BUDAPESTI TALÁLMÁNYOK S J E ^ S E : n e m z e t k ö z i m é r n ö k i é s s z a b a d a l m i irodája, B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszínház mellett. L e g r é g i b b szabad, iroda. — T e l e f o n .
GZÉGEK.
Hirdetések felvétetnek a ,,Vasárnapi ujság" kiadó hivatalában, Budapest, IV. ker. Egyetem-utcza 4- szám, alatt.
„Toronyóráid" villanyórákat, legelőnyösebben rendez be
részvény-társaság M a y e r K á r o l y L . Budapest, Andrássy-út 30 I, m, állami kedveim, göz-óragyára Budapesten,¥11., Kazlnczy-u. 3. Képen árjegyzék, kSltségjegyz. bérm.
Jósika Miklós regényei. 89. 90. füzet.
TJj olcsó kiadás.
IMRE &0$H8ER§ER J&S&8 fFOLDVARY érfidivat- é s f e h é r n e m ű - raktára. cs. ós kir. u d v a r i s z á l l í t ó .
Regényes képletek. Budapest, váezi-utcza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban. Második kiadás. Ara a két füzetből álló kötetnek 1 forint.
A legelegánsabb kész férfiruhák dús válasz t é k b a n a legjutányosabb, szabott árakon.
BUDAPEST, IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellen és VII.., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Saját szabászat. —Telefon. —Árjegyzék bórmentve.
S V fájós l á b a k r a
Kézimunkákat minden genre-ban, v a l a m i n t m i n d e n létezhető hozzávaló kiegészítő czikkeket ajánl
WALD GYULA
LATZROVITS A.
Budapest, VII., Király-utcza 21. sz, Kézimunka - gyár és rajztarem. Leg régibb üzlet ezen szakmában. J ó t á l l á s m e l l e t t m o s h a t ó é s szín t a r t ó n i m z ő s e l y e m 12 motring- 3 0 kr. Gazdagon illusztrált árjegyzék ingyen és b é r m e n t v e .
OS. É S K I R . SZAB. I N G - G Y Á R O S IV„ Váezi-nteza 22. B U D A P E S T . IV., Váezi-nteza 22. 6153
(Oromatique Párisién) melylyel minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt állandóan megfesthetni fekete, barna vagy szőkére. Tulajdonságai: a szin állandó s a természetes szín től meg nem különböztethető, az alkalmazás egyszerű. Ára 2 frt. A készülékek (csészék, kefék stb.) 60 kr. Főraktár: Budapesten, Török József gyógy szertára, Király-utcza 1 2 . szám.
mm
^EIEEMMM^. Az elismeri!e£]cti éslefetaxséoaett póilék a valódi kamat
( N e m z e t i szálloda.)
elegáns
Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem, szemölcs és talp, valamint a sarok bőr,^^^' keményedései, to. ^ ^ ^ á^ vábbá mindennemű Köz bőrelszarusodás /Z^Pj^/S ponti ellen. A hatá szétküldési ért jótállás raktár: vállal SCHWEM L, tatik, gyógyszerész MEIDLING-BÉCS. Csak akkor valődi, ha minr den használati utasítás és minden ^ ^^r tapasz a mellettes védjegygyei és át JS&r aláírással el van látva, azért is erre ügyelni kell. Gyógyszertárakban vásárlandó.
REINIGUNG der
HAUT
Kapható
mindenütt
TZ-H W
TOEÓK JÓZSEF gyógyszertára.
Knnek I BSép tervnek li mestere YVufé l'ál jtt-
les festőművészünk, ki beható történelnú és ma" veszeti tanul mán \ ok alapján épen oly hazafias érzékkel, mint költői fölfogással válogatta össze tárgyának részleteit, melyeket aztán v;izlatöag rajzba is foglalt egy közel (•() méternyi hosszú kartonon. Kiemeljük a EblfOgás költőiséget, mert a nu'i-
vész nem krónikás szárazsággal, hanem tsaménvitve jeleníti meg az eseményeket és azok hő seit, de mégis úgy, hogy u történeti igazságot
eréten és gyorsan eszközöl.
Fontos
gyomorbetegeknek!
a Barella P. F.
a bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlansága mellett mégis a bőrt simán és szárazon tartja. Hölgyeknél, ugy férfiak nál is borotválás után nagy kedvelteégnek örvend. Egy doboz ára 5 0 kr., fehér, rózsaszín és sárga (Bachel).
Rouge végétal
fényesebb mozzanatait tüntetne föl időrend sze rint sorozott elesén kénekben, égessen a jelen korig terjedőleg.
K E L E T I J . , orvos sebészi műszerész,, és cs. és kir. osztrák és magyar szaba dalmazott sérvkötők gyárosa Budapest, IV., K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 17. ez.a.Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.
Párisi hölgypor
arezpirositó szer nappalra és estére. Ara 5 0 kr. Hamisított hölgypor-tól és glycerin-créme-től óvakodni tessék, csak az tekintendő valódinak, melynek dobozán, valamint használati utasí tásán a mellékelt védjegy van. Főraktár; Budapest, király-u. 1 2
E
a nagyszabásúan tervezett országos kiállítás lesz a legragyogóbb részlete. S az e részben lett ed digi előkészületek valóban már is annyit ígér nek, hogy előre is igen fényes lapra számítha tunk a kiállítások történetében. De, • mini a nagy idő közeledik, egyre Újabb meg Újabb esz mék és tervek merülnek tol. melyek kosul külö nösen két nagy menetnek n terve olyan, hogy ha megvalósulnak, eszmében és batáaban szintén diadalmas társai lesznek a kiállításnak. Az egyik terv szerint egy nagyszabású történelmi díszmenet tartatnék, mely jelképes ala kokkal és csoportokkal basánk és nemzetünk ezer éveB történetének legfontosabb és leg
Külföldi tlíUlu*'»«MiMi a portállal ,(„ldlJ j . ^ , „ , , 4 .
ro,(,h,lAr,„olt
Specialista sérvkötőkben!
Iglycerin és illatos növényekből, kitűnően I tisztit és élénkíti a bőrt, és finom pipereI szappan minden kívánt előnyéivel bír. Darabja kék papirosban 3 5 kr.
mandula-szappan és spermacetből készitve, a legártatlanabb aicz- és kézbőr-tisztító szer. Egy doboz ára 5 0 kr.
mai hazánkban való megtelepe désünk ezredik évfordulójának közelgő megünneplése élénken foglalkoztat min den magyar lelket. Az államférfi és az egyszerű polgár, a törvényhozás és a hatóságok, a tudós és a művész, a kereskedő és az iparos — mind mind azon van, azon fáradozik, hogy ez a ritka nemzeti ünnep mennél fényesebben, dicsőbben sikerüljön s a magyar állam nagyságához és méltóságához mennél illőbben menjen véghez. Eddig úgy volt, hogy e páratlan ünneplésnek
- 1 «*«« •»"• B. Csupán a VASÁRNAPI ujság í T " *"" ? ' " Cpán . roUTIKAI ÚJDONSÁGOK* * ^ _ ^
K e l e t i «T. szabadalmazott sérv kötője a leghíresebb orvosi auto ritások által legjobbnak van elis merve. Nem csúszik, nem gyako rol kellemetlen nyomást. Ú j d o n s á g ! Keleti-féle gummi sérvkötő, szabadalmazta tott 1894 máreziusban. Kitüntetett Brüsselben, 1893. aranyéremmel, és diszokmánynyal. A pelották teljesen a sérvhez idomíthatok,, szarvasbőr védővel és biztonsági övvel. Egyoldalú 6 frt, kétoldalú, 12 forint. Haskötő, (elasztikus) gummi-görcsér harisnya, háttartó, orthopádiai műleges fűző, műle ges lábak és kezek. G U M M I ! Egyedüli képviseleteAusztria-Magyarországon a párisi „ F . B e r g u e r a n d flls" leg híresebb gyárosnak. — Jótállás mellett. — Megrendeléseket dis-
Legfinomabb glyeerín-szappan
Kézmosó-por
egész évre 1 2 frt félévre — 6 •
AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DISZMENETE. URÓPÁBAN,
42. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, M Á J U S VX
Saját gyártmányú pedálon czimbalom, hegedű, harmonika, fuvola stb. hangszerekről árlegyzéket küldök. Cziinhalom-iskola, irta Kulifiai J. zenetanár, ára 3.50. Tilink S-iskola 1 frt. Czimbalmozók folyóirata minden hóban 2-szer jelenik meg kiadásomben, előfizetés egy évre 4.80 Horváth I s t v á n , 6 os. és kir. fensége József föh. ndvari Bzállitója, Budapest. Erzsébet-korút 2. és Kerepesi-út 46.
F ő r a k t á r : B u d a p e s t e n , K i r á l y - u t c z a 12. s z á m TÖRÖK J Ó Z S E F g y ó g y s z e r t á r á b a n .
SCHÖNHEITS ] PFLECt
Edeskrity !«.'
I !!
LUSER L.-féle t u r i s t a t a p a s z .
Kielhausertől, Gráczban.
biionvnlt
nyakkendőkben
20. SZÁM. 1895. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI TJJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt
w ó r i á s i v á l a s z t é k ~w
A folyékony glycerin-créme sikerült egyesítése a legártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak simábbá, és finomabbá teszik, hanem annak fiatalos frisseségét föntartják. Óvszer a levegő, szél és nap befolyása ellen; eltávolítja a szeplőt, napsütést, májfoltot és minden hasonló arcztisztátlanságot. Egy üveg ára 1 frt 2 0 kr.
Szétküldése
wr T e l e f o n . "•«
f é r f l - f e b é r n e m ü e k , f e h é r é s szín e s i n g e k , l á b r a v a l ó k , gallér- és k é z e l ő k b e n , dús választék a legújabb keztyük, zsebkendők, harisnyák és mindenféle t r i c o t - c z i k k e k b e n ; utazási ingek, sapkák, plaidek, esernyők, n a d r á g - t a r t ó k , ingg o m b o k , stb.
GLYCERIN-CRÉME
te«s ss «4ntést ssTsrossAl. J r * r v * « y Idejéa praservatlv r y t s y s M r M C
p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátételét.
Legnagyobb raktár
Folyékony
f o r r á s . Legjobb atstsli én BdítoitaL Kltüno síel
fektetését és
nedves lakások,
ff
HAJFESTO
ÁGNES
asphalt- b nrkolatok
Czőcem össze nem tévesztendő Földvári J . (Jakab) ezéggel.
czipész-mester. BUDAPEST, V., Fürdő-utcza 2 . sz. Ajánlja k é s z i t m é n y e i t
I m é m t M u i u n M i uvaiytrls a saahal
elvállalja jótállás mellett legolcsóbban
Fényképészeti készületeket FRIEDENSTEIN VILMOS műkedvelők számára, l e g ú j a b b hirdetési irodája és hírlapkiadó u t i - t á v c s ö v e k e t a tirage rapid, k i t ű n ő s z e m ü v e g e k e t megvizsgált vállalata maximal-lázhőmérőket, Aner o i d ( l é g s u l y m é r ő k e t ) szabadal m a z o t t r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl $$£s? Teréz-körut 3. sz. I. emeletre áthelyeztetett. 0ALDEE0NI ÉS TAESA,
GERO A D O L F
Franczia folyékony
A Magyar Asphalt
palota, laktanya, gyári órákat,
W.-féle
gyomor-por. tUT K i t ü n t e t v e . Paris 1889. Genf 1889. Brüssel 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. K i v á l ó e r e d m é n y ű v e l használtatik mindennemű gyomor - betegségek e l l e n , mint: gyomorgöros, gyomorsav, ágas, úgyszintén v e s e - és hólyagbajoknál, megszüntet azonnal mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, ingyea. csak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat I —
V a l ó d i c s a k d o b o z o k b a n 1 frt 60 kr.
gffif-i£L
P.F.W.BAKEJLLA
franczia orvosi társulatok tagja.
Raktár Budapesten Török József gyógyszert. Király-utcza.
rVanklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.)
Moreili Gusztáv tanár fölvétele. VÁGÓ PÁL, A MINT STBOBL MŰTERMÉBEN AZ EZREDÉVI ÜNNEPRE TERVEZETT DÍSZMENET VÁZLATÁN DOLGOZIK.
314 semmiben sem hamisítja meg. S ebben annál szerencsésebb, mertkivált legrégibb történeteink nek sok részlete és jelenete van olyan, melyeket jobban tudunk elképzelni, mint tudományos pontossággal megállapítani. A sok időbe és fáradságba került jeles vázlat rajzok ez idő szerint Stróbl szobrászunk műter mében vannak nem annyira ki, mint inkább föl állítva, hol minden érdeklődő megtekintheti. Látogatják is sokan, és eddig még senki sem jött el o n n a n a nélkül, hogy a megkapó vázlatok megvalósítását melegen ne óhajtaná, ha a szerző és az ügyért rendkívül lelkesedő Stróbl magya rázatait nem hallotta volna is. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter is tüzetesen megszem lélte a rajzokat s azok sikerült volta iránti el ismerését a n n a k a nézetének kijelentésével fe jezte ki, hogy méltó lenne Vágónak e terveket teljesen (színezve) kidolgoznia s aztán esetleg a kormány támogatásával sokszorosíttatni a képe ket az iskolák számára, m e r t ezek hatalmas segédeszközökűl szolgálhatnának a magyar nem zet történetének tanításánál. Vágót a nagyszerű menetté alakítandó jele netek kiválogatásánál és csoportosításánál olyas költői ihlet vezette, mint Debreczeni Mártont, mikor «A kióvi csata* czimű hőskölteménye XIII. énekében Ormuzd eszközlésével az el szenderült Árpád előtt álmában népe jövendő jének főbb eseményeit elvonultatja. Csakhogy Vágó éber, nyitott szemek előtt kívánja az ő káprázatos csoportjait elvonultatni, hogy művé szetileg gyönyörködtesse és hazafias lelkesedésre tüzelje a szemlélőket. A pompás menet tervét maga Vágó egy terje delmes magyarázó emlékiratba foglalta s az ünneprendező bizottságnak felülvizsgálás és el fogadás végett m á r be is nyújtotta. Bizton re mélhető, hogy emlékiratával csak fokozza azt az általános érdeklődést, melyet eddig a sajtón és a művészi körökön kivül az irányadó tekintélyek is tanúsítanak a terv iránt. E vázlatrajzokról, habár szintén csak vázla tosan, a következőkben értesítjük olvasóinkat. A menetet, melyben mintegy 3000 s történeti hűségű jelmezekbe öltözött személy venne részt, egy öt lótól vont hatalmas diadalkocsi nyitja meg. A kocsin a Haza nemtője ül allegóriái ala koktól környezve. Előtte lovas kürtösök halad nak, mögötte pedig nemzeti zászlókat vivő nép tömeg közt két marczona lovas egy lándzsa nyelekre tűzött diadalivet visz, melynek előlap j á r a nagy betűkkel ez van í r v a : EZER ÉV. E csoport u t á n halad pompás lován Árpád s ő utána a hét vezér ugyancsak lóháton, egy csapat ázsiai harczostól kísérve, mely diadal mámortól zajong. Azután következik a m a i ha zába bevonulást jelképező s ökröktől vont kocsi, melyen honfoglaló őseink iparának jelzéséül e g y rögtönzött műhelyen a kardcsiszárok fegyve reket kovácsolnak; míg a kocsi mellett és u t á n gazdasági állatok, cselédek és kürtösök halad nak. Ezt a képet követi az áldozatra vezetett fehér ló pompás csoportja, mely előtt a főtáltos halad gyalog, kivont áldozó-kardot tartva kezé ben, a ló u t á n pedig egy csapat közönséges tál tos és gyula az ősi (párszi) vallás szertartásaihoz való jelvényekkel. Eddig tart az ősvallás kora. Következik a keresztény-kar. Az új vallás föl vételének s meghonosodásának jelképezésére elől szerzetesek és egyéb papok csoportja, majd kürtösök, egy térítő magasra tartott kereszttel s egyházi zászlókat tartó lovasok haladnak, kiket egy sereg éneklő apácza követ, közbül Szűz Máriának, az ország védasszonyának, életnagy ságú s virágokkal koszorúzott szobrát víve. Erre következik egy még népesebb és nagy
VASÁÉNAK
ujság.
hatású csoportban egy pompás, hatosfogatú díszszekér, melynek közepén nagy móltósággal ül trónján Szent István, előtte a ragyogó szent korona és a kereszténység jelvényei. A fogat előtt zászlós és kürtös lovasok haladnak, míg kö rülte és utána az új hitre tért magyarok ájtatos, gyalog csoportja halad, melyet az akkor szerve zett vármegyék tarka bandériuma és István ko rabeli vértes lovasság csapata követ. Ez u t á n újabb csoportban gyalog és lóháton lépdelő harczosok nagy csapata Szent László ki magasló lovas szobrával s az általa alapított templomok egy nagy alakú mintájával halad, kísérve egy lóháton ülő püspöktől és főúri lo vagoktól, kik u t á n Könyves Kálmán csoportja lépdel s bezárja az Árpádok korát. Az Anjouk korát Nagy Lajos fényes udvara mutatja be. Elöl halad maga Nagy Lajos, hát rább egymás u t á n leányai, Mária és Hedvig, mind lóháton s fényes kísérettel. A király az ország nagyjaitól kísérve vadászatról tér haza. Utánuk zöld gályákon és paraszt szekereken a dús vadászzsákmányt (bölényt, vaddisznót, szar vast, stb.) szállítják. E r r e a Hunyadiak kora varázslódik sze meink elé két csoportban. Az elsőben Hunyadi János egy törökverő csatából tér haza Kapisztrán Jánossal s tömérdek hadi zsákmánynyal, melyben l á t h a t ó k : egy elfogott vezéri hárem, bilincsre vert török foglyok, lófarkas zászlók, egy vezéri sátor, török ágyúk, stb. A másik, szintén igen megkapó csoportban diadalkocsin érkezik Mátyás király, előtte kürtös lovasok, körötte udvari tudósai, u t á n a Kinizsy Pál, Bá thory István, stb. a «fekete sereg» egy mozgalmas csapatával s az osztrákok, lengyelek és törökök ellen vívott győzelmes harezok diadaljeleivel. E remekül gondolt és rajzolt csoport u t á n Erdély fénykorából Bethlen Gábor udvarának bemutatása következik magyar és török főurak kal a köztük levő barátság jellemzésére, s egy lovak által vitt akkori divatú gyaloghintóval, melyben előkelő hölgyek ülnek. E n n e k a csoport nak is népes kísérete van. Most következik a Habsburg-ház uralkodá sának kora. Ebben első kép a Lothringeni Ká roly herczeg, Buda visszavételének hőse, és Savoyai Eugén, a zentai győző, érdekes cso portja azonkori parókás, hajporos vértesekkel, kik u t á n II. Rákóczy Ferencz következik lóháton, hű kurucz vitézeitől környezve és kisérve. Odább lóháton a délczeg Mária Terézia tartja bevonu lását Pozsonyba. Előtte pompás öltözetű paró kás magyar testőrsége, u t á n a pedig aranyos rokokó udvari h i n t ó következik, a melyben trónjának örököse, a gyermek József ül dajkája ölében. A csoportot az örvendező nép ujjongó sokasága veszi körül. E fényes kép u t á n a napóleoni háborúk hő seinek ábrázolásául egy csapat Simonyi-huszár következik, alkalmas átmenetül az i848-iki je lenetekhez, minők a márczius 15-diki események egyes részletei : a sajtó-szabadság kihirdetése, az ifjúságtól vállra emelt Petőfi szavalása, aztán pedig a verbuválás, melynek népies képét egy roppant nagy szekérre helyezett vásári Laczikonyha s tánczoló újonezok, verbunkosok és nép alkotják. E vidám és zajos jelenet u t á n egy honvédhuszárcsapat következik. Utolsó és szintén igen jól gondolt kép az 1867-iki kiegyezést ábrázoló nagy és fényes je lenet, melyben egy pompás, kupolás diadalkocsi ö felségök, a király és királyné szobrait viszi. A kupolán korona, a kocsin a királyi pár eré nyeit jelképesen ábrázoló szebbnél szebb höl gyek. A kocsi előtt a főváros hatósága és dísz ruhás nemesség halad. A kocsira vannak illesztve Deák Ferencz és az 1867-iki magyar miniszte-
20. SZÁM. 1895.
42. ÉVFOLYAM.
r i u m tagjainak arczképei; körülte s utána dísz r u h á s főnemesség paripákon, polgárság, egye temi ifjúság és ujjongó nép n a g y számmal. Ez a valóban káprázatos nagy menet a budai Vérmezőről indulna ki s a lánczhidon és az Andrássy-úton végig h a l a d n a a Városligetbe, a kiállítás t e r ü l e t é r e , hol befejezésül egy zárt téren Mátyás korabeli lovagjáték tartatnék melynél egy külön fejedelmi páholyban, mint nézőket, Mátyás király és neje alakjait lehetne látni. A haladó menetet ö felségöknek, a királyi p á r n a k is b e m u t a t n á k oly módon, hogy az Andrássy-út közepe táján a vajdahunyadi vár híres erkélyének a m i n t á j á r a állítanának föl egy díszpáholyt a királyi család számára, míg velők átellenben egy félkör-alakú hatalmas emelvény padjain az országgyűlés két házának tagjaitól környezve a k o r m á n y és egyéb méltó ságok foglalnának helyet. A m e n e t rendezése a nagyszerűséghez képest valószínűleg n e m kerülne túlságos költségbe, m e r t bízvást föl lehet tenni, hogy a kellő sze mélyzet legnagyobb része önként ajánlkozókból telnék ki, még pedig olyanokból, a kik a szük séges jelmezekkel, fegyverekkel s egyéb kellékek kel maguk látnák el magukat. A mi pedig egyéb ként előállítható n e m volna, azt vagy kölcsön kérnék a köz- és magángyűjteményekből, vagy pedig másolatokban készíttetnék el azok után. A nagyszámú katonai csoportok szervezhetése vé gett valóságos katonaságot kellene a honvédségtől kölcsön kérni és begyakorolni, mint szintén kor szerű jelmezekkel és fegyverekkel is ellátni. A mi a művészi dolgok előteremtését illeti, azokat művészeink legnagyobb részt maguk állítanák, vagy állíttatnák elő, m e r t a Vágó ter vét, m o n d h a t n i , m á r is a n n y i r a magukénak te kintik s a n n y i r a lelkesednek érte, hogy a közre működésből szinte részt követelnek maguknak. Hogy a körülmények mennyire lesznek ked vezők e kitűnő terv megvalósítására, az ez idő szerint m é g biztosan n e m t u d h a t ó . De az elő jelek m á r is örvendetesen kedvezők. Mert a mi niszter pártoló j ó i n d u l a t á n kivül az is bizonyos, hogy az irányadó körök általában nagyon ér demesnek tartják Vágó eszméjét a minden ol dalú megfontolásra, annyival inkább, mert ez, vagy egy ilyen szabású történelmi menet két ségkívül nagyban hozzájárulna nemcsak az ünneplés fényéhez, h a n e m a kiállítás sikeré hez is. Mi örömmel reméljük, hogy Vágó Pál életre való terve csakugyan testet fog ölteni s messze fénylő és sok időn át emlékezetes koronája lesz ezredévi ö r ö m ü n n e p ü n k n e k . K. P-
MEMENTÓ. Emlékszik-é a hegytetőre, A napsugárra, dalra még ? — Ilyet kérdezni bár, tudom jól, Bizony, bizony nem illenék, — Vagy elfeledve százezerszer A napsugáros délután, Midőn gyönyörben, lázban égve Sétáltunk fenn a bérez fokán ? Emlékszik-é ? oh, úgy szeretném, Ha nem feledte volna el: Hímes virágra méhe szállott, Dalunkra a kakuk felelt. S míg jó mamája elmaradva Csendes mosolylyal néze ránk : A mennynek üdve gyúlt szivünkben S arezunkra ült az égi láng. Aztán susogva álmodoztunk, Lelkünk reménye összenőtt . . . Úgy> úgy festettük dús színekkel A holnapot meg a jövőt.
20. SZÍM. 1895. 42. ÉVVOLYAM.
Emlékezzék csak vissza édes ! Eszébe jut az is talán : Lepéket űztünk és virágot Szedtünk a bérez magas fokán.
===^_^SÁRNAjPIUJSÁG.
a «Helgoland» lassan haladva, útját rézsút a szemben fekvő Tanger felé vette. Gibraltárt el hagyva, a csatornán át már kora délután Tanger kikötőjébe érkeztünk. Érkezésünk első napján az osztrák-magyar «A napsugáros délutánra konzul ismerkedési estétyt rendezett, mint az Hát persze, hogy emlékezem . . . már ilyen alkalomkor mindig szokás. Beszélge — S valami boldog sejtelem volt, tés közben szóba került a vadászat. Az orosz konzul, ki szintén jelen volt, ennél a tárgynál Mely átfutott a lelkemen. — elemében érezte magát. Tangerben ő szokta Lepéket űztünk és virágot rendezni a vadászatokat, s el volt ragadtatva, Szedtünk a bérez magas fokán. hogy bennem olyan emberre talált, a ki hálás És jaj ! az inda összetépte köszönettel fogadja ebbeli fáradozását s kész Legelső hosszú, új ruhám !» vele tartani. Janka Kálmán. Elhatároztuk, hogy másnap korán reggel föl fegyverkezve, útra kelünk az Atlas-hegység ren getegeibe. Az orosz konzul minden előkészü GYÁSZHÍR. letet magára vállalt. Legelőbb is p a n n o n i adott arab szolgájának, hogy rögtön teremtse elö Megjöttek a lapok, ni, van egy levél is! Hadzsit. Szalad kis fiacskám, a kezembe adja, — Tudni kell önnek, - monda filém for Kíváncsi kis lelke kiragyog szeméből: dulva, — hogy a mindenható lladzsi KadOT Bántja az a levél: nézzük, mi van abba' ? I nélkül semmi sem történhetik Tangerben. . fo gadja a hajtókát, lovakat, ö rendeli az egész Hozzám simul ö is, édes feleségem, mulatságot. így olvasunk szépen egy levelet hárman ; Mikor Hadzsi Kadort magam előtt láttam hatalmas testalkatával, erélyes vonásaival s De csak ketten értjük, kis fiacskánk ujjong: tüzet szóró szemeivel, rögtön elhittem, hogy ö Neki az is öröm még, ha másutt gyász van I különb ember, mint sok más, Tangerben, híres ember már négyszer volt Mekkában, s Meghalt a szép Gyulus! — szülék szeme fénye... honfitársai szentnek tekintették, minden arab — Olvassuk, olvassuk, szemünk könybe lábbad, térdet hajtott előtte vagy kezet csókolt s föltét Látjuk kigyúlt arczát, kis ziháló mellét, lenül engedelmeskedett neki. Beszélt francziául, Sóhaját is halljuk, de már lassan fárad ! angolul, spanyolul, a miért is az idegenek ren desen őt fogadták fel kalauznak. Mint ilyen, S látjuk nőni szárnyát, melylyel elszáll messze, hűséges, önfeláldozó tudott huni es akadályt Glória gyúlt fején, hisz már fent, az égbe'. . . sehol, senkivel szemben nem ismert. Mardosó fájdalom tépi szivünk, lelkünk : Másnap reggel ő órakor a kis vadásztársaság Jó Isten, haragod, ha minket is érne ?! a tenger partján találkozott. Hamarjában lóra kapva, az orosz konzul, én és Hadzsi, öt lovas Bémítő gondolat! — sóhajunk elakad, arab élén az Atlas-hegység felé ügettünk. Magunk elé nézünk mélázva, leverten . . . Lovaink izmos, könnyen kormányozható, na gyon engedelmes, de kissé pajkos berber telive . . . S im sikoltás hallik, — szivünk alig dobban, rek voltak. Kicsiny kis fiunkhoz lehajlunk mindketten. Fegyvereinket — egy lancastert és egy vont csövű karabélyt — az arabok vitték, a kiknek Miért e sikoltás ? ! Öleljük, csókoljuk, fölszerelése egy-egy lándzsából és a nyereg hátsó Mi bajod? ! hol, mid fáj?! oly aggódva kérdjük, kapájához erősített, kétoldalt lefüg^ö páz kosár Beszkető négy karunk puha vánkost formál, ból állott. Lefektetjük rája, hintáljuk, beczézzük. A konzul észrevette, mily fürkészve nézem e sajátságos fölszerelést, nem késett magyarázat S nevet már, szalad már I—karunkból kisiklott.— tal szolgálni. Szemünk összevillan könyben úszó fénynyel, — Az arabok lesznek a hajtók, — monda, — Keblünkhöz szorítva, mint ha itt tarthatnánk ?! ezek soha sem járnak puskával, hanem a lándzsa — Majd megfojtottuk egy forró öleléssel! forgatásában oly ügyesek, hogy még a párduezBodnár István. czal is megvívnak. A kosarak pedig most még élelmiszerekkel telvék, de különben a zsákmányt viszszük haza benne. — Milyen vadra fogunk vadászni ? kérdem. AFRIKAI VADÁSZKALANDOK. — A milyen elénk kerül; azért viszünk két Borovszky Géza magyar tengerészkapitány napló féle fegyvert, hogy nagyobb vaddal is megbir kózhassunk. Azonban párduezra, antilopra, orosz jegyzeteiből közli Hentaller Elma. lánra aligha akadunk, mert most már fáznak I. ezen a tájon s októberre a sivatag felé hú A nyugalomba vonult tengerészkapitány pár zódnak. Két órai ügetés után a konzul, én, Hadzsi és éve a Balaton mellett, Lellén telepedett le, hol három arab leszállottunk lovainkról. Két arab mint kitűnő vadász ismeretes. A nyáron nekem is volt alkalmam bámulni lovon maradt 8 a miénket kantárszáron vezette azt a ritka biztosságot és ügyességet, melylyel utánunk. A konzul, én és Hadzsi egy sorba állottunk föl, a röpülő madarat czélba veszi és elejti. Kérdez tem tőle, vájjon, mint tengerésznek nem esett-e mintegy 40 lépés távolra egymástól. Mögöttünk egy-egy arab a töltényekkel és a töltött karanehezére vadászszenvedélyéről lemondania ? bélylval. — Szó sincs róla, hogy le kellett volna mon Előttünk tágas, homokos, fűvel, bojtorjánnal danom, — felelte a kapitány, — sőt ellenkező benőtt lapály terült el, túl rajta az Atlas-havas leg, akkor éltem át a legérdekesebb vadászkalan csúcsai emelkedtek. Ez volt a vadászterületünk, dokat, mikor Afrika partjain kikötöttünk. Soha sem mulasztottam el, puskámat vállamra vetve, melyen előrenyomultunk. A konzul, ki tőlem jobbra haladt, azt taná egy kis sétát tenni a vidéken, hogy néhány va dat ejthessek. Naplómban fel is vannak jegyezve csolta, hogy a lelőtt vadat fekve hagyjam, ne hogy a közelében levőt fölzavarjam, vagy valami mind. Nos, — magyar tengerésztiszt naplóját olvas veszedelmes állat körmei közé jussak. Az elej hatni, n e m oly köznapi élvezet, melyet meg tett vadat majd az utánunk jövő arabok szedik tudtam volna magamtól tagadni. Elkértem a fel. Még azt is hangsúlyozta, hogy 40 lépésnél nagyobb távolságra el ne térjünk egymástól. kapitány jegyzeteit, s ime közlöm belőle ezeket Megkezdődött a vadászat. De nem is vadászat, az érdekes részleteket: hanem valóságos ütközet, csata! Még ez is ke «187* év október 8-án szép verőfényes napra vés, mert csatában sem esik annyi lövés oly rö ébredtünk. A tengeröböl kéklő vize oly csendes vid idő alatt, a mennyi nekünk rendelkezésünkre volt, hogy 40 méternyi mély fenekén látni lehe állott. Hárman puskáztunk a töméntelen fürjre, tett a játszadozó halacskák csintalan mozdula ; fogolyra, kőszáli- és szirtfogolyra, melyek itt setait. A Gibraltár-szoros tükrén apró hullámok I regestől tanváznak. hömpölyögtek, jelezve, hogy az oczeán felöl Alig kelt fel egy csapat, 3—4 lövés, a csapat lenge szellő fújdogál. Hajónk kéménye suru elszállt a nélkül, hogy utána nézhettünk volna, kőszénfüsttel telíté az üde reggeli levegőt. mert nyomában két-három újabb csapat emelReggel 8 órakor mozdult meg a hajó gépe es
315 kedett fel, oly közel, hogy az ember akár kalap jával is leverhette volna. Az Atlas lábánál annyi a vad, hogy az ember belefárad a puskázásba és szinte unja mar az öldöklést. Beszeltek, hogy forró nyári időben az arabok egyszerű vesszővel mennek fogolyvada •sasra, meri az akkor rési fölkelni es féllépésre bevárja a/ embert.Az Európából átvándorlé für jek pedig oly faradtak, hogy puszta kézzel lehet ókét a Földről felszedni. Ezt mar Egyiptomban is tapasztaltam. Egy óra hoszszáig tartott a fogolyvadászat, azután fölhagytunk vele és lóra kapva, az Atlas fele ügettünk. A hegyhez erve, egy lombos fa
árnyába telepedtünk pihenni és reggelizni. A közeli erdőből mozgás, ropogás hallatszott. Talpra ugorva, Fölkaptak a karabélyokat és várakoztunk. Pár perez múlva fejünk fölött nagy csetepaté keletkezett. A nagj zajt egy ma-
nkozta a közelálló fákon. Hadzsi egy száraz ágat hajított fel a surü lombok köze, min a száznál több apró majom úgy elillant, mintha ott sem lelt roma. Jót nevettünk e jeleneten, s társaim több ha sonló vadászkalandot elevenítettek fel. Legér dekesebb volt a Hadzsi elbeszélése. Egy angol lorddal meni vadászni a hegyek közé, de alig ertek be az enhíbe, kiváncsj majomsereg jött eléjük. Az angol Lekapta válláról puskáját és közéjük lőtt. A majmok nem futottak szét, ha nem valóságos ostrom alá fogták a két vadászt. Száraz ágak. gyümölcsfélék özöne hullott a fe j ü k r e ; ezenfelül iszonyú sivalkodás, lárma, or dítás hangzott a ínegserétezett táborból. Kgy szó val a majomhad elzárta az utat az erdő fel vadaszatot abba kellett hagyni. A megdobált lord, kinek eleinte tetszett a mulatság, kényte len roll meghátrálni a túlnyomó ellenség elöl. lleggelinket bevégezve, fölszedtük a puskákat és az erdőbe hatoltunk, vadat űzni. Le s fel mászva, barangoltuk be a rengeteg erdőt, mehet félig-meddig őserdőnek is lehetne nevezni,mert vannak egyes részei, a hová a sííríí lombokon át még a napsugár sem hatol be, d< elég jó ösvényei vannak, melyeket valószínűleg az angol vadász urak csináltak, kik nagy kedv teléssel űzik itt e sportot. J ó ideig jártunk-keltünk, a nélkül, hogy vad nak nyomára akadtunk volna. Az igaz, hogy a nagy vad saisonja már el is múlt volt, s messzebbhatolásra nem jutott időnk, mivid délutánra a hajón kellett lennünk. Visszatérőben Hadzsi egy nagy vadmacskát lőtt. Másnapra vaddisznó-vadászatot terveztünk. Az előbbi vadásztársaság reggeli öt órakor találko zott újra. Nyeregbe ülve, Cap Spartel felé vettük utun kat, mely kertek és szántóföldek között vezetett, míg végre mintegy másfélórai ügetés után ki értünk a vadászat színhelyére. Ez dombos, bozó tos, cserjés, itt-ott fiatal erdőséggel benőtt vadon volt, hol ragadozó vadak is tenyésznének, ha oly közel nem volna a tengerhez; de igy csak nyúl, vaddisznó, erdei fogoly és ilyféle vad ta lálható benne. A konzul és én leszálltunk a lóról, a kantárt karunkra öltöttük és körülbelül 40 lépésre egy mástól, egy-egy bokor mögött foglaltunk helyet. Az öt arab, lladzsi kíséretében, tőlünk oldalt nyargalt el, hogy azután félköralakban felénk j hajtsa a vadat. Körülbelül félóra múlva megpillantottuk Hadzsi lándzsáján a fehér kendőt, melylyel a hajtás megkezdését jelölte. Kis vártatva hall ható lett az ismeretes moraj. Nem sokára egy tisztáson fel is tűnt a vaddisznó-csorda, utat törve bokron, bozóton. Hat darabot számláltunk össze. Itt nem ritka, hogy 20 darab is kerül egy hajtásba; annyira elszaporodnak a nyugodali mas vidéken, hogy sokszor nagy pusztításokat visznek véghez. Alig öt perez múlva egy hatalmas példány egyenesen felém tartott. Mozdulatlan állottam a bokor mögött, kész fegyverrel várva az alkal mas pillanatot. A vad mellettem mintegy | három lépésre haladt el. Lassan emelem arezom| hoz a karabélyt és lapoczkáját czélba vettem. 1 Egy pillanat műve volt, s a vad találva rogyott a földre. Csakhamar a konzul is leterített egyet, egy másikat pedig megsebzett. A megsebzett vad elballagott, de a konzul új hajtást rendelt utána. Mi ketten lovon vettük űzőbe, mig Hadzsi arabjaival be akarta keríteni. Ekkor izgalmas jelenet következett. Egy fel-
VASÁENAPI
ujság.
20.
51
SZÁM. 1895.
42.
ÉVFOLYAM.
ról. Vadász-szenvedélyem nem hagyott nyugodni és a szép, holdvilágos estét felhasználva, zsebredugtam néhány töltényt, lancasteremet vállra vetettem és a készen álló csónakkal a partra igyekeztem. Parthoz érve, egy szökéssel szárazon voltam és a néger falvak mögött elterülő néger teme tőbe siettem. A sírhalmokon burjánzó bozótok kísérteties alakot öltöttek, a mint a gyenge szél megmozgatta őket. Néma csend vett körül, szinte félelmes csend. De én nem ismertem félelmet, mikor vadra állottam lesben. A sírhantok között majdnem hason csúszva haladtam előre, míg az alkalmas helyet föllelhettem. Türelmesen, lélekzetemet elfojtva várakoz tam, a mint csak lesben veszteglő vadász várakozhatik. Egyszerre a kórok megmozdulnak, a száraz bozót csörgése megzavarja a síri csendet s tőlem alig 60 lépésre a növények ágai között több csil logó pont tűnik fel előttem. Egy másodpercz és puskám eldördül. Nem mozdultam. Hosszas várakozás után újra nesz hallatszik és a puska kétszer szól. így ismétlődött ez négyszer, míg végre a hold letűnt a látóhatár szélén, és ez jeladás volt arra, hogy embereim a csónakból hozzám siessenek. Oda érkezve, összeszedtük a zsákmányt, csó nakba ültünk és eveztünk vissza a hajóra. A természetkedvelő orvos, ki a bécsi múzeum szá-
A TOMBOLA-SÁTOR. — J a n t y i k Mátyás rajza.
riasztott vadkan az egyik arabra támadt; az neki szegezte lándzsáját, meg is döfte, de a szú rás nem volt halálos és az arab ez által a leg veszélyesebb helyzetbe jutott. A fölingerült vad lova alá került, de arra már nem talált időt, hogy támadóját lovastól a földre terítse és ott szétmarczangolja, mert Hadzsi villámgyorsan mögötte termett és lándzsájával bordái között szivébe szúrt. A vad nyomban elterült a földön. A konzul által megsebzett állatot hasztalan kerestük. Menet azonban lelőtt még egy vad disznót. Azon megjegyezésemre, hogy vaddisz nót hátulról meglőni veszedelmes, azt feleié: «Ha Hadzsi lándzsája mellettem van, lövök én, a hogy puskám elé kerül.» Hadzsi valóban nagy embernek bizonyult előttem is. Október 12-én délután elhagytuk Tangert és 14-én Mogador kikötőjében szállottunk partra. II. Október :30-án aSenegal partján kötöttünk ki,' hol a francziák igyekeznek az európai czivilizácziónak tért hódítani a négerek közt. Az építke zés, ruházkodás- és nyelv mái is franczia; sőt vasút is zakatol néhány állomásnyi távolságra. Dakarban sokszor hallottam a közelben tanyázó párduczokról, tigrisekről, hiénákról, antilópok-
M Ű K E D V E L Ö K CSÁRDÁJA.
20. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI
eldördült. Szerencsémre jól találtam, a félelmes ellenség szótzúzott fejjel fet rengett lábaimnál. Jobbról-balról dur rogtak a puskák és e kiáltás hangzott: «Akigyók, akigyók»! Kellemetlen borzongás futott át raj tam. Most már azon igyekeztünk, hogy minél előbb a tóhoz érjünk, mert addig terjedt a kigyó-tanyát képező buja nö vényzet. Folyton puskázva siettünk ki ebből a furcsa hínárból. Óvatosan kel lett lépkednünk, nehogy valaki egy kí gyót érintsen, vagy épen rálépjen, mert a kigyó támadása ellen nincs védelem. De kedvezett a szerencse. Mikor a ha lálveszedelemből kigázolva, a tópartra ér keztünk, némán pillantottunk egymásra. Halotthalványak voltunk mind. A tóparton elszéledtünk és a vizi madarakat vettük üldözőbe. Volt itt min denféle európai és afrikai szárnyas: iácsa, gém, daru s ki tudja mi egyéb. Gazdag zsákmánynyal terhelve halad tunk az erdő felé, útközben néhány ra gadozó madarat ejtve el. Én magam egy 2 méter szárnytágasságú keselyűt lőttem. Az erdőbe érve, frissítőket vettünk be s a bor csakhamar elfeledteté a furcsa Trigyótánczot. Az erdő lombozata meg védett az afrikai nap hő sugaraitól. A vadon magas fűvel van benőve és az erdőség tropikus jellegű. Félkörben kezd tük az erdő felkutatását, de bizony né hány apró madár kivételével mit sem lel tünk. Mielőtt a nap befutotta volna égi pá lyáját, kiértünk az erdőből, hol a lombos fák alatt ismét pihenőt tartottunk s jó kedvvel fogyasztottuk a szíverősítőt. Mikor a nap nyugvófélben volt, mi fehér futó homok födte térségen haladtunk a tenger felé elterülő cserjésnek. Ide érve, alig három lépés nyire egymástól, egyenes vonalban kezdtük a bokrokat fürkészni. E cserjés eddig még be nem járt távolságra húzódik Afrika belseje felé és ezen át «húznak» az antilopek. Csakugyan húzásnak lehet nevezni menetüket, mert száz meg százezernyi állat ira modik összefüggő csoportban a délibb országok
317
ujság.
inincz esett cl, de csuk egyét c/.epelhettiink & osóa&kig. Ez is elég nehéz munka volt. l'tközben néhány keselyűt lőttünk. Végre elértük Dakart. Az első néger nek, a ki lituhkba akadt, megmondtuk, hogy a oserjásben elejtett antilopok van nak, melyeket nem bírtunk elhozni. A. néger hamarosan Saasedobölt valami harmihna suhanosot és még aíte kimen tek a zsákmányért, mely övék is maradt. Banninochármai szedtek feL November 13-án elhagytuk Dakart. (Ebi ..'tk,.zik.)
A KIEGYEZÉS TITKOS TÖRTÉNETÉHEZ. il,'nii Cliinlti: iPoUtloa gegreta di NapoleoiiB 111. i'di OkTOQX in llitlin e in l i b é r i a . 1858 — 1881.1 Tomm-li.mm. 1805.)
\
ŐRGRÓF PALLAVICINI E D É N É , a budai jótékony ünnep rendező bizottságának elnöke.
irányában, melegebb vidéket keresendők, mert az itteni 30-as hőfok nem elegendő nekik. Azt hallottam felőlük, hogy ha egyszer futtá nak erednek, a megriasztott végtelen csorda em bert, állatot elgázol útjában. Épen a mint a nap lehanyatlott, akkor akad tunk egy kisebb antilop-csapatra. Nagy lövöldözés kezdődött. A puskák pillana tig sem pihentek, csak úgy vaktában, kapásból durrogtattunk a futó csonk köze. Több mint har-
Cliiulii. az olasz szenátus tagja most megjelent müvében főleg Kossuth iratai nak nyomán adja elő azokat az esemé nyeket, melyek Olaszország fölszabadu lását megélőitek s a villafrancai békétől az osztrák-porosz háború idejéig ter jedő titkos tárgyalásokat érintik Kossuth, Cavour es 111. Napóleon közt. De mint Kossuth személyes ismerőse, tüzeteseb béin jellemzi azt a viszonyt is, mely a két nag\ államférfit egymáshoz fűzte, s mely nek Kossuth oly szép emléket emelt • Ira tainak" azon helyen, hol Cavour halálá ról emlékezik. "Szememben könynyel, szivemben vérrel irtani e sorolóit• — mondta volt Kostul h Chialának, midőn ez IS',12 őszén Turinban meglátogatta.
«Piáim, hazám és Cavour, — szólt tovább, az utolsó szent dolgok lesznek, melyeken gondolatom függni fog, mielőtt sírba szállnék, s ez nem sokára elkövetkezik. Kivesztvén nagy államférfiakat, önök, olaszok, sokat vesztettek, de mi magyarok mindent elvesztettünk.* Valóban, a rettentő csalódást, mely a magyar emigráczió törekvéseit 18
-ben érte, eges*/ iátlelhetlenségéhen fedi föl néhány okmány, mely C.hialn könyvében először lat napvilágot amely Giacomelü missziója hajótöréséről ad számot, melylyel az olasz forradalmárok és a magyar
Erdélyi fényképe.
Kleeberg Róza, Andaházy Irén, Farkas Gizella, Kereszthy Ilona és Irma, Ghiczy. Bella, Keömleöy Nándorné, b. Vécsey Mimi, Csatáry Mimi, Goldburg Izabella, Tábódy Margit, Marsovszky Mariska.
A CZIGÁNY-KARAVÁN.
Ellinger fényképe.
Miskey Béla, Tury Zoltán, Hofhaoser Szidi, Pünkösdy Béla, Tóbiás Frigyes, Tury Gizella, Iieregszáazy Miklós, Kövi Róza, Hofhamer Erzsi, Patrubány Ferenczné, Klamer Sarolta, dr. Csánky Dezsűné, Guglei- Melanie, Buczurka Mathild, Kleeberg Zoltán, Gaál István, Kiss Aladár, Csánky Kor nélia Miskey Erzsike, Biró Kálmán.
JÓTÉKONY Ü N N E P A BUDAI BÁSTYÁN.
mára gyűjtött tropikus növényeket és állatokat, ébren várta hajón. Számlálta lövéseimet és már készen tartott néhány vicczet arra az esetre, ha üres kézzel tértem volna vissza. Hanem kelle mesen csalódott, mert a csónak fenekéről a két matróz egy jókora hiénát és két sakált czipelt a fedélzetre. A hajó tisztjeivel pezsgő mellett ünnepeltük a sikeres kirándulást és az első afrikai vad elej tését. Másnap a tisztek is velem tartottak, s néhány sakált lőttünk. November 9-én reggel két órakor kis társaság volt talpon, hogy partra szállva a Verd-foki erdőségben párducz-vadászatra induljunk. A tár saság tagjai voltak: két franczia orvos, egy német kereskedő, két kadét a hajóról és én. Miután reggelinket elköltöttük, partra eveztünk. Az erdőség felé nagyon rósz utunk volt a nádszerű, kúszó növények között; itt-ott vadászkés sel kellett utat vágni magunknak és attól tart hattunk minden pillanatban, hogy kigyókra bukkanunk. Másfélórai járás után, mielőtt az erdőség előtt elterülő tóhoz jutottunk volna, tőlem alig három lépésre feküdt egy gyűrűkbe csavarodott, fejét a gyűrűkbe rejtő, mintegy hat centiméter vastag kigyó. Daczára, hogy már pirkadt a haj nal, a veszedelmes hüllő még aludt. Soha éle temben nem kaptam a puskát oly gyorsan arczomhoz, mint most, és egyúttal a lövés is
', A MEGLEPETÉSEK SÁTRA.
Ellinger fényképe.
•. - 71,hr Liria srófcw.'P.U.Ticini Stefánia grófnő, Or«agh Margit, Érchegyi Sarolta. Iliehter Margit, 0 « z á g h Sánaoi Ulavacsek Mari,
Ferachin Fruzaina, » * *
Margit - **
M W -
» * . % » * £ % £
E d
S , gr6f Zichy Nándorné. .
-rtTTT. A X
TjÁCfPVÁ'N'
JÓTÉKONY Ü N N E P A B U D A I BÁSTYÁN.
20
318 ügy között iparkodott közös kapcsokat létesiteni a kiegyezési politikával szemben. 1865-ben, a kiegyezési tárgyalások folyamata közben kapta Giacomelli a velenczei titkos bizottmánytól az utasítást, hogy Bécsben és Pesten tapogassa ki a hangulatot, vájjon kedvező-e az arra, hogy ki látásokkalkecsegtessen az osztrák-porosz háború esetén Magyarország és Olaszország együttmű ködésére s hogy különösen Deák szándékairól puhatolózzék. Giacomelli már 1865 novemberé ben beszámolt missziójáról s jelentését dr. Collotti, ki Páduából vezette a velenczei bizottmány ügyeit, Cavalletto által juttatta az olasz kormány tudomására. Kitűnik e jelentésből, melyet Ca valletto 1865 nov. 28-án közölt az olasz belügy minisztériummal s iVaío/i közoktatásügyi minisz terrel, mennyire csalóka volt a remény, mely Kossuthot eltöltötte, Magyarországon forradalom szervezésére. A fontos okmányokat, melyek Giacomelliben épp úgy, mint Collottiban és Cavallettoban végkép megingatták a reményt, hogy actiójuk sikerre vezethessen, csak a tavaly küldte el Cavalletto Chialának felhasználás és közzété tel végett, ki azokat most egész terjedelmökben közre adja. Giacomelli azon kezdi jelentését, hogy Olaszországban roszúl Ítélik meg a helyzetet, kik azt hiszik, hogy az Ausztria elleni gyűlölet jobban lángol, mint valaha, hogy Magyarország teljes függetlenségre vágyik. Ennél mi sem ha misabb. A 48-diki forradalom — úgymond — már csak történeti emlék. Kossuth egy tisztelt név, kiről szívesen emlékeznek, de mégis jobb szeretik, ha távol van a hazától, mert merész és kivihetetlen terveket kovácsol. «Kossuth Magyarországhoz akarja csatolni Erdély, Hor vátország, Dalmáczia népeit, egy dunai birodal mat akar, Budapesten állandó székhelylyel, mely terjedelmét az ország legfényesebb csa ládjaiból válaszsza s örökre elszakadjon Auszt riától.!) •(Mindezt — teszi hozzá — a jelenlegi Ma gyarország nem akarja. Az ország csak saját szélesebb értelemben vett autonómiáját kéri, illetőleg teljes függetlenségét a birodalomtól, külön országgyűlést, magyar minisztériumot, mely az országgyűlésnek és nem a koronának felelős. Abban megegyeznek, hogy a korona az osztrák császár fején legyen, mint a hogy meg egyeztek őseik is, kik Bécsből választották királyaikat, magas politikai okokból, melyek ép oly érvényesek ma, mint akkor.» «Az a kitűnő ember, ki ez elveket képviseli Deák, a ki hazájában oly hirnek örvend, oly tekintélyt gyakorol, mely Cavouréval hasonlít ható össze, vrt követi az arisztokráczia, mely Magyarországon számos jogaira büszke, vitéz és felvilágosult; a polgárság, mely egy oly ariszto kratikus és majdnem feudális országban, mint Magyarország, még csak keletkezőben van, s végül a dúsgazdag, befolyásos klérus.» «Deák egyéniségében van valami, a mi meg hat és elragad, nevét oly tisztelettel említik férfiak és asszonyok, aggok és gyermekek. Mind amellett ez az ember, ki készebb volna magát hazája romjai alá temettetni, semhogy a nemzet jogain csorbát engedjen ütni, az az ember, ki szinte megőszült a tudományban és gondolko dásban, honfitársai minden fogyatkozásaival bir. Magyar, magyar, magyar, és semmi több, azaz veleszületett önzés, nemtörődömség azzal, mi történik saját hazája határain kivül.» •Beszélsz neki Olaszországról, törekvéseiről, dicsőségéről ? Azt fogja felelni: szivén hordja javát, ép ugy, mint minden nemzetét, de Ma gyarország nincsen abban a helyzetben, hogy Olaszországnak hasznára lehessen, mert e két ország jpolitikája ellentétes elveken alapszik. Olaszország, azonkívül, hogy saját egységére gondol, fényes jövőnek néz elébe és első rangú hatalom akar lenni. Hogy ezt elérje, meg kell hogy semmisítse Ausztriát, segítenie kell Porosz országot egységi eszméiben, stb. Magyarország ellenben oly ország, mely nem törekedhetik, nem szabad, hogy törekedjék arra, hogy egy birodalmi központtá legyen. Kossuth és az emigráczió hibázott abban, hogy máskép gon dolkoztak és beszédeikkel tévútra vezették Európa közvéleményét. Ő — Deák — magyar ember, és semmi más, mint magyar ember, a ki ragaszkodik az osztrák császár mint magyar király személyéhez, s a meddig lehet, hű alatt valója marad. A maga részéről nem ellenezné
VASÁRNAPI
ujság.
Velencze átengedését, a mit pénzbeli kárpót lásért lehetetlennek tart, de lehetőnek hisz bizo nyos területi engedményekért a Dnna völgyé ben, azonban a világért sem érinti ezt a kérdést, a mig a tárgyalások Bécsben e felett folyamat ban vannak, mert egyetlen szó árthatna a meg indult tárgyalásoknak s megfosztaná őt attól a bizalomtól, melylyel a kormány iránta vi seltetik. » «A mi Magyarországot illeti, Magyarország Ausztriától teljes elkülönzést követel, külön magyar minisztériummal a pénz- és hadügyre nézve is, s csupán e két pontra nézve van nagy eltérés Pest és Bécs között. De Magyarország nemzeti hadserege nem alkalmazható háborúra az országgyűlés beleegyezése nélkül. Nem hiszi, hogy Ausztria valaha támadó háborúra fog vál lalkozni, mely esetben az országgyűlés kétség kívül vonakodnék abban részt venni, de ha Ausztria Velenczében támadtatik meg, hiszi, hogy az országgyűlés pénzt és vért áldozni hajlandó lesz. Magyarország érdeke erős Auszt riát tételez föl, mert nem létezhetnék, ha egy nagy birodalom nem állna a háta mögött. Ez volt mindig az ősök politikája is, és ezt követ ték az unokák, i) «Nem bizonyos benne, — végezte Deák,— de reményű, hogy Bécs el fogja fogadni Magyar ország kívánalmait, melyek ősrégi szerződése ken alapulnak. De a mint kész a nemzetnek azt mondani, hogy ((tartsatok ki jogaitokban» — ép úgy soha sem engedhetné magának meg, hogy valaha erőszakot tanácsoljon, mert meg van győződve, hogy Bécsnek előbb-utóbb engednie kell, ha mindjárt — a mit nem hisz — a kor mány azzal a tervvel foglalkoznék is, hogy viszszatérjen az önkényuralomhoz." (dme Deák véleménye, — teszi hozzá Giaco melli, — Magyarország legkiválóbb emberéé, és mikor ő beszél, az ember tökéletesen azt hiszi, hogy a nemzet beszélt. Hagyjon fel tehát Olasz ország a reménynyel, hogy segítséget kaphat a Dunán és ha Kossuth s az emigráczió máskép beszél, nem kell annak hitelt adni. Ha Ausztria ma egyezkednék és holnap háborút izenne Olaszországnak, talán Magyarország a Minción megismételné azt a jelenetet, mely Mária Terézia alatt történt.» Ezen jelentésnek La Marmora külügyminisz terhez küldött fogalmazványa kíséretében még egy érdekes nyilatkozatáról Deáknak emlékezik meg Giacomelli. Kérdést intézve Deákhoz, hogy mily magatartást tanácsolna a nemzetnek azon esetben, ha Ausztria Magyarország ultimátumát el nem fogadná, Deák fürkésző tekintettel né zett kérdezője arczába, aztán igy felelt: — «Soha sem hazudtam. Azt tanácsolnám ha zámnak, hogy várjon, annyira meg vagyok győ ződve annak szükségéről, hogy Ausztria ily lé pést tegyen.» Ezt az egész beszélgetést a legszigorúbb diskréczió mellett közölték illetékes helyen. Deák nak magának nem volt ez ellen ellenvetése, csupán azt fájlalná, — úgymond, — ha a lapok zsákmányául dobnák oda és ezzel talán nehéz ségeket és kellemetlenségeket okoznának neki a kényszerhelyzetben, melyben volt. V.
JÓTÉKONY ÜNNEP A BUDAVÁRI BÁSTYÁN. A mily eredeti, ép oly megkapó eszme való sult meg e hónap hatodik napján ős Buda várá ban. A hol hajdan a törökök annyi vért ontot tak, s a hol hős honvédeink olyan elszánt sággal küzdöttek : a budai várbástyán nemesen érző hölgyek emeltek oltárt a jótékonyságnak és a hazafiságnak. Azon a véráztatta földön zajlott le a tavaszi ünnep, melynek jövedelme oly sok szenvedőnek a szeméről törli le a könyet. Alig is lehet ilyen ünnep szinteréül szebb helyet kép zelni, mint a budai várbástya. Alant a Vérmező, szegélyezve apró házaival, távolabb a budai he gyek festői panorámája. A bástya-sétány magá ban is egyik legpompásabb üdülőhelye a fővá rosnak. Már csak ezért is szerencsés gondolat volt a bástya-ünnep rendezése, A szerencsés eszme egy budai jótékony egyesület kebeléből indult ki. Ez az egyesület
SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.
319
20. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.
a budai <(Mária-Erzsóbet-egylet», melynek élén gróf Zichy Nándorné, őrgróf Pallavicini Edénéés gróf Hunyady Lászlóné állanak. Az egyesü let immár negyedszázad óta működik a legna gyobb csöndben, de annál áldásosabban. Az. egyesület hivatása a szemérmes szegényeket se gíteni. Tagjai személyesen meglátogatják a sze gényeket, vigasztalják, oktatják és segítik őket élelmi szerekkel, ruhával és pénzzel. A munka képeseknek munkát adnak, a gyermekek neve léséről gondoskodnak s a betegeket ápolásban részesitik. Evek hosszú során át ezer meg ezer családot mentett meg az egyesület a véginségtől. Ennek az emberbaráti intézménynek a ja vára rendezték az ünnepet s részben a székely keresztúri iskola czéljaira. Az ünnep rendezésére Pallavicini őrgrófné és Hunyady grófné vállalkozott, a kit azonban betegsége meggátolt az ünnepélyen való részvé telben. Az ő palotája nyújtott vendégszerető haj lékot a rendező bizottságnak, melynek lelke őrgróf Pallavicini Edéné, n. Majláth György országbíró leánya volt. Ez a főúri hölgy maga a megtestesült jó szív, akinek igazi lelki szükséglete a jótékony ság gyakorlása. Erősen vallásos kedély, hű leánya egyházának, példás családanya s min den emberbaráti intézménynek lelkes pártfo gója. A közügyek iránti érdeklődésének tanú jele, hogy a grófnő elnöke a budai és a pécsi jótékony nőegyleteknek, diszelnöke a kaposvári nőegyletnek és alelnöke a budai Mária-Erzsé bet-egyletnek. Mindezeket az egyesületeket nem csak szóval támogatja, hanem tettel és pénzzel is. A budai szegényeknek nincs bőkezűbb párt fogójuk ő nála. Pallavicini őrgrófné ezenfelül kiváló műked velő énekesnő, a kinek művészi énekét a kö zönségnek is volt alkalma megcsodálni temp lomi ünnepeken s néhány jótékonyczélú hang versenyen Pécsett, Kaposvárott és a fővá rosban. Az ő elnöklete alatt alakult rendező bizottság ritka művészi ízléssel díszítette föl az ódon vár bástyát. A régi házakat tele aggatta képpel, zászlóval, virágfüzérrel s a bástyát tele hintette illatos fűvel. Sűrű egymásutánban hivogatólag kandikáltak a lenge sátrak, a hol igazán min denfélét lehetett kapni. Ezermester-bazárok vol tak ezek, a melyekben fel volt halmozva étel, ital, czukor, sütemény, csecsebecse és sok mű vészi tárgy. A sátrak fő vonzó ereje azonban a sok szép budai asszony és leány volí, a legtöbb fehér tavaszi ruhában s igen sokan jelmezben. A meglepetések sátrában, mely csupa ízléses aprósággal volt megrakva, maga Pallavicini őrgrófnj sürgölődött leányaival, a bájos Edina ésStefánia grófkisasszonyokkal, ott volt továbbá Zichy Nándorné grófnő s a budai előkelő hölgy világ számos tagja. Pompás sátor volt a csárda, hol kaczkiás ma gyar ruhás úri lányok és menyecskék szolgálták ki a vendégeket, miközben a csárdabeli ezigányzeneüar húzta a régi andalgót, majd sziláján a ropogós csárdást. Ennek a csárdának volt a leg több látogatója s a jókedv végül olyan fokra hágott, hogy a vendégsereg a kiszolgáló hölgyeket is tánczra perdítette. A legfestőibb volt a czigánysátor, melynek kitűnő berendezése Patrubány Ferenczné úrnő ízlését és leleményét dicséri. A szellős sátorból nem hiányzott az ösztövér gebe, a felhérezes szekér, a kóczmadzagon rángatódzó malacz, a gágogó liba s a füstös rajkósereg. A morék és a czigányasszonyok meg leányok mind eredeti czigányjelmezt viseltek s szerte járva a sokada lomban, a közönségnek sok derült perczet okoz tak. Különösen kitűnő alakok voltak dr. Csánky Dezsőné, Buczurka Matild és Miskey Béla, a kik
jövendőt mondtak, áruigattak, koldultak a ne " m es czól érdekében. A felvirágozott, kicsinosított bástyán a verő fényes szép időben előkelő közönség hullámzott fel s alá. A nagy számú közönség soraiban tel jes számban volt képviselve a budai arisztokrá czia, a papság és a katonaság. Muzsikaszó mel lett vigan folyt a vásár, a tombola csakhamar kifogyott s este hétkor már végeladásra került a S or. A meglepetések sátrában nagyban folyt az árverés. Itt került kótyavetyére a Mária Do rottya főherczegnő által festett legyező, melyet Zichy Nándorné grófnő vásárolt meg. Este nyolcz órára elfogyott minden, csak a vidám jókedv maradt meg, mely csak fokozódott, .a mikor kigyúltak a színes lampionok és a ko ronázási jubileumi kandeláberek, melyeket a bástyán erre az alkalomra állítottak. A tele hold szelíd fényt árasztott erre a ragyogó, tün déri képre, mely elragadó látványul szolgált a budai hegyoldalon lakó közönségnek. Késő este még táncz fejezte be a fényes ün nepet, melynek sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy közel négyezer forintot jövedel' mezett a kettős: emberbaráti és hazafias czélra. Nemcsak a jótékony egyesületek, hanem az egész főváros elismerését és háláját vívták ki azok, a kik ezt a feledhetetlen, szép ünnepet rendezték. Dr. K. D.
AZ 1755-IKI LISZABONI FÖLDRENGÉS. Sok kárt és nagy rémületet okoztak a köze lebbi földrengések, melyek főkép Laibach vá rost sújtották; mindez azonban aránylag cse kélységnek mondható ahhoz a szörnyű veszede lemhez képest, a mely Liszabont, Portugallia fővárosát 1755. évi november 1-én érte. A mondott nap rendkívül szépen derült fel Liszabonra, mely akkor Európa egyik legszebb •és leggazdagabb városa volt. Az égbolton egyet len felhőcske sem mutatkozott; a levegő kellemes, «nyhe volt, s a teljes fényében ragyogó nap suga rait csillogva verték vissza a tenger szelíden lo csogó hullámai. A mint a reggeli templomba-menés ideje el érkezett, a vallásos lakosság nagy része, ünnepi ruhába öltözve, vidáman, sűrű tömegekben sie tett a nagyszámú templomok felé, a melyek csakhamar meg is teltek ájtatoskodó hívőkkel. Kilencz óra tájban egyszerre csak az a rendkí vüli dolog történt hogy az addig csöndes tenger hirtelen elkezdett háborogni, majd rá egy pilla nat múlva iszonyú szélvész kerekedett. A hajó kon levők még magukhoz sem tértek meglepe tésükből, midőn egy roppant erős, majd egy gyengébb földrengés reszkettette meg a száraz földet is. A népség halálra rémülve tolongott volna ki az utczákra, de egy újabb lökés következett, mely kártyavárként ontotta halomra a legszilár dabb épületeket is. Egyetlen perez alatt egész útezaaorok váltak romhalmazzá, s az ájtatosko
kor, megint egy-egy hatal mas földrengés következett, ujabb meg újabb pusztulást okozva a szerencsétlen város nak még fennálló részeiben. A pápai követ, ki ekkor ott jelen volt, egy ma is meglevő levelében azt irta a lakosság magaviseletéről, hogy a meg maradtak épen úgy támolyog tak az útezákon, mint a ré szeg ember, sokan pedig éb ren alvóknak látszottak. A földrengés bekövetkezte kor a királyi család kocsikba ült s vágtatva menekedett ki a városból; azonban az újabb rengések miatt a kisérő szol gák annyira elvesztették bá torságukat s úgy erőt vett rajtuk az önfentartási ösztön, hogy elvagdalván a lovak szerszámait, a lovakon sza naszét elnyargaltak, a királyi családot pedig magára hagy JÓTÉKONY ÜNNEP A BUDAI BÁSTYÁN. — A szivaros sátor. ták. Az elébb említett pápai BtrMk (Hulla, H.'nr-r l
STE& ^
*
\ ^
'
3-20 Érdekes azonban kétségkívül a termita boly belseje is. A nagy gúlaalakú épületben számta lan folyosó és kamara található, némelyiknek különös jelentősége is van, főkép az eleségraktáraknak és a hangyatojásköltő helyeknek. A legnagyobb kamara rendesen alul, többnyire a föld belsejében van s ez a királynő lakása. A termit áknál ugyanis, mint a hangyáknál és méheknél, valóságos királyság és több kasztból álló népesség van. A legnevezetesebbek azok a hímek és nőstények, melyeknek feladata a faj fentartásáról gondoskodni. Ezek rendesen szár nyas állatok. A méhekhez hasonlóan itt is egy bolyban csak egy királynőt tűrnek meg, a töb biek elrepülnek s új országot alapítanak. A meg termékenyített királynőnek potroha idomtalanúl megnő s több centiméter hosszú henger alakú teremtmény lesz, melyen csak a fejen látható a rokonság a többi termitákkal. Alatt valói gondosan etetik és ápolják s ő hónapokon át egyre-másra önti a tojásokat, naponkint több ezerét. Legfeltűnőbb a termitákközt a «katonaság» idomtalan nagy, csaknem négyszögű fejé vel, melyen két hatalmas olló van. Ezek a ka tonák nem dolgoznak, nem is gyűjtenek elesé get, azonban mindig készen vannak az ellenséges támadá sok visszaverésére. A munkásokat jel lemzi az apró kerek fej, ezek rendesen örökké mozognak és dolgoznak, a nagy toronyalaku bolyok építése mellett reá érnek még a tojások őrzésére és az új nemzedék nevelé sére.
VASÁENAPI
ujság.
20. SZÁM. 1895. 42.: ÉVFOLYAM.
végezni nem képes, a termita hozza létre, össze mellett igen csinos és takarékos házias leányok, kit vissza bolygatván és hányván a talajt, midőn nagyon egyszerűen élnek. Az egyik 23, a másik alagutakat épit fészkéhez, agyagot hord a föld 25 éves. Háziasságukat jellemzi, hogy közös hálószobaleányuk van s hogy a szobaleánynak mélyéből. Sőt még többet tesz, mint a giliszta, szobájukés alig van mellettük valami más dolga, mint a szegé mert az agyagot felviszi a fák galyai közé, hon nyek számára adott ajándékokat átszolgáltatni. nan azt a tropikus' esőzések ismét lemossák. * Kutya-kastély. Olivér Ames Bostonban 5000Mivel évről-évre számtalan millió termita bá- forint költséggel nagyszerű épületet emeltetett nyászkodik és épit s mivel az itteni tropikus kutyáinak, mely 35 láb hosszú, 10 ablaka van s esőzések tömérdek agyagot és iszapot hordanak belsejét politúrozott fa falak borítják. magukkal, könnyen beláthatjuk, mily fontos * A szájkosarat büntetésből még a jelen század szerepe van ezeknek a szorgalmas, állatoknak elején is alkalmazták Angliában a fecsegő nőknél. abban, hogy Afrika némely folyamának medre, A különböző grófságok hivatalaiban mintegy 30 ily igy különösei) a Nilus deltája, mesés gazdagságú. büntető eszközt őriztek meg. A legutolsó használat Valóban a termiták, bármennyire gyűlölik pusz ban 1824-ben volt Congletonban Chestershire gróf tításaik miatt a négerek és a beköltözött euró ságban. paiak, a természet háztartásában igen áldásos * Május hónap és a házasság. Ezt a két nagyon munkát végeznek. különböző dolgot egy cseh közmondás révén em legetik így együtt, a mely közmondás azt tartja, hogy: «Májusban házasodni annyit jelent, mint meghalni.» Csodálatos, hogy ez a babona a legmű EGYVELEG. veltebb nemzeteknél el van terjedve, de azért Mar* Az európai nagyvárosokról Pettinger egykor a seilleban a múlt év május havában is volt 94 esküvő. következő tréfás jellemzést adta : Amsterdam alku Csakhogy a párok legnagyobb része épen a babo szik, Aachen konspirál, Berlin töprenkedik, Brüsz- nára való tekintetből már ápril utolsó napján «le%zel vitatkozik, Drezda csodálkozik, Dublin koldul, házasodott». Már Ovidius is óva intette aházasulóEdinburg álmodozik, Frankfurt számlál, Genua kat e hónaptól. Plutarch is visszatartotta a fiatal szerelmeseket a má justól. Tassoni olasz költő megírta, hogy azok a nemesek és urak. a kik májusban esküdtek, nem sokára meghaltak. Hogy mi ért van ez a babona, azt senki sem tudja megmagyarázni. Ta lán azért, mert a má jus, az április és jú nius — a szerelem és a házasság hónapjai — közé esik? Vagy talán onnan szárma zik e babona, mert a természet ekkor éled föl újra, de a fagy éjjelenként kiöli az újjászületett növény zetet ?
A termita-bolyok vízhatlanok s ezért biztos menedéket nyújtanak lakóiknak még a tropikus eső * Katonai sport zések és az Afriká mulatságokat tervez ban gyakori fűégének az 1900-iki nagy sek alkalmával is. franczia kiállítás al Az emberek is sok kalmával, így Vincenfélekép használják nesben lovag- és tor fel ezt a csodás épü najátékokat akarnak letet. Legújabb hasz bemutatni, melyek a na az, hogy a vadá vivás gyakorlásának szok mögöttük lesik különböző módj ait mu meg a vadállatokat. tatnák be a középkor tól kezdve napjainkig. Nem ritkán épület anyagul is használ * A leggazdagabb ják, mivel alig lehet amerikai leány, Goily kitűnő agyagot uld Helén, beiratko másutt találni. Afri zott a newyorki egye Weinwurm Antal fényképe. kában ugyanis a tem jogi fakultásának A PARK-KLUB A VÁROSLIGETBEN. A k e r t a S t e f á n i a - ú t felől. földtalaj rendesen hallgatói közé s ki igen kemény és da tűnő vizsgákat tesz. rabos, míg a termiták a föld mélyéből tiszta nevet, Hamburg iszik, Hannover alszik, Kasszel * Normandiában húsvét szombatján sorba járja agyagot hoznak fel s az ő ragacsoló szerük hortyog, Konstantinápoly fürdik, Kopenhága festi fiatalság az egyes házakat, a passió történetét adva nagyon tartós. A négerek egy pár termita- magát, Lipcse lapot olvas, Liszabon mérgelődik, aelő. A háziak ezért tojásokat adnak, melyből«pascade» bolyból, melyek némelyike 7 méter magas London ásít, Lyon dolgozik, Madrid füstöl, Mainz nevű nagy omelettet csinálnak az ünnepre. ságú, egész falut képesek építeni. Itt-ott az előre örül a farsangnak, Manchester papol, Mann* Rendkívüli szárazság uralkodott közelebb európaiak is követik a példát. A Nyassa tó mel heim átkozódik, Marseille dalol, München söröz, egész Dél-Afrikában. A matabelek földjén 12 hó Nápoly izzad, Palermo legyezi magát, • Paris társa lett letelepedett skót misszionáriusok házai is napon át nem esett eső, a folyók mind kiszárad termita-bolyból készültek. Más esetekben ezeket log. Pest fecseg, Szentpétervár hallgat, Róma tak. Magában a Fokvárosban is leapadt a kutak a hangyabolyokat az utazók kemenczéknek imádkozik, Stockholm mulat, Velencze szeret, vize s a vízvezeték alig volt képes nagy takarékos használják s mondják, hogy a kukoriczake- Varsó sóhajt, Bécs (Wien) emészt. ság mellett is eleget tenni a szükségletnek. * Az Orleansok vagyonát az 1852-iki elkobozás nyér pompásan készül el benne. Ismét más bo * A villamosságot a francziák katonai czélokra lyokban egész sereg állat lel menedéket: fekete alkalmával 300 millió frankra becsülték. Napóleon is fel akarják használni. Az Alpesek mellett lévő és hangyák, darazsak, méhek, kígyók és mások. kormánya azonban ebből jóformán csak az 50 mil madagaszkári táboraikat villamos áramokkal veszik Természetesen csak azután, ha a termiták már lióra menő ingatlanokat foglalhatta le, de azok körül, úgy hogy minden támadás rögtön zajt elköltöztek innen, mivel mindaddig, míg benne nagyobb részét is 1872-ben visszaadták Lajos Fülöp csináljon. A sodrony megérintésekor rögtön egy 8 gyermekének, vagy azok utódainak. A család vannak, gondosan őrzik otthonukat s belülről későbbi feje, a nem rég elhunyt párisi gróf, a leg- bomba dörren el. * Nemzetközi barlangkutató társaságot szer folyvást nagyobbítják azt. kevésbbé vagyonosak közé tartozott, különösen nagybátyjaihoz, Aumale és Montpensier herczegek- vezett Martel hires franczia barlangkutató. A társa A mindent összeevő négerek között vannak hez képest, kik öröklés és házasság által sok más ság Parisban «Société de Spéléologie» czímmel egyes törzsek, kik a termitákat is megeszik. így vagyonhoz is jutottak. A párisi gróf helyzete akkor alakult meg s tisztán tudományos jellegű. Tagjai Wissmann a Kassai folyó mentén utazva állítja, javult meg, mikor unokanővérét, Montpensier her- között vannak Salvator Lajos főherczeg, Bonaparte Boland herczeg s más nevezetességek. n °gy e gy helyen nagyon kedvelték a termitákat, czegnőt elvette, kivel 10—12 milliót kapott. Később * Az adelsbergi barlangban lóvasutat tervelnek. Galliera herczegnő hagyományozott neki 25 milliót, olyannyira, hogy míg egy liter rizs vagy bab Hogy a terv nem kivihetetlen, tanúsítja az, hogy ára 8 rézszög volt, egy liter termitáért 10 réz úgy, hogy vagyona kerekszámban 50 millió frankra közelebb egy adelsbergi lakos egyfogatos kocsival szöget kellett fizetni, többet mint ugyannyi mehetett halálakor. Ez a vagyon azonban nem egész kényelmesen járta meg a barlangot a Kál szállott egészen fiára, az orleansi herczegre, mivel mennyiségű hernyóért, melyet az ottani négerek atyja, ismervén pazarló természetét, csak fél millió vária-hegyig. szintén kiváló eledelnek tartanak. frank évi járadékot hagyott számára, míg a többit * Óriási tekenősbékákat hoztak közelebb a lon A legnagyobb jelentősége a termita hangyá neje kezelésére bízta. doni állatkertbe a Galapagos szigetekről. Ezek ma nak a természet háztartásában a föld felturása. * A leggazdagabb eladó leányok jelenleg a guk nemében legnagyobb állatok s megtörténik,, A mit nálunk a földi giliszta végez, itt azonban newyorki Kockefeller nővérek, Alta és Edith. Mind hogy egy-egy ember lovagol ily állaton. a száraz időszakban megkeményedő talajban egyiknek körülbelül 70—70 millió vagyona van ; e
20. SZÍM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.
^^ASÁENAPyjJF^
Weinwurin A; :
PARK-KLUB A VÁROSLIGETBEN. — Az épület főhomlokzata.
PARK-KLUB A VÁROSLIGETBEN. Egy vidám, derült külsejű új épület emelke dik a városligetben, a Stefánia-útnak az Istvánút és a Csömöri-út közti részén: a budapesti park-klub épülete, melyet pár nappal ezelőtt adtak át a közhasználatnak. Ez a park-klub egész Európában egyedüli a maga nemében; ez a főúri és általában az előkelő társaság nyári kaszi nója, a milyen csak egy pár angol klubnak van. Harmadéve Aczél Béla báró pendítette meg a nemzeti kaszinóban azt az eszmét, hogy jó volna a («társaság» számára egy ilyen nyári üdülő helyről gondoskodni, mivel a fővárosnak a Mar gitszigeten kivűl nincs olyan kiránduló-helye, a melyet a főúri rend látogathatna. Az eszmét fölkarolták, és Eszterházy Mihály gróf elnöklete alatt rögtön megalakult egy tár saság, mely elhatározta, hogy fél millió forint részvénytőkével létesíti a park-klubot. A legal kalmasabb helynek a Stefánia-út látszott, a kocsi-korzó rendes színhelye, a hol különösen lóversenyek idején ezer meg ezer fogat fordul meg. A társaság hat holdnyi telket vásárolt, mely hosszúkás négyszögalakú, előrésze a Ste fánia-útra, hátulsó része pedig a most megnyi tott Pálma-útczára néz. Ez az új útcza határolja a Sacré - coeur zárda telkét, különben pedig puszta kertek között vonul el. Az itt szerzett hatalmas telken 1893 április havában kezdték el a park-klub építését. A tár saság az építéssel Meinig Arthur jeles műépí tészt bízta meg, kinek ritka finom műizlését hirdetik a József-utczai Wenckheim és Károlyi féle paloták, a Károlyiak nagykárolyi megújított kastélya, a tőke-terebesi Andrássy-mauzoleum és a fővárosnak több főúri palotája. Meinig a park-klub épületénél kitűnően végezte feladatát. Az épület a legnemesebb korai bárok stílusban épült; magas egyemeletes épület széles erkélyek kel, tágas lépcsőkkel, olyan, mint Versailles vagy Potsdam hires királyi nyaralói. Arányai ban, művészies kivitelében tükröződik egész jel lege. Első tekintetre meglátni rajta, hogy nagy úri kényelemre és üdülésre van szánva. Az ősi családi kastélyokhoz hasonló épület fő homlokzata a Stefánia-útra néz. Az ízléses mansard-tetős középrésznek, mely épen úgy, mint a többi rész, a Monier rendszere szerint épült, három óriási ajtós ablaka van, mely egy széles erkélyre nyílik. Ez az erkély különben körülfut az egész épületen s az egyes sarkokon kiugrói vannak nvári lugasok számára. Az első emeletre a Stefánia-útról két oldalt kényelmes, széles lépcsőzet vezet föl. A földszinten hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van, mely az épület belsejébe vezet. A klub helyiségeibe azonban a
Stefánia-útról csak gyalog lehet bejutni, inig a kocsi-feljáró a Pálma-útczáról van. Innen szép köralakú feljáró vezet a lópcsőcsarnokhoz. A klubnak legnevezetesebb része az emelet nek kimagasló középrészét elfoglaló nagy tenni, mely nagyobb, mint a Vigadó kis terme, a meny nyiben hosszasága huszonegy, szélessége tizen három és magassága tizenegy méter. A terem nek a Pálma-útczára néző része a téli kerttel van kapcsolatban, mig a Stefánia-útra néző rész a nyilt erkélyre vezet. Ebben a teremben rende zik a hangversenyeket, tánczmulatságokat él egyéb ünnepélyeket. A nagy terem két oldalán férfi- és női szalon s több öltözködő-szoba van. A földszinten öt ki sebb terem van, még pedig fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd és olvasóterem; ezenkívül a jobb szárnyon négy férfi-és a bal szárnyon három női öltözködő-szoba, a hol a társaság tagjai a park-klub nyári mulatságaihoz, a szabadban való sport-játékokhoz kényelmesen átöltözköd hetnek. Az egész épület főúri pompával van beren
321 dezve. A nagy terem, valamint a többi terem és helyiség mennyezetét és falait is stukko-már\;uiv födi, fényes aranyozással s a díszítések a XVI. Lajos korabeli ízlésben készültek. Teljes összhangzásban vannak e belső berendezéssel a kényelmes bútorok és más felszerelési tárgyak. Aiztl Béla báró, a park-klub megteremtője, ritka niűizléssel válogatta össze a helyiségek díszítésére és kényelmére szolgáló függönyöket, gobelineket, márvány konzolokat, szobrokat, ké peket, asztalokat, székeket, pihenő-divánokat, vázukat, csillárukat, melyeknek mindegyike mű vészeti kivitelű. Kgyik Hem hasonlít egymáshoz a részletekben, de valamennyi ősi, hagyományos gre vall s emeli az épület pompáját és ke in elmet. Szóval a klub úgy van berendezve, hogy a legelkényeztetettebb i'öúr is otthon órezueti magái benne. angol klubok mintájára a fő épülethez dí szes melléképület csatlakozik, melyben a kapus és a szolgaszemélyzet lakása, a nagyszerűen berendezett konyha, a borpinoze éa több más mellékhelyiség van. Minden helyiséget gőzzel fűtenek és villámmal világítanak. Különösen nagy gonddal rendezték be a konyhát, a hol va lóságos tudományos rendszerrel állítottak össze mindazt, a mi az asztal örömeit nyers táplálko zási ml igazi esztétikai élvezetté varázsolhatja. A palotaszert! klub-épület hutását nagyban emeli a körülötte elterülő s művészi berende zésű park, mely kicsiben hasonlít a párisi híres Monceau-parkhoz. Éjszaki részén mesterségesen készült cseppkobarlang van, melyből vízesés ömlik alá. Ez a mesterséges zuhatag látja ol víz zel az ötszáz négyszögméternyi területű tavat, melynek közepén egy sziget is van. A kicsi tó nyáron csónakázó- és leien korcsolyázó-helyül fog szolgálni. A fasorok és gyepágyak közt három lapdázó (lawn-tennis) tér van berendezve. Lesz ezen kí vül tekepálya és lövőház is. A park-klubban így a szabadban való szórakozásnak minden nemét föl lehet majd találni. A tagok kényelmére szol gálnak a parkban levő árnyas lugasok s az apró sátrak. A társaság serényen fog gondoskodni a tagok szórakoztatásáról, a mennyiben különö sen a lóversenyek évadja alatt számos kerti mu latságot rendez a parkban. A park-klubot, melynek telke 120 s építése 380 ezer forintba került, a múlt héten nyitották meg ünnepélyesen, s azóta állandó találkozó* helye az előkelő osztálynak. A szép tavaszi dél utánokat ott tölti a főúri világ vidám, testedző és lelket frissítő szórakozás közt. A klub, míg egy részt eredeti és új intézmény fővárosunkban, másrészt nagyban hozzájárul a Stefánia-útnak és környékének szépítéséhez. Dr. Kovács Dénes.
AV.-inwnrm Antal fényképe.
PARK-KLUB A VÁROSLIGETBEN. — Részlet a parkból a barlanggal és a tóval.
VASÁKNAPIujság.
322
EGY. DAIMIO PALOTÁJA TOKIÓBAN.
K É P E K JAPÁNBÓL. Iv. A daimio-miniszter. Lakoma. Búcsú Japántól. Jokoháma, 1893. szeptember 20. Néhány napja, hogy visszatértünk a közeli Jokoszkából, Japán egyik hadikikötőjéből, a melynek egyik dokkjában a kormány előzékeny beleegyezésével hajónk vízalatti burkolatát meg tisztítottuk és újra beföstöttük. Még néhány nap, és ismét az oczeánon úszunk, nyugati irányban, Korea és ezután haza felé. El kell hagynunk a napkeleti országot, mely nek másfél hónapi időzésünk alatt legalább a kies partjait és partmellékeit eléggé megismer tük s lakossága iránt tiszteletre és szeretetre indíttattunk. Az indulás közeledtével megkezdtük a búcsúzgatást. Ma Tokiótól, a fővárostól búcsúztunk el. De milyen búcsú volt az ! Emlékezni fogok rá so káig ! Mint vendégei egy régi daimio-család elő kelő sarjának, a ki jelenleg tengerészeti minisz ter, vonultunk át a keleti fővároson. Még egy szer láthattuk az óriási város minden szépségét, nevezetességét, ismét meggyőződhettünk azok ról a hihetetlen vívmányokról, melyeket e nép rövid néhány évtized alatt a műveltség minden terén elért, s végül részt vehettünk egy japáni szokás szerint tartott lakomán Tokió legelőke lőbb nemzeti klubjában, a hová — mint mond ják — néha az istenektől származott mikádó is el-eljár. A vendéglátó miniszter, a kinek a mai nap élvezeteit köszönjük, gróf Szaigo. Az ország európaiasítása óta viseli a grófi czímet. Azóta léptek ugyanis a régi nemzeti nemesi czímek helyébe az európai gróf, báró és egyéb czímek. A Szaigo-család egyike az ország legrégibb fő nemesi családjainak. A legrégibb korszak hatal mas átalakulásaival, melyekben kiváló részt vettek, nevük többszörösen és igen sokféleképen egybe van kötve. Az 1868-ban a mikádó és a sogún közt kiütött harczban a Szaigók a jogos uralkodó, t. i. a mikádó pártjára álltak. Míg azon ban az egyik Szaigo az alkotmányos irányt és az európaiasítás elveit is magáévá tette és el fogadta a hadügyminiszteri tárczát, addig fivére az európaiasítás ellen 1877-ben Szatszumában kitört mozgalom élére állott és fegyverrel is harczolt az új kormány ellen, melynek egyik fő támasza a fivére volt. A lázadó nemes legyőzetett, seregei, elvtársai szívós ellenállás után megad ták magukat, ő azonban — a régi japáni hősök módjára — harakirivel vetett véget életének. Gróf Szaigo évekkel ezelőtt hosszabb utazást tett Európában és ez alkalommal monarkhiánk tengerészeti intézményeit is tanulmányozta. Ak kor a mi mostani parancsnokunk volt mellé rendelve. A gróf most, visszaemlékezvén az osztrák-magyar monarkhiában töltött időre, mint tengerész-miniszter nem akarta elmulasz
20. SZÁM. 1895.
4-2. ÉVFOLYAM.
tésére indultunk. Az egészen európaiasan be-, rendezett épület elfogadó - termében theát és czigarettát szolgáltak föl, melyek a japáni ven- j déglátás elmaradhatlan kellékei, még hivatalos helyiségekben is. Csakhamar élénk társalgás ; indult meg. Természetesen Japán földén szer zett élményeink voltak a beszélgetés tárgyai, melyek iránt az udvarias miniszter nagy érdek lődést tanúsított. A gróf nem beszélvén európai nyelvet, egy pár tisztje volt a tolmács beszél getésünk alatt. Az elfogadó-teremből a fegyvergyár helyisé geibe mentünk. Ha már Jokoszkában, a hol kizárólag japáni mérnökök vezetése alatt épül nek a legújabb szerkezetű hadihajók, meg nem győződtünk volna a japáni tekhnika csodálato san gyors föllendüléséről, itt volt erre elég al kalmunk. E fegyvergyár ismétlő fegyvereket készít, melyeknek rendszere nem utánzása va lamely európai rendszernek, hanem egy japáni, Muráta nevű tábornok találmánya. S nemcsak a munkások, hanem a vezető mérnökök is mind egytől-egyig japániak, a kik Európában szerez ték kiképzésüket, és ismereteiket most hazájuk javára fordítják. S épen az a bámulandó dolog Japánban, hogy átvévén a helyesnek tapasztalt európai kultúrát, különösen annak tekhnikai részét, nem engedte a nép az európait ennek révén hazájában elhatalmasodni, hanem rövid idő alatt eltanulta tőle tudományát és azt im már mestere segedelme nélkül gyakorolja, sőt fejleszti. A gyár a legleleményesebb szerkezetű gépekkel van ellátva. A fegyver maga hasonlít a mi régibb, Kropacsek-féle ismétlőnkhöz s ilykép az újabb keletű Mannlicher mögött áll gya korlati értékre nézve.
tani az alkalmat, hogy monarkhiánknak az ő hazája vizében időző hadihajóját, az "Erzsébet császárnő»-t, vendégszeretetében ne részesítse. Hivatalos meghívását elfogadva, parancsno kunk és a törzskar egy része ma korán reggel a partra szállott, hogy a számára kijelölt vonat Habár a daimiók palotája az újkori szellem tal Tokio-ba, induljon. győzelmes bevonulásával eltűnt e helyről, va A tokiói Simbasi-állomáson már várt reánk lami még emlékeztet azon zordon, de költői egy tengerész törzstiszt és két főtiszt, emezek időkre : a palota-kert. A gépkorszakban született közt a miniszter segédtisztje is. Ezeknek a veze japáni nem veszté el érzékét a természet és a tése alatt kényelmesebben és alaposabban meg művészet iránt, és a mit ősei szépet teremtettek, tekinthettük a város nevezetességeit, mint a hogy azt kegyelettel gondozza. így e kert is a közeli egy magán-utazó teheti. A pályaház előtt négy gyár prózai zaja daczára megtartá poétikus bá diszes európai hintó várakozott ránk, melyeket ját, melyet talán még növel szembetűnő ellen a miniszter küldött oda értünk. A hintókban téte a megváltozott környezettel és a múlt emlé elhelyezkedve, megindultunk. kezete. Szép, verőfényes őszi idő volt. Az ébredező Valamint az ősi japáni kultúra minden ágát város még reggeli pongyolájában volt, de a há khinai eredete daczára sajátszerű jelleg tünteti zakat éjjel elzáró toló deszkafalak már el voltak ki, úgy a japáni kert is egészen eredeti berende szedve. Minden tárva-nyitva állt a szemlélő zéssel bir. A japáni, bármily parányi legyen előtt; a házakban sürögtek-forogtak a nősze- kertje, abban a nagy természetnek vagy leg mélyek, az útczákon nyüzsgött-mozgott a dol alább hazájának lehetőleg sok szépségét és ne gára siető nép, hangzott a mindenféle házalók vezetességét kicsinyítve maga előtt akarja látni. kiáltozása. Minden oly kedves, szinte ismerős A szegény ember két négyszögölnyi kertecskévolt előttünk. jéből egy apró tavacska, parányi templomocska, Eleinte a Szumida-gáva (Gáva-folyó) melletti iczi-piczi vízesések és törpe fácskák alkalmazá legnépesebb városrészek főútczáin haladtunk sával egy liliput-világbeli vidéket teremt. A gaz végig. Itt csoportosul Tokió kereskedelmi tevé dag, a ki nagyobb tér és több pénz felett ren kenysége, mely a folyamon nyüzsög legélékeb- delkezik, mindezt nagyobb mérvben viszi ki és ben; a part mentén kikötött régies dztunkék hozzá még az irodalomban vagy egyébként hír (bárkák) és új szerkezetű folyami hajók rakod neves épületek és helyek kicsinyített utánzatait is nak ki s be. Örökös a lárma; a teherhordó ku elkészíteti. Ily jellegű volt az ősi M/o-kert, mely lik ütemszerű énekléssel kisérik munkájukat; a nek szépségeit a miniszter vezetése alatt tekinhajósok hangos kiáltással közlekednek a parttal, tők meg. Az európai kerteket jellemző szép faa gőzösök füttyentgetnek. Négyszögletes vitor- csoportozatok, tarka virágos ágyak hiányát itt lájú csónakok adnak némi festői jelleget a mesterséges díszletek és utánzatok pótolják. Egy prózai képnek. tó a híres khinai Szei-ko tó alakját másolja. A A házak közt itt-ott karcsú hegyes tornyok közeli halom fenyvesborította tetején, mely ta emelkednek, agyaggal vastagon betapasztva. lán valamely ismeretes japáni hegy szerint van Ezekben őrizik a lakosok értékesebb holmijaikat idomítva, a Kiotóban lévő híres Kijomizu temp a tűzvész ellen, mely Tokióban igen gyakori és lom miniatűr képmása áll. A domb lábánál egy néha egy harmadát is elhamvasztja a gyúlékony bevezetett patak folyik; felette híd domborul, mely valamelyik híres japáni híd képét eleve fa- és papiros-házaknak. níti fel. Azután két történelmi szerepet játszott Először a Sífea-halmokon állunk meg, a hol hős utánzott sírja mellett haladunk el; ha a kert a már leírt templomon és sírtelepeken kivül egy japáni birtokosa vagy látogatója e sírok mellett nagy bazárt tekintettünk meg, melyben igen elhalad, eszébe jut az eredetijéhez fűződő törté csinos ipartárgyakat árultak. Ujeno-ban, melyet net és szelleme felüdül az ősi erény harczosain. ezután látogattunk meg, épen iparkiállítás volt, Egy más híd és sírépület alakjában klasszikus telve gyönyörű bronz-, elefántcsont-, lak- és khinai filozóf-eszmék vannak kifejezve. E klaszbékateknő-művekkel. szikusok ismerete nélkül is gyönyörködhetünk Dél felé járt már az idő, mikor egy másik azonban egy mesterségesen előidézett vízesés kitűzött helyre, a Koisikáva fegyvergyárba ér ben, mely egy nevezetes japáni vízesés mód keztünk. A hol most Tokiónak e legújabb intéz jára, bárha rakonczátlan jellegéből művészi kéz ménye emelkedik, ott egykor a hatalmas Mito által kivetkőztetve, habzik a mesterségesen ala daimiók székhelye volt. A gyárvezetőség két kított sziklákon; felette azonban természetes fák emeletes téglaépülete az egykori főúri palota ábrándoznak. Egy tó közepében, környezve lóhelyét foglalja el. tosz virágoktól valamelyik sziget sikerült után Itt maga a miniszter fogadott bennünket. zatát látjuk. A kertben ültetett fák oly módon Nyájasságával mindjárt megnyerte szivünket. vannak kiválasztva, hogy minden évszakban, tél Napbarnította, tipikus arczát deresedő haj és közepét kivéve, virágzik valami; a cseresnye-, szakáll környezi; szemeiből szívjóság sugárzik. jávor- és szilvafa, a chrysanthemum és azalea A bemutatások után azonnal a gyár megtekin
20. SZÁM. 1895.
42. ÉVFOLYAM.
323
J^SÁKNAPITJJSÁG.
nem csökkenni, hanem még növekedni látszik napjainkban, azoknak száma, kik bár a diadalt óhajtják, az idegen iránt való ellenszenvből visszaiitaáítják mind az arra segítő eszközöket. Ezek bizony nem fogják nekünk meghódítani a világot,
Ez a mi évről-éne vizezátérő ünnepünk akkor lesz majd igazán diadalünnep, a mikor a magyar tudo mány naladatil meg fogja látni éagazdagodásának fogja tekinteni az egész viliig. Eme magasztos, eszményi és hazafias czél felé csak úgy közeledheuink, ha egyrészt megtanuljuk s a magunk esze járása szerint feldolgozzak mindazt, a mit más nemzetektől tanulhatunk; másrészt pedig, a unt mi magunk teremtettünk, azt kellő formában nyiiÜgra hozva, a világ Ítélőszéke elé terjesztjük. Egy nemzet nem alázza meg magát, mikor más nemzetektől tanulni kivan. A büszke (ranceia piru la* Dóikul mutathat az idegen mesterekre, kiket akadémiájának alapításaid rhotui szeren esés volt B a németnek tudományos babérját nem csúfítja el az a tudat, hogy gyökereit A Nagy Frigyes
altul Berlinbe bivott francziák ültették el. Vajha mennél többekben ébredne fel S nyerhetre
JAPÁNBÓL.
RÉSZLET EGY DAIMIO DISZKKETJÉBŐL.
virágai egymást váltják fel a kert díszítésében. S ha nem virágzik épen semmi sem, a kryptomeriák örökzöldje még télen is gyönyörködteti a szemet. A kerti séta után egy emelkedett ponton épült kioszkban pihentünk meg, a honnan szép kilátás nyílt egy fáktól szegélyzett tavacskára. A fák gályáin villamos ívlámpák függtek, ekkép éji, holdfényszerű világításban is lehetővé tévén a természet élvezetét. Ily kilátással, s egy különös, egzotikus termé szet és művészet szépségeitől környezve, s e mellett nyugati míveltségű japánok társaságában költöttük el az ebédet. Az asztal európai módon volt fölterítve, az ételek franczia ízlés szerint voltak elkészítve, a borok hírneves európai czégek etiquettejeit viselték (a japáni szőlő némád jó bort). Akár csak Európában vélhettük volna magunkat. A Nyugaton szokásos toasztok sem hiányoztak, éltetvén a két állam uralkodóit, ten gerészeiéit és ezeknek jelenlévő legfőbb kép viselőit. A feketekávé után elbúcsúztunk szeretetre méltó házigazdánktól, hogy folytassuk tanul mányúinkat. Hogy e búcsú csak rövid időre szólt, később tudtuk meg. Reményi Ferencz.
hanem a tudomány gazi fórumai jelőtl állják meg helyöket. Szili/ Kálmán főtitkárnak, ki az akadémia mun kásságáról adott számot, szintén volt egy komoly figyelmeztetése az ifjúsághoz : igyekezzék a külföl dön kiegészíteni ismereteit és tanulmányait. Az elnöki asztalnál: b. Eőtoöa Loránd elnök, Szász Károly másodelnök és Gyulai Pál osztály titkár ült. Az emelvényen foglaltuk helyet az aka démikusokon kivül: Kierkopoly özvegye, a minisz terek közül WhMee Gyula, Lumtc* László és Perczel Dezső, továbbá litta Kálmán, Wekerie Sándor, Csáky Albin gr.. Sálágyi Dezső volt miniszterek, s Eötvös Károly, Kerkapoly régi, hű barátja, Gerlóczy Károly polgármester, stb. A fő papok közül senki sem jelent meg. Báró Eötvös Loránd elnöki megnyitó beszéde először azokat az okokat emliti, melyek nemzetünk tudományos haladását hátráltatják. Egy nehéz akadály — úgymond ül itt utunk ban, bizonyos elzárkózottság a világ tudományától, a melyben élünk, s a mi ennél még veszedelmesebb, az a tetszelgés ez elzárkózottságunkban, a mely különösen napjainkban nemzeti föladataink egy oldalú fölfogasa folytán közvéleményükben majdnem népszerűvé vált. Nincsen nemzet a világon, melynek jobban fájna az idegennek gáncsa, nincsen nemzet, a mely büszkébb volna azokra a fiaira, a kik a világ szemeláttára lobogtatták a nemzeti zászlót; nincsen nemzet, melynek forróbb kívánsága volna az elsők sorába emelkedni, mint a mi nemzetünk, és mégis
ítést az a vágy, hogy a küllőid tudományos kincses házait fölkeressék s az ott gyűjtőitekkel nemzetünk tudományát gazdagítsák I vajha azok. a kik ezt nem tehetik, nyelveket tanulva, képesítenék magukat arra, hogy a világ tudományos irodaimái javunkra kiaknázzák. Az igazi haladás a tudomány ban is, úgy mint a műveltség egyéb ágaiban, a nyil vánosság hatalmas eszközének, a sajtónak felfede zésével indult meg. A nyilvánosságról sajtóról szólván, Eötvös nem a napi sajtót érti. I '.nlrmoit elismeri, de a komoly tudósnak nemcsak az a dicsősége, hogy a hírlapok ban mondják nagynak; meg kell állani helvét a tudományos folyóiratok Ítélőszéke előtt is. Krdemes munkássága igazi méltánylatra csak itt találhat. Szólt a nyilvános előadásokról, a kongresszusokról, melyek a könnyű sikereket kedveltetik meg tudó sainkkal. A tudós nyilvánossága a többi tudósok társasaga : az akadémia legyen. Az akadémiák feladatai közül egyik az, hogy a szellemi élőt sokféle nyilvánuhísai között kiválaszszák és maradandó értékükhöz mérten kiemelve nyilvánosságra hozzák mindazokat az alkotásokat, melyek a tudományban igazán haladást jelentenek és a mennyiben ez a nyilvánosság az egész világ előtt tárul fel, annyiban minden, bármily szigorúan nemzeti jellegű akadémiának rendeltetése, a tudo mányoknak saját nemzete körében művelésén és terjesztésén felül még az is, hogy nemzete tudo mányának kifelé képviselője legyen. A mi akadé miánk nem zárkózott el már eddig sem ezen fel adatának teljesítése elől, támogat nem egy vállala tot, melynek hivatása az, hogy tudományos mun kásságunk eredményeit a külföld Ítélőszéke eló vigye. A tudományban azonban még ma is nem a seregek sokaságától, hanem egyes nősöktől függ a diadal, ilyen hősökre van szükségünk, hogy nekünk magyaroknak a tudomány világában országot hó dítsanak. Hosszantartó éljenzés fogadta az elnök beszédét. Szily Kálmán főtitkár vette át a szót, hogy felol vassa jelentését az akadémia 1894-ik évi működé séről. Hiven ós tömören ismertette azokat az eredményeket, melyeket az akadémia az egyes tu-
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DISZGYÜLÉSE. Május 12-ikén55-ik ünnepélyes köztilését tartotta akadémiánk. Az emelvényen a hazai tudományos ság és közélet sok érdemes férfia foglalt helyet. Sokat vonzott közülök Kerkapoly Károly emléke zete, ki fölött Kautz Gyula tartott szép emlék beszédet. A terem azonban nem telt meg egészen. Kautz Gyula emlékbeszéde Kerkapoly Károlyról, a professzorról, a tudós filozófusról, az államférfiuról, egész tanulmány, mely a sokoldalú elme műkö dését magvas magyarázatokkal kiséri, egyéniségét jellemzi, működésének értékét méltányolja. Ugy formája, mint tartalma magas színvonalra he lyezte az emlékbeszédet, melylyel közéletünk egyik tisztelt és nagy elfoglaltsága tagja gazdagította essay-irodalmunkat. A felolvasó csak kivonatosan adhatta elő a terjedelmes munkát. König Gyula századunk egyik legnagyobb tudó sának Helmholtznak alakját választotta ki, hogy sok nagyon érdekest mondhassoD a német tudós fénye mellett a tudományokról, a német egyetemek ről, a németek tudományszeretetéró'l, előkelő szem pontból, vonzón, gondolatot termékenyítőn. B. Eötvös Loránd tartalmas elnöki megnyitó beszéde a magyar tudomány helyzetéről szólott, s intett, hogy ne zárkózzunk el a nagy világ tudományosságával való érintkezéstől. Tudósaink pedig ne elégedjenek meg a lapok dicséreteivel,
JAPÁNBÓL.
CSATORNA TOKIÓ VÁROSÁNAK SZOTO-DSIRO NEVŰ RÉSZÉBEN.
324 dományokban elért; kegyeletes érzéssel emlékezett meg a múlt év halottairól, felsorolta az új alapítvá nyokat és adományokat. Az ünnepélyes ülés szine előtt jelentette be, hogy épen e perczben értesült arról, hogy bojári Vigyázó Sándor és neje elhunyt fiuk emlékezetére 20,000 frtos alapítványt tettek történelmi pályadíjak kitűzésére. A jelentés először a Semsey Andor által kitűzött nagy pályázatokról emlékezik meg, melyek határ napja ez év szeptemberében jár le. Nem várnak tőle teljes eredményt, de nyereség az is, ha két három tudományos kézikönyvvel gyarapszik az irodalom. Bemutatta ezután az osztályok működését a múlt évben. Az akadémia ez évben 59 munkát adott ki önállóan. Ez az eredmény még sem örvendetes. Más akadémia értesítőt ad ki csak, néhány érteke zést, vagy monumentákat a kormányok megbízásá ból, atöbbi könyvre találkozik más kiadó ; minálunk, ha az akadémia ki nem adná a tudományos mun kákat, kéziratban maradhatnának. Az alapítványi tőke az idén 140,000 forinttal gyarapodott; ez az összeg nagyon csekély ahhoz, hogy » párisi aka démia Aumale herczeg után 20 millió frankot, a bécsi egy magyar születésű bécsi lakos után 1.200,000 forintot örökölt. S mégis dúsgazdagnak mondják a magyar akadémiát! — Jelentését azzal fejezi be, hogy az új nemzedéket serkenti a ko molyabb tudományos munkára : iHazám ifjai, kik a tudósi pályára készültök, ne elégedjetek meg szor galmatok gyümölcsével: az oklevéllel; ha tehetitek, menjetek külföldi egyetemekre is; ismerjétek ott meg az igazi tudományos szellemet; magyar szive tek, lelketek alakítsa azt szellemmé, s így lépjetek a kidőltek helyébe s így fejleszszétek tovább a ma gyar tudományos életet!» A jelentéseketamagukkerekded formájában figye lemmel hallgatták meg, s a főtitkárt is megélje nezték. Kautz Gyula foglalta ezután el a felolvasó-asztalt, s másfél óráig tartó emlékbeszédet olvasott volt Kerkapoly Károly volt pénzügyminiszterről. Mielőtt Kerkapolynak a közönséges ember mére tét meghaladó egyéniségét jellemezte volna, fel sorolta életrajzi adatait, pápai tanárkodását, iro dalmi műveit, melyekért az akadémia 1859-ben tagul választotta. Mint képviselő az 1865/68-iki országgyűlésen jelent meg először. Egyetemi tanár, honvédelmi államtitkár lett, 1870-ben pedig pénz ügyminiszter a hazai pénzügyi állapotok legkietlenebb korszakában, s három évig töltötte be ezt az állást, mikor Ghyczy Kálmán következett utána. 1878-ig még képviselő volt, aztán a tudomány és tanárkodás zajtalanabb körébe vonult vissza, s mint jogi egyetemünk tanára működött; 1891 végén halt meg. Ez életrajzi adatok után Kerkapoly sokoldalú alakját jellemezte ; legelőször is a tudóst. Egész tudományos rendszerének alapja a filozófia. Azon filozófiai rendszernek volt hive, a melynek követőit Németországban hallgatta, a mely a tudo mányban az 50-es évekig jótékony hatással volt és a mely a legteljesebb rendszer: a Hegel-féle rend szernek. Vonzódása a hegelismushoz, könnyen érthető azok előtt, a kik az ő praktikus, józan magyar eszét és emelkedett lelki tulajdonát figye lembe veszik. Ki kell azonban emelni, hogy Kerka poly az ő tudományos önállóságát az ok, czél és itélet tanára vonatkozó ítéleteiben eléggé doku mentálta. Kimutatta, hogy Hegel még nem tökéle tes és sok tekintetben javításra szorul. Az eddig jellemzett filozófiai gondolatrendszerrel függnek össze Kerkapoly nézetei, a melyeket irodalmi műveiben és tanári előadásaiban hirdetett. Kevesebb érettséggel és elmeéllel találkozunk Kerkapoly közgazdasági és pénzügyi elméleteiben ; ezekben Stein Lőrinczhez csatlakozott és ennek szakműveit vette alapúi. Főleg a termelési költségek, áralakulások, pénz és hite], valutára vonatkozó megjegyzései érdekesek. Mindezekben talán csak az helytelenítendő, hogy a korabeli nagy mozgalmak nak, a nagy kezdeményezéseknek kevés figyelmet szentel. Ez volt Kerkapoly, mint filozófus, államtudós és iró. Ezzel azonban személyiségének erkölcsi értéke és súlya nincs kimerítve. A politikai megújhodás korában minden férfiura szükség volt. Kerkapoly is kilépett nyugalmas otthonából, hogy a politika zivataros terére lépjen. E zavaros időkben végtelen sok és igen különféle politikai kérdés várt meg oldásra. Es mégis, mind e nehézségek és akadályok ellenére az állami szervezés folyása biztos mederbe tereltetett. Ebben a munkában Kerkapolynak is nagy része volt, a mi tőle sem a jelen, sem az utó kor el nem vitathat. A határőrvidék visszacsato lásának, az Ausztriával való viszony rendezésének lelkes híve volt és mesterét látta e tekintetben Deák Ferenczben. Aktiv politikai pályáját tekintve, soha nehezebb helyre, exponáltabb állásra miniszter nem lépett, mint Kerkapoly, a mikor a pénzügy miniszteri tárczát elvállalta. De kevés férfiú fogott annyi odaadással nagy munkájához, mint Kerka-
VASÁRNAPI UJSÁft. poly. Hogy megfelelt-e a várakozásnak és hogy indokolt-e a kedvezőtlen itélet, amely több oldalról fölhangzott, e kérdésre véglegesen csak egy későbbi kor adhatja meg a feleletet. De annyit most is mondhat, hogy a pártatlan itélő Kerkapoly mellett fog dönteni. Végül mint szónokot és embert méltatta. A hegeli iskola nehéz gondolatmunkájában és fegyelmében felnőtt, s a logika minden fegyverével felruházott, a szónak is egész hatalmával rendelkező s nagyfe szültségű szakember: úgyis mint tanár és mint parlamenti tag méltán küzdhetett ezeken a tereken a legnagyobb babérokért; s ha a szereplésének talaja szélesebb és a külső körülmények kedvezőbbek let tek volna, s e mellett a közügyek rohamos menete és igényei, lelket, testet emésztő izgalmai annyira le nem foglalják, Kerkapoly egyikévé vált volna nem csak hazánk, hanem korunk elsőrangú szónokainak. Mint szónoknak, előadása mindig a dolog természe téből indul ki. Eszmékben és tartalomban gazdag, logikailag szorosan összefüggő és — minthogy be szédei többnyire rögtönzöttek voltak — a közvet lenség egész erejével hat. Azonban szenvedélyek keltésére — mint Kossuth vagy Széchenyi szónok latai — nem alkalmasak. Kerkapoly minden tekintetben magában álló, füg getlen szellemű, magával tisztában lévő erős kinyomatu személyiség; kiegyenlített, szilárd akaratú, rendkívül magvas és sajátos individualitás (a ki, mint róla megjegyeztetett, a szokásostól eltérő mó don gondolkozik, ir, beszél és cselekszik);.és a kiben a nagyra-hivatottság egész anyaga volt. Tetőtől tal pig magyar, — magyar minden ízében és idegében, szive minden dobbanásában, esze minden mozza natában. A figyelem és tetszés folytonosan kisérte az elő adást. König Gyula már a déli órákban kezdte meg fel olvasását: tHelmholtz és a jelenkori német tudomá nyosság* czim alatt. Bevezetésében megemlékezik a maga heidelbergi tanuló koráról, a Neckar-parti egyetemi városról, megkapón melegen színezve a visszaemlékezést. Akis heidelbergi egyetemnek volt tanára 1858-tól 1871-ig. Helmholtz Hermán. Akadémiánk körében ül ma nem egy tanítványa; ő is külső tagja volt az aka démiának, de midőn a tavaly szept. havában elhunyt tudós emlékének adózunk, nem csupán^a nemzetközi udvariasság szabályait követjük. Alkotásai kötelessé günkké teszik a gyászt. Azok közül való, a kiknek neve egész korszakot jellemez, a mai Németország alakulásának korszakát. Semmiféle intézmény nem ültethető át elvi válto zások nélkül nemzetről-nemzetre. A kormányzók és kormányzottak jelleme, gondolkodása és tudása úgy hat, mint új égalj és új talaj, a melyben más lesz a virág szine, más a gyümölcs ize. Az idegen ország földjét sem nem lehet, sem nem szabad idehoznunk ; csak a magunkét művelhetjük — de szorgalmat és kitartást tanulhatunk bárhonnét. Ezért meglehetős meddő dolognak tartom, ha a tudományos munka szervezésére nézve nálunk a fölött vitatkoznak, vájjon jobb-e a német vagy franczia rendszer. Lehet mindegyik jó vagy rósz, a szerint, hogy ki fogana tosítja ós hogy kire alkalmazzuk. A rendszer igazi titka szorgalom és kitartás és hozzá még egy kevés helyes érzék, egy kevés áldo zatkészség. Hogy e szerény tényezők mit tehetnek egy fél századnál alig hosszabb időben, mutatja Németország története. Egyetemei régi intézmé nyek, melyeknek eredete nem ritkán messze a középkorba nyúl vissza; de a régies formák alatt szüntelen megváltozik életük és főérdemük épen az, hogy majdnem minden században megújulnak törekvéseik és czéljaik. Hogy a tudomány művelé sét és fejlesztését majdnem teljesen magukhoz ragadják, az már épen csak a XIX. század jellemző vonása. De arra, a mit tettek, az egyetemek maguk ban mégis gyöDgék lettek volna. Hozzá kellett járulnia annak az eredetében német hagyomány nak, a melyet a Hohenzollern-dinasztia mondhat nók házi törvénynyé emelt és a melyet I. Napóleon is igyekezett érvényesíteni, hogy az udvari méltósá gok körében az uralkodó közvetetlen közelében a tudománynak is legyen helye, és hogy e hely fénye bizonyítsa a tudományosságnak politikailag is szükséges voltát. E laureatusok sora Helmholtztól visszamegy egész Leibnitzig. Leibnitz maga, vala mint akadémiai tervei, távol állottak minden egye temtől. Nagy Frigyes akadémiája is még egész különálló intézmény volt. Csak a két Humboldt neve jelzi a közeledést, és a berlini egyetem alapí tása 1810-ben végre a német tudományos fejlődés legújabb — most már talán lezáruló — korszakát. Ezen egyetemi alapítás a német és jelesen a porosz kormányzati politika egyik legmeglepőbb ténykedése. A tilsiti béke megsemmisítette Porosz országot ; a győztes franczia imperátor szeszélyétől függött, hogy mikor törüli ki végkép az országnak még nevét is Európa térképéről. És ekkor egy pár ember törhetetlenül kezd újra dolgozni. A meg csonkított állam új erőt gyűjt, és egyik első alkotá suk — új egyetem.
20. SZÁM. 1895.
42.
ÉVPOLYAM.
A tanügyi kormány a legkitűnőbb erőket vitte Berlinbe. Helmholtzot is oda hivták Heidelbergből 1871-ben, s ott élt haláláig. Mily értelemben kivánt hatni, jellemzi beszéde, melyet 1878-ban rektori szék foglalójában mondott, és a melyben a nagy profeszszor a tudományok alárendelt és gyakorlatilag hasznos részletmunkái felett nem mulasztotta el, hogy tanítványainak az emberiség örök ideáljait is szemük elé ne tűzze. Ez az erkölcsi törvény jellemzi és igazgatta Helmholtz életét és munkásságát. A XIX. század tudományos munkája egy alap kérdésen fordul meg, melyet Helmholtz maga így fogalmazott: «Mi az igazság szemléletünkben és gondolkodásunkban? Mily értelemben felelnek meg képzeteink a valóságnak?" Ez az egy nagy kérdés visszatér Helmholtz minden vizsgálatában. Legközvetlenebbül a látó és halló érzék elemzésére vonatkozó munkáiban. A kísérlet és számítás leg finomabb fegyvereivel fölfegyverkezve, előhatol a tapasztalati lélektan rejtekeibe és megvilágítja tér szemléletünk keletkezését, beolvasztja a természet tudományok keretébe a geometria alapfeltevéseit. Végül nagy hatással elmondott beszédét így fejezi be : «A ki bennünket látni tanított, maga többé nem lát. Befejezte földi pályafutását munkában, eredmé nyekben és elismerésekben páratlan gazdag élet után. Az ember nem volt a mienk; de mienk lehet — ha úgy akarjuk — a példa, melyet élete adott.» A közönség éljenzett, s ezzel véget ért a közülés.
A NAPFOLTOK.
SZÁM. 1895. 4 2 . ÉVFOLYAM.
326 azonban, hogy a 3 főfolt maga nem a félárnyéka (penumbrája) közepét foglalja el, hanem annak a kör belseje felé eső szélén terül el, mig a pe numbra a körnek mintegy külső burkát képviseli. A foltok magvai itt kevésbbé sötétek, a penumbra 'is tetemesen világosabb vörhenyes színű, mint a B csoport foltjai. B és C között teljesen elszórtan mintegy 30 pórus olvasható össze, melyek a két foltcsoport közötti átmenetet alkotják. A megfigyelés igen.kedvező, tiszta levegőnél történt, úgy, hogy a Nap granulatiója is jól mutatkozott. Ez az érdekes foltcsoport sajátos változásai val rövid ideig volt látható, azután a Nap forgása következtében eltűnt szemeink elől. Wonaszek A Antal.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Költemények. Báró Bálintitt Józseftől. Budapest, Í895. A Franklin-társulat nyomdájából kikerült rendkívül díszes és ízléses kis kötetben csak négy öt eredeti költeményt találunk ; a többi mind for dítás, leginkább franczia, de azonkívül német, angol és román költők, illetőleg költőnők műveiből. Te hetséges műkedvelőt mutat be e kötetke, ki irodalmi műveltségével s a költői hangulatok iránt fogékony kedélyével, nem egyszer hivatott műfordítónak tű nik fel, de a ki a hangszernek, melyen játszik (a nyelvnek és verselésnek) nem mindig ura, ha helyenként szépet nyújt is. Nem tudjuk a szerzőt csak rövid fellángolás csatolja-e a múzsához, vagy állandó lelkesedés; tehetségét tekintve az utóbbi sem volna baj, csakhogy akkor még több tanul mányra és műgondra van szüksége. A kötetke ára 2 korona, szerző a jövedelmet a vörös-kereszt-egylet javára ajánlta fel. Mutatványul közlünk egy eredeti és egy fordított költeményt. Szőke gyermek. Szőke fürtös, kis fiúcska Eltávozott hosszú útra: Szárnyas angyal lett belőle, Égből mosolyg le a földre.
A Nap. Felvétetett 1895 április 23-án 8 óra 7 perczkor a kis-kartali observatoriumban.
A Nap felszínének vizsgálata, mely jelenleg a kis-kartali observatorium működésének programmpontja, mindig újabb meg újabb érdek feszítő és sajátságos dolgot tüntet fel. Folyó évi április 23-án a Nap korongjának éjszak-keleti (NE) quadransában egy eléggé nagy kiterjedésű s változatos foltcsoport jelent meg, mely alakjával és színezeti különféleségével igen érdekes látvány volt. A foltok csoportosulásait közönséges kisebb távcsővel is megvizsgálhatjuk, ha az oculár vége és szemünk közé jól bekormozott, vagy bár milyen fekete üveget alkalmazunk. Az observatoriumon a foltcsoport megfigyelését az intézet 184 m m . átmérőjű nagy refractorával végeztük, melyen a szemlencse helyét egy kitűnő Merzféle polarisáló helioskop (napnéző) töltötte be 130-szoros nagyító lencsével. A rajz, mely a megfigyelés alkalmával készült, a mellékelt ábrán van feltüntetve. A nyilak a világtájakat jelzik, a foltok betűkkel vannak megnevezve. A nagy foltcsoport B és C-vel jelöltetett; bár minthogy a foltok és pórusok közelsége és sza k a d a t l a n lánczolata inkább arra látszik mutatni, hogy az egész csoport egyetlen egy összefüggő, szerves egészet alkot, tehát egy betűvel is jelöl hető. B csoport főmagja sötét, m a j d n e m fekete; penumbrája (félárnyéka) különös vörhenyes b a r n a színt mutat, itt-ott világosabb változatok kal ; ugyanilyen színt láthatni a B csoport má sodik főfoltjánál is. Ez a különös, sötét, vörhenyes b a r n a színű p e n u m b r a meglehetősen szokatlan jelenség, s 2 évi megfigyeléseimnél eddig csak az 1894-ik évi febr. 16-án mutatkozott rendkívül nagy ki terjedésű napfoltnál észlelhettem. A szomszédos, C-vel jelölt csoport 3 főfoltja egy körnek a kerületében helyezkedett el; feltűnő
Bús nagyanyja ott kesergett Az üres, kis nyughely mellett: —- «Oh ! hogy várom, hogy már menjek Oda, — hol a szőke gyermek ...» l m egyszerre ajka körűi Mosoly éled, arcza derűi; Szárnycsattogás zaját hallja S megszólal a gyermek hangja : — «Nagyanyácskám, oh! jer velem, Hogy mesélgess ott is nekem ...» A jól ismert hang szavára A nagyanya karját tárja. * Szőke gyermek szárnya lebben S égbe szállnak mind a ketten. Az elhagyatott. Carmen Sylva.
Patakban zúgás kél, Figyel a sötét éj ; Ifjú lány a réten Ugyan hová mégyen?
A patak suttogja, Halkan lágyan mondja: «Jer hozzám! a bánat Nem jöhet utánad.
Báborúl a tölgyre, Szíve, lelke törve, Könyei, mint zápor Ömlenek arczáról.
Csöndes keblem mélye, Mint a sírnak éjjé S titkodat, oh ! lányka, Soha föl nem tárja.»
Patakban zúgás kél, Zokog a sötét éj : Ők ketten tudják jól. Hogy mi lett a lányból. Madách I m r e összes müveinek új kiadását nyújtja a közönségnek az Athenaeum-társaság. Az .Ember tragédiájának» halhatatlan íróját, a m% e nagy műve meg nem jelent, mint irót nem ismerte a közönség. Pedig Madách sem egyszerre vált költővé. Sokat irt már fiatal korában, tökélete sítette magát. Ezek a művei, mint irodalmi hagya tékok, csak a költő halála után váltak ismeretesekké három nagy kötetet töltenek be, és most érték meg a második kiadást, évek múlva! Gyulai Pálnak be cses előszava nyitja meg a köteteket, Madách élet rajzával, irói jellemzésével. Az első kötet, melyet a költő aczélmetszetü arczképe díszít, a lyrai költe-
SÍe;
i£í
( I
f
3 d
u
-
1 8 6 3
) ^ l j a magában. A máso-
mai mŰV6k köZÜl a Féríi
'
^ nő.
™ ' * f a ™ k i r á l y*ő (1855) czimüeket, és hatolmas a kotásat .Az ember tragédiáját.. A harmadik kötet folytatja a drámai m u v e k közlését Mózes» (18M)), .Csák végnapjai. (1861), A civilisator. (Komédia Aristofanes modorában 1859-ből) és a •tündérálom, drámai költemény töredékét; ezeken Kivul a vegyes prózai müveket, kiket 1861 64 közt irt a Kisfaludy-társaságban, az akadémián felolva sott széptani értekezéseit, egy elbeszélését, politikai fejtegetéseit és barátjához, Szontagh Pálhoz inté zett leveleit. Madách összes műveinek ára bárom kötetben 10 frt; három diszkötésben 14 frt. Asszonyokról asszonyoknak czim alatt egy kötet elbeszélést bocsátott közre Gyarmatin, Srigané, ez a szeretetreméltó kedélyű, természetes és az élet után induló Írónő, üt vonzó elbeszélés fog lalja el a kötetet: .A dajka., .Az első és utolsó utazás., .Kitépett levelek., .A Helén neveltje, és «A gyanú.. Új könyvét Gyarmatby Zsigáné .írónőtársainak ajánlja szeretettel., és egy szerény elő szóban mondja el, hogy azért teszi ezt, mert írónőtársai gyakran megemlékeztek róla, jó szívvel vol tak hozzá. Ezért a kitüntető figyelemért, a sok kedves levélért, érdekes kötetekért, fogadjátok tőlem szívesen — úgymond — az én .Asszonyaimat, ti .asszonyok.. És fogadja szívesen az olvasó is a kötetet, mely Singer és Wolfner kiadása. Ára 1 frt 20 krajczár.
Imre képviselő az elmúlt telet Egyiptomban töltötte, hol a Níluson hosszú turistái és vadászati kirándulásokat tett. Tapasztalatairól már akkor küldött tudósításokat és leírásokat a lapoknak. A •Vasárnapi ujság.-nak is volt alkalma közölni ilyet. E rajzok és leírások kiegészítve, most önálló kötetben is megjelentek. Egyiptomról nehéz volna új dolgokat irni, annyit írtak már róla. Szalay nem is törekedett erre, hanem inkább az ottani életről és szokásokról, személyes tapasztalatairól, kirán dulásairól emlékezik meg, s a Pháraók országát, mint az európai utazók egyik kedvelt czélpontját ismerjük meg könyvéből. Ára 1 frt. Magyar tájszótár. A m. t. Akadémia megbízásá ból szerkesztette Szinnyei József egyetemi tanár. Budapest. 1896, E becses nyelvtudományi munka I.
kötetébőlkö/.elebbaVII.füzetjoleal mag, u Utárotik
és kénytelen közé eső szókat foglalván magftbati. Az évenként négy, 10 10 Íves füzetel mló I Horiiyánszky Viktor kiadásában megjelenő vállalatnak egy évi előfizetési ára 4 frt. Egy-egy l'üzot ára 1 frt. A műcsarnok pályadijai. A míícsarnok tavaszi kiállításának dijait a bíráló bizottságok már oda ítélték. Aműlmrútok 1600 forintos ösztöndiját szóttbbséggel ZempUnyi Tivadar .Szegény asszony otthona» czímű képének ítélték, melyet lapunk is közölt. A szavazatok kisebb része Márk Lajos .Láz. czímű festményére esett. Az egyházi festményekre kitűzött 1000 forintos Ipolyi dijat egyhangúlag Újvári Ignácz kapta .István király szentté avatása, czímű kópéért. A 300 forintos Esterházy-dijat Edvi Az Athenaeum társulat kiadványai. OimM-tól, Itlrs Aladárnak Ítélték vizfüntinényeiért; végül a a jeles angol írónőtől, az Athen.runi-társaság kiadá 300forintos liéitli-féle dijatMcisslÁgoston müncheni sában megjelent egyik legterjedelmesebb és sok piktornak a .Tinók, czímű festményének nyerte. Színházi hirek. A jövő esztendőbon, a milleniumi nyelvre lefordított regénye: Syrlin, két kötet. Az angol eredetiből Cserhalmi H. Irén és Gerő Attila kiállítás alkalmából mind az opera, mind a nemzeti szi a ház egész nyáron nyitva maradnak. Erre való fordította. A két kötet ára 3 frt. — Ouidától az tekintettel és a díszelőadások rendezésére, a két •Athenasum olvasótárában > pedig elbeszélések jelen intézet évi segélyét arra az évre fölemelik. — A tek meg Cserhalmi H. Irén fordításában . Santa fővárosi szinknriililim már megkezdődtek az cl,, tdnkörbm Krecsányi Barbara és novellák' czim alatt. Négy szép elbeszé adások. A kriutinaoároti színtársulata már két hét óta közmegelégedéssel lés van a kötetben: .Egy krétarajz története., tartja az előadásokat. A városligeti színkörben Fold • Apró hirdetési, .A barátka, és .Santa Barbara.. igazgatása alatt máj. 15-én kezdődtek az előadások. Ara 50 kr. — Szintén az Athenaeum kiadásában Az ó-budai színkörben Halmay Imre szabadkai igazgató pünkösd másodnapján kezdi meg a nyári jelentek meg: saisont. — A népszínház június 16-ikától aug. Külföldi dekameron, a leghíresebb külföldi írók 16-ikáig tartja a nyári szünetet. közreműködésével szerkesztik Cserhalmi H. Irén és Gerő Attila. Külföldi irók rövid elbeszélései vannak a gyűjteményben, melyből ezúttal két vaskos kötet KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. jelent meg, összesen 64 novellával és elbeszéléssel. Tagválasztások a magyar tud. akadémiában. Egy-egy kötet ára 2 frt. — .Az Athenaeum kézi könyvtára, czimű vállatban pedig (gyakorlati kézi A tud. akadémia nagygyűlése május 10-én válasz könyvek) a gazdákat és gazdasszonyokat érdeklő totta meg az osztályok által ajánlott tagokat. Az könyv: A baromfitenyésztés, negyedik átdolgo zott kiadás, irta Grubiczy Géza. Szól az összes első osztályban levelező tagul megválasztották Petz háziszámyasokról (a galambokról is), de főleg a Gedeon tanárt és filológust; külső tagul Stein Aurél tyúktenyésztésről, a baromfinak a piaczok számára nyelvtudóst. (Dr. Zolnai Gyula tanár kisebbségben hizlalásáról. Két kötet, negyvennégy rajzzal, csinos maradt.) A második osztályinin tiszteleti tag lett Ko vászon kötésben; ára 90 kr. vács Ferencz, az 1842—43-iki országgyűlés naplói Gazdasági jogisme, irta Dr. Haller Károly. Har nak kiadója. Rendes tagnak Thallóczy Lajost, le madik, átdolgozott kiadás. A gazdákat közvetlenül velez/! tagnak Edvi Illés Károlyt,, Szatmáry Györgyöt, érdeklő törvényes és közigazgatási szabályok száma Nagy Ernőt ós Komáromi Andrást, külső tagnak igen nagy, ezek azonban a különböző törvényekben pedig Kniesz Károlyt, A harmadik osztály jelöltjei és kormányrendeletekben annyira szét vannak közül levelező tagok lettek Schulek Frigyes és szórva, hogy a leginkább érdekelt gazdaközőnség K'ieesliyeti Kadó. A külső tagul ajánlott Kulczynszki némelyiknek még csak létezéséről is alig vehet tu Ulászló és Vogel Henrik nem nyerték meg a meg domást. Ezen a bajon akart segíteni a szerző, mi kívántató többséget dőn az említett törvényes szabályzatokat együvé A képzőművészeti társulat közgyűlése. Május összeszedte s az említett könyvben könnyen hozzá 12-én tartotta közgyűlését a műcsarnokban az orsz. férhetővé tette. E munka, melybe a legújabb tör képzőművészeti társulat gr. Andrássy Tivadar el vényes rendelkezések is fel vannak véve, tájékozta nöklete alatt, élénk részvét mellett. A választmány tást, útmutatást nyújt a gazdának sokféle ügyében újjáalakításánál két pártra oszolva szavaztak, s az bajában, megtanítja arra, hogy melyek jogai, mely eddigi választmányi tagokból többen kimaradtak, törvényes rendelkezések védelmezik érdekeit s mik ezek közt Keleti Gusztáv is, a ki a társulatnak meg azok, a melyeket kerülnie kell, hogy esetleg érzékeny alakulása óta mindig tevékeny hatáskörben műkö veszteségeket, bírságolásokat ne szenvedjen. Meg dött, 13 év óta igazgatója is volt. jelent Budapesten, a Franklin-Társulat kiadásában, Gr. Andrássy Tivadar az elnöki megnyitó beszéd ben főkép az uj műcsarnok építését emelte ki, to ára 1 forint. vábbá, hogy a millenáris megrendelések tömege Verne Gyula összes munkáinak képes kiadásá hatalmasan elősegítette a magyar művészet föllen ból a Franklin-társulat ismét három füzetet bocsá dülését. Felolvasták ezután Szmrecsányi Miklós tit kár lemondó levelét, ki a közoktatási minisztérium tott közre : a 8 - 1 0 . füzeteket. A 8 és 9-ik füzettel bevégződik a tBejtelmes szt- ban osztálytanácsosnak neveztetett ki. Az elnök in aet. Szász Károly fordításában, a 10-ik füzetben dítványára a távozó titkárt egyhangúlag tiszteletbeli tagnak választották. A választmány évi jelentése pedig E J ' ^megkezdődik k e z d ő d i k as az megKezaooiK »z .Utazás • ^«-»«<~- a- holdba; •—- . • Verne _, regénye, _mely hírét Amaz' elmés regényt, írét megalapította. Ez te megemlékezik az elmúlt év művészi eseményeiről, je e n * meg ma ma- a szépművészeti múzeum létesítéséről, a műcsarnok íban jelenik m 0 s t Gaal Mózes uj fordításában r r a l " TÖ2 illusztxáczióval. Verne összes miinkái- építéséről, Munkácsy .Honfoglalás* képéről, stb. A S ^ ü j t e m é n y é b ő l egy füzet ára 20 kr., s bármely társulat vagyona meghaladja az egy millió forintot (1.003.652 frt), melyben a műcsarnok 341,352 írttal könyvkereskedésben kapható. szerepel. Az 1895-iki évre a kiadás 61,608 írtban, a A piramisok hazájából, utazási emlék; irta bevétel 63,903 írtban állapíttatott meg. A társulat tag Szalay Imre. Singer és Wolfner kiadása. Szalay
326
VASÁENAPI
jainak száma 2200. A kiállítások látogatása a múlt évben csökkent, valamint a képvásárlás is. Végül megtörtént a választmány kiegészítése. A kisorsolt választmányi tagok helyébe megválasztották: Basch Gyula, Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Fadrusz János, Pap Henrik, Dudits Andor, Nadler Róbert művésze ket, továbbá Czárán István, Forster Gyula, Gerlóczy Károly, Lipthay Kornél, Lukács Antal, Miklós Ödön, Szüry Dénes, Szmrécsányi Miklós és hatvani Deutsch Sándor műpártolókat. A választmányból Keleti Gusztáv kimaradván, igazgatóvá sem választható meg. A választmány legközelebbi ülésén tehát e fontos hely betöltéséről is gondoskodni kell.
MI
ujság.
20. SZÁM. 1895. 42 IÉVFOLYAM.
327 A hatodik versenynap különös nevezetessége gróf Festetich Tavidó «Dornröschen»-jének veresége volt, melyet báró Springer «0r vert »-jétől szenve dett a 10,000 koronás államdijban. A többi futa mokban lovag Lederer S. fFadian.-ja, báró Uchtritz «Don Gomus»-a, ugyancsak az ő «Pitt»-je, Cap. Wood «Mouche» ja, Harkányi A. «Bátor»-ja és «Boglár»-ja érkeztek be elsőknek. A máj. 16-iki ver senynapon Péchy Andor «Arlequine»-je, JankovichBésán Gy.«Paraszt»-ja, gróf Forgách J.«Labancz. - a, LcbaudyB. «Crackshot»-ja, Szemere Miklós «Per sano»-ja, gróf Batthyány E. «Mutineer»-ja, KodoUtsh M. úrnő «Norton.-ja lettek a győztesek. Az utolsó versenynap május 19-én, vasárnap lesz.
mérkőzés május 12-én vasárnap reggeltől estig és május 13-án délután folyt le a üagy közön ' - ki vált sport férfiaink és kiváló vivőink élénk ér> dése mellett. A versenybíróság tagjai voltak gróf Andrássy. Géza, Szilágyi Dezső és Kisbaári Kiss Fereücz, a 22 tagból álló jury elnöke Szemző István, kik maguk is mint kitűnő vivók ismeretesek. A Vigadó nagy termének közepén fölállított emelvé nyen folyt páronként a versenyre jelentkezett vivók
ujság?
A válságos napok. Mióta b. Bánffy miniszterel nök a magyar képviselőházban május elsején meg adta a választ a pápai nunczius útja miatt tett kér dezősködésre, mióta gr. Kálnoky külügyminiszter egy bécsi félhivatalos lapban «neki ment» ezért a magyar miniszterelnöknek : azóta úgy szólva min den óra újabb és újabb válságok hirét hozta. Lajtán innen, Lajtán túl egy csomó minisztert nem is tud tak már két hét óta másképen elképzelni, mint tá vozóban, s Agliardival is bizonyítottnak látták a régi mondás klasszikus igazságát, hogy «minden út Rómába vezet,» Magyarországon keresztül is, vissza Rómába. A kitüntető kézirat, melylyel ő fel sége pár nappal ezelőtt gr. Kálnoky közös külügy miniszternek tudtára adta, hogy lemondását nem fogadja el, a válságot aztán olyan bonyolulttá tette, hogy senki sem tudta, kik mennek, kik maradnak. Ez az állapot legjobban kedvezett a magyar főren diház egyházpolitikai ellenzékének, mely megint összeszedte magát, hogy leszavazza — most már harmadszor, — a vallás szabad gyakorlatáról és a zsidók vallásának reczepcziójáról szóló viszontag ságos törvényjavaslatokat. Három napon, május 14-ikétől 16-ikáig tartott a mérkőzés, és se a javas lat pártolói, se ellenzői nem érték el, a mit akartak. Többször egyenlő volt a szavazat, s ilyenkor az elnöklő b. Vay Béla szavazata döntött a javaslat mellett, máskor hol az egyik, hol a másik oldalon mutatkozott néhány szótöbbség. A vallás szabad gyakorlatáról intézkedő javaslatból ezúttal is kihagy ták ismét a legfontosabb részt; mely a felekezet nélküliséget megengedi; a zsidó vallás reczepcziója sorsa azonban halad valamit. Nem vetették el már általánosságban. Ellene is 107, mellette is 107 sza vazott, az elnök pedig mellé adta a szavazatát. Ha nem a részletes tárgyalásnál 94 szóval 105 ellené ben kitörölték azt a pontot, mely megengedi, hogy a keresztény is áttérhessen zsidó vallásra. A végleges megszavazásnál ismét egyenlő szava zat, 96 állt szembe egymással, s megint az elnök döntötte el, hogy a törvényjavaslat végleg megszavaztatik, az áttérés kivételével. Mikor épen véget ért a szavazat, akkor méglepő hirek érkeztek Bécs ből, a hová b. Bánffy előtte való nap utazott el, hogy meghallgassa ő felsége döntő határozatát a válságban. Meglepőn, de határozottan mondták a bécsi hirek, hogy gr. Kálnoky többé nem külügy miniszter. E hó 15-ikén ismét beadta lemondását, azt ő felsége most már elfogadta. Ez az elégtétel a magyar kormánynak a Kálnokytól szenvedett támadásért. Kálnoky, ki 14 évig volt a monarkhia külügyminisztere, elismerésül a Szent-István rend gyémántos jelvényeit kapja, miután a rendjelt már birja. Uj külügyminiszterül gr. Goluchovski Agenort emlegetik, ki 1886-tól 1893-ig bukaresti követ volt. Atyja a Bach után következett időben volt osztrák miniszter, jelenleg 47 éves és dúsgazdag ember. Gr. Kálnoky távozása mindenfelé nagy meglepetést okozott. A magyar főváros politikai körei a leg nagyobb megnyugvással fogadták. Alapítványok irodalmi és tudományos czélokra. Vigyázó Sándor és neje, elhunyt fiók emlé kére ujabban ismét két nagy alapítványt tettek. A Petőfi-társaság részére Jókai Mór kezeihez négyezer forintot juttattak, a mely összeg kamataiból költői műveket fognak díjazni. A Magyar Tudományos Akadémiának húszezer forintos alapítványt tettek. Az országos vívóverseny. A magyar athletikai klub által a budapesti Vigadó-épület nagytermében rendezett országos vívóverseny és nemzetközi vívó-
Damiens széttépetése lovakkal. MUTATVÁNYKÉPEK A «VILÁGKRÓNIKÁ))-BÓL. -— Régi kinzási módok.
mérkőzése karddal és vívótőrrel. A győztesek dijai arany és ezüst érmek s disz és elismerő oklevelek voltak. Első nap három verseny dőlt el a következő eredménynyel: A műkedvelők vitóversenyében az első dijat Waniorek János százados a másodikat Barbini Jenő főhadnagy, mindkettő a bécsújhelyi katonai akadémiában vivó-tanár, a harmadikat egy magyar műkedvelő vívó. Kerékgyártó Gyula nyerte el. A mesterek vítőrversenyében az első dijat a jury báró Bothmer Jenőnek (Morva-Fehértemplomból) Ítélte, a másodikat Halász Zsiga budapesti vívó mesternek, a harmadikat dr. Benyovits Lajosnak. A műkedvelő kardvivók versenyében első Iványi Gyula Budapestről, második báró Nugent Lavel (MorvaFehértemplomból), a harmadik győztes pedig Fery Oszkár főhadnagy Budapestről lett, közülök az első és harmadik Halász Zsiga vívómester tanítványai. — A mesterek kardvívó döntő ütközete hétfő délután folyt le. Az első győztes Gregurich Amon morva fehértemplomi katonai reáliskolai tanár lett, má sodik Halász Zsiga, harmadik Benyovits Lajos. Utánuk 12 pár mérkőzött, köztük többen Bécsből és Prágából. A verseny végeztével két szép leány, Messerknecht Helén és Luiza, Hartl bécsi vívómes ter tanítványai mérkőztek vítőrrel, igen ügyesen, a közönség tapsai között. Az akadémikusok bankéig e. A m. tudományos akadémia ünnepélyes ülését szokás szerint aka démiai bankét követte az «István főherczeg* szál loda nagy termében. A lakomán az első felköszöntőt b. Eötvös Loránd mondotta, a királyt és a királyi családot éltetve, azután Szontagh Pál b. Eötvös elnököt, Lévay József Pulszky Ferencz alelnököt köszöntötte fel, a ki kedélyesen jegyezte meg, hogy ő már csak «rom», de a tudomány csarnokaiban a romok is bírnak némi értékkel, kivált a régészet kedvelői előtt. Szily Kálmán az új tagokat, s köztök a legifjabb tiszteletbeli tagot, az öreg Kovács Ferenczet köszöntötte fel. Az új ' tagok nevében Edvi Illés Károly mondott köszönetet s Tóth Lőrinczet, az akadémia korelnökét éltette. György Endre az akadémia két legidősebb tagjáról, Jedlik Ányosról és Br'assai bácsiról emlékezett meg me leg hangon. Thewrewk Emil az akadémia fáradha 1 tatlan buzgalmu főtitkárát, Szily Kálmánt éltette, Szily Kálmán humoros felköszöntőjében a jubile umok nagy ellenségére, Gyulai Pálra emelt poharat, ki véletlenül épen most ünnepli negyedszázados jubileumát annak, hogy a nyelvtudományi osztály titkárául megválasztotta. Ezután Thanhoffcr Lajos rendes tag éltette a díszülés felolvasóit: Kautz Gyulát és König Gyulát. Konkoly Th. Miklós Tisza Kálmánra, Zichy Antal a távollevő Szász Károlyra ürített poharat. Ekkor már hangosan kezdték köve telni hogy Tisza Kálmán is mondjon tosztot. Tisza Kálmán erre a túlságba vitt sovinizmusról szólt,
20. azlM. 1894. 42, ÉVFOLYAM.
mely túlkapásokban tetszeleg magának, s minden más érdeket alárendel önző czéljainak. Utána Láng Lajos beszélt, ki szintén a sovinizmusról szólt: a be teges sovinizmust megkülönböztetve az egészséges től ; a beteg az, mikor magunkat különbnek valljuk másoknál, az egészségesre példát adott egy magyar statisztikus, ki száz év előtt Budapestről szólva, melynek akkor 28,000 lakosa volt, így nevezte: Das zukünftige London. Élteti Szontagh Pált, a kit már előbb is König Gyula, mint a közélet elme ébresztő harczosát köszöntött volt föl. * A < Világkrónikán czímü képes heti közlönyt a t Vasárnapi Ujság» előfizetői félévre 80 krórt ren delhetik meg. A «Vilagkrónika» mely hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kivül rendesen közöl nagyobb elbeszéléseket és regényeket képek kel, ugy szintén mulattató közleményeket, képtalá nyokat, s t b . . . . . . . . Gr. Zichy Jenő expedicziója. Gr. Zichy Jenő és társai négy napot töltöttek Odesszában, hol mind a tudományos körök, mind pedig a hivatalos világ ré széről előzékeny fogadtatásban részesültek. Május 6-án szálltak tengerrei hogy átmenjenek a Kauká zusba. Odesszában gr. Zichyék a Kaukázusra vonat kozó tájékozásokra nézve többet hittek találhatni, mint a mennyit tényleg találtak. A városi múzeumban Wosinsky apát néhány ré giséget talált, a melyek megegyeznek a nem rég Tol nában kiásott lelettel. Ezeket a tárgyakat a múzeum igazgatójának engedelmével lefényképezték. A mú zeum könyvtárában Szádeczky tanár több Magyar országról irt latin nyelvű munkát talált. A múzeum ban az expediczió tagjait Jurgyevics V. a múzeum alelnöke, Kocsubinszky és Stern tanárok fogadták díszruhában, üdvözlő beszéddel. Jurgyevics közölte az expediczió tagjaival, hogy vannak orosz munkák, a melyek konstatálják; hogy nem csupán a krimi tanárok nyelvében, hanem a cserkészben is sok szó van, mely a megfelélő magyar szavakkal azonos. Az expedicziónakaz a reménye, hogy Odesszában kiváló erőket fognak találni, a kik a kaukázusi népeket, is merik, nem teljesült. A tavaszi lóversenyek negyedik napján a próbaDerbyben, az Alagi díjért tartott versenyben a Matchless szövetség «Tokio»-ja kiköszörülte a múlt heti csorbát, 6—7 lóhoszszal verve meg nem kevéssé előkelő ellenfeleit. A többi versenyekben Harkányi A € Csapláros'-a báró Uchtritz tToborzó»-ja, Wahrmann R. «Grande Reserve»-je, Capt DárktUtolsó szerelemi-je, gróf Teleki J. «Fináncz»-a és Krausz L. «Bolond»-ja lettek a győztesek. Az ötödik napon, vasárnap dőlt el a tavaszi versenyek egyik legnagyobb dijáért a küzdelem, s a 32,000 koronás díj Wiener- Welten lovag • Gomba» nevű ménjének zsákmánya lett.
— A triesti általános biztosító társaság. (Assiourazioni Generáli) f. ó. május 11-én tartott 63-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1894. évi mérlegek. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy a társa ság életbiztosítási díjtartaléka 1894. évi deczember hó 31-én 43.200.401 frt 5!) krra emelkedett, mig kár- és nyeremény-részesülési tartalékok czimén 1.083,976 frt 46 kr. vezettetett uj számlára elő. 1894 deczember 31-én az érvényben volt életbizto sítási tőke-összegek 169.929,625 frt 03 krra emel kedtek ; az életbiztosítási ágban az év folyamán be vett dijak 7'074,156 frt 18 krt tettek. A tüz- és szállítmány biztosítási ágakban a dij- és illeték-bevétel 9.819,270 forint 01 kr. volt, miből •2.778,822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602,905 frt 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1891 deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években ese dékessé váló dijkötelezvónyek összege 30.541,700 frt •64 krra emelkedett. Károkért az 1894-ik évben 9.737,614 frt 48 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejébeu 172.139,320 frt 99 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kár térítési összegből hazánkra 51.009,119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158,854 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére ala kított tartalék 1.190,544 frt 33 krról 1.091,467 frt 11 krral gvarapittatott, ugy, hogy az 1894 deczem ber 31-én 2.282,011 forint 44 krt tett ki, daczára annak, hogy a kisorsolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis névértékükön vétet tek fel a mérlegbe, mig a nyereség-tartalék alapszabályszerü mérvében, a részvénytőke fele összegé ben, vagyis 2.625.000 írtban, a kétes követelések tartaléka 80,000 írttal változatlanul fentartatott. A társaság biztositék-alapjai az idei átutalások foly tán 54,990,003 frt 34 krról 58.071,673 írt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog-követelések 7.886.069 frt 48 kr., 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsö nök 4.388.122 frt 25 kr., 3. Letéteményezett állam papírokra adott kölcsönök 52,314 frt 51 kr., 4. Érték papírok 39.020,240 forint 59 kr., 5. Tárcza-váltók 284,735 frt 02 kr., 6. Folyó-számlák (adósok a hite lezők követeléseinek levonásával) 1.244,297 forint 40 kr. 7. Készpénz az intézet pénztáraiban és bankoknál 1.520,894 frt 59 kr. 8. A., részvényesek biztosított adóslevelei 3.675,000 frt. Öaszes'en o. é. 58.071,673 frt 48 kr. — Ezekből több mint lőmiüió rnagytr értékekre esik. Az elért 818,536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban, vagyis 300 frankot fizet. — A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az igazgató-tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta.
tiszt;iS 8 »lJ Í N I E L ú f .184-8—4-ü-iki időknek egyik vezére í í ? ' " f u « * e ü e M * P pártnak hajdu-szoboszlói hó « 1 7 - p l S Z , e n V e d é s «tán,agyszélhüdésben, e üó 8-án, 75 éves korában meghalt. c r a S f ?i!? L Ó i
a b alat
,
°n-füredi fürdő volt igaz-
Aracson Az ország minden részében sokan ismerf$L?mi , b k i k , a z u t o l s ó P a r évet leszámítva, felszázad alatt megfordultak Balaton-Füreden. Ez > fi.íL-'írSÍ?^ 1 Z Ö felüSyel<>te «8 vezetése alatt fejlődött Mikor 1834-ben épen az Anna-bál napján f/ i ! L t e l j e s e n ké£etl< az építkezések felügyeletével a tihanyi apát Ecsyt bizta meg, a ki apozs.mv. dietan az apát jurátusa s azon kivül ügyvédje rali Ettől kezdve Ecsy mindig Füreden maradt mint íelugyelo, mint igazgató, 1889 ig. Ekkor vonult nyugalomba. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: OCSOVSZKY VILMOS, Selmeczbánya polgármestere, volt 48-as honvéd, ki a szabadságharczban átlőtt mellel hagyta el a csatatért, de sebéből csodálatos módon kigyó
•Dr.
KOSTENSZKY
GÉZA,
Nyitravármegye
volt
aljegyzője, a felsőmagyarországi közművelődési egyesület titkára, Latkóczy államtitkár veje, 29 éves korában, Nyitrán meghalt. Halálát tüdővész okozta. A magyarosodás ügyének volt lelkes harczosa, s ne vét számos publicistikai munka tette ismertté, külö nösen pedig a .Nemzeti politika a fölvidéken, czímü, nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel, tárgy ismerettel és gyakorlati útmutatásokkal megirt röpirata. PETHEÖ VILMOS, 1848—49-iki honvédezredes, a
wanyipzkói hegyi csata egyik hőse, e hó 14-ikén, 82 •eveskorában, Budapesten.
cr$^
A • Vasárnapi Ujság» 18-ik számában közölt képtalány megfejtése: A merre én járok, követ a bú bánat. H e t i naptár, május h ó . Napi
KMMfl
l» V.K.')Ro|?utf 'Ji)M. Kerimrdin
MM t'» itrntrmiánM
j OöríH/- (>*"*-'
/...l./lí.l
r' 5 ITÖ Jlirnit
7 1 Ker. meg. Üli BjiliOMT. 11II. Timit Iont, (;s n. filzsiáspr. Í7 Júlia 1 0 / c l . Simon 28 SiS. Jolié B . f t » CAl.loiorsiiti.NiiLÁld. ralit. (I>.) II Áld. fcdit. 29 i'J K|iilau 1 Sitar UP.8s.Mir. tor sr.Es/.tiT 25S. Orbán |i|i. Orbán l.'l llliczíria 28.B0.P.
gyult. — Gróf dr. ESTERHÁZY DÉNKS. Esterlmzv
Uoldválloiii. • l .|li,.|,l U <• <1. ii.
Kálmán gróf képviselőnek, a képviselőház jegyzőjé nek fia, 33 éves korában, Budapesten. Közbecsülés ben álló ember volt, a kiben különösen a kolozsvári társas élet vesztette egyik kedvelt és munkás
Felelfi* uerkeutő: N a g y Miklós. (L. Egyetem-tér 6. seára.)
tagját. — EGRY ENDEE, törvényszéki biró, a Johan-
Nyilttér.
mta-rend lovagja, Ugocsa vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, 58. évében, Szatmárott. — HETYKSY PÁL, Sopronvármegye volt árvaszéki ülnöke, 48-as honvéd, 73 éves korában, Bükön. — Dr. MELICHEB FERENCZ, kir. államügyész, 61 éves, Balassa-Gyarmaton. — ÉKES LAJOS, Festetich Pál gróf összes
urodalmainak jószágfelügyelője, 53 éves, Déghen. — NINGER IONÁCZ, nagyszebeni plébános, 72 éves. —
KEMÉNY PÁL, a kegyesrend
göllei tiszttartója,
Göllén. — KELLER RÓBERT, nyűg. fogházfelügyelő,
48-iki honvédszázados, Sz.-Somlyó város volt rendőrfőnöke, 77-ik évében, Szilágy-Somlyón. — MIHALKOVICH KÁROLY, 1848—49-iki honvéd, 78-ik évében, Budapesten. — RAÜCH GYÖBOY, a budapesti
szocziálista munkások egyik vezetője. — OTTLIK GEDEON, 48-as honvédhadnagy, gazdasági szám tartó Sarisdon (Fehérmegyében), 64 éves korában. BÁRCZAY GYULÁNÉ, szül. Örley Margit, tisza burai földbirtokos fiatal neje, Örley Lajos fővárosi ügyvéd és városi bizottsági tag s neje Cservenka Szidónia leánya, alig 18 éves korában, házassága első évé ben. — PAP ELEMÉRNÉ, szül. Mocsy Bóza, komá romi aljárásbiró felesége, Pap Gábor református püspök menye, Komáromban. — Özv. BERTALAN JÓZSEFNÉ, szül. Verla Borbála, Szolgaegyházán, 89
Egy izboii már volt alkalmunk megemlékezni ama kivalé előnyökről, miket Zwioback hajós és Testvére vilíighirü ozég U 6 budapesti telepén felöltők dolgában hölgyeinknek nyújtani képes és a melyek e telep fenn> állásának rövid ideje alatt elért kedveltségnek szilárd alapját képezik. Most, hogy közeledik piros pünkösd napja, meg a női toilettek dolgában iráuytadó tavaszi versenyek ideje, sőt hogy hölgyeink közül sokan talán már a fürdő helyekre szánt öltözékek beszerzésérc is gondolnak: lichón levonok tartjuk annak fölemlitését, hogy •Zwieback Lajos és Testvérei czég (vi'iczi utcza. ,.) e téren is ugyancsak megállja helyét. E czég ritka szakértelemmel gyűjtötte össze minta gyanánt a párisi és londoni műtermek alkotásainak Bzine-javát nagyszabású és kipróbált jé munkaerővel ellátott műhelyei részérő s melyekből nem csoda tehát, ha igazán meglepő, izlésteljes és kifogástalan öltözékek kerülnek ki. — E mellett azonban az árak méltányo sakra szabvák, sőt — bátran állithatjuk — az öltözé kek korrekt kiállításához, a fölhasznált anyagok elsőrandfl minőségéhoz képest; olcsók. Figyelemre méltó előnyök ezek és örömünkre fog szolgálni, ha hölgyeink közül azok, kik súlyt helyez nek öltözékeik minden részben szabatos voltára, ez irányban is foglalkoztatjuk e czéget, mert majd tapasz talják az itt elmondottak helyességét.
éves korában. — Özv. dabasi HALÁSZ BALÁZSNÉ,
szül. Földváry Mária néhai Földváry Mihály, pestmegyei alispán nővére, 72 éves korában, Budapesten. — SÁRKÖZY MIHÁLYNÉ, szül. Dobozy
Karolina, 70 éves korában, Tisza-Igaron.
SAKKJÁTÉK. 1894. asámn feladvány. Shinkmann W. A-.táL
Ilcmicberií-Helyem selyem csakis akkor va lódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színeseket 35 krtól 14 frt 65 krig méteren ként — sima, csikós koczkuzott, mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2(XK) mintázatban) postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordulóval küld: H e n n e b e n r
SÖTÉT.
J\l<'7.őfr;i7.(lHSi'ijr. Általánosan ismert tény, hogy háziállataink szervezetére a tavaszi változó időjárás, az istállóetetéeről a zöldtakarmányra való átmenet nem marad befolyás nélkül és különösen növendék marha, sertések, juhok, baromnak stb.-nél gyakrab ban, mint bármikor járványszerü betegségek lépnek fel. Igen ajánlatos tehát ezek ellen idejében alkalmas priiservativ-szereket alkalmazni, mint a minőknek a Kwizda-féle korneuburgi marha-táppor, Kwizda-féle restitutions-fluid, Kwizda-féle sertéspor, Kwizda-féle has hajtó juhoknak, Kwizda-féle baromfipor tyúkok, kacsák, ludaknak stb. stb. éveken át beváltak.
HALÁLOZÁSOK. DÁNIEL PÁL, a torontálmegyei zichyfalvai kerület országos képviselője, 73 éves korában, május 10-én meghalt Budapesten. Még a szabadságharcz alatt kezdte meg a politikai szereplését. 1848-ban minta zichyfalvai kerület főszolgabíróját a pesti nemzetpülésre képviselőnek választották. Követte aztán a kormányt Debreczenbe is, a miért később börtönre ítélték. 1850 után Aradon ügyvédkedett egész 1861-ig, a m i k o r a zichyfalvai kerület képviselője lett s e tisztségében megmaradt egész a haláláig. A szabadelvű pártnak volt tagja, a mely 1887-ben alelnökének is megválasztotta. Évek óta betegeske dett már s régóta nem járt a Házba. Mikor a pol gári házasság fölött szavaztak, akkor volt utoljára az országgyűlésen.
KÉPTALÁNY.
TII.Í008.
Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. Az 1 8 8 3 . számú feladvány megfejtése FriMizitu J.-töl.
VUigca. j i Vg7-e7 3. g 2 - ö :
*• ...
BSUt (?5-f4: »-S ítb -
Az 1 8 8 4 . szamu feladvány megfejtése Lawt B. G.-től. 1. Vg4-g3 -t-flZ2. Megfelelöleg mat. H e l y e * * fejtettek meg: Budape^un: K.3. és F H. X K T - Kovács J. - Eórdögh János. - Stefunk6 L. ^ 1 KMn: Lobozsánszky Sz. - A P « * « * * " * -
Ajánljuk mindazoknak, k i k n e k fájós l á b u k van, Oerő Adolf, legjobb hírnevű orthop. czipész-mester lábbeli-készítményeit; Budapest, V., Fürdő-utcza 2., a Diana-fürdő épületben. Lásd hirdetési oldal mai számában. A legkitűnőbb zongorák, melyek ez időben léteznek és a külföldi kitűnő gyártmányokat háttérbe szorítják, a • Hungária» zongorák, melyek ugy hangra, mint szerkezetükre nézve felette mrglepők. Elsőrendű művé szek kiváltkép elragadtatással nyilatkoznak felöle és a gyárost, Keresztély Sándor urat, tüntetőleg üdvözlik. Ezen hazai dísz-gyártmányok egyedül Budapesten, Váczi-kőrnt 21. sz. alatt, Keresztély minta-zongorater mében kaphatók.
Univ. Med. Dr. Aczél fog- és szájbetegeknek rendel: d.e. 10-12-ig, d. o. 2—4-ig, (szegényeknek 12—2-ig). Készít m ű f o g a t és egész fogsort. Budapest, IV. kerület, Váczi-utcza 4. szám. Háziurak figyelmébe ! Egy tisztességes gyermek telen házaspár óhajtana házfelügyelői állást nyerni. Szíves megkeresések e lap szerkesztőségéhez kéretnek.
-20. SZÁM.
Folyékony
Franczia folyékony
GLYCERIN-CRÉME
HAJFESTŐ
Kielhausertől, Gráczban.
(Gromatique Párisién)
A folyékony glycerin-créme sikerűit ejiyesitése a legártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak s i m á b b á és finomabbá teszik, hanem annak fiatalos f r i s s e s é g é t föntartják. Óvszer a l e v e g ő , s z é l és n a p b e f o l y á s a e l l e n ; eltávolítja a s z e p l ő t , n a p s ü t é s t , m á j f o l t o t és minden hasonló arcztisztátlanságot. Egy á v e g ára 1 f r t 2 0 kr.. '
7UR SCHONHEITS PflEGE
REINlGUNG dcr
HAUT.
m e l y l y e l m i n d e n hajat tetszés szerint 1 0 perez alatt I állandóan m e g f e s t h e t n i f e k e t e , barna v a g y szőkére. T u l a j d o n s á g a i : a szin á l l a n d ó a a t e r m é s z e t e s BZÍUtől m e g n e m különböztethető, az a l k a l m a z á s egyszerű. Ára 2 frt. A készülékek (csészék, kefék stb.) 6 0 kr! Főraktár: Budapesten, Török József gyógy, szertára, Király-utcza 1 2 . szám.
Legfinomabb glyeerin-szappan glycerin és illatos" növényékből, kitűnően tisztit és élénkíti a bőrt, és finom pipere szappan minden kivánt előnyeivel bír. Darabja kék papirosban 3 5 kr.
Husitok, élénkítik és erősítők a tulajdonságai, az ar z, kezek,. W% i \ l f f l • K | | T V ^ karok s a hölsyeknek egyéb, | # • • l J v f I I I n i MM ^9 a napButéH és pornak kitett • ^ \ ^ • • • • • • * » • ™ •••* " testrésreire. Megakadályozza, és eltávolítja a szeplöt, nap_ _ _ a ^ ^vv aBast égést rezességet, ránezokat,. •v 0MM r \ • ^f W\ § 1 U ? s t b -; enyhíti és gyógyítja a W\ A % \já 1 [ \\M ^ v f i gyuladás. kat, rovarraipésefta •*.* ^ ^ ket, bőrkiütéseket stb., a bőrt gyöngéddé és széppé teszi s annak bájos szint kölcsönöz. ÁrtalmatlanBágáért jótállás. Kérjük a gyógyszertárakban B o w l a n d s ' Kalydoriát, 20, Hatton Garden, London, s mellőzzük a Kalydor utánzásait, me'lyek a bőrre és arcz-slinre ártalmas ásványi mérget tartalmaznak.
Párisi hölgypor a bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlansága mellett mégis a bőrt simán és szárazon tartja. Hölgyeknél, ugy férfiak nál is borotválás után nagy kedveltségnek örvend. E g y doboz á r a 5 0 kr., fehér, rózsaszín és sárga (Rachel).
Kézmosó-por mandula-szappan és spermacetből készítve, a legártatlanabb arcz- é s kézbőr-tisztító szer. E g y doboz á r a 5 0 k r .
Fontos szenvedőknek.
Rouge végétal
Újdonság!
arczpirositó szer nappalra és estére. A r a 5 0 kr.
Pollitzer-féle újonnan javított cs. és kir. szabadalmazott gummi sérvkö tők. A legbirenebb orvosi autoritások által a legjobbnak van elismerve, és Monarchiánk határain tul is nagy elismerésnek örvend. Nem csúszik le a testről, nem gyakorol kellemetlen nyomást, ugy éjjel mint nappal hord ható. Czélszerüsége által az eddigi sérvkötők hiányait pótolja. A pelották a sérvhez idomíthatok és bizton sági övvel van ellátva, mely a testről* való lecsúszást meggátolja. Arak: egyoldalú 7—10 forintig, kétoldalú' 10—16 forintig. Gyermekeknek a felével olcsóbb. Nagy raktár angol és franczia rugó' sérvkötőkben. Suspensorium, has kötő, göresér-gummibarisnya, egye nestartó. — Méhfecskendő, légpárna ágybetét és havibaj - felfogók dus választékban kaphatók.valamint min dennemű gummi áru-czikkek. Sérvkötő rendelésnél kérem meg jelölni a test bőségét, váljon a sérv jobb, bal vagy mindkét oldalú. Megrendeléseket a legnagyobb titoktartás mellett gyorsan és pon tosan utánvétellel eszközöl
Hamisított hölgypor-tól és g l y c e rin-créme-től óvakodni tessék, csak az tekintendő valódinak, melynek dobozán, valamint használati utasí tásán a mellékelt védjegy van. Főraktár: Budapest, király-u. 1 2 TOftÖK JÓZSEF gyógyszertára.
H i r d e t é s e k felvétetnek a «"Vasárnapi Tjjság» kiadó-hivatalában, B u d a p e s t , TV. ker., E g y etem-utcza 4. s z á m alatt.
-** «$>' A
*
^
>
Korunk fő nyavalyája az idegesség és v é r t e l e n s é g , melyből számtalan más kór származik. E z elleu pedig legbiztosabban hat a
VASAS CHINABOR 1 üveg 1 irt 20fcr.,5 üveg franco küldve S frt. Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és vasat tartalmazza.
<4
Bozsnyay Mátyás K^íSoriSoSS:; Aradon. Kapható Budaesten : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész urnái és minden magyarországi gyógyszertárban.
r
+~ V *r *
&
f* c>
\Bk7.
"
Buziás
5
íSfr^* ** *
ORAK. ÉKSZEREK 10wi jótállással
RÉSZLETFIZETÉSRE L *
Képes árjjgnyzéfc bérrneiitYrV Javítások pontosan .efik82Ültetneki
Eszéti Spitzer Kenőcs
I V Ó K Ú R A
3SZ é rx f "ü. r d. ő A íeliömngyarországi Kárpátok gyöngye, Tepla-'l ruu • osén-Teplic, vasúti állomástól L0 purcnyiru. Magyarország és Aaaitria legerősebb kénfürdöje, •atí—Ül' R. természeti* mélységű forrásukkal köszvény, reuma, bénulás, neuralBTla, talaa sat.látogatja, ellen. Oloaó é s kényelmes. Körülbelül tfOuu rdöveudég Ö állandó tiirdÖorvosa van. As Idény Kezdete május 1. Májusban As szeptemberben szobáért. döért és teljes ellátásért egy napra ó írt.
itm írsnetTitttii áUintttn küld a rrifi
VÉDJEGY.
CHLICK
íémáru-gyára. Budapest, I V . kerlilet, Haris-bazár 3 7 . sz.
G y á r és i r o d á k :
féle vasöntöde és gépgyárrészv.-társ. BUDAPESTEN. Városi
D I E N E S J. C.-féle
WALD GYULA
Eszéken, felsőváros. 1 tégely Spitzer kenőcs 35 kr. 1 üveg „ mosdóviz 40 kr. 1 darab Salvator szappan 50 kr. 1 tégely kézpaszta 60 kr. 1 doboz Lyoni rizspor 3 szinben 50 kr. és 1 frt
Védjegy.
3 arany, 15 ezüst érem. 12 dísz- é s elismerő okmány.
Bsf" F i g y e l m e z t e t é s . Csak akkor valódi, ha fenti törvényileg beiktatott v é d j e g y g y e l el v a n látva és kéretik a t. ez. közönség csakis D i e i i e s - f é l e e s z é k i k e n ő t é s s z a p p a n t kérni és elfogadni.
Kwizda Ferencz János
izda-féle
Gőz- és járgány-cséplőkészületek,
számos első' díjjal kitűnt. Schlick-tD szab. 2 és 3 vasú ekék, m é l y í t ő és egyetemes aczél-ekék, Készít csoportokban összeállított k o n y h a - é s h á z t a r t á s i s z e r e k e t minden fém-, vas- és fatárgyakkat együtt 25—500 írtig. Egyedül e szakban Bécsben az oszt. á l l a m i é r e m m e l kitüntetett szab. s z é t r a k h a t ó j é g s z e k r é n y e k é s f ű t h e t ő f ü r d ő k á d a k a t , fagylaltgépek és fagylalt tartályokat, sör- és bormérő asztalokat, pezsgető csapokat, s a j t o l t k ö n y ö k ö k e t . Újdonság! h o r d o z h a t ó gőzfürdő. A m e r i k a i f a g y l a l t - g é p . Kiárusítás nagyban és kicsinyben. F . é. a u g . havától kezdve gyártelepünkkel összekötve u j r a k t á r t i s n y i t u n k I V . ,M o l n á r - u t c z a 3 3 . K é p e s árjegyzék i n g y e n .
eredeti SGHLICK- és VIDATS 'éle
egyvasu ekék, talajmivelő eszközök, valamint
Schiick-féle szab. H A L Á D Á S Takarmánykészítö gépek, darátok, őrlőmalmok és mindennemű gaz dasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb.
Előnyös
fizetési f e l t é t e l e k . L e g j u t á n y o s a b b a r á k . Árjegyzékek ingyen é s bérmentve
Védjegy.
Kornenburgi
marha-táppor.
Főraktár Budapesten:
TÖRÖK JÓZSEF úrnál K i r á l y - u t c z a 12.
mm
hidegviz-gyógyintézettel.
Budapest, V H . , Zirály-utoza 2 1 . sz. Kézimunka-ti vár és rajztorero. Leg régibb üzlet ezen szakmában. Jótállás mellett mosható ó s silntartó hlmsöselyem 19 motringr 3 0 kr. Gazdagon illusztrált árjegyzék ingyen és lérmentve.
gyógyszertárban.
I
több mint 4 0 év óta a legtöbb istálló ban használatban, é t v á g y - h i á n y n á l , r o s s z e m é s z t é s n é l , valamint t e h e n e k n é l a tej javítása sa te j e l ő - k é p e s s é g : f o k o z á s a czéljából.
Kiváló jó sikerrel basznaltatik: m i n d e n n e m ű n ő i bajok, v é r s z e g é n y s é g , sápkór a z e m é s z t ő s z e r v e k b á n t a l m a i , aranyér, i d ü l t c s ú z é s k ö s z v é n y stb. ellen. É v a d - m e g n y i t á s június h ó l é n . Június 1-töl június 15-ig és augueztim íu-tól az évad végéig a l a k á s o k 30"/.i-kal olcsóbbak. Enybe, por mentes begyi légkör, kiterjedt és Jókaiban tartott séta utak, gyönyöiü park festői vidék, lödott sétány, olvasóés zongura-terero, lawn tennis, szép és kényelmesen berendezett lakások, díszes éttermek, jó étkezés Járó G y ö r g y vendéulös vezetése alatt. Posta- é s távírdaá l l o m á s a fiirdőtelepen. Közlekedés: a fürdA csak 20 pereznyi távolságra fekszik a Mátrai v a s ú t v o n a l Farad nevű á l l o m á s i t ó l . A fürdő és vasúti állomás közt a közlekedés kényelmes omnitmszfogattal tartatik fi'mn. Szillitas szemétyenkint 30 kr., borOndök, rákászok darabonkint 10 kr. Külön bintórojrat.a vasúti éllo* máshoz csakis előzetes megrendelésre küldetik, ára 2 frt. Fnrdőorvos dx. BBEM JÁKOB. Lakás-megrendelésaket elfofrad és a fürdőre vonatkozó minden íőlvilágositással kész séggel szolgál a füiiisiffazgatóeáff. A parádl ásványvizek budapesti kizárólagos lerakata: É D E S K U T T L. csász. és kir. és szerb királyi ndvari szállítónál V., Erzsébet-tér 8 . s z á m a l a t t .
K T i r i t i i . t i i ssisssrdis ssTssyéTia > m o s a l
5.
Egy dobozzal 70 kr., fél dobozzal 35 k r .
ÁGNES f o r r á s . Legjobb s s i t s l l ea flditőltsl. K l t l s * • • • I g t u t s t teis ss eméaitéil israroknál.
Járvány
Tessék a fönValódi minőség nebbi védjegyre ben gyógyszer Fő-letét: ügyelni, a a vé telnél határozot Kerületi gyógyszertár tárakban és drotan kifejezni: Korneuburgban. guistáknál kap Kwizda-féle ható. Reatitutionsfluid.
idejtfn
nraacrvatlv •ryóvysaeraaW blxonjnlt.
Szét küldése —•»
É d e s k ű t y lu K a p h a t ó
m i n d e n ü t t .
u mi i. mű 11 iiuxui.u üi uuíi -uu.-au.uuiu.ui_
G A N Z É S TÁRSA YASÖNTÖ- ES GrEPaYAE-RÉSZY.-TÁRSIJLAT
WALLA JÓZSEF
BUDAPEST.
mozaik és ezementáru-gyára
ff
r
Ajánlanak m i n d e n n e m ű v a s - , aczél- é s f ó m ö n í v é n y e k e t
^•••fl
lépitési anyagok raktára $+•#« Budapest, VII. ker, R o t t e n b i l l e r - u t c z a 13. sz.
építkezési é s gépészeti czélokra vizvezető csöveket, sziv a t t y ú k a t , l e c s a p o l ó é s öntöző-zsilipet, k é s z ü l é k e k e t a b e l v i z e k l e e r e s z t é s é r e . — A helyi viszonyok szerint szer kesztett t u r b i n á k a t ,
őrlőhengereket kéregöntetű
hen
g e r e k k e l é s m a l o m b e r e n d e z é s i czikkeket. — Z s i l i p e k e t b á r m i l y nagyságban és bármily rendszer szerint. — A l a g czöveket,
zárkészülékeket,
fekvő g á z m o t o r o k 6066
iroda és raktár:
VI. k e r ü l e t , külső váczi-ut 29—35. szánt. Podmaniczky-utcza 14. szám.
(Heves vármegyében)* Vasas-timsóa fürdőkkel, ósrvényss-késss é s v a s a s savanyu vlx-f o r r i s o k k a l ;
minden penre-ban, vnlamint minden létezhető hozzávaló kiegészítő czikkeket iiiúnl
6166
GYÓGYFÜRDŐ
mhnmihh
Kézimunkákat Valódi minőségben csak a
ARAD
Trencsén -Teplic.
c s ő - é s kapu-zsilipekhez,
c s ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . — Álló vagy
BOROSS T E S T V É R E K
329
ujság.
és a z
első rangú gyógyfürdő
kitűnő e r e d m é n y n y e l v é r s z e g é n y s é g : , i d ü l t g y o m o r - é s b é l h u r u t , h o m o k - , , kő- é s vesebaj, m é h - é sliüvelyliurut, vérzési rendellenességeknél, niagtalanság, idegbetegség, b u j a k ó r , c s ú z , k ö s z v é n y é s f e j f á j á s o k n á l stb. Fürdő-idény május 15-től októberig. B u z i á s gyógyfürdő vasúti á l l o m á s : T e m e s v á r v a g y L ú g o s . Társaskocsik a z állomásnál. Állami hivatalnokoknak kedvezmény. Pazar villamos világítás a 80 holdnyi évszázados parkban. Katona-zene. Elsőrendű konyha és kávéházi italok. A fürdőn állandó hírneves nőgyógyász van. Mérsékelt árak. Ismertetések kívánatra ingyen. Fürdőigazgatóság BÜZÍÁSOíí.
S z e p l ő k e t é s m á j f o l t o k a t , valamint az összes
biztosan eltávolítja az
egészen újonnan a legmagasabb igényeknek átalakítva és máj. 15-t'ÍI megnyitva a nagyérdemű közönség részére, súly fektetve a világhírű
lápfürdokre és az aczélforrásokra
mint
bőrtisztátalanságokat
Budapest, D e á k Ferencz-utcza 10. sz-
hasonló a Spaa, P y r m o n l , S c h w a l b a c h é s pyrawarthi aczélforrásokkal, kitűnő m e l e g é s h i d e g v a s a c z é l — fürdőivel, moor- é s ásványfürdőkkel, t ü f k ö r - f ü r d ő v e l é s u s z o d á v a l . B»*~ H i d e g v i z - g - y ó g y i n t é z e t é s m a s s a g e . " • 9 -
1
50
JV&SÁKNAPI
év óta sikerrel használtatik!
cs. és kir. kötszerész.
MA6YARHQM EkffÖ. LE6HAGY0EB É» LEGJOBB JMIBNBtfl ÓRAÜZLETE,
THapiífatorr
Több
Pollitzer Mór és fia H
1 8 9 5 . 4-2. ÉVFOLYAM.
Telefon 115.
egy vagy k é t hengerrel és mindenn e m ű zúzógépek.
Ditrichstein M.
Telefon 115.
Lakás- és ablaktisztítás!' padló-beeresztési vállalat. V. ker., Erzsébet-tér 13. szám alatt. Tisztit a l a p o s a n , pontosan é s olcsón egész lakáso kat, u j épület, üzleti h e l y i s é g e t ; úgyszintén padlók beereszsése é s lakirozása legjobban lesz eszközöltetve, t o v á b b á elvállalja a férgek alapos kiirtását. Ablaktisztítás bérletben n a g y o n olcsón é s pontosab, csakis m e g b í z h a t ó m u n k á s o k által.
463
Vállalkozik: G E A N I T T E B A Z Z O , B E T O l M R O Z Á g O K , C S A T O R N Á Z Á S O K , S Z Ö K Ő K U T A K , C Z E M E N T - L A P O K é*j M O Z A I K L A P O K K A L I K Ö V E Z É S E K e l k é s z í t é s é r e sstb.
Gyári raktára a gartenaol Port iandi cement és vízhatlan mészgyárnak.
RaktArt
tart :
KERAMIT LAPOK, KELHEIMI LAPOK,
METTLACHI LAPOK, TERBACOTTA-ÁRüK, KÖFEDÉLPÉP, TŰZÁLLÓ TÉGLÁK, K É M É N Y »AJtVÁN Y O K B Ó L »atl>.
.:;,,ZÍLÜGRÍ:HÍ:LN;
Nádfonat, Stnccatur készítéshez
irmnnnmmrnmnffmrmn'ft+nrifmrrni
H a j h u l l á s , fejbőrfájás, korpásodás, v a l a m i n t a h a j molyosodasa e l l e n a legjobb é s legbiztosabb h a t á s ú szer az, e g y o r v o s i s z a k t e k i n t é l y p r a e s e r i p t i ó j a s z e r i n t , s z i g o r ú p o n t o s s á g g a l k é s z ü l t
1—2 üveg elfogyasztása után minden bántalma a fejbőrnek és hajzatnak teljesen elmúlik, a baj rohamos növésnek indul és t e r m é s z e t e s szint, fényt kap. Megkopaszodottak is számtalan eset ben visszanyerték e szer használata által ifjúkori hajzatukat természetes szinben. Egy üveg ára C0 kr. 2 írtnak előleges beküldése mellett -' üveg franco szállíttatik. Szétküldési r a k t á r : A «Magyar K o r o n á t g y ó g y s z e r t á r m ű l a b o r a t o r i u m a , S z é k e s - F e h é r v á r o t t . Ugyanott készít tetik és onnan küldetik szét országszerte a hires igen elterjedt
„Székes-Fehérvári Korona-baj uszpödrő", m e l y n e k előnyei m á s készítményekkel s z e m b e n főleg consistencziája, továbbá, h o g y n e m avasodik, n e m szárad ki, n e m tépi a bajuszt, n e m fest, de kitűnően -conservál é s elősegíti a növést. Ára e g y doboznak (fehér vagy b a m a szinben) 20 kr. E czikk különben kapható az ország legtöbb gyógyszertárában is. Csak az valódi, m e l y v é d j e g y e s nikkeldobozban é s l e p e c s é t e l t eredeti csomagolásban v a n . Szétküldési raktárak m é g Budapesten T ö r ö k J ó z s e f (Király ntcza) P e t r i O t t ó (Váczi-körut) gyógyszerészek é s a K o c h m e i s t e r F r i g y e s u t ó d a i czég.
VASÁKNAPT TTJSÁft.
330
20.
SZÁM. 1 8 9 Ö . Í 2 . ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI
Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor
A S S Í C U R A Z I O N I G E N E R Á L I 1 8 9 4 . ÉVI M É R L E G E . Nyereség- és veszteség-számla az A) mérleghez
BEVKTHL
A.
tétel
Vagyon ;l Összes _ B e v é t e l e k ' frt kr
neve
Tűzbiztositásl á g : Díjtartalék a mnlt évr"l _ — — — — 250020167 • 4076487 Függő károk tártaié.a a múlt évről _ _ — 7968649 SÍ Dij a törlések levonásával 1121685170 307*3535 Kötvónyilletékek „ I Szállitmányrirto itéfi ág: 23899479 > ijtartalék a n.tft évről — 55542614 Függő károk tartaléka a múlt évről Dij a törlések levoniflável — — — 153612951 725534 232780578 Kötvényilletékek Jégbizto-itast ág: 10198 — Díjtartalék a mnlt évről — — Függő kár- k tartaléka a mnlt évről ... — — 176264 70314*} Dij a tőrlések levonásával 22901 390926 Kötvényilletékek... _. ._ -— Balesetbiztosítási á g : Díjtartalék a mnlt évről — — 11064955 Függő károk tartaléka a mnlt évről — 3623407 Dij a törlések levouásaval 32052479 472291 94 Kötvényilletékek - 488353 Tökeelhelyezések jövedelme: 4000 _ _ ... — a) JeUálogkövetelósek 1165901 6/ Értékekre aiott előlegek — •— ~20897467 c) Állam- és más értékpapírok — — 1825053 d) Kamatok váltóleszámitásból, folyó-számlától 5280397 eí Ingatlan birtok .. —
T
a tüzliiztositási ágba befoglalvák a tükörüvegbirtcsitáabau elért eredmények.
14039850 7»|
Összesen
KIADÁS
,V t é t e l
Vagyon !| Ö*píel i i a d a s o u frt. I k r l l f r t
neve
•aqiqAJégbiztositási ág: Viszontbiztosítási dijak Károk a viszontbiztosítás levonásával ' 7,805.36 kifizetve... — ... frt 1,733.79 függőben _• Jutalékok Igazgatási költségek 28519507 28519507 Adók és illetékek _ Balesetbiztosítási ég: Viszontbiztosítási dijak Károk a viszontbiztosítás levonásával kifizetve- - ... frt 138,044.29 függőben • 53,577.13 Díjtartalék az 1891 decz. 31. mégfolyó biztosításokra Jutalékok, költségek és illetékek... ._ ] Az ellátási pénztar kamatai ~ Leírás kéteB követelésekre Nyereség _ _ _ ] 28519507.1432504585 07iil4:
\ * P A*^ CH. F F A Y . ILLATSZERÉSZ, R I S — 9 , r n e d e la P a i _ , 8
^
PARIS.
2327254
17041 15
17041
MANDOLA KORPA a börí fínomra simítja é s megtartja az arcz elénk és üde kinézését Jjesta tcrjcüisili a s__ji^éss_ani]_MriB"
FÜRDŐ -ORVOS:
40539034-
Egészséges
2386957 60200'—
a mnlt évről
_
_
_
le viszontbiztosítások _ — — — — _ 2. Tartalék függőben levő károkra _ — — — .. ía) halálesetre szóló biztosításokra _ I. Díjbevétel ) elélésre szóló biztosításokra . _ |e^ járadékra szóló biztosításokra — 4. Kötvényilletékek _ _ _ _ _ _ _ 5. Díjtartalék átadott viszontbiztosításokra — *. Elhelyezett tőkék Jövedelme: a) jelzálog követelések _ _ _ _ _ _ b) Értékekre adott előlegek— . _ . _ — — e) Állam- és más értékpapírok —— — dí Folyó számlák kamatai _ _ — — — e) Városi ingatlanok... ~ ~ — — — 1) Életbiztosítási kötvényekre adott előlegek Összesen _ — — miből is levonva a tartalék rendes jutalékát marad _ — — Nyereség különféle értékesítések folytán _. _
I 139069525
3836691466 43810934
632513716' 53444284 12988442 698946442 84691:76 148792624 8191828 167925 142426262 403724 19414539; 2015076 190755044 160158780] 160158780 30596264
—
—114896869422
—
A z A S S I C U R A Z I O N I G E N E R Á L I v a g y o n á l l á s a 1894. d e c z e m b e r
VAGYON.
A. t é t e l
—'
——
Összesen
neve forint |kr
A. t é t e l
—
— —48968694221
57098169
3041003 706563
- li
Összesen _
4320040159 5494360 378414 2 í 1907550 63998654 66667Í50 20874 3 20874J19 5852662 5852662 22463090 55343557
323107 214929180143
Összesen forint Ikr
foriTit |kr
forint Ikr
2625000 5250000 2625000 262500: i 1312500 — 1312500 102751477 125449667 2282ill 4O0O0 80000 40000 — 2892067 74
2892067 74 43200 Ml 59 43200401
65821661 3S2741 22
65821661 382741 í-2
65172960
70123524 65172960
958514 40 42241 62540968 1232140 5J6897 5975 497750 3000 6000 3000 44030081
4356024 100207464 4474008 249908 11358:324 73899292 186732861 63518861 526897,42 5975 10 497750 3000 6000 3000 81853692
70123524
-
-
Assicurazioni
Generáli
központi
igazgatósaga Triesztben: Báró
Besso
József, B e s s o
M., Dr. Bozza
Morpurgo József, S e g r é V . A vezértitkár: Richetti
1305548463 30689442
174492663
frt 30.541.70Q-64
Camillo, Báró
compos.
íimagasló állását a fájdalomcsillapító bedörzsölések között diadalmasan megtartotta, különféle felbujtás és utánzatok dacára; ez bizonyára a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy a közönség igen jól meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Hogy értéktelen utánzatot ne kapjunk, bevásárlás alkalmával védjegyünkre, a vörös horgonyra figyelendő és minden üveg ezen jegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó. A gyógyszertárakban kapható 40 kr., 70 kr. vagy 1 frt. 20 krnyi árban üvegenként; B u d a p e s t e n- Török József gyógyszerésznél. • Richter-féle gyár Rndolstadtban, Thüríngiában.
Bruck
Ottó,
Romanin-Jacur
Manó,
Ödön.
Magyarországi vezérügynőkség; HEGEDŰS SÁNDOR igazg.-tan., RÓTT JÓZSEF főnök. Az intézet hivatalos helyiségei Budapesten, Dorottya-utcza 10. sz. a, az intézet saját házában.
június
hótól
aug. végéig. Elő-évad:
május 31-ig
U t ó - é v a d : s z e p t e m b e r h ó 1-től o k t ó b e r v é g é i g 5 0 % i s z o b a ármérsékletteh.
rakanykéssttlékek-
(Püspök-fürdő.) Nag-yárad m e l l e t t félórára v a a n t l á l l o m á s , távírda és posta.
társaskoosl-közlekedés.
Fürdő-megnyitás kezdete május hó > é n .
Dr. Grünblatt Sámuel.
Ú j o n n a n fúrt a r t é z i k u t , m e l y osak 3 6 m é t e r m é l y s é g é nél fogva valóban a t e r m é s z e t i ritkaságok k ö z é sorozható. A b á m u l a t o s k r i s t á l y t i s z t a v í z n e k h ő f o k a 33'/9 B é a u m u r . E z e n újonnan talált h é v v i z t ö m e g b e lett vezetve m i n d e n fürdőmedenezébe s nevezetesen a tükörfürdőkbe, valamint a kádas é s m ó r f ü r d ő k b e i s , m e l y u t ó b b i a k hatása, m i v e l a m ó r f ö l d e kitűnő gyógyhatású h é w i z b e n van felolvasztva s alkal m a z v a — k e t t ő s l é v é n , f e l t ű n ő g y ó g y e r e d m é n y e k e t m u t a t feL 1894. é v r ő l 1895. é v r e a z ö s s z e s fárdő-medenezék é s vet kezők egészen ú j t ó l lettek a legnagyobb kényelemmel é s eleg a n c z i á v a l é p í t v e . A z o n f e l ü l é p ü l t 14 k é n y e l m e s k á d - é s m ó r fürdő. Van e fürdőtelepen igen díszes gyógyterem, gyönyörű nagy társalgó- és tánozteremmel, éttermekkel, kávéházzal é s fedett t e r a s s z o k k a l , k ö z v e t l e n ü l a n a g y é s árnyas e r d ő s z é l é n ; s é t á k a díszes parkban, az árnyas erdőben és a Somlyó-hegyen f ö d ö t t Bétahely, k i t ű n ő k o n y h a , k i t ű n ő b o r o k ; h í r l a p o k , t e k e pálya, n a p o n t a h á r o m s z o r z e n e . I d ő k ö z ö n k é n t a v a r a d i k a t o n a i z e n e k a r i s játszik. A hévforrások kitűnő ereiménvnyel használtatnak a z i v ó v í z z e l e g y ü t t , h e v e n y é s k ü l ö n ö s e n idült g y o m o r - , b é l - , l é g cső-, t ü d ő - é s h ó l y a g h u m t o k n á l ; f e l t ű n ő e r e d m é n y e k e t t a n ú sított a májbajoknál s nevezetesen az epekövek képződésénél, az e p e n t a k e l s ő m ű t é t é n é l , v a l a m i n t a z e z e k b ő l s z á r m a z o t t s á r g a s á g o k n á l k e z d ő d ő v a g y m á r előrehaladt v e s e b a j o k n á l , m e l y e k a vízi b e t e g s é g t ü n e t e i t i d é z i k e l ő . A mórfürdíik, m e l y e k s z i n t é n e z e n k i t ű n ő g y ó g y h a t á s ú h é w i z z e l készíttetnek, bámulatos eredményeket mutatnak a h e v e n y é s i d ü l t i z ü l e t i c s ú z o k n á l , v a l a m i n t k ö s z v é n y e s fáj dalmak, izületi daganatoknál, görvélykórnál, de legkivált azon női betegségeknél, melyek oly mindennapiak s melyek a női szervezetet annyira kimeríteni szokták, ilyenek a rendetlen vérvesztések, az ezen időben megjelenni szokott m é h - é s alhasi fájdalmak, fehérfolyás s t b .
Budapest, VE., Dohány-utcza 68. sz. L emelet.
A fürdő 130 ssép t á g a s , v i l á g o s szobával rendelkezik. — F ü r d ő - o r v o s : D r . Fl—XOR L A J O S .
Nők
Budapest.
figyelmébe!
Ajánlom gyógymódomat és gyógyszeremet (fluor albus) s ezzel összeköttetésben levő vérszegénység ellen, melylyel rövid idő alatt biz tos sikerrel gyógyítom ezen kellemetlen női betegséget. Gyógyelj írásomról levélben is adok utasítást s kívánatra egyszersmind a gyógyszert is meg küldöm.
Bővebb tudósításokkal szolgál
A fürdőgondnokság*
Dr. GOLIS-féle
TEHER.
3675000 Alaptőke _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1837500 A részvényesek adóslevelet a tőke be nem flietett részéről _ _ 1837500 Tőkésített nyereségtartalék... _ _ _ _ _ _ _ Ingatlan b i r t o k _ « ^»080-« Tartalékalap az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésért Levonva az ingatlan tartalékot— — — — — • Tartalékalap kétes követelések fedezésére... —_ _ _ _ frt 5574600.— a) Díjtartalék még érvényben levő biztosításokra: 4297000 4297000 a) városi ingatlanok — — — — — — — — __. mérlegen _ _ _ ' •— Az 1277600 1277600b) Mezőgazdasági birtokok • « A - B mérlegen _ _ _ _ _ _ _ 12665475 b) 126654 7£ - Gazdasági termények .— Tartalék bejelentett, de deczember 31-én még ki nem fize 488701 42 488701 42 4 Epités alatt álló intézeti ház Prágában — tett károkra: 43836222: 1438812225 5 aj K61a.ftr.8k a társaság életbiztosítási kötvényeire_ _ Az -V. mérlegen _ _ _ _ _ _ _ 4500 \b) Jelzálog által biztosított, a felek halálakor fölveendő tőkék A t i mérlegen — ——SÍKamatozó Jelzálogilag bizto- | _ Osztalékalap az életbiztosításban [haláleset bizt. frt 348,665-34 eitott tőke-kölosönök ingat- I a) folyó frt 1.688,7b4.35 nyereménynyel biztosítottak javára vegyes biztosítás • 352,569.90 169127337 8 0 0 0 0 ^ 161127337 ; lanokra a jelzálog osztályba I b) hátralékos frt 2.509 02 » _ hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona _ - tartozók kivételével J 9 Jelzáloghitelezök _ _ _ _ — — 5231451 1097372 4134079 7_6l<wftn6k letéteményezett állam- és más értékpapírokra _ _ 433007076 3440900531 3873907607 10 Egyenleg a viszontbiztosítók számláján _ _ — 8 Állam- és máa értékpapírok _ _ _ _ _ _ _ « az intézet fiókjainak számláján —202101 38 281164 5211 7906314 9 Folyó kamatok _ _ . . . — — — — — — — — — ——_ — 28473502 12a) Hitelezők különböző ozimeken 28473502 10 Váltók a tárczában _ _ — _ — — — — — _ 483991 b) Letétek kezesség és biztosíték gyanánt 483994 11 Előlegek a Jelzálog-osztálynak (alapszb. 1. ozikke e) pont)... _ — — 152480928' 35337162 1878180 90|13A B mérleg folyó számlájának egyenlege 12 Pénzek folyó számlán különböző bankoknál és hitelintézeteknél _ _ _ _ 355260,57 407539 359335 9614 Gidoni alapítvány 13 Készpénz-készlet a triesti és velenozei igazgatóságok pénztárában _ — 2312769' 1019146515 Girard alapítvány _ _ _ _ _ 7878696 14 Készpénz-készlet a fiókok pénztárában— — _ — — — 37650842 17701251 39420967 16 Goldschmiedt alapítvány _ _ — _ _ 15 Maradvány a viszontbiztosítók számláiból _ ... — — — — 84342931 16847033 1011899641' Besso József alapítvány _ az intézet fiókjainak számláiból _ _ — _ 16 _ —_ . _ — .. 5268974218 Calabi B. alapítvány ... _ 52689742 az A. mérleg folyó számlájából (L. Teher) — 17 —_ _ _ _ _ _ J5619 Felosztható nyereség 57458563 21859993 793185: 18 a) Adósok különböző ezlmek alatt— — — — — — 5566! S13 4566113 1000 ti) Adósok jelzálogkölcsönökre hátralékos kamatokkal 186732861 63518861 1232140 c) Letétek kezesség és biztosíték gyanánt _ — — — 3000 3000 d) Letét Goldschmiedt alapítvány _ ——— — 6000 — 6000 ej . Beesó JózBef alapítvány — — — ~3000| 3000 f) • Calabi B. alapítvány — — — — — — 148792624 148792624 19 Díjtartalék átadott életviszontbiztositáaokra _ _ .Bútorzat s vasazekrények a társaság öBszes hivatalaiban, táblák, papir és nyomtatvány az összes raktárakban 21 Előlegezett Jutalékok és szervezési költségek _ _ _ 6374492663 1305548463 50689442
A c s . kir. szab.
capsici
(Horgony- Pain- E xpeller)
neve
A Jövő években lejárandó tüzbiztositási dijak:
a fuvarostul,
A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás sal szívesen szolgál
Ezen Horgony-Pain-Sx peller néven isaismprotes. j igazán népszem háziszer must m r II ff&p'£$£*/ * 25 év óta legjobb lájdaiomI \S<& < f i y ^ ^ ^ csillapító bedörzsölesnek fényesen V tfySr/ bebizonyult köszvénynel, csúznái, tagy . \ y * y r szaggatásnál stb. nél. A föld összes orI f í \ « f szágaihan nagy elterjesztést és biztos hatása P l . J C S S y / következtében minden oldalról oly elismerést \ V v / talált, hogy minden betegnek joggal ajánlható. 1
Tinci.
31-én.
forint | kt
Az 1894 deczember 31. a Jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvénysk értéke: frt 30.541.700.64
különféle
kel. — Rendes
5738
57098469 . '"íszorjtDiztositási dijak — _ — — készpénzb. tartalékban! . Fizetések esedékes biztosításokért a) halálesetre szóló biztosításokért — 202371528 249207176 3836691466 55983992 14096893 b) elélés esetére szóló biztosításokért 43810934 13658737| c) járadékokért— _ _ _ _ _ 1512Í4S 272014257 391689 17 894795 61880 —I 698946442 Levonva a viszontbiztosítások tejében 265826257 382741 22 8469176 265826257 304100379 148792624 706563 1 !* 3. Kötvényvisszavásárlások _ — _ tartalék kőltségtart. t. Dij-és költ-'l a Halálesetre szóló biztosítás 36863031:68 525997 26 6048699|24 1509429 b Elélésre azóló biztosítás ségtartalék 1895. számi. J c Járadékbiztosítás _ _ 132564556 44237376 48 541091,55 \ l 44237376;48 Összesen — — 4477846803 160158780 Levonva a kiegészítési részleteket _ — 157806644 30596264 30596264 Nettó-tartalék — _ 4320040159 1714457 1714457 5. Orvosi tiszteletd. 1 5494360 6. Jutalékok ( az év folyamában ki3784142a! 7. Költségek 1 fizetve _ _ _ 620911 54 8. Adó és bélyeg I 66667,50 9. Kamatok a nyereménynyel biztos, javára 10. Leírás kétes követelésekre — _ _ Nyereség _ _ ' 32880167
323107214929180143
fél órányim
Fő-évad:
Mattoni és Wille -
3975760991
_—
SZENT-LASZLÓ GYÓGYFÜRDŐ.
J A K A B ,
A kocsik állomási helye: Ferencz Józseftér, a régi Lloyd-epület előtt.
Nyereség- és veszteség-számla a B) mérleghez. Életbiztosítási osztály (1894). 1. Díjtartalék
fekvés,
márványfttrdök,
BÉCS.I.LUGECK3.SZ. }
43893806 20112550 28519507 14325045 >• 51
B R U C K
Budapesten.
Gyár: Külső váczl-út 95. — Hintatelep: Teréz-körút 36. sz.
kényelmes lakosok, j é vendéglő, sene, k á d - és
ő&őKotscfiésm
46539034 23869,57 60200!—
Dr.
tűzoltószer- és srépgyár-részvény-társaság-nál
a z o r s z . k ö z e g é s z s é g i t a n á c s r. k. t a g j a .
KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI
237812 50 1403985078
Idény május 1-től szept. végéig. A gyófryhely fürdői, esetleg ivóforrásai kitűnő e r e d m é n y n y e l a l k a l m a z h a t ó k : 1. B á r m i n ő o k o k f o l y t á n k e l e t k e z e t t l o b o s i z z a d m á n y o k n á l . 2. N ő i bajoknál, különösen metritis ehronieánál; m é h körüli és hashártyalob után visszamaradt izzad mányoknál ; a m é h n e k helyzetváltozások, nem különben daganatok által előidézett izgatottsági t ü n e t e k n é l ; hurutos állapotok é s tisztulási zavarok nál stb. 3. Az alliasi szervek b á n t a l m a i n á l : m á j bajok, szokványos székrekedés, stb. Zsirkórnál. 5. K ö s z v é n y n e l , s t b .
jBOLYAILLATos
7594996 19162142 113245!28 8457368
Tűzi fecskendők tökéletes ventilrendszerrel (központi fém-ventilek egy conusban egyesítve). Különlegességek, községek, tűzoltók és gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k minden nemben, anihilatorok, kender- és spirál-töm lők, felszerelések tűz oltókszámára, sisakok, övek, stb., ezab. létrák, építési és kutszivatytyúk, mindennemű ar matúrák, gőzfertőtlenitők, szerszámgépek, jutányos árban jótállás mellett kaphatók
K e s e r ű f o r r á s o k . I v ó é s ftlrdögyógryinófl.
6969 13 953915 39589 2417 11281
XUttltgn tti«»,r • ItHUTTAL VMYITVf.
C l i . j i F a y V e l o i H i i i e , eredeti minŐBégben kapl.atí'-. V é r . t e s s i S á n d o r ud>ari illattára, Kiistól'-tér 8. liudaptbt.
Tüzbiztositási ág: 341129648 Viszontbizt .t-itási dijak Károk a vizonlbiztosit.s levonásával ... • - - • • kiűzetve frt 2,898, (24.o7 321870076 1121685170 • S19,97tj.l» függőben 261495989 Díjtartalék az 1894 deo. 31. még folyó biztosításokra 89353381 Jutalékok 6318136N Igazgatá i költségek 22204790 1099235252, Adék és illetékek 232780378 Szállítmánybiztosítási á ? : 59252853 Viszontbiztosítási dijak Károk a viszontbiztosítás levonásával ... ... •-kilizet.e « 1,066,872.08 függőben • 282,929.50 134980158 16380257 2290136 Díjtartalék az 1894 deoz. 31. még folyó biztosításokra 8218453 Jutalékok 1338B363 Igazgatási költségek ... 501337 232725421 Adók ós illetékek
A 82,502/11. sz. rendeletben a magaskormány részéről ajánlva
MHIPS
I_*
(1894).
331
ujság.
-^
egyetemes emésztőpor.
Nagyvárad me'llett.
K é n y e l m e s k ö z l e k e d é s . V a s ú t o n N a g y v á r a d t ó l f é l , k o c s i n 8 / i órai t á v o l s á g b a n . M á j u s — a n g . b ó n a p o k h a n D a p o n t a 10, v a s á r n a p - é s ü n n e p n a p o k o n 14 v o n a t k ö z l e k e d i k Nagyváraddal. Az a j á l l o m á s közvetlenül a fürdőtelep mellett van. Az európai hirü 49° C meleg t e r m é s z e t e s h é v v i z javaira van: a z i z ü l e t e k é s i z m o k c s n z o s bántalmainál, idült s különösen s a v ó s izületi loboknál, csonttörések >s ficzamok n t á n v i s s z a m a r a d t f á j d a l m a k n á l ; köszvénynel é s annak különböző alak j a i n á l ; ideg-bajoknál, m e l y e k r h e n m a t i c n s alapon keletkeztek (ischiasnál); k ü lönböző bőrbajoknál, végre a női ivarszervek bizonyos bajainál, különösen a m é h m ö g ö t t i és közötti izzadmányoknál; b e l s ő l e g : heveny é s Idült gyomorbantalmakn á l , m á j b a j t k é s v e s e k ö v e k e s e t e i b e n . Állandó fürddorroaok: d r . O r o s z A . é s d r . S c h i f f E . A k ü l ö n b ö z ő i p é n y e k s z e r i n t b e r e n d e z e t t n a g y s z á m ú s z o b á k n a p i ára 3 0 k r t ó l 3 írtig váltakozik. — G y ó g y t e r e m hírlapokkal, zongora és tekeasztallal. — Terraszok szép kilátással. — Éttermek, sétahelyek a fürdőtelepen é s a z őserdőben. Az erdőben t e k e p á l y a . — Hat tükörfürdő, család é s kádfürdőkön kívül legújabban m o ó r f ü r d ő k is vannak rendszeresítve. — Á l l a n d ó k i t ű n ő z e n e k a r . fürdőkezelőség. Kívánatra prospektust küld a
H I R D E T M É N Y . Ő CSÁSZÁEI ÉS APOSTOLI K I R Á L Y I
FELSÉGÉNEK
(1857 ó t a k e r e s k e d e l m i czikk.) É t r e n d i azer, k i t ű n ő h a t á s a v a n k ü l ö n ö s e n n e h e z e n e m é s z t h e t ő é t e l e k fel o l d á s á r a , v a l a m i n t a z á l t a l á n o s e m 4 s z t é s r e é s ig-y a t e s t t á p l á l á s á r a é s e r ő s í tésére is. N a p o n t a kétszer használva (evés n t á n e g y k á v é s k a n á l n y i t téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve) kedvező befolyást gyakorol a hiányos emésztés következtében fellépő jelenségeknél, m i n ő k :
g y o m o r é g é s , n y á l k a k é p z ő d é s , székrekedés, a r a n y e r e s b á n t a l m a k é s a l t e s t i p a n g á s stb. Ásványvizgyógymódnál, mint elő vagy utókura, vagy egyidejűleg a gyógymód dal kitűnő hatást fejt ki. Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegy zett vódjegygyel kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f é l e e m é s z t ő p o r kérendő a vétel alkalmával. — A dr. Gölis-féle egyetemes emésztő-por központi szétküldése:
B é c s , I . kerület, Stefansplatz Nr. 6. (ZwettLhof).
Egy Diigy doboz ára 1 frt 26 kr, egy kis dobóié 84 kr.
f. évi január hó 17-én Budapesten kelt legfelső elhatározása fohtán ezennel megiudittatik a
XVIII. magyar kir. államsorsjáték,
Főraktár: B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 1 2 . T ő r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a .
m e l y n e k tiszta jövedelméből a pesti szegén)gyermek-kórház-egylet, a budai nőegylet, vagyontalan á l l a m i tisttviselok ö z v e g y i és árvái részére gyűjtendő alap, a Hensa akademika, a háromszék m e g y e i árva fiu és ezeretetház, a siketnémák kolozsvári országos intézete, az aradi siketnémaiskola, a fiumei Mária-árvaház egyenkint egy tized részben éa a Ranolde-rféle tan- és nevelő i n t é z e t , a nagymihályi közkórház, a fehér kereszt egylet és a budapesti angol kisasszonyok tan intézete egy huszad részben fognak részesittetni. E sorsjáték összes 3_8_-ben megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint 1 6 0 , 0 0 0 f o r i n t r a r ú g n a k és pedig: 2 nyeremény egyenkint _ _ _ 2,000 frt 60,000 frt főnyeremény . 15,000 • 4 * _ _ _ 1,000 • 10,000 • 8) • • _ _ _ 500 • 100 « 50 • • _ _ _ 5,000 « nyeremény.. 4,000 • ÍOO • « - 50 « 3,000 • 3000 « « _ _ _ 10 • az összes nyeremények készpénzben fizettetnek ki.
SZORVESZTO POR (Poudre dépilatoire)
BRLTO CL C.-től, M. m. Frankfurtban.
A húzás visszavonhatatlanul 1895. évi június hó 26-án Budapesten történik. H#" Egy sorsjegy á r a 2 í r t t a l o. é. van megállapítva. 1 * Sorsjegyek kaphatók a lottó-igazgatóságnál Budapesten (Pest fÖTámház, félemelet), hová a megrendelt sorsjegyek ára postautalvány mellett elüre beküldendő; valamennyi lottó-, só- és adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, a bécsi •Merc_r»-nál és minden Tárosban és nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyáruló közegnél. Budapesten 1895 január hó 17-én.
M. kÍT.
LottO-ígaZgOtÓság.
Raktár:
Elismert legjobb ezörvesztő szer, m é r e g m e n t e s , egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt s e m támadja m e g , ennél fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása rögtöni és töké l e t e s . IHS" E g y e t l e n s z ö r v e s z t ö s z e r , m e l y o r v o s i l a g ajánl tátik, a melynek Oroszországba vitelét a szent pétervári orvosi hatóság megengedte, • mely _ i antwerpeni világkiállításon a a o t t a n i —Inaée c o m mercial de llnstitnt superienr de Commeroe által e l f o g a d v a é s k i t ü n t e t v e l e t t . ~ « M E g y ü v e g e s e 1 frt 7 5 k r . , a h o z z á v a l ó e c s e t 12 kr. Budapesten, T O R O K J. gyógyszertárában, Király-ntcza 12. szám.
VARÁHNAPI
332
20. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM
ujság.
B U D A P E S T I CZEGEK. TALÁLMÁNYOK
szabadalmazását esz közli mind. államban
Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, Budapest, Erzsébet-körút 2. sz. (népszínház mellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.
Jósika Miklós regényei. 89. 90. füzet.
Uj olcsó kiadás.
Hirdetések felvétetnek „Vasárnapi TJjság^ kiadó a hivatalában, Budapest, IV. ker. Egyetem-utcza 4- szám alatt.
jótállás mellett ándapesten,¥H.,Kazlnczy-u.S. elvállalja legolcsóbban
IMRE ROTEBIRGER £&£&& fFÖLDVARY érfidivat- é s f e h é r n e m u - r a k t a r a . BUDAPEST,
cs. és kir. udvari szállító. A legelegánsabb kész férfirutaák dús választékban a lejrjutányosabb. szabott árakon.
IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz.. a főposta mellett é s VII ., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Saját wabásaat. - T e l e f o n . - A r j e g y i i k W m e n t v e
asphalt- burkolatok fektetését és
nedves lakások, pinczék, stb. gyökeres szárazzáté telét.
wr Telefon.-»«
éeem fcwze n'em t^frotendfi F ö l d v á r i J . '.TakaM czéeiK-l
Fényképészeti készületeket
GERO ADOLF
műkedvelői számára, legújabb u t i - t á v c s ö v e k e t a tirsga íapid, kitűnő n e m ü v e g e k e t megvizsgált maximal-láKhömérőket, Aiier o l d (légsnlymérőket) szabadal mazott rajzeszköíöket ajánl
BUDAPEST, IV. kerület, Váczi-ntcza S S . szám. Cs. és kir. szabadalmazott íehérneuiü-gyáros ajánlja uri divat- és fehérnemű-újdonságait.
czipész- mester BUDAPEST, V., Fttrdö-utcza 2 . sz. Ajánlja készítményeit
T
I m. állami kedvem, g5s-óragyára
Képea árjegyzék, kSltségjegyz.bérm.
Regényes képletek. Budapest, vád-uteza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban. Második kiadás. Ara a két füzetből álló kötetnek 1 forint.
„TorooyóráK"
palota, laktanya, gyári órákat, A Magyar Asphalt villanyórákat, részvény-társaság legelőnyösebben rendez be M a y e r K á r o l y L . Budapest, Andrássy-üt 30
fájós lábakra.
0ALDER0NI ÉS TAESA.
Ne kertészkedjünk, mielőtt Hogy mikép felel meg e lap feladatának, az ki Nyilt levél „A Kert" főszerkesztőjéhez. Wasmutli korifeusunk Tisztelt főszerkesztő u r ! *A Kert—el nem olvastuk ! ! ! tűnik az Európaszerte ismert hazai féle Valóságos lelki gyönyörrel olvastam át «A Kert* márczius 30-áról kelt leveléből: mutatványszámát, melyet nekem is megküldeni szi* tyúk veskedett. szemGyümölcsészeti p'ilyám kezdetén még álmomban
A KERT
u
sem mertem volna gondolni arra, hogy a magyarnak valaha még oly fényes kiállítású érdekes és hasznos, — hozzá még oly olcsó szaklapja is lehessen, a milyennek lenni az els'i mutatvány-számról ítélve «A Kert* ígérkezik.
megjelenik kéthetenkint egy szer gyümölcsészeti, konyhaés virágkertészeti színes műmellékletekkel.
Örvendek a lap fényes kiállitás-ín i s ; mert azzal nemcsak nyomába hágunk a külföld hasonnemü szaklapjainak, de mert «A KerM-et hazai írók írják, a kik hazánk viszonyait ismerik és ezekhez alkal mazva mutatják be tapasztalataik eredményét, — sok tekintetben felül is kerekedünk azokon, s igy hazánk fiainak nélkülözhetővé teszszük a külföldi hason nemü szaklapok pártolását. Leginkább örvendek pedig anmk, hogy hazánkban is oly számosan akadnak már, a kik a gyümölcsészet és kertészet irodalma mezején — bennünket, öregeket, kik már pihenésre vágyunk — fölválthatnak: mert hinni kezdem, hogy az a lobgó, mely a mi elgyengült kezeinkből kihullott, nem marad a porban hanem sokan lesznek, a kik azt fiatal erővel magasan lobogtatják ezután is.
Szerkesztik:
MAUTHNER ÖDÖN főszerkesztő s lap tulajdonos
IGALI SVETOZÁR
Kezességül szolgál nekem erre nézve az a szép írói koszorú, melyet becses lapjának támogatására Összefűznie sikerült.
felelős szerkesztő
Ha olyan érdekes lesz «A Kert* folytatása is, a milyen érdekesnek találom annak kezdetét, akkor hivatva lesz e lap hazánkban a gyümölcsészet és kertészet ügyét nagy mértékben előmozdítani, mert a magyar közönség tömeges pártolására biztosan számíthat.
114 munkatárs (hazai és kül földi korifeusok) közreműködése mellett.
Látva most már a lap belső berendezését, bárha főszerkesztő urnák első izben szíves felszólítására közreműködésemet meg,nem ígérhettem; a gyümölcs^ ismertetés rovatában mindannyiszor szívesen állok szolgálatára, valahányszor azok, a kik a mutatvány számban a rovatot betöltötték, sokféle hazafias el foglaltságuk mellett — a folytatásban gátolva len nének.
«A K E R T * e l ő f i z e t é s i á r a : Egész évre .. Fél évre — Negyed évre. •A K E R T »
4frt
Gyümölcs-ismertetés lévőn életemnek egyik fő feladata, én abban olyan gyakorlottságra tettem szert, hogy öregségem daczára is könnyűnek, élvezetesnek találom még mindig és nem terhes ek ezt a munkát. Hogy tömeges pártolásra érdemes lapjával nemes feladatát hiven és biztosan teljesíthesse: hosszú éle tet és friss egészséget kíván önnek öregbátyja
kiadóhivatala
B u d a p e s t A n d r á s s y - u t 2 3 . sz.
Bereczky
Mutatványszám
ingyen.
Mezö-Kovácsháza,
Sste }
Fontos
&
\ Szt.-Margitszigeti gyógyfürdő hely.
3fS=7^
94
3 na
1
iá B Cs
3
iván
1H
« | r>
t
=0 f<3
Ni
*> «s° ^ű
-Ü
~—
tyúkszemet. Egy óra ára 60 kr, vidékre 80 kr. Elő zetes beküldése mellett bérmentve. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára. Király-utcza 12.
harmadán már nagyban dol goznak a jövő esztendei kiállításra. Óriás . gerenda-állások, deszka-falak, vasoszlo pok emelkednek mindenfelé, melyek aztán egy pár nap múlva már megváltoznak, vakolt fala kat mutatnak, a tetőt bádoggal fedik, vagy kátrányos lemezekkel borítják. Az állások közül egyre több hegyes torony, gömbölyű kupola emelkedik ki. A tavasz üde lombjai közt csodá
A
ujság
Külföldi előfizetésekhez B postaüag z e V " *' I T , " *"' f ' " Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | *£? * 1 félévre — 2 . ö O meghatározott viteldíj i í csatolandó. | félévre — 4 •
latos gyorsasággal fakad egy város, akkora épü letekkel, mint egy-egy dóm és óriás csarnokokkal. Mindenütt csattog a sulykoló bak, hangzik a kalapács, rikácsol a fűrész. Az utakat terhes szekerek vágják föl. A talajt egyengetik. A nagy iparcsarnok előtti térséget leásták, újra rende zik, a kertész már a gyepszegélyeket rakja le, és ülteti a virágcsoportokat. A kis sziget az iparcsarnok mellett egészen eltűnt, betöltötték posványos medrét, s ott építik most a nagy pavillont a zenei s különféle előadásokra. A nagy
tó egy részét is betöltötték, azt a keskeny ágát, mely az artézi fürdő szigetét övezte és nem annyira vízzel, mint iszappal látta el. Az artézi fürdő szigete (a régi Páva-sziget) most már fél sziget. Erre vezet az Andrássy-út irányába épí tett szép vas hid, melynek két kőlába áll bent a tóban. Ez már egészen kész, és a kiállítás után arra fog szolgálni, hogy az Andrássyútról egyenes irányban lehessen majd tovább jutni a ligetbe. A kiállításkor pedig a hid és Andrássy-út torkolata közt emelkedik a kiállítás
GUMMI különlegességek, valódi franezia gyártmány F. Borgnerandfilspá risi legelső gummi gyáros nak egyetlen osztr. és ma gyarországi képviselősége, Tuczatja 1, 2,3, 4, 5, 6 frt. 10 fxtnyi megrendelésnél 10%-nyi árkedvezmény. Nagy raktár gummi (görcsér) harisnyában és beteg ápoláshoz szükséges esz közökben. 6174
Keleti J.
cs.és kir.szab.sérvk6tö és orthopaediai műszerek gyártója, . Budapesten, Koronaferceg-u, 17, Árjeerz. bérm. zárt boritékban.
1895. márcz. 30.
gyomorbetegeknek!
Wf" Kitüntetve. Paris 1889. Genf 1889. Brüssel 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. Kiváló eredménynyel használtatik mindennemű gyomor - betegségek eUen, mint: gyomorgörcs, gyomorsav, égés, úgyszintén vese- és hólyagbaioknál, megszüntet azonnal mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, ingyen esak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat 1 —
Fürdőidény tartania: május 1-től szeptember 30-ig. AM-Margitszigeti gyógyfürdő-felügyelőség Budapesten.
3-szor 24 óra alatt meggyógyitminden
AZ 1896-IKI KIÁLLÍTÁS SZÍNHELYÉRŐL.
Csupán a VASÁRNAPI
V i l á g i gyomor-por.
BUDAPEST.
A szobaáraknál május és szept. hóban 3 0 ' o e n g e d m é n y . S«F~ Árszabály kívánatra bérmentve küldetik.
órában
f egész évre 1 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt I félévre —
VÁROSLIGET két
42. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, M Á J U S 26.
a BareUa P . F . W.-féle
A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. héwiz kitűnő eredmény nyel használtatott a kö vetkező kóralakok ellen : köszvény, esnz, zsábák, i d ü l t k n t e g e k , m á j - , gyomor-, bélbántalmak, hólyaghnrnt. n ő i bántalmak, garat-, g é g e - , tüilöhurut, é s i d e g b á n t a l m a k . Massage é s v i l l a m o s fürdő. Tiszta, pormentes levegő és bOJ vendégszoba, tár'altáji terem, posta, telefon, távird", gyógyszertár és elismert jó konyha. Bendelő fürdöorvos dr. B a n e r A n t a l föherczegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle kedés félóránként.
|
Máté.
gyürii
21. SZÁM. 1895.
Valódi csak dobozokban 1 frt 60 kr.
1
P. F. W. BARELLA
Friedriohstr. 220—1, franezia orvosi társulatok tagja.
Rafíár Budapesten T5r5k József gyógyszert. Király-utcza.
Gladiátor (üdítő és mosóvíz lovaknak) A legkitűnőbb és leghatá sosabb szer beteg (Iwbas) és egészséges lába lovaknál. T e l j e s sikerről jótállás vállaltatik. Á r a 1 f r t palaczkonként. Gyári raktár Budapesten,
BAKY GY. J. Ferencz-körut 4
Van szerencsénk igen tisztelt vevőink és a nagy közönség tudomására hozni, hogy
lyoni és párisi ujdonságaink megérkeztek, melyek megtekintésére fölhívjuk szives figyelmét a hölgyközönségnek — Mély tisztelettel
SZÉNÁSY, HOFFMAM ÉS TÁRSA selyemáruháza — Budapesten, VI, Bécsi-utcza 4. sz. Franklin-Társalat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utc^TT
szám.)
AZ E Z R E D É V I K I Á L L Í T Á S T Ö R T É N E L M I CSARNOKA A S Z É C H E N Y I - S Z I G E T E N . —
Legújabb fényképfelvétel után.
