoktatás átalakításának legfıbb igazodási pontja. A oktatási rendszer társadalmi dimenzióit szem elıtt tartava elmondható, hogy a nemzetgazdasági folyamatok nemzetköziesedése az oktatásban egy ugyanolyan globalizációs folyamatot indít el. SUMMARY Complying with market demands and requirements has become one of the focal points of the Hungarian higher education sector, acting as a major force in driving its performance. Countries in our region are competing heavily for foreign direct investment and Hungary’s position in that race is determined and influenced to a great extent by the skill levels and the qualification of human resources and their redirection to adequate areas, respectively. One of the primary purposes of the harmonization of higher education systems in Europe, also referred to as the Bologna Process, is the creation of a uniform European Higher Education Area with which Hungarian higher education has to align. Accounting for the social dimensions of the educational system, it is safe to say that the internationalization of the economy will entail a similar globalization process in education.
1. A FELSİOKTATÁS SZEREPE A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG BIZTOSÍTÁSÁBAN Európa Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén megfogalmazott stratégiai cél értelmében: „2010-re Európa legyen a világ legversenyképesebb és
1
legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely képes fenntartható növekedés elérésére, egyre több és jobb munkalehetıség, nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére”. Egyes nemzetgazdaságok versenyképességét számos tényezı határozza meg, ezek közül kétségtelenül az egyik legfontosabb az emberi erıforrás felkészültségi foka. Az oktatás, és ezen belül a felsıoktatás valamint a termelés emberi tényezıje közötti kapcsolat mélységét jelzi az a megállapítás is, hogy a piaci szereplık mindennapi társadalmi és gazdasági életben való érvényesülése az egyének elméleti és gyakorlati szakmai tudástıkéjének függvényében következhet be. A felsıoktatás és a munkaerıpiac kapcsolatrendszerének hatékony mőködése napjainkban folyamatosan felértékelıdik, egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdasági értékteremtési folyamatokban. A fejlett tudásalapú társadalom megvalósításában a felsıoktatás meghatározó jelentıséggel bír. A magas hozzáadott értéket képviselı javak és szolgáltatások elıállításához szükséges képzett munkaerı elıállításának fı bázisát jelenti, valamint a fejlett technológiák kialakításában és fejlesztésében, az újszerő termelési eljárások kidolgozásában is vezetı szerepet játszik. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy a Magyarországon mőködı kutatóhelyek kétharmada valamely felsıoktatási intézményben található. Az egyetemi, fıiskolai szervezett oktatás „végtermékének” számító diplomás fiatalok elsıdleges felvevıpiaca a munkaerı viszonylagos immobilitásából eredıen egy szőkebb gazdasági környezet. Uniós tagságunkból eredıen e környezet határai egyre jobban kitolódnak, azonban a munkavállalóként fellépı személyek lehetıségei elsısorban a nemzetgazdaságuk fejlettségi fokától függnek a leginkább. Magyarországon e környezetet leginkább a multinacionális vállalatok által dominált gazdaság jelenti. Ezen vállalatok elég erısek ahhoz, hogy a beruházásaik megtérülése érdekében magasan kvalifikált szakembereket alkalmazzanak. Ez az igény vissza kell, hogy hasson a felsıoktatási rendszer sokszínő képzési struktúráinak kialakítására is. A felsıoktatásnak gazdasági értelemben is hatékonyan kell mőködnie. Az ország versenyképességének növelése érdekében a kormányok az emberi tıkében történı befektetési módozatok közül választhatnak, pl. egészségügyi ellátás, felnıttképzés valamint a felsıoktatás. Ha a felsıoktatás finanszírozására rendel el további pénzeszközöket, tisztában kell lennie, hogy a társadalom ezzel nyer a legtöbbet. Ezen kívül a felsıoktatás kibocsátásának meg kell egyeznie a gazdaság munkaerıpiacának keresletével mint volumenében, mint minıségében, ellenkezı esetben alulképzettség, túlképzettség vagy használhatatlan szakértelem képzıdik, amelyet az adott gazdaság képtelen felhasználni. A Foglalkoztatási Hivatal 2005 júniusi adatai szerint Magyarországon 388.088 fı regisztrált munkanélküli található, amelybıl 15.425 fı diplomás munkanélküli. A diplomás munkanélküliek száma az átlag fölött, 15,6 %-al növekedett az elızı év hasonló idıszakához képest. A felsıoktatásban 2000-ben megkezdıdött és napjainkban is tartó átalakítási, szervezeti integrációs folyamat is azt a célt szolgálja, hogy a meglevı erıforrások jobb kihasználásával növekedhessen a felsıoktatás teljesítménye.
2
Napjaink feladata, hogy az úgynevezett bolognai folyamat eredményeképpen megtörténjen a felsıoktatási képzési szintek gyökeres átalakítása, ezzel is megfelelve a piaci követelményeknek, valamint egy EU-kompatibilis képzési struktúra kialakításának. A duális vagy párhuzamos képzést, ahol már a bemenetnél különválik a fıiskolai és az egyetemi képzés, felváltja az angolszász területeken elterjedt lineáris vagy soros modell. Itt a képzés elsı ciklusában minden hallgató részt vesz, majd ezután van lehetıségük eldönteni, hogy alapoklevelükkel (vagyis a Bachelor fokozattal, amely nem jelent szakképesítést) kilépnek a munkaerıpiacra, vagy az egyetemi oklevél (a Master fokozat) megszerzéséért tovább tanulnak. A képzési folyamat harmadik szintje pedig a doktori fokozat (PhD). 2. AZ INVESZTICIÓK ÉS A K+F TEVÉKENYSÉG, VALAMINT EZEK KAPCSOLÓDÁSA A KÖZSZFÉRÁHOZ Egy ország versenyképességének mértéke kifejezıdik a beáramló mőködıtıke nagyságában is. A külföldi mőködıtıke-befektetések általában magasan képzett munkaerıt igényelnek. Magyarországon az ezredfordulót követı években visszaesett a külföldi mőködıtıke-befektetések beáramlása, azonban ez a tendencia napjainkra megfordult. Elmondható, hogy 2005 elsı negyedévében négyéves csúcsot döntött az FDI beáramlása, elérte a 1,091 milliárd eurót, ez 430 millióval meghaladja az elızı év hasonló idıszakában regisztrált értéket. Ezzel az eredménnyel elsık vagyunk a visegrádi országok között és az egy fıre jutó FDI mutatójában is megıriztük vezetı pozíciónkat. Elırejelzések alapján az év egészében a négymilliárd eurót is meghaladhatja a beáramló külföldi mőködı tıke értéke. Az adatok azt jelzik, hogy a tıkebeáramlás motorja az újrabefektetett jövedelem, a reinvesztíciós túlsúly azt jelenti, hogy a megtelepedett befektetık megtalálják számításaikat, elégedettek a magyarországi feltételekkel, ezen belül a szakképzettség mértékével is. A befektetések terén egyre érzékelhetıbb az a tendencia, hogy egyre több kisebb befektetés valósul meg. Ez a munkaerıigény területén egy új szegmens fele nyit, a felsıoktatási intézmények a nagy multinacionális cégek munkaerıigénye mellett a kisebb cégek speciális problémáinak kezelésére is ki kell dolgozniuk megfelelı képzési programot. A kormányzat szándékai szerint olyan invesztíciókat igyekszik ideterelni, amelyek magas technikai-technológiai színvonalat képviselnek, nagy hozzáadott értéket termelnek, minıségi, „intelligens” munkahelyeket, kutatásfejlesztést, innovációs tevékenységet hoznak létre. A külföldi befektetések az átlagnál magasabb arányban hordoznak technológiai-, mőszaki- és vezetési ismereteket, a technikaközvetítı funkciója révén a gazdaság egészére hatást gyakorol. Magas színtő technológiát honosítanak meg, amelynek a kiszolgálása magasan képzett szakembereket igényel. Ezek alapján elmondható, hogy a felsıoktatás és a vállalkozások kapcsolatát egy kettıs egymásrautaltság jellemzi: a felsıoktatási intézmények képzési struktúráinak kialakításában figyelembe kell vegyék a technológiatranszfer következtében fellépı piaci
3
igényeket, azonban a vállalatok sem tudják hatékonyan végrehajtani a technológiai fejlesztéseket megfelelı szakember támogatottság nélkül. A kutatási, fejlesztési tevékenység egyre nagyobb szerepet játszik a felsıoktatási intézmények, elsısorban az egyetemek, de egyre inkább a fıiskolák tudományos életében is. A felsıoktatási intézmények a minıségi szakember-képzés mellett a vállalkozásokkal a kutatás és fejlesztési tevékenységben tudnak hatékonyan együttmőködni. Az új technológiák és termelési-szolgáltatási módszerek kidolgozása a versenyképességét megırizni szándékozó vállalkozások számára alapkövetelményé vált. A K+F tevékenység a felsıoktatási intézmények szakember-állományával és hallgatói kutatási potenciáljával olcsóbban és hatékonyabban oldható meg. Az egyetemek, fıiskolák kutatással foglalkozó személyi állománya iskolai végzettség és tudományos fokozat szerinti összetétele lényegesen jobb, mint a többi szektoré. 2003-as adatok szerint a magyarországi kutatóhelyeken az összes PhD-, DLAfokozattal rendelkezık háromnegyede a felsıoktatásban dolgozik, a segédszemélyzet körében pedig ez az arány közel 90%. A lehetséges együttmőködésekbıl az egyetemek, fıiskolák is profitálhatnak: a mőködési forrástöbbleten túl a hallgatóknak lehetıségük lenne az elméleti tudásanyagukat gyakorlatban is hasznosítani. 3. A FELSİOKTATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉSÉNEK JELLEMZİI
A
MAGÁNSZFÉRA
KOOPERÁCIÓ-
A felsıoktatási és a vállalkozói szféra kutatási-fejlesztési projektjeinek összehangolásának szükségességét az állam is felismerte, az együttmőködésbıl származó eredményesség szinergikus hatását mindkét fél maximálisan kiaknázhatja. A felsıoktatási kutatóhelyek állami forrásainak a versenyszférából történı kiegészítése egy új lendületet adhat a K+F tevékenység hatékonyabbá válásának. A kormány 2004 közepén meghirdette a GVOP-2004-3.2.2 – Felsıoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatás és technológiatranszfert segítı partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatására kiírt pályázatot. A pályázati célként tőzték ki a hazai K+F tevékenység versenyképességének és hatékonyságának javítását, az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erısítését valamint az oktatás, a gazdaságitársadalmi célorientált kutatásfejlesztés stratégiai célú integrálását a létrehozandó Kooperációs Kutató Központokban. A pályázatban résztvevı partnerek: a magyar felsıoktatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek és a vállalati-üzleti innovációs szektor. A célkitőzés elérési módja a partnerek által közösen kidolgozott, hosszú távra szóló kutatási, oktatási-képzési, valamint tudás- és technológia-transzferre vonatkozó stratégián alapuló új kutatóközpontok mőködésének támogatása egyidejőleg folyó, több kutatási projekt finanszírozásán keresztül. A létrehozandó KKK a felsıoktatási intézet szervezetén belüli gazdaságilag elkülönített, önálló finanszírozású egység lehet, létrehozására csak minimum öt, a vállalkozói körbe tartozó gazdasági partnerrel lehet és demonstrálni kell fiatal
4
kutatók bevonását a projektbe. A meghirdetéskor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 3000 millió Forint, támogatás formája mőködési támogatásnak nem minısülı, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. Ugyancsak a kormány ezen igyekezetét bizonyítja, hogy idén júliusban átadták az összesen 100 millió forintos beruházással létrehozott Közép-KeletEurópa elsı innovációs és technológiai parkját Budapesten. Fontos szempont volt az Infopark helyszínként való kiválasztása a két nagymúltú egyetem (BME, ELTE) jelenléte a szellemi háttér biztosítása szempontjából. A világszínvonalú innovációs park létrehozása azért is fontos, mert a következı évek európai forrásainak hatékony elosztása csak az idetelepült multinacionális vállalatok és az egyetemi kutatóhelyek bevonásával lehetséges. Az innovációs park kiépítésével és fejlesztésével Budapestnek jó esélyei vannak arra, hogy otthont adjon az EU formálódó kutatási-fejlesztési hálózata székhelyének. 4. ÖSSZEFOGLALÁS, KONKLÚZIÓK A felsıoktatás az ország versenyképességének javításához a magasan kvalifikált emberi erıforrás-bázis biztosításán túl a K+F tevékenységükkel járulhatnak hozzá a leginkább. A közszféra magasabban képzett szakemberekkel rendelkezik, mint a vállalkozások. Ezt figyelemmel kísérve, valamint a párhuzamos kutatások elkerülése érdekében szükség lenne az állami és a magánjellegő kutatások összehangolására. Az állami/magán partnerségek lényeges eszközök az innováció serkentésére, számukra az állami és a magánszektorból kapott források lehetıvé teszik a korlátozott mértékő K+F finanszírozás jobb kihasználását. Az állami és a magánszektor szükségleteinek a közös célok révén történı összekapcsolásával az állami/magán partnerségek javíthatnak a magánszektornak az állami szükségletek kielégítésében való részvétele minıségén, az állami kutatási eredmények üzleti alapra helyezésének lehetıségeit elısegíthetik, és fejleszthetik az alapvetı tudás-infrastruktúrákat. A kooperáció sikere azon múlik, hogy mennyire tudják ezek a partnerségek biztosítani az ipar elkötelezettségét az állami és magáncélok között egyensúlyozva, mennyire illenek a nemzeti innovációs rendszerekbe, mennyire tudják optimalizálni a pénzügyi feltételeket, mennyire képesek a megfelelı nemzetközi kapcsolatok megteremtésére, a kkv-k bevonására, és mennyire megfelelı az értékelésük. 5. IRODALOM 1. OECD (2004): Science, Technology and Industry: Outlook 2004, Paris 2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2005): Sajtóközlemény a mőködıtıke-beáramlás 2005. elsı negyedévi alakulásáról, Budapest 3. Majó Zoltán (2000): A felsıoktatás és a munkapiac kapcsolata, JATEPress, Szeged 4. Lentner Csaba (2005): Rendszerváltás és pénzügypolitika, Akadémiai Kiadó, Budapest 5. Központi Statisztikai Hivatal (2004): Felsıoktatás és felsıoktatási kutatás 2003, Budapest
5
