A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék .......................................................................................................................................2 Bevezetés .................................................................................................................................................4 1. A szabályzat elkészítését meghatározó jogszabályok, szakmai dokumentumok .....................4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya ...................................4 3. Az intézményi adatok az Alapító okirata alapján .....................................................................5 4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása, a vezetők közötti feladatmegosztás ..............7 4.1. Az iskola igazgatósága ...............................................................................................................7 4.1.1 Az igazgató ................................................................................................................................7 4.1.2 Igazgatóhelyettesek (általános ig.h., nevelési ig.h.) .................................................................8 4.1.3 Gazdasági vezető ......................................................................................................................9 4.1.4 Belbiztonsági vezető és gondnok: .............................................................................................9 5. A vezetők helyettesítésének rendje ........................................................................................10 6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével ............10 6.1. Alkalmazottak közössége ........................................................................................................11 6.2. A nevelők közössége ...............................................................................................................11 6.2.1 A nevelőtestület ......................................................................................................................11 6.2.2 A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések...........................................................................11 6.2.3 Pedagógusok megbízáson, megállapodáson alapuló tevékenysége ......................................13 6.2.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, a beszámolási kötelezettség .......................14 6.2.5 A nevelő-és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ...............................................16 6.2.6 Technikai dolgozók..................................................................................................................16 6.2.7 Szülők közössége.....................................................................................................................16 6.2.8 Tanulók közössége ..................................................................................................................16 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája .........................18 7.1. Igazgatóság és nevelőtestület kapcsolattartásának fórumai..................................................18 7.1.1 Nevelőtestületi értekezletek formái: az értekezletek időpontja általában hétfő, ill. az éves munkatervben meghatározott idő. ................................................................................18 7.1.2 A Nevelőtestület határozatképessége: ...................................................................................19 7.1.3 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: ........................................................................................................................19 7.2. Nevelők-tanulók ......................................................................................................................19 7.3. Nevelők-szülők ........................................................................................................................19 7.3.1 A kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás rendje ..........................................................20 7.4. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselő közötti kapcsolattartás........................................21 7.4.1 Diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás:.......................................21 7.4.2 Diákönkormányzati szerv valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás: .....................21 8. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolata ..............................................21 9. Az intézmény működési rendje...............................................................................................22 9.1. Heti munkarend ......................................................................................................................22 9.1.1 Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés ...................................24 9.1.2 Szabadság kiadása pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén ................................24 9.1.3 Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés.................................................................24 9.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje .................25 9.2.1 Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés: ..................................25 2
9.3. 10. 10.1. 10.1.1 10.1.2
Az alkalmazottak munkarendje ..............................................................................................25 Az intézmény épületeinek, helyiségeinek használati rendje ..................................................25 Tanórán kívüli foglalkozások ...................................................................................................27 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje: ...................................................27 A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................28 10.1.3 A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok:..............................................................28 11. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje ....29 12. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................30 12.1. Az igazgató ..............................................................................................................................31 12.2. Nevelőtestület ........................................................................................................................31 12.3. Munkaközösség-vezetők .........................................................................................................32 12.4. Megbízás alapján végzett ellenőrzési tevékenységek ............................................................32 12.5. A kibővített vezetőség ............................................................................................................32 12.6. Az igazgató által megbízott ellenőrzési tevékenység..............................................................33 12.6.1 Iskolatitkár ..............................................................................................................................33 12.6.2 Munka-, tűz- és polgári-védelmi megbízott ............................................................................33 12.6.3 Gazdasági vezető: ...................................................................................................................33 12.6.4 Igazgatóhelyettesek: ...............................................................................................................33 13. Védő, óvó előírások ................................................................................................................34 13.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében ...........34 13.2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén ..............................................35 13.3. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a kollégiumban .............................35 14. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ...............................................36 14.1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők ........................................36 14.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell .....................................................................36 14.3. Intézkedés bombariadó esetén ..............................................................................................37 15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ....................................................38 16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága........................................................................38 17. Reklámtevékenység ................................................................................................................39 18. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................39 18.1. A hagyományok célja ..............................................................................................................39 18.2. Hitélettel, ünnepélyekkel és hagyományápolással kapcsolatos feladatok .............................40 18.3. Intézményünk jelképei ............................................................................................................41 19. A fegyelmi eljárás részletszabályai..........................................................................................41 20. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése és tárolása .................41 21. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök......................................................42 22. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata .........................................................42 23. A fenntartó egyház tanításaival összefüggő viselkedési és megjelenési szabályok................42 24. Közösségi szolgálat..................................................................................................................43 25. A tankönyvellátás rendjéről ....................................................................................................43 26. Egyéb .......................................................................................................................................44 Záró rendelkezések ................................................................................................................................46 Legitimációs záradék ..............................................................................................................................47
3
BEVEZETÉS
A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium a Dunamelléki Református Egyházkerület 1993ban újraalapított/újraindított iskolája, egyben a magyar állami oktatási rendszer része. Alapításának és működésének célja, hogy a rábízott növendékeket a Szentírás útmutatásai alapján becsületes, tettre és áldozatra kész, művelt keresztyén emberekké, szűkebb és tágabb közösségeik: egyházuk, magyar nemzetük és hazájuk felelős és hasznos tagjaivá nevelje. E célok megvalósításában támaszkodni kíván a magyar református iskolák több évszázados pedagógiai hagyományaira éppúgy, mint tanárainak a mai kor követelményeinek megfelelő pedagógiai-módszertani kultúrájára. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, dokumentumaihoz.
1.
A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK, SZAKMAI DOKUMENTUMOK
-
Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A Református Közoktatási Törvény (1995. és annak módosításai)
-
Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok Alapító okirat Pedagógiai Program Házirend Éves munkaterv, tantárgyfelosztás Belső szabályzatok, igazgatói utasítások
-
2.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA
a) A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a
4
b) c) d)
e) f)
nevelőtestület 2013. március 29-én elfogadta. Elfogadása előtt a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a DÖK és a Szülői Tanács. SZMSZ időbeli hatálya: Jelen szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat határozatlan időre szól. Jogszabály-változtatás esetén a törvény szerinti kötelező rendelkezéseknek megfelelően módosítjuk. Az SZMSZ személyi hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a mellékletben foglaltak betartása és betartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak és azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ területi hatálya: Kiterjed az iskola teljes területére. A szabályzatban foglaltak megszegése fegyelmi büntetést vonhat maga után. SZMSZ nyilvánossága: Megtekinthető az iskolatitkárnál, az iskolai könyvtárban, az igazgatóhelyettesi irodában, valamint az iskola honlapján.
3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9.
AZ INTÉZMÉNYI ADATOK AZ ALAPÍTÓ OKIRATA ALAPJÁN
Az intézmény neve: Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium Az intézmény székhelye: 1092 Budapest, Kinizsi utca 1-7. OM azonosító száma: 034949 Az intézmény alapítása: 1859. (újraalapítva: 1992. dec. 21.) Az intézmény alapítójának neve: Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete Székhelye: 1092 Budapest, Ráday utca 28. Az intézmény fenntartójának neve: Magyarországi Református Egyház Budapest-Északi Református Egyházmegyéje. Székhelye: 1091 Budapest, Kálvin tér 8. Típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: négy évfolyamos gimnázium nyolc évfolyamos gimnázium kollégiumi ellátás (diákotthon) Az intézmény felügyeleti szervei, a fenntartói ellenőrzés rendje: a. Szakmai és törvényességi felügyelet: a Budapest-Északi Református Egyházmegye közgyűlése, tanácsa és a református köznevelési törvényben meghatározott esetekben az igazgatótanács. b. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Főjegyzője (1052 Budapest, Városház u. 9-11.)
5
c. Gazdálkodási felügyelet: az iskolafenntartó Budapest-Északi Református Egyházmegye tanácsa, gazdasági bizottsága, az intézmény igazgatótanácsa. - Az ellenőrzések rendje: Az iskolafenntartó évenkénti beszámoló jelentések bekérése útján ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét, szabályosságát és szakmai minőségét. Az éves intézményi költségvetést és záró beszámolót az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. 10. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. 11. Az intézmény tevékenységei: - alaptevékenységei: iskolarendszerű oktatás keretén belül
GIMNÁZIUMI NEVELÉS - OKTATÁS (4 évfolyamos) 8531 Általános középfokú oktatás 85311 Gimnáziumi oktatás 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9-12. évfolyam – a középfokú általános oktatás (az általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú képzésre való felkészítés).
GIMNÁZIUMI NEVELÉS - OKTATÁS (8 évfolyamos) 852 Alapfokú oktatás (8. évfolyamos gimnázium 5-8. ) 5-12. évfolyam - a középfokú általános oktatás (az általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú képzésre való felkészítés).
KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS 85592 Kollégiumi nevelés 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi nevelése
12. Nem magyar állampolgárságú tanulók oktatása - Amennyiben nem magyar állampolgárságú tanuló után az intézmény nem jogosult normatív támogatás igénylésére (azaz a tanuló tandíj és térítési díjköteles), a tandíj és térítési díj mérsékléséről, ill. elengedéséről a fenntartó határoz. 13. Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma: 676 fő. 14. Gimnáziumban összesen: 672 fő 5-8. évfolyamig 224 fő 9-12. évfolyamig 448 fő 15. Kollégiumban összesen: 60 fő, 2 csoport, csoportonként legfeljebb 30 fő. 16. Évfolyamok száma: 8. évfolyam, illetve 4 évfolyam; 17. Az intézmény gazdálkodása: önálló gazdálkodást folytat.
6
4.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS
4.1.
Az iskola igazgatósága
4.1.1 Az igazgató Felelős: 2011. évi CXC. Trv. 69.§-a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az iskola vezetését szóbeli intézkedések, igazgatói utasítások vagy egyéb más rendelkezések formájában gyakorolja. Képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató a saját hatáskörébe tartozó döntéseket, állásfoglalásokat mind az igazgatósággal, mind a tantestülettel a döntés erkölcsi értékének növelése érdekében megerősíttetheti. Döntési jogköre kiterjed: Tanulói jogviszony kérdésében: - felvétel, átvétel - áthelyezés iskolán belül másik osztályba - többnapos távolmaradás engedélyezése Dolgozói jogviszony kérdésében: - pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör álláshelyek betöltésében a református köznevelési törvény szerint gyakorlása - gazdasági ügyintézők, technikai dolgozók felvételében, kinevezésében Gazdasági kérdésekben: - költségvetési előirányzatok meghatározásáról, felhasználásáról - béralap és jutalomkeretek felhasználásáról - kiadmányozás Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az intézmény képviselete - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, munkaviszonyok megszüntetése - az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása - az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás - a szabályzatok felügyelete További feladatai: - felelősség az oktató-nevelő munkáért - a nevelőtestület vezetése - kapcsolattartás az igazgatótanáccsal, az DÖk-kel és a Szülő Tanáccsal - a tanulók felvétele - rendkívüli szünet elrendelése - felelősség a vagyon rendeltetésszerű használatáért - a gazdálkodás irányítása, tervezése - kapcsolattartás a fenntartóval
7
4.1.2 Igazgatóhelyettesek (általános ig.h., nevelési ig.h.) Az igazgatóhelyetteseket az Igazgatótanács egyetértésével az igazgató bízza meg. A megbízás határozott időre szól, de legkésőbb a következő igazgató munkába állásával megszűnik. A megbízást az igazgató a határozott időn belül az igazgatótanács egyetértésével visszavonhatja. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Feladatuk: Az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Javaslatot tesznek a tanárok erkölcsi és anyagi elismerésére, és felelősségre-vonásra, illetve munkaköri leírásuk szerint végrehajtják azt. Vezetik az osztályozó értekezletet, közreműködnek a nevelési értekezletek előkészítésében, lebonyolításában. Irányítják a szakmai munkaközösségek munkáját. A mindenkori beosztás szerint ügyeletet látnak el. A nevelési igazgatóhelyettes felelős az intézmény újabb vagy hiányzó dokumentációinak elkészítéséért és törvényességéért. Az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el munkaköri leírásuk szerint. Az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, belbiztonsági vezető jelenlegi feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A balesetvédelmi megelőző intézkedések megtételét és a baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges intézkedés megtételét az igazgató hatáskörét és kötelezettségét egyetemlegesen az általános igazgatóhelyettesre és belbiztonsági vezetőre ruházza át. Ez utóbbi különösen a késő délutáni időszakban, illetve hétvégén köteles ellátni, illetve megszervezni beosztottjaival ezen kötelezettség ellátását. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik a munkájukat. Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásának alapja: a. Az általános igazgatóhelyettes feladatai - tantárgyi szervezés - tantárgyfelosztás, órarend előkészítése - az órarend változásainak kivitelezése - vezetői ügyelet ellátása - pedagógusok távolléte okának számontartása - nevelési feladatok felügyelete - a szabadidős programok szervezése - az iskolai tanulmányi versenyek, kompetenciamérés megszervezése - az iskola évkönyvének szerkesztése - a nemzeti és az iskolai ünnepek megszervezése - a nyílt napok programjának, felvételi szervezése, - ellenőrzi, értékeli és összehangolja, a munkaközösségekben folyó nevelő-oktató munkát, - felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért, kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, - kapcsolatot tart a Szülőtanács választmányával - felügyeli a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat,
-
b. A második (nevelési) igazgatóhelyettes feladatai az osztályfőnöki munka irányítása a nevelési feladatok felügyelete statisztikák elkészítése a továbbtanulás, az érettségire való jelentkezés koordinálása, szervezi a belső vizsgákat, érettségi vizsgákat a törvényi változások követése az iskola éves munkájának dokumentálása, a tanári ügyelet szervezése, előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket és ellenőrzi azok végrehajtását, 8
Az igazgató az igazgatóhelyettesek részére további állandó, és eseti feladatokat is megállapíthat. Az igazgatóhelyettesek döntésük előtt szükség szerint konzultálnak az igazgatóval. Az intézkedésről és az információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A feladat elosztásának alapelvei: a szakértelem, az arányos terhelés és a folyamatosság biztosítása. Az iskolavezetés tagjai – beleértve a gazdasági igazgatóhelyettest is – minden hétfőn vezetői megbeszélést tartanak. Minden hónap első hétfőjén kibővített vezetői megbeszélés van a gondnok és a munkaközösség-vezetők részvételével. Megállapodás szerint tartózkodnak az iskolában, ez általában naponta 7:30-15:30 közötti időt jelenti. Ettől eltérő, ha iskolai verseny, vagy rendezvény van (az igazgatóhelyettesek mindegyike köteles az iskolában tartózkodni 9-14 óráig). A szünidei ügyeleti napokon is mindig van vezető, aki teljes jogkörrel rendelkezik. Az iskolavezetés munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásnak második és negyedik évében a személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.
4.1.3 Gazdasági vezető Feladata: munkaköri leírás szerint Szervezi, irányítja az iskola gazdálkodását, biztosítja a költségvetési tervezéssel, pénzellátással és a gazdasági folyamatba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Középtávú és éves fejlesztési tervjavaslatok, gazdasági, költségvetési tervek készítése, és amivel az igazgató megbízza. Felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Feladata a költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök keretszámainak negyedévenkénti közlése a szakmai munkaközösség-vezetőkkel. Gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék. Pályázati lehetőségek figyelése és kihasználásának leellenőrzése. Gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről. Irányítja az irodai és technikai dolgozó munkáját. 4.1.3.1
Munkaügyi és gazdasági ügyintéző A számviteli és az egyéb nyilvántartásokat naprakész állapotban vezeti, ill. vezetteti. Felelős a költségvetési tervvel és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Ellenőrzi az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítését. A gazdasági csoport más dolgozói: pénztáros, adminisztrátor.
4.1.4 Belbiztonsági vezető és gondnok: -
munkaköri leírás szerint
9
5.
A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE
Az igazgatót tartósabb távolléte, továbbá akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő kérdésekben a munkáltatói jogok és gazdálkodási-pénzügyi kérdések kivételével az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Legalább három hétig tartó távollét esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata, mindhárom vezető akadályoztatása esetén azonnali döntést igénylő kérdésekben a gazdasági igazgatóhelyettes helyettesít. Ez a helyettesítés általános rendje, kivételt képez, ha az igazgató valamilyen feladatának ellátását más alkalmazottjára bízza írásban. Kollégiumi nevelők
Az intézményben való tartózkodásának rendje Minden nap 14-től-20-ig. Minden nap 20-tól-8-ig, vasárnap 17-től 8-ig.
Kollégiumi nevelőtanár Éjszakai nevelőtanár
6.
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolavezetés munkáját segítő közösségek: a) a nevelőtestület b) az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek c) munkaközösség-vezetők testülete d) a gyermekvédelmi felelős e) az egy osztályban tanító pedagógusok közössége f) a Szülőtanács g) a DÖK Az iskolai közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek. Mindkettőt saját hatáskörben hozzák és érvényesítik. Iskolai szintű feladatot lát el megbízás, vagy kijelölés alapján a fegyelmi bizottság. Az iskolai közösségek meghívás alapján képviseltetik magukat egymás értekezletein, és összehangolják programjaikat.
10
6.1.
Alkalmazottak közössége
Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, juttatásait magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény bizonyos rendelkezései, a köznevelési törvény, a református közoktatási törvény és rendeletek) rögzítik.
6.2.
A nevelők közössége
Kinevezett református gimnáziumi tanárként elsősorban református vagy evangélikus vallású, vallását gyakorló, kifogástalan életvitelű, szakképzett pedagógus alkalmazható. Más vallású pedagógus akkor alkalmazható, ha vállalja az iskola elkötelezettségét és értékrendjét. A nevelők alkalmazásához és munkaviszonyuk megszüntetéséhez – óraadók kivételével – az igazgatótanács hozzájárulása szükséges a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A nevelő köteles tárgyában és annak szakmódszertanában a tudomány fejlődésével lépést tartani, hivatalában hűséggel eljárni, a szolgálati titkot megőrizni, a tanórákat pontosan megtartani, az iskola által megállapított és elfogadott tanterv alapján tanítani, s az ifjúság valláserkölcsi és református nevelésére gondot fordítani. Tanítványaival köteles szelíd szigorral bánni, s őket a tanítási órákon kívül is szeretettel nevelni és irányítani, mind magán, mind családi életével, az egyház iránti töretlen ragaszkodásával, tisztes magaviseletével példát mutatni. A nevelő köteles tiszteletben tartani elöljáróit, azok utasításait, és a diákokat is erre nevelni. Aki a diákokat vagy az iskolavezetés, vagy a fenntartó illetve azok intézkedése ellen hangolja, az rendkívüli felmondási ok. Az osztályfőnök, illetve akadályoztatása esetén a helyettesük kötelesek az áhítaton részt venni, a tanulók részvételét ellenőrizni, és a tanulók között a rendet fenntartani.
6.2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. Nevelési- és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntéseit tantestületi értekezleteken többségi szavazással hozza. Feladata: az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása, módosítása. Döntési jogköre: a működési szabályzat, pedagógiai program, munkaterv elfogadása. A házirend rendjének meghatározása, elfogadása. A tanulók egyes fegyelmi ügyeinek, ill. az osztályozó vizsgára bocsátásuk eldöntése. Képviselő-választás az igazgatótanácsba. Véleményezési és javaslattevő jogköre: kiterjed az iskolai nevelő-oktató munka köznevelési törvény által meghatározott területeire. Jogköreit gyakorolja: nevelőtestületi értekezleten, választott képviselői útján, szakmai munkaközösségben.
6.2.2 A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések Általános rendelkezések A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény 62. §-a és a vonatkozó egyházi jogszabályok rögzítik, a pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását a munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógusok az iskola nevelési-oktatási feladatait látják el, az igazgató kinevezése, ill. megbízása alapján. Oktatott tantárgyuknak megfelelően az igazgatóhelyettesek közvetlen irányításával dolgoznak.
11
A pedagógusok törvényes munkaideje a köznevelési törvény 62. §-a szerint a kötelező óraszámból valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásából áll. A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka kötött munkaidő. A heti teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százaléka tanórai és egyéb foglalkozásokból áll. A kötött munkaidő fennmaradó részében a nevelést-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, illetve eseti helyettesítést kell ellátni. Az intézményvezető biztosítja az egyenletes és arányos feladatelosztást. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg és ellenőrzik (vagy az igazgató által kijelölt személy) az iskola tanóráinak függvényében. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén – legkésőbb az adott munkanapon – 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek. Betegségről, munkaidő alatti orvosi vizsgálatról igazolás szükséges. Az igazolatlan késés munkafegyelmi vétségnek számít, és fegyelmi eljárást von maga után. Óracsere csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulásával történhet. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – legalább annyival előbb, hogy az iskolában ne okozzon szervezési /órarendi/ problémát – a tanóra elhagyására, illetve iskolán kívüli tanóra megtartására (pl.: múzeum, színház, kiállítás látogatás). A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes(ek) engedélyezhetik. A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat a pedagógusok számára az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján. Nevelőtestületi értekezletekről, iskolai ünnepségekről, rendezvényekről való távolmaradást csak az iskola igazgatója engedélyezheti. Feladata az éves munka írásos megtervezése, felkészülés a tanórákra, azok megtartása, a pontos órakezdés és befejezés, dolgozatok íratása, javítása, értékelése, a tanulók személyiségének formálása. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Figyel az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire. Segíti a helyes kezdeményezéseket, a hibák megszüntetését. Bírálataival és javaslataival előmozdítja az iskola elvipedagógiai céljainak megvalósítását. Részt vállal a módszertani kísérletekben. Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejleszti szaktárgyi és általános műveltségét. Hétévenként köteles tanári továbbképzésen részt venni. Kötelezhető helyettesítések, túlórák ellátására. A szaktárgyaiban szakszerű helyettesítést lát el. A tehetséges tanulók külön gondozása, az elmaradottak felzárkóztatása. A tanulók vizsgáztatása külön kiírás szerint. Az iskolai munkával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. Tanmenet elkészítést és leadása jóváhagyásra a szakmai munkaközösség vezetőjének. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet is készíthető, de saját példánnyal minden tanárnak rendelkeznie kell. Tanmenetét az ellenőrző személynek kérésre bemutatja. A tanulók osztályzatait a tanár az E-naplóban naponta rögzíti; az 5-8. évfolyamon az ellenőrzőben is vezeti. Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb elmaradásnál módosítja a tanmenetét, azért, hogy a törzsanyagot el tudja végezni. Felmérő dolgozatok, témazárók megíratását a tanulóknak előrejelzi. Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja. Ha a megírt dolgozat értékelése, kiosztása 10 napon túl történik meg (indokolt esetet kivéve), a tanulónak joga van az osztályzatot nem elfogadni, mivel ezen osztályzat kijavítására már nincs lehetőség 12
A félévi és a tanév végi osztályzatok megállapítása előtt – az érdemjegyek figyelembevételével – megbeszéli az osztály, a csoport tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. A tantárgyi érdemjegy és osztályzat csak a tényleges tudást minősítheti, nem lehet a fegyelmezés eszköze. Az osztályzás, az értékelés a szaktanár joga. Szabálytalanság esetén, ha nem a tantervi követelmények alapján értékel, vagy az osztályzatait megtorlásként használja, akkor az igazgató a tantervi követelmény alapján módosításra kötelezheti. Ha a tanuló nagyon gyengén áll, negyedévkor, ill. háromnegyedévkor a tanár az E-naplón keresztül hívja fel erre a szülő figyelmét. Értekezleteken, ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. Ügyeletet lát el külön beosztás szerint: szünetben, ebédeltetésnél, írásbeli vizsgákon, versenyeken, érettségin, rendezvényeken, táborokban, kiránduláson stb. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Tanártársaival és a tanulókkal való kapcsolatában a kulturált érintkezés szabályai érvényesülnek. Segíti a diákmozgalmat, a tanulók szabadidős tevékenységét. Végzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatot: programkészítést, szakköri napló vezetését, stb. Szaktárgytól függetlenül minden tanárnak kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Etikai kötelessége: a tanár köteles megtartani a szolgálati titkot, a közösségi határozatokat, és a nevelési problémákat sem beszélheti ki. Nem élhet vissza a tanuló és a szülő bizonyos függési viszonyával, nem fogadhat el a szokásosnál értékesebb ajándékot, személyes szolgálatot, stb. Bejelentési kötelezettség: lakáscím vagy telefon változása esetén, más munkahelyen való munkavállalás esetén. Más munkahelyen főfoglalkozású, és az iskolában megbízási jogviszony alapján foglalkoztatott és óraadó tanárnak is ismernie kell a legfontosabb iskolai dokumentumokat, a működési szabályzatot, meg kell őriznie a hivatali titkot. Foglalkoztatásának ideje alatt részt vesz a nevelőtestület munkájában. Egyéb tennivalók: a tanítás előkészítése; szertár, kabinet gondozása, szakleltározásban való részvétel. Pedagógiai vezetési és szervezési feladatok, amelyeket a pedagógus kijelölés, vagy az igazgatóval való megállapodás alapján külön díjazásért vagy órakedvezményért is elláthat. Megbízások lehetnek: osztályfőnöki, osztályfőnök-helyettesi, diákönkormányzatot segítő tanár, munkavédelmi megbízott, tűzvédelmi megbízott, újság- és rádiófelelőst, stb. A megbízások alapelvei: szaktudás és rátermettség, az arányos terhelés. A megbízás több évre is szólhat, nem megfelelő munkavégzés vagy indokolt kérés esetében a megbízás visszavonható, ill. a megbízott elmarasztalásban részesíthető, a munkakörtől függően felelősségre vonható. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség választja, és az igazgató bízza meg lehetőleg három évre.
6.2.3 Pedagógusok megbízáson, megállapodáson alapuló tevékenysége
6.2.3.1
Osztályfőnöki munka: Feladata: a diákok személyiségének nevelése, formálása keresztyén elvek alapján, az osztályban tanító pedagógusok nevelő-oktató munkájának koordinálása. A szülők folyamatos tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről, hiányzásáról. Fegyelmező beszélgetések és fegyelmi tárgyalások kezdeményezése, a diákszociális juttatások (segélyek, tankönyvtámogatás, ebédkedvezmény, stb.) előkészítése és ellenőrzése. Munkájáért a rendeletben megadott mindenkori pótlékalap, igazgató által meghatározott százalékában részesül.
13
6.2.3.2
Osztályfőnök-helyettesi tevékenység: Feladata: az osztályfőnöki munka segítése, illetve az osztályfőnök távollétében feladatainak elvégzése.
6.2.3.3
Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő: A gimnázium gyermek –és ifjúságvédelmi felügyelője teljes jogú tagja a tantestületnek, s a jogszabályban meghatározott feladatainak elvégzését, intézkedési tervének végrehajtását az igazgatónál kezdeményezheti. Feladata: az iskolai ifjúságvédelmi munka tervezése, szervezése és végrehajtása. A veszélyeztetett és állami gondozott tanulókkal való kiemelt foglalkozás (megelőző intézkedések, segélyezések, stb.). Fegyelmi tárgyalásokon való részvétel. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Kormányhivatallal, a jegyzőkkel és a gyámhatósággal. -
Felméri a veszélyeztetett diákokat minden osztályban, tájékoztatja a tantestületet, a diákokat és a szülőket a gyermekvédelmi szolgáltatásokról, látogatja az arra rászorult családokat, tájékoztatja az érintett tanárokat, szülőket a szükséges gyermekvédelmi intézkedések lehetőségeiről, azok eredményeiről, szükség esetén kezdeményezi az illetékes önkormányzatnál az arra rászorulók számára a szociális támogatást.
6.2.3.4
Szertáros: Feladata: a szertárhoz tartozó leltári anyagok rendezése, karbantartása, fejlesztési és selejtezési tervnek egyeztetése a munkaközösség-vezetővel. Felelősségvállalási nyilatkozatra kötelezett.
6.2.3.5
Szaktanterem felelős: Feladata: a szaktanterem leltári anyagainak folyamatos karbantartása, a szaktantermi oktatás feltételeinek biztosítása. Fejlesztési és selejtezési tervek készítése és egyeztetése a munkaközösségvezetővel. 6.2.3.6
A diákönkormányzatot segítő tanár A diákönkormányzat javaslatára az igazgató bízza meg. Feladata: a diákönkormányzat, az iskolavezetés és a tantestület közötti kapcsolattartás.
6.2.3.7
A vallástanár A gimnázium vallástanára lehet, akinek a jogszabályban előírt végzettsége, van. A vallástanár teljes jogú tagja a tantestületnek, felette a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja, de alkalmazásához és felmentéséhez az igazgatótanács hozzájárulása szükséges.
6.2.4
-
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, a beszámolási kötelezettség A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségekre: az alábbi véleményezési jogokat: a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására vonatkozó, a felvételi követelmények meghatározásában biztosított véleményezési jogosultságát. 14
A szakmai munkaközösségek évenként írásbeli beszámolót készítenek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységükről. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogát fegyelmi bizottságra ruházza. 6.2.4.1
A szakmai munkaközösség A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai munkaközösségek működhetnek. A szakmai munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható szakok oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja az 5 főt. A gimnázium szakmai munkaközösségei az alábbiak: Osztályfőnöki, humán, reál-természettudományos, idegen nyelvi. A reáltermészettudományos munkaközösségen belül a matematikatanárok külön munkacsoportot alkotnak. A munkacsoport vezetője tartja a kapcsolatot a munkaközösség-vezetővel, beszámolóit neki juttatja el. A munkaközösségek feladatait az iskola pedagógiai programja, illetve annak éves konkretizálása, a munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak az ellenőrzési munkában, a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók készítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják, akiket tanévenként a munkaközösség tagjai javasolnak, és az igazgató bíz meg. A szakmai munkáért, a tantervi lemaradás pótlásáért a munkaközösség-vezetők személyükben is felelősek. Az ellenőrzésben az Igazgatóság munkáját segítik. Feladatuk a munkaközösség munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése, a pályakezdők segítése, óralátogatások. Félévkor és/vagy tanév végén beszámol a munkaközösség-vezető az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Munkájukért pótlék illeti meg őket.
-
-
-
A munkaközösség döntési jogköre: évente meghatározza és elfogadja munkatervét, egységes követelményrendszerét. Figyelembe veszi a külső szakmai szervezetek által szervezett pedagógiai és szakmai programokat, valamint a kompetenciamérések és a vizsgák eredményeit. A munkatervet az éves munkatervben meghatározott szerinti időpontig be kell nyújtani az intézmény vezetőjének. dönt a versenyek programjáról, megszervezéséről és lebonyolításuk módjáról dönt a munkaközösségen belüli feladatok egyenletes elosztásáról az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében figyelemmel kíséri az adott tantárgy, tantárgycsoport oktatásának eredményességét évfolyamszintű felmérések szervezéséről A munkaközösség véleményezési és javaslattevő jogköre: javaslatot tesz a differenciált képzési formák indítására (kezdő és haladó csoportok, emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok) és a tanulók csoportba sorolásának elveire véleményével és javaslatával segíti a szaktanárok döntését a tankönyvek választásában, alkalmazásában javaslatot tesz kiegészítő szaktárgyi programokra, taneszközökre, különféle tanulmányi segédletekre és módszerekre javaslatot tesz az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására, véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra az osztályfőnöki munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre, 15
amelyekben a diákönkormányzatnak döntési hatásköre van véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre - elfogadás előtt véleményezi a Pedagógia Programot és továbbképzési programot - javaslatot tesz a felvételi követelmények meghatározásához - javaslatot tesz a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához Kapcsolatot tartanak a református iskolák szakmai munkaközösségeivel. Részt vesznek azok szakmai munkájában (pl. szaktárgyi versenyek szervezésében, megrendezésében való közreműködés), továbbképzéseken. -
6.2.5
A nevelő-és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztensek, a könyvtáros, a gyermek-és ifjúságvédelmi felügyelő és a rendszergazda közvetlenül az igazgató irányítása alatt dolgozik. A laboráns munkáját a reál-természettudományos munkaközösség- vezető irányítja.
6.2.6 Technikai dolgozók A technikai dolgozók a gazdasági igazgatóhelyettes alá tartoznak. A gazdasági igazgatóhelyettes a közvetlen irányítással megbízhatja más beosztottját. Az egyes technikai dolgozók munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.
6.2.7 Szülők közössége Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, ill. kötelességeik teljesítése érdekében Szülőtanács működik. Az iskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: - döntési joga van saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról - egyetértési jogot gyakorol a kirándulások megszervezésénél, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásánál - véleményezési és egyetértési joga van a köznevelési törvényben és az EMMI -rendeletben meghatározott kérdésekben. 6.2.7.1
Osztályok szülői munkaközössége: Munkájukat az osztályfőnökök segítségével végzik, véleményüket, állásfoglalásukat a választott Szülői Tanács elnöke vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 6.2.7.2
Intézményi Szülőtanács Tagjait az osztály SZMK választják, évfolyamonként egyet. Feladata a legfelsőbb szintű kapcsolattartás az iskola vezetőségével, az intézmény igazgatójával. Elnöke közvetlenül tart kapcsolatot az iskola igazgatójával. Tanévenként legalább két alkalommal hívja össze az igazgató azzal a céllal, hogy tájékoztassa a szülők közösségét az intézmény munkájáról és feladatairól.
6.2.8 Tanulók közössége 6.2.8.1
A tanulók felvétele és mentesítése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az intézmény a felvételre jelentkezőnél érdeklődik a hitbeli elkötelezettségéről. Két, azonos képességű diák közül az elkötelezett református vagy protestáns családi hátterű tanulót veszi fel. Református 16
intézmény tanulója nem lehet, aki nem veti alá magát a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvényében foglaltaknak. Felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. A református gimnáziumba felvett tanuló tanulmányai megkezdése előtt fogadalmat tesz. Az iskola magasabb évfolyamára különbözeti vizsga alapján kerülhet a tanuló. A tanuló felvételéről a tankötelezettség, illetve a továbbtanulás szabályozása szerint kell eljárni. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a fennálló jogszabályok alapján, illetve szükség szerint az Ember Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága véleménye alapján az igazgató dönt. Idegen nyelvórák alóli felmentéséről, egyes tantárgyak, vagy tantárgyi részek osztályzatokkal történő értékelés alóli felmentésről, az érettségi vizsgán alkalmazandó mentességekről a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, az igazgató dönt. 6.2.8.1.1 A tanuló felvétele a kollégiumba: A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani az iskola igazgatójának. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A kollégiumi ellátás ingyenes. A kollégiumi felvétel szempontjait a Házirend tartalmazza. 6.2.8.2
Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök munkáját munkaköri leírás alapján végzi. 6.2.8.3
Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkört szervezhet a tanuló, a pedagógus. Megalakulásához 12 tanuló nyilatkozata szükséges. Felkért pedagógus védnökség vállalása esetén működik. Megalakulásának feltétele az igazgató engedélye. 6.2.8.4
Iskolai diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletét diákönkormányzat útján látják el, az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskola legmagasabb szintű diák-önkormányzati testülete. Működési feltételeit az iskola vezetése biztosítja (helyiség, számítógép, eszközök előzetes egyeztetés alapján). A DÖK elnöke állandó meghívottja a diákságot érintő ügyek megvitatásakor az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezleteknek. Saját SZMSZ-e alapján dolgozik, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. 6.2.8.5
Diákközgyűlés Az iskolai diákmozgalom és a nevelőtestülettel való kapcsolattartás legfelső fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott vagy delegált küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon minden tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Évente legalább egy alkalommal kerül megrendezésre a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából a házirendben foglaltak alapján.
17
7.
A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
7.1.
Igazgatóság és nevelőtestület kapcsolattartásának fórumai
- igazgatósági ülések, - értekezletek, - megbeszélések. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriba elhelyezett hirdetőtáblán, valamint Enaplón keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a munkaközösség vezetőjén keresztül közölhetik az igazgatósággal.
7.1.1 Nevelőtestületi értekezletek formái: az értekezletek időpontja általában hétfő, ill. az éves munkatervben meghatározott idő. -
alakuló – a tantestület tagjainak számbavétele tanévnyitó félévi osztályozó félévi tantestületi év végi osztályozó tanévzáró nevelési rendkívüli
Tanévnyitó értekezlet Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját és tájékoztatást nyújt a következő félév kiemelkedő feladatairól. Időpontját a tanév rendje szerint a Munkaterv tartalmazza. Tanévzáró értekezlet A tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat.
18
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha - az igazgató kezdeményezi - a szülőtanács, az érdekképviseleti szervek, kezdeményezi, és azzal a nevelőtestület egyetért - a nevelőtestület legalább egyharmada javasolja.
az
iskolai
diákönkormányzat
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról az igazgató intézkedik. Fontos, aktuális kérdések megbeszéléséhez a tanítási órák közti szünetek is felhasználhatók.
7.1.2 A Nevelőtestület határozatképessége: A Nevelőtestület határozatképes, ha nevelőtestület tagjainak 2/3-a jelen van. A határozatuk jogerős, ha a határozatképes testület jelenlévő tagjainak legalább 50%-a és egy fője támogatja azt.
7.1.3 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: -
-
7.2.
A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagja betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten.
Nevelők-tanulók
A tanulókat az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a hirdetőtáblán, a hétfői áhítat után élőszóban, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon és a szülői értekezleteken vagy az Enaplón keresztül tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban vagy az E-naplón keresztül tájékoztatniuk kell.
7.3.
Nevelők-szülők A szülők tájékoztatásának formái: - Az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezlet, fogadóóra). - Szülői értekezlet - Az osztályok szülői közössége számára az értekezletet az osztályfőnök tartja. A tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. - Az iskola a tanév során 2 értekezletet tart. - Szülői fogadóóra 19
-
-
-
-
Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 2 alkalommal tart fogadóórát a szülők részére. Rendszeres tájékoztatás az elektronikus naplón keresztül, illetve személyesen. Az oktatással kapcsolatos valamennyi dokumentumot (haladási és osztályozó naplók, tanórán kívüli tevékenységek naplója, tanulók ellenőrzője és üzenő füzete) az (SAS fantázianévvel ellátott) elektronikus Iskolai Adminisztrációs Rendszerben végezzük. E rendszer használatát és szerzői jogainak tisztaságát a rendszer fejlesztőivel szerződésben rögzítettük. Az Iskolai Adminisztrációs Rendszer hozzáférhető mindenki számára, aki iskolánkkal jogviszonyban van (pedagógus, adminisztratív dolgozó, tanulók és szüleik). A hozzáférés területeit illetékesség szerint korlátoztuk. A pedagógusok hozzáférnek az általuk tanított tanulók haladási és osztályozónaplójához, az osztályfőnök az osztálya tanulóinak adataihoz és hiányzásának dokumentálásához, a tanulók és szüleik pedig a tanuló saját adataihoz, illetve saját haladási naplójához és osztályozó rovatához. A hozzáférés jelszóval biztosított. A szülők és a tanulók – a rendszer bevezetését követően – a beiratkozáskor kapnak hozzáférést. A rendszer működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. A rendszerben tárolt adatokról kétnaponta mentés készül elektronikus formában, amelyet a szerverszobában és a szerverszobától különböző helyiségben is tárolunk. A mentéseket havonta DVD-re írjuk, amelyet az irattárban tárolunk. Tanév végén az elektronikus formában tárolt adatokat kinyomtatjuk (haladási és osztályozó naplók) és a naplókezelés szabályainak megfelelően kezeljük. Az alsó tagozaton (5-8. évfolyamon) valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében is feltüntetni.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezlet - fogadóórák - nyílt tanítási napok - írásbeli tájékoztató Szülői értekezletek, fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők és más érdeklődők számára az iskola alapdokumentumainak egy példánya megtekinthető az iskolatitkárnál, az iskola könyvtárában: Pedagógiai Program (nevelési program és helyi tanterv) - SZMSZ - Házirend Szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról az általános igazgatóhelyettestől az iskolai munkatervben meghatározott tanári fogadóórán kérhetnek.
7.3.1 A kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás rendje A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok vezetőjükkel együtt fontosnak tartják a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást, melynek formái: - tanév elején szülői értekezlet tartása - szorgalmi időben telefonon értesítés, konzultáció - indokolt esetekben levél küldése a szülőnek - személyes beszélgetés
20
7.4.
Diákönkormányzati szerv, a diákképviselő közötti kapcsolattartás
Havi rendszerességgel, előre egyeztetett időpontban, évfolyamonként 1-1 fő, valamint a kollégium képviseletében 1 fő vesz részt a megbeszélésen.
7.4.1 Diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás: Rendszeresen részt vesz minden olyan értekezleten, megbeszélésen, ahol a diákokat érintő kérdésekről döntenek.
7.4.2 Diákönkormányzati szerv valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás: Az igazgató a diákönkormányzat képviselőit bevonja azon tervezetek előkészítési munkáiba, a melyekben a diákönkormányzatnak véleményezési joga van. A tanulói véleménynyilvánítás és tájékoztatásának legfőbb fóruma a diákközgyűlés. Diákközgyűlést évente legalább egyszer kell rendezni, időpontját az éves munkaterv rögzíti. Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat képviselője közösen állapítja meg. Az iskolavezetés a diákokat az őket érintő aktuális kérdésekről az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár útján tájékoztatja. Bizonyos esetekben hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk a diákokat. A tájékoztatás eszköze az iskolaújság vagy az iskola honlapja is. A DÖK ülésein felmerült kérdésekről a DÖK képviselője személyesen vagy a DÖK munkáját segítő pedagógus útján tájékoztatja az iskolavezetést. A DÖK éves programját a nevelőtestület tájékoztatása után – az igazgató hagyja jóvá.
8.
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATA
Az iskolai működése érdekében az iskola igazgatósága különböző intézményekkel, szervezetekkel tart fenn kapcsolatot. - Magyarországi Református Egyház Budapest-Északi Református Egyházmegyéje - a területileg illetékes Kormányhivatal - az iskolát támogató alapítványok: Alapítvány a Lónyay Utcai Református Gimnáziumért; Alma Mater Lónyay Alapítvány - Budapesti Öregdiákok Török Pál Egyesülete - a budapesti, ill. Budapest vonzáskörzetében levő általános iskolák Református Pedagógiai Intézet Ferencvárosi Önkormányzat - az iskola számára szolgáltatást nyújtó szervezetek (pl.: vagyonvédelem, építkezés stb.) - a gyermekvédelem és gyermekjóléti szolgálatok területi intézményei - a helyi társadalmi szervezetek - testvériskolák: cserelátogatások - Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
21
9.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
A tanév rendjét az oktatásért felelős államtitkár és a Magyarországi Református Egyház rendelkezései alapján a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg, amitől az iskolavezetés indokolt esetben eltérhet. Az ebben engedélyezett tanítás nélküli napok felhasználásáról a tanévnyitó értekezleten a tantestület dönt az iskolai diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével.
A szorgalmi időszak ünnepélyes tanévnyitó istentisztelettel kezdődik, és tanévzáró istentisztelettel fejeződik be. Az iskola a munkáját saját Pedagógiai Programja, valamint ennek végrehajtására készült éves Munkaterve alapján végzi. Az éves Munkaterv a Pedagógiai Programra épül. A Munkatervre a tanév végén a munkaközösségek vezető testülete, az iskola szülői és diák képviseleti szervei javaslatot tesznek, ez egészül ki az iskolavezetés és a felügyeleti szervek ellenőrzési tapasztalataival. Ezek alapján az iskolavezetés készíti el az éves Munkatervet. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ezt jóváhagyásra a tantestület elé terjeszti. A tanítási órák rendjét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A szorgalmi idő előkészítése augusztus második felében történik. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti-, beszámoltató- és javító vizsgát.
9.1.
Heti munkarend
A tanítási rend a hétfő reggeli istentisztelettel kezdődik és öt napig tart. A munka heti órarend alapján folyik. 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7:30-16:00 óráig tart nyitva a tanulók számára. Rendezvények esetén az iskola igazgatójának döntése alapján ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. Az iskolában szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon csak az iskola vezetése által engedélyezett programok lehetnek. Vezetők benntartózkodása: A nyitvatartási időben az iskola felelős vezetői közül az egyik az iskolában tartózkodik 7:30-16:00 óráig. A 16:00 óra után tartott sportköri óráért, rendezvényért a rendező tanár felel. 2. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes nevelők, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult a szükséges intézkedések megtételére. Amennyiben a vezetők egyike sem tud az intézményben maradni, a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni a szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.
22
A tanítási órák 45 percesek. A tanórák és az óraközi szünetek rendjét a csengetési rend határozza meg, mely a következő: Rövidített órák esetén:
1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra: 8. óra: 9. óra:
8:00-8:45 8:55-9:40 9:50-10:35 10:50-11:35 11:45-12:30 12:40-13:25 13:50-14:35 14:45-15:30 15:35-16:20
1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra
8:00-8:30 8:40-9:10 9:20-9:50 10:00-10:30 10:40-11:10 11:20-11:50 12:00-12:30
A tanítási órákat órarend szerint kell megtartani, ezeket lerövidíteni, illetve elhagyni, elcserélni, vagy más napra áttenni igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel lehet. 1.
2.
3. 4.
5.
Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A szünetekben a folyosókon, az udvaron, továbbá az ebédeltetés alatt tanári ügyelet működik. A tanuló az épületet tanítási órák ideje alatt nem hagyhatja el, csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére. Írásos kilépési engedélyt csak az osztályfőnök, ill. helyettese, vagy az iskolavezetés tagjai adhatnak. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári szobában történik az adott osztály tanítási napjának végeztével, de legkorábban 13:00 órától 15:00 óráig. Tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szolgál, melyet az igazgató határoz meg és a szülők, nevelők tudomására hoz. Nyári szünetben ügyelet 2 hetente szerdán van 9:00-12:00-ig. A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni az iskolai munkatervvel összhangban: - a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját.
A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.
23
1. A kollégisták fogadásának rendje, napirend: A kollégiumot tanítást megelőző napon 16:00 óráról foglalhatják el a tanulók. A kollégium napirendje: 6:45 ébresztő 6:45 – 7:10 tisztálkodás, szellőztetés, takarítás (szemét összegyűjtése) 7:15 – 7:30 reggeli 7:40 szobaszemle 7:45 indulás az iskolába 8:00 – 13:00 kollégium zárva 13:00 – 15:00 ebéd 15:00 – 16:30 szabad foglalkozás 16:30 – 18:00 szilencium 18:30 – 19:00 szünet 19:00 – 19:30 szilencium 19:30 – 20:00 vacsora 20:30 – 21:30 szabad foglakozások, csoport foglalkozások, engedélyhez kötött esti tanulás 21:30 készülődés a takarodóra 22:00 takarodó, villanyoltás.
9.1.1 Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés Pedagógusok Az iskola éves pedagógiai programja és naptári ütemterve alapján szervezett foglalkozásokon /korrepetálás, vizsga, előkészítő, tábor/ vesznek részt. Szervezett foglalkozások hiányában szabadságot vehetnek ki, vagy heti kötelező óraszámuknak megfelelően egyéb iskolai feladatokra vehetők igénybe.
9.1.2 Szabadság kiadása pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén A szabadság kiadására alapvetően a 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve) rendelkezései a mérvadóak. A 124.§. (2.) pontja alapján a pedagógusok eltérő munkaidő beosztásban dogoznak, ezért szabadságukat a tanítási év rendjéhez igazodóan az őszi, a téli, a tavaszi és nyári szünetben kell kiadni. Különösen indokolt esetben a pedagógus szorgalmi időszakban fizetés nélküli szabadságot kérhet. Kérelmét legalább 15 nappal előbb írásban kell a munkáltatónak benyújtani.
9.1.3 Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés (a munkatervben meghatározott napok) Tanítás nélküli munkanapokon a munkavégzés minden iskolai dolgozó számára kötelező. A mindenkori feladatnak megfelelően elkészített beosztás szerint, illetve, akinek esetlegesen nincs konkrét, az iskola vezetői által definiált feladata, és egyéb feladatait nem az iskolában végzi, az köteles az iskola igazgatójával egyeztetni a munkavégzése helyét, vagy ha szabadságra megy.
24
9.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) szabályozza.
9.2.1 Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés: Heti munkaidőnek megfelelően dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki.
9 .3 .
Az alkalmazottak munkarendje
Az alkalmazottak körét a Nkt. 61.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 66.§. és a 67.§. a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 62.§-a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) 47. 55.§-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a munkaszerződések és a munkaköri leírások tartalmazzák, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) rendelkezéseivel.
10.
AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és a Házirendben megfogalmazottak betartásáért - Az iskola munkanapokon reggel 7:00-20:00 óráig tart nyitva. A tanári felügyelet 16:00 óráig biztosított. Az intézményben 24 órás portaszolgálat működik. - A tanulóknak reggel 7:45 re, illetve minden tanítási órára időben kell megérkezniük. - Az épület helységei kulcsának kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, melyet a mindenkori portaügyeletes füzetbe vezet. - A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével - használhatják. - Az iskola épületébe érkező szülők, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi: Az iskola dolgozói és diákjai érkezéskor és távozáskor kötelesek a beléptető kártyájukat használni. - Az iskolába érkező idegenek belépését az erre célra rendszeresített füzetben kell vezetni, feltüntetve az érkezés és a távozás pontos időpontját. - Az iskola volt dolgozóinak és diákjainak a belépését szintén az erre a célra rendszeresített füzetben kell vezetni, feltüntetve az érkezés és a távozás pontos időpontját. A vendégnek tájékoztatnia kell a portást látogatása céljáról és arról, hogy kit szeretne felkeresni. - A portások kötelesek a látogatókat a titkárságnak jelezni. 25
-
-
-
-
-
A 7:00-16:00 óra között termet bérlő cégek tanfolyamain résztvevők, illetve vizsgázók belépése a cég által előzetesen leadott névsor alapján történik. Az iskolában a dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az idegenek tartózkodási helye az aula, ahol a megnevezett személy fogadja őket. Az egyes helyiségekben, létesítményekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak tanári engedéllyel vihetők más helyiségbe. Visszaszállításukról a foglalkozás után azonnal gondoskodni kell. Az iskola berendezéseit, felszereléseit csak igazgatói engedéllyel lehet elvinni. Az iskola helyiségeit külső igénylőnek külön szerződés alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat nem zavarja. Az igénybe vevő csak a szerződés szerinti időben és helyiségben tartózkodhat. Az iskola helységei magáncélú oktatásra, korrepetálásra nem használhatók. Az üresen álló helyiségeket zárni kell, ezért az ott órát tartó tanár a felelős. A könyvtár nyitvatartási időben fogadja a tanulókat. A délutáni vagy esti rendezvényeket az iskolavezetés engedélyezi megfelelő felnőtt felügyelet mellett. A felügyeletről a rendezvényekért felelős igazgatóhelyettes gondoskodik. A szaktanteremben, számítógépteremben a felszereléseket, műszereket csak szaktanár irányításával lehet használni. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.
26
Kártérítési kötelezettség: Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak meg kell téríteni, melyben a Ptk. előírásai az útmutatók. Az épület helyiségeire vonatkozó kiegészítő szabályok a Házirendben találhatók. Az iskola által működtetett kollégium az intézmény szerves része, az épület egyik folyosószárnyán került kiépítésre, ennek megfelelően működésének szabályozottsága tekintetében érvényesek az iskolai SZMSZ-ben megfogalmazottak.
10.1. Tanórán kívüli foglalkozások 10.1.1 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje: A gimnáziumban az alábbi tanórán kívüli, de a benntartózkodási lehetőségen belül szervezett foglalkozási formák is vannak: bibliakörök, szakkörök, diákkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás stb. A tanórán kívüli foglakozásokért az iskola térítési díjat is kérhet, amelytől a szülő kérésére, az osztályfőnök javaslatára esetenként eltekinthet. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséről a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. A foglalkozásokat általában a tanítási órák után tartják. Iskolavezetői engedéllyel más időpontban is lehet, este vagy hétvégén, ill. tanítási szünetben, és az iskolai Munkatervvel összhangban. A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a tanuló jelentkezése önkéntes, de az egész tanítási évre szól. A tanuló jelentkezése írásban történik, amelyet a szülő is aláír. A foglalkozások helyszínét, időpontját és időtartamát az un. tanórán kívüli órarend rögzíti. Bibliaköröket a diákok és tanárok is szervezhetnek a vezető lelkész és az igazgató felügyelete alatt akár osztály vagy évfolyam szinten is. Ezekre az alkalmakra minden érdeklődő diák jelentkezhet felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A bibliakör helyszíne az imaterem. - Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani, legalább 8 tanuló részvételével. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. - A diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. A diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. A diákköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja kimagasló felkészültségű pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével, legalább 12 résztvevővel. A diákköröknek megalakulásukkor saját SZMSZ-t kell, hogy létrehozzanak, melyben szabályozzák tagdíjukat és gazdálkodásuk rendjét. - Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, de az egész tanítási évre szól. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. Az énekkaros tanuló iskolájáért végzett munkája, a tanuló magatartás, szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is figyelembe vehető. - Tanfolyamokat (pl. ECDL vizsgára felkészítő) az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indíthat. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért évente meghatározott térítési díj fizetendő. Az ECDLvizsga térítésköteles, amelyet a szülőnek kell fizetni. 27
-
-
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálások, felzárkóztatások, versenyfelkészítések a szaktanár által egyeztetett időpontokban történnek. A tanulmányi- és sportversenyekre való felkészüléshez a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók ingyenes szaktanári felkészítést vehetnek igénybe.
10.1.2 A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportszakkörök szakcsoportonként működnek. Az előző tanév végén felmérjük a tanulói igényeket, ez alapján hirdetjük meg szeptemberben a sportköröket. Jelentkezni az osztályfőnököknél, és a testnevelőknél lehet. Pl. a következő sportkörök indulhatnak: Labdarúgás (fiú, lány) Röplabda (fiú, lány) Kosárlabda (fiú, lány) Kézilabda (fiú, lány) Floorball (fiú, lány) Atlétika A sportköri foglalkozások szervezésénél (időkeretek meghatározásánál) az iskolavezetés a köznevelési törvény Nkt. 27.§. (11). bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A sportköröket testnevelő tanárok tartják. Az iskolai sportkörök szervezése, működtetése a testnevelő tanárok feladata. Az iskolai szervezetben ezt a területet a nevelési igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli.
10.1.3 A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok: a tanulói jelentkezés önkéntes a jelentkezés tanév elején történik és egész tanévre szól a felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat a szaktanárok jelölik ki félévi elégtelen eredmény esetén kötelező a korrepetálás a foglalkozások megszervezése, óraszám, vezetője a tantárgyfelosztásban kerül rögzítésre Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítésére a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykirándulás költségeit a szülők fizetik. Nehéz anyagi körülmények között levők kérhetnek alapítványi támogatást. A nevelők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek szorgalmi időben és a nyári szünetben. A szorgalmi időszak alatt szervezett külföldi tanulmányutak, ill. sporttáborok céljára legfeljebb 3 tanítási nap vehető igénybe. Ezen programokon való részvétel feltétele meghatározott tanulmányi eredmény és magatartási jegy. (közismereti tárgyak átlaga: 3,5; magatartás jó. - A tanulmányi versenyek, vetélkedők megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok felelősek. - Tanórán kívüli iskolai rendezvényeket szervezhet bármely tanulói közösség - felnőtt segítségével -, bármely munkaközösség, az iskola könyvtárosa és a diákönkormányzatot segítő tanár. - A rendezvény megszervezéséről a nevelési igazgatóhelyettest a tervezett időpont előtt egy hónappal tájékoztatni kell. A részletes programot a rendezvény előtt két héttel le kell adni. - Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. - A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. A könyvtári SZMSZ és Gyűjtőköri Szabályzat az iskolai SZMSZ 3. sz. melléklete. -
28
11.
AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BELÉPÉSÉNEK ÉS BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE
Az intézménybe idegenek csak – az intézmény rendes nyitvatartási idején belül, személyazonosságuk igazolása után, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után, külön engedéllyel léphetnek be, és tartózkodhatnak az aula kijelölt részén. A portás köteles az intézménybe érkező idegenek nevét, az érkezésének és távozásának időpontját, a látogatás célját (a felkeresni kívánt személy neve) a portakönyvben rögzíteni. Az intézmény minden alkalmazottja, aki idegen érkezésére számít, ezt lehetőleg előzetesen a portán jelentse be, háromnál több vendég együttes érkezése esetén köteles az igazgatónak is előzetesen bejelenteni. Az idegent a meglátogatott alkalmazott az aulában, vagy az üveges teremben fogadhatja. Az intézményvezetéshez, a titkárságra, és a gazdasági irodába érkezőket a portás telefonon jelzi az iskolatitkárnak, vagy az érintett vezetőnek. Az iskola helyiségeit tanfolyamok, vizsgák számára a bérlők kötelesek a résztvevők névsorát és az épületben tartózkodás időpontját a portán leadni. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen: Minden természetes személy, aki nem áll: - alkalmazotti, vagy - egyéb munkavégzésre irányuló, illetve - tanulói jogviszonyban az intézménnyel. Az idegenek közül speciális idegennek minősül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló gondozója, szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő – aki ezen mivoltának kellő igazolása után, a portás vagy más kísérő ellenőrzése nélkül tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén: ezek az intézmény közlekedésre, illetve csoportos rendezvényekre szolgáló helyiségei, aulája, illetve a gyermeke osztályterme. Az egyéb helyiségeket, illetve a nevelőtestület számára kizárólagosan rendelkezésre álló helyiségeket csak az igazgató, illetve a felelős vezető engedélyével látogathatja. Ha a szülő e szabályt megszegi az intézmény bármely alkalmazottja – figyelmeztetés után – jogosult a szülőt az intézmény ezen helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges eljárást kezdeményezni. Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után – az intézmény bármely alkalmazottja jogosult és köteles! Nem vonatkozik a rendelkezés az iskolavezetés vendégeinek fogadására, illetve az igazgató által engedélyezett rendezvényekre és esetekre. Az e pontban foglaltakat indokoltság esetén az igazgató rendezi, kiegészíti, illetve módosítja, igazgatói utasítás formájában.
29
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kollégiumba lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a tanulót kísérő hozzátartozó a kollégiumba érkezéskor és távozáskor a tanuló csomagjainak szállítására szükséges időtartamig, - ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet, - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat a kollégiumban a bentlakó tanuló által meghívott vendég a kollégium házirendjében meghatározott időtartamig és feltételek betartása mellett, - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat a kollégiumban a kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek a házirendben részletezett feltételek és időpontok szerint. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét az iskolában működő portaszolgálat biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza. A kollégium területén (szobák, mellékhelységek, kiszolgáló helységek) engedély nélkül idegen, a kollégiummal jogviszonyban nem álló tanuló nem tartózkodhat.
12.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola és a kollégium pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja, kollégiumi nevelési program szerint előírt) működését - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők.
30
12.1. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: -
a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon az órára történő előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általános tapasztalatokat a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
12.2. Nevelőtestület Testületileg ellenőrzi a működési szabályzat gyakorlati végrehajtását. Szaktanárok Ellenőrzik: - a tanulók részvételét a tanítási órákon, - értékelik a munkájuknak színvonalát a tanítás-tanulás folyamatban, - a füzetek és egyéb oktatási eszközök vezetését tartalmi és formai szempontból, - az ellenőrző könyv folyamatos használatát, - a házirend betartását, a tanulói ügyelet működését. Osztályfőnökök Ellenőrzik: - a tanulók neveltségi szintjét, szorgalmát, részvételét a közösségi életben, - a diákközösségek véleményének figyelembe vételével értékelik a magatartást, a tanuláshoz való viszonyt, 31
- a tanulók mulasztását és az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás folyamatosságát, - a házirend betartását és az osztály tanulói ügyelet működését, Látogathatják a szaktanárok óráit, dokumentációs munkáját (napló, ellenőrző).
12.3. Munkaközösség-vezetők Szakmai munkaközösség-vezetők Ellenőrzik: - a munkaközösség tagjainak szakmai alkalmasságát, pedagógiai, szakmódszertani tevékenységük színvonalát, - a tantervi követelmények feldolgozásának formáit, az elsajátítás színvonalát, a teljesítménymérés gyakoriságát, sokszínűségét, a munkatervben vállalt feladatok végrehajtását, - a pedagógiai dokumentumok elkészítését, használatát - Rendszeresen látogatják a munkaközösség tagjainak óráit. Osztályfőnöki munkaközösség-vezető Ellenőrzi: - az osztályfőnökök nevelőmunkájának tartalmát, folyamatosságát, az osztályfőnöki munka hatékonyságát, - az osztályközösség és az osztályfőnök kapcsolatát, - a mulasztás egységes elbírálását, a szülők tájékoztatásának rendszerességét, - az osztályfőnöki dokumentációt /napló, anyakönyv, ellenőrző/, - Látogathatja az osztályfőnöki órákat.
12.4. Megbízás alapján végzett ellenőrzési tevékenységek Munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott Ellenőrzi: - a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartását
12.5. A kibővített vezetőség Testületileg ellenőrzi a működési szabályzat gyakorlati végrehajtását, a testületileg elfogadott elvek következetes megvalósulását. Értékeli a szakmai és az osztályfőnöki munkaközösségek, valamint a bizottságok munkáját.
32
12.6. Az igazgató által megbízott ellenőrzési tevékenység
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.
12.6.1 Iskolatitkár Ellenőrzi: - az iskola Iratkezelési Szabályzatának megfelelően az irattárat, gondoskodik az iratok szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról, és amivel az igazgató megbízza
12.6.2 Munka-, tűz- és polgári-védelmi megbízott Az intézmény munka- és tűzvédelmi szabályzatának elkészítése, végrehajtásának ellenőrzése. Új dolgozók munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásának és vizsgájának megszervezése és lebonyolítása. Az iskolai polgári védelmi oktatás megszervezése dolgozók és tanulók számára, valamint kapcsolattartás a kerületi Polgári Védelmi Parancsnoksággal.
12.6.3 Gazdasági vezető: Ellenőrzi: - az iskolai munkaközösségek, a tanügyi és gazdasági adminisztráció rendelkezésére álló pénzeszközök, oktatáshoz igényelt anyagok tervszerű és folyamatos felhasználását - az intézmény gazdaságos anyag és energia felhasználását, a fejlesztési tervek célirányos megvalósítását - az intézmény dolgozóinak gazdasági dokumentációját - az irányításával dolgozók munkájának hatékonyságát, színvonalát
12.6.4 Igazgatóhelyettesek: Ellenőrzik a munkaköri leírásuknak megfelelő területeken: - a hozzá tartozó munkaközösségek, az irányításával dolgozó munkatársak pedagógiai tevékenységét, adminisztrációs munkáját, célirányos szakszempontú fejlesztő tevékenységét - a munkaközösség-vezetők, az irányításával dolgozó munkatársak vezetői tevékenységét - szaktanárok tanítási óráit, szakköri előkészítő konzultációs foglalkozásait - a tanórán kívüli tevékenység rendjét, színvonalát - az iskolai dokumentációk elkészítését - a tanulói létszám folyamatos nyilvántartását - az osztályfőnöki munka gyakorlati megvalósítását, adminisztrációs munkát - a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását - vizsgák előkészítését, lebonyolítását - közismereti és szakmai versenyek előkészítését, lebonyolítását 33
13.
VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
Az intézményi védő, óvó szabályzat hatálya kiterjed a gimnáziummal munkaviszonyban álló személyekre (főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásban, részfoglalkozásban alkalmazottakra egyaránt). Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A balesetről felvett jegyzőkönyvek egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak. Az intézményben bekövetkezett tanulóbalesetek esetében az EMMI- rendelet 169.§. szerint kell eljárni.
13.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi és a tűzriadóterv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Kirándulások, túrák előtt. - Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
34
A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A balesetvédelmi oktatásban való részvételt a tanév elején a tanuló aláírásával igazolja. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. A korábban leírt munkaköri átruházás szerinti vezetők az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
13.2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. - E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni, így a baleset, vagy rendkívüli esemény jellegétől függően a szolgálatban levő biztonsági őr, portás, karbantartó vagy konyhai dolgozó, takarító stb. - Szülő értesítése indokolt esetben. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI- Rendelet 169. §. (2). Bekezdése határozza meg.
13.3. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a kollégiumban A kollégiumi nevelők feladata, hogy ellenőrizzék a háztartási gépek megfelelő üzemképes állapotát, haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek a zavartalan és biztonságos működést befolyásolják, és gondoskodjon a tanulók biztonságáról. A nevelő pedagógusok feladata, hogy munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyerekek biztonságára, testi épségére.
35
14.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokások menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, és a belbiztonsági vezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
14.1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők -
elsőrendben átruházott jogkörben: belbiztonsági vezető igazgatóhelyettesek gazdasági vezető
14.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell -
tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. az intézmény fenntartóját, lehetőleg az igazgatón keresztül.
illetve
A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel kell értesíteni (riasztás módja: szaggatott csengő), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
36
Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a belbiztonsági vezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az igazgató vagy helyettesei által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a belbiztonsági vezető a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolnia kell. A gyakorlat megszervezéséért a belbiztonsági vezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
14.3. Intézkedés bombariadó esetén Bombariadó esetén az belbiztonsági vezető, biztonsági őr vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot. Utasítja az iskola portását a bombariadót jelző csengetésre (szaggatott). Az órát tartó tanárok gondoskodnak arról, hogy a tanulók a tűzriadói tervnek megfelelő módon elhagyják az iskola épületét. Az iskola épületén kívül névsorolvasással ellenőrizzék, hogy minden tanuló jelen van-e. A tanárok jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek a létszámellenőrzések eredményét. Az iskola épületébe való visszavonulásra a kerületi rendőrfőkapitányság engedélye alapján az ügyeletes igazgatóhelyettes ad engedélyt. A bombariadó miatt elmaradt órák pótlására az igazgató vagy helyettesei által kijelölt szombaton a megfelelő órarend szerinti tanításra kerül sor. A csoportot kísérő tanár figyelmezteti a tanulókat, hogy táskájukat, kabátjukat, egyéb felszerelésüket magukkal kell vinniük, azokért a bombariadó idején nem mehetnek be az épületbe. Az 5-6. évfolyamokban az év elején az osztályfőnökök a következő szöveget íratják be az ellenőrző könyvekbe: „Ha a tanítás bármely ok miatt az órarendben meghatározott időpont előtt véget ér, gyermekek egyedül hazamehet/nem mehet haza.” Az osztályfőnökök nyilvántartást 37
vezetnek a fenti kérdésre adott válaszokról, a napló „jegyzet” rovatában feltüntetik azon tanulóknak a nevét, akik nem mehetnek egyedül haza.
15.
A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA
Az iskola egészségügyi ellátást a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. biztosítja. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - pálya- és katonai alkalmassági vizsgálatok végzése, - a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése, - tüdőszűrés megszervezése, - a fogászati szűrés és kezelés az iskolán kívüli rendelőben, osztályonként történik. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítási időt a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az időpontokat az éves munkaterv rögzíti. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése.
16. -
-
AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA
Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, IMIP, Házirend az igazgató titkárságán, az iskolai könyvtárban kerülnek elhelyezésre, és az intézmény honlapján olvasható. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők felügyelet mellett. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató helyettesei adnak.
38
17.
REKLÁMTEVÉKENYSÉG
Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: 1) A nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézményi használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: - a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, - a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, - az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, - a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (pl.: a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése). 2) Az intézményben hirdetéseket, plakátokat, reklámokat csak az iskolavezetés engedélyével lehet kitenni (a tanárok hivatalos szervezésében zajló eseményekre vonatkozóak kivételével). Az osztályokban levő plakátokért, feliratokért az osztályfőnök felel.
18.
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
18.1. A hagyományok célja - a jó közösségi élet kialakítása, - a közösségek közötti kapcsolat, - az egymásra figyelés erősítése, - a rászorulók segítése, - megőrizzék és öregbítsék az iskola hírnevét, - járuljanak hozzá az egészséges versenyszellem kialakításához, - fórumot teremtsenek a kiemelkedő teljesítmények bemutatására, - teret adjanak a tanulói kezdeményezéseknek, - segítsék a kulturált szórakozás elsajátítását, - kössék a tanulókat érzelmileg az iskolához Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése, az alkalmazotti és gyerekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek (március 15; október 6., október 23.;) megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyítik. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A hagyományok éves programját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét előrelátható idejét az éves munkatervek tartalmazzák. Az egyházi ünnepek, csendesnapok megtartása a tanulók hitéletének mélyítését szolgálják.
39
Iskolai élettel kapcsolatos ünnepélyek: - tanévnyitó ünnepély - tanévzáró ünnepély - ballagás - szalagavató Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek: - Megemlékezés az Aradi vértanúkról (október 6.). - Megemlékezés az 1956-os forradalomról (október 23.). Megjelenés a tanulóknak ünnepi ruhában. - Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól (február 25.) - Megemlékezés március 15-ről. - A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) - Nemzeti összetartozás napja (június 4.) Minden, az iskola által szervezett ünnepélyen, megemlékezésen a tanulóknak kötelező az előírt ünnepi öltözet viselése. Kulturális rendezvények: - Iskolai diáknapok - Diákbál - Közös színház-, hangverseny- és operalátogatások - Klubdélutánok (egy vagy két osztály, illetve egy-egy évfolyam rendezésében) - Egyéb aktuális rendezvények
18.2. Hitélettel, ünnepélyekkel és hagyományápolással kapcsolatos feladatok A feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv ütemezi be, melyet indokolt esetben az iskolavezetés megváltoztathat. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű hitéleti alkalmakon, ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő, és gondozott öltözékben.
40
18.3. Intézményünk jelképei
Intézményi zászló leírása: fehér selyemzászló körbe arany bojttal, közepén a színes eredeti címer, felirat arany betűkkel: Lónyay Utcai Református Gimnázium Intézményi jelvény leírása: a jelvény az intézmény jelképével díszített kitűző, melyet minden tanuló megvásárol a beiratkozáskor. Kötelező viselet: a hétköznapokon az iskola területén, tanítási idő alatt kötelező a köpeny viselése, amelynek készíttetési költségeit a szülő fedezi. A köpeny ép állapotban tartása, javítása a tanuló és a szülő feladata és felelőssége. Amennyiben a köpeny javíthatatlanul megrongálódott, vagy elveszett a szülő köteles újat vásárolni, évente akár többször is.
19.
A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETSZABÁLYAI
A fegyelmi felelősség kötelezettségszegés nyomán keletkezik, nevezetesen a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség vétkes, súlyos megszegése miatt. Szankciója a fegyelmi büntetés. (A tanuló fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat a Nkt. 58.§ és az EMMI-rendelet 55.§, a fegyelmi eljárás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az EMMI-rendelet 56.-60. §. Tartalmazza.)
20.
ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA
A tanítási év végén kinyomtatott, az intézmény körbélyegzőjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített E-naplót összefűzve az iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelőem kell tárolni.
41
21.
PEDAGÓGUSOK HASZNÁLATÁBA KERÜLŐ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK
Az iskola pedagógusai – alkalmazásuk időtartamára – munkavégzésükhöz leltári számmal ellátott laptopot vagy notebook-ot kapnak személyes használatra. Az átvétel tényét. A munkaviszony megszűnésekor az eszközt a gazdasági irodán kell leadni .
22.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Lásd Mellékletben.
23.
A FENNTARTÓ EGYHÁZ TANÍTÁSAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ VISELKEDÉSI ÉS MEGJELENÉSI SZABÁLYOK
Az egyházi fenntartású iskolák a tanulókra és a pedagógusokra egyaránt az egyház tanításaival összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket és hitéleti tevékenységgel kapcsolatos szabályokat írhatnak elő. (Nkt.32.§(1) f.) Ilyen elvárás és kötelesség minden tanuló számára az iskola által évente legalább kétszer szervezett osztályszintű gyülekezetlátogatás. Illetve a tanuló saját gyülekezetének alkalmain (istentisztelet, mise, ifjúsági bibliaóra, konfirmációra, bérmálásra előkészítő, stb.) történő rendszeres részvétel (havonta legalább két alkalommal), melyet a tanítási év végén a lelkész igazol Református tanulóink számára heti 2, órarendbe épített hittanóra van; más vallású tanulóink számára katolikus, ill. evangélikus hittanórákat biztosítunk a külső hitoktatók által megjelölt időpontban. .A katolikus és evangélikus tanulók számára a református hittanórákon való részvétel nem kötelező, de ajánlott. Az iskola egyéb egyházi alkalmain a részvétel minden tanuló számára kötelező. (Hétfő reggel áhítat, csendes napok, stb.) Az áhítaton és istentiszteleteken az énekeskönyv használata kötelező. Az adventi, a karácsonyi és a nagyheti csendesnapon ünneplő ruha viselése kötelező. A nevelőtestület minden tagjának kötelező a részvétel a hétfő reggeli áhítatokon, a templomi istentiszteleteken, a csendes napokon. Az énekeskönyv használata és az alkalmakhoz illő ünneplő öltözet a tanárok számára is kötelező. A nevelőtestület tagjaitól is elvárás, hogy saját gyülekezetük gyülekezeti alkalmain, valamint az iskolába kirendelt spirituális lelkész által tartott tanári együttléteken rendszeresen részt vegyenek. A fenti kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható. (Nkt. 32.§.(1)g.)
42
24.
KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT
Az Nkt. 6.§.(4) és 97.§.(2), valamint az EMMI- rendelet 133.§. (1.-9.) alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítésének igazolása. A közösségi szolgálat „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálat ideje 50 óra, amelyen belül legfeljebb ötórás felkészítő, majd ötórás záró órán kell részt vennie a tanulónak. Egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. A közösségi szolgálat alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint 3 tanévre arányosan elosztva kell megszervezni. Iskolai szinten az igazgató által kijelölt pedagógus koordinálja a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. Az osztályfőnök feladata a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban nyilvántartani és folyamatosan vezetni a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki. A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A tanuló köteles részt venni a felkésztő és záró foglalkozáson. A szolgálat ideje alatt a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
25.
A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL
1. A tanulói tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás rendjét a 16/2013. (II.28.) EMMI – rendelet írja elő. 2. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, vagy normatív kedvezményre. Belépő új osztályok esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A kedvezményeket a rendelet által meghatározott igénylőlapon kell kérni; az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. 3. A köznevelési törvény 46.§. (5.) bekezdése; valamint a tankönyvtörvény 8.§. (4.) bekezdése határozza meg, kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. 4. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot; majd minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét. 5. A tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja. 6. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet megkívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani. 7. A rendelet értelmében az iskola tanárai csak olyan tankönyvet rendelhetnek, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken.
43
26.
EGYÉB
Felmentést jelent valamely tárgy óráinak látogatása alól az adott tárgyból tett előrehozott érettségi vizsga. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. Azonban nagyon ajánlott, hogy különösen hittanból, idegen nyelvből, testnevelésből (a többi készségtárgyból) továbbra is részt vegyenek a tanórákon. A tanórán való részvételt az igazgatóhoz benyújtott kérelemben lehet igényelni. A kérelmet a szülőnek az igazgatóhoz kell benyújtania, és a bizonyítvány másolatát (amennyiben nem a gimnáziumban tett érettségi vizsgát) is mellékelni kell. (Állami nyelvvizsga bizonyítvány alapján nem lehet kérni a felmentést a nyelvórákról.) A tanuló megjelenése kötelező az iskola által szervezett minden rendezvényen (pl. kirándulás, erdei iskola, gyülekezetlátogatás, színház, opera, hangverseny stb.). Hiányzását a tanuló – az adott évfolyam heti óraszámának egy napra eső matematikai átlaga - köteles igazolni. Családlátogatás szükség szerint, de súlyos esetekben kötelező, ez utóbbi esetben az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel közösen látogat. Óralátogatást a tantestület tagjai az igazgatónak tett bejelentés nélkül végezhetnek, külső óralátogatót viszont előzetesen be kell jelenteni az igazgatónak. A beérkező és a kimenő iratokat iktatni kell, rá kell vezetni az ügyirat érkezési idejét, témáját. Amennyiben az ügyirat intézkedést igényel, szükséges rávezetni a felelős nevét és a határidőt. A gazdasági vezető az eszközfejlesztési beszerzések előtt konzultál a munkaközösség-vezetők testületével. Az intézményben csak olyan plakát, vagy reklám tehető ki, amit az igazgatóság engedélyez, s ennek jeleként az iskola körpecsétjével ellátja a hirdetményt. A reklámok az aulában, az erre a célra kijelölt faliújságra kerülhetnek. Amennyiben a tanuló, a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével olyan dolgot állít elő, amelynek értékesítéséből, hasznosításából az iskola bevételre tesz szert, a haszonból a tanulót az általa befektetett érték arányában illeti meg jövedelem.
Munkakör átadás-átvétel szabályai Távozó tanár a könyvtári könyveket a könyvtárosnak leadja. A tanügyi dokumentumokat a megfelelő munkaközösség-vezetőnek adja át. Amennyiben a pedagógus év közben távozik, a tanítás folyamatosságához tartozó minden dokumentumot (tanterv, dolgozatok, osztályzatok) át kell adnia. Az információszolgáltatás szabályai A nevelőtestület az igazgató által tartott értekezleteken, röpgyűléseken, valamint a tanári szobában található faliújságról értesül az új információkról. A munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek is közölhetik az új tudnivalókat az igazgatóval egyeztetve. A diákok az osztályfőnöki órákon, vagy a DÖK-ön keresztül értesülnek az őket érintő kérdésekről, feladatokról. A szülők a szülői értekezleteken, az ellenőrző, az E-napló által, és az SZMK útján jutnak információkhoz. 44
45
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása a nevelőtestület elfogadásával, a szülőtanács és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: az igazgató. Mellékletek: Könyvtári SZMSZ, Gyűjtőköri Szabályzat Budapest, 2013. március
…………………………………… Bódyné Enese Laura igazgató
46
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ELFOGADÓ HATÁROZAT A 2011. évi CXC. törvény 25.§. (4). bekezdése szerint az SZMSZ módosításához a Szülőtanács és a Diákönkormányzat véleményét kikértük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium SZMSZ-ét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: _______________________ a nevelőtestület képviselője Budapest, 2013. március 25.
A 2011. évi CXC. törvény 25.§. (4). bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium módosított SZMSZ-ét véleményeztük, annak tartalmával egyetértünk. A Szülőtanács nevében: _______________________ Szülőtanács elnöke Budapest, 2013. március 25. A 2011. évi CXC. törvény 25.§. (4). bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium módosított SZMSZ-ét véleményeztük, annak tartalmával egyetértünk. A Diákönkormányzat nevében: ________________________ Diákönkormányzat elnöke Budapest, 2013. március 25. JÓVÁHAGYÁS A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium módosított SZMSZ-ét az EMT 23/2013. (III. 19.) határozata alapján jóváhagyjuk. A fenntartó nevében: ________________________ a fenntartó képviselője Budapest, 2013. 47
