A Magyar Asphalt. részvény-társaság Budapest, Andrássy-üt 30 elvállalja jótállás mellett legolcsóbban. asphalt- burkolatok

740

44.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

SZÁM. 1894

41.

ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T I CZEGEK Eisenschiml és Wachtl

CALDERONI ES TÁRSA

Budapest, Váczi ntcza 12 G y a r r B é e s , Kaiserstrasse « 2 . Leiraapviibb raktár mindennemű fénypészeti gépek és készülékekből. Alapítva 1856. —Többször kitüntetve. Árjegyzékek ingyen és bérmentve

JJj ! A fotografálás

elemei.

Ara

2

Ajánlanak s z í n h á z i é s k e t t ő s villanyórákat, l á t c s ö v e k e t , kitűnő üvegekkel. S a l o n - l o r g n e t t e k e t a l a P o m - legelőnyösebben rendez be p a d o u r . Uj fajtájú p á p a s z e r i i e - M a y e r K á r o l y L . k e t és c s i p t e t ő k e t kit. üvegekkel. I-s8 magyar g68-óragyára Fénykép-készülékek amateurök Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3, számára. WF~ Aneroid-légmérők, hő- Képes árjegyzék. kÖltBégjegvz.'bérm mérők, rajzeszközök, nagyitó-üvegek.

frt.

Budapest, váezi-utcza 23, a nagy Kristófhoz ez.házban. Kész férfiruhák a legdiísabb vállasztékban. A készít­ mények elegáns, tartós és jutányos voltáért, valamennyi világkiállításokon a legmagasabb érmekkel kitüntetve.

B Ü D A P E SX, IV. kerület, Váczi-utcza S S . szám. Cs. és kir. szabadalmazott fehérnemű-gyáros ajánlja uri divat- é s fehérnemű-újdonságait.

FÖLDVÁRT I M R E é s

tehériiemü - raktára.

IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellett és VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Saját szabászat. —Telefon. —Árjegyzék bérmentve. Czégem össze nem tévesztendő Földvári J. (Jakab) czéggel.

A •Franklin-Társulati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

A huszadik század szocziál pol iti kajának történelme. Ara

*

fűzve

80

részvény-társaság Budapest, Andrássy-üt 30 elvállalja jótállás mellett • legolcsóbban

Lajos

I

kr.

Kunstgewerbliche GeschenksGegenstande. Magasin des Nouveautes industrielles. — Fancy Goods.

B u d a p e s t , K i istóí'-tér (Gróf Teleki palotát.

y

X

wr T e l e f o n . - w y

x

P o n t o s javítás és a j ó m u n k á é r t 1893. iparegyesületi ezüst éremmel kitüntetve.

X

X

X

BARKAI MÁRIA zongora-gyáros. 1891. állami kedvezményben kitüntetett. Budapest, Koronaherczeg-utcza

10.

Ajánlja kitűnő minőségű, legelső tanároktól elismert,

g£ hangverseny-zongoráit. ^ Rövid s z á r n y - z o n g o r a és legrövidebb M i g n o n z o n g o r á k , vasszerkezettel. Szintén v a s s z e r k e z e t ű c z i n i b a l n i o k kaphatók nagyobb választékban.

*r Javítás elfogadtatik a legelőnyösebb feltételek mellett. Az állami iskolák részére gyáramból vásárolnak.

Klösz György fényképészeti

és műszaki Kossuth

November

Lajos

műintézete, ulcza

Í8.)

hó 6-ikától

fogva

Ajánlanak m i n d e n n e m ű vas-, aczél- é s fémönt v é n y eket építkezési és gépészeti czélokra vizvezető c s ö v e k e t , szi­ vattyúkat, lecsapoló és öntöző-zsilipet, készülékeket

a

belvizek leeresztésére. — A helyi viszonyok szerint szer­ kesztett turbinákat,

őrlőhengereket

kéregöntetd

l^___ ==== =^= :::= ^ Villamos

(saját házában) vasút

megálló-hely

a ház

lesz. előtt.

hen­

gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket b á r m i l y nagyságban és bármily rendszer szerint. — Alagcsöveket.

zárkészülékeket,

cső-

és

kapu-zsilipekhez,

czölöpverő gépeket, anyagszállító kocsikat. — Álló vagy fekvő

gázmotorok egy nemű

vagy k é t h e n g e r r e l és

minden­

zúzógépek.

SZÖRVESZTÖ POR (Poudre

dépilatoire)

BRÍfflG 6.0.-től, M. m. Frankfurtban. Kiismert legjobb szőrvesztö szer, méregmentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, ennél­ fogva hölgyeknek kiválóan' ajánlható. Hatása rögtöni és töké­ letes. B#~ Egyetlen szőrvesztő azer, mely orvosilag ajánl tátik, a melynek Oroszországba vitelét a szent­ pétervári orvoai hatóság megengedte, • mely az antwerpeni willis.tr<*lli*A«m. az o t t a n i Mnsée oommereiaf de l l n s t i t u t snperienr de Commeroe á l t a l elfogadva éa k i t ü n t e t v e l e t t . ~9$ Egy üvegcse 1 frt •zsssss^sfssj 75 kr., a hozzávaló ecset 12 kr. R a k t á r : Budapesten, TOROK J. gyógyszertárában, Király-utcza 12. azám.

Előfizeted

41. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, NOVEMBER 11.

45. SZÁM. 1894. feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 1 2 irt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt f félévre _ 6 •

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j

egész évre S frt félévre _ 4 •

I egész évre ft. Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j J ? ^ ^ _ a

| J O

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott TÍteldij is csatolandó.

utóda

(jelenleg

BUDAPEST.

pinczék, stb. gyökeres szárazzátételét.

Hevesi Balázs

A es. és kir. 4-ik hadtest hadbiztosságátél.

'

*

Haladás verseny­ képesség, 1893. ipar­ egyesületi ezüst érem­ mel kitüntetve.

A cs. és kir. közösbadügyministerium külön­ féle ruházati és felszerelési tárgyakat az álta­ lános verseny utján szándékozza biztosítani. A teljes tartalmú hirdetmény az ajánlati mintával, továbbá a szállítandó czikkek kimu­ tatása a 4-ik hadtest ha^biztosságánál, a 2-ik számú ruharaktárnál Budapesten, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a kereskedelmi múzeumnál és a magyar országos iparegyletnél Budapesten; — valamint a szerződési tervezet alakjában szerkesztett részletes feltételek vala­ mennyi hadtest-hadbiztosságoknál, a brünni, budapesti, gráczi, kaiserebersdorfi ruharaktá­ raknál, valamennyi kereskedelmi és iparkama­ ránál, a budapesti kereskedelmi múzeumnál és a magyar országos iparegyletnél Budapesten, betekinthetők.' 5920 Budapesten, 1894. év október havában.

VASONTO- ES aEPGYÁE-RESZY.-TÁRSÜLAT

fektetését és

Miiiparáruk tára.

TUDÓSÍTÁS.

RUDAPEST,

Irta K r á l i t z

A Magyar Asphalt

asphalt- burkolatok LATZBOVIT0 M*. KERTÉSZ TÓDOR. nedves lakások,

cs. és k±r. udvari szállító.

fei-íitli v a t -

„Toronyórák" palota, laktanya, gyári órákat,

Gözcséplök. Vfr Szigorúan, a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott gyártmányok. "*í Az összes gazdasági gépeket tartalmazó árjegyzékkel, szakba vágó felvilágosítással és tanácscsal, á r a k és feltételek közlésével szívesen és díjmentesen szolgál

Első Magyar Gazdasági Gépgyár részvény-társu lat. G y á r t e l e p : B u d a p e s t , k ü l s ő v á c z i - ú t 7. s z á m .

C z i m r c ü g y e l n i tesséTTT Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza i. szám).

i^

AZ ÚJ NÉMET KANCZELLÁR nagy meglepetést okozott az a hirteleni és nagy változás, mely Német­ ország két legfőbb kormányférfiának, Caprivi és-Eulenburg grófnak egyidejű lemon­ dásával és gyors helyettesítésével történt a német császárság kormányzatában. E változás­ nak az okait még ma is inkább csak találgatják, mintsem biztosan tudják a beavatottabb poli­ tikai körök is. A legáltalánosabb tudomás eddig csak annyiból áll, hogy Caprivi, a német csá­ szárság volt kanczellárja, ésEulenburg, Porosz­ ország volt miniszterelnöke, egymással ellen­ tétes javaslatokat terjesztettek a császár elé a fölforgató pártok megfékezésére teendő intéz­ kedések tárgyában. A császár pedig nem látván az ellentétek kiegyenlítésének lehetőségét s nem vélvén a javaslatokat külön-külön czélra sem vezetőknek: minden hosszabb tárgyalások megkísértése nélkül egyszerűen elfogadta a két miniszter lemondását s táviratilag nyomban maga elé rendelte érte­ kezletre Strassburgból Elzász-Lotharingia helytartó kormányzóját, Hohenlohe-Schillingsfürst herczeget, ki a távirat vételével (okt. 26.) sem kora nehézkességét, sem a hosszú út fáradalmait nem te­ kintve, azonnal Berlinbe sietett s a császárral való rövid értekezés után mindjárt elfoglalta úgy a bi­ rodalmi kanczellári, mint a porosz miniszterelnöki állást, melyeket már Bismarck herczeg különválaszthatatlanoknak nyilvánított.

V

ILÁGSZERTE

II. Vilmos császár ez úttal épen oly önkényesen járt el, mint Bis­ marck lemondásakor. Nem kért ta­ nácsokat sem miniszterektől, sem parlamenti férfiaktól, hanem cse­ lekedett a maga belátása szerint. Valamint Bismarck távoztával Caprivi: épen úgy most Caprivi távoztával Hohenlohe-Schillings­ fürst herczeg már annyira készen volt tartva, hogy a válság 24 óra alatt le is folyt s be is volt fejezve, még pedig most annál könnyebb szerrel, mert a hatalomnak egyik kézből a másikba valóátsiklása nem

járt oly nagy zökkenéssel, mint mikor a rend­ kívül nagy tekintélyű s népszerű «vas-kan­ czellár* helyére az alig ismert Caprivi lé­ pett. Caprivi általános vélemény szerint elég emberül megállotta helyét a kijelölt polezon, de sem nagy elődjét nem tudta elfelejtetni, sem saját értékét oly fontossá tenni, hogy a kiváló államférfiú hírében álló Hohenlohe új jelenség s ismeretlen tehetség alakjában lépne az ő örökébe. A min a közvélemény még Németországban is meghökken, az az a katonás rövidségü s pusz­ tán az uralkodói akaratból kifolyó eljárás, a mint a császár a kanczellári méltóság betöltése tárgyában intézkedett. De viszont enyhíti az el­ járás önkényességét az, hogy Hohenlohét az egész Németország úgy fogadja, mint a ki kon­ zervatív hajlamai mellett is mindig barátja volt

a mérsékelt szabadelvűségnek és híve a hármasszövetségnek. A Hohenlohe-család, mely 1744-ben nyerte herczegi czimét, a legelőkelőbb és legrégibb né­ met főnemesi családok közé tartozik, mely egy­ úttal igen kiterjedt család is mind máig. Külön­ böző (protestáns és katholikus) elágazásai Langenburg, Oehringen, Ingelfingen, Waldenburg és Schillingsfürst melléknevüek, különböző bir­ tokaikról elnevezve, sőt a kanczellár egyik nem rég elhunyt testvérét, Viktor herczeget, ki egy időben a porosz főrendiház elnöke volt, Ratibor herczegnek is nevezték, mivel a Hessen-Rheinfels-Kothenburg őrgrófok örökségéből Ratibor, Corvey és más sziléziai birtokok jutottak tulaj­ donukba. Mellékesen megemlíthetjük, hogy az új kanczellár egyik testvére a hires Hohenlohe bibornok, ki már pápajelölt is volt, másik test­ vére Hohenlohe Konstantin herczeg osztrák császári főudvarmester s Hohenlohe Adolf herczeg, ki épen Bismark előtt volt 1862-ben porosz miniszterelnök. Egyszóval a család tagjai közül a jelenkorban is töb­ ben szerepelnek. Magyarországon jelenleg a Hohenlohe-család két ivadéka lakik. Az egyik Hohenlohe Klodvig herczeg cs.és kir. tartalékos százados, kinek első neje Eszterházy Francziska grófnő volt; máso­ dik neje Majláth Sarolta grófnő, néhai Majláth György országbíró leánya. Hohenlohe Klodvig her­ czeg a Sopronmegyében fekvő sághi uradalmat birja. A második a Ho­ henlohe család egyik nőivadéka, Hohenlohe-Bartenstein Mária herczegnő, a kit Lónyay Albert cs. és kir. alezredes bir nőül.

HOHENLOHE- SCHILLINGSFÜRST KLODVIG KÁROLY VIKTOR HERCZEG, német birodalmi kanczellár, porosz miniszterelnök és külügyminiszter.

Az új kanczellár, Hohenlohe Klo vig Károly Viktor schillingsfürsti, ratibori és corveyi herczeg, 1819 márczius 31-én született Schillingsfurstben. Atyja Ferencz József herczeg s anyja HohenloheLangenburg Konstanczia herczegnő volt. Otthon magán úton elvégez­ vén alsóbb tanulmányait, a göttingai, heidelbergi és berni egyete­ meken lett joghallgató, azután 1842-ben porosz állami szolgá­ latba lépett s mint üyen Ehren-

742

45. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

breitsteinban, Potsdamban és Boroszlóban mű­ ködött. 1846-ban átvette a sehillingsfürsti uradalom kezelését, s mivel ez Bajorország­ ban fekszik, egyúttal a bajor kamara tagjává lett, hol mint porosz-Darát és szabadelvű em­ ber nem nagy kedveltségnek örvendett. 1849ben Londonba ment mint birodalmi követ. 1866 végén bajor miniszterelnök és külügymi­ niszter lett s ebben a minőségében buzgón működött közre a német egység érdekében. Az akkori állapotokra való tekintettel az éjszak­ német szövetségnek a délnémetekkel szorosabb összeköttetését óhajtotta. Ugyanily szellemben működött a vámszövetségi parlamentben, mely­ nek elnöke volt. Működésének főeredménye volt a bajor hadseregnek porosz minta szerint való átalakítása. Midőn azonban 1869-ben törvényjavaslatot adott be az egyház és iskola különválasztása érdekében s egyúttal az akkori vatikáni concilium túlzásai tárgyában körira­ tot bocsátott ki a nagyhatalmakhoz, az ultramontánok is ellenségei lettek s szövetkezve a porosz-ellenes nemzeti párttal, az új választá­ soknál többségbe jutottak. A bajor király nem akarta elbocsátani a Hohenlohe-miniszteriumot, de ismételt heves támadások után kénytelen volt beleegyezni lemondásába, mely 1870. év márczius 7-én történt meg. Csakhamar ezután megtörtént Németország egységes szervezetének életbeléptetése. Hohenlohé hercz'eg először birodalmi képviselő és a képviselőház alelnöke lett, majd 1874-ben Pa­ risba ment, mint német császári nagykövet s ott működött hét éven át, megnyerő és előkelő modorával közmegelégedést keltve a franczia körökben is. Közben 1878-ban a híres berlini kongresszuson is részt vett. 1885-ben Manteuffel utódjául Elzász - Lotharingiába nevezték ki helytartónak, mely minőségében nagy szolgá­ latokat tett hazájának; az izgatott lakosságot meg tudta barátkoztatni a német uralommal. Az öreg államférfi általában szeretetreméltó ember s a mellett fiatal korának szabadelvűsé­ gét részben mind máig megőrizte. Ezért bízvást lehet számítani arra, hogy az irány, mely az ő kanczellárságát jellemezni fogja, nem lesz reakczionárius s ez most reánk nézve a leg­ megnyugtatóbb a német kormányválságban.

A HARANGOK. Szilaj őszi szél süvített Tokol-sötét éjszakában — Kimerülten izzó agygyal Lepihentem most korábban, Ugy csábított csendes ágyam. Mily rémesen hörgött a szél. Ajtó, ablak nagy reszketve Dideregtek s a mécs-lángnak Tánczra kelni támadt kedve, A sötéttel verekedve. Száz kisértet, csodás szörnyek Forgolódtak körülöttem ; Majd fekete, majd meg fehér Arnyak lengtek át fölöttem Ataltetsző íátyolködben. •Mire szólnak a harangok?! Kérdem totók félálomban; Olyan nagy a csengés, bongás S erősödik egyre jobban Harangütő a mint koppan. • Ez a saját temetésed!* Hahotázva igy felelnek — Abból ugyan semmi sem lesz, Engem ugyan nem temettek ! És megszöktem ki a hegynek. Kiértem a hegytetőre S nem találtam egy kis zugot

— «A bíz úgy volt, nem voltunk hűsége* sáfárok. Az Ur segedelme nem vala mi vélünk!» — «tígy, úgy, — folytatá Rozmaring püs­ pök, — menjetek el a ti hajlékaitokba és imád­ kozzatok, várjátok meg, míg ismét elteltek kegye­ lemmel, ti pedig többi atyámfiai, férfiak, merülje­ tek el magatokba s jelentsétek: nem szállot-e meg közületek valakit a Lélek, hogy amaz aszszonyi állatot a jónak ösvényére vezérelné, mert félni lehet, hogy férfiú társát vissza találja térí­ teni a gonosznak útjára.»

Melyet a nagy harangkongás Föl nem vert és be nem zúgott, Nem lehettem perczíg nyugodt. Öreg-harang igy mormolja: t Jó fiu volt, szegény jámDor ! Sirassuk el, hadd pihenjen Az üldözött, fáradt vándor — Máskép lesz föltámadáskor.» Nem igy beszél a középső : • Bolondos volt biz ő kelme ! Mért rajongott! a becsület Nem kelendő divó kelme ; Balsorsát megérdemelte.* • Csak ember volt, csak ember volt!» Sivit a lélek harangja. • Csak ember volt, csak ember volt» Felel szívem megdobbanva És a begyek lágy visszhangja. És a völgyek katlanában, Komor, redős sziklaszálon Egyre cseng, bong: «csak ember volt» Mig eltűnik a bús álom — S hogy virradjon, alig várom. PÁSZTÓI.

SZÁLL AZ IDŐ. Száll az idő észrevétlen Perezre perez jő, napra nap, Ifjú voltam, férfi lettem, Semmivel sem boldogabb. Ifjú szívvel álmodoztam Boldogságról egykoron, Szép reményim mind megcsaltak, Körülöttem csupa rom. Fölfut egy-egy repkény-rózsa, Betakarja a falat, Szép színével, illatával Ócska romról lekaczag. De alig nyilt, máris hervad, Sárba hull a levele, Korhadt szárát meg-megrázza Az időnek zord szele. Alig egy perez, a mely kéjt ad, Jön a másik, mely lever, — Kom falán a piros rózsa, A virág is csak teher! . . . ERDÉLYI ZOLTÁN.

A BACSOÉK MEGTÉRÉSE. Elbeszélés.

{vége.)

Irta S Z Í V Ó S B É L A . A kizavart apostolok hajnalban búcsút vettek a megtért Bacsótól s haza érkezve, a gyülekezet­ ben hirül adták az örvendetes eseményt, misze­ rint egy lelket ma kirántottak az ördög karmai közül, csak az a sajnos, hogy e megtért jámbor­ nak asszonyi társa nem hogy hajlanék a tudo­ mányhoz, hanem jobban üldözi az igazságot, mint hajdanta Saul az ige követőit. Rozmaring püspök tövéről-hegyére kikérde­ zett mindent s a mint az apostoloktól kiértette a dolgok állását, intőleg fölemelte bütykös mutató ujját s szelíd dorgálással megfenyegette a két jámbort: —«Balgatagok voltatok, nem tudtatok a nyel­ veteknek parancsolni. Tudjátok meg: a szó hol méreg, hol orvosság. Inkább száradjon el az én nyelvem, sem hogy botránkozás kövének okozója légyen ! Az asszonyi állatnak más az ő természete, mint a férfiúnak. Ott a szó olyan, mint olaj a tűzre, a csendes hallgatás pedig meglágyítja az ember feleségének a szívét. Az Ur tanácsa nem vala véletek!» A két apostol még mélyebben lesütötte a fejét s nagyokat sóhajtva hallgatták a tudós Rozmaring szelíd, szemrehányó szavait.

E szavakra az atyafiak mellig lecsüggesztett fővel mélységes elmélkedésbe merültek s áhí­ tattal várták, ha talán a Lélek valamelyiket eltöltené. Nem sokára az egyik, Király juhász, túlvilági boldogságtól ragyogó orczával föltekintett az égre s örömtől eltelve rebegé: — «ím érzem: az Ur kegyelme rám ki­ töltetett!* — «Járj el hát, testvér, — monda a püspök — a Lélek veled lészen s miként hajdan Dániel a fenevadak barlangjában, te is sértetlen maradsz amaz asszonyi állat orczája előtt és győzedel­ met veszel ő rajta, miként Sámson a naemeíabéli oroszlánon! Légy szelíd, mint a galamb és okos, mint a kígyó !» Király búcsút vévén a testvérektől, késede­ lem nélkül szamárra ült s rendületlen elszánt­ sággal neki indult Szegvárnak, hogy az asszony­ nak az igazság ellen agyarkodó méregfogát, a szónak erejével ártalmatlanná tegye, s megmu­ tassa neki az igazság ama tündöklő ösvényét, A mint Király uram a tetthelyre megérkezett, csak magát az asszonyt találta otthon, a ki épen a ház előtt nagy buzgósággal fehérruhát sulykolt. Az apostoli hivatású férfiú a mint a sulyok gyors forgatását meglátta a markos asszony kezében, hirtelenében majd megfeledkezett róla, hogy neki félni nem szabad még a sátántól sem, de rögtön összeszedte magát s alázatosan megállván, szelíd hangon emígy szólítá meg Zakariással a félelmetes némbert: — «Örülj Sionnak leánya, örvendezz Jeru­ zsálemnek leánya: íme a te királyod eljő te néked. Igaz szabadító ő, szegény ós szamár hátán ülő!» Az asszony már régóta ismerte Királyt, mikor még iszákos, tolvaj, garázda és kötekedő volt, azért nem kevéssé elcsodálkozott, midőn annak szelid és alázatos beszédét meghallotta. — «Ejnye, mi a csuda, hát kend is nazarénussá lett már ?» — «Az Ur megmutatá bűneim sokságát és az igazság jászlához vezérelt engem !» Bacsóné aztán szóba ereszkedett az apostol­ lal, a ki szem előtt tartván a püspök intését a galambi szelidségről és kígyói okosságról, óva­ kodott a száján olyasmit kiereszteni, a mi az asszonyt felboszanthatta volna, hanem annál bővebben beszélt az adók igazságtalan voltáról, különösen pedig a sátáni pipázás és iszákosság veszedelmességéről, mert látta, hogy e tekintet­ ben az asszonynál ugyancsak halló fülekre ta­ lál ; majd meg apródonként, óvatosan rá fordí­ totta a sort a papokra, világosan megmagyaráz­ ván, hogy az apostolok idejében nem volt pap, nem kellett párbért, egyházi adót meg más effé­ lét fizetni, hogy tulajdonképen minden hivő maga is pap s hirdetheti az igét, mihelyt a Lé­ lek megszállja. Felhozta Király a maga példáját is, hogy mig ő tévelygő volt, csalt, lopott, szítta a sátán síp­ ját , a pipát, s mindenféle bűnök fertőjében fet­ rengett ; mióta azonban a kegyelem megnyitá az ő szemeit, mióta kivált a tévelygők felekeze­ téből, azóta egészen újonan született, nem is

45

SZÁM. 1X94. 4 1 . évPOLYAM.

az, a ki régen volt, mert az igazság fényessége világosságot vetett az ő elméjére. Igy folyt az apostolból a kenetteljes beszéd óra számra és a mit a világ valamennyi hittu­ dora sem tudott volna elérni: Bacsóné hallgatott, sőt néha mintha helyeslőleg is bólintott volna fejével; a mint pedig Király uram sok áldáskivánás után ismét elszamaragolt, leült a ház elébe s gondolkozott, sokáig szótlanul. A pap épen arra felé jött. Máskor mindig szívesen köszönt neki Bacsóné, még kezet is csókolt, de most besem várta a tisztelendőt, hanem mogorván be ment a házba s hangosan becsapta maga után az ajtót. Mikor haza került Bacsó a nyáj mellől, Sára asszony azt mondta neki: — «Hallja kend, itt volt Király, ez is azt mondta, hogy nem jó a pipázás meg az ivás. Jól teszi kend, ha megtartja. Még sok egyebet is beszélt . . . Jó járatú ember az . . . Egyebet is tarthat kend meg» . . . Bacsó azonban nem szólott semmit, csak só­ hajtott; hej mert hiszen mióta a hivőkkel isme­ retségbe került, ötször vagy hatszor is elhagyta már a pipázást, de meg annyiszor megint el is kezdte. Hej, csak bajos is ez a szent élet! A pálinka meg más egyéb csak hagyján volna, de a pipa, a pipa ! Azt nehéz elhagyni a gyarló embernek ! # Az idő csak telt, csak felégetett, az apostolok hűségesen környékezték a Bacsó háza tájékát s nem fukarkodtak sem aszóval, sem a tudo­ mánynyal. Bacsó már néha hét számra is megállotta, hogy nem pipázott, hanem annál szorgalmatosabban eljárogatott a hivők ájtatoskodásaira, sőt mivel a megtérésnek ilyen kézzel fogható bizonyságait adta, Rozmaring azzal biztatta meg, hogy néni sokáig lesz már utazó,* hanem ha a jóban meg nem tántorodik, felavatják va­ lóságos hívőnek. A püspök emez elismerése kimondhatatlan örömmel töltötte el a Bacsó lelkét s a mint a gyülekezetből haza érkezett, nagy szívbéli fel­ buzdulásában hirtelen felnyúlt a mestergeren­ dába, hol még dugaszban egy pipát tartogatott, földhöz csapta azt, iáhágott s midőn a pipa száz darabra szétrecscsent, emigy kiáltott fel: — «És megtöretett a kígyónak feje!» Sára asszony nem kis megelégedéssel látta urának eme jámbor cselekedetét s a nazarénus hitet egyre jobban kezdte becsülni. Azonban mégis híjába biztatták a jövő-menő apostolok, annyira nem birták venni, hogy a gyülekezetbe elmenjen. Szerette, ha Bacsó oda jár, mert látta, hogy nagyon fog rajta s azóta sokkal ke­ vesebb a baj vele, de maga nem akarta a régi hitet elhagyni. • Eljárt a templomba most is, bár nem olyan rendesen, mint az előtt, hanem most már min­ dig sokat gondolkozott azon, a mit ott látott meg hallott. Gondolkozás közben sokszor bé­ kétlenkedve meg-megrázta a fejét, mintha nem tetszenék neki egy vagy más s gyakran ilyesmi­ ket mondogatott magában: — «Ezt a hivők jobban magyarázzák!* S így lett volna ez kitudja meddig, ha egy tejes fazék fel nem dől a piaezon, de hát feldőlt s ezzel eldőlt a Sára asszony sorsa is. * A nazarénusok igen nehezen és sok próba után vesznek fel valakit .hívőt nek; előbb mindenkinek útazó-nak kell lenni, s ha ezen utazási idő alatt kifo­ gástalanul viseli magát, csak akkor jnthat be a hivők seregébe. Az utazó kölönben nem utazik sehova «em, ez a kifejezés csak azt jelenti, hogy az illető ítban van az igazság felé, joga van már az isteni tisztelet­ ben részt venni, de a hivők padjaiba még beülnje nem szabad, hanem csak egy külön, ezen czélra rendelte­ tett székben foglalhat helyet.

74?

VASÁRNAPI V.lSka

Azzal hirtelen lekanyaritva az ura nyakából a A dolog így esett: tejet árult Sára a pia­ ezon s a mint ott üldögélne fazekai mellett, a subát, hamarjában a mándli zsebébe nyúlt s oh pap szakácsnéja arra talált vetődni és hogy­ szörnyűség, a mit gyanított, csakugyan meg Is hogy nem ? az egyik fazekat felborította a lábá­ találta ott: egy vadontúj, rezes kupakú makra val. A dologból szörnyű esete-paté lett végre is pipát! bíró elébe került a dolog, a ki nemcsak, hogy a Roppant haraggal a földhöz vágta a sátáni szakácsnénak adta az igazságot, hanem még eszközt és ezer darabra taposta, a Bacsó eme Sárát nyelveskedéséért jól meg is dorgálta. A hajdani szavait kiáltván: szakácsné roppant diadallal vonult ki a törvény­ — «És megtöretett a kígyónak feje !» házból s meg nem állhatta, hogy gúnyos öröm­ Ráakadt a sallangos dohányzacskóra is, s mel végig ne nézzen a megalázott Bacsónén. menten behajította azt az égő kemenczébe : — «A gonoszok pedig megégettetnek és az ö S ezzel a mérték végképen betelt. — «Nincs igazság, nincs! — monda Sára poraik a szeleknek szóratnakN hazafelé ballagtában, — gonosz a biró, gonosz Azóta aztán ugyancsak rá nehézkedett az a szakácsné, gonosz a pap, a ki ilyen cselédet igazság járma szegény Bacsóra. Sára asszony tart. Gonosz minden; jól mondják, igazán minden léptére vigyáz éjjel és nappal, hogy a mondják ezt a hivők!» sátán incselkedéseitől megoltalmazza. Tanítja, Ezen aztán addig évelődött otthon magában, oktatja, a jónak ösvényére visszaterelgeti. Ba­ míg egyszer csak kezeit az ég felé tárva így csó pedig mit tehet egyebet, mint hogy az igaz utón jár, mert bizony Sára asszony, ha a hit kiáltott fel: — ((Most már világosan látok, leesett a sze­ fegyverével nem boldogul, nyujtófával vagy memről a hályog!* Csak a hívőknél van az egyébbel is meg-megmutatja olykor az igazság ösvényét. Ilyen alkalmakkor azonban azzal vi­ igazság!» S a legközelebbi csütörtökön ott ült Sára gasztalja az állhatosságban gyenge férfiút, hogy asszony a hivők gyülekezetéhen, az utazók épen csak a sátánt üzi ki belőle. Csak az a baj, padján s mohón nyelte a Rozmaring bölcs hogy roppant makacs a sátán s nagyon gyak­ ran kell űzögetni. tanításait. Sára asszony nem fárad bele, űzi, hajtja nagy És rendkívüli gyorsasággal haladt előre a jó­ ban s nem sokára majdnem olyan bibliáson buzgósággal, hol az igazság fegyverével, hol beszélt már, mint akárcsak Rozmaring püspök. máskép, de biz azért Bacsó barátunk csak megOtthon is szakadatlanul az írást bújta, s min­ megbotlik 's máig sem birta még feljebb vinni den sorában talált annak olyat, a miből mind a az útazóságánál. hivők igazságát magyarázta ki. Néhány hónap múlva annyira haladt Sára a tudományban, hogy méltónak tartották a hivők sorába felavatni, míg Bacsó továbbra is csak az utazók közt maradt. Nemcsak tudománya fogya­ tékossága miatt pedig, hanem mivel a gyüleke­ zetben gyanú volt rá, hogy olykor-olykor titok­ ban pipázik, már pedig a nyájba gyanús ember be nem juthat. A hitbuzgó Sárát szörnyen keserítette, ez a dolog s figyelemmel leste az ingatag Bacsónak minden mozdulatát, hogy a sátán valamikép ismét hálójába ne keríthesse, de hát végre sem lehetett mindig mellette, hiszen egyéb dolgai is akadtak az Ur veteményes kertjében. Sárát nevezetesen magát is sokszor megszál­ lotta a Lélek s nemcsak a gyülekezetben hirdette nagy buzgósággal az igét, hanem otthon is három vagy négy szomszédasszonyának, a kik közül már kettőt tökéletesen meg is nyert az új tudománynak. S ezen nagy térítési buzgóság közben majd észre sem vette, hogy Bacsó kezdi a bibliás be­ szédet elhagyogatni, a szent magyarázatok köz­ ben nagyokat ásít, sőt a gyülekezetből is el-elmaradozik. A hívek már meg is dorgálták lágy melegségeért, de biz az csak nem igen akart különb lenni. Sára nagy lelki fájdalommal látván a dolgot, ingadozó "urára fordította megint teljes figyel­ mét s a hányszor csak haza kaphatta a nyájtól, malasztos beszédekkel igyekezett annak gyarló mivoltát megigazítani. Egy este aztán, a mint a nyájtól haza jövet megint elővette Sára, nagyot sóhajtva kimondta Bacsó, a mi a szívét már régóta nyomta: — ((Hallod-e, asszonyi társ, hiszen bizonyos, hogy a hívőknél van az igazság, de hát nem ne­ kem való ez a hit, mert akár hogy s mint, de nem tudom elhagyni a pipázást! Legyen hivő a ki akar, 4e én visszaállok a régi hitembe s pipázom!* Sára asszony majd hanyatt esett elszörnyüködésében, midőn ezt a gonosz beszédet meg­ hallotta. — «Uram szabadíts meg a gonosztól!»

A ROMANOVOK Miféle eseményeket tart fenn a végzet Orosz­ ország számára annak a trónváltozásnak kap­ csán, mely e pillanatban Európát izgalomban tartja? Vájjon jogosult-e azok reménykedése, kik II. Miklós czártól a szabadabb elvű korszak beköszöntését várják? Hiszen emlékezhetünk, hogy III. Sándort is úgy üdvözölte az európai közvélemény, mint a szabadság zászlajának hor­ dozóját, mikor apja szörnyű halála után nagy birodalma koronáját fejére tette; és mégis, ki volt őszintébb, nyíltabb autokrata, kényúr? Ki tűzte ki politikája jelszavául azt a mondást, hogy • Oroszország az oroszoké* s ki értelmezte ri­ degebben uralkodói hivatását azzal, hogy fel­ adatául ismeri a múlt intézményeinek megszi­ lárdítását? Mindezen kérdésekre az idő fogja megadni a választ. Azonban Oroszországban minden lehetséges. A régi barbár, sötét előítéleteiben elfogult primi­ tív ország egy Nagy Péter czár és Katalin szá­ zada alatt Európa legnagyobb hatalmává küz­ dötte fel magát s népének szelleméből kimeríthetetlenül fakasztotta a kultúra bő forrásait, me­ lyek képesítették arra, hogy a nyugat-európai czivilizáczióhoz simulhasson. Annál a népnél, mely sorsában, történetében a legváratlanabb fordulatok egész sorát mutatja, semmi sem lep­ het meg bennünket. Nagy Péter uralkodása még a múlt századbeli Oroszországot mutatja a maga bárdolatlan, fél­ vad erkölcseivel, dölyfös idegen czivilizátoraival. Azóta több mint egy század folyt le, oly szá­ zad, mely alatt Oroszország baladása óriási lé­ pésekkel jutott előbbre. De minden trónválto­ zásnál, mondhatnók, megújult a harcz is, mely egyfelől a reformok, másfelől a merev kényura­ lom hivei közé dobta oda Eris almájául a czári hatalom birtoklását. Az első orosz fejedelem, az ezer év előtti Rurik ivadékaitól származó kilenczvenhét család­ ból ma már csak hatvanhat dicsekedhetik azzal, hogy igazi «Rurikovics», hogy igazi sarja azon háznak, mely ezer év alatt több mint nyolezvan uralkodót adott Oroszországnak, köztük sok olyat, a ki Árpád-házi királyainkkal is szoros családi összeköttetésben volt, s a mely orosz uralkodóháznak harminczegy fiú és tizenegy leány sarját avatta szentté az orosz egyház. Ez a még virágzó hatvanhat család mind­ össze tíz nemzetségből veszi eredetét, melyek­ nek közös őséül Rurik dédunokáját, Szent Vla­ dimírt nevezi a genealógia. Csak Vladimír utódja

45. SZÁM. 1894. 41. ÍVFOLYAM

VASÁÉN A PIÜJSÁG,

744

Vastagh György: Czigány leány.

Kimnach László: ^Haragszom rád !«

Mesterházy Kálmán:

45. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

Innocent Ferencz: Női arczkép.

Zemplényi Tivadar: Bacsó és bacsinka.

Vastagh Géza: Ivó

Alkony.

F

745

VASÁKNAPT ÚJSÁG.

Tharn Mór : Firenzei tanulmány

oroszlán.

Aggházy Gyula: Praszt udvar.

\

J Mednyánszky László báró: Kárpáti

részlet.

Kacziány Ödön:

EP'Waa*-

^

Sport-szenvedély. A NEMZETI SZALON KÉPKIÁLLÍTÁSÁBÓL.

Basch Gyula:

Mühlbach.

Ujházy Ferencz: Pusztai

kerülő.

fő.

746

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

•tő.

SZÁM. 1 8 9 1 . 4 1 . ÉVFOLYAM

előkészítik, testi és szellemi tehetségeiket kifejNevsky Sándor alatt, a tizenharmadik század­ abban tér el a czár és a czárevies udvartartásáéi­ lésre juttatják. Oroszországban minden hagyo­ ban lép a Romanovok első őse a világtörténe­ tól, hogy tisztjeik vörös kabát helyett égszín­ mányos ; érthető ennélfogva, hogy a trónörökö­ lem színpadára egy beköltözött porosz törzsfő kékben járnak, az alsó cselédség pedig zöld dísz sök nevelésének is megvannak a maga hagyomá­ személyében, ki miután a keresztségben János helyett feketét visel. nyos elvei, melyek még nagy résztll. Katalin­ A házi törvény továbbá szorosan meghatá­ tól erednek. nevet kapott, Kobyla (kabala) melléknévvel törzsatyja lett a jelenleg uralkodó uralkodó­ rozza, milyenek azok az ellátási igények, me­ Mert ő volt ugyanis az első, a ki unokái lyekre, a császári ház tagjai jogot formálhatnak háznak. neveléséhez tervet dolgozott ki, nagyrészt Locke s ebben a tekintetben mindenekelőtt különbsé­ IV. Iván első feleségének, a szép Bomanov és Eousseau neveléstani elvei nyomán, melyben Jurjev Anasztáziának köszönheti unokája, Mi­ get tesz az öröklött és szerzeményi javak közt, legjellemzőbb volt ez a kitétel: • se költészetet, mert míg az elsők elidegeníthetlenek, addig az hály, Moszkva trónját, miután Godinov Boris se zenét ne tanítsanak a fiatal tíagyherczegeküldöző karjai elől csodálatosan menekülve alig utóbbiakra nézve a nagyherczegek is az ország nek, mert igen sok időt kellene szentelniük rá, 5 éves korában, a moszkvai nagy nemzetgyűlés közönséges törvényei alatt állnak. A rendes évi hogy ezekben valami tökélyre jussanak». És való­ által 12 évvel utóbb egyhangúlag fejedelemmé díj a czáméra nézve 600,000 rubelre van meg­ ban tudjuk, hogy a fiatal nagyherczegek mű­ választatott. A megbukott lengyel uralom or­ szabva, melyet özvegysége alatt is megtart, míg vészi nevelése máig is sok tekintetben hiányos. gyilkosok által kerestette halálra kosztromai ősi a birodalomban marad. Százezer forintot kap Maga Katalin czárnő a 6vájczi La Harpe ot fészkében, hová anyjával menekült s csak egy évenként a czár minden gyermeke, kivéve a trón­ bízta meg unokái nevelésével, daczára annak, Szuszanin nevű paraszt hősi feláldozása ment­ örököst, kinek évi dija a háztartásán kivül hogy a franczia forradalommal rokonszenvező hette meg életét, mint azt Glinka hires dalmüve: 300,000 rubelre megy fel. Ehhez járul a trón- nézeteinem voltak előtte titokban. «Nem bánom, < Eletünket a czárért!» oly szépen örökítette örökösné évi dija: 150,000 rubel, mely özvegy­ — mondotta volt neki a nagy czárnő, — legyen meg. De alig tette fejére a nemzet bizalma által sége esetén megkétszereződik; a trónörökös ön jakobinus, republikánus, legyen, a mi akar; kiérdemelt koronát 1613-ban, bölcs és mérsé­ gyermekeinek járó 50,000 rubel személyenként én becsületes embernek hiszem s ez nekem kelt kormányzása, ép úgy, mint utódjáé, Alexis nagykorúságokig, vagy házasságra lépésökig; elég». És La Harpe maradt, daczára az udvari Mikhailovicsé, Nagy Péter atyjáé, a békés meg­ végre a vérbeli herczegnők hozománya, mely a áskálódások minden erőfeszítésének, hogy őt szilárdulás éveit hozták az annyi belvillongás­ czárhoz való rokonsági viszony szerint egy mil­ eltávolítsák, mely czélból különösen a nassaui tól dúlt népre, s kifejlesztették benne azon erő­ lió rubeltől 100,000-ig váltakozik. herczeg és Esterházy szentpétervári követ Ezek azonban csak az állampénztárt terhelő ket, melyek Oroszország nemzeti állammá ala­ mindent elkövettek; emez, kinek neje szintén járandóságok, melyekhez még hozzászámítankulása szempontjából kívánatosak voltak. svájezi születésű volt, még La Harpenak a Ettől fogva vált csak Oroszország története dók a császári magánpénztárból fizetendő tekin­ berniekkel váltott leveleit is elfogatta. Európa történettévé. De hogy az lehessen, hány­ télyes összegek, és pedig: a császár minden fiá­ Mindez nem ingatta meg Katalinnak La Harpe szor kellett a nyers erő jogát elébe tenni a tör­ nak évi 500,000 rubel nagykorúságokig, az ezek iránta bizalmát, ki már teljesen megelégelte a nejeit illető évi 60,000 rubel; 80,000 rubel vény betűinek. Hogy a testileg és lelkileg beteg Soltykov és Protoszov-féle nevelők methodusát, a czár fiunokáinak nagykorúságokig, azután Ivánt, Alexis czár első házasságából született kik inkább voltak növendékeik patikárusai, a 500,000 rubel. 60,000 rubel ezek mindenike fiát, félretolja útjából, Nagy Péter-nek, a máso­ dik házasságból eredő fiúnak, az államcsínyhez feleségének, 50,000 rubel a czár lányainak, kik a legpedánsabban ügyeltek föl a kis nagy­ kellett folyamodnia. S ezt az eszközt szentesí­ 30,000 rubel a fiu dédunokáknak nagykorúsá­ herczegek gyomrára, emésztésére, s erről minden­ tette Nagy Péter utódainál is, kik a vér és erő­ gokig, azontúl 300,000 rubelnyi jövedelmű bir­ nap részletes jelentésben számoltak be. Hogy Pál czár gyermekeinek nevelése épen szak uralmát hagyományossá- tették. Oroszor­ tok és 150,000 rubel kegydíj — és így tovább. szágban. Hiszen Katalint is Mencsikov prokla­ Látható, hogy a császári kegy elég bőven gon­ nem lehetett valami kényelmes feladat, azt málta, II. Péter végrendelet alapján uralkodott, doskodott a Eomanov-ház minden tagja meg­ sejteni engedi a fiatal berezegek nyugtalan vére, kik közül a későbbi Konstantin nagyherczeg Anna czárnőt a senatus és a hadsereg válasz­ élhetéséről. Pál czárnak föntebb említett családi szabály­ nem csak rúgott, harapott, de meg is botozta totta meg, Iván ukáz alapján lett czárrá, Erzsé­ bet a nép akaratára hivatkozott, III. Péter pedig zatát megerősítette a most elhunyt czár 1886-ik nevelőit, s egyiknek, Sackennek, azt felelte, hogy Erzsébet kegyelméből lépett a czári trónra. így évi ujabb szabályzata is, azon módosítással, nem akar olvasni, mert látja, hogy Sacken is, uralkodott Oroszországban tényleg minden idő­ hogy a második rang kategóriába tartozó tagjait daczára, hogy mindennap olvas, mindig osto­ ben az erőszak, így épült a hatalom a véletlen a császári háznak még két osztályra különítette bább lesz. Ily fellépések után nem csoda, hogy esetlegességein. Igazság szerint Oroszország el, azokra, kiknek a császári fenség megszólítást kötéllel kellett fogni a nevelőket a nagy orosz trónja a szerencsétlen III. Iván származékait hagyta meg, s ezt csak a czár fiági unokái idősb bojárok zabolátlan csemetéihez, s Brückner illette volna, kik közül egy még e század elején fiágára szorítva, és a további ifjabb ágakra, ki­ például 35 ezer rubelt kapott azon tizennégy ket a fenség czím csak oly értelemben illet meg, évi neveléséit, melyet Kurakin herczeg gyerme­ is élt Jütlandban. keinek szentelt, Grammont pedig 25 ezerét a Pál czár, Katalin fia, nem csupán maga nem mint a német mediatizált családokat. Látni ebből, hogy nem valami könnyű fela­ Dolgorucky fiuk tanításáért. tekinthető legitim uralkodónak, kétes szárma­ zása miatt, hanem a trónöröklés rendje is, melyet data lehet a főudvarmesternek, Woronzov-DasEgyébiránt Pál czár fiai közül Konstantin 1788-ban, tehát még nagyherczeg korában álla­ kovgrófnak, hogy mindezen bonyodalmas ud­ egész görög nevelésben részesült; görögök kör­ pított meg, a mikor tehát még semmiről sem vari szabályokban feltalálja magát. Pedig a hely­ nyezték, kik vele mindig görögül társalogtak, rendelkezhetett, nélkülözi a szilárd jogalapot; zetet még bonyolódottabbá teszi a nagyherczeg- míg Sándorra, a későbbi czárra, inkább az angol pedig innen származtatja le uralkodói jogát a nők sajátságos rangviszonya is. A most meghalt befolyást igyekeztek irányadóvá tenni. Sándor jelenlegi uralkodóház is; látható tehát, mily czár özvegyét például rangban meg fogja előzni már korán fürge észjárást árult el; mikor gyönge alapon áll voltakép Oroszországban a az új czár leendő neje, Alix herczegnő. Ez az egyszer fizika-tanára, Kraft, Newton elméletét első eset lesz különben arra is, hogy Oroszor­ magyarázta neki a fényről, mely szerint a fény czári hatalom. szág czárja a trónon nősüljön, a mit kizárna tu­ a napnak lenne folytonos kisugárzása, az akkor Most lássuk e hatalomnak belső összetételét, birodalmi alaptörvény által biztosított szer­ lajdonkép a házi törvény azon intézkedése, mely csak 12 éves Sándor talpraesetten megjegyezte: egy nagyherczeg vagy nagyherczegnő házassá­ •Ezt nem hiszem, mert akkor a napnak minden­ vezetét. Némely lapok épen most a czár halála alkal­ gát csak akkor tekinti érvényesnek, ha az a czár nap kisebbnek kellene lennie.* mából tévesen magyarázgatták a czárevies czím beleegyezésével köttetett s ha a gyermekek mily Katalin czárnő nevelési reformja volt az jelentőségét, mintha az az uralkodó minden vallásban való neveltetése iránt előzetes meg­ első lépés a bárdolatlan orosz erkölcsök­ egyenes leszármazóját megilletné. Kétségtelen állapodás történt. nek a finomabb nyugati modorhoz való hozzáHogy azonban nem egész föltétlenül áll az, azonban a Pál czár által 1797 ápril 5-én ki­ adott családi szabályzat szerint, hogy a czárevies, mintha bármely idegen családbeli herczegnő- simulására, s az orosz czároknak ez adta meg jobban mondva, czezárevics czím csakis a trón nek a czári családba való házasodását az ort- először az európai műveltség zománczát. Nagy Péter még szükségesnek tartotta nyugati vélelmezett (praesumptiv) örökösét jelöli, ki mel­ hodox egyházba való áttérése kellene hogy meg­ nyelvekből fordíttatni oroszra illemtani köny­ lett még nagyherezégeket és vérbeli herczegeket előzze, ezt épen Vladimír nagyherczeg példája veket és művelt társalgókat, hogy ezzel hozzá­ : tanúsítja, kinek neje, Mária Pavlovna, megma­ különböztet meg a czári család alaptörvénye, szoktassa oroszait, hogy pl. a lerágott csontokat amazok alatt csakis a czár egyenes águ leszár - radt előbbeni vallásán s nem vette föl férie J ne tegyék vissza a tálba. Előfordult ugyanis az mazóit, fiait, leányait, fiu- és lányunokáit, déd­ hitét. is, hogy Péter fia, Alexej czárevies, Neugebauer unokáit érti és ezeknek gyermekeit; emezek De az orthodox egyházhoz való ragaszkodás és Nariskin udvarmestereivel és Vjaszemszky alatt pedig mindazon vérbeli leszármazókat, kik is egyike azoknak a kapcsoknak, melyek a Eonevelőjével ült az asztalnál, mely alkalommal a megjelölt izeken kivül esnek. Abban is külön­ manovokat a múlt hagyományaihoz fűzik sínéböznek ez utóbbiak a tulajdonképeni nagyher- j lyékben uralkodói fenyőknek a néppel egybe­ épen csirkét szolgáltak fel. Miután Neugebauer czegektől, hogy mig ezek a teljes birodalmi czi- forrt erejét és varázsát szeretik látni. Ugyanaz fölszelte a sültet, a czárevies kivett egy darabot mert hordhatják, azoknak csak a kisebb moszk­ I a gondolat ez, mely a régi moszkvai iskolának s elfogyasztván azt, újból vett ki a tálból, i Nagy Péter európaias törekvéseivel ellentétes I mialatt az előbbinek csontjait tányérán hagyta. vai czimerhez van joguk. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi ágak czimében szellemét sugalmazta, s ennek hibájául rótta fel | Nariskin figyelmeztette, hogy a csontokat tegye (fenség) osztozik még az a tizennyolez család is, az orosz természet erőszakolását. A harcz a két
45

SZÁM.

1894.

41.

ÉVFOLYAM.

16-ik század szűk látkörű udvari nevelésének. Kiváló helyet foglalt el abban a biblia olvasása, melyet Alexej még mint gyermek hatszor átol­ vasott, ötször orosz, egyszer latin nyelven. Hat hónapig kizárólag a franczia nyelv volt mindennapi stúdiuma, s ez idő alatt egész környezetének francziául kellett vele beszélni. Pihenő óráiban térképeket forgatott, számtani gyakorlatokkal foglalkozott. Ehhez járult a vívás, tánczolás, lovaglás s különböző testedző játékok, mint lapdázás, majd következtek a történelmi és földrajzi, valamint politikai tanulmányok, emezekből főleg Puffendorf iratai s külföldi hírlapok, azután arithmetikai és mértani leczkek, épületes olvasmányok, mint Puffendorf termé­ szetjoga, Fénélon «Télémaque» -ja, végre katonai gyakorlatok. Mindez két év alatt; mely után íolytattatott a tanulás a politikai ügyek össze­ függésének, az államok jövedelmének és értéké­ nek, az egyes uralkodók, különösen az absolut moiiarkhák érdekeinek, stb. magyarázatával, s legvégül erődítéstan, tüzérség és tengerészet fejezte be a kiképzést. Szokás szerint már ekkor valami mesterséget is kellett az orosz trónörökösnek tanulnia; Alexej az esztergályosságot választotta, s egy franczia esztergályos így referál Nagy Péter czárnak fia előhaladásáról: «0 Fensége a czárevies gyakran volt házamban s már igen jól esztergályoz; úgy látszik, nagy kedve van hozzá*. Idővel aztán természetesen megszaporodtak a tanulmány tárgyai is, melyekkel az orosz trónörökösöknek foglalkozniuk kellett. Nézzük «sak milyen elvek szerint vezette p. o. Miklós czár legidősb fiának, az oly szerencsétlenül kimúlt II. Sándornak nevelését 12 éven át nevelője, Sukovszky. A trónörökösnek minden­ nap 6-kor kellett fölkelnie s miután elvégezte ájtatoskodását s megreggelizett, leczke óráira készülnie. Állt pedig ez naponta teljes hat órá­ ból, és pedig következő beosztással: 7—9-ig 10—2-ig, és 5—7-ig. A 9—10-ig tartó szünetet látogatásokra, sétára fordították. Kettőkor volt az ebéd, utána 3—5-ig pihenés*, játék, 7—8-ig torna, 8 kor vacsora, mely után még a fiatal nagyherczegnek visszatekintést kellett vetnie a lefolyt napra s naplójába vezetni be a kiemel­ kedőbb eseményeket. Hozzászoktatták jó korán az orosz birodalom leendő uralkodóját ahhoz is, hogy füzeteit maga rakosgassa el, mielőtt pont 10 órakor lefeküdt volna. Karácsonyra 8 nap, húsvétra négy nap, nyáron át pedig két hó szünidő volt ugyan engedve, de ezeket katonai gyakorlatok töl­ tötték be, melyeken a nagyherczeg-czárevicsnek 100—200 jól begyakorlott fiút kellett vezé­ nyelnie. Légió volt aztán a leczketárgyak száma. Nyolcz éves korától 12-dik évéig az első osztály­ ban írás és olvasáson kívül gyakorlati logikával,
747

JkSÁRNAPI ÚJSÁG. hivatva. Mindamellett Sándor czár különös buzgalommal fordult a történeti és földrajzi tanulmányok felé is, ezenkívül különösen fontos helyet foglalt el nevelésében a sport és torna minden neme. Vas egészségével, athleta termetével, melyet folytonos gymnasztikai gyakorlatokkal is edzett, III. Sándor igazi tipusza volt a férfias szép­ ségű Eomanovoknak. Mintha nagyatyja, Miklós czár őstermészete testesült volna meg benne, a mint kétsoros kék kabátjában, köpenyegébe burkolva a kholera kitörése idején a kijtak vélt me_gmérgezése miatt lázongó népet az Izsák­ téren egyetlen kézmozdulattal kényszerítette térdre, harsogó szózattal kiáltva oda nekik: «Nem a kutak vannak megmérgezve, hanem ti vagytok bűneitek által». Őt, ki alatt egy ló sem birta ki tovább egy óránál, és Nagy Péter czárt vélte az ember látni III. Sándor híres testi erejében is, a mint egy öt frankos pénzdarabot szét tudott törni vagy papírként összehajlítani ujjaival. Inkább nagyapjára mint apjára vallott ebben is, a ki alatt a híres pétervári lelenczházban, mint mondani szokták, még a dajkák is vezényszóra szoptatták keblükön csüngő csecsemőiket s külön ezredeket képeztek, más­ más színű, vörös, kék vagy zöld kakosnikaikkal.

KÉPEK A FELKELŐ NAP ORSZÁGÁBÓL Naplótöredékek. Irta Reményi

(Folytatás.)

Ferencz cs. és kir. sorhajó-zászlós.

Tokió, Nipon fővárosa. A japáni templom, melyet meg akartunk tekinteni, négyszögletes épület, khinai módon görbített kettős tetőzettel. Á középpontból sugárszerűleg szétágazó léczezet födi felül és alul e tetőket; a felső léczezet szürke, gömbölyded palazsindelylyel van födve, védelmül az eső és hó ellen; az alsó léczezet fényes fekete lakkal van bevonva. Az ereszalakúlag messze kinyúló tetők aljának és az oldalfalak felső részének egybekötésére a japán építész felhasználta hazája dúsgazdag ornamentikájának minden mesteri és mesterkélő csínját-bínját. A közök­ ben és a kiszögellő részeken mesterileg faragott sárkányokat s más mythologiai és természetes állatokat, virágokat, hangszereket, arabeszkeket látunk itt tarka egyvelegben, merész képzelettel egyesítve. A tarkán csillogó szeszélyes színezés, a fekete, vörös és arany lakk fénylő meze, a gazdag bronzburkolat igen fokozza e különös építészet szemkápráztató jellegét. Az oldal­ falakat feketére lakkozott hengerded oszlopok környezik, emelve a tetőzetet; az oszlopok közti mezők deszkaburkolattal vannak födve az idő viszontagságai ellen. A bejárat egy oszlopos födött tornácz, mely egybeköti az udvarba ve­ zető kaput a templomajtóval; a tornácz két utolsó oszlopát az előcsarnokkal gerenda helyett két hatalmas sárkány köti ösiz<. Az egész épü­ letet szintén tornácz futja körfii, melynek föld­ jét japán szokás szerint szeplőtlen tisztaságú szalmagyékények födik. Miután vezetőm felkutatta a templomot őrző papot, egy sárga leplekbe öltözött fiatal sihe­ dert, átadta annak a vezető tisztét. A pitvarban levetvén czipőimet egy nehéz bronzzal díszí­ tett ajtón beléptünk a templomba, melynek padlózata szintén szahfcagyékényekkel van ki­ rakva. Egy tágas, négyszögletes terem nyílt meg előttünk, a templom három részének egyike: az imaház. A nyitott ajtón át belopódzik a napvilág, kétes, titokzatos homálylyal töltve el e hajlékát a megdicsőült nagyok szellemének. A hol valamely lakkos tárgyról visszaverődve, néhány játszi sugár rezgő fényt vet a falakra, mindenféle különös állat- és növényalakok rejtelmes értelmű jelvényei tűnnek elé, arany­ nyal, lakkal gyönyörű, telt színekkel födve. Egy oltárféle fölött zig-zugos hajlású aranypapírsávok függnek, meg egy kerek tükör: a sintovallás jelvényei. Nagy hordóalakú, gazdagon díszített dobok állványokra helyezve; szertar­ tásoknál ezekkel hívják fel az elhunyt szellemet. Az imaházból egy szűk folyosó-féle a szen­ télybe vezet. A hűbéri időkben, mikor a sogún, ünnepélyes menetben az ország nagyjaitól és a kisebb nemességtől környezve látogatta meg az elődeinek szentelt templomot, csak ő egymaga léphetett e szentélyhez, hogy hódolatát a meg­

dicsőültek szellemeinek bemutassa; ez alatt az előkelőbb daimiók az összekötő folyosóban álltak sorba rangjuk szerint, a többi nemesek pedig az imaházban sorakoztak. Ámde az idők változtak, a m i akkor szent volt és megközelíthetlen, az most csak látnivaló, melyet a kí­ váncsi idegenek is megszemlélhetnek. Káprázatos kép tárul fel itt álmélkodó sze­ münk előtt. Oszlopok, mennyezetek, lengő jel­ vények, oltárok, gyertyatartók, réz lótusz­ virágok, Isten- és emberalakok, szörnyek, réz, fa, szövet, aranyos, fekete és vörös lakk és min­ denféle csillogó-villogó dolog egy fantasztikus, elmezavaró zűrré egyesül, melyben csak las­ sanként tudjuk megkülönböztetni az egyes tárgyakat, szétválasztani az eszmét a művé­ szettől, az alakot a lényegtől. A szentek-szentét három kettős fedelű tartány képezi, melyek ragyogó aranylakkal vannak bevonva és nagy műértékű fém-munkával összetartva. Mindegyik tartányban egy-egy fából faragott kép van elhe­ lyezve : az egyik a 7-ik, a második a 9-ik sogúnt, a harmadik pedig a 6-ik sogún atyját ábrázolja, a ki szintén nagy tiszteletben részesült. A képen kívül mindegyik tartány az illető személy halotti tábláját is tartalmazza, melyen éltebeli neve halál utáni nevével együtt van megörö­ kítve. (Szokás ugyanis Japánban, hogy halottak­ nak, különösen, ha nagy szerepet vittek, eltemetésükkor új, dicsőítő nevet adnak.) A képeket mint a mikádók ajándékait a templom tulajdon­ képeni szentségeinek tekintik és soha sem mu­ tatják senkinek. A lótusz, mint a buddha-vallás szerint a tökéletesség és tisztaság jelképe, sok helyütt látható. De hát hol vannak a sírok ? Papi vezetőm bár egy szót sem tud angolul, megérté kérdésemet. Átmegyünk ismét az összekötő folyosón és az imaházon, megkerüljük a templomot és ismét egy kapu előtt vagyunk. Belépünk egy negyedik udvarra, melyet szintén bronzlámpák szegélyez­ nek s ott felhaladunk egy széles kőlépcsőn. Végre czélnál vagyunk. Egy lépcsőzetes alapzaton harangszerü bronz urna emelkedik. Ez alatt van eltemetve a hetedik Tokugáva, jobbra tőle pedig egy hasonló emelvény alatt a kilenczedik nyug­ szik. Annyi fény és pompa után ily egyszerű­ ség ! Vájjon keresetlen-e ez ellentét, vagy szán­ dékolt ? Légyen bármikép, a tanulság megvan: a szellemet örök tisztelet illeti; a testnek, mint halandó hüvelynek, csak egyszerű nyughely kell. A 6-dik, 12-dik és 14-dik sogun emlékének egy az előbbivel határos telek van szánva. Itt is kő- és bronzlámpákkal szegélyzett előudvar után egy templomhoz érünk, melynek szentélyében a három sogúnnak fából faragott képmásai és a 14-dik sogún nejének halotti táblája — férje képével együtt — vannak letéve. Az ily kivéte­ les megtiszteltetésben részesült nő a mostani császár nagynénje volt; hamvai is ugyanazon síremlék alatt vannak elhelyezve, mint férjééi. A kapuk, a kerítések és a templom egészben véve hasonlítanak a fönt leírtakhoz, csak rész­ leteik különbözők, és ha lehet, még mesteribb faragványokkal és pazarabb díszítésekkel, ra­ gyogóbb mázolással és színezéssel diszítvék, mint amazok. A közös templom mögött szintén külön síremlékek alatt nyugosznak a sogúnok. Egy harmadik telep földében nyugszik egy magában Hidetáda, Jejászu fia, a 2-dik sogún. Porai felett a többi sogúnok egyszerű síremléke helyett egy nyolczszögletü csarnok emelkedik, melyben a világ legnagyobb aranymázos műve jelzi a hatalmas sogún nyughelyét. E szintén nyolczszögletes síremlék alapja egy kőből fara­ gott óriási lótusz-kehely. Oldalaiba domborművű kristály- és zománczlemezek vannak beillesztve, a felső rész táblái szépségükről hires japáni és khinai vidékeket ábrázolnak, az alsókat egy oroszlán és egy peónia, tehát az állatok és a vi­ rágok királyai díszítik. A csarnok belső fala is aranyozott lakkal van bevonva. Nyolcz aranyo­ zott rézlemezekkel kirakott oszlop tartja a ha­ talmas tetőzetet. Ennyi pompa, művészet, idegenszerűség által elkábítva, úgy szólván csak illedelemből men­ tem át a többi templomokon is, melyek a sogú­ nok temetkezési helyein kivül emelkednek a Sibahalom fenyvesei alatt. Az egyik templom, a Zodsodsi, buddha-templom lévén, belseje külön­ bözik a sinto-templomokétól.Egy óriási aranyo­ zott buddha-alak ül benne egy kinyílt lótusz­ virág helyén, előtte a buddha-vallás rézből ké­ szült jelvényei: lótuszok, egy hórihorgas, tek-

748

VASÁENAPI ÚJSÁG.

nősbéka hátán álló daru és egy áldozati mécsek számára szolgáló szelencze. Az oltárt mázos dobozok veszik körül, melyek szentírásokat tar­ talmaznak. Kis és nagy dobok nagy számmal vannak, hogy a fülnek is legyen valami élve­ zete. Egy kis templom, mely a Zodsodsi mögött áll, ismét ugyanazon pazar stílusban van tartva, mint a sogúnok templomai. Nevezetességét a Kuro-Honzon (fekete kép) egy Amida (Buddha) | szobrocska teszi, mely arról hires, hogy Jejászii babonás hittel ragaszkodott hozzája; mindig magával vitte hadjárataiba és győzelmeit e bál­ vány csodahatalmának tulajdonítá. ' (Folytatása következik.)

HORVÁT ÁRPÁD. 1820—1894.

Oly férfiú dőlt ki közülünk Horvát Árpádban október 27-ikén, a ki tanulásban és tanításban igazi lelki gyönyört találva, kora ifjúságától agg­ koráig szünetlenül könyvek közt töl­ tötte életét. Tudománya széleskörű, de kevésbbé termékeny volt. Alapos képzettsége, az európai irodalmakban való különös jártassága, a történeti tudomány iránti örökölt hajlama, min­ denek fölött pedig lelkes magyarsága megbecsülhetetlen tulajdonságok voltak benne mint tanárban, kivált midőn az ötvenes és hatvanas években a nem­ zeti szellemnek titkon ébresztgetett érzése jótékonyabb hatással volt az ifjúságra, mint bármilyen fényes tudo­ mányos eredmény. Horvát Árpádban, mint tanárban az erős nemzeti szel­ lem európai műveltséggel párosult, az alapos tudomány szerénységgel, a nagy szellemek iránti őszinte kegyelet az ifjúság szeretetével. Könnyen hevülő, lelkesedő és lelkesítő tanár volt. Erős magyarsága, az európai műveltség utáni törekvése s idealismusa korán fejledeztek benne s végig kisérték hosszú pályáján. Apja Horvát István volt, a magyar történettudománynak egyik legnagyobb hatású munkása, a ki minden túlzása és tévedése, mellett is roppant hatás­ sal volt irodalmunkra. A magyar nem­ zet régi dicsőségét hirdetve, önkén­ telenül is a jövő alapját készítgette, s államférfiaink és költőink egyformán hatása alatt állottak. Ettől örökölte Horvát Árpád a nemzetiség eszméjeért, jogaiért való rajongását; míg a műveltebb nemzetek irodalmának ismerése : és beható tanulmánya iránti korai tö­ rekvés Kazinczytól maradt reá, a ki már mint 9 éves gyermeket figyel­ mére méltatván, két földgömböt küld J neki ajándékba egy rövidlevél ki-sereiében. «Te már <— írja Kazinczy — gyermekkorodban kezdesz gyűj­ teni s ezzel mutatod, hova indulsz. Engedd nékem azt az örömet, hogy a világnak ós csil­ lagos égnek e két golyóival gazdagíthassam gyűjteményedet*. A férfiú és agg tudós büszke önérzettel hivatkozott többször e levélre, melyet becses ereklyeként őrzött üveg alá rámába fog­ lalva, egész haláláig. Születése, nevelkedése s az atyai jóbarátnak e figyelme eltörülhetetlen jegyet nyomtak lelkére s mintegy kijelölték pályájának irányát. 1820. február 23-án született Pesten, de iskoláit Székes-Fehérvárott kezdte és végezte, egyetemi tanulmányait pedig Pesten szerezte s oly gyorsan haladt, hogy már tizenhat éves korában bölcseleti, négy évvel később pedig jog­ tudor lett. Azután megszerezte az ügyvédi okle­ velet s 1846-ban atyja örökébe lépett a pesti egyetemen, mint a diplomatikának helyettes tanára. Az első magyar közoktatásügy-miniszter, b. Eötvös József rendes egyetemi tanárrá nevezte ki 1848-ban, s azóta a történelemnek e legfon­ tosabb segédtudományát tanította annyi kedv­ vel, lelkesedéssel, ügyszeretettel, a mennyi minden hallgatóját megnyerte mind a tárgy tanulmányá­ nak, mmdazelőadó szeretetreméltó tulajdonságai­ nak. Az ifjabb nemzedék, mely napjainkban több­ kevesebb sikerrel műveli a történelmi tudományt, mind keze alól került ki; valamennyien tőle kezd­

45. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

ték a diplomatikának, heraldikának, pecséttannak és khronologiának ismereteit elsajátítani; s bizo­ nyára sokan ő tőle kaptak kedvet tanulmányaik szélesebb körű s még alaposabb folytatására s betetőzésére a külföldi egyetemeken. Tanul­ mányaihoz' bőséges segédeszközt talált mind magánkönyvtárában, mely kivált magyar vonat­ kozású művekben fölötte gazdag, mind az egye­ temi könyvtárban, melynek 1857-től tisztviselője, majd első őre s 1874-től 1876-ig igaz­ gatója volt. Hatáteát irodalmi munkássága s azok az ered­ mények, melyeket kevés számú müveiben megállapított, csak csekély mértékben mutatják. Horvát Árpád nem volt úgy nevezett író­ ember. Még pályája vége felé is az ellen a fel­ fogás ellen küzdött, hogy az egyetemi tanárt pusztán irodalmi munkássága után ítélni meg nagy tévedés. E véleménye nem talált ugyan visszhangra, de a saját egyénisége és felfogása igen jellemzőleg domborodott ki e polemikus czikkében, a melyben bizonyára az a hatás lebegett előtte, mely elevenen élt hallgatóiban,

HORVÁT ÁRPÁD.

a kik lelkesítő s a tudományt mint önczélt művelő előadását olyannyira értékesíteni tudták. Széles­ körű tudományos képzettségével, a magyar jog­ történetben való kiváló jártasságával, a külföldi irodalmak bő ismeretével a a bölcseleti eszmemozgalmak tanulmányaival mindig fűszerezni tudta a különben száraz tárgy előadását, úgy, hogy hallgatói örömmel jártak óráira, a melye­ ket pontosabban és lelkiismeretesebben senki sem tartott meg hála. • Jobb tanítványait barátjaiul fogadta és szí­ vesen foglalkozott velük a kimért időn kivül is. Mint tudós tanár, mint lelkes buzdító, mint az ok­ levelek kritikai olvasásának sürgetője, a magyar történettudomány mai fejlettségére is kétségte­ lenül kiváló hatássál volt, s ez pályájának leg­ főbb érdeme. «Oklevóltani jegyzetek* czimü fü­ zeteit 1880-tól 1884-ig bocsátotta közre s ennek alapján az akadémia is tagjai közé választotta. Székét a «Mabillon János, a diplomatika meg­ alapítója* czimü értekezésével foglalta el, s eze­ ken kivül néhány bírálat mindaz, a mi tollából kikerült. Magánélete csendes, de nem csalódások nél­ küli volt. Mint harmincz éves férfiú nőül vette Petőfi Sándor özvegyét, Szendrey Júliát. Később sok csapás érte, a mi zárkózott életét még ön­ magába vonultabbá tette. Gyermekeinek szere-

tete s könyvei azonban kiengesztelték sorsával. Vigaszt keresett és talált tudományos foglalkozá­ sában, a melyet haláláig folytatott. Most már ő is megpihen az anyaföldben, mely kevés ma­ gyar ember tetemét födi, a ki a nemzeti dicső­ ségnek rajongóbb híve s a szellemi nagyság ke­ gyeletesebb bámulója lett volna, mint «az utolsó ázsiai magyar* fia, Horvát Árpád.

Horvát Árpád temetése okt. 28-án élénk rész­ vét közt ment végbe. A muzeum-utczai 9. sz. házban a tudományos élet számos kiváló tagja megjelent az agg professzor végtisztességón. Küldöttségileg képviseltették magukat az akadé­ mia, az egyetem, a történelmi társulat és mú­ zeumi könyvtár. Ott voltak: Gyulai Pál, az el­ hunyt sógora, Szily Kálmán akadémiai főtitkár, Beöthy Zsolt egyetemi dékán, és több egyetemi tanár. Az egyházi szertartást Pap Károly ref. lel­ kész végezte, kinek beszéde után az egyetem ne­ vében dr. Lánczy Gyula tanár búcsúzott el a halottól. Lánczy beszédét, mely néhány vonás­ sal oly hű jellemrajzot adott az el­ hunyt tudósról, egész terjedelmében itt közöljük : Egy egyéni életnél több zárul e kopor­ sóval—egy élő kapocs szakadt meg, mely a jelent a múlttal összekötötte . . . Horvát Árpád nemcsak bölcsészeti ( karunknak, hanem egyszersmind egész egyetemünk­ nek legrégibb tagja volt. Egész hosszú élete folyása az egyetem falához kapcsoló­ dik — s a Horvát István fiáról el lehet mondani, hogy szinte születésétől fogva az egyetemhez tartozott. De én nem ezért neveztem ó't kapocs­ nak a mi egyetemünk s az elmúlt idő­ szakoké között. 0 egy eszmei folytonosság hordozója, személyesítője gyanánt járt közöttünk. Annak, a mi ma mindnyájunknak a ter­ mészetadta föld, mindennapi levegőnk — a magyar nemzeti eszmének és érzés­ nek rajongó hive és bajnoka volt azon régi dikasteriális egyetemen, mely a Eatio Educationis méretei között mozgott, — s ő, a kit gyermekkorától fogva a Horvát István keze vezetett s a Kazinczyak, Virág Benedekek, Guzmicsok baráti ér­ deklődése kisért kora fejló'désében : azon kevesek egyike volt, kik a magyar iro­ dalom és nemzetiség úttörő harczainak pathosától áthatottan foglaltak azon egyetemen kathedrát. A Schwartner és Horvát István utód­ ja a magyar történettudomány terén nagy hagyományoknak volt örököse, leté­ teményese. De az ő tanári pályájának kezdeményei már többé nem a nemzeti aspirácziók halcyoni napjaira, hanem a végső, izgalmas politikai harczok, majd a fegyveres mérkőzés korszakára vezetnek vissza. A mikor pedig a megizmosodás, az erőkifejtés legtermékenyebb évei kö­ vetkeztek volna, az idegen önkényuralom , üldözései neki is szárnyát akarták szegni. Azon kétszerte hosszú évek alatt, a me­ lyek alatt a pesti egyetem is csaknem egészen idegenné tétetett, ez a "helyet­ tessé*, «rendkívülivé* degradált tanár nemcsak a diplomatikát képviselte, hanem mindenek felett az üldözött, de meg nem hajló igaz magyarságnak til­ takozását is a hatalmi germanizáczió ellenében : ma­ gyar tudósra nézve ez időben a legdícsó'bb hivatás. Pedig ő sokat tudott; egész hosszú élete szaka­ datlan tanulmányok között folyt le. De benne az igazi tudós szerénységét valami ideges, tépelődő, önbiráló tartózkodás látszott fokozni. O nem volt az a közlékeny, a nyilvánosság elé egy könnyen kilépő egyéniség, s így az ő, bár számot tevő becses iro­ dalmi munkássága, nála sem/ fejezi ki tudásának egész értékét és terjedelmét. Ámde egy félszázadon keresztül nemzedékek neki köszönhetik első beve­ zetésüket, részint kiképeztetésüket, a történeti ku­ tatásnak fontos segédtudományaiba. S e koporsónál nem zárkózhatunk el azon szomorú tudat elől, hogy "itt ismét azon kevesek egyike dőlt ki, kik a régi magyar jogélet, jogtörténetnek kútfőit, elemeit — főleg az okleveleket — közvetlen forrásból, első kéz­ ből ismerték és taglalni hivatva voltak. Mi pedig, közelebbi kartársai, még inkább közeli barátai egy szeretetreméltó, nemesérzelmü pálya­ társat vesztettünk benne, kit minden szépért, jóért ifjúi hévvel lelkesedni láttunk együttműködésünk utolsó órájáig. Mi mindnyájan meg fogjuk őrizni melegen emlékét röpke életünk végéig. De egye­ temünk, a magyar tudományosság történetkönyvébe neve a Horvát Istváné mellett egy rövid, de jelleg­ zetes sorral be van róva minden időkre.

45. BZAM 1894. 41. ÉVFOLYAM.

VASÁÉN AH ÚJSÁG.

749

VISSZAEMLÉKEZÉS III. SÁNDOR CZÁRRA. A Szent Oroszország hatalmas ura utolsó utján van a czárok mauzóleuma felé. Paran­ csoló szava elnémult és szeme, a melynek hara­ gos pillantásától milliók reszkettek, bezárult örökre. Hosszú útjában nem kell már a vasuta­ kat fegyveres katonákkal őriztetni és az Anicskov palotában nem várja többé nihilisták fenyegető levele. A minden oroszok korlátlan hatalmú czárja épen olyan csendes ember már, mint legutolsó alattvalója, a ki búcsút vett a földi nyomoruságoktól. 1890-ben láttam a hatalmas embert, szemtől­ szembe, midőn Zichy Géza grófot művészi utján Pétervárra kisértem. Január 29-ikén érkeztünk Nagy Péter czár városába s még ki sem pihen­ tük az út fáradalmait, midőn a gyászhírt vettük, hogy Kudolf trónörökösünk meghalt. El kellett halasztani a február 1 -re hirdetett hangversenyt és megvárni az udvari gyász leteltének idejét. A czárné felkérte a grófot, hogy majd akkor adná elő azt a zeneművét, — «A vár történe­ tét,* — a melyből már részleteket hallottak tőle Fredensborgban a dán királynál két év előtt. A czár szeretné azt hallani. Rendelkezésére áll a grófnak a 124 tagból álló czári zenekar. A betanításra nézve az intézkedést báró Stackelberggel, a zenekar főnökével megtehetik. Két hétig tartott a betanítás nehéz munkája, a mely­ nek végeztével a gróf azzal az örvendetes hirrel jött haza, hogy a czári palotába a hangversenyre én is bejuthatok. Nagy szó volt ez ! Mert hogy valaki a nagy ur elé mehessen, ajánló levelének kell lenni hazulról a külügyminisztertől. Ezzel kell folyamodni a pétervári külügyminiszterhez, ez átadja a belügyminiszternek, ez viszont az udvari miniszternek, a ki a czár elé terjeszti a kérvényt, s ha 0 Felsége bele egyezik, csak úgy lehet közelébe jutni külföldről jött halandónak. Nekem pedig ilyen levelem nem volt. A czári orchestrum karmesterére, Fiiege úrra lettem bizva, a ki a hátsó kapun vezetett be. Mennyi munkájába került e jó embernek, mig a háromszoros kordonon, fegyveres őrszemeken keresztül bevihetett! írást követeltek tőle mindenütt, s mert irott engedélyem nem volt, csoda, hogy mégis be engedtek menni. Iszonyú felelősség nyomta a szegény őrök vállát.

lópatkót, ezüst rubelt tördelt; vállalkozhatott volna akár Atlas szerepére. Igen jól eltalált arczképe a «Vasárnapi Újság» f. évi 41-ik szá­ mában jelent meg; a megszólalásig hű képe a czárnak. A czárné beszédbe ereszkedett Zichy Géza gróffal, mialatt az udvar elhelyezkedett; majd odalépett a czár is, kezet fogott s néhány barát­ ságos szót váltott a gróffal s felkérte, hogy leg­ előbb is játszék egy darabot a zongorán. Ez megtörtént s utána megkezdődött «A vár törté­ neté »-nek előadása. A czár meglehetős zeneismerettel birt s fel tudta fogni Zichy gróf művének szépségeit s tudta méltányolni nehézségeit is. Midőn a sza­ kaszok közt pihenőt tartottak, oly szakavatottan beszélt e zeneműről, hogy Zichy Géza azt a megjegyzést koczkáztatta meg, miszerint nem hiszi, hogy ő felsége valamikor zenekart ne igazgatott volna. A min a czár jóizűt kaczagott.

Szentpétervári fénykép után.

MÁRIA FEODOROVNA, III. SÁNDOR CZÁR ÖZVEGYE.

méltóságok, végül egy hatalmas athleta alak, egy fejjel nagyobb a legnagyobbaknál. — «Ez a nagy ur?» kérdem csendesen. — «Ez. Azóta, hogy a nihilisták fölrobban­ tották a téli palota ebédlő termét, a czár min­ dig utolsónak lép be az összejöveteleknél.* A czárt meglátva, Vörösmarty költeménye jutott eszembe. Ilyen lehetett Szent László király, a kiről így ir a költő: •Termete nem látszik romlantlóságra teremtve, «Szép magas és izmos.* Minő vállak! és minő kezek! Nem csoda ha

Az előadás befejezte után a czár a zenészek­ hez fordult, megköszönte fáradozásukat, mire azok harsányan felelték:«Szívesen tettük felség! •> A zenészek vonultak kifelé egyik ajtón, másikon az udvar a belső termekbe, velők együtt az én grófom is, én pedig azon az úton a melyen jöttem, azzal az elfeledhetlen benyomással, a melyet III. Sándor czár ilyen közelről látása rám gya­ korolt, mert mondhatom, hogy ily hatalmas alakot, ily athletai termetet sem azelőtt, sem azóta nem láttam. Férfias arczát a jó egészség pirja borítá, betegségnek semmi nyoma nem látszott rajta, környezete sem vett észre semmi aggasztó jelenséget; pedig ha a borkii vasúti katasztrófa alkalmával hűlt meg s vese-baja onnét keletkezett volna: már 1889-ben legalább bőre színe nem lett volna oly piros, egész­ séges. Rákbetegséget is emlegetnek. Ilyen baj azonban a Romanov-családban nem fordult elő. Mérgezésről is suttognak, de hát így távol­ ból ki tudná eltalálni a sokféle hír közül az igazat, hogy mi vitte sírba ezen még csak nem­ rég is egészségtől duzzadó, hatal­ mas termetű férfiút, a kinek egész megjelenése még évtizedeket látszott igérni. Dr. ZÁVORY SÁNDOR.

A MARS. Kis-kartali observatorium, 1894. okt. 1. A Mars bolygónak jelenlegi ked­ vező oppozitiója ismét nagy mérték­ ben felkeltette a csillagászok érdeklő­ dését. Felszíni és fizikai tulajdonsá­ gait illetőleg fokozott buzgalommal végzik a megfigyeléseket, mióta Schiaparelli felfedezései által oly csodála­ tos formatiókról értesült a világ. Az 1879—80 és 1881—82-iki oppozitiók alkalmával a milanói observatoriumon megfigyelt kettős csatorna-rend­ szer a csillagászok körében általános figyelmet keltett s kezdetben kevés hitelre talált. Az újabbi vizsgálódások azonban igazolni látszanak Schiaparelli felfedezéseit.

Végre beléptünk a hangverseny­ terembe. Első a kit megláték, Zichy Mihály festőművész hazánkfia volt, még pedig talpig díszmagyar ruhában. A zenekar előtt szélről foglaltunk helyet, hogy az egész czári udvart szemben láthassuk, a zenészek el­ helyezkedtek, udvari lakájok sürögtekforogtak, rendezkedtek, drága illat­ szerekkel permetezték a termet, a nagy szárnyas ajtónál két szerecsen szolga leselkedett. Végre feltárultak az ajtó­ szárnyak és első a ki belépett, egy alacsony barna asszonyka volt, sötét lüaszín selyemben, nyakán egy sor igaz gyöngy, mogyoró nagyságú sze­ mekből. — «Ez a czárné ?» kérdem Zichy Mihálytól. — «Ez. A második Alexis nagyher­ c e g neje, a harmadik Sergius nagyherczegné; azok a fiatalok pedig a montenegrói kisasszonyok, utánuk a czári gyerekek.* I Ezeket követé Voronzov - Daskov az udvari miniszter és egyéb fő-

Újabb fénykép után.

II.

MIKLÓS CZÁR ÉS MENYASSZONYA ALIX HESSZENI HERCZEGNŐ.

A Mars kontinensei az egyenlítő hosszában terűinek el, széles övet al­ kotva, melyet sehol sem szakít át a tenger, csak többé - kevésbbé széles csatornák szeldelik által. Ezen egyen­ lítői szárazföldi-öv hosszában s körül­ belül a közepe táján egy nagy csa­ torna kerüli meg a bolygót; helyen­ ként 70-80 mérföldnyi szélessége is van, mintegy beltengereket alkot; ha­ sonlót a mi földközi tengerünkhöz, s azért ezeken a helyeken Schiaparelli Oceanus Fluvius-nak nevezte el. A csatorna többi keskenyebb része, mely

7őO

A Mars felülete. (A kis-kartali observatoriumban 1894 szept.. 19-én készült rajz.) . 10—15 mérföldnyi szélességű s az éjszaki szé­ lesség 20°—40° között keletről nyugatra húzó­ dik, a Nihis nevét nyerte. Ezen csatorna-rend­ szerbe, mely a szárazföldi. övet az egyenlítővel majdnem egyközűleg szeli át, s így mintegy két övre osztja, torkollanak azután déli és éjszaki oldalról a többi csatorna-rendszerek, melyek a sarkok tájékán elterülő nagy sarki tengerek és az Oceanus Fluvius között összeköttetést hoz­ nak létre. Feltűnő jelenség, hogy ezen csatorna­ rendszerek határozottan éjszak és dél közé eső irányúak, bár némelyek a bolygó forgása kö­ vetkeztében az éjszak-déli iránynyal csekély szöget alkotnak, tehát délkeletről kissé; éjszak­ nyugatra hajlanak el; a csatprnák egész hoszszában alig térnek el az egyenes vonaltól, leg­ feljebb itt-ott mutatnak gyenge görbületet, ívet. A Marsnak 1882-iki,' aránylag kedvezőtlen oppozitiója alkalmával sikerült Schiáparellinek egy bizonyítékot is találnia arra nézve, hogy ezen csatorna-rendszerek tényleg a sarki-ten­ gerek víztömegeinek levezetői, s hogy a napéj-egyen idejében, sokkal több víz van bennök, mint nyárban és télen.- • Minthogy, a Mars tengelye 288/* foknyi haj­ lású, a hőmérsékleti eloszlások Földünk hőmér­ sékleti állapotaihoz hasonlók, bár a nagyobb hajlás miatt (Földünk tengelye 23Va foknyi haj­ lású) nagyobb szélsőségeket mutatnak. A Mars pályája is igen nagy excentricitású: Nap-közei­ ben a déli félgömbön van a nyár, az éjszakin a tél, Naptávolban ellenben az éjszaki félgömbön van a nyár, a délin pedig a tél. A déli nyár tehát nagyobb mértékben kapja a Nap suga­ rait, mint az éjszaki, s viszont a déli tél sokkal kisebb hőmérsékletű, mint az éjszaki tél: a hőmérsékleti szélsőségek tehát nagyobbak, mint Földünkön. A nagy hó és jégtömegek, me­ lyek tél idején a sarkon fölhalmozódnak, olva­ dáskor tetemes mennyiségű vizet szállítanak az egyenlítő felé, tehát éjszakról délre, s egy fél (Marsi) év múlva annál inkább özönlik délről éjszak felé, a mennyiben a forróbb nyár miatt a déli félgömbön az olvadás is rohamosabban megyén végbe, mint az éjszakin. A víztömegek ezen áramlására a Napnak ár­ apályt okozó hatása is sokat tesz. S bár a Nap által előidézett ár-apály a Marson hétszerte kisebb, mint Földünkön: mégis tudjuk, hogy az tetemes változásokat okozhat oly keskeny csa­ torna-rendszerekben, melyek nagy tengereket kötnek össze, mint épen a Marson. Csattanós ! például szolgálhat erre Földünkön a Francziaéa Angolország között levő calaisi csatorna, hol ár idején a víztömegei színtje sokkal magasabb a nyílt tengerekénél. Ezen elméleti okoskodások s következtetések

VASÁBNAPIÜJSÁG.

igazolásra találtak a Mars bolygó megfigyelésé­ nél. Nyár utolján, ősz kezdetén, tehát a napéj-egyen idejében, mikor már a hó- és jég­ tömegek nagy része vízzé változott, s egyide­ jűleg a Napnak duzzasztó hatása is működik az ' egyenlítő vidékén, ott a víznek magasabb szín| táji állását is tapasztalhatni, mint más széles­ ségek alatt. A csatorna-rendszerek tehát, me! lyek az egyenlítőre majdnem merőlegesen irányzódnak, a napéj-egyen idején megtelnek vízzel s láthatókká válnak a sötétebb szürke 1 színeződés miatt, melyet a víz, a tenger felszíne okoz. Ilyen csatorna-rendszereket tűntet fel egyik rajzunk, mely Schiaparelli milanói csillagásznak 1894. évi június 9-én készített rajzának másolata. A Mars csatorna-rendszere Schiaparelli rajza után Az az általános meglepetés azonban, melyet (1890 jun. 9.) Schiáparellinek a Marson tett fölfedezései okoztak, csak fokozódott az említett csatorna­ rendszerek kettősségének fölfedezése által. A Marsról 1877-iki igen kedvező oppozitiója al­ kalmával készített térkép még semmi nyomát sem mutatja a kettősségnek, vagy csatornáknak egyáltalában : mert a megfigyelés ideje másfél hónapnál nem terjedt hosszabbra s a nap-éjegyen ideje még csak három hónap múlva követ­ kezett volna be; tehát a csatornák általában ! , vagy kevés vizet tartalmazhattak, vagy teljesen i ki is száradtak volt. 1879-ben, mikor a Marsot i I majdnem a nap-éj-egyen idejéig figyelték, már j észrevette Schiaparelli, hogy a Nílus-csatorna ; egy része kettősnek látszik; ugyanis a régen ismert csatornával egyközűleg s tőle mintegy 70 mérföldnyire, egy vele egyenlő szélességű másik csatorna halad, körülbelül 150 mért­ A Mars felülete. (A kis-kartali observatoriumban 1894 szept. 27-én készült rajz.) földnyi hosszaságban. A megfigyelések meg­ szakítása miatt bővebb adatokat nem lehetett nyerni, mások sem igazolták ezt a fölfedezést s így meglehetősen valószínűtlen volt, a csilla­ világítás határán, melyek kétségtelenül egyes gászok is kétkedéssel fogadták. Azonban 1882-ik hegycsúcsok lehetnek. Annál inkább lehetséges évi január 19-ikén csodálattal veszi.. észre ez az eshetőség a Mars felszínén— úgy mond — Schiaparelli, hogy a Nílustól nem messze egy minthogy a Mars kedvező oppozitio alkalmával másik csatorna látszik. Nem sokára több ily 350—520-szoros nagyítással sokkal közelebb kettőződés tűnt fel; egyesek, mint a Gehon, hozható szemünkhöz, mint a mennyire Holdunk szélesebbeknek látszottak, s február 24-ikéig van puszta szemmel nagyítás nélkül tekintve. összesen 20 ilyen kettős ; csatornarendszert Következtetését egy esettel is. megvilágítja a «Sirius» czímű csillagászati folyóiratban s kimuszámlálhattak meg. tatja, hogy a Perrotin áltál 1892-ik év június Ezt a fölfedezést már mások is igazolták, a hó.10-én észlelt kidudorodás, mely 0'2 látszó­ mi azt bizonyítja, hogy a látottak nem pusztán lagos magasságot mutatott, mikor a Mars távol­ egy ember képzelt látómányai, hanem, hogy váló' alappal bírnak. így a brüsszeli observa- sága a Földtől 52-6 millió angol mérföld volt, a tóriumon Schiaparellivel egyidejűleg figyelték Mars felszínén 1 "89 angol mérföld, vagyis 10 ezer a Mars bolygót Niesten és Stuyvaert, s ezek lábnál kisebb emelkedés. S ékkép a Marson szintén úgy nyilatkoztak, hogy a csatornarend­ olyan hegycsúcsok, melyek a földi hegyormokszereket s azok kettőződését tényleg fölismerték, hoz hasonló magasságúak, kedvező körülmények Schiaparelli fölfedezéseit tehát igazoltaknak között már észlelhetők Földünkről a Mars találták. A kaliforniai Lick-observatorium a fényhatárán, hol mint fényes kidudorodások Hamil ton-hegyen, az ő hatalmas refractorával tűnnek föl. Nem emelhető kifogás azon föltevés ' hason lókép figyelemmel kiséri a Mars felszínét ellen, hogy ezek hóval vannak borítva, mert s a csatornák kettőződését szintén felismerte. ha a sarki vidékek erős fényjelenségét a hóJelenlegi oppozitiója alatt a Ganges-csatornát tömegekről visszavert fény idézi elő: akkor látta már kettősen Holdén tanár, s így remélhe­ föltehetni azt is, hogy az ily magas hegylánczok tőleg a többi csatorna kettőződését is meg ormai is bizonyos évszakokban hóval borítvák; fogják figyelhetni a bolygó mostani kedvező s erre látszik mutatni az a körülmény is, hogy állásában. a kidudorodások nem egyenlő mértékben mu­ tatkoztak az oppozitio előtt és után, a mi a A Mars felületén újabban egy másik különös jelenségnek a Mars évszakaival fenálló bizonyos jelenséget is észleltek, mely nem kevésbbé összefüggésére mutat, így például arra, hogy leköté a csillagászok érdeklődését. A Mars nyáron a hegygerinczek ormain végbement korongjának a szélén ugyanis, a megvilágítás határvonalán egy fényes kidudorodást vettek hóolvadás miatt azok előttünk láthatatlanokká észre, mely a sötét háttérben mint elkülönített váltak. pontocska mutatkozott s rövid idő núlva ismét Mily csodálatos dolgok ezek! Csodálatosak eltűnt. Hasonlót észlelt már Terby is 1888-ban nem önmagukban, mert hiszen az ár-apály, és a Lick-observatorium 1888., 18*90. és 1892-ik hóolvadás, nyár és tél mi nálunk is megszokott években. 1890 július 6-án igen gondosan vizs­ dolgok; de csodálatosak mint a kutató emberi gálták e jelenséget Holdén, Schaeberle és Keeler ész vívmányai, mint fölfedezések, melyek a s megállapították, hogy a kidudorodások ki­ millió és millió mérföldnyi távolságokban levő emelkedések a Mars felszínén s így nagyobb világokról regélnek s oly jelenségeket találnak megvilágításuknál fogva nagyobb fényűek is ott a végtelenben, melyek Földünk jelenségei­ a sötét háttérben. Pickering is látta (Arequipá- hez oly annyira hasonlók, és hasonló lefolyá­ ban) a fényes kiemelkedéseket 1892-ik év súak. Ezek alapján méltán támadhat bennünk deczember havában, s felhőknek tartotta, me­ az a megnyugtató gondolat, hogy nem csak mi lyek az ő mérései szerint legalább 20 ang. lehetünk egyedüli eszes élő lények a világegye­ mérföld magasságnyira emelkedtek a bolygó temben, mert kell kívülünk másoknak is lenniök, fölött, tehát magasabban álltak, mint a mi földi kik velünk azonosak, vagy legalább hozzánk felhőinknél tapasztalható. hasonlók! WONASZEK A. ANTAL. Campbell azt hiszi, hogy ezek a fényes ki­ dudorodások a Mars fényhatárán valóságos hegylánczolatok, melyek némely esetben hóval vannak borítva s így jobban villognak, más esetben nincsenek hóval borítva s láthatatlanok. Bizonyításaiban a mi Holdunkra hivatkozik, melynél sokszor szabad szemmel is észrevehetni bizonyos fényes kidudorodásokat a meg-

^

45. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

EGYVELEG. * A gummi termés az Amazon folyam völgyén épen megkétszereződött a legutóbbi 15 év alatt. Az 1878. év nyara végén 7598 tonnányira (tonnánként 1000 kgr.) ment a Szedés, a múlt nyáron azonban már 15,725 tonnányi mennyiségre emelkedett a zsákmány.

Ml^jm.

41. ÉVFOLYAM.

751 A 'NEMZETI SZALON* MŰVÉSZEK ÉS MŰPÁRTOLÓK EGYESÜLETE.

és rnín? t r J , e n í 8 J a l k 0 8 8 ák meg a művészek t a k ^ r t l 0 k a l I ? n Í Ó ^ ü l e t é t . Jelen vol­ A magyar művészetnek újabb csarnoka s a tak eZ alkalommal: Margitay Tihamér, Roskoművészeknek kellemes otthona nyilt meg a kö- vics Ignacz, Mesterházy Kálmán, Gerster KálZel múlt napokban. Báró Eötvös Loránd közok­ S S . n ° k W 0 t t ó ' Istvánffy Gyula, Boross tatásügyi miniszter a közélet számos jelesének Gyula, Barabás Samu, Nagy Lázár, Zemplényi jelenlétében maga nyitotta meg az állandó mű- livadar es Kacziany Ödön. A fölszólalás általá­ kiállítást és műárucsarnokot. nos he yeslessel találkozott s a társaság azzal KiaiiiM* 01 CD "*"•*•• « " « • « « « — " « • Hogy mily fontos közművelődési hivatást fog a megállapodással oszlott el, hogy mennél előbb betölteni e szerényebb alapon kezdett, de jó és rendes ertekezletet tart e tárgyban. A kitűzött gzükséges intézmény, fölösleges bővebben fejte­ értekezlet Mesterházy Kálmán műtermében getni az előtt, a ki fővárosunk rohamos fejlődé­ tartatott meg s tüzetes tanácskozás után Mester­ házy Kálmán indítványára elhatározta az érte­ sét figyelemmel kiséri. A külföld nagyobb városaiban nem egy, ha­ kezlet, hogy azontúl minden összejövetel alkal­ nem számos ilyen természetű társulat mozdítja mával adakozni is fognak a tagok az előleges költségek fedezésére, de a nélkül, hogy magukat elő a művészeknek a vásárló közönséggel való vagy egymást nagyon megterhelnék. Mesterházy érintkezését. buzgalmának köszönhető, hogy a legszüksége­ Minálunk ez ideig egyedül a képzőművészeti sebb kiadásokra való költség rövid idő alatt társulat karácsonyi kiállítása nyújtott évente összegyűlt. Majd egy népes s a közélet néhány ROSKOVÍCS I.

Palmer K.

Gr. Zicny Jenő. Herdlicska őrnagy.

Az új tisztikar buzgó működése, legkivált pedig Gerster igazgató önzetlen fáradozása csakhamar lehetővé tette, hogy az egyesület nemcsak véglegesen szervezkedhetett, hanem egészen czélszerű és díszes hajlékot is talált a József-körút 45 sz. alatti épületben, hol ez évi okt. 26-án úgy az egyesületi helyiségeit, mint első kiállítását «Nemzeti Szalont* czím alatt megnyithatta. A fővárosi közönség örvendetes érdeklődéssel fogadta az új intézményt, mely a megnyitás napjától kedve nagy látogatottságnak örvend. Ez idő szerint százhetvenhat műtárgy (festmány és szobor) van kiállítva nyolczvanegy művésztől. A rendezés ügyes, jó ízlésű, s úgy a nappali, mint az esti villanyos világítás mellett zavartalanul szemlélhető a legkisebb műtárgy is. K—n Ő—n. * Múlt heti számunkban már fölemlítettük, mely művészeink vesznek részt festményeikkel

Id. Vastagít György.

r

Keleti Gusztáv. B. Burghardt Konrád.

Margitay T. Br. EÖTVÖS miniszter. Berzeviczy A.

Mesterházy

A NEMZETI SZALON MEGNYITÁSA.

- w - v . alkalmat a nagy közönségnek mű­ vészek és műveik megismerésére. Pedig már itt is Bzámosan vannak, a kik szívesen vásárol­ nának mérsékeltebb árú, de művészi értékű mű­ tárgyakat lakásaik díszítésére. Mostibie létesült egy állandó műkiállitás, mely a nyár kiét hónapját kivéve, egész éven át nyitva áll a müszerető nagy közönség előtt úgy is, mint kellemesen szórakozó hely, úgy is, mint jó és olcsó festmények piacza. Nem lesz érdektelen röviden elmondani keletkezése történetéből né­ hány adatot. A kezdeményezés Margitay Tihamér jeles festőművészünktől ered, ő hangoztatta már evekkel ezelőtt, hogy fővárosunkban művelődés­ ügyi szükség egy olyan intézet létesítése, mely művészek és műpártolók rendes találkozó helye jenné, s hogy ez csak egyesületi úton érhető el ^sikeresebben. Az eszme figyelmet és érdek­ lődést keltett s végre a múlt év deczember ha­ jában egy társas összejövetelen, a hol művészek 68 műpártolók voltak együtt, s épen Margitay e 8yik újabb festménye megvásárlásának áldo­ mását ülték, a művész egy tüzes szónoklata

előkelő egyénisége által is látogatott értekezlet, mely a «Metropol» szálloda nagy termében tartatott, egyhangúlag és lelkesedéssel kimondta az egyesület megalakulásának szükségét. Szá­ mos újabb értekezlet, szűkebb és szélesebb kör­ ben tartott tanácskozás után végre lehetővé lett az alakuló közgyűlés megtartása. Az alakuló közgyűlés gr. Zichy Jenő elnök­ lete alatt tartatott ez év márczius havában. Minden kellőleg elő levén készítve, véglege­ sen megállapíttattak az alapszabályok s nyom­ ban megtörtént az egyesület vezető tisztikará­ nak a megválasztása is. A választás eredménye a következő lett: Vastagh György elnök, Margitay Tihamér s Endrődy Sándor alelnökök, Gerster Kalman igazgató, Baumann Antal pénztárnok, Palmer Kálmán titkár, Mesterházy Kálmán gazda. Dr. Hartmann Elek ügyész. A tisztikar es a választmány szervezése után egy választás tor­ tént. Munkácsy Mihály, ki a közgyűlésen szeme­ lvesen jelen volt, lelkesedéssel dísztagga válasz­ tatott s e kitüntetés azonnal ünneplésen tudo­ mására is adatott a mesternek. |

K.

Baumann A. Gerster Kálmán. Kimnach László rajza.

vagy szobraikkal a «Nemzeti Szalont ez első kiállításában. A kiállított művek közül ez úttal a következőket mutatjuk be : Vastagh György (a "Nemzeti Szalon* elnöke) egy czigány leányt ábrázoló szép tanulmány­ alakot állított ki, de mint magántulajdont, a mi bizonyára nagy szíve fájdalmára van némely vásárolni szerető műbarátnak, mert az egy­ szerű, de mesteri ecsetre valló kép igán meg­ kapja a figyelmet úgy keresetlen természetes­ ségével, mint jellemzetességével és művészi színezésével. Vastagh Géza három képet állított ki, melyek közül az «Ivó oroszlán* nagyobb méretű kép, sziklából fakadó forrás mellett mutatva a ha­ talmas állatkirályt, a mint mohón szürcsöli a vizet. Than Mór jeles művészünk is három mű­ vet állított ki; köztük «Sappho utolsó óráiban* szirten ülve a tenger partján mutatja a nagy költőnőt klasszikus egyszerűségű fölfogással s hangulatos színezéssel. Kedves üde jelenség egy tanulmányfeje is, mely egy «Firenzei leányt* ábrázol.

^

7ő2 Újházy- Ferencz a «pusztai kerülő* czím alatt tőről metszett, jó, magyar életképet állí­ tott ki. Kimnach László «Haragszom rád* czímű életképével a bosnyák okkupáczió idejéről beszél. Egy csinos, gazdagon hímzett öltözetű bosnyák lány durczásan könyököl egy szék kar­ j á r a , hátat fordítva a nyalka bakának, ki egy szalmaszállal csiklandozza a nyakát. Igen sike­ rülten egyesíti a leány arczán az enyelgést a duzzogás tettetésével. Eitkán van alkalmunk tót életképet látni, s h a néha akad és kitűnően van jellemezve, bizo­ n y á r a érdeket kelt. Zemplényi Tivadar festett egy ilyen életképet, mely«Bacsó és Bacsinka* {juhász és felesége) czímmel egy tót házaspárt ábrázol napi foglalkozásuk közben. Igazi típu­ sai ez alakok a sárosmegyei tótságnak. Basch Gyula érdekes életképe, melynek czíme «Mülbach», a t e n g e r p a r t j á n ülő nőt ábrázol. Kitűnő tanulmány alapján készült alkotás. Kaczagtató humorral festett életképet állí­ tott ki Kacziány Ödön. «Sport-szenvedély» a czíme. Egy lengyel zsidót ábrázol a havas országúton, a mint esernyőjét ráfogja a távol­ b a n előtte ágaskodó nyúlra. Két szép asszony arczképével keltett figyel­ m e t Innocent Ferencz. Könnyű ecsettel s bizo­ nyos előkelő finomsággal állította elő mind a két képet. Mednyáiiszkji László tájképei igen lebilin­ cselik a műértőt keresetlen egyszerűségükkel s a nagy igazsággal és erős természeti érzékkel, mely bennük nyilvánul. Kiválóan sikerült a «Kárpáti részlet*, mely a késmárki és lomniczi csúcsot ábrázolja, elől a Fekete-patak völgyével. Aggházy Gyula «Paraszt udvar*-a igaz ha­ tású kép s élénk megfigyelésről tanúskodik. Hangulatos tájképekkel szerepel a «Nemzeti Szalon* gazdája, Mesterházi/ Kálmán. Az "Al­ kony* czímű mű egyike a leghatásosabbak nak.

A MILLENIUMI MŰEMLÉKEK BUDAPESTEN. A törvényhozás által a milleniumi ünnepélyek rendezésére kiküldött bizottság a napokban fogja tárgyalni azokat a javaslatokat és tervezeteket, me­ lyeket a kormány terjeszt elő, s melyek közé tartoz­ nak a fővárosban állítandó emlékművek is. E ter­ vekből a légimpozánsabbat, a millenium emlékszob­ rát és az országos műtörténelmi múzeum tervét, november 6-án mutatták be az «Otthon* írói kör­ ben összegyűlt társaságnak, íróknak, művészeknek ; kik nagy érdeklődéssel hallgatták Zala György szob­ rászunknak és Pulszky Károlynak, az országos kép­ tár igazgatójának ismertetését. Zala György részletes rajzokban is bemuttatta a milleniumi műemléket, melyet az Andrássy-ut vá­ rosligeti torkolatába terveznek, a hová gr. Andrássy lovagszobrát akarták eddig állítani. A milleniumi emlék szobrokbóllés építészeti részekből terveztetett; a szobrok az ő (Zala) művei, az építészeti kiképzést pedig Schickedanz Albert tanár, és műépítész ter­ vezte. Kiemeli, hogy az ezredéves történeti események sorozatát egy képben vagy szoborműben megörökí­ teni oly nehéz munka, melyre vállalkozni hiu feladat volna. Ezért tervezik az emléket úgy, hogy az egy, gyakorlati czélnak nem szolgáló, kizárólag művészi hatást czélzó arkhitekturában nyerjen megtestesítést, mely arkhitekturában a sok megörökítendő személynek és eseménynek plasztikai kifejezését el lehet helyezni és egyúttal összhangzó művészi égészett lehet alkotni. — A két művész lehetőleg azon volt, hogy eltérjen a sablonoktól s így sem az anynyira elhasznált diadalivszerű kőtömeget nem vették föl, sem pedig a színpadi diszítmény hatását keltő nyilt oszlopcsarnokot, sem a renaissance, sem az antikizált modern szoborcsoportozatokat. E helyett tanulmányozták a középkori magyar műtörténetet s ebből kombináltak egy olyan árnyalatot, mely a magyar művészet legfényesebb korszakaira. emlé­ keztet. Ez a román és góth átmeneti stylus, melyben az emlékmű építészeti része emelkednék. • Az emlék az Andrássy-út torkolatát képező város­ ügeti térre jön. Középpontja egy talapzat, melyen a hét vezér lovas alakja látható -r jelképezve & hon­ foglalás eseményét. A talapzat közepéből karcsú, 35 méter magas oszlop emelkedik ki, melynek tete­ jén az égből leszálló Gábor arkangyal tartja kezében a magyar királyság jelképét, a szent koronát. Ez az allegória a legendát adja viszsza a magyar szent korona küldetéséről. E szobor központja egy óriási körnek, melynek átmérője 80 méter, a háttere az az oszlopcsarnok, |

VASÁKNAPI ÚJSÁG. mely mintegy magyarázója a középső szobornak. Az oszlopcsarnok két negyedkörből áll s a közepén nyilt. A kápolnaszerű oszlopos csarnokok alatt szoborművekekben nyernek kifejezést az ezredéves múlt nagy eseményei az uralkodók személvében. Négy-négy, ívekkel összekötött oszlop 5—5 nyilt oszlopközt alkotna. Mindegyik pillér alatt s min­ den oszlopközben egy-egy fejedelem, összesen i4 király szobra foglalna helyet. A négy pillér alatt, mint leginkább kiemelkedő ponton : Üzent István, Nagy Lajos, Hollós Mátyás és Ferencz József szob­ rai, az egyik öt oszlopközbeii, Szent-István és Nagy Lajos alakjai közt, Szent László, Kálmán, IV. Béla, III. Endre és Róbert Károly szobrai, a másik öt oszlopközben pedig Mátyás ,és Ferencz József alak­ jai közt II. Lajos, I. Ferdinánd, II. Mátyás III. Károly és Mária Terézia szobrai fognak állani. Ezek az oszlopok, ívezeték" egy-egy közös talap­ zatról emelkednek majd ki s azt elül egy dombor­ műves szalag (fries) díszítené, a melyen a szobrász az iveken látható uralkodókkal összefüggő esemé­ nyeket adja elő, a jelenetéknek szoborszerű felsoro­ lásával. E szalagnak megfelelő területtel a mű há­ tulsó részén márványba vésik az ezredév egész tör­ ténetét, hatszor hetvenöt méteres távolságban, tacitusi rövidséggel. . . . . A két belső pillér ormán á hadi dicsőséget és a béke termékenységét, á két külső pillér ormán pe­ dig alakcsoportokkal a művészetet és a tudományt fogja a szobrász szimbolizálni Az építészeti rész kőből és a legnemesebb már­ ványból épül 279.040 frt költséggel; a szobrokat, domborműveket és a főoszlop fejét pedig érczből öntik, a többi nemes márvány. Költsége 523.600 frt. Az egész mű tehát 802.640 frtba kerül. Az al­ kotás nagyságáról fogalmat adnak a következő szá­ mok : a külső pillérek távolsága egymástól 80 mé­ ter, a belső pilléreké 20 m. A külső pillérek magas­ sága 16 m., a középső főemléké pedig, Gábor arkan­ gyal alakjával együtt 35 méter. A hallgatóság zajosan megéljenezte Zala elő­ adását. Pulszky Károly ezután előadta, hogy ennek az igen fontos műalkotásnak elkészítésére mindössze másfél év van. A pályázat kiírását is főkép azért mellőzték, mert ennek formaságai akadályozták volna a mű gyors kivitelét és zavarták volna mű­ vészi egységét, a mint ez már több szoborműnél be­ bizonyult. A kormány a mű elkészítésére Zalának és Schickedanznak egyenes megbízást adott, a kik­ nek képességeik kész biztosítékok arra, hogy igazán magyar és nemzeti, igazán művészi és kifejező al­ kotást fognak az ezredévre megteremteni. György Aladár szerint a mű előreláthatólag igen jó benyomást fog tenni, de jobb szeretné, ha az em­ lék a Gell érthegy ormán emelkednék. Azonkívül kívánatosnak tartja, hogy II. Lajos helyett IV. Béla szobrát készítsék el. Schickedanz felvilágosításul megjegyzi, hogy a műemléknek a városligetre néző részén kápolna­ szerű ékítóseket terveztek s ezekben elhelyezik a magyar nemzet nem koronás nagy alakjainak szobrait. Szóltak még többen is, fölvetve egy és más esz­ mét. A vitát Rákosi Jenő az tOtthon* elnöke fejezte be, köszönetet mondván Zalának és Pulszkynak a tervek megismertetéseért. Pulszky Károly ismertette meg ezután az értekez­ letet a millenium alkalmából tervezett orsz. műtörténeti múzeum eszméjével s az ügy mostani állá^ sával. Kiemelte a világ összes múzeumainak azt a hibá­ ját, hogy mindig akkor vannak nyitva, a mikor a hozzáértő, belőlük okulni tudó, művelt emberiség kenyere keresésével van elfoglalva. Ezért nem felel­ hetnek meg a múzeumok igazi czéljuknak. Az új múzeum tárai úgy lesznek tervezve, hogy este is hozzáférhessen a tanulmányozni akaró és műélveze­ tet kereső közönség, annál is inkább, mert most már a múzeumok legnagyobb réme, a tűzveszélytől való félelem, a villamos világítással a minimumra van redukálva. Ha nemzeti művészetet akarunk terem­ teni, az csakis egy önálló művészi központ létesítése által lehetséges. Az új múzeum két főcsoportból állana; ezek a szép­ művészetek történeti csoportja, és a magyar szépművészetek a 19-dik század elejétől fogva. A múzeumnak magvát képeznék már eddig i s : 1. A nemzeti múzeum szobormüvei és gipszöntvé­ nyei. 2. Az egész országos képtár. 3. A magyar törté­ neti képcsarnok. 4. A nemzeti múzeum képtára. Előadó különösen kiemeli, hogy a fősúlyt egy, lehetőleg teljes és az egész világ művészetét felölelő plasztikai gyűjteményre fekteti. Ilyen eddig csak kevés van. Teljésen' függetleníthetnők magunkat a bécsi mintától az egész múzeum szervezésében. Nem arra fektetné a fősúlyt, hogy egyes művészektől sok kép legyen, de arra, hogy minden jelentékeny iskola hires mesterei 2—3 képpel legyenek képviselve. — Arra a megjegyzésre, hogy hires mesterek képeiből már alig lehet valamit beszerezni, bemutat egy ere­ deti képet a florenzi iskola fénykorából. A kép

45.

gz Aji.

18H4. 4 1 . ÉVTOLYAM.

SZÁM. 1S94. 4 1 . ÉVFOLYAM.

Filippino Lippi egy remeke, melyet legutóbbi kőr­ útjában vásárolt. A modern művészetet lehetőleg teljesen fogják képviselni a múzeumban s a kiállítás idejére 200,000 frtot képek, 100,000 frtot szobrok vásár­ lására fognak fölvenni. A múzeumot a városligetben a jelenlegi néplátványosságok helyén akarják föl­ építeni s egyelőre 2 millió forint költség van reá szánva. Azt hiszi azonban, hogy ez a minimális öszszeg, ha azt akarjuk, hogy igazán számottevő mú­ zeumunk legyen. Az élénk éljenzéssel fogadott előadás után Rákosi Jenő elnök mondott köszönetet Pulszkynak is iga­ zán tanulságos és nagy anyagot felölelő előadásáért.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gyulai Pál költeményeinek új kiadása. A Franklin-társulatnál új, diszes kiadás van sajtó alatt Gyulai Pál költeményeiből, melyhez Rothfeldné Hirsch Nelli készítette az illusztrácziókat. E kiadás már ezelőtt másfélévvel terveztetett és van munká­ ban, és semmi kapcsolata nincs a költőnek úgyne­ vezett jubileumához. Gyulai Pálnak 1842-ben jelent meg első verse az «Athenaeum »-ban s így az ötven éves forduló már 1892-ben elmúlván, alkalom sincs a jubileumra. De különben is Gyulai Pál ellensége levén mindennemű személyes jubileumnak, minden ilynemű kísérletet határozottan visszautasított. Az ember tragédiája. Madách Imre örök becsű drámai költeménye új kiadásban jelent meg az Athenaeumnál. A tizenegyedik kiadás ez, a mi mutatja Madách művének nagy népszerűségét és elterjedését. Az új kiadás méltó a közönség érdek­ lődéséhez. A nyomás tiszta, Ízléses. Kitűnőn sike­ rültek Zichy Mihály illusztráczióinak heliogravure másolatai. E rajzokat eddig csak a múzeum képtá­ rában lehetett élvezni, mert másolataik gyöngén ütöttek ki. Mosta jóval kisebb alak is tisztán viszszaadja az eredeti nagy kartonok minden szépsé­ gét. A diszkiadású könyv ára 3 frt 60 kr. Milleniumi magyar történet. Az Athenaeum ki­ adásában nagy munka indult meg: A Magyar Nem­ zeti Történet tíz kötetben; képes díszmű a művelt közönség számára, szerkeszti Szilágyi Sándor, kit nemcsak mint jeles történetírót ismer közönségünk, hanem a «Történeti Életrajzok* köteteiből mint oly szerkesztőt, ki a történettudomány népszerűsítésére annyira ismeri a módokat, s illusztrácziók tekinte­ tében a régészet és história oly nagy érdekű emlé­ keit és tanulságait fűzi szemlélhető alakban az elő­ adás közé. Ez az új munka egyszersmind a magyar nemzet történetét azon a történetírási színvonalon mutatja be, melyhez a nyomozások és kutatások azóta juttatták, mióta a hazánk történelmét össze­ függőn megjelent utolsó nagyobb szabású munka után jutott. Ez idő alatt fejlődött ki nálunk a beha­ tóbb munkásság művelődéstörténetünk múltjának földerítése körül, azóta foglalt teret a történeti mun­ kák illusztrálása, a miben Szilágyi Sándornak oly nagy része van. A millenium alkalmára készülő tiz Kötet füzeten­ kéntjelenik meg, több ezerre menő illusztráczióval. szines képmellékletekkel, térképekkel, kézirati ha­ sonmásokkal, régi vagy egykorú rajzok igénybevéte­ lével, festőművészek közreműködésével. A nagy művet többen írják, mindenik korszakot olyanok', kik e korszak tanulmányozásával váltak ki. Az egységes szerkesztést pedig Szilágyi Sándor teljesiti. A bevezetés megírását Vaszary Kolos herczegprimás maga vállalta el s az egyes köteteket az egyes korszakok leghivatottabb történetírói: Fröhlich, Kuzsinszky, Marczali, Pór, Czobor, Fejérpataky, Schönherr, Fraknói, Károlyi Árpád, Angyal Dávid, Thaly Kálmán, Ballagi Géza írják. A műhöz Jókai Mór ir milleniumi epilógot. Az egyes rajzokat Mun­ kácsy, Feszty, Benczúr, Vágó, Zichy, Than, Dörre, Wagner, Lotz, Székely, Cserna, Neogrády, stb. ké­ szítik. Az első füzet már közkézen forog. Két önálló s 12 szövegbe. nyomott illusztráczió díszíti, Kitű­ nően sikerült heliogravure Vágó Pál rajza: «A ma­ gyarok Kiew előtt* a többi pedig részint hazai, részint oroszországi leletek s tájképek. A szöveg — Marczali Henriktől — a történeti és nyelvészeti kutatások eredményeinek feldolgozása. Élénken domborítja ki ezt a mythikus korszakot s foglalja össze a hagyomány és történet igazságait. Egy füzet ára csak 30 krajezár. Megrendelhető (az első fü­ zet mutatványul is) a kiadó-társulattól (Athenaeum könyvkiadóhivatala) és minden könyvkereskedéstől. A föld és népei. Népszerű földrajzi és népismei kézikönyv.-Irta György Aladár. Második, újból

7

h

irt kiadás. Első kötet : Amerika. Budapasi, kiadja Mehner Vilmos, 1894.— E 628 lapra terjedő s nagy szám" szövegközi rajzon kivűl sok szines nyomású képet és térképet is tartalmazó mű, eredetileg Bell wald hasonló jrányú munkájának az átdolgozása volt, jelen alakjában ellenben egészen önálló földolgozás­ ban, vagyis egészen új munka gyanánt jelenik meg a könyvpiaezon. György Aladár régi ismert és be­ csült művelője a föld- és néprajzi tudománynak. Nagy készültségével pontosság és lelkiismeretes alaposság párosul; igy e nemben olyan kalauz, a kire megnyugvással bizhatja magát a föld és népei­ nek megismerése iránt érdeklődő művelt olvasó, sőt a szakember is. Növeli munkája becsét az élénk, világos előadás. A jelen munka első kiadása óta 15 év telt el, mely idő alatt igen sok új megfigyelés, sőt fölfedezés is történt a tudomány terén. S a szer­ zőt főleg már épen az indította a teljesen önálló földolgozásra, hogy ez újabb vívmányokat az ere­ deti munka tervének és alakjának minden korlá­ tozása nélkül fölhasználhassa. A jelen első új kötet Amerikát ismerteti részletesen. A becses és egy­ szersmind csinos kiállítású könyvet , mely díszes vászonkötésben is megrendelhető, ajánljuk a mű­ velt magyar közönség és a tanulni szerető ifjúság figyelmébe. Imakönyv. »Hit, remény, szeretet*, imakönyv, mívelt katholikusok számára, irta Sujánszky Antal, az esztergomi főkáptalan nagyprépostja. Harmadik kiadás, Megjelent az Athenaeumban. Ara 1 frt 20 krtól feljebb. Költemények. I r t a Jánossy Zoltán. Kiadja a •Csokonai* nyomda és részvénytársaság, Debreczenben. Az előttünk fekvő 14 ives kötet oly sűrű nyomású, hogy kissé pazarabb kiállítás mellett tartalmával bízvást meg lehetett volna tölteni kétekkora kötetet is. Szerző tehát mindjárt először jó­ kora tömeggel lép a nyilvánosság elé. A termékeny­ ség azonban csak akkor érdem, ha arányban áll vele a költői teremtő erő gazdagsága, különben határozottan hiba. Lépten-nyomon érezzük ezt a régi igazságot Jánossy Zoltán kötetének elolvasása közben. Látjuk, hogy a kötet irodalmilag mívelt, tehetséges ember munkája, a ki nincs költői ado­ mány híjával, de a kiben nincs sem elég gondolatbő­ ség, sem elég teremtő képzelem, és a ki mégis ontja a verset a helyett, hogy költői gondolatait kigömbölygetni, megérlelni igyekeznék lelkében. — Nagy elő­ szeretettel ir elbeszélő költeményeket, melyek tárgyát majd a történelemből, majd a mondák világából, majd a népéletből, majd a képzelet országából me­ ríti. Többnyire elég csinos darabok ezek, de csak a lyraivagy leiró elem teszi azokká, a jellemfestós és a költői alakítás már jóval fogyatékosabb bennük. A kötet nagyobb felét szerelmi dalok teszik, melyekben azonban sem a gondolat eredetisége, sem az érzel­ mek mélysége nem kapja meg az olvasót. Az is hát­ ránya a költőnek, hogy nyelvében nincs meg a kellő szín, erő, fordulatosság s ha egy népi naiv gondo­ latot akar elmondani, ez, a féligprózai nyelv nehéz­ kes nyűgében hamar köznapivá válik. Például egyik versében azt mondja, hogy ha majd kedvesével egy­ máséi lesznek, faluvégén, fehér házban, rózsás kert közepén laknak, a háztetőn galambok csókolóznak, csókra tanítva. Aztán ily prózai nyelven fejezi be: •Avagy talán, ha a galamb Csókolni elfeledne: Mi fogjuk őt tanítani Az édes művészetre. A kötet évszám nélkül jelent meg, a m i nagyon emlékeztet arra a régi jó szokásra, midőn a könyv dátumát ilyenformán jelölték meg: «Nyomatott ebben az esztendőben*.De bizony az évszám hiánya nem igen biztosít örök ifjúságot e gyűjteménynek. Magányos úton czím alatt megjelenő újabb költeményeire hirdet előfizetést Palágyi Lajos, az ujabb költői nemzedék ismert tehetséges tagja, I frt 50 krjával. Megrendelhető szerzőnél Buda­ pesten, Miksa utcza 17. sz. a. A kötet a télen jelenik meg. «A kerepesi-uti temető* czímmel lapunk munkatársa, dr. Kovács Dénes, közérdekű füzetet bocsátott ki. A könyv részletes leírását adja a. keíepesi-uti temetőnek és betűsorban közli mindama nevezetes államférfiak, irók és művészek névjegy­ zékét, a kik a kerepesi-uti temetőben aluszszák örök álmukat. A könyvnek, mely több rajzzal van dí­ szítve, növeli használhatóságát a mellékelt térkép, melyen pontosan ki vannak tüntetve a nevezetes sírhelyek. A térképet Péter János tanár állította össze. A csinos kiállítású füzet kapható minden könyvkereskedésben és ára 20 krajezár. A Nemzeti Szalon, a festők és műpártolók al­ kudó kiállítása, a közönségnek nemcsak azt az

7Ő3

J&SÁRNAPI ÚJSÁG. érdeklődését találta meg, hogy sokan látogatják (ahg tíz nap alatt kétezren), hanem - a mire főképen alapították az új intézetet — a vásárlások is kedvezőn indultak. Vevője akadt eddig 30 fest­ ménynek, a mi kedvező jel. A klub helyiségeiben is élénk az élet, s erről az oldalról szintén érvényesül a «Nemzeti Szalon».

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Magyar tud. akadémia. A magyar tud. akadémia a múlt héten ünnepelte alapítójának, gr. Széchenyi Istvánnak emlékezetét, melynek most már minden esztendőben egy-egy külön ülést szentel. Tavaly az első osztály (nyelvtudomány és szépirodalom) kezdte meg az évi Széchenyi-ünnepek sorozatát, az idén pedig, e hó 4 ikén, a második osztályra került sor és dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár fejtegette Széche­ nyinek a magyar magánjogra való hatását. A díszteremben tartott ülésen megjelentek Wekerle és Szilágyi miniszterek is. Az elnöki helyet b. Eötvös Loránd foglalta el, rövid beszédet mon­ dott, utalt Széchenyi munkásságának kiterjedt vol­ tára, majd fölkérte Pulszky Ferenczet, hogy nyissa meg az ülést. Pulszky Ferencz üdvözölvén a megje­ lenteket, átadta a szót Vécsey Tamásnak, a ki ezután érdekesen fejtegette, hogy Széchenyi újjá­ alakította a magyar magánjogot, a melynek fejlődé­ sét addig a rendi alkotmány megbénította. Tanul­ mányozta a jogtudományt s mindenkit hasonló tanulmányokra serkentett. A rendiség idejét multa— azt hangoztatta — s modern, demokratikus szel­ lemben kell átalakítani a magyar jogot, melynek kiépítését első sorban a magánjogon kezdte. Szé­ chenyi az első ember, a ki a jogi és gazdasági élet összefüggésére gondol s a ki a jogot erős czéltudatossággal a gazdasági élet szempontjából mérlegeli. Nagy hévvel és nagyon élesen harczolt Széchenyi az ősiség ellen is ; a «Stádium »-ban s a parlament­ ben és a kaszinóban folyvást küzdött a rendiség ellen. 1842-ben törvényjavaslatot dolgozott ki az ősiség eltörléséről, mely erős ellenzésre talált. «A kérdés — úgymond Széchenyi — sok köhögést oko­ zott, mert nagyon poros volt.* Csak az 1848-ik év márcziusi eseményei szabadították föl az országot az ősiség bénító hatásától. Széchenyinek tulajdo­ nítható, hogy a magyar jogtudósok gyakorolni kezd­ ték a szabad kritika jogát s hogy magyarul kezdték írni a jogi könyveket és a régieket lefordítani latin­ ból. A magyar nyelv megóvása érdekében alapította az akadémiát is. A felolvasást nagy tetszéssel fogadták. November 5-ikén rendes heti ülése volt az aka­ démiának Zichy Antal elnöklete alatt. Némethy Géza mint levelező tag székfoglalót tartott ily czím alatt: «Szövegkritikai adalékok Firnicus Maternus asztrológiájához.* Firnicus Nagy Konstantin császár korában élt és terjedelmes mun­ kát irt a csillagjóslásról. Nagy Gyula bemutatta á • Königsbergi töredék* újabban felfedezett részeit, a melyek legrégibb irott emlékei nyelvünknek. E nyelvkincseket a königsbergi egyetemi könyvtárban Schwenke doktor fedezte fel, öt pergament lapot fejtvén ki egy tokból. A csonka sorokból is lehet egy-egy értelmes mondatrészt kapni. A lelet külön­ ben valami officium maradványának látszik, mert Jézus születéséről, Gábriel arkangyal követségéről és a boldogságos szűz tiszteletéről szól. A tartalmat a fölolvasó — mint bejelentette — Szamota István nyelvészszel egyetemben betűzte ki. Megéljenezték őket. — Végül Zichy Antal adta hirül, hogy Kazinczy Ferencz levelezéseinek V. kötete dr. Váczy János bevezetésével megjelent. A történelmi társulat nov. 7-iki ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult, mert Th aly Kálmán és Pettkó Béla a Kossuth-család őseiről és múltjáról tartottak előadást s megjelent az ülésen Kossuth Ferencz és i?tííí/cai/né-Kossuth Lujza is. A hallgatóság szoron­ gásig megtöltötte az akadémia elsőemeleti termét. Thaly Kálmán bemutatta a Kossuth-család régi* czimeres levelét, s azt a véleményét nyilvánította, hogy a Kossuth-név a római Cossuthius-októl szár­ mazhatott. A czimeres levél Mátyás királytól való, a czímer 1479-ből. Jelentősége van annak, hogy a czímer belsejében kos van, (tehát nem zerge, vagy kecske, mint a hogy némelyek állították). Ebből ki­ tűnik, hogy ez a czímer az úgynevezett beszélő czímerek közé tartozik, mert a benne levő czí mértani állat-alak ethimologiai kapcsolatban áll a névvel. Ezzel világossá lesz, hogy a Kossuth név eredeti magyar s igy a család sem lehet szláv eredetű, noha az ujabb időkben — különösen a csehek— azt akar­ ták kimutatni, hogy Kossuth Lajos szláv, még pedig cseh eredetű. A fölolvasást tapsokkal fogadtak. — Pettkó Béla a Kossuth-család levéltárát ismertette, a melyet a nyáron tett kutatásaik alkalmával Thaly Kálmánnal együtt tanulmányoztak. A Kossuth-család levelesládáját eddig Kossuthon őrizték; most azoban már a család Turóczmegye levéltárában helyezte el.

A gyűjteményben 74 okirat rendezve van, a nagyobb rész azonban nincs. Több okiratot ismertetett a fel­ olvasó, kit szintén megtapsoltak. A Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda e hó 4-én tartotta 21-ik rendes köz­ gyűlését. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági je­ lentés felolvasása után a közgyűlés abban állapo­ dott meg, hogy f. évi 21-ik szelvény 13 frt 50 kr.jával fog beváltatni. Megválasztattak : az igazgatóságba: dr. Gyulai Pál, dr. Heinrich Gusztáv, dr. König Gyula, őrgróf Pallavicini Ede ; — az irodalmi tanácsba: dr. Arany László, dr. Badics Ferencz, dr. Hampel József, Kónyi Manó, Nagy Miklós, dr. Vécsey Tamás, — a felügyelő bizott­ ságba: Fabiny Gyula, Glatz Henrik, Trebitsch Ignácz. A földrajzi társaság nov. 8-iki ülésén nagy ér­ deklődéssel hallgatták egy Mexikóban lakó hazánk­ fiának, Bánó Jenőnek (Bánó József képviselő fiá­ nak) felolvasását, ki több óv óta Mexikóban kávétermesztéssel, foglalkozik, s a napokban jött haza látogatásra. Észak-Amerikában, Közép-Amerikában sokat utazott, s itt szerzett tapasztalatait adta elő, kivált a Mexikó városától Veracruz kikötőig tartó útról.

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A kolozsvári ref. theologiai akadémia. Hazafias szép ünnepe volt Kolozsvárnak'nov. 4-én. A kolozs­ vári ref. theologiai akadémiának, mely mint fakultás kapcsolatba hozatik a kolozsvári egyetemmel, alap­ kövét tették le, de egyúttal koszoruünnepély is volt. Délelőtt ünnepélyes istentiszteletet tartottak a külmagyar-utezai ref. templomban. A reformáczió emlékünnep alkalmi szónoklatát Tóthfalusi József püspöki titkár mondta.Délelőtt 11 órakor kivonultak a theologiai intézet hatalmas és impozáns épületé­ hez, mely Feszty Gyula tervei szerint készült és Kolozsvár leghatalmasabb épülete. Nagy és diszes közönség gyűlt össze, s minden felekezet képviselve volt, a románokon kivül. Megjelent b. Bánffy Dezső képviselőházi elnök főgondnok, gróf Kun Géza főgondnok, Ferencz József unitárius püspök, Biró Béla plébános kanonok, Eisler József főrabbi, Albach Géza főpolgármester. Az ünnepélyt Száiz Do­ mokos püspök emelkedett szellemű imája nyitotta meg; aztán Kolozsváry Sándor felolvasta az alapkőbe helyezendő okmány terjedelmes szövegét, melyben az intézet alapításának és építésének története tömören elmondatik. Az okirat kiemeli Szász Do­ mokos püspök páratlan buzgalmát és lankadatlan fáradságát, hogy éjet-napot nem ismerve, megal­ kotta az intézetet. A közönség lelkesen megélje­ nezte a főpapot. Ezután az okmányt az alapkőbe helyezték s megkezdődtek a kalapácsütések, min­ denki egy-egy jelmondattal. A pompás palota már a jövő évi szeptemberben megnyílik. Délután lelkes hangulatban lefolyt lakoma volt, a melyben 300-an vettek részt.,Az első felköszöntőt báró Bánffy Dezső mondta a királyra, Kolozsváry Sándor a kormányra, benne báró Eötvös József méltó utódára, Eötvös Loránd miniszterre, Szász Geró esperes báró Bánffy Dezsőre, Széchy Károly egyetemi tanár szívből jövő hatásos toasztot Szász Domokosra, gr. Künn Géza, ki annak idején ellenezte a theologiai fakultás létesítését, szintén Szász Domokosra elismerésével, Szász Domokos kegyeletesen megemlékezett az első alapítóról, gróf Mikó Imréről és a többi elhunytak­ ról, kik az ügy érdekében küzdöttek; felköszöntőjét a főgondnokok éltetésével végzé. Sándor János espe­ res a felekezetek képviselőire emelte poharát. Most szép jelenet következett; a felekezetek képviselői rendre fölemelkedtek és lelkes beszédet mondtak: Ferencz József unitárius püspök, Graz Mór luth. lelkész, Biró Béla kanonok, dr. Eisler főrabbi, és mindannyian Szász Domokos püspökre ürítették poharukat. Dr. Groisz Gusztáv, a kath. státus tagja , az uj theologiai intézetre és Szász Domokosra, Bartha Lajos esperes az egyetem tanári karára mondtak felköszöntőket. Gyarmathy Zsigmond Kolozsvár városára, Albach polgármester Kolozsvár nevében az uj intézetre. Szász Károly képviselő annak kijelentésével kezdte toasztját, hogy leg­ jobban szeretett volna azokért is poharat emelni, kik nem jöttek el (a gör. kath. és keleti egyházakra czélozva, melyek bár meghíva voltak és tüntetőleg távol maradtak,) poharát Feszty építészre, a tervezőre emelte. Felolvastak nagy szánu üdvözlő táviratokat és iratokat, köztük Kun Bertalan püspöktől, Hege­ dűs Sándor képviselőtől, Szász Károly püspöktől, stb. S ; mó Lajos 500 forintos alapványt tett üdvözlő ira­ tában. A lakoma a felekezetek közötti egyetértésnek és szeretetnek fényes manifesztuma volt, méltó befe­ jezése az ünnepélynek.

MI ÚJSÁG? A királyi pár e hó 3-ikán távozott el Gödöllőről Bécsbe. A király a budapesti szegények és szűköl­ ködők részére ötezer, a gödöllői szegények és szű­ kölködők részére pedig hárpmszáz, összesen 5300

r

754 frtot, továbbá * mármarosmegyei árvízkárosultak segélyezésére egyezerötszáz frtot adományozott. J ó z s e f Á g o s t ffihwcaag,ki B r n a i i h e helyeztetett át, e h ó 7-ikén távozott el Pozsonyból nejével, Au­ guszta herczegnővel. A városi hatóság az indóház­ b a n vett búcsút a főherczegi pártól. V ö r ö s m a r t y u n o k á j á n a k e s k ü v ő j e . Széli Kál­ m á n orsz. képviselőnek, a volt pénzügyminiszter­ n e k és nejének V ö r ö m a r t y Ilonának Ilonka leányát, V ö r ö s m a r t y Mihály unokáját, n o v . 5-ikén vezette oltárhoz a gosztonyi k a t h . t e m p l o m b a n Bernrieder J á n o s tartalékos h u s z á r h a d n a g y és tolnamegyei földbirtokos. Az egyik t a n ú Vörösmarty Béla kir. táblai elnök volt, a költő fia. A Kossuth-testvérek a nemzeti múzeumban. Kossuth Lajos Tivadar, k i csak azért j ö t t Buda­ pestre, hogy halottak napján, koszorút tegyen atyja sírjára, m á r e h ó 3-ikán visszautazott Nápolyba. E l u t a z á s a előtt bátyjával, Kossuth Ferenczczel, meg­ látogatta a n e m z e t i m ú z e u m gyüteményeit, s főleg a k ö n y v t á r b a n időztek hosszú ideig, m e r t o t t v a n el­ helyezve a K o s s u t h család czimere, a melyet Mátyás király adományozott. A régi m a g y a r nyelvemlé keket n a g y érdeklődéssel nézték végig, v a l a m i n t a K o r v i n á k a t is. Hasonlóképen nagy figyelemmel szemlélték m e g a régiségtárt, hol dr. Hampel József kalauzolta. Kossuth k é t fia e h ó 3-án megjelent báró Eötvös L o r á n d közoktatásügyi miniszternél és felajánlotta a n e m z e t i m ú z e u m n a k édes apjuk n a g y é r t é k ü adresse-gyüjteményét, melyet Kossuth a világ m i n d e n részéből k a p o t t és a nagy halott ereklye-tárgyait, igy a z t az ágyat is, a melyben meghalt. A minisz­ tertől-Pulszky F e r e n c z h e z , a Múzeum igazgatójához m e n t e k s előtte is ismételték az ajánlatot az ado­ m á n y r ó l , és á t a d t á k az erről szóló okiratot. U g y a miniszter, m i n t a a m ú z e u m igazgatója örömmel fogadták az a d o m á n y t . — A múzeum e n a p o k b a n a közelebb e l h u n y t Tomory Anasztáz hagyomá­ nyából is k a p o t t egy életnagyságú, bronzból készült, beoses Apolló-szobrot, mely valószínűleg a r ó m a i a k korából való, továbbá Vörösmarty Mihálynak atillá­ j á t és egy k ö l t e m é n y é n e k kéziratát s több apró régiséget. V a j d a J á n o s j u b i l e u m a . Vajda J á n o s ötven éves irói j u b i l e u m a ügyében értekezlet volt az • O t t h o n i társalgó t e r m é b e n . Endrödy S á n d o r indítványozta, h o g y fárasztó ünneplések h e l y e t t i n k á b b kérvé­ nyezzék a kormánytól, hogy szavazzon m e g egy nagyobb évdijat a költőnek, ki ötven éven á t a n n y i gyönyörű költeménynyel gazdagította a m a g y a r iro­ d a l m a t . Az értekezlet erre kimondta, hogy kér­ v é n y b e n fordul a v a l l á s - é s közoktatásügyi minisz­ terhez, emelje fel a költő évdiját k é t ezer forintra. A k é r v é n y t körözni fogják az összes szerkesztősé­ gekben, a z u t á n a bizottság tagjai fogják aláírni és és igy nyújtják b e a kultuszminiszterhez. S z e m e r e B e r t a l a n s z o b r a . Szemere B e r t a l a n 1848-iki belügyminiszternek Miskolczon felállítandó szobrára a főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága 2 0 0 frtot h o z o t t javaslatba. A szultánok kincsei a kiállításon. Vámbéry A n n i n p á r n a p p a l ezelőtt visszatért K o n s t a n t i n á ­ polyból, h o l a z é r t időzött, hogy engedélyt n y e r h e s ­ s e n az o t t a n i m a g y a r t ö r t é n e t i tárgyak b e m u t a t á ­ s á r a a milleniumi kiállításon, továbbá hogy a m a ­ g y a r t ö r t é n e l e m b e n szereplő szultánok kincseit, fegyverzetét, egyéb emléktárgyait is b e lehessen m u t a t n i . A szultán k i t ü n t e t ő szíveséggel fogadta Vámbéryt, s m e g e n g e d t e , h o g y a t ö r t é n e l m i tárgyak B u d a p e s t r e h o z a s s a n a k . Sok a z o n b a n n i n c s Kon­ s t a n t i n á p o l y b a n ; ezek az emlékek el v a n n a k szórva az egész török földön. A kéziratok, melyeket m á r ismerünk, m i n d a kiál­ lításba kerülnek, úgyszintén a k ö n y v t á r tárgyai is ; ezek közt sok nagybecsű ereklye, m i n t a I I . Lajos udvari p a p j á n a k imádságos könyve, melyet a m o ­ hácsi csatatéren találtak a törökök, az o t t elesett p a p p a l . Találtak a császári- m ú z e u m o k b a n továbbá olyan ágyukat, melyeket Szigetvárból vittek «1 a t ö r ö k ö k ; rajtuk v a n az évszám és I. F e r d i n á n d neve ; hosszú m a g y a r kardokat, Mátyás fekete sere­ géből való sisakokat, pajzsokat, stb. Nagyon é r d e ­ kes Mátyás templomából való két n a g y g y e r t y a t a r t ó az Aja Szófia mecsetben ; ezeket azonban n e m le­ h e t elhozni, m e r t valószínűleg forradalom t ö r n e ki m i a t t u k . A szultán megengedte a szultánok kincsei­ nek elszállítását is, de azt kívánja, hogy a rengeteg értékű k i n c s t á r n a k a milleniumi kiállításon külön alkalmas kioszkot építsenek, melyben az őrizetet a szultán emberei teljesítik ; Ő vitetné a kincseket B u d a p e s t r e , o t t emberei t e n n é k közszemlére s azok i* vinnék haza. Végleges döntés e tekintetben azon­

VASÁKNAPI ÚJSÁG. ban csak a jövő évre várható, a m i k o r a kiállítás épületei elkészülnek s a milliomokat é r ő kincsek elhelyezéséről gondoskodni lehet. Erzsébetváros A .hatóságok é s a millenium. (Fogarasmegye), m i n t levelezőnk irja, a milleniumot négyosztályu algymmnáziumának főgymnáziummá való kiegészítésével akarja megünnepelni. — Sza­ badka a m i l l é n i u m r a azt a történeti jelenetet festeti meg, a m i k o r Mária Teréziának a városnak a d o t t szabadalmát a királyi biztos kihirdetés végett a város hatosága és közönsége elébe terjeszti. A képre a város nyolczezer k o r o n á t szavazott meg. Zichy Mihály vázlatai I I I . S á n d o r czárról. A • Times* közlése szerint Zichy Mihály festőművész hazánkfia, a k i a m e g h a l t czárt m i n d e n útjában ki­ sérte, és életének m i n d e n nevezetesebb jelenetét rajzban niegörökítette, érdekes m u n k a kiadására szánta el magát. Azokat a rajzokat ugyanis, a m e ­ lyek a caárra vonatkoznak és a melyek ugy művészi kivitelüknél, m i n t bizalmas voltuknál fogva rend­ kívül becsesek, egy kötetben fogja kiadni, a mely a czárnak képekből összeállított életrajza lesz.

45. «ZÁM. 1894. 41. KVTOLYAM.

i m á t , a bukaresti m a g y a r dalárda énekelt, Bartalus J á n o s lelkész pedig a szószékről t a r t a l m a s emlókbeszédben m é l t a t t a Veress S á n d o r n a k k ü z d e l m e k b e n , n e m e s törekvésekben gazdag és tanulságos életét. A szép beszéd u t á n a b u k a r e s t i m a g y a r d a l á r d a összhangzó éneke következett. Veress S á n d o r m i n t m é r n ö k 20 évig m ű k ö d ö t t R o m á n i á b a n . Mint az ország legkiválóbb szakférfiát kiváló figyelemben részesítették az ország intézői. A b u k a r e s t i m a g y a r ­ ságnak is ő volt vezére. A család a Veress S á n d o r halálának évfordulója emlékére 1000 frtos alapít­ ványt tett, hogy abból a bukaresti ref. egyház, a sa­ j á t czéljaira beszedni szokott m a g a s stóladijakat majdan fedezhesse. A f ö l d a l a t t i v i l l a m o s v a s ú t . A főváros neveze­ tes közlekedési v o n a l á n , az Andrássy-ut alatti vil­ lamos vasúton nagyon serényen dolgoznak. Milyen költséges és nehéz m u n k a ez, eléggé m u t a t j a a z , hogy m é t e r e n k i n t körülbelül ezer forintba kerül, az egész pedig 3.600,000 frtra v a n számítva. M a m á r a városligettől az oktogon-térig kész az alag­ út. D e ez csak kis része, m e r t az a l a g ú t egész a G i ­ zella-térig terjed. Kettős vágány lesz rajta, a h a j t ó villamos erőt felülről kapja. Az alagút s z á m á r a az ut középső részét kiássák, aztán az alját, oldalát betonból építik, v a l a m i n t a boltozatot is, melyet ezenkívül vastartók biztosítanak. E n n e k fölibe j ö n az utczaburkolat. Az eddigi m u n k a h a l a d á s a u t á n Ítélve, a nevezetes vasúti alagút csakugyan elkészül 1896 májusára, a kiállítás megnyitására.

A c z á r h a l á l a . I H . S á n d o r czár holttestét nagy gyászpompával viszik az európai orosz birodalom legdélibb részéből föl éjszakra, Szentpétervárra. Katonaság áll sort a vasút m e n t é n , a m e r r e a h a ­ lottas m e n e t elvonul, lassan, és megállásokat t a r t v a F ö l d r e n g é s F i ú m é b a n . József főherczeg távira­ a nagyobb községeknél és városoknál. Az ágyúk tilag értesítette a központi meteorológiai intézetet, dörögnek, a h a r a n g o k zúgnak. A birodalmon k e ­ hogy F i ú m é b a n e h ó 2-án d é l u t á n t i z e n k é t ó r a h á ­ resztül hosszan t a r t az a gyászmenet Livádiától r o m perczkor, h á r o m másodperczig t a r t ó földren­ gésszerű lökés volt érezhető. A lökéseket az egész kezdve. városban érezték. M á s n a p d é l u t á n 2 ó r a ö t perez A czár holttestét aranynyal borított koporsóban « h ó 7-ikén vitték el Livádiából, a czári család | és h a r m i n c z másodperczkor ismétlődtek a lökések, de m á r csak k é t másodperczig t a r t ó földrengést kíséretében a tengeri kikötőben, h o l hajóra téve, éreztek. Szebasztopolba szállítják, s o n n a n viszik vasúton Szentpétervárra. V a s á r n a p r a várják a halottat az A Szegzárdon felállítani szándékolt Garayősi koronázó városba, Moszkvába, a hol 2—3 n a ­ | s z o b o r ügyében alakult végrehajtó-bizottságtól l a ­ pig az Arkangyal-székesegyházban lesz ravatalra p u n k m ú l t h e t i s z á m á n a k G a r a y szobráról szóló helyezve. Odaérkezik I I . Miklós czár is, az özvegy közleményére vonatkozólag helyreigazító sorokat czárnéval, a nagyherczegekkel. A szentpétervári t e ­ k a p t u n k . Ezek szerint a szobor ü g y é b e n eddigelé metés napja m é g nincs meghatározva. végleges döntés n e m t ö r t é n t , s igy valótlan az a h i r , m i n t h a a kivitellel Szárnovszky F e r e n c z bízatott A czári családban a temetésre és a mennyegzőre volna meg. — Zala és Stróbl szobrászművészek egyszerre készülnek. I I . Miklós czár lakodalma Alix voltak ugyan m á r Szegzárdon, d e m e r t a pályázati hesszeni herczegnővel m e g lesz még novemberben, föltételek szerint h á r o m budapesti s z a k é r t ő n e k kell mielőtt az orthodox egyház ádventi nagy böjtje b e ­ l e n n i a szűkebb körű biráló bizottságban s a har­ következnék. A herczegnő, kit rokonszenves, szelid m a d i k szakértőül felkért F i t t l e r Kamill u r n o v e m ­ és szeretetreméltónak m o n d a n a k a tudósítások, nov. ber közepéig P a r i s b a n időzik, a végleges döntést 2-ikán, a I I I . S á n d o r czár halálát követő n a p o n ezen időig kellett elhalasztani. t é r t át a livádiai palota kápolnájában az orthodox vallásra, s Alexandra Feodorovna nevet vett f ö l ; — A m a g y a r tüzifecskendők a lembergi kiállí­ ugyanakkor törtónt m e g a gyürü-váltás is. t á s o n . A zászlót a h á b o r ú k korszakában legelöl V i v ó - e s t é l y . Halász Zsiga, a magyar athletikai lobogtatta a magyar, d e az i p a r t e r é n m i n d i g m a ­ gunk előtt láttuk a n é m e t e k e t és cseheket. F o r d u l t az klub vivómestere a m ú l t h é t e n megnyitotta Ízléssel idő kereke, a lembergi kiállításon legalább egy osz­ és k é n y e l e m m e l berendezett vívó- és tornahelyisé­ tályban megvertük az összes külföldi g y á r a k a t . K é t geit, (Károly-körut 16. sz.), a mely alkalommal kard, törekvő i p a r v á l l a l a t u n k n a k köszönhetjük ezen dia­ vítőr és box mérkőzések történtek a meghívott dí­ dalt. A fecskendő-osztályban a legelső kitüntetést, a dkzoklevelct a Tarnóczy-gyár Budapesten kapta, a szes közönség előtt. második díjat egy a r a n y érmet, a Walser-gyár B u d a ­ A mérkőzés Hartl bécsi vívómester, Vay Lajos pesten, a h a r m a d i k dijat, a r a n y é r m e t , C z e r m a k B . gróf és Halász Zsiga között m e n t végbe. E z u t á n ököl­ gyára Tepliczen, a negyediket R. A. Smekal S z m i vívás, majd t o r n a m u t a t v á n y o k következtek, különö­ ehovban, az ötödiket Liebl J . G . B i b e r a c h b a n , a sen szép volt Halásznak és Portelekynek box-iskola hatodikat, ezüst érmet, E . C. Flader, S o r g e u t b a l b a n , vivása. Halász Angolországban t a n u l t boxolni, o t t a hetediket ezüst érmet, Rozen A n t a l K r a k k ó b a n , a szerezte boxmesteri oklevelét és a magyar athletikai riyolczadikat ezüst é r m e t , Doute R. F r . B i a l a n és a klub kitűnő boxmestere. Az estélyen sokan megje­ kilenczediket, bronz é r m e t , a G e i t t n e r és R a u s c h lentek a budapesti sportvilág előkelőségei közül. Ott fecskendő-gyára B u d a p e s t e n . volt Berzeviezy Albert, volt közoktatási államtitkár is. Hölgyek s z i n t é n n a g y számmal j ö t t e k el és élénk érdeklődéssel kisérték a mutatványokat. A mesterek vivása között Halász tanítványai m é r t é k össze pen­ géiket, tanúbizonyságot téve a fegyverforgatás ügyes­ ségével a m e s t e r t a n i t ó rendszerének jellességéről. A közönség u g y a mestereket, m i n t a tanitványo* k a t élénken tapsolta. A mérkőzések végén Halász lelkes beszédet m o n d o t t , melyben szívélyesen emlé­ kezett m e g H a r t l n a k tavaly m e g ü n n e p e l t 3 0 éves jubileumáról, a m i k o r H a r t l őt ezüst koszorúval tisz­ telte m e g . Halász ez alkalommal ezüst koszorúval viszonozta az akkori megtiszteltetést, h a s o n kitün­ tetésben részesítvén Vay Lajos grófot. Egy derék magyar emlékünnepe Romániában. A R o m á n i á b a n élő magyarok kzgyeletes emlékünne­ p e t rendeztek október 27-én. E k k o r volt 10 é v é ugyanis, hogy Veress Sándor4-8/49-beli honvédszáza­ dos, a bukaresti reform, egyház főgondnoka, Buka­ r e s t b e n több egyletnek részint tiszteletbeli elnöke, részint választmányi tagja, meghalt. A nagy miveltségü derék e m b e r az irodalomnak is jeles művelője volt, nagy és k i t ű n ő m u n k á t i r t a magyar e m i g r á czióról, m e l y n e k viszontagságaiban ő is részt v e t t Ezenkívül számos néprajzi, ismereretterjesztő dol­ gozat j e l e n t m e g tőle, s lapúrikat is becses dolgoza­ tokkal érdekesitette. A gyász-emlékünnepély a bukaresti ref. egyház­ b a n m e n t végbe. Nemes segédlelkész m o n d o t t szép

— N a g y o n s z o k á s o s e l e d e l betegek és üdülők számára, mely orvosok részéről sokszorosan ajánltatik, az árpakásalé-Ieves, melynek készítésére alább kipró­ bált utasítás foglaltatik: 40 gramm árpaliszt fél findzsa hideg vízzel simán megkevertetik, s azután fél liter forrásban levő vízbe habartatik, mialatt egy kis petrezselyem-gyökér is vele főzetik. A levest 15 perczig főzzük, azután sót téve hozzá, szitán átkeverjük, ö gramm Liebig-féle hús­ kivonattal erősítjük, s két, kevés tejszínnel össze­ habart tojássárgára leszűrjük. Pirított kenyérszeleteket szoktak melléje adni.

HALÁLOZÁSOK Gömöri HAVAS SÁNDOR, nyűg. helyettes államtit­ kár, Budapest törvényhatósági bizottságának tagja, meghalt 71 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n . Buzgó ée t e ­ vékeny férfiú volt. M á r az első m a g y a r m i n i s z t é r i ­ u m b a n , gr. Széchenyi alatt osztályt i t k á r volt. A szabadságharcában a ráczok és Simonics ellen küz­ dött, a miért haditörvényszék elé állították, m e l y azonban fölmentette. H a v a s aztán újra a közigaz­ gatás szolgálatába állott s megyefőnök lett Borsod­ ban. Helytartótanácsos volt az a l k o t m á n y h e l y r e ­ állítása idején s a k k o r a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m b a n e ­ vezték ki miniszteri tanácsossá. Később h a s o n l ó minőségben a honvédelmi m i n i s z t é r i u m b a m e n t áU végre pedig helyettes államtitkár lett a k e r e s k e ­ delmi m i n i s z t é r i u m b a n . 1875-ben n y u g a l m a z t á k . Azóta m i n t a főváros bizottsági tagja tevékeny!

4 5 . SZÁM. 189*. 4 1 . ÉVFOLYAM.

J^SÁKNAPIUJSÁG.

részt vett B u d a p e s t ügyeinek intézésében. É r d e m e i v a n n a k a főváros m ú l t j á n a k felkutatásában; az ő indítványára kezdték m e g az aquincumi á s á s o k a t F á r a d h a t a t l a n u l dolgozott a kutatások érdekében s jvzok e r e d m é n y é r ő l terjedelmes m ű b e n számolt b e . Magántanár is volt a budapesti egyetemen. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : LEHÓCZKY EGYED, Zólyomegye b r e z n ó b á n y a i kerületének or­ szágos képviselője, k i t 1861-ben választottak meg képviselőnek s azóta szakadatlanul m i n t Breznóbányit képviselője foglalt helyet a parlamentben. A fúzió létrejöttekor a szabadelvű párthoz csatlako­ zott s e p á r t b a n m a r a d t haláláig. — Hídvégi NEMES NÁNDOR gróf. volt országgyűlési képviselő, a hadi -diszítmónyes k a t o n a i érdemkereszt tulajdonosa, éle­ tének 59-ik évében, P u s z t a - S z e n t t a m á s o n , és Kolozs­ v á r i t t e m e t t é k el. — SZMBECSÁNYI KÁROLY, k a m a r á s ,

m. k. honvédalezredes, a k a t o n a i érdemkereszt, ér­ d e m é r e m és h a d i é r e m birtokosa, 46 esztendős korában.A boldogult a honvédségnek egyik legkiválóbban képzett tisztje volt. T ö b b évig a Ludovikában m i n t ni törzstiszti tanfolyam t a n á r a m ű k ö d ö t t ; utóbbi időben N y i t r á n állomásozott a tizennegyedik h o n vódezrednél. H a l á l á t özvegye Ghyczy Anna, egyet­ len fia I m r e s testvérei gyászolják, a kik közt van­ nak S z m r e c s á n y i P á l szepesi püspök, Szmrecsányi J e n ő sárosmegyei főispán, Szmrecsányi Miklós, a képzőművészeti t á r s u l a t titkára. A budapesti kere-

755

A k e r e s k e d ő , a z i p a r o s s a m e z ő g a z d a megta­ lálja mmdazt az .Egyetértés-ben, a mire szüksége van. változatosan szerkesztett tárczájában a n n y i r e g e n y o l v a s m á n y t a d , m i n t e g y l a p s e m . Kétüárom regényt közöl egyszerre úgy, hogy egy év alatt jW—«J kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a kül­ lőiül legjelesebb termékeket, jó magyarságú fordításban Kapnak az •Egyetértés) olvasói. A ki olvasnivalót keres AJ nY^ f o l > á s á r o ' < y > r s a n é s h i t e l e s e n a k a r é r t e s ü l n i , fizessen elő az • Egyetértési-re. Az .Egyetértési 1894 január í-én 2 7 - i k é v f o l y a ­ m á b a lépett s igy egyike a legrégibb napilapoknak.

Felelős szerkesztő: Csávolszky Lajos. Egy hóra ... ... . 1 frt 8 0 k r . Háronj. h ó r a . . 5 • — . Félévre ... ... 10 • — • Egész évre ... 20 • — • A szerkesztőség: Szerecsen-utcza 3 5 . szám. A k i a d ó h i v a t a l : Dalszinkáz-utcza 1. szám. ingyen

es

SAKKJÁTÉK. 1863.

számú feladvány. Bayersdorfer A.-tói.

pesi-uti t e m e t ő b e n t e m e t t é k el. — D r . PÓLYA JAKAB,

Barsmegye tiszt, főorvosa, köztiszteletben élt férfiú, 0 4 éves, L é v á n . — Udvardi SIMON FERENCZ, 82-ik -évében, Zámolyon. — CSISZÁR GÁROB, 81 éves korá­ ban,

S.-A. - I j h e l y e n . — NÉMETH LÁSZLÓ,

hunyad-

megyei birtokos, 3 0 éves, D é v á n . — HELLE FERENCZ, ügyvéd, 1848-49-ki h o n v é d huszárszázados, 75 éves korában

E r s e k u j v á r o t t . — MOLNÁR

PISTA,

. DOY. 2 1 5 . sz. 1894. DOY.

BUDAPESTI SZEMLE A M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti

GYULAI PÁL.

Az •Egyetértési előfizetési árai

BUDAPESTEN. Mutatványszámot a kiadóhivatal bérmentve küld

kUUlUililUUiiUUUiUiUiiU

Nagy-

TARTALOM: A magyar n e m s e t á t a l a k u l á s a a tizedik század­ b a n . — Marczali Henriktől. A z 1 8 4 8 — 4 9 . s z e r b fölbelésről. (II.) Thim Józseftől. Petőfi és n é m e l y k ü l f ö l d i k ö l t ő k . (IV.) — I m r e Sándortól. A b o t r á n y . Eegény. (VIII.) — Álarcon Péter után, spa­ nyolból — T. I. K ö l t e m é n y e k . rjtezán.— Gyulai PáltóL — Artemis és a nymphák. — Heredia után, francziábóL — Vargha Gyulától. Végszó a z ó n a d i j s z a b á s ü g y é b e n . — Szabó Jenőtől. G r e n i e r e m l é k i r a t a i . — S. E . É r t e s í t ő . Gr. Széchenyi István hirlapi czikkei. — 1. — Kohn D.: Az olasz valuta története. — P . B . — Marczali H . : Magyarország története. — f. — Quidde: Caligula. — ld. — Benedek E . : Huszár Anna. — i. — " Uj magyar könyvek. Megjelen évenkint 12-szer, 10 ívnyi havi füzetekben. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 forint, félévre 6 frt.

Becskerek városának volt alkapitványa, kit a szegedi királyi biztosság idejében Ráday maga mellé vett, később T o r o n t á l m e g y e hires főcsendbiztosa lett, és több k i t ü n t e t é s b e n részesült, majd Orsován m i n t határbiztos m ű k ö d ö t t , s m o s t hosszú betegeskedés után a nagybecskereki k ó r h á z b a n h a l t meg.

Franklin-Társulat magyar irod. intézet ét könyvnyomda t T T T T T r r r T r T r r r r r r T T

Özv. SÍMIG ISTVÁNNÉ, szül. T h o m a y r Jozefa, 82 éves k o r á b a n , K a l o c s á n . — Ozv. GÖNDÖCS LAJOSNÉ,

b

d

e

Az 1 8 5 5 . számú feladvány Munck A.-tól.

Töprengés. Óhaj. Az előbbi teljesen értéktelen; a második azonban némi hivatottságot sejtet, csakhogy szerzőnek sok önmivelésre, a jó költők szorgalmas ol­ vasására volna szüksége, bog}' látkörét tágítsa, ízlését mivelje. Búcsúszó. Hogyha h a l o t t volnál. Az elsőnek kezdő és végső szakasza elég csinos, de közepe száraz és mesterkélt. A «Hogyha halott volnáU hangulatos, csak az a baj, hogy nem egészen igaz; a halottat is sirat­ hatja más, m i n t a hogy az élőt mások is körülrajong­ hatják. Nem azt kellene tehát mondani, hogy a kedvea sírjához n e m «férne» más, hanem, hogy nem «járna» m á s ; mert valószínű, hogy a léha udvarlók, kik egy élő szépségnek bókolnak, nem igen járnak ki magános sírjához. A csók. H a . . . Gyönge kísérletek. — Egy-egy le­ vél. Egyáltalán n e m vall költői tehetségre; szerző még a vers külső formájához sem ért. Csalódás. Ébredés. Hallgattam eddig. Az első tu­ lajdonképen két, egymástól nemcsak formailag, hanem tartalmilag is széteső részre szakad; de melyek sem együtt, sem külön nem állhatnak meg. A második zavaros és dagályos s a forma is szakadozott, egyenet­ len. Hasonlíthatatlanul legtöbbet ér a harmadik; ebben a csinos gondolat szépen, kerekdeden van dalba öntve. Esetleg közölni fogjuk.

Melyik napilapra fizessünk elő? Oasdag t a r t a l m á n á l nagy terjedelménél olcsóbb magyar lap az

fogva a leg­

„EGYETÉRTÉS" a mely az uj évvel immár 27-ik évfolyamába lépett -A.z a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásból -származó é r t e s ü l é s e i n e k gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a kü­ lönböző olvasmányok gazdag' tárháza tették az • Egyet­ é r t é s i t népszerűvé. Az o r s z á g g y ű l é s i t á r g y a l & s o k r ö l a legrészlete­ sebb s e mellett tárgyilagos hü tudósítást egyedül az •Egyetértési közöl. G a z d a s á g i r o v a t a elismert régi tekintélynek ör­ vend. A magyar k e r e s k e d ő s g a z d a k ö z ö n s é g nem •wrul többé idegen nyelvű lapra, mert az tEgyetértés. K e r e s k e d e l m i s t ő z s d e i t u d ó s í t á s a i n a k bőségéTe l és alaposságával m a már nem versenyezhet más lap.

Budapesten. r

r

r

r

m

r

r

h

.

megfejtése

Hegfejtéi;—

Világot. Sötét. Világos. . a, Sőtet. Kc4—b3 (a) 1. Kc4—c3 : 1. Ba3—al Kb3—a4 : 2. Kbl—a2 Kc3—b4 (b) -', Bal—a4 Kbt—c2 Ká4^-a3" ' ' 3 . B a l — c l ; . ' : Kb4—a4 Bd5—a5 mat. 4. Bel—c4 mat. i.

s.

Világol.

mo?idanivalók.

g

n

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

t ó k k á és p a p o k k á l e t t e k . — Özv. PRAYER VINCZÉNÉ,

Szerkesztői

f

n

VILÁGOS.

szül. B o d z á n Mária, n é h a i Göndöcs Lajos fővárosi igazgató t a n i t ó özvegye, ki több árva és szegény csángó g y e r m e k e t nevelt házánál, a kik aztán taní­ szül. K a u n i t z Erzsébet, Budapesten. — Özv. CSIKY FERENCZNÉ, szül. K o r b u l y Ilka, Kolozsvár városának •egyik előkelő úrnője, 37 éves korában ; az elhunyt­ ban K o r b u l y József, az «Erdélyi Híradó» szerkesz­ tője nővérét, Petelei István iró pedig sógornőjét gyászolja. —KOÓSIMRÉNÉ, szül. Király Eszter, 29 éves Turkevén.

c

r

b.

Sötét.

2. _ Kc3—c2—c4 3. Ka2—a3.._ K—c3 4. Bal—el mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Eördögh János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Ungvárit: Hilm Tódor. — A pesti sakk-kor.

Az őszi idényre. Teafőző üst ós szamovár. Tea-asztal. Oroszgnmmi sárczipő. Szobatorna-készlet. Halmasakk, lóver­ seny, dominó, társasjátékok. Biztonsági önborotváló készülék. Ezüst-tisztító szappan eg por. Porczellán-üveg tapasztószer. Léghuzam elzáró pamut henger, meghűlés ellen czipőbetét-talp. Gummi áru. U j a r a n y o z ó , melylyel mindenki azonnal moshatóan n j j á a r a n y o z h a t elavult tükör- és képrámát, szobrot, virágasztalt stb. Üvegje ecset­ tel 80 kr., V« Ut. üveg 3 frt. Megrendelési czim:

KERTÉSZ

TÓDOR

B u d a p e s t , Kristóf-tér. Képes árjegyzéket kívánatra bérmentve.

A 82,502 II. sz. rendeletben a magaskormány részéről ajánlva

KÉPTALÁNY.

A •Vasárnapi Újság» 42-ik számában közölt meg­ képtalány megfejtése: Miként az aggastyánnak őszült fürtéi, — Ugy hullanak a fáknak sárgult levelei.

Tűzi fecskendők tökéletes ventilrendszerrel (központi fém-ventilek egy conusban egyesítve). Különlegességek, községek, tűzoltók ég gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k minden nemben, anihilatorok, kender- és spirál-töm­ lők, felszerelések tűz­ oltók számára.sisakok, övek,' stb., szab. létrák, épitégi ég kutszivatytyúk, mindennemű ar­ matúrák, gőzfertőtle_ nitők, szerszámgépek, j * jutányos árban jótállás mellett kaphatók

H e t i n a p t á r , november h ó . Nap j KathoWeus esprotestáns

Oörög-Orosz ImraeHta

tűzoltószer- és gépgyár-részvény-társaságnál

Budapesten.

11 \. (i 26 B.-A.-olt. « 25 Márton :» B 21 Zenén 12 31 Epimak vt. 13Sch.bj. IáH.'Jozafát Jónás 1 in. Kozm., 14 13 K. Koszt. Szaniszlo Árkád 15 2 Aczindin U S. .lukuml Jukund 3 Aczrpszim 1 6 15 C. Lipót hv. Lipót 4N. Joannicz 17 1GP. Ödön, Otm. Ödön 5 Episzteme 18 Sah. f. 17 S. Csodát. Gerg. Alfeus ••IdTiltMU. ® Holdtölte 13-án 8 é. 50 p. regg.

Gyár: Külső váczi-út 95.—Mintatelep: Teréz-körút 36. sz.

Felelős szerkesztő: H a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)

B # " K i t ü n t e t v e . Paris 1889. Genf 1889. Brügsel 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. K i v á l ó e r e d m é n y n y e l használtatik mindennemű gyomor - betegségek e l l e n , mint: gyomor görcs, gyomorsav, égés, úgyszintén v e s e - és h ó l y a g b a j o k nal, megszüntet a z o n n a l mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, ingyen, csak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat! —

B á l i s e l y e m s z ö v e t e k e t méterenként 4 5 krtól 11 frt 6 5 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemstőveteket is méterenkint 4 5 krtól 1 1 frt 6 5 krig — Bima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különb, szín s árnyalatban) póstabér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására szál­ lít : H e n n e b e r g G . (es. kir.ndv. szállító) s e l y e m ­ g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordulóval küldet­ nek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező­ lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (4)

Fontos gyomorbetegeknek! a Barella P . F . W.-féle

V i l á g i gyomor-por.

Valódi csak dobozokban 1 frt 60 kr.

P . F . W . BAKELLA

Friedrichrtr. 220—1. fr.inczia orvosi társulatok tagja.

Raktár Budapesten T ö t ö k József gyógyszert. Kiráiy-ntcza.

k

\

'

A Millenniumi Történet lesz az ezredéves ünnepély legmaradandóbb emléke.

könyvkereskedésben kaphatók.

M&

F

'•

A füzetek minden

Több mint 2000 képpel

'<*

Minden füzet ára 30 kr.

ATHENAEUM írod. és nyomdai r. társulat kiadásában

A MILLENNIUMI .*£

MAGYAR NEMZETI TÖRTÉNET

CO

•_2

-•

o



:Z3

CD

-SÉT

Tiz kötetben

:0

ez

CZ

CD "O

vCD cz •Bn

1•*-*

b ca

l»4

:Z3

CÖ

=0

•CÖ >

M —

cz • * •

—

CD Z3 CD CO

Képes diszmíí a müveit közönség számára Kétezernél több — részben színes — illusztráezióval és külön képmelléklettel.

CD

CD CD

3Í CD Z3 Z3 CZ

-i

CD

-^z

3»

P3

I

CD CO 'CD

Tessék

az első füzetből

I

SZERKESZTI

Tessék

r ^ Z ^ Z ^ d SZILÁGYI SÁNDOR

CD

az első

CD:1

T=5 CV5

s:

-o —3 o Z3

CD

i—t-

É=

Z3 ^-S

füzetből

mutatványpéldányt

=?

CZ>:

Z3

o

kérni

B P3

<_ ,1^1

O r—t-

_A_ miő. beosztása:

• r>i

-=C

I. kötet: Pannónia. írják Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint és Nagy Géza. Vezérek kora. írja Marczali Henrik.

II. kötet: Az árpádok kora. írja Marczali Henrik. III. kötet: Az Anjouk kora. írja Pór Antal. A luxenburgi ház. írják Fejérpataky László és Schőnherr Gyula. A III. kötethez az archacologiai részt írja Czobor Béla. IV. kötet: Mátyás király. — A Jagellók kora. > -

írja Fraknói Vilmos.

V M

l

1 6 0 8 — 1 6 9 0 . í r j a Angyal Dávid.

I

Irja

«

Ba,laé

'

GéZa

-

A. kötet: A modern Magyarország. 1848—1895. írja Marczali Henrik.

M i l l e n n i u m i E p i l o g . írja J Ó K A I MÓR. * magyar törléMÍi irodalom leglényesebl) alkotása,

^ ^

Minden korszakot a legjelesebb és leghivatottab szakember irja.

Tiz "kötetben, vagyis A képanyag magában foglal: arczképeket, törté­ neti események színhelyeit, régiségek, műemlékek, fegyverek, ruházatok hü képeit, pecsétek, pénzek, okmányok hasonmásait, térképeket és legjelesebb festőművészeink történeti képeinek fényes kivitelű reprodukczíóit.

200 füzetben lesz teljes &

Hetenkint egy

liarmincz krajezáros füzet.

Széli Kálmán dnök, Beck Nándor vezérigazgató, gróf Dubsky Adolf, Hegedűs Sándor, Dr. Matuska Péter, MinkusJenö. felügyelő bizottság: Sehön Vilmos elnök, Eollán Ernő, Kubinyi Árpád, Bibáry József. A Magyar Jelzálog-Hitelbanknak Budapesten az 1889. évi IX. tcz. múlva fizettetnek ki. Az ezen dijjal kihúzott nyeremény-kötvényeken és a Nagyméltóságú magy. kir. pénzügyminisztérium 1890 május 18-án illetőleg nyeremény-jegyeken lebélyegzés által kitüntettetik, hogy az és 1894 október 18-án kelt rendeletei értelmében joga van a törvény­ emiitett húzásokban többé részt nem vehetnek. hatóságok, városok, községek és más jogi személyek stb. részére folyó­ A fenti határozinányok é r t e l m é b e n m i n d e n egyes sított kölcsönök alapján 3 5 0 , 0 0 0 d r b e g y e n k é n t 100.— o . é . f r t n y e r e m é n y - k ö t v é n y n e k a n y e r e m é n y k ö l c s ö n 6 3 é v i = 2O0.— k o r o n á r ó l szóló, ö s s z e s e n o. é. 3 5 m i l l i ó í r t = t a r t a m a a l a t t t e l j e s n é v é r t é k é b e n é s a z o n f e l ü l 1 0 % - o s 70 millió k o r o n a n é v é r t é k ű dijjal, ö s s z e s e n t e h á t o. é. 110 í r t = 2 2 0 k o r o n á v a l l e e n d ő visszafizetése b i z t o s í t t a t i k . 3 °/o-os nyeremény-kötvényt kibocsátani. Nyeremény-húzások: Ezen nyeremény-kötvények 1894 november 1-töl kezdve a név­ Az összes nyeremény-kötvények és nyeremény-jegyek és pedig érték után évenként 3%-ot kamatoznak és félévenként vagyis május ugy azok, a melyek az o. é. 10 frtos = 2 0 koronás dij kifizetése után 1-én és nov. 1-én lejáró szelvényekkel vannak ellátva. A szelvények lebélyegeztettek, valamint azok is, melyek még b é l y e g z é s a l á n e m M a g y a r o r s z á g o n : a Magyar Jelzálog-Hitelbank pénztáránál, k e r ü l t e k , a mellékelt sorsolási terv értelmében a 2 0 0 , 0 0 0 koronás, továbbá a Magyar leszámítoló- és pénzváltó banknál Budapesten. 100,000 koronás, 75,000 koronás, 5 0 , 0 0 0 koronás, 4 0 , 0 0 0 koro­ H o l l a n d i á b a n : a Banque de Paris et des Pays-Bas czimü in­ nás stb. nyeremények minden egyes húzásában résztvesznek. tézetnél Amsterdamban. E n n é l f o g v a oly n y e r e m é n y - k ö t v é n y i l l e t ő l e g n y e r e ­ S c h w e i z b a n : a Banque de Paris et des Pays-Bas czimü inté­ m é n y - j e g y , a m e l y m á r e g y s z e r n y e r e m é n y n y e l k i h ú z a ­ zetnél Genfben váltatnak be. t o t t , m i n d e n t o v á b b i n y e r e m é n y h u z á s b a n is r é s z t v e s z , Ezen nyeremény-kötvények 65 év alatt sorsolás utján törlesztet­ u g y h o g y a r r a m é g e g y v a g y t ö b b n y e r e m é n y i s e s h e t i k . nek. A sorsolások Budapesten a Magyar Jelzálog-Hiteibank helyisé­ A nyeremények az illető sorsolások napjától számított három hó geiben történnek. A sorsolások múlva fizettetnek ki. A z e l s ő n y e r e m é n y - h u z á s 1 8 9 5 j a n u á r t ö r l e s z t é s i h ú z á s b ó l , továbbá 25-én megy végbe. 10.— o. é. f r t = 2 0 . — k o r o n á s d i j a k h ú z á s á b ó l és A Magyar Jelzálog-Hitelbanknak nem áll jogában a nyeremény n y e r e m é n y e k h ú z á s á b ó l állanak. és dijhuzások tervét megváltoztatni, még akkor sem, ha a törlesztési húzások alá jutó kötvények összegét felemelné. • Törlesztési h ú z á s o k : A törlesztett kötvények beváltása, valamint a dijak kifizetése Törlesztési húzás a nyeremény-kötvényekre rányomatott terv sze­ ugyanazon helyeken történik, mint a szelvényeké, ellenben" a nyere­ rint évente kettő van. Ezen húzások utján azon kötvények jelöltetnek ki, a melyek 100—100 darabonként, vagyis egy egész sorozatban a sor­ mények kizárólag a Magyar Jelzálog-Hitelbank pénztáránál Budapes­ solás napjától számított három hónap múlva teljes névértéken fizettet­ ten fizetendők. A Magyar Jelzálog-Hitelbank az o. ó. 10 frtos = 20 koronás di­ nek vissza. Ugyanazon nap a kihúzott kötvények kamatozása is meg­ jakra eső adókat magára vállalja, a nyeremények utáni adókat azonban szűnik. A z e l s ő t ö r l e s z t é s i h ú z á s 1895 á p r i l i s h ó 2 5 - é n a kötvény-tulajdonosok tartoznak viselni. megy végbe. A törlesztési dij, vagy nyeremény-húzásban kisorsolt kötvények A Magyar Jelzálog-Hitelbank fentartja magának azon jogot, hogy számjegyzóke minden húzás után legalább egy budapesti, egy amster­ a törlesztés alá kerülő kötvények összegét három havi előleges jelen­ tés mellett bármikor felemelhesse. A törlesztett nyeremény-kötvények dami és egy genfi hírlapban fog közzé tétetni. Évente egyszer ezen sorsolási jegyzéken közöltetni fognak azon kötvények számai, a melyek ellenében a bemutatónak Ugyanazon sorozattal és számmal ellátott az előző törlesztési dij-vagy nyeremény-húzások alkalmával kisorsol­ nyeremény-jegyek szolgáltatnak ki, a mely nyeremény-jegyek minden tattak, de beváltásra bemutatva nem lettek. A Magyar Jelzálog-Hitel­ további nyeremény és dijhuzásban résztvesznek. bank a kellő lépéseket meg fogja tenni az iránt, hogy ezen 3 °/o-os O. é. 10.— Irt = 20.— koronás dijak húzása: nyeremény-kötvények mindazon tőzsdei helyeken, a hol ezek nyilvá­ A kölcsön összes nyeremény-kötvényei és nyeremény-jegyei az nos aláírásra bocsáttatnak, hivatalosan jegyeztessenek. Ezen n y e r e m é n y - k ö t v é n y e k az e részbeni m i n i s t e r i o. é. 10.— frtos = 20.— koronás dijak húzásában a mellékelt terv szerint azon időpontig vesznek részt, a mely időpontban az emiitett r e n d e l e t e k é r t e l m é b e n a z ö s s z e s m . k i r . á l l a m p é n z t á ­ dijjal kihúzattak. A dijak a húzás napjától számított három hónap r a k n á l b i t o s i t é k k é p e n f o g n a k s z o l g á l n i .

o

II. Rákóczy Ferenez kora. Ir a . , J Thaly Kálmán. A hanyatlás kora. 1712—1815. •J írja Marczali Henrik. Az ujjáébredés kora 1815—1848. A

CD

—r i ff>-

V. kötet: A Separafio. Habsburgok és Báthoryak. Boeskay. írja Károlyi Árpád VI. kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságért. VII. kötet: „TTT VIIL kötet: __ , . IX. kötet:

CD

CD

B e v e z e t é s : írja V a s z a r y K o l o s bibornok herczegprimás.

'l

MAGYAE J E L Z Á L O G - H I T E L B A N K Igazgatóság:

az

co

PROSPECTUS. Részvénytőke: o.e. 2 0 . 0 0 0 , 0 0 0 . - frt aranyban. Befizetés: o.é. 1 0 . 3 0 0 , 0 0 0 . — frt aranyban. Tartalékalapok: o.é. 2 . 4 7 1 , 6 0 9 . 0 8 frt

Most indult meg

*03 •C3 CD

A „Magyar Jelzálog-Hitelbank" 3%-os nyeremény-kötvényei.

A Millenniumi Történet beszerzésével minden magyar ember saját tűzhelyén emslhet maradandó emléket nemzetünk dicső múltjának.

ALAIEASI FELHÍVÁS. Az 1889. évi IX. t.-czikk alapján kibocsátandó, névértékben o. é. 35 millió forint . = 70 millió korona összegű

3%-os n y e r e m é n y - k ö t v é n y e k b ő l 100,000 drb egyenként névértékű o. é. 100 forintról=200 koronáról, :nyiivános

aláírás alá bocsáttatik a következő aláírási feltételek mellett: 1. Az aláírás 1 8 9 4 n o v e m b e r 1 5 - é n a rendes üzleti órákban történik és pedig:

A Magyar Jelzálog-Hitelbanknál Budapesten, v. Erzsébet­ tér 9, és annak képviselőségénél Kolozsvárt.

nél; P é c s : Schapringer J. urnái és Üllmann M. Károly urnái; S z e g e d : a Szegedi kereskedelmi- és iparbanknál; és May R. Miksa. umál; S z é k e s f e h é r v á r i a Székesfehérvári kereskedelmi banknál; S o p r o n : a Soproni épitő- és földhitelbanknál; S z o m b a t h e l y : Grünwald Testvérek uraknál; T e m e s v á r : a Temesi takarékpénz­ tárnál ; Z á g r á b : a Horvát-szlavón orsz. jelzálogbanknál és a "Croatische Commerzial-Bank váltóüzleténél. 2. Az aláírási ár egy-egy kötvény után

o. é. 1 1 0 frt

2 2 0 koronában

é s a f. é v i - n o v e m b e r 1-től j á r ó 3 ° / 0 - o s s z e l v é n y k a m a ­ t o k b a n , illetőleg a külföldi aláírási helyekre nézve, ezen most kitett A magyar leszámítoló és pénzváltó banknál Budapesten, Do- áraknak ottani értéke szerinti összegben van meghatározva. 3. Minden aláíró a jegyzett névértéknek 10%-át az aláírás al­ rottya-u. 6, és annak belvárosi fiókjánál Budapesten, Múzeumkalmával készpénzben, vagy az aláírás helyén forgalom tárgyát képező körút 1. A magyar leszámítoló és pénzváltó bank fiókjánál Pozsonyban. és napi árfolyam szerint számítandó biztos értékpapírokban letenni A magyar leszámítoló és pénzváltó bank váltóházánál Fiúméban. tartozik. 4. Túljegyzés esetére a bejelentések leszállítása és az egyes be­ A magyar leszámítoló és pénzváltó bank Erdélyrészi fiókosztá­ jelentésekre kiosztott darabszám megállapítása az illető aláírási lyánál Kolozsvárt. AMSTERDAM : a Banque de Paris et des Pays-Bas-nál; helyeknek tartatik fenn. Az eredményről az áláirók értesíttetni fognak. Lippmann, Rosenthar & Cie u r a k n á l ; Werthéim & Gompertz 5. Az aláírásokra eső kötvények ugyanazon helyen, hol az aláírás uraknál és egyéb németalföldi helyeken. történt, egész vagy részösszegekben az aláírási ár, valamint az átvétel G E N F B E N : a Banque de Paris « t des Pays-Bas-nál. napjáig esedékes 3%-nyi szelvénykamatok lefizetése ellenében l e g ­ A. Cheneviére & Cie u r a k d á l ; Darier & Cie uraknál; Lombard, k é s ő b b 1895 j a n u á r 10-ig az óvadék különbeni elvesztése mellett Odier & Cie u r a k n á l ; E r n . Pictet et Cie uraknál és egyéb veendők át. 6. Készpénz óvadék az aláírásra eső rész egyszerre való le­ schweizi helyeken. fizetésekor azonnal, részbeni átvétel esetében pedig akkor tudatik he, Továbbá a következő helyeken: ha az aláírót még megillető czimletek hátralékos mennyisége kerül A r a d : az Aradi ipar- és népbanknál; B e s z t e r c z e b á n y a : a kiszolgáltatásra. Addig is ezen óvadék 3 %-kaI kamatoztatik. Érték­ Beszterczebányai hitelbank részvénytársaságnál; B r a s s ó : Nusspapírokból áUó óvadék az összes czimletek átvétele után adatik vissza. bácher és Beér uraknál; D e b r e c z e n : a Közgazdasági bank rész­ 7. A nyeremény-kötvények helyett a Magyar Jelzálog-Hitelbank vénytársaságnál; E p e r j e s : az Eperjesi bankegyletnel; E s z e k : egyelőre u t a l v á n y j e g y e k e t (Scrips) ad ki, a melyek 1 8 9 5 j a n u á r Sorger,Weiszmayer és Társa uraknál; G y ő r : a Gyón I.takarekpenztar5-től k ezdve végleges czimletekre fognak be váltatni. mU; K a s s a : a Kassai takarékpénztárnál; M i s k o l c z : a Miskolezi Budapest, 1894 november hó 1-én. takarékpénztár váltóüzleténél; N y i t r a : a Nyitrai kereskedelmi es hitelintézetnél; N a g y v á r a d : a Biharmegyei kereskedelmi-, ipar- es Magyar Jelzálog-Hitelbank. terményhitelbanknál; N a g y k a n i z s a : a Kereskedelmi- es iparbank Magyar leszámítoló és pénzváltó bank. részvénytársaságnál; N a g y s z e b e n : a Nagyszebeni földhitelintézet­

758 Legjobb pipere

VASÁRNAPI ÚJSÁG. é s leghirnevesebb

iő.

A •Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelen és minden könyvárasnál kapható:

hölgypor

La

Fontos h ö l g y e k n e k ! Van szerencsém a t. liölpyvilág s-zives t u ­ domására hozni, mifztriDt kizárólagosan* c s a k s z a k a v a t o t t n ő i k i s z o l g á l a t t a l berer<*ezttt h ö l g y - t e r m e m e t B u d a p e s t , F ő h e r c z e g S á n d o r - n t c z a 1 2 . , I. erű,,' alá helyeztem át. KéfzittPtrfk pontos méretek fzerint: H a t k ö t ő k , köldök- és minden egyéb sérvkötők. — Ú j d o n s á g ! Hastartó, lűző: vándor-vese, köldök-és hassérv ellen. K i e g y e n l í t é s e k a tett ép formázá­ sára, aezél nélkül. O r t h o j é d i a i fűzők stb. TJpyanitt nary raktárt tartok: Görcsére l l e n i pnmmi h a r i s n y á k , — v a l ó d i franczia g n m m i íruk, — f e c s k e n d ő k - és irri.gátorokból, valamint a betegápoláshoz szükséges összes tárgyaktól.

Az 1832-1893. évi

V

KilöMligm MlMM/tr • •••ÚTTAL VMTITV1

FAY, X* *^ CH. F PARIS

ILLATSIEIÉSZ,

e de — 9 .rae i U Paix, 9 — P A R I S .

Törvények és Rendeletek Betüsoros

óta kipróbált, fájdalomtsillapitó házi szer

Kwizda-féle ktoén} folyadék. I 1

Tartalomjegyzéke.

K ö s z v é n y , c s ú z é s idegbajok e l l e n .

Kwizda-féle

kö&zvényfolyadék

IVipalaczklfrto.é,

Va palaczk 60 IrTJ

Kwizda-féle

I

küszvényfolyadék

Kapható minden gyógyszertárban.

I

Kwizda-féle koszvényfolyadék. Felétet: kerületi gyógyszertár Korncnbnrgban. Magyarországi főraktár T Ö R Ö K J Ó Z S E F gyógyszertára Budapest, Király-utcza 12. 5668

Varjú és Társa

— Kiváló pontos Kiszolgálás! M é r s é k e l t á r a k ! — Kiváló tisztelettel

Összeállította

FÉNYES

SZlM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

VINCZE.

Ara vászonkötésben 2 frt 50 kr.

KELETŰ, cs. és kir. szab. kötszerész. Főtizlet:

Napról-napra nehezebbé válik az eligazodás törvé­ nyeink és kormány-rendeleteink t ö m k e l e g é b e n . Alig v a n életviszony, m e l y n e k szabályozásába ez v a g y amaz belé n e m n y ú l n a s igy lépten-nyomon felmerül a tájékozódás szükségessége. — E tájékozás m e g ­ szerzésének m i n é l könnyebben lehetővé télele ösztö­ nözte szerzőt arra, h o g y az 1832—93. törvényeknek és az 1867—93. minist, rendeleteknek tartalomjegy­ zékét betűrendbe szedve kiadja. Megjegyzendő, h o g y az összeállításnál kizárólag a törvények é s rendeletek czimei szolgáltak alapul, ezek azonban a legkülön­ félébb vezérszavak alatt.

Budapest, Koronahcrczeg-utcza 17..

Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve. A . F r a n k l i n - T á r s u l a t , kiadásában B u d a p e s t e n m e g j e l e n t és m i n d e n könyárusnál k a p h a t ó :

BAROSS GÁBOR RENDSZERE

É S MŰVEL

Két

f o r i n t előleges be­ küldése esetén

Ára

fűzve

80

Ajánlják saját gyártmánya hangszereiket, különösen az általuk feltalált szab.

a római császárság fénykorában,

CZIMBALMAIKAT,

czimü m ű v é t bárkinek bér­

továbbá harmonika, h e g e d ű , fuvola, rézhangszerek, vala­ mint azok alkatrészeit, melyek 2 0 százalékkal olcsóbbak, m i n t bárhol. Javítások elfogadtatnak • s hasznait hangszerek becseréltetnek* 5952

VASONTO- ES aEPgYAR-RESZV.-TÁRSULAT BUDAPEST. Ajánlanak m i n d e n n e m ű v a s - , aczél- é s f é m ö n t v é n y e k e t építkezési és gépészeti czélokra vizvezető c s ö v e k e t , szi­ v a t t y ú k a t , l e c s a p o l ó ós öntöző-zsilipet, k é s z ü l é k e k e t a b e l v i z e k l e e r e s z t é s é r e . — A helyi viszonyok szerint szerkesztett t u r b i n á k a t , ő r l ő h e n g e r e k e t k é r e g ö n t e t ű .

hen­

gerekkel és malomberendezési csikkeket. — Zsilipeket b á r m i l y nagyságban és bármily r e n d s z e r szerint. — A l a g csöveket,

zárkészülékeket,

cső- és kapu-zsilipekhez,

c z ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . — Álló vagy n e m ű zúzógépek.

Két kötet. Lukács

Móricz

aczélmetszetü

arczképével

SZORVESZTŐ POR (Poudre dépilatoire)

Eau de Cologne

szocziál politikájának

Miilhens Ferdinándtól, Kölnben.

történelme.

A legjobb czégnek elismerve.

BRÍlMG G. C.-tőI, M. m. Frankfurtban.

(aranyos-kék ragjegy)

finomabb

illatszer-üzletben.

Nagybani raktár

Bécs XII2, RudoIfsgasseNr56a

az Andrássy-út Árpád

végén

óriási

körképe

:

a

magyarok bejövetele

)

0 # ~ Képes árjegyzéket kívánatra bérmentve. "Wl

BERKETZ ISTVÁN selyem-

és szőr-ruhakelme

festő

vegyileg- mosó és tisztító üzlete, Üzlet: IV., Belváros, rózsatér 3. sz.

Gyár: IX.. Ferenezváros Kinizsy-utcza 14.

-WF" V e g y i l e g fest, m o s é s tisztit m i n d e n n e m ű ruhakelméket részben é s e g é s z b e n is, n é v l e g : s e l y e m Crépe, atlasz, terno, cachemir, delin fehér v a g y bármily szines k e l ­ m é k e t , szőr é s félszőr szöveteket stb., posztókat, butorkelméket függönyöket, csipk^kpt é s np'-^o^p-oka^, fi I«lietfi IrfrnlpcóMi árért. 5806 MA6YARH0N ELSŐ. LEGNAGYOBB É£ LEGJOBB jURKEVfl

ÖRAÜILEXC

Tilap/ífaforr Wh7.

1

A főváros legszebb látványossága Feszty

mellett.

K r u p p A r t h u r , Berndorf, Alsó-Ausztria. Főraktár: B u d a p e s t , I V . , V á c z i - u t c z a é s K r i s t ó f - t é r s a r o k .

Elismert legjobb ezőrvesztő szer, méregmentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, ennél­ fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása rögtöni és töké­ letes. B # " E g y e t l e n s z ő r v e s z t ő s z e r , m e l y o r v o s i l a g ajánltatik, a m e l y n e k Oroszországba v i t e l é t a szent­ pétervári orvosi hatóság m e g e n g e d t e , • m e l y az antwerpeni villágkiállitason az ottani Musée commercial d e l l n s t i t u t snperienr d e Conuneroe által e l f o g a d v a é s k i t ü n t e t v e l e t t . ~9§ Egy üvegese 1 frt _ „ _ „ 75 kr., a hozzávaló ecset 12 kr. R a k t á r : Budapesten, T O R O K J. gyógyszertárában, Klraly-ntoza 12. szám.

Készletben majd minden

jótállás

T i s z t a n i c k e l b ő l előállítva és elpusztithatlanok, m i u t á n egy darabból préseltet-, n e k ; a *nickel k e m é n y s é g é s tartósság tekintetében az aczéllal azonos. Még vigyázatlan kezelésnél is, h a üresen az izzásig a tűzön vannak is sértet­ lenül maradnak. A n i c k e l e d é n y e k e t b e l ü l n e m k e l l c z i n e z t e t n i , mégis ellenáll m i n d e n n e m ű savnak. N e m bir e g é s z s é g e l l e n e s t u l a j d o n o k k a l m i n t réz, érez, m e l y e k k ö n n y e n oxidálódnak és a különösen veszélyes penészt (Grünspant) befogadják. A tiszta nickel e d é n y e k b e n a főzés k ö n n y e b b m i n t m i n d e n m á s edénynél, tartósságuknál fogva, valamint a gyakori költséges czineztetést leszámítva, m e l y ezen edé­ nyeknél elesik, idővel olcsóbbak a réz vagy bármely m á s edényeknél, é s bármily használhatatlan állapotban, 3 írtért kilónként a fennti gyári jegygyei ellátott edényeket vissza­ cserélem. Tiszta nickel főzőedényeim több m i n t 10 é v óta k i vannak próbálva és nemcsak t ö b b c s . é s k i r . k o n y h á ­ b a n és nagyobb számú e l s ő r a n g ú s z á l l o d á b a n , s z a ^ ^ t ^ ' Í J j r ^ ! ^ . n a t o r i n m b a n vannak használatban és m i n d e n n ü t t a leg­ jobban beváltak. Miután' tiszta nickel edények helyett többször nickellel bevont vas edények ámltatnak, tisztelettel bátorkodom f e n t j e l z e t t v é d j e g y r e k ü l ö n ö ­ sen figyelmeztetni.. T i s z t a n i c k e l e d é n y e i m raktáraimban B U D A P E S T : Főraktár Váczi-utcza és Kristóftér sarok. — B é c s b e n : Wollzeile 12, Graben 12, Bognergasse 2, V I . , Mariahilferstrasse 19/21, — P r á g á b a n : Graben 37, — v a l a m i n t AusztriaMagyarország nagyobb házi- és konyhaedény­ raktáraiban- kaphatók. A - legközelebbi -bevásárlási Egy darabból préselve. Átméret 9—*4 cm. helyek utáni tudakozódásokra készséggel válaszolTartalom '/-—M literi;,'. M tatik.

B E R N D O R F I FÉIYIÁRU-GYÁR.

BUDAPESTEN.

A huszadik század

Ezen látható bejegyzett / j £ | védjegygyel ellátottak

K i a d t a a Kisf a l u d y - t á r s a s á g .

Dr. Bozóky Alajos kir. tanácsos, a nagyváradi kir. jogaka­ démia igazgatója.

T i s z t a nickel-fözoedények.

r_

Összegyűjtötte G Y U L A I P Á L , .

m e n t v e küldi m e g

A i Franklin-Társulati kiadásában Budapesten m e g ­ j e l e n t é s m i n d e n könyvárnsnál k a p h a t ó :

Ara fűzve 80 kr.

tr

759

VASÁENAPI ÜJSÁG.

GANZ ÉS TÁRSA

krajczar.

A k é t kötet ára fűzve 6 frt.

Lajos

1 8 9 4 . 4 1 . ÉVFOLYAM.

Valláserkölcsi L U K A C S MÓRICZ MUNKÁI. viszonyok

cs. és kir. szab. hangszer-ipar Budapest, VIII., József- k ö r ú t 20.

Irta K r á l i t z

SZÁM.

fekvő g á z m o t o r o k egy vagy k é t h e n g e r r e l és minden­

Irta Szabó J e n ő .

m 47ii.

45.

WEINWURM ANTAL

0 RAK. ÉKSZEREK 10-évi jótállással

fényképész első magyarországi

PSERHOFER J.-féle gyógyszertár Béesben, 1. kerület. Singerstrasse 15. szám alatt ,.znm goldenen líeichsapfel"

vértisztitó labdacsai m e l y e k e t a z e l ő t t . E g y e t e m e s l a b d a c s o k > - n a k n e v e z t e k jogosan m e g é r ­ d e m l i k ez utóbbi nevet, m i v e l ezek a labdacsok n a g y o n sok betegségben használhatók kitűnő hatással. Ezek a labdacsok sok évtized óta vannak általánosan elterjedve és ke­ vés olyan család van, m e l y egy kis készletet n e tartana otthon ebből a kitűnő háziszerből. S z á m o s orvos ajánlja ezeket a labdacsokat házi szernek különösen a m a bajok ellen, melyek r o s s z e m é s z t é s és s z é k r e k e d é s által támadnak, u. m . : e p e k e r i n g é s z a v a r a , m á j b a j , b é l g y ö n g e s é g , f e l f ú j ó d á s o k , az agybanlvaló v é r t o l u l á s o k , a r a n y é r eseteiben stb. Vértisztitó tulajdonságuknál fogva különös j ó hatással v é r s z e g é n y s é g b e n é s az ebből eredő b e t e g s é g e k b e n : s á p a d t s á g b a n , i d e g e s f e j f á j á s b a n stb. A vértisztitó labdacsok hatása enyhe, fájdalmat n e m okoznak és igy a leggyöngébb betegek é s gyermekek is bízvást bevehetik. E z e n vértisztitó labdacsok több m i n t 100 é v óta tiszta é s hamisítatlan m i n ő s é g b e n kaphatók az . a r a n y birodalmi a l m á h o z , czimzett gyógyszertárban Bécsben Singer­ strasse 15. szám a., é s e g y 15 s z e m labdacsot tartalmazó doboz (skatulya) ára 2 1 kr. o. é. E g y c s o m a g , m e l y b e n 6 doboz van, 1 frt 5 krba k e r ü l ; bérmentetlen utánvételi küldésnél 1 frt 10 kr. E g y csomagnál kevesebb n e m küldetik el. Az összeg előleges beküldésénél (mi legjobban postautalványnyal eszközöltetik) bérmentes küldéssel e g y ü t t : 1 c s o m a g 1 frt 2 5 kr., 2 c s o m a g 2 frt 3 0 kr., 3 cso­ m a g 3 frt 3 5 kr., 4 c s o m a g 4 frt 4 0 kr., 5 c s o m a g 5 forint 2 0 kr. és 10 c s o m a g 9 frt 2 0 krba kerül. — E z e n k í v ü l m é g m i n d e n n e m ű megbízások elfogadtatnak s a leggyorsabban é s legolcsóbban teljesíttetnek a z . a r a n y birodalmi a l m á h o z , c z i m ­ zett gyógyszertárban: Bécs, Singerstrasse 15. sz. a. Csak azon labdacsok valódiak, m e l y e k n e k használati utasítása J. Pserhofer aláírással v a n ellátva é s e z e n aláírás m i n d e n doboz födelén vörös színben v a n nyomtatva. Baktár Budapesten, Török J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , K i r á l y - n t c z a 1 2 . s z . a.

RÉSZLETFIZETÉSRE

chemigraphiai műintézete Budapest, IV., Károly-utcza 3, ,. "

Képes arfeByzélt bérmejitKftr Javltátok pontosan -eszközöltetnek.

J

Ez a k é p h á r o m évig készült, s a m a g y a r festő­ m ű v é s z e t l e g n a g y o b b alkotása. E g y 1800 • m é ­ ternyi, e czélra szőtt vásznon s a hozzá épített köralaku palotában a magyaroknak a volóczi völgybe v a l ó beérkezését tünteti fel.

A k é p szembetűnő r é s z e i : 1. Á r p á d é s a v e z é r e k . 2 . A barcz a szláv h a d maradékával. 3 . Latorcz és a fogoly szlávok. 4. A fejedelem-asszony és a magyar nők bevonulása az ökrös szekereken. Előttük a pogány oltár a rajta haldokló szláv pappal. 5. A nőrablás. °875 6. A pogány magyarok fehérló-áldozata. A táltos, a kádár, tánezos leányok, bonezok, igriczek és dobosok csoportja. 7. Sátorverő magyarság. A háttérben a beregi rónaság, Lovacska, a munkácsi v á r h e g y , a Latorcza folyó, az I s t e n h e g y , Pálhegy, Szarkahegy s t b . mérföldekre terjedő m e s s z e s é g b e n látható. Látható

délelőtti Este

9 órától

esti 6

óráig.

villamvilágítáenál

•*~Belépő díj 50 krajezár.

**•

Klösz

György

és műszaki

fényképészeti

műintézete,

(jelenleg Kossuth Lajos ulcza Í8.)

November hó 6-ikától fogva

msBí!*í Villamos

fasoriad (saját

vasút megálló-hely

házában)

lesz.

a ház előtt.

••"

Ssifforuan

a alkalmazott

magyar gazdasági gyártmányok.

viszonyokhoz ~*t

Az ö s s z e s gazdasági gépeket tartalmazó á r j e g y z é k k e l , szakba v á g ó f e l v i l á g o s í t á s s a l és tanácscsal, ' á r a k é s f e l t é t e l e k közlésével szívesen é s d í j m e n t e s e n s z o l g á l

Első Magyar Gazdasági Gépgyár részvény-társulat. G y á r t e l e p : Budapest, külső váczi-út 7. szám. Czimro ügyelni tessék 1

760

VASAKNAPI UJSAG.

45. SZÁM. 1894

41. KVTQLTA».

B U D A P E S T I CZEGEK. Eisenschiml és Wachtl Budapest, Váczi utcza 12 G y á r : Bécs, Kaiserstiasse 6 2 . Legnagyobb raktár mizi(Ienn<'mít fénypeszeti gépek és készülékekből. Alapítva 1856. —Többször kitüntetve. ,

-. — ,

elemei.

Ára

villanyórákat, l á t c s ö v e k e t , kitűnő üvegekkel. S a l o n - l o r g n e t t e k e t á l a P o m - legelőnyösebben rendez be p a d o u r . Uj fajtájú p á p a s z e m e ­ M a y e r K á r o l y L . k e t és c s í p t e t ő k e t kit. üvegekkel. 1-65 magyar g5z-óragyára

Fénykép-készülékek amateurök számára. 8 # ~ Aneroid-légmérők, hőmérők, rajzeszközök, nagyitá-üvegek.

2 frt

KüíHBEKGEK J1E1S cs. é s k i r . u d v a r i s z á l l í t ó .

BUDAPEST, A n d r á s s y - ú t 21,

Kész férfirubák a legdúsabb vállasztékban. A készít­ mények elegáns, tartós és jutányos voltáért, valamennyi világkiállításokon a legmagasabb érmekkel kitüntetve.

(félemelet).

FOLDVÁRY férfidivat-

és

Haladás verseny­ k é p e s s é g , 1893. ipar­ egyesületi ezüst érem­ mel kitüntetve.

X

X

IV., Koronaherczeg-utcza

nedves lakások,

Budapest, Kristóf-tér (Gróf Teleki palota).

wr T e l e f o n . - w i

p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátételét.

Hirdetések felvétetnek

11. sz., a főposta mellett és

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában,

VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Saját szabászat. —Telefon. —Árjegyzék bérmentve.

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4, sz,

Czégem össze nem tévesztendő F ö l d v á r i J . (Jakab) czéggel.

HÁÁiuu.iUxuÁUriim.üh.mui!i

X

« TÁRSA (HEMIGRArtAI /^ŰINTÍZF

1891. állami kedvezményben kitüntetett.

Korunk fő nyavalyája az idegesség

B u d a p e s t , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 10.

és v é r t e l e n s é j ; , melyből számtalan m á s kór származik. E z ellen pedig legbiztosabban h a t a

Ajánlja kitűnő minőségű, legelső tanároktól elismert,

" JlCHÉKET

g£ hangverseny-zongoráit, ^5S

VASAS CHINABOR

Rövid s z á r n y - z o n g o r a és legrövidebb M i g n o n z o n g o r á k , vasszerkezettel. Szintén v a s s z e r k e z e t i ! c z i m b a l m o k kaphatók nagyobb választékban.

1 üveg 1 rt ti't Jer., S t.veg franco küldve 6 frt. Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és vasat tartalmazza.

*~ Javítás elíogadtatik a legelőnyösebb feltételek mellett. Az állami iskolák részére gyáramból vásárolnak.

t

/Z£avcrarrói gji.f •fSSZIT "átírnia/ ifitmtifiB míu/rM

SMMWU-tófJ

utóda

MARKAI MÁRIA zongora-gyáros.

46. SZÁM. 1894. Eldfizetéii feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG es I egeaa evre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt I lélévte _ 6 •

AZ ANGOL MINISZTERELNÖK ÉS A FELSŐHÁZ.

Hevesi Balázs

phololilhojrafiaily U/mUu c HftaiUi* uUttmiUttul

Bozsnyay Mátyás a^oőrSoSSí; Aradon. Kapható Budaesten : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész minden magyarországi gyógyszertárban.

urnái és

TfrrrrntnTiTrrrrTrrnn'tTrrr'K

A z általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s több oldalnlag ki­ tüntetett sósborszesz-készitményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén azutóbbi időben kitéve, elhatároztam, bogy azo­ kon czimjegyeimet módosítom s arra kék nyomatban saját házam külső alakját veszem föl, bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegy­ ként a budapesti iparkamaránál.

A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Á magyar büntetőjog kézikönyve.

SÓSBORSZESZ

általánosan elismert kitűnő háziszer; különösen a b e d ö r z s ö l e s k e n ő - g y u r ó - g y ó g y n i ó d n á l ( m a s s a g e ) igen jó hatású. Ajánl­ ható egyszersmind f o g t i s z t i t ó s z e r ü l is, a mennyiben a f o g a k f é n y é t elősegíti, a f o g h u s t e r ő s i t i és a s z á j t i s z t a , s z a g t a l a n í z t nyer a szesz elpárolgása után, úgyszintén f e j m o s á s r a is a b a j i d e g e k erősítésére, a f e j k o r p a k é p z ő d é s m e g a k a d á l y o ­ zására és a n n a k megszüntetésére.

Irta

Dr. Fayer László, egyetemi rk, tanár.

I. kötet.

nagy üveg ára 9 0 kr.. egy kisebb üveg ára 4 5 kr. BRÁZAY KÁLMÁN Budapesten, IV. kerület, Muzeum-körut 2 3 . szám.

Szőnyegek,

Ára fttzve 3 frt.

i Mandula futók —.22, —.30, —.40 kr. méterje és feljebb Kokosz « —.50,—.70,—.90 « « « « Tapestry « 1.—, 1.25, 1.40 « • « « maradékok Brüsseli « 1.—, 2.—, 2.70 « « « « . Nyírott « 3.—, 3.50, 4.— « .«. « • készletekből 1 egyes asztal-teritők. 2.— írttól feljebb visszamaradt / « ágyteri tők. 3.50 < a

Futó-szőnyegek

legnagyobb választékban kaphatók

Kész v a r r o t t szőnyegek

KUNZ JÓZSEF és TÁRSA m. kir. szab. n a g y k e r e s k e d ő k szőnyeg-raktárában.

B U D A P E S T , V. kerület, Erzsébet-tér 11. szám, Debreczenben és Nagyváradon.

Bevezető rész és általános tanok. (Btk. l-l25.§.)

Lényegesen leszállított árakon.

f ü g g ö n y ö k , a s z t a l - é s á g y t e r i t ő k , d i v á n - á t h u z a t o k , flaneU- é s uti takarók, paplanok butor-szövetek, kokosz-lábtörlők, lópokróczok, v i a s z - p a r k é t á k é s l i n ó l e u m o k

fiók-üzletek:

legolcsóbban

Kunstgewerbliche GeschenksGegenst&nde. Magasin c/es Nouveautes industrielles. — Fancy Goocls,

IMRE

Pontos javítás és a j é m u n k á é r t 1893. iparegyesületi ezüst éremmel kitüntetve.

X

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3. elvállalja jótállás mellett Képes árjegyzék, költségjeffvz. bérm.

fehérnemü - raktára.

BUDAPEST, linóleum szőnyegek. Sebészeti, műszaki és pinezegazdiszati á r j e g y z é k e k kívánatra bérmentve.

részvény-társaság Budapest, Andrássy-üt 30

TÓDOR. asphalt-borkolatok Gerson Anna asszony KERTÉSZ fektetését és Műiparáruk tára.

Budapest, íáezi-uteza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban.

Vízhatlan csőköpeny, g-nmmi s á r c t i p ő és czizmák. S e b é s z e t i m ű s z e r e k és k ö t s z e r e k stb., torna

A Magyar Asplialt

Ajánlanak s z í n h á z i é s k e t t ő s palota, laktanya, gyári órákat,

Árjegyzékek Ingyen és b é r m e n t v e .

Vj ! A fotografálás

„Toronyórái"

CALDERONI ÉS TÁRSA

5943

arányos hosazaságba n

] lf^ ° t m -

l

!£n '

széles 2 la

Pb°l

varrya

' f" *

fr

t

5-50 és feljebb

10

"

« —« «

£?"

« « 4 « « « 18.— . « 350 Franczia butor-crep. « előbb« 15 frt,«most csak « 3o.-_ , frt, —.60 kr., méterje Imitált flanell-takaró , 4 < a a a 2.60 a darabja Valódi . « »»/„„%,, 6

a

« « « 160/2oo a a 10 a • • " S z a t i n és selyempaplanok

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, I V , Egyetem-utcza 4. szám).

a a

a «

a a

4.— a 7.50 a

« «

dús választékban. "••

N

magában Angliában, hanem az egész politikai világban nagy meglepetést okozott Eoseberry angol miniszterelnök azzal a politikai beszédével, melyet közelebb Bradfordban tartott a felsőház ellen s melylyel mintegy a jelszót adta ki a közelebb törté­ nendő parlamenti választások alkalmára. Az angol politikai hírlapok pártállásuk szerint különbözőleg vélekednek erről a föllépésről; némelyek — természetesen a konzervatív ellen­ zékiek — sem időszerűnek, sem gyakorlati érté­ kűnek nem tartják Eoseberry fölfogását és kö­ vetkezőleg nyilvánított kívánságát: «vétessék el a felsőháztól az a jog, hogy az olyan törvény­ javaslatot, a melyet első tárgyaláskor elvetett, az alsóházból. való ismételt föl­ küldés után másod ízben is elvet hesse.i; Ily módon — úgy vélik.— kizárólag az alsóház részére köt­ tetnék ki a törvényhozás joga, de akkor mi értelme és czélja volna a felsőház tanácskozásainak ? Vagy véglegesen eltörlendő tehát a felsősőház, a mi igen meggondolandó dolog; vagy pedig ha továbbra is meghagyatik: akkor szükségképen biztosítani kell számára azt is, hogy valóban tényező lehessen a törvényhozásban. Mások, nevezete­ sen a gyökeresebb javítások hívei, viszont azon akadnak fenn, hogy Eoseberry korlátozni akarja ugyan a jelenleg tisztán született törvény­ hozókból álló felsőházat, de a nél­ kül, hogy a jogok elvételével olyan elvi szabályozást állítana szembe, a mint más országok, pl. Belgium, Olaszország, stb. főrendiházainak reformálásánál történt, hol a nagy adófizetők s a közélet kiváló sze­ replői kormányi kinevezés alap­ ján bizonyos meghatározott szám­ ban szintén tagjai lehetnek a fő­ rendiháznak. EMCSAK

Általában úgy látszik, hogy az ok, a miért Eoseberry a felsőház ilyen módosítását követeli, az an­ gol nemzet többsége előtt nem népszerű. Ez ugyanis nem egyéb, mint az, hogy a felsőház elve­

ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, NOVEMBER 18 VASÁRNAPI UJSAG { *fM " » » * I félévre _ 4 •

Cirapin a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j J?,"™,"™

tette úgy az Irlandnak önkormányzatot (homerule) biztosító Gladstone-féle javaslatot, vala­ mint a szocziálistákra vonatkozó reformokat. Mindazonáltal félő, hogy az az ok nem fog elégségesnek tekintetni arra, hogy az ősi in­ tézményekhez oly nagy szivósággal ragasz­ kodó angol nemzet a miniszterelnök vélemé­ nyéhez csatlakozzék. Valóbbszinünek látszik Salisbury lord nyilatkozata szerint az, hogy «a brit népjiem fogja eltörülni a felsőházat csak azért, hogy Irlandnak önkormányzatot ad­ hasson.* Eoseberry miniszterelnök, mint tudva van, úgy kormányelnöki székét, valamint az ir ön­ kormányzat eszméjét is Gladstonetől örökölte. A «nagy aggastyán», a mint Gladstonet az angolok elnevezték, elvégre is kénytelen volt meghajolni a természet követelménye előtt.

ROSEBERRY LORD, ANGOL

MINISZTERELNÖK.

Külföldi előfizetésekhez a poetailag JJJH, meghatározott riteldi) i» csatolandó.

Néhány évvel ezelőtt, bár már akkor is abban a korban volt, melyet a biblia az emberi élet végső határaként jelöl meg, ifjúi hévvel és való­ ságos politikai agitátor fáradhatlanságával kor­ teskedett Nagy-Britanniában éjszaktól délig s kelettől nyugatig minden nagyobb helyen, s ezenkívül órákig tartó hosszú beszédekben védel­ mezte legújabb politikai eszméjét, az irlandiak kibékítését, úgy, hogy valóban nemcsak az ango­ lok, de a művelt külföld bámulatát is kivívta. Törhetetlen egészségűnek, Anglia hatalmas osz­ lopának tekintette mindenki. A kor azonban megkövetelte a maga adóját, s a 84 éves aggas­ tyánnak éreznie kellett, hogy testi ereje hanyat­ lik, látása és hallása gyengül. Hatvankét eszten­ dőn keresztül vitt kiváló politikai szerepét, a jövő évben már megünnepelhette volna fél­ százados évfordulóját annak, hogy először miniszterré lett, de hazafias ér­ zelme nem engedte, hogy attól a percztől fogva, midőn testi erejét gyengülni érezte, hazájának ügyei vezetését tovább vigye. Lemon­ dott önként, hogy fiatalabb erőnek engedjen tért. . Utána Roseberry lord. lett mi­ niszterelnökké, kinek arczképét je­ lenleg bemutatjuk. Nem igén. fiatal ember, mivel már 47 éves múlt, de Angliában, hol az utóbbi évek­ ben Gladstone és nagy ellenfele, Beaconsfield, aggkorukban lettek miniszterelnökökké, erre a polezra még általában igen fiatalnak tart­ ják, s állítólag fiatalabb miniszter­ elnöke Angliának ebben a század­ ban csak egy volt, a hires Pitt Vilmos. Roseberi'ij lord, vagy teljes ne­ vén Archibald Philip Primrose, fifth earl of Eoseberry, 1847 május 7-én született Londonban. Atyja a legtekintélyesebb skót főurak egyike volt s fiának igen gondos nevelést adott. Oxfordban tanult, a régi hires egyetemen, s azután tapasztalatok végett Európa külön­ böző országaiban tartózkodott. Atyja halála után 1868-ban örök­ lötté a Eoseberry lord czimet és rangot (mint nevében jelezve van, az ötödik ebben a sorrendben) s csakhamar nyilvánosan is kezdett