2016.10.18.
Az EUMSz a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés Az EUMSz 49-55 (EKSZ 43-48.) cikkei
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA
főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő bármely korlátozás > az EUMSz-ben megállapított keretek között érvényesül!
a szabadságjog tartalma:
~ közérdek
~ közbiztonság
~ közegészség
Tilos tehát a korlátozás:
~ vállalat alapítása és igazgatása kivételek
A letelepedés szabadsága A tilalom értelmezése
~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése, folytatása
~ hiv. hatáskör > szigorúan a céllal arányban élhetnek a tagállamok korlátozásokkal és csak megfelelően indokolt esetben
A magánszemélyek és a letelepedés szabadsága A letelepedés szabadságának célja:
letelepedésre, azaz vállalkozásra vonatkozóan
~ ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapítására, ha másik tagállam polgára akarja létrehozni
biztosítani a tagállamok polgárainak, hogy állandó és tartós jelenlétükre támaszkodva részt vehessenek a fogadó tagország gazdasági életében
úgy, hogy ebből nyereségük származzék
~ egyszerű irodák létrehozására (ha saját személyzetük irányítja vagy független személy, de megbízással jár el)
s ezáltal egyéni vállalkozóként hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi kölcsönhatásokhoz
a fogalomba beletartozik
~ önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakorlása ~ vállalkozások alapítása és irányítása > nem korlátlan jogosítvány! > nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkozni akarónak
A letelepedés fogalmi elemei Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végzője
a saját tagállamától eltérő területen végez egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján > C-221/89. sz. ügy, Factortame
Letelepedés szabadsága-gazdasági tevékenység
A gazdasági tevékenység > EUSZ 3. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet
munkaviszony keretében történő foglalkoztatást, önszolgáltatást vagy más vállalkozói tevékenységet, amit azonban
mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak
az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától eltérő állam gazdasági életében, profitál abból
e részvétel tartós, stabil és folyamatos
önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek)
1
2016.10.18.
A letelepedés fajtái:
A letelepedés szabadsága A határokat átlépő jelleg meglétének követelménye
elsődleges letelepedés
Határokat átlépő jelleg:
a társaság központi ügyintézési helyének és ellenőrzésének áttelepítése
a munkavállaló egy másik tagállam területén kíván önfoglalkoztatóként dolgozni
a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre
a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani
a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését
másodlagos letelepedés:
képviselet, fiók- vagy leányvállalat létrehozása, másik tagállam területén társaság bejegyzésében való részvétel
több munkahely szerzése vagy fenntartása a tagállamok területén
A letelepedés szabadsága A 49. cikk közvetlen hatálya
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
- Közvetlen hatály: a 49. cikk
úgy a magánszemélyek, mint a társaságok vonatkozásában közvetlenül alkalmazandó
Angol építész ügy (C-11/77.)
a magánjogi jogalanyok egymás közötti viszonyaiban is hivatkozható
> horizontális közvetlen hatály
angol építész engedélyt kér, hogy Franciaországban dolgozhasson, de elutasítják azzal, hogy csak a diplomák kölcsönös elismeréséről vagy egyezmény, a hivatás gyakorlásának és engedélyezésének feltételeiről nincs.
Bíróság: nem szabad állampolgárságuk alapján megkülönböztetni őket, a Szerződés közvetlen hatállyal bír erre vonatkozóan.
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
Thieffry ügy (C-71/76.)
Klopp ügy (C-107/83.)
belga ügyvéd kezdetben Brüsszelben gyakorolja hivatását, majd a Párizsi Egyetemen egyenértékűnek ismerik el belga diplomáját, leteszi az ügyvédi vizsgát, de az Ügyvédi Kamarába nem veszik fel, mert nincs francia diplomája. Bíróság: letelepedés szabadságát korlátozza, ha valaki nem gyakorolhat egy bizonyos hivatást, pedig rendelkezik a nemzeti diplomával ekvivalensnek elismert képesítéssel és a szükséges szakmai vizsgával
Egy Düsseldorfban már irodával rendelkező ügyvéd kívánt egy másik irodát nyitni Párizsban. A letelepedés szabadságának két formája:
- valaki elhagyja az egyik tagállamot, hogy egy másik tagállamban kezdjen vállalkozásba (elsődleges letelepedés)
- a fogadó államban úgy kezd valaki vállalkozásba, hogy emellett folyatja az első tagállamban gyakorolt vállalkozói tevékenységét is (másodlagos letelepedés)
2
2016.10.18.
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
DIPLOMÁK ÉS SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
Vlassopoulou ügy (C-340/89.)
A tagállami hatóságoknak össze kell hasonlítani a fogadó államban megkövetelt tudást és képesítést azzal a tudással és képesítéssel, amelyet a másik tagállamban szerzett diploma vagy valamely más oklevél igazol. Amennyiben ezen csak részlegesen feleltethetők meg egymásnak - a fogadó állam megkövetelheti: az érintett személy igazolja, hogy rendelkezik a többletként megkívánt ismeretekkel.
A hatóságnak a döntését indokolnia kell + jogorvoslati lehetőség biztosítása.
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése
- A letelepedési jog gyakorlásának egyik akadálya: az adott tevékenységben szükséges képesítés tagállamonként eltérő szabályozása
- A letelepedési jog gyakorlásának egyik akadálya: az adott tevékenységben szükséges képesítés tagállamonként eltérő szabályozása
kezdetben: az egyes foglalkozások szakmánkénti harmonizálása hosszabb távon kivitelezhetetlen a kiterjesztése
kezdetben: az egyes foglalkozások szakmánkénti harmonizálása hosszabb távon kivitelezhetetlen a kiterjesztése
felsőoktatási diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése
felsőoktatási diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése A felsőoktatási diplomák elismerése
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése A felsőoktatási diplomák elismerése
89/48/EGK irányelv:
További irányelvek:
a felsőoktatásban szerzett diplomák elismerésének általános rendszeréről
minden legalább 3 éves képzésre és olyanokra terjed ki, amelyeket nem szabályoztak a korábbi szakterületenkénti irányelvek
92/51/EGK irányelv a kevésbé magas szintű oktatást igénylő képesítések elismeréséről
1999/42/EK irányelv egyes szakmai képesítések, tapasztalatok elismeréséről
2001/19/EK irányelv: egyes felsőfokú végzettséghez kötött hivatások esetében szakmai tapasztalat elismerése, az elismerési eljárásrend szabályozása
főszabály: automatikus elismerés (kivételesen elő lehet írni „adaptációs időszakot” vagy alkalmassági vizsgát, de ehhez bizonyítania kell a fogadó államnak, hogy lényegi különbségek vannak a képzésben)
3
2016.10.18.
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése A szakképesítések elismerése
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése Az elismerés módja a 2005/36/EK irányelv szerint
2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről
Diploma ill. szakmai képesítés elismerése három módon történhet:
hatályon kívül helyezte az egyes szakmákra vonatkozó szektorális irányelveket, valamint a diplomák általános elismerésére vonatkozó irányelveket (e területeket újraszabályozta)
képzés elvégzését tanúsító okiratok általános rendszere (kölcsönös elismerés elve)
az adott szakmát a megelőző 10 év folyamán 2 éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta (egy másik tagállamban), feltéve, hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik
az irányelv címzettjei: a tagállamok azon állampolgárai, akik
~ önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként (beleértve a szabadfoglalkozásúakat)
~ egy másik tagállamban kívánnak egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítésüket szerezték
~ a tagállam megkövetelheti: max. 3 év alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga
~ ha az okirat a fogadó tagállamban megkövetelttől lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magába: a kérelmező választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között
Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése A 2005/36/EK irányelvben szabályozott további kérdések
A LETELEPEDÉSI JOG Ügyvédi hivatás gyakorlása
Az irányelvben szabályozott további kérdések:
bizonyos szakmák (orvos, fogorvos, ápoló, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész, építészmérnök) esetében a képzési minimumkövetelmények összehangolása miatt kötelesek elismerni a képesítés megszerzését tanúsító okiratot
a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezni
olyan kérdés esetén, amelyet nem rendez valamely másodlagos jogforrás > a tagállamok megtartják hatáskörüket
A LETELEPEDÉSI JOG Ügyvédi hivatás gyakorlása
A LETELEPEDÉSI JOG Ügyvédi hivatás gyakorlása
- 98/5/EK irányelv > 2 módon teszi lehetővé az ügyvédi hivatás állandó gyakorlását egy másik tagállamban
az ügyvédi hivatás gyakorlása a hazai szakmai cím (home country professional title) égisze alatt
~ saját országában kapott címe alatt működhet a fogadó államban
integráció a fogadó ország ügyvédei sorába >3 módon érhető el: ~ diploma egyenértékűnek elismertetése
~ 3 éven át hatékonyan és rendszeresen a fogadó ország és a közösségi joggal kapcsolatos gyakorlatot folytat > ilyenkor mentesül a különbözeti vizsga és a további adaptációs időszak alól (de alá kell támasztania papírokkal a pályázónak)
~ még nem telt le a 3 év, de egyéb szakmai tevékenysége, tanfolyamok látogatása folytán megfelelő szakmai jártassággal rendelkezik > hatóságok ilyenkor szabadon mérlegelhetnek
~ nincs nyelvismereti követelmény
4
2016.10.18.
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Ingatlantulajdon szerzése
EUMSz 50. cikk. (2) bek. e. pont: más tagállamban történő föld és épülettulajdon biztosítása
tagállamokban a gazdasági tevékenység egyik alapfeltétele az ingatlantulajdon
~ sok államban feltételekhez kötik a tulajdonszerzést a nemzeti érdekek védelme érdekében
Ingatlantulajdon szerzése
~ ez azonban az Uniós joggal ellentétes nem lehet
Ingatlantulajdon szerzése
Fearon c/ Irish Land Commission ügy (C-182/83.)
Albore ügy (C-423/98.)
Az ír földtörvény mentesítette az Irish Land Commission kisajátítása alól azokat a személyeket, akik több mint egy éve a földterület három mérföldes körzetében éltek (föld azé legyen aki műveli célt szolgálta)
Olaszok katonai fontosságú területeken a külföldiek tulajdonszerzését külön jóváhagyáshoz kötnék.
Bíróság: a Szerződésbe ütközik, mert az ország biztonsága önmagában nem indokolhat önkényes megkülönböztetést, csak a „valós, különleges és komoly kockázat” lehetne ennek indoka.
Bíróság: ez nem megkülönbözető szabály, ha az írekre és a külföldiekre is vonatkozik
Nem megkülönböztető korlátozásokaz EUB gyakorlata alapján
- Bizottság c/ Franciaország ügy (C-96/85.)
azok a személyek, akik egy másik tagállamban gyakorolják hivatásukat
kötelesek betartani a fogadó tagállam szakmai előírásait
> mivel azonban ez korlátozza a munkavállalók szabad mozgását, csak annyiban egyeztethető össze az EKSZ-el, amennyiben szakmai követelmények indokolják
Nem megkülönböztető korlátozásokaz EUB gyakorlata alapján
Bizottság c/ Görögország ügy (C-140/03.) > az EKSz. 43. (ma EUMSz 49.) cikkével ellentétes valamennyi nemzeti intézkedés
amely alkalmas arra, hogy korlátozza vagy kevésbé vonzóvá tegye a letelepedés szabadságát
nem kell feltétlenül, hogy diszkriminatív legyen az intézkedés
5
2016.10.18.
Nem megkülönböztető korlátozásokaz EUB gyakorlata alapján Gebhard ügy (C-55/94.)
A döntés jelentősége:
összefoglalóan szól az alapvető szabadságjogok korlátozásának előfeltételeiről > egységes szempontokat visz a jövőbeni korlátozási lehetőségekre
ez a gazdasági társaságok letelepedésére vonatkozó gyakorlatban is érvényesül
4 (konjunktív) feltételnek kell eleget tennie a nemzeti intézkedéseknek ~ nem szabad diszkriminatív módon alkalmazni őket
~ közérdek feltétlen érvényesülést kívánó, parancsoló követelményeinek kell igazolni létüket
~ alkalmasnak kell lenniük a kitűzött cél elérésére
~ nem mehetnek túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges mértéken
Kivételek a letelepedés szabadsága alól
- Kivételek az EUMSz alapján
közhatalom, közrend, közbiztonság, közegészségügy
ügyvédi tevékenység közhatalomnak minősül-e?
~ a Bíróság szerint alapvető szabadságról van szó, ezért szigorúan kell értelmezni a korlátozó kivételeket
~ nem közhatalom gyakorlása az ügyvédi tevékenység, mert nem elég, hogy tevékenységük ellátása során kapcsolatba kerülnek a bíróságokkal
Apothekerkammer des Saarlandes és társai ügy (C-171/07. és C-172/07.)
Német szabály: gyógyszertár tulajdonjoga és üzemeltetési joga csak azt illeti meg, aki gyógyszerészi képesítéssel rendelkezik.
Bíróság: tekintettel a közegészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyára gyakorolt kockázatokra, a tagállamoknak joguk van szigorú követelményeket támasztani a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított személyekkel szemben.
A bíróság esetjoga:
a közérdeken alapuló nyomós, kényszerítő indok alapján a korlátozás igazolható (overriding reason of general interest)
A TÁRSASÁGOK SZABAD LETELEPEDÉSE
6
2016.10.18.
A TÁRSASÁGOK SZABAD LETELEPEDÉSE
A szabadságjog tartalma, kibontása
A szabadságjog és alapvető tartalma
- Mi tartozik az 54. cikk alanyi hatálya alá:
- EUMSz 54. cikk (az EKSz. korábbi 48. cikke)
Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.
a lehető legszélesebb alanyi kör > polgári vagy kereskedelmi jogi társaságok, szövetkezetek, a köz- és magánjog egyéb jogi személyei
ide kell érteni az államilag támogatott vállalatokat is
kivéve: ha a szervezetnek nincs jövedelemszerzési célja > nonprofit jelleg
„Társaság” a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket.)
Tárgyalásunk menete:
a diszkrimináció tilalma a gyakorlatban
a társaságok elsődleges letelepedése > az eredeti társaság jogi személyiségét megtartva áthelyezi a székhelyét egyik tagállamból egy másikba
a társaságok másodlagos letelepedése > leányvállalat, fióktelep létesítése
a társasági szabályok közelítése
A TÁRSASÁGOK SZABAD LETELEPEDÉSE
A TÁRSASÁGOK SZABAD LETELEPEDÉSE
Factortame ügy (C-221/89.)
A diszkrimináció tilalma a gyakorlatban
- Bizottság c/ Belgium ügy (C-172/98.)
Szerződésbe ütköző, hogy a belgák megkövetelték a jótékony, vallási vagy tudományos egyesületektől, hogy a tagok 3/5-e belga legyen és az irányításban legalább egy belga személy részt vegyen.
Az Egyesült Királyság szerint a számára biztosított halászati kvótát lerabolják a spanyolok, ezért előírták, hogy egy halászhajó csak akkor vehető fel a regiszterbe, ha a tulajdonos kereskedelmi társaság részvényeseinek 75 %-a brit állampolgár.
Bíróság: ez diszkriminatív, ellentétes az EKSz 43. (EUMSz 49.) cikkel (a letelepedés szabadságát biztosítóval)
7
2016.10.18.
A társaságok elsődleges letelepedése Daily Mail ügy (C-81/87.)
A társaságok elsődleges letelepedése Überseering ügy (C-208/00.)
A nemzeti jogrendszerek között nagy az eltérés és ezt nem oldja fel a letelepedés szabadságát biztosító közösségi szabályozás. A Szerződés nem ad jogot arra, hogy az egyik tagállam szabályai szerint alakult és ott bejegyzett társaság, eredeti jogi személyiségének megtartása mellett helyezze át központi igazgatását egy másik tagállamba akkor, amikor az engedélyezésre jogosult hatóság ezt nem hagyja jóvá, mivel a jogi személy (szemben a természetes személlyel) a nemzeti jogrendszer alapján jön létre.
Az Überseering társaság a holland jog szerint jött létre Hollandiában (székhelye Amsterdamban, igazgatásának tényleges központja azonban Németországban), az általa Németországban perelt korlátolt felelősségű társaság pedig Németországban rendelkezett székhellyel.
A német eljárás jog szerint a keresetet el kell utasítani, mert a perképességet az a jog határozza meg, hogy hol van a társaság székhelye, igazgatásának tényleges központja (Sitztheorie) szemben az inkorporáció (Gründungstheorie) elvével, ahol a bejegyzés államának joga dönt.
Akkor kapott volna az Überseering Németországban perképességet, ha újjá alakul és bejegyezteti magát a német jog szerint.
Bíróság: ez ellentétes a Szerződéssel, „B” tagállamnak el kell ismernie az „A” tagállamban alapított, de később „B” tagállamban letelepedett társaság jogés perképességét.
A társaságok elsődleges letelepedése CARTESIO ügy (C-210/06.)
A társaságok másodlagos letelepedése Centros ügy (C-212/97.)
Az illetékes magyar cégbíróság megtagadta a CARTESIO Bt. kérelmét, hogy székhelyét Bajáról egy olasz városba helyezze át. Bíróság: összeegyeztethető a Szerződéssel az a tagállami szabályozás, ami megakadályozza az e tagállam joga szerint létrejött társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja azon tagállambeli honosságát, amelynek szabályozása alapján létrejött.
A társaságok másodlagos letelepedése Bizottság c/ Franciaország (C-270/83.)
Alapját képező konfliktus: a kettős adóztatást elkerülhetővé tevő adó-visszatérítési jogosultság csak azokra a társaságokra terjedt ki, akiknek a címe Franciaországban van, a külföldi vállalkozások fióktelepeire nem
Franciaország azzal védekezett, hogy ha az érintett társaságok fióktelepek helyett leányvállalatokat hoztak volna létre, ezt elkerülhették volna
Bíróság: A Szerződés biztosítja a letelepedés szabadságát akár fióktelep, akár leányvállalat formájában és ez nem tehető látszólagossá adórendelkezésekkel.
Dánok létrehoznak egy kft.-t az Egyesült Királyságban, mert az angol jog nem támaszt követelményeket a törzstőkével kapcsolatban. Így az 100 font volt, de nem bocsátották a társaság rendelkezésére, és gazdasági tevékenységet sem folytatott a UK-ban.
Később Dániában fióktelepet akarnak létrehozni, de a dán hatóságok ezt nem engedik, mert a brit anyatársaság létrehozásának célja kizárólag a dán tőkekövetelmények megkerülése volt, a hitelezőket így nem védi kellőképpen, mert olyan társaság áll a fióktelep mögött, amelynek csak 100 font tőkéje van.
Bíróság:
~ A Szerződés kifejezetten biztosítja ezt a jogot, ezért a dán hatóságok intézkedése a Szerződésbe ütközik, de felhatalmazást adott döntésében arra, hogy a társasági jogot akár teljes mértékben harmonizálják, mivel feszültséget okoz az eltérés. A hitelezők védelme más eszközökkel (pld. kötelező biztosítás) is biztosítható.
~ A társaság megválaszthatja, hogy leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül akar működni nem kényszeríthető arra, hogy egy másik jogi személyt hozzon létre.
A társaságok másodlagos letelepedése„Angol” ügyek Marks & Spencer ügy (C-446/03.)
Elutasította a Bíróság az eltérő adójogi bánásmód alkalmazását belföldi, illetve külföldi illetőségű leányvállatok veszteségeinek elszámolásánál.
Cadbury Schweppes ügy (C-194/04.)
Nem tekinthető a letelepedés szabadságával való visszaélésnek, ha egy társaság kizárólag azért alapít társaságot egy másik tagállamban, hogy ezáltal a kedvezőbb adószabályozás előnyeit élvezze.
8
2016.10.18.
Társasági szabályok közelítése A székhelyáthelyezés problémája a másodlagos jogban
Mégsem teremt egységes jogot:
- Cél: minden gazdasági ágazatban fokozatosan feloldani a letelepedés szabadságának korlátait
elsősorban a részvénytársaságokra és a kft.-re vonatkoznak
csak bizonyos kérdéseket szabályoznak (pl. nyilvánossági követelmények, társaságok érvénytelensége, tőkevédelmi követelmények stb.
- Társasági jogi irányelvek
2005/56/EK irányelv a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről
2004/25/EK irányelv a nyilvános vételi ajánlatról
Társasági szabályok közelítése
Sui generis társasági formák > Európai Részvénytársaság
Társasági szabályok közelítése A székhelyáthelyezés Uniós szintű szabályozásának terve
- Az Uniós szintű szabályozás gondolata már 2004-ben felmerült > ez lett volna a 14. társasági jogi irányelv
nyilvános konzultáció > összességében az érintett vállalkozások támogatták, hasznosnak ítélték az uniós szintű szabályozást
2007: a Bizottság közzé teszi hatásvizsgálatát, kifejti az alkalmazható lehetőségeket, az intézkedések előnyeit, hátrányait > összességében nem támogatta a cselekvést
magas szintű szakértői csoportok jelentései > érvek a szabályozás mellett (2002, 2011)
a Parlament mindvégig támogatta az önálló szabályozás gondolatát
Társasági szabályok közelítése Milyen szabályozás várható?
- Ebben a korai szakaszban még nem lehet megmondani > a Parlament azonban lefektette a leendő szabályozás néhány lényeges alapelvét
az irányelv hatálya a tőkeegyesítő társaságokra terjed ki
hatása: a jogfolytonos működés biztosítása (jogi, szociális és adózási feltételek megkerülését azonban nem szolgálhatja)
székhelyáthelyzési jelentés, áthelyezési terv előírása (hasonlóan a társaságok egyesülésére és szétválására vonatkozó szabályokhoz), közzététele (2009/101/EK ie. szerint)
az áthelyezésről a részvényesek határoznak, a határozat végrehajtása (ha a társaságot munkavállalói részvétel alapján igazgatják) függővé tehető a munkavállalói részvétel általi jóváhagyástól
a származás szerinti állam ellenőrzi (saját jogszabályaival összhangban) az áthelyezés jogszerűségét, a megfelelőségre tanúsítványt állít ki
a hitelezői érdekeket, munkavállalói jogokat garantálni kell
~ Regner-jelentés (2012) ~ állásfoglalás a szabályozás szükségességéről (2014.02. 02.) 2012-es társasági jogi cselekvési terv > nyilvános konzultáció (2013) > „Feedback Statement” (2013. szeptember)
Társasági szabályok közelítése Milyen szabályozás várható?
Székhely-áthelyzési jelentés, áthelyezési terv előírása (hasonlóan a társaságok egyesülésére és szétválására vonatkozó szabályokhoz), közzététele (2009/101/EK ie. szerint)
az áthelyezésről a részvényesek határoznak, a határozat végrehajtása (ha a társaságot munkavállalói részvétel alapján igazgatják) függővé tehető a munkavállalói részvétel általi jóváhagyástól
a származás szerinti állam ellenőrzi (saját jogszabályaival összhangban) az áthelyezés jogszerűségét, a megfelelőségre tanúsítványt állít ki
a hitelezői érdekeket, munkavállalói jogokat garantálni kell
9
