A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. 137/A §, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírtaknak – a belső szabályzatában meghatározott lényeges információk nyilvánosságra hozatalával - a következők alapján tesz eleget: A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Nem minősül lényegesnek az az információ, amelynek elhagyása számottevően nem befolyásolja a nyilvánosságra hozott adatok tartalmát, továbbá nem tartozik a Számviteli törvényben és a Takarékszövetkezet számviteli politikájában meghatározott lényeges események, folyamatok közé, valamint az összege sem éri el a lényegességi küszöböt. Védett információnak tekintendő az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a Takarékszövetkezet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas
információnak
minősül
az
olyan
információ,
amelynek
tekintetében
a
Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. a)A kockázatkezelési elvek, módszerek: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A főbb követelmények a következők: 1. A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet
kell
biztosítania
a
szabályozás
tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 1/25
által
meghatározott
minimális
2. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Óvatosság elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és a következő témakörökre terjedhet ki: 1) Kockázatvállalási politika 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3) Kockázati szerkezet 4) Kockázatkezelés szervezete 1) Kockázatvállalási politika: A Takarékszövetkezet által alkalmazott belső szabályzatai tartalmazzák kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat az előírásokat, kockázatkezelési célokat, amelyeknek az egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Ezek az elvek a következők: -a prudens kockázatvállalás elve, -az elfogadott legjobb piaci gyakorlat alkalmazásának elve, -az összeférhetetlenség kezelésére és elkerülésére kialakított elv, valamint
2/25
-az
új
tevékenységek,
üzletágak,
termékek
indításakor
kockázatkezelési
szempontjainak figyelembe vétele. 2)Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni, - a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, - rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel,továbbá - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet / Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett tevékenységeket végzi. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértékénél ügyel arra, hogy az ne veszélyeztesse a jogszabályokban – elsősorban a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott – korlátok betartását. 3) Kockázati szerkezet: A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérésére a sztenderd és az alapmutató módszert alkalmazza, vagyis -a hitelezési kockázat mérését a sztenderd, -a működési kockázat mérését az alapmutató módszerrel végzi. 4) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök.
3/25
A kockázati stratégiát az ügyvezetők közösen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését – az általános szabályok szerint – fedezetekkel kell biztosítania. A
hitelbiztosítéki
szerződéseknek
jogilag
érvényesnek
és
bírósági
úton
végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lenniük. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végezése kötelező, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres időközönként – esetenként helyszínen is – ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenőrzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.) Az előzőekben ismertetetteken túl a kockázatkezelés biztonságát növeli, hogy a kidolgozott módszertan alapján a Takarékszövetkezet koncentrációs ügyfél-, partner-, piaci-, likviditási kockázati limiteket, valamint terméklimiteket alkalmaz, továbbá rendszeresen számolja a stressz teszteket. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, -
amelyből várható vesztesége meghaladja a szavatoló tőkéjének 10 %-át, továbbá
-
amelyeket az MNB/Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a nyilvánosan közzétett ajánlásaiban a kisintézmények szempontjából lényegesnek tart.
Takarékszövetkezetünk az MNB által lényeges kockázatot hordozónak minősített tevékenységeket nem végez. 4/25
b)Javadalmazásra vonatkozó információk: A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága a Hpt.1996.évi CXII. Törvény 69/B -69/E §-ban foglaltak alapján a 131/2011. (VII.18.) korm. rendelet valamint a PSZÁF Elnökének 3/2011. (VIII.04) sz. ajánlását figyelembe véve megalkotta a javadalmazás elveit - amelyet a javadalmazási politikában összegzett - , továbbá felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezetők javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a tagok hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A Takarékszövetkezet a javadalmazásra vonatkozóan a szabályok kialakításánál és a nyilvánosságra hozatalnál élt a jogszabályokban biztosított arányosítás lehetőségével, tekintettel arra, hogy a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot, és nincs olyan vezető tisztségviselője, vagy munkavállalója, akinek az intézménytől, vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot. Takarékszövetkezetünk Igazgatósága megalkotta a javadalmazás elveit, amelyet a javadalmazási politikában összegzett. A javadalmazási politika végrehajtásáért a Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottsága felel, melyet a belső ellenőr évente felülvizsgál. A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 %-ot, ezért külön javadalmazási bizottságot nem hoztunk létre. Takarékszövetkezetünknél alkalmazott javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra, nem jutalmazható a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati étvágyat meghaladó kockázatvállalás. A javadalmazási politikában a hosszú távú érdekek képviselik az elsőbbséget. A dolgozói munkavégzéseket azzal ismerjük el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló alanyi jogon kap, függetlenül a teljesítménytől (személyi alapbér, béren kívüli juttatások, költségtérítések, oktatás, továbbképzés). A teljesítmény növelése érdekében a munkavállalók részére meghatározott díj került kifizetésre, melynek meghatározása évente történik. 5/25
Az ügyvezetők részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra. A prémium feltételeket, úgy határoztuk meg, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A prudens működést jellemző mutatók közé tartoznak az előzőekben felsorolt mutatók közül a következők: A prémium feltételek területei: -
az elért adózási eredmény alakulása
-
Likviditási kockázatokat mérő mutatószámok alakulása
-
Saját tőke, tőkekövetelmény előírásainak való megfelelés
-
Elszámolt értékvesztés és a nem teljesítő hitelállomány részarányának változása
-
Bevétel növekedés (kamat, jutalék, kezelési költség, stb.)
-
Egyéb egyéni célfeladatok
Előre nem látható, elháríthatatlan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. A mutatókat úgy határoztuk meg, hogy azok illeszkedjenek a Takarékszövetkezet adottságaihoz. Maximalizáltuk a prémiumra kifizethető összeget, mely az alapbér 20 %-a lehet. A prémiumkörbe tartozó vezetők teljesítményét évente mérjük. A veszteséges gazdálkodás esetében prémium nem fizethető. A jelenleg hatályos számviteli és hitelintézeti szabályok alapján a Takarékszövetkezet értékpapírt nem bocsáthat ki. A részjegy nem minősül értékpapírnak és nem forgalomképes, az értéke állandó, azt – a takarékszövetkezetekre vonatkozó 6/25
vagyonnevesítési
tilalom
miatt
–
nem
befolyásolja
a
Takarékszövetkezet
vagyongyarapodása. Az előzőek alapján jelenleg nem áll rendelkezésre olyan jellegű értékpapír, amellyel a Takarékszövetkezetnél helyettesíteni lehetne a készpénzes kifizetést. A Hpt.69/C. §.(5) bekezdése szerint az elnök-ügyvezető és az igazgatósági tag ügyvezetők prémiumának 40 %-át halasztottan – három éven túl – kell kifizetni. Évente előleg fizethető.
A következőkben közöljük a vezető állású személyekre javadalmazásával kapcsolatos az összesített információkat: Takarékszövetkezetünknél az állandó javadalmazás a rendszeres bérkifizetést jelenti. Takarékszövetkezetünk a teljesítmény javadalmazást a kitűzött prémium feltételek teljesítése
esetében
a
felső
vezetésnél
alkalmazza.
Takarékszövetkezetünknél
teljesítmény javadalmazás keretében kifizetés nem történt 2013-ban. Az üzleti év során kötött új munkaszerződés megkötésére, ezáltal kifizetésekre és végkielégítésekre nem került sor.
c)Szavatoló tőkével kapcsolatos információk: -
Az alapvető tőke összege:
768,684 millió forint
-
A járulékos tőke összege:
86,482 millió forint
-
A kiegészítő tőke összege:
-
Az alapvető tőke pozitív összetevői:
769,259 millió forint
-
Az alapvető tőke negatív összetevői:
0,575 millió forint
-
A járulékos tőke pozitív összetevői:
86,482 millió forint
-
A járulékos tőke negatív összetevői:
0 millió forint
0 millió forint
7/25
-
A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege:
-
855,166 millió forint
A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 millió forint
-
A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték:
855,166 millió forint
d)A tőkemegfelelésre vonatkozó információ: A belső tőkekövetelmény számítás egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik az intézmény kockázatait, - az intézmény kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkekövetelmény számítása alapján a jelenlegi szavatoló tőkének 44,18 %-a a kockázatok fedezésére szolgáló tőkeszükséglet. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tőkeszükséglet meghatározása az alábbi koncepció szerint történik:
tőkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a
A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d)multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, 8/25
f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m)kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendelet szerinti külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke a)
eszköz esetén annak könyv szerinti értéke,
b)
kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke,
c)
származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy
d)
repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.
Hitelezési kockázat mérséklésének eszközeit és a kockázati súlyok alkalmazását a jogszabály részletesen tartalmazza. A Takarékszövetkezetünk a gyakorlatot a jogszabályi keretek figyelembe vételével alakította ki.
9/25
Adatok millió forintban! SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint
214,663
Központi kormányok és központi bankok
--
Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok
0,612
Közszektorbeli intézmények
0,595
Multilaterális Intézmények
--
Nemzetközi szervezetek
--
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
8,042
Vállalkozások
7,962
Lakosság
61,134
Ingatlannal fedezett követelés
100,103
Késedelmes tételek
2,713
Fedezett kötvények
--
Kollektív befektetési értékpapírok
--
Egyéb tételek
33,502
A Takarékszövetkezet hitelezési és felhígulási kockázatának jellemzői a következők: 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Tagintézménnyel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 10/25
1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a hatályos előírások szerint a hitelkockázatmérséklésre
vonatkozóan
meghatározottak
szerint
megfelelőnek
tekintett,
hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
11/25
A hitelminőség romlásának mérése: A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időtartam alatt a hitelportfolió minősége külső tényezők hatására hogyan változik, és ennek következtében - milyen mértékben nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és - milyen mértékben emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a Felügyeletnek az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: a)Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. b)Ingatlan fedezetek romlását figyelembe vesszük. c)Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek 2 %-t külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. d) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás. Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve -50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez, -100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél -önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek, 12/25
-vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek, -lakossági kitettségek közül átsorolt tételek e)Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztés elszámolását feltételezve
A késedelemnek és hitelminőség romlásnak a belső szabályzatokban való megközelítése
Ügyfél,- és partnerminősítés esetében: Az ügyfél fizetési késedelme az ügyfél adósminősítésében, majd az adósminősítés felülvizsgálata során is jelentős szerepet játszik. A 90 napon túli és lényeges összegnek minősülő késedelem már a legkedvezőtlenebb ügyfélminősítési kategóriát vonhatja maga után. Fedezetértékelés esetében: A hosszabb fizetési késedelem a fedezet elértéktelenedését, értékesítésének ellehetetlenülését okozhatja. A követelések minősítése esetében: A kintlévőségek minősítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a Takarékszövetkezet Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzatban, az Eszköz forrás értékelési szabályzatban és a Fedezetértékelési Szabályzatban kerültek rögzítésre. A hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette az " Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztéselszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat” szabályzatot. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerültek elszámolásra. A Takarékszövetkezet egyedi és csoportos minősítési eljárást alkalmaz. A követelések a jogszabályi feltételeknek megfelelően kialakított belső szabályzat 13/25
alapján 5 kategóriába kerülnek besorolásra. A takarékszövetkezet a csoportos minősítés alá a tízmillió forint alatti követeléseket sorolja, a tízmillió forint feletti követelések minősítése egyedileg történik. Egyszerűsített minősítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg: Egyszerűsített minősítési kategória: I.
Problémamentes követelés
0%
II.
Külön figyelendő minősítésű követelés
5%
III.
Átlag alatti minősítésű követelések
20 %
IV.
Kétes minősítésű követelések
50 %
V.
Rossz minősítésű követelések
90 %
I. Egyszerűsített minősítésű problémamentes követelések: Problémamentesnek csak azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek minősíthetők, amelyek esetében az adós (ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg. II. Egyszerűsített minősítésű külön figyelendő követelések: Külön
figyelendő
kategóriába
sorolja
be
a
Takarékszövetkezet
azokat
a
kintlévőségeket befektetéseket és mérlegen kívüli tételeket, ahol -a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme -vállalkozásoknál 16 és 60 nap közötti, -lakosságnál 31 és 60 nap közötti. III. Egyszerűsített minősítésű átlag alatti minősítésű követelések: Átlag alattinak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket, amelyeknél 14/25
-
a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme nem haladja meg a 90 napot. (61 nap és 90 nap közötti)
IV. Egyszerűsített minősítésű kétes minősítésű követelések: Kétesnek kell minősíteni azokat a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket, amelyeknél egyértelműen megállapítható, hogy a -
a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme nem haladja meg a 365 napot (91 nap és 365 nap közötti).
V. Egyszerűsített minősítésű rossz minősítésű követelések: Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, befektetéseit és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, amelyek esetében -
év közben, a rendszeres havi minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja. (A fizetési késedelem 366 napon túli.)
A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a csoportos minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az kintlévőség minősítési kategóriához rendelt fix értékvesztés %-kal határozza meg. Az
egyedi
ügyletminősítési
eljárással
minősített
eszközöknél
minősítési
kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minősítés szerinti besorolással meghatározott következő súlysávokon belül kell legyen:
15/25
A minősítési kategóriákhoz rendelt súlysávok a következők: a) problémamentes 0 % b) külön figyelendő 1-10 % c) átlag alatti 11-30 % d) kétes 31-70 % e) rossz 71-100 %
A Takarékszövetkezet havonta, valamint minden mérlegfordulónapon felülvizsgálja a követelésállományát, és amennyiben szükséges értékvesztést számol el. Az értékvesztés mértékét a kintlévőség megtérülése, a fedezet érvényesíthetősége, valamint behajthatóságának vizsgálata alapján határozza meg. Az értékvesztés/céltartalék növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A Takarékszövetkezet csak Magyarországon belül végez tevékenységet, ezért valamennyi tétele – így a hitelminőség romlást szenvedett és késedelmes kitettségek is – ezen országon belüli kitettségnek minősül. A Takarékszövetkezet a hitelezésből származó kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása: Adatok millió forintban Átlagos érték
2013.12.31-i állomány
Ágazat megnevezése
millió forint (Br.) Mezőgazdaság,
– 2013. év
%
millió forintban
331,108
8,45
312,257
--
--
--
154,100
3,93
128,098
--
--
--
--
--
--
vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat,
bányászati
szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamos
energia-,
gáz-,
gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése,
16/25
kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar
69,079
1,76
61,565
280,375
7,15
250,745
Szállítás, raktározás
81,785
2,09
67,305
Szolgáltatás, vendéglátás
19,701
0,50
15,446
2,044
0,05
1,780
16,150
0,41
10,098
58,712
1,50
62,780
60,586
1,55
40,078
23,161
0,59
28,398
38,241
0,98
14,060
2,762
0,07
1,373
50,975
1,30
28,823
26,818
0,68
21,207
12,848
0,33
12,772
Lakosság, egyéb
2.691,859
68,66
2.769,173
Összesen
3.920,304
100,00
3.825,958
Kereskedelem, gépjárműjavítás
Információ, kommunikáció Pénzügyi,
biztosítási
tevékenység Ingatlanügyek Szakmai,
tudományos,
műszaki
tevékenység,
adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás,
védelem,
kötelező társ. biztosítás Oktatás Humán egészségügy, szociális ellátás Művészet,
szórakoztatás,
szabadidő Egyéb szolgáltatás
Takarékszövetkezetünk csak Magyarországon nyújt szolgáltatást. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként: 17/25
Adatok millió forintban Átlag
Kockázat mérséklés előtt (Bruttó.)
Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok
3.460,370
3.065,122
38,262
22,131
7,442
6,212
Multilaterális Intézmények
--
--
Nemzetközi szervezetek
--
--
4.912,315
4.954,498
114,997
74,599
Lakosság
1.261,579
1.334,319
Ingatlannal fedezett követelés
2.450,008
2.445,346
Késedelmes tételek
247,388
265,044
Fedezett kötvények
--
--
Kollektív befektetési értékpapírok
--
--
610,473
617,916
13.102,834
12.785,185
Regionális korm., vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Egyéb tételek Összesen Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megoszlása:
Adatok millió forintban Hátralévő futamidő Ügyfél kategória
Éven belüli
1-5 év között
5 éven túli
Lejárat nélkül
Önkormányzat
34,583
1,347
2,311
--
Nem pü. váll.
321,519
219,576
126,633
--
Lakossággal
499,584
885,963
1.303,111
--
Egyéni váll.
261,648
178,384
66,252
--
Non-profit
13,440
0,000
0,000
--
1.130,774
1.285,270
1.498,307
--
szembeni
szervezetek Összesen
18/25
A késedelmes tételek ügyfél kategória szerinti megoszlása: -
Nem pénzügyi vállalkozások:
-
Lakosság:
-
Egyéni vállalkozók:
54,733 millió Ft 132,045 millió Ft 60,610 millió Ft
ÖSSZESEN:
247,388 millió Ft
A hitelminőség romlást elszenvedett kitettségekre elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalékkal kapcsolatos kimutatás:
Ügyfél kategória
Nyitó
Nem pénzügyi
Záró
(Képzés)
(Felszabadítás)
19,709
8,293
47,737
33,064
14,423
22,947
24,540
133,722
24,969
38,138 120,533
0
0
0
0
3,100
0
3,100
0
Egyéni vállalkozások Önkormányzatok Részvények Ügyfél kategória
Visszaírt
36,321
vállalkozások Lakosság
Elszámolt
Nyitó
Függő kötelezettségekre képzett céltartalék
Elszámolt
Visszaírt
(Képzés)
(Felszabadítás)
0,031
0,246
Záró
0,274
0,003
e)A sztenderd módszer alkalmazásával kapcsolatos információk: A kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet az MNB által is elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszer szerint számítja ki. A hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint végzi. 19/25
A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a
Takarékszövetkezet
minden
kitettséget
a
hitelezési
kockázat
kezeléséről
és
tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kitettségi osztályok valamennyikébe sorolja el. A
kitettségek
besorolásánál
a
Takarékszövetkezet
figyelembe
veszi
a
hatályos
jogszabályokban (a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos rendeletben) foglaltakat, valamint az MNB és a még hatályos Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tárggyal kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. f) Hitelezési kockázat-mérséklés tekintetében A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezeteket fedezeti értékének számításának alapját - az értékbecslésben meghatározott érték, - a könyvszerinti érték, - járművek esetében az EUROTAX katalógus összehasonlító árai képezik.
A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat -
érvényesíthetősége,
-
értékállósága,
-
ellenőrizhetősége
alapján alakította ki. Az elfogadott fedezetek lehetnek: -
Likvid fedezetek
-
Közraktárjeggyel biztosított fedezetek
-
Ingatlanok
-
Egyedileg beazonosítható, nevesített ingóságok
-
Egyéb fedezetek
-
Garanciák, készfizető kezességek 20/25
-
Lakás-takarékpénztári szerződések engedményezése
-
Árbevétel engedményezés
-
Támogatások (hazai és EU-s) engedményezése
Az elfogadott fedezetek további csoportosítás szerint lehetnek: -
az előre rendelkezésre bocsátott és
-
az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek.
A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként − a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt; − a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, − a Takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, − olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.
A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat a következőkben teszi közzé: 1. Központi kormány és bank: BB+-BB2. Hitelintézet és befektetési vállalkozás: MTB ZRT BB+-BB3. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt: BB+-BBAgrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány: BB+-BBMV Zrt. BB+-BB-
21/25
A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., MV Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciákat is, beszámítja a kockázat mérséklésekbe. A kitettségek– mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vett figyelembe a Takarékszövetkezet: − Lakossággal szembeni kitettség
564,404 M Ft
Takarékszövetkezetünknél a hitelezési kockázat-mérséklés során piaci- vagy hitelezési kockázati koncentráció nem merül fel. Kitettségek országonkénti megbontásban
A Takarékszövetkezet hitelezést csak Magyarország területén folytat, határon átnyúló tevékenységet nem végez. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékét a következőkben mutatjuk be: Millió forintban! Előre nem rendelke-
Előre
Mérlegen
zésre
rendelkezésre
Hitelkockázat
belüli és
bocsátott
bocsátott
mérséklés
mérlegen
fedezetek
fedezetek
Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok
CRM helyettesítő hatások a kitettségre
kívüli
Pénzügyi
Egyéb
kitettség
biztosíték
előre rend.
Kiáramló
nettósított
Egyszerű
bocsátott
helyettesített
módszer
fedezetek
tételek
értéke
Garanciák
Nettó kitettség a Beáramló CRM helyettesítő figyelembevétételek telével
3.460,370
189,913
3.650,283
Regionális kormány vagy helyi
38,262
38,262
7,442
7,442
4.912,315
4.912,315
önkormányzat Közszektorbeli intézmény Hitelintézetek, befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek
114,997
13,921
1,438
15,359
1.258,446
149,779
3,640
153,419
2.448,742
11,109
2,000
13,109
22/25
99,638 14,841
1.119,868 2.435,633
22,867
36,087
610,473
Egyéb eszközök Összesen
22,867
58,954
Késedelmes tételek
12,910,001
610,473 197,676
7,078
204,754
204,754
12.910,001
g) Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-től kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak kezeléséhez portfólió szerződést kötött a Takarék Alapkezelő Zrt-vel. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tőkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. Tőkekövetelmény: 10,324 M Ft. h) Kereskedési könyvben nem szereplő részvényekre vonatkozó információk: Részvényekben lévő kitettség A Takarékszövetkezet pénzügyi befektetései között nincs többségi, vagy befolyásoló mértékűnek minősülő részesedés. A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke 64,846 M Ft. A részvények után értékvesztés nem került elszámolásra. Takarékszövetkezetünknél kamatkockázat az eszközök és források eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A kamatkockázatot a Takarékszövetkezet a duration gap elemzés módszerrel méri. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező eszközök lejárat előtti előtörlesztését, a lejárat nélküli szerződések tartós részét (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel), illetve a betétfelmondást nem modellezi. i)Értékpapírosítás: Értékpapírosítási ügyletekkel nem foglalkozik a Takarékszövetkezet, így a kockázati típussal kapcsolatos tőkekövetelmény-számításra nem került sor. 23/25
j)Partnerkockázat kezelés: A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel nem foglalkozik, ezért partnerkockázatra tőkekövetelményt nem számolt.
k) Működési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint:
•
a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű
ráfordítás különbözete, és •
a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések),
kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehető figyelembe: •
az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, 24/25
•
az általános igazgatási költség,
•
a kereskedési könyv részét nem képező tételek – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevétel,
•
az egyéb bevételek üzleti tevékenységből között szereplő, biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel.
Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. A tőkekövetelmény összege : 97,955 millió forint.
Lövő, 2014. május 23.
Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet
25/25
