asphalt-burkolatok fektetését és nedves lakások, p l n c z é k, s t b. gyökeres szárazzátételét. 35. SZÁM pf dö - iszapborogatasok, meleg zu-

572

34.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

SZÁM. 1896.

4 3 . ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T I CZEGEK. FOLDVARY férfldi-vat-

e s

„Toronyórán" I M R E palota, laktanya, gyúl órákat,

t e h c r n c m i i - r a l t t Ȓra,

BUDAPEST,

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

BUDAPEST, I V , Koronaherczeg-utcza 11. »z., a főposta mellett és VIII., K e r e p e s i - ú t 9 . , a P a n n ó n i a mellett. Telefon. Árjegyzék bérmentve. Speciális készítője jé szabású férü ingeknek. Franklin-Társulatnál megjelent.

Andrássy-út

M a y e r K á r o l y L. I, m. állami kedveim, gót-óregyára

Regény.

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

betegápolási czikkek sérvkötök

Alapíttatott

Frülilkliné Móritz Paula. Veszek!

Ara fűzve 1 frt 50 kr.

1876

Eladok!

Cserélek!

(óvszerek

FÖLDES KELEMEN

Éppen

izemé Raczlawiczánál. S T Y K A és K O S S Á K lengyel festő­ m ű v é s z e k óriási k ö r k é p e

Este villamos világítás.

A természetes savanyúvizek között a

Kitüntetve

B é c s

Magdeburg.

IV. kerület,

kiváló enyhe, bársonyszerü bőrt idéz elő. A GlyoerinCréme használatánál ajánlható a

Párisi

Hölgypuder

a legártalmatlanabb púder, a bőrt szép fehér színre változtatja és azt s i m á n és szárazon tartja. Hamisított párisi hölgypudertól és GlycerinOrémetöt óvakodjanak; csak az _ a valódi, melyen a czimképen, valamint a ^ • U I Í Í Í A S * ' táráson a mellékelt védjegy van.

Raktár miuden gyógyszertárban és illatszer-üzletben. Magyarországi főraktár: TÖKÖK J Ó Z S E F gyógyszertára Budapest, Király-utcza 12.

nögymnasiumba, mely internatussal és elemi iskolával van kap­ csolatban, a beírások folynak. Bővebb felvilá­ gosítással (prospektussal): készséggel szolgál kívánatra az igazgatóság:

VIL,

v. állami kórházi igazgató orvos gyógyít gyorsan, diseretül és biztos sikerrel minden férfi és női bajt. Czim: Kardos

Kerepesi-ut

20.

tej csarnoka a kiállítás területén. A v i l l a m o s vaéut m e g á l l ó h e l y e . (Hófödte pavillon, jógcsapokkal, a Ganz és m a l o m ­ ipar pavillonok előtt.) A kiállítás látogatóinak kedvencz találkozási h e l y e . H i d e g ételek és p o m p á s italok r e n d e s v á r o s i á r a k mellett.

Pokol kávéház a hires D a n t e pokol-Körkép területén levő kertben. A főváros legkedvesebb é s l e g k e l l e m e s e b b üdülő helye. N a p és eső ellen védő markisokkal. Élőfák és bokrok között lévő árnyas lugasokkal. — R e n d e s városi árak !

Pilseni sörcsarnok Ős-Budavárában. A kiállításból á t v i v ő h í d lábánál. Czigányzene, katonazene és külön színpaddal. E l v ü n k mindenből a l e g j o b b a t n y ú j t a n i mér­ sékelt árakon.

HEIJSDL FEREMZ és ADORJÁN GYIM tulajdonosok.

Szt.-Margitszigeti gyógyfürdőhelyBUDAPEST. i t ^ t ' A ^ 1 6 ^ ! 6 0 , ! 4 3 - 7 0 ^ ^ T 7 ^ - M t ü n ő eredménynyel használtatott a kö­ vetkező koralakok ellen : k ö s « v ó n y , o«n«, M á b á k , i d ü l t k ü t e g e k , m á j - , S^°V«flífclbant?mSk' fc^y-Bhurnt. n«i bántalmak, garatg é g e - , t ü d ö h u r u t , es l d e g b á n t a l m a k . M a s s a g e és v i l l a m o s fürdő! Tiszta, pormentes levegő és 300 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon, tévírd^, gyógyszertár éa elismert jó konyha. Bendelö fürdöorvos dr. B a u e r A n t a l főberczegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle­ kedés félóránként.

specialista, K e r e p e s i - u t 6 . (kerepesi-bazár) I. e m . ajtó 2 . — B e n d e l : d. e. 7—8, 1 1 — 2 , d. u. 6—7-ig. Levélben is.

3 5 . .szám..

Az Elité kávéház

Budapesten, Kerepesi-ut 65. I. em.

27 éven át

Muzeum-körut

A főváros legnagyobb kávéháza. A z o r s z á g l e g ­ j o b b 1 2 b i l l i á r d j á v a l . H i d e ? buffet. Tisztán ke­ zelt italok. P o n t o s kiszolgálás. Az összes bel- és külföldi hírlapok. 5 0 T e l e f o n - H i r m o n d ó ! Esténként czigányzene. Kitűnő ventillatio.

Budapesten: Torok József gyógy sz.

Az első magyar

hanyfürdők. Massage, kád^ y k ü l m férfi-és női gőzfürdők es uszodák.

Elité kávéház

K a p h a t ó k : Ős Budavárában (állatkert). Előjegyezhetek: • Millenium, utazási és ellátási vállalatnál (Gizella-tér 4.), vala­ mint a Telefon-Hirtmmdó városi irodájában (Andrássy-ut 30.).

Glycerin-Créme-Szappan

s z á m .

a budapesti karambol kör helyiségeivel

főváros legelőkelőbb látványos mulatóhelye (a kiállítással kapcsolatban) m á j u s 1-én m e g n y í l t . — N y i t v a d é l e l ő t t 1 0 é r á t ó l reggelig. Bérletjegyek az évadra 6 frt.

Glycerin-Créme

3 .

Szerez és elhelyez ngy helyben mint vidékre:

a

ártalmatlan' anyagokból készült si­ került v e g y ü l é k , m e l y n e m c s a k a b ő r t f i n o m í t j a , hanem tényleg az i f j ú ü d e s é g e t eleveníti és azt állandóan fenntartja. Legjobb óvszer l e v e g ő , s z é l és n a p s ü t é s e l l e n eltávolít napfoltot, szeplőt, m á j f o l t o t és m i n d e n m á s b ő r t i s z t á t l a n s á g o t .

35. SZÁM. 1896.

Szakácsnő, szobaleány, mindenes leáoyok, dada, vasalónők, továbbá gazdasszonyok, kulcsárunk, társalgónők, árusnők, szepességi német lányok, bonneokat, gyermekkertésznők, ura­ sági inas, portás, irodaszolga, lovász, kocsis, kertész és; szakácsokat stb., stb.

Barella P . P . W.-től Berlin S W . , Friedriohstrasse 220, a f r a n c / . i a o r s á g i o r v o s i t á r s u l a t o k t a g j a . Orvosilag legjobban ajánltatik. K e n d k i v ü l s i k e ­ r e s , még idült gyomorbajoknál is. Szállít p r ó b á r a i n g y e n , csupán a viteldíj m e g ­ térítése mellett, b e r l i n i f ő r a k t á r á b ó l . Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60 Baktár:

Fürdőidény tartama: május 1-től szeptember 30-ig. A szobaáraknál szept hóban 30»/o e n g e d m é n y . « T Á r s a a b a l y k í v á ­ natra bérmentve küldetik. 6250

£^UMargit8zigetí gyógyfürdő-felügyelőség Budapesten.

L

Jí==L

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, (IV., Egyetem-utcza i.

szám.)

írni

f**r-Si;

VÁRADY MÁRTON

Bécs 1891. L o n d o n 1893.

OS BUDAVAK A

folyékony

T^RNAPI

megérkezett!

I., P r e d i g e r g a s s e

részv.-társ. Budapest, £

Brü88e11891

k i r á l y - u t c z a 1 2 . szám.

K I E L H A U S E E H.

Amerikából

(Mellényzseb-fényképező) nagyszerűen sikerült találmány, magától Edison­ tól megdicsérve. Felvételre mindig készen. Pil­ lanat-fényképezés. Egy t e l j e s e n f e l s z e r e l t P h o t o r e t ára F i l m - m e l 3 6 f e l v é t e l r e 4 frt. Használatban az amerikai, franczia ós angol rend­ őrségeknél. A Photoret főraktára:

Villamos vasút végállomása.

Egyetemes gyomorpor Magyarországi f ő r a k t á r : V . Széebenyi-utcza 3 . — Telefon 1 1 0 8 sz.

p l n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátételét.

5 0 0 0 Photoret

Belépti dtj 1 korona. Paris 1889. Genf 1889. 1893. Chicago.

az első helyet foglalja e l .

nedves lakások,

a városligetben Aréna-út. Na kéne pf dö Sz.-Lukácsfiirdő. f * T T ' Eeggel 8 órától nyitva. - iszapborogatasok, meleg zu-

gyógyszertára,

ígybevágó vegyele'mzesei alapján milyensegileg

fektetését és F. Berguerand

Polgár Sándor egyetemi kötszerésznél, B^ Telefon.-w Budapest, Erzsébet-körnt 5 0 .

Aradon, Deák Ferencz-ntcxa 11. s s . Főraktár B U D A P E S T E N , T ö r ö k Jóasef, Király-ntcza.

alkalikus SAVANYÚKÚT 1^ elsőrangú kitűnőségek

asphalt-burkolatok

párisi gyárostól), legelőnyösebben beszerezhetők

A világ legnagyobb csataképe. hírneves, az elegáns hölgyek által használt arczeréme (nem zsíros ke­ nőcs) rövid idő alatt ifjitja és szépíti az arezot, eltávolít az arczról minden­ nemű bőrtisztátlanságot. Egyedüli szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) ellen. Bámulatos hatása abban rejlik, hogy a bőrre kenve az által rögtön fölvé­ tetik és ez okozza azon csodás átala­ kulást, hogy ezeplővel vagy májfol­ tokkal teljesen fedett arcz 3—4 nap alatt alabástrom fehérré lesz. Mivel nem zsíros — nappal is alkalmazható, — a eremé­ vel bekent bőrön a hölgypor remekül taoad. Ara 50 kr. 1 frt. M a r g i t - s z a p p a n á r a 3 5 kr. — M a r g i t - h ö l g y p o r , fehér, rózsa é s o r é m e színben á r a 6 0 k r . — M a r git-fogpép 5 0 kr.

részvény-társaság Budapest, Andrássy-út 30 elvállalja jótállás mellett legolcsóbban

GummiánLk,

Budapesten, IV.,R«gi posta-u.5.

Irta

21,

(félemelet)

Képes árjegyzék, költpégjegvz. bérm.

Levélbélyeg-kereskedés PRÜCKLER J. C.

POCSAJYÉK.

Gerson Anna asszony A Magyar Asphalt

I

BUDAPEST, AUGUSZTUS 30.

Xtóftzétéri feltetelek : VASÁRNAPI UJSAG és í egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt í félévre — 6 «

EGY H A Z A F I A S S Z E R B FŐPAP. ZMEJANOVICS GAVEIL, AZ UJ VEESECZI GOE. KELETI SZEBB PÜSPÖK.

HÓNAP lG-án tartotta bevonulását ősi szé­ kesegyházába Magyarország legfiatalabb püspöke, Zmejanovics Gavril verseczi gör. keleti szerb püspök, a kit a görög keleti püspöki zsinat egyhangú határozattal emelt e polezra. Zmejanovicsot jó híre m á r rég megelőzte, a királyért és hazáért lelkesülő egyháznagy nevét különösen az utóbbi időkben mindenütt ott láttuk tündökölni, a hol a jó hazafiak e két eszményéről volt szó. A királyért és a hazáért! ez volt mindig a jelszava, a' melyhez azonban hozzáfűzte mindig ezt is : a nemzetért és a val­ lásért ! Az új egyháznagy 1847 augusztus 25-én született a Szerémség egy kis falujában, Dobanovcziban, a hol atyja, Mihály, mint a község lelkésze közbecsülésben és köz­ tiszteletben, anyja Éva közsze­ retetbenrészesült. A fiatal Gavril jó nevelést kapott, elvégezte a főgymnáziumbt, majd utána a theologiát, végül Magyar-Óvá­ ron a gazdasági akadémiát.

E

1882-ben a néhai Angyelics Germán patriárkha felszólítása folytán a szerzetesi rendbe lé­ pett s nem sokára mint cs. és kir. tábori lelkész Boszniába küldetett, hol az 1891-ig, kiiencz teljes éven át működve, nem­ csak katonai felebbvalói tiszte­ letét, h a n e m a lakosság szere­ tetét is kivívta. E kilencz évi fáradságos, apostolszerű műkö­ dés után, — mert Zmejanovics a katonai lelkészi teendőkön kivűl az egész országban prédi­ kált, s a szerajevói középis­ kolán a hittant is tanította, — a katonai lelkészi pályáról visszavonult zárdájának csend­ jébe, mert oda szólította a je­ lenlegi szerb patriárkha, Brankovics György szava, a ki meg­ bízta az egyik legnagyobb zárda, a kiterjedt birtokú Krusedol ve­ zetésével, a hol szükség volt

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

egész évre 8 frt félévre — 4 •

43. ÉVFOLYAM.

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

azokra a tudományokra, a melyeket Zmejano­ vics Magyar-Ováron sajátított el. Zmejanovics itt is megfelelt feladatának, mert csakhamar megbízatott a szerb nemzeti egyház jószágai­ nak felügyeletével s felügyelői működése alatt e jószágok virágzásnak indultak. Érdemeinek elismeréséül 0 Felsége még mint tábori papot a koronás arany érdemkereszttel, a szerb pat­ riárkha pedig azzal tüntette ki, hogy visszatérte u t á n három évre az arkhimandritai méltóságra emelte a hivatását odaadóan teljesítő szer­ zetest. A verseczi egyházmegye püspöki széke a múlt év deczember havában megüresedvén, a megye kormányzatával 0 Felsége a kormány előterjesz­ tése folytán Zmejanovicsot bízta meg, a ki az egy­ házmegyét, mint patriárkhai megbízott, a legfel­ sőbb elhatározás bekövetkeztéig már igazgatta.

egész érre 6 . félévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

Képességét e magas állásra igazolván, a zsi­ nat Zmejanovicsot május hó 18-án tartott ülé­ sében egyhangúlag püspökké választotta s a vá­ lasztásnak a király által történt jnegerősítése után Zmejanovics a múlt hó -20-án Karlóczán a patriárkhai székesegyházban fölszenteltetett. Hogy azon idő alatt, míg a püspökmegye időleges administratora volt Zmejanovics, mily népszerűségre tett szert a verseczi egyházme­ gyében, azt legjobban igazolja lelkes fogadta­ tása, a melyen a város és a környék aprajanagyja felekezeti és nemzetiségi különbség nél­ kül megjelent, a melyben résztvettek a hazafias városi főispán vezetése alatt az összes hatóságok és hivatalok s ezenkívül úgy a római katholikus, mint a protestáns és izraelita vallásfelekezetek mint ilyenek, lelkészeik vezetése alatt. Terünk nem engedi, hogy elmondjuk mind­ azt, a mi az új egyháznagy érdeméül szolgál avagy őt jellemezrió, csak kiragadunk a szé kesegyházban tartott beszédéből egy töredéket, a mely őt fénye­ sebben jellemzi minden szép szónál : • Híven Istenhez, hiven a ki­ rályhoz, híven a hazához tanitani fogom a lelkipásztorkodó somra bizott nyájat, hogy kirá­ lyáért és hazájáért éljen és hal­ j o n ; tanítani fogom híveimet, hogy a hatóságoknak engedel­ meskedjenek, mert minden ha­ talma az Istentől való, hogy az országos törvények előtt megha­ joljanak s hogy szentség gya­ nánt őrizzék az ország alkot­ mányát ; tanítani fogom őket türelemre, békességre, szeretetre s összetartásra Szent István ko­ ronájának minden népével, le­ gyen az bármi vallású, beszél­ jen az bármi nyelven. Ezen feladatomban segíteni fog az Isten, mert csak azt tanítom, a mi előtte valóban kedves s a mit 0 akar.»

Fénykép ntán ZMEJANOVICS GAVRIL, AZ ÚJ VERSECZI GÖR. KELETI SZERB PÜSPÖK.

Ezek voltak az ő szavai, a melyeket katedráján állva, kezé­ ben a kereszttel és pásztorbot­ tal, vállain a püspöki palásttal ékesítve, szilárd hangon az Isten

574

VASÁRNAPI UJSAG.

A KATONAI LÉGHAJÓ KOSARA A FÖLSZÁLLÁS PILLANATÁBAN.

A KATONAI LÉGHAJÓ FÖLERESZTÉSE.

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSBÓL.

házában hangoztatott s a melyek valóban dicsé­ retére válnak egy egyházfejedelemnek. A rendkívül nyájas és kellemes modorú fő­ pap arczképét is bemutatjuk itt olvasóinknak.

CSÖNDES-ÉDES. Csöndes-édes hangulatba' Ring a lelkem szüntelen, Édes ábránd, tarka álom, Lepkehimes tündérszárnyon Szállnak át a lelkemen. Sejtelem csak, a mit érzek, Szó nem lesz a gondolat, Jönnek, egymást üzve-hajtva, Mint a vizén — szél ha hajtja — Fölgyüremlik habra hab. Vagy, midőn a távol égen - Bárányfelhők szállítnak, Vagy, sóhajtó, gyönge szélbe' Hull a rózsa, s egy levélke Tánczot lejtve, szárnyra kap. Édes érzés, tündérálom! Oh ! maradj még! el ne hagyj I Tűnni készül ifjúságom, S te e hulló, szép virágon Tiszta harmat könye vagy ! Erdélyi Zoltán.

EGY PERCZET MÉG! Yrehlicky Jarosláv költeménye. Csak még egy perczet! szól a kis gyerek, Ha elveszik kedves játékait. Órák, napok gyorsan lepergenek. S a sors minden kedvestől elszakít. Egy perczet még! szól a szerelmes pár, Ha kéz a kézben, szemtől szembe néz, A holdas éjben panaszkodva jár És egymástól nagy búsan válni kész. Egy perczet még! Ne játsz és ne szeress! Jajjal kiáltod : Csak egy perczet még-! Ha homlokod redős, hajad deres És szíved érzi, hogy már itt a vég.

35. SZÁM. 1896. 43. ÍVPOLYAM.

MireLli Gusztáv tanár fametszetei.

Mit még e perez ? Mit adjon az neked ? Nyűg volt a lét egész pályád alatt S most balgán azt hiszed szegény beteg, Hogy az volna a legszebb pillanat!

is. A két menet Mária-Brunnál találkozott, hol az uralkodó párokat nyitott hintók várták. Ma­ gyar testőrök, dzsidások és lovas apródok vették körűi a fogatokat az udvar kapujánál pedig Hetes. fehér ruhás lányok kínálták virágos kosaraikat. Mindez csak halvány bevezetése volt az ün­ nepélyek ezután következő tarka zsivajának, OROSZ VENDÉGEK A BÉCSI BURGBAN. mely hónapokon keresztül lázban tartotta Bécs lakosságát s a kongresszusra özönlött száz­ II. Miklós czár bécsi útjának alig van köze a ezernyi idegeneket. A nagy sokadalomról fo­ politikához, s jelentősége mégis nagy, mert sze­ galmat nyújthat az, hogy a lakások ára annyira mélyes kapcsokat fog fűzni a monarkhia és a felszökkent, hogy például Castlereagh lord nagy orosz birodalom uralkodói között, a minek angol követ 500 font sterlinget űzetett havon­ kevés alkalma merült fel az utóbbi évtizedek­ ként lakásáért s kiszámították, hogy ha a ben, hacsak vissza nem megyünk a bécsi kon­ kongresszus csak négy hónapig tartana is, sok gresszus idejéig, a szent szövetség megalakulá­ ház értékét maga a bér teljesen kifizeti. sáig. Kétségkívül ez volt a história minden feje­ A magyar arisztokráczia is természetesen va­ delmi összejövetelei közt a legfényesebb, a leg­ gyoni sulyja és tekintélye arányában vett részt az nagyobb következményekkel járó, — nem csoda, ünnepélyeken s igyekezett minéPelvezetesebbé ha ezek a világtörténelmi jelentőségű napok tenni a Bécsben töltött napokat a koronás ven­ emlékei tűnnek fel megint a bécsiek képzeleté­ dégeknek, kik közt Sándor czár vitte az első ben, midőn most a mai czár ünnepélyes fogadá­ szerepet. Minden szombaton Zichy grófnő adott sára készültek. fogadó estélyeket, melyeken az idegen államok Az orosz czárral együtt ez időben nem keve­ kitűnőségein kivül a magyar mágnásnők is tel­ sebb mint két császár, két császárné, négy király, jes számmal részt vettek, köztük a gyönyörű egy királyné, két örökös herczeg, egy császári sugár termetű, igéző szemű Apponyi Teréz grófnő, s egy királyi herczeg, két nagyherczegnő és há- Koháry grófné, Eszterházy Pál herczegné. Eze­ rpm herczeg lakta a bécsi Burgot, úgy, hogy ket az estélyeket olykor tombolák tették még maga Ferencz császár családja Schönbrunnba vonzóbbakká, így Eszterházy Miklósné; született volt kénytelen vonulni. Az udvar napi költsége LichtensteinMarié herczegnőnél, mely alkalom­ csak a császári asztal ellátására 50 ezer forint mal az udvarias bajor király az általa nyertvolt s e kongresszus öt hónapja alatt több mint mozaik dobozt a legnyájasabb szavak kíséreté­ húsz millió forintra emelkedett. Mind ennek a ben ajánlotta fel Marié herczegnőnek. (imisera plebs contribuens* fizette meg termé­ Majd műkedvelő színi előadások következtek, szetesen az árát kérges tenyerével, arcza ve­ melyeken a magyar főrangú világból Zichy és rejtékével. Batthyány grófok, a hölgyek közül Apponyi, Sándor czár és Frigyes Vilmos porosz király Zichy Júlia, Eszterházy grófnők szerepeltek. együtt tartották ünnepélyes bevonulásukat a Természetesen a játék is nagyba ment olykor, a székvárosba az útezák-hosszat felállított dísz­ két fiatal Pálffy gróf, Ferencz és Nándor közül őrség közt Ferencz császár, az összes főher- utóbbi a játékasztalnál összehalmozott aranyai­ czegek és udvari előkelőségek a Tábor-hídig ból pompás palotát építtetett, melyet ((kártya­ mentek elébök a Duna balpartján, hol a találko­ várnak* nevezett el. zásnál a legszívélyesebb üdvözletek kicserélése Csak a kevésbbé zajos összejöveteleken, főkép közt fogtak kezet. Mindenfelé óriási ember­ tömeg várta és éljenezte az uralkodókat, kik a az 'idegen vendégek tiszteletére rendezett hang­ tüzérség ágyúlövései közt lóháton vonultak be versenyeken tűnt fel rendszerint egy másik érde­ kes alakja a bécsi magyar főrangú világnak, egy Bécsbe. még fiatal ember, mindkét szeme fekete kendő­ Másnap érkezett a czárné, kinek fogadására vel átkötve, kit egy szintén erősen elfátyolozott előbb a császárné ment egész udvarával nagy hölgy kisért állandóan a sűrű tömegtől zsúfolt távolságra elébe, majd a két császár és kísérete termen át. Hadik Tivadar gróf volt ez ifjú fele-

35 „ , ' , : . 1S'.!">• 4 3 . ÉVFOLYAM.

ségével, kiknek boldogtalan és megható regénye általános rokonszenves érdeklődés tárgya volt az akkori úri körökben. Hadik gróf és Amadé grófnő együtt nőttek fel s még gyermekészszel eljegyezték Luagokat egymásnak teljes^életökre a legtisztább, legnemesebb szerelemmel. Ekkor kitört a Napóleon elleni háború s a fiatal Hadik gróf is kardot övezett, hogy a haza és a trón vé­ delmére siessen. Fényes haditettei kivívták számára a Mária Terézia-rendet. Mig azonban ő a távol harezmezőn aratta a véres babérokat, ifjú mátkáját borzasztó kór döntötte ágyba s rö : vid idő alatt elpusztította arcza szépségét. Kétségbeesésében a szegény leány a halált kívánta inkább, mert azt hitte, hogy vőlegénye, kit a távolban is forrón szeretett, örökre el fog hidegülni elhervadt bájai láttára. Ily aggodal­ mak és lelki tusakodások közt készült a rette­ netes találkozásra, a mi nem is késett soká. Egy nap az ifjú gróf inasa toppant be az Amadekastélyba s bejelentette gazdája visszatértét. •Constance, Constance, hol vagy?» hangzott ugyanekkor kívülről egy örömtől reszkető hang. De ez a hang, mely máskor egy mennyország boldogságával ért volna fel, most tőrszúrás volt az ifjú hölgy szivében. Sirva rejtette kezeibe arczát s fuldokolva esengett: «Ne közeledj hoz­ zám, mert megutálsz; elvesztettem szépsége­ met, — semmim sincs többé». — «Megútálni téged ? — kiáltott fel az ifjú gróf; — hová gondolsz ?» Aztán eltompult hang­ gal tette hozzá: «Nyugodj meg különben; rám nézve nincs többé testi szépség: elvesztettem a szememvilágáh. A grófnő megdöbbenve tekintett a bánatos arezra. Úgy volt, a mint beszélte. Hadik gróf nem látott többé; egy golyó megfosztotta szeme világától. Az esküvő megtörtént. A sorsüldözött mát­ kapár egymásé lttt s visszavonulva a világtól, •egymás támogatásában lelte fel minden bol­ dogságát. Csak a nemesebb élvezeteknek nyílt meg szivök, a zene varázsában kerestek vigaszt és enyhülést, melyet mindketten imádtak, s a kongresszus fényes napjaiban melancholikus alakjok sokszor feltűnt azokon a ritka műélve­ zetet kínáló hangversenyeken, melyekben Bécs részesítette a rendkívüli alkalomra összegyűlt nagy vendégeit. Ily alkalmaknál Sándor czár rendesen Fe­ rencz császáf neje mellett foglalt helyet, a mi néha érdekés félreértésekre adott alkalmat, mert a császárné egyik, Sándor czár pedig má­ sik fülére hallott kissé nagyot. A mi azonban nem gátolta Ferencz császár nejét, hogy ő nyújtsa át a czárnak azt a sajátkezűleg híme­ zett lobogót,, melyet I. Sándor a császár által neki ajándékozott Hiller-ezred legénységének személyesen adott át a Práterben tartott szem­ lén, a következő szavak kíséretében: «Katonák, emlékezzetek meg, hogy a halálra is készen kell lennetek e zászlónak, császárotoknak és ezre­ deseteknek, oroszországi Sándornak védelmé­ ben)). A lobogóra ez a jelszó volt hímezve: «Fölbonthatatlan egység Sándor és Ferencz csá­ szárok köztr. .^ Kifogyhatatlanok voltak a föld koronás urai az egymás iránti előzékenységben és szolgálat­ készségben ; de Ferencz császár különösen orosz vendégét tűntette ki mindenek fölött. A schönbrunni tóhoz rendezett nagyszerű szánkázás után, melyen a czár Auersperg herczegnő, a porosz király Zichy Júlia grófnő, a bajor király Zichy Zsófia, Károly főherczeg Eszterházy grófnő, Beauharnais Jenő Apponyiné, Ágost porosz herczeg Batthyány grófnő, stb. mellett foglaltak helyet, — a csész&r czári barátjának ajándékozta azt az aranyozott szánt, mely I. Sándort vitte, s azt gondosan becsomagoltatva maga küldötte Pétervárra. Ez a kirándulás és az azt követő schönbrunni ünnepély maga "800,000 írtjába került az udvarnak. Pár évvel utóbb Sándor czár külföldi útjában hazatérőben ismét érintette Bécset, de nem álla­ podott meg előbb, mint Bártfán s a Hedryek raszlaviczai kastélyában, hol megebédelt, és bú­ csúzáskor a háziasszonynak értékes brillians gyűrűt ajándékozott emlékül, mely ma is a csa­ lád birtokában van. A későbbi czárok közül Miklós czár, legalább mint uralkodó, nem látta a bécsi udvart s II. Sán­ dor czár is csak 1873-ban. De a Bomanov-ház más tagjai ismételten megfordultak ott s mind­ annyiszor kitüntető fogadtatásra találtak; így

575

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1852-ben Mihály és Miklós nagyherczegek, kik­ nek tiszteletére maga az akkor még ifjú Ferencz József császár rendezett egy «Ave Mária* czimű élőképét, — azután 1882-ben Vladimír orosz nagyherozeg nejével és kíséretével. Ez utóbbi eset óta. tehát 14 év óta azonban most lát újra először orosz vendégeket falai között a bécsi Burg. —r.

•

^

•

^

Néger férfi.

Ételt készítő asszonyok.

^/ttCCtt,

Asszony a k o n y h á b ó l . AFRIKAI NÉGEREK AZ ÁLLATKERTBEN.

EGY DARAB AFRIKA BUDAPESTEN. Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afriká­ ból Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben. Buházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ránezokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testök egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert — aránylag — igen

tiszták lévén, van mindig egy-kettő, a ki nagy hévvel mosakodik a vizérben, mely telepü­ kön át csörgedez. Van tehát mód tanulmá­ nyozni testalkatukat^ s ez már magában is meg­ érdemli az 50 krajezárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek. De fokozza a látvány becsét a határozott esztétikai élvezet. Szebb idomokat alig lehetne találni. Főleg fürdés közben egy ily karcsú néger alak, a mint fénylik a róla lefutó víztől, valóságos eleven bronz szobor. Tartásuk, mozdulataik is szoborszerűek. A mi testünk megszokta, hogy fel legyen öltöztetve, s öltözet nélkül ügyetlen, tétovázó volna. A néger járása-kelése ruha nél­ kül is természetes, s minden lépten más-más festői képpé alakúi, mely az életből születik, s kincs lenne művésznek. Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytássák az állatkertben, a me­ lyet hazájukban megszoktak. Mindegyiknek van valami mestersége, melyet apjától tanult. Ott ülnek saját készítményű zsámolyaikon, kiki pálmalevelekből összetákolt kunyhója előtt; kunyhóikat is ők maguk építették. Az ötvös ezüst gyűrűn dolgozik, a kovács lándsavéget ka­ lapál ; egy másiknak az a mestersége, hogy tök­ héjakat díszít, durva késhegygyei czirádákat vésve rájuk. Vannak takácsok. Többszínű szá­ lakból széles szalagokat szőnek, mélyeket szom­ szédjuk — ennek ez a szakmája — köpenyekűl szolgálandó nagy darab kelmékre varr. Van orvos, nem puszta kuruzsló, ki ért a gyógyfüvekhez; ha kinek valami baja van, ő hozzá fordul. Mindenki csinál valamit, ha egyebet nem, sepri a házát, vagy varr magának új lepelt. S furcsán áll a tű és czérna hosszú, me­ redt ujjaik közt. Az asszonyok mosnak, vasalnak, külön erre szánt bódékban; sütnek, főznek a konyhákká berendezett ereszek alatt. Naponta kétszer van étkezés. A fő étel burgogna, (a burgonya köze­ líti meg leginkább nemzeti jeledelüket, az ignamét). Egy-egy asszony kölest tör fa mozsárban, hosszú fa doronggal. Van, a kinek ezalatt cse­ csemő alszik a hátán, szétvetett lábakkal, hátracsünggő fejjel, nyitott szájjal; egy darab kelme fogja körűi s erősítik anyjához. Látunk pipázó nőket is, apró kis pipákból szipákolva. A na­ gyobb gyermekek folyton a vízben lubiczkolnak, s azt a pár csónakot bújják, melyeket ma­ gok a négerek vájtak maguknak egy-egy fa­ törzsből. Élet foly tehát itten, még pedig elég lármás élet; hisz ezek vidám négerek, kik egyre tréfálóznak, kaczagnak egymás közt. Ellenségeske­ désnek, czivódásnak nyoma sincs. Szelíd ez a faj, békeszerető; aztán a telep kitűnően is van szervezve. Sehol rósz szag ennyi vad ember közt I Ez igazán bámulatos. Nem éreznek sem­ miben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldulnak! Ellenkezőleg, modoruk a legtisztességesebb. Nem idegenked­ nek a nézőtől; mosolyognak rá, szívesen válta­ nak szót vele; néhányan beszélnek angolul is. «Akkra, Akkra», — mondják, ha az ember kérdi, hova valók. — Akkra? Lássuk csak. Ez egy angol város Guineában, az úgynevezett aranyparton. Van ott egy csomó ilyen furcsa elnevezésű vidék: a rabszolgapart, az arany­ part, az elefántcsont-part. Itt legdolgosabb, legjóravalóbb a néger faj. Az aranypart az aranypor híres termő­ földje ! Most ez a föld angol birtok. Külön állam, angol kormányzó igazgatása alatt. Hi­ vatalos neve (egykori székhelyéről): Cape Coast. Oda van beékelve Asszini franczia gyar­ mat és a németek Togo-ja közé. Nem egészen akkora, mint Erdély (200 kilométernyire nyúlik be a tengerparttól, s tengerpartja 60Ó kilométer hosszú). Lakossága 500,000 lélek, ha nem több. Éjszakra többé-kevésbbé független néger ál­ lamok határolják: az asanti-k országa (az ő egykori birodalmuk maradványa) és mások. Gazdag vidék. Fő kiviteli czikke most a pál­ maolaj, s nem az aranypor többé. A főbb be­ viteli czikkek: pamutkelmék és pálinka. Ru­ házni s leitatni a benszülötteket, ebben te­ tőzik itt a polgárosítás munkája. A legfontosabb helység Akkra, vagy Nkran, vagy Ga (azaz: hangyák városa). Három kilo­ méter hosszú, 10,000 lakossal. Keletre faluk következnek utána. Több útnak ez a kiinduló pontja; némelyik út már szekerekkel is járható. (Eddig a fehérek pusztán függő ágyakban utaztak,

576

35.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

melyeket négerek vittek.) Miután az angolok szétrobbantották az asanti birodalmat, egy régi dán erőd, Christicuisborg lett fővárossá (1875). Régebben az aranypor vonzóereje mindenféle nemzetbeli települőket csalt ide. Voltak franczia, brandenburgi, hollandi, portugall s dán gyarmatok. 1850-ben már csak angolok voltak itt, meg portugallok és dánok. Vétel, vagy csere útján most már minden angol kézbe került. Christiansborg pár kilométernyire van csak Akkrától. Egy földháton emelkedő festői erőd ez, egyenetlen tornyokkal s bástyákkal; olyan, mint egy középkori vár. Köréje nagy helység telepedett, 6000 lakossal. Sok itt a mesterember, főleg az ötvös. Ezen az aranytermő vidéken az ötvösség nemzeti ipar, s régebben a legfontotosabb ipar volt. De hanyatlásnak indult, mióta Kumasszi, az asanti birodalom, szókhelye, romba dőlt az angol háború, alatt. De azért az ipar, általában véve fejlődik. A baseli misszio­ náriusok szakiskolát tartanak fenn Christiansborgban, és számtalan munkás, kerül ki onnét,

ideig a franczia haditengerészetnél volt alkal­ mazva. Ezeni minőségében Afrika partjaira ju­ tott, s ott kereskedő lett. Még folyt üzlete, mi­ kor az 1889-iki kiállítás alkalmából egy csa­ pat négert szállított magával Parisba. Majd megbetegedett (gyilkoló az a guinea-i éghajlat) s visszavonult Lyonba, de föntartotta összeköt­ tetését a távoli vidékkel, melynek egykor lakója volt. Az ottani félvadak ismerik, szeretik, s ő, föl­ használva ismeretségét, minden évben kiválaszt belőlük egy-egy új csapatot, melyet aztán be­ mutat, hol itt, hol ott a művelt világnak. 1893-ban Chicagóban járt, 1894-ben Lyonban, tavaíy Bordeauxban, ez idén egyenesen Buda­ pestre jött. Mostani csapatját egy Akkra-vidéki néger közbenjárásával toborzottá össze; azért áll a csapat. Akkra-vidékiekből. Betcsi, a csapat­ szerző néger, mesterségére nézve ötvös. Arány­ lag gondos nevelést kapott, s jellem tekinteté­ ben ritkítja párját. Nagy agyagháza van Chris-

SZÁM. 1896.

43.

ÉVFOLYAM.

35.

SZÁM. 1896.

43. ÉVFOLYAM.

o/ /.

VASABNAPI ÚJSÁG.

egyedül jött, valamint a czipész (takuta) is, ez öreg ember, kinek kedve szottyant megbámulni a fehérek országát, a mesés ablocsiri-t. Vagy húsz családfő mesterségére nézve táuczos; a hozzájuk tartozók száma háromszor annyi. Ez a nyolczvan ember több bandára oszlik. Vannak külön tánczosok a férfiak, külön tánczosok a nők számára; van a kuruzsló bandája, stb. A tánczok énekkel járnak; a fő hangszer egy kifeszített kígyóbőr, úgynevezett tam-tam. Ez a szó jelzi az állatkertben a tánczosok kunyhóit. Az egész kis gyarmat Betcsit ismeri el fejé­ nek. Betcsi méltó is e kitüntetésre. Könnyű rá­ ismerni ; rövid bajusza van és némi kis szakálla ; arczkifejezése okos, meggondolt; modora övéi iránt se nem pajtáskodó, se nem gőgös. Van egy másod főnök is. Ez mesterségére nézve ács. ügy hívják, hogy Kualái. Ezeken kivül 16 európai osztja meg Gravier úrral a kormányzás gondját: tizenegy franczia és öt magyar,*

Gyárfás J e n ő : V. László

esküje

a

Hunyadi-háznak.

Morelli Gusztáv fametszete.

A Z E Z R E D É V I K I Á L L Í T Á S B Ó L . — RÉGI HADI SZEREK A TÖRTÉNELMI KIÁLLÍTÁS UDVARÁN.

a legjobbak az egész partvonalon, Sierra Leonetői'Oabonig. Akkra vidékén nagyban foly a bevándorlás még igen távoli vidékekről is. A lakosság tehát igen vegyes eredetű. Uralkodó nyelve a ga vagy rígahuémó (az előbbi elnevezést az angolok használják, az utóbbit a bennszülöttek). ; íme néhány szó ebből a nyelvből: kenyér = burubúru; viz ~~ la; tyúk = úa; pénz == síka;' arany = futu; elég, mehetsz = amonió; fehér ember = blotinyulé ;& fehérek országa (a művelt világ, honnan a sok külföldi áru érkezik) = Áblocsiri. Állatkerti négereink ezt a nyelvet beszélik (az igazgató szívességéből közölhettük a fen­ tebbi szavakat.) Mind Akkra-vidéki emberek, a mennyiben ott vannak letelepedve, de mondtuk, mily nagy mértékű ott a bevándorlás. Négereink közül is többen (maguk, vagy apáik) eredetilég egészen másutt laktak, s Dahomeyből, Kongóból s más tartományokból származtak át. Es most, hogy jutott az egész csapat Akkra környékéről Budapestre ? Az igazgató (kellemes modorú franczia) egy

tiansborgban, és sokan élnek nála, kiket vendégszeretőleg befogad, s kik az ő fedele alatt különböző mesterségeket űznek. Vagy húsz csa­ lád élvezi ekkép a bőkezűségét; pedig Betcsi nem gazdag, s hogy fentartsa számos háznépét, kénytelen olykor messze földön keresni mun­ kát. De azért otthon köztisztelet és szeretet tárgya. Lakásában nem hiányzik bizonyos ké­ nyelem. Nagy fogadó-terme van, melynek köze- j pén asztal és falain köröskörül fényképek lát­ hatók. A fényképek kedvelt dísztárgyak a nége­ reknél. Jobbra van a hálószobája, melyet fiával együtt használ, kit imád (felesége meghalt); balra nyílik a kincses háza; ott tartja puskáit s minden becsesebb holmiját. Tekintélyének kö­ szönhető, hogy vagy negyven családfő vállalko­ zott háznépestől Budapestre jönni. Ő maga is eljött 18 tagból álló kísérettel. Elhozta a fiát, cselédjei egy részét, néhány nála dolgozó mun­ kást (két ötvöst, egy kovácsot, feleségeikkel s összesen hat cseléddel); elhozta a nővérét is. A nővér náluk kiváló helyet foglal el a családban; az örökösödés például őt illeti. A többi családfők kevesebbed magukkal jöttek. Az ácsnak 3—4 cselédje van. A tökhéjdiszítő

A vállalat, mint gondolhatjuk, nagy költsé­ gekkel jár. Óhajtandó, hogy ne végződjék vesz­ teséggel. Budapestnek érdekében van, hogy az ilyen fajtájú látványosságok sikerét teljes erőből elő­ mozdítsa. Találjanak a külföldiek, kik azokat bemutatják, előzékenységet a hatóság részéről, a közönség körében pártolást, hogy kedvök legyen visszatérni s példájukkal másokat is ide vonzzanak. Ez is egy módja annak, hogy Buda­ pest világvárossá fejlődjók. Legyen szabad végül az állatkerti néger tele­ pet szaktudósaink figyelmébe is ajánlani. Föld­ rajzíró, ethnographus, anthropologus mennyi személyes tapasztalattal szaporíthatná mostan ismereteit. Elvárható az illető tudományos tár­ sulatoktól, hogy ezt a ritka alkalmat nem fog­ ják *elszalasztani, hanem kellőkép ki fogják aknázni a magyar tudományosság dicsőségére.

D. G. A. * Négerein kivül Gravier úr harminczkét tonkingi annamitát ia hozott magával. Ezek is az állatkertben láthatók. Ezekről majd később.

T h o r m a J á n o s : Szenvedők.

F e r r a r i s A r t h u r : NŐi arCzkép.

K É P E K A MŰCSARNOK E Z R E D É V I K I Á L L Í T Á S Á B Ó L .

578 KÉPEK AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSBÓL. A történelmi kiállítás csoportja nemcsak ha­ tásos összefoglalása emlékszerű épületeinknek. hanem egész környezete, udvara is visszaidézi emlékezetünkbe az elmúlt időket, egyik helyen a kolostor, másik helyen a vár udvarát. A múlt századok komoly hangulata vesz körül mindent és mindenkit, a ki ide belép. A sziget egyik részét, mely a tó széles tükrére tekint, rovátkos bástya-falak szegélyezik. Látjuk kívülről is, hogy ágyúk vannak kiszegezve a, lő­ réseken. Belül pedig egész tábori képet talá­ lunk ott, egy jól fölszerelt, jól megvédett várat, mely kész a támadást visszaverni. Itt helyezték el a régi ágyúkat a nagy vaspuskákat, mozsara­ kat, kő- és vasgolyókat. Sok ilyent küldtek az ország különböző részépől, úgy hogy kezdet­ leges első formájától lehet tanulmányozni a pusztító fegyvereket, mikor még csak idomtalan vascsövek voltak, s egy darab gerendára, vagy tuskóra szegezték le. Itt látjuk a sokféle mo­ zsarat, kicsit, nagyot; egyikből, csak durrogattak ünnepélyes alkalmakkor, a másikból követ és bombát vetettek. Nagy részök for­ mátlan, s ma már aeliogy sem tudnak impo­ nálni annak a nemzedéknek, mely az Armstrong, Krupp és Uchatius-ágyúkat ismeri. De imponál ma is a sok nagy ágyú, melyek szép sorjában oda vannak helyezve a résekre, egyik kereken, másik csak amúgy lefektetve, a rendkívül hosszú vékony csatakigyók, a sugár ágyúk, a füles ágyúk, a tűzokádó nagy szörnyek, melyek torka a várfokról ontotta a halált. Itt vannak a kraszna-horkai vár híres ágyúi is, ha­ talmas nagy holmik. Velők együtt apró ágyúk, melyeket kerekein, egy ember is könnyen el­ görget. Látjuk kiszegezve a hosszú vascsöveket, melyeket horgos vasra akasztottak, úgy czéloztak velők. A rovátkos falak közt két. toronyfélét is épí­ tettek, azok hadiszerek fészerei; ott tartják a vaskampókat és horgokat,, melyekkel a várfal­ hoz támasztott létrákat eltolták, ott vannak a bőrvedrek, melyekből forró vizet, olvasztott szurkot öntöttek le; a serpenyőket, melyekben meggyújtották a szurkot-; a szurok-koszorúkat, melyeket vas póznákkal dobtak jó messzire, a hol legsűrűbb volt az ostromlók csapatja. Még két tábori sátor is van kifeszítve. Ezek a török időkből valók. Az egész bástyafok olyan, mintha csak épen most hagyták volna a marczona harczosok, a kanóczos pattantyúsok. Más két képünk a katonai léghajós telepről van véve, mely a tó végében a hajóhídon túl van elhelyezve, a hadsereg kiállításával kapcsolat­ ban. Egyik kép a léghajó föleresztését mutatja, a másik a kosarat a felszállás pillanatában. A ki­ állításnak egyik sokat látogatott része ez, s a hadsereg léghajózási osztályának Budapesten időző tisztjei több izben nagyon szépen sikerült szabad felszállásokat tettek, melyek arról tanús­ kodnak, hogy a többi európai hadsereg intéz­ ményeivel e tekintetben is lépést tariunk.

•

VASÁENAPI_ÜJSÁG. A művész, ki évek előtt oly méltó feltűnéssel emelkedett ki az Arany «Tetemrehívás» balla­ dájához készült nagy képével, az utóbbi időben nem sokat festett. Két év előtt «Pax» czímen állított ki egy allegorikus festményt, mely az egyházpolitikára czélzott. Az «V. László es­ küje » . bizonyítja, hogy a történelmi festészet­ hez, melyben annyit vártak tőle, ismét viszszatért. Ferraris Artúr az újabb festészeti irány hive. A felesége arczképe igen érdekes darab többi kiállított művei közt. Világos arczszinei élettel­ jesen válnak ki a homályos háttérből, az alak elhelyezése pedig francziás könnyedségével — mondhatnánk — legsikerültebb jellemzetessége a képének. Thorma János tehetségét csak sejteti «Szen­ vedők)) czímű képe; igazán jellemezni azonban az állatkerti vendéglőben külön,kiállított Aradi vértanuk czímű nagy festményén tud. Finom művészi tehetség nyilatkozik Thorma képein s drámai érzéke a komolyabb hangulatú tárgyak feldolgozásánál tapasztalható leginkább. Révész Imrétől: «Petőfi Sándor a táborban» a műcsarnok egyik legszembetűnőbb festménye. Költőinkkel festőink nem sokat foglalkoznak. Bevési képe megkapó és könnyen érthető. Al­ kony van, a tábor elpihent, a honvédek egy tűzrakás körül telepednek le, vagy nyugalomra dőlnek. Egy ilyen tábori tűz mellett, pihenő s beszélgető osapat mellett, a hanton ülő honvéd­ ben mindenki ráismer Petőfire. ír, vagy irni készül a térdére helyezett papírra — talán az utolsó verset, utolsó levelet, a legeslegutolsó sort. .Ki ne gondolna a segesvári csatára, a mint -így látja a nagy költőt, elmerengve, mint­ egy fájdalmas előérzettél elárasztva. A mit ír, azt már úgylehet nem olvassa senki, szive vére fog ráömleni. A mély hangulat, melyet a költő nemes és érzésteli alakja támaszt a nézőben, legjobb kritikája a képnek. A fametsző művészet igazi mestere Moreili Gusztái[ tanár. Nagyszámú munkáiból ezúttal a Greguss «Biká»-jának metszetét mutatjuk be igazolására annak, hogy mennyire vissza tudja tükröztetni Moreili vésőjével az eredeti rajz jellemzetesBégét és finomságait. Jeles munkáiról azonban az «Osztrák-magyar monarchia írásban és képben» czímű munka számol be, melynek kitűnő metszeteit mind Moreili és a műintézetében működő magyar fametszők készítik.

NANSEN FRIDTJOF.

A művelt világon mindenütt nagy érdeklődést keltett Nansen visszaérkezése az éjszaki sarkvi­ dékről, hova három évvel ezelőtt azzal az erős akarattal indult el, hogy meg nem állapodik egészen a sarkpontig. Czélját nem érhette el; vissza kellett térnie; de sokkal messzebb haladt éjszakra, mint előtte bárki más; a sarkponttól körülbelül csak oly távolságra volt, mint Buda­ pesttől Kolozsvár, s e mellett több mint ezer kilométernyi utat tett meg oly helyeken, hol előtte ember még soha sem járt, és mindezt megtette úgy, hogy sem hajójának, sem a ma­ A MŰCSARNOK EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSÁBÓL. gával vitt embereknek semmi baja sem történt. Az ezredév alkalmából egyes hatóságoktól, Még nem ismerjük a vakmerő utazás tudomá­ vagy testületektől megrendelt festmények közt nyos eredményeit; azok feldolgozására még találjuk a műcsarnokban Gyárfás Jenő nagy nem volt elegendő ideje az utazónak; azonban történelmi képét. Temesmegye rendelte meg, s maga a hatalmas út is méltán keltheti fel bá­ tárgya a magyar történelem egyik leggyászo­ mulatunkat s felébresztheti a vágyat, hogy a sabb eseményével függ össze. Az a jelenet ez, merész utazót közelebbről ismerjük meg. mikor V. László király megesküszik Temesvártt Nansen még fiatal ember; 1861-ben született az oltár előtt, hogy nem áll boszút nagybátyja, Norvégia fővárosa, Krisztiania mellett egy kis Czillei Ulrik megöletéseért. Ismeretes, hogy a községben, hol atyja ügyvéd volt. De már neve­ cselszövő Czillei, ki a Hunyadiak vesztére tört, zetes múltja van. 1881-ben befejezvén egyetemi a Hunyadi-család barátjainak kardcsapásai alatt tanulmányait, mint bölcsésztudor, a bergeni vérzett el Nándor-Fehérvártt. A Hunyadiak természetrajzi múzeum őre lett. Már akkor is összes barátjait nagy aggodalom szállta meg tett utazásokat. Mint erőteljes ifjú, tanulókorá­ erre, s tartottak a következményektől. V. László ban többször nyert jutalmat korcsolyázással s azonban a Hunyadi-család előtt ünnepélyes más foglalkozásokban kifejtett ügyességeért; esküt tett, hogy Czillei haláláért senkit sem fog többször járt kinn a nyílt tengeren, egy izben üldözni. Az ünnepélyes esküt azonban hamar fókavadászokkal a sarkvidéken is. Tudományos megszegte és Hunyadi Lászlót lefejezteté. kutatásai a tengeri állatokra vonatkoztak; ezért Gyárfás képén az alakok csaknem életnagysá- egy évet a nápolyi állattani intézetben is töltött guak. Középen, az oltár előtt térdel a fiatal király, s több munkát írt, melyek közül egyet arany­ jobbját esküre emelve. Az oltárral szemközt éremmel tüntettek ki. De az elmélettel nem elé­ térdel Hunyadi János özvegyemély gyászban, bal­ gedett meg; sokat foglalkozott a sarki felfedező ján nagyobhfia, Lászlót jobbján a még gyermek utazásokkal. Egyik,«Grönland Inlandeis* (Grön­ Mátyás, hatok mögött. Gara nádor és leánya. land belföldi jégtengere) czímű munkájában azt Az oltárnál egyházi díszben a pap. Komor és igyekezett bebizonyítani, hogy az óriási szigeten hókorcsolyával keresztül lehet hatolni. ünnepélyes a hangulat.

35.

SZÁM. 1896.

43. KVFOLÍAMÍ

Szerencséjére sikerült is ezt a merész tervet megvalósítania. 1888-ban három norvég és két lapp kíséretében partra szállott Grönlandban & gyalog keresztül mentek a nagy szigetvilágon, ami azelőtt senkinek sem sikerűit.- Május U-ikén indultak el hazájukból s júl. 17-én szállottak partra a 65V2 szélességi fok alatt Grönland ke­ leti partjain. Mint gyalog utasok természetesen a lehető legkevesebb holmit vitték magukkal a, teljesen néptelen s bizonytalan útra. Több mint három hónapon át tartott utazásuk örökké jé­ gen, vagy megfagyott havon. Keresztül mentek egy 10 ezer lábnyi, tehát a Lomniczi-csúcsnáL jóval magasabb hegygerinczen, több szakadékon s mindezt gyakran 40—50° hidegben tették, aminőt itt Magyarországon még soha sem észlel­ tek. Az út borzalmaira vonatkozólag elég legyen fölemlítenünk, hogy három hónapon át egyetlen emberrel sem találkoztak, élő állatot is nagyon ritkán láttak, s hogy a hosszú idő alatt a nagy hideg miatt soha sem mosakodhattak s állan­ dóan fekete szemüveget kellett hordani ok, hogy a hó fényétől meg ne vakuljanak. Október 3-án értek a nyugati partra; még csak annyi idejük volt, hogy az utolsó, épen elinduló hajóval érte­ síthessék a világot útjok sikeréről, maguk kény­ telenek voltak megvárni a következő nyarat,. midőn haza jöhettek. Grönlandi útja világhírt szerzett a fiatal tu­ dósnak. Többek között a magyar földrajzi tár­ saság is ezért választotta meg tiszteleti tagjá­ nak. Azonban a derék ifjú nem akart pihenni babéráin; még többre vágyott; ő akart az első lenni, a ki az éjszaki sarkhoz eljut. Tudvalevő, hogy ezt a merész tervet sokan megkisérlették már s egész sereg kiváló ember esett e vállalkozásnak áldozatául. De minden utazásból új meg új tapasztalatokat szereztek, sNansen gondosan tanulmányozván mindazokat, azt hitte, hogy most már czélt érhet. Különösen bízott abban az elméletben, hogy Szibériai éjszaki részén, a Léna torkolatához közel, egy sarki tengeráram van, mely a sarkponton át Grönland keleti partjára megy; s azt hitte, hogy ennek felhasználása aránylag könnyűdolog lesz. Amerikából jövő uszadék fák s külö­ nösen az új szibériai szigetéknél hajótörést szen­ vedett Jeanette kutatóhajó roncsainak Grönland partjain való megtalálása megerősítették né' zeteit, s midőn elméletét a nagytekintélyű lon­ doni földrajzi társaság is valószínűnek mon­ dotta, teljes erővel készült az utazásra. A norvégek lelkesültek a derék ifjú biztató szavára s közadakozásból mesés összeget gyűj­ töttek az utazás czéljaira. Külön «Fram» (előre!) nevű hajót építettek e czélra, mely hajó minden tekintetben mintaszerű volt. 12 emberre készült s 5—6 esztendőre szolgáló élelmiszert és tüzelő anyagot fogadhatott be. A szobák és más helyi­ ségek a legnagyobb hideg ellen is megóvták a lakókat; gázzal fűtöttek és főztek; külön villamtelepük volt a soha sem hiányzó szél erejé­ nek felhasználásával; volt a hajón könyvtár, többféle játékszer s minden szükséges dolog. A legérdekesebb volt azonban a hajóban, hogy rendkívül erős falait rézsútosan építették, hogy a jég ne törhesse össze s jégtorlódásoknál föl­ emelkedjék. A mintaszerű hajó különben ki­ csiny volt, 600 tonnás, gépe 160 lóerejű, mert nem a gyors menet volt a fő, hanem a biztosság. A hajó fölszerelése miatt csak 1893 június20-án indultak útnak, összesen 12 erős és ta­ pasztalt fiatal ember, kik közt négyen tudomá­ nyos munkálatokra is képesek voltak. Július hó 21-én elhagyták Vardőt, az utolsó várost s a Kari-tenger felé hajóztak. Még egy párszor ta­ lálkoztak velük czethalászok, de azután teljesen nyomuk veszett. A jelen év kora tavaszán híre támadt, hogy látták a «Fram»-ot az új-szibériai szigeteknél; azonban e hír is alaptalannak bi­ zonyult, s már azt hitték, hogy elveszett a vak­ merő utas, midőn elvégre augusztus elején egé­ szen váratlanul visszaérkezett idegen hajón s egy pár hét múlva megjött a hajója is útitársai­ val együtt teljes egészségben. Nansen számítása a sarki tengeráramot ille­ tőleg igaznak bizonyult. Az új-szibériai szige­ tektől ez az áram vitte hajóját éjszak-nyugat felé. Sokat küzdöttek a jéggel, de a hajó kibírta s mindenütt fölemelkedett a jégtorlaszok fölé. 1895 márcz. 14-ikén, midőn Nansen látta, hogy az áram nem megy a sarkhoz, a 83 >9' é. sz. és 102° 27' keleti hosszúság alatt ott hagyta a különben is jég közé fagyott hajót Sverdrup

35. SZÁM. 1896-

* 3 . ÉVFOLYAM.

"kapitány vezetése alatt; ö maga szánkóval s egy kis csónakkal útnak indult éjszakra. Kíséretében Johannsen hadnagy volt csupán. 28 kutyát vittek magukkal, a kutyáknak egy havi, maguk­ nak 100 napi élelmet. Útjuk a jégtorlaszok kö­ zött keserves volt, s csakhamar elfogyott az élelmük, olyannyira, hogy egyes kutyákat le kellett^ öldösni, hogy a többiek húseledelt kapja­ nak. Ápril 7-éig haladt előre s elérte a 86° 14' szélességi fokot (előtte csak 83° 24' fokig jutott a Greely expediczió tagja, az amerikai Lokvood 1876-ban). Tovább nem lehetett menni, s most már a Ferencz-József-föld felé indult. Sajnos, hogy útközben elromlott az órája, s így •egészen eltévesztette az utat. Hosszú bolyongás után aug. 12-én egy ismeretlen szárazföldre értek s ott készítettek maguknak téli kunyhót kövekből és medvebőrből. Teljes 10 hónapig éltek itt nagyobb részt félig sült medvehússal. Fogalmuk sem volt róla, hogy a Ferencz József­ földön vannak, nem messze egy másik sarki -expedicziótól, a Jackson Hanns north utazóknak a tanyájától. Szerencsére, midőn a jelen év nyarán ismét elindultak, jún. 18-án összetalál­ koztak a Flóra-foknál azokkal, kik aztán haza hozták őket. A «Fram» hajóról nem tudtak semmit; de mindkét fél erősen bízott a másik­ ban, s nem is hiában. A norvégek nemzeti büszkesége valóságos ünneppé tette Nansen haza tértét. Küldöttségek, lobogók, kivilágítások fogadták mindenütt. Egy angol lap, mely 4000 font sterlinget, tehát csak­ nem százezer koronát igért Nansennak, közlötte első részletes táviratát s közli közelebb napló­ jegyzeteit. Széltére beszélik, hogy a bátor férfiú már most újabb utazást tervez s ezúttal a déli sark felé, mely még kevéssé ismeretes. Egy meg­ ható részletet is közölnek a lapok: Nansen egyik első teendője volt hazajövetele után, hogy má­ sodszor megesküdött — nejével. Fiatal házasok voltak, mikor a merész norvég hajós sarki útjára indult. Tudta, hogy az óletveszélylyel jár, s ezért, hogy netaláni eltűnésével örökre özvegygyé ne tegye, törvényesen elvált tőle, de úgy, hogy ha visszakerül, újra elveszi. A fiatal nő, ki va­ gyon nélkül maradt otthon, mint énekesnő hang­ versenyadással kereste kenyerét, de hiven és bizalommal várt szeretett férjére s az elsők egyike Tolt, kik őt üdvözölték. Ez Nansen utazásának rövid története. Két­ ségkívül kész regény s annál érdekesebb, mivel & grönlandi út után most már másodszor sike­ rűit egy aránylag fiatal embernek ily szép re­ gényt átélnie. De ez a regény egyúttal egyik fejezete a művelődéstörténelemnek is. A merész utazó ismét közelebb juttatta a tudományt az ismeretlen, sokáig sikertelenül keresett ponthoz, s ma még biztosabbak vagyunk benne, mint sok évek óta, hogy Nansen után lesznek új Nansenek, kik a sarkvidéket végre is meghódítják az -emberi tudomány számára. ^_-

A NÜRNBERGI KIÁLLÍTÁS. Huszonöt kiállítás van ma Európában, me­ lyek közül különösen a bajor, a szász és a po­ rosz, a nürnbergi, a drezdai és a berlini érde­ kelhet minket legközelebbről. Mind a hármat be fogjuk mutatni, összehasonlítva a mienkkel, melyről már megállapította a világsajtó, hogy mind a huszonöt európai nemzeti és városi kiál­ lítást fölülmúlja. Az érdekes és tanulságos nürnbergi kiállítás rendezői maguk is elismerik, hogy a mi kiállí­ tásunk az első helyen áll. Nürnberg városa már maga is valós gos kö­ zépkori kiállítás. A sárga Pegnitz folyó partjain emelkedő ősrégi várfalak, öreg tornyok, vén bástyák, hat-hétszáz esztendős templomok és sajátszerű házak olyan épek ma is, mint kelet­ kezésűk idején. Csak az évszázadok avult színe festi be valamennyit ódonsággal. Nürnbergben még ma sem lehet eltérni a régi stíltől s így maias ízlésű épületet nem ta­ lálunk benne. Királyi vára, melyben a középkor összes kínzó eszközeit mutogatják, még a XI. század­ ból való. Legszebb két temploma: a Lőrinczés Szebald-templom a XIII. században épült. Az öreg tornyokat maga Dürer Albert tervezte, kinek szellemét és emlékezetét minden oly szembetünőleg hirdeti ez ódon középkori vá­ rosban. Ma már minden nürnbergi ember

579

VASAENAPI UJSAG.

NANSEN FRIDTJOF. — Fénykép Után.

tudja, hogy Dürer szülői magyar származásúak voltak. De viszont azt is tudja, hogy soha senki sem fejezte ki erőteljesebben a nürnbergi szel­ lemet, mint a nagy Dürer Albert, a kiről itt a legszebb legendák élnek. Háza, dolgozó-szobái ma is változatlanok; sírja is érintetlen, úgy­ szintén az a kis ivóházacska, a hová eljárogatott, ma is olyan eredeti és ódon, mint négy-öt­ száz esztendővel ezelőtt. Nürnberg valóban a hagyományok városa. Dürer és Hans Sachs szelleme lebeg még ma is haladása fölött. Az eredetiséget, az úttörő mű­ vészeket, a nagy tekhnikusokat jellemzi Dürer nevének tisztelete s a törekvő szorgalmat, ön­ zetlen munkásságot és lelkes kitartást táplálja a mai nürnbergi iparosokban Hans Sachs szel­ leme. Büszkén mutatnak Kraft és Stoss faragott műveire, Vischer érczbe öntött remekeire, Behaim úttörő keleti utazásaira; de szint'oly ön­ érzettel büszkélkednek az első zsebóra föltalálójával, Henleinnal, az első földgömbbel és az első orgonával, az első sodronyműhelylyel, sőt az első lánczhidacskával is, mely 1824-ből való. Fametszői, üvegfestői, ötvösei, nyomtató művé­ szei és műiparosai évszázadokon keresztül meg­ tartották hírnevöket. De az ódon Nürnberg a mai kor szelleméhez is tud alkalmazkodni, a mit nemcsak gépei, de főkép elektrotekhnikai gyártmányai világszerte bizonyítanak. Legszebben bizonyítja azonban életrevalóságát a kiállítás. Nürnbergnek csak százötvenezernyi lakossága van, Münchennek három annyi, és mégis a bajorországi iparkodás és szorgalom vivmányait most már másodszor mutatják be Nürnbergben. Tizennégy esztendő óta rendkivűl sokat haladt az ipar és a gépgyártás Bajorországban, de sehol sem annyit, mint Nürnbergben. A kiállítás a város parkjában van, évszázados fák árnyékában. A Bzázhatvankétezer négyszög­

méternyi területből ötvenezer négyszögmétert építettek be. Főcsarnoka Bajorország nyoloz kerületének valamennyi iparosát versenyre szólította. A csarnok egyszerű,'komoly, majdnem dísztelen. Előtte áll a színes Bzökőkút, mely inkább víz­ esésével gyönyörködtet. Az iparcsarnok ötven méternyi magas tornyáról pompás kilátás esik nemcsak a kiállításra, hanem a városra is, Nekünk bizony állandó kilátó magaslatunk nincsen, a mire pedig minden kiállítás ügyet szokott vetni. Második nagy csarnoka a gépcsarnok, a hol leginkább diadalmaskodnak a nürnbergiek. Itt van az ötven méter hosszú és huszonöt méternyi széles mesterséges korcsolyázó pálya is, melyet, különösen a mi kánikulánkban, leginkább iri­ gyelünk a nürnbergi kiállítástól. Az alsó fa­ gyasztás tiz fokú hidege olyan pompás hüvösséggel árasztja el a korcsolyapálya nagy csar­ nokát, hogy mindenki sokkal jobban felüdül tőle, mint a leghűtöttebb bajor sörtől. Vidám zeneszó mellett korcsolyáznak a nürnbergi szépségek augusztus derekán a kiállítás leg­ vonzóbb és legegészségesebb mulatóhelyén. Harmadsorban meg kell emlékeznünk a csinos műcsarnokról, mely körülbelül akkora, mint a mienk. Különösen a Stuck-képek ragadják meg i az idegenek figyelmét, habár Bittér nürnbergi festményeinek is sok szemlélője van. Az oktatásügyi csoportban csakis azt mutat­ ják be, a mi a művészeti és műipari képzésre vonatkozik. Az újabb nemzedék első szárnypró­ bálgatásai nemcsak rendkivűl tanulságosak, de egyúttal igen biztatóak is. A kovácsolt vasmun­ kákban és az érczmüvességben bámulatos ügyességet és haladást mutatnak a nürnbergi tanulók. Van természetesen Edison-pavillon is szoká­ sos mutatványokkal és van Röntgen-kamara, a hol nagy közönség fordul meg. Ezzel majd­ nem kimerítettük a nürnbergi kiállítás ismerte-

580

35. SZÁM. 1S06.

VASÁBNAK ÚJSÁG.

43. ÉVFOLY AM.

EGYVELEG. * A perzsák aggódnak. Emberemlékezet óta. első eset volt, hogy a perzsa trónváltozás nem járt forradalommal és vérengzéssel. Sokan azt hiszik,, hogy ez az elkorcsosulás előjele. * Hatalmas reklámok. Amsterdam egyik sűrűn látogatott hídjáról nem rég fényes nappal ugrott be egy elegáns öltözetű férfi a csatornába. Pár pillanat múlva fölbukott a vizbó'l s egy olajozott esernyőt tartott fenn ily felirattal: « Van Houten Cacao a legjobb.» Egy darabig ide-oda úszkált, azután hir­ telen partra ugrott s egy készen tartott kocsiba, ugorva elvágtatott. Még érdekesebb egy amerikai eset. Egy halálra itélt ember az akasztófa előtt szólani óhajtott. Az engedélyt megkapta, mire ő hangosan így kiáltott föl: «Soha sem jutottamvolna ide, ha folytonosan az *-fcle szappant használom.t Mondják, hogy e reklámért, mely természetesen minden lapban közöltetett, a kivégzett családja a szappangyárostól 10,000 forintot kapott s ez nem is volt rósz üzlet. * Nő kovácsok. Egyik amerikai városban egy elhunyt kovács özvegye három leányával maga folytatja a kovácsmesterséget s különösen ügyesek a lovak patkolásában. * Alvó madarak. Annak oka, hogy a fákon ésrudakon alvó madarak soha nem esnek le, abban van, hogy nem képesek lábaikat kinyitni, ha egy­ szer térdüket meghajtották. A futó tyúk is kénytelen A NÜBNBERGI KIÁLLÍTÁS FŐCSARNOKA. minden lépésnél lábait összezárni s azután ismét szétnyitni, ha a földre lép. * Az olympiai játékok emlékére a görög kor­ tését. Magán pavillonok nincsenek; vendéglő is rudakkal van szegélyezve. A házakon nincsenek mány külön bélyegeket adott ki. Összesen 12 féle­ csak egyetlen-egy van. De a sörcsamokok telepe lobogók. kép van rajtuk, mindegyik a régi görög játékok egykülön kiállítás. Három óriási telep van itt Az ódon városnak különös kontrasztja a ve­ egy csoportját tünteti föl. összeépítve. Tizenkétezer embert szolgálhatnak zetéksodrony-hálózat. A telefon; villamos vilá­ * Az expediczió visszatérése. A múltki egyszerre a nürnbergi, a müncheni és a gítás és vasúti felső vezeték néhbl veszedelmes héten tért vissza Kopenhágába az *Ingolf* hajó, a. kulmbachi csarnokokban. Itt van természetesen közelségben van hozzánk, hanem azért még alig melynek egyik főczélja volt, hogy az izlandi szigetek­ a legnagyobb járás-kelés. fordult elő baleset. nél a tenger hajózhatását kémlelje ki. Az expediHiányos volna a kiállítás panoráma nélkül. Nürnberg tisztasága mintaszerű. A nagyrészt czióban, a mely ez év ápril 30-án indult el a dán Több bajor művész csinálta meg a bazaillesi kőből épült, több száz esztendős jházakat ugyan fővárosból, a hajó személyzetén kívül több ter­ csata nagy körképét, mely főkép a bajoroknak tiszteletet gerjesztő barnaság vonta be, de az mészetbúvár vett részt. Az expediczió a Davisa franczia háborúban tanúsított vitézségét ütczák gránit és keramit burkolajta olyan tiszta, szoros déli részén egy messzire terjedő zátonyra, valóságos hegylánczolatra akadt, a melynek föl­ dicsőíti. A vászon van olyan nagy, mint a mint kevés városban. fedezése megmagyarázza az elég gyakori szerencsét­ Kosciuszko-panorámáé, az alak is sokkal több Az első vendéglőkben m á r meghonosodott a lenséget, mely a szoros e részén előfordul. Az rajta, de a művészet kevesebb. Mintha csak m a g y a l bor is, mely erősen versenyez a jó bajor •Ingolf» fölment egész a sarki jéghatárig, a mely a skatulyákból szedett ólomvitézek verekednének borokkal. H a n e m azért a sör még mindig nép­ tavaszszal nagyon korán útját állta a hajónak, úgy, egymással, i szerűbb s az is marad, mert literje c s a k h ú s z - hogy ez kénytelen volt visszafordulni s július elején ismét visszament, a mikor tizenöt mérfölddel A korzót a. főcsarnok körül háromezer izzó huszonöt fillér. és négyszáz Ívlámpa világítja. A tó széleit színes Mindent egybevéve, Nürnberg városa m á r tovább mehetett. Útközben óriási viharokat állottak üvegpoharak szegik be. maga is állandó történeti kiállítás a középkor­ ki, a mely több napi megállásra kónyszerítette őket. Augusztus elejéig félmillió ember látogatta a ból s így a legérdekesebb német város Európá­ A partok mentén több eddig ismeretlen állatfajt fedeztek fel, a melyekből néhány példányt maguk­ kiállítást. A bajor iparmúzeum által rendezett ban. Kiállítása nagy szorgalom diadala, s habár kal is vittek. A szerencsésen visszatért expedicziótkiállításra tizenkétezer látogatójegyet adtak ki. nem hasonlítható is a mienkéhez, bizonyos vo­ a dán fővárosban nagy ovácziókkal fogadták. Kongresszusok nem igen vannak, de énekesek natkozásaiban mégis sokat tanúihatunk belőle. * Olcsó természeti erő. Indianopolis amerikai és tornászok, iskolák és testületek mindennap A nürnbergiek közül m á r sokan megfordultak szép forgalmat biztositnak a tárlatnak, a hol n á l u n k ; maguk a bajorok sok elismeréssel be­ városban a földből 20 légköri nyomással biró gáz szélnek haladásunkról; épen azért ők is teljesen ömlik ki s a levegőre érve rögtön fagypontig lehűl tíz-tizenkétezer napi látogató m á r esemény. megérdemlik a mi jó indulatunkat és elismeré­ úgy, hogy mesterséges jég készítésére igen alkalmas ; Igen érdekesek a tarifák. Az első vendéglő­ azonban nem veszti el gáz jellegét s később fűtésre ben a legdrágább étel másfél márka. Két már­ sünket, melylyel érdekes városuknak és kiállítá­ és világításra is használható. A források mellett suknak adózunk. káért m á r jó ebédet adnak, a mit úton-útfélen most már hatalmas gyárak vannak a természet ere­ óriási plakátok hirdetnek. A vendéglősök — Nürnberg. Körösi László. jének felhasználására. szigorú hatósági felügyelet alatt —másfél márká­ tól kezdve m á r elfogadható szobákat kínálnak. A sör és a hideg étel alig egy-két fillérrel drá­ gább a kiállítás területén, mint a városban. Heggel nyolcztól este tízig a belépti díj két márka, tíz órától kezdve egy márka, déli tizen­ kettőtől ötven és este hat órától harmincz fillér. A műcsarnokba, a jégpályára, a panorámába, a Röntgen- és Edison-csarnokba belépésért különkülön ötven fillért szednek. A villamos kocsik tíz fillérért szállítanak. A vaskos és mintaszerű nagy katalógus ára egy márka. A zenekarok nem tányéroznak, a virágárus leányok és em­ lékkereskedők n e m zaklatják a közönséget sehol. Még a sorsjegyeket is alig merik kínálni, olyan szolid üzleti szellem jellemzi a nürnbergi kiál­ lítást. Pedig a rendezőség biztosra veszi, hogy igen szép jövedelemmel fogják bezárni a kiállí­ tást. Még azt is meg kell jegyeznünk, hogy az egész területen valamennyi díszes pad és zsöllye használata teljesen díjtalan. A látványosságok között igen érdekes a pfalzfrank kocsma, a hol jó és olcsó bort mérnek középkori helyiségekben, régi romokból épült csarnokokban és tornyokban. Ez a borozó helyi­ ség ugyanaz a különlegessége a nürnbergi kiál­ lításnak, mint a miénknek a csárda. Kávéházat nem engedtek többet építeni egy­ nél ; czukrász sincsen több s így bőven el van lepve valamennyi szórakozó hely közönséggel a nélkül, hogy a vendégek terhére agyon kellene versenyezniük egymást. A vasúttól a kiállításig az egész út zászló-

NÜRNBERG VÁROS.

35_

gi jÍM.

1896. 4 3 . évgOLYAM.

PANNONHALMA

VASÁRNAPI ÚJSÁG. ÜNNEPE.

P a n n o n h a l m a aug. 26-ikán ünnepelte ezred­ éves ünnepét, m e r t a Szent-Benedek-rend ez ősi monostora — a keresztény hittérítés, a magyar oktatás, a hazai tudomány e bölcsője és fészke , szintén ezer éves már. Szent István király alapította s ruházta föl kiváltságokkal. Már az első király is többször megpihent itt, s itt pihentek m e g , a , D u n á n t ú l a honfoglaló hadak is, mikor meghódították az új hazát. Ezért az ezredév hét emlékoszlopa közül egyet P a n n o n h a l m á r a állí­ tanak, a n n a k a nagy halomnak legmagasabb pontjára, melyről a Benedek-rend várszerű mo­ nostora tekint alá. Ennek az emlékműnek alapkövét helyezték el aug. 26-ikán, nagy, fényes gyülekezet jelenlété­ ben, melyben a kormányt Wlassics Gyula köz­ oktatásügyi miniszter képviselte. Díszes és monumentális emlék hir­ deti, hogy itt szűntek meg a harczok, itt végezte be csatáit Árpád vezér és István király itt a kul­ túrának és hitnek állított oltárt. Nagykupola-csarnok fogitt emel­ kedni. Költségei közel 120,000 frtot tesznek. Ebből az államra 105,000 frt esik, a Benedek-rend pedig a kupolacsarnok belsejében elhelye­ zendő Asztrik- szobrot 12,000 frtért rendelte meg. A kupola-csarnok Bérezik Gyula műszaki tanácsos terve u t á n készül, s az építést Varga József építész vezeti, ugyan­ az, ki a monostor újjáépítését is teljesítette. Asztrik szobrát Jankovics Gyula szobrász készíti. Az építés foly, az alapfalak el­ készültek. A csarnok magassága a párkányig 13Va méter, tehát három-emeletes háznak felel meg, e fölé jön a 6 méter magas kupola, erre még 2 méter kup, az úgyne­ vezett fllámpásx, s ezen a magyar korona, mely keresztjével együtt másfél méter. A bejáratot faragott kövekből építik, a háttért sajtolt téglából, s vakolatlanul hagyják. Négy oszlopon nyugszik a kupola. A bejárattól jobbra-balra fülkékben ülő szoboralakok. A csarnok bel­ sejét Asztrik álló szobra foglalja el, melyet lapunk mai száma közöl. A szász eredetű Asztrik még Géza fejedelem idejében, 994-ben jött Magyarországba, mikor a feje­ delem Adalbert prágai éraeket hivta meg Esztergomba, hogy fiát, Vajkot és családja többi tagjait megkeresztelje. Asztrik magyarföldön m a r a d t s István király mellett folytatta a hittérítés művét és szervezte a ke­ resztény egyházakat, helyettese volt a beteges Domonkos (szerzetesi nevén Sebestyén) eszter­ gomi érseknek s az érseki talárt is megkapta a pápától. István király AsztrikotküldteRómábalI. Szilveszter pápához királyi koronáért, Asztrik a Pannonhegyen épült kolostor első apátja lett, s méltán kapcsolja össze az ő szobra a hon­ alapítás és a Benedek-rend magyarországi tör­ ténetének emlékét. Jankovics Gyula szobrász, ki Asztrik szobrának mintájával m á r elkészült, a pannonhalmi első apátot a Bómából hozott ko­ ronával együtt tünteti föl. A teljes egyházi dísz­ ben álló Asztrik két kezében egy vánkoson tartja a koronát, s magasba emelt fejével áldást lát­ szik könyörögni. E mellett balkezében van a kettős apostoli kereszt.

Az ünnepélyre Budapestről külön vonat vitte a vendégeket. A vonaton, mely aug. 25-ikén d. u. 3 órakor indult el, utazott Wlassics közoktatásügyi miniszter, és vele Dessewffy, Rimely, Majorossy püspökök, Antal Gábor ref. püspök, számos1 képvi­ selő, a főrendiház több tagja, Gerlóczy és Márkus polgármesterek, Beniczky Lajos alispán Pestmegye küldöttségével, állami tisztviselők, hírlapírók. Ko­ máromnál szállt be Frigyes főherczeg képviselője, Schmedesz altábornagy, Komárom város és Komá­ rommegye képviselői, Sárközy Aurél főispánnal. Gy'irött nagy lelkesedéssel fogadták a minisztert ós kíséretét. A minisztert Zechmeister Károly polgármester üdvözölte; mire Wlassics miniszter melegen válaszolt. A miniszter Zalka győri püspöknél szállt meg, míg a többi vendégekről Győr város közönsége igazi előzékenységgel gondoskodott. Az elszállásolási jegyeket már a külön vonaton szétosztották. Hét órára a küldöttségek gyülekeztek a vármegye­ ház dísztermében, melynek karzatát előkelő hölgy­ közönség foglalta el. A küldöttségeket a miniszter

581 Béla alispán üdvözölte a szent-mártoni állomáson. Körülbelől 300 kocsi várt a vendégekre. A felvonu­ lásnál két felől Győrmegye községei álltak sort, zászlókkal, jelző táblákkal. A monostor pompás templomában kezdődött az ünnepély Te Deummal. Előbb Fehér Ipoly főapát fogadta a vendégeket és üdvözölte a minisztert. Az isteni tisztelet után a monostor könyvtári termében, hol 125,000 kötet van együtt, gyűltek össze. A Benedek-rend magyarországi ezeréves ün­ nepét ünnepelték ott. Fehér Ipoly főapát hazafias üdvözlete hangzott először azokhoz, kik eljöttek, • hogy a nagy múlt és a dicső ősök kegyeletes emlé­ kének felújításában egyesítsék az apró lángokat egy hatalmas tűzoszloppá, mely az újabb ezredévre bevilágítsa a nemzet bizonytalan útjait». Vojnits Döme, az esztergomi gymnázium igaz,gatója, érczes hangon szólt ezután a keresztény val­ lásnak behozataláról a magyar földre, s a pannon­ halmi apátság alapításáról. Halbik Cziprián tihanyi apát a Benedek-rend művelődési hivatásáról tar­ tott történelmi értekezést. Közbe a növendékpapság énekelt. Erre következett az országos ün­ nep, az emlékmű alapkövének letétele. Viharos idő volt. A zászlós árboezok csak úgy hajlongtak; az állványok re­ csegtek. Az ünnepély főszereplői szá­ mára díszes sátor volt emelve. Wlassics miniszter beszéde ural­ kodott az ünnepélyen. A nemzeti Genius nagy apotheozisának mondta •az emlékművet, mely itt hirdeti őseink bölcseségét. A nyugati czivilizáczióhoz való csatlakozás és a szent korona szimbóluma tapad ez emlékműhöz. De rámutat az emlék a nemzet nagy ősi erényére, a magyar nemzeti jelleg féltékeny megőrzésére. Feláldozott so­ kat ősi szokásaiból, de nemzeti érzü­ lete, közjogi alkotó képessége biztosí­ totta a magyar nemzeti lét önállóságát. Nem vált hűbéresévé egyik világhata­ lomnak sem azért, hogy a keresztény­ séget felvette, azért, hogy a királyságot megalkotta. Magyar volt az állam min­ den ízében, magyar és hazafias az egy­ ház. Csodálatos az alkotó erő, melylyel eltérve az akkor Európaszerte uralkodó feudalizmus elveitől, megalkotta az egészen magyar vármegyei rendszert, mely akkor az egységes magyar állam legnagyobb tényezője volt. Az a tarta­ lom pedig, melylyel a magyar genius kitöltötte a Szent István fejére tett szent korona közjogi tartalmát, páratlanul áll a művelt világ alkotmányjogaiban. Késő nemzedékek, ha idejöttök eszent helyre, beszéljenek nektek a történe­ lem nyugodt ítéletével és szent intel­ mével e kövek többet, ékesebben és lelkesítőbben, mint emberi szó tud. A nemzet kövesse az utat, melyet az emlékmű hirdet. Magyarok istene, add, hogy ez emlékmű lássa virulni a magyar nemzetet.

ASZTRIK ÉRSEK. Jankovics Gyula siobonnáve a pannonhalmi ezredévi emlék-csarnokban.

egyenként fogadta. Ennek végeztével a Lloydépületben Győr város fényes bankettet adott a mi­ niszter és kísérete tiszteletére. A honvédzenekar, fölváltva játszott a czigányzenekarral. Laszberg Bezső gr. főispán a királyra mondott felköszöntőt, Francsics Norbert, Győr város képviselője Wlassics minisztert éltette lelkes szavakban. Wlassics mi­ niszter a városi polgárságra emelte poharát. Nagy éljenzés közt mondta, hogy a czivilizácziónak azon •nagy küzdelmében, melyet nekük meg kell vívnunk, a legerősebb biztosíték a városi élet, a városi kultúra fölvirágzásában keresendő. Es ezért, midőn a kul­ tuszminiszter azt mondja, hogy legfőbb munkatár­ sait a városi életben leli föl, akkor igazságot mon­ dott ki, a mely igazságnak megvalósítására töre­ kedni kell minden tényezőnek ebben az országban. Schmedesz altábornagy Frigyes főherczeg nevében német nyelven a magyar nemzetet éltette; Szávay Gyula Győr város hatósága részéről a nemzetet, Czobor Béla Pannonhalma volt apátját, s a győri gymnázium volt igazgatóját, Vaszary bibornok prímást, Rákosi Jenő a nőket. Volt még számos felköszöntő. Győrből aug. 26-ikán reggel 8 órakor indult a külön vonat Pannonhalmára s 9 órakor érkezett oda. Nagy közönség volt már ott. A minisztert Goda

Viharos lelkesedés fogadta a beszét det. Fehér Ipoly főapát megáldotta ez­ után az emlékcsarnok alapkövét s felolvasták az abban elhelyezendő okiratot, mely megegyezik a többi ezredéves emlékbe tett okirattal, természetesen a pannonhalmi helyre való vonatkozásban. A miniszter tette meg az első kalapácsütést s átadta az emléket megőrzésre a pannonhalmi Benedek-rendnek és Győr vármegye közönségének. A főapát és az alispán köszönetet mondva, átvették az emléket. Még Győrmegyének a helyszínén tartott közgyű­ lése volt hátra, melyen gr. Laszberg Eudolf főispán elnökölt. Elhatározták, hogy az országgyűlés mind két házához feliratot intéz a megye a honalapítás emlékének törvénybeigtatásáért. Lakoma következett legvégül, számos felköszön­ tővel. Wlassics miniszter kezdte a királyi család éltetésével. Az áldomások közben felolvasták az üdvözlő táviratokat, köztük Vaszary herczegprimásét, az evang. egyházkerületnek szombathelyi köz­ gyűléséét. A falu korcsmájában Győrmegye vendégelte meg a községek küldötteit. A miniszter ott is megjelent, s Goda alispán köszöntötte fel, aztán Nagy Gábor vagyonos gazda. A vendégek nagy része esti 7 órakor utazott el.

582

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A KIRÁLY LÁTOGATÁSA A TENYÉSZÁLLAT-KIÁLLÍTÁSON.

BAJZA-ÜNNEP. A Mátraalján Szűcsi falu aug. 23-ikán kegye­ letes irodalmi ü n n e p színhelye volt. Itt szüle­ tett Bajza József, a jeles költő és kritikus 1804 j a n . 31-ikén. Szülőházát márványtáblával jelölte meg az egri irodalom- és művészet­ barátok egyesületeAz egyesület meghívására Budapestről megje­ lentek : Beniczkyné Bajza Lenke, az ismert irónő, a költő leánya, Gyulai Pál az akadémia, Kozma Andor a Kisfaludy-társaság és Szana Tamás a Petőfi-társaság képviseletében. A budapesti vendé­ geket Hatvanban, Vámos-Györkön ós Gyöngyösön ünnepiesen fogadták s hosszú kocsisor kisérte ki őket Szűcsibe, melynek határán lovfysbandérium és a község szélén diadalkapu várta őket. Az emlék­ tábla Kopcsányi Pál földbirtokos házán van, mely régebben a Bajza-családé volt. A ház egyszerű, de barátságos, régi uri épület. A község népe nagy tö­ megben állott a ház előtt. Az emléktábla leleplezése előtt Scossa Dezső" tanfelügyelő alkalmi beszédet mondott. Utána Türk Frigyes tanár elszavalta Zalár József veterán költőnek és Hevesmegye alispán­ jának (ki betegsége miatt nem jelenhetett meg) itt következő költeményét: Bajza. Borongva néztél vészfelhősegére S gyászán kesergve zengted a hazát; De a szabadság rég várt csillagát Szemed az éjben biztatón kisérte. Az örök szépet s szent művészetét te Hívatlanoktól ugy oltalmazád, Mintha az isten bízta volna rád; Az eszmény, ez volt szived bölcsesége. S jön a szabadság . . . majd a vész rivall . . . Te őrül állsz ki egyik szirttetőre, S állsz rendületlen, mint a sziklafal. De a szabadság véres szemfedője Szemedből minden lángot kitörölt, S a haza romján szived összetört. Gyulai szólt ezután az akadémia nevében. Mind az akadémia, mind a Kisfaludy társaság kegyelet­ tel viseltetnek Bajza iránt, — monda,— egykor az akadémiának vezérférfiai közé tartozott, a Kisfaludy-társaságnak pedig egyik alapítója. A nemzet kegyeletét mint kitűnő költő és még kitűnőbb kritikus érdemli meg, a ki nem cse­ kély befolyással volt irodalmunk fejlődésére. Mint lyrai költő senki sem művelte oly kizáróan s több sikerrel a tiszta dalt nála. A szerelem és hazafiság e megható dalait széltében énekelték s éneklik ma is. Azonban az ifjú költő álmodozásait csakhamar a férfiú kritikai táborozásai váltották fel. E század elején Kölcsey igyekezett megállapítani a : magyar kritikát, de oly ellenzésre talált irodalomban ] és közönségben, hogy visszavonult s többé nem kritikákat, csak eszthetikai értekezéseket irt. Ekkor j lépett fel Bajza, tele hévvel és bátor kitartással. Éles dialektikája, SZÍVÓS küzdelme kivívta a kritika jogait, szabadságát s összetörte az ellene táplált balfogalmakat. Diadalra juttatta az Aurora-kör széptani irányát, Révai nyelvtani rendszerét, Kazin­ czy nyelvújítását. A «Kritikai lapoki, •Figyelmezői, • Athenaeum», melyeket szerkesztett, épen oly neve- :

zetes emlékei irodalmunk fejlődésének, mint az ő fáradhatatlan munkásságának és kritikai szellemé­ nek. Másfél évtizednél többet töltött el folytonos harczban. Polémiái élénk érdeklődést keltettek fel. Dramaturgiai harczai emelték szinkritikánk szin­ vonalat. A Kazinczy-Pyrker-féle vitában az a nem­ zetiségi hév, mely a haza fiaitól a hazai irodalom művelését követelte s megbélyegezte a magyarból németté lett Írókat, szükséges és jótékony volt. Csató elleni polémiáiban a politikai és irói jellemtelenség leplezése egy különben jeles iróban, erős benyomást tett a közönségre s elősegítette a közvé­ lemény szilárdulását. A közönség kezdte megszokni a szemben álló irányok és személyek tusáját s többet várt a folyóiratoktól, mint pusztán czikkek gyűjteményét. így alapította meg Bajza az irodalmi sajtót s készítette elő a politikait, a mely csakhamar fejlődésnek indult. A negyvenes években visszavonult a szerkesztéstől és kritikától egyaránt és történelmi tanulmányokhoz fordult. Azonban a forradalom kizavarta nyugalmából s a nemzeti katasztrófa két­ ségbe ejtette. Kedélye elsötétült, szelleme kezdett kialudni s egy emésztő kór, lassú halál martaléka lőn. Mily szomorú látvány volt az Akadémiában vagy Pest utczáin az egykor deli és erős férfiú meg­ tört alakja, elváltozva, mint egy élő halotté. Egészen azt fejezte ki, a mit ő maga mondott egyik szép költeményében: Elhunyt lelkem lángja, lettem Néptelen ház, puszta rom. Tűnik, hamvad életem, Isten hozzád nemzetem! Az idő rohan, az irodalmi és politikai világban új bajnokok és küzdelmek állanak elő, a régiek hát­ térbe szorulnak s néha még emiékök is elhomályo­ sul. Épen azért köszönet és hála Hevesmegye lelkes fiainak, különösen az egri irodalmi körnek, hogy nem engedik elhomályosulni Bajza emlékét. Méltán büszkék földijökre, mert egy kitűnő irót tisztelhet­ nek benne, a ki jelentékeny hatással volt a nemzeti élet fejlődésére, egy tiszta jellemű buzgó hazafit, a kit hazafi bánata ölt meg. Fény nevére, áldás em­ lékére ! Végül Szana Tamás a Petőfi-társaság nevében fejezte ki az irodalom háláját az emlékmű alkotói iránt és a szózat eléneklésével a leleplezési ünne­ pély véget ért. Az ünneplő társaság ezután nagy részt Kop­ csányi Pál dúsan terített asztalának vendége volt.

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSBÓL.

x. A tenyészállat-kiállítás. Magyar fajta szarvasmarbak, bivalyok, liptói fejős juhok és ezek őrzői. Az ezredévi kiállítás igen érdekes részeit ké­ pezik az időszaki kiállítások, a melyek különö­ sen tanulságosak szoktak lenni s gyakorlati je­ lentőségük is igen nagy. Nagy terjedelménél, gazdag anyagánál és fontosságánál fogva kivált ezek közül a május hó 25-től, 31-ig megtartott tenyészállat kiállí­ tás, melyet ő felsége a király is rendkívüli ér­ deklődéssel méltatott figyelmére. Fényesen bebizonyult ezzel a kiállítással,

35. SZÁM. 1896.- 43. ÉVFOMAII.

hogy az utóbbi évtizedekben, mily óriási hala­ dást tett a magyar állattenyésztés. Nemcsak az által pedig, hogy a hazai fajták nemesitése kö­ rül mutathat fel szép eredményeket, hanem, hogy a jelesebb külföldi fajtákat, tájfajtákat is kitűnő sikerrel meghonosította s minden elfo­ gultság nélkül elmondhatjuk, hogy akár a piros­ tarkákat, fekete-tarkákat vagy boriídereseket tekintjük, oly kitűnő tenyészetekkel, oly kifogás­ talan egyedekkel dicsekedhetünk már, melyek az illető fajták hazájában is a legnagyobb elis­ merés tárgyait képezhetnék. Szintén örvendetes haladást mutatnak a ha­ zai szines tájfajták s keresztezések tenyészetei, különösen pedig a «bonyhádiak», a mely Ma­ gyarországon előállott tájfajta, immár a' kül­ föld nagymérvű érdeklődését is felkeltette. A legörvendetesebb jelenségnek mondhatjuk pedig, hogy e kiállítás által nyilvánvaló lett, miszerint a mi régi, megbecsülhetetlen magyarfajta szarvasmarhánk okszerű tenyésztését, is­ mét mind buzgóbban felkarolják, minélfogva bizton remélni lehet, hogy eme, hazai viszo­ nyaink közt páratlan fajta, ismét visszanyeri azon'jelentőségét,, a melyet teljes joggal meg­ érdemel s a melyről egy felülkerekedett áram­ lat által, már-már leszoríttatott. Ezen legjobb igás fajta újból való fellendü­ lését mutatta az a 885 gyönyörű jószág, mely itt, -t— úgy az alföldi és erdélyi, valamint a hegyi jellegben, — be volt mutatva s nemcsák a magyar gazda szemét gyönyörködtették, ha­ nem a külföldi szakemberek tetszését is nagy mértékben megnyerték. A szép fehér, vagy daruszőrű magyar marhák szemlélete után, meglepőleg hatottak a hatal­ mas testű fekete bivalyok, melyeknek szobor­ szerű idomzataik mindjárt elárulták az óriási erőt,mely ezen lusta kinézésű állatokban rejlik, a mely tulajdonság nagyszerű igássá is képesíti a bivalyt, csak épen az a kis gyöngéje meg ne volna, hogy nagyon szereti nyáron a vizet. Nem csak inni azonban, h a n e m beleheveredni, mint a víziló. S mivel pedig a bivalynak- éz a javíthatatlan természete megvan, hát bizony úgy forró nyáron, kivált ha a legyek is boszantják, nagyon könnyen gondol egyet s a leg­ közelebbi tócsába nyakig bele merül, m i t ' sem törődvén hajcsárja tiltakozásával, sem pedig avval, hogy vele együtt az u t á n a akasztott sze­ kér rakománya is megfürdik. : -.. • Tán ezért is van a bivaly hazánkban, arány­ lag oly kevéssé elterjedve, úgy, hogy némely vidéken teljesen ismeretlennek mondható. Kü­ lönben nagyobb elterjedésének bizonyosan aka­ dályul szolgál, a bivalyvész is, mely az utóbbi években sok helyen megtizedelte eme sajátságos kérődzőket. Mindazonáltal vannak számottevő bivalytenyészeteink, kivált / az erdélyi részekben és itt-ott tul a Dunán. És a mit ezek a tenyészetek a kiállításon bemutattak, az a maga nemében nagyon kielégítő volt. Magyarország juhtenyésztése, az utóbbi évek megváltozott viszonyai következtében, — mint egész Európában általában — hajdani nagy je­ lentőségéből igen sokat veszített, különösen a mi a mennyiséget illeti. Mindazonáltal a legelső helyek egyikén állunk kivált finom gyapjasok tekintetében m a is, mig olyan vidékeken, hol a legelő s más viszonyok kiválólag kedvezők a juhászatra s a hol nem a gyapjú a fő haszon­ vétel, — ott, mennyiségileg is kielégítőleg áll még juhászatunk. így többek közt Liptómegye némely helyén, hol a tej, illetve az ebből nyert hires liptói túró képezi a juhtenyésztés főhasznát. A liptómegyei gazdák szövetkezete szép ilyen fejős raczkát állított ki, 50 darabot, karámokban, egyúttal bemutatva az ott szokásos fejő gazda­ ságot és a túró készítésmódját is. A gazda természetesen legnagyobb nyönyörűségét találhatta ezen szép állatokban, de meg­ találta ott a magáét a néprajz embere is, szem­ lélhetvén azon különféle festői öltözetű gulyás, bivalyos és juhász alakokat, melyek az ország minden sarkából itt összeseregelve, komoly méltósággal őrizték, gondozták, a rájuk bizott válogatott sereget. A kiállítva volt jószágok szakszerű ismerteté­ séhez egész könyvre volna szükség, s abba mé­ lyebben nem is bocsájtkozhatunk, csak épen annyit jegyzünk még meg végül, hogy a kiállí-

35. szÁ^j896- 43. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

tás minc'en tekintetben egyike volt a legsikerül­ tebbeknek, a miben a többi rendezőn kivül leg­ főbb érdeme volt Darányi Ignácz földmivelési miniszternek és Krisztinkovich Ede, miniszteri tanácsosnak, a mezőgazdasági csoport buzgó igazgatójának, valamint Girkner János csoport­ biztosnak, a ki a 2400 darabból álló tenyész­ állatkiállítást összehozta.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

AZ EZREDÉVI ÜNNEPÉLYEK. A zoborhegyi ünnep. A pannonhalmi emlékmű alapjának letételi ünnepét követni fogja e hó 30-án a Zobor hegyén állított emlék fölavatása. A hét em­ lék közül hátra van még a brassói Czenk-hegyen, a dévényi vártetőn és a Zimonyban állítandók ün­ nepe. Lukács László pénzügyminiszter, a Nyitra melletti Zobor-hegyen felállítandó emlékműnek e hó 30-án megtartandó ünnepélyén, hivatalos elfoglalt­ sága miatt akadályozva lévén megjelenni, ez orszá­ gos ünnepélyen a kormányt Perczel Dezső belügy­ miniszter fogja képviselni. A pusztaszeri emlék. A pusztaszeri emlékművet, melynek alapkövét ünnepélyesen tették le, nem sokára befejezik. Kallós szobrász készíti és ha a mű főrésze, Árpád ülő alakja a jövő hetekben megér­ kezik, ugy az emlékmű ünnepélyes leleplezése még ennek az évnek az őszén megtörténhetik.

BOJTÁROK.

^

TAKARMÁNYVIVŐ GULYÁS.

Győr, monográfia a város jelen koráról, a tör­ ténelmi idők érintésével. A város megbizásából meg­ írta Szávay Gyula. A nagy kötet, mely 483 lapot foglal el, fele a terjedelmes munkának, díszesen ki­ állítva s ellátva számos rajzzal, régi térképekkel, hasonmásokkal és egyéb illusztrácziókkal. Egyik nagy múltú és szép jeleüű városunknak, mely már a kelta korban Arrabona, a 7-ik században, az avarok idejében pedig Geur, Geurew, latinosan ; pedig Jaurinum, Geurum név .alatt fordul elő — gondosan megirt és adataiban jól feldolgozott története sok érdekes részletet nyújt a hazai tör­ ténelemhez, városaink fejlődéséhez, a polgárság életéhez, a czéhek múltjához. Dicséretes, hogy Szávay Gyula a közművelődési adatokat figyelem­ mel emeli ki, s a városi élet feltüntetésére is kellő gondot fordított. A kötet a régi Győrt ismerteti meg 1848-ig; aztán a hazafias, város 1848—49-iM gazdag történeti eseményeit nyújtja, sok oly okirat­ tal, melyek kútfői értékűek. A megjelenendő má­ sodik kötet számára marad Győr város legújabb története, mai állapotainak feltüntetésével. Szávay jól teljesített munkája mellett a tPannonia« győri nyomda is megérdemli az elismerést a szép kiállí­ tásért. A kötet ára 3 frt.

SZÉKELY GULYÁSOK.

GULYÁS.

AK KO OK K A TTEBNNYYÉÉSSZZÁÁLLLLAATT--KKIIÁALLLLÍÍTTÁ ÁSSRE Ó ÓL L. N É P A LLA

Nagy-Kőrös ünnepe. Nagy-Kőrös városa a tetét- egyes pavillonokat a kiállítás bezárása után is fenn leni pusztán Árpád emléket állított, melynek leleple­ akar tartani. Ilyenek volnának különösen azok, zése e hó 30-án lesz. Az ünnepélyen a szomszéd vá­ melyek az egyes szakismeretek fejlesztésére szol­ rosok és községek notabilitásai, Budapest székes-fő­ gálnak, nevezetesen: az erdőgazdasági, mezőgaz­ város és az állam képviselői nagy számmal vesznek dasági, erdészeti, stb. pavillonok. E czélból a mi­ részt. Beszédet Eötvös Károly, a város képviselője niszter vegyes bizottságot óhajt összehozni és fel­ mond. Az alkalmi költeményre kitűzött pályadíjat hívja a tanácsot, hogy jelölje meg azokat, a kik a 43 pályamunka közül a tNézz multadba, hogy a fővárost képviselnék. jövőbe láss» cziműnek ítélték oda szótöbbséggel. Idegen mérnökök Budapesten. Júniusban a Szerzője Telekes Béla Budapestről. francziák hires műegyetemének, a párisi Ecole des Nemzetközi békekongresszus. A hazai közön­ j ponts et chaussées-nak tanárait és hallgatóit kalauség kellő tájékoztatása végett a titkárság tudatja, : zolta a magyar mérnök- és építész-egyesület, a héten hogy a kongresszusi előkészítő bizottság állandó pedig a zágrábi mérnök és építész-egyesület hat­ irodája az Erzsébet-körúti Koyal-fogadóban van a vanöt tagja érkezett Budapestre, négy napig tar­ félemeleten. Hivatalos órák egyelőre naponkint d. u. 4 - 6 óráig. Kongresszusi részvételi és tagsági tózkodtak itt, mialatt nemcsak az ezredévi ki­ jegyek, melyek az összes ülésekre érvényesek, állítást, de a város nevezetességeit is megtekintették. csakis itt adatnak ki, még pedig a magyar béke- A horvát mérnökök tiszteletére a magyar kartársak egyesület tagjai részére egy forinton, a nem tagok szerdán este saját helyiségeikben fényes estét ren­ részére két forinton. A béke-egyesület tagjául ugyanott jelentkezhetni egy forint tagdíj lefizetése deztek. E hó 28-ikán este a bécsi hajóval a milanói műegyetemnek 6 tanára jött 60 végzett teknikussal mellett. A kiállítás egyes pavillonjainak fentartása. a fővárosba. A mérnök-egyesület a József-műegye­ A kereskedelmi miniszter, mint az országos kiállí­ tem tanári karával együtt gondoskodott foga­ tás elnöke, leiratot intézett a fővárosi tanácshoz, dásukról. melyben értesíti, hogy a kiállítás területén levő

A Magyar Történeti Életrajzok XII. évfolya­ mának első két füzete jelent meg, s Gróf Szé­ chenyi István életrajza (1791—1860) kezdődik meg azokban. Széchenyiről sok életrajzot írtak ugyan, de csak általánosan, s a kik mélyebben is igyekeztek foglalkozni a nagy emberrel, nélkülözték még azo­ kat a gazdag és kimerítő forrásokat, melyeket Széchenyi hátrahagyott iratai, naplói nyitnak meg, egyenes pillantást engedvén vetni lelkébe, gondol­ kozásába. Ez iratokat az akadémia megbizásából Zichy Antal rendezi sajtó alá, s ,ő irta meg most teljes apparátussal a «Történelmi Életrajzok* közt Széchenyi életrajzát. A 128 oldalra terjedő első füzet Széchenyi családi körével, szüleivel, fiatal korával, katonáskodásával, s ezzel együtt e század első évtizedének politikai körülményeivel, a napó­ leoni harczokkal, Széchenyi olaszországi útjaival ismertet meg. Gazdag és díszes illusztráczió kiséri a szöveget, leginkább egykorú képek. A második füzet Széchenyinek a közéletben való szerepléséhez jut el s országgyűlési és irodalmi munkásságához nyújt becses adalékokat. A jeles munka betölti az egész évfolyamot. — Megjelent a «Történeti Élet­ rajzok* előbbi évfolyamának befejező füzete is, melyetelháríthatatlan akadályok késleltettek. Széchy Károly ebben fejezi be Zrinyi Miklósnak, a költő­ nek életiratát. A nagyérdekfl illusztrácziókkal

díszített művet szerző Wlassics közoktatásügyi mi­ niszternek ajánlotta. A Történeti Életrajzok egy-egy füzetel. 60 kr., egy évfolyam előfizetésiára 8 őt, de a történelmi társulat tagjai 5 írtért rendelhetik meg. A Pokol, Dante (Divina Comediájánuk» e hatal­ mas része Cs. Papp József tanár fordításában pró­ zában jelent meg, a mi természetesen nem adhatja vissza a mű költői szépségeit, csak lényegét. A köte­ tet Szilágyi Béla adta ki Budapesten. Uj idők czimen Kőszegi Armandtól egy kötet jelent meg Miskolczon Gedeon és társa könyv­ nyomdájában. A szerző «tanulmányoknak i nevezi dolgozatait, melyek társadalmi és politikai kérdé­ sekkel foglalkoznak, s ellenzéki hang ós felfogás uralkodik bennök. Hermán Ottó irt a könyvhöz előszót. Ara 1 frt. Aquila. A magyar nemzeti múzeum által kiadott nemzetközi madártani folyóirat legújabb kettős füzete, Hermán Ottó szerkesztésében, kettős szö­ veggel, magyar és német nyelven hagyta el a sajtót. A füzet közleményeit » szerkesztő Hermán Ottó czikke nyitja meg. tEles hatások és látszólagos megkésések, ezek jelentősége a madarak tavaszi vonulásában •, aztán Gaal Gaszton terjedelmes czikke következik tA madárvonulás Magyarorszá­ gon 1895. év tavaszán» czímmel, melyben a hazánk különböző vidékein lakó észlelők megfigyeléseit közli és dolgozza fel. A füzetben még több tanul­ ságos czikk következik. Béni bácsi, Beöthy László 3 felvonásos bohózata, melyet most játszanak a Vígszínházban, könyvben is megjelent, Singer és Wolfner kiadásában. Ara 1 frt.

MAGYAR FAJTA TINÓK.

"•'."" . . .

M I ÚJSÁG? A czári p á r Bécsben. II. Miklós czár és neje Anna Feodorovna czárné aug. 27-ikén Bécsbe érkez­ tek. A kőrútban, melyet a fiatal czári pár az európai udvaroknál tesz, Bécsnek jutott az első látogatás. A Várost feldíszítették, diadalkapukat, obeliszkeket állítottak. A bevonulás utján mindenütt katonaság állt sűrű sorban. Az uralkodó-család összes tagjai Bécsbe gyülekeztek. Megérkezett Ferencz Ferdinánd főherczeg is, ki igen jó színben van. Erzsébet királyné szintén elhagyta magányát, s ő felségével a királylyal együtt várta a fejedelmi vendégeket az éjszaki vasút indóházában. A magyar miniszterek is megjelentek. A czár és neje 10 óra 30 perczkor érkeztek. A király megölelte és megcsókolta a czárt, a ki kezet csókolt a királynénak, a király pedig megcsókolta a czárné kezét. Azután a bemutatások következtek. A bevo­ nulásnál a hat szürke ló által vont első kocsiban a király és a czár, a másodikban a királyné és a czárné, a harmadikban Stefánia főherczegnő foglalt helyet. Az egész ünnepélynek katonai jellege volt. A Bnrgba érve, a czár hosszabban beszélt gr. Goluchowszky külügyminiszterrel, megszólította b. Bánffy, b. Jósika, Perczel, Darányi, Dániel, b. Fejérváry minisztereket, s kezet nyújtott nekik. Délután a czár kihallgatáson fogadta a két minisz­ terelnököt, a két honvédelmi minisztert ós a közös minisztereket. B. Bánffy miniszterelnök ekkor meg­ köszönte a czárnak, hogy H. Rákóczi György kard­ ját a budapesti múzeumnak ajándékozta. Az udvari ebéd 5 órakor volt, melyen a két uralkokó felkö­ szöntötte egymást; előbb királyunk emelte poharát a czárra és czárnéra, aztán Miklós czár Ausztria és Magyarország uralkodó párjának egészségére ürí­ tette poharát. Este az operában volt díszelődás, hol az egész udvar megjelent. Napközben a király Lobanov orosz külügyminisztert fogadta. A nagy katonai szemle e hó 28-ikán ment végbe. A czári pár elutazás aug. 30-ikának estéjére volt kitűzve. László főherczeg emlékezete. Szept. 2-ikán lesz egy éve, hogy László főherczeg halálos sebet kapott az ágyai erdőben. Ott most már emlék-kápolna várja a fölszentelést. A környékbeli lakosság is el van telve kegyeletes érzéssel. Erdőhegy községe most tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a község nagy utczáját László főherczeg nevéről kereszteli el. Erről nyomban értesítették József főherczeget, a kinek nevében Alcsutról Libits Adolf jószágkor­ mányzó köszönte meg a derék község szép megem­ lékezését, mely — mint a levél mondja — igazán jól esett a fenség atyai szivének. Ybl szobra. A kitűnő műépítésznek, Ybl Miklós­ nak szobrát szept 8-ikán leplezik le a budai Duna­ parton, a váralján. A szoborbizottság meghívta a királyt is a szobor leleplezésére, minthogy Ybl épí­ tette a kir. várkertet, ő készítette az új királyi lak terveit. Az ünnepélyen ő felségét József főherczeg fogja képviselni.

•

- ; . • : • • • • •

.

. : • •

.

-

••••:

•.

. •-,

^

*vmm

T

•

• i

•h

^*W"*\* ^nT^y

\wr^^

* l ^ ^ ^ 5 " ^ 5 * ' d # w ^" ^^^fc^> Í J i

SSÜ

fc-, WKft^&iFrn, • ..^r '•

ti

vW 7

u

• -M

ím

#-l!

•'áBSmi 1 ILI

.^J

MA

•

'

: t

S3*

. ,-

W

I

|

4

•

•

•

•

•

~

MAGYAR MARHÁK GRÓF MAJLÁTH JÓZSEF GULYÁJÁBÓL.

AZ ÓRA. Elbeszélés. • • • • : ' : : %pr.--_ •.•:.:

JÁRMOS BIVALYOK.

KÉPEK A TENYÉSZÁLLAT-KIÁLLÍTÁSBÓL Marilla-völgyből, Dél-Magyarország e kies gyógyfürdőhelyéről írják lapunknak, hogy az utósaisonban, mely aug. 20-ától október elejéig tart, még folyvást számos vendége van a gyógyintézet­ nek, részint betegek, részint üdülők, kik szeptember havát is e kitűnő levegőjű helyen töltik. Marilla 2500 lábnyi magasan fekszik a tenger szine fölött, sűrű szép fenyves erdők közepette, széltől védve, portól teljesen mentes sekély völgyteknőben, s így a magas fekvésű gyógyhelyek minden előnyét meg­ találhatni itt; e mellett azonban déli fekvése eny­ hévé teszi éghajlatát s néha hetekig nincs itt eső, midőn az alpesi vidékek fürdőinek látogatói már foly­ tonosan panaszolnak a sok eső miatt. Marilla éghaj­

. Erdélyi fényképei,

lati viszonyainál fogva Madonna di Campiglio déltiroli gyógyhelyhez hasonlít, hol pár évvel ezelőtt a király és királyné több hetet töltött. Maritta is déli vidéken feküdvén, tiszta, balzsamos levegője nem oly zord és változó, mint az éjszakibb fekvésű gyógy­ helyeké. Korai tavasz és napfényes, szép ősz van itt, s e két körülmény már magában véve éghajlati gyógyhelynek ajánlja Marilla-völgyet, hol a leg­ érzékenyebb beteg is hosszasabban tartózkodhatik a szabadban s tovább folytathatja kúráját, mint sok más hasonló gyógyhelyen. Közlekedése is igen jó. Vasúti állomása Oravicza, honnan az intézet ké­ nyelmes fogatai szép hegyi úton s egy óra alatt szállítják a vendégeket a fürdő helyére. A természet

Eoszkedvű, szürke idő volt, hogy Kiss Dénes, a fiatal profeszor úr megérkezett Madarasra. Nem- esett még, de majd csak hogy el-jbem pityeredett az ég a letarolt föld felett. Nagyon szép verset lehetett irni róla. «Elmuland'óság», «enyészet lehe» és több efféle szép szók mász­ káltak; át az agyáni A falu néptelen v o l t ; őszi vetésen sürgölődött a mezőn minden lélek. A városi bérkocsi, a szép, fényes szegekkel ki­ vert kufferekkel minden hatás nélkül döczögött végig a doroncsos utón. A kuvaszok kedvetlenül vicsorogtak reá, de nem érdemesítették az uga­ tásra. Dénes tulajdonképen mi háborodást se várt a megérkezésére. Ő azonban egy feltűnést kel­ tett verses könyvet bocsájtott közre. Titokban minden élő emberben egy hódolót várt. Szépen is akart megjelenni. A kocsi párnáján csinosan megszegte magát s szőke bajuszkáját simogatta. A némaság kedvetlenül érintette. Madaras az ilyen embert észre vehetné. A kocsi a tiszttartó lakása előtt állott meg. Dénes szívesen leugrott volna előtte. Azonban a sietséget közönségesnek itólte. Azért várt, míg a kocsis kinyitotta a kaput s végighajtotta gyepes A tVasárnapi Ujsag» regénytára 1896. évi 35. szám.

udvaron. A bácsi s a néni A délebédet kellene kiindítania «hullára*. Több kiálltak a torháczra s a lesz 1 I-nél. — Kerülj fel, fiú! kis Rózsika keszkenővel a A kiabáló a fiatal tiszttartó volt: Kese Károly. fején. — Szervusz domine I — Az öreg mosolyogva felelgetett. Bizonyosan csak ily komázódva köszöntötte látni akarta a vendég úrfit s azért tudakozódott ' Dancs Miklós bácsi. Régeb­ az óra u t á n . Máskor nagyra volt az órájával s ben megjárta áz ilyen bi­ csalhatatlannak tartotta. Dénes nagyon hűvösen fogadta a piros zalmaskodás. Dénes a nagyfalüsi körjegyző fia s legényt. Megbicczentette a fejét s tovább ment. az öregek jó barátságban Az öreget kissé megszúrta ez az uraskodás s : éltek. De ma Dénes nagy- ezért egyenesen Déneshez fordult: — Szép aranyóra ketyeghet a lánczod végén, Városi profeszor s egy ver­ ses könyv irója, a ki nem öcsém. Hányat mutat n á l a d ? Nálunk falusi szíveli a kicsinylést. A embereknél ez igen vitatható kérdés. néni Jézust emlegette, — Az óra ? — kérdezte vontatva Dénes az megölelte és tegeztél — évődő szóra és lassan húzta ki az arany szer­ Szépén kivirágoztál, így számot. — Az óra ? A zóna idő szerint 11-et ; szólt kedveskedve. Rözsika mondanék, a földrajzi idő azonban e perczben egy igét se szólt, de kipirult tulajdonképen Greenwichtől számítva 9 óra 22 egészen a hajáig s á l i g ki- perez volna. kukkanva* beszaladt mind­ A fiatal tiszt kérdve nézett az úrfira. Az járt. Ah !-Ez-e áz a rózsa, öreg ingerkedve m o n d t a : a kiről a kötet énekel ? a — Kettőt ismerek m á r : egyet a zóna szerint, , . sápadt,.-• magát • emésztő egyet a földrajzit. Te mennyire becsülöd az ideál? : .;,. . időt? Károly öcsém a dolgosoknak akar kikül­ Minden igen kisszerű deni ételt. Dénes egy csipetnyi izgatottsággal felelt: volt. Az udvar j ágakkal — A tisztelt dolgosoknak az étvágya ige,n volt befedve, a gyepbőlkimegbízhatatlan bázis az óra meghatározására; buvó csiperkegomba vé­ s felvilágosítással nem szolgálhatok arra nézve: delmére;, szalmával, a hor­ küldeni kell-e az ételt most ? vagy sem ? dás szemetével a szekérút, A fiatal tiszt úgy fogadta a magyarázatot, csűröskert letört kapuja mellett magzó burjánok­ mintha személyes sértés volna, ki is pirult s valami élesebbet akart mondani, azonban akkor kal tele á hely. Minden másképen volt, lépett be a kis Rózsika. Rajta pihentette meg a a hogy a Dénes emlékeze­ szemét s abbahagyta, az órát. Természetes is. tében élt, és ha a z ' u d v a r Mert a kis Rózsika igen bájos kis leány volt. — Gondolt-e kegyed valamely virágra egy kis ordító oroszlánokkal lett volna tele, azon nem bot- leány láttára? Ez a Rózsika a levendulához ránykozott volna meg, de a szemetet kereső tyú­ hasonlított. Igen egyszerű, igénytelen, bájos, kokat kicsinyesnek találta. És az ebédlő !• Kissé sugár, kékszemű, szőke s úgy tetszett az ember­ dohos, szőrülésü székek, festett fadivánok két­ nek, mintha édes, finom illata volna, mint a ségbeejtő rendben. A diván felett (édes Isten!) levendulának. Mosolyogva nyújtott kezet Dénesnek, ki legé­ a uGörgei álma» képe, vonagló, rósz formájú nyesen megrázta, mint a hogy nagy városon emberekkel megnépesítve.' -— Sokat emlegettünk, fiam (így szólt a néni, divatos. Pajtáskodva mondta félhangon: — Magára vártam. Mintha azt mondta v o l n a : italféléket hordva az asztalra), vártunk erre az «a többiek nekem sifli». A leány virágos kar­ idétre. Abból a keserűből igyál, azt Rózsika szűrte. Apád a minap nézett errefelé s jelezte a tonban igen üde volt. Simára fésült hajában egy jöveteledet. A pogácsát is Rózsika sütötte. Meg­ késői rózsabimbó. Látszott, hogy Dénesért tűzte eheti maga a király is. Szép holmiid vannak fel. A fiatal tiszt a virágot ellenségesen, merőn fiam! s szinte félek, hogy lenézed a mi egysze­ nézte. Az öreg úr, e félhangon ejtett szóra h u ­ rűségünket. Vagy tán azt a libaczombot kósto­ nyorogva, évődve szólt az úrfihoz: lod meg ? Rózsika növelése. Arany az óralánczod ? Az Isten úrimóddal áldott meg. De hát kóstolj meg valamit, fiam 1 Senkit a kerek világon nem kínálunk meg szívesebben. Dénes lassan vonta le a keztyüjét és kabátjáról porszemeket veregetett le. A bácsi nagy füstöket eregetett a pipájából s minden oldalról jókedvűen nézegette a vékony legényt. Az udvarról harsány szó hallszott be.

— Pénzen vetted az órádat s még se ad fele­ letet egy egyszerű kérdésre. Látszott, hogy ugratni akarta. Dénes meré­ szen karon fogta Rózsikát s kicsinylő leeresz­ kedéssel felelt, miközben kiindult a t o r n á c z r a : — Az óra meghatározása igen komplikált dolog. Erdély 5 és fél fokkal van nyugatra Budapesttől, ott 22 perczczel van később a dél. A zavarok kiegyenlítésére Baross hozta szo­ kásba a bécsi időt, mit mi zóna időnek nevezünk

— Bátyám! azért. . . — No! — De, kedves fiam — szólt közbe a néni — — Jól jár-e az órája ? meg se kóstoltál semmit. Te kináld Rózsika, — H á t a tied ? — Nem bizom benne. Az árnyékok erősen \ hátha szivesebben fogadja tőled. Károly is el­ megkurtultak s az órám csak 11-et mutat. fogad egy pohárkát.

130

A VASÁRNAPI ÚJSÁG REGÉNYTÁRA.

Dénes szó nélkül nemet intett. A tornácz hatolt volna be. Eózsika neheztelő tekintettel végén sűrű, égőpiros • lombot képezett a vad­ nézte meg a vakmerőt. Őt nevezte-e a napnak ? Mi jogon mond szépet neki ? szőlő. Van-e joga, hogy szépet mondjon Bózsiká— Gondolt reám? nak ? ez a kérdés nyilait át a Dénes fején is. — Nem felejtett el? Hát miért jött ide, ha ily ficzkót tesz elejébe. — Bizonyítékát adtam annak, hogy magát A fiatal tiszt is elkedvetlenedett. A mint ki­ láttam, lélekzettem örökké. suhant a száján a bók, mindjárt megbánta. Mit — Bizonyos, mert ime meglátogat. mond. a bácsi ? Mit Rózsika? — Mert magáról énekeltem. Senki se szólt még bár egy szót se a verséről. . A néni nem tudta tájékozni magát. Marakod­ nak-e, nj'alakodnak-e előtte. Valami névtelen Kibuggyant belőle a könyvének emlegetése. Károly leszaladt a lépcsőn. A bácsi gazdasági kellemetlen érzés bántotta őt is. És piszkált is dolgokban hagyakozott neki. Dénest boszantotta az ételekben. Az ebéd végén alig volt beszélni valójuk. a félbeszakítás s a kertbe vitte Rózsikát. Várta, A bácsi koczintott csendesen Károlylyal. Dénes hogy a verseiről fog beszélni. Mert nem sietett kivonta magát a poharazásból. Halkan beszél­ a költeményekről szólani, kedvetlenül állott getett a leánynyal. Bózsikát izgatta a suttogás. meg egy nagy; zsályabokor előtt, tépegetve a Hangosan felelt a bizalmasan tett kérdésekre. szürke leveleket. A bácsi vastagon füstölő pipára gyújtott a végén : i—'- Örömmel látom, hogy ebben a környezet­ s Dénes halkan köhécselt, arra mind felkeltek. ben üdeséget megőrizte. Az ég időközben könyezni kezdett, finom Hidegen beszélt e csinos fiú. Bajuszkája hatá­ rozottan jól festett, dereka könnyű hajlása a permete szitálta be a harasztot, lombatlan ága­ sugár nádra emlékeztetett. A «környezet» az kat, elsárgult gyepet. A bácsi künn maradt a apjáról szólt s az édes anyjáról. Kellemetlenül pipájával a gangon, s a tiszt elment a dolgo­ érintette Rózsikát ez a két szó. Ezért nem tudott sokhoz. A néni a csendes szép szobába vitte be az úri kedvességeket mondani s nem szólt a .versekről. vendéget. Maga telepedett a kőrisfa divári köze­ Kár e kis leányért,gondolta sajnálattal Dénes. pére élő felkiáltójel képen. A siket csend oly Mindketten elhallgattak. A mint a kopaszodó nehéz volt, hogy a súlyát lehetett érezni. Egy ribizli-bokrokkal szegélyzett burjános utón jár­ tak,. döczögve indült meg a beszélgetés, kurta lélekzetnyi hang se hallszott. feleletekkel tettek pontot a kérdésekre. Mind a — Hát télen még ?.'„... kérdezte egy gondo­ ketten másképen álmodtak erről a találkozásról, lat folytatásaképen Dénes. Költőinek, gyöngédnek képzelték. Dénes így tud Mintha Rózsika kitalálta volna mivel tűnődik sóhajtani': «ah», s Eózsika ellágyulva tartja Dénes, felelt rá,: szőke fejét a Dénes széles mellére. Ok gyermek­ — Mindennek megvan a szép oldala, csak kori barátok, kik egymásnak nőttek. meg kell találni. Nem sokára ebédre mentek. A fiatal gazda­ Ö máskor ily bátran nem mert volna szólani. tiszt az asztal végén ült. Kevés beszédű, egész­ séges, derűit arczu legény, ki az öreg tiszttartó­ Azonban jól esett ellenkezni. Maga se tudta nak segédkezett. Nem is régen költözött a nagy miért boszús. Dénes élénken támadta meg. — Ez a szép költészete kedves. A zaj, a moz­ madarasi birtokra. Az öreg jó szemmel nézte. gás, a folytonos súrlódás; az idegek, az érzékek Magát megújultnak Játtá benne. A néni ellen­ szenvvel tekintette. Tán ő foglalja el egyszer az ébrenléte, ez az élet, a boldogság. ő helyüket; az árnyas kertet, a nagy házat, ha — A szálló színes pillangó szebb nekem, az öregek majd a temető-kertben nagy örökös mint a fején tánczoló clown; a méhek döngését házat szereztek. A néni úgy tekintett rá, mintha jobban élvezem, mint a filharmonikus konczeregy leselkedő tolvajt látna benne. Aztán nehogy tet. Jöjjön hozzánk, hogy megtanulja. Rózsikára ttíkintsen. Aztcúri asszonynak neveli . r?-f A legszebb mester se teszi igazsággá a a néni. tévedést. A szempont hibás, kedves, a miből ki­ Zsíros, kövér ebédet tálalt fel a néni. Ki se indul. fogyott az ajánlgatásból. Maga tálalni ment ki Aztán a vitában megelevenedve, magasztalta minden fogásnál a konyhára. A legkihízottabb a várost. Sok idegen szót elegyített a beszédébe. darabokat választotta ki a Dénes részére. A ta­ Egy finom viaskodás minden illendő hideg fegy­ nár úr kényesen választgatta ki a megehető verét forgatta meg. Rózsika így gondolkozott: Bzálacskákat a tyúkhúsból. Alig volt miről be­ «Azért jött, hogy ezt mondja el?» Dénes, míg szélniük. Dénes alig felelgetett a néninek. Ugyan beszélt, így töprengett: «Ugyanazon kedves mit is szóljon a tyúk teteme felett tartott dics- ajakok-e ezek?» Nem voltak megelégedve egy­ beezédekre. Csesár felett tartott szónoklathoz mással. Ok állandóan leveleztek, igen gyöngéd hozzá tudna szólani; az valami. De egy mada­ hangon. Azonban Rózsika ortografiai hibái is rasi tyúk! . . . A fiatal tiszt merően nézte Rózsi­ kedvesek voltak előtte. Szemtől-szemben ürekát. Ez a tekintet feszélyezte a fiatal párt. .sebbnek találta. Eózsika igen kihívónak találta A bácsi malicziával elegyedett bele, hogy fel­ Dénest s oktató hangja izgatta. Tán lenézi zaklassa a megalvadni készülő vért. őket... — Adósom maradtál szép öcsém az óráddal. Az eső valami áttetsző, finom fátyolt szőtt a Mennyi is ? tájékra. Hamar is alkonyodott. A beszélgetés A fiatal tiszt kapta el a szót. közt Rózsika az ablak közé állott. A csipkefüg­ — A dolgosok gyomra a legjobban járó óra gönybe takarózott s kinézett a kertre. Dénes faluhelyt. Azt nem a greenvichi observatorium finom gesztusok kíséretében oktatta a kis falusi leánykát. A körvonalak bizonytalanokká lettek. direktora húzza fel. — Ah! foglalkozik földrajzzal, barátom ? A mező szürke félgyásza kimondhatatlan bússá Igen szép s mily délkörtől kezdve számítja ba- tette a képet. tom az idő-meghatározást ? Ekkor a némaságon egy éles jajszó nyilait át. — Én ? Én a Madarason elvonuló vonalról, A néni is felugrott. Eózsika felszakította az ab­ barátom (s ezt a szót erősen megnyomta). Itt lakot s kinézett a kertre. Semmi mozgás. A két­ kel fel a nap . . . ségbeesett jajszó ismét megújult. Hiszen megkisebbítené magát Dénes, ha e Az asszonyi bátorsága azonban, csak akkora kihivó ficzkóval szóba állana. A «barátom* ne­ volt, hogy Déneshez fordult hevesen. vezet úgy fúródott be a fülébe, mintha tű hegye — Hát jöjjön, jöjjön.

35. SZÁM.

1896.

Dénes idegesen kapkodva kereste a kalapját. Azt künnhagyta valahol. — De hagyja, hagyja az Istenért. A néni elől szaladt. Eózsika kinálta a kezét Dénesnek. Az úrfi valamit mormolt a nátháról, de abban hagyta a kalapjának keresését s vele szaladt a leánynyal. A jajgatás nem szűnt meg. Az öreg úr a dolgosokhoz ment a mezőre. A kert üres volt. A míg körülnéztek, hogy tájékozzák magukat, Dénes zsebkendőt keresett elé s a fejére kötötte. Eózsika a sütőház háta mellé szaladt. A kiáltás onnan szakadt. Egy sáros, piszkos, kis gyermek üvöltött, két­ ségbeejtően hadonászva kezeivel, lábacskáival. Egy nagy mocskos ártán állott pár lépéssel előtte. A gyermek rémülten védekezett ellene. Az állat nyakát meggörbülve, vékony habbal a szája szélén, támadóan szegte meg magát. Eózsjka feléje iramodott, kiáltva. Dénes gyöngéd színű nadrágját lehetőleg védve, ugrált utána, hangosan kiáltva: — Nem vad-e az állat? vájjon ? nem vad ? A kis gyermek a védelem láttára egyszerre elnémult, az állat lustán, a kiabáló leányra ve­ tette oldalvást rósz tekintetét, aztán a nagy kert felé oldalgott. A gyermek keserves sírásba fogott akkor. A leány hozzá ment és megsimogatta a víztől csapos, gyenge, szőke hajat. Dénes izgatottság­ tól rebegő ajakkal, magát megkeményítve rá­ szólt : — Hát upre kölyök a földről, hord el onnan magadat. Eózsika így szólt magyarázólag: — A kertész feleségének, a Flórikának gyer­ meke a szegény bogárka. Megijedtél nagyon szegényke ? — Kelj fel kölyök. Hát mi lesz ? — Nem tud felkelni — mondta részvéttel Eózsika. — Hát mit akar vele ? Hol laksz semmiség ? — Ott túl — szólt a dombhátra mutatva Eózsika. •f- Lopni jöttél, oláh testvér ? Almát csenni. — De nem tud felkelni — engesztelte Eó­ zsika. —• Eemeg minden tagja. — Bajos lesz itt strázsálni a ficzkót. Mi lesz vele, nyomorúság ? Mért nem mersz haza menni most, mert a disznó arra felé ment ? Eózsika ekkor lehajlott. A gyermek lábszára erősen vérzett. Gyorsan leoldotta gyenge patyo­ lat kötényét s rányomta a gyermkek sáros, hit­ vány lábszárára. . — Még ez is. Ekkor a csűrös kert felől Károly, a tiszt, buk­ kant fel. Sebes iramban közeledett. Alig látta meg a leányt, így szólt: •—; Mi lelt, szegény? , . Aztán egy szó nélkül felemelte a piszkos . gyereket. — Nagyon vérzik. Megengedi, Eózsika, hogy bevigyem az irodába ? Majd ha bekötözzük, haza küldöm. A nyavalyás gyermek erősen megkapaszko­ dott a tiszt úr új kabátjába. Károly felfogta és erős lépéssel vitte előre. Eózsika fényes, meleg szemmel nézett a fiatal emberre. Akkor Dénesre tévedt a szeme. Tán a különbséget mérlegelte. S meglátva a fehér kesz­ kenőt a fején, hangosan felkaczagott. —- Bocsánat, Dénes! nagyon komikus az a keszkenő a fején. . . Mikor egy óra múlva a vacsoránál találkoz­ tak, a kis leány Károlyhoz fordult: — Hány az óra magánál Károly? A magáé­ hoz igazítom az enyémet, ha akarja. Az jól jár.

35. SZÁM.

1896.

131

A VASÁRNAPI ÚJSÁG REGÉNYTÁRA.

SENKI FIA.

— Itt volt a major! •— monda halkan. Minő sivár egy kép vala most. A kerítést le­ tépték, az ajtókat betörték, a gazdasági épületek Begény. Irta V E R N E G Y U L A . romokban hevertek, vad fű benőtte az udvart — a pusztulásnak vigasztalan képe, üt év alatt eső, MÁSODIK RÉSZ. hó verte, szél tépte, nap sütötte. A puszta falak fölmeredeztek, . . . im, ott van az a szoba is, AZ U T O L S Ó ÚT. melyben Senki fia és nagyanyó szoktak hálni. — Ez Kerwan . . . ez . . . mondogatá, de (Vége.) mintha nem mert volna a romok közé lépni. Traleeból a siltoni egyházkerületig jó tizenkét Bob, Grip és Sissy némán kö vettet őt. Birk mérföldnyi út. Hányszor megtette volt Senki'• nyugtalanul futott ide s tova . . .mintha ét is fia ezt az utat a Mac Carthyékkal. Utoljára régi emlékek szállották volna meg. egyedül ment Traleeba . . . gyalog, . . . mikor Hirtelen megáll, felemeli a fejét, szemei .aztán a Kerwan majorba igyekezett vissza . . . . csillognak és csóválja a farkát. az országúton egy bokor mögé vonta magát, A kapu előtt egy kis csoport áll: négy férfiú, akkor látta, mint mennek a rendőrök, végre­ két asszony és egy leányka, szegényes ruhában. hajtók a major felé. Épen mintha csak tegnap A legidősebb feláll, Griphez közeledik. Őt tar­ történt volna, olyan élénken bevésődött emlé­ totta a család fejének. kezetébe. Az országút most is régi. Itt-ott út­ — Minket iderendeltek . . . Bizonyára ura­ széli korcsma és sok szántóföld. Paddy nem ságod rendelt ide . . . szereti az újításokat. Irlandban minden a régi — Én ? — kérdé Grip s az ismeretlen fér­ marad, még a nyomor is . . . fiúra csodálkozva nézett. Tíz órakor megérkezett a kocsi Siltonba. Úgy van. Mikor Queenstown-ban kiszállotÉpen akkor kezdődött meg a mise. Épen akkor tunk, a révkapitányság száz font sterlinget

A deRék Jaunting-Car állott a kapu előtt.

harangoztak be. A templom is a régi, egyszerű félre görbült angol templom volt, itt keresztel­ ték meg Senki fiát és Murdock leánykáját egy­ szerre. Ok is bementek a templomba. Sem a pap, sem a hivők közül egyik sem ismert reá. Mise közben a hivek kérdezgették egymástól, hogy miféle család lehet ez, melynek egy tagja sem hasonlít a másikhoz. Míg Senki fiának élete változatos emlékei elevenedtek fel, a többiek buzgón kérték az istent, hogy áldja meg azt a fiút, kinek életök boldogságát köszönhették. A siltoni legj obb kercsmában megreggeliztek s folytatták útjokat a három mérföldre eső Kerwan-majorba. Senki fiának könynyel telt meg a szeme, a mint ezen az úton végigrobogott velők a ko­ csi . . . Hányszor ment Mac Carthyékkal ezen az úton a templomba . . . néha velők tartott nagyanyó is, ha győzte az u t a t . . . Minő szo­ morú most ez az elhagyatott vidék! Mindenütt rom, . . . az elűzött belöknek erőszakkal össze­ rombolt hajlékai. Itt-ott hirdetések voltak egyik­ másik falra felragasztva: hogy ez a major bérbe vagy örök áron eladó. De hát kinek is jutna eszébe, hogy itt, a nyomorúság kellős közepén földet béreljen vagy vásároljon? Végre fél kettőkor előtűnt a Kerwan-major. Senki fia kebléből egy sóhaj szakadt fel.

eredmény nem volt semmi. Nagyon ritkán kap­ tak együtt vagy egyenkint munkát valamely majorban, de nyomorúságos volt a bér. Öt évig mégis kihúzták, akkor ott hagyták azt a földet, mely velők szemben épen olyan kegyetlen volt, mint hazájuk, Irland. Senki fia fájdalmas érzé­ sekkel nézte őket sorjába. Márton nagyon meg­ öregedett, Murdock még mindig olyan komor arczú volt; Pat és Sim a sok munka és inség miatt lesoványodtak! Martiné, az életerős, derék Martiné, csak árnyéka volt a réginek; Kittyt az idegen földön szerzett gonosz láz nagyon elgyöngitette; Jenny, a szegény kis leányka olyan szomorú volt, kora szenvedés jutott osztályrészéül. Ugy bele markolt mindez a fiú szivébe! Sissy együtt sirt az asszonyokkal meg a lány­ kával . . . Vigasztalni iparkodott őket: ;— Vége már a szerencsétlenségnek, mely önöket sújtotta Martiné néni, . . . ; a miénknek már régén vége van . . . .". fogadott fióknak köszönhetjük . . . . — Neki ? — csodálkozok Martiné. — Mit tehetne ő, szegényke ? . . . — Neked, fiam ? . . . kérdé Márton is.

A kőkorsóban egész rakás kavics volt.

adott át nekünk s azt az utasítást adta, hogy Traleeba jöjjünk. Ebben a pillanatban Birk hangos ugatással rohant az idősebb nő felé. Örömében ugatott a hű állat, csóválta a farkát, alig fért meg a bő­ rében. — Hiszen ez Birk . . . a mi Birkünk; reá is­ merek . . . : — Hát engem ném ismer, drága jó anyám— kérdé Senki fia, — engem már nem ismer ? -.Ön?. Oh, fiam! . . . . Gyönge a toll arra, hogy azt a jelenetet méltó­ képen fesse, a mely ezután játszódott le. Márton, Murdok, Pat és Sim összevissza ölelték, csókol­ ták a fiút, ő pedig Martinét és Kittyt. Azután fölemelte a kis leánykát, majd agyon csókolta, s mutatta Bobnak, Sissynek és Gripnek: ' — Nézzétek csak, ez.az én Jennym! . . . Ez az én leánykám! Annák utána leültek mindnyájan a körülöttük heverő romokra. Mac Carthyéknak el kellett beszélniük siralmas történetöket. A majorból kiűzetvén Limerickbe kisérték őket, ott Murdóckot néhány hónapi börtönre Ítélték. Mikor Murdockot szabadon bocsátották, Már­ ton egész családjával Belfastba ment, ott hajóra szállt és kivándorolt Ausztráliába. Pat otthagyta a tengerészetet és utánok ment . . . Mennyit fáradtak, . . . . mennyit szenvedtek — és az

Senki fiának nem jött szó az ajkára; olyan nagyon izgatott volt. — Miért rendeltél minket erre a szomorú emlékű helyre ? — kérdé Murdock. — Mi keresni valónk van itt, hol olyan sokat szenvedtünk? Senki fia, miért bolygattad fel multunk keserű emlékeit? Mindenkinek ezek a kérdések lebegtek ajkán, még Bobnak, Gripnek és Sissynek is. — Hogy miért ? — feleié a fiú erőt véve meg­ indulásán.—No hát jertek velem atyám, anyám, testvéreim, jertek csak velem. Az udvar közepére vezette őket. Ott volt még a vad bozót és szederbokor között az élénk zöld fenyőfa. — Jenny, látod ezt a fát? Akkor ültettem, mikor te születtél. Veled egy idős, épen nyolez esztendős. Kitty zokogni kezdett. Eszébe jutott az az idő, mikor ő még boldog volt, s bizakodott ab­ ban, hogy boldogsága tartós lesz. — Jennym,... édes kis leánykám — folytatá Senki fia, — látod ezt a kést ? . . . Övéből elővett egy zsebkést. — Ez volt a jó nagyanyónak első ajándéka, melyet nekem adott . . . szép anyád volt neked, . . . . aligha emlékszel reá. Mikor ezt a nevet halottak, az emlékezetes

132

35. SZÍM. 1896.

A VASÁRNAPI ÚJSÁG KEGÉNYTÁRA.

romoknak közepette, Mártonnak, Martinénak és gyermekeiknek majd megszakadt a szívok. — Jenny — vévé újra át a szót Senki fia, — nesze ez a kés, ássál vele a fa tövében, itt n i ! A leányka n e m t u d t a miért, de csak ásott a megjelölt helyen. A kés pengéje csakhamar valami kemény tárgyon akadt meg. A kőkorsó volt. Semmi haja sem történt a föld alatt. — Húzd ki, Jenny, azt a korsót, és nézd meg mi van benne. A leányka kihúzta a korsót és fedelét levette. Mindnyájan várakozással teljes csöndben állták körül. A kőkorsóban egész rakás kavics volt, szakasz­ tott olyanok, mint a Cashen medrében levők. — Márton apó, emlékszik ezekre a kavi­ csokra ? — kérdé Senki fia. — Minden este adott nekem egyet, ha meg volt velem elégedve. — Emlékszem, fiam, azt is tudom, hogy nem volt n a p , mikor nem kaptál.

Molnár és Trill uj szerkezetű k ö r k é p e , Az emberi fantázia legna­ gyobb alkotása Dante Pokla a városligeti fasor ve­ jén körkép alakjában lát­ ható. Ez a körkép merőben aj beosztása látványosság. Fő részei: 7. A lelkek átkelése az Ache- / ronon. 2. A lebegő lelkek. 3. A tékozlók és fösvények hegye. 4. Dls vér. Az Izzó torony. Az égő sírok 5. Az ember-fák erdeje. 8. A vérfolyó. 7. A tűzeső. 8. Az égő lábak mezeje. 9. Az ostorozottak.

:

10. Az aranycsuhás körmenete. 71. A mészárlás. 12. A kígyók földje. 13. A jégvilág.

barátok

Megszámlálhatatlan sokaság. Alomvilági tájak. Soha eddig nem látott színhatások. A világnak egyetlen, áttetsző színek­ kel ég szabad alakokkal szerkesztett körképe, [látható reggeli 9 érától egén nap a király-ntezai fasor végén, izemben a kiállítás második főkapujával.

Belépő dij 50 kr. A Városligetbe menő villamos kocsik, omnibuszok és lóvonatu kocsik megállóhelye. A Pokol Gárdonyi G. fordításában a kórképből vett képek­ kel illusztrálva minden könyvkereskedésben kapható. Az ára 50 kr. A nap változó világossága szerint változó színhatások! A tüneményes festészetnek legnagyobb s egész világon egye­ dül álló alkotása. A Franklin-Társulat kiaiásában Budapesten megjelent:

EZEE ÉV. Történeti drámai költemény.

Három felvonásban, előjátékkal és utóhanggal. írták:

— Épen annyi kavics gyűlt össze, a hány napot a Kerw.an majorban töltöttem. Számláld meg, J e n n y ! Úgy-e bár, tudsz számolni ? — Tudok bizony! — feleié a kis leányka. : Számlálgatni kezdte, végül így szólott: — Ezerötszáznegyven kavics van. — Helyes! lásd leánykám,, ez azt jelenti, hogy négy évnél tovább voltam én szüleid házá­ nál. Úgy tartottak engemet, mintha gyermekök lettem^ volna. — É s soha egyéb bért n e m kaptál, édes fiam, mint ezeket a kavicsokat — szólott szemét le­ sütve Márton, — akkor azt hittem, hogy majd shillingekké, váltom fel a; kavicsokat. . . — É n pedig guinee-kká-váltom a maguk szá­ mára, lelkem jó szüleim. Sem Márton, sem a többiek n e m tudták, hogy higyjék-e, mire' véljék' a fiú szavait ? '. .\.! Nem bomlott-e meg a fiú.? Sissy észrevette, ezt' az elképpedést, megfelelt; ő helyette: ... — Nem, kedves < barátim, Senki, fiának a

Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény. N y u g o t n é m e t - o s z t r á k - n i a g y a r vasnti k ö t e l é k . (Pótlékok kiadása.) Folyó évi szeptember hó 1-vel a fenti kötelékben érvényes 3. és 4. clijezabási füzethez a 8. illetve 7. pót­ lék lép életbe. Ezen pótlékok némát állomásokra vonat­ kozó díjtételeknek különben már hirdetés utján is kö­ zölt hatályon, kivül helyezését tartalmazzák. A 3. díj­ szabási füzethez tartozó 8. pótlék a b kivételes díjszabás (korpa) díjtételek kiegészítését, a 4. díjszabási füzethez tartozó 7. pótlék a budapesti pályaudvarokra vonatkozó külön határozmányok megváltoztatását, továbbá sás és nád valamint szuperfoszfátra nézve uj kivételes díjsza­ bást tartalmaz. Ezen pótlékok a részes vasutaknál 6—6 o. é. krért megszerezhetők. Budapest, 1896 augusztus 15. Az igazgatóság-.

Hirdetmény.

Marillát az orvosok különösen a mell-, gége­ bajokban, s idegbántalmakban szenvedők és üdülők részére ajánlják; alkalmas csendes pihenő hely mindazoknak, kik a munkában kifáradtak. A ki zajos mulatságokat keres, ne menjen Marillára. Marilla azoknak való, kik egészségök helyreállítá­ sára vagy fentartására nyugalmas és kellemes helyet keresnek.

MAGYAR BIKA ÉS TEHÉN.

A magy. kir. államvasutak helyi díjszabásához (II. rész) tartozó függelék 40. tételének módosítása. A magy.. kir. államvasutak vonalain érvényes helyi díjszabáshoz (II. rész) tartozó s 1895. évi január hó 1-től érvényei • függelék* magyar szövegű példányainak 19. oldalán 40. folyószám alatti díjkedvezményben felsorolt áraczikkek közül taziksón törlendő s helyébe, «jegeczszóda» és ^marónátron* czikkek veendők fel, ennek megfelelőleg egyszersmind a német szövegű példányokban a 6. oldalon 6. folyószám alatti kedvezményben felsorolt áruczikkek közül nSodat törlendő s helyébe tSoda crystallisit» és «Actrinatron» Írandó. Ezen módosítás 1896. évi október hó 1-én lép hatályba.

*,,JHr""

Budapest, 1896 augusztus 15-én. Az i g a z g a t ó s á g .

TARKA K É P E K

fi í/y elmébe/

A KALOTASZEGI VARROTTAS VILÁGÁBÓL LIPTÓMEGYEI GAZDÁK FEJŐS-JUH KIÁLLÍTÁSA.

Irta

Nélkülőzhetlen úti könyv az államvasutak, a Győr—Ebenfurti és az Eperjes—Bártfai vonalak vidékein.

G Y A E M A T H T ZSIGÁÜSTÉ.

Á r a k ö t v e 1 frt.

Negyven képpel.

Legegyszerűbb 1 frtot posta­ utalványon beküldeni, mire a könyv bérmentve küldetik meg.

Ára fűzve 1 frt 50 kr. Diszkiadásban

10 frt.

SZÁSZ KÁROLY és i i j . SZÁSZ BÉLA. Ára fűzve

1 frt 00 kr.

1 főváros legszebb látványossága az A n d r á s s y - ú t végén Fesxty Árpád óriási körképe a

:

magyarok bejövetele Ez a kép három évig készült, s a magyar festő­ művészet legnagyobb alkotása. Egy 1800 Dméternyi, e czélra szőtt vásznon s a hozzá épített köralaku palotában a magyaroknak a volóczi völgybe való beérkezését tünteti fel.

A kép szembetűnő részei: 1. Á r p á d és a v e z é r e k . 2 . A h a r c z a szláv h a d m a r a d é k á v a l . 3 . Latorcz és a fogoly szlávok. 4 . A fejedelem-asszony és a m a g y a r n ő k b e v o n u l á s a az ö k r ö s s z e k e r e k e n . E l ő t t ü k a p o g á n y o l t á r a r a j t a haldokló szláv p a p p a l . 641 5. A nőrablás. ° 6 . A p o g á n y m a g y a r o k fehérló-áldozata. A táltos, a k á d á r , tánczos leányok, bonczok, igriczek és dobosok c s o p o r t j a . 7. Sátorverő m a g y a r s á g . A háttérben a beregi rónaság, Lovacska, a munkácsi várhegy, a Latorcza folyó, az Istenhegy, Pálhegy, Szarkahegy stb. mérföldekre terjedő messzeségben látható. L á t h a t ó reggel 6 órától este ÍO ó r á i g . Este viUamvilagitásnál.

—". Belépő dij 50 krajczár. FBAWLm-TÁRSUUT K10«DÍJ».

"»•

585 tudom, nincsenek másutt Magyarországon. Az asz­ tali és agyi fehérneműt itt nemcsak egyszerűen ki­ mossák, hanem előbb magas nyomású gőzben dezinficziáljákis. Dicséretes és követendő eljárás lenne minden fürdőn. A lakóházakat, szobákat végig­ jártuk, s azok berendezése, felszerelése valóban minden kényes kívánalomnak megfelel. Csaknem egyedüli fürdőhelyünk Marilla, hol a pensio-rendszer szigorúan keresztül van vive, s a betegfegye­ lemre, mely a siker legfőbb biztosítéka, ez által a kellő gond fordítható s mely rendszer teszi egyedül lehetővé a jutányos és a mellett jó és bő élelmezés nyujthatását. A szép és terjedelmes park, melyet három üvegház lát el nyíló virággal, saját tehené­ szet, pompás siementhali állatokkal, mind érdemes látnivaló Marillám.

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv­ kereskedésben kapható :

UTAZÓK

Vasút mentén.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

szíve épen iigy helyén van, mint az esze. Igypedig a szive beszélt. — Márton apa, Martiné anya, édes bátyáim Murdock,Pat, Sim, és te j ó Kitty, meg kis kereszt­ leányom, én olyan kimondhatatlanul boldog­ vagyok, hogy azt a sok jót, miben részesítettetek, legalább részben visszafizethetem nektek. Ez a, major itt eladó, meg fogjátok venni, és felépítitek újra, hogy miből, arról gondoskodtam m á r . Ezentúl majd nem kell szívtelen Harbertektől félnetek. A magatök földjén fogtok lakni . . . a. magatok urai lesztek. Senki fia ezután elmesélte,; hogy mi minden, történt vele,, mióta, a , Eerwan-majorból sírva elsompolygott, hogy minő viszonyok között él most. A Mac /Carthy családnak adott összeg ezerötszáznegyven font sterling volt, — ugyan­ annyi guinee, mint a hány kavics a kőkorsóban Volt.. Egy,szegény irlandinak nagy vagyon ez. ; És talán most történt először, hogy ezen a keserű könyekkel áztatott földön az igazi öröm­ nek és hálának hév könyei peregtek alá . . .

Magy. kir. államvasutak.

A Franklin-Társulat kiadásá­ ban Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

35, SZÁM. 1896. 43. ÉVÍOLYAM.

MAGYAR TEHENEK BORJAIKKAL.

K É P E K A T E N Y É S Z Á L L A T - K I Á L L Í T Á S B Ó L . — Erdélyi fényképei Titka adományait a czélszerű, okos berendezés és ve­ zetés emeli Marillán, hol e gyógyhely megalapítója és szervezője, a nagy tapasztalatú dr. Hoffcnreich egy­ szersmind főorvosa ós vezetője is e gyógyintézetnek. Marilla-völgy lakóházai előtt, melyek kétszáz ven­ déget kényelmesen befogadhatnak, százados fenyő­ erdőtől szegélyezve, terjedelmes, jól ápolt, üde park terül el, melyhez hasonlót más fürdőhelyen alig "találunk. Némi fogalmat nyújthat erről az a panorámaszerfl nagy kép; melyet Marilláról Olgyay "festőművészünk az idén készített, s mely most az ezredévi kiállítás fürdőpavillonjában látható. Egy szakemberünk, dr. Bókay Árpád egyetemi tanár, ki Marillát közelebb meglátogatta, a magyar fürdők

egyik gyöngyének nevezi s a következőket irta róla az • Orvosi Hetilap i-ba: «Marillafürdőn nemcsak gyönyörű fekvése, szél­ től védett helyzete, remek fenyvesei, melyekben órákig elbolyonghat az ember, leptek meg, hanem különösen berendezése. Hydrotherapeutikus (vizgyógymódi) czélokra szolgáló termei hasonlók azok­ hoz, a milyenek Kreuzenben vannak, mely fürdő helyet pedig ép ezért az utóbbi időben igen felkap­ tak ; a szolgaszemélyzet, női ugy, mint férfiszolgák, mint meggyőződtünk, igen ügyesek, s folytonos orvosi ellenőrzés mellett dolgoznak. Uj és rendkivül ügyes, leleményes berendezésű a belégző terem, melyben törpefenyőolaj s másnemű belégzések eszközölhetők. Külön épületet foglal el a két pneumatikus kamra; ily szerkezetű kamarák, ugy

Nansen és a «Frám» visszatérése. Nansen sze­ rencsés megérkezése után egy hétre megérkezett Norvégia egyik legéjszakibb kikötőjébe, Skjervö-he hajója is, a «Frámi. Nansen és Johansen a múlt év márcziusától váltak el a «Fram»-től, s többé nem hallottak egymásról egész aug. 21-ikéig, mikor Sverdrup kapitány megérkezett Skjervőbe a hajóval. Az egész személyzet egészséges, s rendkivüli öröm­ mel értesültek, hogy Nansen és társa szintén meg­ érkeztek. Nansen a távirati értesítésre azonnal el­ indult Hammerfestből s hajója a félúton találkozott •Erám»-mel, mely Tromsö felé indult. A •Friim» a 85 fok 57 perczig hatolt föl éjszak­ nak, de szárazföldet sehol sem látott, szabad ten­ gert sem. A hajót a tenger árama vitte magával a jéggel együtt, de négy hónapig, februártól július közepéig egy helyen vesztegelt. Augusztus 13-ikán érték el végre a nyilt tengert, honnan teljes gőzzel haladhattak. Az most bizonyos, hogy az éjszaki sar­ kot hajón elérni nem lehet. Kutyák, szánok, csóna­ kok és más segédeszközökkel haladhat csak feljebb a kutató, természetesen így is csak úgy, ha élet­ erejük ellenállási képessége megfelel a kegyetlen éghajlatnak, s ha alkalmazkodik az életmódhoz, melyet ott folytatni kell. Norvégiában most min­ denütt ünnepélyeket rendeznek Nansen és társai tiszteletére. Andrée útja elmaradt. A svéd léghajós, Andrée aug. 24-ikén visszaérkezett a Spitzbergákról Tromsöbe. Vakmerő útját, hogy két társával léghajón hatoljon az éjszaki sarkhoz, el kellett halasztani, mert hetek óta hiába várták a kedvező szelet és időjárást. Eső, szél, köd egyaránt hozzájárultak az ut meghiúsításához. Ezentúl pedig a sarkvidék idő­ járási viszonyai közt valóságos öngyilkosság volna neki menni az ismeretlen világnak, Andrée tehát a jövő nyárra halasztotta útját. Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozás. Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozást Európa legéjszakibb részein lehetett látni, és több tudományos expediczió hajózott fel, de általában eredménytelenül, mert az idő teljesen borult volt. Az oroszok azonban a Japán melletti Sachalin szigeten szerencsések voltak. A sachalini Crillon fokról keltezett távirat jelenti, hogy a megfigyelés elég jól sikerült. Az ég borús volt ugyan, az expedicziónak mégis sikerült azonban a koronáról' két' rendbeli fényképfelvételt csinálni. Megállapították ezenkívül a delej tűnek eltéréseit. A napfogyatkozás megfigyelésére ÉjszakFinnországba küldött expediczió is Torneaból azt a távirati jelentést küldte, hogy igen szép időben, három különféle készülékkel jól sikerült tiz felvételt csináltak a koronáról. A megfigyelés Isában, a svéd-orosz határon történt. Leány-gymnázium a fővárosban. Az orsz. nőképző egyesület értesíti a közönséget, hogy zöldfautczai intézetében az 1896—97-ikiiskolai évbenmegnyitja újonnan szervezett leány-gymnáziuma I. és V. osztályát is. A gymnázium azoknak a lányoknak való, a kik alaposabb oktatásban akarnak részesülni, mint a milyent a polgári és a felsőbb leányiskolák nyújthatnak. Záró — érettségi — vizsgálata az egyetemi tanulmányok folytatására is jogot ad. Az idegen nyelvek közül az I-sŐ osztálybeli növendé­ kekre csak a német az V-ik osztálybeliekre a német és a latin kötelező. Beiratkozni az intézet bármely szakába szeptember 1—-5 délelőtt 8—12 óráig, elő­ jegyzésre jelentkezni azonban akármikor levélben is lehet. A pestis gyógyszere. Az orvosi világot ismét egy veszedelmes betegség ellen föltalált szer foglal­ koztatja. Ezt Yersin fiatal franczia orvos találta föl, ki a. pestist eredeti hazájában, keleti Ázsiában tanulmányozta. Az orvosság szintén szerűm. A párisi orvosi akadémián a napokban olvasták föl Monod Kantoni franczia konzul jelentését, mely

586 Yersin kísérleteit és eredményeit foglalja magában. Yersin a halálos betegségből 27 beteg közül 25-öt gyógyított meg. A < Vasárnapi Újság > vidéki előfizetői kedvez njénykópen Budapest pontos útmutatóját díjtalanul kaphatják, ha a bekötési és bélyegköltségek fede­ zetére kötött példánynál 25 krt, fűzött példánynál pedig 20 krt küldenek be kiadóhivatalunkhoz. Eme könyv a millenium alkalmából készült, s mintegy 200 oldal terjedelemben 40-nél több képet, Buda­ pest térképét, a kiállítás térrajzát valamint 10 drb kedvezmény-jegyet tartalmaz, mely utóbbiak a könyv tulajdonosának a kiállítás tartama alatt 4—33% engedményeket biztosítanak. Útbaigazító tartalmá­ nál fogva ezen könyv a székesfővárosba felrándüló idegennek igen használható zsebkönyv.

HALÁLOZÁSOK. G r ó f SZÉCHEN A N T A I , u d v a r i m a r s a l l , a f ő r e n d i ­ h á z tagja, a k o n z e r v a t í v politikusok egyik l e g i s m e r ­ tebbje, meghalt Ausseeban aug. 23-ikán 77 éves ko­ rában. Politikai szereplése a negyvenes években kezdődött a p o z s o n y i országgyűlésen, hol az aulikus p á r t feje v o l t . M e t t e r n i c h h e r c z e g f i g y e l m é t i t t v o n t a magára. Később a külföldön ntazott sokat. 1860-ban részt vett a bécsi birodalmi tanácsban s tárcza nél­ küli osztrák miniszternek i s kinevezték. 1865 ó t a a főrendiházban többször felszólalt, legutóbb m i n t az egyházpolitika ellenzője. Irodalmi m ű k ö d é s e elő­ kelő irói nevet szerzett neki. Irodalmi é s t ö r t é n e l m i tanulmányokat irt, s ezek e g y részét a Kisfaludytársaság adta k i , s tagjai közé i s megválasztotta. Az akadémiának tiszteleti tagja volt, a történelmi társulatnak elnöke. Mikor a z o n b a n az akadémia el­ határozta, h o g y Kossuth koporsójára koszorút tesz, l e m o n d o t t az akadémiai tagságról s a történelmi társulat elnökségéről i s . A z udvar sok kitüntetésben r é s z e s í t e t t e , az a r a n y g y a p j a s r e n d e t i s m e g k a p t a s udvari m a r s a l l á n e v e z t e t e t t k i .

Szerkesztői

mondanivalók.

Csolnakban. T e m e t é s . S z ü l ő f ö l d e m h e z . Az elolva­ sást megérdemlik, de a. közlést m á r aligha. Az első nyilván Petőfi hatása alatt készült, de a nagy lyrikusnak n e m azokat a verseit követte, a melyek valóban minta gyanánt szolgálhatnak; h a n e m azokat, melyek­ b e n a költő a pathetikus vagy szentimentális h a n g o t az utolsó sorban e g y torzvonással visszára fordítja. A költeményben az erősen lüktető magyar rythmust sem bírta m e g . í m e mindjárt az első pár sor, a sor­ metszetek felrakásával: • «Alig rezdül I a vízinek habja, Sajkánkat l á g y a n csó kolgatja.» A «Temetés» jóval sikerültebb; de m á r a «Szülőföldemhezn nagyon laposan ismétli a százszor elmon­ dott tárgyat. Az is hiba, hogy az egyszerű, j ó népről beszél s verse végén ilyen hangon szól h o z z á : i L e m e g y e k hozzátok szeretett ezimborák.» E z a ko­ m á z ó hang sehogy s e m illik ide. A h í v a t l a n v e n d é g . A közölhetők közé soroztuk.

lépett a trónra, aug. 25-iken meghalt. Zanzibar úgy szólva Afrika kapuja, i n n e n szoktak indulni, itt szervezkednek az expedicziók; melyek Közép-Afri­ kába akarnak jutni. A zanzibári szultánok tehát folytonos érintkezésben vannak Európával. Nagy a gyanú, hogy a szultánt meggyilkolták. Az elhunyt szultán egyik rokona, Said Kálid kiáltotta ki m a g á t szultánnak. A z a n g o l k o r m á n y erre felszólította Said Kalidot, h o g y föltétlenül adja m e g magát, k ü l ö n b e n b o m b á z t a t n i fogja a palotát. E z a u g u s z ­ tus 27-ikén reggel 9 órakor m e g i s történt. H á r o m angol hajó majd e g y óra hosszat bombázott, s a palotát é s vámépületet összelőtték. Said Kálid a német konzulhoz menekült. E l h u n y t a k m é g a l e g k ö z e l e b b i n a p o k b a n : SZŰLLŐ GÉZA, T u r ó c z m e g y é n e k 18 évig volt tanfelügyelője, több országgyűlésen képviselő, régi honvéd, TuróczSzent-Mártonban, 6 6 éves korában. Köztisztelet ós szeretet környezte. Bizalommal viseltetett iránta a tótság i s , melylyel oly tapintatosan tudott bánni, h o g y m é g a pánszlávok igazgatásaira i s mérsékl ő l e g h a t o t t . — TÖBÖK SÁNDOR, ü g y v é d , S z o m b a t ­ h e l y v o l t polgármestere, 4 2 éves korában, Kőszegen. Ö z v . GABAY IMRÉNÉ, s z ü l . S t ö c k l M á r i a , é l e t e 8 0 . Budapesten.

—

SZAKÁLL

JOLÁN,

20

éves

korában, Baján.

1967. számú feladvány. Davis H.-tól.

SÖTÉT.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Az 1 9 5 7 . az. feladvány megfejtése Gérecz Károlytól. 1. 2. 3. 4. 5.

Világot.

t á v i r a t a i t az ország és a y l á g minden részében lev& saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint m e g j e l e n ő é egy-egy szaklapot pótló •Irodalom*, «Tantigy> és tMezőgazdaság« czimü országos hírű rovatokat s végül az Egyet­ értés legjobban informált k ö z g a z d a s á g i , i p a r és m e i i . g a z d a s á g i rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait, bátran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden osztályának igényeit a legtelj esebb mértékben kielégíteni képes Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési ára a legmérsékeltebb: Egész évre — — — — 2 0 frt— Fél évre ... ... — — — — — 1 0 • — Negyed évre — — — — — 5 t — Egy hóra — — 1 « 8 0 Előfizetések legozélszerübben postautalványon az Egyet­ értés kiadóhivatalához B u d a p e s t , p a p n ő v e l d e - u t e z a 8 . intézendök.

HZ»«

1S9H. 4 3 . KVFOLYAM.

EZREK MENNEK CARLSBADBA,

a.

Sötét.

1. . . . — . . . Ke5—d5 1. Vg5—f4 . . . c4—o3 3. He&-e7 f— Kd5—c5 4. Vf4—e5+ . . . K lép 5. Ve5—b5—dö mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. Andorfi 8. — Kovács J. — Csomontján: Németh Péter. Vaskapun: Dr. Balassa Zoltán. — A pesti sakk-kör.

P l a s t i c o n , Andrássy-ut 69.

SZEPSftG !

hoev rossz gyomrukat kireperáiják és újra jól emészszenek és erreI elköltenek - néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a czélt ben^kevés költ- „ P E P S I N ' B O R melyaí eteZt meggiaeel elérik a »»" * ™ * * " " s * w a s emészteni segít és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az én nepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg ára 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

Rozsnyay Mátyás, gyógyszerész, muvegyészeti laboratóriuma Aradon. Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f o r gyógyszertárában és minden magyarországi gyógyszertárban.

asszony a föld gyöngye. Azért használjon minden hölgy :

Diana arczkenőcsöt,

Z^nZtí

bőrt, legbiztosabban finomító és szépítő szer. Legjobb eredménynyel használtatik m i n d e n bőrbetegség é s börtisztátlanság u. m . : kiütés, SZi'plÖ, májfolt stb. ellen. Egy tégely á r a 5 0 krajezár.

Viora szépségtej.

Legjobb é s leghirnevesebb

elismert legkitűnőbb

mosdóviz. Az areznak szép fehér és üde szint ád és ezt puhává teszi, eltávolít é s óvja min­ den arcztiszlátlanságtól. Nagyon kedvelt hölgy­ kozmetikum. E g y üveg á r a 7 0 krajezár.

pipere hölgypor La

H

587

VASAKNAPI ÚJSÁG.

B I 8 M U T T A L VEGYÍTVE

Ibolya kézmosópor, lypűbíjtt

F A Y , ILLATSZERÉSZ, PARIS — 9, 9, rrnnee de l a P a i x , 9 — PARIS-

szép fehér szint ad. D o b o z á r a 6 0 k r .

A «Vasárnapi Ujság» 33-ik számában közölt kép­ t a l á n y m e g f e j t é s e : Csak akkor szeretünk valakit, ha hibáival is rokonszenvezünk. H e t i naptár, aug.—szept. h ó .

Nap 30 31 1 2 3 4 6

Katii, prot. naptár

Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

D. 14. L. Eóza Bajm., Paulin Egyed ap. Absolon, Efr. Mansvét Bozália sz. Viktorin pk, vt.

készült az ezredéves kiállítás alkalmából csinos vászon­ kötésben m i n t e g y 2 0 0 oldal terjedelemben, 40-nól több képpel, Budapest térképével, a kiállítás tervrajz é s lát­ ványosságaival, valamint 10 drb k e d v e z m é n y - j e g y g y e i m e l y e k * tulajdonosnak 4—33
A

GörSg keleti naptár 18 F. 14. Flór 19 András vt. 20 Sámuel 21 Tádé ap. 22 Agatonik 23 Farkas 24 Eutik

kiadóhivatal

(Budapest, I V . ker., E g y e t e m - ü t c z a 4.).

K é n y e l m e s szobák k a p h a t ó k n a p o n t a 1 forint 5 0 krajczártól fel­ jebb a S a n Sonci szállodában Budapest, Hajnalu t c z a 6. s z á m . __

i-

,

H o l d v á l t o z á s . Újhold: 7-én d. u . 3 ó. 0 pkor.

Adria szálló

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)

I-ső rangú, a főváros központjában, Kerepesi-ut 4 1 . szám a nép­ színház közelében. Tulajdonos R É M I R Ó B E R T .

J T o u l a r d - s e l y n i e t 6 0 k r t ó l 3 forint 3 5 krig méterenkint — japáni, chinai, stb. a legújabb min­ tázattal é s színekben, n. m . fekete, fehér é s színes H e n n e b e r g - s e l y m e t 3 5 krtól 14 frt 6 5 krig m é t e ­ renkint sima, csíkos, koozkázott mintázottakat, da­ masztot stb. (mintegy 2 4 0 különböző m i n ő s é g b e n és 2000 szín é s mintázattal) a megrendelt áru p o s t a ­ bér- é s v á m m e n t e s e n a h á z h o z s z á l l í t v a é s m i n t á ­ k a t p o s t a f o r d u l t á v a l k ü l d : H e n n e b e r j r G . (cs. k. udv. s z á l l í t ó ) s e l y e m f r y a r a Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelé­ sek pontosan elintéztetnek. 6571

a főváros legelőkelőbb látványos mulatóhelye (a kiállítással kapcsolatban) m á j u s 1-én m e g n y í l t . — N y i t v a d é l e l ő t t 1 0 ó r á t ó l reggelig. •Bérletjegyek a z é v a d r a 6 frt.

nézze meg mindenki!

„EGYETÉRTÉS" POLITIKAI

NAPILAP.

1896.

Kossuth Ferenez,

XXX. évfolyam. felelős szerkesztő, főmunkatárs. Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó esz­ közeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar újra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és min­ den tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, jó hírnevét mint hazánk legelső rangú napüapja állandóan fentartani, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által évről-évre maradandóan meg i s szaporítsa. Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma­ szunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy oldalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes 8 oldalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapokon történik. Ilyenkor az Egyetértés 12—20 illetőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű' Csakis a lap ily nagy méretei t e s z i lehetővé, hogy az Egyetértés mindenről oly bő é s részletes tudósításokat közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közönB é g é n e t l g y általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés o r u a g g y b l é s i t u d ó s í t á s a i e nemben a legtökéletesebbek nemcsak a tudósítások kimerítő volte folytan, hanem annái a tárgyilagosságnál és részrehajlatlanságnál fogva is mely e tudósításokat minden pártszinezetü olvasó előtt is élve­ zetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívül í ^ t ^ ? ' ? " L ™ « * n y r o v a t a . Az Egyetértés állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre, részint eredetit, részint a modern világirodalom remekeiből válogatva elsőrangú műfordítók fordításában. Az egy év alatt közölt regények 4 0 0 - 5 0 0 nyomtatott Ívre, vagyis 4 0 - 5 0 rendes regénykötetre rúgnak. Ily 4 0 - 5 0 kötet regény bolti ára legalább ugyanannyi forint. Ha- most még tekintetbe vesszük az Kgyetertésnek mindenkor közéletünk kitűnőségei és elsőrangú pubhcfflstók által Írott v e » e w « l k k e i t és egyébb p o l i t i k a i kJtaleményeit, bő h í r r o v a t a i t , eredeti

SZEGZÁRDON.

ZENKE

ZOI/TÁN

„BARÁT ITAL" Oövénjszer k é s z í t m é n y e . Használati k ö n y v v e l együtt k a p h a t ó 4 0 é s 8 0 kros ü v e g e k b e n B u d a p e s t e n : B i c h t á r s z k y E r n ő I I . ker., fő-uteza 49. szám, F ü r e d i J ó z s e f I I . ker., Iskola-utcza 22. sz. I H i l s c h e r B e z s ő I X . ker. soroksári-uteza 3 9 . sz. fűszerkereskedésekben továbbá a főváros m i n d e n nagyobb üzletében é s a vidéken, v a l a m i n t a készítőnél u t á n v é t mellett H.-M.-Vásárhelyen, Arpád-utcza 1 2 . s z á m . Használati k ö n y v ingyen é s b é r m e n t v e küldetik.

Budapest. 1896. évi május hó.

B u d a p e s t e n : TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában. SZfcPSÉG!

Leggyorsabb segély főfájás ellen a

Az ezeregy éj csudás regéi irják le a költői mű­ vészetnek ezt az alkotását. A szemnek káprázatos látványossága ez a kert. Pazarul ékesítve keleti növényekkel, illatos virágokkal.

SZEGHY SÁNDOR gyógysz.

K a p h a t ó k : Ős Budavárában (állatkert). Előjegyezhetők: iMiUeniun . utazási és ellátási vállalatnál (Gizella-tér 4.), vala­ mint a Telefon-Hírmondó városi irodájában (Andrássy-ut 30.).

székrekedés, étvágytalanság, gyomor-, és az ebből eredő bajok, v a l a m i n t f ü l z ú g á s

KALIFA tündérkertj ét.

Főraktár a készítőnél

r^ŐS'. BUBAVÁEA

Budapesti tájékoztató kézikönyv

Igen tisztelt asszonyom! Mélyen tisztelt uram! Kötelességünket teljesítjük, ha tisztelettel ér­ tesítjük, hogy a régi műcsarnok palotájában, A n d r á s s y - u t 6 9 . s z á m , a hol a „ P L A S ­ TICON''' vállalat mutatja be az ő művészies látványosságait, megnyitották a

A Kalifa tündérkertjét ésa„PLASTICON"-t

Használati utasítások mellékelve vannak.

Csávolszky Lajos,

(II. díjjal kitüntetett feladvány.)

ma. c4—c3 (a) Ke5—f6 c3—c2 e2—cl

35

„PLASTICON", a m ű c s a r n o k r é g i palotája, A n d r á s s y - u t 69. Paris 1889. Genf 1889. 1893. Chicago.

Elité k á v é h á z a budapesti karambol k ö r helyiségeivel VII.,

Kerepesi-ut 2 0 .

A főváros legnagyobb kávéháza. A z o r s z á g l e g ­ j o b b 1 2 b i l l i á r d j á v a l . H i d e g buffet. Tisztán k e ­ zelt italok. Fontos kiszolgálás. A z összes b e l - é s külföldi hírlapik. 50 Telefon-Hírmondó 1 E s t é n k é n t czigányzene. Kitűnő ventillatio.

Az Elité k á v é h á z tej csarnoka a kiállítás területén. A villamos vasút megállóhelye. (Hófödte pavillon, jégcsapokkal, a Ganz é s m a l o m ­ ipar pavillonok előtt.) A kiállítás látogatóinak kedvencz találkozási helye. H i d e g ételek és pompás italok r e n d e s v á r o s i á r a k mellett.

Magdeburg.

Brüssel 1 8 9 1 . B é c s 1891. L o n d o n 1893.

Egyetemes gyomorpor Barella P . P . W.-től Berlin S W . , Friedriohstrasse 220, a i r a i i c / . i a o r s á g i o r v o s i t á r s u l a t o k t a g j a . Orvosilag legjobban ajánltatik. l í e i i d k i v ü l s i k e ­ r e s , m é g idült gyomorbajoknál i s . Szállít p r ó b á r a i n g y e n , csupán a viteldíj m e g ­ térítése mellett, b e r l i n i f ő r a k t á r á b ó l . Ausztria-Magyarország számára e g y doboz frt 1.60 Raktár:

Budapesten: Torok József gyógysz. király-uteza 1 2 . szám.

Pokol k á v é h á z a híres Dante pokol-körkép területén levő kertben. A főváros legkedvesebb é s legkellemesebb üdülő h e l y e . N a p é s eső ellen védő markisokkal. Élőfák és bokrok között l é v ő árnyas lugasokkal. — B e n d e s városi á r a k !

Metropole szálloda VII., Kerepesi-ut 5 8 . Elsőrangú szálloda, kedvező h e l y e n , k é n y e l m e s e n be­ rendezve. Kitűnő ételek é s italok, figyelmes kiszolgálás mellett.

Pilseni s ö r c s a r n o k

Elsőrangú szálloda

Ős-Budavárában.

Erzsébet k i r á l y n é h o z

A kiállításból átvivő h i d lábánál. Czigányzene, katonazene é s külön színpaddal. E l v ü n k m i n d e n b ő l a l e g j o b b a t n y ú j t a n i mér­ sékelt árakon.

Budapest, I V . , E g y e t e m - u t e z a 5. K é n y e l m e s egyes é s családi szobák mérsékelt árban. Előjegyzések elfogadtatnak. Bereczky J. szdllodatulajd.

B E I M FERENCZ és ADORJÁN GYULA

Stefánia szálloda

SAKKJÁTÉK.

ruágot. Hf4—e6 . . . Vg5—f4f He6—g5 e2—e* c4—c5 mat.

SZÁM. 1896. 4 3 . É V F O L Y A M

Különleges Rizspor

KÉPTALÁNY.

M U H A M E D BIN SZTJENI, z a n z i b á r i s z u l t á n , k i 1 8 9 3 - b a n

évében,

35.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tulajdonosok.

VII., Mnrányi-utcza 5 3 . , közvetlen a kiállítás területe mellett. 70 szépen berendezett szobával. — Szobaárak 2 4 órára 8 0 krtól feljebb, szükség esetén kéretik előjegyzéseket a szálloda igazgatójához küldeni. Tapp Emil Nagymegyeri Rajcs Zoltán szálloda-igazgató. szálloda-tulajdonos.

Főiskolai

Dr. KUN ZOLTÁN £ £ .

'/£ lahífapuftlí rózsaszínre ezukrozva : vérssejré_ .U IdUUiHMIK, nyék, sápkórosak, g y e n g é l k e dők, frörvélykóroBok, láztalan tüdőbetegeknek legjobb gyógyszere. 1 üve? ára 1 frt 80 kr. Illli-llí lilM'li'taL g y o m o r h n r u t , tüdő- é s g-égehurut, DUrUl laVUdCMIH, tüdövész, bideirlelés, malária, g y ü mőkór e l l e n legkitűnőbb 1 1 üveg égszínkék czakrozott labdacs ára 1 frt 80 kr. hptí»flrvi<»(Té>L' eI'fn .leghasznosabb gyógyszer az XJU&XUCiegMJgtJB. G A I , o P O B 1 doboz 1 forint 20 kr. Ill'lllinliril) *i7'íivi7 legjobb minden szájvizek fölött I Kitűnő l'l I1IJ|IU1I1I V.ctjili o v s z e r e a ragyog torokbajoknak is I Ára 60 krajezár. Plirnlirin ÍYlílllA a r c z - é 3 kézkenócsnek meglepő hatása 1111 (HU 111 UHUIM? T a n | 6 nap a i a t t az aráról minden foltot eltávolít s bársonyszeruvé varázsolja. 1 tégely 1 frt 10 kr. Kaphatók a készítőnél:

Vérképző

M

A

TRSTYMZKY L gyógyszerésznél

D e b r e c z e n szálloda közel a keleti (központi) pályaudvarhoz, kocsi felesle­ ges. V I I . , Kerepesi-út 8 8 . Szobák mérsékelt á r b a n ; tisztán kezelt italok, vala­ m i n t j ó magyar zamatos ételek kaphatók.

Sárospatakon. Főraktár B u d a p e s t e n : Török J ó z s e f gyógyszertarában, Királyuteza. Dr. Bnday Timii gyógyszertárában, Városház-tér. Minden drogua-üzletben és gyógyszertárban kaphatók.

P a r i s szálloda VI. Váczi-körut 2 5 . K é n y e l m e s 100 vendégszoba, e l e g á n s kávéház é s ét­ terem, ízlésesen berendezett B a c h u s - p i n c z e . Minden pályaudvarhoz k é n y e l m e s k ö z l e k e d é s , villamos-vasút megállóhely. E l ő z é k e n y kiszolgálás é s m é r s é k e l t árak. Simon P á l szálloda-tulajdonos. A ki h a n g s z e r t , h ú r t

vagy

Hirdetések elfogadtat­ nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV., egyetem-nteza 4. sz. a

hangszerkelléket

és ezekhez h a s o n l ó t akar venni, fordul­ j o n bizalomteljesen a régi j ó h i r n e v ü és világszerte i s m e r e t e s g y á r i c z é g h e z :

A. OSMANEK in Schönbach bei Eger in Böhmen. A gyárból m i n t első forrásból m i n d e n k i l e g j o b b a n és legolcsóbban fog vásárolni. Kérjenek n a g y k é ­ pes á r j e g y z é k e t vagy a j á n l a t o k a t , melyek ingyen és bérmentve megküldetnek.

Szt-Margitszigeti gyógyfurdőhely. BUDAPEST. A Szt.-Margitszigeti 43.7" C. h é w i z kitűnő eredménynyel használtatott a kö­ vetkező kóralakok ellen : k ö s z v é n y , c s u z . z s á b á k , i d ü l t k i i t e g e k , m á j - , gyomor-, bélbántalmak, hólyftghurnt női bántalmak, garat-, g é g e - , tüdöhurut. é s i d e g b á n t a l m a k . M a s s a g e é s v i l l a m o s fürdő. Tiszta, pormentes levegő és 300 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon, távird', gyógyszertár és elismert jó konyha. Rendelő fördőorvos dr. B a n e r A n t a l fő berezegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle­ kedés félóránként.

Fürdőidény tartama: május 1-től szeptember 30-ig. A szobaáraknál szept. hóban 3 0 " u e n g e d m é n y . B 9 ~ Á r s s a b á l y k í v á ­ natra bérmentve küldetik.

A Szt-Margitszigeti gyégyfnrdő-felflgyelőség Budapesten.

Tan- és nevelőintézet RÁKOS-PALOTÁN. Az intézet egy öt hold kiterjedésű parkban fekszik. Növendékek fölvétetnek 4 elemi, 6 polgári, 8 gymnasiumi osztályba. A z e l e m i , polgári é s a négy alsó gymnasiumi osztályok a nyilvá­ n o s s á g j o g á v a l v a n n a k felruházva. A gymnasiumi négy felső osztályba járó tanulók is alapos oktatásban részesülnek és mint magántanulók egy nyilvános főgymnasiumban tesznek vizsgát. A ma­ gyar, német, franczia és latin nyelvek alapos tanítására különös súlyt fektetek. A szellemi tehetségek fejlesztése mellett a t e s t e d z é ­ s é r e is kiváló gond fordittatik. Kitűnő tanerők. Alapos oktatás és gondos felügyelet. Erőt adó jó táplálék. Kitűnő viz. A n ö v e l d e i dij m é r s é k e l t . Ismertetővel (programmal) és bővebb felvilágosí­ tással szívesen szolgál R á k o s - P a l o t á n (Budapest szomszédságában. Vasúti, posta- és távirdai állomás.)

W A G N E R MANÓ, igazgató, intézettalajdonoa.

588

35. SZÁM. 1896. 43. ÍVTOLTAK.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

B U D A P E S T I CZEGEK. FÖLDVÁRT férfldiTat-

é s

ti

IMRE

Gerson Anna asszony A Magyar Asphalt

»» palota, laktanya, gyári érákat, fehérnemű-raktára.

IV., Koronaherczeg-utcza

Mayei Károly L.

11. «z., a főposta mellett és

VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett Telefon. Árjegyiék bérmentve.

Képes árjegyzék, kÖltBégjegyz.bérm.

Irta

Budapesten, TV., Kégi posta-u.5.

Fröhlitliné Móricz Paula.

Alapíttatott 1876.

!

Ara főzve 1 frt 50 kr.

elvállalja jótállás- mellett legolcsóbban

Budapesten, YII.,Kazlüczy-u. 3.

Levélbélyeg-kereskedés PRÜCKLER J . C.

Regény.

(félemelet)

I, m. állami kedveim, göz-óragyára

Speciális készítője jó szabása férfi ingeknek. Franklin-Társulatnál megjelent.

POCSAJYÉK.

BUDAPEST, A n d r á s s y - ú t 21, Budapest, Andrássy-út 30

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

BUDAPEST,

Eladok!

•1 hírneves, az elegáns hölgyek által használt arczcréme (nem zsíros ke­ nőcs) rövid idő alatt iijitja és szépíti az arezot, eltávolít az arozról minden­ nemű börtisztátlanságot. Egyedüli szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) ellen. Bámulatos hatása abban rejlik, hogy a bőrre kenve az által rögtön fölvé­ tetik és ez okozza azon csodás átala­ kulást, hogy szeplővel vagy májfol­ tokkal teljesen fedett aroz 3—4 nap alatt alabástrom fehérré lesz. Mivel nem zsíros — nappal is alkalmazható, — a eremé­ vel bekent bőrön a hölgypor remekül tapad. Ara 50kr. 1 frt. Margit-szappan á r a 3 6 kr. — Marsi t-hölgruur, fehér, rózsa é s eremé színben ára 6 0 kr. — M a r glt-fogpép 5 0 kr.

Cserélek!

LATZB0YXT8 A.

asphalt- burkolatok

BUDAPEST, I"V. U e r ü l e t , V & o z i - x i t e z a , fSfi. s z á m . Os. és kir. szabadalmazott fehérnemű-gyáros ajánlja uri divat- é s f e h é r n e m ű - ú j d o n s á g a i t .

nedves lakások,

••"Telefon.-»• BUDAPEST,

Koscziuskó győzelme

Gyár Külső Váczi-nt 1549.

Raczlawiczánál.

Városi iroda

S T T K A és K O S S Á K lengyel festő­ művészek óriási körképe

w Erzsébet-tér 10. sz.

Este villamos világit ás.

ROESSEIM és KÜME1IAM GÉPGYÁRA. Különlegességeit képezik:

Villamos vasút végállomása.

Belépti dij 1 k o r o n a .

Aradon, Deák Ferenoz-ntoia 11. u . Főraktár BUDAPESTEN, Török József, Király-utcza.

pinczék, stb. gyökeres szárazzátételét.

A világ" legnagyobb csataképe.

a városligetben Aréna-út. Béggel 8 órától nyitva.

FÖIiDES KELEMEN gyógyszertára,

fektetését és

A t e r m é s z e t e s savanyúvizek között a

alkalikus SAVANYÚKÚT ^ , elsőrangú kitűnőségek egybevágó vegyelemzései alapján milyGnsegileg

I. Koppéi Artur-féle keskenyvagányu vasutak, mezőgazdasági, erdészeti, bányászati, ipari, építkezési és egyéb czélokra, kézi, ló-, gőz- és villamos üzemre. A kiállítási körúton közlekedő villamos vasút a czég gyártmánya, a villamos berende­ zés Ganz és társa czégé.

II. Sodronykötél-, függőés sikló-pályák

az első helyet foglalja el.

saját szabad, rendszerünk szerint.

Magyarországi főraktár: V. Szécuenyi-utcza 3 . — Telefon 1108 sz.

Képes árjegyzékek és költ­ ségvetések ingyen szolgál­ tatnak.

Előfizetési feltetelek; VASÁRNAPI ÚJSÁG én j egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt [ félévre — 6 •

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

AZ OLASZ K I R Á L Y F I ÉS J E G Y E S E . MONTENEGEO fejedelme épen családja trónra jutásának kétszázadévi örömünL népére készült, mikor az a kiváló sze­ rencse érte, hogy "Viktor Emánuel nápolyi herczeg, az olasz királyi korona örököse, megkérte s nyomban el is jegyezte egyik legbájosabb leányát, Heléna hérczegnöt. A jegyváltás hire nagy érdeklődést keltett egész Európában anynyival inkább, mert szinte szokatlan, hogy egy hatalmas királyi trón örököse nejének válasz­ KIS

A

43. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , SZEPTEMBER 6.

36. SZÁM. 1896.

egész évre 8 frt félévre — 4 «

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

melyét, mint az orosz politika diadalát, külön­ féle érzelmekkel fogadtak a különböző államok. Eleintén maga az olasz nép sem igen volt a hirtől elragadtatva; de aztán csak belenyugo­ dott a királyfi választásába, mert mind több­ több kedvező értesítés érkezett és terjedt el a fiatal herczegnőről, ki ha nem ősi királyi vérből származott is, de olyan személyes tulajdonokkal ékeskedik, a melyek méltóvá fogják tenni, hogy a fényes olasz trón osztályosává legyen. Az olasz királyfiról nagyon keveset tud a világ. Szüléinek udvara a legzárkózottabb életű

egész évre 5.—— félévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizetésekhez a postsi'ag meghatározott viteldíj is csatolandó.

vara valamivel szabadabb mozgású; de ott is nagy a komoly feszesség. Az itt uralkodó hangulatot eléggé jellemezheti az, hogy Margit királyné legtöbbet a német mysticusok filozó­ fiájával foglalkozik. Kedveli a művészeteket i s ; de azért termeit alig deríti föl évenként egy pár esti zenei előadás. Viktor Emánuel (Ferdinánd, Mária, Januarius) királyfi most 27 éves ifjú. 1869. nbv. 11-én született Nápolyban s ugyanott és Florenczben szokott tartózkodni, mióta nagykorúvá lett. A világtól, úgy látszik, szándékosan elzárkózik.

Az első m a g y a r

nög y mnasi umba, KCELHAUSEB H.

mely internatussal ós elemi iskolával van kap­ csolatban, a beírások folynak. Bővebb felvilá­ gosítással (prospektussal) készséggel szolgál kívánatra az igazgatóság:

folyékony

Glycerin-Créme ártalmatlan anyagokból készült si­ került vegyülék, mely nemcsak a bőrt finomítja, hanem 'tényleg az ifjú üdeséget eleveniti és azt állandóan fenntartja. Legjobb óvszer levegő, szél és napsütés ellen eltávolít napfoltot, szeplőt, májfoltot és minden más börtisztátlanságot.

Glycerin-Crénie-Száppan kiváló enyhe, bársonyszerü bőrt idéz elő. A GlycerinCréme használatánál ajánlható a

Párisi Hölgypuder a legártalmatlanabb pnder, a bőrt szép fehér színre változtatja és azt simán és szárazon tartja. > • " Hamisított párisi hölgypudertól és P Glycerin-Orémetől óvakodjanak; csak az a valódi, mélyen a czimképen, valamint a ^•UtFMfiJUÍ leíráson a mellékelt védjegy van.

Eaktár műiden gyógyszertárban és illatszer-üzletben. Magyarországi főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára Budapest, Király-utcza 1 2 .

SZ.-LllkárSlTir(l0 . Nagy kénes iszapfürdő, — iszapborogatasok, meleg zurészv.-társ. hanyfürdők. Massage, kád­ külön férfi* és női Bndapest, fürdők, gőzfürdők és uszodák.

VÁRADY

Badapesten, Kerepesi-ut 65. I. e m .

27 éven át v. állami kórházi igazgató orvos gyógyít gyorsan, diBcretül ós biztos sikerrel minden férfi és női bajt. Gzim: Kardos

specialista, Kerepesi-ut 6. (kerepesi-bazár) I. em. ajtó 2.— Bendel: d. e. 7—8, 11—2, d. u. 6—7-ig. Levélben is.

R O S E R J Á N O S nyilv. tan- és nevelő-intézete B U D A P E S T , A r a d i - u t c z a 10. s z á m , R ö s e r - h á z .

Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, Buda­ pest, IF„Egyetem-nteza 4.

IV, kerület, Muzeum-körot 35. szám. Szerez és elhelyez ngy helyben mint vidékre : Szakácsnő, szobaleány, mindenes leányok, dada, vasalónők, továbbá gazdasszonyok, kulcsárnők, társalgónők, árnsnők, szepességi német lányok, bonneokat, gyermekkertésznők, ura­ sági inas, portás, irodaszolga, lovász, kocsis, kertész és szakácsokat stb., stb.

K Ü H N E E. MOSONBAN.

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára (1856) ajánlja 4 0 é v óta á l t a l á n elismert és több mint 1 7 . 0 0 0 példányban elterjedt

SORYETÖ-GÉPEIT s í k és h e g y e s t a l a j r a . — Egyedüli gyártása a szab. L a a c k e - f é l e s z á n t ó f ö l d és r é t b o r o n á k n a k (25-féle nagyságban). Ventzki-féle szab. t a k a r m á n j í ü l e s z t ő k . — U j h e n g e r e k .

Ezen intézet alapíttatott 1 8 5 3 - b a n . Eddigi tanulók száma 13,781; magában foglalja

a »evelő-internátnst, tt22t£££Í? a felső kereskedelmi iskolát,

MÁRTON

*** ""* ^ ^SSZZSTSÜZ

nyitványai as egyévi katonai szolgálatra jogosítanak; A. T i o l f f á r í Í S l r o l á t m e l y e 8y en J°8á és egyenrangú az állami és községi isko** | W * f 5 « * * * i i s a u i a i l , \&hil. Növendékek fölvétele augusztus 31-ig. Tanácsos azonban a beiratást minél előbb eszközölni, mert az elmúlt évben sem adhattunk a később jelentkezőknek helyet. — Értesítést küld és felvilágosítást ad az igazgató:

R Ö S E R J Á N O S , Budapest, VI., Aradi utcza 10. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, (IV., Egyetem-utoza 4. szám.)

Sack-féle ekék minden nagy­ ságban, 2 , 3 , és 4t vasú ekék bármely talajviszonyokhoz. Kos­ ták, magtárrosta, 3 3 frt. Konkolyozók, morzsolok, szecskavágók stb. U j ! CZIKOKCSÉPLOGÉP. Főraktár:

BUDAPEST, TI. ken, Vátzi-kórut 57a szám.

VIKTOR EMÁNUEL OLASZ TRÓNÖRÖKÖS.

tásánál ne a nagypolitika tanácsaira, hanem szive érzelmeire hallgasson. S az olasz királyfi ezt tette, bár egyebek közt nem utolsó akadály volt előtte, hogy szerelme tárgya a görög-keleti egyház, hivei közé tartozott. Azonban ez az aka­ dály is elhárult a moszkvai koronázás alkalmá­ val, mikor is a czár, Montenegró fővédnöke, megengedte, hogy Hona herczegnő a róm. káth. egyházba áttérhessen.; Erre csakhamar — augusztus 18rán — be­ következett Cettinyében a hivatalos eljegyzés,

HELÉNA MONTENEGRÓI

Európában. Egész Olaszországban alig van csa­ lád, vagy egyes ember is, a ki a Quirinal nevű királyi palotában másként megfordulhatna, mint alattvaló uralkodója előtt. Az ó-spanyol szer­ tartásosság egész merevségében, sőt ridegségében honos az olasz királyi udvarban. Eögtöni kegyveszt^snek tenné ki magát, a ki a király­ nak kéretlenül valamit tanácsolni merne. Umberto király inkább gazda, mint uralkodó. Alig törődik valamit a politikával és a hadsereggel, a mit miniszterei is fájlalnak. A királyné ud-

HERCZEGNŐ.

Csaknem pusztán katonai tanulmányainak él. E mellett érmek gyűjtésével foglalkozik. E nemű gyűjteménye állítólag igen becses. Termetre nézve alacsony és vézna. Gyönge, beteges gyer­ mek volt s igen lassan fejlődött különösen tes­ tileg. Szellemi tehetségeit volt nevelője, Giacomo d'Orio őrgróf ismeri legjobban s ez úgy nyilatkozik róla, hogy igen értelmes és szilárd jellemű ifjú, kire gyermekkora óta nagyobb ha­ tással van az anyja, mint az atyja. Mondják, hogy hazájának jelenlegi politikai, társadalmi