Magyar Biokultúra Szövetség
A magyar biogazdálkodók, környezetkímélők és egészségvédők szövetsége Hungarian Federation of Associations for Organic Farming HUNGARY - 1011 Budapest, Fö u. 28., Tel. (+36-1) 214-7005; (+36-1) 214-7006
E-mail:
[email protected]; Internet: www.biokultura.org
A Magyar Biokultúra Szövetség javaslatai az ökológiai gazdálkodás 10 éves fejlesztése érdekében Bevezetés A 2010-ben bekövetkezett kormányváltás óta a magyar biogazdálkodók érzékelik, hogy a kormányzat hozzáállása erőteljesen pozitív irányba változott az ökológiai (öko, biológiai, bio, organikus) gazdálkodás megítélésében. Ebben nyilván szerepet játszhatnak mindazok a tényezők, amelyek – az iparszerű gazdálkodással szemben – erre a gazdálkodási módra jellemzőek, és amelyek egyidejűleg a mostani kormány gazdaságfejlesztési programjában is kiemelt fontosságúak: • •
• •
• • •
•
a munkahelyteremtés, hiszen az ökológiai gazdálkodás több munkaerőt igényel, így pl. gyomirtók helyett kézi munkát használ, az állatgondozás nem automatákra van bízva stb., egészséges és biztonságos élelmiszer biztosítása a magyarságnak és az idelátogatóknak, amely segíthetné – egyéb tényezők mellett – az egészségturizmus és a falusi turizmus program megvalósítását, a helyi és hazai piac megerősödése, mert nem „tőzsdei cikkeket” állít elő, bár a magyar biotermékek jó minőségük miatt keresettek a világ piacain, külső inputanyagokban extenzív, de élőmunkában, tudásban intenzív, állandó figyelmet igénylő sajátosságai miatt a helyi kis- és közepes méretű gazdasági vállalkozások fejlesztésének irányába hat, az ország GMO mentességének fenntartásában kulcságazat, hiszen az EU biorendeletek értelmében a biotermékeknek GMO menteseknek kell lenniük, a környezet (ivóvízkészlet, élővilág, természeti értékek és kultúrtáj stb.) megóvása, amelyet az EU bio rendeletek a szokványos gazdálkodással szemben közel 20 tételben jelölnek meg, a vegyszer maradékoktól mentes, biológiailag aktív alkotókban gazdag bio élelmiszer jól hatna a magyarság egészségi állapotára, amelyet vélhetőleg később az egészségbiztosítási kassza is megérezne, amint erre nemzetközi irodalmi források hivatkoznak, a biogazdálkodás hozzájárulhat az elvesztett hazai és külföldi piacok visszaszerzéséhez, sőt újak meghódításához is, hiszen a biotermék fogyasztás világszerte gyorsan növekszik, még a gazdasági válság időszakában is.
A Magyar Biokultúra Szövetség (a Magyar Biokultúra Egyesület általános jogutóda) a magyar biogazdálkodás meghatározó érdekérvényesítő ernyőszervezete. A Szövetség a hét hazai régió területeit lefedően hét regionális és öt funkcionális (termelők, méhészek, biodinamikusok, feldolgozók és K+F) biokultúra egyesületből áll, amelyek tagjai meghatározó arányban a biogazdálkodók, akik mellett szimpatizánsok is vannak a tagságon belül. A Szövetség a tulajdonosa az EU előírásoknak megfelelően működő biogazdálkodást ellenőrző-tanúsító szervezetnek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek. A Szövetség súlyát, szakmai felkészültségét jelzi, hogy előírás- és ellenőrzési rendszere biztosította Magyarország részére az EU előírásokkal való ekvivalenciát, a magyar ökológiai jogszabályok kiadását 6 évvel megelőzően, 1
amikor 1995-ben az EU Hivatalos Közleményeiben az „ekvivalens rendszert működtető harmadik országok” 5 országból álló listájára felvette Magyarországot. Rövid helyzetelemzés A biogazdálkodás a legdinamikusabban fejlődő gazdálkodási rendszer az EU-ban, az elmúlt 25 évben területe az induló 125 ezerről 7,5 millió hektárra emelkedett, úgy, hogy a termelő gazdaságok száma 8 ezerről 196 ezerre nőtt. Az EU átlagában a mezőgazdasági terület közel 5%-a már ökológiai, a példakép Ausztria lehet, ahol a bio terület aránya meghaladja a 15%-ot, a szántó művelési ágban pedig már elérte a 19%-ot. Ezzel szemben Magyarországon jobb adottságok mellett a mezőgazdaságilag művelt terület mindössze 2%-a bio. Impozáns adatokat mutatnak egyes EU tagországok fejlesztési tervei, így például Franciaország felelős vezetői nyilatkozatai szerint az elkövetkező néhány évben szeretné megháromszorozni az öko területét, amely 7,5%-os területi arányt fog jelenteni. Egyértelmű, hogy a lakosság idegenkedése a kémiai szerektől, a természetellenes eljárásoktól, a GMO-któl, valamint a környezettudatosság növekedése a biotermékek irányába mozdítja a vásárlási szándékot. Vizsgálataink szerint Magyarország ökológiai gazdálkodás és bioélelmiszer szempontjából hátrányos területei az EU vezető öko tagállamaihoz képest jelenleg a következők: • • • • • • • •
Állatállomány kicsi (kb. 0,15 NÁ*/ha, ezért kevés az istállótrágya), (*NÁ= Nagyállat egység); Ökológiai vetőmag használat aránya kicsiny; Torz az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer, hiszen az IPM (integrált) közel azonos támogatási intenzitású, mint a bio; A külpiaci értékesítés aránya magas (cca. 80%), ez kiszolgáltatottságot jelent; A feldolgozottság aránya szintén kicsi, a kiszállítás főként alapanyag és/vagy elsődlegesen feldolgozott formában történik; Hiányzik a fejlesztés nemzeti szándékát rögzítő „Ökológiai Akcióprogram”, pedig már az EU és szinte minden tagállam maga is megalkotta a sajátját; A korábbi kormányzat ellenségesen viszonyult az ökológiai gazdálkodáshoz, azért is, mert klientúráját nem ebben a körben találta; Erős a „vegyszeres” lobbi, kézben tartja az agrár-szaklapokat, erős befolyást gyakorol a gazdákkal találkozó szakemberekre (tanácsadók, falugazdászok, kamarai tanácsadók stb.).
Vizsgálataink szerint Magyarország ökológiai gazdálkodás szempontjából előnyös területei számottevőbbek. A legfontosabbak a következők: • Kifejezetten kedvező ökológiai (pl.: klimatikus és talajadottságok) feltételek; • GMO mentesség (moratórium, szigorú koegzisztencia jogszabályok); • Rendelkezésünkre állnak a régi ill. tájba illő növény- és őshonos állatfajták; • A hagyományőrző gazdálkodás nyomai még fellelhetők; • Képzett és találékony, a biológiai folyamatokat még átlátni képes gazdáink vannak; • Magas színvonalú a képzés az egyetemekig, bár a hanyatlás már itt is érzékelhető; • EU-val ekvivalens előírásokat és ellenőrzési rendszert működtetünk már 1995-től; • A Magyar Biokultúra Szövetség (továbbiakban: MBSZ) személyében erős érdekérvényesítő ernyőszervezet létezik; • Hiteles, nemzetközileg elismert ellenőrzési-tanúsítási rendszert működtetünk; • Három jól ismert lajstromozott védjegyünk van, az MBSZ, a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület és a Biokontroll védjegyei. 2
Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatok Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó vázlatszerű javaslatainkat öt prioritás csoportba soroltuk, ezek a következők: 1. A biotermékek társadalmi elfogadottságának növelése. 2. A biogazdálkodás részesedésének növelése a mezőgazdaság minden ágazatában. 3. Integráció a biogazdálkodás szereplői között, és a hozzáadott érték növelésének lehetőségei. 4. K+F+I és képzés a biogazdálkodás érdekében. 5. A működési infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a szaktanácsadásra és a hatóságok jogalkotó és felügyeleti feladataira. 1. Prioritás: A biotermékek társadalmi elfogadottságának növelése Javaslataink elfogadása perspektívát nyitna a működő és jövendőbeli családi gazdaságok előtt, javulhat a társadalom egészségi állapota, a lakosság, főként a fiatalok életkilátásai, a közétkeztetésbe történő biotermék bevezetés a közüzemeket működtetők presztízsét emeli, amint ezt számos régi tagország példája mutatja. Az országimázsra kedvező hatást gyakorolna annak közismertté tétele, hogy a Világörökség részeként ismert agrárvonatkozású helyszínek közül Hortobágy egyúttal a magyar biogazdálkodás fellegvára is, és Tokajban is fontos a biogazdálkodás az értékek védelmében. • Az állami, főként a VM rendezvényeken a kínálás bio italokkal, ételekkel történjék. • Mielőbb készüljön el Magyarország ökológiai akcióprogramja, amelynek a deklarációját a miniszterelnök úr írja alá. • Az EU EMVA rendeletében az ökológiai termékek promóciójára biztosított támogatási lehetőséggel éljen Magyarország (az előző kormány ezt sajnos visszautasította). • A biotermékek forgalmának fellendítése érdekében javasoljuk a biotermékek Áfá-jának eltörlését vagy csökkentését, amelyre fedezetet nyújthatna a vegyszerekre, műtrágyákra, adalékokra kivetett környezetterhelési díj. • A támogatási rendszer reformja során biztosítsanak elérhető forrásokat a hiteles tájékoztatást végző újságok, portálok számára, és népszerűsítő kiadványok megjelentetéséhez (Mecenatura pályázatokhoz hasonlóan). • Az újonnan felépülő érdekegyeztető fórumokon, folyamatokban biztosítsák a MBSZ jelenlétét. • A biotermékkel élni kívánók részére működtetett nyitott kertek, gazdaságok, üzemek hálózatára kerüljön forrás; ezek a helyek in situ hitelesíthetnék a biogazdálkodást. • Az állam a MBSZ bevonásával segítse elő, hogy a helyi biotermékek forgalmazására biopiacok létesüljenek, egyelőre legalább régiónként egy-egy. • Történjenek lépések annak érdekében, hogy a közétkeztetésben (elsőként a bölcsődékben, általános iskolákban, kórházakban) ha ugyanazokból a termékekből van kovencionális és bio kínálat is, a bio alapanyagokat lehessen csak felhasználni az ételekben. A közintézmények részesüljenek állami árkompenzációban, a biotermék ugyanannyiba kerüljön nekik mint a 3
• •
•
• • •
konvencionális. Forrásként a „fast food”–ra és csak vegyszereket és vizet tartalmazó üdítő „italokra” kivetendő fogyasztási adó szolgálhatna. Indulásként mintaprojektekbe pályáztatni lehetne egy adott forráskeretre a települési önkormányzatokat. Nyugat-Európai nagyvárosokhoz hasonlóan a termelői bio piacok kerüljenek vissza a főterekre. Az MgSzH és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NFH) ellenőrzései az ökológiai ellenőrzési rendszeren kívül lévő, és a bio jelöléssel visszaélőkre irányuljon, ne a regisztrált biogazdálkodókra. Indítványozzuk, hogy a valóban egészséges biotermékek népszerűsítésére a közszolgálati médiumoknak kelljen időkeretet biztosítaniuk, és hogy a kereskedelmi médiumok kötelező közszolgálati keretében is kapjon helyt a biogazdálkodás. Az agrár-szakoktatásban legyen követelmény az ökológiai gazdálkodás oktatása, sőt a nemzeti alaptanterv mezőgazdasággal foglalkozó része is egészüljön ki vele. Az átalakuló állami agrármarketingben legyen kiemelt forrása a biotermékeknek, amely felhasználásába vonják be az MBSZ-t. Források legyenek arra, hogy a korosztálynak és a speciális érdeklődésnek megfelelő promóciós kiadványok, füzetek kiadhatók legyenek.
2. Prioritás: A biogazdálkodás részesedésének növelése a mezőgazdaság minden ágazatában Javaslataink elfogadása számottevően javítja Magyarország környezeti állapotát, főként a stratégiai vízkészleteink megőrzésében és a biológiai sokféleség megőrzésében. Tekintettel arra, hogy a biogazdálkodás a természetre jellemző körfolyamatokra épít, pozitív a hatása a globális szénforgalomra is, az egyetlen modern, szén felhalmozó mezőgazdálkodási forma. Az eddigi, az iparszerű nagyüzemeket támogató agrárpolitika rossz irányba állította a gazdaságot, nehéz lesz az irányváltoztatás, de érdemes. A biogazdálkodás természeténél fogva jellemzően a kis és közepes családi gazdálkodók részére biztosítja a túlélés nagyobb esélyét, az adott területről elérhető érték biztosításán keresztül. Nemzetgazdasági szempontból jelentős hatású lehet a kémiai inputok (műtrágya, növényvédő szer, adalékok, állatgyógyszerek) kisebb kiadási igénye, amelyeket ráadásul a gazdaságok, illetve az ország belső erőforrásai pótolnak (munkaerő, tudás, anyagok a körfolyamatokba stb.). • A Nemzeti Parkoknak már most is kimagasló a súlya a biogazdálkodásban, főként a legeltetéses állattartásban. Indítványozzuk, hogy a NP-ok által használt és bérbe adott területeken legyen általános az ökológiai gazdálkodás (az invaziv fajokkal szembeni feltétlenül szükséges, foltszerű gyomirtó kezelések illeszthetők a rendszerhez). • Az AKG-ban az ökológiai gazdálkodási célprogramok előírásait egyszerűsíteni kellene, elég feltétel az EU és a hazai biorendeletek betartása, amelyet a Biokontroll igazolhatna. • Az AKG támogatási jogosultságának ellenőrzése bürokratikus, az MVH és az MgSzH szakemberei nem felkészültek a biogazdálkodásból, ezért az ellenőrzéseket jó lenne a Biokontrolléval összekapcsolni. • Az ökológiai gazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú a hazai génbankok fenntartása és fejlesztése, hiszen a régi és tájba illeszkedő növény- és őshonos állatfajták természetes részesei a biogazdálkodásnak. • Fontos értékünk a tanyasi gazdálkodás, amelyre a biogazdálkodás a legalkalmasabb forma. 4
•
•
• •
•
•
•
• •
• • •
•
A biotermékek drágábbak, ezért a tulajdonban keletkező károk tetemesebbek, emiatt kiemelten fontosnak tartjuk a vagyonvédelem növelését, amelyben a tanyás gazdálkodás térnyerése is segíthet. A bio állattartás, méhészet és halastavi haltartás mostohagyermek, mert a hazai és EU támogatások nem illetik meg jelenleg. Javasoljuk a támogatás kiterjesztését ezekre az ágazatokra is, és a biorizs és hajtatás területére is. A környezeti hozadékkal nem rendelkező szántóföldi integrált programtól való forráselvonás adhat fedezetet ezekre a programokra. A bio állattenyésztés fejlesztése teremthetné meg az árualapot az 1. Prioritásban kifejtett közétkeztetés részére. A biogazdák úgy érzik, hogy főként az MVH (kisebb részben az MgSzH) packázik velük az ökológiai gazdálkodási célprogramok választása miatt. Indítványozzuk, hogy a VM vizsgáltassa ki, hogy az ellenőrzések gyakorisága alátámasztja-e ezt az érzetet (pl. az integrált programokhoz viszonyítva), és ha igen, akkor változtassanak ezen a gyakorlaton. A biogazdákat illesse meg a parlagfű-fertőzés enyhébb megítélése, hiszen gyomirtószerek hiányában a mentes állapot elérése szinte megoldhatatlan; a kivételezéshez érvként elfogadható, hogy az allergia kiváltásában fontos szerepet játszó szermaradékokkal, szennyező anyagokkal a biogazda nem terheli az allergiára hajlamos személyeket. A Termőföldről szóló jogszabályok soron következő módosítása során biztosítsanak az elővásárlás és előbérleti jog kedvezményezetti csoportjain belül előnyt annak a részére, aki ökológiai gazdálkodásban tartja, vagy vonja az igényelt területet. Az ökológiai gazdálkodót illesse meg előbérleti jog arra a területre, amelyet már legalább 3 éve ökológiai gazdálkodásba vont; méltánytalan az ilyen használat esetében a bérleti jog megszakadása. Az állami termőföld eladása és bérbeadása során a birtokpolitikai elvek érvényesítésekor a kedvezményezetti csoportokon belül élvezzenek előnyt a biogazdák. Az új támogatási rendszer kialakítása során készüljön egy egyszerűsített fejlesztésre irányuló pályázati rendszer, hogy a biogazdák termékeiket feldolgozhassák fogyasztási szintig, illetve, hogy a biogazdálkodás speciális munkagépeit (gyomfésű, kitérő tárcsa, precíziós vezetésű sorközművelők stb.) beszerezhessék; ehhez hasonló már működött Vidékfejlesztési célelőirányzat néven az előző nemzeti vezetés időszakában (a fejlesztések előbírálatába felelősségvállalással bekapcsolódhatna a MBSZ). A fiatal gazdák induló támogatásánál illesse meg többlet azokat, akik az ökológiai gazdálkodást vállalják. A Széchenyi Tervbe a bio beruházások kapjanak többlettámogatást, többlet pontokat és hitelgaranciát. Az ellenőrzés, tanúsítás költségeinek támogatását lehetővé tevő EMVA intézkedést Magyarország is vezesse be, átvállalva ezt a jelentős költséget több más EU tagállamhoz hasonlóan. A támogatás lehetősége benne van az ÚMVP-ben, de nem kapcsolták az ökológiai célprogramokhoz, arra hivatkozva (helyesen), hogy ez a támogatás egyébként a teljes bioszektort (állattartás, méhészet, növénygyűjtés feldolgozás, kereskedelem stb.) megilleti. Az előző kormány az MBSZ többszöri kérése ellenére megtagadta e támogatás meghirdetését, pedig e nélkül a környezeti hozadékkal nem, vagy alig rendelkező integrált gazdálkodás támogatási intenzitása eléri a biogazdálkodásét. Elsősorban a hazai fejlesztésű biopeszticidek számára az állam biztosítson egyszerűsített és olcsó engedélyezési eljárást, ugyanis az egyelőre kis volumenű felhasználás miatt a 5
•
fejlesztők nem képesek elviselni az engedélyeztetés költségeit, szemben a multinacionális vegyi konszernekkel. Az intézkedés a hazai innovációra is jótékonyan hatna! A szabályozórendszer átalakítása során jó lenne biztosítani annak a lehetőségét, hogy a speciális környezeti szempontú más gazdálkodási rendszerek (Natura 2000, AKG zonális célprogramok stb.) egyúttal megfeleljenek az ökológiai gazdálkodási előírásoknak is. Ez az intézkedés az ilyen programban résztvevők rentabilitását is emelné!
3. Prioritás: Integráció a biogazdálkodás szereplői között, és a hozzáadott érték növelésének lehetőségei Az aktivitás célja, hogy a sok kis termelőből egy-két nagy, jelentős piaci súlyú szervezet alakuljon, amely hatékonyan fel tud lépni a beszerzések és értékesítés területén, másrészt, hogy a Magyarországon hozzáadott érték jelentősen növekedjék, az alapanyag beszállítói státusz a végtermék előállítás irányába mozduljon. Eddigi tapasztalataink alapján kijelenthető, hogy csak kölcsönös előnyöket biztosító érdekközösség képes egyberendezni a magyar gazdálkodókat. A kisléptékű feldolgozás segítése hozzájárulna ahhoz, hogy a helyi biotermék helyben találjon vevőre, és a feleslegekből táguljon kifelé haladva a kör. • Indítványozzuk, hogy a termelői integrációk támogatása során a biogazdálkodásban csak a termelők közötti olyan együttműködést részesítsék előnyben, amely a saját termék feldolgozására, forgalmazására irányul, és az integráció ne a kereskedelmi láncolatokhoz, hanem a feldolgozókhoz kötődjön. • Készüljön államilag garantált hitel és támogatási konstrukció arra, hogy az élelmiszer feldolgozó társaságok felszámolása, külföldiek kivonulása során szabaddá váló kapacitások átkerülhessenek a bio termelőkhöz, azok szervezeteihez. • Kis (házilagos) feldolgozó kapacitások létesítésére is legyen támogatási konstrukció, amely segítené a kistermelői késztermékek (helyi) piacra és közintézményekhez való eljutását. • Készüljenek olyan támogatási konstrukciók, amelyek a nem biotermék feldolgozókat alkalmassá tehetik a biotermék feldolgozására (pl. elkülönített tárolásra, gyártási technológia átalakítása pl. a tartósítószerek kötelező elhagyása miatt stb.). Ez az eljárás nagy valószínűséggel gazdaságosabb lehet, mint a párhuzamos kapacitás kiépítése. • A régi EU tagállamokban kiterjedten használt mobil vágóhíd szúrópontok engedélyezését lehetővé tevő szabályozás szülessen (Magyarországon az engedélyezésre jogosult hatósági embertől idézet: „ilyet soha nem fogok engedélyezni”). • Ahol példa van erre az EU-ban, ott legyen engedékenyebb a szabályozás, de annyira soha ne lazuljon, hogy a magyar biotermékek megbízhatósága csorbuljon. 4. Prioritás: K+F+I és képzés a biogazdálkodás érdekében A világ mező- és élelmiszergazdasága technológiai korszakváltás kapujában van, látható, hogy a vegyszerek korlátlan használata vissza fog szorulni a lakosság egészség- és környezettudatosságának növekedésével. Az innováció hajtóereje az ökológiai gazdálkodás, amely már most is a vegyszerhasználat minimalizálásával jellemezhető leginkább. Magyarország megfelelő kormányzati szándék esetén még az alkotók, nem a követők táborába tartozhat. A rendelkezésre álló szellemi kapacitás, a hazai bio agrárkutatás pozitív nemzetközi megítélése, az agrártudományunk múltja mind ennek esélyét támasztja alá. 6
• • • • •
• •
• •
•
•
• •
A bezárt vidéki iskolák megnyitásában segíthetne, ha biokertek, biotanüzemek kapcsolódnának hozzájuk. A középtávú tervek között szerepeljen önálló ökológiai gazdálkodási egyetem, de legalább karok, szakok indításának biztosítása. Mezőgazdasági szak- és szakközépiskolák vegyenek fel ökológiai gazdálkodási profilt. Ösztönzéssel érjék el, hogy a tanüzemek, tankertek biogazdálkodást folytassanak. Legyenek források arra, hogy az internet adta lehetőségeket fel lehessen használni a biogazdálkodás oktatásában (speciális programok kidolgozása, pl. virtuális biokert egérrel kapálni, vetni stb.), és hogy az egyes korosztályoknak megfelelő web anyagot lehessen szolgáltatni (pl. még biomesét is). A hazai agrárkutatási források arányos részét a biogazdálkodás részére biztosítsák, a kutatási prioritások tervezésébe vonják be az MBSZ-t. A természettudományos, agrártudományos kutatások mellett a biogazdálkodás eltérő közgazdasági sajátosságai miatt e területein is folyjék kutatás (biotermék marketing, jövedelemszámítás, adózás stb.). A felnőtt oktatásban legyen biztosított az ökológiai gazdálkodás felvétele. A falugazdászok, gazdatanácsadók, regisztrált agrártanácsadók, MVH és MgSzH stb. alkalmazottak részére legyen kötelező a részvétel biogazdálkodási képzéseken, illetve képzési programjaikba kerüljön be az ökológiai gazdálkodás. A most szerveződő Magyarországi Bio Kutatóintézetnél (svájci FIBL-s projekt), és a későbbi biogazdálkodási K+F szerveződéseknél is, a kedvező állami fogadtatásának legyen feltétele, hogy az IFOAM EU Group, az MBSZ és a Biokontroll meghatározó szerephez jusson a projektben. Az ökológiai gazdálkodás tudományterületén az állam támogatásával kiadott szak- és tankönyvek esetében az MBSZ által kijelölt lektor kerüljön felkérésre, ugyanis sorra jelennek meg az EU rendeletek előírásaival ellentétes „szakirodalmak”, amelyeket alkalmazva a gazdák könnyen jóvátehetetlen károkat szenvedhetnek. VM kutatóintézetek és az MTA agrárprofilú kutatóintézetei is szolgálják a bio kutatási igényeket. A közjót nem szolgáló kutatásokat (GMO, vegyszerek) ne támogassák állami forrásokból.
5. Prioritás: A működési infrastruktúra fejlesztése, különös szaktanácsadásra és a hatóságok jogalkotó és felügyeleti feladataira
tekintettel
a
Az itt javasolt változtatások forrásigénye elenyésző, azonban a biogazdálkodók közérzete, működési hatékonysága vonatkozásában meghatározók. Az állami irányítás minden szintjén olyanok foglalkozzanak az ökológiai gazdálkodással, akik becsülik azt, elismerik társadalmi előnyét, ne az ellenségei, ahogyan ez korábban (főként a közelmúltban) nemegyszer előfordult. • • •
Bemutató gazdasági hálózat működtetésére biztosítsanak forrásokat, amelyre az EMVA Technikai segítségnyújtási kerete is alkalmas lehet. Épüljön ki a MBSZ irányítása mellett egy hatékony tanácsadási rendszer, amelyre forrást nyújthat az EMVA is. Az MBSZ-nek legyen joga arra, hogy képezze és a tudásszint, felkészültség felmérésével minősíthesse a biogazdálkodás tanácsadóit. 7
•
•
• •
• •
•
Kerüljön forrás arra, hogy a magyar bio kutatóhelyek, MBSZ stb. be tudjanak kapcsolódni az EU és más külföldi kapcsolatrendszerek – COPA-COGECA, IFOAM, Bio-klaszterek, konzorciumok, pályázatok stb. – munkáiba (tagdíj, költségtérítés, konferencia részvételi díj stb.). Az éves forrásigény néhány tízezer eurós nagyságrendű. Az MgSzH (illetve a mindenkori illetékes hatóság) a szabályozási, engedélyezési körében folyamatosan konzultáljon az MBSZ-szel, költségvetési szempontok ne nehezítsék a biogazdák sorsát (pl. ragaszkodás az egyedi kérelmekhez akkor, amikor az általános felmentés kiadható lenne). Kerüljön vissza az Illetékes Hatóság feladatköre az agrárminisztériumba, ahogyan ez az EU gyakorlatában jellemző. Legyen önálló bio szervezeti egység (főosztály, de legalább osztály) a VM-ben, amelyik kizárólag az ökológiai gazdálkodással foglalkozik, és amelyben a biogazdák előtt hiteles személyiségek végzik a munkát (az MBSZ szívesen ajánl ilyeneket a VM munkatársaiból). A Biokontroll részére a bizalmas ügykezelés vállalása mellett a hivatalok (MVH, MgSzH, Földhivatal stb.) biztosítsanak hozzáférést a munkájához szükséges adatbázisokhoz. Az MBSZ kerüljön be azokba a konzultációs testületekbe (FÖVÉT, NVT Monitoring Bizottság, OÉT, illetve helyükön felálló új szervezete), ahol a biot érintő kérdéseket tárgyalnak. A hatóságok (NFH, MgSzH, Rendőrség, Gazdasági Versenyhivatal stb.) erőteljesen lépjenek fel a bio jelölést jogtalanul használók ellen.
Összefoglalva: A biogazdálkodás közjavakat termel, erőteljes térnyerése a közjót szolgálja. Az egész magyar társadalom részére nagyon jelentős előnyöket képes nyújtani. Perspektívát nyújt a kis és családi gazdálkodóknak, amely az egész vidék sorsát meghatározhatja, megőrzi a környezetet, benne stratégiai ivóvízkészleteinket, az egészséges élelmiszeren át jótékonyan hat a magyarság egészségi állapotára, életkilátására, ezen keresztül mérsékli az egészségpénztár terheit, serkenti az innovációt, megőrzi a hagyományokat, segít megőrizni genetikai értékeinket, példát ad a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra. A munkahelyteremtő képességén keresztül esélyt teremt a hátrányos helyzetben levő térségek felzárkóztatására, tekintettel arra, hogy mérgeket nem használ a fogyatékkal élők részére foglalkoztatás és munkaterápia helyszínét is nyújthatja. A megfogalmazott fejlesztési területek pontos kimunkálásában és a különböző projektek megvalósításában az MBSZ és tagegyesületei a Kormányzat rendelkezésére állnak. (Az előterjesztés készült a Magyar Biokultúra Szövetség Küldöttgyűlésén 2010. szeptember 16-án és 17-én, amelyet a testület egy tartózkodás mellett elfogadott.) Kérjük, hogy vidékfejlesztési miniszter úr és parlamenti államtitkár úr fogadja az előterjesztés szóbeli megvitatására a Magyar Biokultúra Szövetség képviselőit.
Hortobágy, 2010. szeptember 17. MBSz Küldöttgyűlése által felhatalmazva: Czeller Gábor elnök és Roszík Péter általános alelnök 8
