Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Tel/fax: 52/316-268 OM: 030871
FARAGÓ UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Tar t a l o m j e g y z é k I.
Bevezetés, általános rendelkezések ……………………………………..3
II.
Az intézmény általános jellemzői ……………………………………….7
III.
Az intézmény felépítése ………………………………………………...11
IV.
Az intézmény vezetése ………………………………………………….11
V.
Az intézmény működésének általános szabályai ………………………..14
VI.
Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók ……………...15
VII. Az intézmény működési rendje …………………………………………19 VIII. Az intézmény munkarendje……………………………………………...20 IX.
Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje .23
X.
Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek…………29
XI.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ……35
XII. Az óvodai ünnepek hagyományok ápolása ……………………………..37 XIII. Óvó-védő rendszabályok ……………………………………………….38 XIV. Záró rendelkezések ……………………………………………………..41 XV. Nyilatkozatok Záradék Függelék
2
I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (IV. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok (Munka Törvénykönyve) alapján a Faragó Utcai Óvoda szervezetének felépítését, belső, külső kapcsolataira vonatkozó szabályait a jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1.
A Szabályzat célja:
A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza a Faragó Utcai Óvoda szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, annak érdekében, hogy a Ktv., és az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen, illetve garantálja az intézményi működés demokratikus rendjét. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, elfogadása, jóváhagyása Területi hatálya: az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelési idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Személyi hatálya: Szervezeti és működési szabályzat és mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Időbeni hatálya: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló eseményekre, programokra, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. A Faragó Utcai Óvoda szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az óvoda vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának- Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, illetve a nevelőtestület vagy a szülői közösség vezetői erre javaslatot tesznek. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény ezt megelőző szervezeti és működési szabályzata. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, illetve a nevelőtestület vagy a szülői közösség vezetői erre javaslatot tesznek. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 3
3. A szervezeti és működési szabályzat jogi alapja Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. Az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20.§-a, amely szabályozza a szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemeit: (1)A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait - e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell • a költségvetési szerv létrahozásáról szóló jogszabályra, határozatra való hivatkozás: Megtalálható az alapító okiratban, amely az SZMSZ függelékét képezi •
a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás időpontját: Megtalálható az alapító okiratban, amely az SZMSZ függelékét képezi
•
az ellátandó és szakfeladat szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését: Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytatunk az óvodában.
•
azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amely felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol: A pénzügy-gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti.
•
a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek megnevezését, engedélyezet létszámát, feladatait és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A Faragó Utcai Óvoda engedélyezet létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetés rendelete határozza meg. •
a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a jogi személyiségű szervezeti egység szervezetéről, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultakról, és a működés rendjéről. Jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, illetve a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket írhat elő, illetve annak gyakorlását ellenjegyzéshez kötheti.
•
a nem jogi személyiségű szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el: A Faragó Utcai Óvodában nincs ilyen személy.
•
a szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, 4
• •
a költségvetési szerv szervezeti ábráját, külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, • az irányító szerv által, a jogszabályban foglaltak szerint, a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását: A Faragó Utcai Óvodában nincs költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv.
A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). (32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 18. § (2) bekezdés) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. Egyéb Az intézmény alapító okirata A Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja Az intézményi működési alapdokumentumai és azok nyilvánossága A törvényes működést az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban alapdokumentumok határozzák meg.
álló
-
Alaptó okirat: amely az SZMSZ függelékét képezi Az alapító okirat tartalmazza az óvoda nevét, székhelyét, feladatait, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
5
Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza: ο Az óvodai nevelés alapelveit. ο Az óvodai nevelés célját, feladatait. ο Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, differenciált fejlesztését. ο A sajátos nevelés igényű gyermekek integrál óvodai nevelésének segítését, iskolai előkészítésének céljait, fejlesztésének módjait. ο Szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. ο A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. ο Az óvoda ünnepeit, hagyományait. ο A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. Éves pedagógiai munkaterv Az óvoda hivatalos feladatsora, amely az óvodai célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai tervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Tartalmazza: ο a helyzetképet, ο a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, ο a programtervet, amely az alább pontokra terjed ki: ο a HNP nevelési évre lebontott feladatai, ο minőségfejlesztés feladati, ο humánerő fejlesztésének feladatai, ο felelősi rendszer, ο ünnepek, programok időkeretei, ο kapcsolattartási formákra, ο szakmai programokra, ο a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek jellegére, idejére, ο a tárgyi erőforrások fejlesztési feladataira, ο az ellenőrzés, értékelés ütemezésére, a nevelési év rendjére, ο a vezető és alkalmazottak munkaidő beosztására, ο az óvodai szünetek időpontjaira, ο a nevelésnélküli munkanapok időpontjaira, felhasználására. Érvényes szervezeti és működési szabályzat és függelékei: tartalmazza az óvoda szervezeti felépítését, jellemzőit. Meghatározza az óvoda működésének belső rendjét, belső és külső kapcsolatait az óvoda jogszerű és zavartalan működésének biztosítása érdekében. Közalkalmazotti Szabályzat Kétoldalú megállapodás, melyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá (óvodavezető, közalkalmazotti tanács elnöke, szakszervezeti főbizalmi). Tartalmazza: az óvodavezető, valamint a közalkalmazotti tanács együttműködését, illetve annak szabályait. Rögzíti: ο az együttműködés elveit és célját, ο a KT kapcsolatrendszerét, ο a KT elnökének és tagjainak jogosítványait, ο a KT működésének szabályait, ο a KT és az óvodavezető kötelezettségeit. 6
Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) Az önkormányzati minőségirányítási programmal összhangban szabályozza az óvoda minőségelvű, minőségirányú működését. Tartalmazza: ο az önkormányzati minőségirányítási programnak az óvodára vonatkozó feladatait, ο az óvoda minőségpolitikáját, ο az óvoda minőségfejlesztő rendszerét, ο az óvoda irányított önértékelési rendszerét, ο az alkalmazottak teljesítményértékelésének rendszerét. Házirend Tartalmazza azokat az információkat, melyek érdemi módon segítik z óvoda és a család együttműködését, valamint lehetővé teszik a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az óvodába felvett gyermekek szülei a Házirend 1példányát kötelezően megkapják. 5. Nyilvánosság Az óvoda nevelési programját, a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az óvoda valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa megismerheti. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás rendjét. Információ az alapdokumentumokról az óvodavezetőtől, az óvodavezető-helyettesétől, a munkaközösség-vezetőktől kérhető. Az óvodavezető minden évben szóban tájékoztatja a leendő óvodások szüleit az óvodában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az óvodába járó gyermekek szülei megtekinthetik az óvoda nevelői szobájában, az óvodavezető bent tartózkodásának ideje alatt: ο a Faragó Utcai Óvoda Helyi Nevelési Programját, ο az Intézmény Minőségirányítási Programját, ο a Szervezeti és Működési Szabályzatot, ο a óvoda Házirendjét. ο a minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a vezetői szobában is elhelyezésre kerül. Az óvoda házirendje a nevelői szobában és két csoportonként a gyermeköltöző hirdetőtábláin kerülnek elhelyezésre. Beiratkozáskor a házirend írásos formáját minden óvodás gyermek szülője kézhez kapja 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet előírja a különös közzétételi lista kötelezettségét, valamint szabályozza a közzéteendő adatok körét. A különös közzétételi lista funkcióját tekintve az óvoda dokumentumainak, közérdekű adatainak nyilvánosságát biztosítja, így része a külső kapcsolataihoz tartozó szabályozási kérdésnek. A különös közzétételi listát a vezetői iroda bejáratánál lévő hirdetőtáblán helyezzük el.
Az intézményvezető feladata a különös közzétételi lista elkészítése, amely tartalmazza: ο az óvodapedagógusok számát, ο az óvodapedagógusok iskolai végzettségét, szakképzettségét, 7
ο ο ο ο
dajkák számát, dajkák szakképzettségét, a nevelési év rendjét, az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A lista személyes adatokat nem tartalmazhat, az adatok valódisága az óvodavezető felelőssége. Felülvizsgálatát az óvodavezető végzi a nevelési év végén. Közzétételen a jogszabályban meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan módon, a hozzáférés tekintetében korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tételét értjük.
II. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai A költségvetési szerv neve:
Faragó Utca Óvoda
Székhelye:
Debrecen
Telephelye:
4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.
OM azonosító jele:
030871
Telefon/faxszáma:
52-316-268
Internet- és e-mail címe:
[email protected]
Bélyegzőlenyomata/i: •
Hosszú:
•
Kör:
Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: • óvodavezető • óodavezető-helyettes, • óvodatitkár.
8
2. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Alapító szerv neve és székhelye:
Debrecen Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20.
Fenntartó neve és székhelye:
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20.
Irányító szerv neve és székhelye:
Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20.
A költségvetési szerv működési köre:
Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe
Az intézmény típusa:
Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, a közoktatási feladatot ellátó közintézmény.
3. Az intézmény működési körzete Az óvoda a fenntartó által kijelölt körzettel működik, férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Kötelező felvenni a körzetből azt a gyermeket, aki az adott évben az ötödik életévét betölti, továbbá az óvoda nem tagadhatja meg a körzetes harmadik életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a felvételét, valamint annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
4. A költségvetési szerv szakfeladatai Az új szakfeladatrend (számjel és megnevezés) 2010. január 1-jétől érvényes, összhangban az új gazdálkodási szabályokkal. Alaptevékenység, szakfeladat az SZMSZ függelékét képező alapító okiratban található. Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytatunk.
9
5. A közoktatási intézmény képviselője A közoktatási törvény szerint megbízott intézményvezető. Megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre: 5 évre szól. A képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: - a vezető távolléte esetén, a vezető helyettesre, - a vezető helyettes távollétében a kijelölt óvodapedagógusra. 6. Az intézmény gazdálkodási módja, jogköre Önállóan működő előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely a személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi - gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. 7. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény 1.§ meghatározza: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és fogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3.§ -ban felsorolt feladatot lát el, tisztsége, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről( a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: • óvodavezető, • óvodavezető-helyettes. A vagyonnyilatkozat esedékessége: Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. Beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül. Beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően 2 évente. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5.§ előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzéséért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8.§ határozza meg. Az óvodavezető-helyettes vagyonnyilatkozatának őrzése az óvodavezető feladata, amelyet a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őriz. Az óvodavezető vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles írásban felszólítani a kötelezettet, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. A vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13.§ rendelkezik. A vagyongyarapodás vizsgálatát a 14., 15., 16.§ előírása szerint hatósági eljárás keretében történik.
10
III. AZ INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE
Óvodavezető
Óvodavezetőhelyettes
Munkaközösségvezetők
Minőségügyi referens
Közalkalmazotti Tanács Elnöke
Óvodapedagógusok, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, óvodatitkár Pedagógia munkát segítők, konyhai alkalmazottak, udvaros-eljáró
IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 1. Az intézményvezető feladatköre: A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54.§. alapján – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: • • • • •
az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése, a takarékos gazdálkodás, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása,
11
• • • • • • • • • •
az intézményi esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósításához szükséges feltételek megteremtése, a megvalósítás segítése, nyomon követése, ellenőrzése, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott- feladatok ellátása, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás gyakorlása, az óvoda minőségfejlesztési rendszerének működtetése.
2. A vezetési feladatok megvalósítása Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai: az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár közreműködésével látja el. Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az óvodavezető adja. A óvodavezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphatja, a megbízás határozatlan időre szól. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető-helyettes feladat - és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet munkaköre tartalmaz. Az óvodavezető- helyettes feladata:
az óvoda szervezeti egységének erősítése,
a vezető távolléte esetén a vezető helyettesítése,
a nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában,
a pedagógus és a házi továbbképzések megszervezése,
a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása,
a szülői munkaközösség működésének segítése,
a helyettesítési beosztás elkészítése,
mindazon feladatok önálló, szakszerű, folyamatos elvégzése, amelyet az óvodavezető a feladatkörébe utal.
Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza Szakmaimunkaközösség-vezető Jogállása: Megbízását a szakmai munkaközösség kezdeményezésére az óvodavezetőtől kapja. A megbízás az óvodában kialakított gyakorlat szerint egy évre szól, és többször is meghosszabbítható. Heti egy óra kedvezményben és munkaközösség-vezetői pótlékban részesül. 12
A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai - összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség munkatervét, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, stb. - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Minőségirányítási csoport-vezető Vezetője határozott idejű megbízását az óvodavezetőjétől kapja. Tagjait egy tanévre szólóan a kiemelt feladatok meghatározása alapján a minőségirányítási vezető javaslatának figyelembevételével az óvodavezető bízza meg. Jutatását a Közalkalmazotti Szabályzat függeléke tartalmazza. Feladata: • az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, • a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése, • a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel, • beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése. Az óvoda vezetését óvodatitkár segíti. Az óvodatitkár hatásköre - és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatsorra. Főbb feladatai: • tanügy-igazgatási, szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés; • vezeti a gyermekek nyilvántartását, kiadja az óvodalátogatási igazolásokat; • gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról; • nyilvántartja a pedagógusigazolványokat; • közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben; • intézi az óvoda ügyiratkezelését; • vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit; • ellátja a pedagógus képzéssel kapcsolatos teendőket; • gazdálkodik az ellátmánnyal. Az óvodatitkár részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.
13
3. A helyettesítési rend Az intézményvezetőt távolléte esetén az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve azok, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek 30 nap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a megbízott óvodapedagógus, adminisztrációval kapcsolatos ügyekben az óvodatitkár helyettesíti. Óvodavezető Lovász Ilona Munkarendje: 8.00-16.00 Fogadóóra: kedd 13-17.00 Óvodavezető-helyettes Tamásné Moka Ildikó Munkarendje: páros héten: 7.30-14.00 páratlan héten: 11.30-17.00 4. Az óvoda vezetősége a, Az óvodavezető munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét- a középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az óvoda vezetőségének tagjai. b, Az óvoda vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség / munkatervben rögzített időközönként/ rendes értekezletet tart, melyről feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az óvodavezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az óvodavezetőség tagjai: az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösségek vezetői, közalkalmazotti tanács képviselője, minőségfejlesztési csoport vezetője. Az óvodavezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van az óvodavezető felé. c, az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával.
V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetőleg a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. Ktv. 39§(1)-(2) Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszáma a Ktv. 1. Sz. melléklete szerint kerül meghatározásra. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni: - az alkalmazottak adatairól - a gyermekek adatairól. Az adatok továbbíthatók a fenntartó (önkormányzat) bíróság, rendőrség, ügyészség kérésére az óvodavezető tudtával a titoktartási kötelezettség megtartásával. Ktv. 2. Sz. melléklet
14
VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az óvodai felvétel: a,
Óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehető. Az óvoda - fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. Az óvodába felvett gyermekeket a felvételi és mulasztási naplóban tartja nyilván a csoport óvodapedagógusa.
b, c,
2. Távolmaradások igazolására vonatkozó szabályok 11/1994(VI.8)MKM rend 20§(1)-(2) a, Ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A szülő köteles a hiányzás okát bejelenteni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni: • a szülő előzetes bejelentése esetén, • a szülő írásbeli kérelme esetén, • a gyermek betegsége esetén orvosi igazolással, • hatósági intézkedés indoka esetén. b, Nevelési év alatt az egészséges gyermek hiányzását hosszabb időre, indokolt esetben az óvodavezető engedélyezheti (kivéve az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokat). c, Ha a szülő nem jelentette be a hiányzás okát, úgy a gyermek 3 napi hiányzás után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Ha 10 napnál többet hiányzik a gyermek igazolatlanul, az óvoda két alkalommal (az 5. és a 8. napon) felszólítja a szülőt az igazolásra. Ennek elmaradása esetén megszűnik az óvodai elhelyezés. d, Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába. e, Ha a gyermek az iskolai életmódról felkészítő foglalkozásról • egy nevelési évben 7 napnál • a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. • A jegyző hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének. 3. Térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének 36/2002.(XII. 23.) Kr. Rendelete a gyermekétkeztetésről alapján az alábbi eljárást állapítottuk meg • • •
A befizetés minden hónapban a kijelölt napon történik. A pontos dátum és időpont jól látható helyen kerül kifüggesztésre a szülők tájékoztatása érdekében. A térítési díjak beszedésért az óvodatitkár felelős. Az óvodatitkár a beszedett összegekről a befizetés időpontjában számlát állít ki a befizetés tényéről a szülő részére.
15
•
A beszedett térítési díj összegét összesítés után a NÍVO Kft alkalmazásában álló vagyonőrnek adja át bizonylattal, s a szállítást követő napon a bizonylatot intézményünkhöz visszajuttatják. Ezt követően kerül sor a Gazdasági Egység felé történő elszámolásra, majd az adott hónap lezárását követően kerül sor az esetleges hátralék vagy túlfizetés rendezésére. • Teendők hátralék esetén: - a szülő szóban, majd írásban történő felszólítása - jelzés a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatnak - tanköteles igazolatlan mulasztásáról az önkormányzat jegyzőjét értesítjük. • Teendők túlfizetés esetén: - a következő hónapban jóváírás - gyermek távozása esetében a szülőnek készpénzben történő visszafizetés a befizetési napon. • Pótbefizetésre minden hónap 22-ig van lehetőség. • A szülő a térítési díj csökkentését igényelheti a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájától, az óvoda igazolásával. A csökkentés mértékét, esetleg ingyenességét a Szociális Iroda állapítja meg. Ktv. 10§ (4) Az igénybe vehető kedvezmények az alábbiak: - 1997. Évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről 148.§ (5) bekezdés alapján normatív kedvezmény illeti meg a három és több gyermekes családban élő, kiegészítő támogatásos, illetve a tartósan beteg gyermekeket - 14/200 (IV.19) számú Kr. Helyi rendelet határozza meg a rászorultsági kedvezményre vonatkozó szabályokat. A kedvezmények lejárta előtt 1 hónappal írásban jelezzük a szülő felé, hogy a folytonosság érdekében időben igényelje meg a gyermekvédelmi támogatást. Amennyiben a kedvezmény lejártának utolsó napjáig a szülő nem hoz újabb kedvezményre jogosító határozatot, nincs módunkban továbbra is megítélni a kedvezményt, így a szülőnek fizetnie kell gyermeke étkezéséért. Az adott hónap 15-e után érkező határozatokat a következő hónap 1-től tudjuk figyelembe venni. • • •
A gyermek hiányzása esetén az étkezés lemondható és megrendelhető minden nap 9 óráig telefonon vagy személyesen. A lejelentés 2. nap lép életbe és a következő befizetéskor irható jóvá. Teljes hét lejelentésére az előző hét pénteken 9 óráig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
4. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályok betartása szigorúan kötelezőek. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógusnak addig gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, a láz csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek teljes gyógyulásáig nem látogathatja az óvodát. A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. 16
Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre, illetve jelezni kell az óvoda védőnőjének, gyermekorvosának. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Csoportszobába szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat, ilyenek: - beszoktatás - nyílt nap - szülői értekezlet - ünnepélyek, csoportok rendezvényei. Az óvoda egész területén dohányozni tilos! Az intézményen belül szeszesital fogyasztása szigorúan tilos! Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Ezért: • Naponta, valamint a kirándulások előtt és egyéb esetekben hangsúlyosabban -minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát, melyet a csoportnaplóban rögzítenek. • Amennyiben az óvoda épületét, udvarát elhagyják a csoportok (kirándulás, séta, stb), rögzítik, hogy mikor, mennyi fővel, történt-e valami rendkívüli esemény a távollét során. • Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. • Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az óvodavezető helyettes és a balesetvédelmi felelős figyelmét felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 5. Egyéb tudnivalók A gyermek hazavitelének szabályai • •
A szülők vagy törvényes képviselők gyermekeiket az óvodai csoportok életének zavarása nélkül, a csoportok napirendjéhez igazodva, ahhoz alkalmazkodva hozhatják, illetve vihetik el intézményünkből. A szülőnek, vagy a gyermek törvényes képviselőjének írásban kell nyilatkoznia, hogy a gyermeket ki viheti, ill. hozhatja az óvodába. Az eseti megbízást is írásban kell adnia a szülőnek a csoportos óvodapedagógus részére. Ennek hiányában az óvodapedagógus nem adhatja ki a gyermeket más személynek - a gyermek biztonsága érdekében. Kiskorú testvérnek a szülő írásbeli nyilatkozata alapján adjuk ki a gyermeket.
17
Belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával •
Az óvoda bejáratain érkező látogatók, vendégek fogadása: minden dolgozó feladata, hogy részükre az udvarias fogadást és érdeklődést követően lehetővé tegyék az intézményben való eligazodást.
•
A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem állószemélyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri.
•
Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.
•
Ellenőrző szervek csak megbízólevél birtokában léphetnek be az óvodába, és folytathatnak szabályos ellenőrzést.
•
A fenntartói, szakértői és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.
•
Óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
•
Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási - nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet.
•
Ügynöki, üzletkötői vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivéve az óvoda vagy a szülői közösség által szervezett vásár, melynek az óvoda vezetőjének engedélye szükséges.
•
A nevelési - oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
•
Az egészségügyi szűréseket végző szakemberek az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés alapján léphetnek be az óvodába.
•
Egyházi személy szintén az óvodavezetővel egyeztetett időpontban tartózkodhat az intézményben.
•
Szolgáltató pl. fényképész ünnepek alkalmával előre egyeztetett időpontban tartózkodhat az óvodában, a vezető engedélye alapján.
•
Családtagok a munkarend megzavarása nélkül kereshetik az óvodában a dolgozókat.
Óvodai reklámtevékenység /Ktv. 122§12. bek.) • • •
Az óvodában csak olyan reklám engedélyezhető, amely a gyermekeknek szól, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, kulturális tevékenységgel függ össze. Minden egyéb reklámtevékenység az óvodában tilos! Külső reklámtábla elhelyezéséhez szükséges a fenntartó önkormányzat engedélye. 18
VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév rendje a, A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart /Ktv.121.§ /m/ A nevelési év általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben, az SZK, a Közalkalmazotti Tanács véleményének figyelembe vételével. A nevelés év helyi rendjének elfogadása a szeptemberi tanévnyitó testületi értekezleten történik. A tantestületi értekezlet dönt az új nevelési év feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b, A nevelés év helyi rendjét, az intézmény házirendjét a pedagógusok az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. c, A nevelési év helyi rendjébe meghatározzuk: - intézményi szintű rendezvények, ünnepségek módját és időpontját, - nevelőtestületi értekezletek témáit, időpontját, - a nevelőtestületi munkanapok programját, időpontjait, - szünetek időpontjai / fenntartóval történt előzetes egyeztetés után/. d, Az óvoda nyári zárásáról: - a fenntartó rendelkezése szerint tart az óvoda a nyári időszakban zárva. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ennek időtartama 6 hét. A zárvatartás ideje alatt a szülő írásbeli kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában el tudjuk helyezni. - a szülőket február 15-ig írásban kell tájékoztatni. Zárás alatt meghatározott napon ügyelet tartása kötelező délelőtt 9-13 óráig. Az ügyeleti napot a fenntartó határozza meg. Ezen időszak alatt a hivatalos ügyeket az óvoda vezetője, illetve az általa megbízott személy végzi. e, december 20 és január 2 között a fenntartó elrendelheti az óvoda zárva tartását. Ebben az esetben az igények figyelembevételével ügyeletes óvoda látja el a gyermekek felügyeletét. f, Az óvoda munkatervében kerül meghatározásra a nevelés nélküli munkanapok időpontja, melyről a szülőt legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatni kell az óvoda és a csoportok hirdetőtábláin. A nevelés nélküli munkanapok száma egy tanévben az 5 napot nem haladhatja meg. 11/1994 (VI.8) MKM: rend:; 2§ (4) módosított 22/1999(VI.9)OM. Rendelet.
2. Az intézmény nyitva tartása: Az óvoda 5 napos (hétfőtől - péntekig) munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6.30-tól 17.30-ig lépcsőzetes munkakezdéssel. Az ügyelet 6.30-tól 7-ig, délután 17-től 17.30-ig tart. A gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik 6.30-17.30-ig kivételt képeznek a fakultatív foglalkozások: logopédia, hittan. A gyermekekkel a saját csoportjukban foglalkozunk, csoportösszevonást alkalmazunk reggel 6,30-tól 7,30-ig, délután16-tól 17,30-ig, a nyári időszakban, valamint az iskolai őszi és tavaszi szünetek idejére, illetve amikor a gyermeklétszám jelentősen lecsökken.
19
A gyermekek napirendje a csoportnaplóban kerül rögzítésre. Az óvodai napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben meghatározottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenységük megzavarása nélkül behozhassák, ill. hazavihessék. 3. A költségvetési szerv Faragó Utcai Óvoda szervezeti felépítése és működési rendje Intézményünk, a Faragó Utcai Óvoda önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Telephelye: 4029 Debrecen Faragó u. 20-22. sz. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyhez intézményünk rendelve van: Debrecen Megyei Jogú Város Ifjúság Utcai Óvoda 4027 Debrecen Ifjúság u. 4 Az önállóan működő intézményünkben pénzügyi, gazdasági tevékenységet ellátó személy: az óvodavezető, az óvodavezető helyettes. Az intézmény költségvetési szervének képviselője az óvodavezető. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló gazdálkodási előirányzatok megtartását biztosító tevékenységek szabályai: a, feltétel és követelmény rendszere: A közoktatási Törvény ismerete. Az Államháztartási Törvény ismerete. A működési feltételek naprakész ismerete. A Kjt ismerete. A fenti törvények módosításának naprakész ismerete. b, folyamata, kapcsolatrendszere: Az intézmény működéséhez költségvetési terv készül, melynek elkészítése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felméri az igényeket, megvizsgálja a biztonságos működés feltételeit, a karbantartási, javítási igényeket, s ennek ismeretében készíti el az éves költségvetés tervezetét. A tervezési paramétereket az önállóan gazdálkodó egység vezetője ismerteti a fenntartó Pénzügyi Osztályának utasításai, a költségvetési törvény alapján. A költségvetési terv, egyeztetés, valamint jóváhagyás után lép életbe. Az elfogadott költségvetés előirányzatainak betartása, valamint a kereteken belüli racionális és takarékos gazdálkodás az intézményvezető feladata. c, a kötelezettségvállalások eljárásai és dokumentumai: 1. beszerzési, karbantartási igény megfogalmazása 2. az igény szükségességének vizsgálata 3. indokoltság esetén: - a rendelkezésre álló előirányzati fedezet ellenőrzése, - tájékozódás, árajánlatok bekérése, - megrendelés kiállítása, - gazdaságvezető és gazdasági vezető ellenjegyzése, - jóváhagyott megrendelő visszajuttatása az intézménynek, - vásárlás, munka elvégzése, szolgáltatás igénybevétele, - szükség esetén műszaki ellenőri leigazolás, - számlázás, - a teljesítés és szükségesség leigazolása, hitelesítés,
20
-
az intézményvezetőt érintő bármely kifizetést az Oktatási Osztállyal engedélyeztetni kell, - kötelezettségvállalás nyilvántartás, - szükség esetén feldolgozási, bedolgozási jegyzőkönyv aláírva, - leigazolt számla a megrendelővel a gazdasági egység könyvelésére kerül. 4. Amr. 59.§-ának módosítása alapján: 1. A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben, a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat maradvány jóváhagyását követően. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető ki összeg, mégpedig a Közoktatásról szóló 1993. évi Tv. 118.§-ában meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésként. 2. Tartósan üres álláshely nem tartható fent, - esetleges előirányzata jutalmazásra nem használható fel. 3. Munkaköri leírás szerinti feladatra saját dolgozónak megbízási díj nem fizethető. 4. Szakmai alapfeladat keretében, szellemi tevékenység, szerződéssel, külső személlyel csak a felügyeleti szerv által szabályozott feltételek szerint köthető. 5. Fakultatív hit és vallásoktatást a 11/1994. (VI. 18.) MKM. Rendelet 2.§ alapján szülői igényeknek megfelelően szervezünk.
VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A fenntartó önkormányzat meghatározza az óvoda felvételi körzetét, a körzetben élő gyermekek felvételét, átvételét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Ktv.60§. (1.) 1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkarendje /8-16 óra/ felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, vagy helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 11/1994 (VI.8) MKM. 11§-a akinek felelőssége és intézkedési jogköre eltérő rendelkezések hiányában a működéssel, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2. A közalkalmazottak munkarendje Az oktató- nevelő intézményben az alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. A közalkalmazott egy hónapot meghaladó betegállománya után a munkavégzést munkaköri alkalmassági vizsgálattal kezdheti újra. A közalkalmazottak munkarendje, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a vezető helyettes és a Közalkalmazotti Tanács képviselői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Az óvoda dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.
21
3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait, kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint „a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból (32 óra), valamint a nevelő, illetve a nevelő - oktató munkával, vagy a gyermekekkel való megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll” A pedagógusok napi munkarendjét, helyettesítések rendjét a vezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles a munkahelyén pontosan megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 10 óráig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A pedagógusok napi munkarendje: 6.30-tól 17.30-ig óvodapedagógus látja el a neveléssel, fejlesztéssel kapcsolatos teendőket az intézményben, lépcsőzetes munkakezdéssel. Óvodapedagógust váltótársa helyettesíti, hosszabb távollét estén 1 hétig, majd a vezető helyettes által beosztott óvodapedagógus. A helyettesítő óvodapedagógus napi munkaideje nem haladhatja meg a 8,30 órát. 4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Többműszakos munkaidő a dajkák esetén konyhai dolgozó
6,30-14,30
reggeles:
8,00-16,00
mosogatós
8,00-16,00
délutános
9,30-17,30
Udvaros-eljáró:
6,30-14,30 /eltérő, rugalmas munkarendben dolgozik hóesés, hóseprés idején, valamint a nyári zárva tartás alatt a vezető engedélye alapján./
Óvodatitkár
7.00-15,00 illetve feladattól függően rugalmas munkaidőben a vezető engedélyével.
Helyettesítés rendje Távollévő Óvodatitkár Dajka Egyéb munkakört ellátó dajka Mosogatós Tálaló konyhai alkalmazott Udvaros-eljáró
Helyettesítő Óvodavezető-helyettes Egyéb munkakört ellátó dajka vagy mosogatós Dajka Dajkák Mosogatós vagy dajka Egyéb munkakört ellátó dajka vagy dajkák 22
IX. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek és belső kapcsolattartás általános módjai: a, Alkalmazotti közösségek: - nevelőtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége /dajkák, konyhai dolgozók, óvodatitkár, udvaros, fűtő/ Szülői közösségek: - Szülői közösség Gyermekek közösségei: - csoportok Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet b, az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák, partneri elégedettségi mérések. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, a faliújságon ezek kifüggesztésre kerülnek. A kapcsolattartás helyszíneit az óvoda biztosítja. A belső kapcsolattartás szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szülői közösségi tagokkal a csoportos óvodapedagógusok, a vezetőkkel az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes tartja a kapcsolatot. 2. Az intézményi közösségek jogai a, Az egyes közösségeket illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, együttdöntési jogok illetik meg. b, részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, az óvodával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzott véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott esetben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.
23
A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút / 50%+1/ többsége alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 3/ Alkalmazotti közösségek a, Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor azt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b, A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c, Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottjainak közösségét, kapcsolattartásukat a vezető- helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4. A szülői közösségek a, A Szülői Közösség: A közoktatási törvény 59,60,61§-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében közösséget hozhatnak létre. A Szülői Közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. c, a szülői közösségek vezetőit az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban évenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői Választmány elnökével közvetlen az intézményvezető tart kapcsolatot. A csoportok szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül a csoportos óvodapedagógusok tartják, akik az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segítik. A szülői közösségek véleményeit, javaslatait a Szülői Közösség vezetője, a Választmányi elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. c, A Szülői Közösség döntési jogot gyakorol: • A saját működési rendjében. • A munkatervének elfogadásában. • A tisztségviselőinek elfogadásában. A Szülői Közösség véleményezési jogot gyakorol: • Az SZMSZ, a Házirend kialakításakor. • A minőségirányítási program végrehajtásának értékelésekor. • Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításakor. • A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjában. • A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. • A nevelési év rendjéről, a nevelés nélküli napokról, a nyitva tartásról, a szünetekről. • A hit-és vallásoktatás idejéről és helyéről. 24
• • • • •
A gyermekek fogadásáról, a működés rendjéről, a vezetők benntartózkodásáról. A belépés és benntartózkodás rendjéről azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. A rendszeres egészségügyi szolgálat rendjéről. A reklámtevékenység tartalmáról. A költségvetés meghatározásakor és módosításakor.
Egyetértési jog illeti meg a Szülői Közösséget: • Az óvoda helyi nevelési programról történő tájékoztatás ügyében. • A Házirend elhelyezésének, megtekinthetőségének ügyében. 5. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje A szülőnek egyben joga és kötelessége is az óvodával, az óvodapedagógusokkal való együttműködés és kapcsolattartás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. §-a, valamint a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján. A szülőkkel való kapcsolattartás feladatai, tartalma: • Szülő-gyermek kapcsolat erősítése. • A szülők folyamatos informálása a gyermek fejlődéséről. • Kiállítás szervezése a gyermekek munkáiból. • Családi munkadélutánok, kirándulások szervezése. • A Szülői Közösség részvétele a nevelési értekezleteken. • Ismeretterjesztő előadások pedagógiai és pszichológiai témákból. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a Szülői Közösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a Szülői Közösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői közössége képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. a, az intézmény a Közoktatási törvény 13.,14.§ - nak megfelelően a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített módon: • faliújságon kifüggesztve, • az általános munkaidőn túli időpontokban / szülői értekezleteken, fogadó órákon/. b, szülői értekezletek A csoportok szülői közössége számára - munkatervében rögzítetten - tanévenként legalább 3 szülői értekezlet megtartására kerül sor a csoportos óvodapedagógusok által. A szülők a tanév rendjéről, feladataikról a szeptember eleji szülői értekezleteken kapnak tájékoztatást.
25
A leendő óvódások szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény - a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében (június 15ig). Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógusok a gyermekcsoportban felmerülő problémák megoldására. c, szülői fogadó órák - az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről, A kapcsolattartás egyéb formái: - a nyílt napok, - közös rendezvények: farsangi játékdélutánok, családi kirándulások, anyák napja, sport délutánok, családlátogatások, - az óvodavezető fogadó órája: minden kedden 13-17-ig, rendkívüli esetben bármikor. 6. A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet A Közalkalmazotti Tanács és az óvodavezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető helyettes feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. Közoktatási intézményünk, az intézmény működése, a gyermekek szociális – gyermekvédelmi és nevelési ellátása illetve esélyegyenlőségének biztosítása érdekében rendszeresen kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető és más megbízottak útján. 7. Rendszeres munkakapcsolat a fenntartóval: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztály Óvodai tanácsos Iroda dolgozói A kapcsolattartás felelőse: óvodavezető, helyettes Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal valamennyi irodájával az adott probléma és feladatoktól függően Felelős: óvodavezető, helyettes 8. Rendszeres, mindennapi munkakapcsolat költségvetési - gazdálkodási ügyekben Ifjúság Utcai Óvoda Gazdálkodó Szervezet / gazdasági egység, gazdasági vezető/ Felelős: óvodavezető, helyettes 9. Munkakapcsolat más társintézményekkel: a,
Városi Pedagógiai Szakszolgálat Gyermek Ideggondozó A kapcsolattartás módja: konkrét esetekben esetmegbeszélés, szaktanácsadás, ill. adott gyermeknél vizsgálatok kérése, iskolaérettségi vizsgálat, logopédiai megsegítés. 26
Az óvodapedagógusok javaslata alapján (gyermek folyamatos megfigyelése, személyiséglap vezetése) a szülő egyetértésével, meggyőzésével a vizsgálatok elvégeztetése, együttműködése a gyermek érdekében. Prevenció. A kapcsolattartásért felelős: a csoport óvodapedagógusa, az óvodavezető, adott esetben a gyermekvédelmi felelős. b, A speciális szükségletű gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében munkakapcsolat VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek rehabilitációs Központ Kapcsolattartás módja: konkrét esetek megbeszélése, tanácsadás kérése az adott gyermekre vonatkozóan A kapcsolattartásért felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, gyógypedagógus Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltatói Központ Budapest Kapcsolattartás módja: esetmegbeszélés, iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése Kapcsolattartásért felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, gyógypedagógus Vakok és Gyengén látók Általános Iskolája, Budapest Kapcsolattartás módja: esetmegbeszélés, tanácsadások kérése, iskolaérettségi vizsgálatok kérése Kapcsolattartásért felelős: fejlesztőpedagógus, az érintett pedagógusok Hajdú-Bihar Megyei Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, Debrecen Kapcsolattartás módja: tanácsadás, együttműködés, beszélgetések Kapcsolattartásért felelős: óvodavezető, helyettes, érintett pedagógusok c,
Kapcsolattartás a Hajdú - Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel Módja: a meghirdetett és az intézmény által szervezett előadásokon és programokon, pályázatokon való részvétel. Felelős: óvodavezető, helyettes, munkaközösség vezetők
d, Kapcsolattartás a gyermekek egészségének védelme céljából: az ÁNTSZ-el a gyermekfogászati rendelővel - megelőző program a városi gyermekszemészettel - szűrővizsgálatok a városi fül-orr-gége szakrendelővel – szűrővizsgálatok Felelős: óvodavezető, helyettes e, Kapcsolattartás társadalmi szervezetekkel, az óvoda óvó-védő funkciójának megfelelően Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Szociális Iroda Gyámhatóság Cigányszövetség Módja: folyamatos konzultáció és együttműködés a konkrét esetekben Felelős: óvodavezető, helyettes, gyermekvédelmi felelős
27
f, Alkalomszerű kapcsolattartás a kulturális intézményekkel Vojtina Bábszínház Déry Múzeum Tímárház Gyermekkönyvtár Módja: a meghirdetett, ill. az óvoda által szervezett programokban való részvétel, kiállítások megtekintése, foglalkozásokon való részvétel Felelős: óvodavezető helyettes, óvodapedagógusok Óvoda - iskola kapcsolata Óvodánk rendszeres kapcsolatot tart az Eötvös Utcai Általános Iskolával és a Benedek Elek Általános Iskolával. Alkalomszerű kapcsolata van: - Bányai Júlia Általános Iskola - Kinizsi Pál Általános Iskola - KFRTK Általános Iskola Módja: óvodapedagógusok és tanítónők kapcsolata óvodásaink és az első osztályosok kapcsolata Formái:•óvodapedagógusaink látogatása az első osztályokban •az első osztályosok viszontlátogatása •óvodapedagógusok - tanítónők tapasztalatcseréje: bemutató órákon, foglalkozásokon való részvét •tanítónők részvétele az óvodai szülői értekezleteken •nagycsoportosaink látogatása az iskolákban kölcsönös elégedettségi-elégedetlenségi vizsgálatok Felelős: óvodapedagógus, óvodavezető helyettes, IMIP team 10. Kapcsolattartás érdekvédelmi szervezetekkel Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottsága Felelős: Szakszervezeti főbizalmi
11. A szülők igénye szerint külön foglalkozások megtartása: külső szakemberek segítségével. A tanfolyamok önköltségesek, szakemberek vállalkozók végzik, akik terembérleti díjért, szerződés alapján tartják a foglalkozásokat. Mindehhez az óvodavezető és a szülők hozzájárulása szükséges. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A szülői igények felmérése és a hitoktatás megszervezése az egyházi jogi személy feladata.
28
X. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a, A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56.§-a alapján „nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési - oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója.” b, A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési véleményező és javaslatevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei a, A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 50+1%-a, valamint a Közalkalmazotti Tanács képviselői, az intézményvezető vagy vezetőség szükségesnek látja Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a Pedagógiai Program, az IMIP, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az értekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokat az óvodavezető látja el. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség vezetője szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Szülői Közösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az értekezletet követő 3 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodatitkár, vagy a választott megbízott óvodapedagógus vezeti, és az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Fontos részét képezi a jelenléti ív. b,
Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévzáró és nyitó értekezlet szeptember elején, május végén, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet.
29
3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szava dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott irattárába kerülnek, határozati formában. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és beszámoltatás rendje a, „ A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár” b, A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, - a munkaközösség tagjainak minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel. A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: • Nevelési Program és módosításainak elfogadása • Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításainak elfogadása • Házirend elfogadása • Az intézmény éves munkatervének elfogadása • Az intézmény éves munkatervéről szóló beszámoló elfogadása • Az IMIP elfogadása • Az IMIP megvalósításáról szóló éves beszámoló elfogadása 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a, A közoktatási törvény 58.§-a szerint. „ A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.” A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. b, Az intézményben (2-3) szakmai munkaközösség dolgozik, meghatározott terv szerint, a tagok és a program által meghatározott ideig.
30
c, A szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszereit, eljárásait, javaslatot tesznek speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmények fejlődése érdekében pedagógiai kísérletet végeznek, - éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. 6. Az óvoda belső ellenőrzésének rendje 1. Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése A belső ellenőrzés rendeltetése, hogy segítse az intézmény vezetését • a döntések előkészítésében, illetve szakmai megalapozásában, • utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában, • belső tartalékok feltárásában, • mulasztások, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében, • belső rend és fegyelem megszilárdításában, • takarékosság érvényesítésében. 2. Felelősségi viszonyok Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működésért az óvodavezető és helyettese felelős. Belső ellenőrzést végezhet: • óvodavezető, • óvodavezető – helyettes, • munkaközösség vezetők. Az ellenőrzések rendje: Ellenőrzést ellenőrzési ütemterv, illetve írásban rögzített munkamegosztás alapján lehet végezni. Az ellenőrzési ütemtervet a tanévnyitó értekezleten nyilvánosságra kell hozni. 3. Az ellenőrzés kiterjed: • a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, • a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A belső ellenőrzés főbb területei: • a szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, • adminisztrációs munka ellenőrzése, • az élelmezés / konyha/ ellenőrzése, • a nevelő - oktató munkát segítők munkájának ellenőrzése / dajkák, fűtő, udvaros/.
31
Az ellenőrzés fajtái: • tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés, • spontán, alkalomszerű ellenőrzés, • a, problémák feltárása, megoldása érdekében, • b, a napi felkészültség felmérésének érdekében. • Átfogó vizsgálat, amely a konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai vagy a gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. • Célellenőrzés, amely egy adott részfeladat vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. • Témaellenőrzés a több egységnél, érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat, amelyből általánosítható következtetéseket lehet levonni és ennek megfelelően a probléma megoldására intézkedéseket lehet foganatosítani. Az ellenőrzés értékelésének módja: • egyéni értékelés, az ellenőrzött tevékenység után, • kisebb közösség munkájának értékelése az ellenőrzött tevékenység után, • általános tapasztalatok értékelése a nevelőtestület előtt. 4. A vezetői belső ellenőrzés • szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelő oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a csoportnaplók, felvételi és mulasztási naplók folyamatos vezetésének ellenőrzése, a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, • a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása, • mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetésének ellenőrzése, • térítési díjak beszedésének ellenőrzése, • munka és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatás ellenőrzése, • irattár ellenőrzése, • a konyhai dolgozók munkájának ellenőrzése, • nevelő oktató munkát segítő dolgozók munkájának ellenőrzése, • gyermekvédelmi munka ellenőrzése. 5. Az óvodavezető helyettes ellenőrzési kötelezettsége Az óvodavezető helyettes ellenőrzési feladatai kiterjednek az alábbi területekre / munkaköri leírása is tartalmazza feladatait/ • az óvodavezetővel együtt, ill. kettejük megállapodása alapján külön is a pedagógiai program megvalósítása és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, • az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására, • intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére / leltárkészlet, selejtezés, /, • nevelő - oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartása, • a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre, • az óvodában folyó esetleges külön tanfolyamok tevékenységére, • a leltározás és a selejtezés szabályszerű végrehajtásának ellenőrzésére.
32
6. A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai: A Kt. 58. § (1) „A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.” A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezésért, munkájuk szakmai irányításáért és ellenőrzésért. Továbbá: • • • •
a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzéséért, munkaközösség / és óvoda / keretein belül történő eladások, korreferátumok megszervezésért, ellenőrzéséért, a bemutató foglalkozásokra történő felkészülés, lebonyolítása, ellenőrzése, a munkaközösségek által szervezett programok ellenőrzése, lebonyolítása.
7. A pedagógiai munka ellenőrzése: A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el, az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség vezető javaslata alapján. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, ütemezést Kiterjed: • • • •
gyermek neveltségi szintjére, szokásaira, magatartásaira, foglalkozás feladatainak és tartalmának megvalósítására, kitűzött feladatok elérésére, az intézményi nyilvántartás, statisztika, írásos dokumentumok vezetésének ellenőrzésére.
Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját a nevelési év során egy alkalommal értékeli. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: a vezető helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőit. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.
33
A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének tapasztalatait, eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 8. Konyha ellenőrzése: A konyha ellenőrzését a Sodexho Kft, az óvodavezető, valamint a fenntartó részéről a gazdasági egység ellenőre látja el. 9. Dajkák, egyéb technikai dolgozók ellenőrzési szempontja - felnőttek személyes példaadása, - feladatvállalás, beszéd stílus, partneri együttműködés, - munkafegyelem, tisztaság. A munkaköri feladatok elvégzésére és betartására terjed ki. Az ellenőrzés tapasztalatait ellenőrzési lapon, illetve naplóban kell rögzíteni. Az óvoda ellenőrzésére a fenntartó és egyéb szervek vezetői és megbízottai jogosultak, akiknek erre megbízásuk van, illetve akiknek ezt jogszabály lehetővé teszi. 10. Az ellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés előkészítése az ellenőrzést végzők feladata, az ellenőrzési ütemtervnek megfelelően. Az ellenőrzésnél fel kell használni: • korábbi ellenőrzési jegyzőkönyveket, • gazdasági tárgyú beszámolókat, • belső szabályzatokat, jogszabályokat. 11. Jelentés Az ellenőrzés megállapításait jelentésbe kell foglalni A jelentésben: • az ellenőrzött szervezet, személy munkáját fejlődésében kell értékelni, • a hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira és következményeire is, • a vonatkozó jogszabályokra, egyéb rendelkezésekre és okmányokra, illetve az azoktól való eltérésre is hivatkozni kell. • ki kell térni a példamutató és elterjesztésre alkalmas tényekre, • javaslatot kell tenni a megállapítások hasznosítására, a szükséges intézkedések megtételére. Az ellenőrzés során megállapított kisebb jelentőségű hibákról és hiányosságokról hibajegyzéket kell összeállítani. A megállapítások alátámasztására szolgáló dokumentumokat a jelentés mellékleteként kell kezelni. A személyes felelősséget az ellenőrzött szervezet dolgozójával, illetve személlyel szemben kell megállapítani, akinek cselekménye, mulasztása • A munkaköri kötelezettsége – kárral, gazdasági, vagy egyéb hátránnyal járó – vétkes (szándékos, vagy gondatlan) megsértését okozta, • Jogszabályi előírást, vagy belső utasítást sértett és ezzel veszélyeztette az intézmény vagyonát, • Az egyszer már feltárt hibák fennmaradását, ismétlődését tette lehetővé.
34
A személyekkel a rájuk vonatkozó megállapításokat írásban rögzíteni kell. A felelőssé tett személy a felelősségével kapcsolatos megállapítások megismerését záradékkal ellátott jelentés aláírásával köteles elismerni. A felelősként megnevezett személy a rá vonatkozó megállapítások megismerésétől számított 15 napon belül az intézmény vezetőjének köteles írásban nyilatkozni arról, hogy • Elismeri-e a terhére rótt tényt és az azzal kapcsolatos felelősséget, • Mi volt a mulasztás, hiányosság oka, • Mit kíván tenni a hiányosság kijavítása érdekében. Ha a felelőssé tett személy a mulasztás tényét, azzal kapcsolatos felelősségét tagadja, akkor ellenvéleményét okmányokkal kell alátámasztania, amit írásbeli véleményével együtt a jelentéshez csatolni kell. Az ellenőrzés megállapításai alapján –annak súlyossága figyelembevételével- az intézmény vezetője dönt, illetve köteles a szükséges fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntető eljárás kezdeményezésére, a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint eljárni. 12. Az ellenőrzés dokumentumai Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés adatait. Az ellenőrzési jegyzőkönyv fontos része az ellenőrzési záradék, amely lehet megismerési, szükség esetén felelősségi záradék. A jegyzőkönyv tartalmazza: • Az ellenőrzés helyét és idejét. • Az ellenőrzött munkaterület megnevezését. • Az ellenőrzést végző dolgozó nevét. • Az ellenőrzési záradékot.
XI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény egészére vonatkozó szabályok a, Az óvoda épületét címtáblával kell ellátni, az épületet fel kell lobogózni. Az épületre kihelyezett lobogó gondozása az udvaros-eljáró feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, • az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. b, A gyermek biztonsága érdekében az óvoda kapuját zárva kell tartani. 2. Az óvoda alkalmazottaira és a gyermekekre vonatkozó rendszabályok a, Az óvoda dolgozói az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az óvoda alkalmazottja a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, berendezéseit, azt az óvodavezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 35
b, A gyermekek az óvoda helyiségeit és azok berendezéseit csak felügyelettel használhatják, a házirend betartásával. 3. Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok Az intézmény berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit elvinni nem szabad, nem lehet. a, A számítástechnikai eszközök, fénymásolók használatának rendje Az óvodatitkár irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult: Óvodatitkár, óvodavezető, óvodavezető-helyettes. A vezetői irodában elhelyezett laptop használatára jogosult: Óvodatitkár, óvodavezető, óvodavezető-helyettes. Orvosi szobában, nevelői szobában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult: Óvodatitkár, óvodavezető, óvodavezető-helyettes, Közalkalmazotti Tanács képviselője, a minőségirányítási támogató szervezet tagjai, óvodai alapítvány kuratóriumának tagjai. Feltétele: a számítógépek használatához szükséges képzettség megléte, illetve az óvodavezetővel való előzetes egyeztetés. A fénymásolók használatára az óvodavezetővel való egyeztetést követően minden óvodapedagógus jogosult, amennyiben az anyag az óvoda nevelési, működési feladataihoz kapcsolódik. Az informatikai eszközök használatánál követelmény a takarékossági szempontok betartása,a gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar estén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt, óvodavezető-helyettest. 4. Karbantartás és kártérítés Az udvaros felelős az óvodai helyiségek, berendezések, udvari felszerelések balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a használó köteles jelenteni az óvodavezetőnek, óvodavezető-helyettesnek. Újbóli használatbavételről az udvaros-karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön szabály alapján selejtezni kell. Az óvoda területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. 5. Az óvoda épületének biztonsági rendszabályai Az épületet záró dolgozónak gondoskodnia kell a riasztó bekapcsolásáról / elektromos berendezések áramtalanításáról /.
36
XII. ÓVODAI ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Óvodai ünnepek Az óvodai ünnepeket, hagyományokat a gyermekekre vonatkozóan a Faragó Utcai Óvoda helyi nevelési programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepségeket. Közösségi élet formálása, közös cselekvés örömét szolgálják, egymás iránti tiszteletre nevelik a gyermekeket. Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep jusson a készülődésnek, a gyűjtőmunkának, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésével. Hagyományok A hagyományápolás az óvoda valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény jó hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az óvoda hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei ünnepségek, rendezvények. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az alkalmazottakkal, az óvodával kapcsolatos hagyományok • szakmai napok szervezése, • pályakezdő, ill. újonnan belépő alkalmazottak köszöntése, felkarolása, • távozó, nyugdíjba menő dolgozók búcsúztatása, • közös kirándulások, ünnepségek megszervezése, elismerési formákhoz kapcsolódó megemlékezések. Az óvoda hagyományai érintik az óvodába járó gyermekeket, a felnőtt dolgozókat, illetve a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet jelkép használatával (óvodai embléma), gyermekek, felnőttek viseletével, illetve az óvoda belső dekorációjával. Az óvodai logo megjelenítésének formái leveleken és meghívókon történik. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok • közös megemlékezés a gyermekek név- és születésnapján, • ajándékkészítés karácsonyra, anyák napjára, • óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: o télapó, karácsony, húsvét, o farsangi játékdélután a családoknak, o anyák napja, o évzáró-ballagás a nagycsoportoknak, o gyermeknapi rendezvények, o sportnapok, o a Környezetvédelem jeles napjai. A természet megismerésére, védelmére nevelés - őszi - tavaszi kirándulások / családi kirándulások, túrák, csoportok kirándulásai, óvodai szintű kirándulások / Hortobágyi Nemzeti Park, Nagyerdő, Vekeri -tó/
37
XIII. ÓVÓ - VÉDŐ RENDSZABÁLYOK Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Egyes teendők: 1. Teendők nyilvántartási időn túl az óvodában maradt gyermekkel. 2. Az óvoda gyermekvédelmi szabályai. 3. Balesetvédelem. 4. Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén. 1. Teendők nyilvántartási időn túl az óvodában maradt gyermekkel: Amennyiben a gyermeket a szülő, vagy törvényes képviselő 17.30.-ig nem vitte el az óvodából, úgy az ügyeletes óvodapedagógus köteles a szülőt, vagy törvényes képviselőt telefonon vagy az üzenetben értesíteni. Ha az értesítés eredménytelen maradt, akkor az óvodapedagógus 18 óráig még újabb kísérletet tesz. Az újabb sikertelenség esetén a gyermeket a városi GYIVI-be viszi, melyről értesítést hagy a szülőnek az óvoda bejáratán. Többszöri előfordulás esetén a gyermekvédelmi felelősünk felveszi a kapcsolatot a városi Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet felelős képviselőjével és a gyermek érdekében intézkedik. 2. Az óvoda gyermekvédelmi szabályai: Ha óvodánkban a gyermek veszélyeztetettségét észleljük - italozó életmód, bántalmazás, elhanyagoltság, éheztetés- akkor a gyermekvédelmi felelős jelzéssel él az illetékes Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálathoz. Megfelelő segítségnyújtás eredménytelensége esetén, szintén jelzéssel él a városi GYIVI képviselője felé, a szükséges intézkedések és a gyermek biztonsága érdekében. A gyermekvédelmi feladatok koordinálását, kapcsolatápolást, jelzőrendszer működtetését az óvoda gyermekvédelmi felelőse végzi. A gyermekvédelmi felelős feladata: Prevenció és segítségnyújtás. A gyermek és ifjúságvédelmi munka fő feladatai: a veszélyeztetett helyzetű gyermekek védelme, az intézményes óvodai és családi nevelőmunka támogatása, a megelőzés és visszatartás. • A gyermekvédelmi felelős vezessen nyilvántartást, határozza meg a nyilvántartásba vétel okát, a tennivalókat, törölje a nyilvántartásból azokat, akiknek veszélyeztetettsége megszűnt. • A nyilvántartás vezetése elsősorban a csoportok óvodapedagógusaitól kapott tájékoztatásra támaszkodjon, de minden esetben végezzenek együtt családlátogatásokat. • A nyilvántartás legyen egyszerű, könnyen áttekinthető, csak a lényeges adatokat tartalmazza. Formája: Gyermekvédelmi Napló. • Szorgalmazza, hogy a nevelőtestület a Szülői Közösség támogatásával kövessen el mindent a veszélyeztetett gyermekek helyzetének javítására. • Ha a gyermek másik óvodába kerül, a nyilvántartás adatait az új óvoda vezetőjének címzett „Bizalmas” küldeményként kell továbbítani. • Munkáját felmérések alapján végzi, amelyhez a szempontokat elkészíti, az óvodapedagógusok felmérési adatait összesíti. • Probléma esetén jelzéssel él az illetékes szerv felé. 38
•
• • •
•
•
Kapcsolatot tart az alábbi szervekkel: Gyámhivatal, Jegyző, Szociális Iroda, Egyházak, Alapítványok, Esélyek Háza, Civil szervezetek, Városi Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat, szükség esetén: rendőrséggel, bírósággal, nemzeti – etnikai szervezetekkel. Tájékoztatja a szülőket a gyermeki jogokról, a gyermekeket támogató ellátó rendszerről. A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében tegyen intézkedéseket. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok keretében egészségnevelési program szervezésének, megvalósításának segítése, szükség esetén kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, valamint intézkedések megtételének kezdeményezése az óvodavezetőnél. Tájékoztatás nyújtása a gyermekek, szülők és az óvodapedagógusok felé. Az intézményi esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósításának segítése, nyomon követése.
3. Balesetvédelem Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda Munkavédelmi-, Tűzvédelmi- Kockázatkezelési szabályzata tartalmazza. A gyermekekre, illetve a gyermek közösségre veszélyes szúró, vágó stb tárgyak, játékok behozatala tilos az óvodába. Óvodásaink balesetvédelme érdekében egész év folyamán felhívjuk a veszélyekre a gyermekek figyelmét, elmondjuk a játékok használatának szabályait és megköveteljük a szabályok szigorú betartását, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, amennyiben: • az udvaron tartózkodnak, • különböző közlekedési eszközzel közlekednek, • az utcán közlekednek, • valamilyen rendezvényen vesznek részt, • egyéb esetekben. A balesetvédelmi oktatásról a csoportnaplóban dátummal ellátott feljegyzést kell készíteni mindkét óvodapedagógus és a dajka jelenlétében. A tanév elején minden dolgozó munka, tűz és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet naplóban rögzítünk. Az óvoda vezetőjének és az óvoda dolgozóinak feladata gyermekbalesetek esetén A csoport felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermek balesete, sérülése vagy rosszulléte esetén a következő intézkedéseket kell haladéktalanul megtennie: • a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, vagy mentőt hív, • balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentsen az óvodavezetőnek, 39
• • •
• •
a feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi óvodapedagógusnak, dajkának is részt kell vennie, a szülőt értesíti, személyesen tájékoztatja a baleset idején a felügyeletet biztosító óvónő, az óvodapedagógus a felelős a gyermekbalesetekért akkor is, ha a felügyeletet átmenetileg a csoportban dolgozó dajka végzi / ha a megbízó az óvodapedagógus/ kivétel az értekezletek, ilyenkor az óvodavezetőt terheli a felelősség / csak alvásidőben lehet értekezleteket szervezni, mert ilyenkor a legkevesebb a veszélyforrás/, a gyermekcsoport tájékoztatása, megnyugtatása a gyermekek életkorának megfelelően, az átfedési időben történt balesetek esetében mind a két óvodapedagógus felelős.
A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy adott esetben mi a teendő, akkor orvost vagy mentőt hív, és a beavatkozással megvárja az egészségügyi dolgozót: • a mentővel szállított sérülttel a baleset idején felügyeletet biztosító óvodapedagógus megy, • gyógyszerérzékenységről, allergiáról tájékoztatja az orvost, • átfedési időben mindig a délelőttös óvodapedagógus megy. Az óvodapedagógusok kötelességei: • értesíteni és személyesen tájékoztatni a szülőt a történtekről, hogy hová szállították, hol találja gyermekét, • a szülő megérkezéséig végig ott kell tartózkodnia az egészségügyi intézményben a sérülést szenvedett gyermekkel, • rendkívüli esetben, a szülő akadályoztatása esetén a szülő által nyilatkozatban megjelölt személyt értesíti az óvodapedagógus, • a szülő által megjelölt felelős személy megérkezéséig a kísérő óvodapedagógus köteles a sérült mellett tartózkodni, • a szülő képviselőjét személyesen tájékoztatni. Az óvodavezető feladatai a gyermekbalesetek során: • az óvodában történt mindenféle balesetet az óvodavezetőnek ki kell vizsgálnia, meg kell szüntetnie, • tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogyan lett volna elkerülhető, • a vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani, • tanulóbiztosítás megszervezése, nyilvántartása, • a mentőláda feltöltésének biztosítása, • munkavédelmi szemle, folyamatos ellenőrzés. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos óvodai feladatok a jogszabály alapján • •
a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, illetve interneten továbbítani, három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni / legkésőbb 72 órán belül/,
40
•
a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt a szülőnek, egy példányt az óvoda irattárában kell elhelyezni, • súlyos balesetet azonnal jelezni kell a fenntartónak, • súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni, • az óvoda, igény esetén biztosítja szülői szervezet képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Tanulóbalesetek jogszabályi háttere A közoktatási törvény 121§ -a (1) bekezdés 9. alpontja 11/1994 (VI.8) MKM rendelet. 2. Sz. melléklet 5/1993 (XII.26)MÜM rendelet 3. Sz. mellékletében tartalmazza a tanulóbalesetek kivizsgálásának a szempontjait 4. Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén. Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, mely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek, felnőtt dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az óvoda épületét, felszereléseit veszélyezteti. Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint történik az értesítés. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanás esetén a rendőrséget, egyéb eseménynél a katasztrófa elhárítási szervet. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket „kolompoló” jelzéssel értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A legfontosabb teendő a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése, a veszélyeztetett területtől a lehető legmesszebb. A gyermekcsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyhelyzet okozta pánikot, tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell minimálisra csökkenteni. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról. • A közművezeték (gáz, elektromos áram) elzárásáról. • A vízszerzési helyek szabaddá tételéről. • Az elsősegélynyújtás megszervezéséről. • A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: • A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről. • A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról. • Az épületben található veszélyes anyagokról. • A közmű vezetékek helyéről. • Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról. • Az épület kiürítéséről. 41
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős és az óvodavezető felel. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvodavezető irodája előtti hirdetőtáblán és a bejárati folyosókon kel elhelyezni.
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat / SZMSZ/ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata 4. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal is, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 5. Az SZMSZ -ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 6. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 7. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az óvoda SZMSZ függelékét képezik. A függelékben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső óvodai megfontolások, vagy az óvodavezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A módosított szövegtartalom az eredeti szövegbe ágyazottan, egybeszerkesztve, dőlt betűkkel jelenik meg
42
XV. Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Kelt: Debrecen, 2010. 01. 12.
............................................. közalkalmazotti tanács elnöke
Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2010. 01. 12. napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával tanúsítja.
Kelt:Debrecen, 2010. 01. 12. ............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.
Kelt: Debrecen, 2010. 01. 12.
............................................. szülői szervezet képviselője
ZÁRADÉK
A fenti SZMSZ a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza, melyet a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete 2010. 01. 12-én tartott határozatképes ülésén 100% igenlő szavazattal elfogadott. 43
Debrecen, 2010. 01.12.
Az elfogadott SZMSZ felterjesztésének időpontja: 2010. 01. 18.
Debrecen, 2010. 01.18.
Lovász Ilona Óvodavezető
A Faragó Utcai Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a fenntartó önkormányzat 10/2010. (I.28.) OB számú határozattal jóváhagyta.
44
